Negyedéves tájékoztató anyag Készítették: Balsai Péter Szél Miklós Tomka Gergely Bodnár Csaba
Készült: a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központja és a Linuxfelhasználók Magyarországi Egyesülete között 2005. évben létrejött szerződés részteljesítéseként, az LME és a Magyar Linux Alapítvány együttműködése keretében.
Címszavakban Alkalmasake a szabad szoftverek a közigazgatási használatra, alkalmase közigazgatásunk a szabad szoftverek használatára? ................................................8 Bevezető: ................................................................................................................. ............................8 Alkalmasake a szabad szoftverek a tudatos közigazgatási használatra, alkalmase közigazgatásunk a szabad szoftverek tudatos használatára?................................................................. ..........................9 Szabad szoftver, Nyílt forrás.............................................................................................. ..................9 Szabad szoftver............................................................................................................... .................9 Nyílt forrás..................................................................................................................... ................10 A nyílt forráskódú licenc........................................................................................... ....................10 Tudatos szoftver választás, tudatos szoftver használat......................................................................11 Az átlag felhasználó tudatossága................................................................................................... .....11 Sokan nem használják jól a napi munkájukhoz használt szoftvert...............................................11 Nem általános technológiát, hanem egy egy kiválasztott eszközt tanulunk, s kevés a megmaradó tudás................................................................................................ ......................11 Hiányos tudásunk eredményeképpen nem költséghatékony a szoftver választásunk, használatunk...................................................................................................................... ........11 Egy ügyes, bújtatott reklám és a tudásunk hiányossága az, ami szoftver választásunkat befolyásolja..................................................................................................................... ...............12 A szoftver fejlesztők, forgalmazók tudatossága................................................................................12 A tudományos és mérnöki munkában egymás ellenőrzése természetes.......................................12 A szoftver fejlesztésben nem természetes a mérnöki munkában megszokott ellenőrzés...........13 A szokott magyarázat „Ez van, vagy semmi”..........................................................................13 A cégek valós célja a profit maximalizálása............................................................... ..................13 A fentiek alapján jelenleg elvárható „tudatosság” a szoftverbeszerzéseknél .................................13 A két oldal „tudatos” szempontjai összefoglalva.................................................................... ......14 A beszerzők tudatossága a szoftver beszerzésnél.........................................................................14 A beszállítók, eladók tudatossága a szoftver eladásnál................................................................ .15 Az eddigi „tudatosság” eredménye....................................................................... ........................15 Amit még tudomásul és figyelembe kell vennünk, mert együtt élünk vele.............................16 1 / 86
Hogyan lesz, lehet általános, megszokott a szabad szoftver az állam és közigazgatásunkban?.....18 Felismerések....................................................................................................... ...........................18 A szabad és a zárt licencű programok még sokáig együtt fognak élni....................................18 Kevesebb, de legalábbis nem nő eléggé az informatikára költhető pénz, ellenben nőnek a feladatok, és biztosítani kell az esélyegyenlőséget..................................................................18 Nem mindig a nagyok a legjobbak számunkra........................................................................18 Nem lehet mindig biztosra játszani............................................................... ...........................19 A szabad szoftver használata növeli a versenyt és ezzel esélyt ad a költség csökkentésre.....20 A változáshoz központi akarat kell....................................................................................... ....20 Lépések.................................................................................................................. ........................20 Szüntessük be az ingyen reklámot iskoláinkban, ahol lehet tanuljunk, és tanítsunk szabad szoftvert............................................................................................................................. ........20 Támogassuk a felnőttképzésben a szabad szoftverek oktatását...............................................20 Vezessük be a köz és államigazgatásunkba a ODF formátumot, az Open Office irodai csomagot........................................................................................................ ...........................21 Hozzuk létre és támogassuk megfelelő jogosultságokkal azt a szervezetet, mely vizsgálja az állam és közigazgatás jelenleg használt szoftvereit; felügyeli, támogatja és segíti a szabad szoftveres megoldásokra történő átállást............................................................................ ......21 Indítsunk az állam és a közigazgatásban szabad szoftveres projekteket.................................21 Tapasztalataink és mások tapasztalatai alapján tanítsuk közintézményeinknek a szabad szoftveres projektek lebonyolítását............................................................... ...........................21 Függelék.......................................................................................................................................... ....23 Joel Spolsky: A Big MAC és a Mezítelen Séf..............................................................................23 Zárótűz....................................................................................................................... ....................24 A Transparency International Hungary a korrupcióról.................................................................24
Synergy vezércikk................................................................................................. ........27 IDABC egységvezető..................................................................................................... ....................27 IDABC tevékenységek: mi van készülőben?............................................................................ .........27 Az IDABC az előző IDA program alatt kezdte meg munkáját a nyílt forrású szoftverekkel (Open Source Software OSS). Az IDABC programjában tervezett újabb fejlesztések a már megtett lépésekre, illetve a már felhalmozott tudásra fognak épülni......................................27 Nyílt forráskód az európai közigazgatásban – felhasználás és fejlesztés..........................................28 A nyílt forráskódú szoftver (Open Source Software, OSS) valóban beépül a közigazgatásba? Használata csak specifikus IT területekre korlátozódik? Mi motiválhatja a közigazgatási 2 / 86
szerveket, hogy ingyenes/szabad/nyílt forrású szoftvereket (Free/Libre/Open Source Software – FLOSS) alkalmazzanak? És milyen kilátás van a jövőbeli fejlődésre?................28 Együttműködésen alapuló szoftverfejlesztés a közszférában............................................................30 Az együttműködésen alapuló szoftverfejlesztés úgy valósítható meg, hogy az európai közszféra igényeinek kielégítésére az ingyenes/nyílt forrású modellt alkalmazzuk. A belga kormány szakembere, Oliver Schneider az alábbiakban tisztázza ezt az elgondolást............30 Közösség létrehozása, avagy hogyan dolgozzunk együtt nyílt forráskódon....................................31 A nyílt forráskódú szoftver (Open Source Software, OSS) legnagyobb haszna nem az alacsony költség, vagy a kódhoz való szabad hozzáférés, hanem a tudás megosztása nagy közösségeken belül, együtt dolgozó emberek között. Hogy a közszféra szervezetei hasznát láthassák mindennek az IDABC megjelentetett egy tanulmányt „Útmutató a szabad szoftverfejlesztőkkel való együttműködéshez a közszféra számára” címmel.........................31 Vitás jogi kérdések az OSSszel kapcsolatban..................................................................................32 A nyílt forrású szoftverek (Open Source Software OSS) használata nemcsak technikai és szervezési kérdéseket vet föl: a jogi vonatkozásokkal is foglalkozni kell. A licensszel kapcsolatos legfontosabb kérdések a garancia, felelősség, a szellemi tulajdonjogok megsértése stb....................................................................................................... ....................32 Interjú Prof. Eben Moglennel................................................................................................ .............34 Prof. Eben Moglen nemzetközileg ismert jogász és akadémikus, tagja az FSF (Free Software Foundation – Szabad Szoftver Alapítvány) igazgatói bizottságának. Az 1985ben Richard Stallmann által Bostonban (USA) alapított FSF a General Public License (GPL) tulajdonosa, mely a világon a legelterjedtebb szabad szoftveres licensz. Mint az FSF általános jogtanácsosa, Moglen kezeli az Alapítvány jogi ügyeit, így vezető szerepet tölt be a GPL fejlesztésében és terjedésének elősegítésében................................................................. .........34 Holland útmutató a nyílt szabványok és a nyílt forrású szoftverek közbeszerzési folyamatáról.....36 A holland kormány OSOSS (Open Standards and Open Source Software – nyílt szabvány és nyíl forrású szoftver) programját bízta meg a gazdasági miniszter, hogy hozzon létre egy útmutatót a kormányzati szerveknek arról, hogyan kezeljék az OSOSSt a közbeszerzésekben......................................................................................................... ...........36 Megegyezés az nyílt forráskód fejlesztéséről Londonban.................................................................38 Camden egy a 32 kerület közül Londonban, 198000 lakossal. 2001 óta használ nyílt forráskódot, azóta vesz részt nyílt forráskódú szoftverfejlesztésben. ..................................................................................................................................... ..............38 Valóban készen áll az üzleti felhasználásra a nyílt forráskód?..........................................................39 Az üzleti és közigazgatási szervezetek az ICT kihívásaira adott válaszainak középpontjában a célszerűség, a funkcionalitás és az „értéket a pénzért” elve állt. A nyílt szabvány teljes mértékű együttműködést tesz lehetővé az ICT gazdaságirendszerek számára a kereskedelmi 3 / 86
szoftverek és az OSS (Open Source Software nyílt forráskódú szoftverek) elemei között. Az OSS együttműködésen alapuló megközelítése új távlatokat nyit......................................39 Az Európai Biometrikus Portál................................................................................. .........................40 Az Európa Tanács elindította a teljes mértékben nyílt forráskódon alapuló Európai Biometrikus Portált (EBP)............................................................................................ ............40 IPM (Interactive Policy Making Interaktív Szabályzat Készítő): hamarosan elérhető a nyílt forráskódú verzió.................................................................................................................. ..............40
Beszámoló a II Open Source World Conferenceről...............................................42 Bevezető:................................................................................................................ ............................42 A konferencia bevezető szövege:.......................................................................................... .............42 Első nap............................................................................................................................................ ...43 Michail Bletsas, MIT..................................................................................................... ................43 Tematikus szekció: Projects of OSS in commercial applications.....................................................44 José Luis Molina, IECISA.................................................................................................... .........44 Luis Alberto Amigo, Islanda.................................................................................... .....................44 José Camacho, BULL........................................................................................................ ............44 Javier Vinuales, Yaco................................................................................................. ...................44 Extremadura....................................................................................................................... ............44 Walter Simonazzi, Telvent...................................................................................... ......................44 Nyílt forrású térképészeti megoldásokról beszélt.Kerekasztalbeszélgetés: Szabadalmak, licenszek, intellektuális tulajdonjogok........................................................................................... .....................44 Második nap................................................................................................................................... .....45 Kerekasztal: A számítógépipar hosszútávú elképzelései...................................................................45 Adolfo Hernandez, SUN............................................................................................................ ....45 Michel Teyseddedre, IBM................................................................................................. ............45 Bdale Garbee, HP.............................................................................................. ............................46 Dr. Bernd Kosch, FujitsuSiemens...................................................................................... ..........46 Omar Tazi, Open Source Evangelista, Oracle.............................................................................. .46 Venezuela................................................................................................................................ .......47 Antonio Sajez, FON.................................................................................................................... ...47 Tematikus szekció: Nyílt forráskódú üzleti modellek.......................................................................47 Alexander Dymo, National University of Shipbuilding, Ukrajna................................................47 Carlo Daffara, Conecta, Olaszország Nyílt forráskódhoz kapcsolódó üzleti modellek fenntarthatósága............................................................................................................. ................48
4 / 86
Manon Van Leeuwen, FUNDECYT............................................................................. ................49 Frank van der Linden, Philips Medical Systems...................................................................... .....50 Bülen Özel, Istambul Bilgi Egyetem FLOSS Kompetenciaközpontok együttműködő hálózata az OSS elfogadtatása és terjesztése céljából.................................................................................50 Ignacio Correas, Warp Networks Az OSS üzleti modellek természete.....................................51 Kerekasztalbeszélgetés: Technológia és a nemek kérdése nyílt forráskód esetén...........................51 Tematikus szekció: Rendszerfejlesztés és architektúra....................................................................51 Hector Migallón, Univ. Miguel Hernandez..................................................................................51 Michael Manke, Council of Berlin...................................................................................... ..........51 Manţia András, Quanta Plus, Románia Kommander, egy segédeszköz bárki számára.............52 David Santo: Kradview................................................................................................................. .52 Pedro Jurado, spanyol KDE Freenx................................................................................ ............52 Imanol Tizón, FujitsuSiemens Küldetéskritikus Linux az adatközpontokban.........................52 Kerekasztalbeszélgetés: Szociális dilemmák, avagy: Új társadalmi modelleket építünk?..............52 Francis Pisani, újságíró, El Pais........................................................................ ............................52 Javier Bustamente, filozófus......................................................................................................... .52 Harmadik nap.................................................................................................................................. ....53 Kerekasztalbeszélgetés: A guruk jövőképe.................................................................................... ....53 Branden Robinson, Debian................................................................................................... .........53 Bdale Garbee, HPDebian................................................................................... ..........................53 Simon Phipps, Sun............................................................................................................... ..........54 Jeff Waugh, Ubuntu Linux......................................................................................... ...................54 Alan Robertson, Linux Technology Center..................................................................................54 Francis Pisani, újságíró, El Pais........................................................................ ............................54
Hírek, események................................................................................................. .........55 2005 negyedik negyedév................................................................................................. ...................55 Az MS licencek miatt vált Linux desktopra egy ausztrál adóhivatal...........................................55 Két veszedelmes szabadalom vége............................................................................................ ....55 Novell használhatósági tesztek............................................................................................ ..........55 FreeBSD logó verseny........................................................................................................ ...........55 Nokia és a nyílt forráskód........................................................................................................ ......55 Öldöklő helyett egészséges verseny............................................................................... ...............55 Kiszivárgott elemzés................................................................................................................ ......56 PostgreSQL Solarison............................................................................................................... .....56
5 / 86
Desktop Linuxok tesztje ........................................................................................... ....................56 ENSZ, Microsoft és a szabad szoftverek....................................................................................... 56 Edubuntu – Ubuntu fiataloknak.................................................................................................... .56 Open Source az olimpián........................................................................................................ .......56 Macedónia és az Ubuntu ............................................................................................................ ...57 275 millió soros forráskódadatbázis................................................................ ............................57 Nyílt forrású SPARC processzor........................................................................................... ........57 Fejpénzek szabad szoftverekért........................................................................................ .............57 2006. első negyedév............................................................................................... ............................57 Francia rendőrök átállnak szabad szoftverre....................................................................... ..........57 Nyitottabb forráskódot a szavazógépekre............................................................... ......................58 Brit bíró a szoftverszabadalmakról............................................................................................ ....58 Taiwan elszakadna a Microsofttól......................................................................................... ........58 Wikipédiaplágium................................................................................................. .......................58 Szabad szoftver a NASAnál.............................................................................................. ...........58 Első pillantás a Samba 4re................................................................................ ...........................59 Egy szabad szoftveres telefonközpontról......................................................................... .............59 Debian és a GPLv3.................................................................................................... ....................59 CMSek kiválasztása........................................................................................ .............................59 Firefoxszal biztonságosabb webet böngészni...............................................................................59 Linux a harctereken............................................................................................. ..........................60 Újabb „védett” rendszer lett védtelen........................................................................................ ....60 Az Oracle bekeríti a MySQLt?....................................................................... .............................60 Linux City Koreában............................................................................................ .........................60 Richard M. Stallman a GPLv3ról................................................................................................ .60 Szabad szoftverek egy kisvárosban.................................................................................. .............60 A brit vámhivatal gondja a Mozillával.................................................................................. ........61 A brit kormány hátsóajtót tervez a Vistába....................................................................... ............61 Egymillió szócikk a Wikipédiában............................................................................................ ....61 ODF Szövetség alakult............................................................................................. .....................61 Koffice felület ötletverseny..................................................................................... ......................61 A MAC OSX nehéz fél órája..................................................................................................... ....62 Nyílt forrású router................................................................................................ ........................62 BM GPFS AIXra és Linuxra.............................................................................................. ..........62 Vihar a zárt rendszerű szavazógépek körül............................................................................ .......62
6 / 86
Mozilla Lightning 0.1.................................................................................................. ..................62 Sun GRID mindenkinek..................................................................................... ...........................63 Anyagi gondok az OpenBSDnél....................................................................... ............................63 Nyílt kormányzat megoldás Irakban................................................................... ..........................63 BM reklámkampány az Exchange ellen.............................................................................. ..........63 Linux clusterek az ILMnél......................................................................................... ..................63 Trustix – egy biztonságos disztribúció................................................................................ ..........64 2006. 2. negyedév................................................................................................................. ..............64 Richard M. Stalman a DRMről és másról................................................................................ ....64 A Microsoft Linuxlaborja.......................................................................................................... ...64 GNU/Linux Indiában..................................................................................................... ................64 A Linux segíti az Oraclet................................................................................ .............................64 Koffice 1.5, ODF támogatással............................................................................... ......................65 Hét év a DMCAval............................................................................................................. ..........65 Amerikai tanácsadó cég a szabad szoftverekről........................................................................... .65 A Linux szabvány új támogatói............................................................................................... ......65 Kanadai zenészek a túlzott jogvédelem ellen ........................................................................... ....65 Egy sikeres átállás..................................................................................................................... .....66 Az ODF ISO szabvány lett......................................................................................... ...................66 Egy szabad szoftveres kiadó.................................................................................................. ........66 A Motorola és a szabad szoftverek ........................................................................................... ....66 Sun/Ubuntu szövetség....................................................................................... ............................66 Az Ubuntu ú verziója............................................................................................................ .........67 A 100 dolláros laptop első prototípusa................................................................................... .......67 A Dell és a GNU/Linux................................................................................................ .................67 AlsóSzászország adóhivatala átáll Linuxra.................................................................................67 Mobiltelefongyártók szövetsége a mobil Linuxért......................................................................68 A Microsoft is Linuxot használ ................................................................................. ...................68 Belgium ODFre vált.................................................................................................. ...................68 Szabad szoftveres hurrikán................................................................................................ ............68
7 / 86
Alkalmasake a szabad szoftverek a közigazgatási használatra, alkalmase közigazgatásunk a szabad szoftverek használatára?
Írta: Balsai Péter „A bürokrácia két dolgot utál, a függést (függőséget) és a változást.” ismeretlen bürokrata a szervezetről
Bevezető: Jelen tanulmány egyfajta képet próbál adni az informatikai kereskedelem és fejlesztés jelenlegi magyarországi helyzetéről, különös tekintettel az állam és közigazgatás területére, és megpróbálja felvázolni azt a folyamatot, mely esetlegesen lehetővé teszi az állam és közigazgatásunk érdemi nyitását a szabad szoftverek és a szabad szoftveres megoldások irányába. Előrebocsátjuk, hogy az anyagban sok dolog feltételezéseken és véleményeken alapul, tekintettel arra, hogy egy átfogó felmérés messze meghaladja szervezetünk lehetőségeit. Egy 2004ben készült mára már a fejlődés és a valóság miatt kicsit meghaladottá vált Gartner tanulmány szerint a következő területeken, esetekben javasolt a kormányzatoknak szabad szoftvert használniuk: ●
Ahol a TCO megtakarítás világosan jelentkezik, illetve ahol az OSS különlegesen kiforrott már,
●
Ahol az OSS nagyon hasonló a meglévő rendszerhez és jól használható a meglévő tudás,
●
Új, házon belüli fejlesztésekre,
●
A kinézett kereskedelmi megoldások árának leszorítását segítő fegyverként.1
Mostanra a címben szereplő mindkét kérdés már már eldőlt. Alkalmas, és használja. Ezt bizonyítja egy a MERIT2 által az Európai Unióra reprezentatívan végzett felmérés3. Ennek eredményeképpen tudjuk, hogy a helyi kormányzatok fele már használt legalább néhány FLOSS4t. Van még valami ami bár meglepő, mégis mutatja a FLOSS használat mindennaposságát, a FLOSS szoftverek használhatóságát. Ez pedig az a tény, hogy további 29% nem volt tudatában annak, hogy ilyen
1
Ez a legtipikusabb használat
2
Honlap a MERIT megismeréséhez: http://www.merit.unu.edu
3
Ez az eddigi legnagyobb és legkiterjedtebb felmérés a FLOSS használatáról a közigazgatási intézményekben, a felmérés a következő tagállamokra terjedt ki: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság,
4
FLOSS, azaz Free/Libre/Open Source Software magyarul ingyenes/szabad/nyílt forrású szoftver
8 / 86
licencelésű szoftvert használ, tehát nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy használe FLOSSt, majd a használt szoftverei között felsorolt FLOSS kategóriás szoftvereket5. Figyelembe véve azt, hogy Magyarország az Európai Unió része, és az Európai Unióban már használnak a közigazgatásban szabad szoftvereket, azt lehet következtetésként levonnunk, hogy a szabad szoftverek alkalmasak a közigazgatási használatra, s a közigazgatás is alkalmas lehet a szabad szoftverek használatára6. Csak megjegyzésként (ahogy mi látjuk) állami és közigazgatási intézményeinkre jellemző a licenc túlhasználat7. Ez a szállítók által tudott és tűrt dolog, valószínűleg azért, mert növeli a licenc túlhasználó függőségét tőlük. A „lehet” magyarázatát könnyebben megleljük, ha kicsit átfogalmazzuk a kérdést.
Alkalmasake a szabad szoftverek a tudatos közigazgatási használatra, alkalmase közigazgatásunk a szabad szoftverek tudatos használatára?
Jól látható, hogy a tudatos8 használat az, amit a kérdés feszeget. Érdemes a kérdést két külön kérdésre bontani és azokat egyenként megválaszolni. Tehát a továbbiakban erre a két kérdésre kell választ találnunk: 1. Alkalmasake a szabad szoftverek a tudatos közigazgatási használatra? 2. Alkalmase közigazgatásunk a szabad szoftverek tudatos használatára? Tulajdonképpen a tudatosság a központi kérdés, és ez az aminek megléte mindent megváltoztat. Hiszen jelenleg az elfogadott szoftverválasztási szempontok között a magyar közigazgatásban jellemzően nem szerepel általában a szabad szoftver kitétel9. Úgy gondolom, hogy ennek a feltételnek a használata10 a kulcs. A tudatos törekvés a FLOSS besorolású szoftverek használatára nagyon sok mindent megváltoztat. Hogy könnyebben tudjunk tovább haladni, tisztázzuk, hogy mi is az a szabad szoftver. 5
GNU/Linux, Apache stb.
6
Persze az átlag állam, közigazgatási felhasználó nem látványosan találkozik a szabad szoftverekkel a munkahelyén, mert jelenleg elsősorban szerver megoldások (web szerver, fájl szerver, tűzfalak stb.) azok amik ezen a területen elterjedtek.
7
Az az több példányt használnak, mint amennyiért fizettek. Természetesen nem mindenhol, nem mindenkor, és nem mindenki.
8
1 jelentés (melléknév): akinek tudata van, Az ember tudatos lény. A tudat részvételével végbemenő (lelki folyamat). A tudaton alapuló illetve a tudatban világosan jelenlevő (jelenség, cselekvés, magatartás), tudatos törekvés 2 jelentés (melléknév): megfontolt, szándékos. (Tudatos hazugság) 3. ritkább jelentés: Öntudatos, pl. öntudatos magatartás tudatosít (ige) tudatossá tesz valamit valakiben. Tudatosítja valaminek a jelentőségét. Tudatosodik (ige) Valami fokozatosan tudatossá válik valakiben. (Még nem tudatosodott benne, hogy árva)
9
Ellenben Peruban igen. „Peruban a kormányzati feladatokhoz szükséges szoftvereket ki fogják váltani szabad szoftverekkel. Peru nemrég hozta meg a szabad szoftverek terjesztését és kormányzati használatát előíró törvényét. A kormányzati feladatokhoz szükséges szoftvereket minél nagyobb mértékben ki fogják váltani szabad szoftverekkel. Legfontosabb okuk erre az, hogy Peru alkotmánya kötelezővé teszi az információkhoz való szabad hozzáférés biztosítását, korlátozás nélkül.” Forrás: Szabad Szoftver Intézet (http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajat/2005/10/19/OSS_a_kormanyzatokban/index3.html)
10 Vélhetően nem ennyire egyértelműen és mellbevágóan kell és lehet fogalmazni, de mindenképpen ez kell, hogy az irányultság legyen
9 / 86
Szabad szoftver, Nyílt forrás Szabad szoftver Legelőször is nézzük a Wikipédiát11 melyben a következőket olvashatjuk: A szabad szoftver kifejezés olyan számítástechnikai dolgokat (általában programokat) jelent, melyek szabadon felhasználhatóak. A fogalmat a licenc fogalmával kapcsolatban, a szerzői jogilag védett, zárt forráskódú szoftverekkel szemben használjuk, azoktól való megkülönböztetésre. A szabad programok szabadságát a szabad licencek biztosítják. A „szabad szoftver” elnevezés a felhasználók szabadságára utal. Ez a szabadság az alábbi négy pontban foglalható össze: 1. A felhasználóknak szabad tetszőleges célra, tetszőleges számú számítógépen futtatni a szoftvert, azaz a felhasználást semmi nem korlátozza. 2. A felhasználó szabadon másolhatja és terjesztheti, illetve közzéteheti a szoftvert. 3. A felhasználó szabadon módosíthatja, testre szabhatja, javíthatja, tökéletesítheti a szoftvert. 4. A felhasználó szabadon közzéteheti a szoftver általa módosított verzióját. A 3. és 4. pont előfeltétele a forráskód hozzáférhetősége.
A szabad nem feltétlenül jelent „ingyenest”: bárki bármennyiért árusíthatja12 a kérdéses programokat; az egyetlen feltétel, hogy a fenti négy alapjogot garantálja vevői számra.
11 A Wikipédia, egy szabad enciklopédia, amit bárki szerkeszthet. A Wikipédia többnyelvű projekt, melynek célja egy teljes és pontos, nyílt tartalmú enciklopédia elkészítése. Elérhető: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezdőlap 12 Miért venné meg bárki is (a szabad szoftvert)? Azért, mert például nem képes azt magának lefordítani, szüksége van kézikönyvre, CDn vagy DVDn szeretné a programokat megkapni, vagy mert támogatásra van szüksége. Az is elképzelhető, hogy valaki egyedi fejlesztést, testreszabást, adott hiba kijavítását, adott funkció beépítését végezteti el pénzért egy programozóval.
10 / 86
Nyílt forrás Az, hogy egy szoftvernek hozzáférhető a forrása még nem jelenti azt, hogy szabad szoftver, sőt még azt sem, hogy a szoftver „Nyílt forráskódú licenc13” alá tartozik. Belátható, hogy attól hogy elolvashatjuk a forráskódot még nem biztos, hogy: –
A felhasználóknak szabad tetszőleges célra, tetszőleges számú számítógépen futtatni a szoftvert, azaz a felhasználást semmi nem korlátozza.
–
A felhasználó szabadon másolhatja és terjesztheti, illetve közzéteheti a szoftvert.
–
A felhasználó szabadon módosíthatja, testre szabhatja, javíthatja, tökéletesítheti a szoftvert.
–
A felhasználó szabadon közzéteheti a szoftver általa módosított verzióját.
Ezt azért is fontos tudnunk, mert az utóbbi időben egyes szoftvercégek hozzáférhetővé teszik egyes szoftvereik forrását részben vagy egészben felhasználóik számára, de mint látjuk ez nem jelenti azt, hogy az adott szoftver (pl.: Windows XP) nyílt forráskódú licenc alá került.
A nyílt forráskódú licenc A nyílt forráskódú licenc olyan licenc, mely biztosítja a licencelt dolog ami legtöbbször egy számítógépes program vagy szoftver forráskódjának nyitottságát. Formálisabban egy licencet nyíltnak tekintünk, ha azt az Open Source Initiative jóváhagyja, mint ilyet, a Nyílt forrás definíció alapján. A közkincsként terjesztett programok (vagyis azok, melyeket nem korlátoz a szerzői jog) is megfelel ezen követelményeknek, amennyiben a teljes forráskód elérhető, és így jogosult az OSI "service mark" (szolgáltatási védjegy) használatára. A nyílt forráskódú licencek szabad licenceknek számítanak.14
Tudatos szoftver választás, tudatos szoftver használat Ezt a témát azért kell körüljárnunk, mert ennek megrágása nélkül bizony nem juthatunk megfelelő következtetésre.
13 Az OSI 2003ban az alábbi licenceket ismeri el nyílt forráskódot támogatónak: Academic Free License, Apache Software License, Apple Public Source License, Artistic license, Common Public License, Eiffel Forum License, BSD License, GNU General Public License (GPL), GNU Lesser General Public License (LGPL), Historical Permission Notice and Disclaimer, IBM Public License, Intel Open Source License,Jabber Open Source License, MIT License MITRE Collaborative Virtual Workspace License (CVW License), Motosoto License, Mozilla Public License 1.0 (MPL), Mozilla Public License 1.1 (MPL 1.1), NetHack General Public License Nokia Open Source License, Open Software License, Open Group Test Suite License, Python license, Python Software Foundation License, Q Public License (QPL), Ricoh Source Code Public License, Sleepycat License, Sun Industry Standards Source License (SISSL), Sun Public License, Vovida Software License v. 1.0, W3C License, X.Net License, zliblibpng license, Zope Public License 14 Forrás: Wikipédia
11 / 86
Az átlag felhasználó tudatossága Országunkban az emberek általában „wordben” írnak dokumentumokat15. Legyen a cél 10 soros levél vagy 300 oldalas tanulmány. Ezen, ennek okain és következményein gondolkodjunk egy kicsit.
Sokan nem használják jól a napi munkájukhoz használt szoftvert Mindannyian láttunk már olyat, hogy a word „sablonban”16 néhány soremeléssel ki volt hagyva a céges fejléc / logó helye, mert a nyomtatás az előre nyomott céges papírra történt. Olyat is láttunk, hogy valaki sok soremeléssel éri el, hogy valami új lapon kezdődjön, vagy éppen szóközökkel alakítja ki a dokumentum formátumát..Gondolom a fentieket együtt is sokan és sokszor látták már17. Erre így a „word” helyett a windows beépített eszköze a „wordpad” nevű programocska is sok, de legalábbis elég lenne, de mégis a word az, ami kell. Nem általános technológiát, hanem egy egy kiválasztott eszközt tanulunk, s kevés a megmaradó tudás
De miért van ez így? Mert már az iskolában megtanuljuk és megtanítjuk, hogy „word18”öt kell használni, ahelyett, hogy szövegszerkesztést tanítanánk, hogy „excel”t19 kell használni, ahelyett, hogy számolótáblahasználatot tanítanánk. Iskolában általában nem sortöréseket javasolnak / oktatnak az új oldal eléréséhez, de kevés marad meg a tanultakból. Felhasználóink egyébként is eredmény orientáltak, márpedig kinyomtatva úgy sem látszik az, mi, hogyan készült elektronikusan! Azt gondolom, hogy a tanultakból megmaradó kevésnek mindig része, hogy mihez mi kell. Tehát az, hogy „word”, „excel”, „photoshop, coreldraw” stb. kell. Sajnálatos, de tény, hogy a hogyan, tehát a szakértelem, melyhez gyakorlás is kell, nehezebben tanulható, és könnyebben elvész. Hiányos tudásunk eredményeképpen nem költséghatékony a szoftver választásunk, használatunk
Miért nem annyira jó dolog ez? Nos, mert nem mind vagyunk részvényesek az adott cégben, cégekben, s nem mind élünk az ezen termékek eladása után járó jutalékból. Az sem utolsó szempont a „nemjóság” indoklásában, hogy korlátozott tudásunknak hála, nem mindig az elégséges / gazdaságos / megfelelő eszközt használjuk az adott feladatra. Ez pedig drága dolog. Mert meg kell venni a drága számítógépet, a drága nyomtatót és a drága szoftvert. Vagy éppen el kell
15 Rajzolni meg Corel Drawban „kell”, s a „legjobb” a fényképi piros szem ellen az Adobe PhotoShop 16 Nagyon sokszor az igazi sablon helyett csak egy minta állomány (.doc) van, vagy éppen megnyitnak egy régi, már megírt állományt és törlik annak tartalmát. 17 Lehet azt mondani, hogy az állam és a közigazgatás dolgozói ECDL vizsgával rendelkeznek. Ez így van, viszont sajnos az ECDL vizsga megléte, nem akadályozza, a szakszerűtlen használatot. 18 A Microsoft Word programja egy nagyon nagy tudású és viszonylag drága szövegszerkesztő. Általában az emberek a Microsoft Office szoftver csomag részeként találkoznak vele. 19 A Microsoft Excel programja egy nagyon nagy tudású és viszonylag drága táblázat kezelő. Általában az emberek a Microsoft Office szoftvercsomag részeként találkoznak vele.
12 / 86
lopni20 a szoftvert, hiszen nekünk a munkánkhoz az, és pont az kell. Általában, még ha van sem tudunk, ismerünk alternatívát21. No meg kockázatos is mást venni, mert ha nem jó, nem elég, akkor bizony kidobtuk a ráköltött pénzt az ablakon22. Az is motiváció, hogy az idő pénz, a mi időnk, ha nem saját zsebből kell a szoftvert fizetnünk, pedig drága23, tehát nem fogjuk saját drága időnket szoftver próbálgatással, tanulgatással tölteni.
Egy ügyes, bújtatott reklám és a tudásunk hiányossága az, ami szoftver választásunkat befolyásolja Tehát tudatosan választjuk azt a szoftvert, melyet már az iskolában is tanultunk, s tudatosan használunk belőle annyit, amennyire szerintünk szükségünk van24. Ez a fajta tudatosság25, nagyon kellemes dolog az adott szoftver termékeket gyártó és forgalmazó cégeknek. Gondoljunk bele, milyen álságos dolog, hogy kedvezményes áron (vannak akik ingyen) adnak terméket az oktatásnak, hiszen ez valójában egy nagyon hatékony reklám. A reklámért a piacon, bizony a reklámozott termék gyártója szokott közvetlenül fizetni, nem pedig a célközönség26.
20 Ez nem bíztatás az illegális szoftver használatra, mert az komoly, hazánkban hivatalból üldözendő bűncselekmény! 21 Még ha hallottunk is arról, hogy valami mással is lehet ilyesmit csinálni, akkor is a barátaink és ismerőseink is ezt használják, tehát ez a jó. 22 Van már reklám is, mely erre a kockázatra játszik rá. Az egyik nagynevű izraeli cég tűzfal termékét reklámozzák olyasmi szlogennel, hogy annak választása esetén a rendszergazda nyugodt lehet..S valóban, még baj esetén is az a helyzet, hogy senki nem vonhatja személyes felelősségre, hogy valami ismeretlen terméket támogat. Ő egy a piacon jól bevezetett márkát választott, amit mindenki ismer, sőt a tévében is reklámoznak. A szoftveriparban ismeretlenek a gyógyszeriparban általános perek, melyek rákényszerítik a gyártót a termékért történő helytállásra. Néha azt gondolom, sajnálatos, hogy ez így van. 23 Egyszerűen nincs a legtöbb felhasználónak arányérzéke, az Ő ideje minden pénzt megér. Néhány éve tanácsadói munkám során fordult elő, hogy egy könyvtár beszerzésre javasolt szoftverei között AutoCADet is (2 felhasználó) találtam. Megkérdeztem, hogy ez mire kell? Vonalkód nyomtatásra. Kis kutakodás után lett olcsóbb (beszerzési ár szempontjából) megoldás, mely minden vonalkóddal kapcsolatban felmerülő igényt kiszolgált. 24 A legtöbbet felhozott ellenérv, mikor valakinek mondom, hogy stílusokkal, sablonokkal sokkal eredményesebben tudna dolgozni, ha megtanulná, az az, hogy: Túl sok idő lenne. És ez nem igaz, mert a nem használat miatt elvesztegetett időszeletek nagyságrendekkel több elveszett időt (pénzt) jelentenek, mint a megtanulásra egyszer ráfordított idő. 25 Ez mostanra egyre inkább a márkanévhez ragaszkodó fogyasztói tudatosság sajnos. 26 A célközönség a termék árában fizeti meg a reklám költségét, vagy nem, ha nem tetszik neki a termék. Az oktatás ilyen módon történő reklámcélú használata hatékonyabb megtérülést, nyereséget biztosít, mint a hagyományos reklám.
13 / 86
A szoftver fejlesztők, forgalmazók tudatossága A tudományos és mérnöki munkában egymás ellenőrzése természetes Az eddig összegyűjtött tapasztalataink szerint, megbízható eredményt a mérnöki vagy a 27 természettudományok területén csak kölcsönös ellenőrzés segítségével érhetünk el. Az igazi kutatók, tudósok nem rejtegetik kísérleteik terveit mások elől, hanem kétkedően ellenőrzik egymás munkáját. A felelős mérnökök sem építenek gátakat vagy hidakat anélkül, hogy tervrajzukat ne ellenőriztetnék más – az eredeti tervezőcsoporttól független – mérnökökkel.
A szoftver fejlesztésben nem természetes a mérnöki munkában megszokott ellenőrzés Azt is tényként vehetjük tudomásul, hogy a megbízhatóság a szoftveriparban nem elegendően jó. A rendszerösszeomlások, a lefagyások és az adatvesztés még mindig mindennaposak. Ez annak is következménye, hogy nem alkalmazzuk a már jól bevált mérnöki és tudományos módszert, nem alkalmazzuk a kölcsönös kódvizsgálatot. A szokott magyarázat „Ez van, vagy semmi”
De miért nem? Hiszen a mérnöki tervezésben, a tudományos munkában ez megszokott dolog, s a racionális gondolkodás szerint, mivel ez fajta megközelítés már előbb kialakult, mint az informatika, s azon belül a szoftveripar, itt a szoftverek területén is így kellene lennie. Ésszerű, tudatos gondolkodással elfogadható magyarázata az ellenőrzés hiányának, azok után, hogy a számítástechnika ilyen mértékben beépült mindennapjainkba, számunkra, felhasználók számára nincs. Ismert28 magyarázat az, hogy „ez van, vagy a semmi”.
A cégek valós célja a profit maximalizálása29 Ám ez a magyarázat valójában csak jövedelem szerzéssel, profittal és azzal a feltételezéssel összekapcsolva értelmezhető, hogy „lop” mindenki30. Azt a magyarázatot, hogy a fejlesztő /
27 Az informatika kezdeti időszakában megszokott volt, hogy a programok forrása is jár a programhoz, sőt nem voltak ritkák a forrásban történő terjesztések sem. Magát az eredeti Unixot is forrásban (C nyelven) adták, s mindenki magának fordította le. 28 A szabad szoftverek terjedésével egyre több alkalmazás egyre több területen kínál reális alternatívát, cáfolva, az „ez van, vagy semmi” kijelentést, hiszen ma már nem csak operációs rendszerek, fejlesztői eszközök léteznek, hanem például szabad ügyviteli rendszer is. 29 A profit maximalizálás nem alapvetően elítélendő. Pozitívan vagy negatívan értékelni a felhasznált módszert, módszerek fényében kell és lehet. 30 Nagyon érdekes, hogy fel sem merül az ártatlanság vélelme, az sem, hogy a többség nem lop, és az sem, hogy elég a csak a bűnösöket büntetni. Az alapvetés az, hogy mind bűnözők, szoftvertolvajok vagyunk.
14 / 86
forgalmazó azért nem ad forráskódot, hogy egyértelműen felelősséget tudjon vállalni, ebben az esetben nincs31 (máskor se nagyon van) értelme figyelembe venni. Általános szokás, hogy a szoftver fejlesztője, forgalmazója megtagadja vagy erősen korlátozza a termék (szoftver) használatából adódó következmények miatti felelősség vállalását. Ezt mi, felhasználók egyes területeken (PC használat) még elfogadjuk, ugyanakkor pl. az autóiparban mondjuk egy ABS vezérlőszoftver esetén teljességgel elfogadhatatlannak tartjuk. Összegezve: a kódvizsgálat nem alkalmazása, a forráskód nem biztosítása, a hagyományos (zárt forráskódú elveket követő) fejlesztők részéről többségében tudatos profit maximalizálását célzó magatartás32, melyet az utóbbi időkig mi felhasználók, vevők is elfogadtunk.
A fentiek alapján jelenleg elvárható „tudatosság” a szoftverbeszerzéseknél Jelenleg (szerintünk) a következő szempontok érvényesülnek szándékosan vagy akaratlanul a szoftverbeszerzéseknél:
A két oldal „tudatos” szempontjai összefoglalva33 Beszerző
Beszállító
alkalmasság
teljesítmény kényszer
referencia
dobozmozgatás
tudás
a drágábbat kell eladni
személyi kockázat minimalizálás
márka irányos tudás
támogatottság
projekt eredményesség kényszer
„maceramentesség”
A beszerzők tudatossága a szoftver beszerzésnél −
alkalmasság: ez azt eredményezi, hogy elvárjuk, hogy a mi meglévő ismereteink szerint legyen alkalmas a feladatra
31 Pont úgy nincs, mint azt, hogy egy vállalkozás valamilyen titokra (pl.: üzleti) hivatkozva megtagadja a tevékenységének számviteli / adó ellenőrzését. 32 Ennek a profit maximalizálási, eddigi legszélsőségesebb törekvése a Számítógéppel megvalósított találmányok álnéven futó direktíva tervezete volt, mely valójában Európában is bevezette volna a szoftver szabadalmakat. 33 A felsorolás nem teljes, és nem tükrözi a sorrend ez egyes szempontok súlyát
15 / 86
−
referencia: ez azt eredményezi, hogy elvárjuk, hogy a szoftver ismert legyen, vagy legalább álljon mögötte egy jó nevű, megbízható, tőkeerős cég
−
tudás: ez azt eredményezi, hogy a saját, magunkkal hozott ismereteink miatt márkahűséghez hasonló viselkedés; egyfajta csőlátás alakul ki. Ilyet alakíthat ki egy megkérdőjelezhetetlen szaktekintély véleménye is, akitől felismerve hogy mi nem tudunk eleget tanácsot kérünk. Természetesen szerencsés esetben ez, mármint a tanácskérés, mivel a szaktekintély igazi, (valóban egy területhez és nem egy gyártó termékeihez ért) valójában hasznos dolog.
−
személyi kockázat minimalizálás: ez azt eredményezi, hogy a szakmai és pénzügyi szempontokat gyakran alárendeljük saját „biztonságunknak”, s ennek eredményképpen működik a „nyájhatás”, hiszen ha valamit utánozunk, ott kisebb az esélye a hibának, vagy legalább lehet arra hivatkozni, hogy mások is csinálják, s mi példát követtünk.
−
támogatottság: ez azt eredményezi, hogy mi azt várjuk, legyen valaki, aki ha bajban vagyunk segít, akitől lehet kérdezni, és aki nagyon tud. Sajnos ez az elvárás illuzórikus. Ennek alapvető oka, hogy az átlag felhasználó tudása olyan hiányosságokat is tartalmaz, melyek akár súlyos problémákat is okoznak, annak ellenére, hogy egyszerű kézikönyv olvasással, vagy a működés logikájának megértésével, vagyis tanítással, képzéssel megszüntethetőek lennének. Ez pedig azt okozza, hogy a támogatás, még ha van is, gyakran nem, vagy csak sok munkával tud velünk mit kezdeni, mert még a problémánk általunk történő megfogalmazását sem érti meg, de az is előfordul, hogy a „sas nem fogdos legyeket” elv miatt a helyi informatikushoz illetve a kézikönyvhöz küldenek minket. Egy tipikus példa a támogatás által kezelhetetlen probléma bejelentésre: „Nem működik a számítógép, nincs hálózat”.
−
maceramentesség34: ez azt eredményezi, hogy még a jobb végeredmény sem elég indok arra, hogy konfrontálódjunk. Ez egy feladat, amit nekünk a saját egészségünk érdekében a lehető legkevesebb konfliktussal és kielégítő35 eredménnyel kell megoldanunk.
−
minősített forráskihasználás: ez azt eredményezi, hogy ha van egy szoftvervásárlásra fordítható keret, akkor azt csak arra tudjuk fordítani, és azt arra lehet is fordítani. Nem vagyunk érdekeltek abban, hogy alternatív megoldásokkal rövid vagy hosszú távon pénzt takarítsunk meg. Ez az összeg erre (szoftver beszerzésre) van. Az sem ritka, hogy a forrástervezéskor már valamilyen szoftver árát (és nyilván magát a szoftvert is figyelembe vette valaki), ez pedig nem kis ösztönzés arra, hogy azt is szerezzük be.
A beszállítók, eladók tudatossága a szoftver eladásnál −
Teljesítménykényszer: ma a kereskedői és a műszaki tevékenységek meglehetősen elválnak egymástól. A kereskedők akik eladnak teljesítmény kényszerben vannak, hiszen a fizetésük, és/vagy a prémiumuk függ az eladástól. Az eladás érdekében minden megengedett. Az eredmény mindent igazol (ha kisebbnagyobb szabálytalanság, törvénytelenség történt ,
34 Nem biztos, hogy ez a legjobb szó, de remélhetőleg kifejezi a problémát 35 Gyakran az is kielégítőnek számít, ha nem mi vagyunk, akik felelőségre vonhatók.
16 / 86
már ha történt, nem derül ki). A kereskedők eredményességébe nem szokott beszámítani a projekt műszaki eredményessége. Tehát a kereskedőnek azt a terméket kell eladnia, amije van. −
Dobozmozgatás: ma többségében a szoftverfelhasználók és a kereskedők is az uniformizált megoldásokban hisznek. A kereskedőnek legjobb „y”ért venni és „x” ért eladni sokat, hiszen jobb a „sűrű fillér, mint a ritka forint”. A szoftver gyártó számára sem a folyamatos szoftver fejlesztés, javítás a gazdasági optimum, hanem az, ha egy szoftverállapotból minél többet elad, és ezzel minél magasabb eredményt ér el.
−
a drágábbat kell eladni: ez azt jelenti, hogy ha egy problémára két vagy több szoftver is megoldás, és mindet ugyanaz a cég tudja szállítani, akkor érdeke a drágábbat eladni.
Ez azért van így, mert a projektre fordított idő jobban megtérül a drágább esetén36, és drágább termékhez drágább kapcsolt szolgáltatás értékesíthető. −
márkairányos tudás: ez is egy márkahűséghez hasonló viselkedés, a képviselt termékeket ismerjük elsődlegesen, és mindent azokkal tudunk, akarunk megoldani. Elmondható, hogy egyfajta csőlátás alakul ki.
−
projekteredményességkényszer: nem jó, ha híre megy, hogy valami nem sikerült, valamit elrontottunk, az ügyfélnek nem megfelelőt adtunk. Ezt el kell kerülni, persze szigorúan gazdaságosan és profit maximalizálással.
Az eddigi „tudatosság” eredménye Jelenleg, számunkra úgy tűnik, hogy az állam és a közigazgatás mind a fejlesztések, mind a beszerzések terén azt a stratégiát követi, hogy többségében zárt forráskódú termékeket vásárol és fejlesztet, lehetőleg minél nagyobb, nevesebb cégektől37. Ez a fentebb leírtak fényében mindenképpen logikus, és biztonságérzetet adó megoldás. Ezt a viselkedési mintát támasztja alá a MERIT által megjelentetett felmérés elemzése is −
„A nemhasználók többnyire vonakodnak elsőként váltani a FLOSS szoftverek használatára a hasonló szervezetek közül. A legtöbb közigazgatási szervezet szeretne látni egy hasonló szervezetet, aki előttük adoptálja a FLOSS szoftvereket”
−
„A másik akadály a képzés állítólagosan nagy költsége. Azonban ez csak a nemhasználókat nyugtalanítja; a jelenlegi felhasználók tapasztalata, akik a nemhasználóknál jobban
36 Egy régi projekt kapcsán kifejlesztettünk egy szoftvert, és két évvel később egy nagyobb cég felfigyelt rá. Javasolta, hogy működjünk együtt: ő értékesít, mi mondjuk meg a termék árát. Mi naivak azt mondtuk, hogy a termék ára 100 egység. Nem adott el egyetlen egyet sem a cég. Idővel egy vacsora utáni sztorizgatás közben megtudtam a dolog okát. Az illetékes kereskedő elmondta, hogy neki nem érte meg, mert túl kevés Ft járt neki egy eladás után, ezért ő nem is akarta eladni, tehát semmi energiát nem fektetett bele.(„annyi pénzért nem nyitom ki a számat”) A vevők meg így persze nem tudták, hogy ez van, ezért nem is vették. A történet pikantériája, hogy cégszinten a vezetés akarta a termék forgalmazását, mert számukra üzleti előnyt (nem engednek be egy lehetséges vetélytársat egy idegen termékkel) jelentett volna az, hogy lefedik ezt az igényt azoknál a cégeknél, ahol már egyébként is jelen vannak. 37 Természetesen van kivétel, de mennyiségileg nem jellemző mondhatni a néhány hivatkozható kivétel erősíti igazán a szabályt.
17 / 86
értékelték az előnyöket, azt mutatja, hogy a képzés költségeitől és a támogatás hiányától való félelem jogosságát a gyakorlat nem igazolja.” −
Gyakran felmerül az az aggály, hogy míg a licenc költségeit csökkenti a FLOSS, addig a fenntartás kiadásai növekednek, ami a költségek emelkedéséhez vezet.”
Ez egyébként mármint hogy a fenntartás kiadásai növekednek nem igaz, ezt a felmérés is cáfolja, de elterjedt és indokként jól használható hiedelem. A felmérésből levonhatjuk azt a következtetést, hogy az Európai Unió többi tagországának közigazgatására is jellemző a biztonsági játék ha szabad szoftverekről van szó. „Annak ellenére, hogy a testreszabás fontos tényező, a helyi közigazgatási szervezeteknek csak kis része fejleszt saját szoftvert vagy járul hozzá a FLOSS projektekhez és közösségekhez.”
Ez a stratégia, még az egyébként meglehetősen szabadgondolkodásúnak tartott Hollandiát is jellemzi, mert bár terjed, de még ott sem történt meg a teljes FLOSS áttörés: „A holland közigazgatási szervezetek 12%a olyan saját szoftvereket használ, melyek terjeszthetők FLOSS licenc alatt. Csupán a közigazgatási szervezetek 7%a tette közzé a kódot vagy alkalmaz nyílt forrású licenc alatt.”
Amit még tudomásul és figyelembe kell vennünk, mert együtt élünk vele Korrupció38: közéleti züllöttség olyan közszellem, melyben a vesztegetés, a dolgok elintézésének elterjedt módjává lesz, mármár természetesnek tűnik.
Miért kell ezt figyelembe vennünk? −
Mert a mi országunkban is létezik a korrupció39. Mindannyian tapasztaljuk, a médiában halljuk.
−
Mert nem logikus feltételezni, hogy pont az informatika területén nem létezik, nem találkozunk vele.
−
Mert a szabad szoftverek használata ezt vélelmezhetően értékben, az adott területen csökkentené, s ezzel a korrupció egyesek számára pozitív oldalából (többlet jövedelem) részesülőket alapvetően ellenérdekelté tesszük.
−
Mert a korrupció egy lehetséges eszköz, melyet használni lehet a szabad szoftverek ellen.
Az utolsó két gondolatot nézzük meg részletesen. A korrupciót a szabad szoftverek használata vélelmezhetően, értékben az adott területen csökkenti. Ez a dolog azért lehet igaz, mert a szabad szoftverek esetében nem jellemző a licenc díj, valamint ellenőrizhető pl. a fejlesztési munkára kifizetett összeg ellenértéke. Tehát egy tipikus költség 38 A meghatározás forrása: Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 698 053 5) Merényi Könyvkiadó Kft 39 Hazánk 2004ben az EU tag államok között a legkorruptabbak közé sorolódott a TI besorolás szerinti 42. helyével (forrás: http://index.hu/politika/kulfold/trans5606) Legáltalánosabb definíció szerint a korrupció közhatalommal való visszaélést jelent privát haszonszerzés céljából. Bővebben lásd a függelékben.
18 / 86
eltűnik a képből, ezáltal az elköltött összeg csökken, márpedig az belátható, hogy valami „x” összeg 10%nál valami „y” xnél kisebb összeg 10%a az kisebb. Kevesebből pedig kevesebbet lehet költeni, tehát kevesebb fordítható korrumpálásra is. Ráadásul, amennyiben a szabad szoftverekre jellemző módon a fejlesztéseknél a forráskód nyilvánosságra, de legalább a megrendelőhöz kerül, ellenőrizhetőbbé válik az ár/érték arány. A korrupció egy lehetséges eszköz, melyet használni lehet a szabad szoftverek ellen. Ez azért lehet igaz, mert pl. a jelenleg legelterjedtebb operációs rendszer és irodai alkalmazás csomag gyártójának és partnereinek magyarországi kereskedői eredményességét is az összegszerű eredménnyel (esetleg piaci részesedéssel) mérik. Ez pedig egyértelműen elegendő indíttatás a korrumpálásra. Hiszen létrejön az a korrupciós helyzet, melynek megértéséhez a moralitást, az etikát, a valláserkölcsöt kell kiindulási alapnak tekintenünk. Ez pedig azt jelenti, hogy pénzmegtakarítással elérhető kitűzött cél, mely valójában a „KÖZJÓ”, indukálja a korrupciót, mely mindenképpen " KÖZROSSZ ", de egyben megkérdőjelezhetetlenül, "MAGÁNJÓ" is, hiszen a kereskedő és az őt alkalmazó cég szempontjából a megvalósuló „KÖZJÓ” az a "MAGÁNROSSZ". Természetesen lesznek olyan cégek (kereskedők) akik a monopol helyzetben levő világcég és partnerei visszábbszorulása kapcsán juthatnak, jutnak piachoz. Ám ezek jelenleg, bár saját szintjükön vélhetően szintén korrumpálnak valamilyen mértékben, korrumpálási képességükben messze gyengébbek a jelenlegi monopóliumnál és annak képviselőinél. Ez pedig azt jelenti, hogy ezen a területen nem tudnak a monopóliummal érdemben harcba szállni.
19 / 86
Hogyan lesz, lehet általános, megszokott a szabad szoftver az állam és közigazgatásunkban? Ez a folyamat nem lesz egyszerű, mert lobbikkal és előítéletekkel, fanatizmussal kell megküzdenünk, hogy a szabad szoftverek az őket megillető helyre kerüljenek ezen a területen. De mi is ez a hely? Minden olyan terület, amelyen valamely szabad szoftver elégséges megoldást tud adni a felmerülő problémákra. Persze a térnyerés, és az alkalmasság felismerése nem lesz nagyon gyors folyamat, ráadásul gazdasági változásokkal fog együtt járni. A legelső dolog, annak felismerése, hogy az informatika pénz/eredmény hányadosát a területen növelni kell, tehát egyre olcsóbb informatikával kell egyre jobb eredményeket elérni. Ezt elősegíti a nem örömteli folyamat, az állam „elszegényedése”. Ez nem azt jelenti, hogy a szegények szoftvere a szabad szoftver, de a pénzhiány előtérbe helyezheti a szabad szoftvereket, azok felhasználását az újonnan kialakítandó megoldásokhoz. A következő lépés pl. annak felismerése, hogy bizony nem mindig a legnagyobbak a legjobbak, s nem lehet mindig biztosra játszani.
Felismerések A szabad és a zárt licencű programok még sokáig együtt fognak élni
A Gartner Group szerint sem tűnik el a Microsoft, (a Linux se,) s nem lesz egyeduralkodó a Linux, (a Windows se,) tehát nekünk is arra kell berendezkednünk, hogy ezekkel, ezzel a sokféleséggel együtt kell élnünk. Arra is számítanunk kell, hogy megjelennek és esetleg teret is nyernek még további alternatív megoldások, pl.: Webes technológiát használó irodai rendszerek, vagy éppen nem Microsoft és nem Linux kódbázisú operációs rendszerek (OS X, stb.) Kevesebb, de legalábbis nem nő eléggé az informatikára költhető pénz, ellenben nőnek a feladatok, és biztosítani kell az esélyegyenlőséget
Ezt, ha már felismertük, nem gondolom, hogy nagyon magyarázni kell. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban egy példa: Előírható, hogy minden vállalkozásnak, állampolgárnak elektronikusan kell benyújtania az összes adóbevallását. Ám ez az előírás, hiábavaló, ha sokan eszköz hiányában a legjobb szándékuk ellenére sem tehetik ezt meg. Mit értünk eszköz hiányon: −
Hiányzik a számítógép
−
Hiányzik az „internet” kapcsolat
−
Hiányzik a megfelelő legális szoftver
20 / 86
−
Hiányzik a tudás
Nem mindig a nagyok a legjobbak számunkra
Úgy gondolom, hogy nem garancia a nagy név a kiváló minőségre, viszont nagy nevektől általában egységes és átlagos minőséget kapunk. A nagy neveket esetében általában a nevet kell megfizetni. Állam és közigazgatásunknak a szabad szoftverek kapcsán fel kell fedeznie a kis és közepes cégeket. Tennie kell ezt azért, hogy megfelelő áron megfelelően rugalmas szolgáltatásokat, és jó pénz eredmény mutatójú projekteket kapjon. A KKVat a szabad szoftverek miatt, már nem kell kockázatnak tekinteni, nem probléma, ha eltűnnek, hiszen a termékük nem tűnik el, bárki folytathatja, javíthatja és karban tarthatja nekünk. Nagy cégek jellemzően átlagos produkciójának magyarázatához segítségül hívom Joel Spolsky: A Big MAC és a Mezítelen Séf40 című írásának részletét. Lásd a Függelékben. Nem lehet mindig biztosra játszani
Ha emlékeim nem csalnak, akkor a szerencsejátékban (párhuzamos viszony esetén) van garantáltan nyerő stratégia, még pedig úgy, hogy ha nem nyersz duplázd a tétet, s ha majd egyszer nyersz, akkor nyereséghez jutsz. Kör 1 2 3 4 5
Té t 100,00 HUF 200,00 HUF 400,00 HUF 800,00 HUF 1 600,00 HUF
Ere m é ny V es z tés V es z tés V es z tés V es z tés Ny erés
P é nz m oz g á s 100,00 HUF 200,00 HUF 400,00 HUF 800,00 HUF 3 200,00 HUF
Eg ye n le g 100,00 HUF 300,00 HUF 700,00 HUF 1 500,00 HUF 100,00 HUF
Persze, ha sokadik körben nyersz, akkor már óriási összeget kell feltenni, hogy ne veszteséggel szállj ki, hanem a kezdeti tétet megkapd, mint nyereséget. Ehhez nagyon hasonló játszmába kergettek minket felhasználókat a szoftver fejlesztők, a zárt forráskóddal a javítások helyetti új verziókkal és az inkompatibilitással, az egyre újabb, sokszor csak a konkurens akadályozására jó technológiákkal. Ezt alátámasztani, magyarázni egy részlet található a Függelékben Joel Zárótűz című írásából41 Mindenképpen fontos tudnunk, hogy a biztosra menő (játszó) informatikai főnök mindig megköveteli a legújabb „varázs technológiákat”, a korszerű eszközöket, az elegáns öltönyös, drága díszembereket, a nagy, jól csengő neveket. Ez pénzbe kerül, s gyakran sok pénzbe. Ami a legrosszabb, eltorzítja az ár/érték arányt azzal, hogy eltereli a figyelmet az eredményes használhatóságról, a jó működésről. Szabad szoftverek esetén bátran figyelmen kívül hagyhatjuk a nagyok által generált „zárótüzet”, elegendő a működésre és a használhatóságra koncentrálni, már csak azért is, mert a szabad szoftver 40 Forrás: http://hungarian.joelonsoftware.com/Articles/BigMacsvs.TheNakedChef.html 41 Forrás: http://hungarian.joelonsoftware.com/Articles/FireAndMotion.html
21 / 86
fejlesztők hajlamosak az RFCket42 és a nyílt szabványokat betartani, új megoldások estén azt teljes mértékben publikálni. Szóval ha kisebb költségvetésből akarunk eredményeket elérni, akkor nem célszerű nagy nevű cégek bevonásával biztonsági játékot játszanunk, ésszerű mértékben kockáztatnunk kell, keressünk agilis feltörekvő cégeket. Erre a szabad szoftver lehetőséget ad nekünk, s a kockázatunkat is csökkenti. Mivel az informatika pénz/eredmény hányadosát az állam és közigazgatásban növelni kell, olcsóbb informatikával kell jobb eredményeket elérni. A szabad szoftver használata növeli a versenyt és ezzel esélyt ad a költség csökkentésre
Mivel egy megoldással itt nem kötelezzük el magunkat egy szállító mellett, újra és újra lehetőségünk van kedvezőbb ár vagy a jelenlegi partnerünkkel való elégedetlenségünk miatt váltani. Már hazánkban is használták a szabad szoftvert költség csökkentésre, bár egyenlőre nem elsősorban azzal, bár arra is volt példa, hogy bevezették, hanem azzal, hogy felemlegetésével értek el árengedményeket43. A változáshoz központi akarat kell
Mivel az egyéni érdekek miatt nem lehet egyenlőre elvárni azt, hogy beszerzőink, beszállítóink, felhasználóink akarják a szabad szoftvereket, központi döntés és erőfeszítés kell ahhoz, hogy teret nyerjenek. Ennek nagyon egyértelműnek és nagyon határozottnak kell lennie, hogy ne tudjon a dolog félresiklani. Hasznos példa lehet Massachusetts államé, „2005. szeptember 22én Massachusetts, közelebbről Információtechnológiai Osztálya (ITD) úgy döntött, hogy a kormányhivatalok 2007től az OpenDocument 1.0 formátumot kell használják a dokumentumok tárolására. Döntésüknek sok oka volt, köztük a hosszú távú felhasználhatóság, a különböző, nem technikai szempontok, például korlátozó szabadalmak és licencek hiánya, és nem utolsósorban az ODF sokrétűsége és korszerűsége.”
ahol a közvetetten szabad szoftverek mellett szóló döntés után azért volt egy kis „adokkapok” a visszavonás érdekében44.
42 RFC rövidítése a Request For Comments, magyarul Felhívás Kommentezésre kifejezésnek Az internetes protokollokat, szabványokat és javaslatokat tartalmazó dokumentumok általános megnevezése. Minden RFCt egyegy egyedi szám jelöl, amellyel hivatkozni lehet rá. Pl. az RFC 2616 a HTTPprotokoll jelen címszó írásának pillanatában legfrissebb változatát rögzíti. 43 A Gartner már 2004ben javasolta és elfogadottnak találta ezt a felhasználási módot. 44 Lásd bővebben: http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajat/2005/10/19/OSS_a_kormanyzatokban/ http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajto/2006/02/17/odf_mass_fejlemeny/
22 / 86
Lépések Szüntessük be az ingyen reklámot iskoláinkban, ahol lehet tanuljunk, és tanítsunk szabad szoftvert.
Gyakorlatilag minden olyan program elérhető, mely az alap informatikai oktatásban szükséges. Ráadásul a szabad szoftver garantáltan elérhető diákjainknak további költség, vagy bűncselekmény nélkül otthon is. Ez javít a BSA által sokat emlegetetten nem elég jó45 legális szoftver használtunkon, ("A szoftverlopás tavaly Magyarországon 22 milliárd forintos kárt okozott a gyártóknak, ha feltételezzük, hogy a felhasználók az adott programokat akkor is telepítenék gépeikre, ha valóban ki kellene fizetniük az árukat.") és javítja az esély egyenlőséget. Támogassuk a felnőttképzésben a szabad szoftverek oktatását
A szabad szoftverek köz és államigazgatásunkban történő elterjedésének egyik tipikusan felhozott akadálya az, hogy nincsenek hozzáértők. Én úgy pontosítanám, hogy nem látszanak a hozzáértők, így nem tudható, hogy elegen vannake. Ezen mindenképpen segít, ha cég(disztribúció) független, magyar nyelvű vizsga tárgyává válik a felnőtt oktatásban a szabad szoftver. A vizsgához lehet indítani képzéseket. Technikailag a programozáson, a weboldal készítésen, és egyéb tipikusan számítógépes oktatásba tartozó tárgyakon kívül, megoldható például a gépírás oktatása is szabad szoftverrel. Ehhez nem csak szabad szoftverként használható irodai program csomag (Open Office), hanem magyar fejlesztésű gépírásoktató program és tananyag is rendelkezésre áll. Az nyilvánvaló és természetes, hogy szabad szoftver (pl. Linux vagy valamely BSD) alapú szerver üzemeltetést tanító oktatás esetén minden program teljes mértékben a rendelkezésünkre áll. Csak a magyar nyelven letehető disztribúció (gyártó cég független) és a hazánkban elfogadott vizsgarendszer az, ami hiányzik. Vezessük be a köz és államigazgatásunkba a ODF formátumot, az Open Office irodai csomagot
Az ODF formátum szabványos és szabad. Használata garantálja azt, hogy használatával, a kezelésére írt programmal sem most, sem később nem sértjük senki jogait. Az ismert és szabad specifikáció miatt, garantált, hogy csak munka46, és nem munka és jog kérdése az ODF bármikori olvashatósága. Az sem utolsó szempont, hogy az ODF használata csökkenti állam és közigazgatásunk cégektől való függőségét. Hozzuk létre és támogassuk megfelelő jogosultságokkal azt a szervezetet, mely vizsgálja az állam és közigazgatás jelenleg használt szoftvereit; felügyeli, támogatja és segíti a szabad szoftveres megoldásokra történő átállást
A Linux alatt futó ABEV projekt sikertelensége, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy megfelelő ismeretek és felkészültség nélkül, a problémát csak kód platform portolásának tekintve, nem lehet 45 Forrás: http://www.linux.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=427 46 A specifikáció alapján egy vagy több programozó, tetszőleges nyelven írhat ODF formátumot olvasó / létrehozó programot. Az ODF kezelése nem függ egy cég támogatásától.
23 / 86
eredményes Linux alatt is futó változatot egy MS platformra és csak arra írt, esetleg ott is tervezési hiányosságokkal küzdő programból létrehozni. A köz és államigazgatásban általánosan, esetleg kötelezően használt alkalmazások szabad szoftverré tétele, majd „crosplatformra” helyezése hasznos és jó dolog, ám a kívánt eredményességhez koordináció, és tapasztalatcsere mindenképpen szükséges. Ez a szervezet őrködhetne azon, hogy a jövőbeni fejlesztések összehangoltak legyenek, és már „crosplatformra” szabad szoftveres licencel készüljenek. Az állam és közigazgatási felhasználóknak esettanulmányokkal, ajánlásokkal szolgálhatna ez a szervezet47. Indítsunk az állam és a közigazgatásban szabad szoftveres projekteket. Az OSS előnyt jelent az üzletben, de a közszféra nyerhet vele a legtöbbet. Ezek az előnyök nem csak abból adódnak, hogy csökkennek a költségek, hanem a szoftverfejlesztési eljárásból és a licencekből is. Az, hogy megosszák, fenntartsák és fejlesszék a szoftver kódokat, lehetőséget biztosít a szer vezeteknek az együttműködésre, és szolgáltatásaik fejlesztésére azáltal, hogy folyamatosan épít hetnek mások tapasztalataira. Az ilyen együttműködés volt az alapja az olyan piaci nagyágyúknak, mint az Apache, Linux, sőt magának az Internetnek is. A forráskódhoz való korlátlan hozzáférés és az OSS licenc által kínált szabadság adja a jogi alapját egy efféle együttműködésnek. … Szerencsére a nemzeti, regionális, és helyi kormányzatok számára mind a nyílt szabványok, mind az OSS jó hír. Az előnyök kihasználása és a kényszerek feloldása biztosítani fogja, hogy Európa valóban „nyitott” legyen.48
Tapasztalataink és mások tapasztalatai alapján tanítsuk közintézményeinknek a szabad szoftveres projektek lebonyolítását
Alapvetően hazánk állam és közigazgatásában nincs arra tapasztalat, hogy hogyan kell, lehet egy szabad szoftveres fejlesztést menedzselni. Igazából sokan azt sem tudják (látják be), hogy ennek mi lehet szervezetük számára az előnye. A szabad szoftver használatban és fejlesztésben nálunk előbb járó uniós tagállamokban útmutatókat készítenek ezzel kapcsolatban az intézmények számára. Nekünk is ezt kell tennünk. A holland kormány OSOSS1 (Open Standards and Open Source Software nyílt szabvány és nyílt forrású szoftver) programját bízta meg a gazdasági miniszter, hogy hozzon létre egy útmutatót a kormányzati szerveknek arról, hogyan kezeljék az OSOSSt a közbeszerzésekben. A holland projekt fő mozgatórugója a közszféra szervezetei által tapasztalt problémák voltak az OSS közbeszerzésében. Az új OSOSS útmutató rávilágít arra, hogy egy állami intézménynek a közbeszerzésben bizonyos körülmények között érdemes előnyben részesíteni az OSOSSt. Az útmutató definíciókkal kezdődik. A 47 Részben ilyen munkát végzett a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzatközpontnak 2005ben létrehozott Szoftver Kompetencia Központja. 48 Részlet a „Valóban készen áll az üzleti felhasználásra a nyílt forráskód?” című írásból. Graham Tailor, e cikk szerzője alapított a az Open Forum Europeot, amely egy ipari szervezet arra, hogy felgyorsítsa, megerősítse és elterjessze az OSS használatát.
24 / 86
„nyílt szabvány” az OSOSS programban az Európai Együttműködési Keretrendszerből származik, melyet az IDABC fejlesztett ki. … Az útmutató egy pontja arról szól, hogy a fejlődő kisvállalkozások nehézségbe ütközhetnek a szigorú financiális elvárások miatt. Az útmutató fontosnak tartja, hogy az anyagi elvárások a megpályázott szolgáltatás mértékének megfelelőek legyenek. A forráskód elérhetősége együttműködést biztosít az OSS fejlesztőkkel, megszűnik a függés az eredeti szolgáltatótól. Következésképpen a költségek csökkennek, gazdaságosabb működést biztosítva ebben a szférában.
25 / 86
Függelék Joel Spolsky: A Big MAC és a Mezítelen Séf 1. Bizonyos dolgokhoz tehetség kell, hogy sikerüljenek. 2. A tehetség nehezen skálázható. 3. A tehetség skálázásának egyik elterjedt módszere az, hogy a tehetségesek szabályokat készítenek a tehetségtelenebbek számára. 4. Az eredményként kapott termék minősége igen rossz. És pontosan ezt a történetet láthatod lejátszódni az IT tanácsadásban. Hányszor hallottad már a következő történetet? Mike boldogtalan volt. IT szakértők óriási cégét bérelte fel, hogy megalkossák A Rendszert. A felbérelt IT tanácsadók hozzá nem értők voltak, idejüket A Módszertan állandó emlegetésével töltötték, és több millió dollárt felemésztve, végül semmit sem hoztak létre. Nagy szerencséjére Mike rátalált egy fiatal programozóra aki tényleg okos volt és tehetségben sem szűkölködött. A fiatal programozó megalkotta az egész rendszert egyetlen nap alatt, 20 dollárért és egy pizzáért. Mike örömét nem lehetett leírni. Minden barátjának javasolta az ifjú programozót. Az Ifjú Programozó elkezdte kazalba rakni a pénzét. Hamarosan több munkája volt, mint amit el tudott végezni, és ezért felbérelt pár embert, hogy besegítsenek. A jó emberek túl sok részvényopciót akartak, ezért aztán még fiatalabb, frissen végzett programozókat bérelt fel és egy 6 hetes intenzív képzéssel „szintre hozta” Őket. Felmerült a probléma, hogy a „képzés” nem lett egyöntetűen eredményes, ezért aztán az Ifjú Programozó nekiállt szabályokat és folyamatokat lefektetni, amik aztán az I. P. szándéka szerint majd egységes eredményekhez vezetnek. Az évek során a szabályzat egyre nőtt. Hamarosan elérte a hatkötetes álomhatárt és felvette A Módszertan nevet. Eltelt néhány tucat év és az Ifjú Programozó most egy Hatalmas Inkompetens IT Tanácsadó, akinek van egy nagy Mmel írandó módszertana és soksok olyan alkalmazottja, akik vakon követik A Módszertantt, még akkor is, ha az nem vezet eredményre, mert piszkosul nincsen ötletük arról, mi mást tehetnének, és nem igazán tehetséges programozók; éppen csak jóakaratú műszaki értelmiségiek, akik átestek egy hathetes képzésen. És a Frissen Hatalmas Inkompetens IT Tanácsadó elkezd hibázni. Az ügyfelek elégedetlenek. És egy másik tehetséges újonnan jött programozó elhappolja az üzletüket és a körforgás ismét kezdődik előről. Szükségtelen ezen a helyen neveket említeni, ez a körforgás már több tucatszor lejátszódott. Az összes IT szolgáltató cég beleesik a mohóság bűnébe és megpróbál gyorsabban nőni, mint amilyen ütemben tehetséges embereket képes felvenni, és rétegről rétegre építgeti a szabályait és eljárásait, amelyek segítenek „konzisztens”, ha már nem kitűnő munkákat létrehozni. De a szabályok és az eljárások csak akkor alkalmazhatók sikeresen, ha minden klappol. Számtalan „adatbázisú honlap” tanácsadó cég ütötte fel fejét az elmúlt években és töltötte fel sorait gyorstalpalókon átpaszírozott totál kezdőkkel, akiknek éppen elmagyarázták az adatbázisú honlapok készítésének 14 alapvető tudnivalóját („figyu, öcsi, itt egy select állítás, építs belőle honlapot!”). De a dotkomok önmagukba omlanak és egyszer csak igény támad professzionális grafikus felhasználói felület
26 / 86
programozásra, C++ tudásra és valódi számítástechnikai tudományra, és azok a pajtik akik fegyvertárában csak a select állítás lapul, egyszerre túl meredeknek találják az áttérés ütemét és leszakadoznak. De továbbra is próbálkoznak, követve a 17. fejezet adatbázisok normalizálásáról szóló szakaszát, ami valamilyen rejtélyes oknál fogva nem jön már be az Új Világban. E cégek zseniális alapítói persze képesek alkalmazkodni az új világhoz: Tehetséggel megáldott informatikustudósok ők, akik bármit képesek megtanulni, de az általuk épített cégek nem képesek alkalmazkodni, mert a tehetség helyett szabályzatalapú működésre váltottak, és a szabályzat nem követi az új idők szelét.
Zárótűz Amikor még izraeli ejtőernyősként szolgáltam, egy tábornok megállt mellettünk, hogy egy rövid előadást tartson a stratégia lényegéről. A gyalogsági csatákban, mint mondta, egyetlen stratégia létezik: Tűz és előre. Az ellenség felé kell mozogni, miközben folyamatosan tüzelsz a fegyveredből. A folyamatos tüzelés nem engedi, hogy felemelje a fejét, és nem tud rád lőni. (Erre utalnak a katonák, amikor azt kiabálják „Fedezzetek!” Más szavakkal: „Lődd az ellenséget, hogy ne emelje fel a fejét, és ne tudjon lelőni amíg átfutok itt az utcán!” Bejön.) A mozgással újabb területeket hódítasz meg, és közelebb kerülsz az ellenfeledhez, miközben az egyre közelebbről leadott lövések egyre pontosabbak is. Ha nem mozdulsz, akkor az ellenség dönti el, mi fog történni, ami nem túl jó. Ha nem tüzelsz, akkor az ellenség fog, és a helyedhez lapít. Ezt már jó ideje észben tartom. Megfigyeltem, hogy mindenféle katonai stratégia a légiharctól a nagy léptékű tengeri hadműveletekig mind a „Tűz és előre”, azaz a folyamatos tűz alatt tartás gondolatán alapszik. További tizenöt év alatt ráébredtem, hogy a „Tűz és előre” alapgondolata viszi előre a köznapi élet dolgait is. Minden nap előre kell lépni, ha csak egy kicsit is. Nem számít, hogy a kód, amit írtál, hibákkal van tele, és senkinek sincsen szüksége rá. Ha a jó irányban mozogsz, és folyamatosan javítod a hibáidat, akkor az idő a Te oldaladon áll. Vigyázz azokra az esetekre, amikor a versenytársaid tüzelnek rád! Nem csak az a céljuk, hogy az ő húzásaikra reagálj, hogy ne tudj előrelépni? Gondolj az adatkezelési stratégiákra, amit a Microsoft közzétett! ODBC, RDO, DAO, ADO, OLEDB, most pedig ADO.NET Mind Új! Ezek technológiailag szükséges dolgok? Vagy esetleg egy hozzá nem értő tervezőcsoport termékei, akiknek újra fel kell találni az adatkezelést minden egyes évben? (Valójában inkább az utóbbi igaz.) De a végeredmény minden esetben a zárótűz. A versenytársaknak nincsen választási lehetőségük: minden idejüket a kód portolására és a lemaradások ledolgozására kell fordítaniuk, miközben ezt az időt nem képesek új funkciók kidolgozására fordítani. Vess egy pillantást a szoftvervilág domborzatára! A jól menő vállalatok azok, akik nem függenek nagyvállalatoktól, és nem kell minden újabb fordulóban behozniuk a lemaradásukat, újraimplementálni a funkciókat, és kijavítani mindazon hibákat, amik csakis és kizárólag Windows XP alatt jelentkeznek49. A botladozó vállalatok azok, akik tealevelekből próbálják kiolvasni a Microsoft jövőbeni stratégiai irányvonalait. Az emberek aggódnak a .NET miatt és egész architektúrájukat átalakítják a .NET mintára, mert azt hiszik, így kell tenniük. A Microsoft kiabál, és mindez csupán zárótűz, ami ahhoz kell, hogy ők előre tudjanak lépni, miközben Te nem mert ezt a játékot így játsszák Pajtikám. Szerepel a terveid között a Hailstorm támogatása? A SOAP? Az RDF? Azért akarod támogatni, mert az ügyfeleidnek szüksége van rá vagy mert valaki tűz alatt tart és úgy érzed, ezt kell tenned? A nagyvállalatok forgalmazói csapatai értik a zárótűz lényegét. Meglátogatják az ügyfeleiket és azt 49 Az írás születésekor az XP volt újdonság, most nemsokára a Vista fog hasonló problémákat okozni
27 / 86
mondják: „Rendben, nem kell tőlünk vásárolnod. Persze, vedd meg a legjobb gyártó termékét! De győződj meg róla, hogy amit veszel, rendelkezik (XML / SOAP / CDE / J2EE) támogatással, mert különben ott fogod találni magad a csomagtartóba zárva.” És amikor kisebb vállalatok megpróbálják az ügyfél megbízását elnyerni, akkor mindaz amit hallanak nem más, mint a jól nevelt CTOk papagájnyelve: „Ez most J2EE?” És az összes idejüket arra kell pazarolják, hogy beépítsék a J2EE elveket, még ha ez nem is generál semmiféle forgalmat, és nem ad lehetőséget arra, hogy kitűnjenek a tömegből. Ez egy kipipálandó kérdés azért teszed bele, mert kapásból azt kell tudnod mondani, hogy benne van, nem pedig azért, mert valaha is bárkinek szüksége lenne rá vagy esetleg használná. Ez a Zárótűz lényege.
A Transparency International Hungary a korrupcióról A korrupció néhány megfogalmazása Legáltalánosabb definíció szerint a korrupció közhatalommal való visszaélést jelent privát haszonszerzés céljából. De hát mi is a korrupció? Hogyan lehetne definiálni? Mi ennek a jelenségnek a lényege, amely átível korszakokon és földrészeken, amely figyelmen kívül hagyja a kontinens és országhatárokat? Számtalan definíció született és különösen a XX. évszázadnak a hatodikhetedik évtizedétől vált jellegzetessé és mind gyakoribbá a korrupció konkrét meghatározására irányuló törekvés. E törekvések meglehetősen kevés sikerrel jártak: egyöntetűen elfogadott korrupciódefiníció (ismereteim szerint) dacára a számtalan nemzetközi konferenciának mind a mai napig nem született. Lehetséges, hogy azért nem, mert azok, akik a meghatározás kimunkálásán, illetve még inkább ennek általános elfogadtatásán fáradoztak, megfeledkeztek arról, hogy: "A fogalomról azt mondhatjuk, hogy sem nem igaz, sem nem hamis, találó vagy nem, világos vagy homályos, termékeny vagy haszontalan. A fogalom olyan eszköz, amelynek célja az, hogy a valóság lényeges jellemzőit rögzítse és hogy meghatározásokat (vagy előírásokat) alkothassunk arról, ami megfigyelendő." Márpedig: ami megfigyelendő, az a jelenség korszakonként, földrészenként és országonként változik, a maga adekvát variánsainak (mutációinak) megfelelően. S ehhez képest: ami helytálló egy adott korban és egy adott helyen, az nyilvánvalóan nem helytálló más korban, más helyen, figyelemmel a szélesebb körű gazdaságitársadalmi kontextusokra. Néhány példa a korrupciómeghatározások variációinak a skálájából, idézetek nélkül, csupán csak az irányultságra koncentrálva: a./ akadnak olyanok, akik a "közérdek" meglehetősen homályos és megfoghatatlan fogalmára építenek; b./ van, aki a "köz iránti szolgálat megsértését" tekinti kiindulási alapnak; c./ a piacorientációjú meghatározások a piaci modell nem kellő érvényesülését tekintik korrupciónak. A "feketeszürkefehér" korrupció definiálása voltaképpen azonos a modernebbnek tekintett "nagy közepeskicsi" korrupció fogalmával, azaz annak a már említett tapasztalatnak a megfogalmazásával és tudományos(abb) formába öntésével, mely szerint a korrupció jelensége igencsak összetett. A komplexitás pedig ebben az esetben azt jelenti, hogy részint vannak olyan korrupcióformák, amelyeket a társadalom és a büntetőjog egyaránt megbélyegez és elítél; másrészt megvalósulnak olyanok, amelyek
28 / 86
csak mintegy felemás rosszallást váltanak ki, és végezetül prosperálnak olyan korrupciós jelenségek, amelyek a társadalom számára elfogadottak, a büntetőhatalom szempontjából pedig közömbösek. Széles körben létezik olyan elhatárolás, amely a politikai, közigazgatási és gazdasági korrupció közt tesz különbséget; másutt ugyanezen jelenségek megnevezése kormányzati és ipari valamint üzleti korrupció. Megjegyzendő, hogy hazánkban főként a büntetőjogi terminus technikusoknak betudhatóan, illetve inkább, azokból eredően hivatali és gazdasági korrupció között teszünk különbséget, ami azonban, végeredményben lefedi az előbbi elhatárolásokat is. Az előzőekből levonható következtetés nem több, de nem is kevesebb annál, mint hogy a korrupciót számtalan oldalról lehet közelíteni, s ekként szinte számtalan, a már megalkotott és a még megalkotandó (megalkotható) definíció is: közelíthetünk a politika, a hatalom, a gazdaság, az üzleti élet, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás stb. szemszögéből. Kellő alappal állítható, hogy szinte minden esetben valamelyest helytálló, ám ugyanakkor, egyben, valamelyest "sántikáló" fogalom jön létre. A kör csak tovább bővül, ha kizárólagosan a moralitást, az etikát, a valláserkölcsöt tekintjük kiindulási alapnak. Ez utóbbi esetben áll elő az a kettősség, mely szerint a korrupció mindenképpen " KÖZROSSZ ", de egyben, megkérdőjelezhetetlenül, "MAGÁNJÓ" is. S e kettősséget igen nehéz feloldani... A cél végtére is csak egy lehet: kiki a saját "helyén", a saját szemszögéből és a saját jobbító szándékától vezérelten tegyen meg minden tőle telhetőt a károsnak, nemkívánatosnak ítélt korrupció visszaszorítása érdekében." (Dr. Kránitz Mariann) "Minden olyan cselekedet korrupciónak tekinthető, amikor egy döntési pozícióban lévő személy adott téren meglévő hatalmát nem az általa képviselt szervezet, hanem személyes céljai érdekében használja fel. Így az is korrupció, ha például egy tanár némi ajándék fejében átengedi a vizsgán az arra nem érdemes diákot, ha egy közlekedési rendőr néhány ezresért eltekint a feljelentéstől, ha egy orvos csúszópénz ellenében olyan orvosságot ír fel, ami szakmailag egyébként nem indokolt, vagy egy hivatalnok ellenszolgáltatás fejében "előre veszi" az ügyünket." (Terták Ádám) "A korrupció definíciója, motivációja és hatása különböző, lehet bűncselekményt megvalósító konkrét cselekmény, de lehet egy gyakorlat a hivatali pozíció magánérdekre történő felhasználása, jogtalan előnyök biztosítása, gazdasági vesztegetés, stb. Jellemzi a hatalom, a vagyon, a társadalmi pozíció koncentrálására irányuló törekvés, mely a javak elosztásának torzulását eredményezi. Mögöttes okként a korrupt erkölcsi szemlélet, a hivatástudat hiánya, a lelepleződés csekély veszélye az ellenőrzés gyengesége húzódik meg, ám sok esetben a túlzott szabályozásra, a bürokráciára, a rosszul fizetett közszolgálati és gyenge igazságügyi rendszerre vezethető vissza." (Dr. Bencze József Dr. Balaska Andrea) "A korrupció általános fogalma szerint a közéletben mutatkozó romlottságot, különösen az állami, társadalmi szervek vezetőinek, vagy alkalmazottainak megvesztegethetőségét jelenti. Ezeket a közélet tisztaságát veszélyeztető "elkövetési magatartásokat" a büntetőjog rendelkezései nem ölelik fel, de nem is lehet ez a büntetőjog feladata, mert a korrupció okai között olyan társadalmi tényezők is fellelhetők, melyeket nem a jog főként nem a büntetőjog tud megoldani." (Dr. Cserta Zoltán)
29 / 86
"… a korrupciós jelenség jogellenessége a kérdéses életviszonyra közvetlenül vonatkozó jogszabályok mellett büntetőjogi tilalomba is ütközhet, s gyakorlatilag szinte bármely bűncselekmény megállapítására alapot adhat. Ennek folytán a "korrupció" kifejezés a büntetőjogban szinte értelmezhetetlen. Mindamellett vannak olyan bűncselekmények, amelyek tipikusan korrupciós jellegűek, azaz megvalósulásuk mindig korrupciós kapcsolatot feltételez. Ezeket nevezzük a magyar büntetőjog elméletében korrupciós bűncselekményeknek, s ezeknek a gyakorlati kriminalitásban jelentkező halmaza a kriminális korrupció. A korrupció, mint társadalmi jelenség jellemzője az, hogy valamilyen politikai, állami, (köz) gazdasági, morális hatalom letéteményesének a hatalom delegálásában megnyilvánuló bizalmával a delegált hatalom birtokosa önérdekből úgy él vissza, hogy azt nem a delegáló elvárásai szerint gyakorolja.50
50 (forrás:Transparency International Hungary http://www.c3.hu/~ tihun/hun/corr/corr.htm )
30 / 86
Synergy vezércikk Szél Miklós fordítása 2006. január – 5. szám Nincs kétség afelől, hogy a nyílt forrású szoftver (Open Source Software OSS) megvetette a lábát, és számos európai közigazgatási hivatal látja nyilvánvaló hasznát az OSS bevezetésnek és felhasználásának, kiterjesz tésének.
A
Synergy jelen kiadása az OSS hasznának kérdését kutatja az európai közszféra szervezetei számára. Számos kisebb kérdéskör vár még Karel de Vriendt feltárásra ebben a témakörben – például a költségek kérdése. Az OSS a IDABC egységvezető költségekről szól, de nem csak a licenszköltségek csökkentéséről. A potenciálisan alacsonyabb rendszeradminisztrációs és fejlesztési költségeket is figyelembe kell venni. A OSS az együttműködésről is szól, az ötletek és kódok megosztásáról. Ez elősegítheti a belső műveletek hatékonyságát és a minőséget is növelheti, és ebben az értelemben az OSS egy szoftver fejlesztési eljárás. Természetesen az együttműködés és az ötletek megosztása újra csak hatással van a költségekre. Egyúttal a jogi kérdéseket is figyelembe kell venni. Az OSS felhasználóknak és fejlesztőknek tisztában kell lenniük mind a kapcsolódó szerzői jogokkal, mind a szoftverek közzétételének szerzői jogaival. A közigazgatás érdekei nem csak odáig terjednek, hogy felcserélik a kereskedelmi szoftvereket OSS re. Egyre inkább személyre szabott alkalmazások fejlesztéséről van szó, speciálisan a közigazgatás számára. Ez a fejlesztés az OSS együttműködési és fejlesztési elvein alapul, felhasználva a nyílt forrású szoftverlicenszeket arra, hogy megoszthassuk a fejlesztések eredményeit. A beszerzéssel, illetve a szoftverfejlesztéssel kapcsolatos döntéseket a „legmagasabb értéket a pénzért”elvre kell alapozni. Remélem, a Synergy jelen kiadása hasznos információkkal szolgál majd a közösségi szervezetek és a privát szféra számára, akik használják vagy fontolgatják az OSS használatát a már létező kereskedelmi megoldások mellett. Karel de Vriendt
31 / 86
IDABC egységvezető
IDABC tevékenységek: mi van készülőben? Az IDABC az előző IDA program alatt kezdte meg munkáját a nyílt forrású szoftverekkel (Open Source Software OSS). Az IDABC programjában tervezett újabb fejlesztések a már megtett lépésekre, illetve a már felhalmozott tudásra fognak épülni.
Az európai kormányok érdeklődése az OSS iránt a múlt század végén növekedett meg. A Lisszaboni Stratégia és a eEurópa Akció Terv nyilvánvalóvá tette, hogy Európának egy olcsóbb, gyorsabb, biztonságosabb internetre van szüksége, és hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni az emberi tényezőre. A cél eléréséhez javasolt eszköz volt „az OSS támogatása a közszférában és az eParlamentben”. Hozzájárulásképpen az IDABC – akkor még IDA – elérhetővé tette az OSS használatáról készített tanulmányt az európai közszféra számára, valamint beindított egy részvényesekből álló workshopot 2001ben. ’A nyílt forrású szoftverek összeírása’ címet viselő tanulmány a közszféra közösségeinek lehetőségeit vizsgálja a források megosztására és a közös szoftverfejlesztésre. Azt a következtetést vonták le, hogy a több információ nagyobb érdeklődéshez vezet: az OSSt sikeresen alkalmazták máshol; az újra felhasználás és együttműködés megvalósítható és költséghatékony. 2003ban az IDA közzétette a nyílt forrásra történő 'átállás irányvonalait', részletesen bemutatva egy mintaforgatókönyvet és az OSSre való áttéréshez kapcsolódó költségeit. Több tanáccsal is szolgált, mint például egy tanulmánnyal a közösségi fejlesztőkkel való társulásról, valamint tartalmaz egy 2004es értekezést az OSSről és az OSS licenszek bizonyos jogi aspektusairól. 2004 óta az OSSszel kapcsolatos „jó tanácsoknak” az IDABC honlapja ad otthont. A OSO (Open Source Observatory51 Nyílt Forráskód Megfigyelőközpont) nemzetközi híreket, esettanulmányokat, iránymutatásokat tesz közzé, valamint a közszféra által készített válogatott nyílt forrású alkalmazások leltárát. Az OSO dokumentálta is a népszerű szoftvereket. Az IDABC munkaprogramja a OSOra épít majd, folytatva az OSS együttműködést. A 2006os munka egy nyílt forrású szoftvertár (Open Source Software Repository, OSOR) kialakításával kezdődik, ami szerte Európában központi találkozópont és együttműködési platform lesz az OSS projektek számára a közigazgatás területén. Ez hatalmas kihívás: mivel az OSOR nem csak egy IT platform, ami megkönnyíti a közigazgatással kapcsolatos szoftverek cseréjét. Ha a tervezett felmérés megerősíti a tagállamok igényét és érdeklődését, akkor az OSOR prototípussá válik: az új alkalmazásokon történő online együttműködést aktívan előmozdító központtá. A jövőben az OSOR
51 http://europa.eu.int/idabc/en/chapter/452
32 / 86
csapata közösségek hálózatát hozza létre, valamint összekapcsolja azokat más európai nyílt forrású szoftver adatbázisokkal és szoftvertárakkal, ezzel a hasznára fordítva az együttműködést. Konkrét iránymutatások és tanulmányok fogják kísérni az együttműködési törekvéseket. Készülőben egy tanulmány a tagállamok szoftverprojektjeinek szervezeti és jogi hátteréről, egy eközbeszerzési platformot mutatva be példaként. A tanulmány tartalmazza az EUPL (European Public License Európai Közösségi Licensz) IDABC által átdolgozott tervezetét, valamint egy összegzést a tervezettel kapcsolatos vitákról. Az IDABC további esettanulmányokat elemez és tanácsokat tesz közzé, míg a nyílt forrású szoftver beépül az európai eparlamentbe és új kihívásokkal találkozik.
Nyílt forráskód az európai közigazgatásban – felhasználás és fejlesztés
A nyílt forráskódú szoftver (Open Source Software, OSS) valóban beépül a közigazgatásba? Használata csak specifikus IT területekre korlátozódik? Mi motiválhatja a közigazgatási szerveket, hogy ingyenes/szabad/nyílt forrású szoftvereket (Free/Libre/Open Source Software – FLOSS) alkalmazzanak? És milyen kilátás van a jövőbeli fejlődésre?
Ezekre a kérdésekre kézzelfogható bizonyítékokkal alátámasztott választ kaphatunk egy felmérésben, amelyet a MERIT52 jelentetett meg 2005 októberében a Maastrichti Egyetemen. A tanulmány, amely az EUalapította FLOSSPOLS53 kutatási projektben található, a legnagyobb és legkiterjedtebb felmérés a FLOSS használatáról a helyi közigazgatási intézményekben, amit valaha végeztek. Személyre szabott kérdőíveket töltettek ki 4138 szervezetnél Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban, amelyekből összesen 955 érvényes válasz született. Az eredmények reprezentatívak az EU tagállamaira nézve. A tanulmány kimutatta, hogy a helyi kormányzatok fele már használt legalább néhány FLOSS szoftvert (lásd 1. ábra). A további 29% nem volt tudatában, hogy ingyenes/szabad/nyílt forrású szoftvereket használna, de megnevezett néhány FLOSS szoftvert (például GNU/Linux, MySQL, Apache), amikor az általuk használt programokról kérdezték őket. Ez a „nem tudatos” FLOSS használat váratlanul érte a kutatókat. Főleg a kis költségvetésű szervezeteknél találtak ilyet. Míg számos közigazgatási szervezet használ „néhány” FLOSSt, csak nagyon kevesen használják kizárólagosan vagy elsődleges szoftverként. A részleges használat a szervereken a legáltalánosabb (40%), ezt követi a részleges használat a munkaállomásokon (16%), és további 20% kísérletezik 52 http://www.merit.unimaas.nl/ 53 http://flosspols.org/
33 / 86
próbaprojektekkel. A kizárólagos FLOSS megvalósítása, mind a munkaállomásokon, mind a szervereken nagyon ritka. Nyilvánvaló lehetőség van a használat növelésére: azoknak a szervezeteknek, amelyek már használják a FLOSS szoftvereket, több mint két harmada szándékozik többet fektetni az ilyen típusú szoftverekbe. Ezalatt a jelenlegi FLOSSt nemhasználók 38%a mondja, hogy be kívánja vezetni a FLOSS szoftverek használatát. A FLOSS használatot növelni kívánók egyötöde a teljes áttérést tűzte ki célul. Az európai közigazgatási szervezetek nyilvánvalóan felismerik az OSS bevezetésének számos különböző előnyét. A lehetőség, hogy igényeiknek megfelelően személyre szabhatják a FLOSS szoftvert, és hogy kombinálhatják a már meglévő hagyományos kereskedelmi szoftverekkel, kritikus tényező. Ahogy a 2es ábra mutatja, azoknak a közigazgatási intézmények, amelyeknek specifikus igényeik vannak, szintén jobban hajlanak a FLOSS szoftverek használatára. A jelenlegi nemhasználók számára a testreszabás igénye erős/jelentős vonzerő a jövőbeni FLOSS használat növelésére. A szoftverbeszállítótól való függetlenség igénye szintén erősen motivál a FLOSS használatára. Összefüggés mutatkozik az elárusítóktól való „túlzott függés” érzete és a FLOSS használat növelésének vágya között. További bizonyíték áll rendelkezésre ennek az érvnek az alátámasztására: míg a nemhasználók egynégy elárusítóval állnak kapcsolatban, akiktől függenek, a FLOSS felhasználók több elárusító versenyét fordíthatják a hasznukra egyegy beszerzésnél. A költség szintén fontos tényező. A licenszdíjak 20%át teszik ki az IT költségvetésnek, és a válaszadók fele ezt túl soknak gondolja. A jelenlegi nemhasználók körében egyre fontosabb szempont a költség, amikor a nyílt forrású szoftverek felé történő elmozdulás kerül szóba. Vannak előrelátható akadályok is. A nemhasználók többnyire vonakodnak elsőként váltani a FLOSS szoftverek használatában a hasonló szervezetek közül. A legtöbb közigazgatási szervezet szeretne látni egy hasonló szervezetet, aki előttük adoptálja a FLOSS szoftvereket. Ez a felfedezés növeli az olyan információs platformok értékét, mint például az IDABC OSO, ahol idevonatkozó tervezetek találhatók. A másik akadály a képzés állítólagosan nagy költsége. Azonban ez csak a nemhasználókat nyugtalanítja; a jelenlegi felhasználók tapasztalata, akik a nemhasználóknál jobban értékelték az előnyöket, azt mutatja, hogy a képzés költségeitől és a támogatás hiányától való félelem jogosságát a gyakorlat nem igazolja. Gyakran felmerül az az aggály, hogy míg a licensz költségeit csökkenti a FLOSS, addig a fenntartás kiadásai növekednek, ami a költségek emelkedéséhez vezet. Valójában a felmérés azt mutatja, hogy a FLOSS felhasználók kevésbé hajlanak a külső karbantartásra, mint a nemhasználók. Úgy tűnik, a FLOSS használatával csökken a szervezetek egy gépre jutó adminisztrációs költsége. Így a FLOSSt használók IT adminisztrátoronként 35%al több gépet üzemeltethetnek, mint a nemhasználók, ezért a nagy leterheltségű IT osztályok jobban hajlanak a jövőben a FLOSS használatára.
34 / 86
Annak ellenére, hogy a testreszabás fontos tényező, a helyi közigazgatási szervezeteknek csak kis része fejleszt saját szoftvert vagy járul hozzá a FLOSS projektekhez és közösségekhez. Az alábbi holland adatok, ahol kiterjedt felmérést végeztek, talán iránymutatóul szolgálhatnak: a holland közigazgatási szervezetek 12%a olyan saját szoftvereket használ, melyek terjeszthetők FLOSS licensz alatt. Csupán a közigazgatási szervezetek 7%a tette közzé a kódot vagy alkalmaz nyílt forrású licensz alatt. A beszámolóból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az európai helyi kormányzatokban nagy lehetőségek rejlenek a FLOSS használatának kiterjesztésére: „a FLOSS közszférában való elfogadtatásának növelésére irányuló politikának […] a FLOSS költségeinek és előnyeinek tudatosítására kell koncentrálnia, a próba projektekre és a kísérletezésre bátorítani, hogy a szervezetek tapasztalatot gyűjthessenek és jobb döntéseket hozhassanak, valamint hogy elősegítsék a tapasztalatok cseréjét a szervezetek között, s ezzel eloszlassák a képzési költségekkel és a karbantartás elérhetőségével kapcsolatos félelmeket.” További információkért olvassa el a teljes beszámolót a http://flosspols.org vagy a http://www.merit.unimaas.nl címen.
Együttműködésen alapuló szoftverfejlesztés a közszférában Az együttműködésen alapuló szoftverfejlesztés úgy valósítható meg, hogy az európai közszféra igényeinek kielégítésére az ingyenes/nyílt forrású modellt alkalmazzuk. A belga kormány szakembere, Oliver Schneider az alábbiakban tisztázza ezt az elgondolást.
A 2005ös karlsruhei Linuxtag IDABC műhelyének ideje alatt Oliver Schneider, a belga szövetségi köztársaság stratégiai munkatársa együttműködésen alapuló fejlesztést javasolt az európai közszférában. Mr. Schneider, aki olyan területekért felelős, mint a nyílt forrású szoftverpolitika és a nyílt szabványú megoldások, most a Synergy kérdéseire válaszol. Miért kívánja bevezetni az együttműködésen alapuló fejlesztést? A kölcsönösségen alapuló fejlesztés nem új olyan területeken, mint a víz vagy energia ellátás, hulladékfeldolgozás, kórházak stb., ahol a különböző szervezetek egyesítik céljaikat és megosztják a költségeiket. Szintén jelen van a szoftverek világában, a helyi – többnyire regionális – kezdeményezésekben. Az együttműködéssel elkerülhető, hogy ugyanazon ötleteket többször is feltalálják. Az előnyt a fejlesztés és karbantartás területén felmerülő költségcsökkenés jelenti. A nyílt forrású modell alkalmazása az együttműködésen alapuló projektekben nem csak az előállított szoftver megosztását fogja megkönnyíteni, hanem növeli a szoftverbeszállítótól való függetlenséget is. A felhasználói és fejlesztői bázis növelésével a nyílt forrású szoftverek jobb hosszútávú támogatást biztosíthatnak. Számolhatunke valamilyen sajátos előnnyel Európát tekintve? Az internet használat és az elenyésző előállítási költségek következtében a szoftverek rugalmassá és alkalmazkodóvá tehetők. Ezen felül két ösztönző erő is jelen van: először is, ahogy az EU 35 / 86
direktívákat adaptálják, az ekormányzatok szerkezete összehasonlítható lesz a különböző tagállamokban. Ez elősegíti majd az alkalmazások megosztását a különböző nemzeti közigazgatási intézmények között. Továbbá a kooperatív fejlesztés megoldhatja a legtöbb együttműködéssel kapcsolatos kérdést: valójában, bár léteznek közös irányelvek, ennek a technikai kivitelezés elaprózódása többszörösen is gátat állít, amit csak az együttműködés oldhat fel. Elég érettek a közigazgatási intézmények egy ilyen típusú szemlélethez? Az IDABC ’Nyílt forrású szoftverek összesítése’ címet viselő tanulmánya 2002ben felnyitotta a szemeket és népszerűvé tette az elképzelést. Bár ez nem volt elég ahhoz, hogy kézzelfogható eredmények születhessenek, az elmúlt három évben megalakult az Európai Együttműködési Ügynökség, több területen közös szerkezettel és szabványokkal. Az OSO (Open Source Observatory – Nyílt Forráskód Megfigyelőközpont) figyelemmel követte az előrehaladást és a tudatosság alakulását a közszféra közösségeiben. Most eljött az ideje, hogy utat adjunk az első kezdeményezéseknek. Mik lesznek a következő lépések? Az ebeszerzés és az ekatalógus ideális jelöltek a sajátos szemléletmód miatt. Az IDABC már lefektette az alapokat azáltal, hogy indítványozta az XML formátum használatát. A jelenlegi európai i2010 terv szerint előreláthatóan minden EU tagállamnak alkalmaznia kell ilyen megoldásokat 2010 ig, ami befektetést igényel. Sok esetben azok a helyi és regionális hatóságok, amik a közbeszerzési pályázatok 80%ért felelnek, nem rendelkeznek – az országtól és annak méretétől függően – elegendő forrással, hogy saját kezdeményezésű fejlesztésbe kezdjenek. Az eközbeszerzés és ekatalógus megoldások nagyon összetett projektek. A közigazgatási szervezetek közötti együttműködés tűnik az egyetlen alternatívának mind az i2010 céljainak eléréséhez, mind a technikai együttműködés megvalósításához. Előzetes felmérésként az IDABC elindított egy kutatást a közösségen alapuló ebeszerzés projekt jogi és szervezési lehetőségeiről, hogy számos tagállam közösen kivitelezhesse és irányíthassa.
Közösség létrehozása, avagy hogyan dolgozzunk együtt nyílt forráskódon A nyílt forráskódú szoftver (Open Source Software, OSS) legnagyobb haszna nem az alacsony költség, vagy a kódhoz való szabad hozzáférés, hanem a tudás megosztása nagy közösségeken belül, együtt dolgozó emberek között. Hogy a közszféra szervezetei hasznát láthassák mindennek az IDABC megjelentetett egy tanulmányt „Útmutató a szabad szoftverfejlesztőkkel való együttműködéshez a közszféra számára” címmel.
Az útmutató tájékoztatást ad azzal kapcsolatban, hogyan alapítsunk, motiváljunk, szervezzünk fejlesztői közösségeket, illetve részletesen kitér arra, hogyan építsük fel ezek jogi keretrendszerét. A következő 36 / 86
11 lépés összefoglalja a sikeres együttműködéshez szükséges tanácsokat. 1. Határozzuk meg a célunkat mi lesz vonzó a fejlesztők számára? Mutassuk meg, mink van, mielőtt az OSSközösség segítségét kérnénk. A legjobb módszer erre az alkalmazás "magjának" szabaddá tétele, akár cégen belül, akár alvállalkozóval fejlesztettük is ki azt. 2. Szólítsd meg a fejlesztői közösséget! Ha senki nem tudja, hogy mit akarsz, senki nem fog válaszolni. Fontos az ötletet széles körben megismertetni, szem előtt tartva, hogy kit is szeretnénk megszólítani. 3. A közösség bevonása a problémamegoldásba. Már létező közösséget is be lehet vonni a problémamegoldásba, ha rendelkezünk egyező problémákkal. (mint pl. ahogy a GNU/LinEx együtt dolgozik a Debian közösséggel). 4. (vagy) Vond be a közösséget egy már létező szoftver fejlesztésébe! A másik megoldás egy már működő, nagyobb érdeklődésre számot tartó program kibocsátása, így nemcsak az érdeklődés csíráját kelted fel (pl. Netscape). 5. Találjunk vagy biztosítsunk infrastruktúrát közösségi fejlesztéshez! Építsünk ki csatornákat, hogy magunkhoz vonzzuk a fejlesztőket, ez lehet portál, vagy bármely olyan szolgáltatás, amely hasznos lehet a közösségnek. 6. Működjünk együtt és biztosítsuk a lehetőséget a visszajelzésre! Győződjünk meg róla, hogy a közszféra szervezetei folyamatos párbeszédet folytatnake a fejlesztőkkel. Az OSSfejlesztőknek folyamatos visszajelzésre van szükségük, melyekre általában gyorsan reagálnak. 7. Ismerjük fel a közösség vezetőit! A szabad szoftveres közösségek önszerveződők, így általában a legfőbb kezdeményezők válnak vezetőkké. Ismerjük fel ezeket az embereket és tartsunk velük kapcsolatot. 8. Ismerjük fel a döntési mechanizmusokat, így kiegyensúlyozhatjuk a versenyt és az együttműködést a fejlesztők között! Habár a szabad szoftverfejlesztés közösségi szellemben történik, a versenyszellem erősen jelen van. A közszféra feladata, hogy elősegítse a versenyt a különböző megoldások között. 9. Adott esetben találjuk meg a megfelelő motiváló erőt! A fejlesztők nem jótékonyságból dolgoznak. A közszféra feladata motiválni a fejlesztőket, ehhez meg kell találni az alkalmas eszközöket. 10. Monitorozzuk és értékeljük az eredményeket! Folyamatosan figyeljük a kapcsolatot a fejlesztők és a felhasználók között. 11. Vonjunk be másokat is a munkánkba! Hozzunk létre közösséget a közszférán belül. Egyedül kevesebb a működő fejlesztői közösség létrehozásának esélye. A teljes útmutató itt található: http://europa.eu.int/idabc/en/document/3879/471
37 / 86
Vitás jogi kérdések az OSSszel kapcsolatban
A nyílt forrású szoftverek (Open Source Software OSS) használata nemcsak technikai és szervezési kérdéseket vet föl: a jogi vonatkozásokkal is foglalkozni kell. A licensszel kapcsolatos legfontosabb kérdések a garancia, felelősség, a szellemi tulajdonjogok megsértése stb.
Alapvetően ugyanazok a szabályok vonatkoznak minden az OSI (Open Source Initiative Nyílt Forráskód Kezdeményezés) feltételt betartó licenszre. A biztosított jogokkal kapcsolatos kitételek a következők: – hozzáférés a forráskódhoz; – lehetőség biztosítása a kód megváltoztatására, tiszteletben tartva a eredeti kitételeket; – lehetőség az ismételt kiadásra; – nincsen megkülönböztetés a felhasználókra nézve; – nem lehetnek megkötések arra vonatkozóan, hogy beépíthessék a szoftvert más termékekbe, vagy terjeszthessék. – az általánosságok ellenére nem egy, hanem több(száz) licenszmodell van, melyek a terjesztésre vonatkozó kitételek miatt nem kompatibilisek. A GNU GPL (General Public Licence) a legkevésbé engedékenyek közül való, mivel bármilyen GPL elem újbóli kiadása (ha pl. egy nagyobb szoftverbe kívánjuk beépíteni) csak ugyanolyan GPL feltételek mellett történhet meg. Mivel napjaink megoldásai számos meglévő elemből építkeznek, és a használatra kész GPLelemek ezrei érhetők el az interneten, ez problémát jelenthet azoknál a fejlesztőknél, akik kereskedelmi alkalmazásokat készítenek, azonban nem akarják kiadni a kódot. Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy egyetlen alkalmazott vagy szerződő fél sem használja fel ezeket az elemeket? A kizárólagos tulajdon szabadon terjeszthetővé válhat az ún. víruseffektus miatt. Egyéb problémák akkor merülnek fel, amikor OSSfejlesztők új alkalmazást készítenek. Ekkor ugyanis csak olyan elemeket használhatnak, amelyeknek licenszelése kompatibilis egymással, más licenszű megoldásokat ki kell zárniuk akkor is, ha azok technikailag jobbak. Szerencsére az ide tartozó számos fejlesztő által közkedvelt komponenst tartalmazó licenszek száma 10re csökkent beleértve a GPLt, BSDt (Berkeley Software Distribution), az Apacheot és az MITt, amik mind széles körű felhasználást engedélyeznek. Eltekintve a licensztől, egyéb jogi problémák is felmerülnek: – A joggyakorlat bonyolultabb, amikor a fejlesztési munkát több nem strukturált csoport végzi. 38 / 86
A „pusztán szórakozásból, szabadidőben” fejlesztők gyakran alkalmazottak is, hogyan lehet a két tevékenységet elkülöníteni? – A nyílt forrást fejlesztők fenyegetve érzik magukat a szoftverszabadalmak, különösen a magas szabadalmi díjak miatt (a gazdag vállalatok monopóliumát látják benne), az ötleteik szabad kibontakoztatásának korlátaiként tekintenek rájuk. Az OSSfejlesztők és az „ügyfeleik” között a támogatási és üzemeltetési kapcsolat még kísérleti fázisban van. – A biztonság és felelősség problematikája, például szabadalomsértés esetén, vagy akár a biztosíték hiányának kérdése. Ezekkel nehéz számolni. Európa saját működési keretrendszert hozott létre a kereskedelem, ipar, és fogyasztóvédelem kapcsán, mindezek mellett a nyelvi és kulturális sokszínűség miatt speciális körülményekkel kell szembenéznie: történelmi okokból minden licenszet az Egyesült Államok törvényeit figyelembe véve alkották meg, amikor az OSS mozgalom 20 évvel ezelőtt megszületett. Ez nem aknázza alá az érvényességüket: a Müncheni Bíróság 2004ben kieszközölte a GPL meghatározott alkalmazását, bár ez elbizonytalanította a jogalkalmazást. – A szerzői jogot és az alkotói jogot nem ugyanúgy alkalmazzák (különösen a „szólásszabadság” és etikai törvényeket figyelembe véve: a vélemény visszavonásához, megváltoztatásához és a névtelenséghez való jog). – Az érvényesíthető szerződést (mely gyakran amerikai törvényeken alapul) nehéz az európai bíróknak értékelni és nem egyezik a hatályos európai joggyakorlattal. Jó példák erre az adatvédelem, a garancia vagy a felelősség kérdését érintő záradékok. – A törvénykezés figyelmen kívül hagyja az európai vonatkozásokat: a szövegek csak angolul elérhetők, és a készítők megtagadják hogy a fordítások azonos értékkel bírjanak. –
Az IDABC 2005. júniusában bocsátotta ki az EUPL vázlatát, mely figyelembe veszi ezeket a szempontokat, annak érdekében, hogy elősegítsen egy nyílt forrású licenszelést az EU intézményei által előállított kód számára. Ez csökkenti a Európai Unióra vonatkozó jogi hiányosságokat és kiemeli az európai felek hozzájárulását egy olyan területen, amelyet az USA ügyvédjei uraltak. Az EUPL annak ellenére, hogy hivatalosan elfogadták, még mindig vita tárgya, mert még nincs meg a fejlesztői bázisa, melyek alátámasztják a sikeres OSS licenszeket, mint például a GNU GPL. Az EUPL sikeres fejlesztésének feltétele, hogy bevonja az európai közszféra szervezeteit a közös fejlesztési munkába, rávilágítson a tagállamok számára a jogi és nyelvi konformitás fontosságára, valamint hasson az OSS licenszekre. Ez utóbbi tartalmazza azt, hogy átjárhatóság valósuljon meg a GNU GPL, valamint OSI licenszek között, és ha lehetséges, hosszú távon kompatibilitást biztosítson a legelterjedtebb licenszekkel. Bővebben: http://europa.eu.int/idabc/en/document/2623
Útban a harmonizáció felé: Larry Rosen's OSL V 3.0 tervezete Lawrence Rosen ügyvéd és számítógépszakértő, a OSI korábbi titkára és tanácstagja. Az OSL V 2.0 39 / 86
szerzője, amiről azt tartják, hogy a leginkább illeszkedik az Európai Bizottság követelményeihez. Az OSLnek van egy, a GPLhez hasonló ún. „copyleft” hatása, ám annál sokkal nagyobb nemzetközi vetülettel bír. Lawrence Rosen úgy tervezte az OSL V 3.0t, hogy az megfeleljen az EUPL által támasztott nyelvi követelményeknek. Különösen a fordításhoz való jogot, a közzététellel kapcsolatos megjegyzéseket, a változtatások követhetőségét vizsgálja, valamint az alkalmazott törvényeket és hatásköröket. Anélkül, hogy messzemenő következtetéseket vonnánk le, ez a megközelítés talán egy nemzetközi párbeszéd kezdete lehet az Open Source Licenszing területén. Bővebben: http://www.rosenlaw.com/OSL3.0.htm
Interjú Prof. Eben Moglennel Prof. Eben Moglen nemzetközileg ismert jogász és akadémikus, tagja az FSF (Free Software Foundation – Szabad Szoftver Alapítvány) igazgatói bizottságának. Az 1985ben Richard Stallmann által Bostonban (USA) alapított FSF a General Public License (GPL) tulajdonosa, Prof. Eben Moglen
mely a világon a legelterjedtebb szabad szoftveres licensz. Mint az FSF általános jogtanácsosa, Moglen kezeli az Alapítvány jogi ügyeit, így vezető szerepet tölt be a GPL
fejlesztésében és terjedésének elősegítésében.
A '80as évek során Richard Stallman megalkotta a szabad szoftveres mozgalmat a forradalmi GPL licensszel. Az ötlet teljesen szokatlan volt, valahogy így lehetne összegezni: „teljesen szabad kezet biztosítok a szoftveremmel kapcsolatban, be lehet építeni, tovább lehet adni, egyetlen kikötéssel, ha te is biztosítod ugyanezeket a jogokat az új szoftverrel kapcsolatban.” Hogyan tudná jellemezni a mostani helyzetet a projektek és a fejlesztők szempontjából? Húsz év után a GNU General Public Licence (GNU GPL) a leginkább elterjedt licensz a szoftverfejlesztésben. A MERIT által a Sourceforgeról összeállított adatok alapján kijelenthetjük, hogy hetente 5 millió munkaórányi GPL licenszű program jön létre. Ha a GNU GPL egy cég lenne, ez volna a a világ legnagyobb szoftverfejlesztési vállalata, jóval nagyobb, mint a Microsoft. Persze ez nem egy cég, hanem egy mozgalom, amely már mostanra átformálta a világ szoftveriparát és egyre meghatározóbb lesz. A GPL fejlődött az idők folyamán, jelenleg GPLv2 a neve, és tervbe van véve a GPLv3. Milyen fejlődést várhatunk az új változattól? Az FSF nem beszél a licensz konkrét tartalmáról a GPLv3 First Discussion Draft (előzetes vitaindító tervezet) nyilvánosságra hozatala előtt, melyet 2006 első felére tervezünk. Azt reméljük, hogy ez a 40 / 86
tervezet és az utána következők egyre csiszoltabbá válnak egy világméretű nyilvános vita eredményeképpen, mely számításaink szerint a naptári év végéig fog tartani. A formaságok kedvéért a licenszet 2007 első felében szándékozunk kihirdetni. Mi a helyzet a GPLv3 gondos kidolgozásával? Hogyan és kik által történik a GPLv3 módosítása, megvitatása és kibocsátása? A GPLv3 folyamatos fejlesztés alatt van egészen azóta, mióta Stallmann úrral és az Alapítvánnyal kezdtem el dolgozni 1993ban. Elsősorban együtt újabban az Alapítvány egyéb tagjaival is megvitatjuk, és finomítjuk az egyes lehetséges verziókat. Elfoglaltak vagyunk: mind a tanítványaim, mind a többi jogász, akikkel együtt dolgozom szerte a világon, hiszen komoly összehasonlító elemzésnek vetünk alá minden GPLt érintő változást a világ nagyobb copyright rendszereivel összevetve. A hosszú fejlesztés képezi a nemhivatalos részét azoknak a viszonylag mérsékelt változásoknak, melyeket szeretnénk a GPLv3 előzetes vitaindító tervezetében látni. A tervezet legjobb megítélésünk szerint tartalmazza majd azokat a szükséges változtatásokat, amelyeket a licenszben szeretnénk tudni egy újabb évtizedig. A piszkozattal egyetemben, kiadunk egy Elemző Dokumentumot, mely magyarázattal szolgál az összes változtatásra, rávilágítva a licensz alapvető céljára: megvédeni a felhasználók szabadságát a szoftverével egyetemben. Valamivel a két dokumentum nyilvánosságra hozatala előtt kiadjuk a Fejlesztési Dokumentumot, amely a nyilvános vita folyamatának komplett ütemterve. Reményeim szerint több tízezer, talán több mint százezer ember fejti ki véleményét az első, majd az azt követő vitaindító tervezettel kapcsolatban. Tudna valami közelebbit mondani ezeknek a szakaszoknak az időzítéséről? Úgy remélem a hivatalos kiadása 2006 januárjában lesz. A szoftverek, melyek GPLv2 alatt látnak napvilágot automatikusan GPLv3 licenszűvé válnak, miután az elkészül? A GPLv2 9. részében található verziókra vonatkozó záradék értelmében, amennyiben a GPLv3 hivatalosan megjelenik, a módosított vagy módosítatlan GPLes, új kiadású programok, amelyek nem kötik magukat kifejezetten a GPLv2 licenszhez GPLv3 alatt jelennek meg. Az FSF az összes általa felügyelt programot kiadja az új licensz alatt, reményeink szerint a többi GPLes projekt is megteszi ezt a lépést a következő verzió kiadásakor. Ha maguk a projektek nem is a GPLv2 9. bekezdése értelmében kerülnek nyilvánosságra, bármely személy, aki birtokol egy példányt, megteheti hogy kiadja „bármely későbbi verzió” alatt, így az átállás bár nem teljesen automatikusan gyorsan végbe fog menni. A kifejezetten GPLv2 licenszű programoknál a döntés a jogok birtokosa, vagy birtokosai, illetve a licenszeléssel kapcsolatos 41 / 86
döntéseket hozók kezében van. A Szabad Szoftver avagy „Nyílt Forráskód” olyan népszerűvé vált, hogy több mint 100 különböző licenszelés létezik. Ezáltal felmerül a kompatibilitás kérdése. Úgy néz ki, hogy a GPL „copyleft” feltétele, mely szerint „ugyanazt a szabadságot kell biztosítani” azt jelenti, hogy a GPLt kell használni az ismételt kiadásnál is. Mi tehát ennek következtében a jelentése annak, hogy valami „kompatibilis” a GPLel? Más szabad szoftver licenszek kompatibilisek a GPLel, amennyiben: (1) engedélyezett a kód módosított változatának kiadása GPL alatt, vagy (2) nem látja el a program terjesztését további korlátozásokkal, valamint nem enged meg egyéb terjesztési módokat, mint a GPL. Az Európai bizottság kiadta az Európai Public Licence (EUPL) tervezetét. Ennek a kezdeményezésnek a célja, hogy az EU közösség által készített szoftvereket (különösen az IDABC szoftvereket) e licensz szerint adja ki, mely megfelel az EU előírásainak. A másodlagos célja, hogy kifejezetten az EU igényei szerint készüljenek el, a 25 tagállam nyelvét és nemzeti eltéréseit figyelembe véve. Kommentálná a tervezetet? Úgy gondolom, hogy az EUPL világosan fogalmaz meg sok igényt és aggodalmat, melyeket a szabad szoftveres licenszeknek köztük a GPLnek figyelembe kell vennie. Remélem, hogy ezek az igények és aggodalmak egy olyan licenszben fogalmazódnak meg, amely nem inkompatibilis a GPL el, vagy más vezető szabad szoftveres licensszel. Milyen körülmények között lehet a tervezet kompatibilis a GPLel? Azt hiszem, hogy ez a kérdés még nem érett meg, lévén még a tervezet kidolgozás és módosítás alatt. Jelenleg még nincs kiadott kód EUPL licensszel. Azt kell gondolnunk, hogy az EUPL sokkal inkább egy tárgyalási alap jelenleg, mint egy működő dolog. Inkább azt kérdezném: „hogyan segítené a GPL a leghatékonyabban az EUPLben megtestesült igények és aggodalmak megfogalmazását?” Ha erre a kérdésre keressük a választ, akkor a GPLv3 elkészítésénél lyukadunk ki. Talán maga a kérdés is értelmetlenné válik, mivel pontosan ez történik most, hiszen a világ legnépszerűbb licenszének megváltoztatásáról beszélünk, ezáltal valószínűleg Európa lakói látják hasznát azoknak a szoftvereknek, melyek elkészítéséért adót fizettek. http://emoglen.law.columbia.edu/ Az FSF weboldala: http://www.fsf.org/
42 / 86
Holland útmutató a nyílt szabványok és a nyílt forrású szoftverek közbeszerzési folyamatáról A holland kormány OSOSS54 (Open Standards and Open Source Software – nyílt szabvány és nyíl forrású szoftver) programját bízta meg a gazdasági miniszter, hogy hozzon létre egy útmutatót a kormányzati szerveknek arról, hogyan kezeljék az OSOSSt a közbeszerzésekben. A holland projekt fő mozgatórugója a közszféra szervezetei által tapasztalt problémák voltak az OSS közbeszerzésében. Az új OSOSS útmutató rávilágít arra, hogy egy állami intézménynek a közbeszerzésben bizonyos körülmények között érdemes előnyben részesíteni az OSOSSt. Az útmutató definíciókkal kezdődik. A „nyílt szabvány” az OSOSS programban az Európai Együttműködési Keretrendszerből származik, melyet az IDABC fejlesztett ki. Ami az OSSt illeti az OSI tízlépéses definícióját használjuk. Általában csak olyan állami szervezet igényelhet nyílt szabványú megoldást a közbeszerzési dokumentumban, amely képes a nyílt szabvány minden feltételét maradéktalanul betartani. Amennyiben az igények csak részben kielégíthetők, akkor az állami szervezet előnyben részesítheti (nem kötelezően) a nyílt szabványt. Ugyanez igaz a nyílt forráskódra. A megkötések és normák szintén kedveznek ezen megoldásoknak. Például a holland „Kód az információ biztonságáért” című dokumentum azt tanácsolja, hogy a forráskódnak hozzáférhetőnek kell lennie auditálás céljából. Az útmutatóval összhangban az is megengedett, hogy bizonyos szabvány, vagy szoftver nevére (pl. ebXML) hivatkozzunk, de csak abban az esetben, ha lehetetlen leírni a szükséges részleteket a funkcionalitásra vonatkozóan. Az útmutató erősen ajánlja a „vagy annak megfelelő” jelző használatát, amennyiben egy szabvány megnevezésre kerül. Egy kormányszervezet csak akkor igényelhet OSOSS megoldást, ha az OSSt, vagy a nyílt szabványt elismeri az EU norma, vagy egy európai szabványügyi testület jelentette meg. Az európai normák igénylését nem kell külön megindokolni. Valójában ha egy kormányszervezet úgy dönt, hogy nem igényli a már létező európai normákat, akkor kell megindokolnia miért tesz kivételt. Az útmutató egy pontja arról szól, hogy a fejlődő kisvállalkozások nehézségbe ütközhetnek a szigorú financiális elvárások miatt. Az útmutató fontosnak tartja, hogy az anyagi elvárások a megpályázott szolgáltatás mértékének megfelelőek legyenek. A forráskód elérhetősége együttműködést biztosít az OSS fejlesztőkkel, megszűnik a függés az eredeti szolgáltatótól. Következésképpen a költségek csökkennek, gazdaságosabb működést biztosítva ebben a szférában.
54 http://www.ososs.nl/
43 / 86
A cikk szerzője Bart Knubben, OSS konzultáns, a holland (ICTU információ és kommunikációs technika a közszférában55) program tagja. Bővebb információt az ez irányú holland tevékenységgel kapcsolatban itt találhat: http://www.ososs.nl/ http://www.ictu.nl/
Megegyezés az nyílt forráskód fejlesztéséről Londonban Camden egy a 32 kerület közül Londonban, 198000 lakossal. 2001 óta használ nyílt forráskódot, azóta vesz részt nyílt forráskódú szoftverfejlesztésben.
Kezdetben a beszerzés és támogatás modellje megegyezett a hagyományos kereskedelmi szoftverekével, így nem igazán lehetett érzékelni a nyílt forráskód hasznát. A camdeni csapat úgy döntött, hogy felülvizsgálja a nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos közbeszerzéseket. A hagyományos megoldás mely szerint a programokkal kapcsolatos fejlesztéseket és támogatást házon belül oldják meg nem tűnt életképesnek, mivel Camdennek nagyon kicsi az ilyen jellegű kapacitása. Külső erőforrások bevonása a TCOt elfogadhatatlan szintre növelte volna. A megfelelő megoldásnak az látszott, hogy megnyitják a piacot annyi szállítónak, amennyinek csak lehetséges. Azáltal, hogy bárki szabadon beléphetett a piacra és letölthette a forráskódot megkötések nélkül, megmutatkozott a szabad forrás ereje a kereskedelmi szoftverekkel szemben, amikor az eredeti szállító gyakran nagyon szigorú árpolitikát alkalmazott. A probléma, ami előállt a végfelhasználók számára (akik tipikusan kevés erőforrással rendelkeznek) a végtermék támogatása volt. A camdeni csapat a Red Hathez fordult aki 2001ben éppen támogatta egy tartalomkezelőrendszer fejlesztését hogy tárgyaljanak a lehetséges megoldásokról. Létrejött egy hivatalos támogatási megállapodás, melyben a Red Hat vállalta, hogy minőségbiztosítási szerepet tölt be a más forrásból származó kóddal kapcsolatban. A minőségellenőrzést követően az új kód támogatását már magában foglalta az eredeti támogatási megállapodás. A minőségellenőrzési eljárás nem szerepelt a támogatási megállapodásban és külön költségként kellett feltünteti a beszerzésben. A kezdeti eredmények bátorítólag hatottak néhány cégre, akik beléptek a piacra, és fejleszteni kezdték a platformot. A megtakarítások azonban nem voltak olyan mértékűek, mint eredetileg várták. A felülvizsgálat eredményeképpen a csapat úgy találta, hogy a minőségbiztosítási költségeket csökkenteni lehetne az igények jobb feltérképezésével, ennek eredményeképpen a candemi csapat elfogadta a „Rational Unified Process”t, mint erre vonatkozó szabványt. A közbeszerzéssel kapcsolatos mindenre kiterjedő igénymeghatározás lehetővé tette a potenciális szállítók számára, hogy pontosabb fejlesztési idővel számoljanak. Meglepő eredményként külföldi 55 http://www.ictu.nl/
44 / 86
szállítók is jelentkeztek. Az eljárás eredményeképpen sikerült csökkenteni mind a fejlesztési időt, mind a költséget. A Camden modell azt mutatja be, hogy fel lehet használni a nyílt piac és a nyílt forrás kombinációját pénz megtakarítására. Alasdair Mangham, a cikk szerzője az EServices Development elnöke, Londonban, Camden kerületben.
Valóban készen áll az üzleti felhasználásra a nyílt forráskód? Az üzleti és közigazgatási szervezetek az ICT kihívásaira adott válaszainak középpontjában a célszerűség, a funkcionalitás és az „értéket a pénzért” elve állt. A nyílt szabvány teljes mértékű együttműködést tesz lehetővé az ICT gazdaságirendszerek számára a kereskedelmi szoftverek és az OSS (Open Source Software nyílt forráskódú szoftverek) elemei között. Az OSS együttműködésen alapuló megközelítése új távlatokat nyit. Alasdair Mangham
Az OSS előnyt jelent az üzletben, de a közszféra nyerhet vele a legtöbbet. Ezek az előnyök nem csak abból adódnak, hogy csökkennek a költségek, hanem a szoftverfejlesztési eljárásból és a licenszekből is. Az, hogy megosszák, fenntartsák és fejlesszék a szoftver kódokat, lehetőséget biztosít a szervezeteknek az együttműködésre, és szolgáltatásaik fejlesztésére azáltal, hogy folyamatosan építhetnek mások tapasztalataira. Az ilyen együttműködés volt az alapja az olyan piaci nagyágyúknak, mint az Apache, Linux, sőt magának az Internetnek is. A forráskódhoz való korlátlan hozzáférés és az OSS licensz által kínált szabadság adja a jogi alapját egy efféle együttműködésnek. Remek például szolgálnak az így együtt dolgozó szervezetek. Az Extremandura jól ismert sikere mások által fejlesztett alapokon nyugszik. Még mindig nem láttunk azonban igazi példákat európai szervezetekről, akik páneurópai alkalmazásokat fejlesztenének hasonló módon. Az OSS a szellemi jogok helyett a szolgáltatásra helyezi a hangsúlyt. Nem kell feleslegesen és drágán frissítenünk a szoftverünket, hanem a szolgáltatás minősége alapján választhatjuk meg partnerünket. Ez kiváló lehetőség arra, hogy átépítsük Európa ICT iparát, inkább szolgáltatás, mint szoftver központúvá téve, hogy mind a nemzeti, mind a globális piacokon fenntartható legyen. A kisebb szolgáltatók egyenlő eséllyel versenyezhetnek a nagyokkal, a felhasználók pedig az üzleti kompatibilitás, és nem a méret alapján választhatják meg partnereiket. Az OFE56 (Open Forum Europe Európai Nyílt Fórum) felmérései sorra azt mutatják, hogy a főbb aggályok megmaradtak. Itt lesznek még ezek a vállalatok öt év múlva? Megvan a szállításhoz szükséges szakértelmük? Az ipar elfogadja és megerősíti ezeket az aggályokat. Egyre valószínűbb, hogy nemzeti és nemzetközi konzorciumok alakulnak majd kisebb, egymást támogató cégek közreműködésével, versengve az új üzletért. 56 http://www.openforumeurope.org/
45 / 86
A OSS lehetővé teszi azt, hogy ezek a kereskedelmi világban nem létező átalakulások nyíltan menjenek végbe. Az OSS kihívás elé állítja a piaci status quot, de mint minden ilyen kettészakadás, néhányaknak lehetőséget, míg másoknak fenyegetést jelent. Szerencsére a nemzeti, regionális, és helyi kormányzatok számára mind a nyílt szabványok, mind az OSS jó hír. Az előnyök kihasználása és a kényszerek feloldása biztosítani fogja, hogy Európa valóban „nyitott” legyen. Graham Tailor, e cikk szerzője alapított a az Open Forum Europeot, amely egy ipari szervezet arra, „hogy felgyorsítsa, megerősítse és elterjessze az OSS használatát”. Az Európai Nyitott Fórummal kapcsolatos bővebb információt itt talál: http://www.openforumeurope.org/
46 / 86
Az Európai Biometrikus Portál Az Európa Tanács elindította a teljes mértékben nyílt forráskódon alapuló Európai Biometrikus Portált57 (EBP).
Az EBP megalapításának célja, hogy elősegítse és támogassa az információáramlást a
Az Európai biometrikus technológia iránt érdeklődő, azt bevezető, vagy fejlesztő európai tagállamok Biometriku között. s Portál logója Nyíltsága a technikai részen túl tartalmára is jellemző: a kormányzati, ipari és civil
társaságok szabadon tölthetnek fel híreket, eseményeket, cikkeket, mintegy „wikipédiás” szellemben.
Miért nyílt forrás? Mindenekelőtt: az ár. Ebben a tekintetben megfelelő szakembergárdával a nyílt forráskód verhetetlen. További előnye, hogy leveszi a beszerzéssel járó terheket, nem kell a partner vagy helyi képviselő kiválasztásával foglalkozni, emellett a szerződéssel, valamint a számlázással kapcsolatos költségek is csökkennek. A részegységek amennyiben azok nem kielégítőek bármikor kicserélhetők. Másodsorban: a teljesítmény. Akár egy Intelkompatibilis processzorral ellátott szerver is képes üzemeltetni a szolgáltatást, amennyiben a megfelelő sávszélesség adott. Harmadsorban: stabilitás és tartósság. Jól bevált eszközök, nincs átállási vagy frissítési kényszer, a szoftverek összhangban vannak a W3C szabvánnyal. Végül: a hordozhatóság. Egy kétéves bevezető időszak után átveheti más szolgáltató a hosztolást. A nyílt forráskódú megoldásoknak a legkisebb az átállási költsége minden lehetséges helyzetben. http://www.europeanbiometrics.info/
IPM58 (Interactive Policy Making Interaktív Szabályzat Készítő): hamarosan elérhető a nyílt forráskódú verzió. Az IPM két internetalapú eszközt tartalmaz, melyek a "Your voice in Europe" portálon találhatók: az eszköz információkat gyűjt a városlakókról és cégek EU rendeletekkel kapcsolatos napi problémáiról, az „online párbeszéd” pedig kérdésfeltevést tesz lehetővé az adott szabályozással összefüggő problémákkal kapcsolatban. 57 http://www.europeanbiometrics.info/ 58 http://europa.eu.int/yourvoice/ipm
47 / 86
Az IPM hasznosságát igazolja az a tény, hogy 194 európai információs központ, 13 fogyasztói központ és 54 városi tanácsadó testület használja. 18.000 esetet gyűjtöttek össze 28 EU szabályozási területtel kapcsolatban, valamint 100 online konzultáció 45.000 hozzászólást eredményezett. A nyílt forráskódú IPM verzió Linux platformon fut, Apache és Tomcat4et, OpenCMSt, Open LDAPot, JDBCXMLt, Cocoon 2t és MySQLt használ. Az Európa Tanács előreláthatólag kiadja az IPMet a szabad/OSS licensznek szerint, ezzel lehetőséget biztosít a forráskód módosítására a nyelvi és nemzeti igényeknek megfelelően. http://europa.eu.int/yourvoice/ipm/
48 / 86
Beszámoló a II Open Source World Conferenceről Készítette: Bodnár Csaba
Malaga, 2006. február 1517.
Bevezető: Maga a konferencia Malaga hatalmas posztmodern konferenciaközpontjában kapott helyet, a rendelkezésre álló teret csak részben töltve ki. Állítólag kb. 4000 ember regisztrált rá. Én ennél jóval kisebb átlagos napi látogatószámot saccolok, talán 5001000 között lehetett. A konferenciát kiállítás kísérte, ahol a szponzorok állítottak ki. Az összes nagy multinacionális gyártócég fontosnak érezhette a részvételt, ugyanis egyaránt ott volt az IBM, a HP, a Sun, A Siemens, az Oracle stb. Reggeleste kerekasztalbeszélgetéssel kezdődött ill. fejeződött be egyegy nap, közben pedig 45 szekcióra bontva, egymással párhuzamosan zajlottak a különböző előadások, témakörök szerint csoportosítva, időnként 11 félóra, óra pihenőt hagyva az érdeklődők számára. Az előadások nagyrészt spanyolul folytak és sajnos csak az termek kb. felében volt lehetőség szinkrontolmácsolásra, ami igencsak bekorlátozta a nemspanyolajkúak lehetőségeit. Láthatóan a konferenciát bár nemzetközinek volt hirdetve , elsődlegesen a spanyol közönség számára szervezték: az előadók 70%a, a hallgatóság legalább 90%a spanyol volt. A konferencián rajtunk kívül egyetlen magyarral találkoztam: Mantia András, Románia "színeiben" (romániai magyarként) a Kommander nevű KDEsegédeszközről tartott előadást. András a KDE Quanta Plus webfejlesztő környezet fő fejlesztője. Talán jó lenne már nekünk is felmutatni valamit... A konferenciához adott anyagok között szerepel egy a konferencia előadásait tartalmazó sajnos korántsem teljes könyv, a teljes napirend, a legtöbb előadó ismertetésével, továbbá a szponzorok szóróanyagai, köztük egy 2005ös HPkiadvány, amely arról szól, hogy a HP a nyílt forráskódú megoldások teljes skáláját kínálja a közszféra számára. Hogy a konferencia mondandóját tolmácsoljam: győzelem (majdnem) minden fronton. Nem is esett szó különösebben a nyílt forráskód terjesztéséről, sokkal inkább a bevezetésről ill. a nyílt forráskódú projektek menedzseléséről és üzleti modellekről. A rengeteg esettanulmány mindmind sikeres vagy folyamatban lévő nyílt forráskódú projektről számolt be.
A konferencia bevezető szövege: A mottó "Szabadság és innováció" összegzi a konferencia céljait: demonstrálni, hogy a nyílt forráskódú szoftver egy megállapodott, valóságos környezetet jelent, olyan erőteljes és biztonságos megoldást, amelyből komplett információs rendszerek építhetők bármely szervezet számára. 49 / 86
Ugyanakkor motiváló erő is lehet a civil szféra integrációja számára, olyan erő, amely képes leküzdeni a tudás forradalma elé tornyosuló akadályokat, mégpedig úgy, hogy bárki számára elérhetővé teszi a nyílt és magas színvonalú számítógépes fejlesztéseket. Fő témák: ●
●
●
●
● ●
Hogyan fejlődnek a szabad és nyílt forráskódú környezetek, fejlesztői módszerek, együttműködés. A szabad és nyílt forráskód, mint erő, amely a nyílt szabványok használatának irányába hat, annak érdekében, hogy az információs rendszerek szabad felhasználhatóságúak, együttműködőképesek és technikailag függetlenek legyenek. A szabad és nyílt forráskódú szoftver licenszekkel kapcsolatos fejlődés: a GPLtől a Creative Commonig. A közszféra felelőssége az információs rendszerek és a tudásalapú társadalom által használt szoftverek használatával és fejlesztésével kapcsolatosan. A nyílt technológiák aktuális trendjei. A szabad és nyílt forráskódú szoftver, mint kulcsfegyver az oktatásban és a digitális integrációban: eszköz, mozgatóerő és elképzelések összessége.
E felfogás célja a gazdasági aspektusok, a szociális faktorok és egy megvalósítható jövőkép egyesítése, továbbá egyaránt tartalmaz formális jellegű koncepciókat és a gyakorlatban is alkalmazható eljárásokat.
Első nap Délelőtt, még a hivatalos megnyitó előtt különböző szemináriumok kaptak helyet. Olyan szakmai témákról volt szó, mint a KDE, az Apache vagy az IPV6. Elmaradt pedig szívesen megnéztem volna a Linux és a biztonság című előadás, helyette valamelyik egyetem nyíltforráskóddal kapcsolatos tapasztalatairól esett szó. A szemináriumok élvezhetőségét jelentősen csökkentette, hogy ekkor tolmácsolásra még a termek egyikében sem volt lehetőség. A nyitóelőadásokban számunkra ismeretlen spanyol politikusok beszéltek elsősorban a "tömegek" és nem a szakmabeliek számára a nyílt forráskód fontosságáról, az ezek révén megteremthető szabadabb világról, esélyegyenlőségről, felzárkóztatásról.
Michail Bletsas, MIT Ezután az ún. "keynote" előadás következett. Az MIT vette a szárnyai alá a "Laptopot minden gyereknek" ("One Laptop Per Child") elnevezésű nonprofit kezdeményezést, melynek célja, hogy a fejlődő országok gyerekei számára olcsó számítógépet és hálózati elérést biztosítson. Sikerült 100 USD körüli összegből kihozniuk egy olyan notebook számítógépet, amely: ●
kis fogyasztású 50 / 86
●
ha nincs áram, 5 perc kurblizással 1 órán át tud működni
●
automatikusan hálózatba kapcsolható, központi kiszolgáló nélkül
Több fejlődő ország már átutalta a gyártáshoz szükséges összeget, így az hamarosan megkezdődhet. Az előadó a kezdeményezés miértjét így foglalta össze: ●
a gyerekek az országok legfőbb értékei, ők jelentik a jövőt
●
az oktatás a megoldás a legtöbb problémára (kirekesztés, erőszak, elnyomás, ...)
Mexikóból és Spanyolországból egyaránt olyan kérdések jöttek, hogy ők miért nem kaphatnak a gépekből, hiszen pl. Spanyolországnak is vannak elmaradott területei. Válasz: Bárki kaphat, aki jelentkezik. Jelenleg a gyártási kapacitás egy évre előre le van kötve, de már tárgyalnak más gyártókkal is.
Tematikus szekció: Projects of OSS in commercial applications Ezután a "Nyílt forráskódú projektek üzleti alkalmazásokban" c. szekció előadásaira ültem be:
José Luis Molina, IECISA "Változnak az idők". Az előrejelzések szerint néhány éven belül a szolgáltatások 80%a fog nyílt forráskódot is tartalmazni. A tendenciák a szabad szoftver egyre erősebb megjelenését jelzik az üzleti alkalmazásokban is.
Luis Alberto Amigo, Islanda Benchmarkokat alapul véve arról beszélt, hogy a nyílt forráskódú adatbáziskezelők (PostgreSQL, mysql) oly mértékben fejlődnek, hogy immár a nagy, üzleti célú adatbáziskezelőkkel is felveszik a versenyt.
José Camacho, BULL A BULL képviselője Linux és Itániumalapú szuperszámítógépmegoldásukról beszélt.
Javier Vinuales, Yaco A Yaco nevű, groupware szoftverrel foglalkozó cég képviselője szerint a sokféle fizetős (Notes, Exchange, Groupwise) és nyílt (Kolab, OGO, OpenExchange, Hula, Citadel, PHP Groupware, E groupware, Opengroupware) megoldás közül az ingyenesség és a funkcionalitás kettős szempontját tekintve az Opengroupware lehet az optimális megoldás.
51 / 86
Extremadura Extremadura spanyol tartomány képviselője saját nyílt forráskódú projektjükről beszélt: Több mint egymillió eurót kaptak a spanyol kormánytól, 718 ezer eurót az Uniótól (FEDER). A TICmódszertan szerint dolgoztak. A következő rendszerek kerültek kifejlesztésre: eAdministration, eCitizens, eLearning, eBusiness. gnuLinEx saját linux disztribúció További eredmények: gnuLinEx több nyelven is (spanyol, katalán, baszk), Migrációs kézikönyv, FLOSSkézikönyv
Walter Simonazzi, Telvent Nyílt forrású térképészeti megoldásokról beszélt.Kerekasztalbeszélgetés: Szabadalmak, licenszek, intellektuális tulajdonjogok Néhány gondolat a beszélgetésből: A beszélgetésben részt vett az Európai Szabadalmi Hivatal képviselője is. Kemény vita alakult ki a Hivatal létjogosultságáról. Az egyik résztvevő Alberto Barrionuevo szerint a multik nyomására jött létre és az ő érdekeiket képviseli. A Hivatal képviselője szerint ők csak egy végrehajtó szervezet, amely vezérlő szervek akaratát hajtja végre és a törvényi szabályozásoknak megfelelően működik. A nyílt forráskód mára olyan súlyúvá vált, hogy multinacionális cégek használják és szállítanak ezeken alapuló rendszereket. Münchenben tavaly a GPL "megmérettetett" a bíróság előtt, és a német bíróság elfogadta, mint érvényes licenszet. Ennek precedens értéke van.
Második nap A második nap kerekasztalbeszélgetéssel kezdődött:
Kerekasztal: A számítógépipar hosszútávú elképzelései Először mindegyik szereplő elmondta véleményét a témáról, utána pedig beszélgetés következett.
Adolfo Hernandez, SUN Miért foglalkozik a SUN a nyílt forráskódú szoftverekkel? ●
Nyílt forráskódú szoftvert ma már a piac minden szegmense használ, a magánfelhasználóktól 52 / 86
a multikig. ●
●
Szabadságot jelent a technikai előképzettségű szakemberek számára. Ezt a szabadságot a nem szakemberek számára a professzionális szolgáltatók adhatják meg. A különbség nem a szoftverben, hanem a szolgáltatás minőségében van. Az előrejelzések szerint 35 éven belül a nyílt forráskódú szolgáltatások erőteljes növekedése várható.
Michel Teyseddedre, IBM Az IBM célja, hogy a nyílt forráskód elképzelést terjesszék ki a hardverre is. Együttműködő társadalom (collaborative community): Az IBM berak és kivesz a nyílt forráskódba/ból. 1999 óta aktívan kiáll a nyílt forráskód mellett 60 saját projekt, 160ban vesznek részt. Jelszavak: InnovateCalibrateEnhance. Support. Integrate. ParticipateDonateSponsor.
53 / 86
Bdale Garbee, HP A nyílt forráskódra való áttérésnek megvannak a maga költségei. Ugyanakkor az előnyök: ●
Open Document Format
●
A választás szabadsága ("No vendor lockin")
A HP nyílt forráskóddal kapcsolatos tevékenysége: ●
Támogatja a GPL3 megalkotását.
●
1500 fejlesztő, 6500 supportmérnök.
●
150 termék tartalmaz nyílt forrású technológiát, 300 nyomtatódriver.
●
PDAk nyílt forráskódú támogatása.
A nyílt forráskód nem egy újfajta gyártófüggőséget jelent, a HP részt akar venni benne és hozzátenni.
Dr. Bernd Kosch, FujitsuSiemens A közös munka, a kollaboráció fontosságát hangsúlyozta. Régebben kétségek voltak az ügyfelekben, képese a Linux egy adott feladat megoldására. A nyílt forráskódra való áttéréssel az ügyfelek áttérnek egy nem gyártófüggő koncepcióra. A Siemens nagyvállalati adatközpontjaiban (Enterprise Data Center) is Linuxra tér át. Az egyes erőforrásfajtákból erőforráscsoportokat hoznak létre (resource pool of servers, resource pool of storage). A Linux az egyetlen, amellyel ezt meg lehet oldani. A FlexFrame szoftvert használják erre a célra.
Omar Tazi, Open Source Evangelista, Oracle Az nyílt forráskód rég túlnőtt már a Linux vs. Windows versenyen. A világ 80%a Apache webkiszolgálót használ, a nagy gyártók mind támogatják. Nagyon sok megoldás egyfajta keveréke a nyílt forrású és kommerciális szoftvereknek. A nyílt forrású üzleti lehetőséget globális tömege elérte azt a mértéket, amikor már érdemes a multiknak is "rámozdulni". Open Ecosystem: ●
Nyílt szabványok
●
Nyílt forráskód
●
Modern architektúra
●
Szolgáltatásorientált architektúra 54 / 86
Beszélt még a grid computingról: olcsó Linuxrendszerek, jó skálázhatóság.
55 / 86
A nyílt forráskódra való áttérésnek nem csak rózsái vannak... OSSmítoszok: ●
ingyenesség támogatásért, duál licenszekért, oktatásért fizetni kell
●
a nagy cégek nem használnak OSSt
●
Éjszakai hackerek/kommunisták "terméke"
Összességében azt lehet elmondani, hogy mindegyik multi önmagát reklámozta, erőteljesen kidomborítva azt, mit, mennyit tett és tesz a nyílt forráskód érdekében.
Venezuela Ezután egy venezuelai hölgy tartott kissé oda nem illő előadást a kerekasztalbeszélgetés keretében arról, hogy az országnak meg kell változnia, meg kell változtatniuk magukat, hogy képesek legyenek együttműködni a világgal. A nyílt forráskód egy lehetőség a társadalomnak, a cégeknek, az indián közösségeknek a világhoz való hozzákapcsolódásra.
Antonio Sajez, FON A FON egy új kezdeményezés, Spanyolországból indult ki, de mára állítólag több mint 6 millió felhasználója van. Lényege, hogy a felhasználók megosztják WiFi elérésüket másokkal egy egységes hálózaton belül, így érnek el országos lefedettséget bárhova mennek, ingyen internetezhetnek. A jelszó: share locally, enjoy globally! A könnyű kezelhetőség állítólag lehetővé teszi azt is, hogy nem technikai szakemberek is használhassák a kommunikációt. Az ötlet komolyságát jelzi, hogy a Google, a Skype és néhány más cég 21,5 USDt ruház be a FON ba. A kerekasztalbeszélgetés végén a hallgatóságból a kommerciális adatbáziskezelők újabban megjelenő korlátozott funkcionalitással rendelkező ingyenes verziójával kapcsolatban tett fel kérdést. A konkrét kérdés az volt, mikor válnak teljesen ingyenessé és nyílt forráskódúvá ezek a szoftverek... Az Oracle képviselője elmondta, hogy az Oracle XE verziója egy gesztus a nyílt forráskódot használó közösség felé, egyfajta nyitást jelent: a kód nem nyitott, de ingyenes. Bár erről senki nem beszélt, a nyitás oka nyilván az, hogy az ingyenes adatbáziskezelők (mysql, PostgreSQL) annyira megerősödtek, hogy bizonyos piaci szegmensekben komoly konkurrenciát jelentenek a nagyoknak, akik akár annak árán is szeretnék megtartani az ügyfélkört, hogy nem kérnek pénzt a szoftverért.
Tematikus szekció: Nyílt forráskódú üzleti modellek Alexander Dymo, National University of Shipbuilding, Ukrajna Dymo a nyílt forráskódú üzleti modellekkel kapcsolatos kutatásairól számolt be. A nyílt forráskódú fejlesztés jellemzői: 56 / 86
●
Agilis, gyors módszer
●
Spirális életciklus ("Release early, release often")
●
Önszervező teammanagement
57 / 86
Az OSS projektek erőforrásigényeinek előzetes becslésére nem alkalmasak a hagyományos modellek (pl. COCOMO). Két projekt vizsgálata alapján megállapítható, hogy a fejlesztési költségek és a csoportméret a COCOMOmódszerrel előzetesen csak 80%os, az időigény közel 40%os hibaaránnyal volt becsülhető. Az OSS fejlesztési módszerek eltérnek a hagyományosaktól, a projektek előzetes erőforrásbecslése új, az OSS tulajdonságaihoz illeszkedő módszereket igényel. Dymo most egy ilyen modell kifejlesztésén dolgozik.
Carlo Daffara, Conecta, Olaszország Nyílt forráskódhoz kapcsolódó üzleti modellek fenntarthatósága 2000ben kezdték el az ezzel kapcsolatos kutatásokat. A nyílt forráskódú alkalmazások problémája: ●
Ingyenesen megszerezhető szoftver support cégek "kockázatosnak" tartják
●
Felhasználók nehezen kapnak hozzá támogatást
●
Milyen üzleti modell van mögötte?
A FLOSSszoftverek önfenntartók, mert:
●
a fejlesztők többsége pénzt kap tevékenységéért, pl. a cég, ahol dolgozik, megengedi, hogy részmunkaidőben ezzel foglalkozzon
●
a módosítások, továbbfejlesztések jórészt visszakerülnek a "társadalomba"
●
a FLOSSfelhasználók nagyrésze maga is módosítja, hozzáigazítja a szoftvert az igényeihez
Üzleti modellek ●
szoftver kiválasztás
●
installálás
●
integráció
●
a technikai alkalmasság minősítése
●
oktatás
●
folyamatos technikai támogatás
●
migráció
●
ikerlicenszelés
●
időkorlátos licenszek
58 / 86
● ●
közvetítő szolgáltatások "Lossleader" modell (pl. hardvergyártó OSSdrivert fejleszt hozzá, hogy eladhatóbb legyen a terméke)
●
egyedi fejlesztés
●
kiegészítő piacok (pl. könyvkereskedés)
A fenti modellek "építőkövek", amelyekből egy komplett modell összeáll. Jelenleg 3féle komplett modell ismert: ●
Linuxdisztribútor modell
●
"Mindent árusító" modell (pl. IBM, HP, Dell)
●
OSSkonzultációs modell
Manon Van Leeuwen, FUNDECYT Manon azt vizsgálta, hogy közszférával és a nagyobb cégekkel ellentétben a KKVk miért vonakodnak OSSt használni. Miért sikeres az OSS a közszférában? ●
Költségcsökkentés
●
Megbízhatóság, teljesítmény
●
Hozzáférhető, módosítható forráskód
●
Helyi informatikai cégek fejlődését segíti
●
Nő a piaci verseny
●
A közjó irányába hat
●
Növeli az átláthatóságot
●
Helyi nyelvi támogatottság könnyebben elérhető
KKV menedzserek problémái: ●
"Informális" támogatottság
●
Gyors változások, nincs előre látható "roadmap"
●
Funkcionális rések: nincsenek nagygépes, adatközponti és ERP alkalmazások
●
"Zavaros" licenszelés
●
Szoftvergyártók általi támogatottság
59 / 86
A fő ok a tudáshiány a menedzserek nem ismerik az OSSt, a lehetőségeit és a használatát. Extremadurában a LinEX/Empresa és a Stratos2 (EUszintű) projekt a következőket célozta meg: ●
Megszüntetni az OSSsel kapcsolatos félelmeket, "reklámozni" az OSSt a KKVk körében
●
Oktatni és támogatást nyújtani
60 / 86
Frank van der Linden, Philips Medical Systems Frank az OSS üzleti aspektusairól beszélt a beágyazott rendszerek világában. Minél több OSS elemet alkalmaz egy ilyen cég, annál kisebbek a költségei, viszont annál kevésbé tudja saját kézben tartani és birtokolni a fejlesztést. Az előrejelzések szerint az OSS részesedése a beágyazott rendszerek piacán is nagy növekedés előtt áll, 2008ra a jelenleginek többszörösére növekszik.
Bülen Özel, Istambul Bilgi Egyetem FLOSS Kompetenciaközpontok együttműködő hálózata az OSS elfogadtatása és terjesztése céljából A jobb együttműködés, kommunikáció, információterjesztés céljából javasolja egy nemzeti/regionális, európai, ill. világméretű FLOSS hálózat létrehozását. Ezeknek a központoknak céljai a következők lennének: ●
A FLOSS elfogadtatásával és terjesztésével kapcsolatos támogatói és kutatási tevékenységek vezérlése
●
A FLOSSalapú ICTfejlesztési erőfeszítéseknek megfelelő alapot nyújtani
●
FLOSS koordinációs, kommunikációs és együttműködési "hubként" szolgálnának
Lehetséges feladatok: ● ●
Vezető szerepet játszani a FLOSS implementációs stratégiák kifejlesztésében A kormányzati, oktatási és magánintézmények közötti együttműködés koordinálása a FLOSS elfogadása érdekében
●
Vizsgálni a nemzeti/regionális FLOSSszal kapcsolatos tevékenységek teljesítményét
●
A bevált módszerek (best practices) összegyűjtése és vizsgálata
●
● ●
●
●
Előmozdítani, részt venni és koordinálni a FLOSSszal kapcsolatos kutatásifejlesztési tevékenységeket (pl. üzleti modellek, szervezeti struktúrák, technológiák) Konzultációs tevékenység FLOSSmegoldások implementálásához és migrációjához Oktatási tevékenység koordinálása (Fiatalokat/Nőket Képzettséget Adó Központok (Youth/Women Empowerment Centers), FLOSS számítógépkezelői jogosítvány) Köz és magáncégek vagy személyek számára nyújtott konzultációs segítség FLOSSalapú ajánlatok kidolgozásában a közszféra részére Aktív kommunikáció és együttműködés a FLOSSEU központtal és más nemzeti és regionális kompetenciaközpontokkal
61 / 86
●
Részt venni és koordinálni olyan tevékenységeket, amelyek növelik a közérdeklődést a FLOSSalapú implementációk előnyei és lehetőségei iránt
Léteznek már hasonló nemzeti megoldások: a holland OSOSS, a spanyol OKC Extremadura tartományban, a német Kompetenzzentrum, az Egyesült Királyságban 60 FLOSSszolgáltató létrehozta az OS Consortiumot.
Ignacio Correas, Warp Networks Az OSS üzleti modellek természete Az OSS csökkenti a fejlesztési/tesztelési/terjesztési költségeket. Növeli a kód, a tervezés minőségét. További szempontok: ●
új lehetőségek a befektetők számára
●
a fókusz a hozzáadott értéken van
●
alacsonyabb költségek
●
új ügyfelek, új szektor
●
növekedés igény szerint
●
versenyképesebb piac
Már ma is igaz: A szoftveres cégek egyben szolgáltató cégek is: Termék/Szolgáltatás %arány Adobe
98/2
MS
95/5
IBM
25/75
A szolgáltatásra szükség van, a szoftvernek önmagában, mint terméknek nincs értéke, nem elfogadott kommerciális támogatás nélkül. Beszélt még a különböző üzleti modellekről, egy korábbi előadásban már volt róla szó.
Kerekasztalbeszélgetés: Technológia és a nemek kérdése nyílt forráskód esetén A résztvevők a nők szerepéről beszélgettek, többek között arról, hogy a nyílt forráskód és az internet gerjesztette nyitottabb szellemű társadalom létrejötte segíthet a nők hátrányos helyzetének felszámolásában.
62 / 86
Tematikus szekció: Rendszerfejlesztés és architektúra Hector Migallón, Univ. Miguel Hernandez Egy SMSen keresztüli kommunikációs rendszerről beszélt, amellyel különböző eszközök, szoftverek vezérlése oldható meg. A fejlesztéshez költségcsökkentési céllal az SMSküldést emailben emulálták.
Michael Manke, Council of Berlin Manke úr bemutatta, hogyan teremtettek 100%ig biztonságos internet elérést a Berlini városházán. A megoldás egy Linuxos terminálszerver konfiguráció, ahol az internet elérése csak a terminálszerverről lehetséges (webezés, email, ...). SLES 9et, Restricted Desktopot és Restricted Conquerort használnak.
Manţia András, Quanta Plus, Románia Kommander, egy segédeszköz bárki számára A magyar nemzetiségű Manţia András a KDE egyik segédprogramjáról beszélt, amellyel meglévő karakteres segédprogramjainkhoz készíthetünk grafikus frontendet.
David Santo: Kradview David egy nyílt forráskódú röntgenképmegjelenítő szoftverről beszélt, ahol a legnagyobb probléma a nem számítástechnikus felhasználók számára is érthető felhasználói interfész létrehozása volt.
Pedro Jurado, spanyol KDE Freenx A Freenx az NX technológián alapuló, ingyenes szerver megoldás, a fizetős helyett. Xwindow alapú, zlib kompresszióval, sshba becsomagolható, ha titkosításra van szükség.
Imanol Tizón, FujitsuSiemens Küldetéskritikus Linux az adatközpontokban Folyamatos fejlesztési kör: Analízis>Adaptáció>Végrehajtás>Figyelés>Analízis>... Virtualizáció: Egy olyan middleware épül be a hardver és az operációs rendszer közé, amely automatikusan kezeli a változásokat. Az adatfeldolgozó programok nagyrészt még mindig Cobolban vannak. Ezek portolják a mindig újabb és újabb platformokra. A Siemens virtualizációra a Flexframeet használja. 63 / 86
Kerekasztalbeszélgetés: Szociális dilemmák, avagy: Új társadalmi modelleket építünk? Francis Pisani, újságíró, El Pais A mobil eszközök megváltoztatják a világot. Új fejlesztési modell: release early, release often Negatív hatások is vannak: otthon bombát építeni interneten talált információk alapján Az OSS használata gazdaságosabb működésű államot eredményezhet.
Javier Bustamente, filozófus Beszélt az etikáról (etikus hackelés), a szabad szoftverekről, az új gazdaságról. Átalakítjae a technológia a társadalmat? "Maximizing our benefits may harm us" nem biztos, hogy előnyös számunkra, ha mindig maximálisan kihasználjuk a lehetőségeinket. Árérték probléma: Az ár mindig relatív. 1 liter víz néhány fillér, a sivatagban jóval több. Ha Kína és India minden családjának lenne könyvtára, nem maradna fa a világon. A telekommunikáció, mint az etika új problémája. Régen a jelszó: Minden amit felhalmozol, az a tiéd. Új jelszó: Minden, amit nem osztasz meg másokkal, elvész. Az amerikai polgárháború után olcsón lehetett katonai zeneszerszámokhoz jutni. A négerek így "találták fel" a jazzt. Ez történhet a gyerekeinkkel: kezükbe adjuk a gépet, majd kitalálják, mire lehet használni. Egy másik résztvevő egy tanulmányról beszélt, amely felmérések alapján azt mondja: Ha valaki rendelkezik internet hozzáféréssel, több emberrel lesz kapcsolata, több barátja lesz a való életben is. cyberdemocracy hatákonyabb lehet, mint a hagyományos demokratikus intézmények (pl. bíróság). Példa: Egy terrorista, rasszista oldalt törvényes úton hosszadalmas lett volna bezáratni, "mailbombázással" hamar sikerült.
64 / 86
Harmadik nap Kerekasztalbeszélgetés: A guruk jövőképe Branden Robinson, Debian Egyre újabb és újabb nyílt forráskódú dolgok jelennek meg, kerülnek be a Debianba: autóvezérlés, wikipédia, openGraphics, GNU Radio, ... Újabb és újabb gyártók nyújtják bele lábujjukat a nyílt forráskód vizébe ("tip toes in the water"). Beszélt a licenszekről: Digital Millenium Act, szerzői jogok, szabványok, Creative Commons A társadalmi fejlődésról: A kormányok, a nagy cégek körében is elfogadottá vált a nyílt forráskód. Összefoglalás: ●
Ragaszkodj az elképzeléseidhez!
●
Ne maradj elzárva a dolgoktól! (Avoid isolation)
●
Érezd jól magad!
Bdale Garbee, HPDebian Mit jelent a szabadság? ●
A felhasználó szabadon dönthet, kitől veszi igénybe a szolgáltatást.
●
A fejlesztő szabadon dönt, milyen licensszel adja közre fejlesztését.
Pl. nyílt forrású műholdas szoftver, wikiben dokumentálják az interneten. Régen ez nem lett volna lehetséges. Elérkeztünk oda, hogy pár emberóra távolságra vagyunk bármi kifejlesztésétől. Olyan sok okos dolog van, amivel foglalkozhatunk. Nincs olyan, amit ne tudnánk megcsinálni.
Simon Phipps, Sun A legtöbb felhasználó nem tudja, hogy amikor Linuxot használ, több Sunkarbantartotta kódot használ, mint bármelyik más cégét. A Windows Vista "nasty experience" lesz. Nem mindenki hacker, aki nem az, annak is szüksége van a nyílt forráskód jelentette szabadságra. KDE, Gnome probléma: két külön környezet, az intelligens installáló programoknak ezt figyelembe kell vennie.
65 / 86
Jeff Waugh, Ubuntu Linux "Be everywhere" Egyaránt megcélozzák a vállalati és a magánfelhasználókat. Vállalati felhasználásra: ●
3 évig támogatott desktop operációs rendszer
●
5 évig támogatott szerver operációs rendszer
Magánfelhasználók részére: ●
TVk, PDAk, mobiltelefonok támogatása
●
Egyszerű kezelhetőség a nem szakemberek számára is
Alan Robertson, Linux Technology Center Az OSSprojektek egy része "elhal". A nukleáris reakcióhoz hasonlóan először folyamatosan táplálni kell, míg el nem éri a kritikus tömeget. Az OSS használata mindaddig csak szórakozás, míg a társadalom (a nem szakemberek!) nem részesedik az előnyeiből. Egy OSSszoftver akkor van életciklusa csúcsán, amikor kommerciálisan tesztelve, nagy cégek használják és telepítik ügyfeleik részére. Sokan nem érik el a kritikus tömeget. Pl. valaki csinál egy hasonló funkcionalitású másikat, jobbat és mindenki azt kezdi el használni. Összegzés: "Get the critical mass or die!"
Francis Pisani, újságíró, El Pais A nem szakember úgy nézi ezt a beszélgetést, mint Sancho Panza Don Quijotet. Elfogadja azt is, hogy pénzt kell fizetni az OSSért, de az ne legyen túl magas. Az átlagos felhasználót nem érdekli, a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret!
66 / 86
Hírek, események 2005 negyedik negyedév Az MS licencek miatt vált Linux desktopra egy ausztrál adóhivatal 2005. október 1. Új Dél Wales pénzügyi hivatala komolyan fontolóra vette a szabad szoftveres desktopok alkalmazását, miután szervereit már átállította szabad szoftverekre és Oracle adatbázisszerverekre. Ez az átállás ötödébe került annak, mintha eredeti, zárt rendszerüket frissítették volna. Így alighanem amint megszűnik az XP támogatása, átállnak Linuxra, és így nem kell a Vista újfajta licencelésével sem megküzdeniük. http://www.linuxworld.com.au/index.php?id=1585732244&eid=50
Két veszedelmes szabadalom vége 2005. október 6. Az USA szabadalmi hivatala, szabad szoftveres szervezetek kérésére, semmissé nyilvánította a Microsoft két szabadalmát. Ezek a FAT filerendszerre vonatkoztak, melyet nem a Microsoft dolgozott ki, és számtalan helyen és formában használták föl – a szabadalmak lehetővé tették volna a digitális kamerák piacának korlátozását is. http://www.zdnetasia.com/news/software/0,39044164,39274459,00.htm
Novell használhatósági tesztek A Novell egy wikiben tette elérhetővé felhasználói tesztjeinek eredményét, sok videóval. http://www.betterdesktop.org/wiki/index.php?title=Main
FreeBSD logó verseny 2005. november 1. http://logocontest.freebsd.org/result/ A FreeBSD, az egyik legelterjedtebb szabad operációs rendszer, lecserélte régi emblémáját egy modernebb, de kevésbé vidám, stilizált ördögfejre.
Nokia és a nyílt forráskód http://opensource.nokia.com/
67 / 86
A Nokia, mint szinte minden nagy cég, jó ideje részese több nyílt forrású szoftver fejlesztésének. Ezeket gyűjtik a most megnyílt oldalon.
Öldöklő helyett egészséges verseny http://www.gnusolaris.org/gswiki http://marketwatchcnet.com.com/Suns+Solaris+now+an+option+for+IBM+blades/21001010_3 5924035.html Két hír a szabad szoftverek új világából. Az egyik a Debian GNU/Solaris projekt bejelentése, azaz GNU szoftverek, Debian csomagolásban, Solaris kernelen. A másik az, hogy az IBM hivatalosan is támogatja bladeszerverein a Sun Solaris rendszerét. Pedig a két cég piai ellenfél – de úgy látszik, szabad szoftverekkel megéri minőséggel harcolni, és nem kiszorítósdit játszani.
Kiszivárgott elemzés ftp://ftp.research.microsoft.com/pub/tr/TR2005135.pdf A jelentés a Microsoft akkor éppen fejlesztés alatt álló teljesen új kernelét hasonlította össze a Linux, a FreeBSD és a Windows kernelével, bizonyos speciális mérőszámok szerint. Sajnos, az írás alapján mindenképpen ígéretes rendszerből úgy látszik, nem lezs semmi gyakorlatilag használható – így a benne lévő megoldások elveszhetnek egyszer s mindenkorra, hiszen zárt szoftver, nem ismerhetjük meg, hogy hgoyan működött.
PostgreSQL Solarison 2005. november 18. http://www.sun.com/software/solaris/postgres.jsp A Sun bejelentette, hogy hivatalosan is támogatni fogja a PostgreSQL adatbázisszervert Solaris rendszerein. Így az Oraclenál olcsóbb, de majdnem olyan erőteljes és hatékony adatbázist nyújthat ügyfeleinek, a költségek töredékéért, sokkal rugalmasabban.
Desktop Linuxok tesztje 2005. november 24. http://reviews.zdnet.co.uk/0,39023100,39237495,00.htm A brit Zdnet összehasonlította 5 desktop célú GNU/Linux disztribúció teljesítményét szimulált kiscéges környezetben. Mindegyik szereplőről olvasható teszt is. A Mandriva, Novell, Redhat, Suse és Ubuntu versenyzői közül a győztes az Ubuntu 5.1 lett.
68 / 86
ENSZ, Microsoft és a szabad szoftverek http://news.zdnet.co.uk/software/linuxunix/0,39020390,39238443,00.htm Egy ENSZ informatikai fiókbizottság tartott konferenciát Bécsben, aholis kidolgoztak egy záródokumentumot, az informatika világméretű helyzetéről. Ebben többször is szó esett a szabad szoftverekről, mint az IT piac egyre erősebb szereplőiről. A Microsoft lobbistái megpróbálták ezeket törölni, arra hivatkozva, hogy a szabad szoftverek fejlesztői kifejezetten arra törekednek, hogy ne lehessen pénzhez jutni a szoftverekkel.
Edubuntu – Ubuntu fiataloknak http://www.edubuntu.org/ Az Ubuntu a Debian GNU/Linux desktop célokra átalakított változata. Ennek oktatási célú változata az Edubuntu, sok játékkal, oktatóprogrammal, egyszerűséggel.
Open Source az olimpián http://software.silicon.com/os/0,39024651,39154775,00.htm A 2008as pekingi olimpián már nyílt forrású rendszereket szeretnének használni. A fő cél a költségcsökkentés, emiatt kétségek vannak a támogatás esetleges drágasága miatt. Mivel az IBM már többször volt olimpiák informatikai fővállalkozója, van kihez fordulni tanácsért.
Macedónia és az Ubuntu http://www.gnomejournal.org/article/33/macedoniadeploys5000gnomeinpublicschools Macedónia közel 500 iskolájában összesen 5000 számítógépet helyeztek el. Mindegyiken Ubuntu GNU/Linux rendszer fut. Ezt a helyi szabad szoftveres közösség munkájának köszönhetik, ők dolgoztak a fordításon (Macedóniában kétmillióan élnek, megérni nem biztos, hogy megérné mindent lefordítani), és a telepítéseken is.
275 millió soros forráskódadatbázis 2005. december 5. http://csourcesearch.net/about/ Létezik egy szabad adatbázis, amelyben C és C++ nyelvű forráskódokat lehet tárolni, szabad felhasználás végett. December ötödikén átlépték a 275 millió kódsoros határt, több mint 10000 különböző szoftver forráskódjával. Természetesen mindent szabad szoftverekből építettek, és az építőkövek forráskódja is benne van az adatbázisban.
69 / 86
Nyílt forrású SPARC processzor http://opensparc.sunsource.net/nonav/index.html A Sun, sorban haladva különböző projektjeinek felszabadításával, legutóbbi Niagara/T1 processzorát is nyílt forrásúvá tette. Érdekes új kezdeményezés – ugyan több nyílt cputerv is található az interneten, ez az első alkalom, hogy egy nagy gyártó processzora kerül közzétételre.
Fejpénzek szabad szoftverekért http://bountycounty.org/ Sok kisebb cégnek vna szüksége valamilyen funkcióra vagy kiegészítőre egy egyébként megfelelő szabad szoftverhez. Nekik kínál lehetőséget ez a weboldal, ahol a kívánt feladatot és az érte felajánlott fejpénzt teszik közzé, és aki megírja jól, az viheti a pénzt.
2006. első negyedév Francia rendőrök átállnak szabad szoftverre 2006. január 3. http://standblog.org/blog/2006/01/03/93114583frenchgendarmerienationalswitchestofirefoxand thunderbird A francia rendőrség, miután tavaly sikeresen átálltak OpenOffice.orgra, idén a webböngészők és a levelezőprogramok lecserélésébe kezdenek. A Firefox 70000, a Thunderbird 45000 munkahelyen működik majd. Az egyik legfontosabb érv, hogy a polgároktól nem követelhetik meg, hogy a rendőrséggel való együttműködéshez fizetniük kelljen bármiylen szoftverért, ezért nekik is szabadon hozzáférhető eszközökkel kell dolgozniuk.
Nyitottabb forráskódot a szavazógépekre 2006. január 4. http://wistechnology.com/article.php?id=2585 Wisconsin állam, az elektronikus szavazógépek hiányosságai miatt úgy döntött, hogy csak olyan gépet szabad használni az államban, amely szoftvere megtekinthető. Nem okvetlenül nyílt forrású rendszerekről van szó, de a törvény szerint bármely polgár elkérheti a forráskódot, ami például a Dieboldnak, al egtöbbet támadott cégnek nem felel meg.
Brit bíró a szoftverszabadalmakról 2006. január 13.
70 / 86
http://news.com.com/U.K.+judge+frowns+on+software+patents/21001012_3 6027097.html?tag=st_lh Egy szemináriumon fejtette ki véleményét Sir Robin Jacob, szellemi tulajdonnal kapcsolatos perekkel foglalkozó brit bíró. Szerinte a szoftverszabadalmak bevezetése rossz, az amerikai gyakorlat pedig, ahol minden szabadalmaztatható „ami a nap alatt van”, még súlyosabb hiba. Szóba kerülnek a szándékosan zavarosnak írt szabadalmak is.
Taiwan elszakadna a Microsofttól 2006. január 13. http://www.techworld.com/opsys/news/index.cfm?NewsID=5162&inkc=0 Taiwan parlamentje úgy döntött, hogy még ez évben 25%al csökkenteni kell a kormányzati intézmények Microsoftfüggőségét. Ez szokatlan döntés (és lehet, hogy ütközik a kereskedelem tisztaságát szabályozó törvényekkel), de jelzi, hogy Ázsiában egyre nagyobb bajba kerül a Microsoft.
Wikipédiaplágium 2006. január 13. http://starbulletin.com/2006/01/13/news/story03.html http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Wikipedia_Signpost/200601 02/Reporter_plagiarizes_Wikipedia Több eset is napvilágra került már, amikor hivatásos újságírók a Wikipédából, az önkéntesek által írt internetes enciklopédiából / szótárból / szöveggyűjteményből emeltek át írásokat, a forrás megjelölése nélkül. Ezúttal a Honolulu StarBulletin újságírója pórul is járt, a becsületére kényes újság kirúgta.
Szabad szoftver a NASAnál http://searchopensource.techtarget.com/originalContent/0,289142,sid39_gci1157697,00.html A NASA kutatói és mérnökei gyakran és szívesen használnak szabad szoftvereket változatos célokra. Érdekes módon leginkább desktop célokra – ellentétben a széles körű véleménnyel, mely szerint a linux szervernek jó, desktopnak még nem. A fő ok, hogy egy átlagos GNU/Linux rendszer túl esendő az űrhajózáshoz megkövetelt megbízhatósági szinthez képest.
Első pillantás a Samba 4re 2006. január 25. http://us3.samba.org/samba/devel/roadmap4.0.html
71 / 86
A Samba, a legfejlettebb szabad szoftveres Windows file/nyomtató/azonosító szerver következő főbb verziójának fejlesztése jól halad. A fő cél, hogy az Active Directory helyettesítésére is alkalmas legyen, így már a legfrissebb Microsoft rendszerek is használhatóak lesznek Samba környezetben.
Egy szabad szoftveres telefonközpontról http://osdir.com/Article8156.phtml Interjú az Asterisk vezető fejlesztőjével. Az Asterisk egy szabad forrású telefonközpont szoftver, képes hagyományos telefonok, VoIP kapcsolatok, és minden más kezelésére. Mostanra már nagyvállalatok érdeklődését is fölkeltette, ugyanis működik, méghozzá hatékonyan és olcsón.
Debian és a GPLv3 2006 január 25. http://trends.newsforge.com/trends/06/01/24/1710240.shtml?tid=147 A Debian GNU/Linux fejlesztői is elkezdték vitatni a GPL kidolgozás alatt álló verzióját. Benyomásaik alapvetően kedvezőek, az új szöveg sok helyen világosabbá és egyértelműbbé teszi a helyzetet. Ez igen fontos a Debian csapatnak, akik nagyon komolyan veszik a szabadságot: az EUPLt például nem támogatták, mert kötelezővé teszi a fejlesztő megnevezését, és így elnyomott országban (például ÉszakKoreában) élő fejlesztő nem használhatja.
CMSek kiválasztása http://zdnet.com.au/insight/software/soa/How_to_choose_an_open_source_CMS/0,39023769,392346 75,00.htm Esszé arról, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha szabad forrású CMSt (tartalomkezelő rendszert) keresünk. Kitér szervezési és anyagi kérdésekre is, például hogy mire költsük a licencdíjak megtakarításával nyert pénzt.
Firefoxszal biztonságosabb webet böngészni 2006. február 9. http://www.informationweek.com/news/showArticle.jhtml?articleID=179102695 Ez az elemzés nem a hibákat számolta össze, hanem az interneten található weboldalakon nézték át, hogy milyen „gonosz” weboldalak vannak, és hogy ezek mely webböngészőket támadják. A több tízezernyi weboldal 1.6 százaléka okozott kárt annak az IE felhasználónak, aki minden kérdésre igennel válaszolt, és 0.6 százalék bármely IE felhasználónak. Ezzel szemben a Firefox használói, ha mindenre rákattintanak, akkor is csak a weboldalak 0.09 százalékán kerülnek bajba, ha pedig ésszel élnek, egyáltalán nem fenyegeti őket veszély.
72 / 86
73 / 86
Linux a harctereken http://linuxdevices.com/news/NS5782785656.html Az iRobot automatikus utánpótlásszállító, sebesültmentő járműve sok érdekes dologra képes. Követi a katonákat, és megjegyzi az útvonalat, majd maikor kell, elszállítja a sebesülteket, és hoz utánpótlást. Mindezt környezetét figyelembevéve, akadályokat kikerülve. A működtető szoftver a Bluecat beágyazott Linux rendszere, 2.6os kernellel.
Újabb „védett” rendszer lett védtelen 2006. február 14. http://www.osx86project.org/index.php?option=com_content&task=view&id=116&Itemid=2 Bizonyos gyártók kétségbeesetten ragaszkodnak ahhoz, hogy korlátozzák, ki és mit tehet szoftvereikkel. Ezek közé tartozik az Apple is, miután átállt intel alapú hardverre. Szeretnék megakadályozni, hogy nem saját gyártású hardveren is fusson operációs rendszerük. Ez olykor sikerül is, rövid időre. Ez a legutóbbi például 35 napig volt érvényes.
Az Oracle bekeríti a MySQLt? 2006. február 19. http://www.greenman.co.za/b2evolution/blogs/index.php?title=mysql_s_response_to_oracle_s_moves &more=1&c=1&tb=1&pb=1 Az elmúlt hónapokban az Oracle felvásárolta a MySQL adatbázisszerver két adattároló megoldását fejlesztő céget. Ugyan az Oracle nem állítja, hogy neki ellenfél lenne a MySQL, de mégis egyre több cég ismeri föl, hogy céljaikhoz bőségesen megfelelnek a MySQL képességei, és nincsen szükségük az Oracle vaskos hardverkövetelményeire és drága, de legalább követhetetlen licencpolitikájára. Erről a helyzetről szól ez az elemzés.
Linux City Koreában http://times.hankooki.com/lpage/tech/200602/kt2006021517494311780.htm Koreában komolyan veszik a fejlődést, és ennek egyik motorja a szabad szoftver. A gyorsabb fejlődés érdekében egy egyetemi várost teljesen átállítanának szabad szoftverekre, hogy így éles helyzetben kelljen megfelelnie a szoftvereknek.
Richard M. Stallman a GPLv3ról 2006. február 25. http://www.ifso.ie/documents/rmsgplv320060225.html
74 / 86
Fejlesztés alatt áll az 1991 óta változatlan GPL következő verziója. Az új licenc céljairól és eszközeiről beszélt RMS egy konferencián, ennek átirata olvasható itt.
Szabad szoftverek egy kisvárosban http://news.zdnet.com/21009593_226043049.html?tag=zdfd.newsfeed Egy USAbeli kisváros kitartó munkával áll át szabad szoftverekre. Szó van a sikerekről, nehézségekről, és hogy mit lehet nyerni.
A brit vámhivatal gondja a Mozillával http://business.timesonline.co.uk/article/0,,90752051196,00.html A Mozilla alapítány licenceléssel foglalkozó munkatársát kereste meg egy brit vámhivatalnok. Azt kívánta ellenőrizni, hogy az általuk lefoglalt, alighanem illegálisan cdre másolva terjesztett Firefox böngészők valóban a Mozilla alapítványt károsítjáke meg? A választ, miszerint a Firefox szabad szoftver, bárki letöltheti és bérmire használhatja, nem hitte el. Szerinte ez nagyon megnehezítené a szoftverkalózkodás elleni harcot. Van még mit fejlődnie a hivataloknak.
A brit kormány hátsóajtót tervez a Vistába http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk_politics/4713018.stm Egy tudós véleménye alapján több parlamenti képviselő aggódik, hogy a Windows Vista adat titkosító technológiáival sokkal nehezebb lesz adatokat kinyerni a titkosított merevlemezekről. Különösen nehezíti ezt a TPM/DRM chipek használata, amelyek elméletben megszerezhetetlen titkos kulccsal támogatják ezt az eljárást. Ezért szeretnék, ha lenne hátsó ajtó a kormányzatoknak a Windows Vistában, hogy hatékonyabban harcolhassanak a terrorizmus ellen...
Egymillió szócikk a Wikipédiában 2006. március 1. http://wikimediafoundation.org/wiki/Press_releases/English_Wikipedia_Publishes_Millionth_Article A közösségi fejlesztésű és karbantartású enciklopédia túllépte az egymillió szócikkes álomhatárt. az érték az angol nyelvű szócikkekre vonatkozik, az összes nyelvet figyelembe véve már 3.3 millió van. A magyar változat 34 ezer szócikknél tart. A nevezetes egymilliomodik szócikk egy jelentéktelen angliai vasútállomásról szól.
ODF Szövetség alakult 2006. március 3. http://www.consortiuminfo.org/newsblog/blog.php?ID=2097
75 / 86
Nagy cégek (IBM, Sun, Novell), több szabad szoftveres szervezet, kormányzati és civil szervezetek részvételével megalakult az ODF Szövetség (ODF Alliance). Célja az ODF formátum terjesztése a lehető legtöbb területen. Az egyik első projekt például a fogyatékkal élők jobb kiszolgálását célozza.
Koffice felület ötletverseny 2006. március 4. http://www.koffice.org/competition/gui1results.php Végeredményt hirdettek a Koffice felhasználói felületének megtervezésére indított versenyben. A győztes, Martin Pfeiffer munkája a számítógépek képességeinek és a dokumentumalkotás folyamatának átgondolásából indult ki. Alighanem hamarosan találkozhatunk ötleteivel. Ahogy a Microsoftot ismerjük, az Office 12ben is...
76 / 86
A MAC OSX nehéz fél órája 2006. március 6. http://www.zdnet.com.au/news/security/soa/Mac_OS_X_hacked_in_less_than_30_minutes/0,200006 1744,39241748,00.htm Gyakran rendeznek olyan versenyeket, ahol egy adott rendszert kell minél hamarabb feltörni. Egy magánszemély hasonló próbának tette ki az Apple MAC OSX operációs rendszert is. A Windowsnál biztonságosabbnak mondott rendszer fél óráig állt ellen a próbálkozásoknak. A siker/kudarc rámutat arra, hogy nem windowsnak lenni nem elég ahhoz, hogy egy rendszer biztonságos legyen a gyakorlatban, és hogy a zárt szoftverekben nagyon sok rejtett hiba lehet, amiről a többség nem tud, de néhány gonosz ember igen.
Nyílt forrású router 2006. március 7. http://www.vyatta.com/ A Vyatta, egy kezdő vállalkozás, bejelentette nyílt forrású routerük bétaverzióját. Ez egy Debian GNU/Linux alapú disztribúció, a XORP hálózati alkalmazással, melynek minden eleme szabad szoftver. Sokféle hardveren működik, közönséges „asztali” pcn is. Természetesen a cég is szeretne megélni, ezt célhardver gyártásával és eladásával tervezik megoldani. Mivel a szoftverfejlesztés költségei alacsonyak, az eszközök ára a Cisco hasonló kategóriájú termékeinek ötöde körül alakulhat.
BM GPFS AIXra és Linuxra 2006. március 9. http://www03.ibm.com/servers/eserver/clusters/software/gpfs.html Az IBM bejelentette új, nagy teljesítményű fájlrendszerét. Egy közepes szuperszámítógépen 102 GB/sec átviteli sebességet értek el (a hétköznapi merevlemezek 60 MB körül teljesítenek). A GPFS elérhető GNU/Linux rendszereken is.
Vihar a zárt rendszerű szavazógépek körül 2006. március 10. http://www.bbvforums.org/forums/messages/8/19604.html?1142012021 A különböző elektronikus szavazórendszerek jó ideje támadások kereszttüzében állnak. Az egyik legfőbb ellenérv, hogy mind a hardver, mind a szoftver titkos, és így közösség nem bízhat meg ezekben az eszközökben. Maryland törvényhozása például rendeletben tiltotta be az egyik ilyen eszköz használatát.
77 / 86
Mozilla Lightning 0.1 2006 március 14. http://www.mozilla.org/projects/calendar/lightning/index.html A Lightning a Thunderbird levelezőprogram naptárkiegészítője. Ez az első nyilvános verzió, mint a sorozatszám mutatja, egy korai alfaalfa verzió. A cél a különböző csoportmunkaszerverekkel való integráció, és a többi Mozilla alkalmazás általános magas színvonala.
Sun GRID mindenkinek 2006. március 21. http://www.theregister.co.uk/2006/03/21/sun_fires_grid/ A Sun bejelentette, hogy felkészültek fölös kapacitásaik kereskedelmi értékesítésére. Bárki vásárolhat pár tucat AMD CPUt, óránként és darabonként egy dollárért, és futtathatja rajta szoftverét. A technikai nehézségek mellett meg kellett küzdeni az amerikai kormánnyal is, nem tartották helyesnek, hogy „gonosz” felhasználók atombombaszimulációkat futtathassanak kevés pénzért. Az sem került sok időbe, hogy az olcsó kapacitást szolgáltatásmegtagadásos támadásokra kezdjék használni.
Anyagi gondok az OpenBSDnél http://undeadly.org/cgi?action=article&sid=20060321034114 Az OpenBSD projekt, a hasonló nevű szabad operációs rendszert és sok, széles körben használt biztonsági megoldást fejlesztő közösség pénzügyi zavarba került. Mint önkéntes csapatnak, csak hardverre van szüksége, és abból sem sokra.
Nyílt kormányzat megoldás Irakban 2006. március 26. http://www.msnbc.msn.com/id/12042529/ A megdöntött iraki kormány felgyülemlett iratait áttekinteni emberfeletti feladat, az 55 ezer doboznyi papírt, filmet és hanganyagot semmilyen ügynökség nem láthatja át. Ezért az amerikai illetékesek nekiláttak az anyagok internetre tételének, ahol bárki érdeklődő válogathat és mazsolázhat (ha ismeri a nyelvet). Eddig csak pár száz dokumentum került ki, és többen kétségbe vonták az ügynökségek őszinteségét. Azzal vádolják őket, hogy olyan anyagokat tesznek ki, amelyek elmarasztalják Szaddam kormányát, hogy befolyásolják a közvéleményt.
BM reklámkampány az Exchange ellen 2006. március 31. http://seattlepi.nwsource.com/business/264995_ibmads31.html 78 / 86
Az IBM 300 millió dolláros kampánnyal próbálja meggyőzni az Exchange felhasználóit, hogy álljanak át Linuxon futó Lotus Domino rendszerre. Felhasználónként 20 dollárt fizetnek, ha valamely partnerük sikeres átállást hoz tető alá. Természetesen a Microsoft nem örül.
Linux clusterek az ILMnél http://cgw.pennnet.com/Articles/Article_Display.cfm?Section=ARTCL&ARTICLE_ID=250488&VE RSION_NUM=2 Számtalan film különleges effektjeinek kidolgozója az Industrial Light and Magic. Első munkájuk a Csillagok Háborújának elején egy mentőkapszula kilövése volt, de azóta a fejlődés sok mindent megváltoztatott. Az utolsó Star Wars filmet már szinte teljes egészében számítógépes eszközökkel hozták össze – és ezeket az eszközöket Linux működteti. Mind a több ezer képszámoló gép Linux alapú, mind a tárolórendszer. A 170 TB kapacitású tömb egy Linuxon futó Spinnaker fájlszervert használ, teljes sikerrel.
Trustix – egy biztonságos disztribúció http://www.linux.com/article.pl?sid=06/03/21/1930247 A Trustix egy olyan GNU/Linux disztribúció, ahol a biztonság fontosabb, mint a mostanság egyre terjedő „desktop élmény”. Eleve csak szerverszolgáltatásokat nyújt, abból is keveset (bár minden szolgáltatáshoz több szoftver közül lehet válogatni). Gyorsan és hatékonyan javítják a felfedezett hibákat, és az alapértelmezett beállításokat is a biztonság szem előtt tartásával választják.
2006. 2. negyedév Richard M. Stalman a DRMről és másról 2006. április 4. http://linuxhelp.blogspot.com/2006/04/unabridgedselectivetranscriptof.html Ausztrália nemzeti egyetemén tartott előadást RMS, ahol a szabad szoftvereket fenyegető veszélyekről, a digitális jogvédelem káros hatásairól, szoftverszabadalmakról és hasonlókról.
A Microsoft Linuxlaborja 2006. április 5. http://news.zdnet.com/21009595_226058196.html http://port25.technet.com/ A Microsoft, a szabad szoftverek, és ezen belül a GNU/Linux esküdt ellensége, nem lehet meg ellenségének ismerete nélkül. Ezért a cégen belül létezik egy 300 gépes szabad szoftveres labor, ahol
79 / 86
az együttműködést tesztelik, különös tekintettel a Virtual Server szoftverre, és a hasznos ismereteket igyekeznek megtanulni.
GNU/Linux Indiában 2006. április 8. http://inhome.rediff.com/money/2006/apr/08spec.htm Indiában rohamosan fejlődik a technika, a több mint egymilliárd potenciális felhasználó egyre nagyobb része vesz igénybe korszerű szolgáltatásokat. A kompatibilitási gondokkal nem hátráltatott szolgáltatók pedig tömegesen használnak szabad szoftvereket, mint megbízható és olcsó megoldást: bankok, internetszolgáltatók, biztosítók, kis és nagy cégek egyaránt. A piac évi 40%os növekedésre számíthat.
A Linux segíti az Oraclet http://money.cnn.com/2006/04/06/technology/workingtech0406/index.htm A CNN üzleti műsora számol be arról, hogy az Oracle egyre több adatbázist ad el GNU/Linux szerverekre. A legnagyobb 175 adatbázis listáján most először jelentek meg Linuxon futó rendszerek, és mindegyik Oraclet használ. A skála másik végén, a kisebb cégeknél is látványosak az eredmények, az egyik cég egy 220 000 USDs sun rendszert cserélt le négy 55 000 USDs Linuxra. Az Oracle fő ellenfele ezen a piacon az IBM és DB2 adatbázisszervere. Az Oracle előnyét annak köszönheti, hogy 6 éve alakítja szoftvereit Linux szerverekre.
Koffice 1.5, ODF támogatással 2006. április 11. http://www.koffice.org/announcements/announce1.5.php Megjelent a KDE irodai programcsomagjának legújabb verziója. Sok ötletet felhasználtak a kezelőfelülettervezési pályázatokból, és az alapértelmezett dokumentumformátum már az ODF. KDEbe integráltsága és a szabványos fájlformátum használata nagyon hatékony eszközzé teszi.
Hét év a DMCAval http://www.eff.org/IP/DMCA/?f=unintended_consequences.html Az Egyesült Államokban már hét éves a DMCA, a szerzői jogvédelem vadhajtása. E törvény számtalan negatív hatásáról adott ki tanulmányt az EFF, egy jogvédő szervezet. Röviden a DMCA korlátozza a kutatást, csökkenti a biztonságot, gátolja a szólásszabadságot és a jogvédett anyagok szabályos felhasználását. Hasonló törvényen gondolkodott már az EU is.
80 / 86
Amerikai tanácsadó cég a szabad szoftverekről 2006. április 20. http://www.ced.org/docs/report/report_ecom_openstandards.pdf Egy nonprofit tanácsadó cég tanulmányában a nyílt forráskód, a nyílt szabványok és a nyílt fejlesztés előnyeit ecseteli. Véleményük szerint az USAnak erre a három területre kellene összpontosítania, mind a közjó, mind a gazdaság érdekében.
A Linux szabvány új támogatói 2005. április 25. http://www.alphatradefn.com/story/200604 25/MRW/200604251201MRKTWIREUSPR____0124970.html A Linux Standard Base 3.1 a GNU/Linux egységesítését célzó szabvány. Felépítésében a minden Unix jellegű rendszer alapját képező POSIX szabványhoz hasonlít, csak közösségi fejlesztésű, és korlátozás nélkül hozzáférhető. Legújabb verzióját már 14 legelterjedtebb GNU/Linux disztribúció támogatja.
Kanadai zenészek a túlzott jogvédelem ellen 2005. április 26. http://www.musiccreators.ca/a_new_voice.php A szellemi tulajdon védelmére kieszelt módszerek jelentős része, hogy, hogy nem, jelentős mértékben nehezítik a szabad szoftverek felhasználóinak életét. Például a P2P hálózatok az illegális tartalmak mellett a szabad szoftverek letöltésére is használhatók, de ha tiltják ezeket, akkor a sokkal erőforrásigényesebb, régebbi módszerek maradnak csak. Hasonló gondok vannak a DMCAval vagy a DRM megoldásokkal is. A zeneipar legfőbb érve ezek ellen, hogy a művészek érdekeit védik, és enélkül nem lennének műalkotások. Most több kanadai művész hozott létre egy szervezetet, hogy tiltakozzanak a DRM és DMCA ellen, a nagy zeneterjesztő cégek zsarnoksága ellen.
Egy sikeres átállás 2006. április 26. http://www.alphatradefn.com/story/200604 26/BIZ/200604260800BIZWIRE_USPR_____BW5201.html Az Amerikai Légügyi Hatóság, az FAA átállította szerverparkját GNU/Linux rendszerekre. A RedHat segítségével levezényelt projekt az eredetileg tervezett idő egyharmadát vette igénybe, a működési hatékonyságot harmadával növelte, és a költségek is 15 millió dollárral csökkentek. A fényes siker mögött persze nem csak a szabad szoftverek állnak, hanem hogy a legtöbb energiát a felhasználók átképzésére fordították, és ezzel sikerült sok nehézséget elkerülniük. 81 / 86
Az ODF ISO szabvány lett 2006. május 3. http://www.consortiuminfo.org/standardsblog/article.php?story=20060503080915835 Az ODF nyílt dokumentumformátum több hónap elemzés és vizsgálat után sikeresen vette az akadályt, ISO szabvánnyá vált, teljes új neve mostantól ISO/IEC 26300. A Microsoft saját XML dokumentumformátuma ettől még igen messze van.
Egy szabad szoftveres kiadó 2006. május 5. http://www.newsforge.com/article.pl?sid=06/04/26/1716257 Egy kis olaszországi könyvkiadó még 2002ben, megalakulásakor úgy döntött, hogy minden könyvkiadási munkát szabad szoftverekkel fog intézni. A nehézségekről és sikerekről szól a cikk. Saját bevallásuk szerint túl korán kezdték, amikor még sok gonddal járt a munka. Eleinte a Scribus nevű szabad kiadványszerkesztő alkalmazás nem nagyon tudta kezelni a több száz oldalas könyveket, de ez, nem utolsósorban a kiadó hibajelentéseinek és tesztjeinek köszönhetően mostanra megváltozott. A kiadó vezetője szerint mostanra a szabad szoftverekkel tökéletesen lehet könyveket szerkeszteni és kiadni.
A Motorola és a szabad szoftverek 2005. május 16. A Nokia után a Motorola is, több GNU/Linuxal működtetett okostelefon gyártója megnyitotta szabad szoftveres fejlesztéseinek portálját.
Sun/Ubuntu szövetség 2005. május 17. http://www.zdnet.com.au/news/software/soa/Sun_flirts_with_Ubuntu/0,2000061733,39256815,00.ht m A JavaOne konferencián a Sun és az Ubuntu projekt vezetői igen sokat beszéltek arról, hogy szorosabbra fűzik kapcsolatukat. A Sun nemrég bocsájtotta útjára AMD Opteron alapú szervercsaládját, és ezek nem csak Solaris 10, hanem GNU/Linux operációs rendszerek futtatására is kiválóan alkalmasak. Mivel egyre több vásárló tervezi valamilyen Linux rendszer futtatását, a Sun sem hagyhatja kihasználatlanul ezt a lehetőséget – de a jelenleg legelterjedtebb két „üzleti” disztribúció, a RedHat és a Novell/SUSE mind más érdekeltségűek. Az Ubuntu ellenben szabad, egyre gyorsabban terjed, és már nem csak desktopcélokra optimalizált változata van, hanem szerver verziója is.
82 / 86
Az Ubuntu ú verziója 2006. június 1. http://www.ubuntu.com/news/606released Az Ubuntu, az utóbbi idők legnépszerűbb Debian GNU/Linux alapú operációs rendszere új verziót bocsátott ki. A 6.06, avagy Dapper Drake két szempotnból hoz újdonságot: a desktop után a szerverek telepítését is egyszerűvé és kényelmessé teszi, és 5 évig vállalják a támogatást, javítások megjelentetését és kezelését. Ez utóbbi nagy előny a nagy cégek világában.
A 100 dolláros laptop első prototípusa 2006. június 8. http://www.eweek.com/article2/0,1895,1973992,00.asp A 100 dolláros laptop egy jótékonysági projekt. Több millió olcsó, strapabíró laptopot terveznek eljuttatni a fejlődő világ gyermekeinek, hogy ne maradjanak le a fejlődésről. Sok speciális problémát kell megoldani, például hogy honnan lesz áram a szerkezetek működtetéséhez, ha nincs áramszolgáltatás (kurblival tekerhető generátor) vagy hogy hogyan lesz hálózat, ha nincs hálózat (önkonfiguráló drótnélküli hálózattal). Természetesen az eszközön GNU/Linux operációs rendszer fut, egy módosított Fedora disztribúció.
A Dell és a GNU/Linux 2006. június 8. http://news.zdnet.co.uk/0,39020330,39273865,00.htm A Dell, a világ legnagyobb PC gyártója nem csak desktop gépeket és laptopokat gyárt, hanem szervereket is, de ez a tevékenysége sosem volt kiemelkedő siker. Most mégis kezdenek feljönni, méghozzá a Linuxnak köszönhetően. Szervereladásaik 25%át teszik ki a Linuxot futtató szerverek, több mint 500 Unixról Linuxra átállást vezényeltek le, és egyre jobbak a felhasználók támogatásáben is, a beérkező kérdések 90%át már meg tudják válaszolni, és nem kell a RedHathoz továbbküldeni a kérdést.
AlsóSzászország adóhivatala átáll Linuxra 2006. június 9. http://news.zdnet.co.uk/0,39020330,39274196,00.htm A hamburgi székhelyű hivatal 12 ezer munkaállomást állít át a 2002 óta használt Solaris rendszerről SUSE Linuxra. A projektet jó ideig bizalmasan kezelték, de most, hogy már napi 300 munkaállomást állítanak át, nyilvánosságra hozták. Az átállás oka az egyszerűbb licenckezelés és a KDE kiváló módosíthatósága, különös tekintettel a Kiosk távoli, tömeges konfigurátorra.
83 / 86
84 / 86
Mobiltelefongyártók szövetsége a mobil Linuxért 2006. június 15. http://news.yahoo.com/s/nm/20060615/tc_nm/telecoms_linux_dc_1 Több mobiltelefongyártó – Panasonic, Motorola, Samsung, DoCoMo, létrehozott egy nonprofit szervezetet, melynek célja egy egységes, mboiltelefonokra való Linux kifejlesztése. Ezzel a gyártók mentesülnének a Symbian és a Microsoft befolyásától és licencdíjaitól, és az élesebb verseny több és jobb alkalmazást szülne. Nem utolsósorban a licencdíjak nélkül a telefonok is olcsóbbak lehetnek, ez Ázsiában, ahol igen csekély a telefonokra rakódó extraprofit, nagyon fontos.
A Microsoft is Linuxot használ 2006. június 22. http://www.linuxworld.com.au/index.php/id;754084996;fp;2;fpid;1 A Microsoft kiépítette drótnélküli hálózatát a cég székházában és környékén. A 277 épületet 5000 access point szolgálja ki, és kivétel nélkül mindegyiken GNU/Linux alapú beágyazott operációs rendszer dolgozik.
Belgium ODFre vált 2006. június 23. http://comment.zdnet.co.uk/0,39020505,39276991,00.htm A belga parlament döntése szerint 2008 szeptemberétől minden állami dokumentumnak ODF formátumban kell keletkeznie. A döntés fő oka, hogy ezeket az állampolgárok pénzén hozták létre, ezért a polgárokat nem szabad semmilyen módon korlátozni a hozzáférésben. ehhez egy nyílt formátumra van szükség, és jelenleg (és a belátható jövőben is) csak egy szabványos nyílt dokumentumformátum létezik, az ODF.
Szabad szoftveres hurrikán 2006. június 24. http://news.bbc.co.uk/1/hi/technology/5109844.stm A hurrikánok okozta pusztítás megelőzésére született meg ez a hurrikánszimulátor. Akár 300 km/hs szelet is képes gerjeszteni, akkora térben, hogy egy teljes méretű családi házat is tesztelhetnek benne. Több száz szelepet kell precízen, számítógéppel vezérelve nyitnizárni, hogy a viszonylag szűk térben is a valóságot megközelítő legyen a hurrikán hatása. Erre a feladatra is a legalkalmasabb a GNU/Linux volt, több házi fejlesztésű valós idejű kiegészítéssel.
85 / 86