Minőségi Élet Egyesület
Egészségfejlesztő terapeuta
Natura HolisztikumTudományos
szak ll.
Intézet
ADDIKCIÓK
Dolgozat
Kalmár Rozália ll. évfolyam Szeged
„ A szokás olyan, mint az időjárás. Lehet jó, rossz és közömbös. Gyógyíthat és ölhet is. Vak, céltalan erő, amely felemelhet és letaszíthat minket.” / Herbert N. Casson / Szokás, rossz szokás, káros szokás – e fogalmak között a határ nem éles. Életünkben nagyon fontos szerepet játszanak a szokások, de ki tudja megmondani, mikor válik egy szokás károssá. A társadalom elfogadja a dohányzást / bár az utóbbi években egyre kiszorítottabbá teszik a dohányosokat / bizonyos mértékig az alkoholfogyasztást, és sokkal kevésbé a kábítószerek fogyasztását. Pedig mind a háromhoz kialakulhat a káros hozzászokás, az addikció. Azonban nem csak a kémiai szerekhez lehet hozzászokni, hanem bizonyos viselkedési mintákhoz is. Ezeket nevezzük viselkedési addikciónak. Idetartoznak káros játékszenvedély, hajtépés, körömrágás, falási rohamokkal járó evészavar / bulémia / vagy a kényszervásárlás / csak meg kell figyelni a háziasszonyok többségét fizetés után /. Ezek a betegek nem annyira a szenvedélyek, hanem a káros szokásaik rabjai. E viselkedészavarok közös jellegzetessége a kóros hozzászokás. Az illető akaratlagosan nem tud szabadulni ettől, ezért használjuk összefoglalóan az addikció elnevezést, amely egy meghatározó jellegzetesség alapján összekapcsolja ezeket a kórképeket, függetlenül attól, hogy számos szempontból különböznek egymástól. Életünk tele van olyan eseményekkel, amelyek későbbi felidézése arra vezérel minket, hogy újra és újra részesei legyünk ezeknek az élményeknek. Pl. zenehallgatással, fényképek, videó felvételek nézésével. Ezeket az élettevékenységeket nevezzük természetes megerősítőknek. A mesterséges / kémiai / megerősítők is képesek kellemes élmények előhívására, illetve kellemetlen állapotok megszüntetésére, de ezek ártanak egészségünknek, averzív kellemetlen hatásuk káros következményekhez vezet. A megerősítésnek két típusa van: negatív és pozitív. Negatív megerősítés. Mikor a szer használata azért történik, hogy a bevett szer hatására csökkenjenek, illetve megszűnjenek az elvonási tünetek. A negatív megerősítés nemcsak az elvonási enyhítését szolgálja, hanem a pszichopatológiai tünetek csökkentését is. Például szorongás, harag, depresszió, unalom, pánik, fusztráció, feszültség, agresszivitás, önértékelési zavar. Kantzian szerint a drogfogyasztás a személyiség laikus, spontán válasza az elviselhetetlen pszichopatológiai tünetekre.
2
Pozitív megerősítés- élménykeresés. Ez az elmélet nem valamilyen kóros állapotból indul ki. Átlagos normális alapállapotot feltételez. Itt az eufórikus állapot elérése a cél. A pozitív megerősítő hatást jutalmazó, rewarding hatásnak is nevezzük. Egyes szerzők a pozitív megerősítést tekintik az addikció alapmechanizmusának. A fő kérdés, hogy azért fogyasztják-e a kémiai szereket, hogy az elvonás hiánytüneteket csillapítsák, vagy egyszerűen visszakívánják a drogfogyasztás kezdetén jelentkező pozitív hatások élményintenzitását. Néhány esetben a megerősítő hatások olyan intenzívek lehetnek, hogy a fogyasztó nem vesz tudomást a droghasználat averzív következményeiről. Ilyenkor annak ellenére folytatja a szer szervezetébe való juttatását, hogy egyre elviselhetetlenebb vagy veszélyes averzív hatások jelentkeznek a megerősítő hatásokkal párhuzamosan. Például a dohányos a szívinfarktus vagy a rákműtét túlélését követően tovább dohányzik. Szokásnak a ciklusokban ismétlődő viselkedési sztereotípiákat nevezzük. Ez a sajátos viselkedésforma életünk nélkülözhetetlen részévé válhat, mivel gyors megszüntetése felboríthatja a szervezet és a személyiség egyensúlyát. A szokás és a hozzászokás ciklusai hasonlóak. Az addikció is ciklusokban zajlik. Az addiktív ciklust az alábbi fázisok és tulajdonságok jellemzik: 1. Visszatérő, ismételt vágy, majd késztetés egy viselkedési sztereotípia véghezvitelére. 2. A viselkedés elkezdéséig, majd befejezéséig emelkedik a szervezet belső feszültsége. 3. A viselkedés véghezvitele után átmeneti és gyors feszültségcsökkenés. 4. A vágy és késztetés fokozatosan visszatér. 5. A drogkeresést kiváltó késztetés kondicionálódik. 6. Visszaesés. A szokásokat addig nem hívjuk hozzászokásnak, addikciónak, amíg gyakoriságuk, intenzitásuk és következményük nem hatványosak az egyénre és környezetére.
3
Addikció: a drogok vagy drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek nevezésének és a drogok fogyasztásának olyan kényszeres viselkedési mintája, amelyet a drogok iránti erős vágy, valamint a drogelvonást követő gyors visszaesés jellemez. Három fő jelenség utal az addikció fennállására: tolerancia, dependencia és szenzitizáció. Toleranciáról akkor beszélünk, ha emelni kell a drog dózisát ugyanannak a kívánt hatásnak az elérése érdekében. Dependencia vagy függés akkor áll fenn, ha a drog-elvonás következtében jellegzetes elvonási tünetek lépnek fel. Szenzitizációról akkor beszélünk, ha a drog hatása intenzívebbé válik a rendszeres fogyasztás következtében. Az addiktív ciklus első
fázisának
két
alapmotívuma van:
a húzás-
és
lökésmechanizmus. Az első sóvárgás egy kívánt állapotba, a második egy kellemetlen állapotból való menekülés. A húzás és lökés mechanizmusai együtt alakítják ki az addikciót. Az is lehet, hogy bizonyos addiktív kórképekben egyik vagy másik dominál. Gyakran az alkalomszerű fogyasztás stádiumában kellemes érzések dominálnak. Ez a húzás jellegű, élményközpontú viselkedés a fogyasztás kényszeressé válásakor eltűnik és átadja helyét a rossz közérzet, diszkomfort elkerülésére irányuló motívumnak. Ekkor már a lökés mechanizmus határozza meg a kórképet. Az addikciónak legalább két fajtáját különböztetjük meg egymástól. A kémiai és a nem kémiai / viselkedési / addikciókat. A kémiai addikciónál az addiktív viselkedés konkrét cél / a kémiai anyag / megszerzésére és elfogyasztására irányul. Legjelentősebbek a dohányzás, alkoholizmus, heroinizmus, kokainizmus, amfetaminizmus, koffeinizmus. A viselkedési addikció tünetei az impulzuskontroll és az önreguláció zavaraiból következnek. Pl. ODC, hajtépés, kényszeres vásárlás, kleptománia, kóros szerencsejáték, bulémia, bizonyos szexuális zavarok. Marks szerint a húzásmechanizmusok inkább a kémiai addikciókra, a lökésmechanizmusok pedig inkább a viselkedési addikciókra jellemző.
4
A kémiai addikciók jellegzetességei: 1. Kényszeres viselkedés erős belső kényszer irányítja a viselkedést 2. Kondicionált válaszok ·
drogszerű / drug-like /
·
droggal ellentétes / drug-opposite / kondicionált
Pavlov
3. Sóvárgás mitikussá duzzadt drogélmény iránt megmutatkozó abnormális, kóros vágy. A sóvárgás már addikciót feltételező érzés. 4. Incentivitás
kielégülés
Az incentiv vagy serkentéses állapot a droghatás kezdetéig tart. Ilyenkor a páciens teljesen beszűkül a drog beszerzésével és elfogyasztásával összefüggő ingerekre, minden más ingert kirekeszt a tudatából. Emberi kommunikációra a fogyasztók ilyenkor alkalmatlanok, emberfeletti képességek bontakozhatnak ki. Kielégüléskor a drog hatására megszűnik az izgalom. 5. Kockázatkeresés ·
Kárkerülő addiktív fogyasztók
·
Veszélyeket kereső addiktív fogyasztók
6. Helyettesítés Egyes drogok egymást helyettesíthetik, vagyis csökkenthetik a másik drog hiánya
miatt
jelentkező
elvonási
tüneteket.
Például
a
dohányosok,
nikotinmegvonás során, megszabadulnak a nikotin étvágycsökkentő hatásától, meghíznak. Evési késztetésük bulémiáig fokozódhat. A kémiai addikció átválthat viselkedési addikcióba. A helyettesítés elvét felhasználják a gyógyításban is. 7. Komplementaritás Multiplex droghasználatkor többfajta drog egyidejűleg kerül a szervezetbe. 8. Multigenerációs jelleg A drogfogyasztás rendszerint családi halmozást mutat. 9. Kémiai anyag
5
Ahhoz, hogy a drogfogyasztás –drogfüggőség kialakuljon három tényező szükséges: droghasználó személyisége, szociokulturális környezet és a drog jelenléte És akkor mi is az a drog? ·
Kémiai anyag, amely túljut a vér-agy gáton és megváltoztatja a központi idegrendszer működését.
·
Fogyasztása pozitív és negatív megerősítést nyerhet különböző biológiai mechanizmus révén.
·
Rendszeres fogyasztása dependenciát, toleranciát és szenzitizációt, azaz addikciót okozhat.
·
Rövid távon kevés, hosszú távon jelentős averzív hatás.
·
Rövid távú averzív hatásra gyorsan alakul ki tolerancia, a megerősítő hatásra sokkal lassabban.
·
A társadalmi vagy gyógyászati normáktól eltérően, abúzusszerüen fogyasztható.
·
Nemcsak saját magát helyettesíti.
·
A természetes megerősítőket kiválóan helyettesíti, sőt hosszabb távon azok jutalmazó, pozitív megerősítő hatását megszünteti. A serdülők a legveszélyeztetettebbek az addikció kialakulásában főleg ahol a háttérben
családi konfliktusok vannak. Ahol diszharmonikus családi légkör uralkodik, ott a családi befolyás csökkenésével párhuzamosan nő a kortárskapcsolatok hatásának jelentősége. A drogkipróbálás jellegzetesen serdülőkori jelenség. Általában kíváncsiságuknak engedve próbálják ki és ebben közrejátszik a családtól való függetlenségi törekvés, önállósulási kísérlet is. A kipróbálást követőrendszeres droghasználat azonban már problémajelzés, arra utal, hogy a család nem megfelelő módon alkalmazkodik a soron következő családi életciklushoz. A serdülő függetlenségi harcát elfojtja, vagy éppen ellenkezőleg, túlzottan tág teret enged annak, és nem szab korlátokat.
6
Ebben az életszakaszban nemcsak a serdülő függetlenedik, párhuzamosan a szülőnek is le kell válnia gyerekéről. Ha ez a leválás nem sikeres, a szülők nem képesek újra felfedezni saját önálló életüket, párkapcsolatukat, munkájukat, kikapcsolódásuk örömét, akkor nem képesek útjára bocsátani, elengedni gyermeküket. Nem könnyű dolog ez a leválás egyik félnek sem, de a mi, a szülők felelőssége, hogy ezt minél zökkenőmentessé tegyük.
Felhasznált irodalom: Németh Attila, Gerevich József Addikciók Kapócs I., Maár M., Szabadka P. Ifjú-kór Thomas Schäfer Ami a lelket megbetegíti és ami meggyógyítja Timothy Leary Belső utazások Bayer István A drogok történelme
7
