Negyedéves lobbi-tevékenységi tájékoztató a 2008. 01.01-2008.03.31 közötti időszakról A.) Lobbi tevékenységem célja A közhasznú Füstirtók a Gyermekdohányzás Ellen Alapítvány (1026 Budapest Gábor Áron út 54/A., bejegyzés sorszáma: Fővárosi Bíróság 8824) felkérésére és megbízásából, a gyermekdohányzás csökkentését érdemben segítő hatékonyabb jogszabályi környezet kialakítása, addig pedig a meglévő törvények betartatásának előmozdítása a fő feladatom. Ennek érdekében első negyedévben az egészségügyi tárcánál, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, a Közép-Magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál, az ÁNTSZ Közép-Magyarországi Regionális Intézeténél, és az ÁNTSZ V-XIII. kerületi Intézeténél folytattam lobbi tevékenységet. Az első negyedévben a korábbiakhoz képest jelentősen növeltem lobbi tevékenységemet, elsősorban a hirtelen felgyorsuló jogalkotási folyamatnak köszönhetően. Helyhiány miatt a tavalyi lobbi jelentéseimben foglaltakat most nem ismétlem újra meg, helyette egy-egy konkrét lobbi esemény ismertetésekor összefoglalom a korábban történteket. B.) Konkrét lépések 1.) Lobbizás az egészségügyi tárcánál a.) A 10 ezer fős mintás reprezentatív dohányzási felmérés érdekében történő lobbizás. Előzmények: Még 2006 végén kezdtem meg a lobbizást az egészségügyi tárcánál egy 10 ezer fős mintás reprezentatív dohányzási felmérés beindítása érdekében. A tárcánál először megígérték kérésem teljesítését, majd Rapi Katalin államtitkár folyamatosan tájékoztatni kezdett a projekt állásáról. Elmondta, hogy az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) személyes kérésére felmérte a költségigényt, ami 15 millió forint, majd ezt az összeget be is állították a 2007. évi költségvetésbe. Később értesített, hogy az OEFI megkezdte a projekt módszertani előkészítését. Június végén untam meg a hitegetést, ekkor tájékozódtam az OEFI-nél, ahol kiderült: egy szó sem volt igaz Rapi államtitkár írásos tájékoztatásaiból. Nem kérte fel az OEFI-t a költségbecslésre, s értelemszerűen nem megkezdték meg a projekt módszertani előkészítését sem. Ugyanakkor a költségvetésben a 10 ezer fős mintás felmérésre elkülönített forrást az utolsó fillérig lenyúlta a tárca, és többségében teljesen értelmetlen álprojektek finanszírozására fordította azt. Az első negyedéves fejlemények: 2008. január 11-én érdeklődtem Gyebnár Brigittánál a tárca Egészségpolitikai főosztályának szakmai tanácsadójánál, hogy sort kerítenek-e a beígért, de 2007-ben elsinkófált felmérés elkészíttetésére. Azt válaszolta, hogy amíg „nem áll össze” a tárca 2008 évi költségvetése, addig nem tud erről nyilatkozni. 2008. január 23-i dátummal megkaptam Rapi államtitkár 577-1/2008-0003EGP számú levelét, amelyet egy korábbi, a 10 ezer fős mintás dohányzási felmérés 2008-ban történő megvalósításának esélyeit firtató levelem válaszának szánt. Szó szerint ezt válaszolta: „A 2008. évi Részletes Felhasználási Terv készítése jelenleg folyamatban van, így annak elemeiről tájékoztatást jelenleg nem áll módunkban nyújtani.”. 2008. január 31-én egy – alapvetően más tárgyban tartott lobbi megbeszélésen – újra feltettem ezt a kérdést Engelbrecht Imrének az Egészségpolitikai főosztály helyettes vezetőjének.
Ő személy szerint hasznosnak találta a felmérés esetleges elkészítését, de kijelentette, hogy arról Rapi Katalin államtitkár dönt majd. 2008. február 11-én megint érdeklődtem Gyebnár Brigittánál de - tájékoztatása szerint - a tárca 2008. évi költségvetése még mindig „nem állt össze”. 2008. február 22-én, belefáradva a számtalan sikertelen telefonálgatásba, ismételten levelet írtam Rapi Katalinnak. Az első negyedévben – a 30 napos válaszadás jogszabályi kötelezettségét megszegve – nem kaptam tőle választ. 2008. március 21-én - egy alapvetően más tárgyban tartott és a későbbiekben ismertetett lobbi megbeszélésen - érdeklődtem Egresits Tímeánál a tárca helyettes kabinetfőnökénél, hogyan áll a helyzet, de nem tudott konkrétumokat mondani. Kommentár: A tárca másfél éve – ígérete ellenére - makacsul ellenáll a tisztázó felmérés elkészítésének Valószínűnek tartom, hogy azért, mert ha az megvalósulna, kiderülne: a tárca évek óta hamis jelentéseket, valótlan adatokat juttat el az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéhez a magyarországi dohányzás mértékéről. Tapasztalatom szerint meglepően nagy apparátus állítja elő a hamis adatokat, azok alapján következtetéseket vonnak le, miközben felmérés híján halvány fogalmuk sem lehet a valóságos helyzetről. b.) A zárt terek levegőminőségi normáira vonatkozó lobbizás Előzmények: E jogszabályi kiegészítésére azért lenne szükség, mert az éttermi dohányzás bizonyítására ez a legjobb megoldás. A füstelszívás hatékonyságát csak akkor tudnák objektíven mérni az ÁNTSZ-ek szakemberei, ha meghatároznak egy nikotin-, és egy szénmonoxid koncentrációs határértéket, amelyet átlépve bírságolható lenne a katasztrofális mértékű illegális éttermi dohányzás. E határértékek megállapítása – a tárca tájékoztatása szerint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) feladata, s azokat „Az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi következményeiről” szóló egészségügyi miniszteri rendelet tartalmazza majd. Az ÁNTSZ-ről szóló 1991. évi törvény már előírta e normaértékek kidolgozását az OTH-nak, de 17 év sem volt rá eddig elegendő. Falus Ferenc országos tisztifőorvos még 2007. november 29-i lobbi megbeszélésünkön ígéretet tett az egy éve „beindult” előkészítő munka felgyorsítására. Az első negyedéves fejlemények: 2008. január 10-én érdeklődtem Falus Ferenc országos tisztifőorvosnál, hogy áll a jogszabály előkészítése. Azt az üzenetet kaptam tőle, hogy az OTH – ígéretének megfelelően – felgyorsította a munkát, azzal el is készült, s a tervezetet átküldte a tárcához. 2008. január 18-án tájékozódtam Zvara Renátánál, az egészségügyi tárca jogásznál, akit a rendelet szakmai előkészítésével bíztak meg. Ő megerősítette, megkapták az OTH-tól az anyagot, még át kell néznie. 2008. február 25-én újra érdeklődtem Zvara Renátánál, aki elmondta, hogy gyakorlatilag kész a rendelettervezet, az „felsőbb jóváhagyásra vár”, de úgy vélte, hogy a szakmapolitikai egyeztetés egyenlőre nem várható, mert ez csak áprilisra van beállítva a tárca jogalkotási tervébe. 2008. március 25-én Zvara Renáta azt közölte, hogy a tárca vezetése újabb észrevételeket tett az anyagra, így az várhatóan a második negyedévben kerül az igazságügyi-, és a pénzügyi tárcához első egyeztetésre. Kommentár: Mivel az ÁNTSZ-ek a légszennyezettségi normaértékek nélkül nem képesek bizonyítani, hogy egy vendéglátóhelyen megfelelő-e a légelszívás, vagy sem, gyakorlatilag 8 éve szabotálják az ellenőrzéseket. Ezért alig akad olyan étterem, presszó, ahol betartanák a
törvényi előírásokat. Számításom szerint mintegy 30 ezer alkalmazottnak kell emiatt dohányfüstös munkahelyen dolgoznia, kitéve magát az akár súlyos egészségkárosodásnak. Az egészségügyi tárca - Rapi Katalin államtitkár írásos ígéretét megszegve - eddig nem alkotta meg a megfelelő jogszabályt. c.) A nemdohányzók védelméről szóló XLII. törvény folyamatban lévő módosításával kapcsolatos lobbizás. Előzmények: A nemdohányzók védelméről szóló XLII. törvény (Ndtv.) elkerülhetetlen módosítását már 2006 végén demonstráció-sorozaton követeltem a tárcától, de süket fülekre találtam. Azóta többször is felhívtam a figyelmet e jogszabály súlyos anomáliáira. Például arra, hogy akár az osztályteremben, óra alatt is rágyújthatna az általános iskolások túlnyomó többsége, mivel az Ndtv. 7. § 13. bekezdése szerint a közoktatási intézménynek az e törvény szerint elrendelt dohányzási tilalmat megsértő, 14. életévét betöltött tanulójával szemben, külön jogszabály szerint fegyelmi eljárás folytatható. Ebből következően az Ndvt. több mint 8 évvel ezelőtti hatálybalépése óta semmilyen jogi eszköz nem áll a pedagógusok rendelkezésére a 14. évüket be nem töltött gyermekek dohányzásának szankcionálására. Sajnos messze nem ez az egyetlen abszurd részlete ennek a tragikusan gyenge jogszabálynak. A 2. § (8) bekezdése szerint: „A munkavállalók munkahelyi dohányzásának, valamint a dohányzóhelyek munkavállalók részére történő kijelölésének feltételeire külön jogszabály, valamint a munkáltató rendelkezései irányadóak.”. Ilyen jogszabály azonban nyolc éve nem „született”. A 7. § (1) bekezdése szerint: „A munkavállalóknak, illetőleg a munkáltatóknak az adott munkahelyet érintő dohányzási korlátozást, illetve a dohányzóhely munkavállalók részére történő kijelölésének kötelezettségét sértő magatartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket külön törvény szabályozza.”. Ilyen törvényt azonban nyolc éve szintén nem alkotott a Parlament. Magyarországon tehát jelenleg egyetlen hatóság sem jogosult a munkahelyi dohányzás ellenőrzésére és szankcionálására. Az ÁNTSZ-ek mégis évek óta felhatalmazás nélkül – igaz ímmel-ámmal - bírságolják a munkaadókat és a munkavállalókat, legutóbb a „Csillagszóró Hadművelet” fedőnevű kampány során vetettek ki jogsértő módon bírságokat. 2006-ban a korábban kilátásba helyezett, majd a dohányiparral történt „egyeztetések” hatására elvetett szigorítások helyett a dohányiparnak megfelelő alibi intézkedésekkel módosították a törvényt. Így például az Ndtv. 4.§ (7) bekezdése szerint az iskolaszék, az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Csakhogy iskolaszéket létrehozni nem kötelező. Nem is alakítanak, például a budapesti II. kerület 14 érintett közoktatási intézménye közül csak kettőben van ilyen. Ahol viszont nincs, ott kötelező dohányzóhelyet kijelölni, és nincsen jogi lehetőség a teljes „füstmentesítésre”. Az Európai Unió nyomására 2007 tavaszán végül mégis úgy határozott a tárca, hogy 2008. januárjában megnyitják a törvényt, és megkezdik annak módosítását. Első lépésként 2007. júniusában hívtak össze egy szakmai értekezletet, amelyre sem engem, sem a dohányzás viszszaszorításáért torony magasan a legtöbbet tevő Füstirtók Egyesületet nem hívták meg. 2007 őszén újabb megbeszélést tartottak az érintett dohányipari, vendéglátós és egészségvédelmi szervezetekkel. Gáti Miklós a Miniszteri Kabinet politikai tanácsadója tájékoztatása szerint ekkor azért hagytak ki engem, illetve a Füstirtókat, mert a dohányipari szervezetek azzal zsarolták meg a minisztériumot: ha a Füstirtók is ott lesznek, ők nem jönnek el. A tárca természetesen a dohányipart választotta. 2008. januárjában a Füstirtók Alapítvány - a Füstirtók Egyesület társszervezete - értesült arról, hogy a tárca elkészítette az Ndtv. módosításának első változatát, amelyet társadalmi vitára küldött, s amelyről az egyesületet természetesen megint „elfelejtették értesíteni”. Ekkor kaptam az alapítványtól a felkérést, hogy teljes erővel szálljak be a módosítási vitába.
2008. március 18-án került sor a tárcánál a törvényjavaslat társadalmi vitájára. Ide Gáti Miklós tájékoztatása szerint azért nem hívtak meg, sem engem, sem az egyesületet, mert az egyesületnek is én vagyok az elnöke, a lobbistáknak viszont „majd egy más alkalommal” tartanak megbeszélést. Ez az érvelés erősen sántít, hiszen a Füstirtók Egyesület volt az egyetlen társadalmi szervezet, amelyet nem hívtak meg, miközben a legnagyobb dohányipari lobbi szervezet a Magyar Dohányipari Szövetség főlobbista ügyvezető elnöke Patai András, valamint a szintén közismerten aktív lobbista, a Philip Morris Magyarország két prominens lobbistája Liptovszky György és Pálfalvi Márta is meghívást kapott. Szintén ott volt a megbeszélésen az érdemi tevékenységet már nem végző, több mint hárommillió forint pályázati pénzzel elszámolni nem tudó Országos Dohányfüstmentes Egyesület egyetlen, a dohányzás ellen valóban aktívan fellépő tagja, az egyesület visszaéléseiben semmiféle szerepet nem játszó Szécsi László is, aki a közvetlen közelemben ült a Parlamentben korábban szervezett lobbi értekezleten. A Füstirtók Egyesület és a személyes diszkriminációm nyilván annak szólhatott, hogy a tárca nehezen nyelte le a szokatlanul erélyes érdekérvényesítési technikáimat, többek között az eddigi mintegy húsz demonstrációmat. Az első negyedéves fejlemények: Utoljára még 2007. október 31-én küldött a Füstirtók Alapítvány egy általam kidolgozott törvénymódosító javaslatot a tárcának, amire szokása szerint egyetlen szót sem pazarolt. A teljes dohányzási tilalom felvetése mellett, szót ejtettem benne a legkomikusabb ellentmondásokról is. A tárca 2008. február 28-án tette fel a honlapjára az Ndtv. társadalmi vitára bocsátott módosító javaslatait, amire - szokásának megfelelően - mindössze 8 napig lehetet észrevételeket küldeni. Az anyag hemzsegett az ellentmondásoktól, amire - felkért lobbistaként részletesen rámutattam. Március 3-án kiderült, hogy egy rossz verziót tett közzé a minisztérium, amelyben elfelejtette feltüntetni a szerinte hatályon kívül helyezendő részeket. Kezdhettem előröl a módosító javaslatok elkészítését amelyekre immár csak 4 napot hagyott a tárca. Ezt nevezik manapság társadalmi vitának. Horváth Ágnesék viszont legnagyobb meglepetésemre egyértelműen akceptáltak néhány 2007. október 31-i javaslatomat. Így például az Ndtv. előírásait alkalmazva lehet majd az ÁNTSZ-eknek munkahelyen ellenőrizni a dohányzási szabályok betartását, mivel javaslatomra, 8 év után kikerült a külön jogszabályra és törvényre való utalás. A 14. évüket be nem töltött tanulók ellen is lehet majd fegyelmi eljárást indítani, ha dohányoznak az iskolában, s a 16-18 év közötti munkavállalók kijelölt dohányzóhelyeken sem dohányozhatnak majd, ha már 18 éves korukig tilos cigarettát vásárolniuk. 2008.03.04-én a Füstirtók Alapítványon keresztül küldtem meg a tárcának a módosító javaslataimat. A lobbi törvény pikantériája, hogy az igazi lobbisták: érdekszövetségek, egyesületek, szakszervezetek nem tartoznak a hatálya alá, így azok lobbi tevékenysége nem transzparens. Nem lehet tudni, hogy a háttérben milyen megállapodásokat kötnek. A lobbistáknak viszont közzé kell tenniük a lobbi jelentéseiket, ezért javaslataimat majd akkor ismertetem, ha az Ndtv-t már elfogadta a parlament, s azok közül egyik-másik belekerült a törvénybe. Elöljáróban csak annyit: A tárca törvénymódosítási javaslata - legalábbis elvben - érdemi előrelépést jelent, értékelhető kormányzati elszántságot tükröz. Számos eddigi abszurditás kiküszöbölésére tesz kísérletet, többnyire sikerrel. Hatását tekintve azonban igen szerénynek tűnik a javaslatrendszer, elsősorban azért, mert a törvény betartatására hivatott ÁNTSZ-ek ellenérdekeltségének fenntartásával nem lesz, aki érvényt szerezzen a szigorodó szabályoknak. 2008.03.18-án került sor a fentebb leírt társadalmi vita-konferenciára a minisztériumban, amiről engem kihagytak. Miután még aznap értesültem a diszkriminációról, felhívtam Gáti Miklós politikai tanácsadót, akivel egy órás tárgyszerű, de igen kemény vitát folytattam. Lobbista praxisom legnagyobb meglepetéseként Gáti nem csak beszámolt a tárca vezetésének erről az eszmecseréről, de elérte, hogy kárpótlásul külön fogadjanak.
2008.03.21-én három szakértő köztisztviselő bevonásával - a Füstirtók Egyesület elnökeként - fogadott Egresits Tímea a tárca helyette kabinetfőnöke és másfél órás szövegszerű módosítási lehetőségekről beszélgettünk. Ez volt az első valóban konstruktív szakmai megbeszélésem a tárca képviselőivel. Kommentár: Horváth Ágnes felmentése miatt óriási változások várhatóak a tárcánál. Könnyen lehet, hogy egy MSZP politikus irányítása alá kerül a szakmai apparátus, aki a korábban megszokottaknak megfelelően főosztályvezetői szintig mindenkit lecserél. Az Ndtv. módosításának esélye így egyre kisebb. Ha viszont az idén nem kerül arra sor, jövőre, a választások előtti évben már keresztet vethetünk rá. Sokan úgy vélik Kökény Mihály minisztersége és kormánymegbízotti működése idején a szigorítások lebegtetése csak a dohányipar megpumpolására szolgált. Annyi bizonyos, valódi elszántság nem volt a tárcában. Lehet, hogy megint valami hasonló szempont fog diadalmaskodni? 2.) Lobbizás közérdekű adatok kiadásáért az egészségügyi tárcánál és az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál Előzmények: Ez a lobbi tevékenységem szorosan összefügg az Ndtv. módosításával kapcsolatos munkámmal, átláthatósági okok miatt azonban külön ismertetem. A tárca a módosító javaslatában megtartotta az egészségvédelmi és a fogyasztóvédelmi bírságok felosztását szabályozó 7. § (9) bekezdését, amely így szól: „A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, e törvényben foglalt tilalmat, korlátozást megszegővel szemben jogerősen alkalmazott fogyasztóvédelmi bírság összegének 50%-át, valamint helyszíni bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv számára nyitott számlára kell befizetni. A számlára befizetett bírság összegének 30%-át az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete számára nyitott számlára utalja. Az egészségügyi államigazgatási szerv az általa felhasználható bírság összegének 75%-át kizárólag egészségfejlesztési célra, így különösen dohányzás-megelőzésre, illetve dohányzásról leszoktató programok támogatására használhatja fel. Az egészségügyi, illetve az oktatási intézményekre kiszabott bírságokból befolyt összeget az egészségügyi, illetve az oktatási intézmények dohányzásmegelőző, illetve a dohányzásról leszoktató programjainak támogatására kell felhasználni. A fennmaradó összeg egészség-megőrzési célokra, illetőleg az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztő szakmai programok támogatására, a közegészségügyi hatósági felügyelet fejlesztésére, a hatósági munka támogatására, különösen a népegészségügyi program prioritásainak figyelembevételével használható fel. A bírságok kirovásáról, behajtásáról és felhasználásáról az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet, amelynek összefoglaló adatairól évente írásban tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert.”. Kifogás: Az ÁNTSZ-ek a működésképtelenség határán egyensúlyoznak. A tervezett módosítás - a dohányzási tilalom széleskörű bevezetésével - nagyságrendileg növeli az ÁNTSZ-ek ellenőrzési kötelezettségét, miközben erre a tevékenységre nem kapnak forrást. Az eddigi tapasztalatok szerint az ÁNTSZ-ek szabotálják az Nvt. betartatását, mivel ez nekik csak kiadással jár. Alibi ellenőrzéseket végeznek miközben a törvényt bárki, következmények nélkül megszegheti. Pedig új forrás bevonására nem is lenne szükség, amennyiben a befolyó egészségvédelmi bírságok egy részével a hatóságok és a civilek normatív előírások szerint, szabadon rendelkezhetnének. A jelenleg hatályos bírságelosztási szabályok alapján a semmit osztják fel, mivel alig folyik be a tárcához dohányzási szabályok megszegése miatt kirótt egészségvédelmi és fogyasztóvédelmi bírság. Ha e bírságok egy része korlátozás nélkül a hatóságoknál és a bejelentő civil szervezeteknél maradhatna, az megteremtené az érdekeltséget az eljárások lefolytatásában. Az ugrásszerűen növekvő ellenőrzések miatt többletforrások kelet-
keznének, miközben hatékonnyá válnának az ellenőrzések, és a törvény életre kelne. Ráadásul a tárca is nagyságrendileg több bevételhez juthatna. Ha az ellenőrzési érdekeltséget nem teremti meg a tárca, úgy ennek a törvénynek továbbra sem lesz semmi értelme, csak az uniós elvárához történő k álságos, formális igazodás lenne az egyetlen szerepe. Javaslatom több szempontból is hatékony, ugyanakkor igazságos is: 1.) Azok finanszíroznák az ellenőrzéseket, akik a jogsértéseket elkövetik. 2.) Az ellenőrző hatóság a befolyt bírságokból létszámot és bért is fejleszthetne. A munkabér járulékok és a bérre rakódó adók növelnék az állami bevételeket. 3.) A növekvő számú bírsághatározatok megfellebbezése és peresítése miatt jelentős illeték bevétele is származna a költségvetésnek. 4.) Jelentősen nőne a tárca bevétele is. 5.) Semmivel nem lenne bonyolultabb, mint a jelenlegi rendszer, ahol a felhasználható bagatell összeg címkézése miatt csak plusz teherként jelentkezik a „lehetőség” az ÁNTSZ-ek számára, amelyek emiatt értelmetlen rajzversenyek, vetélkedők szervezésére kényszerülnek. 6.) Kevesebb gyereket szolgálnának ki cigarettával, csökkenne az illegális dohányzóhelyek száma, a kiskorúak számára pedig világossá válna, hogy a társadalom komolyan gondolja a dohányzás visszaszorítását. Javaslat: 7. § (9) bekezdése így módosulna: „A jogerős határozattal megállapított és ténylegesen befolyt egészségvédelmi bírságot, valamint a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, e törvényben foglalt tilalmat, korlátozást megszegővel szemben jogerősen alkalmazott és ténylegesen befolyt fogyasztóvédelmi bírság összegének 50%-át, valamint a helyszíni bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv számára nyitott számlára kell befizetni. A befolyt bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv az alábbiak szerint osztja fel: 1.) A számlára befizetett bírság összegének 30 százalékát az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete számára nyitott számlára utalja. 2.) A befolyt összeg 30 százalékára a bírságot kivető elsőfokú egészségügyi, illetve fogyasztóvédelmi államigazgatási szerv jogosult, amit minden megkötés nélkül, szabadon felhasználhat. 3.) Fellebbezés esetén a befolyt bírságösszeg 15 százalékára a másodfokon eljáró egészségügyi államigazgatási szerv jogosult, amit minden megkötés nélkül, szabadon felhasználhat. 4.) Bírósági eljárás esetén a befolyt bírságösszeg 15 százalékára a perben eljáró, másodfokú egészségügyi államigazgatási szerv jogosult, amit minden megkötés nélkül, szabadon felhasználhat. 5.) A befolyt bírságösszeg 10 százalékára azt a civil szervezetet jogosult, amely a jogsértő magatartást bejelentette. 6.) Ha az elsőfokú határozat azonnal jogerőssé válik, akkor a másodfokú hatóságnak nem jár a bírságösszegből. Ebben az esetben a befolyt összeg 30 százalékát az egészségügyi államigazgatási szerv szintén az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete számára nyitott számlára utalja. 7.) Ha a másodfokú határozatot a kötelezett nem támadja meg bíróságon, akkor a befolyt összeg 15 százalékát az egészségügyi államigazgatási szerv szintén az egészségügyért
felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete számára nyitott számlára utalja.”. Az első negyedéves fejlemények: Annak érdekében, hogy fenti javaslataimat alátámasszam, 2008. február 8-án, február 21én és március 13-án telefonon arra kértem az egészségügyi tárca egészségfejlesztési főosztályának munkatársait, hogy küldjék meg számomra, a törvény alapján mennyi egészségvédelmi-, és fogyasztóvédelmi bírság folyt be 1999-től az erre a célra elkülönített számlákra. Ők azonban folyton máshoz irányítottak. Végül 2008. március 21-én a sajtó osztályhoz fordultam, amely – igen szokatlan módon – tíz nap alatt megküldte az adatok egy részét. Azok igen megdöbbentőnek bizonyultak. Kiderült, hogy több mint 8 év alatt országos szinten mindössze 36,6 millió forint egészségvédelmi bírság folyt be. Ezen a címen - többek között - a jogellenes dohányzóhely kijelölést, a több ezer étterem és presszó dohányos-nemdohányos elkülönítését, illetve a légelszívási szabályok megszegését, valamint a tiltott helyen történő dohányzást kellene szankcionálni. Az a tény, hogy éves átlagban 4,6 millió forint bírság folyt be, egyértelműen azt jelenti, hogy az ÁNTSZ-ek nem tettek eleget ellenőrzési kötelezettségüknek. Ráadásul a tárca szinte a teljes összeget elvonhatta: nyolc év alatt mindössze 1,5 milliót hagyott az ÁNTSZ-eknél, s részben ennek a nevetséges összegnek a felosztásáról rendelkezik az Ndtv. 7.§ (9) bekezdése. A tárca adatainak pontosságát ellenőrizendő, 2008.március 6-án az OTH-tól is bekértem az egészségvédelmi bírság adatokat. Nem akartak kötélnek állni az istennek sem. Többszöri felszólítást követően kilátásba helyeztem, hogy közérdekű adatok kiadásáért pert indítok az OTH ellen. Válaszul Rabi Pálné gazdasági főigazgató 2008. március 17-i levelében tömören csak annyit közölt, hogy mégis kiadják az adatokat, amit a honlapjukon tekinthetek majd meg. Valóban ez történt, április 10-e óta olvashatóak a 2006-os és 2007-es egészségvédelmi bírság adatok a honlapon. (A törvényi szabályozás alapján az ÁNTSZ-ekhez csak 2006-tól folynak be ezen a címen pénzek.) A tárca szerint 2006-ban 2.456.000 forint, az OTH szerint 2.177.000 forint folyt be. Így eltűnt 279.000 forint, az OTH szerinti összeg 12,8 százaléka! Az is kiderült, hogy 2006-ban az ÁNTSZ akkori húsz intézete közül öt egyetlen fillér egészségvédelmi bírságot sem vetett ki. 2007-ben nem volt a két intézmény adatai között lényegi eltérés, az ellenőrzések szabotálása viszont a menet közben 7 régióba szervezett 20 intézménynél tovább folyt. Az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete például egész évben egyetlen fillér egészségvédelmi bírságot sem szabott ki. Sem a tárca, sem az OTH nem volt hajlandó részletezni mely szervezetek projektjeit támogatták a bírságösszegekből. Még szomorúbb a kép az Ndtv. megsértésével kapcsolatos fogyasztóvédelmi bírságok esetén. Ezen a címen - többek között – a 18 éven aluli cigarettával történő kiszolgálását kellene szankcionálni. Az OTH erre vonatkozó adatot nem szolgáltatott. Az egészségügyi tárca viszont közölte: nyolc év alatt csupán 10,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírság folyt be a számlájára, amiből 3,5 milliót kapott az OTH. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok évi 2,6 millió forint bírságot vetettek ki a gyermekeket kiszolgáló cigarettakereskedőre az egész ország területén, magyarán szabotálták az ellenőrzést. A Füstirtók Alapítvány számítása szerint 2006-ban 265 ezer 18 éven aluli, napi 165 ezer doboz cigarettát vásárolt, mintegy 29 milliárd forint értékben, amiből 22 milliárddal - illegálisan - a költségvetés részesült. Sem, a tárca sem az OTH, nem volt hajlandó részletezni mely szervezetek projektjeit támogatták a nevetséges mértékű bírságösszegekből. Összefoglalás: Az egészségügyi tárca nyilvántartása szerint nyolc év alatt 46.655.951 forint folyt be az Ndtv. megszegésének szankcionálásából, amelyből az ÁNTSZ-ek hét évig egyetlen fillért sem kaptak, 2007-ben pedig a törvényi szabályozás változása miatt 4.994.940 forintot. A törvény ezt az összeget is ezerféle címre osztatja fel, a tényleges felhasználásról pedig a
tárca és az OTH is mélyen hallgat. Ha az ellenérdekeltség továbbra is fennmarad, az ÁNTSZek tovább szabotálják majd az ellenőrzéseket. 3.) Lobbizás a dohányzás ellenőrzésének beindításáért a Parlamentben. Előzmények: Az MTV 2007. június. 27-i Szempont című műsorában riport készült a Parlamentben jogellenesen dohányzó képviselőkről. Ez a riport fényképekkel illusztrálva beismerő vallomásokkal ellátva mindenki számára megtekinthető a www.mtv.hu honlap Szempont című ablakára kattintva. Mint a Füstirtók Egyesület elnöke 2007. 06.29-én bejelentést tettem a beazonosíthatóan jogsértő honatyák, így a volt egészségügyi miniszter Molnár Lajos, valamint Hagyó Miklós, Suchmann Tamás, Szanyi Tibor, Tóth Károly, Katona Béla és Tasnádi Péter ellen az V-XIII. kerületi ÁNTSZ-nél, kérve, hogy a törvény által kiszabható legmagasabb egészségvédelmi bírsággal sújtsa őket. Az V. kerületi ÁNTSZ korábbi gyakorlatában már volt precedens parlamenti képviselők megbírságolására. A Füstirtók Egyesület 2002-ben egy a TV2-ben sugárzott felvétel alapján kérte fel a hatóságot a Lamperth Mónika elleni egészségvédelmi eljárás lefolytatására, ami 10 ezer forintjába került a miniszter asszonynak. Az egyesület - újságokban megjelent fényképekkel bizonyított - bejelentése nyomán bírságolta meg 2004-ben ugyan ekkora összegre az ÁNTSZ Fedor Vilmos, Gál J. Zoltán és Kálmán András országgyűlési képviselőket is, akik szintén a Parlamentben dohányoztak. Ismerve a kerületi ÁNTSZ vezetők páni félelmét a politikusoktól, a bejelentés előtt állásfoglalást kértem dr. Falus Ferenctől az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) vezetőjétől: jogosult-e az ÁNTSZ a parlamenti képviselők bírságolására. 2007. 07.11-én Falus Ferenc úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen az ÁNTSZ jogosult az ellenőrzésekre és a bírságolásra. Kormos Róbert az V-XIII. kerületi ÁNTSZ vezetője azonban ennek ellenére nem volt hajlandó megkezdeni az eljárást, arra hivatkozva, hogy a jogi szabályozás nem egyértelmű. Elmondta: a probléma tisztázása érdekében az ÁNTSZ KözépMagyarországi Regionális Intézetéhez fordult. (Nyolc évvel a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény hatályba lépése után még mindig itt tartunk!) 2007.0715-én A Füstirtók Alapítvány felkért, kezdjek lobbizni annak érdekében, hogy mielőbb elinduljon egy szakszerű egészségvédelmi eljárás a jogsértő parlamenti képviselők-, a jogellenes dohányzóhelyek kijelölése, fenntartása és a jogellenes dohányzás pártolása miatt pedig a Parlament, mint közforgalmú intézmény, valamint a felelős személy ellen. 2007.09.24-én ultimátumot küldtem levélben az OTH-nak foglaljon állást abban, hogy az VXIII. kerületi ANTSZ-nek van e ellenőrzési joga a Parlamentben az Ndtv. alapján, vagy sem? ha egy héten belül írásban nem közlik a végleges álláspontjukat, megkezdem a tiltakozó akciómat. 2007. október 1-én kelt levelében Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvos megint úgy nyilatkozott, hogy mind a munkahelyeken, mind a Parlamentben az ÁNTSZ köteles az ellenőrzésre. 2007. október 7-én, az OTH állásfoglalását mellékelve levélben fordultam a Dr. Csaba Károlyhoz, az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézet vezetőjéhez, hogy utasítsák az V-XIII. kerületi ÁNTSZ vezetőjét az országgyűlési képviselők és a Parlament elleni eljárás lefolytatására. Csaba Károly ehelyett Falus Ferenchez fordult a kételyeivel. 2007. október 8-án átfaxoltam Dr. Kormos Róbertnnek az V-XIII. kerületi ÁNTSZ vezetőjének is az OTH második állásfoglalását, és érdeklődtem, hogyan áll a parlamenti képviselők bírságolásával. Kiderült, semmit nem kíván tenni az ügyben, továbbra is közvetlen főnökének Csaba Károlynak, az utasítására vár. Arra hivatkozott, hogy egy lobbistának küldött levél nem helyettesíti a szolgálati utat. Október és november is az elutasítás jegyében telt el. Többek között emiatt határoztam el, hogy az OTH vezetőjénél személyesen próbálom tisztázni ezt a rendkívül kusza jogi helyzetet, amely egyébként - ha eltérő mértékben is - valamennyi dohányzással kapcsolatos jogszabály esetén fenn áll.
2007. november 29-én Dr. Falus Fernec fogadott. Többek között felvetettem a parlamenti dohányzás ellenőrzésének szabotálását, és kértem, hogy mihamarabb adjanak választ Csaba Károly regionális tisztifőorvos levelére. Ő nemcsak megígérte, de állta is a szavát. 2007. december 8-án Csaba Károly megkapta az országos tisztifőorvos válaszát, amely egyértelműen a parlamenti egészségvédelmi eljárás lefolytatását írta elő. 2007. december 12-én a Közép-magyarországi Regionális Intézet végre kiizzadta saját, az OTH állásfoglalásnál lényegesen árnyaltabb állásfoglalását. Minden esetre a parlamenti dohányzóhely kijelölésekkel és a képviselők dohányzásával kapcsolatban elismerték a hatáskörüket. A helyzet fonáksága, hogy az V-XIII. kerületi ÁNTSZ a munkahelyeken tucatjával tart évek óta jogellenesen ellenőrzéseket, miközben a Parlamentben mindig is meglévő kötelezettsége ellenére 8 éve eltűri a jogsértést. 2007. december 13-án sikerült beszélnem Kormos Róberttel. Kiderült, ő is megkapta főnöke Dr. Csaba Károly állásfoglalását. Ennek következtében nem kis félelemmel a szívében megkezdte a Füstirtók Egyesület még 2007. június 29-én beadott de eddig jogellenesen jegelt kérelme alapján az egészségvédelmi eljárást a hét képviselő és a Parlament ellen. Kormos úr félelme alighanem megalapozott, hiszen ÁNTSZ-es körökben közismert, hogy az a két tisztiorvos, aki korábban – a Füstirtók Egyesület bejelentése nyomán - meg mert egy képviselőt bírságolni, nagyon megütötte a bokáját. Amikor az ÁNTSZ történetének legbátrabb tisztiorvosa dr. Mátyás Mária 2003-ban megbüntette Kovács László külügyminisztert, egy hónapon belül elbocsátották. Dr. Balázs Vera az V. kerületi ÁNTSZ vezetője is a Parlamentben tett ellenőrzését követően érezte úgy, hogy sürgősen nyugdíjba kell vonulnia. Közös megegyezéssel. 2007.12.27-én írásban tájékoztattam az ÁNTSZ-t, hogyan lelhetik meg az illegális dohányzást leleplező MTV Szempont műsort a neten. Úgy látszik fél év is kevés volt ahhoz, hogy megtalálják. Az első negyedéves fejlemények: 2008.01.10-én és 28-án érdeklődtem az ügyben, de az V-XIII. kerületi ÁNTSZ az istennek sem akart bírságolni és ellenőrizni. 2008.02.06-án Kormos Róbert ígéretet tett, hogy „belátható időn belül” döntenek az ügyben. 2008.02.21-én, 240 nappal a Füstirtók Egyesület bejelentése után végre megszülettek a határozatok. Mind a hét parlamenti képviselő maximális – ötvenezer forintos - bírságot kapott. Közülük ketten – Szanyi Tibor és Tóth Károly fellebbeztek. 2008.02.25-én a Füstirtók Egyesület bejelentette, hogy Kuncze Gábor SZDSZ, Suchmann Tamás, Szanyi Tibor, és Katona Béla MSZP parlamenti képviselők 2008. február 18-án a Parlamentben nem a kijelölt dohányzóhelyen dohányzott és ezért felkérte az ÁNTSZ-t, hogy a törvény által kiszabható legmagasabb egészségvédelmi bírsággal sújtsa. Bejelentését arra alapozta, hogy az RTL Club 2008. február 21-i Házon kívül című műsorában riport készült a Parlamentben jogellenesen dohányzó képviselőkről. Ez a riport fényképekkel illusztrálva beismerő vallomásokkal ellátva mindenki számára megtekinthető a www.rtlklub.hu honlap „Házon kívül” ablakán belül a „Lebuktattuk a tilosban cigiző képviselőket” feliratra kattintva. A büntetés kiszabásánál figyelembe lehet venni, hogy Suchmann Tamás, Szanyi Tibor, és Katona Béla visszaeső, notórius törvénysértő. AZ RTL Klub „Házon kívül” című műsora bizonyította, hogy az Országház gazdasági igazgatója körlevélben jelölt ki több közforgalmú folyosószakaszt dohányzóhelynek, valamint, hogy a hordozható „kijelölt dohányzóhely” táblák továbbra is megvannak. A felsoroltak a Ndtv.-be ütköznek, hiszen dohányzóhelyet csak ott lehet kijelölni, ahol nemdohányzó nem fordulhat elő és az percenként nem változtatható. Innentől három ágra szakadt a parlamenti dohányzással kapcsolatos lobbi tevékenységem. Egyrészt az lett a feladatom, hogy a fellebbezéseket másodfokon elbíráló regionális ÁNTSZ-t minél gyorsabb határozathozatalra bírjam,
másrészt, hogy az V-XIII. kerületi ÁNTSZ-t rávegyem az RTL Klub által leleplezett honatyák megbírságolására, harmadrészt pedig, hogy az ÁNTSZ a Füstirtók Egyesület közérdekű bejelentésében foglaltaknak megfelelően kezdjen vizsgálatot a Parlamenttel, mint intézménnyel és a felelős személlyel szemben a 2007. június 29-i bejelentés alapján. 2008.03.13-án és 17-én érdeklődtem Kormos Róbertnél, hogy megkezdték-e az egészségvédelmi eljárást az RTL Klub riportja alapján. A tiszti főorvos mindkétszer azt válaszolta, hogy amíg az első eljárásban nem kapja meg a másodfokú határozatokat, addig nem kezdi el ezt az eljárást. Mikor említettem neki, hogy ez súlyosan jogsértő, azt felelte, hogy akkor sem. 2008.03.21-én végre megtört a jég és 267 nappal a bejelentést követően a kerületi ÁNTSZ ellenőrzést tartott a Parlamentben. 2008.03.25-én beszéltem Kormos Róberttel, aki szemmel láthatóan nem tudta eldönteni, mi tévő legyen. Kiderült, hogy az ellenőrzés során nem állapították meg a felelős személy kilétét sem. Ezért a tisztánlátás érdekében felajánlottam neki egy jogi anyag elkészítését 2008.03.26-án megküldtem a parlamenti dohányzással kapcsolatos jogi állásfoglalásomat. Íme annak kivonatos változata: I.) A közforgalmú folyosószakaszon kijelölt dohányzóhely jogi megítélése. Jogszabály ismertetés Az Ndtv. 2.§ (4) bekezdése szerint: A dohányzóhely ugyanabban a helyiségben nem jelölhető ki, kivéve, ha annak légtere a helyiség egyéb részétől elkülöníthető, vagy az elkülönítés megfelelő légtechnikai megoldás alkalmazásával megoldható. A dohányzásra kijelölt hely zárt légterű csak abban az esetben lehet, ha a megfelelő légcsere feltételei nyílászáró szerkezetekkel, vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítottak, és ott más, nemdohányzó személy bent tartózkodása - a munkaköri feladatok ellátásán kívül, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel - a helyiség rendeltetéséből adódóan nem szükségszerű. (5) A (4) bekezdés alkalmazásában megfelelő a dohányzóhelyek légtechnikai elkülönítése abban az esetben, ha a helyiségben legalább a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének. Jogértelmezés: A Parlamentben kijelölt zárt légterű közforgalmú folyosón semmilyen esetben sem lehet dohányzóhelyet kijelölni, hiszen ott más, nemdohányzó személy bent tartózkodása a helyiség rendeltetéséből adódóan szükségszerű. Ettől elvonatkoztatva, az ominózus közforgalmú folyosón azért sem lehet dohányzóhelyet kijelölni, mert a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezést nem szerelték fel. Ráadásul az ominózus közforgalmú folyosón azért sem lehet dohányzóhelyet kijelölni, mert a füst áramlása elszívó rendszer hiányában a nemdohányzó helyek felé történik. II.) A Parlament, mint közforgalmú intézmény jogellenes dohányzóhely kijelölő és a dohányosok nemdohányzó helyen történő dohányzását eltűrő magatartásának jogi megítélése. Jogszabály ismertetés:
Az Ndtv. 3. § (1) bekezdése szerint: „A közforgalmú intézmény feladatkörében eljáró, valamint a tömegközlekedési eszköz működtetésében hivatásszerűen közreműködő személy (a továbbiakban együtt: rendelkezésre jogosult) a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértőt a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni. A felhívás eredménytelensége esetén a rendelkezésre jogosult az érintett személyt felszólítja, hogy a közforgalmú intézményt, illetve a tömegközlekedési eszközt hagyja el, illetőleg kezdeményezi a 7. § (1)-(2), illetve (13) bekezdései szerinti eljárás lefolytatását.”. 7. § (1) bekezdése szerint: „ A dohányzással, a dohányzóhely kijelölésével összefüggő e törvényben foglalt korlátozást, illetve kötelezettséget megszegő természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egészségvédelmi bírság (…) megfizetésére köteles.”. A (2) bekezdés szerint: „Egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles a 4. § (9) bekezdésében megjelölt személy is, aki a dohányzásra, (…) vonatkozó, e törvényben foglalt tilalmak, korlátozások betartását feladatkörében nem érvényesíti. A 7.§ (4) bekezdése szerint: „Az egészségvédelmi bírság összege a) a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft; b) a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást, illetőleg a dohánytermékek forgalmazását érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén ba) legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve bb) legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.”. Jogértelmezés: A fenti előírások kétféle magatartást szankcionálnak: A dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítését. A dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztását. Helyzetfelmérés: Az alsóházi nagyterem körüli folyosón szivar-, és hamutartók tömege van elhelyezve. Ezeket a „műemléki jelleg védelme érdekében” hagyták meg. Ott jártunkkor azt tapasztaltuk, hogy aktívan használják azokat dohányzásra, a személyzet napi takarítása során sem tudja eltüntetni az árulkodó nyomokat. Az alsóházi nagyterem mellett lévő egyik folyosó szakaszról nyílik a parlamenti képviselők számára kialakított luxus dohányzóterem. Ez azonban úgy látszik nem elegendő a képviselőknek, hiszen ezt a közforgalmú, nehezen szellőztethető folyosószakaszt is dohányzóhelyként használhatják a honatyák. Ott jártamkor két hamutartót helyezett ki az Országgyűlési Hivatal a folyosóra, ahol intenzív dohányzás folyt. Kérdésemre a dohányzók azt mondták, a Hivatal engedélye alapján cigarettáznak ott. a.) A dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítésének jogi értékelése. A Parlamentben az Ndtv. 1999. évi hatályba lépése óta tudatosan és folyamatosan megsértik a dohányzóhely kijelölési szabályokat. A közforgalmú folyosó dohányzóhellyé történő kijelölésének jogsértő voltát az „A” pontban taglaltam. Emiatt már ab ovo rendszeresen bírságolni
kellett volna mind a kötelezettségek betartásáért felelős személyt, mind magát az intézményt. Az Ndtv. a bírságolás elhagyására nem ad lehetőséget, hiszen minimum bírságösszeget is megállapít. b.) A dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának jogi értékelése. A Parlamentben az Ndtv. 1999. évi hatályba lépése óta tudatosan és folyamatosan megsértik a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások betartatására vonatkozó ellenőrzési kötelezettséget. Noha, mint azt korábban említettem, a Füstirtók Egyesület kezdeményezésére Lamperth Mónikát Gál J. Zoltánt, Fedor Vilmost és Kálmán Andrást már megbírságolták, sem a kötelezettségek betartásáért a felelős személy, sem maga az intézmény ellen nem indult még eljárás és nem róttak ki rájuk bírságot. Pedig az Ndtv. a bírságolás elhagyására egyszerűen nem ad lehetőséget, hiszen minimum bírságösszeget is megállapít. c.) Az ÁNTSZ által eddig követett hatósági magatartás jogi megítélése. Az V-XIII. kerületi ÁNTSZ számos jogszabályt megsértve együttműködik a parlamenti jogellenes dohányzás fennmaradásában. Megszegte a KET-ben előírt valamennyi kötelezettségét, valamint az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2004. évi XXIX törvény (Eucstv.) minden ide vonatkozó előírását. A Füstirtók Egyesülete az egészségvédelmi eljárások során nem élvez ügyféli jogállást, ezért kérelme közérdekű bejelentésnek minősül. Az Eucstv. 141.§ (3) bekezdése szerint: „A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.”. Az ÁNTSZ megszegte az Eucstv 142.§ (4) bekezdését, mert a képviselők megbírságolásáról mind a mai napig nem értesítette írásban a bejelentőt. Az ÁNTSZ megszegte az Eucstv 143.§ (1) bekezdését, amely szerint: „A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – gondoskodni kell a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről, a feltárt hibák okainak megszűntetéséről, az okozott sérelem orvoslásáról, indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.”. Ezzel szemben ÁNTSZ : 240 napig egyáltalán nem indított eljárást Az eljárást jogellenesen csak a szabálytalanul dohányzókra korlátozta A második eljárást mind a mai napig nem indította meg Mindent elkövet, hogy a felelős személy és a Parlament, mint intézmény ne kapjon büntetést a jogellenes parlamenti dohányzást támogató magatartásáért. Az V-XIII. kerületi ÁNTSZ megszegi a KET-ben előírt kötelezettségeit is. A KET 29. § (1) bekezdése szerint: „A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indul meg. A (3) bekezdése szerint: „Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításától, b) a kérelemre indult eljárásban az ismert
ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell. A 33. § (1) bekezdése szerint: „Az érdemi határozatot az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.”. A 34.§ (5) bekezdése szerint: „A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.”. Ezzel szemben az V-XIII. kerületi ÁNTSZ az Eucstv-ben meghatározott panaszra nem indította meg az eljárást, nem függesztette azt fel, s 30 napra sem hosszabbította meg, egyszerűen tudomást sem vett a bejelentésről több mint 200 napig. Nem értesítette a bejelentőt az eljárás megindításáról, nem hozott 30 napon belül határozatot, a bejelentést pedig nem tartalma szerint bírálta el, hiszen figyelmen kívül hagyta a felelős személy illetve az intézmény megbírságolására vonatkozó kérelmet. 2008.03.28-án ismét beszéltem Kormos Róberttel. A felelős személy megbírságolásával kapcsolatban több igen bizonytalan megjegyzést tett. Ezért felajánlottam egy jogi értelmezést a számára, amit néhány nap múlva el is küldtem. Íme annak kivonatos változata: Az Országgyűlés honlapján (www.mkogy.hu), a Tisztségviselők ablakra kattintunk, majd ezen belül az Országgyűlés tisztségviselőinek feladatai ablakra. Ezt követően kiválasztjuk az „Országgyűlés elnökének részletes feladatai ablakot, s lemegyünk abban az „Országgyűlés Hivatalával kapcsolatos feladatai szövegrészhez. Ennek a kérdés eldöntésben fontos részei így szólnak: 1.) Kinevezi és felmenti az Országgyűlés főtitkárát, a főtitkár helyetteseit, a gazdasági főigazgatót, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatóját, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott hivatali szervek vezetőit, az általa kinevezett vezetőket illetően munkáltatói jogkört gyakorol. (Házszabály19. § (2) bek. i)-j) pont) Kommentár: Az Országgyűlés elnöke - többek között az Országgyűlés gazdasági főigazgatójának munkáltatója. A dohányzóhely kijelöléssel kapcsolatos szabályzatot az Országgyűlés gazdasági főigazgatója bocsátotta ki, de információm szerint annak ellenőrzésére – mint felelős személyt – nem jelölte ki őt az Országgyűlés elnöke. Mivel tudomásom szerint az ellenőrzésre semmilyen más személy sem lett kijelölve, ezért jelenleg Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a felelős személy. 2.) Jóváhagyja az Országgyűlés hivatali szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatát, kiadja az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket. (HSZ 19. § (2) bek. j) pont). Kommentár: Az Országgyűlés elnöke felel a kiadott szabályzatokban foglaltak betartatásáért, hiszen jóváhagyási jogot élvez. Ebből is kiderül, hogy jelenleg Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke a felelős személy. 2008.03.28-án telefonon érdeklődtem Korényiné dr. Alács Zsuzsannánál az ÁNTSZ Középmagyarországi Regionális Intézet vezető jogászánál, megszülettek-e már a másodfokú határozatok a megbírságolt képviselők ügyében. Ő azt felelt, hogy sem lobbistaként, sem a bejelentő Füstirtók Egyesület elnökeként nem számítok ügyfélnek ebben az eljárásban, ezért nem adhat felvilágosítást. Kormos Róbert minden esetre aznap annyit mondott, hogy ők még nem kapták kézhez a jogerős határozatokat. Kommentár: Sem a kerületi, sem a felügyeletét gyakorló regionális ÁNTSZ nem hajlandó egy több mint 8 éve hatályos törvényt betartatni a Parlamenttel. Elég szégyen, hogy azok szegik meg a leggátlástalanabbul az előírásokat, akik megalkották a törvényt. Igazi lobbistának való kihívás lesz jogkövető magatartásra bírnom a jogsértőknek falazó ellenőrző hatóságokat. Véleményem szerint itt tudatos együttműködés zajlik, hiszen a törvény ezen a téren egyértelmű. Az érintett hatóságok mégis eljátszották, mintha nem tudnák azt értelmezni. Ezek után joggal merül fel a kérdés: 1999-óta az Ndtv. által előírtak betartásának ellenőrzésekor milyen gyak-
ran és milyen szigorral járhattak el országszerte az ÁNTSZ-ek, ha 2007-ben még jogértelmezési gondjaik adódtak? Gyaníthatóan még egyetlen szabályos eljárás lefolytatására sem került sor Magyarországon s ennek semmiféle konzekvenciája sincsen. 4.) Lobbizás a jogellenes dohányreklámozás elleni hatékony fellépés kikényszerítése édekében a fogyasztóvédelmi hatóságoknál. Előzmények: A fogyasztóvédelmi hatóságoknak az illegális dohányreklámozást megengedő, elnéző, sokszor támogató magatartása még 2001-re vezethető vissza, amikor a módosított gazdasági reklámtörvény betiltotta a közterületi dohányreklámozást. A dohányipar ettől kezdve az élelmiszer boltok homlokzatait rakta tele dohányreklámokkal arra hivatkozva, hogy azok eladási helynek minősülnek, és az új törvény erre lehetőséget ad. Szécsi László profeszszor 2002. február 20-án elégelte meg, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok elfogadták ezt az álságos jogértelmezést, és tucatjával indított pereket emiatt a Fővárosi Bíróságon. A Füstirtók Egyesülete intenzíven beszállt Szécsi mellett az illegális reklámok eltüntetéséért, s elsősorban a hatóságok, minisztériumok álláspontjának megváltoztatása érdekében lobbizott. Három évnek kellett eltelnie, mire az egységes bírósági jogértelmezést elfogadva a fogyasztóvédelmi hatóságok tiltani kezdték a homlokzati dohányreklámokat, s 2005 közepén végleg megszűnt ez a gyerekeket célzó, becslések szerint mintegy 3 milliárd forint évi forgalmat bonyolító jogellenes reklámpiaci szegmens. A dohányipar ekkor taktikát váltott, és az élelmiszerboltok pénztárai felett elhelyezett cigarettásbokszon kezdték reklámozni a cigarettát. A Füstirtók Egyesülete 2005 decembere óta 178 reklám-felügyeleti eljárást indított a jogellenes, pénztár feletti dohányreklámok, internetes-, cigarettás dobozokba helyezett-, valamint direkt marketing útján terjesztett reklámok dömpingje ellen. Bejelentéseinek kisebbik részét a fogyasztóvédelem hosszas csatározásokat követően büntetni kezdte, eddig mintegy 700 millió forint bírságot szabtak már ki jogerősen az egyesület kezdeményezésére. A főbb alapelvekben azonban kezdetektől a dohányipar oldalára álltak és számtalan jogellenes reklámforma fennmaradását támogatták. Ezért a Füstirtók Egyesülete mintegy 40 pert indított a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) ellen. Az NFH ugyanis a dohányiparnak adott igazat, amikor jogszerűnek találta, ha nem cigarettát reklámozó óriásplakátokon ismert emberek dohányzó fényképe szerepelt. Szaklapnak minősített nem szaklapokat, és emiatt engedélyezte az azokban megjelentetett dohányreklámokat. Jogszerűnek tartotta az élelmiszerbolti cigaretta promóciókat. Nem tekintette sajtóterméknek a cigarettásbokszokon elhelyezett dohányreklámokat, így nem tartották kötelező elemnek, hogy azokon legalább az ár, a kátrány és nikotin tartalom szerepeljen, valamint hosszú évekig szemet hunytak a Forma 1-es futamokon kihelyezett, egészségvédelmi felirat nélküli dohányreklámok felett. E felsorolt jogvitában a fogyasztóvédelem kivétel nélkül a dohányipart támogatta, a bíróságok viszont valamennyi esetben jogellenesnek minősítették a jogértelmezését. Az NFH-nál a dohányreklám szabályozás tendenciózus, következetesen jogellenes, dohányipart támogató értelmezése miatt soha senkit nem vontak még akár fegyelmi szinten sem felelősségre, miközben évekig fenntartották amúgy jogellenesnek minősülő dohányreklámok ezreit. A Füstirtók Egyesület 2007 novemberében nyerte meg az első perét az NFH-val szemben, amit eddig további 31 követett. Amikor az NFH észlelte, hogy elbukta a jogértelmezési csatákat, taktikát váltott. Visszavonta valamennyi perrel támadott határozatát, de mindig csak a kitűzött tárgyalási nap előtt egy-két nappal. Ezzel további hónapokig haladékot adott a dohányiparnak ara, hogy ne kelljen levenniük az egyértelműen jogellenes reklámokat. Az eddig visszavont 32 másodfokú határozat egyben arra kötelezte az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóságot, hogy a Füstirtók Egyesület jogi álláspontjának megfelelő új határozatokat adjanak ki. 2007. november 27-e óta eddig egyetlen egy új határozat kiadására sem került sor. Így a jogellenes dohányreklám kampányok szerződéses határideje lejárt, s azokat nem kellett idő előtt
levenniük a reklámozóknak. Ezt a jogsértő magatartást megelégelve a Füstirtók Alapítvány arra kért fel, hogy lobbizzak a fogyasztóvédelmi hatóságoknál: kezdjék meg az új elsőfokú határozatok kiadását, s jelentős bírságok kiszabásával vegyék el a dohányipar kedvét a jogsértő dohányreklámozási gyakorlatuk folytatásától. a.) Lobbizás a Közép-Magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél (FF) Előzmények: A Füstirtók Egyesület taktikai okokból kizárólag az FF által felügyelt Budapesten kezdeményez reklám-felügyeleti eljárásokat, mivel bírósági per esetén Budapesti ügyekben a Fővárosi Bíróság az illetékes. Az egyesület eddig 178 kérelmet nyújtott be az FF-hez, így bőséges tapasztalat áll rendelkezésére az FF által követett jogsértésekről. Az FF számos technikát dolgozott ki arra, hogyan rúghatná le magáról a reklám-felügyeleti eljárásokat. A következő kibújási indokokkal állt elő az idők során: a) Nem az FF, hanem egy másik felügyelőség az illetékes. (A másodfokú hatóság többször is megállapította, hogy ez nem igaz, kötelezte az FF-et az eljárás lefolytatására. Eközben hónapok teltek el, amíg a jogellenes reklámok kint viríthattak.) b) Bizonyítsa az egyesület, amit állít. (A másodfokú hatóság többször is megállapította, hogy a bejelentőnek nem áll módjában a bizonyítási eljárás lefolytatása, az FF-nek viszont törvényi kötelezettsége az. Eközben hónapok teltek el, amíg a jogellenes reklámok kint viríthattak.) c) A bejelentő kérése ellenére nem folytatta le a reklám-felügyeleti eljárást. (A másodfokú hatóság többször is megállapította, hogy ez jogellenes, kötelezte az FF-et az eljárás lefolytatására. Eközben hónapok teltek el, amíg a jogellenes reklámok kint viríthattak.) d) Bevezették a szúrópróba szerű ellenőrzést, amikor azonos reklámozó és közzétevő esetén nem minden bejelentett boltot ellenőriztek, hanem megkérdezték az elkövetőket, hogy ugye ugyan az a reklám van kitéve a kihagyott boltokban is. (Az FF később belátta, hogy ez jogellenes, és lefolytatta az ellenőrzést, igaz az elsőfokú határozat kiadását követően.) e) Nem küldte meg az elsőfokú határozatot, így azt nem is lehetett megfellebbezni. Az egyesület csak olyankor értesült a határozatról, ha kérelme alapján az FF bírságot szabott ki, azt a jogsértő reklámozó megfellebbezte, és a másodfokú hatóság a fellebbezést elbíráló másodfokú határozatát megküldte az egyesületnek. Így az eljárás többször előröl kezdődött, a jogellenes reklámok pedig akár egy évig is kint maradhattak. f) Másik elsőfokú határozatot tesznek a borítékba, mint ami a borítékra van írva. Az egyesület jóhiszeműen átveszi a küldeményt, s ettől fogva nem tudja bizonyítani, hogy nem kapta meg a meg nem küldött határozatot. Ezért az ellen fellebbezni sem tud. Az FF határozatait a Fővárosi Bíróság ítéletei hatására sorozatban semmisítette meg a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Az első, ezt előíró ítélet még 2007. november végén született, s azóta további 31 határozatról derült ki, hogy jogellenes. Az FF ennek ellenére 2008. január végéig egyetlen új határozatot sem hozott, pedig a bizonyítási eljárás lefolytatására nem volt szüksége, arra a megsemmisített határozatok kiadása előtt sor került. Minden feltétel adott volt tehát a KET szerinti 30 napos határidő betartására, de az FF-et nem érdeklik az ilyen apróságok. Az első negyedéves fejlemények: A Füstirtók Alapítvány ezt megelégelve 2008.01.28-án kért fel engem, hogy lobbizzak a mielőbbi új határozatok kiadása érdekében. Első lépésként 2008. január 29-én, február 1-én,
február 6-án és 11-én telefonon kértem időpontot dr. Bobál Páltól az FF igazgatójától, sikertelenül. Február 1-én, és 11-én beszéltem dr. Farkas Norbert osztályvezetővel, aki azt nyilatkozta, hogy lobbizásra csak az intézmény vezetőjénél van mód. Végül megtört a jég és 2008. február 20-án Bobál úr fogadott. Részletesen megbeszéltük a bírósági ítéletek várható következményeit, majd ígéretet tett arra, hogy felgyorsítják a határozatok meghozatalát. Sajnos március 31-ig új határozat kiadására egyetlen esetben sem került sor. Kommentár: Az FF katasztrofális anyagi és tárgyi feltételek mellett működik. Az előadók többségének márciusig még telefonja sem volt, spórolniuk kell szinte mindennel. A létszámhiány miatt a gyenge munkaerő megtartására is rákényszerülnek. A Parlament egyre több feladatot ír elő a fogyasztóvédelem számára, miközben új forrást nem biztosít. Bár az FF a Füstirtók Egyesület reklám-felügyeleti eljárást kezdeményező bejelentései alapján eddig mintegy 700 millió forint bírságot szabott ki úgy, hogy azt a másodfokú hatóság jogerősen jóváhagyta, ebből érdemben egyetlen fillér sem maradt nála. Kifejezetten ellenérdekelt tehát az ellenőrzések lefolytatásában. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 2007-ben és 2008-ban a Füstirtók Egyesület és dr. Szécsi László professzor bejelentései alapján nagyságrenddel több reklámfelügyeleti bírságot szabtak ki illegális dohányreklámozás miatt csak az FF-nél, mint az ország hét regionális fogyasztóvédelmi felügyelősége által hivatalból kezdeményezett eljárások során összesen. a.) Lobbizás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál (NFH) Előzmények: Az NFH 2007 végén és 2008 elején hat pert vesztett a Füstirtók Egyesülettel szemben a Fővárosi Bíróságon. Ezért taktikát változtatott, és mint azt korábban említettem vissza vonta a Füstirtók Egyesület által perben támadott valamennyi határozatát. Ezt elsősorban azért tette, mert így a statisztikáiban kifejezetten hamis, magáról viszont sokkal szebb képet festhet majd. Ha ugyanis megvárja az ítéletet, az vesztes perként kerül az összesítésébe. Ha viszont az ítélet előtt visszavonja a határozatát és új határozat kiadására kötelezi az elsőfokú hatóságot, úgy a bíróság a pert megszünteti – így csak perköltséget kell fizetnie. A Füstirtók Egyesület álláspontját mindenben akceptáló bírósági döntés hatására az elsőfokú hatóság feltehetően ilyen értelmű határozatot hoz majd, amit az NFH nyilván jóváhagy. Ekkor vélhetően az elmarasztalt dohányipar pereli majd be az NFH-t, amely a kialakult bírói gyakorlat alapján pernyertes lesz. Így az eredetileg nyilvánvalóan téves joggyakorlata ellenére az NFH statisztikájában a pernyertességek rubrikába kerül a pont, pedig korábban ugyan ebben a jogkérdésben a dohányiparral váll-vállvetve küzdött azért, hogy a később jogsértőnek minősült értelmezését fogadja el a bíróság. Ugyan ezt a taktikát követte az NFH jogelődje a homlokzati dohányreklámok pereinél, s végül több tucat olyan pert nyert meg, amit Szécsi professzor eredetileg ellene kezdeményezett. Ettől kezdve Kathy Atilla szóvivő minden fórumon azt ecsetelte, milyen sikeresen és keményen lépett fel az NFH a homlokzati dohányreklámokkal szemben, Szécsi professzorról vagy a Füstirtókról pedig szó sem esett. Az első negyedéves fejlemények: A Füstirtók Alapítvány már január elején észlelte, hogy az NFH időhúzó taktikát követ. Ezért 2008.01.04-én arra kért fel, hogy lobbizzam ki: ne csak a tárgyalás előtt néhány nappal vonja vissza a jogsértő határozatait, hanem minél előbb. A Füstirtók Egyesület számos olyan reklám-felügyeleti eljárást kezdeményezett, amelyben - a bírósági eljárás belépésével – még két év sem volt elég egy jogszerű elsőfokú határozat megszületéséhez. Ismerve az NFH döntéshozatali rendszerét nyilvánvaló volt, hogy Wittich Tamás főigazgató az egyetlen személy, akinél esélyem van érdemi lobbizásra. Ennek megfelelően már január 4-én időpontot kértem a titkárnőjétől, aki nem nagyon biztatott. Nyilván ismerhette a főnökét, hiszen január 10-én
és 18-án, február 1-én, 8-án, 15-én és 25-én valamint március 3-án, 6-án, 12-én és 17-én sem tudott jó hírrel szolgálni. Végül kitartásomat siker koronázta, március 20-án értesítést kaptam, hogy Wittch úr március 26-án hajlandó fogadni. Azt kértem a titkárságon, hogy dr. Kolozsi Sándor a jogi főosztály vezetője is legyen ott a megbeszélésen, amire ígéretet is kaptam. Március 26-án valóban mindkét vezető megjelent, és kifejezetten jó hangulatú szakmai megbeszélést folytattunk. Wittich úr megígérte, hogy felgyorsíttatja a visszavonó határozatok kiadását és állta is a szavát. Március 31-re csak 4 határozat visszavonásával nem készült el az NFH. Néhány jogelv tisztázására is kitértünk. Számos bírósági perben vitatta az NFH, hogy ha az elsőfokú hatóság nem tisztázza kellően a tényállást, akkor a másodfokon eljáró NFH lefolytathat-e kiegészítő bizonyítási eljárást. Az NFH ezt a Füstirtók Egyesület elleni több mint harminc bíróságon végződő eljárásának egyikében sem tette meg. Az NFH évek óta azt a jogi álláspontot képviseli, hogy a másodfokú hatóságnak nincsen joga súlyosbítani az első fokon kiszabott bírságot, mert az szerinte az elsőfokú hatóság hatáskörének elvonását jelentené. Az NFH álláspontja szerint a jogellenes promóciós akciók során, jogellenes dohányreklám feliratokkal ellátott ajándékok fejében megkapott személyes adatok gyűjtését a fogyasztóvédelmi hatóságok nem szankcionálhatják, mert arra nincsen hatáskörük. A lobbi megbeszélésen bemutattam Wittich Tamásnak a Fővárosi Bíróság három, az NFH-t elmarasztaló ítéletet, amelyek másfél hónappal a megbeszélés előtt születtek, s amelyek egyértelműen állást foglaltak e jogkérdésekben is. Kiemeltem, hogy a bíróság kimondta: az NFH kötelessége a tényállás tisztázása, ha az első fokú hatóság ezt nem tette meg. Jogosult a bírság összegének emelésére, s ez nem jelenti az első fokú hatóság hatáskörének elvonását. Ráadásul a tiltott adatgyűjtést is köteles szankcionálni. Wttich úr és Kolozsi úr ígéretet tettek, hogy alaposan áttanulmányozzák az ítéleteket, s álláspontjuk kialakítását követően vizsgálják felül a jelenlegi jogalkalmazási gyakorlatukat. Kitértünk a Parlament elé kerülő fogyasztóvédelmi törvény módosítására is. Arra kértem a két vezetőt, hogy szorgalmazzák a fogyasztóvédelmi hatóságok anyagi érdekeltségének megteremtését a fogyasztóvédelmi eljárások lefolytatásakor, hiszen jelenleg kifejezetten ellenérdekeltek a hatóságok az ellenőrzésekben, különösen a kiskorúak dohánytermékekkel történő kiszolgálásának számonkérésekor. Azt javasoltam, hogy a dohányzással kapcsolatos bírságolásnál a bírság egy részét az elsőfokú-, másik részét a másodfokú hatóság, kaphatná, amit szabadon használhatna fel létszám-, és bérfejlesztésre, dologi kiadásokra, harmadik részét a bejelentő civil szervezet kaphatná, míg a legnagyobb hányad közvetlenül az államot illetné. Ez persze csak abban az esetben működne, ha a fogyasztóvédelmi civil szervezetek végre ügyféli jogállást kapnának. Wittich úr elmondta, hogy a fogyasztóvédelmi törvény társadalmi vitája lezárult, s a kormány igényt tart a fogyasztóvédelmi bírságok teljes összegére. Ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a civil szervezetek ügyféli jogállását meg fogja teremteni a törvény. Kommentár: Sajnos a kormányt nem érdekli, hogy az ellenérdekeltség fenntartásával a fogyasztóvédelmi hatóságok továbbra is szabotálni fogják az ellenőrzéseket. Mint arról korábban már szót ejtettem, az egészségügyi tárca adatai szerint nyolc év alatt csupán 10,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírság folyt be a számlájára, a dohányzással kapcsolatos jogsértések szankcionálásából. Ez az összeg az ezen a címen kivetett bírság ötven százaléka. Nyolc év alatt tehát mindössze 21 millió forint bírságot vettettek ki a fogyasztóvédelmi hatóságok, például a mintegy háromszázezer 18 éven aluli dohányos cigarettával történő kiszolgálása miatt. Magyarán szabotálták az ellenőrzést. Félix Péter egyéni lobbista
