Pintér Gábor1 - Hegedűsné Baranyai Nóra2
Négy balatonparti szálláshely vendégforgalmának elemzése Research of guest service of four apartments at Lake Balaton
[email protected] Egyetem, Georgikon Kar, tanársegéd 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, docens
1Pannon
Abstract
A Balaton, mint Magyarország második legjelentősebb turisztikai desztinációja, régóta vizsgált terület. Kutatásunkban négy homogénnek tekinthető fizetővendéglátással foglalkozó magánszálláshelyet elemeztünk, mindegyik egy-egy apartmant kínált a hozzá érkező vendégeknek. Mind a négy szálláshely ugyanazon a balatonparti településen helyezkedik el. A szálláshelyek az „olcsó” árkategóriába tartoznak. A vizsgált időintervallum 2014. januártól 2014. augusztus 20-ig terjedt, amely időközben minden, az elemzés alá vont, szálláshelyre érkező vendéget vizsgáltunk. A kutatáshoz szükséges adatokat a szálláshelyek bocsátották rendelkezésünkre a vendégbejelentő lapokkal, illetve saját adatbázisuk által, természetesen „anonim” módon. Mind a négy szálláshely egész évben nyitva tart. Kutatásunk során az egyes vendégek eltérő szokásait hasonlítottuk össze, kiemelve a szálláshelyeken keresztül igénybe vett extra szolgáltatásokra fordított összegeket, a vendégek nemzetiségét és a különféle közvetítőket. A tanulmány vizsgálja, hogy az egyes közvetítőkön keresztül érkező vendégek azonos szokásokkal rendelkeznek-e, vagyis megfigyelhető-e a közvetítők általi piaci szegmentálás. A jövőben, kutatásunk folytatása mellett, az elemzésünk időintervallumának kiterjesztését tervezzük több naptári évre vonatkozóan, hogy eredményeink helytállóságáról megbizonyosodjunk.
Bevezetés
A Balaton, mint turisztikai régió jelentős szerepet tölt be Magyarország turizmusában. A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, Magyarország egyik legnagyobb természeti kincse. Turisztikai vonzereje kellemes hőmérsékletű vizének, kedvező klimatikus adottságainak és változatos szépségű tájainak köszönhető. A Balaton felülete 600 km2, partvonalának hossza 235 km, víztömege 2 milliárd m3. Ebben a turisztikai régióban 179 település fekszik, állandó népessége 274 068 fő. A térség életében meghatározó szerepe van a turizmusnak, melyet a Balaton környékén működő turisztikai és a vele kapcsolatos kisegítő ágazatok vállalkozásainak túlsúlya mutat. (Magyar Turizmus Zrt., 2005.).A kereskedelemben, az ingatlan ügyletekben, a gazdasági szolgáltató szektorban, az építőiparban tevékenykedő vállalkozások szintén nagymértékben kötődnek a turizmushoz. Ma már egyre inkább a térség háttértelepülései is bekapcsolódnak a turizmusba. A KSH adatai szerint az elmúlt 12 esztendőben a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma alapján az összes vendégéjszakák 20-27%-kát a régióban töltötték a turisták, mely a 2000-től tapasztalható csökkenés után 2005-től kezdve egyértelmű folyamatos emelkedéssel jellemezhető. (Magyar Turizmus Zrt., 2013). A belföldi turizmus bővülésének eredményeként a térségbe látogató vendégeknek közel háromnegyedét a magyar látogatók tették ki, a regisztrált vendégéjszakáknak pedig közel kétharmadát. A Balaton régióban található a
619
magyarországi kereskedelmi férőhely-kapacitás 24,8%-a. A belföldi vendégek forgalma főként a szállodákra koncentrálódott: 2012-ben a 953 ezer főnyi hazai vendég csaknem 70%-a ebben a szállástípusban realizálódott, 12%-uk panzióban vagy üdülőházban foglalt szállást, 10%-uk pedig kempingekben szállt meg. A külföldi vendégek nagy része továbbra is Németországból (28,7%) és Ausztriából (15,7%) érkezett. Nagymértékben nőtt a forgalom azonban Ukrajnából, Oroszországból és az ázsiai kontinensről, 20 %-kal csökkent viszont Dániából és Romániából. A térség turisztikai kínálata jelentősen változott az elmúlt két évtizedben. Állami támogatással egészségturisztikai fejlesztések valósultak meg, kibővült a balatoni kerékpárhálózat, az M7-es autópálya már levezet a szlovén és horvát határhoz, megnyitották és fejlesztették a nemzetközi repülőteret Sármelléken, a parti strandokon jelentős korszerűsítések és szolgáltatásbővítések történtek, vitorláskikötőket bővítettek, szállásférőhelyeket és szolgáltatásokat fejlesztettek. A pozitív változások ellenére a Balaton fő jellemzője napjainkban még mindig a 4-8 hétre korlátozódó rövid szezon.
A vizsgált szálláshelyek bemutatása Négy homogénnek tekinthető szálláshelyet vizsgáltunk ugyanazon a balatonparti településen. Mindegyik szálláshelyen 3000 – 4500 Ft/fő/éj áron lehet egész évben megszállni, étkeztetéssel egyik sem foglalkozik. A szálláshelyek 2-5 éven belül kezdték meg tevékenységüket, tehát újnak mondhatóak a piacon. Mindegyik szálláshelyen egy-egy apartman található és a tulajdonos is a szálláshelyen lakik, „fizetővendéglátással foglalkozó magánszemély” formájában foglalkozik a tevékenységgel. A négy szálláshely egymás szomszédságában helyezkedik el, a tulajdonosok egymással összefogva segítenek a vendégeknek az extra szolgáltatások (elsősorban programok) megszervezésében, így mind a négy szálláshely ugyanolyan extra szolgáltatásokat kínál vendégei részére közel azonos áron, mint például masszázs, borkóstolás, vitorlázás, kerékpárkölcsönzés.
A vizsgálat jellemzői A vendégbejelentő lapok segítségével megvizsgáltuk a 2014. január 1. és 2014. augusztus 31. közötti összes vendégtartózkodás jellemzőit. Csoportosítottuk a vendégeket az őket közvetítő irodák, állampolgárságuk, tartózkodási idejük, és az igénybe vett szolgáltatások szerint. Ezen kívül korok alapján is képeztünk csoportokat: 20-30; 30-50; 50-60; 60-70 évesek, illetve a jellemeztük őket családi állapotuk szerint: baráti társaság, egyedül, munkás, pár. A jellemzést a vendéget fogadó (tulajdonos) írta fel kérésünkre a kutatásra átadott vendégbejelentő lapokra. Kíváncsiak voltunk a vizsgált tényezők közötti összefüggésekre. A szálláshelyek tulajdonosaival mélyinterjút készítettünk, melyek magyarázatot nyújtottak a kapott összefüggésekre.
A vizsgálat eredménye Ahogy az az 1. ábráról leolvasható a szálláshelyekre érkező vendégek létszáma május, június, július, augusztus hónapokban volt a legmagasabb. Bár a június egy gyenge visszaesését mutatott, ennek ellenére arra a következtetésre jutottunk, hogy a vizsgált négy szálláshely a szezonkezdést előre tudta hozni májusra. A mélyinterjúk alapján a májusi erős kezdés egyértelműen a széles programkínálatnak (mind a szálláshelyek, mind a város részéről) tudható be.
620
1. ábra: A szálláshelyekre látogatók létszámának megoszlása hónapok szerint (forrás: saját szerkesztés)
A 2. ábra mutatja, hogy a vendégek száma a szálláshelyeken januártól augusztusig növekvő tendenciát mutatott. Mivel jelen tanulmány megírásakor a szeptemberi vendégadatok még nem állnak rendelkezésre, így a vendégszám alakulását mutató trend egyenesből sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, azonban a 2015. év hasonló időszakára előrejelzés készítésére alkalmas.
621
621
2. ábra: Vendégszám alakulása a vizsgált négy szálláshelyen összesen 2014. január és augusztus közt (forrás: saját szerkesztés)
Az átlagos tartózkodási időt megvizsgálva, szembetűnik, hogy egy júliusban vagy augusztusban megszálló vendég jóval tovább marad, mint az év korábbi hónapjaiban érkezők (3. ábra). Az első három ábrát összevetve leolvashatjuk, hogy bár a májusi és júniusi vendégszám a július és augusztus hónapokat közelítette, ennek ellenére a tavaszi és kora nyári hónapban a szálláshelyeken többnyire csak átutazó vendégek voltak. A mélyinterjúk során kiderült, hogy legtöbben biciklivel vagy hátizsákkal (kéktúra útvonal) érkeztek, valamint a helyi 1-2 napos sportversenyekre, programokra is sokan jöttek.
622
éjszaka/fő
Az átlagos tartózkodási idő a szálláshelyeken (2014 január-augusztus)
4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00
y = 0,1423x2 - 1,0831x + 3,5678 R² = 0,8409
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
3. ábra: Átlagos tartózkodási idő a vizsgált szálláshelyeken 2014. január és augusztus között (forrás: saját szerkesztés)
A 3. ábra az átlagos tartózkodási időt mutatja a vizsgált szálláshelyeken. Látható, hogy ez az érték augusztusban volt a legmagasabb: 4 vendégéjszaka. A következtetés egyértelmű: a vizsgált szálláshelyeken gyorsan cserélődnek a vendégek, az átlagos tartózkodási idő alacsony. A tavaszi hónapokban a négy szálláshelyre többnyire csak 1-2 éjszakára érkeznek vendégek, ilyenkor csak jellemzően egy hétvégét töltenek el, vagy éppen átutazóban szállnak meg.
623
623
4. ábra: A szálláshelyre érkező vendégek számának megoszlása az igénybe vett közvetítő fajtája szerint (forrás: saját szerkesztés)
A szálláshelyekre érkező vendégek 6-féle közvetítő (A-F), vagy direkt foglalás (0) segítségével keresték meg a szálláshelyeket. A 4. ábráról leolvasható, hogy a vizsgált négy szálláshelyet a legtöbben direkt, közvetítő nélkül keresték meg (telefonon, vagy e-mailben), így az általuk folytatott marketing tevékenység eredményesnek mondható. A mélyinterjúkból kiderül, hogy elenyésző volt azon eseteknek a száma, amikor a vendég nem foglalt előre, mivel júliusban és augusztusban szinte végig teltház volt mind a négy szálláshelyen, így foglalás nélkül „beeső” vendégek fogadására nem is lett volna lehetőség.
A közvetítő fajtája és a szálláshelyeken igénybe vett szolgáltatások közötti sztochasztikus kapcsolatot vizsgálva laza kapcsolatot állapítottunk meg, ennek ellenére a „D” közvetítőtől érkező vendégek nagy többsége költ a szálláshelyi szolgáltatásokra. Az asszociációt vizsgálva közepesen szoros kapcsolatot határoztunk meg az életkor és a családi állapot (baráti társaság, család, egyedül, pár) között. Érdekes, hogy a kapcsolatok közül a családi állapot és az igénybe vett szolgáltatások nagysága közt is közepesen szoros kapcsolatot mutattunk ki: legnagyobb értékben a baráti társaságok, legkevesebb értékben pedig a családok vettek igénybe szolgáltatásokat.
624
Következtetések A szerzők fontosnak tartják még egyszer megjegyezni, hogy a vizsgálat „csak” egy turisztikai szezont ölelt fel, így annak folytatása szükséges, ahhoz, hogy általános következtetéseket le lehessen vonni. Ennek ellenére a vizsgált négy szálláshelyet tekintve az alábbi megállapításokat fogalmaztuk meg: • A szálláshelyeknek 2014-ben sikerült májusra előrehozniuk a szezont a vendégszámot tekintve, azonban a tartózkodási időt is figyelembe véve látható, hogy az „előszezonban” (május, június) érkezők csak jellemzően rövid időt (1-2 nap, 1 hétvége) töltenek a szálláshelyeken a kínált programok ellenére. • A vizsgált négy balatonparti szálláshelyre is jellemző a nyári szezon. • A „D” közvetítőtől érkező vendégek nagy többsége költ a szálláshelyeken különféle extra szolgáltatásokra. • A kutatás alapján a vizsgált szálláshelyeknek érdemes a baráti társaságokra koncentrálniuk, ugyanis ők költik a legtöbbet, míg a legkevesebbet a családok. Ennek az oka a gyermekprogramok hiányában keresendő. Növelhető a költési hajlandóság a családok számára is vonzó programok, gyermekfelügyelet, stb. bevezetésével.
Irodalomjegyzék • Magyar Turizmus Zrt. - M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság, (2006): A Balaton imázsa a magyar lakosság körében, 2005, Turizmus Bulletin, X. évfolyam, Balaton különszám, pp.2-17. • Magyar Turizmus Zrt., (2013): Sajtóanyag a Balatonról készült kutatások eredményeiről. neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/sajtoanyag-balaton
625
625
