Negyedéves lobbi-tevékenységi tájékoztató a 2008. 04.01-2008.06.30 közötti időszakról A.) Lobbi tevékenységem célja A közhasznú Füstirtók a Gyermekdohányzás Ellen Alapítvány (1026 Budapest Gábor Áron út 54/A., bejegyzés sorszáma: Fővárosi Bíróság 8824) felkérésére és megbízásából, a gyermekdohányzás csökkentését érdemben segítő hatékonyabb jogszabályi környezet kialakítása, illetve a jelenleg hatályos törvények betartatásának előmozdítása a fő feladatom. Ennek érdekében a második negyedévben a parlamenti pártoknál, az Egészségügyi Minisztériumnál, a Közép-Magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál, az ÁNTSZ Közép-Magyarországi Regionális Intézeténél, és az ÁNTSZ V-XIII. kerületi Intézeténél folytattam lobbi tevékenységet. A második negyedévben ismét jelentősen növeltem lobbi tevékenységemet, elsősorban a hirtelen felgyorsuló jogalkotási folyamatnak köszönhetően. Helyhiány miatt a korábbi lobbi jelentéseimben foglaltakat most nem ismétlem újra meg, helyette egy-egy konkrét lobbi esemény ismertetésekor összefoglalom a korábban történteket. B.) Konkrét lépések 1) Lobbizás a gazdasági reklámtörvény dohányzással összefüggő részeinek szigorítása érdekében Előzmények: A gazdasági tárca az uniós jogharmonizációra hivatkozva még 2007 tavaszán újra kezdeményezte a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Grtv.) módosítását. Korábbi lobbi tevékenységem arra irányult, hogy egy kalap alatt rendezzük a gyermekek számára készített eladáshelyi dohányreklámok törvényi szabályozását is. Menet közben azonban kiderült, hogy a tárca ismét a dohányipari lobbi érdekeinek érvényesítése érdekében kívánja módosítani a Grtv-t, oly módon, hogy a továbbiakban SMS-ben, MMS-ben, postán és e-mail-ben, valamint a cigarettásdobozokba helyezhető lapocskákon – úgynevezett dobozinzerteken - is engedélyezné a dohányáruk reklámozását. Ennek megakadályozása érdekében ötször találkoztam Egyed Gézával a törvényt beterjesztő gazdasági tárca államtitkárával, és sikerült rávennem, hogy a dobozinzertek kivételével valamennyi direkt marketinges dohányreklámozási elképzelésüket vonják vissza. Ezt követően az egészségügyi tárcánál sikerült elérnem, hogy keményen lépjenek fel a dobozinzert reklámozás ellen, amire a jogi főosztálytól ígéretet is kaptam. Ez volt az első eset, hogy a tárca valóban a sarkára is állt, s kiharcolta, hogy a kormány a dobozinzertes dohányreklámozási lehetőséget is kihagyja a parlament elé terjesztett normaszövegből. Úgy ítélem meg, hogy a lobbi törvény 2006-os elfogadása óta ez volt a legsikeresebb lobbizás Magyarországon. Második negyedéves fejlemények Ilyen előzmények után került sor a törvényjavaslat parlamenti vitájára. A kormány április 14én terjesztette azt be. 2008.04.22-én telefonon és írásban is felvettem a kapcsolatot az egészségvédelem területén egyik legprogresszívabban működő képviselővel, Béki Gabriellával, arra kérve, hogy az élelmiszerbolti dohányreklámozást tiltó módosító javaslatot terjesszen be. Ő az általam javasolt normaszöveget szó szerint felvállalta, és öt másik SZDSZ-es képviselőtársával együtt 2008.05.05-én valóban megküldte azt az Országgyűlésnek. Érdeklődő levelemre a következőket írta: „Kedves Péter, a módosító indítvány aláíróiból látható, hogy nem csak benyújtottuk, de sikerült a frakcióban többeket rámozdítani a témára. Tervezem, hogy a
részletes vitában érvelek a javaslat mellett.”. Természetesen a dohányipar sem volt tétlen. A Parlament fogyasztóvédelmi eseti bizottságának alelnöke (!) Koszorús László, május 6-án 14 módosító javaslattal rukkolt elő, amelyek közül érdemben egy érintette a dohányreklámozást. Ebben Koszorús a gazdasági tárca által korábban társadalmi vitára bocsátott, a dohányipar érdekeit szem előtt tartó eredeti, de később lobbizásom hatására visszavont javaslatát szinte szó szerint megismételte. A képviselő ugyanis megint azt szorgalmazta, hogy a továbbiakban SMS-ben, MMS-ben, postán és e-mail-ben, valamint a cigarettásdobozokba helyezhető lapocskákon – úgynevezett dobozinzerteken - is legális legyen a dohányreklámozás. 2008.05.10-én levélben és e-mailben is kértem Koszorúst, vonja vissza ezt a módosító indítványát. Legnagyobb meglepetésemre az érveim hatottak, hiszen a képviselő úr részben eleget tett a kérésemnek, és 2008.05.13-án visszavonta a javaslatát. Helyette viszont egy újjal rukkolt elő: T/5451/42 számú elképzelésében már csak a postai úton terjeszthető dohányreklámozását szorgalmazta, amelyben a dohányreklámozás monopóliumával ajándékozná meg a Magyar Postát. Ha ugyanis a dohányipar névre küldhetne kéretlen dohányreklámokat, tartalmazó leveleket az általa kiválasztott célközönségnek, és ez lenne az egyetlen legális reklámozási lehetősége, elárasztaná a magyar lakosokat dohányreklámokkal, abban a reményben, hogy e reklámok nagy része kiskorúak kezébe is kerülhet. Ez a lehetőség remek alkalmat teremtene a dohányipari cégek által ma is előszeretettel alkalmazott direkt marketing technika bővítésére, például a névre szóló reklámokat nem postáznák el, hanem igazi célközönségük számára kiszórnák azokat az óvodák iskolák, ifjúsági szórakozóhelyek bejáratánál, majd arra hivatkoznának, hogy nem ők, hanem a nagykorú címzettek dobálták el azokat. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ma is tehetetlen e gerilla marketinggel szemben, pedig most még maga a reklám készítése is tilos. Ráadásul a Magyar Posta dohányreklámozási monopóliumának megteremtése minden bizonnyal sértené a versenyszabadságot. Abban persze nem vagyok biztos, hogy kizárólag én győztem meg a képviselő urat, hiszen még 2008.05.10-én levélben fordultam a dohányzás elleni küzdelem két jeles szereplőjéhez, Gógl Árpád és Mikola István FIDESZ-es képviselőkhöz, arra kérve őket, beszéljenek Koszorússal. Gógl Árpáddal telefonon is beszéltem, s ő egyetértett a felvetésemmel. Minden esetre az a tény, hogy Koszorús jelentős mértékben visszakozott, nagyon kivételes gesztus, amit nagyra értékelek. Nem sokáig örülhettem azonban ennek a sikernek. Még 2008.05.13-án, amikor Koszorús visszavonta az eredeti T/5451/37-es javaslatát, Szanyi Tibor MSZP-s képviselő szinte szó szerint lemásolva azt, T5451/51 számon újra benyújtotta. Rá kellett jönnöm, hogy a dohányipar nem két képviselőt „győzött meg” az igazáról, hanem a Parlament Gazdasági Bizottságának többségét is, pártállástól függetlenül. Ezért két irányban kezdtem meg a lobbizást. Egyrészt az Egészségügyi Bizottságot próbáltam megdolgozni. Elnökét Kökény Mihályt 2008.05.14-én sikerült Brüsszelben elérnem. Ő azt mondta, hogy olvasták Szanyi javaslatát, ami nem az MSZP frakció álláspontja, s egy kompromisszumos javaslatot terjesztenek be. Valóban így történt, még azon a napon 12 MSZP-s képviselő a Szanyiét teljesen annulláló módosítót juttatott el Szili Katalin házelnöknek. 2008.05.16-án ismét levelet írtam Gógl Árpádnak és Mikola Istvánnak, tájékoztatva őket Koszorús és a dohányipar érdekeit mindig is szívén viselő Szanyi Tibor módosító javaslatairól. Arra kértem, győzzék meg a FIDESZ frakciót, hogy egyiket sem támogassa. Másrészt megpróbáltam szövetségest keresni a Gazdasági Bizottságnál. 2008.05.22-én telefonon sikerült beszélnem Tompa Sándor MSZP-s képviselővel, aki még 2008.05.14-én nyújtott be módosító javaslatot, amelyben az élelmiszerboltok mellett a szakboltokban is tiltaná a dohányreklámozást. Ez lett volna a legszigorúbb változat, ha elfogadják. Tompa jelezte, hogy önként nem vonja vissza az indítványát, de nem jósol neki nagy jövőt, mert teljesen magára maradt a bizottságban. A 2008.06.02-i módosító javaslatokról szóló szavazások előtt - 2008.05.28-án - telefonon részletes megbeszélést folytattam Török Kristóffal a FIDESZ szakértőjével, és 2008.05.29-én
Simon Domonkossal az MSZP szakértőjével. Mindketten jelezték, hogy komolyan veszik az aggályaimat és „megpróbálnak valamit tenni az ügyben”. A módosítók szavazásán Szanyi Tibor teljes vereséget szenvedett – legalább is a dohányreklámozás területén. Megbukott Koszorús postai úton történő dohányreklámozási javaslata is. Végül Kökény Mihályék kompromiszszumos javaslatát fogadta el a Parlament, amely engedi ugyan az élelmiszerboltokban a dohányreklámokat, de a jelenleginél lényegesen korlátozottabb formában. A direkt marketinges dohányreklámozás minden formája tiltásra került. Kommentár: A Grtv. módosításának parlamenti vitája során a dohányreklámozás kérdése másodlagos szerepet kapott. Az igazi vita azon volt, hogy a direkt marketing küldeményeket kizárólag azok kaphatják-e meg, akik azt kérik, vagy azoknak nem lehet küldeni, akik ezt kifejezetten tiltják. Végül a Kormány meghajolt a tavaly 23 milliárd forint forgalmat bonyolító direktmarketing lobbinak, és eredeti javaslatát visszavonva az utóbbi verziót támogatta. A kompromisszum valószínűleg az lett, hogy a dohányreklámozás területén nem történt liberalizálás. A direkt marketing lobbi érdekeit megjelenítő Szanyi Tibor és Koszorús László jelentős sikerét jelzi a Grtv. jelenlegi formában történő elfogadása, a dohányreklámozás kismértékű további korlátozása csak azt jelenti, hogy nem értek el száz százalékos eredményt. Annyi azonban bizonyos, a dohányzás elleni küzdelem pozíciói nemhogy tovább gyengültek, hanem némileg javultak is, ami a korrupt magyar valóság ismeretében nem kis eredmény. 2.) Lobbizás az egészségügyi tárcánál a.) A 10 ezer fős mintás reprezentatív dohányzási felmérés érdekében történő lobbizás. Előzmények: Még 2006 végén kezdtem meg a lobbizást az egészségügyi tárcánál egy 10 ezer fős mintás reprezentatív dohányzási felmérés beindítása érdekében. A tárcánál először megígérték kérésem teljesítését, majd Rapi Katalin államtitkár folyamatosan tájékoztatni kezdett a projekt állásáról. Elmondta, hogy az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) személyes kérésére felmérte a költségigényt, ami 15 millió forint, majd ezt az összeget be is állították a 2007. évi költségvetésbe. Később értesített, hogy az OEFI megkezdte a projekt módszertani előkészítését. Június végén untam meg a hitegetést, ekkor tájékozódtam az OEFI-nél, ahol kiderült: egy szó sem volt igaz Rapi államtitkár írásos tájékoztatásaiból. Nem kérte fel az OEFI-t a költségbecslésre, s értelemszerűen nem megkezdték meg a projekt módszertani előkészítését sem. Ugyanakkor a költségvetésben a 10 ezer fős mintás felmérésre valójában elkülönített forrást az utolsó fillérig lenyúlta a tárca, és többségében teljesen értelmetlen álprojektek finanszírozására fordította azt. 2008. január 11-én érdeklődtem Gyebnár Brigittánál a tárca Egészségpolitikai főosztályának szakmai tanácsadójánál, hogy idén sort kerítenek-e a beígért, de 2007-ben elsinkófált felmérés elkészíttetésére. Azt válaszolta, hogy amíg „nem áll össze” a tárca 2008 évi költségvetése, addig nem tud erről nyilatkozni. 2008. január 23-i dátummal megkaptam Rapi államtitkár 577-1/2008-0003EGP számú levelét, amelyet egy korábbi, a 10 ezer fős mintás dohányzási felmérés 2008-ban történő megvalósításának esélyeit firtató levelem válaszának szánt. Szó szerint ezt írta: „A 2008. évi Részletes Felhasználási Terv készítése jelenleg folyamatban van, így annak elemeiről tájékoztatást jelenleg nem áll módunkban nyújtani.”. 2008. február 11-én megint érdeklődtem Gyebnár Brigittánál de - tájékoztatása szerint - a tárca 2008. évi költségvetése még mindig „nem állt össze”. 2008. február 22-én, belefáradva a számtalan sikertelen telefonálgatásba, ismételten levelet írtam Rapi Katalinnak, aki május közepén viharos körülmények között távozott a tárcától, így válasz nélkül maradtam.
A második negyedéves fejlemények 2008. április 23-i dátumú levelében a tárcát az azóta szintén elhagyó Dr. Matejka Zsuzsanna kabinetfőnök válaszolt a Rapi Katalinnak írt levelemre. Ebben a 10 ezer fős mintás vizsgálatra vonatkozóan egyetlen mondattal tért ki. „Továbbá a 2008/2/lobbi iratszámú levelére vonatkozóan arról tudom Önt értesíteni, hogy jelenleg a tárca részletes felhasználási terve még nem került elfogadásra”. 2008. június 8-án ismét írásban feltettem a kérdést: Miután 2007-ben a beígért felmérésre szánt pénz „átcsoportosításra került”, tervezi-e a tárca, hogy 2008-ban pótolja azt, és elvégezteti ezt a felmérést? 2008. július 8-i dátummal egy új szereplő, Ábrahám Attila, a titokzatos tevékenységet folytató miniszteri megbízott válaszolt, miszerint 2008-ban nem terveznek 10 ezer fős vizsgálatot a magyarországi dohányzás mértékének felmérése érdekében. Kommentár: A tárca másfél éve – írásos ígérete ellenére - makacsul ellenáll a tisztázó felmérés elkészítésének Valószínűnek tartom, hogy azért, mert ha az megvalósulna, kiderülne: a minisztérium évek óta hamis jelentéseket, valótlan adatokat juttat el az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéhez a magyarországi dohányzás mértékéről. Tapasztalatom szerint meglepően nagy apparátus állítja elő a hamis adatokat, azok alapján következtetéseket vonnak le, miközben felmérés híján halvány fogalmuk sem lehet a valóságos helyzetről. A tárca június végén még arról értesített, hogy a kérdés megválaszolására Ábrahám Attila miniszteri megbízott irodájának „szakvéleményét” követően kerül sor. Ehelyett az egész téma Ábrahámhoz került. Hogy miniszteri megbízottként mit is csinál a tárcánál, az komoly rejtély, hiszen a tárca szervezeti és működési szabályzata „újraírás alatt áll”, ezért nem lehet ezt jelenleg megállapítani. Az azonban biztos, 2007 novemberi kinevezése óta egyetlen kézzelfogható tevékenységet sem lehet Ábrahám Attilához kötni, miközben az sem tudható, egyáltalán mire is van felhatalmazása a közigazgatásban értelmezhetetlen „miniszteri megbízott” titulussal rendelkező egykori olimpikon sportolónak. Korábban egyetlen témában volt alkalmam Ábrahámmal tárgyalni, akkor a Nemzeti Sporthivatal elnökeként, majd címzetes államtitkárként keményen harcolt a Forma 1-es dohányreklámozás fennmaradása érdekében. Miniszteri megbízotti munkájába minden esetre az is belefér, hogy egy sportcsatorna kommentátoraként kajak-kenu futamokat közvetítsen az olimpiáról. Helyettese, és egyetlen „szakmai” munkatársa pedig az a Péterfia Éva, aki 2005-ben Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott irodáját vezette, s valamennyi dohányzásszigorítással kapcsolatos ígéretét megszegte. Ráadásul az Országos Tisztifőorvosi Hivatal főosztályvezetőjeként rendre elfogadott gyógyszeripari pénzeket, többek között különféle impotens dohányzásellenes akciók finanszírozására, miközben az OTH ellenőrző hatóságként szakmai felügyeletet gyakorol e gyógyszeripari cégek felett. b.) A zárt terek levegőminőségi normáira vonatkozó lobbizás Előzmények: E jogszabályi kiegészítésére azért lenne szükség, mert az éttermi dohányzás bizonyítására ez a legjobb megoldás. A dohányzás tényét csak akkor tudnák objektíven bizonyítani az ÁNTSZ-ek szakemberei, ha meghatároznak egy nikotin-, és egy szénmonoxid koncentrációs határértéket, amelyet átlépve bírságolható lenne a katasztrofális mértékű illegális éttermi dohányzás. E határértékek megállapítása – a tárca tájékoztatása szerint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) feladata, s azokat „Az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi következményeiről” szóló egészségügyi miniszteri rendelet tartalmazza majd. Az ÁNTSZ-ről szóló 1991. évi törvény már előírta e normaértékek kidolgozását az OTH-nak, de 17 év sem volt rá elegendő. Falus Ferenc országos tisztifőorvos
még 2007. november 29-i lobbi megbeszélésünkön ígéretet tett az egy éve „beindult” előkészítő munka felgyorsítására. 2008. január 10-én érdeklődtem Falus úrnál, hogy áll a jogszabály előkészítése. Azt az üzenetet kaptam tőle, hogy az OTH – ígéretének megfelelően – felgyorsította a munkát, azzal el is készült, s a tervezetet átküldte a tárcához. Azóta a tárcánál jegelik az anyagot, egyelőre nem hajlandóak a rendelet kiadásához szükséges végső verziót elkészíteni, és azt tárcaközi egyeztetésre vinni. Második negyedéves fejlemények: 2008. április 14-én tájékozódtam Zvara Renátánál, az egészségügyi tárca jogásznál, akit a rendelet szakmai előkészítésével bíztak meg. Ő csak annyit tudott, hogy „felsőbb döntésre vár az anyag”. 2008. április 21-én újra érdeklődtem Zvara Renátánál, aki elmondta, hogy csúszni fog az előterjesztés, a tárca áprilisi jogalkotási tervéből ugyanis kimaradt. 2008. április 28-án Zvara Renáta azt közölte, hogy a tárca átszervezése miatt még nem történt érdemi fejlemény az ügyben. 2008. május 5-én és 19-én Zvara Renáta szintén nem tudott érdemi változásról beszámolni. 2008. május 26-án Zvara Renáta úgy tudta, hogy belátható időn belül döntés születhet az ügyben. 2008. június 18-án Zvara Renáta már sokkal pesszimistábban ítélte meg a rendelet jövőjét. Mint elmondta, egyelőre nem foglalkoznak azzal felsőbb szinten. Kommentár: Mivel az ÁNTSZ-ek a légszennyezettségi normaértékek nélkül nem képesek bizonyítani, hogy egy vendéglátóhelyen megfelelő-e a légelszívás, vagy sem, gyakorlatilag 8 éve szabotálják az ellenőrzéseket. Ezért alig akad olyan étterem, presszó, ahol betartanák a törvényi előírásokat. Számításom szerint mintegy 30 ezer alkalmazottnak kell emiatt dohányfüstös munkahelyen dolgoznia, kitéve magát az akár súlyos egészségkárosodásnak. Az egészségügyi tárca - Rapi Katalin államtitkár korábbi írásos ígéretét megszegve - eddig nem alkotta meg a megfelelő jogszabályt. c.) A nemdohányzók védelméről szóló XLII. törvény folyamatban lévő módosításával kapcsolatos lobbizás. Előzmények: A nemdohányzók védelméről szóló XLII. törvény (Ndtv.) elkerülhetetlen módosítását már 2006 végén demonstráció-sorozaton követeltem a tárcától, de süket fülekre találtam. Azóta többször is felhívtam a figyelmet e jogszabály súlyos anomáliáira. Az Európai Unió nyomására 2007 közepén végül mégis úgy határozott a tárca, hogy 2008. januárjában megnyitják a törvényt, és megkezdik annak módosítását. Eddig három egyeztetést tartottak erről az egészségvédelmi és dohányipari lobbi szervezetekkel, amelyekből a Füstirtók Egyesületét és engem szándékosan kihagytak. Ez a diszkrimináció nyilván annak szólhatott, hogy a tárca nehezen nyelte le szokatlanul erélyes érdekérvényesítési technikáimat, többek között az eddigi mintegy húsz demonstrációmat. Utoljára még 2007. október 31-én küldött a Füstirtók Alapítvány egy általam kidolgozott törvénymódosító javaslatot a tárcának, amire az szokása szerint egyetlen szót sem pazarolt. A dohányzási tilalom kiterjesztésének felvetése mellett, szót ejtettem benne a legkomikusabb ellentmondásokról is. A tárca 2008. február 28-án tette fel a honlapjára az Ndtv. társadalmi vitára bocsátott módosító javaslatait, amire mindössze 8 napig lehetet észrevételeket küldeni. Az anyag hemzsegett az ellentmondásoktól, amire - felkért lobbistaként - részletesen rámutattam. Horváth Ágnesék viszont legnagyobb meglepetésemre egyértelműen akceptáltak néhány 2007. október 31-i javaslatomat. 2008.03.04-én a Füstirtók Alapítványon keresztül küldtem
meg a tárcának újabb módosító javaslataimat. 2008.03.21-én három szakértő köztisztviselő bevonásával - a Füstirtók Egyesület elnökeként - fogadott Egresits Tímea a tárca helyettes kabinetfőnöke és másfél órán keresztül szövegszerű módosítási lehetőségekről beszélgettünk. Ez volt az első valóban konstruktív szakmai megbeszélésem a tárca képviselőivel. A második negyedéves fejlemények: A második negyedév elején telefonon számtalan alkalommal érdeklődtem, hogy áll a törvénytervezet, de kiderült, hogy teljesen ejtették a témát a tárcánál, ahol a minisztercserével és az ennél „fontosabb” törvények módosításával magyarázták a fejleményeket. 2008.06.08-án levelet írtam Székely Tamás miniszternek, mikorra várható a törvénytervezet újabb társadalmi vitája és annak tárcaegyeztetése? Júniusban 14 szer telefonáltam az ügyben, de semmiféle érdemi választ nem kaptam a tárcától. 2008.07.08-án Dr. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár válaszolt a miniszter helyett, és 57725/2008-0003EGP számú levelében kijelentette, hogy „a törvény módosításának jogi akadálya nincs”. Hozzátette: „Tájékoztatom, hogy az Nvt. Módosítása jelenleg szerepel a Kormány és az Egészségügyi Minisztérium 2008. II. félévi munkatervében az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításának részeként.”. Kommentár: A szocialisták kisebbségi kormányzása miatt jelentős változások történtek a tárcánál. Gyakorlatilag az egész vezérkar lecserélődött, és Vojnik Márta parlamenti képviselő államtitkári pozícióban gyakorolja a politikai ellenőrzést a szakemberként számon tartott miniszter felett. Az Ndtv. módosításának esélye továbbra is kétséges, éppen ezért a második félévben a legfontosabb lobbi feladatom a törvénymódosítás idei benyújtásának kiharcolása lesz. Ha ugyanis az idén nem kerül arra sor, jövőre, a választások előtti évben már keresztet vethetünk rá. Minden esetre komoly előrelépésnek tekinthető az államtitkár asszony levele, amely a kormány korábbi, elutasító álláspontjának megváltozását jelzi. Csak remélni tudom, hogy kitartó munkámmal nekem is volt némi szerepem a fordulat bekövetkeztében. Néhány hete tele voltak a lapok azzal, hogy az idén már nem kerül a Parlament elé a törvényjavaslat, s a kormányszóvivő „további társadalmi egyeztetések szükségességét” felvető mellébeszélése is ezt a forgatókönyvet valószínűsítette. Aztán a közelmúltban Kökény Mihály egyértelműen úgy foglalt állást, hogy mégis idén tárgyalja a törvényjavaslatot a Parlament. A tárcánál minden esetre hétpecsétes titokként kezelik, hogy az országos rekordnak számító közel egy éves társadalmi vitát követően milyen szövegjavaslat kerül a képviselők asztalára. Bízom benne, hogy ebbe még lehet beleszólásom. 3.) Lobbizás a dohányzás ellenőrzésének beindításáért a Parlamentben. Előzmények: Az MTV 2007. június. 27-i Szempont című műsorában riport készült a Parlamentben jogellenesen dohányzó képviselőkről. Ez a riport fényképekkel illusztrálva beismerő vallomásokkal ellátva mindenki számára megtekinthető a www.mtv.hu honlap Szempont című ablakára kattintva. A Füstirtók Egyesület elnökeként bejelentést tettem a beazonosíthatóan jogsértő honatyák, így a volt egészségügyi miniszter Molnár Lajos, valamint Hagyó Miklós, Suchmann Tamás, Szanyi Tibor, Tóth Károly, Katona Béla és Tasnádi Péter ellen az V-XIII. kerületi ÁNTSZ-nél, kérve, hogy a törvény által kiszabható legmagasabb egészségvédelmi bírsággal sújtsa őket. Az V. kerületi ÁNTSZ korábbi gyakorlatában már volt precedens parlamenti képviselők megbírságolására. A Füstirtók Egyesület 2002-ben egy a TV2-ben sugárzott felvétel alapján kérte fel a hatóságot a Lamperth Mónika elleni egészségvédelmi eljárás lefolytatására, ami 10 ezer forintjába került a miniszter asszonynak.
Az egyesület - újságokban megjelent fényképekkel bizonyított - bejelentése nyomán bírságolta meg 2004-ben ugyan ekkora összegre az ÁNTSZ Fedor Vilmos, Gál J. Zoltán és Kálmán András országgyűlési képviselőket is, akik szintén jogellenesen dohányoztak a Parlamentben. Ismerve a kerületi ÁNTSZ vezetők páni félelmét a politikusoktól, a bejelentés előtt állásfoglalást kértem dr. Falus Ferenctől az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) vezetőjétől: jogosult-e az ÁNTSZ a parlamenti képviselők bírságolására. Falus Ferenc 2007. 07.11-én úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen az ÁNTSZ jogosult az ellenőrzésekre és a bírságolásra. Kormos Róbert az V-XIII. kerületi ÁNTSZ vezetője azonban ennek ellenére nem volt hajlandó megkezdeni az eljárást, arra hivatkozva, hogy a jogi szabályozás nem egyértelmű. Elmondta: a probléma tisztázása érdekében az ÁNTSZ Közép-Magyarországi Regionális Intézetéhez fordult. 2007.07.15-én A Füstirtók Alapítvány felkért, kezdjek lobbizni annak érdekében, hogy mielőbb elinduljon egy szakszerű egészségvédelmi eljárás a jogsértő parlamenti képviselők-, a jogellenes dohányzóhelyek kijelölése, fenntartása és a jogellenes dohányzás pártolása miatt pedig a Parlament, mint közforgalmú intézmény, valamint a felelős személy ellen. 2007. október 7-én, levélben fordultam a Dr. Csaba Károlyhoz, az ÁNTSZ Középmagyarországi Regionális Intézet vezetőjéhez, hogy utasítsák az V-XIII. kerületi ÁNTSZ vezetőjét az országgyűlési képviselők és a Parlament elleni eljárás lefolytatására. Csaba Károly ehelyett Falus Ferenchez fordult a kételyeivel. 2007. október 8-án Dr. Kormos Róbertnél érdeklődtem, hogyan áll a parlamenti képviselők bírságolásával. Kiderült, semmit nem kíván tenni az ügyben, továbbra is közvetlen főnökének Csaba Károlynak, az utasítására vár. 2007. december 12-én a Közép-magyarországi Regionális Intézet végre kiizzadta saját, az OTH állásfoglalásnál lényegesen árnyaltabb állásfoglalását. Minden esetre a parlamenti dohányzóhely kijelölésekkel és a képviselők dohányzásával kapcsolatban elismerték a hatáskörüket. 2007. december 13-án sikerült beszélnem Kormos Róberttel. Kiderült, ő is megkapta főnöke Dr. Csaba Károly állásfoglalását. Ennek következtében nem kis félelemmel a szívében megkezdte a Füstirtók Egyesület még 2007. június 29-én beadott de eddig jogellenesen jegelt kérelme alapján az egészségvédelmi eljárást a hét képviselő ellen. 2008.02.21-én, 240 nappal a Füstirtók Egyesület bejelentése után végre megszülettek a határozatok. Mind a hét parlamenti képviselő maximális – ötvenezer forintos - bírságot kapott. Közülük ketten – Szanyi Tibor és Tóth Károly fellebbeztek. 2008.02.25-én a Füstirtók Egyesület bejelentette, hogy Kuncze Gábor SZDSZ, Suchmann Tamás, Szanyi Tibor, és Katona Béla MSZP parlamenti képviselők 2008. február 18-án a Parlamentben nem a kijelölt dohányzóhelyen dohányzott és ezért felkérte az ÁNTSZ-t, hogy a törvény által kiszabható legmagasabb egészségvédelmi bírsággal sújtsa. Bejelentését arra alapozta, hogy az RTL Club 2008. február 21-i Házon kívül című műsorában riport készült a Parlamentben jogellenesen dohányzó képviselőkről. AZ RTL Klub „Házon kívül” című műsora bizonyította, hogy az Országház gazdasági igazgatója körlevélben jelölt ki több közforgalmú folyosószakaszt dohányzóhelynek, valamint, hogy a hordozható „kijelölt dohányzóhely” táblák továbbra is megvannak. A felsoroltak a Ndtv.-be ütköznek, hiszen dohányzóhelyet csak ott lehet kijelölni, ahol nemdohányzó nem fordulhat elő és az percenként nem változtatható. Innentől három ágra szakadt a parlamenti dohányzással kapcsolatos lobbi tevékenységem. Egyrészt az lett a feladatom, hogy a fellebbezéseket másodfokon elbíráló regionális ÁNTSZ-t minél gyorsabb határozathozatalra bírjam, másrészt, hogy az V-XIII. kerületi ÁNTSZ-t rávegyem az RTL Klub által leleplezett honatyák megbírságolására, harmadrészt pedig, hogy az ÁNTSZ a Füstirtók Egyesület közérdekű bejelentésében foglaltaknak megfelelően kezdjen vizsgálatot a Parlamenttel, mint intézménnyel és a felelős személlyel szemben a 2007. június 29-i bejelentés alapján is. 2008.03.13-án és 17-én érdeklődtem Kormos Róbertnél, hogy megkezdték-e az egészségvédelmi eljárást az RTL Klub riportja alapján. A tiszti főorvos mindkétszer azt válaszolta, hogy amíg az első eljárásban nem kapja meg a másodfokú határozatokat, addig nem kezdi el
ezt az eljárást. Mikor említettem neki, hogy ez súlyosan jogsértő, azt felelte, hogy akkor sem. 2008.03.21-én végre megtört a jég és 267 nappal a bejelentést követően a kerületi ÁNTSZ ellenőrzést tartott a Parlamentben. Ugyanakkor kiderült, hogy az ellenőrzés során nem állapították meg a felelős személy kilétét sem. A második negyedéves fejlemények: Második negyedéves lobbi tevékenységem meghatározó részét az ÁNTSZ különböző vezetőinek győzködésével töltöttem, annak érdekében, hogy végre tartassák be az immár 8 éve hatályos törvényt. Számításaim szerint Kormos Róberttel három hónap alatt 17 alkalommal beszéltem telefonon, de a felelős személy és az intézmény megbírságolásától makacsul elzárkózott. Ezért ismét feletteséhez az ÁNTSZ közép-magyarországi Regionális Intézetének vezetőjéhez Dr. Csaba Károlyhoz fordultam, lobbi megbeszélést kezdeményezve. 2008.06.23-án fogadott Csaba úr, a megbeszélésen részt vett a helyettese dr. Végh Erzsébet és a vezető jogtanácsos Dr. Alács Zsuzsanna is. A tárgyaláson Csaba Károly elismerte, hogy igen lassan zajlik a Füstirtók Egyesület két közérdekű bejelentésének kivizsgálása, amit a „jogszabály nehéz értelmezhetőségével” magyarázott. Ugyanakkor feladta korábbi álláspontját, és a felelős személy bírságolását már szükségszerűnek ítélte. Az intézmény bírságolásával kapcsolatban azonban komoly jogértelmezési vitába bonyolódtunk. Álláspontom szerint az Ndtv. 7. § (1) bekezdése teljesen egyértelmű: „A dohányzással, a dohányzóhely kijelölésével összefüggő e törvényben foglalt korlátozást, illetve kötelezettséget megszegő természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egészségvédelmi bírság, a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó, e törvényben meghatározott tilalom megszegése esetén a külön jogszabály szerinti fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére köteles.”. Ebből az következik, hogy az intézménynek mindenképpen bírságot kell fizetnie, ellenkező esetben miért szerepelne az (1) bekezdés felsorolásában. Ha elég lenne csak a felelős személyt bírságolni, akkor az intézményre nem volna érvényes a „megfizetésére köteles” kitétel. Felelős személy ugyanis csak természetes személy lehet. A törvény (2) paragrafusa szerint: „Egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles a 4. § (9) bekezdésében megjelölt személy is, aki a dohányzásra, illetőleg a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó, e törvényben foglalt tilalmak, korlátozások betartását feladatkörében nem érvényesíti. Az „is” szó azt jelenti, hogy nem csak a törvényben foglalt korlátozást, illetve kötelezettséget megszegő természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság köteles egészségvédelmi bírság megfizetésére, hanem a felelős személy is, aki az (1) bekezdésben szereplő felsorolásból kimaradt. A törvény (3) paragrafusa szerint: „Egészségvédelmi bírság csak azon természetes személy ellen szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte, és saját jövedelemmel rendelkezik. (4) Az egészségvédelmi bírság összege a) a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft; b) a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást, illetőleg a dohánytermékek forgalmazását érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén ba) legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve bb) legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.”. Csaba Károly a megbeszélésen ragaszkodott ahhoz, hogy az „illetve” szó „vagy” jelentésű. Ez azonban jogi képtelenség, mert az (1) és (2) bekezdésekből egyértelműen következik an-
nak„és” jelentése, azt félremagyarázni nem lehet. Egyébként is miért adna a jogalkotó a jogalkalmazónak olyan politikai hatalmat, amely alapján szabadon dönthetne, mikor bírságolja a felelős személyt, és mikor az intézményt? A felelős személy a gyakorlatban többnyire alacsony beosztású, a dohányzási előírásokat betartatni képtelen kistisztviselő. Ha kizárólag őket bírságolná az ÁNTSZ, úgy ártatlan embereket hurcolna meg, miközben a valódi felelős, az intézmény vezetője és maga az intézmény büntetlenül megúszhatná a jogsértést. A legutolsó információim szerint jelenleg ott tart az ügy, hogy az MTV 1 leleplező riportja alapján kezdeményezett eljárás során mind a hét parlamenti képviselő meg lett bírságolva, közülük egy fordult bírósághoz, a többi fizetett. Sem a felelős személy, sem az intézmény ellen nem indult eljárás. Az RTL Klub leleplező riportja alapján kezdeményezett eljárás során a négy parlamenti képviselő ellen júliusban (!) indult eljárás, bírságolásuk a közelmúltban megtörtént. Kormos Róbert írásbeli tájékoztatása szerint a felelős személy ellen eljárás indult, de bírság kiszabására még nem került sor. Az intézmény ellen nem indult eljárás. A teljes körű vizsgálat lezárása és a törvény 8 év utáni egyértelmű értelmezése érdekében lobbi megbeszélést kezdeményeztem Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvosnál. 2008.07.11én fogadott Falus Ferenc. A megbeszélésen részt vett Csaba Károly is. Arra kértem, utasítsa a regionális és kerületi ÁNTSZ-t, hogy mindkét bejelentett esetben folytassa le a felelős személy és az intézmény ellen is az egészségvédelmi eljárást. Falus Ferenc kitérő választ adott, csupán azt ígérte meg, hogy alaposan tanulmányozza majd a felvetetésemet, s döntéséről értesíteni fog. Kommentár: Sem a kerületi, sem a felügyeletét gyakorló regionális ÁNTSZ nem hajlandó egy több mint 8 éve hatályos törvényt betartatni a Parlamenttel. Elég szégyen, hogy azok szegik meg a leggátlástalanabbul az előírásokat, akik megalkották a törvényt. Igazi lobbistának való kihívás lesz jogkövető magatartásra bírnom a jogsértőknek falazó ellenőrző hatóságokat. Véleményem szerint itt tudatos együttműködés zajlik, hiszen a törvény ezen a téren egyértelmű. Az érintett hatóságok mégis eljátsszák, mintha nem tudnák azt értelmezni. Ezek után joggal merül fel a kérdés: 1999-óta az Ndtv. által előírtak betartásának ellenőrzésekor milyen gyakran és milyen szigorral járhattak el országszerte az ÁNTSZ-ek, ha 2008 közepén még jogértelmezési gondjaik adódtak? Gyaníthatóan még egyetlen szabályos eljárás lefolytatására sem került sor Magyarországon, intézményvezetői pozícióban lévő felelős személyt is alig néhányat bírságoltak meg, az intézmények felelősségre vonására pedig tudtommal három esetben került eddig sor. Ezzel magyarázható, hogy a közforgalmú intézményekben mind a mai napig tömegesen szegik meg az Ndtv. előírásait, miközben az ÁNTSZ-ek jogsértő gyakorlatának semmiféle konzekvenciája sincsen. 4.) Lobbizás a jogellenes dohányreklámozás elleni hatékony fellépés kikényszerítése édekében a fogyasztóvédelmi hatóságoknál. Előzmények: A fogyasztóvédelmi hatóságoknak az illegális dohányreklámozást megengedő, elnéző, sokszor támogató magatartása még 2001-re vezethető vissza, amikor a módosított gazdasági reklámtörvény betiltotta a közterületi dohányreklámozást. A dohányipar ettől kezdve az élelmiszer boltok homlokzatait rakta tele dohányreklámokkal arra hivatkozva, hogy azok eladási helynek minősülnek, és az új törvény erre lehetőséget ad. Szécsi László profeszszor 2002. február 20-án elégelte meg, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok elfogadták ezt az álságos jogértelmezést, és tucatjával indított pereket emiatt a Fővárosi Bíróságon. A Füstirtók Egyesülete intenzíven beszállt Szécsi mellett az illegális reklámok eltüntetéséért, s elsősorban a hatóságok, minisztériumok álláspontjának megváltoztatása érdekében lobbizott. Három évnek kellett eltelnie, mire az egységes bírósági jogértelmezést elfogadva a fogyasztóvédelmi hatóságok tiltani kezdték a homlokzati dohányreklámokat, s 2005 közepén végleg megszűnt
ez a gyerekeket célzó, becslések szerint mintegy 3 milliárd forint évi forgalmat bonyolító jogellenes reklámpiaci szegmens. A dohányipar ekkor taktikát váltott, és az élelmiszerboltok pénztárai felett elhelyezett cigarettásbokszon kezdték reklámozni a cigarettát. A Füstirtók Egyesülete 2005 decembere óta 178 reklám-felügyeleti eljárást indított a jogellenes, pénztár feletti dohányreklámok, internetes-, cigarettás dobozokba helyezett-, valamint direkt marketing útján terjesztett reklámok dömpingje ellen. Bejelentéseinek kisebbik részét a fogyasztóvédelem hosszas csatározásokat követően büntetni kezdte, s eddig mintegy 800 millió forint bírságot szabtak már ki jogerősen az egyesület kezdeményezésére. A főbb alapelvekben azonban kezdetektől a dohányipar oldalára álltak és számtalan jogellenes reklámforma fennmaradását támogatták. Ezért a Füstirtók Egyesülete mintegy 40 pert indított a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) ellen. Az NFH ugyanis a dohányiparnak adott igazat, amikor jogszerűnek találta, ha nem cigarettát reklámozó óriásplakátokon ismert emberek dohányzó fényképe szerepelt. Szaklapnak minősített nem szaklapokat, és emiatt engedélyezte az azokban megjelentetett dohányreklámokat. Jogszerűnek tartotta az élelmiszerbolti cigaretta promóciókat. Nem tekintette sajtóterméknek a cigarettásbokszokon elhelyezett dohányreklámokat, így nem tartották kötelező elemnek, hogy azokon legalább az ár, a kátrány és nikotin tartalom szerepeljen, valamint hosszú évekig szemet hunytak a Forma 1-es futamokon kihelyezett, egészségvédelmi felirat nélküli dohányreklámok felett. E felsorolt jogvitákban a fogyasztóvédelem kivétel nélkül a dohányipart támogatta, a bíróságok viszont valamennyi esetben jogellenesnek minősítették a jogértelmezését. Az NFH-nál a dohányreklám szabályozás tendenciózus, következetesen jogellenes, dohányipart támogató értelmezése miatt soha senkit nem vontak még akár fegyelmi szinten sem felelősségre, miközben évekig fenntartották amúgy jogellenesnek minősülő dohányreklámok ezreit. A Füstirtók Egyesület 2007 novemberében nyerte meg az első perét az NFH-val szemben, amit eddig további 33 követett. Amikor az NFH észlelte, hogy ismét elbukta a jogértelmezési csatát, taktikát váltott. Visszavonta valamennyi perrel támadott határozatát, de mindig csak a kitűzött tárgyalási nap előtt egy-két nappal. Ezzel további hónapokig haladékot adott a dohányiparnak ara, hogy ne kelljen levenniük az egyértelműen jogellenes reklámokat. Az eddig visszavont 34 másodfokú határozat egyben arra kötelezte az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóságot, hogy a Füstirtók Egyesület jogi álláspontjának megfelelő új határozatokat adjanak ki. Az első negyedévben egyetlen új határozat meghozatalára sem került sor, ezért a Füstirtók Alapítvány arra kért fel, hogy lobbizzak a fogyasztóvédelmi hatóságoknál: kezdjék meg az új elsőfokú határozatok kiadását, s jelentős bírságok kiszabásával vegyék el a dohányipar kedvét a jogsértő dohányreklámozási gyakorlatuk folytatásától. a.) Lobbizás a Közép-Magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél (FF) A második negyedévben dr. Farkas Norbert lett a jogi osztály vezetője, s lobbistaként vele tartottam szakmai megbeszéléseket telefonon. Ő hamar belátta, hogy a korábbi gyakorlat tarthatatlan, ezért ígéretet tett arra, hogy az NFH által megsemmisített határozataik helyett a bírósági álláspontnak megfelelő új határozatokat hoznak. Állta is a szavát: 2008.június 30-ig 68 olyan új elsőfokú döntés született, amely a korábban jogszerűnek minősített reklámokat jogellenesnek találta, és 157 millió (!) forint bírságot vetettek ki a reklámozókra, illetve a közzétevőkre. Emellett Farkas új gyakorlatot vezetett be a kérésemre. Ma már akkor is teljes körben lefolytatják a reklám-felügyeleti eljárásokat, ha álláspontjuk szerint jogszerű a dohányreklámozás. Erre azért van szükség, mert egy korábbi bejelentésemre nem vizsgálták meg a MATCH 21 budapesti üzletében kihelyezett dohányreklámokat. Arra hivatkoztak, hogy egy üzletében látták a reklámot és az jogszerű volt. Utóbb a bíróság jogellenesnek minősítette ezt a reklámot, de a másik húsz boltban nem lettek azok lefényképezve, így utólag nem lehetett
bizonyítani, hogy ott voltak. A MATCH és a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. megúszta a felelősségre vonást, s mintegy 60 millió forint bírság megfizetését. b.) Lobbizás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál (NFH) A Füstirtók Alapítvány arra kért, vegyem rá az NFH-t, ne vonja vissza ítélethirdetés előtt a határozatait, várjuk meg a bíróság döntését. Sajnos az NFH presztizs okok miatt nem volt hajlandó akceptálni a kérésemet, ami a magyar adófizetőknek sok millió forintjába kerül majd. Miután az NFH 6 esetben elvesztette a pert, belátta, hogy valamennyi további perében is vesztes lesz. Ezért kezdte az ítélethirdetés előtt visszavonni azokat. Ebben az esetben a bíróság végzéssel megszünteti a pert, s az NFH perstatisztikájában nem is szerepelteti azt. Olyan, mintha nem is lett volna per. A perstatisztika megkozmetikázásának azonban az az ára, hogy a visszavonó határozatot a dohányipar megtámadhatja a bíróságon. Ha ítélet született volna, akkor a dohányiparnak nem lett volna módja a fellebbezésre. A dohányipar élt is a lehetőséggel, így 34 új per indul a közeljövőben, amelyek valós költségeit az adófizetők pénze bánja. A perköltség ugyanis köszönő viszonyban sincsen a bíróságok fenntartási költségeinek egy perre eső összegével. A végeredmény tehát az, hogy az NFH két évig fenntartott egy jogellenes dohányreklámozási gyakorlatot, amit úgy kíván elleplezni, hogy ítélethirdetés előtt visszavonta jogellenes határozatait. Mintha semmi sem történt volna.
Félix Péter egyéni lobbista
