Negyedéves tájékoztató anyag

Negyedéves tájékoztató anyag Készítették: Balsai Péter Szél Miklós Tomka Gergely Bodnár Csaba

Készült:   a   Miniszterelnöki   Hivatal   Elektronikus   Kormányzati   Központja   és   a   Linux­felhasználók   Magyarországi  Egyesülete   között   2005.   évben   létrejött   szerződés   részteljesítéseként,   az   LME   és   a   Magyar   Linux   Alapítvány  együttműködése keretében.

Címszavakban Alkalmasak­e a szabad szoftverek a közigazgatási használatra, alkalmas­e  közigazgatásunk a szabad szoftverek használatára? ................................................8 Bevezető: ................................................................................................................. ............................8 Alkalmasak­e a szabad szoftverek a tudatos közigazgatási használatra, alkalmas­e közigazgatásunk  a szabad szoftverek tudatos használatára?................................................................. ..........................9 Szabad szoftver, Nyílt forrás.............................................................................................. ..................9 Szabad szoftver............................................................................................................... .................9 Nyílt forrás..................................................................................................................... ................10 A nyílt forráskódú licenc........................................................................................... ....................10 Tudatos szoftver választás, tudatos szoftver használat......................................................................11 Az átlag felhasználó tudatossága................................................................................................... .....11 Sokan nem használják jól a napi munkájukhoz használt szoftvert...............................................11 Nem általános technológiát, hanem egy ­ egy kiválasztott eszközt tanulunk, s kevés a  megmaradó tudás................................................................................................ ......................11 Hiányos tudásunk eredményeképpen nem költséghatékony a szoftver választásunk,  használatunk...................................................................................................................... ........11 Egy ügyes, bújtatott reklám és a tudásunk hiányossága az, ami szoftver választásunkat  befolyásolja..................................................................................................................... ...............12 A szoftver fejlesztők, forgalmazók tudatossága................................................................................12 A tudományos és mérnöki munkában egymás ellenőrzése természetes.......................................12 A szoftver fejlesztésben nem természetes a mérnöki munkában megszokott  ellenőrzés...........13 A szokott magyarázat „Ez van, vagy semmi”..........................................................................13 A cégek valós célja a profit maximalizálása............................................................... ..................13 A fentiek alapján jelenleg elvárható „tudatosság” a szoftverbeszer­zéseknél .................................13 A két oldal „tudatos” szempontjai összefoglalva.................................................................... ......14 A beszerzők tudatossága a szoftver beszerzésnél.........................................................................14 A beszállítók, eladók tudatossága a szoftver eladásnál................................................................ .15 Az eddigi „tudatosság” eredménye....................................................................... ........................15 Amit még tudomásul és figyelembe kell vennünk, mert együtt élünk vele.............................16 1 / 86

Hogyan lesz, lehet általános, megszokott a szabad szoftver az állam­ és közigazgatásunkban?.....18 Felismerések....................................................................................................... ...........................18 A szabad és a zárt licencű programok még sokáig együtt fognak élni....................................18 Kevesebb, de legalábbis nem nő eléggé az informatikára költhető pénz, ellenben nőnek a  feladatok, és biztosítani kell az esélyegyenlőséget..................................................................18 Nem mindig a nagyok a legjobbak számunkra........................................................................18 Nem lehet mindig biztosra játszani............................................................... ...........................19 A szabad szoftver használata növeli a versenyt és ezzel esélyt ad a költség csökkentésre.....20 A változáshoz központi akarat kell....................................................................................... ....20 Lépések.................................................................................................................. ........................20 Szüntessük be az ingyen reklámot iskoláinkban, ahol lehet tanuljunk­, és tanítsunk szabad  szoftvert............................................................................................................................. ........20 Támogassuk a felnőttképzésben a szabad szoftverek oktatását...............................................20 Vezessük be a köz­ és államigazgatásunkba a ODF formátumot, az Open Office irodai  csomagot........................................................................................................ ...........................21 Hozzuk létre és támogassuk megfelelő jogosultságokkal azt a szervezetet, mely vizsgálja az  állam ­ és közigazgatás jelenleg használt szoftvereit; felügyeli, támogatja és segíti a szabad  szoftveres megoldásokra történő átállást............................................................................ ......21 Indítsunk az állam és a közigazgatásban szabad szoftveres projekteket.................................21 Tapasztalataink és mások tapasztalatai alapján tanítsuk közintézményeinknek a szabad  szoftveres projektek lebonyolítását............................................................... ...........................21 Függelék.......................................................................................................................................... ....23 Joel Spolsky: A Big MAC és a Mezítelen Séf..............................................................................23 Zárótűz....................................................................................................................... ....................24 A Transparency International Hungary a korrupcióról.................................................................24

Synergy vezércikk................................................................................................. ........27 IDABC egységvezető..................................................................................................... ....................27 IDABC tevékenységek: mi van készülőben?............................................................................ .........27 Az IDABC az előző IDA program alatt kezdte meg munkáját a nyílt forrású szoftverekkel  (Open Source Software ­ OSS). Az IDABC programjában tervezett újabb fejlesztések a már  megtett lépésekre, illetve a már felhalmozott tudásra fognak épülni......................................27 Nyílt forráskód az európai közigazgatásban – felhasználás és fejlesztés..........................................28 A nyílt forráskódú szoftver (Open Source Software, OSS) valóban beépül a közigazgatásba?  Használata csak specifikus IT területekre korlátozódik? Mi motiválhatja a közigazgatási  2 / 86

szerveket, hogy ingyenes/szabad/nyílt forrású szoftvereket (Free/Libre/Open Source  Software – FLOSS) alkalmazzanak? És milyen kilátás van a jövőbeli fejlődésre?................28 Együttműködésen alapuló szoftverfejlesztés a közszférában............................................................30 Az együttműködésen alapuló szoftverfejlesztés úgy valósítható meg, hogy az európai  közszféra igényeinek kielégítésére az ingyenes/nyílt forrású modellt alkalmazzuk. A belga  kormány szakembere, Oliver Schneider az alábbiakban tisztázza ezt az elgondolást............30 Közösség létrehozása, avagy hogyan dolgozzunk  együtt nyílt forráskódon....................................31 A nyílt forráskódú szoftver (Open Source Software, OSS) legnagyobb haszna nem az  alacsony költség, vagy a kódhoz való szabad hozzáférés, hanem a tudás megosztása nagy  közösségeken belül, együtt dolgozó emberek között. Hogy a közszféra szervezetei hasznát  láthassák mindennek az IDABC megjelentetett egy tanulmányt „Útmutató a szabad  szoftverfejlesztőkkel való együttműködéshez a közszféra számára” címmel.........................31 Vitás jogi kérdések az OSS­szel kapcsolatban..................................................................................32 A nyílt forrású szoftverek (Open Source Software ­ OSS) használata nemcsak technikai és  szervezési kérdéseket vet föl: a jogi vonatkozásokkal is foglalkozni kell. A licensszel  kapcsolatos legfontosabb kérdések a garancia, felelősség, a szellemi tulajdonjogok  megsértése stb....................................................................................................... ....................32 Interjú Prof. Eben Moglennel................................................................................................ .............34 Prof. Eben Moglen nemzetközileg ismert jogász és akadémikus, tagja az FSF (Free Software  Foundation – Szabad Szoftver Alapítvány) igazgatói bizottságának. Az 1985­ben Richard  Stallmann által Bostonban (USA) alapított FSF a General Public License (GPL) tulajdonosa,  mely a világon a legelterjedtebb szabad szoftveres licensz. Mint az FSF általános  jogtanácsosa, Moglen kezeli az Alapítvány jogi ügyeit, így vezető szerepet tölt be a GPL  fejlesztésében és terjedésének elősegítésében................................................................. .........34 Holland útmutató a nyílt szabványok és a nyílt forrású szoftverek közbeszerzési folyamatáról.....36 A holland kormány OSOSS (Open Standards and Open Source Software – nyílt szabvány és  nyíl forrású szoftver) programját bízta meg a gazdasági miniszter, hogy hozzon létre egy  útmutatót a kormányzati szerveknek arról, hogyan kezeljék az OSOSS­t a  közbeszerzésekben......................................................................................................... ...........36 Megegyezés az nyílt forráskód fejlesztéséről Londonban.................................................................38 Camden egy a 32 kerület közül Londonban, 198000 lakossal. 2001 óta használ nyílt  forráskódot, azóta vesz részt nyílt forráskódú szoftverfejlesztésben. ..................................................................................................................................... ..............38 Valóban készen áll az üzleti felhasználásra a nyílt forráskód?..........................................................39 Az üzleti és közigazgatási szervezetek az ICT kihívásaira adott válaszainak középpontjában  a célszerűség, a funkcionalitás és az „értéket a pénzért” elve állt. A nyílt szabvány teljes  mértékű együttműködést tesz lehetővé az ICT gazdasági­rendszerek számára a kereskedelmi  3 / 86

szoftverek és az OSS (Open Source Software ­ nyílt forráskódú szoftverek) elemei között.  Az OSS együttműködésen alapuló megközelítése új távlatokat nyit......................................39 Az Európai Biometrikus Portál................................................................................. .........................40 Az Európa Tanács elindította a teljes mértékben nyílt forráskódon alapuló Európai  Biometrikus Portált (EBP)............................................................................................ ............40 IPM (Interactive Policy Making ­ Interaktív Szabályzat Készítő): hamarosan elérhető a  nyílt  forráskódú verzió.................................................................................................................. ..............40

Beszámoló a II Open Source World Conference­ről...............................................42 Bevezető:................................................................................................................ ............................42 A konferencia bevezető szövege:.......................................................................................... .............42 Első nap............................................................................................................................................ ...43 Michail Bletsas, MIT..................................................................................................... ................43 Tematikus szekció: Projects of OSS in commercial applications.....................................................44 José Luis Molina, IECISA.................................................................................................... .........44 Luis Alberto Amigo, Islanda.................................................................................... .....................44 José Camacho, BULL........................................................................................................ ............44 Javier Vinuales, Yaco................................................................................................. ...................44 Extremadura....................................................................................................................... ............44 Walter Simonazzi, Telvent...................................................................................... ......................44 Nyílt forrású térképészeti megoldásokról beszélt.Kerekasztal­beszélgetés: Szabadalmak, licenszek,  intellektuális tulajdonjogok........................................................................................... .....................44 Második nap................................................................................................................................... .....45 Kerekasztal: A számítógépipar hosszútávú elképzelései...................................................................45 Adolfo Hernandez, SUN............................................................................................................ ....45 Michel Teyseddedre, IBM................................................................................................. ............45 Bdale Garbee, HP.............................................................................................. ............................46 Dr. Bernd Kosch, Fujitsu­Siemens...................................................................................... ..........46 Omar Tazi, Open Source Evangelista, Oracle.............................................................................. .46 Venezuela................................................................................................................................ .......47 Antonio Sajez, FON.................................................................................................................... ...47 Tematikus szekció: Nyílt forráskódú üzleti modellek.......................................................................47 Alexander Dymo, National University of Shipbuilding, Ukrajna................................................47 Carlo Daffara, Conecta, Olaszország ­ Nyílt forráskódhoz kapcsolódó üzleti modellek  fenntarthatósága............................................................................................................. ................48

4 / 86

Manon Van Leeuwen, FUNDECYT............................................................................. ................49 Frank van der Linden, Philips Medical Systems...................................................................... .....50 Bülen Özel, Istambul Bilgi Egyetem ­ FLOSS Kompetenciaközpontok együttműködő hálózata  az OSS elfogadtatása és terjesztése céljából.................................................................................50 Ignacio Correas, Warp Networks ­ Az OSS üzleti modellek természete.....................................51 Kerekasztal­beszélgetés: Technológia és a nemek kérdése nyílt forráskód esetén...........................51 Tematikus szekció: Rendszerfejlesztés és ­architektúra....................................................................51 Hector Migallón, Univ. Miguel Hernandez..................................................................................51 Michael Manke, Council of Berlin...................................................................................... ..........51 Manţia András, Quanta Plus, Románia ­ Kommander, egy segédeszköz bárki számára.............52 David Santo: Kradview................................................................................................................. .52 Pedro Jurado, spanyol KDE ­ Freenx................................................................................ ............52 Imanol Tizón, Fujitsu­Siemens ­ Küldetéskritikus Linux az adatközpontokban.........................52 Kerekasztal­beszélgetés: Szociális dilemmák, avagy: Új társadalmi modelleket építünk?..............52 Francis Pisani, újságíró, El Pais........................................................................ ............................52 Javier Bustamente, filozófus......................................................................................................... .52 Harmadik nap.................................................................................................................................. ....53 Kerekasztalbeszélgetés: A guruk jövőképe.................................................................................... ....53 Branden Robinson, Debian................................................................................................... .........53 Bdale Garbee, HP­Debian................................................................................... ..........................53 Simon Phipps, Sun............................................................................................................... ..........54 Jeff Waugh, Ubuntu Linux......................................................................................... ...................54 Alan Robertson, Linux Technology Center..................................................................................54 Francis Pisani, újságíró, El Pais........................................................................ ............................54

Hírek, események................................................................................................. .........55 2005 negyedik negyedév................................................................................................. ...................55 Az MS licencek miatt vált Linux desktopra egy ausztrál adóhivatal...........................................55 Két veszedelmes szabadalom vége............................................................................................ ....55 Novell használhatósági tesztek............................................................................................ ..........55 FreeBSD logó verseny........................................................................................................ ...........55 Nokia és a nyílt forráskód........................................................................................................ ......55 Öldöklő helyett egészséges verseny............................................................................... ...............55 Kiszivárgott elemzés................................................................................................................ ......56 PostgreSQL Solarison............................................................................................................... .....56

5 / 86

Desktop Linuxok tesztje ........................................................................................... ....................56 ENSZ, Microsoft és a szabad szoftverek....................................................................................... 56 Edubuntu – Ubuntu fiataloknak.................................................................................................... .56 Open Source az olimpián........................................................................................................ .......56 Macedónia és az Ubuntu ............................................................................................................ ...57 275 millió soros forráskód­adatbázis................................................................ ............................57 Nyílt forrású SPARC processzor........................................................................................... ........57 Fejpénzek szabad szoftverekért........................................................................................ .............57 2006. első negyedév............................................................................................... ............................57 Francia rendőrök átállnak szabad szoftverre....................................................................... ..........57 Nyitottabb forráskódot a szavazógépekre............................................................... ......................58 Brit bíró a szoftverszabadalmakról............................................................................................ ....58 Taiwan elszakadna a Microsofttól......................................................................................... ........58 Wikipédia­plágium................................................................................................. .......................58 Szabad szoftver a NASA­nál.............................................................................................. ...........58 Első pillantás a Samba 4­re................................................................................ ...........................59 Egy szabad szoftveres telefonközpontról......................................................................... .............59 Debian és a GPLv3.................................................................................................... ....................59 CMS­ek kiválasztása........................................................................................ .............................59 Firefoxszal biztonságosabb webet böngészni...............................................................................59 Linux a harctereken............................................................................................. ..........................60 Újabb „védett” rendszer lett védtelen........................................................................................ ....60 Az Oracle bekeríti a MySQL­t?....................................................................... .............................60 Linux City Koreában............................................................................................ .........................60 Richard M. Stallman a GPLv3­ról................................................................................................ .60 Szabad szoftverek egy kisvárosban.................................................................................. .............60 A brit vámhivatal gondja a Mozillával.................................................................................. ........61 A brit kormány hátsóajtót tervez a Vistába....................................................................... ............61 Egymillió szócikk a Wikipédiában............................................................................................ ....61 ODF Szövetség alakult............................................................................................. .....................61 Koffice felület ötletverseny..................................................................................... ......................61 A MAC OSX nehéz fél órája..................................................................................................... ....62 Nyílt forrású router................................................................................................ ........................62 BM GPFS AIX­ra és Linuxra.............................................................................................. ..........62 Vihar a zárt rendszerű szavazógépek körül............................................................................ .......62

6 / 86

Mozilla Lightning 0.1.................................................................................................. ..................62 Sun GRID mindenkinek..................................................................................... ...........................63 Anyagi gondok az OpenBSDnél....................................................................... ............................63 Nyílt kormányzat megoldás Irakban................................................................... ..........................63 BM reklámkampány az Exchange ellen.............................................................................. ..........63 Linux clusterek az ILM­nél......................................................................................... ..................63 Trustix – egy biztonságos disztribúció................................................................................ ..........64 2006. 2. negyedév................................................................................................................. ..............64 Richard M. Stalman a DRM­ről és másról................................................................................ ....64 A Microsoft Linux­laborja.......................................................................................................... ...64 GNU/Linux Indiában..................................................................................................... ................64 A Linux segíti az Oracle­t................................................................................ .............................64 Koffice 1.5, ODF támogatással............................................................................... ......................65 Hét év a DMCA­val............................................................................................................. ..........65 Amerikai tanácsadó cég a szabad szoftverekről........................................................................... .65 A Linux szabvány új támogatói............................................................................................... ......65 Kanadai zenészek a túlzott jogvédelem ellen ........................................................................... ....65 Egy sikeres átállás..................................................................................................................... .....66 Az ODF ISO szabvány lett......................................................................................... ...................66 Egy szabad szoftveres kiadó.................................................................................................. ........66 A Motorola és a szabad szoftverek ........................................................................................... ....66 Sun/Ubuntu szövetség....................................................................................... ............................66 Az Ubuntu ú verziója............................................................................................................ .........67 A 100 dolláros laptop első prototípusa................................................................................... .......67 A Dell és a GNU/Linux................................................................................................ .................67 Alsó­Szászország adóhivatala átáll Linuxra.................................................................................67 Mobiltelefon­gyártók szövetsége a mobil Linuxért......................................................................68 A Microsoft is Linuxot használ ................................................................................. ...................68 Belgium ODF­re vált.................................................................................................. ...................68 Szabad szoftveres hurrikán................................................................................................ ............68

7 / 86

Alkalmasak­e a szabad szoftverek a közigazgatási használatra, alkalmas­e  közigazgatásunk a szabad szoftverek használatára? 

Írta: Balsai Péter „A bürokrácia két dolgot utál, a függést (függőséget) és a változást.” ismeretlen bürokrata a szervezetről

Bevezető:  Jelen  tanulmány  egyfajta  képet  próbál  adni   az   informatikai   kereskedelem  és   fejlesztés  jelenlegi  magyarországi helyzetéről, különös tekintettel az állam és közigazgatás területére, és megpróbálja  felvázolni  azt  a  folyamatot,  mely esetlegesen  lehetővé teszi  az állam  és közigazgatásunk  érdemi  nyitását   a   szabad   szoftverek   és   a   szabad   szoftveres   megoldások   irányába. Előrebocsátjuk, hogy az anyagban sok dolog feltételezéseken és véleményeken alapul, tekintettel arra,  hogy egy átfogó felmérés messze meghaladja szervezetünk lehetőségeit. Egy 2004­ben készült ­ mára már a fejlődés és a valóság miatt kicsit meghaladottá vált ­ Gartner  tanulmány szerint a következő területeken, esetekben javasolt a kormányzatoknak szabad szoftvert  használniuk: ●

Ahol a TCO megtakarítás világosan jelentkezik, illetve ahol az OSS különlegesen kiforrott már,

●

Ahol az OSS nagyon hasonló a meglévő rendszerhez és jól használható a meglévő tudás,

●

Új, házon belüli fejlesztésekre,

●

A kinézett kereskedelmi megoldások árának leszorítását segítő fegyverként.1

Mostanra a címben szereplő mindkét kérdés már már eldőlt. Alkalmas, és használja. Ezt bizonyítja  egy a MERIT2  által az Európai Unióra reprezentatívan végzett felmérés3. Ennek eredményeképpen  tudjuk, hogy a helyi kormányzatok fele már használt legalább néhány FLOSS4­t. Van még valami ami  bár   meglepő,   mégis   mutatja   a   FLOSS   használat   mindennaposságát,   a   FLOSS   szoftverek  használhatóságát.  Ez  pedig   az  a  tény,  hogy  további   29%  nem   volt  tudatában  annak,  hogy  ilyen 

1

Ez a legtipikusabb használat

2

Honlap a MERIT megismeréséhez: http://www.merit.unu.edu

3

Ez az eddigi legnagyobb és legkiterjedtebb felmérés a FLOSS használatáról a  közigazgatási intézményekben, a  felmérés a  következő tagállamokra terjedt ki: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország,  Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság,

4

FLOSS, azaz Free/Libre/Open Source Software magyarul  ingyenes/szabad/nyílt forrású szoftver

8 / 86

licencelésű szoftvert használ, tehát nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy használ­e FLOSS­t, majd a  használt szoftverei között felsorolt FLOSS kategóriás szoftvereket5. Figyelembe  véve  azt,   hogy  Magyarország  az   Európai   Unió   része,  és   az   Európai  Unióban   már  használnak a közigazgatásban szabad szoftvereket, azt lehet következtetésként levonnunk, hogy a  szabad  szoftverek  alkalmasak  a   közigazgatási  használatra,  s   a   közigazgatás  is  alkalmas  lehet  a  szabad  szoftverek  használatára6.   Csak  megjegyzésként  (ahogy  mi   látjuk)  állami  és   közigazgatási  intézményeinkre jellemző a licenc túlhasználat7. Ez a szállítók által tudott és tűrt dolog, valószínűleg  azért,   mert   növeli   a   licenc   túlhasználó   függőségét   tőlük. A „lehet” magyarázatát könnyebben megleljük, ha kicsit átfogalmazzuk a kérdést.

Alkalmasak­e a szabad szoftverek a tudatos közigazgatási használatra, alkalmas­e   közigazgatásunk a szabad szoftverek tudatos használatára?

Jól látható, hogy a tudatos8 használat az, amit a kérdés feszeget. Érdemes a kérdést két külön kérdésre  bontani és azokat egyenként megválaszolni. Tehát a továbbiakban erre a két kérdésre kell választ  találnunk: 1. Alkalmasak­e a szabad szoftverek a tudatos közigazgatási használatra? 2. Alkalmas­e közigazgatásunk a szabad szoftverek tudatos használatára? Tulajdonképpen a tudatosság a központi  kérdés, és ez az aminek megléte mindent megváltoztat.  Hiszen   jelenleg   az   elfogadott   szoftverválasztási  szempontok   között   a   magyar   közigazgatásban  jellemzően nem szerepel általában a szabad szoftver kitétel9. Úgy gondolom, hogy ennek a feltételnek  a használata10  a kulcs. A tudatos törekvés a FLOSS besorolású szoftverek használatára nagyon sok  mindent megváltoztat. Hogy könnyebben tudjunk tovább haladni, tisztázzuk, hogy mi is az a szabad  szoftver. 5

 GNU/Linux, Apache stb.

6

Persze az átlag állam­, közigazgatási felhasználó nem látványosan találkozik a szabad szoftverekkel a munkahelyén, mert  jelenleg elsősorban szerver megoldások (web szerver, fájl szerver, tűzfalak stb.) azok amik ezen a területen elterjedtek.

7

Az az több példányt használnak, mint amennyiért fizettek. Természetesen nem mindenhol, nem mindenkor, és nem mindenki.

8

1 jelentés (melléknév): akinek tudata van, Az ember tudatos lény. A tudat részvételével végbemenő (lelki folyamat). A tudaton  alapuló illetve a tudatban világosan jelenlevő (jelenség, cselekvés, magatartás), tudatos törekvés 2 jelentés (melléknév): megfontolt, szándékos. (Tudatos hazugság) 3. ritkább jelentés: Öntudatos, pl. öntudatos magatartás tudatosít (ige) tudatossá tesz valamit valakiben. Tudatosítja valaminek a  jelentőségét. Tudatosodik (ige) Valami fokozatosan tudatossá válik valakiben. (Még nem tudatosodott benne, hogy árva)

9

Ellenben Peruban igen. „Peruban a kormányzati feladatokhoz szükséges szoftvereket ki fogják váltani szabad szoftverekkel. Peru  nemrég hozta meg a szabad szoftverek terjesztését és kormányzati használatát előíró törvényét. A kormányzati feladatokhoz  szükséges szoftvereket minél nagyobb mértékben ki fogják váltani szabad szoftverekkel. Legfontosabb okuk erre az, hogy Peru  alkotmánya kötelezővé teszi az információkhoz való szabad hozzáférés biztosítását, korlátozás nélkül.” Forrás: Szabad Szoftver Intézet (http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajat/2005/10/19/OSS_a_kormanyzatokban/index3.html)

10 Vélhetően nem ennyire egyértelműen és mellbevágóan kell és lehet fogalmazni, de mindenképpen ez kell, hogy az irányultság  legyen

9 / 86

Szabad szoftver, Nyílt forrás Szabad szoftver Legelőször is nézzük a Wikipédiát11 melyben a következőket olvashatjuk: A   szabad  szoftver   kifejezés  olyan   számítástechnikai  dolgokat  (általában  programokat)  jelent,  melyek   szabadon   felhasználhatóak. A   fogalmat   a   licenc   fogalmával   kapcsolatban,   a   szerzői   jogilag   védett,   zárt   forráskódú  szoftverekkel   szemben   használjuk,   azoktól   való   megkülönböztetésre. A szabad programok szabadságát a szabad licencek biztosítják. A „szabad szoftver” elnevezés a felhasználók szabadságára utal. Ez a szabadság az alábbi négy  pontban foglalható össze: 1. A  felhasználóknak  szabad  tetszőleges  célra,  tetszőleges  számú  számítógépen  futtatni  a  szoftvert, azaz a felhasználást semmi nem korlátozza. 2. A felhasználó szabadon másolhatja és terjesztheti, illetve közzéteheti a szoftvert. 3. A felhasználó szabadon módosíthatja, testre szabhatja, javíthatja, tökéletesítheti a szoftvert. 4. A felhasználó szabadon közzéteheti a szoftver általa módosított verzióját. A  3. és 4. pont előfeltétele a forráskód hozzáférhetősége.

A   szabad   nem   feltétlenül   jelent   „ingyenest”:   bárki   bármennyiért   árusíthatja12  a   kérdéses  programokat; az egyetlen feltétel, hogy a fenti négy alapjogot garantálja vevői számra.

11 A Wikipédia, egy szabad enciklopédia, amit bárki szerkeszthet. A Wikipédia többnyelvű projekt, melynek célja egy teljes és  pontos, nyílt tartalmú enciklopédia elkészítése. Elérhető: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezdőlap 12 Miért venné meg bárki is (a szabad szoftvert)? Azért, mert például nem képes azt magának lefordítani, szüksége van  kézikönyvre, CD­n vagy DVD­n szeretné a programokat megkapni, vagy mert támogatásra van szüksége. Az is elképzelhető,  hogy valaki egyedi fejlesztést, testreszabást, adott hiba kijavítását, adott funkció beépítését végezteti el pénzért egy  programozóval.

10 / 86

Nyílt forrás Az, hogy egy szoftvernek hozzáférhető a forrása még nem jelenti azt, hogy szabad szoftver, sőt még  azt   sem,   hogy   a   szoftver   „Nyílt   forráskódú  licenc13”   alá   tartozik.   Belátható,  hogy   attól   hogy  elolvashatjuk a forráskódot még nem biztos, hogy: –

A  felhasználóknak  szabad  tetszőleges  célra,  tetszőleges  számú  számítógépen  futtatni  a  szoftvert, azaz a felhasználást semmi nem korlátozza.

–

A felhasználó szabadon másolhatja és terjesztheti, illetve közzéteheti a szoftvert.

–

A felhasználó szabadon módosíthatja, testre szabhatja, javíthatja, tökéletesítheti a szoftvert.

–

A felhasználó szabadon közzéteheti a szoftver általa módosított verzióját.

Ezt azért is fontos tudnunk, mert az utóbbi időben egyes szoftvercégek hozzáférhetővé teszik egyes  szoftvereik forrását részben vagy egészben felhasználóik számára, de mint látjuk ez nem jelenti azt,  hogy az adott szoftver (pl.: Windows XP) nyílt forráskódú licenc alá került.

A nyílt forráskódú licenc A   nyílt   forráskódú   licenc  olyan   licenc,  mely   biztosítja   a   licencelt  dolog  ­   ami   legtöbbször  egy  számítógépes   program  vagy   szoftver   ­   forráskódjának  nyitottságát.   Formálisabban   egy   licencet  nyíltnak tekintünk, ha azt az Open Source Initiative jóváhagyja, mint ilyet, a Nyílt forrás definíció  alapján. A közkincsként terjesztett programok (vagyis azok, melyeket nem korlátoz a szerzői jog) is  megfelel ezen követelményeknek, amennyiben a teljes forráskód elérhető, és így jogosult az OSI  "service mark" (szolgáltatási védjegy) használatára. A nyílt forráskódú licencek szabad licenceknek  számítanak.14

Tudatos szoftver választás, tudatos szoftver használat Ezt a témát azért kell körüljárnunk, mert ennek megrágása nélkül bizony nem juthatunk megfelelő  következtetésre.

13 Az OSI 2003­ban az alábbi licenceket ismeri el nyílt forráskódot támogatónak: Academic Free License, Apache Software License, Apple Public Source License, Artistic license, Common Public License, Eiffel Forum License, BSD License, GNU General Public License (GPL), GNU Lesser General Public License (LGPL), Historical Permission Notice and Disclaimer,  IBM Public License, Intel Open Source License,Jabber Open Source License, MIT License MITRE Collaborative Virtual Workspace License (CVW License), Motosoto License, Mozilla Public License 1.0 (MPL), Mozilla Public License 1.1 (MPL 1.1), NetHack General Public License Nokia Open Source License, Open Software License, Open Group Test Suite License, Python license,  Python Software Foundation License, Q Public License (QPL), Ricoh Source Code Public License, Sleepycat License, Sun Industry Standards Source License (SISSL), Sun Public License, Vovida Software License v. 1.0, W3C License, X.Net License, zlib­libpng license, Zope Public License 14 Forrás: Wikipédia

11 / 86

Az átlag felhasználó tudatossága Országunkban az emberek általában „wordben” írnak dokumentumokat15. Legyen a cél 10 soros levél  vagy 300 oldalas tanulmány. Ezen, ennek okain és következményein gondolkodjunk egy kicsit. 

Sokan nem használják jól a napi munkájukhoz használt szoftvert Mindannyian láttunk már olyat, hogy a word „sablonban”16  néhány soremeléssel ki volt hagyva a  céges   fejléc   /   logó   helye,   mert   a   nyomtatás   az   előre   nyomott   céges   papírra   történt. Olyat is láttunk, hogy valaki sok soremeléssel éri el, hogy valami új lapon kezdődjön, vagy éppen  szóközökkel alakítja ki a dokumentum formátumát..Gondolom a fentieket együtt is sokan és sokszor  látták már17. Erre így a „word” helyett a windows beépített eszköze a „wordpad” nevű programocska  is sok, de legalábbis elég lenne, de mégis a word az, ami kell. Nem általános technológiát, hanem egy ­ egy kiválasztott eszközt tanulunk, s kevés a megmaradó tudás

De  miért  van  ez így? Mert már az iskolában megtanuljuk és megtanítjuk, hogy „word18”­öt kell  használni,  ahelyett,   hogy  szövegszerkesztést  tanítanánk,  hogy  „excel”­t19  kell   használni,   ahelyett,  hogy számolótábla­használatot tanítanánk. Iskolában általában nem sortöréseket javasolnak / oktatnak  az új oldal eléréséhez, de kevés marad meg a tanultakból. Felhasználóink egyébként is eredmény  orientáltak,   márpedig  kinyomtatva   úgy   sem   látszik   az,   mi,   hogyan  készült   elektronikusan!   Azt  gondolom, hogy a tanultakból megmaradó kevésnek mindig része, hogy mihez mi kell. Tehát az,  hogy „word”, „excel”, „photoshop, coreldraw” stb. kell. Sajnálatos, de tény, hogy a hogyan, tehát a  szakértelem, melyhez gyakorlás is kell, nehezebben tanulható, és könnyebben elvész. Hiányos tudásunk eredményeképpen nem költséghatékony a szoftver választásunk, használatunk

Miért  nem   annyira   jó   dolog   ez?   Nos,   mert   nem   mind   vagyunk  részvényesek  az   adott   cégben,  cégekben,   s   nem   mind   élünk   az   ezen   termékek   eladása   után   járó   jutalékból. Az sem utolsó szempont a „nemjóság” indoklásában, hogy korlátozott tudásunknak hála, nem mindig  az elégséges / gazdaságos / megfelelő eszközt használjuk az adott feladatra. Ez pedig drága dolog.  Mert meg kell venni a drága számítógépet, a drága nyomtatót és a drága szoftvert. Vagy éppen el kell 

15 Rajzolni meg Corel Draw­ban „kell”, s a „legjobb” a fényképi piros szem ellen az Adobe PhotoShop 16 Nagyon sokszor az igazi sablon helyett csak egy minta állomány (.doc) van, vagy éppen megnyitnak egy régi, már megírt  állományt és törlik annak tartalmát. 17 Lehet azt mondani, hogy az állam és a közigazgatás dolgozói ECDL vizsgával rendelkeznek. Ez így van, viszont sajnos az ECDL  vizsga megléte, nem akadályozza, a szakszerűtlen használatot.  18 A Microsoft Word programja egy nagyon nagy tudású és viszonylag drága szövegszerkesztő. Általában az emberek a Microsoft  Office szoftver csomag részeként találkoznak vele. 19 A Microsoft Excel programja egy nagyon nagy tudású és viszonylag drága táblázat kezelő. Általában az emberek a Microsoft  Office szoftvercsomag részeként találkoznak vele.

12 / 86

lopni20  a szoftvert, hiszen nekünk a munkánkhoz az, és pont az kell. Általában, még ha van sem  tudunk, ismerünk alternatívát21. No meg kockázatos is mást venni, mert ha nem jó, nem elég, akkor  bizony kidobtuk a ráköltött pénzt az ablakon22. Az is motiváció, hogy az idő pénz, a mi időnk, ha nem  saját zsebből kell a szoftvert fizetnünk, pedig drága23, tehát nem fogjuk saját drága időnket szoftver  próbálgatással, tanulgatással tölteni.

Egy ügyes, bújtatott reklám és a tudásunk hiányossága az, ami szoftver  választásunkat befolyásolja Tehát   tudatosan   választjuk   azt   a   szoftvert,  melyet   már   az   iskolában   is   tanultunk,   s   tudatosan  használunk belőle annyit, amennyire szerintünk szükségünk van24. Ez a fajta tudatosság25, nagyon  kellemes dolog az adott szoftver termékeket gyártó és forgalmazó cégeknek. Gondoljunk bele, milyen  álságos dolog, hogy kedvezményes áron (vannak akik ingyen) adnak terméket az oktatásnak, hiszen  ez   valójában  egy  nagyon  hatékony  reklám.  A   reklámért  a   piacon,  bizony   a   reklámozott   termék  gyártója szokott közvetlenül fizetni, nem pedig a célközönség26.

20 Ez nem bíztatás az illegális szoftver használatra, mert az komoly, hazánkban hivatalból üldözendő bűncselekmény! 21 Még ha hallottunk is arról, hogy valami mással is lehet ilyesmit csinálni, akkor is a barátaink és ismerőseink is ezt használják,  tehát ez a jó. 22 Van már reklám is, mely erre a kockázatra játszik rá. Az egyik nagynevű izraeli cég tűzfal termékét reklámozzák olyasmi  szlogennel, hogy annak választása esetén a rendszergazda nyugodt lehet..S valóban, még baj esetén is az a helyzet, hogy senki  nem vonhatja személyes felelősségre, hogy valami ismeretlen terméket támogat. Ő egy a piacon jól bevezetett márkát választott,  amit mindenki ismer, sőt a tévében is reklámoznak. A szoftveriparban ismeretlenek a gyógyszeriparban általános perek, melyek  rákényszerítik a gyártót a termékért történő helytállásra. Néha azt gondolom, sajnálatos, hogy ez így van. 23 Egyszerűen nincs a legtöbb felhasználónak arányérzéke, az Ő ideje minden pénzt megér. Néhány éve tanácsadói munkám során  fordult elő, hogy egy könyvtár beszerzésre javasolt szoftverei között AutoCAD­et is (2 felhasználó) találtam. Megkérdeztem,  hogy ez mire kell? Vonalkód nyomtatásra. Kis kutakodás után lett olcsóbb (beszerzési ár szempontjából) megoldás, mely minden  vonalkóddal kapcsolatban felmerülő igényt kiszolgált. 24 A legtöbbet felhozott ellenérv, mikor valakinek mondom, hogy stílusokkal, sablonokkal sokkal eredményesebben tudna  dolgozni, ha megtanulná, az az, hogy: Túl sok idő lenne. És ez nem igaz, mert a nem használat miatt elvesztegetett időszeletek  nagyságrendekkel több elveszett időt (pénzt) jelentenek, mint a megtanulásra egyszer ráfordított idő. 25 Ez mostanra egyre inkább a márkanévhez ragaszkodó fogyasztói tudatosság sajnos. 26 A célközönség a termék árában fizeti meg a reklám költségét, vagy nem, ha nem tetszik neki a termék. Az oktatás ilyen módon  történő reklámcélú használata hatékonyabb megtérülést, nyereséget biztosít, mint a hagyományos reklám.

13 / 86

A szoftver fejlesztők, forgalmazók tudatossága A tudományos és mérnöki munkában egymás ellenőrzése természetes Az   eddig   összegyűjtött   tapasztalataink   szerint,   megbízható   eredményt   a   mérnöki   vagy   a  27 természettudományok területén csak kölcsönös ellenőrzés segítségével érhetünk el. Az igazi kutatók,  tudósok nem rejtegetik kísérleteik terveit mások elől, hanem kétkedően ellenőrzik egymás munkáját.  A felelős mérnökök sem építenek gátakat vagy hidakat anélkül, hogy tervrajzukat ne ellenőriztetnék  más – az eredeti tervezőcsoporttól független – mérnökökkel.

A szoftver fejlesztésben nem természetes a mérnöki munkában megszokott  ellenőrzés Azt is tényként vehetjük tudomásul, hogy a megbízhatóság a szoftveriparban nem elegendően jó.   A  rendszerösszeomlások,  a   lefagyások   és   az   adatvesztés   még  mindig   mindennaposak.  Ez   annak  is  következménye, hogy nem alkalmazzuk a már jól bevált mérnöki és tudományos módszert, nem  alkalmazzuk a kölcsönös kódvizsgálatot. A szokott magyarázat „Ez van, vagy semmi”

De miért nem? Hiszen a mérnöki tervezésben, a tudományos munkában ez megszokott dolog, s a  racionális gondolkodás szerint, mivel ez fajta megközelítés már előbb kialakult, mint az informatika, s  azon belül a szoftveripar, itt a szoftverek területén is így kellene lennie. Ésszerű, tudatos gondolkodással elfogadható magyarázata az ellenőrzés hiányának, azok után, hogy a  számítástechnika ilyen mértékben beépült mindennapjainkba, számunkra, felhasználók számára nincs.  Ismert28 magyarázat az, hogy „ez van, vagy a semmi”.

A cégek valós célja a profit maximalizálása29 Ám   ez   a   magyarázat  valójában  csak   jövedelem  szerzéssel,  profittal   és   azzal   a   feltételezéssel  összekapcsolva   értelmezhető,   hogy   „lop”   mindenki30.   Azt   a   magyarázatot,  hogy   a   fejlesztő   / 

27 Az informatika kezdeti időszakában megszokott volt, hogy a programok forrása is jár a programhoz, sőt nem voltak ritkák a  forrásban történő terjesztések sem. Magát az eredeti Unixot is forrásban (C nyelven) adták, s mindenki magának fordította le. 28 A szabad szoftverek terjedésével egyre több alkalmazás egyre több területen kínál reális alternatívát, cáfolva, az „ez van, vagy  semmi” kijelentést, hiszen ma már nem csak operációs rendszerek, fejlesztői eszközök léteznek, hanem például szabad ügyviteli  rendszer is. 29 A profit maximalizálás nem alapvetően elítélendő. Pozitívan vagy negatívan értékelni a felhasznált módszert, módszerek  fényében kell és lehet. 30 Nagyon érdekes, hogy fel sem merül az ártatlanság vélelme, az sem, hogy a többség nem lop, és az sem, hogy elég a csak a  bűnösöket büntetni. Az alapvetés az, hogy mind bűnözők, szoftvertolvajok vagyunk.

14 / 86

forgalmazó  azért  nem   ad   forráskódot,   hogy   egyértelműen   felelősséget  tudjon   vállalni,  ebben  az  esetben nincs31 (máskor se nagyon van) értelme figyelembe venni. Általános  szokás, hogy a szoftver fejlesztője, forgalmazója megtagadja vagy erősen korlátozza  a  termék (szoftver) használatából adódó következmények miatti felelősség vállalását. Ezt mi, felhasználók egyes területeken (PC használat) még elfogadjuk, ugyanakkor pl. az autóiparban  mondjuk egy ABS vezérlőszoftver esetén teljességgel elfogadhatatlannak tartjuk. Összegezve:  a  kódvizsgálat nem alkalmazása,  a   forráskód  nem  biztosítása,  a  hagyományos  (zárt  forráskódú  elveket  követő)   fejlesztők   részéről  többségében  tudatos  profit   maximalizálását  célzó  magatartás32, melyet az utóbbi időkig mi felhasználók, vevők is elfogadtunk.

A fentiek alapján jelenleg elvárható „tudatosság” a szoftverbeszer­zéseknél  Jelenleg   (szerintünk)   a   következő   szempontok   érvényesülnek   szándékosan   vagy   akaratlanul   a  szoftverbeszerzéseknél:

A két oldal „tudatos” szempontjai összefoglalva33 Beszerző

Beszállító

­

alkalmasság

teljesítmény kényszer

­

referencia

dobozmozgatás

­

tudás

a drágábbat kell eladni

­

személyi kockázat minimalizálás

márka irányos tudás

­

támogatottság

projekt eredményesség kényszer

­

„maceramentesség”

A beszerzők tudatossága a szoftver beszerzésnél −

alkalmasság:  ez azt eredményezi, hogy elvárjuk, hogy a mi meglévő ismereteink szerint  legyen alkalmas a feladatra

31 Pont úgy nincs, mint azt, hogy egy vállalkozás valamilyen titokra (pl.: üzleti) hivatkozva megtagadja a tevékenységének  számviteli / adó ellenőrzését. 32 Ennek a profit maximalizálási, eddigi legszélsőségesebb törekvése a Számítógéppel megvalósított találmányok álnéven futó  direktíva tervezete volt, mely valójában Európában is bevezette volna a szoftver szabadalmakat. 33 A felsorolás nem teljes, és nem tükrözi a sorrend ez egyes szempontok súlyát 

15 / 86

−

referencia: ez azt eredményezi, hogy elvárjuk, hogy a szoftver ismert legyen, vagy legalább  álljon mögötte egy jó nevű, megbízható, tőkeerős cég

−

tudás: ez azt eredményezi, hogy a saját, magunkkal hozott ismereteink miatt márkahűséghez  hasonló viselkedés; egyfajta csőlátás alakul ki. Ilyet alakíthat ki egy megkérdőjelezhetetlen  szaktekintély véleménye is, akitől felismerve ­ hogy mi nem tudunk eleget ­ tanácsot kérünk.  Természetesen  szerencsés  esetben  ez, mármint a  tanácskérés, mivel a  szaktekintély igazi,  (valóban egy területhez és nem egy gyártó termékeihez ért) valójában hasznos dolog.

−

személyi   kockázat   minimalizálás:  ez   azt   eredményezi,  hogy   a   szakmai   és   pénzügyi  szempontokat   gyakran   alárendeljük   saját   „biztonságunknak”,   s   ennek   eredményképpen  működik a  „nyáj­hatás”, hiszen ha valamit utánozunk, ott kisebb az esélye a hibának, vagy  legalább lehet arra hivatkozni, hogy mások is csinálják, s mi példát követtünk.

−

támogatottság: ez azt eredményezi, hogy mi azt várjuk, legyen valaki, aki ha bajban vagyunk  segít, akitől lehet kérdezni, és aki nagyon tud. Sajnos ez az elvárás illuzórikus. Ennek alapvető  oka, hogy az átlag felhasználó tudása olyan hiányosságokat is tartalmaz, melyek akár súlyos  problémákat   is   okoznak,   annak   ellenére,   hogy   egyszerű   kézikönyv   olvasással,   vagy   a  működés logikájának megértésével, vagyis  tanítással, képzéssel megszüntethetőek lennének.  Ez pedig azt okozza, hogy a támogatás, még ha van is, gyakran nem, vagy csak sok munkával  tud velünk mit kezdeni, mert még a problémánk általunk történő megfogalmazását sem érti  meg, de az is előfordul, hogy a „sas nem fogdos legyeket” elv miatt a helyi informatikushoz  illetve a kézikönyvhöz küldenek minket. Egy tipikus példa a támogatás által kezelhetetlen  probléma bejelentésre: „Nem működik a számítógép, nincs hálózat”.

−

maceramentesség34: ez azt eredményezi, hogy még a jobb végeredmény sem elég indok arra,  hogy konfrontálódjunk. Ez egy feladat, amit nekünk a saját egészségünk érdekében a lehető  legkevesebb konfliktussal és kielégítő35 eredménnyel kell megoldanunk.

−

minősített   forráskihasználás:  ez   azt   eredményezi,  hogy   ha   van   egy   szoftvervásárlásra  fordítható  keret,  akkor   azt  csak  arra  tudjuk  fordítani,   és   azt  arra  lehet  is   fordítani.  Nem  vagyunk érdekeltek abban, hogy alternatív megoldásokkal rövid vagy hosszú távon  pénzt  takarítsunk   meg.   Ez   az   összeg   erre   (szoftver   beszerzésre)  van.   Az   sem   ritka,   hogy   a  forrástervezéskor már valamilyen szoftver árát (és nyilván magát a szoftvert is figyelembe  vette valaki), ez pedig nem kis ösztönzés arra, hogy azt is szerezzük be.

A beszállítók, eladók tudatossága a szoftver eladásnál −

Teljesítménykényszer: ma a kereskedői és a műszaki tevékenységek meglehetősen elválnak  egymástól.   A   kereskedők  ­   akik   eladnak   ­   teljesítmény   kényszerben  vannak,   hiszen   a  fizetésük, és/vagy a prémiumuk függ az eladástól. Az eladás érdekében minden megengedett.  Az eredmény mindent igazol (ha kisebb­nagyobb szabálytalanság, törvénytelenség történt , 

34 Nem biztos, hogy ez a legjobb szó, de remélhetőleg kifejezi a problémát 35 Gyakran az is kielégítőnek számít, ha nem mi vagyunk, akik felelőségre vonhatók. 

16 / 86

már ha történt, nem derül ki). A kereskedők eredményességébe nem szokott beszámítani a  projekt műszaki eredményessége. Tehát a kereskedőnek azt a terméket kell eladnia, amije van. −

Dobozmozgatás: ma többségében a szoftverfelhasználók és a kereskedők is az uniformizált  megoldásokban hisznek. A kereskedőnek legjobb „y”ért venni és „x” ért eladni sokat, hiszen  jobb a „sűrű fillér, mint a ritka forint”. A szoftver gyártó számára sem a folyamatos szoftver­ fejlesztés, javítás a gazdasági optimum, hanem az, ha egy szoftverállapotból minél többet  elad, és ezzel minél magasabb eredményt ér el.

−

a drágábbat kell eladni:  ez azt jelenti, hogy ha egy problémára két vagy több szoftver is  megoldás, és mindet ugyanaz a cég tudja szállítani, akkor érdeke a drágábbat eladni.

Ez  azért  van  így,  mert  a   projektre  fordított  idő   jobban  megtérül  a   drágább  esetén36,   és   drágább  termékhez drágább kapcsolt szolgáltatás értékesíthető. −

márkairányos tudás:  ez is egy márkahűséghez hasonló viselkedés, a képviselt termékeket  ismerjük elsődlegesen, és mindent azokkal tudunk, akarunk megoldani. Elmondható, hogy  egyfajta csőlátás alakul ki.

−

projekteredményesség­kényszer: nem jó, ha híre megy, hogy valami nem sikerült, valamit  elrontottunk,   az   ügyfélnek  nem   megfelelőt   adtunk.   Ezt   el   kell   kerülni,   persze  szigorúan  gazdaságosan és profit maximalizálással.

Az eddigi „tudatosság” eredménye Jelenleg,  számunkra   úgy   tűnik,   hogy  az   állam­   és   a   közigazgatás  mind   a   fejlesztések,  mind   a  beszerzések terén azt a stratégiát követi, hogy többségében zárt forráskódú termékeket vásárol és  fejlesztet, lehetőleg minél nagyobb, nevesebb cégektől37. Ez a fentebb leírtak fényében mindenképpen  logikus, és biztonságérzetet adó megoldás. Ezt a viselkedési mintát támasztja alá a MERIT által megjelentetett felmérés elemzése is −

„A nem­használók többnyire vonakodnak elsőként váltani a FLOSS szoftverek használatára a   hasonló szervezetek közül. A legtöbb közigazgatási szervezet szeretne látni egy hasonló   szervezetet, aki előttük adoptálja a FLOSS szoftvereket”

−

„A másik akadály a képzés állítólagosan nagy költsége. Azonban ez csak a nem­használókat   nyugtalanítja; a jelenlegi felhasználók tapasztalata, ­ akik a nem­használóknál jobban  

36 Egy régi projekt kapcsán kifejlesztettünk egy szoftvert, és két évvel később egy nagyobb cég felfigyelt rá. Javasolta, hogy  működjünk együtt: ő értékesít, mi mondjuk meg a termék árát. Mi naivak azt mondtuk, hogy a termék ára 100 egység. Nem adott  el egyetlen egyet sem a cég. Idővel egy vacsora utáni sztorizgatás közben megtudtam a dolog okát. Az illetékes kereskedő  elmondta, hogy neki nem érte meg, mert túl kevés Ft járt neki egy eladás után, ezért ő nem is akarta eladni, tehát semmi energiát  nem fektetett bele.(„annyi pénzért nem nyitom ki a számat”) A vevők meg így persze nem tudták, hogy ez van, ezért nem is  vették. A történet pikantériája, hogy cégszinten a vezetés akarta a termék forgalmazását, mert számukra üzleti előnyt (nem  engednek be egy lehetséges vetélytársat egy idegen termékkel) jelentett volna az, hogy lefedik ezt az igényt azoknál a cégeknél,  ahol már egyébként is jelen vannak. 37 Természetesen van kivétel, de mennyiségileg nem jellemző ­ mondhatni a néhány hivatkozható kivétel erősíti igazán a szabályt.

17 / 86

értékelték az előnyöket, ­ azt mutatja, hogy a képzés költségeitől és a támogatás hiányától való   félelem jogosságát a gyakorlat nem igazolja.” −

Gyakran felmerül az az aggály, hogy míg a licenc költségeit csökkenti a FLOSS, addig a   fenntartás kiadásai növekednek, ami a költségek emelkedéséhez vezet.”

Ez egyébként ­ mármint hogy a fenntartás kiadásai növekednek ­ nem igaz, ezt a felmérés is  cáfolja, de elterjedt és indokként jól használható hiedelem. A   felmérésből   levonhatjuk   azt   a   következtetést,   hogy   az   Európai   Unió   többi   tagországának  közigazgatására is jellemző a biztonsági játék ha szabad szoftverekről van szó. „Annak ellenére, hogy a testreszabás fontos tényező, a helyi közigazgatási szervezeteknek csak kis része   fejleszt saját szoftvert vagy járul hozzá a FLOSS projektekhez és közösségekhez.”

Ez a stratégia, még az egyébként meglehetősen szabadgondolkodásúnak tartott Hollandiát is jellemzi,  mert bár terjed, de még ott sem történt meg a teljes FLOSS áttörés: „A holland közigazgatási szervezetek 12%­a olyan saját szoftvereket használ, melyek terjeszthetők   FLOSS licenc alatt. Csupán a közigazgatási szervezetek 7%­a tette közzé a kódot vagy alkalmaz nyílt   forrású licenc alatt.”

Amit még tudomásul és figyelembe kell vennünk, mert együtt élünk vele Korrupció38: közéleti züllöttség ­ olyan közszellem, melyben a vesztegetés, a dolgok elintézésének  elterjedt módjává lesz, ­ már­már természetesnek tűnik.

Miért kell ezt figyelembe vennünk? −

Mert  a   mi   országunkban  is   létezik  a   korrupció39.   Mindannyian   tapasztaljuk,   a   médiában  halljuk.

−

Mert   nem   logikus   feltételezni,   hogy   pont   az   informatika   területén   nem   létezik,   nem  találkozunk vele.

−

Mert   a   szabad   szoftverek   használata   ezt   vélelmezhetően   értékben,   az   adott   területen  csökkentené,  s   ezzel  a   korrupció  egyesek  számára  pozitív   oldalából  (többlet   jövedelem)  részesülőket alapvetően ellenérdekelté tesszük.

−

Mert a korrupció egy lehetséges eszköz, melyet használni lehet a szabad szoftverek ellen.

Az utolsó két gondolatot nézzük meg részletesen. A   korrupciót   a   szabad   szoftverek   használata   vélelmezhetően,   értékben   az   adott   területen  csökkenti. Ez a dolog azért lehet igaz, mert a szabad szoftverek esetében nem jellemző a licenc díj,  valamint ellenőrizhető pl. a fejlesztési munkára kifizetett összeg ellenértéke. Tehát egy tipikus költség  38 A meghatározás forrása: Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 698 053 5) Merényi Könyvkiadó Kft 39 Hazánk 2004­ben az EU tag államok között a legkorruptabbak közé sorolódott a TI besorolás szerinti 42. helyével (forrás: http://index.hu/politika/kulfold/trans5606) Legáltalánosabb definíció szerint a korrupció közhatalommal való visszaélést jelent privát haszonszerzés céljából. Bővebben lásd a  függelékben.

18 / 86

eltűnik a képből, ezáltal az elköltött összeg csökken, márpedig az belátható, hogy valami „x” összeg  10%­nál valami „y” x­nél kisebb összeg 10%­a az kisebb. Kevesebből pedig kevesebbet lehet költeni,  tehát kevesebb fordítható korrumpálásra is. Ráadásul, amennyiben a szabad szoftverekre jellemző  módon   a   fejlesztéseknél   a   forráskód   nyilvánosságra,   de   legalább   a   megrendelőhöz   kerül,  ellenőrizhetőbbé válik az ár/érték arány. A korrupció egy lehetséges eszköz, melyet használni lehet a szabad szoftverek ellen.  Ez azért  lehet   igaz,   mert   pl.   a   jelenleg  legelterjedtebb  operációs  rendszer  és   irodai   alkalmazás   csomag  gyártójának   és   partnereinek   magyarországi   kereskedői   eredményességét   is   az   összegszerű  eredménnyel  (esetleg   piaci   részesedéssel)  mérik.   Ez   pedig   egyértelműen   elegendő   indíttatás   a  korrumpálásra. Hiszen létrejön az a korrupciós helyzet, melynek megértéséhez a moralitást, az etikát,  a valláserkölcsöt kell kiindulási alapnak tekintenünk. Ez pedig azt jelenti, hogy pénzmegta­karítással  elérhető   kitűzött   cél,   mely   valójában   a   „KÖZJÓ”,   indukálja   a   korrupciót,   mely   mindenképpen  " KÖZROSSZ ", de egyben megkérdőjelezhetetlenül, "MAGÁNJÓ" is, hiszen a kereskedő és  az őt alkalmazó  cég szempontjából a megvalósuló „KÖZJÓ” az a "MAGÁNROSSZ". Természetesen lesznek olyan cégek  (kereskedők)  akik   a   monopol   helyzetben  levő   világcég   és   partnerei  visszábbszorulása  kapcsán  juthatnak, jutnak piachoz. Ám ezek jelenleg, bár saját szintjükön vélhetően szintén korrumpálnak  valamilyen mértékben, korrumpálási képességükben messze gyengébbek a jelenlegi monopóliumnál  és annak képviselőinél. Ez pedig azt jelenti, hogy ezen a területen nem tudnak a monopóliummal  érdemben harcba szállni.

19 / 86

Hogyan lesz, lehet általános, megszokott a szabad szoftver az állam­ és  közigazgatásunkban? Ez a folyamat nem lesz egyszerű, mert lobbikkal és előítéletekkel, fanatizmussal kell megküzde­nünk,  hogy a szabad szoftverek az őket megillető helyre kerüljenek ezen a területen. De mi is ez a hely? Minden olyan terület, amelyen valamely szabad szoftver elégséges megoldást tud adni a felmerülő  problémákra. Persze a térnyerés, és az alkalmasság felismerése nem lesz nagyon gyors folyamat,  ráadásul gazdasági változásokkal fog együtt járni. A   legelső  dolog,   annak  felismerése,  hogy  az   informatika   pénz/eredmény  hányadosát  a   területen  növelni kell, tehát egyre olcsóbb informatikával kell egyre jobb eredményeket elérni. Ezt elősegíti a  nem örömteli folyamat, az állam „elszegényedése”. Ez nem azt jelenti, hogy a szegények szoftvere a  szabad szoftver, de a pénzhiány előtérbe helyezheti a szabad szoftvereket, azok felhasználását az  újonnan kialakítandó megoldásokhoz. A következő lépés pl. annak felismerése, hogy bizony nem mindig a legnagyobbak a legjobbak, s nem  lehet mindig biztosra játszani.

Felismerések A szabad és a zárt licencű programok még sokáig együtt fognak élni

A Gartner Group szerint sem tűnik el a Microsoft, (a Linux se,) s nem lesz egyeduralkodó a Linux, (a  Windows se,) tehát nekünk is arra kell berendezkednünk, hogy ezekkel, ezzel a sokféleséggel    együtt  kell élnünk. Arra is számítanunk kell, hogy megjelennek és esetleg teret is nyernek még további  alternatív   megoldások,   pl.:   Webes   technológiát   használó   irodai   rendszerek,   vagy   éppen   nem  Microsoft és nem Linux kódbázisú operációs rendszerek (OS X, stb.) Kevesebb, de legalábbis nem nő eléggé az informatikára költhető pénz, ellenben nőnek a feladatok, és   biztosítani kell az esélyegyenlőséget

Ezt,   ha   már   felismertük,  nem  gondolom,   hogy  nagyon  magyarázni  kell.   Az   esélyegyenlőséggel  kapcsolatban egy példa: Előírható,  hogy minden vállalkozásnak, állampolgárnak elektronikusan kell benyújtania az összes  adóbevallását. Ám ez az előírás, hiábavaló, ha sokan eszköz hiányában a legjobb szándékuk ellenére  sem tehetik ezt meg. Mit értünk eszköz hiányon: −

Hiányzik a számítógép

−

Hiányzik az „internet” kapcsolat

−

Hiányzik a megfelelő legális szoftver

20 / 86

−

Hiányzik a tudás

Nem mindig a nagyok a legjobbak számunkra

Úgy gondolom, hogy nem garancia a nagy név a kiváló minőségre, viszont nagy nevektől általában  egységes és átlagos minőséget kapunk. A nagy neveket esetében általában a nevet kell megfizetni. Állam és közigazgatásunknak a szabad szoftverek kapcsán fel kell fedeznie a kis és közepes cégeket.  Tennie  kell   ezt   azért,  hogy  megfelelő  áron   megfelelően  rugalmas  szolgáltatásokat,   és   jó   pénz­ eredmény   mutatójú   projekteket   kapjon.   A   KKV­at   a   szabad   szoftverek   miatt,   már   nem   kell  kockázatnak tekinteni, nem probléma, ha eltűnnek, hiszen a termékük nem tűnik el, bárki folytathatja,  javíthatja és karban tarthatja nekünk. Nagy cégek jellemzően átlagos produkciójának magyarázatához segítségül hívom Joel Spolsky: A Big MAC és a Mezítelen Séf40 című írásának részletét. Lásd a Függelékben. Nem lehet mindig biztosra játszani

Ha emlékeim nem csalnak, akkor a szerencsejátékban (párhuzamos viszony esetén) van garantáltan  nyerő stratégia, még pedig úgy, hogy ha nem nyersz duplázd a tétet, s ha majd egyszer nyersz, akkor  nyereséghez jutsz. Kör 1 2 3 4 5

Té t 100,00 HUF 200,00 HUF 400,00 HUF 800,00 HUF 1 600,00 HUF

Ere m é ny V es z tés V es z tés V es z tés V es z tés Ny erés

P é nz m oz g á s ­100,00 HUF ­200,00 HUF ­400,00 HUF ­800,00 HUF 3 200,00 HUF

Eg ye n le g ­100,00 HUF ­300,00 HUF ­700,00 HUF ­1 500,00 HUF 100,00 HUF

Persze, ha sokadik körben nyersz, akkor már óriási összeget kell feltenni, hogy ne veszteséggel szállj  ki, hanem a kezdeti tétet megkapd, mint nyereséget. Ehhez   nagyon   hasonló   játszmába  kergettek   minket   felhasználókat  a   szoftver   fejlesztők,   a   zárt  forráskóddal a javítások helyetti új verziókkal és az inkompatibilitással, az egyre újabb, sokszor csak  a konkurens akadályozására jó technológiákkal. Ezt alátámasztani, magyarázni egy részlet található a  Függelékben Joel Zárótűz című írásából41 Mindenképpen fontos tudnunk, hogy a biztosra menő (játszó) informatikai főnök mindig megköveteli  a legújabb „varázs technológiákat”, a korszerű eszközöket, az elegáns öltönyös, drága díszembereket,  a nagy, jól csengő neveket. Ez pénzbe kerül, s gyakran sok pénzbe. Ami a legrosszabb, eltorzítja az  ár/érték arányt azzal, hogy eltereli a figyelmet az eredményes használható­ságról, a jó működésről.  Szabad  szoftverek esetén bátran  figyelmen kívül hagyhatjuk  a nagyok által generált „zárótüzet”,  elegendő a működésre és a használhatóságra koncentrálni, már csak azért is, mert a szabad szoftver  40 Forrás: http://hungarian.joelonsoftware.com/Articles/BigMacsvs.TheNakedChef.html 41 Forrás: http://hungarian.joelonsoftware.com/Articles/FireAndMotion.html

21 / 86

fejlesztők hajlamosak az RFC­ket42 és a nyílt szabványokat betartani, új megoldások estén azt teljes  mértékben publikálni. Szóval ha kisebb költségvetésből akarunk eredményeket elérni, akkor nem célszerű nagy nevű cégek  bevonásával biztonsági játékot játszanunk, ésszerű mértékben kockáztatnunk kell, keressünk agilis  feltörekvő cégeket. Erre a szabad szoftver lehetőséget ad nekünk, s a kockázatunkat is csökkenti.  Mivel az informatika pénz/eredmény hányadosát az állam­ és közigazgatásban növelni kell,  olcsóbb  informatikával kell jobb eredményeket elérni.  A szabad szoftver használata növeli a versenyt és ezzel esélyt ad a költség csökkentésre

Mivel egy megoldással itt nem kötelezzük el magunkat egy szállító mellett, újra és újra lehetőségünk  van   kedvezőbb   ár   vagy   a   jelenlegi   partnerünkkel  való   elégedetlenségünk   miatt   váltani.   Már  hazánkban is használták a szabad szoftvert költség csökkentésre, bár egyenlőre nem elsősorban azzal,  bár   arra   is   volt   példa,   hogy   bevezették,   hanem   azzal,   hogy   felemlegetésével   értek   el  árengedményeket43. A változáshoz központi akarat kell

Mivel  az  egyéni  érdekek miatt  nem lehet egyenlőre elvárni azt, hogy beszerzőink, beszállítóink,  felhasználóink akarják a szabad szoftvereket, központi döntés és erőfeszítés kell ahhoz, hogy teret  nyerjenek. Ennek nagyon egyértelműnek és nagyon határozottnak kell lennie, hogy ne tudjon a dolog  félresiklani. Hasznos példa lehet Massachusetts államé, „2005. szeptember 22­én Massachusetts, közelebbről Információ­technológiai Osztálya (ITD) úgy  döntött, hogy a kormányhivatalok 2007­től az OpenDocument 1.0 formátumot kell használják a   dokumentumok tárolására. Döntésüknek sok oka volt, köztük a hosszú távú felhasználhatóság, a   különböző, nem technikai szempontok, például korlátozó szabadalmak és licencek hiánya, és nem  utolsósorban az ODF sokrétűsége és korszerűsége.”

ahol a közvetetten szabad szoftverek mellett szóló döntés után azért volt egy kis „adok­kapok” a  visszavonás érdekében44.

42 RFC rövidítése a Request For Comments, magyarul ­ Felhívás Kommentezésre kifejezésnek Az internetes protokollokat, szabványokat és javaslatokat tartalmazó dokumentumok általános megnevezése.  Minden RFC­t egy­egy egyedi szám jelöl, amellyel hivatkozni lehet rá. Pl. az RFC 2616 a HTTP­protokoll jelen címszó írásának  pillanatában legfrissebb változatát rögzíti. 43 A Gartner már 2004­ben javasolta és elfogadottnak találta ezt a felhasználási módot. 44 Lásd bővebben:  http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajat/2005/10/19/OSS_a_kormanyzatokban/  http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajto/2006/02/17/odf_mass_fejlemeny/ 

22 / 86

Lépések Szüntessük be az ingyen reklámot iskoláinkban, ahol lehet tanuljunk­, és tanítsunk szabad szoftvert.

Gyakorlatilag   minden  olyan   program  elérhető,  mely   az   alap   informatikai   oktatásban  szükséges.  Ráadásul a szabad szoftver garantáltan elérhető diákjainknak további költség­, vagy bűncselekmény  nélkül otthon is. Ez javít a BSA által sokat emlegetetten nem elég jó45 legális szoftver használtunkon,  ("A   szoftverlopás  tavaly   Magyarországon  22   milliárd   forintos   kárt   okozott   a   gyártóknak,   ha  feltételezzük, hogy a felhasználók az adott programokat akkor is telepítenék gépeikre, ha valóban ki  kellene fizetniük az árukat.") és javítja az esély egyenlőséget. Támogassuk a felnőttképzésben a szabad szoftverek oktatását

A szabad szoftverek köz­ és államigazgatásunkban történő elterjedésének egyik tipikusan felhozott  akadálya az, hogy nincsenek hozzáértők. Én úgy pontosítanám, hogy nem látszanak a hozzáértők, így  nem   tudható,  hogy   elegen  vannak­e.  Ezen   mindenképpen  segít,   ha   cég­(disztribúció)   független,  magyar nyelvű vizsga tárgyává válik a felnőtt oktatásban a szabad szoftver. A vizsgához lehet indítani  képzéseket. Technikailag a programozáson, a weboldal készítésen, és egyéb tipikusan számítógépes  oktatásba tartozó tárgyakon kívül, megoldható például a gépírás oktatása is szabad szoftverrel. Ehhez  nem csak  szabad szoftverként használható irodai program csomag (Open Office), hanem magyar  fejlesztésű gépírásoktató program és tananyag is rendelkezésre áll. Az nyilvánvaló és természetes,  hogy szabad szoftver (pl. Linux vagy valamely BSD) alapú szerver üzemeltetést tanító oktatás esetén  minden program teljes mértékben a rendelkezésünkre áll. Csak a magyar nyelven letehető disztribúció  (gyártó cég független) és a hazánkban elfogadott vizsga­rendszer az, ami hiányzik. Vezessük be a köz­ és államigazgatásunkba a ODF formátumot, az Open Office irodai csomagot

Az ODF formátum szabványos és szabad. Használata garantálja azt, hogy használatával, a kezelésére  írt programmal sem most, sem később nem sértjük senki jogait. Az ismert és szabad specifikáció  miatt, garantált, hogy csak munka46, és nem munka és jog kérdése az ODF bármikori olvashatósága. Az sem utolsó szempont, hogy az ODF használata csökkenti állam­ és közigazgatásunk cégektől való  függőségét. Hozzuk létre és támogassuk megfelelő jogosultságokkal azt a szervezetet, mely vizsgálja az állam ­ és  közigazgatás jelenleg használt szoftvereit; felügyeli, támogatja és segíti a szabad szoftveres megoldásokra  történő átállást

A  Linux  alatt futó  ABEV  projekt  sikertelensége,  egyértelmű  bizonyítéka  annak,  hogy  megfelelő  ismeretek és felkészültség nélkül, a problémát csak kód platform portolásának tekintve, nem lehet  45 Forrás: http://www.linux.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=427 46 A specifikáció alapján egy vagy több programozó, tetszőleges nyelven írhat ODF formátumot olvasó / létrehozó programot. Az  ODF kezelése nem függ egy cég támogatásától.

23 / 86

eredményes Linux alatt is futó változatot egy MS platformra és csak arra írt, esetleg ott is tervezési  hiányosságokkal  küzdő  programból   létrehozni.   A   köz­   és   államigazgatásban  általánosan,  esetleg  kötelezően használt alkalmazások szabad szoftverré tétele, majd „crosplatformra” helyezése hasznos  és jó dolog, ám a kívánt eredményességhez koordináció, és tapasztalatcsere mindenképpen szükséges.  Ez   a   szervezet  őrködhetne   azon,  hogy   a   jövőbeni   fejlesztések  összehangoltak  legyenek,  és   már  „crosplatformra” szabad szoftveres licencel készüljenek. Az állam­ és közigazgatási felhasználóknak  esettanulmányokkal, ajánlásokkal szolgálhatna ez a szervezet47. Indítsunk az állam és a közigazgatásban szabad szoftveres projekteket. Az OSS előnyt jelent az üzletben, de a közszféra nyerhet vele a legtöbbet. Ezek az előnyök nem csak  abból adódnak, hogy csökkennek a költségek, hanem a szoftverfejlesztési eljárásból és a licencekből is.   Az, hogy megosszák, fenntartsák és fejlesszék a szoftver kódokat, lehetőséget biztosít a szer­ vezeteknek az együttműködésre, és szolgáltatásaik fejlesztésére azáltal, hogy folyamatosan épít­ hetnek mások tapasztalataira. Az ilyen együttműködés volt az alapja az olyan piaci nagyágyúknak,  mint az Apache, Linux, sőt magának az Internetnek is. A forráskódhoz való korlátlan hozzáférés és az   OSS licenc által kínált szabadság adja a jogi alapját egy efféle együttműködésnek. … Szerencsére a nemzeti, regionális, és helyi kormányzatok számára mind a nyílt szabványok, mind az   OSS jó hír. Az előnyök kihasználása és a kényszerek feloldása biztosítani fogja, hogy Európa valóban   „nyitott” legyen.48

Tapasztalataink és mások tapasztalatai alapján tanítsuk közintézményeinknek a szabad szoftveres projektek  lebonyolítását

Alapvetően hazánk állam és közigazgatásában nincs arra tapasztalat, hogy hogyan kell, lehet egy  szabad szoftveres fejlesztést menedzselni. Igazából sokan azt sem tudják (látják be), hogy ennek mi  lehet szervezetük számára az előnye. A szabad szoftver használatban és fejlesztésben nálunk előbb  járó   uniós   tagállamokban   útmutatókat   készítenek   ezzel   kapcsolatban  az   intézmények   számára.  Nekünk is ezt kell tennünk. A holland kormány OSOSS1 (Open Standards and Open Source Software nyílt szabvány és nyílt forrású  szoftver) programját bízta meg a gazdasági miniszter, hogy hozzon létre egy útmutatót a kormányzati   szerveknek arról, hogyan kezeljék az OSOSS­t a közbeszerzésekben. A holland projekt fő mozgatórugója a közszféra szervezetei által tapasztalt problémák voltak az OSS   közbeszerzésében. Az új OSOSS útmutató rávilágít arra, hogy egy állami intézménynek a közbeszerzésben bizonyos  körülmények között érdemes előnyben részesíteni az OSOSS­t. Az útmutató definíciókkal kezdődik. A  47 Részben ilyen munkát végzett a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat­központnak 2005­ben létrehozott Szoftver  Kompetencia Központja. 48 Részlet a „Valóban készen áll az üzleti felhasználásra a nyílt forráskód?” című írásból. Graham Tailor, e cikk szerzője alapított a az Open Forum Europe­ot, amely egy ipari szervezet arra, hogy felgyorsítsa,  megerősítse és elterjessze az OSS használatát.

24 / 86

„nyílt szabvány” az OSOSS programban az Európai Együttműködési Keretrendszerből származik,  melyet az IDABC fejlesztett ki. … Az útmutató egy pontja arról szól, hogy a fejlődő kisvállalkozások nehézségbe ütközhetnek a szigorú   financiális elvárások miatt. Az útmutató fontosnak tartja, hogy az anyagi elvárások a megpályázott   szolgáltatás mértékének megfelelőek legyenek. A forráskód elérhetősége együttműködést biztosít az OSS   fejlesztőkkel, megszűnik a függés az eredeti szolgáltatótól. Következésképpen a költségek csökkennek,  gazdaságosabb működést biztosítva ebben a szférában.

25 / 86

Függelék Joel Spolsky: A Big MAC és a Mezítelen Séf 1. Bizonyos dolgokhoz tehetség kell, hogy sikerüljenek.  2. A tehetség nehezen skálázható. 3. A tehetség skálázásának egyik elterjedt módszere az, hogy a tehetségesek szabályokat készítenek  a tehetségtelenebbek számára. 4. Az eredményként kapott termék minősége igen rossz. És pontosan ezt a történetet láthatod lejátszódni az IT tanácsadásban. Hányszor hallottad már a   következő történetet? Mike boldogtalan volt. IT szakértők óriási cégét bérelte fel, hogy megalkossák A Rendszert. A  felbérelt IT tanácsadók hozzá nem értők voltak, idejüket A Módszertan állandó emlegetésével töltötték,  és több millió dollárt felemésztve, végül semmit sem hoztak létre. Nagy szerencséjére Mike rátalált egy fiatal programozóra aki tényleg okos volt és tehetségben  sem szűkölködött. A fiatal programozó megalkotta az egész rendszert egyetlen nap alatt, 20 dollárért és   egy pizzáért. Mike örömét nem lehetett leírni. Minden barátjának javasolta az ifjú programozót. Az Ifjú Programozó elkezdte kazalba rakni a pénzét. Hamarosan több munkája volt, mint amit el   tudott végezni, és ezért felbérelt pár embert, hogy besegítsenek. A jó emberek túl sok részvényopciót  akartak, ezért aztán még fiatalabb, frissen végzett programozókat bérelt fel és egy 6 hetes intenzív   képzéssel „szintre hozta” Őket. Felmerült a probléma, hogy a „képzés” nem lett egyöntetűen eredményes, ezért aztán az Ifjú   Programozó nekiállt szabályokat és folyamatokat lefektetni, amik aztán az I. P. szándéka szerint majd   egységes eredményekhez vezetnek. Az évek során a szabályzat egyre nőtt. Hamarosan elérte a hatkötetes  álomhatárt és felvette A Módszertan nevet. Eltelt néhány tucat év és az Ifjú Programozó most egy Hatalmas Inkompetens IT Tanácsadó,  akinek van egy nagy M­mel írandó módszertana és sok­sok olyan alkalmazottja, akik vakon követik A  Módszertant­t, még akkor is, ha az nem vezet eredményre, mert piszkosul nincsen ötletük arról, mi mást   tehetnének, és nem igazán tehetséges programozók; éppen csak jóakaratú műszaki értelmiségiek, akik   átestek egy hathetes képzésen. És a Frissen Hatalmas Inkompetens IT Tanácsadó elkezd hibázni. Az ügyfelek elégedetlenek. És   egy másik tehetséges újonnan jött programozó elhappolja az üzletüket és a körforgás ismét kezdődik   előről. Szükségtelen ezen a helyen neveket említeni, ez a körforgás már több tucatszor lejátszódott. Az összes IT  szolgáltató cég beleesik a mohóság bűnébe és megpróbál gyorsabban nőni, mint amilyen ütemben  tehetséges embereket képes felvenni, és rétegről rétegre építgeti a szabályait és eljárásait, amelyek  segítenek „konzisztens”, ha már nem kitűnő munkákat létrehozni. De a szabályok és az eljárások csak akkor alkalmazhatók sikeresen, ha minden klappol.   Számtalan „adat­bázisú honlap” tanácsadó cég ütötte fel fejét az elmúlt években és töltötte fel sorait   gyorstalpalókon átpaszírozott totál kezdőkkel, akiknek éppen elmagyarázták az adat­bázisú honlapok  készítésének 14 alapvető tudnivalóját („figyu, öcsi, itt egy select állítás, építs belőle honlapot!”). De a   dotkomok önmagukba omlanak és egyszer csak igény támad professzionális grafikus felhasználói felület  

26 / 86

programozásra, C++ tudásra és valódi számítástechnikai tudományra, és azok a pajtik akik   fegyvertárában csak a select állítás lapul, egyszerre túl meredeknek találják az áttérés ütemét és   leszakadoznak. De továbbra is próbálkoznak, követve a 17. fejezet adatbázisok normalizálásáról szóló   szakaszát, ami valamilyen rejtélyes oknál fogva nem jön már be az Új Világban. E cégek zseniális   alapítói persze képesek alkalmazkodni az új világhoz: Tehetséggel megáldott informatikus­tudósok ők,   akik bármit képesek megtanulni, de az általuk épített cégek nem képesek alkalmazkodni, mert a tehetség   helyett szabályzat­alapú működésre váltottak, és a szabályzat nem követi az új idők szelét.

Zárótűz Amikor még izraeli ejtőernyősként szolgáltam, egy tábornok megállt mellettünk, hogy egy rövid előadást   tartson a stratégia lényegéről. A gyalogsági csatákban, mint mondta, egyetlen stratégia létezik: Tűz és   előre. Az ellenség felé kell mozogni, miközben folyamatosan tüzelsz a fegyveredből.      A folyamatos   tüzelés nem engedi, hogy felemelje a fejét, és nem tud rád lőni. (Erre utalnak a katonák, amikor azt   kiabálják „Fedezzetek!” Más szavakkal: „Lődd az ellenséget, hogy ne emelje fel a fejét, és ne tudjon   lelőni amíg átfutok itt az utcán!” Bejön.) A mozgással újabb területeket hódítasz meg, és közelebb   kerülsz az ellenfeledhez, miközben az egyre közelebbről leadott lövések egyre pontosabbak is. Ha nem  mozdulsz, akkor az ellenség dönti el, mi fog történni, ami nem túl jó. Ha nem tüzelsz, akkor az ellenség  fog, és a helyedhez lapít. Ezt már jó ideje észben tartom. Megfigyeltem, hogy mindenféle katonai stratégia ­ a légiharctól   a nagy léptékű tengeri hadműveletekig ­ mind a „Tűz és előre”, azaz a folyamatos tűz alatt tartás   gondolatán alapszik. További tizenöt év alatt ráébredtem, hogy a „Tűz és előre” alapgondolata viszi   előre a köznapi élet dolgait is. Minden nap előre kell lépni, ha csak egy kicsit is. Nem számít, hogy a   kód, amit írtál, hibákkal van tele, és senkinek sincsen szüksége rá. Ha a jó irányban mozogsz, és   folyamatosan javítod a hibáidat, akkor az idő a Te oldaladon áll. Vigyázz azokra az esetekre, amikor a   versenytársaid tüzelnek rád! Nem csak az a céljuk, hogy az ő húzásaikra reagálj, hogy ne tudj   előrelépni? Gondolj az adatkezelési stratégiákra, amit a Microsoft közzétett! ODBC, RDO, DAO, ADO,   OLEDB, most pedig ADO.NET ­ Mind Új! Ezek technológiailag szükséges dolgok? Vagy esetleg egy   hozzá nem értő tervezőcsoport termékei, akiknek újra fel kell találni az adatkezelést minden egyes   évben? (Valójában inkább az utóbbi igaz.) De a végeredmény minden esetben a zárótűz. A  versenytársaknak nincsen választási lehetőségük: minden idejüket a kód portolására és a lemaradások  ledolgozására kell fordítaniuk, miközben ezt az időt nem képesek új funkciók kidolgozására fordítani.  Vess egy pillantást a szoftvervilág domborzatára! A jól menő vállalatok azok, akik nem függenek  nagyvállalatoktól, és nem kell minden újabb fordulóban behozniuk a lemaradásukat, újraimplementálni  a funkciókat, és kijavítani mindazon hibákat, amik csakis és kizárólag Windows XP alatt jelentkeznek49.   A botladozó vállalatok azok, akik tealevelekből próbálják kiolvasni a Microsoft jövőbeni stratégiai   irányvonalait. Az emberek aggódnak a .NET miatt és egész architektúrájukat átalakítják a .NET  mintára, mert azt hiszik, így kell tenniük. A Microsoft kiabál, és mindez csupán zárótűz, ami ahhoz kell,   hogy ők előre tudjanak lépni, miközben Te nem ­ mert ezt a játékot így játsszák Pajtikám. Szerepel a   terveid között a Hailstorm támogatása? A SOAP? Az RDF? Azért akarod támogatni, mert az   ügyfeleidnek szüksége van rá vagy mert valaki tűz alatt tart és úgy érzed, ezt kell tenned? A   nagyvállalatok forgalmazói csapatai értik a zárótűz lényegét. Meglátogatják az ügyfeleiket és azt   49 Az írás születésekor az XP volt újdonság, most nemsokára a Vista fog hasonló problémákat okozni

27 / 86

mondják: „Rendben, nem kell tőlünk vásárolnod. Persze, vedd meg a legjobb gyártó termékét! De   győződj meg róla, hogy amit veszel, rendelkezik (XML / SOAP / CDE / J2EE) támogatással, mert   különben ott fogod találni magad a csomagtartóba zárva.” És amikor kisebb vállalatok megpróbálják  az ügyfél megbízását elnyerni, akkor mindaz amit hallanak nem más, mint a jól nevelt CTO­k   papagájnyelve: „Ez most J2EE?” És az összes idejüket arra kell pazarolják, hogy beépítsék a J2EE  elveket, még ha ez nem is generál semmiféle forgalmat, és nem ad lehetőséget arra, hogy kitűnjenek a   tömegből. Ez egy kipipálandó kérdés ­ azért teszed bele, mert kapásból azt kell tudnod mondani, hogy   benne van, nem pedig azért, mert valaha is bárkinek szüksége lenne rá vagy esetleg használná. Ez a   Zárótűz lényege.

A Transparency International Hungary a korrupcióról A korrupció néhány megfogalmazása  Legáltalánosabb definíció szerint a korrupció közhatalommal való visszaélést jelent privát  haszonszerzés céljából. De hát mi is a korrupció? Hogyan lehetne definiálni? Mi ennek a jelenségnek a lényege, amely átível  korszakokon és földrészeken, amely figyelmen kívül hagyja a kontinens­ és országhatárokat? Számtalan definíció született és különösen a XX. évszázadnak a hatodik­hetedik évtizedétől vált   jellegzetessé és mind gyakoribbá a korrupció konkrét meghatározására irányuló törekvés. E törekvések  meglehetősen kevés sikerrel jártak: egyöntetűen elfogadott korrupció­definíció (ismereteim szerint) ­   dacára a számtalan nemzetközi konferenciának ­ mind a mai napig nem született. Lehetséges, hogy azért   nem, mert azok, akik a meghatározás kimunkálásán, illetve ­ még inkább ­ ennek általános  elfogadtatásán fáradoztak, megfeledkeztek arról, hogy: "A fogalomról azt mondhatjuk, hogy sem nem  igaz, sem nem hamis, találó vagy nem, világos vagy homályos, termékeny vagy haszontalan. A fogalom  olyan eszköz, amelynek célja az, hogy a valóság lényeges jellemzőit rögzítse és hogy meghatározásokat  (vagy előírásokat) alkothassunk arról, ami megfigyelendő." Márpedig: ami megfigyelendő, az a jelenség  korszakonként, földrészenként és országonként változik, a maga adekvát variánsainak (mutációinak)   megfelelően. S ehhez képest: ami helytálló egy adott korban és egy adott helyen, az nyilvánvalóan nem  helytálló más korban, más helyen, figyelemmel a szélesebb körű gazdasági­társadalmi kontextusokra. Néhány példa a korrupció­meghatározások variációinak a skálájából, idézetek nélkül, csupán csak az   irányultságra koncentrálva:  a./ akadnak olyanok, akik a "közérdek" meglehetősen homályos és megfoghatatlan fogalmára  építenek;  b./ van, aki a "köz iránti szolgálat megsértését" tekinti kiindulási alapnak; c./ a piacorientációjú meghatározások a piaci modell nem kellő érvényesülését tekintik  korrupciónak. A "fekete­szürke­fehér" korrupció definiálása voltaképpen azonos a modernebbnek tekintett "nagy­ közepes­kicsi" korrupció fogalmával, azaz annak a már említett tapasztalatnak a megfogalmazásával és   tudományos(abb) formába öntésével, mely szerint a korrupció jelensége igencsak összetett. A  komplexitás pedig ebben az esetben azt jelenti, hogy részint vannak olyan korrupció­formák, amelyeket  a társadalom és a büntetőjog egyaránt megbélyegez és elítél; másrészt megvalósulnak olyanok, amelyek 

28 / 86

csak mintegy felemás rosszallást váltanak ki, és végezetül prosperálnak olyan korrupciós jelenségek,  amelyek a társadalom számára elfogadottak, a büntetőhatalom szempontjából pedig közömbösek. Széles körben létezik olyan elhatárolás, amely a politikai, közigazgatási és gazdasági korrupció közt tesz   különbséget; másutt ugyanezen jelenségek megnevezése kormányzati és ipari valamint üzleti korrupció. Megjegyzendő, hogy hazánkban ­ főként a büntetőjogi terminus technikusoknak betudhatóan, illetve  inkább, azokból eredően ­ hivatali és gazdasági korrupció között teszünk különbséget, ami azonban,  végeredményben lefedi az előbbi elhatárolásokat is.  Az előzőekből levonható következtetés nem több, de nem is kevesebb annál, mint hogy a korrupciót  számtalan oldalról lehet közelíteni, s ekként szinte számtalan, a már megalkotott és a még megalkotandó   (megalkotható) definíció is: közelíthetünk a politika, a hatalom, a gazdaság, az üzleti élet, a   közigazgatás és az igazságszolgáltatás stb. szemszögéből. Kellő alappal állítható, hogy szinte minden   esetben valamelyest helytálló, ám ugyanakkor, egyben, valamelyest "sántikáló" fogalom jön létre.  A kör csak tovább bővül, ha kizárólagosan a moralitást, az etikát, a valláserkölcsöt tekintjük kiindulási   alapnak. Ez utóbbi esetben áll elő az a kettősség, mely szerint a korrupció mindenképpen " KÖZROSSZ ", de   egyben, megkérdőjelezhetetlenül, "MAGÁNJÓ" is. S e kettősséget igen nehéz feloldani... A cél végtére is csak egy lehet: ki­ki a saját "helyén", a saját szemszögéből és a saját jobbító   szándékától vezérelten tegyen meg minden tőle telhetőt a károsnak, nemkívánatosnak ítélt korrupció   visszaszorítása érdekében."   (Dr. Kránitz Mariann) "Minden olyan cselekedet korrupciónak tekinthető, amikor egy döntési pozícióban lévő személy adott   téren meglévő hatalmát nem az általa képviselt szervezet, hanem személyes céljai érdekében használja   fel. Így az is korrupció, ha például egy tanár némi ajándék fejében átengedi a vizsgán az arra nem  érdemes diákot, ha egy közlekedési rendőr néhány ezresért eltekint a feljelentéstől, ha egy orvos  csúszópénz ellenében olyan orvosságot ír fel, ami szakmailag egyébként nem indokolt, vagy egy   hivatalnok ellenszolgáltatás fejében "előre veszi" az ügyünket."   (Terták Ádám)  "A korrupció definíciója, motivációja és hatása különböző, lehet bűncselekményt megvalósító konkrét  cselekmény, de lehet egy gyakorlat a hivatali pozíció magánérdekre történő felhasználása, jogtalan   előnyök biztosítása, gazdasági vesztegetés, stb. Jellemzi a hatalom, a vagyon, a társadalmi pozíció  koncentrálására irányuló törekvés, mely a javak elosztásának torzulását eredményezi. Mögöttes okként  a korrupt erkölcsi szemlélet, a hivatástudat hiánya, a lelepleződés csekély veszélye az ellenőrzés   gyengesége húzódik meg, ám sok esetben a túlzott szabályozásra, a bürokráciára, a rosszul fizetett   közszolgálati és gyenge igazságügyi rendszerre vezethető vissza."  (Dr. Bencze József ­ Dr. Balaska Andrea) "A korrupció ­ általános fogalma szerint ­ a közéletben mutatkozó romlottságot, különösen az állami,   társadalmi szervek vezetőinek, vagy alkalmazottainak megvesztegethetőségét jelenti. Ezeket a közélet  tisztaságát veszélyeztető "elkövetési magatartásokat" a büntetőjog rendelkezései nem ölelik fel, de nem  is lehet ez a büntetőjog feladata, mert a korrupció okai között olyan társadalmi tényezők is fellelhetők,   melyeket nem a jog ­ főként nem a büntetőjog ­ tud megoldani." (Dr. Cserta Zoltán)

29 / 86

"… a korrupciós jelenség jogellenessége a kérdéses életviszonyra közvetlenül vonatkozó jogszabályok  mellett  büntetőjogi tilalomba is ütközhet, s gyakorlatilag szinte bármely bűncselekmény  megállapítására alapot adhat. Ennek folytán a "korrupció" kifejezés a büntetőjogban szinte   értelmezhetetlen. Mindamellett vannak olyan bűncselekmények, amelyek tipikusan korrupciós jellegűek,   azaz megvalósulásuk mindig korrupciós kapcsolatot feltételez. Ezeket nevezzük a magyar büntetőjog   elméletében korrupciós bűncselekményeknek, s ezeknek a gyakorlati kriminalitásban jelentkező halmaza   a kriminális korrupció.  A korrupció, mint társadalmi jelenség jellemzője az, hogy valamilyen ­ politikai, állami, (köz­) gazdasági, morális ­ hatalom letéteményesének a hatalom delegálásában megnyilvánuló bizalmával a   delegált hatalom birtokosa önérdekből úgy él vissza, hogy azt nem a delegáló elvárásai szerint  gyakorolja.50

50 (forrás:Transparency International Hungary http://www.c3.hu/~ tihun/hun/corr/corr.htm )

30 / 86

Synergy vezércikk Szél Miklós fordítása 2006. január – 5. szám Nincs kétség afelől, hogy a nyílt forrású szoftver (Open Source Software ­  OSS)   megvetette   a   lábát,   és   számos   európai   közigazgatási   hivatal   látja  nyilvánvaló   hasznát   az   OSS   bevezetésnek   és   felhasználásának,  kiterjesz­ tésének.

A

  Synergy  jelen  kiadása  az  OSS  hasznának  kérdését  kutatja  az  európai  közszféra  szervezetei  számára.   Számos   kisebb   kérdéskör   vár   még  Karel de Vriendt  feltárásra   ebben   a   témakörben   –   például   a   költségek   kérdése.   Az   OSS   a  IDABC egységvezető költségekről  szól,  de   nem  csak  a   licenszköltségek  csökkentéséről.  A   potenciálisan  alacsonyabb  rendszeradminisztrációs és fejlesztési költségeket is figyelembe kell venni. A  OSS  az  együttműködésről is szól, az ötletek és kódok megosztásáról. Ez elősegítheti a  belső  műveletek hatékonyságát és a minőséget is növelheti, és ebben az értelemben az OSS egy szoftver­ fejlesztési eljárás. Természetesen az együttműködés és az ötletek megosztása újra csak hatással van a  költségekre. Egyúttal  a   jogi   kérdéseket  is   figyelembe  kell   venni.  Az   OSS   felhasználóknak  és   fejlesztőknek  tisztában kell lenniük mind a kapcsolódó szerzői jogokkal, mind a szoftverek közzétételének szerzői  jogaival. A közigazgatás érdekei nem csak odáig terjednek, hogy felcserélik a kereskedelmi szoftvereket OSS­ re. Egyre inkább személyre szabott alkalmazások fejlesztéséről van szó, speciálisan a közigazgatás  számára. Ez a fejlesztés az OSS együttműködési és fejlesztési elvein alapul, felhasználva a nyílt  forrású szoftverlicenszeket arra, hogy megoszthassuk a fejlesztések eredményeit. A   beszerzéssel,  illetve   a   szoftverfejlesztéssel  kapcsolatos   döntéseket   a   „legmagasabb  értéket   a  pénzért”­elvre kell alapozni. Remélem, a Synergy jelen kiadása hasznos információkkal szolgál majd  a   közösségi  szervezetek  és   a   privát   szféra  számára,   akik   használják   vagy  fontolgatják  az   OSS  használatát a már létező kereskedelmi megoldások mellett. Karel de Vriendt

31 / 86

IDABC egységvezető

IDABC tevékenységek: mi van készülőben? Az   IDABC   az   előző   IDA   program  alatt   kezdte   meg   munkáját   a   nyílt   forrású  szoftverekkel (Open Source Software ­ OSS). Az IDABC programjában tervezett  újabb  fejlesztések  a   már  megtett   lépésekre,  illetve  a   már   felhalmozott   tudásra  fognak épülni.

Az   európai   kormányok  érdeklődése  az   OSS   iránt   a   múlt   század   végén  növekedett   meg.   A   Lisszaboni   Stratégia   és   a   e­Európa   Akció   Terv  nyilvánvalóvá tette, hogy Európának egy olcsóbb, gyorsabb, biztonságosabb  internetre   van   szüksége,   és   hogy   nagyobb   hangsúlyt   kell   fektetni   az   emberi   tényezőre.  A   cél  eléréséhez   javasolt   eszköz   volt   „az   OSS   támogatása   a   közszférában   és   az   e­Parlamentben”.  Hozzájárulásképpen az IDABC – akkor még IDA – elérhetővé tette az OSS használatáról készített  tanulmányt az európai közszféra számára, valamint beindított egy részvényesekből álló workshopot  2001­ben. ’A nyílt forrású szoftverek összeírása’ címet viselő tanulmány a közszféra közösségeinek lehetőségeit  vizsgálja a források megosztására és a közös szoftverfejlesztésre. Azt a következtetést vonták le, hogy  a több információ nagyobb érdeklődéshez vezet: az OSS­t sikeresen alkalmazták máshol; az újra­ felhasználás és együttműködés megvalósítható és költséghatékony. 2003­ban az IDA közzétette a nyílt forrásra történő 'átállás irányvonalait', részletesen bemutatva egy  minta­forgatókönyvet és az OSS­re való áttéréshez kapcsolódó költségeit. Több tanáccsal is szolgált,  mint  például egy tanulmánnyal a közösségi fejlesztőkkel való társulásról, valamint tartalmaz  egy  2004­es értekezést az OSS­ről és az OSS licenszek bizonyos jogi aspektusairól. 2004 óta az OSS­szel kapcsolatos „jó tanácsoknak” az IDABC honlapja ad otthont. A OSO  (Open  Source Observatory51 ­ Nyílt Forráskód Megfigyelőközpont) nemzetközi híreket, esettanulmányokat,  iránymutatásokat tesz közzé, valamint a közszféra által készített válogatott nyílt forrású alkalmazások  leltárát. Az OSO dokumentálta is a népszerű szoftvereket. Az   IDABC  munkaprogramja a  OSO­ra épít majd, folytatva  az  OSS  együttműködést. A  2006­os  munka   egy   nyílt   forrású   szoftvertár   (Open   Source   Software  Repository,   OSOR)  kialakításával  kezdődik, ami szerte Európában központi találkozópont és együttműködési platform lesz az OSS  projektek számára a közigazgatás területén. Ez hatalmas kihívás: mivel az OSOR nem csak egy IT­ platform, ami megkönnyíti a közigazgatással kapcsolatos szoftverek cseréjét. Ha a tervezett felmérés  megerősíti   a   tagállamok   igényét   és   érdeklődését,   akkor   az   OSOR   prototípussá   válik:   az   új  alkalmazásokon történő online együttműködést aktívan előmozdító központtá. A jövőben az OSOR 

51  http://europa.eu.int/idabc/en/chapter/452 

32 / 86

csapata közösségek hálózatát hozza létre, valamint összekapcsolja azokat más európai nyílt forrású  szoftver adatbázisokkal és szoftvertárakkal, ezzel a hasznára fordítva az együttműködést. Konkrét iránymutatások és tanulmányok fogják kísérni az együttműködési törekvéseket. Készülőben  egy tanulmány a tagállamok szoftverprojektjeinek szervezeti és jogi hátteréről, egy e­közbeszerzési  platformot mutatva be példaként. A tanulmány tartalmazza az EUPL (European Public License ­ Európai  Közösségi Licensz) IDABC  által átdolgozott tervezetét, valamint egy összegzést a tervezettel kapcsolatos vitákról. Az IDABC további esettanulmányokat elemez és tanácsokat tesz közzé, míg a nyílt forrású szoftver  beépül az európai e­parlamentbe és új kihívásokkal találkozik.

Nyílt forráskód az európai közigazgatásban – felhasználás és fejlesztés

A   nyílt   forráskódú   szoftver   (Open   Source   Software,   OSS)   valóban   beépül   a   közigazgatásba?   Használata   csak   specifikus   IT   területekre   korlátozódik?   Mi   motiválhatja   a   közigazgatási   szerveket,   hogy   ingyenes/szabad/nyílt   forrású   szoftvereket (Free/Libre/Open Source Software – FLOSS) alkalmazzanak? És milyen  kilátás van a jövőbeli fejlődésre?

Ezekre   a   kérdésekre   kézzelfogható  bizonyítékokkal   alátámasztott   választ  kaphatunk   egy  felmérésben,  amelyet  a  MERIT52  jelentetett meg 2005  októberében  a   Maastrichti  Egyetemen.  A  tanulmány, amely az EU­alapította  FLOSSPOLS53  kutatási projektben  található,  a  legnagyobb és legkiterjedtebb felmérés a FLOSS használatáról a helyi közigazgatási intézményekben,  amit   valaha  végeztek.  Személyre  szabott  kérdőíveket  töltettek  ki   4138  szervezetnél  Ausztriában,  Belgiumban,   Csehországban,   Dániában,   Franciaországban,   Németországban,   Görögországban,  Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült  Királyságban, amelyekből összesen 955 érvényes válasz született. Az eredmények reprezentatívak az  EU tagállamaira nézve. A   tanulmány  kimutatta,  hogy  a   helyi   kormányzatok  fele   már   használt  legalább  néhány  FLOSS  szoftvert  (lásd  1.   ábra).  A   további  29%  nem  volt   tudatában,  hogy   ingyenes/szabad/nyílt   forrású  szoftvereket  használna,  de   megnevezett  néhány  FLOSS  szoftvert  (például  GNU/Linux,  MySQL,  Apache),  amikor   az   általuk  használt   programokról   kérdezték  őket.   Ez   a   „nem   tudatos”   FLOSS  használat váratlanul érte a kutatókat. Főleg a kis költségvetésű szervezeteknél találtak ilyet. Míg számos közigazgatási szervezet használ „néhány” FLOSS­t, csak nagyon kevesen használják  kizárólagosan vagy elsődleges szoftverként. A részleges használat a szervereken a legáltalánosabb  (40%),  ezt  követi a részleges használat a munkaállomásokon (16%), és további 20% kísérletezik  52 http://www.merit.unimaas.nl/ 53 http://flosspols.org/

33 / 86

próba­projektekkel.   A   kizárólagos   FLOSS   megvalósítása,   mind   a   munkaállomásokon,   mind   a  szervereken nagyon ritka.  Nyilvánvaló lehetőség van a használat növelésére: azoknak a szervezeteknek, amelyek már használják  a   FLOSS   szoftvereket,   több   mint   két   harmada   szándékozik   többet   fektetni   az   ilyen   típusú  szoftverekbe. Ezalatt a jelenlegi FLOSS­t nem­használók 38%­a mondja, hogy be kívánja vezetni a  FLOSS szoftverek használatát. A FLOSS használatot növelni kívánók egy­ötöde a teljes áttérést tűzte  ki célul. Az   európai   közigazgatási   szervezetek  nyilvánvalóan  felismerik   az   OSS   bevezetésének  számos  különböző előnyét.   A   lehetőség,   hogy  igényeiknek  megfelelően  személyre  szabhatják  a   FLOSS  szoftvert,  és   hogy  kombinálhatják a már meglévő hagyományos kereskedelmi szoftverekkel, kritikus tényező. Ahogy a  2­es ábra mutatja, azoknak a közigazgatási intézmények, amelyeknek specifikus igényeik vannak,  szintén  jobban  hajlanak  a  FLOSS  szoftverek  használatára.  A   jelenlegi  nem­használók   számára  a  testreszabás igénye erős/jelentős vonzerő a jövőbeni FLOSS használat növelésére. A   szoftverbeszállítótól   való   függetlenség   igénye   szintén   erősen   motivál   a   FLOSS  használatára.  Összefüggés   mutatkozik   az   elárusítóktól   való   „túlzott   függés”   érzete   és   a   FLOSS   használat  növelésének vágya között. További bizonyíték áll rendelkezésre ennek az érvnek az alátámasztására:  míg   a   nem­használók  egy­négy   elárusítóval   állnak   kapcsolatban,  akiktől   függenek,   a   FLOSS  felhasználók több elárusító versenyét fordíthatják a hasznukra egy­egy beszerzésnél. A   költség   szintén  fontos  tényező.  A   licensz­díjak   20%­át   teszik   ki   az   IT   költségvetésnek,  és   a  válaszadók  fele   ezt   túl   soknak   gondolja.   A   jelenlegi   nem­használók  körében   egyre   fontosabb  szempont a költség, amikor a nyílt forrású szoftverek felé történő elmozdulás kerül szóba. Vannak előrelátható akadályok is. A nem­használók többnyire vonakodnak elsőként váltani a FLOSS  szoftverek használatában a hasonló szervezetek közül. A legtöbb közigazgatási szervezet szeretne  látni egy hasonló szervezetet, aki előttük adoptálja a FLOSS szoftvereket. Ez a felfedezés növeli az  olyan információs platformok értékét, mint például az IDABC OSO, ahol idevonatkozó tervezetek  találhatók. A   másik   akadály   a   képzés   állítólagosan   nagy   költsége.   Azonban   ez   csak   a   nem­használókat  nyugtalanítja; a jelenlegi felhasználók tapasztalata, ­ akik a nem­használóknál jobban értékelték az  előnyöket, ­ azt mutatja, hogy a képzés költségeitől és a támogatás hiányától való félelem jogosságát  a gyakorlat nem igazolja. Gyakran felmerül az az aggály, hogy míg a licensz költségeit csökkenti a FLOSS, addig a fenntartás  kiadásai növekednek, ami a költségek emelkedéséhez vezet. Valójában a felmérés azt mutatja, hogy a  FLOSS felhasználók kevésbé hajlanak a külső karbantartásra, mint a nem­használók. Úgy tűnik, a  FLOSS használatával csökken a szervezetek egy gépre jutó adminisztrációs költsége. Így a FLOSS­t  használók IT adminisztrátoronként 35%­al több gépet üzemeltethetnek, mint a nem­használók, ezért a  nagy leterheltségű IT osztályok jobban hajlanak a jövőben a FLOSS használatára.

34 / 86

Annak ellenére, hogy a testreszabás fontos tényező, a helyi közigazgatási szervezeteknek csak kis  része fejleszt saját szoftvert vagy járul hozzá a FLOSS projektekhez és közösségekhez. Az alábbi  holland   adatok,   ahol   kiterjedt   felmérést   végeztek,  talán   iránymutatóul   szolgálhatnak:  a   holland  közigazgatási  szervezetek  12%­a  olyan   saját   szoftvereket  használ,  melyek   terjeszthetők  FLOSS  licensz alatt. Csupán a közigazgatási szervezetek 7%­a tette közzé a kódot vagy alkalmaz nyílt forrású  licensz alatt. A beszámolóból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az európai helyi kormányzatokban nagy  lehetőségek   rejlenek   a   FLOSS   használatának   kiterjesztésére:   „a   FLOSS   közszférában   való  elfogadtatásának   növelésére   irányuló   politikának   […]   a   FLOSS   költségeinek   és   előnyeinek  tudatosítására kell koncentrálnia, a próba projektekre és a kísérletezésre bátorítani, hogy a szervezetek  tapasztalatot   gyűjthessenek   és   jobb   döntéseket   hozhassanak,   valamint   hogy   elősegítsék   a  tapasztalatok   cseréjét   a   szervezetek   között,   s   ezzel   eloszlassák   a   képzési   költségekkel   és   a  karbantartás elérhetőségével kapcsolatos félelmeket.” További információkért olvassa el a teljes beszámolót a http://flosspols.org vagy a http://www.merit.unimaas.nl címen.

Együttműködésen alapuló szoftverfejlesztés a közszférában Az együttműködésen alapuló szoftverfejlesztés úgy  valósítható meg, hogy az európai közszféra igényeinek  kielégítésére az ingyenes/nyílt forrású modellt alkalmazzuk. A belga kormány szakembere, Oliver Schneider az   alábbiakban tisztázza ezt az elgondolást.

A 2005­ös karlsruhei Linuxtag IDABC műhelyének ideje alatt Oliver Schneider, a belga szövetségi  köztársaság   stratégiai   munkatársa   együttműködésen   alapuló   fejlesztést   javasolt   az   európai  közszférában. Mr. Schneider, aki olyan területekért felelős, mint a nyílt forrású szoftver­politika és a  nyílt szabványú megoldások, most a Synergy kérdéseire válaszol. Miért kívánja bevezetni az együttműködésen alapuló fejlesztést? A   kölcsönösségen  alapuló  fejlesztés  nem  új   olyan  területeken,  mint   a   víz­  vagy   energia  ellátás,  hulladékfeldolgozás, kórházak stb., ahol a különböző szervezetek egyesítik céljaikat és megosztják a  költségeiket.   Szintén   jelen   van   a   szoftverek   világában,   a   helyi   –   többnyire   regionális   –  kezdeményezésekben.  Az   együttműködéssel   elkerülhető,   hogy   ugyanazon   ötleteket   többször   is  feltalálják. Az előnyt a fejlesztés és karbantartás területén felmerülő költség­csökkenés jelenti. A nyílt  forrású modell alkalmazása az együttműködésen alapuló projektekben nem csak az előállított szoftver  megosztását  fogja  megkönnyíteni,  hanem  növeli  a  szoftverbeszállítótól  való   függetlenséget  is.  A  felhasználói és fejlesztői bázis növelésével a nyílt forrású szoftverek jobb hosszú­távú támogatást  biztosíthatnak. Számolhatunk­e valamilyen sajátos előnnyel Európát tekintve? Az internet használat és az elenyésző előállítási költségek következtében a szoftverek rugalmassá és  alkalmazkodóvá  tehetők.   Ezen   felül   két   ösztönző   erő   is   jelen   van:   először   is,   ahogy   az   EU  35 / 86

direktívákat   adaptálják,   az   e­kormányzatok   szerkezete   összehasonlítható   lesz   a   különböző  tagállamokban. Ez elősegíti majd az alkalmazások megosztását a különböző nemzeti közigazgatási  intézmények   között.   Továbbá   a   kooperatív   fejlesztés   megoldhatja   a   legtöbb   együttműködéssel  kapcsolatos   kérdést:   valójában,   bár   léteznek   közös   irányelvek,   ennek   a   technikai   kivitelezés  elaprózódása többszörösen is gátat állít, amit csak az együttműködés oldhat fel. Elég érettek a közigazgatási intézmények egy ilyen típusú szemlélethez? Az IDABC ’Nyílt forrású szoftverek összesítése’ címet viselő tanulmánya 2002­ben felnyitotta  a  szemeket  és   népszerűvé  tette   az   elképzelést.  Bár   ez   nem   volt   elég   ahhoz,   hogy   kézzelfogható  eredmények   születhessenek,   az   elmúlt   három   évben   megalakult   az   Európai   Együttműködési  Ügynökség, több területen közös szerkezettel és szabványokkal. Az OSO (Open Source Observatory  –   Nyílt   Forráskód   Megfigyelőközpont)   figyelemmel   követte   az   előrehaladást  és   a   tudatosság  alakulását   a   közszféra   közösségeiben.   Most   eljött   az   ideje,   hogy   utat   adjunk   az   első  kezdeményezéseknek. Mik lesznek a következő lépések? Az  e­beszerzés  és   az  e­katalógus   ideális  jelöltek  a   sajátos   szemléletmód  miatt.   Az  IDABC  már  lefektette az alapokat azáltal, hogy indítványozta az XML formátum használatát. A jelenlegi európai  i2010 terv szerint előreláthatóan minden EU tagállamnak alkalmaznia kell ilyen megoldásokat 2010­ ig, ami befektetést igényel. Sok esetben azok a helyi és regionális hatóságok, amik a közbeszerzési  pályázatok 80%­ért felelnek, nem rendelkeznek – az országtól és annak méretétől függően – elegendő  forrással,  hogy   saját   kezdeményezésű  fejlesztésbe  kezdjenek.  Az   e­közbeszerzés  és   e­katalógus  megoldások nagyon összetett projektek. A közigazgatási szervezetek közötti együttműködés tűnik az  egyetlen   alternatívának  mind   az   i2010   céljainak   eléréséhez,   mind   a   technikai   együttműködés  megvalósításához.  Előzetes  felmérésként  az  IDABC  elindított  egy  kutatást   a   közösségen  alapuló  e­beszerzés projekt jogi és szervezési lehetőségeiről, hogy számos tagállam közösen kivitelezhesse és  irányíthassa.

Közösség létrehozása, avagy hogyan dolgozzunk  együtt nyílt forráskódon A nyílt forráskódú szoftver (Open Source Software, OSS) legnagyobb haszna nem az alacsony költség, vagy a   kódhoz való szabad hozzáférés, hanem a tudás megosztása nagy közösségeken belül, együtt dolgozó emberek  között. Hogy a közszféra szervezetei hasznát láthassák mindennek az IDABC megjelentetett egy tanulmányt  „Útmutató a szabad szoftverfejlesztőkkel való együttműködéshez a közszféra számára” címmel.

Az útmutató tájékoztatást ad azzal kapcsolatban, hogyan alapítsunk,  motiváljunk, szervezzünk fejlesztői közösségeket, illetve részletesen  kitér arra, hogyan építsük fel ezek jogi keretrendszerét. A következő  36 / 86

11   lépés   összefoglalja   a   sikeres   együttműködéshez   szükséges  tanácsokat. 1. Határozzuk meg a célunkat ­ mi lesz vonzó a fejlesztők számára? Mutassuk meg, mink van, mielőtt az OSS­közösség segítségét kérnénk. A legjobb módszer erre az  alkalmazás "magjának" szabaddá tétele, akár cégen belül, akár alvállalkozóval fejlesztettük is ki azt. 2. Szólítsd meg a fejlesztői közösséget! Ha  senki  nem  tudja, hogy mit akarsz, senki nem fog válaszolni. Fontos az ötletet széles körben  megismertetni, szem előtt tartva, hogy kit is szeretnénk megszólítani. 3. A közösség bevonása a problémamegoldásba. Már   létező   közösséget   is   be   lehet   vonni   a   problémamegoldásba,   ha   rendelkezünk   egyező  problémákkal. (mint pl. ahogy a GNU/LinEx együtt dolgozik a Debian közösséggel). 4. (vagy) Vond be a közösséget egy már létező szoftver fejlesztésébe! A másik megoldás egy már működő, nagyobb érdeklődésre számot tartó program kibocsátása, így  nemcsak az érdeklődés csíráját kelted fel (pl. Netscape). 5. Találjunk ­ vagy biztosítsunk ­ infrastruktúrát közösségi fejlesztéshez! Építsünk ki csatornákat, hogy magunkhoz vonzzuk a fejlesztőket, ez lehet portál, vagy bármely olyan  szolgáltatás, amely hasznos lehet a közösségnek. 6. Működjünk együtt és biztosítsuk a lehetőséget a visszajelzésre! Győződjünk   meg   róla,   hogy   a   közszféra   szervezetei   folyamatos   párbeszédet   folytatnak­e   a  fejlesztőkkel.  Az OSS­fejlesztőknek  folyamatos   visszajelzésre van szükségük, melyekre  általában  gyorsan reagálnak. 7. Ismerjük fel a közösség vezetőit! A   szabad  szoftveres  közösségek  önszerveződők,  így   általában  a   legfőbb   kezdeményezők  válnak  vezetőkké. Ismerjük fel ezeket az embereket és tartsunk velük kapcsolatot. 8.   Ismerjük   fel   a   döntési   mechanizmusokat,   így   kiegyensúlyozhatjuk   a   versenyt   és   az  együttműködést a fejlesztők között! Habár a szabad szoftverfejlesztés közösségi szellemben történik, a versenyszellem erősen jelen van. A  közszféra feladata, hogy elősegítse a versenyt a különböző megoldások között. 9. Adott esetben találjuk meg a megfelelő motiváló erőt! A fejlesztők nem jótékonyságból dolgoznak. A közszféra feladata motiválni a fejlesztőket, ehhez meg  kell találni az alkalmas eszközöket. 10. Monitorozzuk és értékeljük az eredményeket! Folyamatosan figyeljük a kapcsolatot a fejlesztők és a felhasználók között. 11. Vonjunk be másokat is a munkánkba! Hozzunk  létre   közösséget   a   közszférán  belül.   Egyedül   kevesebb  a   működő   fejlesztői   közösség  létrehozásának esélye. A teljes útmutató itt található: http://europa.eu.int/idabc/en/document/3879/471

37 / 86

Vitás jogi kérdések az OSS­szel kapcsolatban

A nyílt forrású szoftverek (Open Source Software ­ OSS) használata nemcsak   technikai és szervezési kérdéseket vet föl: a jogi vonatkozásokkal is foglalkozni  kell. A  licensszel kapcsolatos legfontosabb kérdések a garancia, felelősség, a   szellemi tulajdonjogok  megsértése stb.

Alapvetően  ugyanazok a szabályok vonatkoznak minden az OSI (Open Source Initiative ­  Nyílt  Forráskód Kezdeményezés) feltételt betartó licenszre.  A biztosított jogokkal kapcsolatos kitételek a következők: – hozzáférés a forráskódhoz; – lehetőség biztosítása a kód megváltoztatására, tiszteletben tartva a eredeti kitételeket; – lehetőség az ismételt kiadásra; – nincsen megkülönböztetés a felhasználókra nézve; – nem lehetnek megkötések arra vonatkozóan, hogy beépíthessék a szoftvert más termékekbe,  vagy terjeszthessék. – az   általánosságok   ellenére   nem   egy,   hanem   több(száz)  licensz­modell   van,   melyek   a  terjesztésre vonatkozó kitételek miatt nem kompatibilisek. A GNU GPL (General Public Licence) a legkevésbé engedékenyek közül való, mivel bármilyen GPL  elem   újbóli   kiadása  (ha   pl.   egy   nagyobb   szoftverbe  kívánjuk  beépíteni)   csak   ugyanolyan   GPL  feltételek mellett történhet meg. Mivel napjaink megoldásai számos meglévő elemből építkeznek, és a használatra kész GPL­elemek  ezrei  érhetők  el  az  interneten,  ez  problémát  jelenthet  azoknál  a   fejlesztőknél,  akik  kereskedelmi  alkalmazásokat készítenek, azonban nem akarják kiadni a kódot. Hogyan bizonyosodhatunk  meg  arról,   hogy   egyetlen   alkalmazott   vagy   szerződő   fél   sem   használja   fel   ezeket   az   elemeket?  A  kizárólagos tulajdon szabadon terjeszthetővé válhat az ún. vírus­effektus miatt. Egyéb  problémák  akkor  merülnek  fel,   amikor   OSS­fejlesztők  új   alkalmazást  készítenek.  Ekkor  ugyanis csak olyan elemeket használhatnak, amelyeknek licenszelése kompatibilis egymással, más  licenszű  megoldásokat ki  kell  zárniuk  akkor  is, ha azok technikailag jobbak. Szerencsére  az  ide  tartozó ­ számos fejlesztő által közkedvelt komponenst tartalmazó ­ licenszek száma 10­re csökkent  beleértve a GPL­t, BSD­t (Berkeley Software Distribution), az Apache­ot és az MIT­t, amik mind  széles körű felhasználást engedélyeznek. Eltekintve a licensztől, egyéb jogi problémák is felmerülnek: – A   joggyakorlat  bonyolultabb,  amikor  a   fejlesztési  munkát  több  nem  strukturált  csoport  végzi. 38 / 86

A „pusztán szórakozásból, szabadidőben” fejlesztők gyakran alkalmazottak is, hogyan lehet  a két tevékenységet elkülöníteni? – A nyílt forrást fejlesztők fenyegetve érzik magukat a szoftverszabadalmak, különösen a  magas szabadalmi díjak miatt (a gazdag vállalatok monopóliumát látják benne), az ötleteik  szabad   kibontakoztatásának   korlátaiként   tekintenek   rájuk.   Az   OSS­fejlesztők   és   az  „ügyfeleik” között a támogatási és üzemeltetési kapcsolat még kísérleti fázisban van. – A  biztonság és felelősség problematikája, például szabadalomsértés esetén, vagy akár  a  biztosíték hiányának kérdése. Ezekkel nehéz számolni. Európa  saját   működési   keretrendszert  hozott   létre   a   kereskedelem­,  ipar­,   és   fogyasztóvédelem  kapcsán, mindezek mellett a nyelvi és kulturális   sokszínűség miatt speciális körülményekkel kell  szembenéznie: történelmi okokból minden licenszet az Egyesült Államok törvényeit figyelembe véve  alkották  meg,  amikor  az  OSS  mozgalom   20  évvel  ezelőtt  megszületett.  Ez  nem   aknázza  alá  az  érvényességüket: a Müncheni Bíróság 2004­ben kieszközölte a GPL meghatározott alkalmazását, bár  ez elbizonytalanította a jogalkalmazást. – A   szerzői   jogot   és   az   alkotói   jogot   nem   ugyanúgy   alkalmazzák   (különösen   a  „szólásszabadság”  és   etikai   törvényeket  figyelembe  véve:  a   vélemény  visszavonásához,  megváltoztatásához és a névtelenséghez való jog). – Az érvényesíthető szerződést (mely gyakran amerikai törvényeken alapul) nehéz az európai  bíróknak értékelni és nem egyezik a hatályos európai joggyakorlattal. Jó példák erre az  adatvédelem, a garancia vagy a felelősség kérdését érintő záradékok. – A törvénykezés figyelmen kívül hagyja az európai vonatkozásokat: a szövegek csak angolul  elérhetők, és a készítők megtagadják hogy a fordítások azonos értékkel bírjanak. –

Az   IDABC  2005.   júniusában  bocsátotta   ki   az   EUPL  vázlatát,  mely  figyelembe   veszi   ezeket  a  szempontokat, annak érdekében, hogy elősegítsen egy nyílt forrású licenszelést az EU intézményei  által előállított kód számára. Ez   csökkenti   a   Európai   Unióra   vonatkozó   jogi   hiányosságokat   és   kiemeli   az   európai   felek  hozzájárulását egy olyan területen, amelyet az USA ügyvédjei uraltak. Az EUPL annak ellenére, hogy hivatalosan elfogadták, még mindig vita tárgya, mert még nincs meg a  fejlesztői bázisa, melyek alátámasztják a sikeres OSS licenszeket, mint például a GNU GPL. Az  EUPL   sikeres   fejlesztésének   feltétele,  hogy   bevonja  az   európai   közszféra  szervezeteit  a   közös  fejlesztési munkába, rávilágítson a tagállamok számára a jogi és nyelvi konformitás fontosságára,  valamint hasson az OSS licenszekre. Ez utóbbi tartalmazza azt, hogy átjárhatóság valósuljon meg a GNU GPL, valamint OSI licenszek  között, és ha lehetséges, hosszú távon kompatibilitást biztosítson a legelterjedtebb licenszekkel. Bővebben: http://europa.eu.int/idabc/en/document/2623

Útban a harmonizáció felé: Larry Rosen's OSL V 3.0 tervezete Lawrence Rosen ügyvéd és számítógép­szakértő, a OSI korábbi titkára és tanácstagja. Az OSL V 2.0  39 / 86

szerzője, amiről azt tartják, hogy a leginkább illeszkedik az Európai Bizottság követelményeihez. Az  OSL­nek van egy, a GPL­hez hasonló ún. „copyleft” hatása, ám annál sokkal nagyobb nemzetközi  vetülettel bír. Lawrence Rosen úgy tervezte az OSL V 3.0­t, hogy az megfeleljen az EUPL által támasztott nyelvi  követelményeknek. Különösen a fordításhoz való jogot, a közzététellel kapcsolatos megjegyzéseket,  a változtatások követhetőségét vizsgálja, valamint az alkalmazott törvényeket és hatásköröket. Anélkül, hogy messzemenő következtetéseket vonnánk le, ez a megközelítés talán egy nemzetközi  párbeszéd kezdete lehet az Open Source Licenszing területén. Bővebben: http://www.rosenlaw.com/OSL3.0.htm

Interjú Prof. Eben Moglennel Prof. Eben Moglen nemzetközileg ismert jogász és akadémikus, tagja az FSF (Free Software   Foundation – Szabad Szoftver Alapítvány) igazgatói bizottságának. Az 1985­ben Richard  Stallmann által Bostonban (USA) alapított FSF a General Public License (GPL) tulajdonosa,  Prof. Eben Moglen

mely   a   világon   a   legelterjedtebb  szabad   szoftveres   licensz.   Mint   az   FSF   általános  jogtanácsosa, Moglen kezeli az Alapítvány jogi ügyeit, így vezető szerepet tölt be a GPL  

fejlesztésében és terjedésének elősegítésében.

A '80­as évek során Richard Stallman megalkotta a szabad szoftveres mozgalmat a forradalmi  GPL   licensszel.   Az   ötlet   teljesen   szokatlan   volt,   valahogy   így   lehetne   összegezni:   „teljesen  szabad   kezet   biztosítok   a   szoftveremmel   kapcsolatban,   be   lehet   építeni,   tovább   lehet   adni,  egyetlen kikötéssel, ha te is biztosítod ugyanezeket a jogokat az új szoftverrel kapcsolatban.”  Hogyan tudná jellemezni a mostani helyzetet a projektek és a fejlesztők szempontjából? Húsz   év   után   a   GNU   General   Public   Licence   (GNU   GPL)   a   leginkább   elterjedt   licensz   a  szoftverfejlesztésben. A MERIT által a Sourceforge­ról összeállított adatok alapján kijelenthetjük,  hogy hetente 5 millió munkaórányi GPL licenszű program jön létre. Ha a GNU GPL egy cég lenne,  ez volna a a világ legnagyobb szoftverfejlesztési vállalata, jóval nagyobb, mint a Microsoft. Persze ez  nem egy cég, hanem egy mozgalom, amely már mostanra átformálta a világ szoftveriparát és egyre  meghatározóbb lesz. A GPL fejlődött az idők folyamán, jelenleg GPLv2 a neve, és tervbe van véve a GPLv3. Milyen  fejlődést várhatunk az új változattól? Az FSF nem beszél a licensz konkrét tartalmáról a GPLv3 First Discussion Draft (előzetes vitaindító  tervezet) nyilvánosságra hozatala előtt, melyet 2006 első felére tervezünk. Azt reméljük, hogy ez a  40 / 86

tervezet  ­   és   az   utána   következők   ­   egyre   csiszoltabbá   válnak   egy   világméretű   nyilvános   vita  eredményeképpen, mely számításaink szerint a naptári év végéig fog tartani. A formaságok kedvéért a  licenszet 2007 első felében szándékozunk kihirdetni. Mi   a   helyzet   a   GPLv3   gondos   kidolgozásával?   Hogyan   és   kik   által   történik   a   GPLv3  módosítása, megvitatása és kibocsátása? A GPLv3 folyamatos fejlesztés alatt van egészen azóta, mióta Stallmann úrral és az Alapítvánnyal  kezdtem  el   dolgozni   1993­ban.  Elsősorban  együtt   ­   újabban  az   Alapítvány  egyéb  tagjaival  is   ­  megvitatjuk, és finomítjuk az egyes lehetséges verziókat. Elfoglaltak vagyunk: mind a tanítványaim,  mind   a   többi   jogász,  akikkel   együtt   dolgozom  szerte   a   világon,   hiszen   komoly   összehasonlító  elemzésnek  vetünk   alá   minden   GPL­t  érintő   változást  a   világ   nagyobb  copyright   rendszereivel  összevetve. A  hosszú  fejlesztés képezi a nemhivatalos részét azoknak a viszonylag mérsékelt változásoknak,  melyeket szeretnénk a GPLv3 előzetes vitaindító tervezetében látni. A tervezet legjobb megítélésünk  szerint  tartalmazza majd azokat a szükséges változtatásokat, amelyeket a licenszben szeretnénk tudni  egy újabb évtizedig. A   piszkozattal  egyetemben,  kiadunk   egy  Elemző  Dokumentumot,  mely  magyarázattal  szolgál  az  összes változtatásra, rávilágítva a licensz alapvető céljára: megvédeni a felhasználók szabadságát a  szoftverével  egyetemben.  Valamivel   a   két   dokumentum   nyilvánosságra  hozatala  előtt   kiadjuk  a  Fejlesztési Dokumentumot, amely a nyilvános vita folyamatának komplett ütemterve. Reményeim  szerint több tízezer, talán több mint százezer ember fejti ki véleményét az első, majd az azt követő  vitaindító tervezettel kapcsolatban. Tudna valami közelebbit mondani ezeknek a szakaszoknak az időzítéséről? Úgy remélem a hivatalos kiadása 2006 januárjában lesz. A szoftverek, melyek GPLv2 alatt látnak napvilágot  automatikusan GPLv3 licenszűvé válnak,  miután az elkészül? A   GPLv2   9.   részében  található  verziókra  vonatkozó  záradék  értelmében,  amennyiben   a   GPLv3  hivatalosan   megjelenik, a módosított vagy módosítatlan GPL­es, új kiadású programok, amelyek  nem kötik magukat kifejezetten a GPLv2 licenszhez GPLv3 alatt jelennek meg. Az FSF az összes általa felügyelt programot kiadja az új licensz alatt, reményeink szerint a többi  GPL­es projekt is megteszi ezt a lépést a következő verzió kiadásakor. Ha maguk a projektek nem is a GPLv2 9. bekezdése értelmében kerülnek nyilvánosságra, bármely  személy, aki birtokol egy példányt, megteheti hogy kiadja „bármely későbbi verzió” alatt, így az  átállás ­ bár nem teljesen automatikusan ­ gyorsan végbe fog menni. A kifejezetten GPLv2 licenszű  programoknál   a   döntés   a   jogok   birtokosa,   vagy   birtokosai,   illetve   a   licenszeléssel  kapcsolatos  41 / 86

döntéseket hozók kezében van. A   Szabad   Szoftver   avagy   „Nyílt   Forráskód”   olyan   népszerűvé   vált,   hogy   több   mint   100  különböző licenszelés létezik. Ezáltal felmerül a kompatibilitás kérdése. Úgy   néz   ki,   hogy   a   GPL   „copyleft”   feltétele,   mely   szerint   „ugyanazt   a   szabadságot   kell  biztosítani” azt jelenti, hogy a GPL­t kell használni az ismételt kiadásnál is. Mi tehát ennek  következtében a jelentése annak, hogy valami „kompatibilis” a GPL­el? Más   szabad   szoftver   licenszek  kompatibilisek   a   GPL­el,  amennyiben:  (1)   engedélyezett  a   kód  módosított  változatának  kiadása  GPL  alatt,   vagy  (2)  nem  látja  el  a  program  terjesztését  további  korlátozásokkal, valamint nem enged meg egyéb terjesztési módokat, mint a GPL. Az   Európai   bizottság   kiadta   az   Európai   Public   Licence   (EUPL)   tervezetét.   Ennek   a  kezdeményezésnek   a   célja,   hogy   az   EU   közösség   által   készített   szoftvereket   (különösen   az  IDABC szoftvereket) e licensz szerint adja ki, mely megfelel az EU előírásainak. A másodlagos  célja, hogy kifejezetten az EU igényei szerint készüljenek el, a 25 tagállam nyelvét és nemzeti  eltéréseit figyelembe véve. Kommentálná a tervezetet? Úgy gondolom, hogy az EUPL világosan fogalmaz meg sok igényt és aggodalmat, melyeket a szabad  szoftveres  licenszeknek  ­   köztük  a   GPL­nek  ­   figyelembe   kell   vennie.   Remélem,  hogy   ezek  az  igények és aggodalmak egy olyan licenszben fogalmazódnak meg, amely nem inkompatibilis a GPL­ el, vagy más vezető szabad szoftveres licensszel. Milyen körülmények között lehet a tervezet kompatibilis a GPL­el? Azt hiszem, hogy ez a kérdés még nem érett meg, lévén még a tervezet kidolgozás és módosítás alatt.  Jelenleg még nincs kiadott kód EUPL licensszel. Azt kell gondolnunk, hogy az EUPL sokkal inkább  egy tárgyalási alap jelenleg, mint egy működő dolog. Inkább azt kérdezném: „hogyan segítené a GPL a leghatékonyabban az EUPL­ben megtestesült  igények és aggodalmak megfogalmazását?” Ha erre a kérdésre keressük a választ, akkor a GPLv3 elkészítésénél lyukadunk ki. Talán maga a  kérdés   is   értelmetlenné   válik,   mivel   pontosan   ez   történik   most,   hiszen   a   világ   legnépszerűbb  licenszének megváltoztatásáról beszélünk, ezáltal valószínűleg Európa lakói látják hasznát azoknak a  szoftvereknek, melyek elkészítéséért adót fizettek. http://emoglen.law.columbia.edu/ Az FSF weboldala:  http://www.fsf.org/

42 / 86

Holland útmutató a nyílt szabványok és a nyílt forrású szoftverek közbeszerzési  folyamatáról A holland kormány OSOSS54  (Open Standards and Open Source Software – nyílt   szabvány és nyíl forrású szoftver) programját bízta meg a gazdasági miniszter, hogy   hozzon  létre   egy  útmutatót   a   kormányzati  szerveknek   arról,   hogyan  kezeljék  az   OSOSS­t a közbeszerzésekben. A holland projekt fő mozgatórugója a közszféra szervezetei által tapasztalt problémák voltak az OSS  közbeszerzésében. Az új OSOSS útmutató rávilágít arra, hogy egy állami intézménynek a közbeszerzésben bizonyos  körülmények között érdemes előnyben részesíteni az OSOSS­t. Az   útmutató   definíciókkal   kezdődik.   A   „nyílt   szabvány”   az   OSOSS   programban   az   Európai  Együttműködési Keretrendszerből származik, melyet az IDABC fejlesztett ki. Ami az OSS­t illeti az  OSI tízlépéses definícióját használjuk. Általában   csak   olyan   állami   szervezet   igényelhet   nyílt   szabványú   megoldást   a   közbeszerzési  dokumentumban,   amely   képes   a   nyílt   szabvány   minden   feltételét   maradéktalanul   betartani.  Amennyiben az igények csak részben kielégíthetők, akkor az állami szervezet előnyben részesítheti  (nem  kötelezően) a nyílt szabványt. Ugyanez igaz a nyílt forráskódra. A megkötések és normák  szintén kedveznek ezen megoldásoknak. Például a holland „Kód az információ biztonságáért” című  dokumentum azt tanácsolja, hogy a forráskódnak hozzáférhetőnek kell lennie auditálás céljából. Az útmutatóval összhangban az is megengedett, hogy bizonyos szabvány, vagy szoftver nevére (pl.  ebXML)  hivatkozzunk, de csak abban az esetben, ha lehetetlen leírni a szükséges részleteket    a  funkcionalitásra vonatkozóan. Az útmutató erősen ajánlja a „vagy annak megfelelő” jelző használatát, amennyiben egy szabvány  megnevezésre kerül. Egy kormányszervezet csak akkor igényelhet OSOSS megoldást, ha az OSS­t, vagy a nyílt szabványt  elismeri az EU norma, vagy egy európai szabványügyi testület jelentette meg. Az európai normák  igénylését nem kell külön megindokolni. Valójában ha egy kormányszervezet úgy dönt, hogy nem  igényli a már létező európai normákat, akkor kell megindokolnia miért tesz kivételt.  Az útmutató egy pontja arról szól, hogy a fejlődő kisvállalkozások nehézségbe ütközhetnek a szigorú  financiális elvárások miatt. Az útmutató fontosnak tartja, hogy az anyagi elvárások a megpályázott  szolgáltatás mértékének megfelelőek legyenek. A forráskód elérhetősége együttműködést biztosít az  OSS fejlesztőkkel, megszűnik a függés az eredeti szolgáltatótól. Következésképpen a költségek csökkennek, gazdaságosabb működést biztosítva ebben a szférában.

54 http://www.ososs.nl/

43 / 86

A cikk szerzője Bart Knubben, OSS konzultáns, a holland (ICTU ­ információ és kommunikációs  technika a közszférában55) program tagja.  Bővebb információt az ez irányú holland  tevékenységgel kapcsolatban itt találhat: http://www.ososs.nl/ http://www.ictu.nl/

Megegyezés az nyílt forráskód fejlesztéséről Londonban Camden egy a 32 kerület közül Londonban, 198000 lakossal. 2001 óta használ  nyílt   forráskódot,   azóta   vesz   részt   nyílt   forráskódú   szoftverfejlesztésben.

Kezdetben a beszerzés és támogatás modellje megegyezett a hagyományos  kereskedelmi  szoftverekével,  így   nem  igazán  lehetett  érzékelni  a   nyílt  forráskód hasznát. A   camdeni  csapat  úgy   döntött,   hogy  felülvizsgálja   a   nyílt   forráskódú  szoftverekkel  kapcsolatos  közbeszerzéseket. A hagyományos megoldás ­ mely szerint a programokkal kapcsolatos fejlesztéseket  és támogatást házon belül oldják meg ­ nem tűnt életképesnek, mivel Camdennek nagyon kicsi az  ilyen jellegű kapacitása. Külső erőforrások bevonása a TCO­t elfogadhatatlan szintre növelte volna. A megfelelő megoldásnak az látszott, hogy megnyitják a piacot annyi szállítónak, amennyinek csak  lehetséges. Azáltal, hogy bárki szabadon beléphetett a piacra és letölthette a forráskódot megkötések  nélkül,   megmutatkozott   a   szabad  forrás  ereje  a   kereskedelmi  szoftverekkel  szemben,  amikor   az  eredeti   szállító   gyakran   nagyon   szigorú   árpolitikát   alkalmazott.   A   probléma,   ami   előállt   a  végfelhasználók számára (akik tipikusan kevés erőforrással rendelkeznek) a végtermék támogatása  volt. A camdeni csapat a Red Hat­hez fordult ­ aki 2001­ben éppen támogatta egy tartalomkezelő­rendszer  fejlesztését  ­   hogy   tárgyaljanak  a   lehetséges  megoldásokról.   Létrejött   egy   hivatalos  támogatási  megállapodás, melyben a Red Hat vállalta, hogy minőségbiztosítási szerepet tölt be a más forrásból  származó kóddal kapcsolatban. A minőségellenőrzést követően az új kód támogatását már magában  foglalta az eredeti támogatási megállapodás. A minőségellenőrzési eljárás nem szerepelt a támogatási  megállapodásban és külön költségként kellett feltünteti a beszerzésben. A kezdeti eredmények bátorítólag hatottak néhány cégre, akik beléptek a piacra, és fejleszteni kezdték  a  platformot.  A  megtakarítások  azonban  nem  voltak  olyan  mértékűek,  mint   eredetileg  várták.  A  felülvizsgálat   eredményeképpen  a   csapat   úgy   találta,   hogy   a   minőségbiztosítási   költségeket  csökkenteni lehetne az igények jobb feltérképezésével, ennek eredményeképpen a candemi csapat  elfogadta a „Rational Unified Process”­t, mint erre vonatkozó szabványt. A  közbeszerzéssel kapcsolatos  mindenre kiterjedő  igénymeghatározás  lehetővé  tette a potenciális  szállítók számára, hogy pontosabb fejlesztési idővel számoljanak. Meglepő eredményként külföldi  55 http://www.ictu.nl/

44 / 86

szállítók is jelentkeztek. Az eljárás eredményeképpen sikerült csökkenteni mind a fejlesztési időt,  mind a költséget. A Camden modell azt mutatja be, hogy fel lehet használni a nyílt piac és a nyílt forrás kombinációját  pénz megtakarítására. Alasdair   Mangham,   a   cikk   szerzője   az   E­Services  Development   elnöke,   Londonban,   Camden  kerületben.

Valóban készen áll az üzleti felhasználásra a nyílt forráskód? Az üzleti és közigazgatási szervezetek az ICT kihívásaira adott válaszainak középpontjában  a célszerűség, a funkcionalitás és az „értéket a pénzért” elve állt. A nyílt szabvány teljes  mértékű   együttműködést   tesz   lehetővé   az   ICT   gazdasági­rendszerek   számára   a   kereskedelmi szoftverek és az OSS (Open Source Software ­ nyílt forráskódú szoftverek)  elemei között. Az OSS együttműködésen alapuló megközelítése új távlatokat nyit. Alasdair Mangham

Az OSS előnyt jelent az üzletben, de a közszféra nyerhet vele a legtöbbet. Ezek az  előnyök   nem   csak   abból   adódnak,   hogy   csökkennek   a   költségek,   hanem   a   szoftverfejlesztési  eljárásból és a licenszekből is. Az, hogy megosszák, fenntartsák és fejlesszék a szoftver kódokat,  lehetőséget  biztosít   a   szervezeteknek  az  együttműködésre,  és   szolgáltatásaik  fejlesztésére  azáltal,  hogy folyamatosan építhetnek mások tapasztalataira. Az ilyen együttműködés volt az alapja az olyan  piaci nagyágyúknak, mint az Apache, Linux, sőt magának az Internetnek is. A forráskódhoz való  korlátlan   hozzáférés  és   az   OSS   licensz   által   kínált   szabadság   adja   a   jogi   alapját   egy   efféle  együttműködésnek. Remek például szolgálnak az így együtt dolgozó szervezetek. Az Extremandura jól ismert sikere  mások által fejlesztett alapokon nyugszik. Még mindig nem láttunk azonban igazi példákat európai  szervezetekről, akik pán­európai alkalmazásokat fejlesztenének hasonló módon. Az OSS a szellemi jogok helyett a szolgáltatásra helyezi a hangsúlyt. Nem kell feleslegesen és drágán  frissítenünk a szoftverünket, hanem a szolgáltatás minősége alapján választhatjuk meg partnerünket.  Ez   kiváló   lehetőség  arra,  hogy   átépítsük  Európa  ICT  iparát,  inkább  szolgáltatás,  mint   szoftver­ központúvá  téve, hogy mind a nemzeti, mind a globális piacokon fenntartható legyen. A kisebb  szolgáltatók   egyenlő   eséllyel   versenyezhetnek   a   nagyokkal,   a   felhasználók   pedig   az   üzleti  kompatibilitás, és nem a méret alapján választhatják meg partnereiket. Az OFE56 (Open Forum Europe ­ Európai Nyílt Fórum) felmérései sorra azt mutatják, hogy a főbb  aggályok  megmaradtak.  Itt   lesznek  még  ezek  a   vállalatok  öt   év   múlva?  Megvan  a   szállításhoz  szükséges szakértelmük? Az ipar elfogadja és megerősíti ezeket az aggályokat. Egyre valószínűbb,  hogy   nemzeti   és   nemzetközi   konzorciumok   alakulnak   majd   kisebb,   egymást   támogató   cégek  közreműködésével, versengve az új üzletért. 56 http://www.openforumeurope.org/

45 / 86

A   OSS  lehetővé   teszi   azt,   hogy   ezek  a   kereskedelmi  világban  nem   létező   átalakulások   nyíltan  menjenek végbe. Az OSS kihívás elé állítja a piaci status quo­t, de mint minden ilyen kettészakadás, néhányaknak  lehetőséget,   míg   másoknak   fenyegetést   jelent.   Szerencsére   a   nemzeti,   regionális,   és   helyi  kormányzatok számára mind a nyílt szabványok, mind az OSS jó hír. Az előnyök kihasználása és a  kényszerek feloldása biztosítani fogja, hogy Európa valóban „nyitott” legyen. Graham Tailor, e cikk szerzője alapított a az Open Forum Europe­ot, amely egy ipari szervezet arra,  „hogy felgyorsítsa, megerősítse és elterjessze az OSS használatát”. Az Európai Nyitott Fórummal kapcsolatos bővebb információt itt talál: http://www.openforumeurope.org/

46 / 86

Az Európai Biometrikus Portál Az   Európa  Tanács  elindította  a   teljes  mértékben  nyílt   forráskódon  alapuló  Európai  Biometrikus   Portált57 (EBP).

Az EBP megalapításának célja, hogy elősegítse és támogassa az információáramlást a 

Az Európai  biometrikus technológia iránt érdeklődő, azt bevezető, vagy fejlesztő európai tagállamok  Biometriku között. s Portál  logója Nyíltsága   a   technikai   részen  túl   tartalmára  is   jellemző:   a   kormányzati,  ipari   és   civil 

társaságok szabadon tölthetnek fel híreket, eseményeket, cikkeket, mintegy „wikipédiás”  szellemben.

Miért nyílt forrás? Mindenekelőtt:  az   ár.   Ebben   a   tekintetben  ­   megfelelő  szakembergárdával  ­   a   nyílt   forráskód  verhetetlen.  További előnye, hogy leveszi a beszerzéssel járó terheket, nem kell a partner vagy helyi képviselő  kiválasztásával foglalkozni, emellett a szerződéssel, valamint a számlázással kapcsolatos költségek is  csökkennek. A részegységek ­ amennyiben azok nem kielégítőek­ bármikor kicserélhetők. Másodsorban:  a   teljesítmény.  Akár  egy  Intel­kompatibilis   processzorral  ellátott   szerver  is  képes  üzemeltetni a szolgáltatást, amennyiben a megfelelő sávszélesség adott. Harmadsorban: stabilitás és tartósság. Jól bevált eszközök, nincs átállási vagy frissítési kényszer, a  szoftverek összhangban vannak a W3C szabvánnyal. Végül: a hordozhatóság. Egy kétéves bevezető időszak után átveheti más szolgáltató a hosztolást. A  nyílt forráskódú megoldásoknak a legkisebb az átállási költsége minden lehetséges helyzetben. http://www.europeanbiometrics.info/

IPM58  (Interactive Policy Making ­ Interaktív Szabályzat Készítő): hamarosan elérhető a   nyílt forráskódú verzió. Az IPM két internetalapú eszközt tartalmaz, melyek a "Your voice in Europe"  portálon találhatók: az  eszköz információkat gyűjt a városlakókról és cégek EU rendeletekkel kapcsolatos napi problémáiról,  az   „online   párbeszéd”  pedig   kérdésfeltevést   tesz   lehetővé   az   adott   szabályozással  összefüggő  problémákkal kapcsolatban. 57 http://www.europeanbiometrics.info/ 58 http://europa.eu.int/yourvoice/ipm

47 / 86

Az  IPM  hasznosságát  igazolja  az  a   tény,  hogy  194  európai  információs  központ,  13  fogyasztói  központ és 54 városi tanácsadó testület használja. 18.000 esetet gyűjtöttek össze 28 EU szabályozási  területtel kapcsolatban, valamint 100 online konzultáció 45.000 hozzászólást eredményezett. A  nyílt   forráskódú IPM verzió Linux platformon fut, Apache és Tomcat4­et, OpenCMS­t, Open  LDAP­ot, JDBC­XML­t, Cocoon 2­t és MySQL­t használ. Az   Európa   Tanács   előreláthatólag   kiadja   az   IPM­et   a   szabad/OSS   licensznek   szerint,   ezzel  lehetőséget biztosít a forráskód módosítására a nyelvi és nemzeti igényeknek megfelelően.  http://europa.eu.int/yourvoice/ipm/

48 / 86

Beszámoló a II Open Source World Conference­ről Készítette: Bodnár Csaba

Malaga, 2006. február 15­17.

Bevezető: Maga a konferencia Malaga hatalmas posztmodern konferenciaközpontjában kapott helyet, a  rendelkezésre álló teret csak részben töltve ki. Állítólag kb. 4000 ember regisztrált rá. Én ennél jóval  kisebb átlagos napi látogatószámot saccolok, talán 500­1000 között lehetett. A konferenciát kiállítás kísérte, ahol a szponzorok állítottak ki. Az összes nagy multinacionális  gyártócég fontosnak érezhette a részvételt, ugyanis egyaránt ott volt az IBM, a HP, a Sun, A Siemens,  az Oracle stb. Reggel­este kerekasztal­beszélgetéssel kezdődött ill. fejeződött be egy­egy nap, közben pedig 4­5  szekcióra bontva, egymással párhuzamosan zajlottak a különböző előadások, témakörök szerint  csoportosítva, időnként 1­1 félóra, óra pihenőt hagyva az érdeklődők számára. Az előadások  nagyrészt spanyolul folytak és sajnos csak az termek kb. felében volt lehetőség  szinkrontolmácsolásra, ami igencsak bekorlátozta a nem­spanyolajkúak lehetőségeit. Láthatóan a  konferenciát ­ bár nemzetközinek volt hirdetve ­, elsődlegesen a spanyol közönség számára  szervezték: az előadók 70%­a, a hallgatóság legalább 90%­a spanyol volt. A konferencián rajtunk kívül egyetlen magyarral találkoztam: Mantia András, Románia "színeiben"  (romániai magyarként) a Kommander nevű KDE­segédeszközről tartott előadást. András a KDE  Quanta Plus webfejlesztő környezet fő fejlesztője. Talán jó lenne már nekünk is felmutatni valamit... A konferenciához adott anyagok között szerepel egy a konferencia  előadásait tartalmazó ­ sajnos  korántsem teljes ­ könyv, a teljes napirend, a legtöbb előadó ismertetésével, továbbá a szponzorok  szóróanyagai, köztük egy 2005­ös HP­kiadvány, amely arról szól, hogy a HP a nyílt forráskódú  megoldások teljes skáláját kínálja a közszféra számára. Hogy a konferencia mondandóját tolmácsoljam: győzelem (majdnem) minden fronton. Nem is esett  szó különösebben a nyílt forráskód terjesztéséről, sokkal inkább a bevezetésről ill. a nyílt forráskódú  projektek menedzseléséről és üzleti modellekről. A rengeteg esettanulmány mind­mind sikeres vagy  folyamatban lévő nyílt forráskódú projektről számolt be.

A konferencia bevezető szövege: A mottó ­ "Szabadság és innováció" ­ összegzi a konferencia céljait: demonstrálni, hogy a nyílt  forráskódú szoftver egy megállapodott, valóságos környezetet jelent, olyan erőteljes és biztonságos  megoldást, amelyből komplett információs rendszerek építhetők bármely szervezet számára.  49 / 86

Ugyanakkor motiváló erő is lehet a civil szféra integrációja számára, olyan erő, amely képes  leküzdeni a tudás forradalma elé tornyosuló akadályokat, mégpedig úgy, hogy bárki számára  elérhetővé teszi a nyílt és magas színvonalú számítógépes fejlesztéseket. Fő témák: ●

●

●

●

● ●

Hogyan fejlődnek a szabad és nyílt forráskódú környezetek, fejlesztői módszerek,  együttműködés. A szabad és nyílt forráskód, mint erő, amely a nyílt szabványok használatának irányába hat,  annak érdekében, hogy az információs rendszerek szabad felhasználhatóságúak,  együttműködőképesek és technikailag függetlenek legyenek. A szabad és nyílt forráskódú szoftver licenszekkel kapcsolatos fejlődés: a GPL­től a Creative  Common­ig. A közszféra felelőssége az információs rendszerek és a tudásalapú társadalom által használt  szoftverek használatával és fejlesztésével kapcsolatosan. A nyílt technológiák aktuális trendjei. A szabad és nyílt forráskódú szoftver, mint kulcsfegyver az oktatásban és a digitális  integrációban: eszköz, mozgatóerő és elképzelések összessége.

E felfogás célja a gazdasági aspektusok, a szociális faktorok és egy megvalósítható jövőkép  egyesítése, továbbá egyaránt tartalmaz formális jellegű koncepciókat és a gyakorlatban is  alkalmazható eljárásokat.

Első nap Délelőtt, még a hivatalos megnyitó előtt különböző szemináriumok kaptak helyet. Olyan szakmai  témákról volt szó, mint a KDE, az Apache vagy az IPV6. Elmaradt ­ pedig szívesen megnéztem volna  ­ a Linux és a biztonság című előadás, helyette valamelyik egyetem nyíltforráskóddal kapcsolatos  tapasztalatairól esett szó. A szemináriumok élvezhetőségét jelentősen csökkentette, hogy ekkor  tolmácsolásra még a termek egyikében sem volt lehetőség. A nyitóelőadásokban számunkra ismeretlen spanyol politikusok beszéltek ­ elsősorban a "tömegek"  és nem a szakmabeliek számára ­ a nyílt forráskód fontosságáról, az ezek révén megteremthető  szabadabb világról, esélyegyenlőségről, felzárkóztatásról.

Michail Bletsas, MIT Ezután az ún. "keynote" előadás következett. Az MIT vette a szárnyai alá a "Laptopot minden  gyereknek" ("One Laptop Per Child") elnevezésű nonprofit kezdeményezést, melynek célja, hogy a  fejlődő országok gyerekei számára olcsó számítógépet és hálózati elérést biztosítson. Sikerült 100  USD körüli összegből kihozniuk egy olyan notebook számítógépet, amely: ●

kis fogyasztású 50 / 86

●

ha nincs áram, 5 perc kurblizással 1 órán át tud működni

●

automatikusan hálózatba kapcsolható, központi kiszolgáló nélkül

Több fejlődő ország már átutalta a gyártáshoz szükséges összeget, így az hamarosan megkezdődhet. Az előadó a kezdeményezés miértjét így foglalta össze: ●

a gyerekek az országok legfőbb értékei, ők jelentik a jövőt

●

az oktatás a megoldás a legtöbb problémára (kirekesztés, erőszak, elnyomás, ...)

Mexikóból és Spanyolországból egyaránt olyan kérdések jöttek, hogy ők miért nem kaphatnak a  gépekből, hiszen pl. Spanyolországnak is vannak elmaradott területei. Válasz: Bárki kaphat, aki  jelentkezik. Jelenleg a gyártási kapacitás egy évre előre le van kötve, de már tárgyalnak más  gyártókkal is.

Tematikus szekció: Projects of OSS in commercial applications Ezután a "Nyílt forráskódú projektek üzleti alkalmazásokban" c. szekció előadásaira ültem be:

José Luis Molina, IECISA "Változnak az idők". Az előrejelzések szerint néhány éven belül a szolgáltatások 80%­a fog nyílt  forráskódot is tartalmazni. A tendenciák a szabad szoftver egyre erősebb megjelenését jelzik az üzleti  alkalmazásokban is.

Luis Alberto Amigo, Islanda Benchmarkokat alapul véve arról beszélt, hogy a nyílt forráskódú adatbáziskezelők (PostgreSQL,  mysql) oly mértékben fejlődnek, hogy immár a nagy, üzleti célú adatbáziskezelőkkel is felveszik a  versenyt.

José Camacho, BULL A BULL képviselője Linux­ és Itánium­alapú szuperszámítógép­megoldásukról beszélt.

Javier Vinuales, Yaco A Yaco nevű, groupware szoftverrel foglalkozó cég képviselője szerint a sokféle fizetős (Notes,  Exchange, Groupwise) és nyílt (Kolab, OGO, OpenExchange, Hula, Citadel, PHP Groupware, E­ groupware, Opengroupware) megoldás közül az ingyenesség és a funkcionalitás kettős szempontját  tekintve az Opengroupware lehet az optimális megoldás.

51 / 86

Extremadura Extremadura spanyol tartomány képviselője saját nyílt forráskódú projektjükről beszélt: Több mint egymillió eurót kaptak a spanyol kormánytól, 718 ezer eurót az Uniótól (F­EDER). A TIC­módszertan szerint dolgoztak. A következő rendszerek kerültek kifejlesztésre: eAdministration, eCitizens, eLearning, eBusiness. gnuLinEx ­ saját linux disztribúció További eredmények: gnuLinEx több nyelven is (spanyol, katalán, baszk), Migrációs kézikönyv,  FLOSS­kézikönyv

Walter Simonazzi, Telvent Nyílt forrású térképészeti megoldásokról beszélt.Kerekasztal­beszélgetés: Szabadalmak,   licenszek, intellektuális tulajdonjogok Néhány gondolat a beszélgetésből: A beszélgetésben részt vett az Európai Szabadalmi Hivatal képviselője is. Kemény vita alakult ki a  Hivatal létjogosultságáról. Az egyik résztvevő ­ Alberto Barrionuevo ­ szerint a multik nyomására jött  létre és az ő érdekeiket képviseli. A Hivatal képviselője szerint ők csak egy végrehajtó szervezet,  amely vezérlő szervek akaratát hajtja végre és a törvényi szabályozásoknak megfelelően működik. A nyílt forráskód mára olyan súlyúvá vált, hogy multinacionális cégek használják és szállítanak  ezeken alapuló rendszereket. Münchenben tavaly a GPL "megmérettetett" a bíróság előtt, és a német bíróság elfogadta, mint  érvényes licenszet. Ennek precedens értéke van.

Második nap A második nap kerekasztalbeszélgetéssel kezdődött:

Kerekasztal: A számítógépipar hosszútávú elképzelései Először mindegyik szereplő elmondta véleményét a témáról, utána pedig beszélgetés következett.

Adolfo Hernandez, SUN Miért foglalkozik a SUN a nyílt forráskódú szoftverekkel? ●

Nyílt forráskódú szoftvert ma már a piac minden szegmense használ, a magánfelhasználóktól  52 / 86

a multikig. ●

●

Szabadságot jelent a technikai előképzettségű szakemberek számára. Ezt a szabadságot a nem  szakemberek számára a professzionális szolgáltatók adhatják meg. A különbség nem a  szoftverben, hanem a szolgáltatás minőségében van. Az előrejelzések szerint 3­5 éven belül a nyílt forráskódú szolgáltatások erőteljes növekedése  várható.

Michel Teyseddedre, IBM Az IBM célja, hogy a nyílt forráskód elképzelést terjesszék ki a hardverre is. Együttműködő társadalom (collaborative community): Az IBM berak és kivesz a nyílt  forráskódba/ból. 1999 óta aktívan kiáll a nyílt forráskód mellett 60 saját projekt, 160­ban vesznek részt. Jelszavak: Innovate­Calibrate­Enhance. Support. Integrate. Participate­Donate­Sponsor.

53 / 86

Bdale Garbee, HP A nyílt forráskódra való áttérésnek megvannak a maga költségei. Ugyanakkor az előnyök: ●

Open Document Format

●

A választás szabadsága ("No vendor lock­in")

A HP nyílt forráskóddal kapcsolatos tevékenysége: ●

Támogatja a GPL3 megalkotását.

●

1500 fejlesztő, 6500 support­mérnök.

●

150 termék tartalmaz nyílt forrású technológiát, 300 nyomtató­driver.

●

PDA­k nyílt forráskódú támogatása.

A nyílt forráskód nem egy újfajta gyártófüggőséget jelent, a HP részt akar venni benne és hozzátenni.

Dr. Bernd Kosch, Fujitsu­Siemens A közös munka, a kollaboráció fontosságát hangsúlyozta. Régebben kétségek voltak az ügyfelekben, képes­e a Linux egy adott feladat megoldására. A nyílt forráskódra való áttéréssel az ügyfelek áttérnek egy nem gyártófüggő koncepcióra. A Siemens nagyvállalati adatközpontjaiban (Enterprise Data Center) is Linuxra tér át. Az egyes  erőforrásfajtákból erőforráscsoportokat hoznak létre (resource pool of servers, resource pool of  storage). A Linux az egyetlen, amellyel ezt meg lehet oldani. A FlexFrame szoftvert használják erre a  célra.

Omar Tazi, Open Source Evangelista, Oracle Az nyílt forráskód rég túlnőtt már a Linux vs. Windows versenyen. A világ 80%­a Apache  webkiszolgálót használ, a nagy gyártók mind támogatják. Nagyon sok megoldás egyfajta keveréke a  nyílt forrású és kommerciális szoftvereknek. A nyílt forrású üzleti lehetőséget globális tömege elérte  azt a mértéket, amikor már érdemes a multiknak is "rámozdulni". Open Ecosystem: ●

Nyílt szabványok

●

Nyílt forráskód

●

Modern architektúra

●

Szolgáltatás­orientált architektúra 54 / 86

Beszélt még a grid computingról: olcsó Linux­rendszerek, jó skálázhatóság.

55 / 86

A nyílt forráskódra való áttérésnek nem csak rózsái vannak... OSS­mítoszok: ●

ingyenesség ­ támogatásért, duál licenszekért, oktatásért fizetni kell

●

a nagy cégek nem használnak OSS­t

●

Éjszakai hackerek/kommunisták "terméke"

Összességében azt lehet elmondani, hogy mindegyik multi önmagát reklámozta, erőteljesen  kidomborítva azt, mit, mennyit tett és tesz a nyílt forráskód érdekében.

Venezuela Ezután egy venezuelai hölgy tartott kissé oda nem illő előadást a kerekasztal­beszélgetés keretében  arról, hogy az országnak meg kell változnia, meg kell változtatniuk magukat, hogy képesek legyenek  együttműködni a világgal. A nyílt forráskód egy lehetőség a társadalomnak, a cégeknek, az indián  közösségeknek a világhoz való hozzákapcsolódásra.

Antonio Sajez, FON A FON egy új kezdeményezés, Spanyolországból indult ki, de mára ­ állítólag ­ több mint 6 millió  felhasználója van. Lényege, hogy a felhasználók megosztják WiFi elérésüket másokkal egy egységes  hálózaton belül, így érnek el országos lefedettséget ­ bárhova mennek, ingyen internetezhetnek. A  jelszó: share locally, enjoy globally! A könnyű kezelhetőség állítólag lehetővé teszi azt is, hogy nem  technikai szakemberek is használhassák a kommunikációt. Az ötlet komolyságát jelzi, hogy a Google, a Skype és néhány más cég 21,5 USD­t ruház be a FON­ ba. A kerekasztal­beszélgetés végén a hallgatóságból a kommerciális adatbáziskezelők újabban  megjelenő korlátozott funkcionalitással rendelkező ingyenes verziójával kapcsolatban tett fel kérdést.  A konkrét kérdés az volt, mikor válnak teljesen ingyenessé és nyílt forráskódúvá ezek a szoftverek...  Az Oracle képviselője elmondta, hogy az Oracle XE verziója egy gesztus a nyílt forráskódot használó  közösség felé, egyfajta nyitást jelent: a kód nem nyitott, de ingyenes. Bár erről senki nem beszélt, a  nyitás oka nyilván az, hogy az ingyenes adatbáziskezelők (mysql, PostgreSQL) annyira  megerősödtek, hogy bizonyos piaci szegmensekben komoly konkurrenciát jelentenek a nagyoknak,  akik akár annak árán is szeretnék megtartani az ügyfélkört, hogy nem kérnek pénzt a szoftverért.

Tematikus szekció: Nyílt forráskódú üzleti modellek Alexander Dymo, National University of Shipbuilding, Ukrajna Dymo a nyílt forráskódú üzleti modellekkel kapcsolatos kutatásairól számolt be. A nyílt forráskódú fejlesztés jellemzői: 56 / 86

●

Agilis, gyors módszer

●

Spirális életciklus ("Release early, release often")

●

Önszervező team­management

57 / 86

Az OSS projektek erőforrásigényeinek előzetes becslésére nem alkalmasak a hagyományos modellek  (pl. COCOMO). Két projekt vizsgálata alapján megállapítható, hogy a fejlesztési költségek és a  csoportméret a COCOMO­módszerrel előzetesen csak 80%­os, az időigény közel 40%­os  hibaaránnyal volt becsülhető. Az OSS fejlesztési módszerek eltérnek a hagyományosaktól, a  projektek előzetes erőforrásbecslése új, az OSS tulajdonságaihoz illeszkedő módszereket igényel.  Dymo most egy ilyen modell kifejlesztésén dolgozik.

Carlo Daffara, Conecta, Olaszország ­ Nyílt forráskódhoz kapcsolódó üzleti  modellek fenntarthatósága 2000­ben kezdték el az ezzel kapcsolatos kutatásokat. A nyílt forráskódú alkalmazások problémája: ●

Ingyenesen megszerezhető szoftver ­ support cégek "kockázatosnak" tartják

●

Felhasználók nehezen kapnak hozzá támogatást

●

Milyen üzleti modell van mögötte?

A FLOSS­szoftverek önfenntartók, mert:

●

a fejlesztők többsége pénzt kap tevékenységéért, pl. a cég, ahol dolgozik, megengedi, hogy  részmunkaidőben ezzel foglalkozzon

●

a módosítások, továbbfejlesztések jórészt visszakerülnek a "társadalomba"

●

a FLOSS­felhasználók nagyrésze maga is módosítja, hozzáigazítja a szoftvert az igényeihez

Üzleti modellek ●

szoftver kiválasztás

●

installálás

●

integráció

●

a technikai alkalmasság minősítése

●

oktatás

●

folyamatos technikai támogatás

●

migráció

●

iker­licenszelés

●

időkorlátos licenszek

58 / 86

● ●

közvetítő szolgáltatások "Loss­leader" modell (pl. hardvergyártó OSS­drivert fejleszt hozzá, hogy eladhatóbb legyen a  terméke)

●

egyedi fejlesztés

●

kiegészítő piacok (pl. könyvkereskedés)

A fenti modellek "építőkövek", amelyekből egy komplett modell összeáll. Jelenleg 3­féle komplett  modell ismert: ●

Linux­disztribútor modell

●

"Mindent árusító" modell (pl. IBM, HP, Dell)

●

OSS­konzultációs modell

Manon Van Leeuwen, FUNDECYT Manon azt vizsgálta, hogy ­ közszférával és a nagyobb cégekkel ellentétben ­ a KKV­k miért  vonakodnak OSS­t használni. Miért sikeres az OSS a közszférában? ●

Költségcsökkentés

●

Megbízhatóság, teljesítmény

●

Hozzáférhető, módosítható forráskód

●

Helyi informatikai cégek fejlődését segíti

●

Nő a piaci verseny

●

A közjó irányába hat

●

Növeli az átláthatóságot

●

Helyi nyelvi támogatottság könnyebben elérhető

KKV menedzserek problémái: ●

"Informális" támogatottság

●

Gyors változások, nincs előre látható "roadmap"

●

Funkcionális rések: nincsenek nagygépes, adatközponti és ERP alkalmazások

●

"Zavaros" licenszelés

●

Szoftvergyártók általi támogatottság

59 / 86

A fő ok a tudáshiány ­ a menedzserek nem ismerik az OSS­t, a lehetőségeit és a használatát. Extremadurában a LinEX/Empresa és a Stratos2 (EU­szintű) projekt a következőket célozta meg: ●

Megszüntetni az OSS­sel kapcsolatos félelmeket, "reklámozni" az OSS­t a KKV­k körében

●

Oktatni és támogatást nyújtani

60 / 86

Frank van der Linden, Philips Medical Systems Frank az OSS üzleti aspektusairól beszélt a beágyazott rendszerek világában. Minél több OSS elemet  alkalmaz egy ilyen cég, annál kisebbek a költségei, viszont annál kevésbé tudja saját kézben tartani és  birtokolni a fejlesztést. Az előrejelzések szerint az OSS részesedése a beágyazott rendszerek piacán is nagy növekedés előtt  áll, 2008­ra a jelenleginek többszörösére növekszik.

Bülen Özel, Istambul Bilgi Egyetem ­ FLOSS Kompetenciaközpontok  együttműködő hálózata az OSS elfogadtatása és terjesztése céljából A jobb együttműködés, kommunikáció, információterjesztés céljából javasolja egy  nemzeti/regionális, európai, ill. világméretű FLOSS hálózat létrehozását. Ezeknek a központoknak  céljai a következők lennének: ●

A FLOSS elfogadtatásával és terjesztésével kapcsolatos támogatói és kutatási tevékenységek  vezérlése

●

A FLOSS­alapú ICT­fejlesztési erőfeszítéseknek megfelelő alapot nyújtani

●

FLOSS koordinációs, kommunikációs és együttműködési "hubként" szolgálnának

Lehetséges feladatok: ● ●

Vezető szerepet játszani a FLOSS implementációs stratégiák kifejlesztésében A kormányzati, oktatási és magánintézmények közötti együttműködés koordinálása a FLOSS  elfogadása érdekében

●

Vizsgálni a nemzeti/regionális FLOSS­szal kapcsolatos tevékenységek teljesítményét

●

A bevált módszerek (best practices) összegyűjtése és vizsgálata

●

● ●

●

●

Előmozdítani, részt venni és koordinálni a FLOSS­szal kapcsolatos kutatási­fejlesztési  tevékenységeket (pl. üzleti modellek, szervezeti struktúrák, technológiák) Konzultációs tevékenység FLOSS­megoldások implementálásához és migrációjához Oktatási tevékenység koordinálása (Fiatalokat/Nőket Képzettséget Adó Központok  (Youth/Women Empowerment Centers), FLOSS számítógépkezelői jogosítvány) Köz­ és magáncégek vagy személyek számára nyújtott konzultációs segítség FLOSS­alapú  ajánlatok kidolgozásában a közszféra részére Aktív kommunikáció és együttműködés a FLOSS­EU központtal és más nemzeti és regionális  kompetenciaközpontokkal

61 / 86

●

Részt venni és koordinálni olyan tevékenységeket, amelyek növelik a közérdeklődést a  FLOSS­alapú implementációk előnyei és lehetőségei iránt

Léteznek már hasonló nemzeti megoldások: a holland OSOSS, a spanyol OKC Extremadura  tartományban, a német Kompetenzzentrum, az Egyesült Királyságban 60 FLOSS­szolgáltató  létrehozta az OS Consortiumot.

Ignacio Correas, Warp Networks ­ Az OSS üzleti modellek természete Az OSS csökkenti a fejlesztési/tesztelési/terjesztési költségeket. Növeli a kód, a tervezés minőségét.  További szempontok: ●

új lehetőségek a befektetők számára

●

a fókusz a hozzáadott értéken van

●

alacsonyabb költségek

●

új ügyfelek, új szektor

●

növekedés igény szerint

●

versenyképesebb piac

Már ma is igaz: A szoftveres cégek egyben szolgáltató cégek is: Termék/Szolgáltatás %­arány Adobe

98/2

MS

95/5

IBM

25/75

A szolgáltatásra szükség van, a szoftvernek önmagában, mint terméknek nincs értéke, nem elfogadott  kommerciális támogatás nélkül. Beszélt még a különböző üzleti modellekről, egy korábbi előadásban már volt róla szó.

Kerekasztal­beszélgetés: Technológia és a nemek kérdése nyílt forráskód esetén A résztvevők a nők szerepéről beszélgettek, többek között arról, hogy a nyílt forráskód és az internet  gerjesztette nyitottabb szellemű társadalom létrejötte segíthet a nők hátrányos helyzetének  felszámolásában.

62 / 86

Tematikus szekció: Rendszerfejlesztés és ­architektúra Hector Migallón, Univ. Miguel Hernandez Egy SMS­en keresztüli kommunikációs rendszerről beszélt, amellyel különböző eszközök, szoftverek  vezérlése oldható meg. A fejlesztéshez ­ költségcsökkentési céllal ­ az SMS­küldést email­ben  emulálták.

Michael Manke, Council of Berlin Manke úr bemutatta, hogyan teremtettek 100%­ig biztonságos internet elérést a Berlini városházán. A  megoldás egy Linuxos terminálszerver konfiguráció, ahol az internet elérése csak a terminálszerverről  lehetséges (webezés, e­mail, ...). SLES 9­et, Restricted Desktopot és Restricted Conquerort  használnak.

Manţia András, Quanta Plus, Románia ­ Kommander, egy segédeszköz bárki  számára A magyar nemzetiségű Manţia András a KDE egyik segédprogramjáról beszélt, amellyel meglévő  karakteres segédprogramjainkhoz készíthetünk grafikus frontendet.

David Santo: Kradview David egy nyílt forráskódú röntgenkép­megjelenítő szoftverről beszélt, ahol a legnagyobb probléma a  nem számítástechnikus felhasználók számára is érthető felhasználói interfész létrehozása volt.

Pedro Jurado, spanyol KDE ­ Freenx A Freenx az NX technológián alapuló, ingyenes szerver megoldás, a fizetős helyett. X­window alapú,  zlib kompresszióval, ssh­ba becsomagolható, ha titkosításra van szükség.

Imanol Tizón, Fujitsu­Siemens ­ Küldetéskritikus Linux az adatközpontokban Folyamatos fejlesztési kör: Analízis­>Adaptáció­>Végrehajtás­>Figyelés­>Analízis­>... Virtualizáció: Egy olyan middleware épül be a hardver és az operációs rendszer közé, amely  automatikusan kezeli a változásokat. Az adatfeldolgozó programok nagyrészt még mindig Cobolban vannak. Ezek portolják a mindig  újabb és újabb platformokra. A Siemens virtualizációra a Flexframe­et használja. 63 / 86

Kerekasztal­beszélgetés: Szociális dilemmák, avagy: Új társadalmi modelleket építünk? Francis Pisani, újságíró, El Pais A mobil eszközök megváltoztatják a világot. Új fejlesztési modell: release early, release often Negatív hatások is vannak: otthon bombát építeni interneten talált információk alapján Az OSS használata gazdaságosabb működésű államot eredményezhet.

Javier Bustamente, filozófus Beszélt az etikáról (etikus hackelés), a szabad szoftverekről, az új gazdaságról. Átalakítja­e a technológia a társadalmat? "Maximizing our benefits may harm us" ­ nem biztos, hogy előnyös számunkra, ha mindig  maximálisan kihasználjuk a lehetőségeinket. Ár­érték probléma: Az ár mindig relatív. 1 liter víz néhány fillér, a sivatagban jóval több. Ha Kína és India minden családjának lenne könyvtára, nem maradna fa a világon. A telekommunikáció, mint az etika új problémája. Régen a jelszó: Minden amit felhalmozol, az a tiéd. Új jelszó: Minden, amit nem osztasz meg másokkal, elvész. Az amerikai polgárháború után olcsón lehetett katonai zeneszerszámokhoz jutni. A négerek így  "találták fel" a jazzt. Ez történhet a gyerekeinkkel: kezükbe adjuk a gépet, majd kitalálják, mire lehet  használni. Egy másik résztvevő egy tanulmányról beszélt, amely felmérések alapján azt mondja: Ha valaki  rendelkezik internet hozzáféréssel, több emberrel lesz kapcsolata, több barátja lesz a való életben is. cyberdemocracy ­ hatákonyabb lehet, mint a hagyományos demokratikus intézmények (pl. bíróság).  Példa: Egy terrorista, rasszista oldalt törvényes úton hosszadalmas lett volna bezáratni,  "mailbombázással" hamar sikerült.

64 / 86

Harmadik nap Kerekasztalbeszélgetés: A guruk jövőképe Branden Robinson, Debian Egyre újabb és újabb nyílt forráskódú dolgok jelennek meg, kerülnek be a Debianba: autóvezérlés,  wikipédia, openGraphics, GNU Radio, ... Újabb és újabb gyártók nyújtják bele lábujjukat a nyílt  forráskód vizébe ("tip toes in the water"). Beszélt a licenszekről: Digital Millenium Act, szerzői jogok, szabványok, Creative Commons A  társadalmi fejlődésról: A kormányok, a nagy cégek körében is elfogadottá vált a nyílt forráskód. Összefoglalás: ●

Ragaszkodj az elképzeléseidhez!

●

Ne maradj elzárva a dolgoktól! (Avoid isolation)

●

Érezd jól magad!

Bdale Garbee, HP­Debian Mit jelent a szabadság? ●

A felhasználó szabadon dönthet, kitől veszi igénybe a szolgáltatást.

●

A fejlesztő szabadon dönt, milyen licensszel adja közre fejlesztését.

Pl. nyílt forrású műholdas szoftver, wikiben dokumentálják az interneten. Régen ez nem lett volna  lehetséges. Elérkeztünk oda, hogy pár emberóra távolságra vagyunk bármi kifejlesztésétől. Olyan sok okos dolog  van, amivel foglalkozhatunk. Nincs olyan, amit ne tudnánk megcsinálni.

Simon Phipps, Sun A legtöbb felhasználó nem tudja, hogy amikor Linuxot használ, több Sun­karbantartotta kódot  használ, mint bármelyik más cégét. A Windows Vista "nasty experience" lesz. Nem mindenki hacker, aki nem az, annak is szüksége van a nyílt forráskód jelentette szabadságra. KDE, Gnome probléma: két külön környezet, az intelligens installáló programoknak ezt figyelembe  kell vennie.

65 / 86

Jeff Waugh, Ubuntu Linux "Be everywhere" ­ Egyaránt megcélozzák a vállalati és a magánfelhasználókat. Vállalati felhasználásra: ●

3 évig támogatott desktop operációs rendszer

●

5 évig támogatott szerver operációs rendszer

Magánfelhasználók részére: ●

TV­k, PDA­k, mobiltelefonok támogatása

●

Egyszerű kezelhetőség a nem szakemberek számára is

Alan Robertson, Linux Technology Center Az OSS­projektek egy része "elhal". A nukleáris reakcióhoz hasonlóan először folyamatosan táplálni  kell, míg el nem éri a kritikus tömeget. Az OSS használata mindaddig csak szórakozás, míg a társadalom (a nem szakemberek!) nem  részesedik az előnyeiből. Egy OSS­szoftver akkor van életciklusa csúcsán, amikor kommerciálisan tesztelve, nagy cégek  használják és telepítik ügyfeleik részére. Sokan nem érik el a kritikus tömeget. Pl. valaki csinál egy hasonló funkcionalitású másikat, jobbat és  mindenki azt kezdi el használni. Összegzés: "Get the critical mass or die!"

Francis Pisani, újságíró, El Pais A nem szakember úgy nézi ezt a beszélgetést, mint Sancho Panza Don Quijote­t. Elfogadja azt is,  hogy pénzt kell fizetni az OSS­ért, de az ne legyen túl magas. Az átlagos felhasználót nem érdekli, a  macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret!

66 / 86

Hírek, események 2005 negyedik negyedév Az MS licencek miatt vált Linux desktopra egy ausztrál adóhivatal 2005. október 1. Új   Dél   Wales   pénzügyi   hivatala   komolyan   fontolóra   vette   a   szabad   szoftveres   desktopok  alkalmazását, miután szervereit már átállította szabad szoftverekre és Oracle adatbázis­szerverekre.  Ez az átállás ötödébe került annak, mintha eredeti, zárt rendszerüket frissítették volna. Így alighanem  amint megszűnik az XP támogatása, átállnak Linuxra, és így nem kell a Vista újfajta licencelésével  sem megküzdeniük. http://www.linuxworld.com.au/index.php?id=1585732244&eid=­50

Két veszedelmes szabadalom vége 2005. október 6. Az   USA   szabadalmi   hivatala,   szabad  szoftveres  szervezetek  kérésére,  semmissé   nyilvánította   a  Microsoft két szabadalmát. Ezek a FAT filerendszerre vonatkoztak, melyet nem a Microsoft dolgozott  ki, és számtalan helyen és formában használták föl – a szabadalmak lehetővé tették volna a digitális  kamerák piacának korlátozását is. http://www.zdnetasia.com/news/software/0,39044164,39274459,00.htm

Novell használhatósági tesztek A Novell egy wikiben tette elérhetővé felhasználói tesztjeinek eredményét, sok videóval. http://www.betterdesktop.org/wiki/index.php?title=Main

FreeBSD logó verseny 2005. november 1. http://logo­contest.freebsd.org/result/ A   FreeBSD,  az   egyik  legelterjedtebb  szabad  operációs  rendszer,  lecserélte  régi  emblémáját   egy  modernebb, de kevésbé vidám, stilizált ördögfejre.

Nokia és a nyílt forráskód http://opensource.nokia.com/

67 / 86

A Nokia, mint szinte minden nagy cég, jó ideje részese több nyílt forrású szoftver fejlesztésének.  Ezeket gyűjtik a most megnyílt oldalon. 

Öldöklő helyett egészséges verseny http://www.gnusolaris.org/gswiki http://marketwatch­cnet.com.com/Suns+Solaris+now+an+option+for+IBM+blades/2100­1010_3­ 5924035.html Két hír a szabad szoftverek új világából. Az egyik a Debian GNU/Solaris projekt bejelentése, azaz  GNU szoftverek, Debian csomagolásban, Solaris kernelen. A másik az, hogy az IBM hivatalosan is  támogatja blade­szerverein a Sun Solaris rendszerét. Pedig a két cég piai ellenfél – de úgy látszik,  szabad szoftverekkel megéri minőséggel harcolni, és nem kiszorítósdit játszani.

Kiszivárgott elemzés ftp://ftp.research.microsoft.com/pub/tr/TR­2005­135.pdf A jelentés a Microsoft akkor éppen fejlesztés alatt álló teljesen új kernelét hasonlította össze a Linux,  a FreeBSD és a Windows kernelével, bizonyos speciális mérőszámok szerint. Sajnos, az írás alapján  mindenképpen ígéretes rendszerből úgy látszik, nem lezs semmi gyakorlatilag használható – így a  benne lévő megoldások elveszhetnek egyszer s mindenkorra, hiszen zárt szoftver, nem ismerhetjük  meg, hogy hgoyan működött.

PostgreSQL Solarison 2005. november 18. http://www.sun.com/software/solaris/postgres.jsp A  Sun  bejelentette, hogy hivatalosan is támogatni fogja  a  PostgreSQL adatbázis­szervert Solaris  rendszerein. Így az Oracle­nál olcsóbb, de majdnem olyan erőteljes és hatékony adatbázist nyújthat  ügyfeleinek, a költségek töredékéért, sokkal rugalmasabban. 

Desktop Linuxok tesztje  2005. november 24. http://reviews.zdnet.co.uk/0,39023100,39237495,00.htm A   brit   Zdnet   összehasonlította   5   desktop   célú   GNU/Linux   disztribúció  teljesítményét  szimulált  kiscéges környezetben. Mindegyik szereplőről olvasható teszt is. A  Mandriva, Novell, Redhat, Suse  és Ubuntu versenyzői közül a győztes az Ubuntu 5.1 lett.

68 / 86

ENSZ, Microsoft és a szabad szoftverek http://news.zdnet.co.uk/software/linuxunix/0,39020390,39238443,00.htm Egy   ENSZ   informatikai   fiókbizottság   tartott   konferenciát   Bécsben,   aholis   kidolgoztak   egy  záródokumentumot, az informatika világméretű helyzetéről. Ebben többször is szó esett a szabad  szoftverekről, mint az IT piac egyre erősebb szereplőiről. A Microsoft lobbistái megpróbálták ezeket  törölni, arra hivatkozva, hogy a szabad szoftverek fejlesztői kifejezetten arra törekednek, hogy ne  lehessen pénzhez jutni a szoftverekkel.

Edubuntu – Ubuntu fiataloknak http://www.edubuntu.org/ Az Ubuntu a Debian GNU/Linux desktop célokra átalakított változata. Ennek oktatási célú változata  az Edubuntu, sok játékkal, oktatóprogrammal, egyszerűséggel.

Open Source az olimpián http://software.silicon.com/os/0,39024651,39154775,00.htm A   2008­as   pekingi   olimpián   már   nyílt   forrású  rendszereket  szeretnének  használni.   A   fő   cél   a  költségcsökkentés, emiatt kétségek vannak a támogatás esetleges drágasága miatt. Mivel az IBM már  többször volt olimpiák informatikai fővállalkozója, van kihez fordulni tanácsért.

Macedónia és az Ubuntu  http://www.gnomejournal.org/article/33/macedonia­deploys­5000­gnome­in­public­schools Macedónia közel 500 iskolájában összesen 5000 számítógépet helyeztek el. Mindegyiken Ubuntu  GNU/Linux   rendszer   fut.   Ezt   a   helyi   szabad  szoftveres  közösség   munkájának  köszönhetik,   ők  dolgoztak a fordításon (Macedóniában kétmillióan élnek, megérni nem biztos, hogy megérné mindent  lefordítani), és a telepítéseken is.

275 millió soros forráskód­adatbázis 2005. december 5. http://csourcesearch.net/about/ Létezik   egy   szabad  adatbázis,  amelyben   C   és   C++   nyelvű   forráskódokat   lehet   tárolni,   szabad  felhasználás  végett.  December  ötödikén  átlépték   a   275  millió   kódsoros  határt,  több  mint   10000  különböző  szoftver  forráskódjával.  Természetesen  mindent   szabad  szoftverekből  építettek,  és   az  építőkövek forráskódja is benne van az adatbázisban.

69 / 86

Nyílt forrású SPARC processzor http://opensparc.sunsource.net/nonav/index.html A Sun, sorban haladva különböző projektjeinek felszabadításával, legutóbbi Niagara/T1 processzorát  is   nyílt   forrásúvá  tette.   Érdekes  új   kezdeményezés  –   ugyan   több   nyílt   cpu­terv  is   található   az  interneten, ez az első alkalom, hogy egy nagy gyártó processzora kerül közzétételre.

Fejpénzek szabad szoftverekért http://bountycounty.org/ Sok kisebb cégnek vna szüksége valamilyen funkcióra vagy kiegészítőre egy egyébként megfelelő  szabad  szoftverhez.   Nekik   kínál   lehetőséget  ez   a   weboldal,   ahol   a   kívánt   feladatot  és   az   érte  felajánlott fejpénzt teszik közzé, és aki megírja jól, az viheti a pénzt.

2006. első negyedév Francia rendőrök átállnak szabad szoftverre 2006. január 3. http://standblog.org/blog/2006/01/03/93114583­french­gendarmerie­national­switches­to­firefox­and­ thunderbird A francia rendőrség, miután tavaly sikeresen átálltak OpenOffice.org­ra, idén a webböngészők és a  levelezőprogramok lecserélésébe kezdenek. A Firefox 70000, a Thunderbird 45000 munkahelyen  működik   majd.   Az   egyik   legfontosabb   érv,   hogy   a   polgároktól   nem   követelhetik  meg,   hogy   a  rendőrséggel való együttműködéshez fizetniük kelljen bármiylen szoftverért, ezért nekik is szabadon  hozzáférhető eszközökkel kell dolgozniuk.

Nyitottabb forráskódot a szavazógépekre 2006. január 4. http://wistechnology.com/article.php?id=2585 Wisconsin  állam, az elektronikus szavazógépek hiányosságai miatt úgy döntött, hogy csak  olyan  gépet szabad használni az államban, amely szoftvere megtekinthető. Nem okvetlenül nyílt forrású  rendszerekről van szó, de a törvény szerint bármely polgár elkérheti a forráskódot, ami például a  Dieboldnak, al egtöbbet támadott cégnek nem felel meg.

Brit bíró a szoftverszabadalmakról 2006. január 13.

70 / 86

http://news.com.com/U.K.+judge+frowns+on+software+patents/2100­1012_3­ 6027097.html?tag=st_lh Egy szemináriumon fejtette ki véleményét Sir Robin Jacob, szellemi tulajdonnal kapcsolatos perekkel  foglalkozó brit bíró. Szerinte a szoftverszabadalmak bevezetése rossz, az amerikai gyakorlat pedig,  ahol  minden  szabadalmaztatható  „ami  a   nap  alatt  van”,  még  súlyosabb  hiba.  Szóba  kerülnek  a  szándékosan zavarosnak írt szabadalmak is.

Taiwan elszakadna a Microsofttól 2006. január 13. http://www.techworld.com/opsys/news/index.cfm?NewsID=5162&inkc=0 Taiwan   parlamentje   úgy   döntött,   hogy   még   ez   évben   25%­al   csökkenteni   kell   a   kormányzati  intézmények  Microsoft­függőségét.  Ez   szokatlan   döntés  (és   lehet,   hogy  ütközik  a   kereskedelem  tisztaságát szabályozó törvényekkel), de jelzi, hogy Ázsiában egyre nagyobb bajba kerül a Microsoft.

Wikipédia­plágium 2006. január 13. http://starbulletin.com/2006/01/13/news/story03.html http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Wikipedia_Signpost/2006­01­ 02/Reporter_plagiarizes_Wikipedia Több eset is napvilágra került már, amikor hivatásos újságírók a Wikipédából, az önkéntesek által írt  internetes enciklopédiából / szótárból / szöveggyűjteményből emeltek át írásokat, a forrás megjelölése  nélkül. Ezúttal a Honolulu Star­Bulletin újságírója pórul is járt, a becsületére kényes újság kirúgta. 

Szabad szoftver a NASA­nál http://searchopensource.techtarget.com/originalContent/0,289142,sid39_gci1157697,00.html A NASA kutatói és mérnökei gyakran és szívesen használnak szabad szoftvereket változatos célokra.  Érdekes módon leginkább desktop célokra – ellentétben a széles körű véleménnyel, mely szerint a  linux szervernek jó, desktopnak még nem. A fő ok, hogy egy átlagos GNU/Linux rendszer túl esendő  az űrhajózáshoz megkövetelt megbízhatósági szinthez képest. 

Első pillantás a Samba 4­re 2006. január 25. http://us3.samba.org/samba/devel/roadmap­4.0.html

71 / 86

A Samba, a legfejlettebb szabad szoftveres Windows file/nyomtató/azonosító szerver következő főbb  verziójának  fejlesztése jól halad. A fő  cél, hogy az Active Directory helyettesítésére is alkalmas  legyen, így már a legfrissebb Microsoft rendszerek is használhatóak lesznek Samba környezetben.

Egy szabad szoftveres telefonközpontról http://osdir.com/Article8156.phtml Interjú az Asterisk vezető fejlesztőjével. Az Asterisk egy szabad forrású telefonközpont szoftver,  képes   hagyományos   telefonok,   VoIP   kapcsolatok,   és   minden   más   kezelésére.   Mostanra   már  nagyvállalatok érdeklődését is fölkeltette, ugyanis működik, méghozzá hatékonyan és olcsón.

Debian és a GPLv3 2006 január 25. http://trends.newsforge.com/trends/06/01/24/1710240.shtml?tid=147 A   Debian   GNU/Linux   fejlesztői   is   elkezdték   vitatni   a   GPL   kidolgozás   alatt   álló   verzióját.  Benyomásaik alapvetően kedvezőek, az új szöveg sok helyen világosabbá és egyértelműbbé teszi a  helyzetet. Ez igen fontos a Debian csapatnak, akik nagyon komolyan veszik a szabadságot: az EUPL­t  például nem támogatták, mert kötelezővé teszi a fejlesztő megnevezését, és így elnyomott országban  (például Észak­Koreában) élő fejlesztő nem használhatja.

CMS­ek kiválasztása http://zdnet.com.au/insight/software/soa/How_to_choose_an_open_source_CMS/0,39023769,392346 75,00.htm Esszé   arról,   hogy   milyen   szempontokat   érdemes   figyelembe   venni,   ha   szabad   forrású   CMS­t  (tartalomkezelő rendszert) keresünk. Kitér szervezési és anyagi  kérdésekre is, például  hogy  mire  költsük a licencdíjak megtakarításával nyert pénzt.

Firefoxszal biztonságosabb webet böngészni 2006. február 9. http://www.informationweek.com/news/showArticle.jhtml?articleID=179102695 Ez az elemzés nem a hibákat számolta össze, hanem az interneten található weboldalakon nézték át,  hogy milyen „gonosz” weboldalak vannak, és hogy ezek mely webböngészőket támadják. A több  tízezernyi  weboldal 1.6 százaléka  okozott  kárt  annak az  IE  felhasználónak,  aki minden kérdésre  igennel válaszolt, és 0.6 százalék bármely IE felhasználónak. Ezzel szemben a Firefox használói, ha  mindenre rákattintanak, akkor is csak a weboldalak 0.09 százalékán kerülnek bajba, ha pedig ésszel  élnek, egyáltalán nem fenyegeti őket veszély. 

72 / 86

73 / 86

Linux a harctereken http://linuxdevices.com/news/NS5782785656.html Az iRobot automatikus utánpótlásszállító, sebesültmentő járműve sok érdekes dologra képes. Követi  a katonákat, és megjegyzi az útvonalat, majd maikor kell, elszállítja a sebesülteket, és hoz utánpótlást.  Mindezt   környezetét   figyelembevéve,   akadályokat  kikerülve.   A   működtető   szoftver   a   Bluecat  beágyazott Linux rendszere, 2.6­os kernellel.

Újabb „védett” rendszer lett védtelen 2006. február 14. http://www.osx86project.org/index.php?option=com_content&task=view&id=116&Itemid=2 Bizonyos   gyártók   kétségbeesetten   ragaszkodnak   ahhoz,   hogy   korlátozzák,   ki   és   mit   tehet  szoftvereikkel.  Ezek   közé   tartozik   az   Apple   is,   miután   átállt   intel   alapú   hardverre.  Szeretnék  megakadályozni, hogy nem saját gyártású hardveren is fusson operációs rendszerük. Ez olykor sikerül  is, rövid időre. Ez a legutóbbi például 35 napig volt érvényes.

Az Oracle bekeríti a MySQL­t? 2006. február 19. http://www.greenman.co.za/b2evolution/blogs/index.php?title=mysql_s_response_to_oracle_s_moves &more=1&c=1&tb=1&pb=1 Az elmúlt hónapokban az Oracle felvásárolta a MySQL adatbázisszerver két adattároló megoldását  fejlesztő céget. Ugyan az Oracle nem állítja, hogy neki ellenfél lenne a MySQL, de mégis egyre több  cég ismeri föl, hogy céljaikhoz bőségesen megfelelnek a MySQL képességei, és nincsen szükségük az  Oracle vaskos hardverkövetelményeire és drága, de legalább követhetetlen licencpolitikájára. Erről a  helyzetről szól ez az elemzés.

Linux City Koreában http://times.hankooki.com/lpage/tech/200602/kt2006021517494311780.htm Koreában komolyan veszik a fejlődést, és ennek egyik motorja a szabad szoftver. A gyorsabb fejlődés  érdekében egy egyetemi várost teljesen átállítanának szabad szoftverekre, hogy így éles helyzetben  kelljen megfelelnie a szoftvereknek. 

Richard M. Stallman a GPLv3­ról 2006. február 25. http://www.ifso.ie/documents/rms­gplv3­2006­02­25.html

74 / 86

Fejlesztés  alatt   áll   az   1991   óta   változatlan   GPL   következő  verziója.  Az   új   licenc   céljairól   és  eszközeiről beszélt RMS egy konferencián, ennek átirata olvasható itt.

Szabad szoftverek egy kisvárosban http://news.zdnet.com/2100­9593_22­6043049.html?tag=zdfd.newsfeed Egy   USA­beli   kisváros   kitartó   munkával   áll   át   szabad   szoftverekre.   Szó   van   a   sikerekről,  nehézségekről, és hogy mit lehet nyerni.

A brit vámhivatal gondja a Mozillával http://business.timesonline.co.uk/article/0,,9075­2051196,00.html A Mozilla alapítány licenceléssel foglalkozó munkatársát kereste meg egy brit vámhivatalnok. Azt  kívánta ellenőrizni, hogy az általuk lefoglalt, alighanem illegálisan cd­re másolva terjesztett Firefox  böngészők valóban a Mozilla alapítványt károsítják­e meg? A választ, miszerint a Firefox szabad  szoftver, bárki letöltheti és bérmire használhatja, nem hitte el. Szerinte ez nagyon megnehezítené a  szoftverkalózkodás elleni harcot. Van még mit fejlődnie a hivataloknak.

A brit kormány hátsóajtót tervez a Vistába http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk_politics/4713018.stm Egy tudós véleménye alapján több parlamenti képviselő aggódik, hogy a Windows Vista adat­ titkosító technológiáival sokkal nehezebb lesz adatokat kinyerni a titkosított merevlemezekről.  Különösen nehezíti ezt a TPM/DRM chipek használata, amelyek elméletben megszerezhetetlen titkos  kulccsal támogatják ezt az eljárást. Ezért szeretnék, ha lenne hátsó ajtó a kormányzatoknak a  Windows Vistában, hogy hatékonyabban harcolhassanak a terrorizmus ellen...

Egymillió szócikk a Wikipédiában 2006. március 1. http://wikimediafoundation.org/wiki/Press_releases/English_Wikipedia_Publishes_Millionth_Article A közösségi fejlesztésű és karbantartású enciklopédia túllépte az egymillió szócikkes álomhatárt. az  érték az angol nyelvű szócikkekre vonatkozik, az összes nyelvet figyelembe véve már 3.3 millió van.  A magyar változat 34 ezer szócikknél tart. A nevezetes egymilliomodik szócikk egy jelentéktelen  angliai vasútállomásról szól.

ODF Szövetség alakult 2006. március 3. http://www.consortiuminfo.org/newsblog/blog.php?ID=2097

75 / 86

Nagy cégek (IBM, Sun, Novell), több szabad szoftveres szervezet, kormányzati és civil szervezetek  részvételével megalakult az ODF Szövetség (ODF Alliance). Célja az ODF formátum terjesztése a  lehető legtöbb területen. Az egyik első projekt például a fogyatékkal élők jobb kiszolgálását célozza.

Koffice felület ötletverseny 2006. március 4. http://www.koffice.org/competition/gui1results.php Végeredményt hirdettek a Koffice felhasználói felületének megtervezésére indított versenyben. A  győztes,   Martin   Pfeiffer   munkája   a   számítógépek   képességeinek   és   a   dokumentumalkotás  folyamatának  átgondolásából  indult   ki.  Alighanem  hamarosan  találkozhatunk  ötleteivel.  Ahogy  a  Microsoftot ismerjük, az Office 12­ben is...

76 / 86

A MAC OSX nehéz fél órája 2006. március 6. http://www.zdnet.com.au/news/security/soa/Mac_OS_X_hacked_in_less_than_30_minutes/0,200006 1744,39241748,00.htm Gyakran rendeznek olyan versenyeket, ahol egy adott rendszert kell minél hamarabb feltörni. Egy  magánszemély hasonló próbának tette ki az Apple MAC OSX operációs rendszert is. A Windowsnál  biztonságosabbnak mondott rendszer fél óráig állt ellen a próbálkozásoknak. A siker/kudarc rámutat  arra,   hogy   nem   windowsnak   lenni   nem   elég   ahhoz,   hogy   egy   rendszer  biztonságos   legyen   a  gyakorlatban, és hogy a zárt szoftverekben nagyon sok rejtett hiba lehet, amiről a többség nem tud, de  néhány gonosz ember igen.

Nyílt forrású router 2006. március 7. http://www.vyatta.com/ A Vyatta, egy kezdő vállalkozás, bejelentette nyílt forrású routerük bétaverzióját. Ez egy Debian  GNU/Linux   alapú   disztribúció,  a   XORP  hálózati   alkalmazással,  melynek   minden  eleme   szabad  szoftver. Sokféle hardveren működik, közönséges „asztali” pc­n is. Természetesen a cég is szeretne  megélni,   ezt   célhardver  gyártásával  és   eladásával  tervezik  megoldani.  Mivel   a   szoftverfejlesztés  költségei alacsonyak, az eszközök ára a Cisco hasonló kategóriájú termékeinek ötöde körül alakulhat.

BM GPFS AIX­ra és Linuxra 2006. március 9. http://www­03.ibm.com/servers/eserver/clusters/software/gpfs.html Az  IBM  bejelentette   új, nagy  teljesítményű  fájlrendszerét.  Egy  közepes  szuperszámítógépen  102  GB/sec átviteli sebességet értek el (a hétköznapi merevlemezek 60 MB körül teljesítenek). A GPFS  elérhető GNU/Linux rendszereken is.

Vihar a zárt rendszerű szavazógépek körül 2006. március 10. http://www.bbvforums.org/forums/messages/8/19604.html?1142012021 A  különböző elektronikus szavazórendszerek jó ideje támadások kereszttüzében állnak. Az egyik  legfőbb ellenérv, hogy mind a hardver, mind a szoftver titkos, és így   közösség nem bízhat meg  ezekben  az  eszközökben.  Maryland  törvényhozása  például   rendeletben  tiltotta  be  az   egyik  ilyen  eszköz használatát. 

77 / 86

Mozilla Lightning 0.1 2006 március 14. http://www.mozilla.org/projects/calendar/lightning/index.html A Lightning a Thunderbird levelezőprogram naptár­kiegészítője. Ez az első nyilvános verzió, mint a  sorozatszám mutatja, egy korai alfa­alfa verzió. A cél a különböző csoportmunka­szerverekkel való  integráció, és a többi Mozilla alkalmazás általános magas színvonala. 

Sun GRID mindenkinek 2006. március 21. http://www.theregister.co.uk/2006/03/21/sun_fires_grid/ A Sun bejelentette, hogy felkészültek fölös kapacitásaik kereskedelmi értékesítésére. Bárki vásárolhat  pár   tucat  AMD   CPU­t,   óránként  és   darabonként   egy  dollárért,  és   futtathatja  rajta   szoftverét.  A  technikai nehézségek mellett meg kellett küzdeni az amerikai kormánnyal is, nem tartották helyesnek,  hogy „gonosz” felhasználók atombomba­szimulációkat futtathassanak kevés pénzért. Az sem került  sok időbe, hogy az olcsó kapacitást szolgáltatás­megtagadásos támadásokra kezdjék használni.

Anyagi gondok az OpenBSDnél http://undeadly.org/cgi?action=article&sid=20060321034114 Az  OpenBSD projekt, a hasonló nevű szabad operációs rendszert és sok, széles körben használt  biztonsági  megoldást   fejlesztő  közösség  pénzügyi   zavarba  került.  Mint  önkéntes  csapatnak,  csak  hardverre van szüksége, és abból sem sokra.

Nyílt kormányzat megoldás Irakban 2006. március 26. http://www.msnbc.msn.com/id/12042529/ A megdöntött iraki kormány felgyülemlett iratait áttekinteni emberfeletti feladat, az 55 ezer doboznyi  papírt, filmet és hanganyagot semmilyen ügynökség nem láthatja át. Ezért az amerikai illetékesek  nekiláttak az anyagok internetre tételének, ahol bárki érdeklődő válogathat és mazsolázhat (ha ismeri  a nyelvet). Eddig csak pár száz dokumentum került ki, és többen kétségbe vonták az ügynökségek  őszinteségét.   Azzal   vádolják   őket,   hogy   olyan     anyagokat  tesznek   ki,   amelyek   elmarasztalják  Szaddam kormányát, hogy befolyásolják a közvéleményt. 

BM reklámkampány az Exchange ellen 2006. március 31. http://seattlepi.nwsource.com/business/264995_ibmads31.html 78 / 86

Az   IBM   300   millió   dolláros  kampánnyal  próbálja   meggyőzni   az   Exchange  felhasználóit,   hogy  álljanak át Linuxon futó Lotus Domino rendszerre. Felhasználónként 20 dollárt fizetnek, ha valamely  partnerük sikeres átállást hoz tető alá. Természetesen a Microsoft nem örül.

Linux clusterek az ILM­nél http://cgw.pennnet.com/Articles/Article_Display.cfm?Section=ARTCL&ARTICLE_ID=250488&VE RSION_NUM=2 Számtalan film különleges effektjeinek kidolgozója az Industrial Light and Magic. Első munkájuk a  Csillagok  Háborújának  elején  egy mentőkapszula kilövése volt,  de  azóta  a  fejlődés sok  mindent  megváltoztatott. Az utolsó Star Wars filmet már szinte teljes egészében számítógépes eszközökkel  hozták össze – és ezeket az eszközöket Linux működteti. Mind a több ezer képszámoló gép Linux  alapú, mind a tárolórendszer. A 170 TB kapacitású tömb egy Linuxon futó Spinnaker fájlszervert  használ, teljes sikerrel.

Trustix – egy biztonságos disztribúció http://www.linux.com/article.pl?sid=06/03/21/1930247 A Trustix egy olyan GNU/Linux disztribúció, ahol a biztonság fontosabb, mint a mostanság egyre  terjedő „desktop élmény”. Eleve csak szerverszolgáltatásokat nyújt, abból is keveset (bár minden  szolgáltatáshoz több szoftver közül lehet válogatni). Gyorsan és hatékonyan javítják a felfedezett  hibákat, és az alapértelmezett beállításokat is a biztonság szem előtt tartásával választják.

2006. 2. negyedév Richard M. Stalman a DRM­ről és másról 2006. április 4. http://linuxhelp.blogspot.com/2006/04/unabridged­selective­transcript­of.html Ausztrália   nemzeti   egyetemén   tartott   előadást   RMS,   ahol   a   szabad   szoftvereket   fenyegető  veszélyekről, a digitális jogvédelem káros hatásairól, szoftverszabadalmakról és hasonlókról.

A Microsoft Linux­laborja 2006. április 5. http://news.zdnet.com/2100­9595_22­6058196.html http://port25.technet.com/ A  Microsoft,  a  szabad  szoftverek, és  ezen belül  a  GNU/Linux esküdt  ellensége, nem  lehet  meg  ellenségének ismerete nélkül. Ezért a cégen belül létezik egy 300 gépes szabad szoftveres labor, ahol 

79 / 86

az együttműködést tesztelik, különös tekintettel a Virtual Server szoftverre, és a hasznos ismereteket  igyekeznek megtanulni.

GNU/Linux Indiában 2006. április 8. http://inhome.rediff.com/money/2006/apr/08spec.htm Indiában  rohamosan   fejlődik   a   technika,  a   több   mint   egymilliárd   potenciális   felhasználó  egyre  nagyobb része vesz igénybe korszerű szolgáltatásokat. A kompatibilitási gondokkal nem hátráltatott  szolgáltatók pedig tömegesen használnak szabad szoftvereket, mint megbízható és olcsó megoldást:  bankok, internetszolgáltatók, biztosítók, kis és nagy cégek egyaránt. A piac évi 40%­os növekedésre  számíthat. 

A Linux segíti az Oracle­t http://money.cnn.com/2006/04/06/technology/workingtech0406/index.htm A  CNN  üzleti műsora számol  be arról, hogy az Oracle egyre több adatbázist  ad el GNU/Linux  szerverekre. A legnagyobb 175 adatbázis listáján most először jelentek meg Linuxon futó rendszerek,  és   mindegyik   Oracle­t   használ.   A   skála   másik   végén,   a   kisebb   cégeknél   is   látványosak   az  eredmények, az egyik cég egy 220 000 USD­s sun rendszert cserélt le négy 55 000 USD­s Linuxra.  Az Oracle fő ellenfele ezen a piacon az IBM és DB2 adatbázis­szervere. Az Oracle előnyét annak  köszönheti, hogy 6 éve alakítja szoftvereit Linux szerverekre.

Koffice 1.5, ODF támogatással 2006. április 11. http://www.koffice.org/announcements/announce­1.5.php Megjelent   a   KDE   irodai   programcsomagjának   legújabb   verziója.   Sok   ötletet   felhasználtak   a  kezelőfelület­tervezési  pályázatokból,   és   az   alapértelmezett  dokumentumformátum   már   az   ODF.  KDE­be integráltsága és a szabványos fájlformátum használata nagyon hatékony eszközzé teszi.

Hét év a DMCA­val http://www.eff.org/IP/DMCA/?f=unintended_consequences.html Az   Egyesült   Államokban   már   hét   éves   a   DMCA,  a   szerzői  jogvédelem  vadhajtása.   E   törvény  számtalan negatív hatásáról adott ki tanulmányt az EFF, egy jogvédő szervezet. Röviden a DMCA  korlátozza a kutatást, csökkenti a biztonságot, gátolja a szólásszabadságot és a jogvédett anyagok  szabályos felhasználását. Hasonló törvényen gondolkodott már az EU is.

80 / 86

Amerikai tanácsadó cég a szabad szoftverekről 2006. április 20. http://www.ced.org/docs/report/report_ecom_openstandards.pdf Egy nonprofit tanácsadó cég tanulmányában a nyílt forráskód, a nyílt szabványok és a nyílt fejlesztés  előnyeit ecseteli. Véleményük szerint az USA­nak erre a három területre kellene összpontosítania,  mind a közjó, mind a gazdaság érdekében.

A Linux szabvány új támogatói 2005. április 25. http://www.alphatradefn.com/story/2006­04­ 25/MRW/200604251201MRKTWIREUSPR____0124970.html A Linux Standard Base 3.1 a GNU/Linux egységesítését célzó szabvány. Felépítésében a minden  Unix jellegű rendszer alapját képező POSIX szabványhoz hasonlít, csak közösségi fejlesztésű, és  korlátozás nélkül hozzáférhető. Legújabb verzióját már 14 legelterjedtebb GNU/Linux disztribúció  támogatja.

Kanadai zenészek a túlzott jogvédelem ellen  2005. április 26. http://www.musiccreators.ca/a_new_voice.php A szellemi tulajdon védelmére kieszelt módszerek jelentős része, hogy, hogy nem, jelentős mértékben  nehezítik a szabad szoftverek felhasználóinak életét. Például a P2P hálózatok az illegális tartalmak  mellett   a   szabad   szoftverek   letöltésére   is   használhatók,   de   ha   tiltják   ezeket,   akkor   a   sokkal  erőforrásigényesebb, régebbi módszerek maradnak csak. Hasonló gondok vannak a DMCA­val vagy  a DRM megoldásokkal is. A zeneipar legfőbb érve ezek ellen, hogy a művészek érdekeit védik, és  enélkül nem lennének műalkotások. Most több kanadai művész hozott létre egy szervezetet, hogy  tiltakozzanak a DRM és DMCA ellen, a nagy zeneterjesztő cégek zsarnoksága ellen. 

Egy sikeres átállás 2006. április 26. http://www.alphatradefn.com/story/2006­04­ 26/BIZ/200604260800BIZWIRE_USPR_____BW5201.html Az Amerikai Légügyi Hatóság, az FAA átállította szerverparkját GNU/Linux rendszerekre. A RedHat  segítségével levezényelt projekt az eredetileg tervezett idő egyharmadát vette igénybe, a működési  hatékonyságot harmadával növelte, és a költségek is 15 millió dollárral csökkentek. A fényes siker  mögött persze nem csak a szabad szoftverek állnak, hanem hogy a legtöbb energiát a felhasználók  átképzésére fordították, és ezzel sikerült sok nehézséget elkerülniük. 81 / 86

Az ODF ISO szabvány lett 2006. május 3. http://www.consortiuminfo.org/standardsblog/article.php?story=20060503080915835 Az   ODF   nyílt   dokumentumformátum   több   hónap   elemzés  és   vizsgálat   után   sikeresen  vette   az  akadályt, ISO szabvánnyá vált, teljes új neve mostantól ISO/IEC 26300. A Microsoft saját XML  dokumentumformátuma ettől még igen messze van.

Egy szabad szoftveres kiadó 2006. május 5. http://www.newsforge.com/article.pl?sid=06/04/26/1716257 Egy   kis   olaszországi   könyvkiadó   még   2002­ben,   megalakulásakor   úgy   döntött,   hogy   minden  könyvkiadási munkát szabad szoftverekkel fog intézni. A nehézségekről és sikerekről szól a cikk.  Saját bevallásuk szerint túl korán kezdték, amikor még sok gonddal járt a munka. Eleinte a Scribus  nevű szabad kiadványszerkesztő alkalmazás nem nagyon tudta kezelni a több száz oldalas könyveket,  de   ez,   nem   utolsósorban   a   kiadó   hibajelentéseinek   és   tesztjeinek   köszönhetően   mostanra  megváltozott. A kiadó vezetője szerint mostanra a szabad szoftverekkel tökéletesen lehet könyveket  szerkeszteni és kiadni.

A Motorola és a szabad szoftverek  2005. május 16. A Nokia után a Motorola is, több GNU/Linux­al működtetett okostelefon gyártója megnyitotta szabad  szoftveres fejlesztéseinek portálját. 

Sun/Ubuntu szövetség 2005. május 17. http://www.zdnet.com.au/news/software/soa/Sun_flirts_with_Ubuntu/0,2000061733,39256815,00.ht m A   JavaOne  konferencián  a   Sun   és   az   Ubuntu   projekt  vezetői  igen   sokat   beszéltek  arról,  hogy  szorosabbra   fűzik   kapcsolatukat.   A   Sun   nemrég   bocsájtotta   útjára   AMD   Opteron   alapú  szervercsaládját, és ezek nem csak Solaris 10, hanem GNU/Linux operációs rendszerek futtatására is  kiválóan alkalmasak. Mivel egyre több vásárló tervezi valamilyen Linux rendszer futtatását, a Sun  sem   hagyhatja   kihasználatlanul  ezt   a   lehetőséget   –   de   a   jelenleg   legelterjedtebb  két   „üzleti”  disztribúció, a RedHat és a Novell/SUSE mind más érdekeltségűek. Az Ubuntu ellenben szabad,  egyre gyorsabban terjed, és már nem csak desktop­célokra optimalizált változata van, hanem szerver­ verziója is. 

82 / 86

Az Ubuntu ú verziója 2006. június 1. http://www.ubuntu.com/news/606released Az Ubuntu, az utóbbi idők legnépszerűbb Debian GNU/Linux alapú operációs rendszere új verziót  bocsátott ki. A 6.06, avagy Dapper Drake két szempotnból hoz újdonságot: a desktop után a szerverek  telepítését   is   egyszerűvé   és   kényelmessé   teszi,   és   5   évig   vállalják   a   támogatást,   javítások  megjelentetését és kezelését. Ez utóbbi nagy előny a nagy cégek világában.

A 100 dolláros laptop első prototípusa 2006. június 8. http://www.eweek.com/article2/0,1895,1973992,00.asp A 100 dolláros laptop egy jótékonysági projekt. Több millió olcsó, strapabíró laptopot terveznek  eljuttatni a fejlődő világ gyermekeinek, hogy ne maradjanak le a fejlődésről. Sok speciális problémát  kell   megoldani,   például   hogy   honnan   lesz   áram   a   szerkezetek   működtetéséhez,   ha   nincs  áramszolgáltatás (kurblival tekerhető generátor) vagy hogy hogyan lesz hálózat, ha nincs hálózat  (önkonfiguráló drótnélküli hálózattal). Természetesen az eszközön GNU/Linux operációs rendszer  fut, egy módosított Fedora disztribúció.

A Dell és a GNU/Linux 2006. június 8. http://news.zdnet.co.uk/0,39020330,39273865,00.htm A   Dell,  a   világ  legnagyobb  PC  gyártója   nem  csak  desktop  gépeket  és   laptopokat  gyárt,  hanem  szervereket is, de ez a tevékenysége sosem volt kiemelkedő siker. Most mégis kezdenek feljönni,  méghozzá a Linuxnak köszönhetően. Szervereladásaik 25%­át teszik ki a Linuxot futtató szerverek,  több mint 500 Unixról Linuxra átállást vezényeltek le, és egyre jobbak a felhasználók támogatásáben  is, a beérkező kérdések 90%­át már meg tudják válaszolni, és nem kell a RedHathoz továbbküldeni a  kérdést. 

Alsó­Szászország adóhivatala átáll Linuxra 2006. június 9. http://news.zdnet.co.uk/0,39020330,39274196,00.htm A hamburgi székhelyű hivatal 12 ezer munkaállomást állít át a 2002 óta használt Solaris rendszerről  SUSE Linuxra. A projektet jó ideig bizalmasan kezelték, de most, hogy már napi 300 munkaállomást  állítanak át, nyilvánosságra hozták. Az átállás oka az egyszerűbb licenc­kezelés és a KDE kiváló  módosíthatósága, különös tekintettel a Kiosk távoli, tömeges konfigurátorra.

83 / 86

84 / 86

Mobiltelefon­gyártók szövetsége a mobil Linuxért 2006. június 15. http://news.yahoo.com/s/nm/20060615/tc_nm/telecoms_linux_dc_1 Több mobiltelefongyártó – Panasonic, Motorola, Samsung, DoCoMo, ­­   létrehozott egy nonprofit  szervezetet, melynek célja egy egységes, mboiltelefonokra való Linux kifejlesztése. Ezzel a gyártók  mentesülnének a Symbian és a Microsoft befolyásától és licencdíjaitól, és az élesebb verseny több és  jobb alkalmazást szülne. Nem utolsósorban a licencdíjak nélkül a telefonok is olcsóbbak lehetnek, ez  Ázsiában, ahol igen csekély a telefonokra rakódó extraprofit, nagyon fontos.

A Microsoft is Linuxot használ  2006. június 22.  http://www.linuxworld.com.au/index.php/id;754084996;fp;2;fpid;1 A Microsoft kiépítette drótnélküli hálózatát a cég székházában és környékén. A 277 épületet 5000  access  point  szolgálja   ki,   és   kivétel   nélkül   mindegyiken  GNU/Linux  alapú  beágyazott   operációs  rendszer dolgozik. 

Belgium ODF­re vált 2006. június 23. http://comment.zdnet.co.uk/0,39020505,39276991,00.htm A   belga   parlament   döntése   szerint   2008   szeptemberétől  minden   állami   dokumentumnak   ODF  formátumban kell keletkeznie. A döntés fő oka, hogy ezeket az állampolgárok pénzén hozták létre,  ezért   a   polgárokat  nem   szabad  semmilyen   módon   korlátozni   a   hozzáférésben.  ehhez   egy   nyílt  formátumra   van   szükség,   és   jelenleg   (és   a   belátható   jövőben   is)   csak   egy   szabványos  nyílt  dokumentumformátum létezik, az ODF.

Szabad szoftveres hurrikán 2006. június 24. http://news.bbc.co.uk/1/hi/technology/5109844.stm A hurrikánok okozta pusztítás megelőzésére született meg ez a hurrikán­szimulátor. Akár 300 km/h­s  szelet is képes gerjeszteni, akkora térben, hogy egy teljes méretű családi házat is tesztelhetnek benne.  Több száz szelepet kell precízen, számítógéppel vezérelve nyitni­zárni, hogy a viszonylag szűk térben  is   a   valóságot   megközelítő   legyen   a   hurrikán   hatása.   Erre   a   feladatra   is   a   legalkalmasabb  a  GNU/Linux volt, több házi fejlesztésű valós idejű kiegészítéssel.

85 / 86