Nem technikai összefoglaló

A

Ver e spata k

P roj ek t

nă â ă n m a o t R n e o ţi T M a A l a T s B i i A i ş s g r B e o e i s u R L g c e l i s o l i u g P t o R loiec s BA n ie o h n c o ice h e mBAP r c i P i e o t g T n c n n ices i e u a l i r n i o b n P a bleilă le M l U i EcPract e a l v a b ă l b nsi e i A ţ d e t a e l n r s a v g n o e a e r n A r e ab p i i d aţi B in est u Res p a n o p a r m M t s D B r S o re Eu e re n f l n a b i i r er la rodue s ta i T i n c o fi b t inţe p ol li e n s I s e y n e r t c R zv c e e n B n Ref Ac e e e r l a D a m p i s c e n o g S a n r T io na t a rm a u o f i n M d I e to le s M s c e on i t c Acc Cy u d ă o e r r t f u t In l 9 . Fej e z e t Ne m Li u C ces e c h n i ka i n t e e r i e Ref ö gs s z ef o g l a ló

lo

nt e m o op l t e n mic v n e e d tion m nian h a o e l e l s i n g ab ana Roma e Leg co cktötet n E e i j o . T usta leT M r y nă P 19sks a g c S t A n y B o Cies Rihatások lo M e g a i f o o ş l i Jelentés a környezeti o o L n R P hn ch ds A r c T B e a A s T B d e e s n felmérésérelo vonatkozó tanulmánnyal tic bl ie e ta c g S a T r U ts g P o E fi n n e i P e l h n A b i n c B a e e kB apcsolatban ail l tices ble T ible M

s

c ia la a i c r a g o P y v n S c e i A l in en on Availab r M a e l p tal b i s n i t n e t 2 0 0 6o . n Ms ájus s a a e m r T o InformB n Resp re rencvyiron

n Respo

ss t

ctio

pa

En

ltu

A Környezeti hatástanulmány jelentése

Nem technikai összefoglaló

A dokumentum az EIA felmérés jelentésének ÖSSZEFOGLALÓJA. Minden itt olvasható kijelentést alátámasztó részletek megtalálhatóak az EIA felmérés teljes jelentésének megfelelĘ fejezetében.

Roúia Montană Gold Corporation Rt. - A Környezeti hatástanulmány jelentése 9. Fejezet Nem technikai összefoglaló

A Nem technikai összefoglaló bemutatja a Környezeti hatástanulmány (Environmental Impact Assessment – EIA) felmérés jelentésének összefoglalóját, amit a következŊ csapat részvételével vagy annak közremŤködésével dolgoztak ki: SZERVEZET (betŤrendben):

CÍM

CsapatvezetĘ1 honlap

A KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM EIA SZAKÉRTŐI AGRARO CONSULT

BUKAREST

Stefania Chiriac www.agraro.ro

CEPSTRA GRUP

BUKAREST

Mihai Zaplaic www.cepstra.ro

ICPA – AGROKÉMIAI ÉS TALAJTANI KUTATÓI INTÉZET

BUKAREST

Radu Lacatusu www.icpa.ro

CRAIM – NAGYMÉRETŰ IPARI BALESETEK MEGELŐZÉSÉNEK REGIONÁLIS KÖZPONTJA

KOLOZSVÁR

Alexandru Ozunu www.chem.ubbcluj.ro/~aimre/craim/craim.php

ECOIND – ORSZÁGOS IPARI ÖKOLÓGIAI KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI HIVATAL

BUKAREST

Margareta Nicolau www.incdecoind.ro

EHC (ENVIRONMENTAL HEALTH CENTRE) – KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT KOLOZSVÁR

KOLOZSVÁR

Eugen Gurzau www.ehc.ro

1

a csapat tagjainak nevei kérésre hozzáférhetĘek

Az EIA és a tervezĘ csapat

iii


GIE (GROUP OF INDEPENDENT EXPERTS) FÜGGETLEN SZAKÉRTŐK CSAPATA

BUKAREST

Adina Relicovschi www.gieltd.com

BRASSÓ

ICAS – ERDÉSZETI KUTATÁSI ÉS KEZELÉSI HIVATAL Iovu Biris www.icas.ro

KOLOZSVÁR

MINESA – BÁNYÁSZATI KUTATÁSI ÉS TERVEZÉSI HIVATAL Toma Prida www.minesa.utcluj.ro

USPI – INTEGRÁCIÓT TÁMOGATÓ TÖMÖRÜLÉS

KOLOZSVÁR

Sergiu Mihut

VISAND

BUKAREST

Violeta Visan

VMP KOORDINÁLT KÖRNYEZET

BUKAREST

Marilena Patrascu (EIA CsapatvezetĘ)

AZ EIA SZAKÉRTŐK TÁMOGATÓ TANÁCSADÓI ACOUSTIC ALLIANCE CONSULTING

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

Bob Mantley www.allianceacoustics.com

AMEC EARTH & ENVIRONMENTAL

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÉS KANADA

Fergus Anckorn (EIA Helyettes csapatvezetĘ) www.amec.com

ARHEOTERRA CONSULT

GYULAFEHÉRVÁR

Corina Bors

CRUTA – MEZŐGAZDASÁGI TÁVOLSÁGI ÉSZLELÉS ROMÁNIAI KÖZPONTJA

BUKAREST

Radu Mudura


iv


CYPLUS

NÉMETORSZÁG

Stephen Gos www.cyplus.com

DALEM CONSULTING

GYULAFEHÉRVÁR

Daniela Mihai

ERM – KÖRNYEZETI ERŐFORRÁSOK KEZELÉSE

EGYESÜLT ÁLLAMOK

Daniel Krieger www.erm.com

GECKO FÖLD ÉS KÖRNYEZET

HOLLANDIA

Max Smith

GIFFORD KONZULTÁLÓ MÉRNÖKÖK

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Tim Strickland www.gifford.uk.com

MNIR – NEMZETI TORTENELMI MUZEUM ROMANIA

BUKAREST

Paul Damian www.mnir.ro

BUKAREST

OPUS – TERVEZŐ IRODÁK Stefan Balici

KANADA

STANTEC Ian Callum www.stantec.com


WALES-I EGYETEM – FÖLDRAJZI ÉS FÖLDTANI INTÉZET Paul Brewer és Mark Macklin www.fluvio.com

UVVG ARAD - VASILE GOLDIS NYUGATI EGYETEM

ARAD

Corneliu Maior www.bb.uvvg.ro/uvvg/


v


UTAH – TOULOUSE LE MIRAIL EGYETEM, ARCHEOLÓGIAI KUTATÁS TOULOUSE EGYSÉGE

FRANCIAORSZAG

Beatrice Cauuet

NÉMETORSZÁG

WISUTEC Christian Kunze www.wisutec.de

KÖSZÖNETTEL TARTOZUNK (TÖBBEK KÖZÖTT) A KÖVETKEZŐK HOZZÁJÁRULÁSÁÉRT Mircea Gomoiu akadémikus

KONSTANCA

Adina Rebeleanu

KOLOZSVÁR

Angela Glover

AUSZTRÁLIA

Carry Connor

EGYESÜLT ÁLLAMOK

Gabriela Bodea

KOLOZSVÁR

Flavius Rovanaru

KOLOZSVÁR

Frederic Giovaneti

FRANCIAORSZÁG

John Knight


Mihaela Salanta

KOLOZSVÁR

Gogu Mircea elĘadó tanár

BUKAREST

A jelen felmérést a következĘk által készített projekt alapján készítették el: ÁLTALÁNOS TERVEZŐ

CÍM

IPROMIN RT.

BUKAREST

EGYES FELADATOK TERVEZŐI (betŤrendben):

website

ALS-CHEMEX

CÍM

KANADA

www.alschemex.com

AUSZTRÁLIA

AUSENCO www.ausenco.com.au

AUSZTRÁLIA

GRD MINPROC LIMITED www.minproc.com.au


vi


ICPM RT. – PETROZSÉNYI BÁNYÁSZATI KUTATÁSI ÉS TERVEZÉSI INTÉZET IMC – INDEPENDENT MINING CONSULTANTS, KFT. – FÜGGETLEN BÁNYÁSZATI TANÁCSADÓK

PETROZSÉNY

EGYESÜLT ÁLLAMOK

www.imctucson.com

INSTAL DUPRO KFT

BUKAREST

ENERGETIKAI FELMÉRÉS ÉS TERVEZÉSI INTÉZET RT.

BUKAREST

MONTGOMERY WATSON HARZA (MWH)

EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS ROMÁNIA

www.mwhglobal.com

NET FOR GIS KFT

BUKAREST EGYESÜLT ÁLLAMOK

PINCOCK, ALLEN, HOLT www.pincock.com

BUKAREST

PROVIAFOREST KFT RESOURCE SERVICE GROUP - GLOBAL

AUSZTRÁLIA

www.rsg.com.au

KANADA

SGS LAKEFIELD RESEARCH www.lakefield.com

KANADA

SNC LAVALIN www.snc-lavalin.com

BUKAREST

UTCB – BUKARESTI ÉPÍTŐMÉRNÖKI TECHNIKAI EGYETEM www.utcb.ro

EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS ROMÁNIA

WASHINGTON GROUP www.wgint.com


vii

T a r t a l o m j e g y z é k Roúia Montană Gold Corporation Rt. - A Környezeti hatástanulmány jelentése 9. Fejezet Nem technikai összefoglaló

Tartalomjegyzék Általános jellegĦ információk ........................................................................... 1 1 1.1 Verespatak története és az RMP..................................................................... 2 1.2 A Nem technikai összefoglaló (NTS) használata ............................................. 3 1.3 A Project tulajdonviszonyai.............................................................................. 4 1.4 Az RMP jelenlegi releváns engedélyei / egyezményei..................................... 4 2 A Verespatak projekt (RMP) ............................................................................ 5 2.1 Az RMP bányászati tevékenysége .................................................................. 5 2.2 Az RMP hatásai .............................................................................................. 7 3 A Környezeti Hatástanulmány (EIA) folyamata ................................................ 9 3.1 Az RMGC megközelítése az RMP kifejlesztéséhez....................................... 11 4 A törvénykezési keret és politika ................................................................... 13 5

Közvélemény megkeresése és tájékoztatása ................................................ 15

6

A Verespatak Projekt (RMP) elhelyezése...................................................... 18 6.1 A természetes környezet ............................................................................... 19 Talajtípusok és a föld felhasználása ............................................................................. 19 Víz 20 LevegĘ 22 Biológiai változatosság ................................................................................................. 23 7 Alternatívák a Verespatak Projekt számára vagy azon belül.......................... 24 8

A Verespatak Projekt (RMP) leírása .............................................................. 27 8.1 Építési szakasz ............................................................................................. 27 8.2 MĦködési szakasz ......................................................................................... 28 8.3 Bezárás és utólagos gondozás...................................................................... 36 9 Környezetvédelmi kérdések .......................................................................... 38 9.1 Vízgazdálkodás............................................................................................. 38 9.2 LevegĘminĘség............................................................................................. 44 9.3 Zaj- és rezgésszennyezés............................................................................. 45 9.4 Talaj erĘforrások ........................................................................................... 46 9.5 Vegetáció és állatvilág................................................................................... 46 9.6 A táj vizuális képe.......................................................................................... 47 10 Verespatak szociális és gazdasági viszonyai ................................................ 49 10.1 Lehetséges szociális és gazdasági behatások .............................................. 49 10.2 Az alapvetĘ szociális és gazdasági viszonyok áttekintése............................. 50 Általános áttekintés ......................................................................................................50 Földrajzi helyzet ........................................................................................................... 50 10.3 A behatás alatti terület lakosságának jellemzĘi ............................................. 50 Történelem .............................................................................................................. 50 Etnikai és vallási jellemvonások ................................................................................... 51 Demográfiai adatok ...................................................................................................... 51 Oktatás .............................................................................................................. 51 10.4 Helyi gazdasági körülmények és munkaerĘpiac ............................................ 52 10.5 Gazdasági tevékenységek ............................................................................ 53 Ipar .............................................................................................................. 53 MezĘgazdaság............................................................................................................. 54 Turizmus .............................................................................................................. 54 Befektetések .............................................................................................................. 54 10.6 Életkörülmények a régióban .......................................................................... 55 Lakóházak tulajdonviszonyai ........................................................................................ 55 Lakások – életkörülmények .......................................................................................... 55 Tartalomjegyzék

viii


Közegészségügy .......................................................................................................... 55 Utak és szállítás ........................................................................................................... 56 10.7 Intézményi háttér........................................................................................... 56 Helyi és regionális közigazgatás................................................................................... 56 Regionális Fejlesztési Hivatal ....................................................................................... 57 Civil társadalom............................................................................................................ 57 10.8 A közösség fenntartható fejlĘdési programja ................................................. 57 10.9 Várt eredmények........................................................................................... 58 11 Kulturális örökség.......................................................................................... 61 12

Felügyelet...................................................................................................... 65

13 13.1 13.2 13.3 14

Kockázati tényezĘk ....................................................................................... 66 Mik képezik a kockázati tényezĘket?............................................................. 66 RMP-vel kapcsolatos kockázatok .................................................................. 67 A kockázat becslési eljárás áttekintése ......................................................... 69 Nehézségek .................................................................................................. 73

15

Határokon átnyúló következmények.............................................................. 75 VízminĘség .............................................................................................................. 75 Szállítás .............................................................................................................. 78 Munkáltatás .............................................................................................................. 79

Táblázatok jegyzéke 1.1. Táblázat Az NTS részei ................................................................................................. 3 2.1. Táblázat Várható évi átlagos arany és ezüst termelés ................................................... 5 2.2. Táblázat A Verespatak bányában helyen található becsült ércmennyiség ..................... 5 2.3. Táblázat Az RMP-hez szükséges földterület1................................................................. 6 2.4.Táblázat Kibányászott földterület ................................................................................... 6 2.5. Táblázat Az RMP-ben tervezett tárnák mérete............................................................... 7 2.6. Táblázat Az RMP kapcsán várható foglalkoztatottság.................................................... 7 2.7. Táblázat Áttelepítés és kitelepítés.................................................................................. 8 8.1. Táblázat Az érc tervezett elĘkészítése és a feldolgozás lépései .................................. 30 10.1. Táblázat A verespataki befektetéseket fékezĘ fĘ tényezĘk ......................................... 54 13.1. TáblázatKockázati események az RMP-ben és ezek csökkentési stratégiái ............... 68 13.2. Táblázat Egy esemény kockázatának mátrixa ............................................................ 70 13.3. Táblázat Kockázat értékelésének meghatározása (eseményenként, forgatókönyvenként) 70 Képek jegyzéke 1.1. Ábra

A Nem-technikai Összefoglaló szerkezete

1.2. Ábra

Az RMGC-n belüli részvények megoszlása .......................................................

2.1. Ábra

Az RMP idĘbeli kiterjedése.............................................................................. 5

3.1. Ábra

Az EIA folyamat............................................................................................. 10

3.2. Ábra

A Roúia Montană Gold Corporation Környezeti és Társadalmi Menedzsment rendszere ...................................................................................................... 12 Tartalomjegyzék

ix

T a r t a l o m j e g y z é k Roúia Montană Gold Corporation Rt. - A Környezeti hatástanulmány jelentése 9. Fejezet Nem technikai összefoglaló

6.1. Ábra

A Verespatak Bányaprojekt elhelyezése ....................................................... 18

6.2. Ábra 6.3. Ábra 6.4. Ábra

Verespatak látképe a Roúiamin bánya irányába............................................ 19 A verespataki történelmi bányászat jelentĘs mértékĦ savas szennyezés Az RMP terület vízhálózati térképe

8.1. Ábra

A bányászatba vont tárnák és a munkálatok elkezdése................................. 29

8.3. Ábra

A TMF elhelyezésének és éveken keresztül való feltöltésének sematikus ábrája ............................................................................................................ 33

9.1. Ábra 10.1. Ábra. 10.2. Ábra. 10.3. Ábra 10.4. Ábra 10.5. Ábra. 11.1. Ábra

Az RMP vízgazdálkodási rendszere .............................................................. 42 A közösség létszámának változásai 55 Oktatási tendenciák a közösségben 56 Foglalkoztatottság Verespatakon 56 Verespatak lakosságának és a foglalkoztatottság arányának változása 57 Szív és érrendszeri megbetegedések Verespatakon és a régióban 60 A verespataki történelmi mĦemlékeket (épületeket) ábrázoló fénykép........... 62

11.2. Ábra

A felszíni archeológiai feltárás fényképe a Tarina térségben ......................... 62

11.3. Ábra 13.1. Ábra 13.2. Ábra

A Catalina Monulesti-i földalatti bányahálózat (felújítás elĘtt) ........................ 63 A különbözĘ iparágak és tevékenységek kockázati szintje Az éves elĘfordulási valószínĦség szemben a gátak és a társadalmilag elfogadható kockázat következménydiagrammjával

Keretek jegyzéke 3.1. `Keret

Az RMP környezeti hatásainak a csökkentése ................................................ 9

3.2. Keret

Az alapvetĘ információk begyĦjtése .............................................................. 11

4.1. Keret

Az EIA-ra vonatkozó romániai törvénykezés ................................................. 13

4.2. keret

Az RMP Környezeti hatástanulmányra (EIA) vonatkozó fontos nemzetközi elĘírások ....................................................................................................... 14

5.1. Keret

Eddigi konzultációs tevékenységek ............................................................... 15

5.2. Keret

A jelenlegi és a jövĘben tervezett konzultáció ............................................... 16

5.3. Keret

Konzultáció az áttelepítésrĘl és kitelepítésrĘl ................................................ 17

6.1. Keret

Savas szivárgás ............................................................................................ 21

6.3. Keret

Az RMP közelében található környezeti szempontból jelentĘs helyek ........... 23

7.1. Keret

Az EIA részeként feldolgozott legfontosabb projekt alternatívák.................... 24

7.2. Keret

Legfontosabb telephelyek elhelyezésének alternatívái .................................. 25

7.3. Keret

Tárgyalt alternatív bányászati technológiák a szennyezés megelĘzésére / csökkentésére ............................................................................................... 25

7.4. Keret

Az RMP projekt alternatívái ........................................................................... 26

8.1. Keret

Miért választottak egy szivárgó gátat a legjobb megoldásként?..................... 32

8.2. Keret.

A Cián kezelése............................................................................................ 34

8.3. Keret

A gát biztonsága............................................................................................ 35

9.1. Keret

A TMF hatásának minimalizálására foganatosított intézkedések................... 39 Tartalomjegyzék

x


9.2. Keret

Az RMP vízkibocsátása a környezetbe.......................................................... 40

9.3. Keret

Az RMP vízfelhasználásának összefoglalója................................................. 41

9.4. Keret

Az RMP hatásának vázlatos bemutatása a helyi vízrendszerre..................... 43

9.5. Keret.

Az RMP lehetséges hatása a levegĘ minĘségére.......................................... 44

11.1. Keret

A fĘbb kulturális örökség szempontjából jelentĘs helyek ............................... 61

13.1. Keret

A veszély és kockázat közötti különbség....................................................... 66

13.2. Keret

A veszély és kockázat két mindennapi példája.............................................. 67

13.3. Keret

A HAZOP módszer........................................................................................ 69

13.4. Keret

A HAZAN módszer ........................................................................................ 69

15.1. Keret

A Salak kezelési rendszer (TMF) kockázatainak a minimalizálása ................ 77

Tartalomjegyzék

xi

1 .

r é s z Roúia Montană Gold Corporation Rt. - A Környezeti hatástanulmány jelentése 9. Fejezet Nem technikai összefoglaló

1

Általános jellegĦ információk

A Verespatak Projekt (Roúia Montană Project – RMP) magába foglalja a Verespatak völgyében (Nyugati Havasok, Románia) található arany- és ezüstérc bányászását és feldolgozását. Ezen tevékenységek jellegét, lehetséges társadalmi, környezeti és gazdasági következményeit figyelembe véve a romániai törvénykezés, ami átveszi az acquis communautaire-t, kötelezĘvé teszi, hogy az RMP egy Környezeti hatástanulmány (Environmental Impact Assessment – EIA) folyamatán menjen keresztül. A Környezeti hatástanulmány (Environmental Impact Assessment – EIA) egy olyan módszer, amivel a tervezett fejlesztést értékelik szociális környezetvédelmi és gazdasági szempontból. Ez lehetĘvé teszik a lehetséges érdeklĘdĘknek, hogy megismerje, megjegyzéseket tegyen és részt vegyen a tervezett fejlesztés döntéshozási folyamatába. Az RMP EIA-t a romániai törvénykezésnek és az Európai Irányelveknek és Nemzetközi Legjobb Gyakorlatnak megfelelĘen hajtották végre, és a következĘket foglalja magába:

A tervezett projekt valószínĦ hatásainak az elemzése a környezetre és a lakosságra;

A megelĘzĘ intézkedések és/vagy hatás csökkentésének a meghatározása;

Ezeknek a hatásoknak és intézkedéseknek a feljegyzése a jelentésben;

A közvélemény megkeresése a projekttel és a jelentéssel kapcsolatban;

A jelentés és a rá kapott válaszok megfontolása a végsĘ döntés meghozatalában; és

A közvélemény informálása errĘl a döntésrĘl.

Egy ilyen nagyszabású technikai projektrĘl (RMP) szóló felmérésnek nagy terjedelmĦnek és technikailag igényesnek kell lennie. Az RMP esetében az teljes EIA felmérés, beleértve a meglévĘ állapotok leírását és a kezelési terveket, több mint 3500 oldal terjedelmĦ. Nyilvánvalóan ezt nagyon nehéz elolvasni és feldolgozni. Az EIA Nem technikai összefoglalóját azért hozták létre, hogy hozzáférhetĘvé tegye a teljes EIA-ban található információkat, ahogy azt a törvénykezés elĘírja. Az összefoglaló a következĘket tartalmazza: 1. a projekt leírása, minél kevesebb speciális technikai szaknyelv és részletes tudományos magyarázat felhasználásával; 2. az EIA-ban alkalmazott módszerek a projekt értékelésére, és (ha vannak ilyenek) a projekttel kapcsolatos bizonytalanságok és ezek környezeti hatása; 3. az elĘrejelzett környezeti hatások; 4. a környezet leírása ahol a projekt hatasa érzödni fog; 5. mik azok az intézkedések, amelyek csökkentik a környezetre és az emberekre gyakorolt hatást; 6. az EIA-ból levont legfĘbb következtetések; 7. elĘrejelzés azon közösségek életszínvonalának és társadalmi helyzetének elĘrelátható változásairól, amelyeket ezek a környezeti változások befolyásolnak; 8. a projekt fejlesztését lehetĘvé tevĘ törvényes megállapodások.

1. rész: Általános információk

1. oldal

1


1.1

Verespatak története és az RMP

Verespatak község 4200 hektár területen fekszik, és 16 falut foglal magába, ezek közül az egyiket szintén Verespataknak hívják. Verespatak elsĘ írásos említése 131 Kr. u. február 6.ról származik, és egy római kori bányában talált viaszborítású táblán maradt fenn. A kezdetektĘl számítva Verespatak sorsa összekapcsolódik az kĘzeteiben található arannyal. A majdnem 2000 évig tartó aranykitermelés mindig is befolyásolta Verespatak társadalmi, gazdasági, kulturális életét és az itteni környezet állapotát. Minden itt uralkodó hatalom, a rómaiaktól és az osztrák-magyaroktól egészen a Románia jelenlegi Kormányáig igyekezett Verespatak nemesfémjeit kitermelni. Több etnikai csoport költözött erre a vidékre, hogy részt vegyenek az aranykitermelésben, és kultúrájukkal befolyásolták Verespatak fejlĘdését. Ennek a fejlĘdésnek és a nemesfém-kitermelésnek sok jó hatása is volt, mint például a hosszú idejĦ fennállás és a kulturális és vallási sokszínĦség, gazdasági jólét, amit a régészeti leletek gazdagsága igazol. De voltak negatív hatások is. Az eddigi kitermelés súlyos környezeti károkat okozott, a talaj és a patakok szennyezését, a tájkép elcsúnyítását, a termĘföld felhasználhatóságát és a biodiverzitást illetĘleg. Azóta sem voltak jelentĘs próbálkozások, amik a környezet visszaállítására és hatékony környezetvédelmi ellenĘrzésre, hogy ezeket a káros hatásokat csökkentsék. Gazdasági szempontból Verespatak a nemesfém-kitermelésnek köszönheti eredetét, és szinte teljesen függ is a kitermeléstĘl, hiszen jövedelme innen származik. Mivel a kitermelési iparág Romániában és Verespatakon hanyatlott 1989 óta a kormányzati támogatás csökkenésével, ebben a közösségben is egyre romlott az életszínvonal. Verespatakon társadalmi és kulturális visszafejlĘdés lépett fel, és az itteni emberek gyakran mennek el, hogy egy jobb életet keressenek máshol. A turisztikai potenciál ellenére Verespatak egy elszigetelt település marad, amely nem vonzza az olyan befektetéseket, amelyek felélesztenék az egész közösséget, kivéve a nemesfém-kitermelés lehetĘségeit. Az RMP terve magába foglalja a lehetĘséget arra, hogy jelentĘsen javítsák az utak állapotát, a vízszolgáltatást, a szennyvíz kezelését, az áramellátást és a szemét kezelési rendszert. Az RMP jelentĘs munkalehetĘségeket és bevételi forrásokat kínál a lakosságnak és a helyhatóságnak. Az RMP több alkotóelemét úgy alkották meg, hogy segítse a helyi turisztikai ipar fejlĘdését. A jelenlegi környezetszennyezĘdést is kezeli az RMP. Az RMP futamideje alatt jelentĘs erĘfeszítéseket tesznek, hogy a helyi hatóságok és a lakosság segítségével több nem kitermeléssel kapcsolatos tevékenységet is kifejlesszenek, amik a társadalmi, kulturális és környezeti jólét fenntartását szolgálják a kitermelési idĘszak befejezésé után is. Ez az RMP legnagyobb hatása és elĘnye az életszínvonal emelése, ami más módon nem lehetséges, és ez egy lehetĘség a verespatakiaknak is, hogy egy aktív és boldog közösségként éljenek egy csodaszép környezetben. A Roúia Montană Gold Corporation Rt. (a FejlesztĘ) bemutatja az RMP menedzsment tervekben, hogy minden erĘfeszítést megtesznek a verespataki helyi lakossággal és a helyi hatóságokkal közösen, hogy kifejlesszék a nem bányászati tevékenységek sorát, amik fenntarthatják a Közösség szociális, kulturális, környezeti és gazdasági jólétét jóval a bánya bezárása után is. A közösség szempontjából ez lesz az RMP legnagyobb hatása és elĘnye.


2. oldal

1 .


1.2

A Nem technikai összefoglaló (NTS) használata

Az RMP EIA folyamatának Nem technikai összefoglalója (NTS) három fĘ részre osztható, lásd az 1.1. táblázatot: 1.1. Táblázat Az NTS részei A Nem technikai összefoglaló része

1. Az EIA felmérés általános kerete

2. Az RMP leírása

3. Az RMP hatásai a környezetre és megelĘzĘ intézkedések és/vagy a hatás csökkentése

Leírás x EIA x Bemutatja az RMP-t x az EIA-t befolyásoló törvénykezési keret x a közvélemény megkeresése x Az RMP földrajzi és természeti környezete x Alternatívák x Technológiai folyamatok, berendezések, felszerelések, közmĦvesítés és tevékenységek a projekt különbözĘ stádiumaiban: építkezés, kitermelés, bezárás és bezárás után. x Az RMP hatása a környezetre x Hogyan lehet a hatásokat ellenĘrizni és kezelni x Az RMP szociális és gazdasági részletei, a közösség jelenlegi helyzete, az RMP hogyan fogja ezt valószínĦleg befolyásolni. x Kockázatok és határon átnyúló hatások

Az 1.1. ábra grafikusan bemutatja és vázolja az NTS szerkezetét 1.1. Ábra

A Nem technikai összefoglaló szerkezete

Nem technikai összefoglaló

Az 1. – 5. rész tartalma:

a Verespatak Projekt (RMP) Környezeti Hatástanulmányáról 1 1

•Bevezetés; •Az RMP •Az EIA folyamat; •A releváns politikák és törvények; •A közvélemény megkeresése.

•Tájkép; •Talajtípusok és föld kihasználása; •Víz 7. rész tartalma: •LevegĘ; •Biodiverzitás. • Projekt alternatívák. A 8. rész bemutatja az RMP-t:

•Építkezés; •MĦködtetés; •Bezárás és utólagos gondozás.

2

Az RMP technikai terve és design-ja

3

Az RMP belsĘ részletei és hatásai

Verespatak Projekt

A 6. rész bemutatja az RMP környezeti feltételeit:

2

Az EIA folyamat és az RMP külsĘ körülményei

Arany- és ezüstbánya

3 A 9. – 11. rész bemutatja az RMP viszonyát a következĘkhöz:

•Természetes környezet; •Szociális – gazdasági környezet, és;

•Verespatak kulturális jellemzĘi.


A 12. – 15. fejezet tartalma:

•Megfigyelés; •Kockázatok; •Nehézségek, és •Határon túlmutató hatások

3. oldal


1.3

1

A Project tulajdonviszonyai

Az RMP a Roúia Montană Gold Corporation Rt. (RMGC vagy a FejlesztĘ) tulajdonát képezi. Az RMGC a Gabriel Resources Ltd., egy kanadai bányavállalat, a Minvest Rt. Országos Réz, Ezüst és Arany Vállalat (Minvest), ami a Románia Kormányának tulajdonát képezi és három másik részvényes, ahogy az 1.2. Ábra mutatja. 1.2. Ábra

Az RMGC részvényesei

Roúia Montană Gold Corporation Rt. Románia

CNCAF MINVEST DEVA Rt., Románia 19.31 %

1.4

Gabriel Resources Ltd., Canada 80%

Kisrészvényesek, Románia 0.69 %

Az RMP jelenlegi releváns engedélyei / egyezményei

Az RMP jelenleg a következĘ engedélyekkel rendelkezik: 1. 47/1999 sz. Kitermelési Koncessziós Engedély, amit a 458/1999.06.10. sz. Kormányhatározat hagyott jóvá a Verespatak, Fehér megye körzetében található arany- és ezüstérc kitermelésére, ami az Altalajkincsek Országos Ügynöksége, a Réz, Arany és Vas Országos Intézménye Minvest Rt és az RMGC között jött létre, közölve a 285/1999.06.21. sz. Hivatalos Közlöny I. Részében, és átadva a Minvest részérĘl az RMGC-nek az Altalajkincsek Országos Ügynökségének 310/2000.10.09. sz. Rendelete értelmében, a 47/1999. sz. Kitermelési Koncessziós Engedély átadásáról, közölve az 504/2000.10.13. sz. Hivatalos Közlöny I. Részében; 2. Verespatak Helyi Tanácsának 45/2002.07.19. sz. Határozata az Verespatak, Fehér megye Általános Urbanisztikai Tervének módosításáról; 3. Verespatak Helyi Tanácsának 181/2002.07.03. sz. Határozata a Roúia Montană Gold Corporation Rt. ipari fejlesztési terület Helyi Urbanisztikai Tervének jóváhagyásáról; 4. 181/2002.07.03. sz. Környezetvédelmi engedély a Roúia Montană Gold Corporation Rt. ipari fejlesztési terület részére; 5. Verespatak község Általános Urbanisztikai Tervének 179/2002.07.03. sz. Környezetvédelmi engedélye.


4. oldal

2 .


2

A Verespatak projekt (RMP)

Az RMP-nek két fĘ része van: 1. Nemesfémek elĘállítása és ennek a technológiái, és; 2. Az RMP társadalmi és környezeti intézkedései.

2.1

Az RMP bányászati tevékenysége

A fémtermelési tevékenység magába foglalja az arany és ezüst nemesfémek kitermeléséhez és feldolgozásához szükséges fejlesztési, mĦködtetési, bezárási és bezárás utáni tevékenységeket. Ezen tevékenységek idĘbeli megoszlása a 2.1. ábrán látható. 2.1. Ábra 1997

Az RMP idĘbeli kiterjedése 2000

Geológiai Vizsgálatok

2006

Design és EIA

2007

Jóváhagyás & nyilvános vita

2009 Építkezés

2026

MĦködtetés

2029 Bezárás

Jövö Bezárás utáni földhasználat

MĦködése esetén az RMP évente 13 millió tonna arany- és ezüstércet fog feldolgozni körülbelül 16 éven keresztül. Az ércek átlagos fémtartalma tonnánként: Arany 1.46 gramm tonnánként (vagy g/t);

Ezüst

6.95 gramm tonnánként

A 2.1. táblázat bemutatja az arany- és ezüsttermelés becsült évi átlagértékét, a 2.2. táblázat bemutatja az érctartalék becsült értékét. 2.1. Táblázat Várható évi átlagos arany és ezüst termelés

1

Fém

Fémtartalom

Arany

1.46 g/t

Ezüst

6.95 g/t

Várható évi átlagos arany- és ezüst termelés 1 Évi érckitermelés Termelés unciában 13 millió tonna

Termelés tonnában

500 000

16

1.8 millió

58

1

Az egyszerĦség kedvéért felkerekített számok. Uncia Troy Unciában megadva.

2.2. Táblázat A Verespatak bányában helyen található becsült ércmennyiség Becsült tartalékok Felbecsült mennyiség

Fémtartalom

Tartalék unciában

Bizonyított2 ValószínĦ2 Összérték 215 millió 1.46 g/t Au 5,900,000 4,200,000 10,100,000 tonna 6.9 g/t Ag 32,800,000 14,000,000 47,600,000 2 A “bizonyított” és “valószínĦ” kifejezések a tartalékok felbecslésére rendelkezésre álló információmennyiséget mutatják, és elégséges meghatározást jelentenek az érctartalék összértékének a meghatározására. Az ásványi erĘforrások, tartalékok és eredmények meghatározására vonatkozó 2001. októberi EU-s kódnak megfelelĘen.

A 2.3. táblázat bemutatja a helyhatósági területek méretét és a tervezett RMP-hez szükséges terület méretét. A 2.4. táblázat bemutatja az RMP nyitott gödrökhöz szükséges 2. rész: A Verespatak projekt (RMP)

5. oldal


2

földterület méretét összehasonlítva a jelenlegi állami kitermelés által használt területekkel, amik a javasolt gödrök területén folynak. 2.3. Táblázat Az RMP-hez szükséges földterület1 Helység Verespatak (Roúia Montană) Helyi Tanácsa Abrudbánya (Abrud) Helyi Tanácsa Bucsony (Bucium) Helyi Tanácsa Topánfalva (Câmpeni) Helyi Tanácsa Összesen

Teljes kezelt földterület (ha)

Az RMP-hez szükséges földterület1 (ha)

A helység százaléka

4 200

1 054

25

3 500

170

4.8

8 778

32

0.4

8 520

1.6

0.02

24 998

1 258

5.0

2.4.Táblázat Kibányászott földterület Helység Verespatak (Roúia Montană) Helyi Tanácsa Abrudbánya (Abrud) Helyi Tanácsa Bucsony (Bucium) Helyi Tanácsa Topánfalva (Câmpeni) Helyi Tanácsa Összesen

A javasolt RMP által kibányászott földterület (ha)

AmibĘl jelenleg behatás alatt áll (ha)

A szükséges földterület már bányászat alatt álló része %

205

95

46

0

0

0

0

0

0

0

0

0

205

95

46

A kitermelési tevékenységek befejezése után a bányát bezárják. Egy bánya bezárása azt jelenti, hogy az érintett földterületet (a helyszínt) emberek és állatok számára egyaránt stabilizálják és biztonságossá teszik a környezet ökológiai jellemzĘivel összhangban, és állapotát esztétikai szempontból is javítják. A gyakorlatban a bezárási tevékenységek tulajdonképpen az RMP kezdetétĘl elkezdĘdnek, úgy hogy oly módon építkeznek és termelnek, hogy a bezárás könnyebb és hatékonyabb legyen. Egy bánya bezárása magába foglalja annak kitakarítását, helyreállítását és a földterületek visszaállítását egy másik termelési tevékenység számára. Ez azt jelenti, hogy a helyszín fizikai, biológiai és kémiai szempontból stabil kell hogy legyen. Az utólagos gondozás szükséges, hogy biztosítsák a bezárási munkálatok hosszú távú hatékonyságát. Az utólagos gondozás több évtizedig is eltarthatnak, ez függ a bánya sajátos körülményeitĘl a bezárás idején. Az RMP egy környezetvédelmi megfigyelési programot is magába foglal, ezzel biztosítván, hogy a tevékenységeknek nem maradnak káros következményei. Az RMP bezárását pénzügyi biztosíték alapján finanszírozzák, ami biztosítja, hogy rendelkezésre fog állni a megfelelĘ pénzmennyiség erre a munkálatra a gazdasági helyzet változásaitól függetlenül. 1

Ez magába foglalja a gödröket, a hulladéktárolókat, a salakkezelési ülepítĘt, és a teljes kiszolgáló infrastruktúrát, mint az idevezetĘ utakat és vízzáró gátakat környezetvédelemi célból, vízellátó rendszert a helyszínre és egy új utat Rosia Poieni-hez. A közvélemény megkeresése módosíthatja ezt az elrendezést. A 10-nél nagyobb számok fel vannak kerekítve a legközelebbi egészre.

2. rész: A Verespatak projekt (RMP)

6. oldal

2 .


A javasolt új bánya négy nyitott gödörbĘl fog állni, amelyekben a mai modern felszereléseket használnak. Az ércet helyben fogják feldolgozni, amibĘl egy nem tiszta arany és ezüst terméket fognak nyerni. A négy gödör megfelel a négy fĘ érctartaléknak. A gödrök a következĘk: Cetate, Cîrnic, Orlea and Jig. Ezeknek a mérete a 2.5. táblázatban található meg. 2.5. Táblázat Az RMP-ben tervezett tárnák mérete

Cetate Cîrnic Orlea Jig Összesen

2.2

A felszíni kitermeléshez szükséges földterület

ÁtmérĘ a felszínen (méter)

Tárna

Leghosszabb átmérĘ 1 226 m 1 144 m 1 039 m 647 m -

(hektár)

Legrövidebb átmérĘ 621 m 987 m 418 m 291 m -

69 ha 73 ha 45 ha 18 ha 205 ha

Az RMP hatásai

Az RMP-nek társadalmi, környezeti és gazdasági következményei lesznek. Egyesek ezek közül pozitív hatásúak, mások negatív következményĦek. Ezeket mind a jelen NTS-ben soroljuk fel, és áthatóan elemezzük az ezekre vonatkozó csökkentĘ intézkedésekkel együtt az EIA jelentés fĘ részében. Az RMP-vel kapcsolatos eddigi külföldi direkt befektetések meghaladják a 150 millió USD-t 2005. december 31-ig. A jövĘbeli építkezési beruházásokat 638 millió USD-ra becsülik az építkezés ideje alatt, ehhez járul további 284 USD befektetés a mĦködtetési és bezárási szakaszokban. A mĦködési költségek várhatóan meghaladják a 2.000 millió USD-t. Az RMP a foglalkoztatási arány növekedését ígéri, az RMGC által direkt módon és közvetett módon a szolgáltatások és ellátás iránti igény megnövekedése által. A 2.6. táblázat az erre vonatkozó adatokat tartalmazza: 2.6. Táblázat Az RMP kapcsán várható foglalkoztatottság MunkahelyteremtĘ tényezĘ Jelenleg foglalkoztatottak Az építési szakaszban várhatóan direkt foglalkoztatottak A kitermelési szakaszban várhatóan direkt foglalkoztatottak A kitermelési szakaszban várhatóan közvetett módon foglalkoztatottak

A munkahelyek átlagos száma 300 1200 563 Meghaladja a 5500-t

Az RMP által használt technológiák során sósavat és ciánt használnak. Ezeket a mérgezĘ anyagokat a romániai és az európai elĘírásoknak és a nemzetközi helyes biztonsági gyakorlati elĘírásoknak megfelelĘen használják a környezetszennyezés elkerülése érdekében. Az RMP végrehajtásához bizonyos földterület szükségesek. Ahogy fennebb is említettük a kitermelendĘ terület nagy része már most egy szennyezési forrás. Az ajánlott hulladék- és vízkezelési módszerek alkalmazása által az RMP-nek jótékony hatása lesz e területekre, mivel elsĘként fogja ellenĘrizni és kezelni ezeket a kibocsátásokat. A földterületek szükségessége egy másik fontos és közvetlen hatást eredményez: 974 háztartás áttelepítését vagy kitelepítését (lásd a 2.7. táblázatot), ezzel az igen kényes 2. rész: A Verespatak projekt (RMP)

7. oldal


2

üggyel egy odaadó csapat és külön osztály foglalkozik az RMGC-n belül. Ez a Közösségi Kapcsolatok Ügyosztálya. A családok áttelepítésének és kitelepítésének tervét a Világbank önkéntelen áttelepítési ajánlásai1 és a romániai törvénykezések, illetve az EU direktívák alapján állították össze. Ennek a folyamatnak az irányítását Áttelepítési és Átköltöztetési Akció Terv (Resettlement and Relocation Action Plan - RRAP)2 dokumentum látja el. Az érintet családok 42%-a már az RRAP által ajánlott programot választotta. A közvetlen közösség maradék 58%-a ezen Környezeti hatástanulmány eredményeit várják. Ezek közül is a legtöbben el szeretnének költözni, egyesek viszont nem. Az RMP végsĘ formájában figyelembe veszik azok kívánságát is, akik elköltöznének, de azokét is, akik nem. Az EIA Alternatívák Fejezetében vázolja a lehetséges átalakítási alternatívákat egy részét, amik a végsĘ RMP tervezet rendelkezésére állnak. 2.7. Táblázat Áttelepítés és kitelepítés

Áttelepítés

Kitelepítés

1 2

Az érintett családok egy új házat választanak maguknak, amit az RMP építtet az áttelepítési helyek egyikén. 1. áttelepítési helyszín: Piatra Alba a Verespatak völgyében. Ezen a helyen a hegyi falvakra jellemzĘ stílusban épített, modern eszközökkel felszerelt házak várják az áttelepülĘket, amiket még azelĘtt megépítenék, hogy a projekt végrehajtását megkezdenék. 2. áttelepítési hely: Fehér megye székhelyén, Gyulafehérváron Recea lakónegyedben modern házakat építenek az áttelepülĘk számára. Az érintett családok egy általuk kiválasztott új házba költöznek át, egy bizonyos, az RMP által készpénzben kifizetett kártérítés ellenében.

A Világbank MĦködési Szabályzata OP4.12 Áttelepítési és Átköltöztetési Akció Terv (Resettlement and Relocation Action Plan – RRAP) - lásd www.rmgc.ro

2. rész: A Verespatak projekt (RMP)

8. oldal

3 .


3

A Környezeti Hatástanulmány (EIA) folyamata

A Környezeti Hatástanulmányt egy romániai és nemzetközi tanácsadó cég munkatársaiból álló független csoport állította össze. Mind a mai napig céljuk a Környezeti hatástanulmány összeállításával az volt, hogy megjelöljék az RMP minden lehetséges következményét a természeti és az emberi környezetre, teljességgel felmérjék, és beszámoljanak ezekrĘl, és ha szükséges csökkentsék ezeket és megoldást ajánljanak ezekre. A Környezeti Hatástanulmány magába foglalja a környezeti- és társadalmi felméréseket is. Az EIA egy mechanizmust is tartalmaz, ami lehetĘvé teszi, hogy az érintett felek fenntartásai is részt vegyenek az RMP döntéshozó folyamatában. Az EIA összeállítása 2000-ben kezdĘdött, amikor az RMP-n belül befejezték a geológiai elemzéseket és elkezdĘdött a megvalósíthatósági terv szakasza. MegkezdĘdött a környezetvédelmi tevékenység a helyszín és a környezete jellegzetességének elĘzetes felmérésével, és a környezetrĘl szóló adatok begyĦjtésével. Az RMP fejlesztése fokozatosan az elĘzetes megvalósíthatósági, a végleges megvalósíthatósági és végül az alaptervezési tanulmányi fázisokon ment át. Ez idĘ alatt az elĘkészítĘ EIA tanulmányokban fokozatosan irányították az RMP tervezését és kivitelezését, megkezdĘdött egy formális Környezeti Hatástanulmány összeállítása a romániai környezetvédelmi szabályok értelmében. Az EIA folyamatban számos módszert használtak, hogy azonosítsák, felbecsüljék, csökkentsék és kezeljék az RMP-vel kapcsolatos várható következményeket. Ezek a módszerek többek közt az érintettek megkérdezése, a környezeti megfigyelések felülvizsgálása és a várható emissziós szintek bonyolult modellezési eljárásai. Az RMP hatásait csökkentĘ megközelítések az alábbi keretben jelennek meg: 3.1. Keret

Az RMP környezeti hatásainak a csökkentése

Az RMP környezeti hatásainak a csökkentése hierarchikus megközelítést alakított ki:

A legfĘbb cél az volt, hogy a negatív következményeket elkerüljék, úgy hogy elĘrelátó tervezéssel kivédték a lehetséges negatív hatásokat, például a megfelelĘ helyek és kivitelezések kiválasztásában vagy olyan technológiák használatával, amik nem eredményeznek káros emissziót;

Ha egy káros hatás elkerülhetetlennek bizonyult, próbálták ezt a minimálisra csökkenteni a kialakulásánál, például a hulladék csökkentésével, vagy az RMP facilitásokhoz szükséges földterület méretének csökkentésével;

Ahol a következményeket nem lehetett a forrásánál csökkenteni, azt a helyszínen próbálták megtenni, például az erózió ellenĘrzésével, vagy védĘ kerítésekkel vagy vízgazdálkodással;

Ha az elĘzĘleg felsorolt megoldások közül egyik sem volt lehetséges, akkor a következményeket próbálták az érintett felek szintjén orvosolni, például a projekt által érintett közösség áttelepítése, illetve kitelepítése révén;

Egyes következmények teljesen elkerülhetetleneknek bizonyultak, ilyen esetben ezeket visszaállítási tevékenységekkel lehet orvosolni, mint például a bánya bezárása és az utólagos gondozása és a salak kezelĘ facilitás;

Bizonyos következmények pozitívak (például a munkalehetĘségek és a víz minĘségének a javítása) és az EIA különbözĘ módokat talált arra, hogy ezeket maximalizálja.

3. rész: A Környezeti hatástanulmány folyamata

9. oldal


3

A 3.1. ábra vázolja a Környezeti hatástanulmány (EIA) folyamatát. 3.1. Ábra

Az EIA folyamat

ElĘre jelzi a hatás mértékét

Megállapítja a hatás jelentĘségét

Felbecsüli a csökkentés lehetĘségeit

ElĘkészíti az EIA jelentést (és a menedzsment tervet)

ElĘterjeszti az EIA jelentést EIA PCDP folyamat

Konzultáció az érintett felekkel

Alapvetés

Projekt meghatározása és kölcsönhatás a tervezési folyamattal

EIA Hatásköre A lehetséges hatások meghatározása Alternatívák értékelése

Környezetvédelmi engedélyeztetés

Kivitelezett menedzsment tervek

Audit és korrektív intézkedések


10. oldal

3 .


A fent ábrázolt folyamatokon kívül és a jelen dokumentum 5. fejezetében leírt közvéleménymegkeresésen és tájékoztatásán kívül még két másik fontos folyamat tartozik az EIA-hoz. Ezek a következĘk:

Folyamatos EIA – Tervezés közötti együttmĦködés: Az EIA-t és a design tervet Ęsszállító csapat tagjai szorosan együttmĦködtek az RMP kifejlesztésében, fĘleg a kulcsfontosságú területeken, mint például a gát megtervezése, a víz kezelésének kérdése, a környezeti kockázatok felmérése, a bezárás utáni és tájképi intézkedések betervezése során.

Az alapvetĘ fontosságú adatok begyĦjtése: A helyszíni felmérések, adattanulmányok és közvélemény megkeresése alapvetĘ fontosságú EIA tevékenység volt hat éven keresztül. Az alább keret vázolja az egyes alapvetĘ adatok begyĦjtéseinek tanulmányait:

3.2. Keret Az alapvetĘ információk begyĦjtése Az alapvetĘ információk begyĦjtése

3.1

x

AlapvetĘ víztanulmány

x

Biológiai és bakteriológiai tanulmány

x

Üledék- és vízminta-elemzési tanulmány

x

AlapvetĘ meteorológiai tanulmány

x

AlapvetĘ hidrogeológiai tanulmány

x

AlapvetĘ levegĘminĘségi tanulmány

x

AlapvetĘ zaj- és vibráció tanulmány

x

AlapvetĘ talaj tanulmány

x

AlapvetĘ ökológiai tanulmány

x

AlapvetĘ egészségügyi felmérési tanulmány

x

AlapvetĘ kulturális és régészeti örökség tanulmány

Az RMGC megközelítése az RMP kifejlesztéséhez

Az EIA alapján számos Menedzsment tervet dolgoztak ki és fognak megvalósítani ahhoz, hogy az RMP elérje a szükséges környezeti és társadalmi teljesítményét. Egy bonyolult Környezeti és Társadalmi Menedzsment Rendszer alapján hajtják végre a környezeti és társadalmi menedzsment és hatáscsökkentési tervek megvalósítását, felügyeletét és javítását az RMP futamideje alatt. Ezt a rendszert a 3.2. ábra mutatja be.


11. oldal

3


A Környezeti és Társadalmi Menedzsment Rendszer 16 specifikus menedzsment tervet foglal magába, amelyek az RMGC környezeti, társadalmi-gazdasági és a közvéleményre vonatkozó és ezt tájékoztató elkötelezettségeit tartalmazzák és ezeknek a jellegzetességeit. 3.2. Ábra

A Roúia Montană Gold Corporation Környezeti és Társadalmi Menedzsment rendszere

Környezeti és társadalmi teljesítmény

Gazdasági teljesítmény

Környezeti és szociális politikák Tervezés

Menedzseri elemzés

SMMS Kivitelezés és mĦködtetés

EllenĘrzési és korrekciós intézkedések

Környezeti és társadalmi hatás


Kockázatok és kötelezettségek

12. oldal

4 .


4

A törvénykezési keret és politika

Az RMP 1998-ban kapta meg a Kitermelési Koncessziós Engedélyt, azzal a céllal, hogy a Verespataki Kitermelési Koncesszión belül egy arany- és ezüstbányát tervezzen, hozzon létre és mĦködtessen. Románia az Európai törvénykezés teljes egészének – az úgynevezett acquis communautaire-nek – elfogadását célozza, sĘt a saját törvényeinek az újrafogalmazását és átszerkesztését is tervbe vette. Ez azt jelenti, hogy a jelen Környezeti hatástanulmányt nemcsak a romániai törvénykezésnek megfelelĘen, de az EU-s szabványokkal és normákkal megegyezĘ módon állították össze. A romániai törvénykezés EIA-ra vonatkozó legfontosabb szabályzatai, eljárásai és követelményei a 4.1. Keret foglalja össze: 4.1. Keret

Az EIA-ra vonatkozó romániai törvénykezés

Az EIA-ra folyamatait a 918/2002-as Kormányhatározat határozza meg, és a következĘ Miniszteri Rendeletek kidolgozzák az EIA mĦködési kereteit:

860/2002-es Miniszteri Rendelet a környezeti hatástanulmány jóváhagyásáról és a környezetre vonatkozó egyezmények folyamatának kiadásáról;

863/2002-es Miniszteri Rendelet a környezeti hatástanulmányi keretfolyamatában alkalmazott szakaszok módszertani irányelveinek elfogadásáról;

864/2002-es Miniszteri Rendelet a hatástanulmányról és a közvélemény részvételérĘl a döntéshozatali eljárásokban, olyan projektek esetében, amik következményei az országhatáron kívüli területekre is vonatkoznak.

Ezek a romániai szabályozások átveszik az EU EIA szabályzatait, és így az UN-ECE Határon Túlmutató Környezeti Hatástanulmányi Egyezményeit (az ‘Espoo Egyezmények’) is tükrözik, amit Romániában a 22/2001-es Törvény ratifikált, és az Aarhaus Egyezményt az információhoz való hozzáférésrĘl, a közvélemény részvételérĘl a döntéshozásban, és hozzáférés a törvénykezéshez a környezetvédelmi kérdésekben, ahogy azt a 86/2000 Törvény ratifikálja. A 860/2002-es Miniszteri Rendelet 1.1.-es Mellékletében kimondja, hogy minden kitermelési tevékenységhez szükséges a Környezeti Hatástanulmány (EIA) összeállítása. Ráadásul a projekt mérete alapján a környezetvédelmi egyezményt a Kormányhatározat kell hogy kibocsássa a 19. Cikkely értelmében vagy a környezetvédelemrĘl szóló 195/2005. sz. SürgĘsségi Kormányrendelet értelmében. Azon kívül, hogy megfelel a jelenlegi romániai és EU-s elĘírásoknak, az RMGC az RMP létrehozásában a legszigorúbb követeléseket igyekezett betartani, attól függetlenül, hogy a romániai vagy EU-s törvények, a Világbank elĘírásai vagy az ipari helyes gyakorlat (best available techniques – BAT) tartalmazza-e ezeket. Az EU Bányasalak Irányelve, ami kimondottan a bányászati hulladékok kezelésével foglalkozik az Európai Unió Hivatalos Közlönyének 2006. április 11.-i számában jelent meg, és 2006. májusában lett törvényerejĦ EU-s Irányelv. Az irányelvet egy “Legjobb referencia” (Best reference – BREF-MTWR) dokumentum kíséri, amely leírja a Legjobb elérhetĘ technológiát (Best Available Techniques – BAT) a bányászati hulladék kezelésére. Ezekre a 4. rész: Törvénykezési keret és politikák

Page 13


4

dokumentumokra a romániai hatóságok már hivatkoztak az EIA Irányelvek kibocsátásában az RMP részére 2005. májusában, és ezeket az RMP teljes egészében elfogadta. A romániai és az EU-s szabályzat betartásán kívül az RMGC a Világbank irányelveit1 is betartja vagy túlteljesíti. A Világbank irányelvei több olyan kérdést tárgyalnak, ami a romániai és EU-s normákban nem található meg, ezek fontos vonatkozási alapul szolgáltak az RMP elĘkészítésében, fĘleg a RMP által érintett lakosság áttelepítésének, illetve a kitelepítésének kérdéseire vonatkozóan, akik ingatlantulajdonnal rendelkeznek, amire az RMP valószínĦleg hatással lesz. Végül az RMP finanszírozása tekintetében, az RMGC az Ekvátor Elvek (Equator Principles) elĘírásait is betartotta, amit a világon több fontos pénzügyi intézmény is elfogadott2. 4.2. keret

Az RMP Környezeti hatástanulmányra (EIA) vonatkozó fontos nemzetközi elĘírások Más irányvonalak és megegyezések, amit a Környezeti Hatástanulmány összeállításánál figyelembe vettek:

ENSZ-ECE Egyezmény a Környezeti Hatástanulmány FelmérésrĘl egy Határokon Túlmutató Kontextusban (UN-ECE Convention on Environmental Impact Assessment in a Transboundary Context), az Espoo Egyezmény, 1991.

ENSZ-ECE Egyezmény az Információkhoz Való HozzáférésrĘl, a Közvélemény RészvételérĘl a Döntéshozásban és HozzáférésrĘl az Igazságszolgáltatáshoz Környezeti Kérdésekben (az Aarhus Egyezmény), 1998 – (UN-ECE Convention on Access to Information, Public Participation in Decision-making and Access to Justice in Environmental Matters – ‘Aarhus Convention’)

A MĦemlékek és Területek Nemzetközi Tanácsa (International Council on Monuments and Sites – ICOMOS).

UNEP/ICME Nemzetközi Cianid Kezelési Kód az Aranytermelésben Használt Cianid ElĘállításáról, Szállításáról és Felhasználásáról (UNEP/ICME International Cyanide Management Code for the Manufacture, Transport and Use of Cyanide in The Production of Gold).

NagyméretĦ Gátak Nemzetközi Tanácsa (International Commission on Large Dams – ICOLD)

Az EIA jelentés 4.6 fejezetében leírt biológiai változatosságra vonatkozó egyezmények.

1

lásd http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/TOPICS/EXTOGMC/0,,menuPK:336936~pagePK:149018~piPK:149093~theSit ePK:336930,00.html 2 http://www.equator-principles.com

4. rész: Törvénykezési keret és politikák

Page 14

5 .


5

Közvélemény megkeresése és tájékoztatása

A közvélemény megkeresése központi jelentĘségĦ annak kialakításában és megértésében, hogy egy projekt hogyan hat az érintett személyekre, és ötleteik és javaslataik begyĦjtésére arról, hogy ezeket a hatásokat hogyan lehet kezelni. A konzultációs folyamatok során szerzett visszajelzések központi jelentĘségĦek a projekt tervezésében és megvalósításában. A konzultáció ugyanakkor lehetĘséget biztosít a helybelieknek, akikre direkt hatással van az RMP, hogy jobban informálódjanak az RMP jelenlegi és tervezett tevékenységeirĘl. Megkülönböztetjük az EIA-hoz szükséges közvélemény megkeresési és tájékoztatási folyamatokat az EIA folyamatot követĘ közvélemény megkeresési folyamatoktól a bánya teljes élettartama során. A közvélemény megkeresése és tájékoztatása az EIA folyamán megfelel a szigorú törvényes elĘírásoknak a román törvénykezés és a releváns EU-s és nemzetközi egyezményeknek, mint amilyenek az Espoo és az Aarhus Egyezmény. A közvélemény megkeresési és tájékoztatási terv a Környezeti hatástanulmánnyal együtt azt célozza, hogy egy mechanizmust biztosítson az érdekelt és releváns érintett feleknek és az érdeklĘdĘ közvéleménynek, hogy hatással legyenek az RMP tervezési és megvalósítási folyamataira. Ezt a tervet az EIA dokumentáció tartalmazza EPCDP néven (Környezeti Hatástanulmány és a Közvélemény Megkeresése és Tájékoztatása – Environmental Impact Assessment Public Consultation and Disclosure Plan). Annak ellenére, hogy az EPCDP megfelel a törvényes elĘírásoknak, a legfontosabb célja az, hogy lehetĘvé tegye, hogy az érintett közvélemény teljesen megértse az RMP folyamatát és annak következményeit a környezetre, a helyi gazdaságra és a szociális viszonyokra. Az EIA nyilvános részvételi programja (EPCD) támogatására az RMP Nyitott kapuk kezdeményezése tartalmaz egy forró vonalat (0800 876742 or 08008 ROSIA), látogatásokat a helyszínen, technikai mĦhelyeket, információs központokat és kiállításokat, multimédiás kampányokat, adatlapokat, szórólapokat és brosúrákat, valamint felméréseket, interjúkat és kérdĘíves felméréseket. Ezeknek a tevékenységeknek a célja, hogy maximálisan megkönnyítsék a közvélemény számára, hogy bekapcsolódjon az RMP-be, és megértse és hozzájáruljon az RMP döntéshozó folyamataihoz. A konzultáció nem fejezĘdik be az EIA folyamat végeztével. A közvélemény megkeresése folytatódik a részletes tervezési, építési, mĦködtetési és bezárási folyamatok során. A konzultációs folyamat eddig 5 éves tevékenységet tartalmaz, ahogy azt az 5.1. Keret vázolja. 5.1. Keret

Eddigi konzultációs tevékenységek

5. rész: Közvélemény megkeresése és tájékoztatása

15. oldal

5


Az eddigi kozultációs tevékenységek a következĘket tartalmazzák:

A helyi ‘Gazette’ (újság) megjelentetése

Workshop-ok rendezése a helyi lakosok és közösségi vezetĘk részvételével

Közösségi szintĦ és egyéni konzultációk rendezése az áttelepítés és kitelepítés kérdéseirĘl

Interjúk készítése üzletemberekkel a Projekt hatása alatti régióban

Konzultáció a kulturális örökségekrĘl szakértĘkkel, szabályozó testületekkel és vallási vezetĘkkel

Nyilvános gyĦlések, technikai szemináriumok és prezentációk

A projekt bemutatása és helyszíni látogatás többek között a következĘk részvételével: Magyarország Környezetvédelmi Minisztere, Európa Tanács Kulturális Bizottsága, UNESCO képviselĘi, Román Parlamenti Bizottság.

Az eddigi konzultáció több központi jelentĘségĦ kérdést tárt fel az RMP észlelt jótékony hatásai és vele kapcsolatos aggályok közül. Ezek a kérdések a környezetvédelem, munkáltatás, tulajdonok felvásárlása és kompenzálás, áttelepítés és kitelepítés, közegészségügy és közbiztonság, infrastruktúra és az RMP-vel kapcsolatos építkezések és forgalom hatása a helyi lakosokra. Ezekkel kapcsolatos fenntartásokat beépítettük az EIA folyamatába, és ezek az RMP tervének módosítását eredményezték. Az RMP folytatja dialógust és a konzultációt az érintett felekkel az RMP építkezési, mĦködési és bezárási folyamatai alatt is. A jelenlegi és jövĘbeli konzultáció központi elemeit, amik folytatódnak az EIA folyamat lezárása után az 5.2. Keret vázolja. 5.2. Keret A jelenlegi és a jövĘben tervezett konzultáció A jelenlegi és a jövĘben tervezett konzultáció a következĘket foglalja magába: A nyilvánosság konzultációs idĘszaka lehetĘvé teszi az érintett közvélemény számára (érintett személyek), hogy áttekintse és észrevételezze az EIA felmérés jelentését. A romániai kormányzat ezután ismerteti a nyilvánosság véleményét. Ezután az RMGC be kell hogy nyújtson egy mellékletet az EIA jelentéshez, amiben válaszol a nyilvánosság javaslataira és megjegyzéseire, lásd az EIA Nyilvánosság Megkeresése és Tájékoztatása Tervét a részletekért,

A konzultáció folytatása a helyi ingatlantulajdonosokra gyakorolt hatásról és a szociális hatás csökkentése,

A konzultáció folytatása a projekt mĦködtetésérĘl (akkor) ha a projektet jóváhagyják,

A kormányzat és a közvélemény konzultációja a bezárás utáni területhasználatról,

Folyamatos konzultáció a helyi és a központi kormányzattal a tervezési és elhelyezési elvárásokról.

5. rész: Közvélemény megkeresése és tájékoztatása

16. oldal

5 .


5.3. Keret

Konzultáció az áttelepítésrĘl és kitelepítésrĘl

Példa az RMP Áttelepítési – kitelepítési projekt konzultációról A közvélemény megkeresése és tájékoztatása Egy jól kidolgozott projekt központi eleme az érintett személyek bevonása a projekt kidolgozásába. Ugyanakkor tudatában vagyunk, hogy nem minden konzultációs és tájékoztatási módszer hatékony minden ember számára. Azért, hogy a közösség egyetlen rétegét se tévesszük el, változatos konzultációs és tájékoztatási módszereket alkalmaztunk. Az Áttelepítési és kitelepítési akcióterv (Resettlement and Relocation Action Plan – RRAP) a következĘket tartalmazza: Interjúk a háztartásokban;

Felmérések a (szocio-ökonómiai és tényleges) háztartásokban és helyi gazdasági egységekben;

RMP ténylapok;

Technikai információs gyĦlések és nyilvános találkozók;

Rendszeres tanácskozás a polgármesterrel, a Verespatak és Abrudbánya Helyi Tanácsával és helyi vezetĘkkel;

Egy Nyilvános információs központ mĦködtetése Verespatakon; és,

Nyitott kapuk napja az áttelepítési modell házakban.

Áttelepítés és kitelepítés A közvélemény korai konzultációja során kiderült, hogy ha fennáll a választási lehetĘség, a helybeliek egy része szeretne Verespatak mellett maradni az RMGC által kialakított áttelepítési helyen, míg mások teljesen el szeretnének költözni a környékrĘl. Következésképpen RMGC mindkét lehetĘséget beépítette az RRAP-be. Az RRAP egyenlĘ kompenzációt biztosít az érintett embereknek, akik ezt a kompenzációt felhasználhatják az áttelepedésre vagy a kitelepedésre is. Áttelepedhetnek Piatra Alba helységbe (Verespatak községben) vagy Gyulafehérvárra, vagy megkaphatják a kompenzációt készpénzben is, és kitelepednek az általuk választott helyre. Az áttelepítésre használt helységeket hosszas és intenzív konzultáció alapján határozták meg, ami megállapította, hogy egyes áttelepedĘ emberek maguk szeretnék megépíteni a házaikat. A cégpolitika módosítása a közvélemény konzultációja nyomán 2002-tĘl kezdĘdĘen 2004. májusáig az RMGC folyamatosan felvásárolta a házakat és áttelepítette vagy kitelepítette a lakosokat az RRAP-nek megfelelĘen. Ugyanakkor különbözĘ konzultációs eljárások során kiderült, hogy a cég stratégiája, hogy az épületekért kompenzációt nyújt, elégedetlenséget szült, különösen az a stratégiája, hogy a kompenzáció mértéke a lakásban lakók számától és a romániai átlagos lakásméretektĘl függött, például egy négy személyes háztartás átlagosan 115 m2-en lakik, tehát a kompenzációt egy 115 m2-es alapterületre számították. Ez elĘnyben részesítette a nagy lélekszámú családokat és a kis házak tulajdonosait, és ellenérzést szült a nagy házak tulajdonosaiban. Az ellenérzések következményeként az RMGC beszüntette a lakások felvásárlását 2004. májusában, és újraértékelte az RRAP-t a közösség képviselĘivel konzultálva és külsĘ szakértĘk bevonásával. Ez a folyamat a teljes kompenzációs és áttelepítési csomag újraírásához vezetett, amikor megváltoztatták a kompenzációs alapokat is. 5. rész: Közvélemény megkeresése és tájékoztatása

17. oldal


6

6

A Verespatak Projekt (RMP) elhelyezése

Ahogy korábban bemutattuk, az EIA kiterjedt alapkutatásokat tartalmaz a természeti és a humán környezetrĘl az RMP helyszínén és körülötte. Ezt romániai és nemzetközi szakértĘ csoportok végezték el. Ezeket nagyon részletes jelentésekben mutatták be, amelyek a fĘ EIA jelentés Mellékleteit képezik. A következĘ fejezet áttekinti a projekt helyszínét, magába foglalva a létezĘ természeti és humán környezetet. Az RMP helyszíne Verespatak falu közelében terül el Fehér megyében, kb. 50 km-re (80 km úton) északnyugatra Gyulafehérvár megyeszékhelytĘl Románia közép-nyugati részében. 6.1. Ábra

A Verespatak Bányaprojekt elhelyezése

6. rész: A Verespatak Projekt (RMP) elhelyezése

18. oldal

6 .


6.1

A természetes környezet

Az RMP helyszíne az ún. Arany Négyszög régióban terül el a Nyugati Érchegységben, tágabban az erdélyi Nyugati Havasokban. Tájkép Az RMP hegyvidéken található, magába foglalja Roúia, Corna, Săliúte völgyek egyes részeit, és központja Verespatak faluban van. Az RMP terület topográfiáját az Abrud folyó dél – észak irányú völgye határozza meg, amihez kelet felĘl másik három völgy csatlakozik. A völgyek közti gerincek és a keleten található csúcsok egy természetes medencét alkotnak Verespatak körül, elzárva a falut a tágabb környezetétĘl kelet, észak és dél irányában. Az Abrud völgy nyugati gerince még jobban elzárja az RMP helyszínét nyugat felĘl. A Rosia völgyben a jelenlegi tájképet degradálja a történelmi és a jelenlegi bányászat, hasonló, de kisebb mértékben ez történik a Corna völgyben is. Mindkét völgyet jelentĘsen és folyamatosan módosították korábbi bányászati tevékenység során, és tovább fogják módosítani a tervezett bánya és hozzátartozó építmények felépítése és mĦködtetése által. 6.2 ábra bemutatja Verespatak látképét a létezĘ Rosiamin bánya irányába. 6.2. Ábra

Verespatak látképe a Roúiamin bánya irányába

Talajtípusok és a föld felhasználása A meredek V alakú völgyek és a vékony savas talaj leszĦkíti a mezĘgazdasági mĦvelést. A bányászat mellett a másik jelentĘs területhasználati mód a létfenntartó mezĘgazdaság. A mezĘgazdasági felhasználás magába foglalja a tehenek legeltetését a magasabb 6. rész: A Verespatak Projekt (RMP) elhelyezése

19. oldal

6


domboldalakon és a gumósok termesztését, mint például a krumpli, és gyümölcstermesztést az alsó lejtĘkön, mint például a Corna völgy alján. Félig természetes erdĘkben a települések körül tĦzifát és erdei gyümölcsöket (bogyókat) gyĦjtenek. Ezeknek az erdĘmaradványoknak a leépült jellege a túlzott kihasználást és elégtelen gazdálkodást mutatja. A bányához szükséges földterület fĘleg olyan helyszíneket foglal magába, amelyeket korábbi, újabb keletĦ és jelenlegi bányászat is befolyásolt. A salak-kĘhalmokat nem állították helyre, és ezért nagyon instabil lejtĘk jöttek létre. Ezek a vízszennyezés fĘ forrásai. A jelenlegi bányászati tevékenységtĘl eltekintve semmilyen termelési célra nem használják a bányászati területeket. Víz A két fĘ felszíni vízfolyás az RMP helyszínén a Rosia és a Corna patakok. MindkettĘ az Abrud folyóba ömlik, amely az Aries folyóba ömlik Topánfalva mellett (lásd a 6.4. ábrát). A patakok vízminĘsége a projekt helyszíne közelében gyenge a szennyezett víz miatt (Savas kĘmosás – lásd a 6.1.-es Keretet), ami a régi földalatti bányákból, a bányászati hulladékból és a salakból folyik ki, és más vízkibocsátás miatt a farmokról, lakóházakból és más ipari tevékenységekbĘl. A felszíni vizeket, beleértve az Abrud folyót, annyira szennyezte a történelmi bányászat, hogy ezek nem használhatók semmilyen célra a helyi közösség számára. Nem élnek benne halak és más vízi élĘlények sem. Ugyanakkor az RMP helyszínétĘl a vízfolyás irányába az Aries folyó vízminĘsége általában elég jó, noha a bányászattal kapcsolatos tevékenységek szennyezĘ hatása alatt áll. Bizonyos mértékĦ talajvíz jelen van kis mélységben az RMP helyszínén sekély, felszíni laza kĘzetben, ami forrásokban bukkanhat elĘ, és belefolyhat a folyóvízbe. Semmilyen jelentĘs jelét nem találtuk mélyebben található talajvíz mozgásának. Magán ivóvízforrásokat a völgy oldalából forrásokból, vagy sekély kézzel ásott kutakból vezetnek el. Általában a talajvíz minĘsége nem éri el különbözĘ romániai és EU-s ivóvíz-minĘségi elĘírásokat, és közegészségügyi problémákat vethet fel a nehézfémtartalma miatt. A helyszínen található tavak mesterségesek és fĘleg a 18. században alakították ki ezeket víztárolás céljából az aranybányászat számára. Ezek nincsenek jelentĘs hatással a helyi vízháztartásra. JelentĘs higanytartalmat fedeztek fel a tavak egy részében, de ezt általában nem találták a projekt területén található más vízfolyásokban. ValószínĦ, hogy a higany a történelmi bányászat eredményeként került ide, mivel arany kivonására használták.


20. oldal

6 .


6.1. Keret Savas szivárgás Savas szivárgás (Acid Rock Drainage – ARD) Ha a szulfid érceket tartalmazó kĘzet (általában pirit vagy vasszulfid) levegĘvel és vízzel került kapcsolatba baktériumok jelenlétében, a szulfidok átalakulnak, és egy folyékony iszap alakul ki, amit savas szivárgásnak vagy ARD-nek neveznek. Ez kénsavat és szulfátot tartalmaz. Ez a patakokat savassá teheti, és megfelelĘ mennyiségben megölheti a vízinövényeket, halakat és más vízi élĘlényeket. Amellett, hogy savassá teszi a patakokat az ARD kioldhatja a kĘzetben jelenlévĘ ásványi anyagokat. Amikor ezek a feloldott ásványi anyagok kapcsolatba kerülnek a vízzel, például esĘ következtében, bekerülnek a talajvízbe vagy a felszíni vízbe. Bizonyos fémek, mint a cink, réz, arzén, kadmium, higany, szelén és ólom, megfelelĘ koncentrációban szennyezhetik az ivóvizet, és jelentĘsen befolyásolhatják a vízi élĘlényeket az élĘhelyeket, és a vizet emberi vagy állati fogyasztásra alkalmatlanná tehetik viszonylag komplex kezelés hiányában. A verespataki történelmi bányászat a Rosia és a Corna patakok jelentĘs mértékĦ ARD szennyezését eredményezte, és hozzájárult az Abrud folyó szennyezéséhez is. Az ARD hatása szemmel látható a Rosia patak vörös színében. A 6.3. ábrán látható fénykép bemutatja a jelenlegi ARD szennyezést Verespatakon. A vörös színt fĘleg az nagy vastartalom okozza. Az RMGC 1998 óta végzi ennek a helyszínnek a környezeti monitorizálását. Ezek az adatok hozzáadódtak az EIA részére a hatóság által biztosított adatokhoz. Ezt az adatot szintén felhasználták az RMP Környezeti és Szociális Menedzsment Terv kidolgozásához. 6.3. Ábra

6.4. Ábra

Jelenlegi ARD Verespatakon a múltbeli bányászat eredményeként

Az RMP területének vízhálózati térképe 6. rész: A Verespatak Projekt (RMP) elhelyezése

21. oldal


6

Helyi vízválasztó vonalak

LevegĘ Egy átfogó légszennyezést figyelĘ program kimutatta, hogy az RMP területén nincsenek jelentĘs ipari szennyezési források. A levegĘ minĘsége jó, és az összes paraméter megfelel az elĘírásoknak.


22. oldal

6 .


Biológiai változatosság Az RMP területe nem foglal magába országos vagy nemzetközi jelentĘségĦ biodiverzitás vagy állatvilág szempontjából jelentĘs területeket. A helyszín változatos táji, talaj- és vegetációtípusokat foglal magába. A talaj és a vegetáció megoszlása összefügg a terület topográfiai, geológiai és éghajlati viszonyaival. Következésképpen a vegetáció megoszlása követi a völgyek és gerincek lineáris elrendezését. Alapkutatások kimutatták, hogy a tájképet és a természetes élĘhelyeket jelentĘsen befolyásolta a humán tevékenység. A degenerálódás többek között a következĘ tényezĘk következménye: Korábbi és jelenlegi bányászati tevékenységek és ezekhez kapcsolódó szennyezés, beleértve az ARD-t;

A természetes élĘhelyek átalakítása mezĘkké;

Emberi települések létrehozása és fejlesztése, erdĘk telepítése;

Félig természetes környezet kialakítása, mint például a mesterséges tavak.

A jelenleg mĦködĘ Roúiamin bánya és a Salak kezelési telep (Tailings Management Facility – TMF) Salistei völgyben jelentĘsen szennyezett területek, ahol a teljes ökoszisztéma elpusztult. A hosszú ideje tartó emberi tevékenység következtében a helyi flóra jelentĘsen megváltozott. Következésképpen az ökológiai jelentĘségĦ területek száma kicsi. Az RMP ipari területén vagy mellett három olyan terület létezik, amelyek jelentĘsnek mondható környezeti jellegzetességeket tartalmaznak. Ezeket az alábbi keretben mutatjuk be. 6.3. Keret

Az RMP közelében található környezeti szempontból jelentĘs helyek

Legközelebbi környezeti szempontból jelentĘs helyek Tăul Mare felszíni kĘzet Verespataktól északkeletre található, közvetlenül az RMP ipari területén kívül, a terület magasabb részén. Ez a terület többféle élĘhelyet foglal magába, például sziklás élĘhelyeket, amelyek az RMP területén máshol nem találhatóak. A felszíni kĘzetek többféle fĦfélének, zuzmóknak és gyógynövényeknek ad otthont, továbbá kis emlĘsök és madarak találhatók, mint például az ölyvek. Annak ellenére, hogy mesterséges, a Tăul Mare tóban többféle vízi élĘlény található, például rákok, békák és varangyok. A tó a helyi élĘvilág vízforrását is képezi. A biodiverzitás és a tájkép szempontjából ez a terület jelenti a Projekt területén a legfontosabb ökológiai élĘhelyét. Virtop völgyi erdĘ A Rosia völgy északnyugati része mellett található jóval az RMP területén kívül. Változatos vegetációközösségeket tartalmaz, és legjellemzĘbb példája a projekt területén található lombhullató erdĘknek és a norvég fenyĘültetvényeknek. Az erdĘben többféle harkály él, mint a fehérhátú harkály, a fekete harkály, a szürke fejĦ harkály és a zöld harkály, és több kétéltĦ faj is, mint a foltos szalamandra. Săliúte völgyi bükkerdĘ A völgy fejében a legnagyobb összefüggĘ bükkerdĘs területek találhatók. Ezek a Projekt helyszíne mellett, és az RMP ipari területén kívül találhatóak. Ezek az erdĘtömbök tartalmazzák a bükkerdĘkre jellemzĘ fajok nagy részét, és a Projekt helyszínén található magaslati erdĘk legjobb példáját képezik.


23. oldal


7

7

Alternatívák a Verespatak Projekt számára vagy azon belül

Az EIA-ra érvényes romániai és EU-s elĘírások értelmében, az EIA kidolgozásában meg kell határozni és ki kell dolgozni a projekt egészének és egyes részeinek az alternatíváit is. Ezek a lehetĘségek megvalósíthatóak kell hogy legyenek, és megfelelĘ mértékĦ környezettanulmányt is magukba kell foglaljanak, hogy a javasolt projekt tervezet alkalmasságáról dönteni lehessen. Általában a fejlesztési alternatívák magukba foglalják a projekt elhelyezését és az alkalmazható technológiákat és munkafolyamatokat. A bányászati projekt elhelyezését a geológia és a kitermelésre szánt ásvány jelenléte határozza meg. Ezért az alternatív megoldásokat korlátozza a geológia. A geológiai felméréseket a bánya projekt tervezése és a bánya tervezése követi. Ezek a tervek meghatározzák, hogy az ásványi erĘforrásokat hogyan lehet egy gazdaságos bányászati eljárás során kitermelni. A megvalósíthatósági terv tartalmazza a lehetséges környezeti és szociális hatások elĘzetes becslését azért, hogy dönteni lehessen a projekt folytatásáról. A megvalósíthatósági terv tartalmazza az bizonyos számú alternatív projekt tervezetek meghatározását, értékelését és szelekcióját. Ugyanakkor az EIA kialakításának és a részletes mĦszaki tervnek is az alapját jelenti. Az EIA a projekt alternatívákat a szigorúan technikai szemponthoz képest egy tágabb szempontból értékeli a mérnöki megvalósíthatósági terv elĘkészítésben. Az EIA tartalmazza az RMP alternatíváinak az értékelését, és tartalmazza a projekt meg nem valósítása alternatívát is és más gazdasági kezdeményezéseket. Az elemzés kimutatta, hogy az RMP szociális, gazdasági, kulturális és környezeti hasznát nem lehetséges más realisztikus alternatív fejlesztési lehetĘségekkel megvalósítani. Ugyanakkor az RMP szociális, gazdasági és környezeti hasznát össze kell vetni a kockázatokkal és hátrányokkal is. Ez magába foglalja a cianid használatát, az infrastrukturális változás mértékét és a verespataki és Corna-i lakosok áttelepítését és kitelepítését. Az alternatívák értékelését felhasználták a következĘk meghatározásában: a legjobb bányászati technológia kiválasztása, a projekt idĘtartama és ütemezése, bányászati és feldolgozási technológiák alkalmazása, környezeti hatás menedzsmentje, hulladékfeldolgozó telepek elhelyezése, szállítási útvonalak, és általában intézkedések a lehetséges környezeti és szociális hatások megelĘzése és csökkentése érdekében az építkezés, mĦködtetés, bezárás, és bezárás utáni idĘszak alatt. 7.1. Keret

Az EIA részeként feldolgozott legfontosabb projekt alternatívák

Ércbányászat felszíni bányákban Egy összehasonlító értékelést végeztek az érckitermelésrĘl nyitott felszíni és földalatti bányákban. Cianid alkalmazása a feldolgozás során A cianid azon kevés anyagok egyike, amely feloldja az aranyat. Az arany az ércben fĘleg 7. rész: Alternatívák a Verespatak Projekt számára és azon belül

24. oldal

7 .


mikroszkopikus méretekben van jelen, ezért az aranykitermelés veszteségének a csökkentésére azt ki kell oldani az ércbĘl. Több alternatívát is megfontoltunk a cián alkalmazása mellett. A cianid lebontási technológia a mielĘtt a salakot kibocsátják a Salak Kezelési Telep (Tailings Management Facility – TMF) helyszínén, hogy betartsák az EU Bányasalak 2006/21/EC Direktívája értelmében. A Salak kezelési telep elhelyezése (Tailings Management Facility – TMF) Több alternatív elhelyezést megfontoltunk mielĘtt a jelenlegi Corna völgyi telephelyet kiválasztottuk. Under the EIA options for location of key facilities, such as the TMF were considered, discussed in Box 7.2. 7.2. Keret

Legfontosabb telephelyek elhelyezésének alternatívái

A TMF számára legmegfelelĘbb hely a Corna völgy, de kilenc különbözĘ elhelyezést vizsgáltunk különbözĘ völgyekben;

Minden életképes alternatívát megvizsgáltunk a salak kĘzet elhelyezésére, és a kiválasztott hely a módszerek optimális kombinációját képviseli;

Többféle hozzáférési útvonalat is megvizsgáltunk, amelyeken el lehet érni az RMP helyszínét és körül lehet azt járni, és a kiválasztott lehetĘségek összekapcsolják a gyakorlati megvalósíthatósági megszorításokat és a környezeti hatásokat megfontolásait.

Az RMP kémiai anyagokat alkalmaz, mint például a cianid és a sósav. Ezek mérgezĘ anyagok, amik gondos kezelést igényelnek. Az RMP olyan technológiákat és menedzsment eljárásokat alkalmaz, amelyeket a Legjobb elérhetĘ technológia (Best Available Techniques – BAT) alapján választottak ki, ahogy azt az EU-s és nemzetközi irányvonalak meghatározzák. A BAT alkalmazása a romániai és EU-s törvénykezés követelménye. A 7.3. keret bemutatja a többi tárgyalt alternatív bányászati technológiát. 7.3. Keret Tárgyalt alternatív bányászati technológiák a szennyezés megelĘzésére / csökkentésére Technológiai eljárások: Megfontoltuk és elvetettük a földalatti bányászati módszerek alkalmazását a felszíni kitermeléshez sémához képest, mint nem életképes megoldást biztonsági, gazdasági és környezetvédelmi okokból;

Az arany kivonása során alkalmazott alternatív eljárások a ciánhoz képest – más eljárások potenciálisan még veszélyesebbek vagy nem gazdaságosak (például higany);

Alternatívák a ciánkoncentráció csökkentésére a salakban a TMF telephelyén – csak a kiválasztott alternatíva BAT, és ez a leggyakrabban alkalmazott eljárás a modern bányaiparban;

A környezetbe kibocsátott víz kezelése a BAT-nak és a legfejletteb technológiáknak megfelelĘen fog történni, hogy biztosítva legyen, hogy a vizet az NTPA001/2005 elĘírásoknak megfelelĘen megtisztítják. 7. rész: Alternatívák a Verespatak Projekt számára és azon belül

25. oldal


7

Az elĘírásoknak megfelelĘen megvizsgálták a projekt meg nem valósítása opciót is, vagyis egy elĘrejelzést a környezeti és szociális és gazdasági állapotról arra az esetre, ha az RMPt nem valósítjuk meg. A projekt meg nem valósítása opciót a 7.4. keretben mutatjuk be. 7.4. Keret

Az RMP projekt alternatívái

A projekt meg nem valósítása opció: Megvizsgálták a projekt meg nem valósítása opciót, és összehasonlították a projekt elĘnyeit más fejlesztési tervek potenciális elĘnyeivel. Abban az esetben, ha a projektet nem folytatják, a jelenlegi szennyezés és a szociális és gazdasági hanyatlás folytatódni fog, kivéve, ha egy nagyméretĦ befektetést valósítanak meg, beleértve a jelenlegi bánya bezárását, a behatás alatti terület rehabilitációját, és alternatív jövedelmi források kialakítását a lakosság számára;

Megvizsgálták az alternatív iparágak bevezetésének a lehetĘségét, amelyek hasonló jótékony szociális és gazdasági hatással lehetnek a régióra, mint a javasolt RMP. JelentĘs fékezĘ erĘket találtak, amelyek meggátolják az alternatív iparágak megjelenését, kivéve ha meg nem valósul egy jelentĘs belsĘ befektetés, hogy javítsa a régió fejlesztési potenciálját és a befektetési környezetet. Az RMP nem gátolja meg más iparágak megjelenését, sĘt megszünteti azok megjelenésének egyes akadályait az elĘrejelzések szerint.

Ezeknek az alternatív opcióknak a részletes elemzését az EIA tartalmazza, és ott azt a következtetést vonták le, hogy a projektben kiválasztott opciók a legmegfelelĘbbek, hogy tekintettel legyenek a gazdasági, technológiai és környezeti megszorításokra, és megfeleljenek a BAT-nak, ahol az szükséges. A projekt meg nem valósítása opció nem teszi lehetĘvé a természetes erĘforrások kihasználását a Közösség számára, mint amilyenek az érclelĘhelyek. A jelentĘs környezeti, szociális és gazdasági problémák csökkentéséhez belsĘ befektetésre lenne szükség, ami meghaladja a nem bányászati fejlesztések lehetĘségeit, feltéve, ha ezeket a régióba lehet vonzani.

7. rész: Alternatívák a Verespatak Projekt számára és azon belül

26. oldal

8 .


8

A Verespatak Projekt (RMP) leírása

A Verespatak Projekt (RMP) magába foglalja a fejlesztési, mĦködtetési, bezárási és bezárás utáni szakaszokat. A bánya négy nyitott felszíni kitermelésbĘl áll, a kibányászott ércet helyben dolgozzák fel. A négy felszíni kitermeléshez megfelel a négy nagy érclelĘhelynek, amiknek a nevei: Cetate, Cîrnic, Orlea és Jig. Miután az EIA-t megvalósították, és az RMP-t jóváhagyták, az RMP három különálló szakaszból áll. Ezek a következĘk: 1. Építkezés; 2. MĦködetés; 3. Bezárás és utólagos gondoskodás.

8.1

Építési szakasz

Tervbe vették, hogy egy specializált mérnöki, beszerzési és építési menedzsment alvállalkozót alkalmaznak (EPCM alvállalkozó néven), akit az RMGC nevez ki versenytárgyalás alapján, hogy kifejlessze és felépítse a projektet. Minden EPCM alvállalkozó köteles lesz megfelelni az RMP törvényes kötelezettségeinek és bármilyen más releváns kötelezettségnek, amit az RMGC vállalt a környezetvédelmi és más engedélyek részeként. Az RMP javasolt építési idĘtartama körülbelül két-három év. A tevékenységek a helyi irodák, építéshez szükséges facilitások létrehozásával és a fĘ alvállalkozók mobilizációjával kezdĘdnek. Ebben az idĘszakban a következĘ fĘ tevékenységek lesznek:

x

Az áttelepítési infrastruktúra felépítése, mint házak, templomok, kereskedelmi egységek, helyi és vidéki adminisztrációs irodák romániai alvállalkozók és beszállítók segítségével, amennyire ez lehetséges;

x

A projekt által befolyásolt helyi lakosok áttelepítése;

x

A bányászati tevékenységi terület elĘkészítése, mint a felszíni talaj eltávolítása és tárolása;

x

KĘfejtĘk kialakítása és építĘanyag biztosítására utak, cementtermelés stb. részére;

x

EgyüttmĦködés a Minvest-tel a Minvest tevékenységek fejlesztése és idĘszakos vagy végleges bezárása céljából, és a jelenlegi kitermelés újrafejlesztése a jelenlegi bányászati helyszínen;

x

Kapcsolódás az országos magasfeszültségĦ hálózathoz;

x

Kapcsolódás a vízszolgáltató csatornához az Aries folyóból;

x

A feldolgozó facilitások megépítése, beleértve a cianid lebontó berendezést;

x

Egy új hozzáférési út megépítése Roúia Poieni-hoz;

x

A salak feldolgozó telep (TMF) megépítése a Corna völgyben, ami magába foglalja az elsĘ kĘgátat, amit fokozatosan építenek fel a bánya élettartalma során, és amibĘl kialakul a végsĘ Corna völgyi TMF gát;

x

A másodlagos zárógát megépítése a Corna völgyben, ami felfogja az összes kifolyást; 8. rész: Verespatak Projekt (RMP) leírása

27. oldal


8

x

A Cetate gát megépítése a Rosia völgyben a savas víz begyĦjtésére;

x

A savas szivárgást kezelĘ üzem megépítése;

x

Infrastruktúra építése;

x

Más víztároló és vízkezelĘ struktúrák és tiszta vizet elvezetĘ csatornák építése;

x

IvóvízkezelĘ üzem építése;

x

Háztartási szennyvíz kezelĘ üzem építése; és

x

A környezetvédelmi technológiák kísérleti méretĦ tesztelése, például a szennyvíz másodlagos kezelĘ rendszere alacsony cianid tartalommal és a fejlett kezelés, hogy kivonják a bányavizekbĘl a kalciumot és a szulfátokat.

Ez a fázis jelentĘs tevékenységet és egy sor állandó szerkezet és facilitás megépítését foglalja magába. Az építkezés végén az RMP elindítását utasítják, és átadják a projekt menedzsment csapatnak, mint mĦködĘképes vállalkozást.

8.2

MĦködési szakasz

A bányászati tevékenység Verespatakon 16 éves idĘszakra van tervezve. A tevékenységek magukba foglalják a megszokott felszíni gödör bányászati eljárásokat, mint: fúrás, robbantás, az érc kitermelése hidraulikus lapátokkal és az érc szállítása teherautókkal. Négy nyílt felszíni kitermelésbĘl folyik majd a bányászat, ezek nevei: Cetate, Cîrnic, Orlea, és Jig. A négy nyitott felszíni kitermelés egyetlen bányászati tevékenység részét képezi, amelyekbĘl az ércet egy helyi feldolgozó üzembe termelik. A bányászat a Cîrnic felszíni kitermeléssel kezdĘdik, amit szorosan követ a Cetate felszíni kitermelés munkálatainak elindítása. Az Orlea felszíni kitermelésben a bányászat a hetedik, a Jig felszíni kitermelésben a nyolcadik évben kezdĘdik el. A Cirnic nyitott felszíni kitermelés a kilencedik évben merül ki. A Cetate felszíni kitermelésben a bányászat a teljes bányászati szakasz alatt fog folyni. A tulajdonképpeni bányászat 14 évig tart. A tevékenység elsĘ hat évében egy gyenge minĘségĦ érckészletet halmoznak fel. A jobb minĘségĦ ércet szelektíven korábban dolgozzák fel. A gyenge minĘségĦ ércet a bányászat befejezése után a 14. évtĘl kezdĘdĘen dolgozzák fel, ami majdnem három évig tart és a 16. évben fejezĘdik be, körülbelül 2024-ben. A 8.1. ábra bemutatja a nyitott felszíni kitermeléseket és az évet, amikor a kitermelésük elkezdĘdik.

8. rész: Verespatak Projekt (RMP) leírása

28. oldal

8 .


8.1. Ábra

A bányászatba vont tárnák és a munkálatok ideje.


29. oldal


8

Az RMP legfontosabb vizuális jellemzĘi a következĘk lesznek: A Rosia völgyben: a nyitott gödrök, a salak kĘ felhalmozása, és a Cetate víztároló; A Corna völgyben: A Salak kezelési telep (TMF).

A Cetate víztároló a Rosia patakon biztosítja, hogy a szennyezĘ szivárgás a történelmi és az új bányákból ne jusson a vízfolyásokba, és az új bányából kifolyó víz is fel lesz fogva. Ennek a tónak a vizét egy helyi vízfeldolgozó üzembe pumpálják. A kezelt tiszta vizet kiengedik, hogy fenntartsa a Rosia és a Corna patakok hozamát. Ennek a feldolgozási folyamatnak a segítségével a helyi patakok vízminĘsége jelentĘsen fog javulni a jelenlegi vízminĘséghez képest. A TMF egy gátat foglal magába, amit a kĘbányából bányászott anyagból és a salak kĘzetbĘl építenek fel, és azt magasítják a bánya mĦködése alatt, hogy elhelyezhessék a cianid méregtelenítĘ üzembĘl érkezĘ salakot. A TMF egy másodlagos zárógátat is magába foglal, ami a Corna gátból szivárgó patak folyásán lennebb található majd, és segít a salak stabilizálásában és a víznyomás ellenĘrzésében. A vizet visszapumpálják a vízvisszanyerĘ tóba a Corna gát mögé. A 8.1. keret bemutatja az szivárgó gát tervét; és a 8.2. ábra bemutatja a TMF feltöltését az évek során. A 8.2. és 8.3. keret bemutatja a cianid kezelését és a gát biztonsági rendszerét. Az érc tervezett elĘkészítése és a feldolgozó rendszer a következĘ kulcsmozzanatokból áll: 8.1. Táblázat Az érc tervezett elĘkészítése és a feldolgozás lépései Sorrend 2

Lépés Zúzás és az érc felhalmozása Nedves darálás

3

Átmosás és átitatás

1

4 5

Elektromos kinyerés Olvasztás

6

Cianid méregtelenítés

7

Salak elhelyezése

8

Víz visszavezetése és újrahasznosítása

Leírás Az ércet összetörik egy forgó zúzóban és felhalmozzák. A felhalmozott ércet tovább darálják nedves darálással. A cianidot hozzáadják az érc és víz keverékéhez egy zárt rendszerben, majd ez áthalad egy tartálysoron, ami összekeveri az oldatot. Az arany és ezüst hozzákapcsolódik a szénhez a tartályokban és kiválik az oldat többi részétĘl. Az aranyat és ezüstöt kiválasztják elektromos áram segítségével, ami elválasztja az aranyat a széntĘl. Az aranyat és az ezüstöt felhevítik, és öntecsekké alakítják. Miután az aranyat és ezüstöt kivonták az oldatból a cianid vegyületet visszanyerik, hogy újrafelhasználják. Egy cianid méregtelenítĘ üzem kivonja a maradék cianidot a salak zagyból. A méregtelenítést megköveteli a romániai és az EU-s törvénykezés, és a maradék cianid kevesebb lesz mint 10 mg/l WAD, ami megegyezik az EU-s bányahulladék irányelvvel (2006/12/EC). A salakot átszállítják a TMF helyszínére csöveken keresztül, és itt tárolják. A szárazanyag leülepedik és a kitisztult vizet újrafelhasználják a TMF tóból a feldolgozó üzemben azért, hogy megelĘzzék a környezetbe való kifolyását, és minimalizálják a tiszta víz felhasználásának mértékét.


30. oldal

8 .


8.2. Ábra

A javasolt érc kitermelési és feldolgozási folyamat sematikus ábrája


31. oldal


8.1. Keret

8

Miért választottak egy szivárgó gátat a legjobb megoldásként?

Miért jó egy szivárgó gát? A két legfontosabb zárógát-típus a következĘ: földdel vagy kĘvel feltöltött gáttípus. A földdel feltöltött gátat fĘleg tömörített földbĘl építik, míg a kĘvel feltöltött gátat elsĘsorban felhalmozott és tömörített kĘbĘl. A fĘ zárógát Verespatakon kĘvel feltöltött gát lesz, melyben felhasználják a nyílt felszíni tárnákból és az erre a célra létrehozott kĘbányákból kibányászott anyagot. A zárógát keresztmetszete bemutatja, hogy a gát egy töltés vagy egy domb alakjához hasonlít.

ALACSONY ÁTERESZTė KÉPESSÉGĥ ALAPKėZET, SZIVATTYÚRENDSZER A Fė MEDENCÉBE A legtöbb zárógát egy központi részt vagy magot tartalmaz, ami általában át nem eresztĘ anyagból készül, hogy meggátolják a víz áthaladását a gáton keresztül. A TMF gátja kezdetben ilyen, mert ennek kell tárolnia a vizet az RMP elindításához. A Corna gát Verespatakon azonban megengedi bizonyos mennyiségĦ víz áthaladását, amit majd a második, úgynevezett másodlagos zárógát gát fog fel. Ez lehetĘvé teszi, hogy a salak leülepedjen és kiszáradjon, segítve annak stabilizálódását, így a jól leülepedett anyagra a bezárás után vegetációt lehet telepíteni. A fĘ zárógáttal ellentétben a másodlagos zárógát nem áteresztĘ, és savat nem termelĘ anyagokból készül. A másodlagos gát mögött tárolt vizet visszaszivattyúzzák az ércfeldolgozó medencébe, hogy újrafelhasználják az RMP-ben. Fontos megjegyeznünk, hogy a Corna völgy talaja nagyon kis áteresztĘ képességĦ talajból és alapkĘzetbĘl áll. A víz a legkisebb ellenállás irányába folyik, így a fĘ gát mögött tárolt víz a fĘ gáton keresztül folyik át és nem kerül az alapkĘzeten keresztül a talajvízbe.


32. oldal

8 .


8.3. Ábra

A TMF elhelyezésének és éveken keresztül való feltöltésének sematikus ábrája

Roúia Montanã Valley

A salak lerakásával teremtett lapos terület végsĘ mérete, ami a kĘ védĘgát mögött fog felhalmozódni a Corna völgy alján.

Ipari terület határa Corna Valley

KĘ védĘgát


33. oldal


8.2. Keret.

8

Cianid kezelése

Cianid kezelése A korábbi bányászok kitermelték a durva arany nagy részét. A Verespatakon maradt arany nagy része az ércben mikroszkopikus méretekben van jelen, amit nem lehet kivonni fizikai módszerekkel. Az aranyat így ki kell oldani a kĘzetbĘl, miután az ércet összetörték és megĘrölték. A cianid azon kevés anyagok egyike, amelyik feloldja az aranyat. A cianid alkalmazásának több alternatíváját is megvizsgáltuk, de egyik sem rendelkezik a hatékonyság, igazolt biztonság és költséghatékonyság együttes jellemzĘivel. A cianid egy mérgezĘ anyag, tehát óvatosan kell azt kezelni, de gyorsan lebomlik ártalmatlan összetevĘkre a légköri viszonyok között. Egy RMP-re sajátos Cianid Kezelési Tervet (Cyanide Management Plan – CMP) készítettünk Verespatak részére a Nemzetközi Cianid Kezelési ElĘírásnak megfelelĘen (International Cyanide Management Code1 – Code vagy Kód), amit az aranykitermelés számára hoztak létre, és a Cefic EU Irányelveknek2 megfelelĘen. A Kódot az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjának (United Nations Environmental Program – UNEP) a védnökségével hozták létre, hogy segítse a globális aranybányászat ipart a cianid kezelésében, hogy minimalizálja a munkások, a helyi közösségek és a környezet kockázatait a cianid használata során az aranybányászatban, és csökkentse a közösségek fenntartásait a cianid használatával kapcsolatban. Egy hitelesített cég szállítja a cianidot a projekt helyszínére szilárd formában és speciálisan szigetelt és megerĘsített konténerekben. Ezeket a speciális konténereket a szilárd állapotú cianid szállítására tervezték a cianid elĘállítási üzemtĘl a verespataki feldolgozó üzemig. Egy legújabb technológiát alkalmazó cianid méregtelenítĘ üzemet építenek a projekt részeként. Ez az üzem csökkenti a salakban maradt cianid mennyiségét jóval a romániai, EU-s és észak-amerikai biztonsági elĘírások alá, mielĘtt a salakot kibocsátják a feldolgozó üzembĘl a Corna völgybe a TMF-hez. Ez a technológia sikeresnek bizonyult több mint 80 aranybányában világszerte, és folyamatosan felváltja a korábbi technológiákat. A salak zagy kezelésének technológiája a cianid lebontása céljából, amit az RMP-be beépítenének, a piacon elérhetĘ legjobb technológia (BAT) bevezetését jelentené ezen a területen a romániai bányaiparba. Fontos megjegyeznünk, hogy a cianid, a nehéz fémekkel ellentétben nem halmozódik fel a biológiai szervezetekben, és természetes módon lebomlik a légköri viszonyok között. Megtettük az elĘkészületeket az aktív cianid méregtelenítés céljából is, ha ez bármi okból vagy körülmény miatt szükségessé válna, például hogy lehetĘvé váljon a kibocsátás a környezetbe a minĘségi elĘírásoknak megfelelĘen, ha ez szükséges vagy kívánatos lenne. Az RMP monitorizáló terv magába foglalja a cianid folyamatos ellenĘrzését a folyamat során és a körülötte lévĘ környezetben.

1 2

www.cyanidecode.org/ www.cefic.org/


34. oldal

8 .


8.3. Keret A gát biztonsága A gát biztonsága A TMF-et úgy tervezték, hogy szigorúan megfeleljen a romániai és nemzetközi elĘírásoknak, hogy a méregtelenített salakot biztonságosan és környezet számára elfogadható módon lehessen tárolni. Statisztikai szempontból a gátak két legnagyobb veszélye a következĘ: 1. túlcsordulás, amikor a gát magassága és tárolási kapacitása nem elégséges a víz visszatartására, és 2. a gát meghibásodása, amikor egyes részei beomlanak. A TMF-et nagy mérnöki elĘvigyázatossággal tervezték, hogy ezek a problémák ne lépjenek fel, a 15.1. keret felsorolja ezeket. Itt a túlcsordulás kérdését tárgyaljuk. A megfelelĘ kapacitás biztosítására, hogy elkerüljék a túlcsordulást, a gát magasságának emelését a projekt mĦködtetése alatt a szükséges tárolt tartalom összegeként határozzák meg: x x

x

Hogy tárolja a maximális normális mĦködés során termelt salakot és felhasznált vizet, és az átlagos dekantált tó mennyiségét (vagyis az elĘre jelzett havi vízmennyiséget); Tárolja a vihar* okozta túlcsordult Maximális Lehetséges Árhullámot (Probable Maximum Flood – PMF), a nyári és téli eseményekre alapozott becslések alapján Verespatak régiójára (a PMP vihar egy Maximálisan Lehetséges Árhullámot generál, aminek mértéke függ fogadó terület méretétĘl); és, Legyen egy hosszú salakos part és ehhez hozzáadott szabad part a salakmennyiség hullámzása ellen a mĦködtetés minden szakaszában; a konzervatív szabad part kritérium a PMF tárolási szinthez adott egy méter hullám csillapító felületet tartalmaz.

* A romániai elĘírások meghatározzák, hogy a TMF képes kell legyen egy 24 óráig tartó vihar hatásának ellenállni, amely olyan mértékĦ, amire csak minden 10.000 évben lehet számítani. Ez Verespatakon 211 mm esĘnek felel meg. A Lehetséges Maximális Csapadék (Probable Maximum Precipitation – PMP) ennek kétszerese, ami 450 mm nyáron és 440 mm télen (hóolvadással társítva). ElĘvigyázatosságból a súlyosabb PMP eseményt vettük figyelembe a TMF tervezése során. Továbbá, hogy biztosítva legyen, hogy a TMF képes mindig tárolni a PMF mennyiségét, úgy tervezték, hogy biztonságosan ellen tud állni két egymás utáni PMP eseménynek. Így a verespataki TMF-et úgy tervezték, hogy ellen tudjon állni egy négyszer nagyobb áradatnak, mint amit a romániai elĘírások meghatároznak. Egy szükségállapoti kiömlĘ csatornát építünk a gátban arra a valószínĦtlen eseményre, hogy a pumpák meghibásodnak vagy megszakad az áramszolgáltatás a második PMP eseménykor. A TMF tervezése tehát jelentĘsen meghaladja a biztonsági elĘírásokat. Ezt azért tették, hogy bizonyosak lehessenek abban, hogy a Corna völgyi salaktároló kockázatai jóval alacsonyabbak legyenek, mint amit biztonságosnak tartunk a mindennapi életben.


35. oldal

8


8.3

Bezárás és utólagos gondozás

A Bánya Rehabilitációs és Bezárási Terv vagy Bányabezárási Terv (Mine Rehabilitation and Closure Management Plan – Mine Closure Plan) a projektben elĘírja a facilitás bezárását, a helyszín rehabilitációját és egy hosszú távú utólagos gondozási folyamatot, hogy a Bányabezárási Terv elĘírásai megvalósuljanak. Az EIA és az engedélyeztetési folyamat részeként, a bányabezárási folyamatot, ütemtervet és pénzügyi garancia szerkezetet dolgozunk ki és engedélyeztetünk. A bezárási és a rehabilitációs stratégia elĘkészítésének a kidolgozása az RMP részeként a folyamat szerves részét képezi. Az 2006/21/EC EU Bányasalak ElĘírásának megfelelĘen a bezárás és rehabilitáció a következĘket jelenti: “az érintett föld kezelése ... olyan módon, hogy a föld minĘségét visszaállítsák egy elfogadható szintre különös tekintettel a ... megfelelĘ hasznos felhasználására.” A bányászati tevékenység által érintett helyszín változatos részein a Bányabezárási Terv meghatározza a hasznos felhasználást. Ez a használati mód meghatározza a helyszínek rehabilitációjának módját, hogy milyen célokat kell elérni, és milyen technológiákat kell használni. A Bányabezárási Terv egy folyamatosan alakuló dokumentum, ami átdolgozások és hozzáadások során változik, ami a következĘktĘl is függ:

jövĘbeli technológiai fejlesztések

a nyilvánosság véleményének a változása a rehabilitált területek jövĘbeli felhasználási lehetĘségeivel kapcsolatban

A bányasalak, kifolyó iszap környezeti hatásával kapcsolatos tudás fejlĘdése

A bányatervezés ilyen megközelítése felismeri, hogy a bányászat, noha folyamatosan módosítja a felszín topográfiáját, a földterület használatának csak egy idĘleges felhasználását jelenti, és a bányászat megfelelĘ bezárása megfelel az altalajkincsek fenntartható felhasználási elvének. A Bányabezárási Terv és a tervezési folyamat fĘ célja annak biztosítása, hogy a bezárt bánya lehetséges környezeti, biztonsági és egészségügyi hatásait a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi és jogi kötelezettségeket elég korán meghatározzák, és így minimalizálják a projekt tervezési, design és mĦködtetési szakaszaiban végrehajtott cselekvésekkel. A rehabilitáció céljai tekintettel kell legyenek a következĘkre: a közösség javaslatai és véleményei, a törvényes rendelkezések, a helyszín jellemzĘi, az RMGC politikája és az ipari legjobb gyakorlat elvei, és a következĘket tartalmazzák:

A közegészségügy és a közjólét védelme;

A megállapított bezárás utáni felhasználási célok elérése;

A bányához kapcsolódó struktúrák geotechnológiai stabilizációja (gödrök falai, kĘhalmok stb.);

A tájkép visszaállítása, az üledékképzĘdés, erózió és lehetséges környezeti károk minimalizálása;

VízminĘség védelme.

Ezeknek a céloknak az alapján, a Bányarehabilitációs és Bezárási Terv céljai a következĘk: 8. rész: Verespatak Projekt (RMP) leírása

36. oldal

8 .


A menedzsment támogatása a közegészségügy és a közbiztonság védelmében a bánya és kapcsolódó facilitások bezárása során és azt követĘen is;

Hogy lehetĘvé tegye a progresszív bezárási tevékenységeket a termelés leállítása elĘtt;

Csökkentse vagy kiküszöbölje a hosszú távú környezeti hatásokat;

Visszaállítsa a megbolygatott területet egy produktív állapotba, ahogy az lehetségessé válik;

A lehetséges legnagyobb mértékben minimalizálja bármilyen megmaradó ásványi tartalék sterilizálódását;

Segítsen az RMGC pénzügyi terv és ütemtervének készítésében.

A bányabezárási folyamat a mĦködési szakasz ideje alatt kezdĘdik a technológiák optimalizálásával a késĘbbi bezárási folyamatokra való tekintettel, mint amilyen a potenciálisan szennyezĘ anyagok szétválasztása a nem-szennyezĘ anyagoktól, és a bányászati hulladék rehabilitációjának az elkezdése és befejezése a (Cârnic hulladék kĘzet tároló) amilyen korán az lehetséges. A kitermelési szakasz vége felé a hulladéktermelési és tárolási technológiákat folyamatosan hozzáigazítják a bezárási és rehabilitációs elvárásokhoz. Például:

A salak tárolási folyamatot megváltoztatják, hogy a salak felületének végsĘ lejtése (és a salakra helyezett takaróé) lehetĘvé tegye a nem szennyezett felszíni víz zavartalan lefolyását és minimalizálja a beszivárgását a salakba,

A potenciálisan szennyezĘ hulladékokat a nem-szennyezĘ hulladékok belsejébe helyezik el,

A teljesen kibányászott nyitott gödröket visszatöltik a többi gödörbĘl kinyert kĘvel.

A 14. évben a bányászati tevékenység végén, amikor már csak a gyenge minĘségĦ érchalmot dolgozzák fel, elkezdĘdik az aktív bezárási folyamat. A teljesen vagy részlegesen feltöltött nyitott gödrök és a hulladék kĘhalmokat beépítik a tájba, beterítik termékeny és kémiailag közömbös talajjal, és beültetik füves vagy fás vegetációval. A 16. évben a gyenge minĘségĦ érc újrafeldolgozása után elkezdĘdik a salaktárolók borításának a konszolidációja. A borítást úgy tervezték, hogy elzárja a potenciálisan szennyezĘ salakanyagokat a felhalmozott stabil és konszolidált salakban. Cetate, az utolsónak befejezett külszíni tárna, el lesz árasztva. Az ásványi anyagok oxidációjának a minimalizlására végett a külszíni tárna falaiban, amelyek hozzájárulhatnak savas víz keletkezéséhez a tóban, az elárasztási folyamatot felgyorsítják a salak tóvíz bepumpálásával a gödörbe. MielĘtt azonban ez megtörténne, a vizet kezelik, ha ez szükséges, hogy biztosítsák, hogy ennek minĘsége megfelel a romániai környezetbe való kibocsátás követelményeinek. Részlegesen passzív vízkezelĘ berendezéseket építenek és tesztelnek a kitermelési szakasz alatt. Ezek tovább is kezelik a Rosia és Corna völgyben kifolyó bányavizet. Ha ezekben a kezelés hatékonysága nem lenne elégséges, aktív kezelési rendszerek továbbra is mĦködnek, hogy a kifolyó vízre vonatkozó elĘírások be legyenek tartva. A meglévĘ megfigyelési rendszert átalakítják a bezárás és a bezárás utáni szakasz követelményeihez, elsĘsorban azért, hogy megbizonyosodjanak a rehabilitációs intézkedések sikerérĘl, és megvalósítsák a csökkentési elĘírásokat. 8. rész: Verespatak Projekt (RMP) leírása

37. oldal


9

9

Környezetvédelmi kérdések

Ezen fejezet tárgyalja az RMP fĘ környezetvédelmi kérdéseit a környezeti hatások és azok minimalizálására elĘirányzott intézkedések szempontjából (és azok jótékony hatása és a hatás maximalizálása szempontjából). Ez a következĘket tartalmazza:

Vízgazdálkodás (felszíni víz és talajvíz);

LevegĘminĘség;

Zaj- és rezgésszennyezés;

Talaj;

Állatvilág; és,

Tájkép.

9.1

Vízgazdálkodás

A víz az RMP-vel kapcsolatos egyik legfontosabb természeti erĘforrás. A víz központi jelentĘségĦ az érc feldolgozása során, és ugyanakkor a hatékony vízgazdálkodás döntĘ fontosságú a helyi vízrendszer és annak használóinak (az állatvilágot is beleértve) a védelme és javítása szempontjából, és a TMF biztonságos mĦködése szempontjából is. A jelenlegi helyzetet kezeletlen erĘsen szennyezett kifolyások jellemzik a történelmi és a jelenlegi bányászati tevékenységekbĘl. A kifolyó bányavíz belefolyik a természetes vízfolyásokba és csökkenti ezeknek a patakoknak a felhasználhatóságát emberi és természeti szempontból egyaránt. A 6.1. fejezet, Az RMP elhelyezése: víz alfejezetben bemutatjuk a savas szivárgás problémáját, a verespataki vízi környezet jelenlegi állapotát. Sok más bányászati tevékenységgel szemben az RMP jelentĘs hosszú távú elĘnyökkel jár a vízi környezet számára a Rosia és Corna völgyekben kialakított elsĘ átfogó vízgazdálkodási menedzsment stratégia által. A vízgazdálkodási stratégia kialakításában mĦködĘ irányelv a következĘ: Ęrizzük meg a tiszta víz minĘségét és fogjuk be az összes szennyezett vizet tisztítás céljából. Az építkezési szakasz változatos földelmozdítási, ásási és építési tevékenységet foglal magába. Az építkezési általában a talaj és a kĘzetek megbolygatását eredményezi, és ez lehetĘvé teszi a sáros és üledékekkel teli víz kibocsátását a helyi patakokba. Többféle vízgazdálkodási eszközt alkalmazunk ennek megelĘzésére: lefolyó víz befogása és ülepítése, a mesterséges lejtĘk füvesítése biztosítják, hogy a projekt területrĘl kibocsátott víz megfelel a minĘségi elĘírásoknak. A Corna gát megépítése a Corna völgyben, és a Cetate vízzáró gát megépítése a Rosia völgyben lesznek a fĘ kifolyó vizet ellenĘrzĘ rendszerek, amelyek meggátolják, hogy a megbolygatott területekrĘl víz kerüljön be a helyi patakokba. Az RMP egyik legnagyobb és állandó hatása az építkezés alatt fog megtörténni. Ez a Rosia és Corna völgyekben a folyóvíz-rendszer módosítása lesz. A tiszta lefolyó víz és a szennyezetlen patakok, amelyek a völgyek felsĘbb részébĘl érkeznek, el lesznek térítve az RMP helyszíne körül mesterséges csatornákon keresztül. Más csatornák befogják a szennyezett vagy potenciálisan szennyezett vizet kezelés céljából, mielĘtt azt kiengednék a tiszta lefolyó vízfolyásba. Ennek következtében az RMP jelentĘs pozitív hatással lesz a vízminĘségre azon szennyezett vízfolyások befogása és kezelése által, amelyek a jelenlegi és elhagyott 9. rész: Környezetvédelmi kérdések

38. oldal

9 .


bányákból folynak ki. A Rosia és a Corna patakok minĘségét szintén javítják, hogy segítsék az ökológiai feltételek javulását. Az RMP kitermelési szakaszában a víz központi tényezĘ lesz az érc kezelésében és a salak kezelésének a folyamatában. Az összezúzott ércet vízzel keverik össze, és zaggyá alakítják, amibĘl kinyerik az aranyat és az ezüstöt. A salakot ezután a TMF-en helyezik el. A salakba kevert víz lehetĘvé teszi, hogy a zagyot hatékonyan lehessen szállítani csövekben keresztül. MielĘtt elhelyeznék a TMF helyszínén, a salakot “méregtelenítik” a cianid lebontásával, hogy a cianid koncentrációja a romániai és EU-s törvénykezésben (beleértve a 2006. májusában elfogadott 2006/21/EC Bányahulladék Irányelvet1) meghatározott szint alá csökkentsék. Ezek az elĘírások egy salak ülepítĘ tó fenntartását írják elĘ, ami minimális kockázatot jelent az emberek és az állatvilág számára. Például a vízi- és gázlómadarak biztonságosan használhatják ezt a facilitást, mert az EU-s korlát a cianid koncentrációra ötször alacsonyabb, mint az a szint, ami bizonyítottan biztonságos a madarak számára. A 9.1. keret bemutatja a TMF hatás csökkentési stratégiáját. 9.1. Keret A TMF hatásának minimalizálására foganatosított intézkedések A TMF hatásának minimalizálására foganatosított legfontosabb intézkedések

Egy cianid méregtelenítĘ üzem hatékonyan csökkenti a cianid koncentrációját a TMF-en arra a szintre, hogy az megegyezzen a 2006/21/EC EU-s bányahulladék elĘírásnak;

A hidrogeológiai viszonyok meggátolják a TMF alatti talajvíz bekerülését a szomszédos vízgyĦjtĘ területekre;

A helyi kis áteresztĘ képességĦ réteg egy természetes szigetelĘ réteget képez a medencében. További beavatkozással nagyon kis áteresztĘ képességĦ tárolási feltételeket lehet kialakítani, ahol a természetes szigetelĘ hiányzik, például a fekükĘzet és a talaj helyén;

A salakból kiszivárgó víz (terv szerint) átszivárog a TMF gáton, és azt felfogja a Másodlagos zárógát, majd visszapumpálják a TMF-hez;

Alkamaznak egy a Másodlagos zárógáttól a vízfolyás irányában lefele található forrásokat megfigyelĘ rendszert, amit át lehet alakítani pumpáló és visszanyerĘ kutakká arra az esetre, ha a TMF tartalma átjutna a Másodlagos zárógáton;

A végsĘ kezelés tovább csökkenti a romániai elĘírások alá a végsĘ cianid tartalmat. Ez lehetĘvé teszi a biztonságos kibocsátást a környezetbe, ha ez szükségessé válna a következĘ két helyzetben: 1) két nagyon erĘs esĘzés után, (mindegyik nagyobb, mint ami elĘre lehet jelezni tudományos módszerekkel – maximális lehetséges csapadék), és ha a természetes hígítás nem eredményezi, hogy a víz minĘsége eléri a kibocsátási elĘírásokat, és 2) a Cetate kĘbánya elárasztásakor, a bánya élettartama végén, ha a víz minĘsége a tóban abban az idĘben még nem érte el az NTPA001/2005 elĘírásait a a cianid természetes lebomlása által. Ráadásul részben passzív kezelési lagúnák lehetĘvé teszik a feloldott sók kivonását és a cianid lebontását olyan anyagokká, mint az ammónia.

A feldolgozásban használt vizet visszanyerik a salakból és újrafelhasználják az érc feldolgozásában, így megelĘzve azt, hogy ipari vizet bocsájtsanak ki a környezetbe. 1

A Bányahulladék Irányelv (2006/21/EC). Honlap: http://europa.eu.int/comm/environment/waste/mining/index.htm; a dokumentum hozzáférhetĘ: http://register.consilium.eu.int/pdf/en/05/st03/st03665-re05.en05.pdf

9. rész: Környezetvédelmi kérdések

39. oldal


9

Ugyanakkor ez a folyamat minimalizálja a vízfelvételt a természetes erĘforrásokból a feldolgozás számára. Az RMP konyhák és mellékhelyiségek szennyvizét összegyĦjtik és kezelik, a tiszta kifolyó vizet a TMF-re vezetik. 9.2. Keret összefoglalja az RMP vízkibocsátását a környezetbe. 9.2. Keret Az RMP vízkibocsátása a környezetbe A víz kibocsátása a környezetbe:

Az RMP által kibocsátott összes vízmennyiség megfelel a romániai ipari vízkibocsátás NTPA001/2005 elĘírásainak. Ez az elĘírás átfogó és szigorúbb, mint a megfelelĘ EU-s elĘírás. Nagyszámú indikátor jelenlétét szabályozza, és a legtöbb EU tagállam minĘségi standardjaival ellentétben, nem változik az ipari tevékenység típusától és a földrajzi terület függvényében. Az RMP terve elĘkészületeket tartalmaz a szennyvíz elsĘdleges és másodlagos kezelésére, hogy betartsa az NTPA001/2005 összes paraméterre vonatkozó elĘírásait.

A savas szivárgással keveredett vizet a Cetate vízzáró gát és tó fogja fel. Ezt a vizet a víztisztító üzem kezeli, hogy az megfeleljen az NTPA001/2005 romániai elĘírásoknak, a természetbe való kibocsátásról. A kezelt vizet újra lehet hasznosítani a feldolgozó üzemben, vagy ki lehet bocsátani a Corna vagy Rosia völgyekbe, hogy fenntartsák a környezet folyóvizét, vagy csökkentsék az teljes helyszínen tárolt összes vízmennyiséget.

Az TMF-bĘl átszivárgott vizet a Másodlagos zárógát fogja fel, majd a vizet visszapumpálják a TMF vízvisszanyerĘ tóba. Az RMP normális mĦködési fázisában nem történik vízkibocsátás a környezetbe a TMF-bĘl, az összes rendelkezésre álló vizet visszavezetik a feldolgozó rendszerbe, hogy csökkentsék a vízfelvételt az Aranyos folyóból. Ugyanakkor ellenĘrzött kibocsátás történne a maximális lehetséges esĘ után. Ebben az esetben, ha a természetes hígítás nem teszi lehetĘvé a kibocsátási standardoknak való megfelelést, egy másodlagos ipari vízkezelést alkalmaznak, hogy biztosítsák, hogy az NTPA001/2005 összes paraméterét betartják. Emellett a bezárási és bezárás utáni szakaszokban részben passzív derítĘtavak fognak mĦködni a Corna és a Rosia völgyekben (a részben passzív derítĘtavak rendszerét a mĦködési szakaszban építik meg és tesztelik). Ha ez a részben passzív derítĘtavas rendszer nem éri el az NTPA001/2005 minĘségi elĘírásait, a maradék szennyezĘ anyagok természetétĘl függĘen a vizet visszavezetik magas fokú kezelésre az ARD kezelĘ üzembe vagy a másodlagos kezelĘ üzembe az alacsony cianid tartalmú víz esetében, az aktív vízkezelĘ rendszer mĦködĘképes marad a bezárás után egészen addig, amíg nem lesz rá szükség.

Az esĘvizet körbevezetik a hulladék-feldolgozó facilitások és a megzavart területek körül a lehetĘ legnagyobb mértékben. A befolyó esĘvizet, amit nem lehet eltéríteni, összegyĦjtik és kezelik a TMF-ben vagy a Cetate vízgyĦjtĘ gát és tóban.

Bezáráskor egy tavat alakítanak ki a Cetate külszíni tárnában, hogy kezeljék a maradék ARD-t. A Cetate vízzáró gát a bezárási vízkezelési rendszer részét képezi. A TMF vízvisszanyerĘ tóban lévĘ maradék kezelt vizet átpumpálják a gödörben lévĘ tóba. A TMF vízvisszanyerĘ tó megszüntetése felgyorsítja a salak kiszáradását és stabilizálódását, mielĘtt helyreállítanák a TMF helyszínét.


40. oldal

9 .


A bezárási szakaszban és után az RMP helyszínének savtermelĘ potenciálját jelentĘsen csökkentik a felszíni takaró helyreállításával, a vegetáció újratelepítésével és további állandó elterelĘ csatornák létesítésével. De bizonyos mennyiségĦ savas szivárgás várható, ezért a Cetate külszíni tárna tónál további vízkezelési tevékenységet terveznek bezáráskor, és egy részben passzív derítĘtavas kezelési rendszert fenntartanak a Corna völgyben a maradék TMF szivárgás kezelésére. Ugyanakkor megállapodtak a Cetate bánya tavában lévĘ víz helybeni tisztításáról, és mészkĘvel az ARD vízkezelĘ rendszerbĘl az eredeti helyen vagy áthelyezve a kĘbánya közelébe. Így az RMP mĦködési fázisának pozitív vízkezelési hatását fenn lehet tartani a bezárás után is. A projektben felhasznált vízmennyiség legnagyobb részét a projekt területére esĘ csapadék és az újrafelhasznált ipari víz biztosítja. A projekthez szükséges tiszta vizet az Aranyos folyóból nyerik, a reagensek keverésére és más nem feldolgozási tevékenységekre, mint az ivóvíz, tĦzoltás stb. Ez nem befolyásolja jelentĘsen a jelenlegi felhasználókat és a vízi élĘvilágot. A bánya mĦködési szakaszában a szükséges vizet más forrásokból szerzik meg: x a feldolgozáshoz szükséges víz 80%-át a TMF-bĘl nyerik vissza, x 14%-át tiszta vízforrásokból nyerik olyan célokra, amelyek kifejezetten ivóvizet igényelnek, x 5%-át a Szennyvíz kezelési üzembĘl nyerik x 1%-át az üzem tavába befolyó vízmennyiségbĘl. A 9.3. Keret összefoglalja az RMP vízfelhasználását. 9.3. Keret

Az RMP vízfelhasználásának összefoglalója

Az RMP vízfelhasználásának összefoglalója

Az átlagos tisztavíz-igény körülbelül 207 m3/óra a feldolgozás és 31 m3/óra a más igények számára, ami összesen 238 m3/óra.

Az tisztavíz-pumpálási állomást 350 m3/óra hozamra tervezték, elĘre nem látott események figyelembe vételével.

Az Aranyos folyó 350 m3/óra hozamot biztosít a projekt számára az idĘ 96%ban, és ugyanakkor a környezet számára a minimális elĘírt mennyiség háromszorosát is biztosítja, és lehetĘvé téve a meglévĘ felhasználók számára a víz kivonását a számukra megengedett maximális mennyiségben. Az idĘ maradék 4%-a a nagyon alacsony hozamot jelenti. Ha az összes engedélyezett felhasználó a teljes engedélyezett mennyiséget kivonná a folyóból, akkor kialakulhat pár olyan nap, amikor csökkenteni kell az Aranyos folyóból kivont víz mennyiségét. A feldolgozó üzem egy tároló tartállyal rendelkezik, amely legfennebb három napra biztosítja a szükséges vízmennyiséget anélkül, hogy vizet vonnának ki az Aranyos folyóból.

A jelenlegi bányászati tevékenység leállítása részben felborítja az RMP vízigényét, és csökkenti az Aranyos folyóra gyakorolt hatást.

A 9.1. ábra képet nyújt a projekt általános vízgazdálkodási rendszerérĘl.


41. oldal


Friss víz felvétele az Aranyos folyóból

Cetate bánya és hulladék kifolyás vízgyĦjtĘ tó és gát

Felszíni víz eltérítĘ csatorna

9

Állandó elvezetĘ csĘvezeték a Rosia patakhoz

DerítĘtavak Víz szállítása a vízkezelĘ üzemhez Salak kĘzet elvezetĘ csĘvezeték

Kezelt víz kibocsátása a Rosia patakba Feldolgozási víztartály VízkezelĘ üzem Salak szállító csĘvezeték

Felszíni vizet eltérítĘ csatorna

Visszanyert víz csĘvezetéke

Kezelt víz kibocsátása a Corna patakba

Az ipari védett terület határa Felszíni vizet eltérítĘ csatorna

Felszíni vizet eltérítĘ csatorna DerítĘtavak Másodlagos zárógát

JELMAGYARÁZAT Folyás iránya Folyó A Cetate tó maximális szintje Friss víz Szennyezett víz VédĘgátak

Felszíni vizet eltérítĘ csatorna

9.1. Ábra

Az RMP vízgazdálkodási rendszere


42. oldal

9 .


Az alábbi 9.4. Keret vázlatosan bemutatja az RMP hatását a helyi vízrendszerre. 9.4. Keret

Az RMP hatásának vázlatos bemutatása a helyi vízrendszerre

Az RMP hatásának vázlatos bemutatása a helyi vízrendszerre A jelenlegi szennyezett és rossz minĘségĦ víz az RMP helyszínén javulni fog az RMP által, így hozzájárulva a projekt hosszú távú elĘnyeihez. Az elĘre jelzett negatív hatások minimálisak. A hatásokat az alábbiakban mutatjuk be:

A felszíni víz minĘségének a javulása a Corna és a Rosia patakokban és az Abrud és az Aranyos folyókban a jelenlegi savas szivárgás összegyĦjtése és kezelése által a jelenlegi és történelmi bányákból, a jelenlegi bányászati tevékenységekbĘl és az ellenĘrizetlen hulladék kĘhalmokból a térségben;

A kezelt üledékek összegyĦjtése és visszatartása az RMP helyszínén ellentétben ugyanezeknek az üledékeknek a jelenlegi ellenĘrizetlen kibocsátásával;

A háztartási és más szemét ellenĘrizetlen kibocsátásának a megszĦntetése, ami az RMP területén a patakokba történt;

A vízminĘség hosszú távú javítása a bányahulladék és a savas kĘzet szennyvíz eltakarítása vagy kezelése által az RMP területén és az Átfogó bezárási terv részeként;

Változtatások a helyszín hidrológiai és hidrogeológiai feltételeiben az RMP fejlesztéseinek részeként csökkentve lesznek a tiszta víz elvezetésével az RMP által befolyásolt területek körül és a kezelt víz kibocsátásával a Rosia és Corna völgyekbe;

A vízellátási rendszerre és a helyi patakok és folyók, közöttük az Aranyos folyó vízmennyiségére gyakorolt hatás csökken a kezelt víz lehetĘ legnagyobb mértékĦ újrafelhasználásával. Tiszta vizet az Aranyos folyóból csak nem termelési igények kielégítésére használnak. A tiszta víz pumpálási rendszer mindig biztosítja, hogy az alaphozam és a meglévĘ felhasználói igények az Aranyos folyóban mindig el legyenek látva.


43. oldal

9


9.2

LevegĘminĘség

A levegĘ minĘsége az RMP területén általában jó, a környezet vidéki jellegének és a létezĘ ipar kis mennyiségének megfelelĘen. A jelenlegi levegĘszennyezĘ források közé tartoznak a lakóházak melegítése és a jármĦvek. Bányászat és bányászati feldolgozási folyamatok általában nem okoznak jelentĘs mértékĦ levegĘszennyezést gázok által, de a porszennyezés gyakran problémává válik, amit aktív módon kezelni kell a föld nagymértékĦ mozgatása miatt. A 9.5. Keret összefoglalja az RMP potenciális hatását a levegĘ minĘségére. 9.5. Keret. Az RMP lehetséges hatása a levegĘ minĘségére Az RMP lehetséges hatása a levegĘ minĘségére Bányászati tevékenységek és hulladék kĘzet kezelése A nyílt külszíni tárnában történĘ bányászati tevékenység potenciális porkibocsátást okoz. A porkibocsátás fĘ forrásai közé tartoznak a tisztítás és felsĘ talajréteg eltávolítása száraz körülmények között, nehéz jármĦvek forgalma kövezett utakon, szél eróziója vegetáció nélküli fellazított felületeken, fúrás és robbantás, rakodási, lerakodási és felhalmozási tevékenységek. A bezárás idején levegĘszennyezést okozhat: a visszatöltés és a helyszín elegyengetése, és a szél eróziója az annak kitett felületeken, mielĘtt a vegetáció visszatelepedne. A feldolgozó üzem kibocsátása Az ércfeldolgozás korai fázisai közé tartozik a száraz érc bezúzása. A modern zúzó üzemek porcsökkentĘ berendezésekkel vannak ellátva (szĦrĘk és permetezĘk). Az érc elĘkészítésének végsĘ fázisai és az ércfeldolgozás alapvetĘen egy nedves folyamat por jelentĘs keletkezése nélkül. A kezdeti bezúzási folyamat kivételével a feldolgozási gázok, köd vagy füst kismértékĦ kibocsátásával jár. Ezek mind megfelelnek a szigorú minĘségi elĘírásoknak a munkások és a lakosság egészségének védelme érdekében. Nagyon szigorú ellenĘrzéseket alkalmaznak a cianid beszerzése, tárolása és felhasználása során, ezek bele vannak foglalva a különálló Cianid kezelési tervbe, ami megfelel az ENSZ elĘírásoknak. A salak elhatárolása a környezettĘl A salak elhelyezése egy elhatárolt területre, amely nyitott az idĘjárás számára lehetĘséget teremt a szélerózió kialakulására, ahogy a salak kiszárad. A felhalmozott salak maradék reagens elemeket és fémtartalmú ásványokat tartalmaz. Modellezték gáz keletkezését a maradék cianidból az ülepítĘ tóban, és a nemzetközi mĦködtetési tapasztalatnak és megfigyeléseknek megfelelĘen ez nem jelent veszélyt a munkások és a közösség számára. A lebomlás során az emisszió a visszatöltés, elegyengetés és a kitett talaj széleróziója során keletkezik. Az összes vegetáció nélküli felületrĘl keletkezett por visszaszorítását alább mutatjuk be. Mozgó üzem kipufogógáz emissziója A mozgó felszerelések kipufogó gázokat termelnek, de a kidolgozott modell azt mutatja, hogy ez nem jelent majd egy szennyezési problémát. Az összes motor és gépezet betartja majd a megfelelĘ emissziós elĘírásokat. Változatos csökkentési módszereket alkalmaznak a por és a kipufogógáz mennyiségének a csökkentésére:


44. oldal

9 .


LépcsĘzetesen elosztott forgalom/mozgó felszerelések mĦködése az ilyen szennyezĘ hatások összeadódásának minimalizálása végett;

A gépek karakterisztikái megfelelnek az emissziós elĘírásoknak mind a mozgó mind az álló felszerelések esetén;

Egy karbantartási programot mĦködtetnek minden álló vagy mozgó felszerelésekre, hogy biztosítsák a gyártó elĘírásainak megfelelĘ folyamatos mĦködtetést;

A védett területre elraktározott makrorészecskék savas tartalmának a monitorizálása, további javítási/megelĘzési tevékenységek végrehajtása, ha ez szükséges;

Az építkezési útvonalak és a TMF rendszeres öntözése a potenciális emissziós körülmények esetén;

Kémiai stabilizáló anyagok alkalmazása a sĦrĦ forgalmú útvonalakon, ha a környezeti feltételek ezt megkövetelik;

A mozgó felszerelések sebességének a csökkentése az erĘs potenciális emissziós környezeti feltételek esetén;

A robbantásokkor keletkezett por minimalizálása modern por-minimalizáló robbantási technológiák alkalmazásával; és;

A levegĘminĘség és az érintett felek fenntartásainak a folyamatos nyomon követése, és javító vagy megelĘzĘ intézkedések foganatosítása, ha ez szükséges.

A levegĘmodellezés azt sugallja, hogy az RMP-vel kapcsolatos építkezési, kitermelési és bezárási tevékenységek légszennyezĘ hatása ellenĘrzés alatt van, és nem várható a határértékek meghaladása. Semmilyen levegĘre tett hatást nem jeleznek elĘre Románia országos határain belül.

9.3

Zaj- és rezgésszennyezés

A bánya külszíni tárnákban történĘ robbantás és a nehéz gépezetek és felszerelések jelentik az RMP-vel kapcsolatos fĘ zaj- és rezgésforrásokat. A robbantást modern robbantási berendezésekkel és technológiákkal végzik, hogy elkerüljék a rezgés okozta károkat még a sérülékeny épületekben is. Annak ellenére, hogy sok embert áttelepítenek vagy kitelepítenek a Corna völgy déli részében és a Védett Zónában lakók idĘnként az RMP-vel kapcsolatos zajszennyezést észlelhetnek. A zaj és a rezgések minimalizálása céljából az RMP a következĘ enyhítĘ intézkedéseket hajtja végre:

Konzultál a helyi lakosokkal az RMP-vel kapcsolatos zaj és rezgések kérdésében, értesíti a lakosságot olyan tevékenységekrĘl, ami a lakóhelyekhez közelebb történik, és fogadja az esetleges panaszokat, és intézkedik azok megoldásáról;

Bevezeti és ellenĘrzi a jármĦvekkel és felszerelésekkel kapcsolatos mĦködtetési és karbantartási szabályokat, beleértve a motor hangtompítását;

A fĘ leszállítási eseményeket napközben idĘzítik és osztják be;

Az elérési és bányautakon sebességkorlátozásokat vezet be és ellenĘriz;

Munkásszállító buszokat és utazásegyeztetési programokat vezet be;

EllenĘrzött robbantási folyamatokat alkalmaz, századmásodperces késleltetési technológiával, és az erĘs robbanóanyagok használatának minimalizálásával ammóniumnitrát folyékony üzemanyag (ANFO) alapú robbanássegítĘ anyagok alkalmazásával;

A bányák robbantásos tevékenységeit napközben végzik; és, 9. rész: Környezetvédelmi kérdések

45. oldal

9


EllenĘrzik a zaj- és rezgésszintet, és javító vagy megelĘzĘ intézkedéseket alkalmaznak, ha ez szükséges. Ezek mellett az RMGC gondoskodik az összes alkalmazottja halláskárosodása megelĘzésérĘl standard mĦködési eljárások alkalmazásával, ami magába foglalja, hogy a munkások részesülnek a kellĘ kiképzésben, és személyes védĘberendezést használnak.

9.4

Talaj erĘforrások

A talajra gyakorolt legnagyobb behatás az építkezéshez szükséges talajmennyiség eltávolítása lesz. Más potenciális behatás mértékét, mint a tömörítés, erózió, szennyezés az RMP tevékenységek eredményeként, viszonylag kis kiterjedésĦre becsülik. Annak biztosítása céljából, hogy minimalizálják a talajra tett behatás mértékét, a talajt eltávolítják, és újrafelhasználják a bezárás rehabilitációs szakaszában. A talajeróziót gátoló megfelelĘ intézkedések, mint amilyen az iszap elkertelése, biztosítják, hogy ezeket az erĘforrásokat meg tudják Ęrizni. A helyszínhez olyan területek is tartoznak, amelyeket nem borít talajréteg, vagy kevés talaj borít a régebbi bányászati tevékenységek és a természeti körülmények hatására. Ennek hatására nem lesz meg a szükséges természetes talajmennyiség, amit fel lehet használni a rehabilitáció során. A bezárási terv ezért magába foglal talaj kialakítási tevékenységeket is (például: zúzott tiszta kĘ), ami a megfelelĘ elĘkészítés és a tápanyagok és szerves anyagok hozzáadásával egy hatékony fejlĘdési környezetet teremt. Ezt a megközelítés kimerítĘen dokumentálva van, és a továbbiakban tesztelik a bezárás elĘtt. A tesztelés magába foglalja a kísérleti minták kialakítását, hogy meghatározhassák, hogy melyek a leghatékonyabb anyagok, módszerek, adalékok, növények és gondozási eljárások. Ráadásul változatos szennyezés-megelĘzĘ intézkedéseket foganatosítanak, mint például:

Beton alapozások és padkák alkalmazása a kémiai anyagok és üzemanyagok lerakodása, üzemanyagtöltés és jármĦ karbantartási helyszíneken;

Kiömléseket felfogó facilitások kiépítése;

A feldolgozó üzem esĘvize egy lefolyórendszerbe és onnan egy biztonsági tóba folyik;

Az elhasznált felszívó anyagokat és más rendszeresen használt kifolyást elhárító hulladékokat veszélyes hulladékként kezelik és takarítják el;

A mozgó üzemanyagtöltĘ és karbantartási munkálatok során hordozható csepegést felfogó tálakat vagy védĘberendezéseket és automatikusan záródó szelepeket alkalmaznak; és,

Az üzemeltetĘ személyzetet kiképezik a megfelelĘ mozgó üzemanyagtöltés és karbantartási folyamatok végrehajtására.

9.5

Vegetáció és állatvilág

Az RMP területén nem találhatóak védett vagy veszélyeztetett növény- vagy állatfajok. Az RMP kialakítása egy viszonylag nagy terület elfoglalását jelenti, és befolyásolja a helyi biológiai változatosságot. Az élĘhelyek elvesztése, módosítása és fragmentációja az RMPvel kapcsolatos területfoglalás miatt befolyásolja a madarak párzását, és a madarak, emlĘsök, hüllĘk és kétéltĦek élĘhelyeit. Noha csak kevés emlĘst észleltek a Projekt területén végzett felmérések során, fennáll a jármĦvek okozta állatbalesetek számának növekedése a Projekttel kapcsolatos jármĦforgalom növekedése miatt.


46. oldal

9 .


Fontos megjegyeznünk, hogy ezen veszély ellenében az RMP egy lehetĘséget biztosít a biológiai változatosság növelésére a terület egészén. ElĘször a vízminĘség jelentĘs javításával, az RMP vízkezelĘ rendszer kiépítésével, a vízi élĘhelyek minĘsége jelentĘsen javulni fog. A helyi patakokba visszatér a vízi élĘvilág, ami jelenleg hiányzik a szennyezett környezet miatt. Másodsorban a biodiverzitás kezelési terv lehetĘvé teszi a biológiai változatossághoz szükséges területek javítását és egy biodiverzitási függöny kialakítását a bánya helyszíne körül. LehetĘvé teszi a biológiai változatosság visszaállítását a bánya helyszínén és a salaktárolókon, amint az RMP bányászati tevékenysége befejezĘdik. A vegetációra és az állatvilágra tett negatív hatás csökkentése végett és a pozitív hatások megvalósításáért a következĘ konkrét csökkentĘ intézkedéseket kell elvégezni:

Környezetvédelmi területek kialakítása (Environmental Protection Zone – EPZ);

Vegetáció borította folyosóhálózat kialakítása, ahol ez helyénvaló, az EKZ-k között és azokon belül, a fajok migrációja végett;

A fák kivágásának minimalizálása, és a beavatkozások minimalizálása a költési idĘszakban (április – július között);

MikroélĘhely facilitások kialakítása a madarak, kisméretĦ emlĘsök, hüllĘk és kétéltĦek számára, például: madáretetĘk, költĘdobozok, lebomló fatörzsek, tócsák és sütkérezĘ helyek;

Ritka fajok megjelenésének a rögzítése, noha eddig ilyeneket nem találtak;

Patakokat rehabilitáló és javító facilitások kiépítése, például zúgók, vízfolyások és tavacskák;

ėshonos fajok telepítése a leromlott patakpartokra és más vízfolyások mentén, hogy a megfelelĘ szaporodási élĘhelyeket és migrációs folyosókat biztosítsák az állatok részére, és árnyékot és táplálékot biztosítására és a patakok minĘségének a javítására;

Sebességkorlátozások ellenĘrzése; és,

A bánya progresszív rehabilitációja.

A bezárási terv meghatározza a biodiverzitást javító lehetĘségeket az egyedi élĘhelyek kialakításával, mint amilyenek a tavak és sziklafalak, és az Ęshonos fajokat támogató intézkedésekkel, mint a megfelelĘ növényzet telepítése, a talaj elĘkészítése és az utólagos gondozás. A bánya élettartama alatt egy újraerdĘsítési programot hajtanak végre, a töredezett maradvány erdĘk körül, hogy növeljék az erdĘs területek méretét. Folyosókat is ültetnek, amik összekötik ezeket az erdĘrészeket, hogy elĘsegítsék a biológiai változatosságot és kapcsolatot teremtsenek az erdĘs területek között, hogy segítsék az állatok vándorlását.

9.6

A táj vizuális képe

Verespatak tájképe jelentĘsen fog változni az RMP következtében, noha ez csak kevés kilátóhelyrĘl fog látszani. A Rosia és a Corna völgyek látképe meg fog változni a jelenlegi területhasználat megváltoztatásával, ami jelenleg fĘleg a pásztorkodás, lakóhelyek és erdĘk szedett-vedett hálózata. A jelenlegi területhasználati mintákat erĘsen meghatározza a Verespatak környékének topográfiája és geológiája. A tájkép legjelentĘsebb megváltoztatása a négy nagy nyitott gödör kiásása és a TMF kialakítása lesz a Corna völgyben. A projekt többi része a tájképnek csak az idĘleges megváltoztatását eredményezi a bánya élettartama alatt, amit rehabilitálnak, hogy 9. rész: Környezetvédelmi kérdések

47. oldal

9


beilleszkedjen a természetes tájképbe a bánya élettartama végén. A TMF-et szintén vegetációval telepítik be, hogy beilleszkedjen a természetes tájképbe, de ez ugyanakkor jelentĘsen megváltoztatja a Corna völgy topográfiáját. A nyitott külszíni tárnák közül hármat feltöltenek hulladék kĘzettel, és a Cetate külszíni tárnát elárasztják, és egy tavat alakítanak ki. A külszíni tárnák maradványai így helyileg kiemelkedĘ formák maradnak, amik a völgyben zajló bányászati tevékenységek szimbólumai lesznek, és ugyanakkor értékes ökológiai erĘforrások és egyedi mikroklímájú élĘhelyek. A Fehér megye Megyei Tanácsának 1995. október 27.-i 20. sz. Határozata meghatározta a megye védett területeit, komplex tájait, geológiai, barlangászati, Ęslénytani és botanikai természetvédelmi területeit, és a védett növény- és állatfajokat. A Projekt területén csak két geológiai rezervátum található, két köves élĘhely, amik a következĘk:

Piatra Despicata – andezit kĘzettömb, a Rosia és a Corna patakok összefolyásánál, és

Piatra Corbului – bazaltos andezit kĘzet-kiemelkedés egy dombocskán a Ghergheleu és Curmatura dombok között.

Ezek a kiemelkedĘ kĘzetek nem látványosak a teljes tájképben és a Cetate és a Cîrnic dombokon helyezkednek el, amit üregek és hulladék kĘzet borít, csökkentve annak esztétikai minĘségét. A helyszín fejlesztése magába foglalja a Piatra Despicata megfelelĘ áttelepítését és a Piatra Corbului helyben megĘrzését.


48. oldal

1 0 .


10

Verespatak szociális és gazdasági viszonyai

Elkerülhetetlen, hogy a Verespatak Projekthez (RMP) mérhetĘ nagyságú és típusú befektetésnek ne legyenek szociális és gazdasági behatásai. Ezek legnagyobb része elĘnyös jellegĦ, mint például a munkahelyek számának és a bevételeknek a növekedése a közösségben. Bizonyos kihatások hátrányosak, mint például az érintett személyek életmódjának és lakóhelyének a megváltozása. Ezeknek a behatásoknak a meghatározása és a megfelelĘ kezelési stratégiák kialakítása rendkívül fontosak azért, hogy csökkenteni lehessen a negatív hatásokat és maximalizálni lehessen a elĘnyöket. A Verespatak Projekt címĦ második fejezet RMP hatásai címĦ részében tárgyaljuk a verespataki beruházás mértékét és a munkáltatás és a munkahelyek létrehozását. Ugyanott bemutatjuk az áttelepítési és a kitelepítési programok eltéréseit. Jelen fejezet a verespataki szociális és gazdasági helyzetet mutatja be. Ez magába foglalja a jelenlegi helyzet bemutatását, és az RMP lehetséges behatását. A fejezet az RMGC stratégiáinak és intézkedéseinek a tárgyalásával végzĘdik, amelyeknek célja, hogy enyhítsék a negatív hatásokat és maximalizálják a pozitívakat. Verespatakon az emberek premodern gazdasági tevékenységet folytatnak falusi környezetben, és így bevételeiket a bányaiparban végzett munkájuk vagy nyugdíjak és kisméretĦ mezĘgazdasági tevékenységbĘl szerzik. Globális szempontból nézve a bányaiparban fenntartott munkahelyek alapvetĘ jelentĘségĦek. A létfenntartó gazdálkodás egy biztonsági hátteret jelent, fĘleg a közösség legszegényebb tagjai számára, akik fĘleg nyugdíjas nĘk. Szegénység és az egészségi kockázatok jelentĘsen csökkentik az életszínvonalat a közösségben. A befektetési lehetĘségek és kezdeményezések közé tartozik a turizmus és mezĘgazdaság, de ezek korlátozottak Verespatak földrajzi és topográfiai elszigeteltsége, népessége és a jelenlegi ipari jellege miatt, beleértve a szennyezést és a gyenge felszereltséget, lakásfeltételeket és szállítási infrastruktúrát.

10.1

Lehetséges szociális és gazdasági behatások

A Közösség magába foglalja az RMP által direkt módon befolyásolt embereket és olyanokat is, akiket az RMP csak indirekt módon folyásol be szociális vagy gazdaságilag vagy mindkét módon. Ezek közé tartozik a Verespatak falu és község és az Abrudbánya és Topánfalva városok közössége a szoros szociális és gazdasági kapcsolataik miatt. Az RMP okozta szociális és gazdasági hatások két csoportra oszthatók: x Direkt hatások. A területfelvásárlással kapcsolatos hatások (fizikai és gazdasági elmozdítás). Ezeket az Áttelepítési és kitelepítési akciótervben tárgyaljuk; x

Indirekt hatások. Más hatások, amelyek nem függenek össze a területfelvásárlással, és amelyeket a Fenntartható Közösségfejlesztési programban tárgyalunk.

A behatásokat enyhítĘ és kezelĘ stratégia meghatározása, elĘre jelzése és kidolgozása magába foglalja az információszerzést és a következĘk megértését: x x x x

a verespataki és a környezĘ területek helyi kontextusa; demográfiai adatok; a jelenlegi bányászati tevékenységek és ezekkel kapcsolatos tervek; jelenlegi gazdasági tevékenységek és befektetések eszközlése; 10. rész: Verespatak szociális és gazdasági viszonyai

49. oldal


x x x

10

a szociális, politikai és adminisztratív berendezkedés; a polgári társadalom státusa; hozzáférhetĘ legjobb kezelési dokumentációk a szociális hatások becslése és áttelepítési tervezetek kidolgozása, különös tekintettel a Világbank által kiadott dokumentációra.

Az RMP-vel és annak szociális és gazdasági hatásainak felbecslésével (pozitív és negatív hatások egyaránt) és az enyhítĘ stratégiákkal kapcsolatos bizonytalanságot okoz, hogy nem létezik Romániában egy precedens egy nagyméretĦ kitermelési projekt megvalósítására, amely megfelel a romániai elĘírásoknak és az átvett EU-s törvénykezésnek és standardoknak, és a Nemzetközi Pénzintézetek elĘírásinak és az Equator Irányelvek elĘírásainak.

10.2

Az alapvetĘ szociális és gazdasági viszonyok áttekintése

Általános áttekintés Alább felsoroljuk Verespatak fĘ szociális és gazdasági jellemzĘit: x Verespatak község (comuna) körülbelül 3.865 lakossal x A lakosság elöregedik és csökken Verespatakon és a régióban; x A munkakeresĘ és fiatal, munkaképes emberek kitelepednek, és részben ez okozza a lakosság elöregedését; x A nagymértékĦ fölösleges bányászatnak jelentĘs negatív hatása volt a közösségre; x Az egészségi kockázatok magasak, és az iskolák látogatottsága csökken a közösségben, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra gyenge minĘségĦ; x A bányaipar jelenti a fĘ munkaadót; x A két jelenlegi állami tulajdonú bányászati tevékenységet 2007-re tervezik leállítani; x A közösségnek több mint 50%-a kormányzati támogatásban részesül; x A közösségnek szegénységi küszöb alatt élĘ bevétellel rendelkezĘ tagjai száma magas; x A bányaipart kivéve a befektetések beáramlása alacsony; x Az épített infrastruktúra – utak, vízhálózat, hulladékkezelés, energiaellátás – és a lakáskörülmények a közösségben nagyon szegényesek; x A környezeti körülmények nagyon rosszak, jelentĘs szennyezéssel és folyamatos környezeti kockázatokkal és hatásokkal. Földrajzi helyzet A fenti megállapítások érvényesek más adminisztratív egységekre is, amelyek mind a Judet Alba (Fehér megye) területén találhatóak: x Nagyon hasonló szociális és gazdasági szempontból: Abrudbánya 6,213 lakossal; x Gazdaságilag kapcsolódik Veerspatakhoz Topánfalva (Campeni), körülbelül 8.096 lakossal; x Kevésbé direkt módon kapcsolódó, de behatás alatt: a környezĘ községek, mint Bucsony (Bucium) és Bisztra (Bistra), és a megyeszékhely Gyulafehérvár (Alba Iulia)

10.3

A behatás alatti terület lakosságának jellemzĘi

Történelem Verespatak történelme szorosan kapcsolódik az aranyhoz, a bányászat bizonyított eredete több mind 1900 évre nyúlik vissza, Dácia római meghódításának idejére. A bányászati technológia fejlĘdése azóta napjainkig egy értékes idĘbeli történetét képezi az ipari bányászati örökségnek, különös tekintettel arra a szerepre, amit a Verespatak kulturális örökségében játszott.

10. rész: Verespatak szociális és gazdasági viszonyai

50. oldal

1 0 .


Etnikai és vallási jellemvonások A Fehér megye Statisztikai Hivatalának adatai1 szerint a lakosság 90%-a román etnikumúnak tartja magát, 1.5% magyarnak és 7.5% cigánynak. A fĘ vallás a román ortodox. Más vallások: római katolikus, protestáns, unitárius, baptista és pünkösdista. Demográfiai adatok A Közösség lakossága elöregedik és lélekszáma csökken. A nagyméretĦ fölösleges bányászat felelĘs részben ezért, amihez hozzáadódik az alacsony születési ráta és a kivándorlás. Ez a trend megfigyelhetĘ Verespatakon, Abrudbánya és Topánfalva városokban és jellemzĘ a regionális trendre is, lásd a 10.1. ábrát. 10.1. Ábra

A közösség lélekszámának változása (lélekszám és év) Com m unity Population Dynam ic

A közösség népességének változása 10000 8000 6000

Rosia M ont ana population

4000

Topánfalva lakossága Campeni populat ion

Verespatak lakossága

Abrud populat ion Abrudbánya lakossága

2000 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Forrás: Fehér Megye Statisztikai Hivatal, 2005

Oktatás A verespataki lakosok nagy része részesült legalább középfokú oktatásban. Ugyanakkor az iskolák látogatottsága jelentĘs csökkenést mutat a Közösségben, lásd a 10.2. Ábrát.

1

2002 Országos Felmérés


51. oldal


10.2. Ábra.

10

Oktatási trendek a közösségben (iskolások száma és év) Abrud - Education Abrudbánya – Oktatás 1200 Abrud kindergarten

1000

Óvoda

800

Abrud school Iskola

600

Szakiskola Abrud art and vocational school

400

Líceum Abrud high school

200 0 1

2

3

4

5

6

7

8

Rosia Montana - Education Verespatak – Oktatás 500 450 400 350 300

óvoda RM kindergart en iskola

250

RM school

200 150 100 50 0 1997

1998

1999 2000

2001 2002 2003 2004

Ref: Ábrák - Gyulafehérvár Statisztikai Hivatal, 2005

10.4

Helyi gazdasági körülmények és munkaerĘpiac

A bányászat jelenti a legfontosabb munkalehetĘséget Verespatakon és Abrudbányán, Topánfalvával ellentétben, ahol a feldolgozó ipar a domináns, lásd a 10.3. ábrát. Verespatakon az alkalmazásban lévĘ lakosság aránya nĘtt (és csökkent a munkanélküliség). Ez egyértelmĦen az RMGC jelenlétének és tevékenységének köszönhetĘ, összefüggésben a lélekszám általános csökkenésével lásd a 10.4. ábrát. 10.3. Ábra.

Verespatak munkahelyviszonyainak megoszlása Rosia Montana - Employment Structure Verespatak – Munkahelyek megoszlása 1200 1000

Mining Bányászat Construction ÉpítĘipar

800

400

Commerce Kereskedelem Education Oktatás

200

Medical assistance Egészségügy

600

0 1997 1998 1999 2000

2001 2002 2003

2004

Forrás: Fehér Megye Statisztikai Hivatal, 2005 10. rész: Verespatak szociális és gazdasági viszonyai

52. oldal

1 0 .


10.4. Ábra

Verespatak lakossága és a munkahelyek számának változása ROSIA M ONTANA POPULATION & EMPLOYMENT DINAM IC

Verespatak – Lakosság és munkahelyek számának változása 4500 4000 3500 3000

Total Population

Összlakosság

2500

Total Em ployment Összes foglalkoztatott

2000

AmibĘl bányaiparban From whicha in Mining

1500 1000 500 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Forrás: Fehér Megye Statisztikai Hivatal, 2005

A két állami tulajdonban lévĘ bánya, a Rosiamin Verespatakon (1002 alkalmazott) és a Cuprumin Abrudbányán (1286 alkalmazott) jelenti a két közösség fĘ bevételi forrását (2004es adatok, forrás: Fehér Megye Statisztikai Hivatal, 2005). Rosiamin tervezi bezárását az Románia EU-s csatlakozása elĘtt, ami 2007. januárjában tervezett, és Cuprumin több alkalmazottját tervezi elbocsátani 2006-ban (Romania Libera napilap, Transilvania, Banat, 2006. március 13.). A Rosiamin bánya bezárása jelentĘsen növelni fogja a munkanélküliség arányát körülbelül 60%-ra. Az RMGC átlagosan 450 embert foglalkoztat évente, beleértve az alkalmi, idĘszakos, részés egész munkaidĘs alkalmazottakat. Ha az RMGC abbahagyja tevékenységét, például ha nem kapja meg az engedélyezést a bányászati munkálatok folytatására, a munkanélküliség aránya meg fogja haladni a 90%-ot. Verespatak lakosságának kb. 60%-a, az ún. inaktív1 lakosság nem vesz részt a hivatalos vagy aktív gazdaságban (2006-os Fehér megyei statisztikai jelentés). Ez csökkenti a helyi hatóságok adóbevételét és meggátolja az embereket, hogy befektessenek a gazdasági feltételeik és/vagy életszínvonaluk javításába, mint például az egészségügybe, oktatásba és lakások feljavítása.

10.5

Gazdasági tevékenységek

Ipar A bányászat a domináns iparág Verespatakon és Abrudbányán, ahogy a 10.3. ábra mutatja, és 2004-ben az emberek jövedelmének 90%-át biztosította Verespatakon (Fehér Megye Statisztikai Hivatal 2005). A történelmi bányászat során az aranybányászat szolgáltatta a bevételt Verespatakon, és ez azt eredményezte, hogy sok terméket fĘleg a környezĘ területekrĘl vásároltak, és a helyi kereskedelem nem vált a falu fĘ bevételi forrásává. Ez szemben áll Topánfalva és más régiók helyzetével a Nyugati Havasokban, amelyek specializálódtak különbözĘ kereskedelmi ágazatokban. A román állam a Nyugati Havasokban, Fehér megyében található bányavidéket hátrányos régiónak2 nyilvánította. A 24/30.09.1998 sz. Kormányrendelet értelmében egy hátrányos 1

Emberek vagy embercsoportok, akik nem járulnak hozzá direkt módon a nyilvántartott gazdasághoz. Nincsenek nyilvántartva mint munkanélküliek, nem rendelkeznek hivatalos munkahellyel, nem fizetnek adót, nem részesülnek munkanélküli segélyben, kaphatnak nyugdíjat vagy betegtámogatást, és részt vehetnek a nem hivatalos gazdasági tevékenységekben. 2 813/7.10.1999 sz. Kormányhatározat (közzétéve a 497/14.10.1999 sz. Hivatalos Közlönyben), 1. és 2. cikkely. Lásd továbbá: http://www.rmgc.ro, utalással a következĘre: http://www.povesteaadevarata.ro/index.php; lásd pozitív hatás – gazdaság.


53. oldal

10


régió egy olyan régió, amely pontosan meghatározott határokkal rendelkezik, és megfelel a következĘ feltételek legalább egyikének: x csak egyféle típusú ipara van; x a régióban a munkaerĘnek legalább 25%-a fölöslegessé vált; x a helyi munkanélküliségi ráta legalább 30%-kal meghaladja az országos átlagot; x és/vagy egy elzárt vagy alulfejlett régió. MezĘgazdaság A verespataki mezĘgazdasági termelés elsĘsorban önfenntartást szolgálja, és kevés terméket adnak el. A fĘ termést a gyümölcsök, állati takarmányok és dió jelentik. A kis méretĦ mezĘgazdaságnak megfelelĘ földterület mértéke kicsi, körülbelül 7% Verespatakon, 6% Abrudbányán és 7% Topánfalván. A talaj minĘsége legfennebb közepes, alkalmas a legeltetésre, de nagyon gyenge termĘtalaj krumpli- vagy zöldségtermesztésre. A mezĘgazdasági gépek eljutása a területekre erĘsen korlátozott a terep miatt, és a munkálatok legnagyobb részét kézzel végzik, a szállítást pedig ló vontatta szekerekkel. Turizmus Kis számú közszükségleti boltoktól (9) és bároktól (5) eltekintve nem létezik turizmussal kapcsolatos infrastruktúra Verespatakon, mint például kávézók, vendéglĘk, szupermarketek, szállodák, panziók, autó kölcsönzés, üzemanyagtöltĘ állomások, szórakoztató létesítmények vagy tevékenységek és szolgáltatások. Létezik egy bányászati múzeum és egy kezdeményezés gyalogos túraútvonalak mĦködtetésére. A turizmus gazdasági hatásának a felbecslését Verespatak gazdaságára nem lehet felbecsülni a turizmussal kapcsolatos nyilvántartások és mutatók hiányában, mivel nem létezik turizmussal kapcsolatos infrastruktúra Verespatakon. Befektetések A befektetések a régióban Topánfalvára koncentrálódnak, míg Verespatakon a bányaipart kivéve hiányzik a befektetések beáramlása. A 10.1. Táblázat bemutatja, hogy mik az okai a verespataki befektetések alacsony voltának. 10.1. Táblázat Típus Demográfiai Pénzügyi Képességek Elzártság Infrastruktúra Környezet Fejlesztési költségek Más központok

A verespataki befektetéseket fékezĘ fĘ tényezĘk Leírás IdĘsödĘ lakosság, nagyszámú idĘs nĘ JelentĘs szegénység sé pénzügyi források hiánya a vállalkozások fejlesztésére A lakosság képességei elsĘsorban a bányászattal és az önfenntartó gazdálkodással kapcsolatos Verespatak eléggé elzárt település, egy kis völgyben helyezkedik el egy út végén A közszolgáltatási és szállítási infrastruktúra gyengén fejlett és/vagy rossz állapotban van, az épületek állapota általában gyenge Verespatak környetét jelentĘsen befolyásolta a történelmi bányászat A környezeti, infrastrukturális, épületekkel kapcsolatos és más költségek magasak, különös tekintettel a szennyezés jelenlegi következményeinek a kezelésére Más falusi vagy városi központok jobb helyzetben vannak a fenti kérdések szempontjából, és elvon(hat)ják a befektetéseket Verespataktól, ilyen például Topánfalva

A Verespatakon lehívható befektetési támogatás a román kormányzattól, az EU-tól és a Világbanktól származhat. De ezek fejlesztési prioritásai nem részesítik elĘnyben és nem támogatják kifejezetten a Verespatak szociális és gazdasági fejlĘdését. Ennek fĘ okai a következĘk: x A Világbank és az EU finanszírozása a veszteséges bányák bezárását célozza, és a kormánynak a bányászati tevékenységbe való direkt beavatkozásának a csökkentését, 10. rész: Verespatak szociális és gazdasági viszonyai

54. oldal

1 0 .


x x

és csak korlátozott idĘtartalmú szociális támogatást biztosít. Ugyanakkor ezek politikája, hogy magán befektetĘket keressenek a potenciálisan jövedelmezĘ tevékenységek kivitelezésére; Románia Kormánya fejlesztési prioritásai nem terjednek ki Verespatakra; Románia Kormánya, EU és a Világbank magán befektetĘket látna szívesen, akik biztosítanák Verespatak fejlĘdését, a Verespatakon található gazdaságilag hasznosítható ásványi erĘforrás alapján és az összes releváns törvénykezés értelmében.

Az infrastruktúra fejlesztési költségei, hogy az minĘségileg megfeleljen a turizmus számára, mint például múzeumok, látványosságok, utak, közszolgáltatás és hulladékkezelés, elszállásolás, vendégfogadás étkezési és italt szolgáltató helyiségek stb., valószínĦleg nem térülnének meg a turizmus által generált bevétel által. Ráadásul a turizmus nagysága nem valószínĦ, hogy fedezi az éves fejlesztési és fenntartási költségeket.

10.6

Életkörülmények a régióban

A környezetvédelem szempontjából a régió alacsony értékĦ, a vizek (például patakok) szennyezettek, az élĘhelyek feldaraboltak, a tájkép megsebzett és folyamatos emberi beavatkozás történik. A környezet kezelési intézkedések (hulladék, szennyvíz, víz stb.) nagyon gyengék, alulfejlesztettek és néhol nem is léteznek1. Mindezek befolyásolják a Verespatak környéki lakosság életkörülményeit. Lakóházak tulajdonviszonyai 2000 óta a magántulajdonban lévĘ lakások száma csökkent Verespatakon és Abrudbányán, míg Topánfalván növekedett (Fehér Megye Statisztikai Hivatal, 2005). Ennek oka valószínĦleg a fiatal lakosság kivándorlása munkalehetĘség és jobb életkörülmények keresése céljából más régiókba, mint például Topánfalvára. Ezt a magyarázatot támogatja a Verespatak demográfiai megoszlása, ami szerint az idĘs nĘk jelentik a domináns populációtípust. Lakások – életkörülmények A Közösség jelenlegi életkörülményei messze az EU-s standardok alatt vannak. Az alapvetĘ szolgáltatások, mint az ivóvíz-szolgáltatás, szennyvíz összegyĦjtése és kezelése, megbízható energiaszolgáltatás mind gyengén fejlettek, ha egyáltalán léteznek Verespatakon és Abrudbányán, kisebb mértékben Topánfalván. Nagyon kevés lakás rendelkezik belsĘ fürdĘvel és toalettel. Az elektromos áram jelen van majdnem az összes lakásban, de a lakók nem engedhetik meg maguknak, hogy azt a fĦtésre használják. Még Abrudbányán és Topánfalván is a lakosság nagy része fával fĦt. Verespatakon sok lakásba be van kötve az országos telefonszolgáltatás, amit nemsokára feljavítanak egy üvegszálas rendszerrel. Az egész régióban megfelelĘ erĘsségĦ mobil telefon térerĘ van, és a mobil telefonok nagyon elterjedtek. Az Internet-szolgáltatás nem túl elterjedt, nemrég nyitott egy Internet kávézót az RMGC (2005. decemberében), ahol a Közösség tagjai ingyen férhetnek hozzá a szolgáltatáshoz. Közegészségügy Egy 2002-es szociális és gazdasági felmérés értelmében2 megkérdezett verespataki háztartások 62%-ának legalább egy tagja szorul orvosi kezelésre 2001-ben súlyos betegség 1

2

RMGC Szociális-gazdasági felmérése, 2002. Strajan TervezĘ Iroda (2002): Teröleti és kataszteri felmérés – Behatás alatti háztartások felmérése


55. oldal


10

miatt. Az egészségügyi problémák okai közé tartoznak a foglalkozási ártalmak (különösképpen a bányászat), és a zsíros táplálkozás, stressz és alkoholizmus. Ugyanakkor a létezĘ bányászati és feldolgozási facilitások rossz állapotban vannak, és biztonsági problémát jelentenek az ott dolgozókra és a környezetre. 2005. decemberben és 2006. januárban1 végzett egészségügyi felmérés azt mutatja, hogy a Verespatakon élĘ lakosság egészségi állapota rosszabb a közelben vagy a régióban élĘ lakosság átlagos egészségi állapotánál. Bizonyos betegségek esetén a kockázatok nagyobbak Bucium és Certege helységekben, lásd a 10.5. ábrát. 10.5. Ábra

Ischaemia kardiológiai megbetegedések Verespatakon és a régióban Ischaemia kardiológiai megbetegedések Verespatakon Cardiopatie ischemica-numar de cazuri la 100 000 és a régióban (esetek száma 100,000 lakosra)

de locuitori

6000.00 5000.00 4000.00 3000.00 2000.00 1000.00 0.00 ROMÂNIA

ALBA

Rosia Montana

Utak és szállítás Az utak sĦrĦsége változó a topográfia és az ebbĘl következĘ területek és települések megoszlása függvényében. Az utak minĘsége szintén változó: föld-, kövezett és aszfaltozott utak is vannak. A közösség a kis Országos (DN – Drum National) úton közelíthetĘ meg Kolozsvár, Déva vagy Gyulafehérvár központok felĘl. Ezek az utak vékonyak, általában rossz minĘségĦek és kanyargósak. A régióban nincs vasúthálózat. A legközelebbi vasútállomás Déván található (90 – 120 perc autóutazás) vagy Gyulafehérváron (75 – 90 perc utazás). Nincs helyi közszállítás Verespatakon. Buszjáratok összekötik Abrudbánya és Topánfalva városokat a nagyobb központokkal, de ezek sĦrĦsége alacsony. A legközelebbi repülĘtér Kolozsváron található, legalább két órás autóút távolságra. Verespatakról az országos útig (DN), ami körülbelül 6.4 km távolságra van vagy Topánfalváig (16 km távolságra) vagy Abrudbányáig (12 km távolságra) nincsen közszállítás.

10.7

Intézményi háttér

Helyi és regionális közigazgatás A község vagy város Helyi Tanácsa a helyi adminisztráció része, és hatáskörébe a következĘk tartoznak:2: 1 2

Környezeti Egészségügyi Központ, Kolozsvár, Románia. 215/2001 sz. Törvény a helyi közigazgatásról, közzétéve a Hivatalos Közlöny 204/2001. április 23. számában.


56. oldal

1 0 .


x x x

Szociális és gazdasági fejlesztés, település és regionális tervezés és adminisztráció; A szállítási és közszolgáltatási infrastruktúra menedzselése; Közintézmények és közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, kultúra, sport, közbiztonság, lakosság védelme, szociális gondozás);

Regionális Fejlesztési Hivatal Románia nyolc fejlesztési övezetre van osztva, amelynek van egy-egy Regionális Fejlesztési Hivatala (ADR), amely a kormányzat által támogatott fejlesztési kérdéseket kezeli. A közösség a központi 7 régióban található, aminek központja Gyulafehérvár. A Központi Régió ADR egy nem kormányzati hivatalként mĦködik, és az EU-s (PHARE) programok, más pénzalapok és alapítványok programjainak a megvalósításával foglalkozik többek között. Civil társadalom Több kis egyesület mĦködik Abrudon és Verespatakon a szociális gondozás, sporttevékenységek támogatása és környezetvédelem terén. Ezek mellett léteznek a szülĘk egyesülete és vallási közösségek is, amelyek a közösség egészében mĦködnek. Jelenleg két egyesület mĦködik Verespatakon az RMP ellenhatására: x

Alburnus Maior, amit Verespatakon 2000-ben alapítottak és egyértelmĦen és következetesen ellenáll az RMP befektetésének.

x

A Pro Roúia Montană egyesület, amely késĘbb jelent meg az Alburnus Maior ellenhatására, és támogatja az RMP-t, különösen a munkahelyeket, amelyeket az RMP teremt.

10.8

A közösség fenntartható fejlĘdési programja

Az RMGC kidolgozta a Közösség fenntartható fejlĘdési programját (Community Sustainable Development Programme – CSDP), ami egy keretet képez a Közösség mĦködĘ szociális és gazdasági fejlĘdéséhez a fenntartható fejlĘdés elvei alapján. A CSDP intézkedéseket tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a negatív szociális hatások csökkentésében, amelyeket az RMP okoz vagy okozhat, és ugyanakkor maximalizálják a szociális jóléti lehetĘségeket. A CSDP általános céljai a következĘk: x Az RMP jótékony hatásának maximalizálása a Közösségben; x Egy életképes befektetési környezet biztosítása az RMP tevékenységének befejezése és bezárása után; x Verespatak és a Közösség szociális, környezeti és gazdasági fejlesztése, hogy legyenek más állandó bevételi források az RMGC-tĘl függetlenül, amelyek fennmaradnak az RMP bezárása után. A CSDP-be tartozó célok többek között a következĘket tartalmazzák: x Az üzleti vállalkozási képesség fejlesztése; x A Közösség tagjainak munkáltatása a Verespatak Projekt keretében; x A szociális és gazdasági fejlĘdés serkentése; x Az ipari és gazdasági tevékenységi területek változatossá tétele; x Verespatak kulturális örökségnek kezelése; x A helyi hatóságok erĘsítése; x A szociális és gazdasági hatások enyhítése; x A Közösség fenntartható fejlĘdési kezdeményezéseinek a menedzselése; x Tudatos egészségvédelem és oktatás. 10. rész: Verespatak szociális és gazdasági viszonyai

57. oldal


10

A CSDP megvalósításában és a céljai elérésében az RMGC meg fog alapítani egy fejlesztési alapítványt, ami egy független non-profit jogi személyiség lesz. Az Alapítvány lesz a CSDP-vel kapcsolatos kezdeményezések nagy részének menedzselĘje, és együttmĦködik a közösséggel, hogy felkészüljenek egy jövĘre a bányászat után is. Az Alapítvány Küldetése a következĘ: x Biztosítsa és maximalizálja a folyamatos szociális, kulturális, környezeti és gazdasági fejlĘdést a Verespatak Közössége számára. Az Alapítvány átfogó céljai a következĘk: x Biztosítsa, hogy a bányászati tevékenységek egy fenntartható szociális és gazdasági fejlĘdést eredményeznek Verespatak Közössége számára, és meghatározatlan ideig folytassa tevékenységét a bányászati tevékenységek befejezése és bezárása után; x Támogassa Verespatak Közösségének fenntartható fejlesztését a Verespatak ProjekttĘl függetlenül; x Biztosítsa, hogy az RMGC megvalósítja a fenntartható közösségfejlesztés terén vállalt céljait a romániai és az EU-s törvénykezés értelmében, és az IFC Equátor Irányelveknek megfelelĘen, ahogy azt a CSDP második részében leírták; x Biztosítsa, hogy az RMGC a Közösséggel együttmĦködve és harmóniában végzi tevékenységeit; x Megszólaltassa a Közösség hangját, és hatékonyan képviselje azt a bányászati vállalkozásokkal való kölcsönhatás minden területén. Az Alapítvány tevékenységi területeit üzleti és/vagy a szociális szempontból csoportosítják. A kettĘ között szoros összhang van. A környezeti szempontok ezeknek a tevékenységeknek a szerves részét képezik, és az alapítvány által támogatott minden üzleti kezdeményezésnek bizonyítania kell, hogy a fenntartható fejlĘdés elvei az üzleti terv és a tevékenységek részét képezi. Az üzleti tevékenységek a következĘket tartalmazzák: x Vállalkozás inkubátor; x Vállalkozás tanácsadói központ; x Mikrofinanszírozási facilitás. A szociális tevékenységek a következĘket tartalmazzák: x Oktatási és képzési központ és képességeket fejlesztĘ alap; x Az RMP laktatási szolgáltatásainak a kezelése; x Turisztikai információs iroda; x Kulturális központ és bányászati múzeum.

10.9

Várt eredmények

A bánya mĦködése alatt Verespatak és a környezĘ régiók gazdasági és szociális szövete dinamikusan fog fejlĘdni. Ez magába foglalja a munkahelyek teremtését, bevételek növekedését, az RMGC igényének a növekedését szolgáltatásokra és termékekre, igény megnövekedését a szórakozási és kereskedelmi szolgáltatásokra a bányában dolgozó emberek részérĘl, és sok más szolgáltatóipari ágazat irányába, amelyek segítik a bánya mĦködését. Ezek mind elĘsegítik Verespatak fejlĘdését. Pontosabban szólva az RMGC elkötelezte magát egy bányával kapcsolatos ambiciózus fejlesztési terv végrehajtására, ami a következĘket tartalmazza:


58. oldal

1 0 .


x x x x x

Egy Kulturális Központ és Bányászati Múzeum, ami bemutatja Verespatak kulturális örökségét és a helyi bányászat történetét; A Védett terület épületeinek a helyreállítása; Piatra Alba modern lakótelepi és kereskedelmi övezetének a fejlesztése; A közszolgáltatási és szállítási infrastruktúra feljavítása1; Az egészségügyi és oktatási facilitások feljavítása.

Az RMGC szintén elkötelezte magát a környezet feljavítása mellett, amibe a következĘk tartoznak: x Egy átfogó vízkezelési rendszer kialakítása, ami javítja a helyi patakok vízminĘségét; x A helyszín és tájkép fokozatos és ötletes rehabilitációjának elkezdése, ami kiterjed a korábbi környezeti károkra is; x A biodiverzitás és az ökológia fejlesztése; x Az erdĘk kezelésének a javítása. Az RMP negatív hatásokkal is jár a helyi közösségre, amilyen például a megnĘtt forgalom a helyi utakon, és a zajjal és porral kapcsolatos esetleges kellemetlenségek. Az RMGC elkötelezte magát az ilyen hatásoknak az enyhítésére olyan módszerekkel, amiket modern bányákban próbáltak ki és teszteltek világszerte. Az RMGC gyakran fog a helyi lakosokkal kommunikálni a környezettel kapcsolatos problémák gyors felismerése és azok megoldása végett. Az RMGC ilyen kötelezettségei és befektetései segítik Verespatak közösségét és a helyi közigazgatást, mivel fedezi a legtöbb fejlesztési költséget, amivel Verespatak egy versenyképes településsé válhat a Nyugati Havasok többi kis faluja között, és az emberek életkörülményei is megmaradhatnak és javulhatnak. Az RMP más indirekt jótékony hatásai közé tartoznak: x A demográfiai szerkezet változása, mivel több magasabban képzett munkaképes ember dolgozik a környéken; x A hivatalos gazdaságban dolgozó emberek arányának a növekedése; x A közösség gazdagságának a növekedése, ami több üzleti befektetést és fejlesztést tesz lehetĘvé. Ennek a következménye a késztetés, hogy az emberek a közösségben maradjanak, a következĘk miatt: x Jobb életkörülmények; x Magas szintĦ egészségügyi ellátás és oktatás; x A természetes környezet jó állapotban lesz, és nem okoz szociális és egészségi problémákat; x Jól meggyökerezett szociális és Közösségi kultúra jól fejlett szociális hálózatokkal. Az RMP ugyanakkor egyedi lehetĘséget biztosít Verepatak fejlesztése és támogatása részére, hogy a következĘ négy területen KitĦnĘ központtá váljon: 1. Bányászati technológiák és gyakorlat; 2. Építés és építkezés; 3. Közösségi és fenntartható fejlesztési gyakorlat; 4. Kulturális örökség és régészeti kutatás és menedzsment. A helyi és regionális közigazgatás és kulcsintézmények, mint az egyetemek és szakiskolák együtt kell mĦködjenek az RMGC-vel, hogy ezt elérjék. A végeredmény a jó gyakorlat 1

A közszolgáltatásba tartozik: vízellátás, szennyvíz kezelése, elektromos áram, (+/- gáz) szolgáltatás, hulladék összegyĦjtése és megfelelĘ kezelése, szállítás (az utak minĘségének feljavítása Verespatakon, logisztika és terjesztés.


59. oldal

10


mĦködĘ példája lehet nem kevesebb mint négy központi jelentĘségĦ és keresett tudásterületen, ami támogathatja az oktatási intézményeket, amelyek szakembereket exportálhatnak Kelet-Európa más régióiba, az EU-ba, sĘt nemzetközi szinten is. Az együttmĦködés folyamatosan erĘsödik minden évben 2001. óta, de még sok mindent lehet megvalósítani. A bánya élettartama alatt az RMP megalapozza a szociális és gazdasági jólétet a Közösségben. Az ez után zajló folyamatok megkövetelik, hogy az RMGC betartsa az összes vállalt kötelezettségét a Közösség szociális és környezeti fejlesztése terén. Még inkább a helyi emberekre és a közigazgatásra van utalva, hogy megteremtsék annak elképzelését, hogy Ęk hogyan akarják látni a Közösségüket az RMP után, és hogy fejlesszék és alkalmazzák azokat az eszközöket, amelyek megvalósítják ezeket az elképzeléseket.


60. oldal

1 1 .


11

Kulturális örökség

Mivel a bányászat Verespatak életének szerves része több mint 2000 éve, itt a Kárpátok és Románia hegyvidéki bányászközösségeire jellemzĘ kulturális miliĘ fontos példája alakult itt ki. Viszont a lakosság számának csökkenése ezen a vidéken ugyancsak befolyásolta az utóbbi idĘben a község gazdaságát és község megjelenését. Sok megszokott vagy értékes épület, helyrehozhatatlan állapotban van, vagy már összeomlott. 11.1. Keret

A fĘbb kulturális örökség szempontjából jelentĘs helyek

FĘbb kulturális örökség szempontjából jelentĘs helyek Majdnem 2000 éves, római kori bányatérségek és vájárak;

Két Római Kori épület: egy irodaház (körzet) és egy adminisztrációs épület;

41 épület, amit a romániai törvénykezés alapján történelmi jelentĘségĦ mĦemléknek nyilvánítottak;

Nagyon sok római kori mĦkincs, például edények, érmék és szerszámok;

10 templom és 12 temetĘ; és,

Egy közösség orális története, amit a jelentĘs bányászati múlt alakított ki.

A 5/2000. sz. Törvény kimondja, hogy Verespataknak kulturális értékĦ részei vannak, viszont ez nem abban nyilvánul meg, hogy egy védett területet alakítanak ki, inkább követelményeket állít, hogy ezeket a területeket a tervezési és elhelyezési folyamatoknál figyelembe vegyék. Verespatakon negyvenegy épületet mĦemléknek nyilvánítottak a 422/2001-es Törvény alapján, ezek között egy római-katolikus templomot és egy görög-katolikus templomot. Nemrég a Carpeni domb archeológiai maradványait, a Piatra Corbului római kori bányajáratait, a Tau Gauri római temetkezési helyet és a Cătălina tárnát védett területté nyilvánitották. A törvénykezés értelmében Verespatak történelmi központja is védett terület, lásd a 11.1 ábrát. Annak érdekében, hogy a Verespatakon található kulturális örökséget megismerjék, az RMGC a törvénykezésnek megfelelĘen egy romániai és nemzetközi, különbözĘ szakterületeken jártas szakemberekbĘl álló csapatot szerzĘdtetett, hogy a régészeti, építészeti, szájhagyományi és etnológiai kutatásokat végezzenek az RMP által érintett területeken. Ez volt az elsĘ ilyen szintĦ romániai régészeti program az utóbbi évtizedben, lásd a 11.2 ábrát. A felmérések alapján az RMGC alaposan felmérte a kulturális tárgyak és struktúrák jellegét és elhelyezkedését, amelyek hozzájárulnak a hely kulturális örökségéhez. Az új, felszíni kitermelések javasolt létrehozása, a munkakörnyezet kialakítása, a kitermelt érc és a hulladék kezelése bizonyos területek felhasználását vonja maga után és ez közvetlen vagy közvetett módon befolyásolhatja a kulturális örökséget. Az RMP tervezésében ezért különbözĘ olyan módszereket használtak fel, amik által csökkentik az felhasznált területek mértékét, illetve elhatárolják ezeket a munkaterületeket, hogy az archeológiai jelentĘségĦ területeket megóvják.

11. rész: Kulturális örökség

61. oldal


11

11.1. Ábra

A verespataki történelmi mĦemlékeket (épületeket) ábrázoló fénykép

11.2. Ábra

A felszíni archeológiai feltárás fényképe a Tarina térségben

Annak érdekében, hogy a verespataki kulturális örökség legértékesebb sajátosságait megóvják, kijelöltek egy Védett területet, ami a Rosia Piata-t (piacteret) és Verespatak keleti részét foglalja magába. A Védett terület magába foglalja a település fĘterét, beleértve azokat az épületeket, amelyek építészeti szempontból értékeseknek lettek nyilvánítva, a templomokat és a régebbi és jelenlegi kitermelési munkálatokhoz vezetĘ utakat. Ezen a Védett területen minden ipari tevékenységet betiltottak. 11. rész: Kulturális örökség

62. oldal

1 1 .


A Védett területbe tartozik 35 a verespataki 41 történelmi emlékmĦbĘl. Az RMP tervét úgy fejlesztették, hogy a maradék 6 emlékmĦ, ami a Védett területen kívül található nem lesz direkt módon befolyásolva az RMP által, és helyben meg fogják Ęrizni ezeket. JelentĘs figyelmet fordítottak arra az RMP tervezési fázisában, hogy a verespataki templomokat ne érintse közvetlenül az RMP lebonyolítása. Mégis az ortodox templomot, a görög-katolikus templomot és a két baptista templomot Corna-ban az RMP lebonyolítása befolyásolni fogja. Körülbelül 410 sírt át kell telepíteni az elhunyt hozzátartozói által megjelölt helyre. Az ismeretlen sírokat az áttelepítési helyek új temetĘibe helyezik el. Az RMGC ugyancsak finanszírozza az újratemetési kiadásokat a kéréseknek megfelelĘen. A már meglévĘ RoúiaMin múzeumot egy új, modern múzeummal helyettesítik. Az új múzeumnak rendszeres nyitásrendje lesz, alkalmazott személyzettel fog rendelkezni és más verespataki kulturális örökségi sajátosságokat is bemutat, minden hozzájárulván ahhoz, hogy a környékbeli 2000 éves múltú bányászatot dokumentálja és bemutassa. A jelenlegi bányászati múzeum teljes szabadtéri kiállítását áttelepítik a Védet területre a törvényes elĘírásoknak megfelelĘen. Megvalósítják és támogatják a nyilvánosság hozzáférését a római kori bányászati hálózat egyes részeihez. Példa erre a Cătălina Monulesti, ami a Védett területen található, amit víztelenítenek és biztonságosan megnyitnak a közönség számára1. Ennek a tárnának a megnyitása az olyan biztonsági intézkedéseknek való megfelelés elĘnyével jár, amilyenek jelenleg az Orlea hegytömb alatti tárnában jelenleg nem léteznek. Hozzátesszük, hogy a Cătălina Monulesti-nek nagy történelmi jelentĘsége is van, mivel itt találták meg a 18. század végén és a 19. század közepén a római kori viaszozott táblák nagy részét (11.3. ábra). 11.3. Ábra

A Catalina Monulesti-i földalatti bányahálózat (felújítás elĘtt)

1

A nyilvános hozzáférés mértékét a romániai és EU-s biztonsági elĘírásoknak megfelelĘen fogják meghatározni (biztonságos másodlagos kijáratok, levegĘ körforgása, a szerkezetek biztonsága stb.)


63. oldal

11


Annak a biztosítása érdekében, hogy a kulturális örökséggel kapcsolatos kezdeményezéseket a kitermelĘ vállalattól függetlenül valósítják meg, és oly módon, hogy ezek a bánya bezárása után is megmaradjanak, az RMGC egy fejlesztési alapítványt hoz létre és finanszíroz, amit teljes mértékben finanszíroz, ahogy azt már a 10-ik, gazdaságitársadalmi részben bemutattuk. Az RMGC ennek az alapítványnak adományozza a Védett Területen található épületeket és mĦemlékeket, majd ezeket bérbe adják irodahelységeknek és a bányánál alkalmazott munkásoknak és kisegítĘ személyzetnek. Az RMGC hozzájárul ezeknek az épületeknek a fenntartási költségeihez a bánya élettartama alatt.


64. oldal

1 2 .


12

Felügyelet

A környezeti feltételek felügyeletét 1999-ben kezdték el és sok ezzel kapcsolatos információt sikerült eddig összegyĦjteni, például vízminĘség és vízfolyásokról, a levegĘ minĘségérĘl, a talajról, a természetben élĘ növényzetrĘl és állatvilágról, a régészeti leletekrĘl. Ezeket az információkat már összegyĦjtötték, és ezek a behatás meghatározásában alapvetĘ szerepet kaptak. Az RMP építési, kitermelési és bezárási munkálatok környezetvédelmi kezeléséhez is szükségesek a környezetre vonatkozó információk. Ezek az információk lehetĘvé teszik, hogy a kivitelezĘ ellenĘrizze, hogy az RMP végrehajtása megegyezik-e a betervezett célokkal és hogy a romániai törvényes megszorításokat betartották-e, ahogy azt Románia törvénykezése elĘírja. Egy megfelelĘ és átfogó felügyeleti adatbázis lehetĘvé teszi, hogy a kivitelezĘ meghozza a szükséges javító intézkedéseket, mielĘtt környezeti problémák lépnének fel. A környezeti hatások felmérésére hagyatkozva a Környezeti Hatástanulmány (EIA) ajánl egy, minden környezeti tényezĘre vonatkozó felügyeleti tervet, ami a következĘket foglalja magába: A megfigyelendĘ paramétereket;

A felügyelt területek vagy pontok elhelyezkedését;

A mintavétel gyakoriságát és a mintaelemzést;

MinĘségbiztosítási eljárásokat, amelyek a folyamatok pontosságát szolgálják;

Jelentések követelményeit. A felügyeleti terv ezért fontos összetevĘje az RMP általános környezeti és szociális menedzsment rendszerének.

12. rész: Felügyelet

65. oldal


13

Kockázati tényezĘk

13.1

Mik képezik a kockázati tényezĘket?

13

Az RMP-hez hasonló méretĦ és komplexitású projekt átfogó kockázati becslés végrehajtását igényli. Az RMP-n végzett kockázatfelmérés egy nemzetközileg elfogadott metodológián1 alapult. Minden ország általában rendelkezik a maga kockázat felmérési elĘírásaival és követelményeivel. De miután ezeket felmérték, a nagy infrastruktúrájú projektek, mint a bányák, gátak, hidak vagy nagyméretĦ épületek általában hasonló kockázati tényezĘkkel járnak függetlenül attól, hogy ezek hol találhatóak, noha a kockázat jellemzĘi nagyon is függnek az elhelyezéstĘl. A kockázatok tárgyalásában elĘször meg kell hogy határozzuk a használt terminusokat, és elsĘsorban meg kell határoznunk a kockázat és a veszély közötti különbséget. A veszély az ártalom okozásának lehetĘsége, a kockázat az ártalom bekövetkeztének az esélye. A kockázat különbözĘ körülményektĘl függ, ahol egy veszély fennáll, és függ az ártalom mértékétĘl, amit a veszély okozhat. Az EU-s elĘírások nagymértékben koncentráltak a kockázatok minimalizálására az utóbbi 20 évben. Az olyan iparágak számára, amelyek kémiai anyagokat használnak, mint a bányászat, az EU kifejlesztette a Seveso Irányelveket, és meghatározza a kockázatot és a veszélyt, ahogy azt a 13.1. keret mutatja. 13.1. Keret

A veszély és kockázat közötti különbség

Az EU Seveso II Irányelv (96/82/EC) a következĘképpen határozza meg a veszélyt és a kockázatot: x Veszély fogja jelenteni egy veszélyes anyag vagy fizikai helyzet belsĘ tulajdonságait, és a lehetĘségét arra, hogy kárt okozzon az emberi egészségre és/vagy a környezet számára; x Kockázat fogja jelenteni egy sajátos hatás bekövetkezésének a valószínĦségét egy adott idĘszakban vagy bizonyos körülmények között. Veszélyek és azokhoz kapcsolódó kockázatok mindenhol vannak, de ha ezeket ismerik és elismerik, intézkedni lehet a kockázat csökkentése vagy megszüntetése érdekében. Például ha fel meg lemegyünk a lépcsĘn, lehetséges, hogy leesünk, de valószínĦ, hogy nem fogunk leesni. A lépcsĘk egy veszélyt jelentenek, és a sebesülés valószínĦsége a kockázat. A valóságban a legtöbb dolog, amit a mindennapi életben csinálunk veszélyeknek tesz ki. De a kockázatot az határozza meg, hogy HOGYAN végezzük ezeket a dolgokat. A kockázat megértése és kezelése függ a veszély és kockázat viszonyának a megértésétĘl. Ezt a 13.2. keretben lévĘ két példával szemléltetjük.

1 1

Ilyen és hasonló módszereket vettk át, és irányvonalakat valamint törvényrészleteket alkalmaztak több romániai (OUG 195/2005, OM 860/2002, 863/2002, HG 95/2003), EU-s (96/82/EC Irányelv és 2003/105/EK) és más országos és nemzetközi szervezetek (nagybritanniai és hollandiai tevékenységi elĘírások, AICE, ICE, ICOLD, UNEP, ANCOLD, CDA, stb.) elĘírásai értelmében.

13. rész: Kockázati tényezĘk

66. oldal

1 3 .


13.2. Keret

A veszély és kockázat két mindennapi példája

1. A kálium bikromát egy nagyon mérgezĘ rákkeltĘ anyag. Bizonyos technológiákban arra használják, hogy a lehelet alkoholtartalmát vizsgálják. Erre a célra egy tubusba van zárva, és nem kerül a levegĘbe, amikor levegĘ megy rajta keresztül. Ezért, noha egy nagyon veszélyes anyag, a fenti használata nem jelent kockázatot a használóira. 2. A liszt nem számít veszélyes anyagnak sokak számára. A polcon tárolt lisztes edényre nem lesz rajzolva egy koponya és két csont más veszélyességre felszólító figyelmeztetéssel együtt, ahogy az egy kálium karbonátot tartalmazó edény esetében lenne. De ha egy pék bizonyos ideig lisztport tartalmazó levegĘben tartózkodna és/vagy lisztporral érintkezne a bĘre, bĘrgyulladása, kötõhártya-gyulladása, orrnyálkahártya gyulladása vagy éppen asztmája (a tüdĘ gyulladásos betegsége, ami sok kellemetlenséget okoz, és életveszélyes is lehet) alakulna ki. A sütĘ foglalkozási asztmától szenvedett, és a munkáltató számára nehéz volt megérteni, hogy egy olyan látszólag veszélytelen anyag, mint a liszt asztmát okozhat, fĘleg ha nagy mértékben ki van téve ennek az érintett személy. Tehát egy kevéssé veszélyes anyag jelentĘs kockázatot jelenthet (és fordítva, egy nagyon veszélyes anyag, mint a kálium bikromát nem jelenthet érzékelhetĘ kockázatot bizonyos körülmények között. A kockázatok felmérésében közös kiindulópont, hogy a kockázatot a következĘkbĘl számítják: ValószínĦség: Következmény:

[Mekkora az esélye annak, hogy egy baleset következik be a veszély megléte miatt] [Mi történik, ha bekövetkezik a baleset].

A két jellemzĘ szorzata megadja a kockázatot. A valószínĦséget és a következményt is általában öt kategóriába sorolják (mindkettĘt 1 és 5 között osztályozzák). Egy esemény kockázata – a kockázati felmérés – a bekövetkezés valószínĦségének a szorzata a bekövetkezés következményeivel. A legkisebb kockázat 1, ami a valószínĦtlen bekövetkezés 1 értéke és a jelentéktelen következmény 1 értékének szorzata eredményezi. A legmagasabb kockázat 25, ami a majdnem biztos bekövetkezés 5. értéke és a katasztrofális következmények 5. értékének szorzata eredményezi. Az 1 és 4 közötti kockázat nagyon kis veszélyt jelent, az 5 és 9 közötti kockázat kicsi, a 10 és 14 közötti közepes kockázat, a 15 és 19 közötti érték nagy kockázat és a 20 és 25 közötti kockázat nagyon nagy. (lásd a 13.4. táblázatot). Egy RMP-hez hasonló projekt esetén központi jelentĘségĦ tehát a veszélyek meghatározása és a kockázatok kiszámítása a projekt tervezésében és a környezetre tett hatás meghatározásában. Az RMP kockázati becslésének összefoglalóját, ami az EU-s és a romániai törvénykezés értelmében kötelezĘ, az alábbiakban mutatjuk be.

13.2

RMP-vel kapcsolatos kockázatok

A kockázatok felmérését elvégezték a teljes RMP és annak egyes részei kapcsán is. A 13.1. táblázat összefoglalja az RMP-vel kapcsolatos kockázati kategóriákat, kiket érint a kockázat, a kockázat értékelését és az RMP csökkentési stratégiáját. A kockázatok 13. rész: Kockázati tényezĘk

67. oldal


13

értékelését tovább részletezzük ebben a fejezetben. Egy 1–4 közötti kockázat értékelése nagyon alacsony, 5–9 között alacsony, az RMP-vel kapcsolatos meghatározott kockázatok mind nagyon alacsonyak vagy alacsonyak. 13.1. Táblázat

Kockázati események az RMP-ben és ezek csökkentési stratégiái

Esemény

Nincsenek nagy baleseti forgatókönyvek

A mĦködési hibák a feldolgozó és a DETOX üzemben Cianid kifolyás az üzem raktározási helyén és a mĦködtetési területeken. Véletlen hidrogén cianid gázkibocsátás az üzem területén Véletlen cianiddal szennyezett víz kibocsátás a TMF-nél.

Kockázat értékelése1 Érintettek - receptorok [valószínĦség x következmény] ÉPÍTKEZÉSI SZAKASZ MĥKÖDTETÉSI SZAKASZ

x x

Helyi munkaerĘ Helyi közösség

9 [3 x 3]

x x

Víz erĘforrások Állatvilág

6 [2 x 3]

x x

Helyi közösségek Állatvilág

8 [2 x 4]

x x


4 [1 x 4]

Véletlen cianiddal szennyezett vízkibocsátás a másodlagos zárógát újrakeringési rendszer meghibásodásának következtében.

x x


Véletlen cianid kifolyás a szállítás, közúti és vasúti helyszíni leszállítás közben esĘzéssel összekapcsolva

x x x

Helyi közösségek Víz erĘforrások Állatvilág

8 [2 x 4]

Az LPG vagy benzintartályok véletlenszerĦ felrobbanása

x x x

Helyi munkaerĘ RMP facilitások A tulajdon károsodása

8 [2 x 4]

x x x x x x

A vidék közösségei 5 Víz erĘforrások [1 x 5] Állatvilág A vidék közösségei 8 Víz erĘforrások [2 x 4] Állatvilág BEZÁRÁSI SZAKASZ

x x

Helyi víz erĘforrások Állatvilág

A Cornai TMF gát átszakadása A Cetate-i vízzáró ARD gát átszakadása Véletlen cianid szennyezett víz túlcsordulása a TMF szivárgásból (a másodlagos zárógátnál.

4 [1 x 4]

4 [2 x 2]

Csökkentési stratégiák

Automatikus és laboratóriumi megfigyelés, a kezelĘk kiképzése, automatikus érzékelĘ- és figyelmeztetĘ rendszer, az automatikus felügyelĘ rendszer rendszeres karbantartása és kalibrálása Zárógátak, méregtelenítĘ üzem, magas szintĦ riasztások, vízfolyás menti szennyezés elleni gát. Különálló sósav és nátrium cianid tároló területek, hidrogén cianid gáz érzékelĘ, pH szenzorok. SalakméregtelenítĘ üzem, automatikus üzemelési megszakítás rendszer, tervezett szabad partszakasz, a cianid fokozatos lebomlása és hígítása a salak tóban A gát tervezett szabad partja, hogy tárolja a fölös vízmennyiséget, megelĘzĘ karbantartás és biztonsági pumpák felszerelése, vészhelyzet akció tervek. A cianid kód elfogadása, a kezelés és szállítás részletes megtervezése, rakodás, szerzĘdéses kötelességvállalás a szállítóeszközök ellenĘrzésére, a megfelelĘ útirány kiválasztása. Speciális tartály megtervezése és kivitelezése, speciális operátorok kiképzése, rendszeres ellenĘrzés és karbantartás. Magas szintĦ tervezési standardok betartása és standard kivitelezési eljárások, salak méregtelenítĘ üzem Magas szintĦ tervezési standardok elfogadása, mĦködtetési procedúrák betartása. Részben passzív kezelĘ üzemek építése, tervezett gátkoronamagasság a másodlagos zárógátban, megelĘzĘ karbantartás, rendszeres

1

Risks are low because the structures and technology employed are designed with a high safety factor in order to minimize risk due to the hazards which are present.


68. oldal

1 3 .


Esemény

A Corna TMF gát átszakadása

Érintettek - receptorok

x x x

Kockázat 1 értékelése [valószínĦség x következmény]

Helyi közösségek Víz erĘforrások Állatvilág

4 [1 x 4]

Csökkentési stratégiák megfigyelés. Egy mĦködtetési többlet a salak tó eltávolítása, kismértékĦ tervezett szivárgás a bezárás után, a TMF befedése és növénytakaró telepítése.

A következĘ rész részletesen tárgyalja, hogy hogyan végezték az RMP kozkácati eseményeinek kockázati becslését.

13.3

A kockázat becslési eljárás áttekintése

A felmérés részeként az RMP-t abból a szempontból elemezték, hogy mik a természeti és a technológiai folyamatokkal kapcsolatos jelentĘs veszélyek. Ez magába foglalta a természeti eseményeket is, mint földrengések és áradások, és a tevékenységi és/vagy ember alkotta elĘidézett baleseteket, beleértve a felszerelések és anyagok szállítását, ami jelentĘs következményekkel járhat. A kockázatok becslése magába foglal egy minĘségi elemzést és mennyiségi elemzést is: A minĘségi elemzés meghatározza a lehetséges veszélyeket, és lehetĘvé teszi az esemény értékelését a kockázat alapján. Veszély meghatározási technikák (minĘségi elemzések), amiket a veszélyek azonosítására használnak, a veszély természetbĘl adódó jelenlétén alapulnak és a megfigyeléseken, hogy mi fog történni. Ezek a megfigyelĘ megközelítés szükséges elemei. x A minĘségi elemzés meghatározza a lehetséges veszélyek listáját, és lehetĘvé teszi az esemény értékelését a kockázat alapján. A veszély meghatározási technikák (mennyiségi elemzés) a folyamatokból származó veszélyek meghatározásában a veszély természetbĘl adódó jelenlétén alapulnak és a megfigyeléseken, hogy mi fog történni. Ezek a megfigyelĘ megközelítés szükséges elemei. Ezeket a HAZOP módszer segítségével foglalták össze, lásd a 13.3. keretet.

x

13.3. Keret

A HAZOP módszer

HAZOP Veszély és mĦködési felmérés (Hazard and Operability Study). Egy minĘségi módszer a fizikai felszerelések meghibásodásából vagy emberi hibából bekövetkezĘ veszélyek azonosítására. Gyakran költséges, és néha ötletelési üléseken alapul. x

A veszély értékelési technikák mennyiségi elemzések, amiket arra használnak, hogy meghatározzák, hogy hogyan kell cselekedni a csökkentés céljából, hogy védjék a lakosságot, a tulajdont és a környezetet. A veszély értékelése a természetbĘl fakadó jelenléten, múltbeli tapasztalaton és változatos mĦködési kódokon alapul. A mennyiségi veszély értékelési technikákat a HAZAN módszer alatt foglaljuk össze, lásd a 13.4. keretet.

13.4. Keret

A HAZAN módszer

HAZAN: Veszélyelemzés (Hazard Analysis). Egy mennyiségi megközelítés, ami inkább a veszély mennyiségét elemzi a HAZOP módszerrel ellentétben, ami a minĘségi jellemzĘkre figyel. 13. rész: Kockázati tényezĘk

69. oldal

13


A minĘségre vonatkozó következményeket öt szintet tartalmazó rendszerben kategorizálják a kockázat mértéke alapján, ez egy nemzetközileg elfogadott kockázatelemzĘ metodológia. Ezeket a jelentéktelentĘl a katasztrofálisig osztályozzák, egy 1-tĘl 5-ig terjedĘ skálán. Ezek a következĘket tartalmazzák: x

Ritkától (vagy valószínĦtlen) – aminek a megtörténési esélye kevesebb, mint 10-12 (évi megeshetĘség 1012 év alatt),

x

Majdnem biztosig – aminek a megtörténési gyakorisága magasabb, mint 10 -4 (valószínĦleg több, mint 10000 év).

A mennyiségi kockázati becslés a kockázat súlyosságának (következmények) és a megtörténés valószínĦségének a szorzata alapján számolják ki. Az elemzés során kapott információk alapján egy esemény kockázati tényezĘit egy mátrix formájában lehet felvázolni, ahogy az a következĘ táblázatban megjelenik.

A megtörténés esélyei

13.2. Táblázat

Nem valószínĦ Kevés esélyĦ Lehetséges ValószínĦ Majdnem biztos

13.3. Táblázat A hibalehetĘség aránya

Egy esemény kockázatának mátrixa Következmények Kisfokú

Közepes

2 2

3 3

Nagyfokú

Katasztrofális

< 10-12

1

1 1

10-8 to 10-12

2

2

4

6

8

10

10-6 to 10-8

3

3

6

9

12

15

4

4

8

12

16

20

5

5

10

15

20

25

-4

-6

10 to 10 -4

> 10

4 4

5 5

Kockázat értékelésének meghatározása (eseményenként, forgatókönyvenként) Meghatározás Intézkedések

5–9

Nagyon alacsony kockázat Alacsony kockázat

10 – 14

Közepes kockázat

15 – 19

Magas kockázat

20 – 25

Rendkívüli kockázat

1–4

Jelentéktelen

Megszokott tevékenység; standard mĦködtetési eljárás. Különleges mĦködtetési eljárás, munkahelyi menedzserek bevonásával Gyors válasz tevékenység, gyorsabb, mint amit a megszokott menedzsment rendszer lehetĘvé tesz, a felsĘ vezetés bevonásával A vészhelyzetek azonnali eljárásokat igényelnek, minden lehetĘ erĘforrás kihasználásával

Ez a kockázati becslés nagyszámú baleseti forgatókönyv modellezését követi, a lehetséges hatások felbecslésére. Végül ezeket a forgatókönyveket aszerint kategorizálták, hogy milyen következményekkel járnak és mi a megtörténés valószínĦsége. Ezek közül kiválasztották a nagy baleseteket, amelyek megtörténésének az esélye nagyobb vagy egyenlĘ 10-6 és a 13. rész: Kockázati tényezĘk

70. oldal

1 3 .


Seveso direktíva szerint nagy baleseteknek számítanak, és ezeket részletesen felmérték. A legfĘbb baleseti forgatókönyvek a 13.1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat az RMP minden területére vonatkozó nagyon alacsony hibalehetĘséget mutatja. Hogy újra visszahelyezzük ezt a mindennapi élet területére, az RMP-vel kapcsolatos nagy balesetek kockázatát a Földtani Veszélyek Nemzetközi Központja – Norvég Geotechnológiai Intézet, Oslo, Norvégia (Centre for Geohazards – Norwegian Geotechnical Institute, Oslo, Norway) Gyakorisági diagrammjai1 alapján készítették el - szám F – N (Lásd a 13.1. és a 13.2. ábrát). Ez az F - N diagramm a gyakoriságot / következményt mutatja (anyagveszteségek vagy emberi áldozatok száma) és összefoglalják kockázati elemzések eredményeit egy grafikus megjelenítésben az RMP sajátos társadalmi kockázatairól összefüggésben a társadalmilag elfogadható kockázattal. A diagramm bemutatja az RMPvel kapcsolatos kockázatok szintjét releváns módon összehasonlítva a különbözĘ ipari vagy emberi tevékenységek kockázati szintjével. Az RMP-vel kapcsolatos kockázatok szintje bĘven a szociálisan elfogadható szinten belül marad.

13.1. Ábra

Kockázati szintek különbözĘ iparágak és tevékenységek számára

1

Kiadta Farrokh Nadim és Suzanne Lacasse, Földtani Veszélyek Nemzetközi Központja – Norvég Geotechnológiai Intézet, Oslo, Norvégia, a Terrain and geohazard challenges facing onshore oil and gas pipelines (Parti olaj és gáz csĘvezetékek terepés földtani veszélyei), Thomas Telford, London, 2004


71. oldal


13.2. Ábra

13

A megtörténés éves valószínĦsége és következmények diagramm gátak számára és a társadalmilag elfogadható kockázat


72. oldal

1 4 .

r é s z Roúia Montană Gold Corporation S.A. - Report on Environmental Impact Assessment Study Chapter 9 Non Technical Summary

14

Nehézségek

A folyamat bonyolultsága A Környezeti hatástanulmány (EIA) kidolgozása egy komplex folyamat minden ország kontextusában, és még komplexebbé válik egy határokon átnyúló kontextusban. Romániában az utóbbi idĘben nem volt egy Verespataknál komplexebb projekt. Ennek eredményeként a Verespatak Projekt (RMP) számára készített EIA felmérés egyik fĘ jellemzĘje a bonyolultság, ami magába foglalja nemcsak a környezetvédelmi, de a gazdasági, szociális és kulturális dimenziókat is, és a hatások megelĘzésére és/vagy csökkentésére tett stratégiákat. Releváns törvénykezés A felmérés bonyolultságát növelte, hogy nincs precedens eset Romániában egy bányászati kitermelésre, ami megfelel az európai törvénykezésnek (Bányasalak Irányelv 2006/21/EC), a releváns referencia dokumentum a bányasalakra vonatkozó ElérhetĘ legjobb technológiának (BREF-MTWR), a nemzetközi pénzügyi intézmények elĘírásainak, és az Equátor Irányelveknek. De ez nem jelentett nehézséget az EIA felmérés elkészítésében, éppen ellenkezĘleg. A kompetens hatóságok elĘírták az RMP számára, hogy megfeleljen a nemrég elfogadott EU-s törvénykezésnek az EIA céljának a meghatározása kezdetétĘl. A 2006/21/EC Irányelv elfogadása a felmérés elkészítése idején meghatározza a standardokat a bányahulladék kezelésére. Ráadásul a nemzetközi pénzintézmények irányelvei segítettek meghatározni az ElérhetĘ legjobb technológiákat abban az esetben, ha sem az országos sem az európai törvénykezés nem adott meghatározott és konkrét irányelveket (például a lakosság kitelepítése vagy áttelepítése). Megközelítés Az EIA felmérés részeként az RMGC meghatározta a szakmai szakértelem szükséges területeit az értékelés számára, és szerzĘdtette a legismertebb romániai és nemzetközi független szakértĘket minden meghatározott terület számára. A technikai projekt és a részletes elemzések, amelyek dokumentálják a kezdeti környezeti, gazdasági, kulturális és szociális viszonyokat körülbelül hét évig tartottak, és ezeket azelĘtt végezték el, mielĘtt az értékelést megkezdték. Ezek a dokumentumok lehetĘvé tették az EIA felmérés elkezdését, ami egy dinamikus folyamat volt, ami a projekt tervezĘi közötti folyamatos együttmĦködésen alapult. Ez egy jól megalapozott és jól dokumentált EIA megvalósításához vezetett, és a projekt tervezet javítását és kiteljesítését eredményezte, mivel meghatározták a megoldásokat, amikkel a lehetséges hatásokat csökkenteni lehet. Az EIA csapat szerkezete és a tevékenységek szervezési módja egy ösztönzĘ munkakörnyezetet teremtett, amiben a nehézségeket nem érezték, noha a munka kihívta a résztvevĘk legjobb tudását. A projekt észlelése és a közvélemény megkeresése Nehézségek vannak az EIA folyamatával kapcsolatban, amiket az RMP nyilvánosság általi fogadtatása okoz. Ezt a fogadtatást a jelenlegi és múltbeli verespataki bányászat hatásai okoztak, és a korábbi balesetek, amik a nemesfémek kitermelési iparban történtek. Ráadásul a régión kívüli közvélemény, akik nem ismerik és nem látták a verespataki valóságot és a nem fenntartható bányászati kitermelés következményeit, a projektet a falusi környezet potenciálisan visszafordíthatatlan lerombolásaként érzékelik, ami egy mesebeli tájban terül el. A valóságban még legeltetni sem lehet a puszta köveken, amikbĘl savas víz szivárog. Ráadásul nem ajánlottak a fejlesztések más területeken sem, a talaj instabil jellege miatt a 2000 éve zajló földalatti bányászat eredményeként. A projekt másik torzult észlelése azzal kapcsolatos, hogy az RMP szorgalmazója nem fogja betartani az ígéreteit, vagy hogy a hatás felmérésnek eredménye, különösképpen a 14. rész: Nehézségek leírása

73. oldal

14

Roúia Montană Gold Corporation S.A. - Report on Environmental Impact Assessment Study Chapter 9 Non Technical Summary

kockázatok felméréseié, nem helyesek (például a salak kezelĘ telep átszakadásos balesetét kevéssé hihetĘnek tartják). Még ha meg is történik egy ilyen extrém baleset, vannak módszerek az esemény hatásának a csökkentésére, például visszatartva a salakot egy fizikai akadállyal, amit a külsĘ sürgĘsségi beavatkozási terv részeként szerveznek. A cianid szennyezéssel kapcsolatos fenntartások egy gátszakadás esetén nem megalapozottak, és elvonják a figyelmet a projekt valódi hatásáról a lakosságra és a tájképre nézve. Sajnos legalább részben a valódi hatások, mint ezek is, nem elkerülhetĘek, még akkor sem, ha a projekt más alternatíváit valósítják meg a vidék fejlesztésére, mivel ezek is szükségeltetik talaj stabilizálását és visszanyerés folyamatát. Következtetés Az értékelĘ szakemberek, akik részt vettek az EIA kidolgozásában egyhangúan egyetértettek a terület stabilizálásában és visszanyerésében, amit a jelenlegi és a történelmi bányászati kitermelés okozott Verespatakon. A felszíni kitermeléshez történĘ bányászat, a tárnák kiásása, amiket a korábbi bányászat okozott, amit a kĘbányák betöltése követ tömörített salak kĘzettel biztosítja a talaj stabilitását és a tárnák bezárását, amik savas vizet termelnek a csapadék átszivárgása miatt. Egy felszíni kitermelés megoldás hiányában ugyanezeket az eredményeket költséges munkálatokkal lehetne elérni, amikben ellenĘrzött módon beomlasztanák a tárnákat, ami nem egy kockázatmentes tevékenység. Csak miután ezeket a feltételeket teljesítették, lehetne elkezdeni a föld visszanyerésére és fejlesztésére tett projekteket, amiket mindig is behatárolna a föld minĘsége. A terület visszanyerése egy költséges és hosszadalmas folyamat lenne, és szükségeltetné az alternatív megoldások költség és haszon elemzését a fenntartható fejlĘdés három oszlopának kontextusában: KÖRNYEZET – GAZDASÁG – TÁRSADALOM. Csak a megvalósítható gazdasági fejlĘdést tartalmazó megoldás tudja téríteni a környezeti és a szociális költségeket. Ez az oka annak, amiért a szakértĘk támogatják a megoldást, hogy életre keltsék a környéket egy modern felszíni bányászati kitermelés által, ami a Legjobb elérhetĘ technológiát alkalmazza. A hatóságok feladata annak eldöntése, hogy KI fogja ezt elvégezni.

14. rész: Nehézségek leírása

74. oldal

1 5 .


15

Határokon átnyúló következmények

Már rég felismerték, hogy az ipari projektek negatív hatásai, például egy baleset utáni vízszennyezés, nemcsak azokban az országokban érezhetĘk, ahol a projektet végrehajtják, hanem annak a határain túl is. Ez egy lehetséges problémát jelenthet, hisz egy projekt Környezeti hatástanulmányát csak egy ország hatósága vizsgálhatja felül, de viszont vannak olyan emberek, akik nem tartoznak ugyanahhoz az adminisztrációhoz és szeretnének Ęk is részt venni az erre vonatkozó határozatok maghozatalában. Ezt a problémát már felismerték a nemzetközi és országos törvénykezési keret létrehozásakor, ahogy Románia törvénykezésében is. Az ENSZ-ECE Környezeti Hatástanulmány egy Határokon Túlmutató Kontextusban Egyezményt (UN-ECE Convention on Environmental Impact Assessment in a Transboundary Context), az Espoo Megegyezést 2001-ben foglalta törvénybe. Az Espoo egyezmény értelmében szükséges, hogy minden potenciálisan érintett felet tájékoztassanak, és ezek részt vehetnek a Környezeti Hatástanulmánnyal kapcsolatos nyilvánosság informálása és konzultációs folyamatban az EIA folyamatain belül. Ennek a megkönnyítésére a Környezeti hatástanulmány egy olyan fejezetet is tartalmaz, amely a határon átnyúló következményeket tárgyalja, ami az RMP hatásának felmérését tartalmazza, hogy befolyásolja a szomszédos országok környezetét. A 9. rész összefoglalja az RMP elĘrelátható következményeit a környezetre, és ezeknek a nagy többsége csak a helyi környezetet befolyásolja. Más szóval ezek a következmények csak Romániai területére érvényesek és nem vonatkoznak a határon túli területekre. Mégis vannak olyan lehetséges következmények vagy tevékenységek, amelyek Románia szomszédos országai számára fontos kérdéseket vetnek fel, mint:

Azoknak a patakoknak a vizére tett hatás, amelyek nagyobb folyókba torkollnak és ezek aztán átlépik az országhatárokat;

Az építĘanyagok és a kémiai anyagok szállítása Románia határain kívülrĘl;

Az országhatárokon túlról érkezĘ munkaerĘ lehetséges migrációja.

Ezeket a kérdéseket az alábbiakban részletesen elemezzük. VízminĘség Az RMP területérĘl a víz az Abrud folyóba folyik, majd ez az Aranyosba (Aries). Az Aranyos a Marosba ömlik s aztán a Maros kb. 400 kilométerre a belefolyás után átlépi az országhatárt Magyarország felé. Az RMP területtĘl a határig számolt vízfolyás teljes hossza kb. 550 kilométer a magyar-román határig. Ezután a Maros a Tiszába ömlik Szeged fölött, miután kb. 25 km-en keresztül folyt Magyarországon, majd további 15 km után átfolyik Szerbiába, és a Dunába torkollik. Ezen folyórendszer jelenlegi vízminĘségét a háztartásokból, az ipari tevékenységbĘl, magángazdaságokból, hulladékkezelésbĘl származó szennyezĘdés jellemzi a Duna vízgyĦjtĘ medencéjében. A jelenlegi és régebbi verespataki kitermelésbĘl származó szennyezĘdés is hozzájárul jelenleg ehhez, de olyan mértékben, ami nem mérhetĘ határon átnyúló kontextusban. Ahogy azt már fennebb is említettük a Verespatak Projekt végrehajtása során olyan átfogó környezeti menedzsment tevékenységet alakít ki, amely a 15. rész: Határon átnyúló hatások

75. oldal


15

helyi vízminĘséget nagyban javítja. Bár az igen alacsony vízhozam miatt, (mennyiségi s ezért minĘségi szempontból is) az Abrud folyó vízminĘségének javítása nem járul hozzá a Magyarországra átfolyó Maros vízminĘségének javításához, ennek nem lesz eredménye minĘségi javulás egy határon átnyúló kontextusban. A kis hatás viszont pozitív befolyást gyakorolna a vízminĘségre a határon. Semmilyen kifolyást nem engednek a folyókba jutni, anélkül, hogy azokat kezelnék, a romániai elĘírások szerint. Bármely véletlenszerĦ, errĘl a területrĘl származó vízszennyezés hamar felhígulna, és csak a nagy mennyiségĦ túlcsordulások lehetnének mérhetĘ határon túlmutató hatással. Az NTS 13. része megvizsgálja az RMP-vel kapcsolatos nagyméretĦ ipari balesetekre vonatkozó kockázatokat. Ezek a kockázatok nagyon alacsonyak vagy alacsonyak. A potenciális, vízzel kapcsolatos, határon átnyúló következményekkel kapcsolatosan a szódium cianid használata a legfontosabb, amit az érc kezelésére használnak. Ennek a kockázati tényezĘnek a csökkenésére átfogó kockázat csökkentĘ intézkedéseket dolgoztak ki: A Cián Kezelési Tervbe foglalt menedzsment rendszerek és szabályos mĦködési eljárások, annak érdekében, hogy a Nemzetközi Cián Kezelési ElĘírásokat1 betartsák (amit az Gabriel Resources / RMGC is aláírt 2006. áprilisában), és az erre vonatkozó nemzetközi és nemzeti törvényeket is;

A szivárgások észlelése és biztonságos tároló berendezések használata, amelyek megegyeznek a nemzetközi helyes gyakorlattal és a Nemzetközi Cián Kezelési ElĘírásokkal

Ha figyelembe vesszük a folyóvíz hosszát az RMP végrehajtási területétĘl a magyar határig (kb. 550 km távolság) és a meglehetĘsen kis vízmennyiséget, ami az RMP területén található, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy akár egy, a felszíni vízbe való közvetlen kifolyás is valószínĦtlen, hogy jelentĘs lenne a határon átnyúló kontextusban. A kockázatok teljes megértése érdekében az EIA megnézte, hogy mi történne, ha egy olyan hiba forgatókönyv történne, aminek nagyon kis valószínĦsége van. Figyelembe véve, hogy egy ilyen kockázat kizárt az RMP tervezési kritériumai által, csak szélsĘségesen rossz menedzsment tehet lehetĘvé egy ilyen eseményt. Ha ez megtörténne, nagy mennyiségĦ salak és dekantált víz kibocsátása lehetĘvé tenné üledékek, nehéz fémek és alacsony koncentrációjú cianid kibocsátását a Corna völgybe. Ez a kibocsátott salakanyag folyásával kezdĘdne, ami a vízfolyás mentén lefelé haladna kevesebb mint 1.6 km-en keresztül. Egy ilyen távoli legrosszabb eset forgatókönyv esetén a salakból kifolyó szivárgás befolyásolja a vízminĘséget egészen a magyar – román határig, és minimális cianid koncentráció átjuthat a nemzetközi határokon is, aminek értéke 0.03 és 1.3 mg/l között változhat a bányászati tevékenység stádiumától függĘen. Ilyen határon átnyúló következmény bányászat következtében már történt Románia és Magyarország között. Egy ilyen példa a 2000-es környezeti katasztrófa, amikor egy gát átszakadt Nagybányán (Baia Mare). Ez körülbelül 100 000 m3 KismértékĦ oldott sav (Weak Acid Dissolvable – WAD) cianid tartalmú víz kibocsátását eredményezte, aminek koncentrációja 120 és 400 mg/l2 között volt. Ez sokkal nagyobb, mint amit ma szabad tárolni egy új TMF-ben Romániában vagy az EU-ban (a létezĘ facilitások be kell hogy tartsák az 50 mg/l határt, az új létesítmények a 10 mg/l határt. A nagyváradi cianid kifolyás körülbelül 60 km-t haladt Romániában, mielĘtt belépett Magyarország északi részén, és áthaladt 1 2

www.cyanidecode.org 1mg/l =1rész millió részben (ppt)

15. rész: Határon átnyúló hatások

76. oldal

1 5 .


Magyarországon keresztül. Feltételezik, hogy ennek a kifolyásnak a hatását rontotta, hogy hipo-kloridot adtak hozzá a folyóvízhez a hatóságok és a bánya mĦködtetĘje is, ami hangsúlyozza egy átfogó baleset kezelési rendszer kidolgozását. Ez volt az az incidens, ami felgyorsította a bányasalak kezelésére vonatkozó elĘírásoknak a kidolgozását, az EU bányasalak Irányelvet (2006/21/EC), az EU Seveso Irányelvet (96/82/EC), amit módosított a 2003/105/EC Irányelv (a bányászatra alkalmazva), és a kapcsolódó Bányahulladék Kezelése Legjobb Referencia Dokumentumot (Mining Wastes Management Best Reference Document – BREF). Az irányelvek is és a BREF is fĘ vonatkoztatási alapul szolgáltak a verespataki hulladékkezelési és üzemeltetési folyamatok megtervezésében A 15.1. keret bemutatja az intézkedéseket, amelyek központi szerepet játszottak az RMP megtervezésében. Ezek nemcsak az EU irányelveket, BAT-et és BREF-et tartják be, de ezek egy kutatás1 eredményei a történelmi gátszakadásokról, ahogy azt a Nagy Gátak Nemzetközi Bizottsága jelentette (Commission on Large Dams - ICOLD)2 15.1. Keret

A Salak kezelési rendszer (TMF) kockázatainak a minimalizálása

Egy cián lebontó körforgás bevezetése, ami a környezetre hatással lévĘ koncentráció töredékére csökkenti ciánkoncentrációt (gyenge savban oldódó cianid vagy WAD CN) a salakban, amit kibocsátanak a TMF helyszínére kevesebb mint 10 mg/l lesz,

A TMF során alkalmazott természetes degradáció, ami a WAD CN koncentrációt tovább csökkenti;

A TMF és Cornai gát megépítésében legkevesebb megfelel az EU BREF-be foglalt tervezési kritériumoknak és a nemzetközi helyes gyakorlatnak;

A Cornai gát olyan módú megtervezése, hogy ellenálljon legalább a lehetséges maximális árhullámnak (Probable Maximum Flood - PMF), és nagyon kevés valószínĦséggel történhessen meg a túlcsordulás;

Egy kifolyó utat építenek a gát minden emelése esetén, ami lehetĘvé teszi a víz ellenĘrzött kibocsátását a gát eróziója nélkül arra a nagyon valószínĦtlen esetre, hogy a gát tárolási kapacitását túllépik,

A Corna TMF konzervatív tervezése, hogy ellenálljon egy 8-as erejĦ földrengésnek a Richter skálán, noha Romániának ez a része nagyon alacsony földrengés kockázatú,

A Corna TMF gátat kĘbĘl építik a középvonal módszerével szĦrĘk alkalmazásával, hogy a szivárgást ellenĘrizhessék, és ellenĘrzött töltĘanyag elhelyezésével, hogy a gát tartóerejét biztosítsák,

Cornai gát építésénél a középvonal módszerét használják, szĦrĘk és ellenĘrzött töltĘanyagok alkalmazásával,

A vízfolyás irányában lévĘ oldal alacsony lejtésĦ lesz (3:1), amit kĘvel töltenek fel, így ellenáll az eróziónak,

A Corna TMF gáttól a vízfolyás irányában lefele egy vízzáró gátat építenek, hogy felfogjon bármilyen szivárgást a TMF gátból,

Egy szigorú ellenĘrzĘ rendszert vezetnek be a TMF és a Cornai gát felügyelete céljából:

A megfelelĘ Standard mĦködési eljárások betartása a balesetek elkerülése végett és egy ciánkezelési terv, valamint a vészhelyzetekre és a szivárgás esetére való felkészültség tervének kidolgozása.

1

Tailings Dam Incidents, U.S. Committee on Large Dams - USCOLD, Denver, Colorado, ISBN 1-884575-03-X, 1994, 82 pages [compilation and analysis of 185 tailings dam incidents] 2 www.icold-cigb.org


77. oldal


15

Egy átfogó ellenĘrzési rendszert építenek ki a gátban és a gát körül, hogy korán jelezzen bármilyen lehetséges instabilitást, túlzott nyomás felhalmozódását és/vagy a vízvisszanyerĘ tó tartalmának túlzott növekedését, és

Egy átfogó Építés MinĘségbiztosítási programot alkalmaznak a gát korai építési szakaszában és a gát szintjének késĘbbi emelésében.

A 15.1. keretben bemutatott enyhítési módszerek eredménye a szódium cianid tárolása és használata által elĘidézett veszélyek egy elfogadható szintre való csökkentése, és a maradék cianidot tartalmazó salakanyagok tárolásából származó kockázati tényezĘk és hibalehetĘségek részleges kiküszöbölését a TMF-ben. A vészhelyzeti és váratlan események elleni tervezés megfelel a Seveso II EU-s Direktivák elĘírásainak, ami a nagyszabású környezeti katasztrófák megelĘzését és ezek következményeinek csökkentését írják elĘ. Összefoglalásképpen: csak egy nagyszabású baleset, aminek a megtörténésére igen kevés az esély, és ami egy nagyszabású, csak a mĦködési fázisban lehetséges salakból származó folyadék-kiszivárgás lenne, lehetne hatással a szomszédos országok felszíni vizeire, és ezáltal azok vízi élĘvilágára (a vízi környezetben élĘ vagy ettĘl függĘ állatfajok és élettér), és más vízhasználókra. Egy ilyen nagyszabású baleset kockázatát nagyon kicsire becsülték. Szállítás Az építés fázisában nagy mennyiségĦ felszerelést és anyagot szállítanak az RMP kitermelési színhelyére. Ezeknek a nagy része szokványos építĘanyag, egyszerĦ építkezésekhez és ezeket Romániából szerzik be. Ezen kívül az RMP végrehajtásához bizonyos speciális felszerelésre is szükség lesz, amilyenek jelenleg Romániában nem beszerezhetĘk, és ennek az ideszállítására szükség van bizonyos határon túli szállításra. Ezeknek a felszereléseknek az importálása csak idĘlegesen és rövid periódusokban történik, a felszerelések is, amit az ország területén kívül szereznek be igen kis mennyiséget jelentenek. Bármilyen jellegĦ szállításhoz megfelelĘ, kiépített hálózat létezik, tehát a határon túli szállítások nem járnak nagy átfogó hatással. Az RMP mĦködési szakaszához szükséges kémiai anyagok és reagenseket lehetséges, hogy importálni kell, és így ezek egy határon átnyúló kockázatot jelenthetnek. Egy ilyen anyag a szódium cianid, ami egy mérgezĘ anyag, és jelenleg sok iparágban használják Romániában, a környezĘ országokban, az EU-ban és Észak-Amerikában. Ezt jelenleg elĘállítják Romániában, de kérdéses a termelés megbízhatósága, és az, hogy a termék megállja-e a nemzetközi cianid kezelési kód elĘírásait. Az RMP szódium cianid szükséglete évi 11,000 – 12,000 tonna lenne. Ennek szállítása a szódium cianid potenciális kifolyási veszélyét jelenti a talajba és a vízbe, és az emberek vagy az állatvilág kitettségét a cianid mérgezĘ koncentrációjú jelenlétének. A szállítmányok CN mennyisége (20 tonna/szállítmány) miatt egy ilyen szállítmánynak a kibocsátása nagy környezeti katasztrófát jelentene. A szállítmányok útvonalának meghatározására számos lehetĘséget megvizsgáltak és a szállítás egyik célja az lesz, hogy maximalizálják a vasúti szállítás alkalmazásának mértékét. A véletlenszerĦ kiömlés kockázatát jelentĘsen csökkentik a Cianid Kód eljárásainak az alkalmazásával, ahogy azt az RMGC Cianid Kezelési Tervbe belefoglalták. Az alkalmazott ellenĘrzési rendszer a biztonság maximalizálására és a kockázatok lehetĘ legnagyobb mértékĦ csökkentésére a következĘket foglalják magukba:

A szódium cianidot az hi-tech, legújabb technológiájú ISO elĘírásoknak megfelelĘ acél tartályokban szállítják, amelyek ellenállnak a megrepedésnek baleset esetén; 15. rész: Határon átnyúló hatások

78. oldal

1 5 .


A cianidot szilárd halmazállapotban, brikett formájában, és nem cseppfolyós halmazállapotban szállítják;

A rendeltetési helyen, a cianidot cseppfolyós halmazállapotúvá alakítják, és átpumpálják a tároló tartályokba egyenesen a szállító tartályokból, más köztes kezelés vagy tárolás nélkül;

Az összes szállítóeszközt szigorúan ellenĘrzik és könyvvizsgálatot is végeznek, a Kódnak való megfelelés ellenĘrzése céljából;

Teljesen feltöltött tartályok és a szállítás közbeni állandó kapcsolattartás egy esetleges balesetre való gyors reakció érdekében,

A szállítás közbeni kommunikáció lehetĘvé teszi a gyors beavatkozást baleset esetén.

Habár a baleseti kockázatot nem lehet teljesen megszĦntetni, az ellenĘrzési rendszer, a megfelelĘ útvonal és szállítási eszköz kiválasztásával ezt a minimálisra lehet csökkenteni a határon átnyúló következményeket. Munkáltatás Az RMP által létrehozott munkahelyek száma kb. 1200 lesz az építkezési folyamat alatt és 563 a mĦködtetés szakaszában, ezért potenciális vonzóerĘt képez a külföldi munkaerĘ számára. Ez feltételesen befolyásolna a határokon túli munkaerĘ piacot, valamint a hazai munkaerĘpiacot is, számos hazai külföldön dolgozó munkás hazatelepedhetne. Ebben a tekintetben az a legfontosabb tényezĘ, hogy az RMP egy már meglévĘ bányavidéken jön létre. Amikor az RMP bánya megnyílik a jelenleg mĦködĘ tevékenységek már megszĦntek1 (Minvest) és a munkások el lesznek bocsátva. Így a település nagy mennyiségĦ képzett munkaerĘ felesleggel fog rendelkezni, ami helyben rendelkezésre áll az RMP számára. Az RMGC egy olyan alkalmazási politikát dolgozott ki, ami a helyi foglalkoztatottság maximális növelését célozza a helyi lakosság elĘnyben részesítésével az alkalmazásoknál, és jelentĘs képzést biztosít, hogy javítsa a képességeiket a modern felelĘs bányászat követelményeihez. Ez egyesítve a jelenleg rendelkezésre álló képzett munkaerĘvel valószínĦleg jelentĘsen csökkenti a munkások bevándorlását a területre. Ezért a bányának nem valószínĦ, hogy jelentĘs határon átnyúló hatása lenne a munkaerĘpiacra. A munkahelyek teremtésével (direkt módon, és az elĘre jelzett 10-es faktor az indirekt munkahelyek esetében), az RMP elégséges gazdasági fellendülést okozhat, hogy jelentĘsen csökkentse a munkaerĘ jelenlegi kivándorlását.

1

RoúiaMin, Minvest verespataki leányvállalata 2006 Ęszén fog várhatóan bezárni.


79. oldal

ână m o ţie R a l s i şia Leg o R l ctu T e A i B o s r P ă gie n o l a e o t i n n m ech AT Mo T B o e s l n e P b i ila BA log ri s o u Eco e c n c P s i h i t A c R sB Te rac ă e e P l c l i i e b t l c a b b l ra la aiing Pa ii v r ng e A l u t b s n t Avai a i Bibele M taArvaeil D sible Mini ele Uniun ns Eredeti eltsállapotRespon ndarndţă o B p o s ne v e apare e t R Dez p S o i ur leírása viszonyok yAz eredetiTkörnyezeti s és társadalmi ţiE c at n n n m a r e r e o r f in pa ii s e c r lam 11 tanulmány 6ig kötetben e r n e fi e b u e a l d r n s T cea Intro nţeBe Acn on a e i t a T i m r M r e o f l f e e e a n l R o I ycla környezeti hatások felmérésére b oci s tJelentés S s e vonatkozó a C c l c A ife i n a uctio kapcsolatban L tanulmánnyal v d o u r i t A d n I t Me s A Verespatak Projektből eredő környezeti és társadalmi e B e valamint a menedzselési tervekbenră ces felmérése, nhatások i e a kijelölt r e l f g i u t Re lmegelőző/enyhítő l o a u intézkedések C

E

o n h

Te

v A t es

B

I

10 nyomtatott fejezet 14 kötetben

T A B s e i g o l o n h P c A e T B s e l e b c i a t l i c a r P Ava g e l nă n â i b m n a o i l i eR i M a ţ a v e l l s A b t egi i şia L s s o R e n l B o ctu T p e A i s B y o s r e c P R gie n o l ană e e o t i n n r h o c T m a e A M MENEdzsMENt tErvEk

R

A Verespatak Projektre vonatkozó menedzsment rendszerek részletes leírása, amelyek a társadalmi és környezeti hatás megelőzéséhez/csökkentéséhez, valamint a projekt eredményének javításához szükségesek. 14 nyomtatott menedzsment terv 13 kötetben

Fejezet Nem technikai összefoglaló

p s n aTra

A jelentésben közölt adatok összefoglalása.

T

A

es B i g n o l o o i uri c t n P s h a i A c st R B e s erTm ab Pr leă c l i i o e b t l f c a b l n i a I r Pa vtnaoing laDbu r ail ng e i nii A v l n t u A i i s s t i e n M s s i Bibclee M taArvae Be ble rdele U i c s s n s A t n e o l a ă B vo Resp ene tandrenţ Respo le b a l i a Av

no BAP o c E ctices z

De

y c n e r pa

Trans

S spa i urop iE ţ t a n n m a r Tr e infoe re r lam

e e eneficii b u g i l d s o a e r c n a Int Acn tioM eB ţ a n i m r r e focle Ref ial c o Iny t o s S s e Accife C tion c u L d o iu Intr est Med B nces gie e r ă e f Re lo ultur

o

C

b a l i a v A va Best A Best

Nem technikai összefoglaló

Recommend Documents