Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20013 Öregcser kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Őriszentpéter, 2016.05.31.

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő Egyesület

Felelős tervező Óvári Miklós (természetvédelmi szakmérnök) Vezető szakértő Óvári Miklós (természetvédelmi szakmérnök) Közreműködő szakértők Dr. Szentirmai István (biológus) Szépligeti Mátyás (botanikus) Tóth Ádám (zoológus)

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

TARTALOMJEGYZÉK I.

A NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV ................................................................................................. 4

1.

A TERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI ........................................................................................................ 5 1.1. NÉV ...................................................................................................................................................... 5 1.2. AZONOSÍTÓ KÓD ................................................................................................................................... 5 1.3. KITERJEDÉS .......................................................................................................................................... 5 1.4. A KIJELÖLÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ FAJOK ÉS/VAGY ÉLŐHELYEK ........................................................... 5 1.4.1. A terület jelölő élőhelyei ................................................................................................................. 5 1.4.2. A terület jelölő fajai ......................................................................................................................... 5 1.5. ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK ....................................................................................................................... 5 1.6. EGYÉB VÉDETTSÉGI KATEGÓRIÁK .............................................................................................……….7 1.7. TERVEZÉSI ÉS EGYÉB ELŐÍRÁSOK.......................................................................................................... 6

2.

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ............................................................................................................. 7

3.

KEZELÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ................................................................................. 10 3.1. TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉS, A TERÜLET RENDELTETÉSE .................................................. 10 3.2. KEZELÉSI JAVASLATOK ..................................................................................................... 10 3.2.1. Élőhelyek kezelése……………………………………………………………………………… .12 3.2.1.1. Az egész területre vonatkozó általános kezelési javaslatok.……........................................ 12 3.2.1.2. Kezelési egységek………………………………………….............................. 14 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés…………………………………….. 24 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések……………………………………………………… 25 3.2.4. Kutatás, monitorozás………………………………………………………… 25 3.2.5. Mellékletek: a tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése (térkép és táblázat) …………………………………………..26 3.2.6. A tervezési terület földrészleteit érintő kezelési egységek ................................................... 28 3.2.7. A tervezési terület erdőrészleteit érintő kezelési egységek ............................................. 2928 3.3. A KEZELÉSI JAVASLATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES ESZKÖZEI A JOGSZABÁLYOK ÉS A TULAJDONVISZONYOK FÜGGVÉNYÉBEN ........................................................................................... 30 3.3.1. Agrártámogatások ...................................................................................................... 29 3.3.1.1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer ................................................................... 29 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer .............................................................................. 31 3.3.2. Pályázati források ....................................................................................................... 33 3.3.3. Egyéb ...................................................................................................................... 33

”Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

I. A Natura 2000 fenntartási terv

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Öregcser kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Tervezési terület neve:

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója:

HUON20013

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

258,97 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. A terület jelölő élőhelyei 4030 Európai száraz fenyérek 91M0 Pannon cseres-tölgyesek 1.4.2. A terület jelölő fajai nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) szarvasbogár (Lucanus cervus) közönséges denevér (Myotis myotis)

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. Vas megye Sitke

Érintett terület (ha) 258,97

5

Település területének érintettsége (%) 100

1.6. Egyéb védettségi kategóriák A tervezési terület nem tartozik sem országos, sem helyi jelentőségű védettség hatálya alá és nem képezi részét nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó területnek sem. Az Öregcser területe (258,97 ha) teljes egészében a Nemzeti Ökológia Hálózat magterület övezetének része.

1.7. Tervezési és egyéb előírások Településrendezési eszközök Sitke Község Önkormányzatának 10/2004. (IX.22.) számú rendelete a község Szabályozási tervéről és a Helyi építési szabályzatról, módosította a 11/2010. (IX.20.) és a 2/2013. (I.22.) számú önkormányzati rendelet Körzeti erdőtervek és üzemtervek 

Celldömölki Erdészeti Tervezési Körzet Második erdőterve - ügy száma: 2/2010. Érvényessége: 2010. január 01. – 2019. december 31.

Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek 

Sitke és környéke Földtulajdonosok vadgazdálkodási üzemterve – jóváhagyta: Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vadgazdálkodási és Halászati Osztály (H471/2006.) Érvényessége: 2017. február 28-ig.

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv  A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása, Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, 1-3 Rába, közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010. április.

6


2. Veszélyeztető tényezők A tervezési területen ható veszélyeztető tényezők Kód

B01.02

Veszélyeztető tényező neve

fásítás idegenhonos fafajokkal

erdő felújítás B02.01.02 idegenhonos fafajokkal

Jelentősége Érintett összes terület (H=nagy, Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra M=közepes nagysága (%) nagysága (%) és milyen módon gyakorol hatást? , L=kicsi)

M

20

20

M

38

38

B02.04

lábon álló vagy fekvő holtfa eltávolítása

H

58

58

B07

egyéb erdészeti tevékenység

H

18

18

I01

idegenhonos, inváziós fajok jelenléte

H

15

7

15

Az üzemtervezett erdők több, mint felén erdeifenyő, vörös tölgy ültetvény találhatók, melyek a területen őshonos 91M0 L2b pannon cseres-tölgyesek jelölő élőhelyek potenciális termőhelyét foglalják el. Az idegenhonos fafokkal való felújítás csökkenti a 91M0 L2b pannon cseres-tölgyesek jelölő élőhelyek kiterjedését, illetve a potenciális termőhelyek rehabilitációjának esélyét. Az idegenhonos fafokkal való felújítás csökkenti a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), szarvasbogár (Lucanus cervus) és a közönséges denevér (Myotis myotis) jelölő fajok élőhelyeit. Az erdőgazdálkodás során a holtfa, illetve az odvas idős fák eltávolítása megszüntetik a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), szarvasbogár (Lucanus cervus) jelölő fajok élőhelyeit. A vágásos gazdálkodás és a fafajcserés felújítás miatt a 91M0 L2b pannon cseres-tölgyesek jelölő élőhelyek kiterjedése jelentősen lecsökkent, a maradék állomány veszélyeztetetté vált. Az erdőgazdálkodás során alkalmazott véghasználatok megszűntetik a legtöbb erdei faj, így a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), szarvasbogár (Lucanus cervus) és a közönséges denevér (Myotis myotis) jelölő fajok élőhelyeit is. A spontán felverődött akácos inváziós gócként van jelen a területen, mely terjeszkedésével a 91M0 L2b pannon cseres-tölgyesek jelölő élőhely állományait veszélyezteti.

J02.03.

csatornázás és vízelvezetés

H

100

100

K04.05

növényevők általi károkozás

M

78

18

Az erőrészletek közti nyiladékok mentén mindkét oldalon mély vízelvezető árkok húzódnak. A kavicsaljzat vízáteresztő képessége következtében a lehulló csapadékot az árkok elvezetik. Ez a talajvíz süllyedésével jár, hosszú távon a 91M0 L2b pannon cseres-tölgyesek jelölő élőhely kiszáradásához vezet, fennmaradásukat veszélyezteti, illetve a termőhely nem kívánatos változását okozza. A jelentős vadlétszám hatása a 91M0 L2b pannon cseres-tölgyesek:jelölő élőhelyet degradációval, gyomosodással nagymértékben veszélyezteti. A taposás, túrás és rágás következtében a felújulás nehézzé válik, a cserjeszint kiritkul, az erdő gyepszintje jelentős mértékben degradálódik. A túltartott vadállomány hátráltatja a cseres-tölgyesek természetes felújulását, így csökkenti a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), szarvasbogár (Lucanus cervus) és a közönséges denevér (Myotis myotis): jelölő fajok élőhelyét

A tervezési területen kívülről érkező veszélyeztető tényezők Kód

A02.01


gazdálkodás intenzívebbé válása

Jelentősége Érintett összes (H=nagy, terület Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra M=közepes, nagysága (%) nagysága (%) és milyen módon gyakorol hatást? L=kicsi) A Natura 2000 területen kívüli szántókon zajló intenzív művelés hatására a szántókkal határos 91M0 L 10 10 L2b pannon cseres-tölgyesek jelölő élőhelyek gyomosodnak, degradálódnak.

Jövőbeli potenciális hatások, veszélyeztető tényezők Kód

A02.01


gazdálkodás intenzívebbé válása

Jelentősége Érintett összes (H=nagy, terület Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra M=közepes, nagysága (%) nagysága (%) és milyen módon gyakorol hatást? L=kicsi) A Natura 2000 területen kívüli szántókon zajló intenzív művelés hatására a szántókkal határos 91M0 L 10 10 L2b pannon cseres-tölgyesek jelölő élőhelyek gyomosodnak, degradálódnak.

8

I01

idegenhonos, inváziós fajok jelenléte

H

50

9

50

Veszélyforrásként elsősorban a keleti oldalon a zártkertek felhagyott parcelláin spontán megjelent akácosok, illetve az azokból a határos élőhelyeken várhatóan megjelenő akácegyedek gyomosítása említhető. Az akácosokból, mint inváziós gócokból induló növényi invázió a 91M0 L2b pannon cserestölgyesek jelölő élőhelyet degradációval, gyomosodással veszélyezteti.


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Az Öregcser kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület általános természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartható gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Kiemelt célkitűzés a területen található természetes és természetszerű élőhelyek megőrzése, különösképp a 91M0 pannon cseres-tölgyesek jelölő élőhelyek megvédése fenntartása, valamint a 4030 Európai száraz fenyérek – csarabosok – kiterjedésének növelése. Botanikai szempontból prioritás az áreája északi határát elérő, a területen több ezres nagyságrendben jelen lévő védett genyőte (Asphodelus albus), valamint a dunántúli sás (Carex fritschii), tarka nőszirom (Iris variegata) és az epergyöngyike (Muscari botryoides) állományainak hosszútávú fennmaradása. Zoológiai szempontból is nagy a jelentősége a jelölő társulás fennmaradásának, hiszen a jelölő cseres-tölgyes társulások élőhelyet jelentenek a szarvasbogár (Lucanus cervus) és a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) számára, egyúttal lehetőséget nyújtanak az erdei odúlakó denevéreknek szaporodóhelyeik minőségének javítására. További célok és végrehajtandó feladatok: A cserjésedett gyepek helyreállítása Az idegenhonos fafajú erdőállományokban (vörös tölgy) fafajcsere A honos fafajú ültetvényekben (erdeifenyő) fafajcsere A 91M0 pannon cseres-tölgyesek jelölő élőhelyek esetében az állandó erdőborítást biztosító gazdálkodási módra való áttérés (szálaló, Pro Silva gazdálkodás) Az inváziós fajok (fehér akác) visszaszorítása A vadászható nagyvadak kártételének megszüntetése A terület talajvíz-gazdálkodásának javítása

3.2. Kezelési javaslatok A) Az intézkedési javaslatok rendszerének bemutatása A javaslatok és intézkedések két csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartoznak a gazdálkodáshoz nem köthető általánosan értelmezett javaslatok. Ezek a gazdálkodókon túli érintettek (területrendezők, beruházók, vállalkozók, turisztika) részére szóló elvek a kritikus pontok meghatározásával (pl.: nem kívánatos fejlesztések, korlátozás nélkül, korlátozással, vagy egyáltalán nem végezhető tevékenységek). A megfogalmazott intézkedések második csoportjába a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok kerülnek besorolásra. Az itt megfogalmazott előírás-javaslatok célja, hogy a meghatározott kezelési egységben az ott található közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok és a területen jelenleg folyó gazdálkodás alapján ajánlásokat tegyen a további gazdálkodás módjára. Ezek a javaslatok egyúttal a jövőbeni támogatási programok kidolgozásának alapjául szolgálnak.

10

3.2.1. Élőhelyek kezelése 3.2.1.1. Az egész területre vonatkozó általános kezelési javaslatok A) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok A tervezési területen jelenleg is meglévő 91M0 pannon cseres-tölgyes jelölő társulás állományainak területén a folyamatos erdőborítást biztosító erdészeti tevékenységen kívül egyéb hasznosítás nem fogadható el. Az egyéb, nagy kiterjedésben jelen levő idegenhonos ill. honos fafajokkal korábban megvalósult ültetvények faállományainak energetikai, ipari, infrastrukturális vagy egyéb célú hasznosítása a teljes terület jelölő élőhelyeinek megőrzése szempontjából nem kizárható, bár a természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban előnyösebb volna azok cseres-tölgyesekké vagy gyepterületekké való átalakítása. A gazdálkodáshoz nem köthető fenntartási, illetve kezelési feladatok között említhető a terület több pontján sporadikusan, valamint a déli erdőszegélyek mentén nagyobb tömegben megjelenő illegális szemétlerakások felszámolása. Fontos cél a talajvízszint süllyedés megállítása, ennek érdekében az erdei utak, nyiladékok mentén húzott mély árkokat be kell temetni, mert azok a kavicsaljzat által áteresztett vizet leviszik a területről. A területen jelen lévő ásványi kavicsvagyon kitermelése, így bányatelek nyitása nem támogatandó. A terület jelenleg turisztikai szempontból nem hasznosított. A védett fajok, különösen a genyőte virágzása az ökoturisztikai szempontból olyan vonzerőt képvisel, amivel megfelelő körülmények között élni lehet. Ehhez a meglévő nyiladék –és úthálózat lehetőséget biztosít. Természetvédelmi szempontból a terület turisztikai - főképp környezeti nevelési célú hasznosítása elfogadható. Fontos fejlesztési cél a Natura 2000 területet bemutató infrastruktúra létrehozása, hogy az ide látogatók tisztában legyenek a terület státuszával, természeti értékeivel. Ezt a területre bevezető forgalmasabb közutak és turistautak mentén elhelyezett tájékoztató táblákkal lehetne elérni, valamint a területet bemutató szóróanyagokkal, amelyeket helyi turisztikai irodákban és önkormányzatoknál lehetne kihelyezni, elérhetővé tenni. Fontos lenne ezeknek az információs anyagoknak a világhálón való megjelentetése is. B) Gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok: A gazdálkodási egységhez köthető kezelési javaslatok egyértelmű értelmezése érdekében azokat minden esetben egy meghatározott kezelési egységbe kell sorolni. Ennek érdekében az élőhelytérképen feltüntetett, területileg lehatárolt élőhelyek kezelési egységekbe (KE-) lettek sorolva, ezek lefedik az egész tervezési területet. A kezelési egységek határa a terepi bejárás alapján lett meghatározva, így nem feltétlenül egyezik az érintett ingatlanok helyrajzi számainak hivatalos földhivatali határaival. Ennek megfelelően egyes helyrajzi számok területét több kezelési egység is érintheti. A kezelési egységeknél a kezelés célját képező érintett élőhelyek, helyenként fajok is meg lettek határozva. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt megfogalmazott előírás-javaslatok célja, hogy a kezelési egységekben előforduló 11

közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírás-javaslatok, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírás-javaslatok a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A már más jogszabály vagy hatósági eszköz alapján létező előírások esetében azok kötelező jellegét értelemszerűen az azt megalapozó jogszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az előírásokra csak utalást tesz. BA) A kezelési egység értelmezése és a lehatárolásra vonatkozó szempontok A kezelési egység alapját az aktuális élőhelytérkép adja, melyben a hazai élőhelyosztályozási rendszer, az ÁNÉR 2011 munkában megfogalmazott szempontok alapján minden terület valamely élőhelyi egységbe került besorolásra; a természetes, természetközeli növényzet, valamint a folyamatos humán hatás alatt álló, degradált téregységek (lakó- és iparterület, nyomvonalas létesítmények, stb.). Az így meghatározott élőhelyfoltok besorolása ad lehetőséget azok kiértékelésére természetességük alapján. Amennyiben az adott élőhelyfolt Natura 2000 jelölő élőhely kritériumainak is megfelel, akkor az is rögzítésre került. Az élőhelytérkép alapján kerültek meghatározásra a fejlesztési célok, hogy mely degradált területeket lehet megfelelő kezeléssel újra természetes élőhellyé, esetleg Natura 2000 jelölő társulássá alakítani. BC) Általános szempontok a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok kidolgozására: A kezelési javaslatok meghatározásánál szerepeltettük a területre vonatkozó jogszabályokat, melyek a terület használatával kapcsolatosan alapvetően betartandóak (pl.: erdőtervek), az azokban foglaltakat itt nem ismételtük meg. Törekedtünk az adaptív kezelést biztosító előírás-javaslatok olyan meghatározására, melyek lehetőség szerint a gazdálkodás során betarthatóak és az aktuális támogatási rendszerrel összhangban vannak. Gyepgazdálkodás A tervezési területen az erdőtagok szélén található kis kiterjedésű cserjésedett gyepfoltok tovább cserjésednek, gyomosodnak, jellegtelenek. Ez a folyamat kedvezőtlen, ezért a cserjéket el kell távolítani és a gyepfoltokat vagy gyepként kell kezelni (ezek a tisztások fontosak lehetnek bizonyos állatfajok számára), vagy cseres-tölgyesekké kell alakítani. Erdőgazdálkodás A területen található jelölő élőhelyek fenntartása csak az azokat fenntartó extenzív erdészeti kezelés megteremtésével biztosítható. Ez a gazdálkodásnak a vágásos üzemmódból örökerdőbe való váltásával megvalósítható. A területen nagy kiterjedésben lévő erdőültetvények az egykori cseres-tölgyesek helyén találhatók. Ezek vörös tölgyesek és erdeifenyvesek, melyek hosszabb távon fafajcserével újra cseres-tölgyesekké alakíthatók. Az inváziós fehér akác állományát illetően is hasonlóképp kell eljárni. Az erdészeti hasznosítású területek más funkcióban történő hasznosítása (beépítés, ipari célú beruházások) nem kívánatos. Vadgazdálkodás A területen történő vadászat tekintetében elsődlegesen annak természetvédelmi célú formáját kell megvalósítani. A nagyvadállomány tekintetében a gímszarvas és a vaddisznó a jelölő élőhelyeken és a vizes élőhelyen jelentkező taposásával, túrásával okoz nagy gondot. A jelölő élőhelyek területének növeléséhez elengedhetetlen feltétel a vadállomány létszámának 12

jelentős csökkentése. Vízgazdálkodás A területen vízgazdálkodási szempontból jelentős állóvíz, vagy vízfolyás nem található. A vizes élőhelyek tekintetében a meglévő mocsár időszakosan vízzel borított terület, mely kiegészíti az erdei közösséget. Fenntartása időszakos kezeléssel és a vadgazdálkodásnál megfogalmazottak alkalmazásával megoldható. 3.2.1.2. Kezelési egységek A tervezési területen található élőhelyeket hét kezelési egységbe soroltuk be - ezek közül egy nem igényel kezelést -, melyeket a 3.2.5. fejezetben térképen ábrázoltunk. A kezelések alapját a 2015-16-ban aktualizált élőhelytérkép képezte. A meghatározott kezelési egységek a jelölő és egyéb élőhelyekkel együtt az egész Natura 2000 területet lefedik és tartalmazzák az adott egységre vonatkozó kezelési előírásokat. Az előírások meghatározásánál szem előtt tartottuk, hogy azok követhetőek, betarthatóak, ugyanakkor a szükséges mértékben specifikusak, mindezek mellett a gazdálkodók számára érthetőek, áttekinthetőek legyenek. Kezelési egység

Elnevezés

Érintett közösségi jelentőségű élőhelyek

Érintett élőhelytípusok

kezelést nem igénylő U11 területek gyomos, cserjésedő KE-1 OC, OCxP2b gyepek mocsár KE-2 B1a, B5xB2, U9 KE-3 tölgyesek L2b RC, RCxOB, RCxL2b, KE-4 őshonos fafajú fiatalosok RCxS4 S3, S3xL2b, S4, S3xRC, KE-5 jellegtelen faállományok S4xRC akácosok, egyéb tájidegen KE-6 S6 ültetvények *kiemelt jelentőségű élőhely KE-0

*91M0, 4030 4030 4030 -

Kezelést nem igénylő területek (a)

Kezelési egység kódja: KE-0 kezelést nem igénylő területek

(b)

Kezelési egység meghatározása:

A tervezési területen ide sorolt területek olyan mesterséges létesítmények (murva- és földutak, erdei nyiladékok), melyeken a jelenlegi használatból eredően természeti értékek nem találhatók és megjelenésük a jövőben sem várható, ezért természetvédelmi kezelésük nem indokolt. (c)

Kezelési egység megfeleltetése/Érintettség vizsgálata: érintett ÁNÉR élőhelyek: U 11 Út- és vasúthálózat érintett Natura 2000 élőhelyek: -

(d)

Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok:

A fenti élőhelyeken természeti értékek nem találhatók, ezért kezelést nem igényelnek. 13

Mindezek alapján gazdálkodáshoz köthető általános javaslatot nem teszünk. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok: a) Kötelezően betartandó előírások: b) Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: (f)

Kezelési javaslatok indoklása:

Fenti élőhelyek kezelést nem igényelnek kezelést, ill. esetükben az nem értelmezhető Gyepek A területen lévő gyepterületek egy kezelési egységbe lettek vonva. Ezt a hasonló élőhelyi szituációk, a hasonló szukcessziós folyamatok ismeretében tettük, melyek alapján az érintett élőhelyfoltokat egy kezelési egységként tudtuk kezelni. (a)

Kezelési egység kódja: KE-1 gyomos, cserjésedő gyepek

(b)

Kezelési egység meghatározása: A tervezési terület vonatkozásában a hosszabb ideje nem kezelt erdei tisztások sorolhatók ide, melyek mára különböző mértékben becserjésedtek, a gyepek gyomosodtak, több helyütt inváziós fajokkal (magas aranyvessző) fertőződtek.

(c)

Kezelési egység megfeleltetése/Érintettség vizsgálata: érintett ÁNÉR élőhelyek: OC jellegtelen száraz-félszáraz gyepek OCxP2b jellegtelen száraz-félszáraz gyepek x galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések érintett Natura 2000 élőhelyek: -

(d)


A hosszabb ideje nem művelt, gyomosodó, cserjésedő területek helyreállítása gyeppé, vagy esetleg erdővé való átalakítása. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok: a) Kötelezően betartandó előírások A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. Rendelet tartalmazza. b) Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok Kód GY01 GY02 GY03 GY09 GY10 GY14

Kezelés leírása Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

14

GY24 GY26 GY27 GY29 GY32 GY34

GY106 GY109 GY116

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. Gyepterületen előforduló, 2 m-nél magasabb, 8 cm mellmagassági törzsátmérőnél szélesebb akác egyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni Legalább 2 évente tisztító kaszálás elvégzése kötelező. A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

(f) Élőhelyrekonstrukciós és fejlesztési javaslatok: Ezeknek az élőhelyeknek a kezelésére két alternatíva mutatkozik: a) cserjék visszaszorítása és az eredeti gyepvegetáció visszaállítása, valamint annak kaszálással való fenntartása – az élőhelyfoltok kis kiterjedése miatt a legeltetéses kezelés nem releváns alternatíva. A kökény és vadkörte bokrok 15 %-át meg kell hagyni a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) élőhelyének biztosítására. b) a cserjeirtást követően erdősítés honos fafajokkal, hosszútávon lehetőség szerint cserestölgyessé alakítás. (g) Kezelési javaslatok indoklása: A cserjésedett gyepeken megjelent vegetáció fajösszetétele, gyomosodása a természetes folyamatokkal ellentétes irányú. A fent felsorolt kezelések megvalósulása, a területek átalakítása esetén a jelenlegi jellegtelen cserjés helyett a jelölő és egyéb fontos védett fajok számára megfelelő, természetes élőhely kialakítására nyílik lehetőség. A revitalizált gyep a környező erdős tájban élő rovarok számára biztosítana táplálkozó –és szaporodóhelyet. Vizes élőhelyek A területen jelentős vízfolyás, állóvíz nem található, így a vizes élőhelyek tekintetében az egyetlen, időszakos vízborítású mocsarat soroltuk ide. (a)

Kezelési egység kódja: KE-2 mocsár

(b)


A 19A erdőrészletben lévő sekély, időszakos tó és az azt körülölelő, társuláskomplexet alkotó mocsári növényzet értékes színfoltja a területnek, amely egyedülálló a tágabb táji környezetben. (c)

Kezelési egység megfeleltetése/Érintettség vizsgálata: érintett ÁNÉR élőhelyek: B1a nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások B5 nem zsombékoló magassásosok B5xB2 nem zsombékoló magassásosok x harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári- és vízparti növényzet U9 állóvizek érintett Natura 2000 élőhelyek: 15

(d)


A tervezési területen egyedülálló vizes élőhelykomplex fennmaradása érdekében a vízrajzi viszonyokat, így a mocsár folyamatos vízellátottságát és borítottságát biztosítani kell. A jó természeti állapot megtartása érdekében a nagyvadak létszámának csökkentése szükséges az ökológiai eltartó-képesség függvényében. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelés előírásjavaslatok: a)

Kötelezően betartandó előírások

A terv készítésének idején a mocsarakra vonatkoztatható kötelezően betartandó előírások nem ismertek. b)

Önkéntesen vállalható előírások

Kód V01 V11 V51 V56 VA02

VA03

(f)

Kezelés leírása A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető. A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. A meddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos.

Élőhelyrekonstrukciós és fejlesztési javaslatok:

Ezek az élőhelyek mára nagymértékben veszélyeztetettek a nagyszámban jelen lévő nagyvadak károkozása miatt. Fontos feladat a nagyvadak létszámának a terület eltartóképességének szintjére való csökkentése. A mocsári növényzetének fenntartása, az avas, több éves nád és sás eltávolítása az egy-két évente történő kaszálásával megoldható, a vizes élőhely rövidtávon (2-3 év) helyreállítható. A mocsár vízellátásának javítása a meglévő árokrendszer felhasználásával megoldható. (g)


A területen található mocsár élőhely-együttes a környező tájban egyedülálló, mely nemcsak növényzetével tűnik ki, hanem számos állatfaj (hüllők, kétéltűek, rovarok, emlősök) számára jelent élő- és táplálkozó (ivó) helyet. A fent részletezett kezelések megvalósulása esetén a vadak károkozása megszüntethető, az ökológiailag szükséges víz biztosítható, a vízhez kötődő növényzet (nádas, gyékényes, magassásos) felújítása, jó természeti állapotban tartása megoldható. Összességében ezekkel a kezelésekkel a területen a vizes élőhelyekre jellemző jelölő társulások jövőbeni megjelenése várható. Erdők A területen található erdők természetességük alapján négy kezelési egységbe lettek sorolva. A cseres-tölgyesek (KE-3) esetében a legfontosabb a jelenlegi jó természeti állapot megtartása. A fiatal cseres-tölgyesek (KE-4) esetében az élőhelyfejlesztéshez szükséges megfelelő kezelés meghatározása kapott prioritást. Az erdeifenyvesek és egyéb idegenhonos faállományok (KE-5), valamint a tájidegen akácosok (KE-6) esetében a fafajcserével megvalósuló élőhelyátalakítás a megfelelő kezelés. 16

(a)

Kezelési egység kódja: KE-3 cseres-tölgyes

(b)


A területen őshonos fafajokból álló erdészet által üzemtervezett és kezelt, magas természeti és jelentős gazdasági értéket képviselő jelölő cseres-tölgyes társulások. (c)

Kezelési egység megfeleltetése/Érintettség vizsgálata: érintett ÁNÉR élőhelyek: L2b Cseres-kocsánytalan tölgyesek érintett Natura 2000 élőhelyek: 91M0* Pannon cseres-tölgyesek 4030 Európai száraz fenyérek

(d)


A Natura 2000 területen lévő erdőknél elsődleges cél az állandó erdőborítottság elérése, melynek elérése a megoldás, ha minden érintett erdőrészlet esetében elsődleges rendeltetésként a Natura 2000 rendeltetés bejegyezésre kerül. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelés előírásjavaslatok: Kötelezően betartandó előírások

a)

A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a NATURA 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV.27.) VM. rendelet tartalmazza. Az erdők tekintetében a Celldömölki Erdészeti Tervezési Körzet erdőterve - ügy száma: 2/2010. (Érvényessége: 2010. január 01 – 2019. december 31.) alapján a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága által kiadott erdőterv határozatban foglaltak kötelezően betartandók. (b) Kód E01 E03

E09 E10 E16 E18 E25 E26

Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok Kezelés leírása

A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása, térbeli vagy teljes korlátozás elrendelése. A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban.

17

E29 E31 E37

E51 E68

E69

E71 E75

VA02

VA03

A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolítása. Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról. Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. A meddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos.

(f) Élőhelyrekonstrukciós és fejlesztési javaslatok: Ezeknek az élőhelyeknek a természeti állapota jelenleg megfelelő, rekonstrukció nem szükséges. Ennek a kedvező helyzetnek a fenntartását az erdészeti kezelés örökerdőbe történő besorolása hosszútávon megoldaná. Fontos fejlesztési feladat a nagyszámban jelen lévő nagyvadak károkozásának megállítása, illetve megszüntetése. Ennek elérésére elengedhetetlen, hogy a gímszarvas, vaddisznó létszáma a terület eltartó-képességének szintjére csökkenjen. (g)


A területen található jelölő cseres-tölgyes állományok jelenleg a korábbi erdészeti kezelések következtében csupán két kis területen maradtak fenn. Ennek megfelelően állományaikat a jövőben is jó természeti állapotban kell tartani, ez a fenti kezelésekkel a kijelölés céljaival megegyező alapvető feladat. A nagyvadak kártétele a gyepszint nagymértékű degradációjában, a honos fafajok fiatal egyedeinek folyamatos pusztításában jelentkezik. (a)

Kezelési egység kódja: KE-4 fiatal cseres-tölgyesek

(b) Kezelési egység meghatározása: A területen erdészet által üzemtervezett és kezelt, őshonos fafajokból álló fiatal tölgyes állományok. (c)

Kezelési egység megfeleltetése/Érintettség vizsgálata: érintett ÁNÉR élőhelyek: RC őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők RCxOB őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők x jellegtelen üde gyepek RCxL2b őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők x cseres-kocsányos tölgyesek RCxS4 őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők x ültetett erdeifenyvesek

18

érintett Natura 2000 élőhelyek: 4030 Európai száraz fenyérek (d)


A nagy területen jelen lévő fiatal, őshonos fafajú tölgyesekben olyan célirányos erdészeti kezelést kell folytatni, melynek során azok a jövőben jelölő társulássá válhatnak. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelés előírásjavaslatok: (a)


A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a NATURA 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV.27.) VM. rendelet tartalmazza. Az erdők vonatkozásában a Celldömölki Erdészeti Tervezési Körzet erdőterve - ügy száma: 2/2010. (Érvényessége: 2010. január 01 – 2019. december 31.) alapján a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága által kiadott erdőterv határozatban foglaltak kötelezően betartandók. (b) Kód E13

E16 E18 E19 E26

E27

E31 E35 E41 E47 E49 E51 E57 E70

Önkéntesen vállalható előírások Kezelés leírása

Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése. Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. Fahasználatok során a kitermelt faanyag vonszolásos közelítése tilos. A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani. Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő inváziós előírásokat kell érvényesíteni: növényfajok • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, visszaszorítása tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági

19

engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. • Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

(f) Élőhelyrekonstrukciós és fejlesztési javaslatok: A fiatal őshonos tölgyesek közepes természeti állapotúak, fajkészletük, mind a fás, mind a gyepszint tekintetében elmarad a kívánatostól, ezért jövőjük szempontjából meghatározó az erdészeti kezelés. A fejlesztés abba az irányba kell, hogy mutasson, melynek eredményeképp az erdők középtávon a jelölő 91M0 Pannon cseres-tölgyesek társulássá válnak. A fejlesztés tekintetében további veszélyforrás a nagyszámban jelen lévő nagyvadak károkozásának megállítása, illetve megszüntetése. Ennek elérésére elengedhetetlen nagyvadak (gímszarvas, vaddisznó) létszámának a terület eltartóképességének megfelelő szintjére való csökkentése. (g)


Mivel a fiatal őshonos tölgyesek korábbi jelölő cseres-tölgyesek levágása után keletkeztek, azok fajkészletének jelentős része (gyep és cserjeszint) mindenütt jelen van. Ennek megfelelően nem csak az általánosan elterjedt közönséges fajok, hanem a védett növények is (genyőte, tarka nőszirom, dunántúli sás) megtalálhatók. Ezek ismeretében ezeknek a fiatal csereseknek jelölő élőhellyé való fejlesztése reális és középtávon (20-30 év) megvalósítható cél. Ezzel együtt a jelenleg sporadikusan jelen lévő csarabosok területi növekedése is várható. (a)

Kezelési egység kódja: KE-5 erdeifenyvesek és egyéb idegenhonos faállományok

(b)


A területen erdészet által üzemtervezett és kezelt erdeifenyvesek és vörös tölgyesek. (c)

Kezelési egység megfeleltetése/Érintettség vizsgálata: érintett ÁNÉR élőhelyek: S3 egyéb ültetett tájidegen lombos erdők S3xL2b egyéb ültetett tájidegen lombos erdők x cseres-tölgyesek S4 erdei-és feketefenyvesek S3xRC egyéb ültetett tájidegen lombos erdők x őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők S4xRC erdei-és feketefenyvesek x őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők érintett Natura 2000 élőhelyek: 4030 Európai száraz fenyérek

(d)


A tervezési körzet erdőtervezett erdőinek egy részében a 91M0* Pannon cseres-tölgyesek termőhelyén található, tájidegen (vörös tölgy) illetve honos (erdeifenyő) fajokkal létesített erdőtelepítéseket le kell vágni, majd ezt követően az erdősítést a jelölő élőhely fafajaival kell elvégezni. 20

(e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelés előírásjavaslatok: (a)


A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a NATURA 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV.27.) VM. rendelet tartalmazza. Az erdők vonatkozásában a Celldömölki Erdészeti Tervezési Körzet erdőterve - ügy száma: 2/2010. (Érvényessége: 2010. január 01 – 2019. december 31.) alapján a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága által kiadott erdőterv határozatban foglaltak kötelezően betartandók. (b)

Önkéntesen vállalható előírások

Kód E19 E31 E35 E41 E47 E49 E51 E57

Kezelés leírása Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. Fahasználatok során a kitermelt faanyag vonszolásos közelítése tilos. A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani. Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható.

(f) Élőhelyrekonstrukciós és fejlesztési javaslatok: A többségében monodomináns erdeifenyves és vöröstölgyes állományokat megfelelő erdészeti kezelés során honos fafajú cseres-tölgyes állományokra kell lecserélni. Ezt a bennük jelen lévő őshonos fafajok (cser, kocsányos tölgy, juharok), a cserjeszint megóvása mellett kell elvégezni. A telepítés természetkímélő módszerek alkalmazásával történjen. Figyelmet kell fordítani a bennük fennmaradt védett fajok (genyőte) állományainak megóvására. Ezek az élőhelyek megfelelő erdészeti kezeléssel hosszútávon a jelölő 91M0 Pannon cseres-tölgyeseké alakíthatók. A fejlesztés tekintetében a veszélyforrás a nagyszámban jelen lévő nagyvadak károkozásának megállítása, illetve megszüntetése. Ennek elérésére elengedhetetlen nagyvadak (gímszarvas, vaddisznó) létszámának a terület eltartóképességének szintjére való csökkentése. (g)


A tervezési terület jelentős részén az egykori cseres-tölgyesek levágását követően honos erdeifenyő és tájidegen vörösfenyő ültetvényeket létesítettek. Ezekben a többségében monodomináns állományokban a honos fafajok (tölgyek, hárs, juharok) szálanként ma is sokhelyütt megjelentek. A gyepszint is megőrizte az egykori cseres-tölgyesek fajkészletét. Mindezek ismeretében egy kímélő módon elvégzett fafajcserével ezek a területek is jelölő társulásokká alakíthatók. (a)

Kezelési egység kódja: KE-6 akácosok

(b)

Kezelési egység meghatározása: 21

A területen erdészeti üzemtervben nem szereplő tájidegen fajok (fehér akác) alkotta erdő. (c)

Kezelési egység megfeleltetése/Érintettség vizsgálata: érintett ÁNÉR élőhelyek: S6 nem őshonos fafajok spontán állományai (akácosok) érintett Natura 2000 élőhelyek: -

(d)


A tervezési területen spontán megjelent inváziós fafaj, a fehér akác (Robinia pseudo-acacia) állományok a 91M0* Pannon cseres-tölgyesek termőhelyén találhatók. Az akácot ki kell vágni, majd ezt követően a jelölő élőhely fafajaival erdősítést kell elvégezni. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelés előírásjavaslatok: (a)


A tervezési területre vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a NATURA 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV.27.) VM. rendelet tartalmazza. Az erdők vonatkozásában a Celldömölki Erdészeti Tervezési Körzet erdőterve - ügy száma: 2/2010. (Érvényessége: 2010. január 01 – 2019. december 31.) alapján a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága által kiadott erdőterv határozatban foglaltak kötelezően betartandók. (b) Kód E51 E57 E65 E70

Önkéntesen vállalható előírások Kezelés leírása

Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő inváziós előírásokat kell érvényesíteni: növényfajok • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, visszaszorítása tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. • Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

22

(f) Élőhelyrekonstrukciós és fejlesztési javaslatok: Az akác esetében a 8 cm-nél nagyobb mellmagassági törzsátmérőjű egyedeknél legeredményesebben a vegyszeres injektálás alkalmazható. Ezt követően az elpusztult fákat el kell távolítani. A kisebb fák esetében a vágásfelület vegyszeres lekenését kell alkalmazni. Fontos, hogy a vágásfelületre felhordott kenés a mechanikus kezelést követő fél órán belül történjen meg. Az esetlegesen felverődő sarjakat pontpermetezéssel kell kezelni. Az így kezelt területeket a legeltetéshez megfelelő állapot eléréséig szárzúzni kell. Mindezeket követően a vágásterületet a cseres-tölgyesekre jellemző fa-és cserjefajokkal kell betelepíteni. (g) Kezelési javaslatok indoklása: Az akácosok jelenleg még csak kis helyen jelentek meg, ám inváziós tulajdonságuk következtében nagy veszélyt hordoznak. Az akácos cseres-tölgyesekké alakítása fontos célja az élőhelyrekontrukciónak, mely által mérséklődne a környező élőhelyek akáccal történő fertőződésének veszélye is, így javulna a természetes erdők állapota. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Gyeprekonstrukció A tervezési területen az egykor gyepként művelt területek gyepek különböző mértékben cserjésedett változatai találhatók, melyek korábban az erdészeti kezeléshez köthető tisztások voltak. Ezeken a kis kiterjedésű gyepfoltokon a rajtul felnőtt cserjék nagy részének eltávolításával az élőhelyfejlesztés két lehetősége kínálkozik: a/ újra gyeppé alakíthatók, melyek az állatok számára jelentenének élő-és táplálkozóhelyet. Az élőhely-rekonstrukció egyik lehetséges célja a jó állapotú gyepterületek kiterjedésének növelése. b/ a cserjeirtást követően honos cseres-tölgyessé való alakításuk erdészeti módszerekkel. Ez esetben az élőhely-rekonstrukció célja a jelölő erdő területének növelése. Helyreállítandó jelölő élőhelyek Gyep létrehozása esetén a cél: E34 Hegy- és dombvidéki sovány gyepek kialakulása. Erdő létrehozása esetén: L2a cseres-tölgyesek, E5 csarabosok (KE-1) 2 ha. Alkalmazott módszerek A cserjéket kézi erővel (kézi motoros eszközökkel) kell kivágni, majd az aprítékolás után elszállítani. A cserjék eltávolítását követően a tuskók és sarjak vágása, eltávolítása legalább évi két alkalommal megismételendő a gyep kaszálható állapotba való kialakulásáig. Gyep rekonstrukció megvalósulása esetén a meglévő cserjék kb. 15%-át sávokban és foltokban meg kell hagyni, ezzel biztosítva élőhelyet a sárga gyapjasszövőnek. Idegenhonos, nem tájhonos és honos fafajú erdők helyreállítása Az Öregcser területét tekintve az akácosok kiterjedése jelenleg még nem jelentős. Azonban az akác spontán terjedésének következtében sokhelyütt megjelent a jelölő társulásokban, ill. azok potenciális élőhelyén növő fiatal tölgyesekben. Az akácos cseres-tölgyesekké alakítása fontos célja az élőhelyrekonstrukciónak, mely által mérséklődne a környező élőhelyek akáccal történő fertőződésének veszélye is, így javulna a természetes erdők állapota. Az erdőket tekintve a telepített vörös tölgyesek és erdeifenyvesek nagy területen fordulnak elő. Ezek átalakításával a cseres-tölgyesek aránya jelentősen növelhető lenne, így a rekonstrukció célja tehát a 91M0 Pannon cseres-tölgyesek, mint jelölő élőhelyek kiterjedésének növelése az idegenhonos és nem tájhonos erdőállományok átalakításával.

23

Helyreállítandó jelölő élőhelyek 91M0Pannon cseres-tölgyesek (KE-4, KE-5, KE-6) 202 ha Alkalmazott módszerek Az akác esetében a 8 cm-nél nagyobb mellmagassági törzsátmérőjű egyedeknél legeredményesebben a vegyszeres injektálás alkalmazható. Ezt követően az elpusztult fákat el kell távolítani. A kisebb fák esetében a vágásfelület vegyszeres lekenését kell alkalmazni. Fontos, hogy a vágásfelületre felhordott kenés a mechanikus kezelést követő fél órán belül történjen meg. Az esetlegesen felverődő sarjakat pontpermetezéssel kell kezelni. Mindezeket követően a vágásterületet a cseres-tölgyesekre jellemző fa-és cserjefajokkal kell betelepíteni. Az erdeifenyves és vöröstölgyes állományokban a véghasználat során csak a vörös tölgy és erdeifenyő egyedeket kell kivágni, az ott lévő honos fafajokat (cser, tölgy, juharok, stb.) meg kell hagyni. Ezt követően a felújítást tájhonos fa-és cserjefajokkal kell végezni. A honos fafajú fiatalosoknál a jelenlegi sűrű erdőállomány erdészeti kezelését úgy kell végezni, hogy az idővel jelölő társulássá alakuljon. Azokon a területrészeken, ahol a termőhelyi feltételekre hivatkozva a kezelő nem tudja vállalni a cseres-tölgyesek kialakítását, az akácosok fentiekben leírt módon való eltávolítása, illetve az erdeifenyvesek, vörös tölgyes állományok kivágása, majd kituskózása lehet megoldás. Az így kezelt területeket a legeltethető állapot eléréséig szárzúzni kell.

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A tervezési területen előforduló jelölő fajok tekintetében nincs érvényben lévő fajvédelmi terv. A jelölő fajok megőrzéséhez a kezelési egységekben megfogalmazottakon túlmenően nem szükséges egyedi fajvédelmi intézkedéseket foganatosítani, állományaik fenntartása az élőhelyek védelmével és célirányos fejlesztésével hosszútávon megoldható. KE-3: a jelölő élőhelyek helyes erdészeti kezelésével a jelölő szarvasbogár, nagy hőscincér és közönséges denevér élőhelyei hosszútávon fenntarthatók. KE-4, KE-5: Ezeknek az élőhelyeknek a kezelési egységben megfogalmazott erdészeti kezelésével a jelölő szarvasbogár, nagy hőscincér és közönséges denevér élőhelyei jelentős mértékben növekednének. KE-3, KE-4, KE-5: Ezeknek az élőhelyeknek a kezelési egységben megfogalmazott erdészeti kezelésével a területen megtalálható védett növényfajok (genyőte, tarka nőszirom, dunántúli sás, epergyöngyike) fennmaradása biztosítható.

3.2.4. Kutatás, monitorozás A terület természeti állapotának nyomon követése, illetve a kezelési előírások aktualitásának fenntartása fontos feladat. Ennek hatékony és megfelelő eszköze a Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszernek megfelelő élőhelytérképezés és a jelölő növény- és állatfajok állományfelmérésének legalább 10 évente történő megismétlése. Ugyanakkor nem javasolunk a területen országos monitorozó mintavételi helyet felvenni. A rekonstrukcióval érintett területrészek növényzetének regenerációját 3 évente elvégzett, a rendelkezésre álló forrásokkal arányos számú cönológiai felvétel elkészítésével és kiértékelésével volna célszerű nyomon követni. A 2016. év végéig tartó projekt (Svájci-Magyar Együttműködési Program, Közösségi jelentőségű, illetve védett és fokozottan védett állatfajok felmérése és monitoring módszertan kidolgozása Vas, Zala és Somogy megye Natura 20000 területein) keretében megtörtént a jelölő

24

állatfajok felmérések monitoring módszereinek kidolgozása. E projekt keretében gyűjtött adatok, ajánlások jelen tervezés során beépítésre kerültek.

25


3.2.5. Mellékletek: a tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése a) térkép

Az Öregcser kezelési egységeinek térképe

alaptérkép: FÖMI 2005. évi légifelvételek

26

b) táblázat 3.2.6. A tervezési terület földrészleteit érintő kezelési egységek Település Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke

HRSZ 0398/c 0398/b 0398/a 0397/ 0396/ 0395/c 0395/d 0395/b 0395/a

Kezelési egység KE-2 KE-0, KE-1, KE-4, KE-5 KE-4 KE-0 KE-0 KE-3 KE-3, KE-4 KE-4 KE-3, KE-6

27

3.2.7. A tervezési terület erdőrészleteit érintő kezelési egységek Település Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke Sitke

Erdőrészlet 15VA2 16C 16VA1 16VA2 17UT 17A 17B 17NY 18UT 18A 18B 19UT 19A 19B 19C 19NY 19VI 20UT 20A 20B 20C 20D 20E 20TI1 20TI2 21UT 21A 21B 21C 21NY 38A

Kezelési egység KE-5 KE-0 KE-0 KE-0 KE-0 KE-3, KE-6 KE-3, KE-1, KE-4 KE-3 KE-0 KE-1, KE-4, KE-5 KE-1, KE-4, KE-5 KE-0 KE-4, KE-5 KE-4, KE-5 KE-1, KE-4 KE-4 KE-2 KE-4 KE-4, KE-5 KE-1, KE-5 KE-4, KE-5 KE-4, KE-5 KE-4 KE-0 KE-1, KE-4, KE-5 KE-0 KE-3 KE-1, KE-4 KE-1, KE-4 KE-4 KE-0

28

3.3. A

kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében

3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Mezőgazdálkodás A területen található gyepeken és szántókon az alábbi területalapú támogatások érhetőek el: Egyszerűsített területalapú támogatás

258,97 ha

Natura 2000 kompenzáció

258,97 ha

Természeti hátránnyal érintett területek kompenzációs kifizetései (THÉT 258,97 ha

AKG horizontális

258,97 ha

AKG-MTÉT

0

2015-től a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja számos változást hozott a gazdálkodóknak. Az egységes területalapú támogatási kérelmek kötelező velejárójaként bevezetésre került az ún. zöldítés, amely az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat takarja. Ezzel párhuzamosan a Vidékfejlesztési Program részeként lehet pályázni az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatásra és a Natura 2000 gyepterületek tekintetében biztosított kompenzációs kifizetésekre valamint a Természeti hátránnyal érintett területek kompenzációs kifizetéseire (THÉT). Ezek közül a Natura 2000 kompenzációs támogatás a gyepek természetvédelmi szempontú használatát mozdítja elő, az AKG különböző programjai az extenzív gyep-, szántó-, ültetvény- és nádgazdálkodást támogatják önkéntes alapon. A területen specifikus MTÉT célprogram, amely a természetvédelmi célok elérésének leghatékonyabb eszköze lehetne, nem érhető el. A THÉT támogatás a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítását ösztönzi. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság információi alapján gazdálkodók a Natura 2000 kompenzációs támogatásokat jellemzően nem veszik fel, mivel tartanak az ellenőrzéstől. Az AKG támogatások lehetőségéről pedig általában nincs is tudomása a gazdáknak. Erdőgazdálkodás A területen található erdőkben többféle forrásból érhetőek el támogatások. A Natura 2000 erdőterületek kompenzációs támogatása minden nyilvántartásba vett erdőterületen elérhető, az erdő-környezetvédelmi támogatások pedig bizonyos célállományok esetében. Erdei ökoszisztémák ellenálló képességének, környezeti értékének növelését célzó támogatásokat erdőszerkezet átalakításra és egyéb beavatkozásokra lehet igénybe venni. Erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztésére erdei pihenőhely illetve erdei, vagy településkörnyéki (parkerdő) kirándulóhely a pályázati célterület. Natura 2000 kompenzációs támogatás: A természetesség, az állománytípus és a kor függvényében minden nyilvántartott erdőre vonatkozik (258,97 ha), kivéve a legalább 50%fölötti állami tulajdonú erdőket. A támogatás mértéke nem függ az erdőtervi előírásoktól és 29

az erdőben található természeti értékektől. Erdő-környezetvédelmi támogatás: Vissza nem térítendő, egységköltség alapú átalánytámogatást nyújt. Az Öregcser tekintetében a következő célterületek lennének relevánsak: holtfa visszahagyása az erdőben: legalább 5 m3/ha mennyiségű, az egyes törzsek legvastagabb részén 20 cm átmérőt meghaladó méretű, lábon álló vagy fekvő holtfa jelenlétének biztosítása, ezzel mikro-élőhelyeket teremtve. Véghasználatok során facsoportok visszahagyása: tájhonos fafajokból álló csoportok meghagyása a véghasználati fakitermelés során a támogatásra jogosult terület legalább 5%án (amennyiben arra vonatkozóan nincs erdészeti hatóság által előírt kötelezés). Erdei ökoszisztémák ellenálló képességének, környezeti értékének növelése: Egyéb beavatkozások célterületen az intenzíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítására és/vagy erdei tisztások kialakítására vagy helyreállítására van lehetőség pályázni. A jelenleg érvényben lévő Mezőgazdasági Parcella Azonosító rendszer alapján a tervezési terület az alábbi azonosítókkal jelzett fizikai blokkokban található: Azonosító W7RAL-1-12 W8VXL-R-12 WONXN-C-12 W1KAN-N-12 W2MQN-6-12 W0A4N-6-12 WC5AL-J-12 Mindösszesen:

Összes terület (ha) 86,6325 46,9464 20,0389 43,2092 29,2213 72,2351 28,0791 326,3625

Támogatható (ha) 0,0000 0,0000 0,0000 0,0000 0,0000 0,0000 0,0000 0,0000

30

3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer Mezőgazdálkodás A mezőgazdasági területek jelenlegi támogatásával az alapvető probléma, hogy a programok nem eléggé specifikusak és nem veszik figyelembe a területen előforduló jelölő értékeket és azok élőhelyigényeit. A korábbi támogatási időszakhoz képest azonban pozitív elmozdulás történt a területek általános támogatása irányából a diverzebb támogatási rendszer felé. Az új AKG tematikus előíráscsoportok rendszerén alapul. A rendszer két legfontosabb eleme az önkéntesség és a területi különbözőségek kezelése: egy adott tematikus előíráscsoporton belül kötelezően betartandó, ún. agrár-környezetgazdálkodási alapcsomag és választható előírások is vannak. Az alapcsomag előírásai garantálják, hogy a gazdálkodó biztosan elérjen valamilyen minimális agrár-környezetvédelmi célt, a választható előírások pedig az önkéntességet hivatottak erősíteni. Habár az AKG-hoz való csatlakozás eleve is önkéntes, de a választható előírások kiválasztásával a gazdálkodónak nagyobb mérlegelési lehetősége van, így a gazdasága adottságaihoz igazíthatja vállalásait. A tematikus előíráscsoportok kiválasztásának alapja a földhasználati kategória, amely szántó, gyep, ültetvény és nádas lehet. Az előíráscsoport kiválasztásának másik fő szempontja, a területi lehatárolás vizsgálata. Míg a horizontális területi lehatárolású kategóriában az ország egész területén, addig a zonális területi lehatárolású kategóriában az ország bizonyos részeiben, zónáiban van lehetőség támogatást igényelni. Zonális területi lehatárolású kategóriában kizárólag a MEPAR-ban lehatárolt területeken igényelhető támogatás. Javasolt olyan Magas Természeti Értékű Területeket bevonni a támogatási rendszerbe, ahol a legspeciálisabb elemeket is igénybe lehet venni. Ilyenek például az Őrség és Vendvidék MTÉT területén a Hegy- és dombvidéki madárvédelmi szántó, a Hegy- és dombvidéki madárvédelmi gyep és a Nappali lepke-védelmi gyep előíráscsomagok. Az a gazdálkodó, aki az AKG programon kívül Natura 2000 támogatást is igénybe vesz, a túlkompenzáció elkerülése érdekében az AKG műveleten belül csökkentett összeg kifizetésére jogosult a nem Natura 2000 területen gazdálkodókhoz képest. A Natura 2000 területre, hasonlóan az AKG-hoz, specifikus program javasolt. Ennek a programnak az alapját a kezelési tervekben rögzített kezelési előírások képeznék, amelyek kifejezetten a terület jelölő értékeinek és egyéb védett természeti értékeinek megőrzését célozzák. Így az a gazdálkodó is egy diverzebb támogatási formából választhatna, aki kizárólag Natura 2000-re pályázna. Természeti hátránnyal érintett területek kompenzációs kifizetései („THÉT”, korábban „KAT”) a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítását, a gyepterületek és takarmánytermő területek megőrzését támogatják. Ezeken a választható támogatási formákon kívül a zöldítés támogatás bír jelentőséggel, amely minden egységes területalapú kérelem részét képezi. A zöldítés három alapeleme az álladó gyepterületek fenntartása, a terménydiverzifikáció és az ökológiai jelentőségű területek kijelölése. Az ökológiai jelentőségű területek (EFA = ecological focus area) természetvédelmi jelentősége kiemelkedő, amennyiben sikerül ezeket az elemeket helyesen alkalmazni. EFA elemek többek között a tájelemek: fás sáv; fasor; táblaszegély; vizes árok; továbbá a HMKÁ-ban védett tájképi elemek: kunhalom; gémeskút, magányosan álló fa, faés bokorcsoport, kis kiterjedésű tó. Ezeknek az elemeknek a támogatásba való bevonására kell ösztönözni a gazdálkodót, így segítve ezeknek az élőhelyeknek a fennmaradását. Az

31

EFA elemek támogathatóságával a természetvédelmi jelentőséggel bíró szegélyélőhelyek több éve tartó mostoha helyzete oldódna meg. Erdőgazdálkodás Az erdőterületek jelenlegi támogatásával tulajdonképpen hasonló problémák merülnek fel, mint a mezőgazdasági területekével. A jelenleg erdő-környezetvédelmi program célprogramjait a Natura 2000 területre specifikus programmal javasolt kiváltani. Ennek a programnak az alapját a jelen tervben rögzített kezelési előírások képeznék, amelyek kifejezetten a terület jelölő értékeinek és egyéb védett természeti értékeinek megőrzését célozzák. A támogatásra jogosult területek alapegységét a kezelési egységek jelentenék, így egy, az adott élőhelyre specifikus kezelési előírás sorból lehetne válogatni a vállalni kívánt korlátozásokat. Az erdőtervben rögzített előírásokért nem járna kifizetés ebben a programban, hiszen ezeket hivatott fedezni a kompenzációs támogatás. A lehívható támogatás mértéke a jövedelem-kieséssel, illetve beruházási költséggel arányosan, de az előírás természetvédelmi hozadékát is figyelembe véve kerülne megállapításra. A jelenlegi EKV programokkal ellentétben nem célprogramok nagy előíráscsomagjai közül lehetne választani fix támogatási összeggel, hanem egyes előírások közül választhatna minden gazdálkodó annyit, amennyit vállalni hajlandó. Ebben a rendszerben az előírásonként igényelhető támogatás összege lenne az, ami arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy minél többet vállaljanak az előírások közül. A MEPAR interaktív térképének információi alapján a területet érintő blokkok egyikén sincs támogatásra kijelölt terület.

32

3.3.2. Pályázatok 1. táblázat: folyamatban lévő pályázatok Kód

Cím

Kedvezményezett

Időtartam

Költségvetés

SH/4/12

A Közösségi jelentőségű, illetve védett és fokozottan védett állatfajok felmérése és monitoring módszertan kidolgozása Vas, Zala és Somogy megye Natura 20000 területein

Konzorcium az ŐNPI részvételével

20122016 decembe r

250.791.3 20 Ft

Fenntartási tervhez való kapcsolódás A megalapozó dokumentáció elkészítéséhez kapcsolódó felmérések.

2. táblázat: tervezett pályázatok Tárgy Gyeprekonstrukció Idegenhonos és nem átalakítása

Forrás tájhonos

erdők

Fenntartási tervhez való kapcsolódás cserjésedett gyepek helyreállítása Vörös tölgyesek, erdeifenyvesek és akácosok cseres-tölgyesekké alakítása.

LIFE LIFE

3.3.3. Egyéb -

33

Natura 2000 Fenntartási Terv

Recommend Documents