T.E. A líra változásai – IX. tétel: Kosztolányi Dezső I.
Négy fal között (1907) -
K. D. legelőször verset írt (nagyon fiatalkori versek is lehetnek benne)– kötetszerkesztése rendhagyó o K.D. jellemzése kor verseskötetiről: „Többnyire tíz ív terjedelmű. Benne helyzetdalok és hangulatok, egy szokott szerelmivers-csokor, felül a nő nevével (Magda, Márta vagy Ella), aztán nagyvárosi képek, egy budapesti éjjeli kávéház rajza, majd pár refrénes vers, néhány alkalmi óda (ötös jambusban), okvetlenül pár románc és ballada, s esetleg egy hosszabb történelmi elbeszélő költemény” (Kosztolányi 1977, 555). o fölépítettségre törekvés (mint Adynál) o az anyag ódivatúnak tűnhet – a századfordulón más, számunkra ismeretlen verselési mód
Folytonosság -
-
„új helyett inkább a régit kereste” /Babits/ - egész életén érződik bizonyos fönntartás az újszerűséggel szemben versfüzér: ciklusokba rendezte a verseket, K.D. a versfüzér szót a ciklusokra használja o Sz.M.M. tanulmányának címe: A versfüzér folyamatszerűsége –tkp. egész életművön átívelő „füzérről” van szó, ahogy a versek kapcsolódnak egymáshoz a beszélő a múlt romjaként jellemzi a jelent „Most tört a lámpám és nincsen lámpafény” –nyitó szonett „Mert minden, ami elmulott, egész és minden, ami itt van: csonka, tört” –Az árkádok alatt
-
-
o később: Kétségbeesés A komédiás dala – a szomorú bohóc alakja → Esti Kornél megráz egy furcsa hangulat, mert látom, itten mind mulatnak, csak a komédjás nem mulat. „Bármennyi póz, modorosság s utánérzés található Kosztolányi első verseskötetében, e korai művek a halál tudatának rendkívüli hangsúlyozásával sok későbbi alkotását előrevetítik.” (Sz.M.M.) o bús és a halál – Õk azt hiszik, hogy csaló vagyok, és hogy nem minden betûm a halál mélységébõl sarjad. Õk nem tudják, hogy az én virágaim gyökerükkel a sírokba nyúlnak. (...) Ha nem lenne halál, mûvészet sem lenne. (...) Nekem az egyetlen mondanivalóm, bármily kis tárgyat is sikerül megragadnom, az, hogy 1
T.E. A líra változásai – IX. tétel: Kosztolányi Dezső I. meghalok. Végtelenül lenézem mondanivalójuk is van" § ezt Heidegger is megmondja
azokat
az
írókat,
kiknek
más
→← Ottlik észrevesz egy másik Kosztolányit: az életszeretőt o vállalja az élet romantikus látását, és ki meri mondani, hogy mégis szép az élet és igent mond rá o biedermeier tárgykultusz: tányérkák, csészécskék – K. D. egész költészetében § néha elfordul tőlük, majd visszatér
-
Ady-rágalom: a Négy fal között szerzője „irodalmi író” o Lengyel Géza Ady hívei közé tartozott, mégis ezt mondta: „természetes költő nincsen. Természetes költő az, aki nem ír”
Minden jelentős alkotó elődeinek példájából indul ki -
-
-
érdeklődés a külföldi líra iránt Reviczky hangnemét utánozta sokszor o „R. belemunkálta életét a mi nyelvünkbe, s onnan többé nem lehet elmozdítani” K.D. – látszik, hogy tudatában volt ennek o fontos gondolat átvétele tőle: „a költészet minden korban egy-egy új területet ragad el a prózától, ami tegnap még hétköznapi volt, ma már költőivé lesz” Parnasse és Baudelaire hatása o szoros összefüggés saját versei és fordításai között –Másokban kell megkeresni önmagunkat (K.D) § (ez vsz. az 1909-es Rilke tanulmánya, amiről órán szó volt, a tárgyias költészettel kapcsolatban) o A bal lator Baudelarie ösztönzése § azzal is bevádolták, hogy A lázadás egyszerű utánköltése, de Sz.M.M.: „vaskos és igazolhatatlan túlzás” :D § görög mitológia, allegorizálás – néha avíttas, de itt mélyebb jelentőséget ad a szövegösszefüggés Ady-hatás? o Sz.M.M.: a hasonlóság inkább a külföldi mindkettejük által ismert művekre vezethető vissza o Adyra hatott K.D. : A holtak vonatja →Kocsiút az éjszakába, A távoli szekerek
Régi szobákban-sorozat -
három vers: átrakta a Szegény kisgyermek panaszaiba, megváltoztatta a címüket o Ük-anyám → Öreganyó o Clementi-szonáta → Miért zokogsz fel o Reminiscencia → Halottak napján
2
T.E. A líra változásai – IX. tétel: Kosztolányi Dezső I.
-
Lámpafény-versfüzér o a halál tudata és az írás közötti szoros kapcsolat az én párnám a szürke asztal, a fegyverem csupán a toll, csak a sötét betű vigasztal. Az elmulással így tusakszom, kezembe gyorsan jár a toll, s a lámpafénybe bámul arcom... o az írás mint alkotás allegóriája: gyakori akkor § különbség: a nyelv anyagát leküzdeni →←K.D.: a nyelv uralkodik a költőn és nem fordítva Ó lámpafény, oly szép vagy, méla, halvány, mint a beteg ajkán a bús mosoly,
-
o valahol vissza a tradícióba § archaikus § szonettforma o borong, pedig annyi idős, mint mi – finomítások § bús, méla, halvány o a szonettformát Giacomo de Lentino szicíliai költő találja ki § négysoros és háromsoros részek között tartalmi különbség kell legyen § nálunk csak a 18. században jelenik meg o belép a tradícióba, de finomabban, mint mások budai versek – biedermeieres hangulat
Budai idill - helyzetdal(személyesebb)/életkép (leíró) o az életkép jön előtérbe a romantikában o látszólag háttérbe állítja a költőt o festményversek(lásd majd lejjebb a napraforgós) – valójából nincsenek ilyen festmények § romantikusak: ezek igazi festmények - a Budai idill is egy ilyen kis festmény – mozgókép - avantgárd- ,űr nem akar valóság lenni (mert a képzelet: több) Üllői úti fák - még egyetemi hallgató korából - eredeti cím: Búcsúzás - propemtikon o lehet áldás vagy átok – ez áldás „Higgyétek örök az ifjuság” o térbeliségből időbeliségbe vált át - egy sor megfogalmazza a vers lényegét: Hová repül az ifjuság - olyan zenei, hogy fel sem lehet olvasni 3
T.E. A líra változásai – IX. tétel: Kosztolányi Dezső I. -
a középső szakaszban benne van az egész (a sorok páratlanok: van közepük) o Kenyeres szerint e lényeg kimondása már nem kellett volna zeneiség: sanzon o érzelmes, érzelgős, de már dezillúziós dal o K. egy kicsi visszaromantizál kérdés: van-e benne irónia? → inkább ne aposzrotphé o elfordulás: tőlünk valaki máshoz fordul; miközben közvetetten engem szólít meg
Zene
-
o K. D. ismerte a Picture of Dorian Gray-t, melynek előszavában: „A forma szemszögéből, minden művészet számára a zenész művészete a minta (type)” o Clementi-szonáta, Néma vidéki ház, Budai idill o ez a zenére hivatkozás elterjedt volt a századforduló költészetében o K.D.- nél a szöveg nem valami magyarázó, hanem fordítva; a zene a szöveg értelmezője o „A mai művészek mind valami ösztönszerű vonzalmat tanúsítanak a zene iránt, amelyben transzcendentális titkok, és szóval, ecsettel és vésővel ki nem fejezhető fájdalmak és örömök kelnek életre, minthogy magukat is a kifejezhetetlenség határán kísértő érzések izgatják. Ezért fordult az egész francia szimbolizmus a zenéhez.” K.D. fogadtatás: még Babits is azt mondja – van köztük sok sablonos o jobban kellett volna szelektálni, kevesebb vers elég lett volna o 1917-es kiadásban már 99-et kihagy a 133 versből o Összegyűjtött költemények-be (1935) már csak 15-öt vesz fel innen
A szegény kisgyermek panaszai „Minden értékes emlékünk a gyermekkorban van eltemetve” (K.D – Jegyzetek egy kisgyermek naplójához) -
7 kiadást megért sikeres kötet folyamatosan bővült – korábban megszületett művek is csak későbbi kiadásokba kerültek bele o másfél évtizednél hosszabb időszak termése o 1910-ben 34, 1923-ban már 64 részből állt a versfüzér Apámmal utazunk a vonaton – szűkszavúság, hiányos mondatok, hüpallagé, eltolódás →ezek a szerkezetek + zárlat az expresszionizmushoz viszik közül A napraforgó, mint az őrült – festmény, vagy annak ekprhasziszának(napraforgó az Isten felé forduló lélek jelképe) ösztönzése
4
T.E. A líra változásai – IX. tétel: Kosztolányi Dezső I.
-
-
-
-
o egységként kell szemlélni a kötetet o kimagasló teljesítmény az akkori magyar verskönyvek közül o Babits (újklasszicizmus felé hajló eklektikus) és Ady (profetikus) költészetszemléletétől is merőben különbözik (lásd a zenénél) ismétlődés – ahogy Adynál is o K.-nál szójáték miatt van jelen – módosított ismétlődések „Ó, a halál. (...) Övé a bál, / Ő a halál”) arra emlékeztetnek, hogy a jelentő világa keresztezheti a jelentettét („gyö-nyör / gyötör.”) fontos jellegzetesség: a szegény kisgyermek azonossága kérdéses o alany(ő beszél)/tárgy; tükör→idegen, lány o zárlatban: megszólított o gyerek és a felnőtt között közös nevező: szerelem és halál nagy metafizikai kérdése – mindkét fél számára titokzatos o →← áthidalhatatlan távolság a címszereplő és a beszélő között: „A te utad a végtelenbe visz, de én előttem már a semmi van.” a gyerekkor mint létállapot – nem puszta stilizáció o kegyetlenség – békás vers, „trágár tivornya” Karinthy a kötet kapcsán: „első magyar szimbolista költő” o nem teljesen Mallarmé szimbolizmusa § „Megnevezni egy tárgyat annyit jelent, mint három negyedét megmutatni annak az élvezetnek (jouissance), amelyet az olyan költemény okoz, amelyik apránként megfejtendõ; sejtetni (suggérer) - ez az álom. Ennek a misztériumnak a tökéletes használata alkotja a jelképet (symbole): apránként fölidézni (évoquer) egy tárgyat, hogy az lélekállapotot mutasson meg, vagy - megfordítva - kiválasztani egy tárgyat és megfejtések sorozatával fölszabadítani (dégager) valamely lélekállapotot. " · csak távoli párhuzam K-val Zene – hangok világ feltűnően jelen o romantikus művek néha gunyoros szerepeltetése („Ez Mendelssohn. Álombeli ködök.”) o hangszerek színe Nagy társaság o K költészetfelfogásához tartozik: füzérszerű szerkesztésmód § Schumann zenéje · ciklikus művek, mint például a Kinderszenen · töredékszerű részekből állnak, melyekre „ gyenge indítás”, „nyitott befejezés” jellemző · külön nem jók előadásra → „A ciklus alkotásra kényszeríti az olvasót. A szerző egy szerkezetet ajánl föl az olvasónak ahhoz, hogy kialakítson valamilyen megértést (…) Ez az egyedi olvasó föladata, lehetőség és öröme. Ilyen módon alkotó lesz, túllép saját megértésének és intellektuális érzékelésének kulturális korlátain”(Peckham) 5
T.E. A líra változásai – IX. tétel: Kosztolányi Dezső I. §
-
K ismerte – Schlegel-a töredékről „A töredék legyen akár egy kis műalkotás, elhatárolódva a környező világtól és önmagában teljes, mint egy sündisznó” József Attilára hatás : játszik – látszik visszatérő rímpár K. munkásságában nincsenek gyors váltások!
Mák (1916) -
nyelv átlátszósága csalóka – kétértelműség „Akarsz játszani boldog szeretőt, színlelni sírást, cifra temetőt?”
-
o ’temető’ mint temetkezési hely és mint a temetésben részt vevő személy a szereplő eltávolodott szülőhelyétől – kétértelműség o lenézés →←fájdalmas visszaemlékezés „Az esemény... Mi esemény? Az, hogy kisült a sütemény”
-
-
Ének Virág Benedekről o újítás →←nem újító o újklasszicizmus (Babits) →←Virág Benedek (K) o bizalmatlanság a műszaki fejlődéssel szemben→←K. D. érdeklődik a technikai vívmányok iránt o itt is u.a. kétértelműség : „Kosztolányi kezdettől fogva ugyanolyan kétértelműen foglalt állást a modernség igényével, mint a vidékiséggel szemben.” A rossz élet – a játékosság látszata mögött mélyebb jelenést sejteni igazi nagyvers még: A mérge litániája
Még némi olvasnivaló -
ez itt kb a rövidített változata annak a tanulmánynak, amiből dolgoztam (nem olvastam végig) Tóth Árpád cikke a Mákról a verseket a meken megtaláljátok, nem túl filologikus, de a Szegény kisgyermek-en kívül én is csak onnan olvastam
6
