Natura 2000 Fenntartási Terv

”Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20012 Kemenessömjéni cserjés legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Együttműködő partnerek Ökoforestino Kft. Kerekerdő Alapítvány

Őriszentpéter, 2013.07.30.


I. A Natura 2000 fenntartási terv

TARTALOMJEGYZÉK I.

A NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV .......................................................................................... 2

1.

A TERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI ................................................................................................ 5 NÉV .................................................................................................................................................... 5 AZONOSÍTÓ KÓD ................................................................................................................................. 5 KITERJEDÉS ........................................................................................................................................ 5 A KIJELÖLÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ FAJOK ÉS/VAGY ÉLŐHELYEK ......................................................... 5 1.4.1. A terület jelölő élőhelyei................................................................................................................ 5 1.4.2. A terület jelölő fajai....................................................................................................................... 5 1.5. ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK ..................................................................................................................... 5 1.6. EGYÉB VÉDETTSÉGI KATEGÓRIÁK ....................................................................................................... 6 1.7. TERVEZÉSI ÉS EGYÉB ELŐÍRÁSOK........................................................................................................ 6 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

2.

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ..................................................................................................... 7

3.

KEZELÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ...........................................................................10 TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉS, A TERÜLET RENDELTETÉSE ......................................................... 10 KEZELÉSI JAVASLATOK ...................................................................................................................... 10 3.2.1. Élőhelyek kezelése ....................................................................................................................... 10

3.1. 3.2.

3.2.1.1. 3.2.1.2. 3.2.1.3.

Mezőgazdálkodás ............................................................................................................................. 12 Erdőgazdálkodás .............................................................................................................................. 14 Vadgazdálkodás: ............................................................................................................................... 17

3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5.

Élőhely-rekonstrukció és élőhelyfejlesztés .................................................................................. 17 Fajvédelmi intézkedések .............................................................................................................. 19 Kutatás, monitorozás ................................................................................................................... 19 Mellékletek: a tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése (térkép és táblázat) ................................................................ 20 3.2.6. A tervezési terület helyrajzi számait érintő kezelési egységek ..................................................... 21 3.3. A KEZELÉSI JAVASLATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES ESZKÖZEI A JOGSZABÁLYOK ÉS A TULAJDONVISZONYOK FÜGGVÉNYÉBEN .......................................................................................................... 24 3.3.1. Agrártámogatások ....................................................................................................................... 24 3.3.1.1. 3.3.1.2.

Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer ..................................................................................... 24 Javasolt agrártámogatási rendszer .................................................................................................... 25

3.3.2. 3.3.3.

Pályázati források ....................................................................................................................... 26 Egyéb ........................................................................................................................................... 26 3.4. A TERV EGYEZTETÉSI FOLYAMATÁNAK DOKUMENTÁCIÓJA ............................................................... 26 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök.......................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei .......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel ........................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. II.

A NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV KÉSZÍTÉSÉT MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ ..27

1.

A TERVEZÉSI TERÜLET ALAPÁLLAPOT JELLEMZÉSE ........................................................28 KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK .............................................................................................................. 28 Éghajlati adottságok ................................................................................................................... 28 Vízrajzi adottságok ...................................................................................................................... 28 Talajtani adottságok .................................................................................................................... 28 1.2. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ............................................................................................................... 29 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek ................................................ 30 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok ........................................... 32 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok ............................................... 32 1.1.

1.1.1. 1.1.2. 1.1.3.

1.2.3.1.

1.2.4.

Az aktuális adatlapon szereplő jelölő élőhelyek ............................................................................... 32

A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok .................................................................. 34

3

1.3.

1.3.1. 1.3.2. 1.3.3.

TERÜLETHASZNÁLAT ........................................................................................................................ 35 Művelési ág szerinti megoszlás ................................................................................................... 35 Tulajdoni viszonyok ..................................................................................................................... 35 Területhasználat és kezelés .......................................................................................................... 38

1.3.3.1. 1.3.3.2. 1.3.3.3. 1.3.3.4. 1.3.3.5. 1.3.3.6. 1.3.3.7.

Mezőgazdaság .................................................................................................................................. 38 Vadgazdálkodás, halászat, horgászat ................................................................................................ 39 Vízgazdálkodás ................................................................................................................................ 40 Turizmus........................................................................................................................................... 40 Ipar ................................................................................................................................................... 40 Infrastruktúra .................................................................................................................................... 40 Egyéb ............................................................................................................................................... 40

2.

FELHASZNÁLT IRODALOM .........................................................................................................41

3.

TÉRKÉPEK.......................................................................................................................................42 3.1. 3.2. 3.3.

4.

A KEMENESSÖMJÉNI CSERJÉS LEGELŐ ÁTTEKINTŐ TÉRKÉPE ............................................................. 42 A KEMENESSÖMJÉNI CSERJÉS LEGELŐ A FŐBB MŰVELÉSI ÁGAK MEGOSZLÁSA SZERINT .................... 43 A KEMENESSÖMJÉNI CSERJÉS LEGELŐ ÉLŐHELYTÉRKÉPE .................................................................44

MELLÉKLETEK ........................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

TÁJÉKOZTATÓ TABLÓ ............................................................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. SAJTÓKÖZLEMÉNY................................................................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. LAKOSSÁGI FÓRUM EMLÉKEZTETŐJE, KEMENESSÖMJÉN ...................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. LAKOSSÁGI FÓRUM JELENLÉTI ÍVE, KEMENESSÖMJÉN .......................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

4


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Kemenessömjéni cserjés legelő

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója:

HUON20012

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

618 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. A terület jelölő élőhelyei  

91M0 Pannon cseres-tölgyesek 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik

1.4.2. A terület jelölő fajai    

szarvasbogár (Lucanus cervus) nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) molnárgörény (Mustela eversmannii)

1.5. Érintett települések „A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed.” Vas megye:  

Csönge Kemenessömjén

5

1.6. Egyéb védettségi kategóriák A terület nem tartozik sem országos, sem helyi jelentőségő védett természeti területhez és nem képezi részét nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó területnek sem. A Kenyeri reptér teljes egészében (618 ha) részét képezi a Nemzeti Ökológia Hálózat magterületének.

1.7. Tervezési és egyéb előírások Településrendezési eszközök A terület Csönge és Kemenessömjén külterületéhez tartozik. Egyik településnek sincs településrendezési terve. Körzeti erdőtervek és üzemtervek  Kemenesi Cser Erdőtervezési Körzet körzeti erdőterve - ügy száma: 7209/2011. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek  Kemenesaljai Nimród VT. vadgazdálkodási üzemterve – jóváhagyta: Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vadgazdálkodási és Halászati Osztály (27.4/11-4/2007.)

6


2. Veszélyeztető tényezők 1. táblázat: a tervezési területen ható veszélyeztető tényezők Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége

A02.01

gazdálkodás intenzívebbé válása

M

A04.03

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

H

A04.02.01

alullegeltetés szarvasmarhával

H

A10.01

sövény, bozót, cserje eltávolítása

H

B01.02

fásítás idegenhonos fafajokkal

M

Érintett összes Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra terület nagysága (%) és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) A Natura 2000 területen kívüli szántókon zajló intenzív művelés hatására a szántókkal határos jelölő 90 90 élőhelyek 6210 (Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik) gyomosodnak, degradálódnak. A legeltetés elmaradása a 6210 (Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett 20 20 változataik) élőhely állományának beszűküléséhez, illetve eltűnéséhez vezet. Az alullegeltetés a 6210 (Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik) 40 40 élőhely állományának beszűküléséhez, illetve eltűnéséhez vezet. A cserjék kivágása a sárga 35 35 gyapjasszövő lárvális tápnövényeinek eltűnését okozza. A területen jelentős kiterjedésben fordulnak elő akácosok (erdősávok és állományok egyaránt), melyek a 6210 (Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik) élőhelyet 20 veszélyeztetik. Veszélyforrásként elsősorban az akácosokkal határos élőhelyeken spontán megjelenő akácegyedek egyedek, illetve a hatásukra 10,4 meginduló gyomosodás említhető. A területen jelentős kiterjedésben fordulnak elő akácosok (erdősávok és állományok egyaránt), melyek a 91M0 (Pannon cseres-tölgyes) élőhelyet veszélyeztetik. 0,8 Veszélyforrásként elsősorban az akácosokkal határos élőhelyeken spontán megjelenő akácegyedek egyedek, illetve a hatásukra meginduló gyomosodás említhető.

7

20

erdő felújítás B02.01.02 idegenhonos fafajokkal

M

7,2

0,8

0,8

B02.04

lábon álló vagy fekvő holtfa eltávolítása

M

10

10

0,8 B07

egyéb erdészeti tevékenység

H

0,8 0,8

20 I01

idegenhonos, inváziós fajok jelenléte

H

10,4

0,8

K02.01

fajösszetétel változása, szukcesszió

M

40

8

40

Az üzemtervezett erdők jelentős része akácos, illetve erdeifenyő ültetvény melyek a területen őshonos potenciális élőhelyek termőhelyét foglalja el. További probléma az akácosokból kiinduló növényi invázió, mely a 6210 (Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik) élőhelyet degradációval, gyomosodással veszélyezteti. Az üzemtervezett erdők jelentős része akácos, illetve erdeifenyő ültetvény melyek a területen őshonos potenciális élőhelyek termőhelyét foglalja el. További probléma az akácosokból kiinduló növényi invázió, mely a 91M0 (Pannon cseres-tölgyes) élőhelyet degradációval, gyomosodással veszélyezteti. Az idegenhonos fafokkal való felújítás csökkenti a szarvasbogár és a nagy hőscincér élőhelyeit. Az erdőgazdálkodás során a holtfa, illetve az odvasodó fák eltávolítása megszűnteti a szarvasbogár és a nagy hőscincér élőhelyét. A vágásos gazdálkodás miatt, és a fafajcserés felújítás miatt a 91M0 (Pannon cseres-tölgyes) kiterjedése jelentősen lecsökkent, a maradék állomány végveszélyben van. Az erdőgazdálkodás során alkalmazott véghasználatok megszűntetik a legtöbb erdei faj élőhelyét, így a szarvasbogárét és a nagy hőscincérét. A telepített akácosok és akác fasorok inváziós gócokként vannak jelen a területen, melyek a 6210 (Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik) élőhelyet veszélyeztetik. A telepített akácosok és akác fasorok inváziós gócokként vannak jelen a területen, melyek a 91M0 (Pannon cseres-tölgyes) élőhelyet veszélyeztetik. Az alullegeltetés hatására a legelőként hasznosított gyepek és 6210 (Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik) erősen cserjésednek, melynek eredményeként az élőhely visszaszorul, illetve a cserjés záródásával meg is semmisül.

K04.05

növényevők általi károkozás

M

10,5

9

30

A jelentős vadlétszám hatása a 6210 (Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik) élőhelyet degradációval, gyomosodással veszélyezteti.

0,8

A jelentős vadlétszám hatása a 91M0 (Pannon cseres-tölgyes) élőhelyet veszélyezteti a felújulás nehézzé válásával nehézségei, illetve a gyepszint látványos degradációjával.

0,8

A túltartott vadállomány hátráltatja a cseres-tölgyesek természetes felújulását, így csökkenti a szarvasbogár és a nagy hőscincér élőhelyét.


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területre vonatkozó elsődleges természetvédelmi célkitűzés a jó állapotú sovány, száraz gyepfoltok fenntartása és kiterjedésük növelése, ennek érdekében a gyephasználat ösztönzése és a cserjésedett egykori legelők helyreállítása oly módon, hogy a sárga gyapjasszövő számára továbbra is maradjanak alkalmas cserjés foltok. További cél a terület potenciális természetes vegetációjának maradványaként jelen levő pannon cseres-tölgyes élőhely egyetlen, kis kiterjedésű állományának megőrzése és a területen előforduló idegenhonos faállományok (akác, erdeifenyő, vörös tölgy) cseres-tölgyessé való átalakítása, élőhelyet biztosítva ezzel a szarvasbogár és a nagy hőscincér számára is.

3.2. Kezelési javaslatok Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok A tervezési területen jelenleg fellelhető, jobb állapotú fátlan élőhelyek, sovány száraz gyepek a legeltetéssel való hasznosítás révén alakultak ki, fenntartásukhoz is ez szükséges. Ettől eltérő területhasználati módok, esetleges ipari beruházások, szélerőmű park létrehozása kedvezőtlenül hatna a jelölő élőhely állapotára, kiterjedésére. Mindamellett a gyepterületek fenntartását elősegítő építési beruházások (pl. juhhodályok) megvalósítására lehetőséget kell biztosítani, hiszen ezen építmények közvetve hozzájárulhatnak azok kedvező állapotának megőrzéséhez és helyreállításához. A pannon cseres-tölgyes állomány területén a folyamatos erdőborítást biztosító erdészeti tevékenységen kívül egyéb hasznosítás nem fogadható el. A nagy kiterjedésben jelen levő idegenhonos faállományok energetikai, ipari, infrastrukturális vagy egyéb célú hasznosítása a teljes terület jelölő élőhelyeinek megőrzése szempontjából nem kizárható, bár a természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban előnyösebb volna azok cseres-tölgyesekké való átalakítása. A terület elsősorban környezeti nevelési célú turisztikai hasznosítása természetvédelmi szempontból elfogadható. Fontos fejlesztés lenne a Natura 2000 területet bemutató infrastruktúra létrehozása, hogy a látogatók tisztában legyen a terület státuszával és természeti értékeikkel. Ezt egyrészt tájékoztató táblák kihelyezésével lehetne elérni a területre bevezető forgalmasabb közutak és turistautak mentén. Másrészt a területet bemutató szóróanyagokkal, amelyeket helyi Tourinform Irodákban és önkormányzatoknál lehetne elérhetővé tenni.

3.2.1. Élőhelyek kezelése A Kemenessömjéni cserjés legelő kezelési egységeinek lehatárolása a 2013-ban aktualizált ÁNÉR alapú élőhely-térkép alapján történt. Ennek során az azonos kezelést igénylő élőhelyfoltokat összevontuk, illetve az adott élőhely-folton belüli, különböző kezelést igénylő egységeket leválasztottuk. Arra törekedtünk, hogy az előírások megfelelő mértékben specifikusak legyenek, ugyanakkor azt is szem előtt tartottuk, hogy a kezelési egységek rendszere könnyen áttekinthető legyen és ne legyen indokolatlanul felaprózva. A kezelési előírásokat a kezelési egységeken belül előforduló jelölő értékek igényeinek 10

figyelembevételével és a kezelési egység jelenlegi állapotának függvényében határoztuk meg. A tervezési terület legfőbb természeti értékét a nagy kiterjedésben jelen levő felhagyott vagy alulhasznosított legelők képviselik, melyek állapotukat tekintve a cserjésedés különböző fázisaiban vannak. Egyes területrészek tulajdonosai az elmúlt években elvégezték a megjelent fásszárú vegetáció eltávolítását. A cserjeirtott gyepek területén a legfontosabb cél az eltávolított cserjék és fák újrasarjadásának, regenerációjának megakadályozása, a legeltetésre vagy kaszálásra alkalmas állapot mielőbbi kialakítása. Ennek érdekében e területeken évente legalább két alkalommal szárzúzást szükséges végezni, majd a kezelést legeltetéssel, illetve kaszálással folytatni. A cserjésedő gyepek területén elsődleges cél a kökényes-galagonyás cserjés, és az abban gyakran spontán megjelent akácok visszaszorítása, majd ezt követően a fentiekben leírt kezelés folytatása. A kökény és galagonya cserjék ugyanakkor a sárga gyapjasszövő lárvális tápnövényét is jelentik, így teljes kiirtásuk nem cél. A gyepek területének kb. 10%-os mértékéig cserje-foltok és sávok visszahagyásával a lepkefaj élőhelyi biztosíthatóak. A jellegtelen gyepfragmentumok eredetüket tekintve fiatal parlagok, vadászati célú tisztások, melyeken évi kétszeri kaszálás elvégzése, vagy tisztító kaszálással kombinált legeltetés célszerű a gyomnövények visszaszorítása érdekében. A fás élőhelyek három kezelési egységre oszthatók. Az alig több, mint 5 ha kiterjedésben jelen levő pannon cseres-tölgyes területén a jelenlegi állapot fenntartása megfelel a természetvédelmi érdekeknek. A jelenleginél több idős faegyed meghagyásával, a holtfa mennyiségének növelésével javíthatók a szarvasbogár, mint jelölő faj élőhelyi feltételei. Az erdőterület fennmaradó részét idegenhonos és nem tájhonos fajokból álló ültetvények alkotják. Az erdeifenyvesek és egyéb idegenhonos faállományok cseres-tölgyesekké átalakítása kívánatos a jelölő élőhely területének növeléséhez, ezzel a szarvasbogár és a nagy hőscincér élőhelyének növeléséhez. A területen közel 15%-os arányban jelenlévő akácosok jelentős természetvédelmi problémát okoznak. Ezek esetében a legfontosabb a további terjeszkedés megakadályozása a környező erdőkben és gyepeken. Ennek érdekében az akácosokkal határos területeken intenzívebb beavatkozás, akár vegyszeres kezelés is elképzelhető. Hosszabb távon kívánatos lenne ezen ültetvények átalakítása cserestölgyesekké, amelyhez akár drasztikus módszerek (vegyszeres kezelés, talaj-előkészítés) is alkalmazhatóak. A kezelési egységekre vonatkozó előírásokat hármas bontásban adjuk meg. Elsőként minden művelési ágra egységes kezelési előírásokat fogalmazunk meg, amelyek minden kezelési egységre érvényesek. Ebben a körben kizárólag fenntartási előírásokat adtunk meg. Ezt követik a specifikus kezelési előírások, amelyek kezelési egységenként tartalmazzák az egységes előírásokon kívül szükséges előírásokat. Itt mind fenntartási, mind pedig fejlesztési előírásokat megfogalmaztunk. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. 11

3.2.1.1. Mezőgazdálkodás Gyepek Általános kezelési javaslatok A rendszertelenül vagy egyáltalán nem legeltetett területrészek különböző mértékben cserjésedtek, így itt a cserjék visszaszorítására és az eredeti gyepvegetáció visszaállítására, valamint legeltetéssel, illetőleg kaszálással való fenntartására van szükség. A cserjék ugyanakkor a sárga gyapjasszövő élőhelyét is jelentik, ezért foltokban vagy sávokban kb. 10%-ukat meg kell hagyni. A tervezési területen nagy mennyiségben jelenlévő akác a gyepek rovására is terjeszkedik, így visszaszorítása ezen az élőhely-típuson is fontos feladat. Egységes kezelési előírások Érintett kezelési egységek: KE-1, KE-2, KE-3 Kód

Kezelés leírása

Felülvetés nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. *GY06 A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. *GY11 Hengerezés nem megengedett. *GY13 Kiszántás nem megengedett. *GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. *GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. *GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. GY24 A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. *GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. *GY27 Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY32 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. *GY36 A terület túllegeltetése tilos. *GY45 A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. *GY47 Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. *GY67 Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. *GY68 Legeltethető állatfaj: juh. *GY69 Legeltethető állatfaj: kecske. *GY70 Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). *GY83 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. *GY84 Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. *GY85 Vadriasztó lánc használata kötelező. *GY87 Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. *GY92 A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. *GY93 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. *GY98 A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. GY109 A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. *GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. *GY01 *GY03 *GY05

12

Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. * Jogszabályban is rögzített, kötelezően betartandó előírások. GY117

Speciális kezelési előírások Kezelési egység: cserjeirtott gyepek KE-1 Érintett élőhelyek: E34xOB, E34xOC, E34 x P2b, OC, OCxP2bxE34, P2b x E34, P45, P8xOC Fenntartási előírások Kód GY09 GY10 GY44

Kezelés leírása

Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. A kaszálható állapot eléréséig a sarjadó cserjés foltokat legalább évi két alkalommal, szárzúzással kell kezelni.

Kezelési egység: cserjésedő gyepek KE-2 Érintett élőhelyek: P2b x E34, E34, OC, E34xP2b, OCxP2b, E34 4, P2bxRB, P2b, P2bxOC Fenntartási előírások Kód GY38

Fejlesztési előírások Kód GY25 GY29 GY31

GY118

Kezelés leírása

Legeltetési sűrűség minimum 0,2 ÁE/ha.

Kezelés leírása

A területen lévő cserjék irtása és eltávolítása kötelező. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. Élőhelyrekonstrukció. A kaszálható állapot eléréséig a sarjadó cserjés foltokat legalább évi két alkalommal, szárzúzással kell kezelni.

Kezelési egység: jellegtelen gyepfragmentumok KE-3 Érintett élőhelyek: OC, OD, OCxOD, OCxOAxA3a Fejlesztési előírások Kód GY105 GY107 GY108

Kezelés leírása

Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell.

13

Kezelési egység: fás legelő KE-4 Érintett élőhelyek: P45 Fenntartási előírások Kód GY19 GY30 GY44 GY105

Kezelés leírása

Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. A fás legelő fáinak felújítása kötelező, vadak és legelő állatok elleni védelemmel kell ellátni

3.2.1.2. Erdőgazdálkodás Általános kezelési javaslatok A jelenleg is jó állapotú cseres-tölgyesben a gazdálkodás során a folyamatos erdőborítás biztosítása a kívánatos, így a véghasználatok teljes mellőzése a cél. Emellett az idős fák arányának és a holtfa mennyiségének növelése volna szükséges a xilofág rovarok és az odúlakó madarak és denevérek élőhely-minőségének növeléséhez. A szomszédos területek felől terjeszkedő akácot minden eszközzel vissza kell szorítani, hogy az élőhely degradálódását megakadályozzuk. Az erdeifenyves és vöröstölgyes ültetvények tájhonos állományok helyét foglalják el, így hosszabb távon kívánatos lenne azok cseres-tölgyesekké alakítása. Az akácosok nem csak területfoglalásuk miatt, hanem fertőzőképességük miatt is hatalmas veszélyt jelentenek a terület jelölő értékeire. Ezeket minél hamarabb tájhonos erdőállományokká kellene alakítani. Az átalakítás történhet fokozatosan, az akác arányának folyamatos csökkentése révén. Ennek során a nevelővágások során nagyobb eréllyel kell az akáchoz nyúlni, a felújítások során pedig növelni a honos elegyfajok arányát. Mindezek kizárólag vegyszeres kezelés mellett képzelhetőek el. Megfelelő források rendelkezésre állása esetén az akácosok átalakítása történhet injektálásos vegyszeres kezelést követő tarvágással, majd tájhonos fafajok mesterséges telepítésével. A tiszta akácos állományokban ez utóbbi, míg a jelentősebb (>20%) arányban honos lombos fajokat tartalmazó állományokban az előbbi módszer kívánatos. Egységes kezelési előírások Érintett kezelési egységek: KE-5, KE-6, KE-7 Fenntartási előírások Kód E03 E05 E06 E07 E09 E20

Kezelés leírása

A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.

14

E25 E26 E29 E31 E33 E37 E52 E58 E59 E67 E68

E69

E71 E75

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolítása. Természetes, természetszerű és származék erdőkben a tarvágás tilalma. Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában. Őshonos fafajú faállomány csak táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal újítható fel. Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók. Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról. Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják.

Fejlesztési előírások Kód E55 E56

Kezelés leírása

Természetes, természetszerű és származék erdőkkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető. Természetközeli állapotú fátlan élőhelyekkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető.

Speciális kezelési előírások Kezelési egység: cseres-tölgyes KE-5 Érintett élőhelyek: L2b Fenntartási előírások Kód E16 E31 E35 E36 E40 E41 E47 E49

Kezelés leírása

A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő középvagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. Fahasználatok során a kitermelt faanyag vonszolásos közelítése tilos. Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot. A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani. Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell.

15

E51 E57

Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható.

Fejlesztési előírások Kód E10 E13 E17 E18 E19 E22 E38

Kezelés leírása

Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása, térbeli vagy teljes korlátozás elrendelése. Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése. Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, 30 cm mellmagassági átmérő feletti odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák folyamatos fenntartásának biztosítása. Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódba sorolás.

Kezelési egység: erdeifenyvesek és egyéb idegenhonos faállományok KE-6 Érintett élőhelyek: S4, RD, S4xOC, E34xS4 Fejlesztési előírások Kód E51 E57 E63

Kezelés leírása

Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. Tájidegen fafajokból álló erdősítés legalább 20% elegyarányban tájhonos fafajokkal elegyítendő.

Kezelési egység: akácosok KE-7 Érintett élőhelyek: S1, S6, S7, S7xS1, S7xOC Fejlesztési előírások Kód E51 E57 E65

Kezelés leírása

Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus.

E70

• Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, inváziós tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a növényfajok gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. visszaszorítása • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában.

16

• Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

3.2.1.3. Vadgazdálkodás: Általános kezelési javaslatok A túltartott nagyvadállomány, kiemelten a gímszarvas és a vaddisznó elsősorban az erdei élőhelyekre jelent veszélyt. A cseres-tölgyes és a természetes felújításához elengedhetetlen a vadállomány létszámának csökkentése, legalább a jelenlegi felére. Szintén a vadállomány létszámának jelentős csökkentése szükséges ahhoz, hogy az idegenhonos és nem tájhonos erdőállományokat cseres-tölgyesekké lehessen alakítani. Egységes kezelési előírások Kód VA01

VA02

Kezelés leírása Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. Megfelelő vadállománybecslés elvégzése a vadgazdálkodási tervek megalapozásához.

3.2.2. Élőhely-rekonstrukció és élőhelyfejlesztés Gyeprekonstrukció Háttér és célkitűzések A tervezési terület közel felét teszik ki a meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek (6210) és különböző mértékben cserjésedett változataik. A cserjék nagy részének eltávolításával és a kialakított gyepterület legeltetésével a jelölő élőhely területe megduplázható lenne. Az élőhely-rekonstrukció célja tehát a jó állapotú gyepterületek kiterjedésének növelése. Érintett élőhelyek Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik

267 ha

Alkalmazott módszerek A cserjék kézi erővel történő kivágása, majd a területen történő aprítékolása és elszállítása. A cserjék eltávolítását követően három éven keresztül a tuskók és sarjak eltávolítása legalább évi két alkalommal történő szárzúzással, a keletkező apríték eltávolítása. Folyamatos és intenzív legeltetés vagy kaszálás. A cserjék kb. 10%-át sávokban és foltokban meg kell hagyni a sárga gyapjasszövő élőhelyeként. A védett lágyszárú növények élőhelyén a talaj kíméletére fokozottan kell figyelni, a legelési sűrűséget a többinél alacsonyabban kell

17

tartani. A rekonstrukció következtében a legeltetendő terület megduplázódik, így nagyobb állatlétszámot kell eltartania a területnek. A projekt keretében így szükség lehet juhhodályok és itatókutak létesítésére is. Mivel a rekonstruálandó területek magánkézben vannak, így azokat a projektet megelőzően, vagy annak keretében az Őrségi Nemzeti park Igazgatóságnak meg kell vásárolnia. Résztvevők ŐNPI, mint a terület természetvédelmi kezelője Tervezett költségvetés és forrás 200 millió Ft – KEHOP Idegenhonos és nem tájhonos erdők átalakítása Háttér és célkitűzések A Kemenessömjéni cserjés legelő jelentős területét borítják akácos sávok, melyek elsősorban az akác spontán terjedésének következtében szaporodtak el a cserjésedő mezsgyékben, veszélyeztetve ezzel a gyepterületeket is, visszaszorítása így kiemelt jelentőséggel bír. Az ültetvények cseres-tölgyesekké alakításával, az egykori legelőterületeken elszaporodott állományok kiirtásával növelhető lenne ennek a jelölő élőhelyek kiterjedése. Mérséklődne a környező élőhelyek akáccal történő fertőződésének veszélye is, így javulna a természetes erdő- és gyeptársulások állapota. Az erdeifenyvesek és vöröstölgyesek szintén nagy területen fordulnak elő, így visszaalakításukkal a cserestölgyesek aránya jelentősen növelhető lenne. A projekt célja tehát a pannon cseres-tölgyesek kiterjedésének növelése az idegenhonos és nem tájhonos erdőállományok átalakításával. Érintett élőhelyek Pannon cseres-tölgyesek

110 ha

Alkalmazott módszerek Az akácot 90-100%-ban tartalmazó erdők, fasorok átalakítására a leghatékonyabb és legdrasztikusabb módszereket kell választani, amelyek hosszú távon orvosolják a problémát. A 8 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű egyedek esetében a vegyszeres injektálás, majd a fa pusztulása után annak eltávolítása alkalmazható. A kisebb fák esetében pedig a vegyszeres lekenést kell alkalmazni. Ezt követően a vágásterületet a cseres-tölgyesekre jellemző fa- és cserjefajokkal kell betelepíteni. A többi, akáccal fertőzött erdőben csak az akác egyedeket kell eltávolítani, majd a honos fajok természetes felújulását elősegíteni. Mivel a rekonstruálandó területek magánkézben vannak, így azokat a projektet megelőzően, vagy annak keretében az Őrségi Nemzeti park Igazgatóságnak meg kell vásárolnia. Résztvevők ŐNPI, mint a terület természetvédelmi kezelője Tervezett költségvetés és forrás 300 millió Ft - KEHOP

18

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

3.2.4. Kutatás, monitorozás Az élőhely-térkép 10 évenként elvégzett pontosítása jó alapot nyújthat az alapvető trendek meghatározásához. A rekonstrukcióval érintett területrészek növényzetének regenerációját 3 évente elvégzett, a rendelkezésre álló forrásokkal arányos számú cönológiai felvétel elkészítésével és kiértékelésével volna célszerű nyomonkövetni.

19


3.2.5. Mellékletek: a tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése (térkép és táblázat)

20


3.2.6. A tervezési terület helyrajzi számait érintő kezelési egységek Település Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén

HRSZ 020/ 021/ 022/ 023/ 024/ 025/ 026/1 026/2 026/3 027/ 030/ 031/ 032/ 033/1 0147/1 0147/2 0148/ 0149/ 0150/ 0155/10 0155/11a 0155/11b 0155/7 0155/8 0155/9 0156/ 0157/1 0157/2 0158/ 0159/2 0159/3 0159/4 0160/ 0161/1 0161/2 0173/ 0176/1 0176/2 0177/ 0178/ 0179/ 0180/1 21

Kezelési egység KE-2, KE-7 KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-7 KE-7 KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-3, KE-7 KE-2, KE-3, KE-6, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-3, KE-6, KE-7 KE-2, KE-6, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-1, KE-2, KE-7 KE-1, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-7 KE-1, KE-7 KE-6, KE-7 KE-6, KE-7 KE-1, KE-2, KE-4, KE-6, KE-7 KE-6 KE-1, KE-6, KE-7

Település Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén

HRSZ 0180/2 0180/3 0181/ 0182/ 0183/ 0185/ 0186/ 0189/ 0190/ 0191/ 0194/ 0195/ 0196/ 0197/2 0198/ 0199/ 0200/ 0201/ 0202/1 0202/2 0203/ 0204/1 0205/ 0206/1 0206/2 0213/ 0214/1 0214/2 0214/3 0215/ 0216/ 0217/1 0217/2 0217/3 0218/ 0220/ 0221/1 0221/2 0221/3 0223/ 0225/ 0226/10 0226/11 0226/12 22

Kezelési egység KE-6, KE-7 KE-1, KE-7 KE-6, KE-7 KE-1, KE-7 KE-1, KE-7 KE-2, KE-6, KE-7 KE-6 KE-6 KE-2, KE-3, KE-6, KE-7 KE-2, KE-3, KE-6, KE-7 KE-7 KE-1, KE-2, KE-7 KE-1, KE-2, KE-7 KE-1, KE-2, KE-7 KE-1, KE-2, KE-7 KE-1, KE-2, KE-4, KE-7 KE-1, KE-2, KE-4, KE-7 KE-2, KE-7 KE-1, KE-2 KE-1, KE-2, KE-7 KE-7 KE-3, KE-6, KE-7 KE-2, KE-3, KE-6, KE-7 KE-2, KE-3, KE-6, KE-7 KE-7 KE-3, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-3, KE-7 KE-7 KE-7 KE-7 KE-2, KE-7 KE-7 KE-7 KE-2, KE-7 KE-3, KE-7 KE-7 KE-1, KE-2, KE-3, KE-4, KE-7 KE-2, KE-3, KE-7 KE-1, KE-2, KE-3, KE-4, KE-7 KE-2 KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7

Település Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén

HRSZ 0226/13 0226/14 0226/15 0226/16 0226/17 0226/19 0226/20 0226/21 0226/3 0226/4 0226/5 0226/6 0226/7 0226/8 0226/9 0227/1 0227/2 0228/ 0229/ 0230/1 0230/2 0230/3 0231/ 0233/ 0234/ 0235/ 0236/ 0237/1 0237/2 0238/ 0239/16 0253/1 0253/4 0253/5

23

Kezelési egység KE-2, KE-4, KE-7 KE-2, KE-4, KE-7 KE-4, KE-7 KE-1, KE-4, KE-7 KE-7 KE-2 KE-1, KE-2, KE-5, KE-7 KE-1 KE-2, KE-3, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-1, KE-7 KE-1, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-2, KE-7 KE-7 KE-1, KE-2, KE-7 KE-1, KE-2, KE-7 KE-1, KE-2, KE-5, KE-7 KE-1, KE-2, KE-5 KE-1, KE-2, KE-5, KE-7 KE-1, KE-2, KE-5, KE-7 KE-1, KE-5 KE-2 KE-2 KE-1, KE-2 KE-1, KE-2 KE-1


3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Mezőgazdálkodás A területen található gyepeken és szántókon az alábbi területalapú támogatások érhetőek el: Egyszerűsített területalapú támogatás 299,29 ha

Natura 2000 kompenzáció 299,29 ha

KAT

299,29 ha

AKG horizontális 299,29 ha

AKG-MTÉT

0

Ezek közül a Natura 2000 kompenzációs támogatás a gyepek természetvédelmi szempontú használatát mozdítja elő, az AKG különböző programjai pedig az extenzív gyepgazdálkodást támogatják önkéntes alapon. A területen specifikus MTÉT célprogram, amely a természetvédelmi célok elérésének leghatékonyabb eszköze lehetne, nem érhető el. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak nincs információja arról, hogy mely támogatásban hányan és milyen területtel részesülnek. Erdőgazdálkodás A területen található erdőkben kétféle forrásból érhetőek el támogatások. A Natura 2000 erdőterületek kompenzációs támogatása minden nyilvántartásba vett erdőterületen elérhető, az erdő-környezetvédelmi támogatások pedig bizonyos célállományok esetében. Natura 2000 kompenzációs támogatás: A természetesség, az állománytípus és a kor függvényében minden nyilvántartott erdőre vonatkozik (216 ha), kivéve az állami tulajdonú erdőket. A támogatás mértéke nem függ az erdőtervi előírásoktól és az erdőben található természeti értékektől. Erdő-környezetvédelmi támogatás: Összesen 9 célprogramban való részvételre pályázhatnak a nyilvántartásba vett erdőkben. Ezek közül az Kemenessömjéni cserjés legelőn a következőek lennének relevánsak: 1. Agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása: csak a minimum 30%-ban tájhonos fafajokból álló erdőkre igényelhető, így a legnagyobb problémát jelentő akácosok problémájára nem kínál megoldást. 2. Mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása: 10 m3 / ha holtfa visszahagyását támogatja, de nagyobb mennyiséget nem kompenzál. 3. Véghasználatok során facsoportok visszahagyása: az erdőrészlet minimum 5%-án hagyásfacsoport visszahagyása. A támogatás összege 5%-nál nagyobb hagyásfacsoport kialakítását nem kompenzálja, ráadásul a 5%-ot az erdészeti hatóság is előírhat kötelező jelleggel.

24

3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer Mezőgazdálkodás A mezőgazdasági területek jelenlegi támogatásával az alapvető probléma, hogy a programok nem eléggé specifikusak és nem veszik figyelembe a területen előforduló jelölő értékeket és azok élőhelyigényeit. Emellett probléma az is, hogy a gyepeken lévő cserjés élőhelyszegélyek kiesnek a támogatható területből. A jelenleg elérhető horizontális AKG programokat a Natura 2000 területre specifikus programmal javasolt kiváltani. Ennek a programnak az alapját a jelen tervben rögzített kezelési előírások képeznék, amelyek kifejezetten a terület jelölő értékeinek és egyéb védett természeti értékeinek megőrzését célozzák. Ennek keretében kellene felülvizsgálni a cserjés szegélyélőhelyek támogatható területbe vonásának lehetőségét, hogy azok fenntartása ne okozzon jövedelemkiesést a gazdálkodónak. A tervben foglalt kezelési előírásoknak megfelelően a cserjések a terület maximum 10%-ig kellene, hogy támogathatók legyenek. A támogatásra jogosult területek alapegységét a kezelési egységek jelentenék, így egy, az adott élőhelyre specifikus kezelési előírás sorból lehetne válogatni a vállalni kívánt korlátozásokat. A jogszabályban rögzített előírásokért nem járna kifizetés ebben a programban, hiszen ezeket hivatott fedezni a kompenzációs támogatás. A lehívható támogatás mértéke a jövedelemkieséssel, illetve beruházási költséggel arányosan, de az előírás természetvédelmi hozadékát is figyelembe véve kerülne megállapításra. A jelenlegi AKG programokkal ellentétben nem célprogramok nagy előíráscsomagjai közül lehetne választani fix támogatási összeggel, hanem egyes előírások közül választhatna minden gazdálkodó annyit, amennyit vállalni hajlandó. Ebben a rendszerben az előírásonként igényelhető támogatás összege lenne az, ami arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy minél többet vállaljanak az előírások közül. Erdőgazdálkodás Az erdőterületek jelenlegi támogatásával tulajdonképpen hasonló problémák merülnek fel, mint a mezőgazdasági területekével. A jelenleg erdő-környezetvédelmi program célprogramjait a Natura 2000 területre specifikus programmal javasolt kiváltani. Ennek a programnak az alapját a jelen tervben rögzített kezelési előírások képeznék, amelyek kifejezetten a terület jelölő értékeinek és egyéb védett természeti értékeinek megőrzését célozzák. A támogatásra jogosult területek alapegységét a kezelési egységek jelentenék, így egy, az adott élőhelyre specifikus kezelési előírás sorból lehetne válogatni a vállalni kívánt korlátozásokat. Az erdőtervben rögzített előírásokért nem járna kifizetés ebben a programban, hiszen ezeket hivatott fedezni a kompenzációs támogatás. A lehívható támogatás mértéke a jövedelemkieséssel, illetve beruházási költséggel arányosan, de az előírás természetvédelmi hozadékát is figyelembe véve kerülne megállapításra. A jelenlegi EKV programokkal ellentétben nem célprogramok nagy előíráscsomagjai közül lehetne választani fix támogatási összeggel, hanem egyes előírások közül választhatna minden gazdálkodó annyit, amennyit vállalni hajlandó. Ebben a rendszerben az előírásonként igényelhető támogatás összege lenne az, ami arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy minél többet vállaljanak az előírások közül.

25

3.3.2. Pályázati források 2. táblázat: folyamatban lévő pályázatok Kód

Cím

Kedvezményezett

SH/4/12

A Közösségi jelentőségű, illetve védett és fokozottan védett állatfajok felmérése és monitoring módszertan kidolgozása Vas, Zala és Somogy megye Natura 20000 területein

Konzorcium az ŐNPI részvételével

Időtartam 20122015

Költségvetés 250.791.320 Ft

Fenntartási tervhez való kapcsolódás A megalapozó dokumentáció elkészítéséhez kapcsolódó felmérések.

3. táblázat: tervezett pályázatok Tárgy

Forrás

Gyeprekonstrukció Idegenhonos átalakítása

és

KEHOP nem

tájhonos

erdők

KEHOP

Fenntartási tervhez való kapcsolódás Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik helyreállítása Akácosok és erdeifenyvesek cseres-tölgyesekké alakítása.

3.3.3. Egyéb

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja

26


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok 1.1.1. Éghajlati adottságok Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. Az évi napfénytartam 1900 és 1950 óra között van. A nyári hónapokban 780 óra körüli, télen 190 óra körüli napsütést élvez a táj. Hőmérsékleti viszonyok Az évi középhőmérséklet 9,8 oC körüli, a nyári félévé 16,3 oC. Évente mintegy 183 napon keresztül a napi középhőmérséklet több mint 10 oC. A fagymentes időszak hossza mintegy 192 nap. A nyári legnagyobb felmelegedés átlagos értéke 33,0-33,5 oC, a téli legerősebb lehűlésé -16,5 oC. Csapadékviszonyok Az évi csapadékátlag 650 mm körüli, aminek nagy része, mintegy 400mm a vegetációs időszakban hullik. A hótakarós napok száma 40 körüli. Az átlagos hóvastagság 26-30 cm. Szélviszonyok A leggyakoribb szélirány az északi és a déli, az átlagos szélsebesség 3,0-3,2 m/s. 1.1.2. Vízrajzi adottságok A vizsgált terület a Marcal vízgyűjtőjéhez tartozik, de a területen állandó vízfolyást vagy állóvizet nem találunk. 1.1.3. Talajtani adottságok A Kemeneshát területe a tanúhegyekhez hasonlóan jött létre, csak itt nem bazalt, hanem a kavicstakaró védte meg a felszínt a lepusztulástól (Zentai 1999). Talaját zömmel a nagykiterjedésű kavicsborításon képződött agyagbemosódásos erdőtalaj jellemzi (Rajkai Kálmán in Marosi – Somogyi 1990, Berki et al. 1995). A vaskolloidok felhalmozódása és az általuk összecementált rétegek nagyon lerontják a talajok vízgazdálkodását, emiatt mezőgazdasági termékenységük is igen rossz. A kistáj keleti részein, löszös foltokon barnaföldek alakultak ki – kissé jobb termőképességgel, - csekély részarányban (Rajkai Kálmán in Marosi – Somogyi 1990).

28

1.2. Természeti adottságok Élőhely-típusok szerinti jellemzés A vizsgált terület túlnyomó részén sovány, száraz gyepek és azok degradált illetve cserjésedő változatai találhatók. A felhagyott területrészeken több nagyobb foltban teljesen záródott galagonyás-kökényes cserjések alakultak ki, melyek egy részét –az egykori legelők helyreállításának céljával– a közelmúltban kitisztították. A tervezési terület harmadát fás vegetáció borítja, melyben az erdeifenyő és az akác ültetvények dominálnak, és mindössze egyetlen öt hektáros foltban maradt fenn a potenciális vegetációt idéző cseres-kocsányos tölgyes állomány. Florisztikai jellemzés A cseres tölgyesek kiirtásával létrehozott félszáraz sovány gyepek állományalkotó fajai a cérnatippan, a sovány- és a barázdált csenkesz. Gyakoribb kétszikűek a sarlós gamandor, vajszínű ördögszem, mezei iringó, kisezerjófű, terjőke kígyószisz, szarvaskerep, farkas kutyatej, tejoltó galaj. Csapadékos tavaszi időjárás esetén a vaddisznó túrások és a cserjeirtások nyomai helyén tömegesen jelenik meg a védett kis forrásfű. Gyepekben, cserjések alatt a szintén védett selymes boglárka kisebb állományaival találkozhatunk. Az agárkosbor és a szártalan bábakalács korábbi adatai ismertek a területről, amit azonban a közelmúltban nem sikerült megerősíteni. Az egykori kiterjedt legelők számos helyen kökénnyel és egybibés galagonyával cserjésednek. A nagy területeket borító erdeifenyvesek és akácosok szegényes aljnövényzetére jellemző az erdei szeder, fekete bodza, nagy csalán, siskanád tippan, meddő rozsnok, tarackbúza gyakori előfordulása zavarástűrő lomberdei fajokkal (pl. erdei gyömbérgyökér) keveredve. A terület klimax társulásának egyetlen maradványaként fellelhető cseres-kocsányos tölgyes erdőfolt lombkoronaszintjében feltűnnek a vadkörte egyedei is, sűrű cserjeszintjét kökény, egybibés galagonya, fagyal, csíkos kecskerágó alkotja. Aljnövényzete ritkás, jórészt a gyepekről betelepülő fajok jelennek meg szegélyében. Zoológiai jellemzés A területen a szarvasbogárnak és a nagy hőscincérnek csupán egyetlen potenciális élőhelye van, egy öt hektáros cseres-kocsányostölgyes. A két bogárfaj egyedsűrűsége azonban olyan alacsony, hogy az észlelési küszöb alatt van, így a 2013-as felmérések során nem kerültek elő. A kezeletlenség következtében a legelőn csak kevés gyepi lepkefaj fordul elő, de megtalálható a nagy tűzlepke. A cserjések ugyanakkor a sárga gyapjasszövő élőhelyét jelentik, amely jelentős egyedszámban fordul elő a területen. A kisebb facsoportok környékén a csíkos medvelepke egyedei fordulnak elő kisebb számban. A területről több kétéltű és hüllő faj is előkerült, köztük megemlítendő a tarajos gőte és a rézsikló. Madártani szempontból megfigyelt érdekesebb fajok az erdei pacsirta, a búbos banka és tövisszúró gébics, melyek fészkelése is valószínűsíthető. A terület jó táplálkozó hely a denevérek számára, közülük említést érdemel a nálunk ritka alpesi denevér, illetve a közönséges törpedenevér, amely valószínűleg a helyi erdőben található öregebb, odvas fákban talál menedéket.

29

4. táblázat: a tervezési területen előforduló élőhelyek Á-NÉR kategóriák szerint ÁNÉR kód E34 L2b OC OD P2b P45 P8 RD S1 S4 S6 S7

Megnevezés

Terület Előfordulási (Ha) arány

Hegy-dombvidéki sovány gyepek és szőrfűgyepek Cseres-kocsányos tölgyesek Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok Lágyszárú özönfajok állományai Galagonyás-kökényes-borókás cserjések Fáslegelők, fáskaszálók, felhagyott legelőerdők, gesztenyeligetek Vágásterületek Tájidegen fafajokkal elegyes jellegtelen erdők és ültetvények Ültetett akácosok Erdei- és feketefenyvesek Nem őshonos fafajok spontán állományai Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok

209,53 5,04 129,56 60,27 79,40 4,08 13,73 9,70 69,02 102,37 0,61 22,16

29,70% 0,71% 18,37% 8,54% 11,26% 0,58% 1,95% 1,37% 9,78% 14,51% 0,09% 3,14%

1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek 5. táblázat: a tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja *91M0 6210

Élőhelytípus megnevezése

Reprezentativitás (A-D) *Pannon cseres-tölgyesek C Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és B cserjésedett változataik

Élőhely neve:

*Pannon cseres-tölgyesek

Élőhely kódja:

*91M0

Élőhely előfordulásai a területen:

A 3.3 számú térképmelléklet szerint

Élőhely területi aránya:

0,71%

Élőhely kiterjedése a területen:

5,04 ha, mely megegyezik az SDF-ben szereplő adattal.

Élőhely jellemzése:

Kigyérülő faállomány, néhány idősebb fával, mozaikosan megjelenő cserjékkel. Gyepszintje xerofil-xeromezofil fajokból áll.

30

Élőhely természetességi degradáltsági értékelése:

-

A területen egy foltban előforduló természetességgel jellemezhető.

élőhely

3-as

Élőhely veszélyeztetettsége:

Az élőhely hosszú távú fennmaradása csak a megfelelő gazdálkodással biztosítható. A területen tapasztalható jelentős vadlétszám a természetes felújulást erősen hátráltatja.

Veszélyeztető tényezők:

Az élőhelyet elsősorban az intenzív, vágásos erdőgazdálkodás és a magas vadlétszám miatti kétséges felújulás veszélyezteti.

Élőhely neve:

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco brometalia)

Élőhely kódja:

6210

Élőhely előfordulásai a területen:

A 3.3 számú térképmelléklet szerint

Élőhely területi aránya:

37,31%

Élőhely kiterjedése a területen:

263,19 ha

Élőhely jellemzése:

Jellemzően sovány talajon kialakult xeromezofil gyepek tartoznak ide. Alacsony fűhozamú természetközeli társulások, melyek a korábbi legeltetés nyomán alakultak ki. Cserjésedett állományaik egy részén cserjeirtást végeztek.

Élőhely természetességi degradáltsági értékelése:

-

A legtöbb helyen 3-as értékkel jellemezhető.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Az élőhely hosszú távú megőrzése alapvetően a gyepterületek megfelelő hasznosításán múlik, mely jelen esetben a legeltetés. Ennek hiányában a terület folyamatosan cserjésedik, majd később erdősül.


A gyepeket elsősorban a visszaszoruló legeltetéssel együtt 31

járó cserjésedés veszélyezteti. Több területen jelentős a vadfajok által okozott degradáció is. 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A terület adatlapján közösségi jelentőségű növényfaj nem szerepel. A terepbejárások alkalmával közösségi jelentőségű növényfaj nem került elő. 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok 1.2.3.1. Az aktuális adatlapon szereplő jelölő élőhelyek 6. táblázat: a tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II., IV.

nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)

C

II., IV.

sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)

C

II.

szarvasbogár (Lucanus cervus)

C

II.

molnárgörény (Mustela eversmannii)

D

Faj neve:

nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)

Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

Egyetlen potenciális élőhelye a területen található kb. 5 ha-os cseres-kocsányos tölgyes.

Állománynagyság (jelöléskor):

R

Állománynagyság (tervkészítéskor):

P (nem került elő a felmérések során)

Állomány változásának tendenciái és okai:

Az állomány mérete és tendenciái nehezen becsülhetőek a detektálhatóság alacsony foka miatt. Mivel az élőhelyében nem következett be jelentős változás, feltehetően az állomány mérete sem változott számottevően.

Faj veszélyeztetettsége:

A rendkívül kicsi populációméret és az egyetlen

32

alkalmas élőhelyfolt miatt rendkívül veszélyeztetett a faj itteni állománya. Veszélyeztető tényezők:

Elsősorban a vágásos erdőgazdálkodás és a holtfa eltávolítása veszélyezteti.

Faj neve:

sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)


II., IV.


A faj szinte a teljes területen előfordul, mivel elszórtan mindenhol megtalálhatók lárvális tápnövényei, a kökény, a galagonya és a vadkörte.


R


R


Populációja olyan mértékben fluktuál, hogy néhány év felmérési tapasztalatai alapján nem lehet tendenciákat megállapítani.


Jelentős kiterjedésű élőhelye és a viszonylag nagy populáció miatt aktuálisan nem veszélyeztetett.


A fajt a gyepek helyreállítása során végzett cserjeirtás veszélyezteti elsősorban, amelyet azonban cserjefoltok visszahagyásával mérsékelni lehet.

Faj neve:

szarvasbogár (Lucanus cervus)


II.


Egyetlen potenciális élőhelye a területen található kb. 5 ha-os cseres-kocsányos tölgyes.

33


R


P (nem került elő a felmérések során)


Az állomány mérete és tendenciái nehezen becsülhetőek a detektálhatóság alacsony foka miatt. Mivel az élőhelyében nem következett be jelentős változás, feltehetően az állomány mérete sem változott számottevően.


A rendkívül kicsi populációméret és az egyetlen alkalmas élőhelyfolt miatt rendkívül veszélyeztetett a faj itteni állománya


Elsősorban a vágásos erdőgazdálkodás és a holtfa eltávolítása veszélyezteti.

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok 7. táblázat: a tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név csinos lengefű

Tudományos név Aira elegantissima

Védettsé g (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

-

Mészkerülő gyepek országosan ritka faja.

agárkosbor

Orchis morio

V

Korábbi adatát nem sikerült megerősíteni, de az élőhely megfelelő állapotban tartva alkalmas lehet számára, így bármikor újból megjelenhet.

berzedt galaj

Galium divaricatum

-

Mészkerülő gyepek országosan ritka, eltűnőben levő faja.

kis forrásfű

Montia fontana subsp. chondrosperma

V

34

A terület déli felének kavicsos feltalajú, rossz vízgazdálkodású, erősen kisavanyodó sovány gyepterületein általánosan elterjedt pionír növény. Magas csapadékú időszakban a tavaszi aszpektusban tömegesen jelentkezhet a felnyíló, nyílt sáros-iszapos felszíneken. Becsült állománynagysága 500.000 tő.

selymes boglárka

Ranunculus illyricus

V

Szárazabb gyepekben, cserjések alatt a terület északi felének száraz kavicsos hátain sokfelé jelen van. Általában nem virágzik. Becsült állománynagysága néhány 100 tő.

nagy tűzlepke

Lycaena dispar

V

Vas megye ezen részén a faj meglehetősen ritka, de a gyepek megfelelő kezelésével itteni állománya növelhető lenne.

rézsikló

Coronella austriaca

V

Az emberek viperának nézve félelmükben gyakran végeznek vele, és élőhelyének pusztulása is csökkenti állományát.

erdei pacsirta

Lullula arborea

V

Európai állománya sebezhető.

tövisszúró gébics

Lanius collurio

V

Állománya csökkenő tendenciát mutat.

közönséges törpedenevér

Pipistrellus pipistrellus V

A területen található erdőkben lehetnek kolóniái.

alpesi denevér

Hypsugo savii

Sehol sem tömeges, keveset tudunk róla. Magyarországon nagyon ritka.

V

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás 8. táblázat: a tényleges művelési ágak megoszlása a tervezési területen Művelési ág erdő gyep

Kiterjedés (ha) 306,09 399,37

Megoszlás 43,39% 56,61%

1.3.2. Tulajdoni viszonyok 9. táblázat: a tervezési területen érintett tulajdonosi csoportok megoszlása Tulajdonosi csoport/kezelő egyéni területek erdőbirtokosságok korlátolt felelősségű társaság központi költségvetési szervek önkormányzatok

Kiterjedés (ha) 360,56 1,85 234,67 16,81 4,87

10. táblázat: a tervezési területhez tartózó helyrajzi számok tulajdonosi csoportjai Település neve

hrsz

Csönge Csönge Csönge Csönge

020/ 021/ 022/ 023/

Kiterjedés (ha) 0,604 0,0752 4,294 0,0234

Művelési ág kivett kivett legelő kivett 35

Tulajdonosi csoport/kezelő központi költségvetési szervek önkormányzatok központi költségvetési szervek központi költségvetési szervek

Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Csönge Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén

024/ 025/ 026/1 026/2 026/3 027/ 030/ 031/ 032/ 033/1 0147/1 0148/ 0155/7 0155/9 0156/ 0158/ 0159/2 0159/3 0159/4 0161/1 0173/ 0176/1 0177/ 0178/ 0179/ 0180/1 0180/3 0181/ 0182/ 0183/ 0186/ 0189/ 0190/ 0194/ 0195/ 0196/ 0197/2 0198/ 0199/ 0200/ 0201/ 0202/1 0204/1 0205/ 0206/1 0213/ 0214/1 0214/2

0,3953 0,0529 0,3072 1,7799 0,7546 0,5305 76,6404 0,3305 0,4496 18,1937 2,4615 0,1381 1,0982 1,2819 0,1511 0,1503 0,1762 1,9048 0,7668 9,343 0,1334 4,1225 0,1039 13,5619 0,2867 4,6634 2,0677 0,1622 0,1381 5,9158 0,0255 0,1964 0,0953 0,2252 6,7696 0,0946 0,6816 0,2147 0,282 22,3589 0,2672 10,2807 36,3267 0,6837 40,9838 0,7208 2,9162 33,5552

legelő kivett legelő erdő legelő kivett legelő kivett kivett erdő legelő kivett legelő legelő kivett kivett erdő szántó szántó szántó kivett legelő kivett legelő kivett legelő legelő kivett kivett legelő kivett kivett kivett kivett legelő kivett legelő kivett kivett legelő kivett legelő erdő kivett legelő kivett erdő legelő

36

központi költségvetési szervek központi költségvetési szervek központi költségvetési szervek egyéni területek központi költségvetési szervek központi költségvetési szervek korlátolt felelősségű társaság központi költségvetési szervek központi költségvetési szervek egyéni területek egyéni területek önkormányzatok egyéni területek egyéni területek önkormányzatok önkormányzatok egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek központi költségvetési szervek egyéni területek önkormányzatok egyéni területek önkormányzatok egyéni területek egyéni területek önkormányzatok önkormányzatok egyéni területek önkormányzatok önkormányzatok önkormányzatok önkormányzatok egyéni területek önkormányzatok egyéni területek önkormányzatok önkormányzatok egyéni területek önkormányzatok egyéni területek korlátolt felelősségű társaság központi költségvetési szervek egyéni területek központi költségvetési szervek korlátolt felelősségű társaság korlátolt felelősségű társaság

Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén

0214/3 0216/ 0217/1 0217/2 0221/2 0223/ 0225/ 0226/11 0226/13 0226/14 0226/16 0226/19 0226/20 0226/21 0226/5 0226/7 0226/9 0227/1 0227/2 0228/ 0229/ 0230/2 0231/ 0233/ 0234/ 0235/ 0236/ 0237/1 0239/16 0253/1 0253/4 0147/2

0,1665 0,5646 26,9782 0,747 58,2579 0,6539 0,2803 3,2316 7,1257 0,7441 3,6664 0,218 36,8038 0,1604 3,3452 2,8283 2,7056 1,1078 0,4924 0,4387 0,5485 24,5348 0,3104 0,2036 28,0909 0,1924 1,2779 31,7531 0,728 5,7352 13,3684 0,1514

Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén

0149/ 0150/ 0155/10 0155/11a 0155/11b 0155/8 0157/1 0157/2 0160/ 0161/2 0176/2 0180/2 0185/ 0191/ 0202/2

0,6503 0,1381 0,3075 2,5831 0,1364 0,473 2,7187 0,1773 0,2978 0,1662 0,6233 0,5114 2,4749 14,1352 1,5458

legelő kivett legelő erdő legelő kivett kivett legelő legelő legelő legelő legelő legelő kivett legelő legelő legelő legelő legelő kivett kivett legelő kivett kivett legelő kivett kivett legelő legelő legelő legelő fásított terület legelő kivett erdő legelő erdő erdő szántó erdő kivett erdő erdő erdő legelő erdő erdő

37

központi költségvetési szervek központi költségvetési szervek korlátolt felelősségű társaság központi költségvetési szervek korlátolt felelősségű társaság központi költségvetési szervek központi költségvetési szervek egyéni területek egyéni területek Erdőbirtokosságok egyéni területek egyéni területek egyéni területek központi költségvetési szervek egyéni területek egyéni területek egyéni területek erdőbirtokosságok egyéni területek központi költségvetési szervek központi költségvetési szervek egyéni területek központi költségvetési szervek központi költségvetési szervek egyéni területek önkormányzatok önkormányzatok egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek önkormányzatok egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek önkormányzatok egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek

Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén

0203/ 0206/2 0215/ 0217/3 0218/ 0220/ 0221/1 0221/3 0226/10

1,3804 0,2669 0,1884 0,7959 0,5954 0,2255 0,4949 0,7956 0,3378

Kemenessömjén 0226/12 Kemenessömjén 0226/15 Kemenessömjén 0226/17

0,301 0,4527 0,2827

Kemenessömjén 0226/3 Kemenessömjén 0226/4 Kemenessömjén 0226/6

8,3324 1,5187 0,3439

Kemenessömjén 0226/8

0,2696

Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén Kemenessömjén

0,4692 2,2682 4,1002 0,3568 0,8956

0230/1 0230/3 0237/2 0238/ 0253/5

kivett erdő kivett erdő kivett kivett erdő erdő fásított terület erdő erdő fásított terület legelő erdő fásított terület fásított terület erdő erdő erdő kivett erdő

központi költségvetési szervek központi költségvetési szervek központi költségvetési szervek központi költségvetési szervek központi költségvetési szervek központi költségvetési szervek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek egyéni területek önkormányzatok egyéni területek

1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság Gyepgazdálkodás A gyephasznosítás a területen legeltetéssel történik. A legeltetett területek természetvédelmi szempontból kedvező állapotúak. A Natura 2000 területen azonban jóval nagyobb a gyepek kiterjedése, mint ami hasznosítás alatt áll. Ezzel magyarázhatóan a gyepek jelentős része alullegeltetett, illetve egyáltalán nem használt, így ezek a területek átalakulása, cserjésedése megindult, egyes részeken előrehaladott. A gyepek hosszú távú megőrzése csak a cserjés visszaszorításával (melyre a területen van példa) legeltetés kiterjesztésével képzelhető el. A hajdani gyepek egy részére akácosokat telepítettek, illetve egy diófa ültetvény is létesült a területen, melyet később felszámoltak, helyét felszántották és parlagon hagyták. Szántógazdálkodás A területen a terepbejárások alkalmával jelenleg is művelt szántó nem volt, de fiatal 1-2 éves parlag igen. Erdészet A Natura 2000 területen jelölő erdei élőhely csak egy, kb. 5 ha-os foltban fordul elő. Ennek az állománynak a védelme és benne a gazdálkodás mellőzése természetvédelmi szempontból

38

rendkívül kívánatos lenne. Az üzemtervek részletszintű előírásai természetvédelmi szempontból kedvezőek. Szerepel benne az akácosok 70%-ának cseres-tölgyessé alakítása, illetve az erdeifenyvesek több mint 70%-ának szintén honos cseres-tölgyesekké alakítása. Az erdőterület nagy részén általában intenzív erdőgazdálkodás zajlik, a jellemzően idegenhonos, illetve ültetvényszerű fafajok állományaiban. Megjegyzendő, hogy az erdészeti üzemtervek részletszintű előírásai nem egységesek. Javasolt a Natura 2000 területre vonatkozó általános irányelvek betartását minden erdőrészlet esetében megkövetelni. (Az inváziós fafajok irtására, az őshonos fafajok védelmére, a jelölő fajok és élőhelyek védelmére, a holtfára és a vizes élőhelyekre vonatkozóan). 11. táblázat: a tervezési területen előforduló elenlegi és távlati faállománytípusok Cseres-tölgyes Akácos Erdeifenyves Távlati összesen

Cseres-tölgyes 4,1 3,84 70,69 78,63

Akácos

Jelenlegi összesen 4,1 10,88 95,25 110,23

Erdeifenyves

7,04 24,56 24,56

7,04

12. táblázat: a tervezési területen előforduló fafajok korosztályok szerint Fafaj Akác Erdeifenyő Feketefenyő Összes

1-10 5,77

5,77

21-30 0,90 28,51 0,98 30,39

Összesen (ha) 6,98 28,51 0,98 36,47

41-50 0,31

0,31

% 19,1 78,2 2,7 100

13. táblázat: a tervezési területen előforduló erdőállományok rendeltetés szerint Erdők rendeltetése védelmi rendeltetésű erdők talajvédelmi erdők Natura 2000 gazdasági rendetetésű erdők faanyagtermelő erdők

Terület (ha) 69,66 110,23 36,47

1.3.3.2. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat A terület egyetlen vadgazdálkodója a Kemenesaljai Nimród Vadásztársaság. Az elmúlt 10 év vadgazdálkodási adatai a területről 13. táblázatban találhatók. Elmondható, hogy a vadgazdálkodási tervekben megadott adatok nem tükrözik a valóságot. A vadállomány egyértelműen túltartott és akadályozza az erdők természetes felújulását. A kilövések mértékének emelésére lenne szükség a pannon cseres-tölgyesek megőrzésének érdekében. 14. táblázat: a körzet vadgazdálkodási adatai az elmúlt 10 év alapján Állománysűrűség Jellemző 2004-2013 Vadfaj állománysűrűség pld/100 ha pld/100 ha trend gímszarvas 0,64 0,70 csökkenő őz 1,82 1,98 csökkenő vaddisznó 0,91 0,93 növekvő 39

Hasznosítási sűrűség 2004-2013 pld/100 ha 0,53 1,96 1,51

trend csökkenő csökkenő növekvő

mezei nyúl fácán

0,64 1,00

0,46 1,03

növekvő stagnáló

0,24 0,83

csökkenő csökkenő

Az Kemenessömjéni cserjés legelőn halászatra vagy horgászatra alkalmas víztér nincsen, így e használatok nem fordulnak elő. 1.3.3.3. Vízgazdálkodás A területen sem folyó-, sem állóvíz nem található. 1.3.3.4. Turizmus A területnek jelenleg nincs turisztikai jelentősége. Tervezett fejlesztésekről nincs tudomásunk. 1.3.3.5. Ipar Ipari létesítmény vagy tevékenység jelenleg nincs a területen. Ipari fejlesztés nem tervezett. 1.3.3.6. Infrastruktúra Infrastrukturális beruházás nem tervezett. 1.3.3.7. Egyéb

40


2. Felhasznált irodalom BERKI I. – NÉMETH S. – SIPOS E. – STEFANOVITS P. (1995): A Nyugat-Dunántúl legfontosabb talajtípusainak rövid áttekintő ismertetése – Vasi Szemle, 49 (4): 481-517 KESZEI B. – TAKÁCS G. (2007): A Kemenessömjéni cserjés legelő Natura 2000 terület élőhely-térképezése. – kézirat MAROSI S. - SOMOGYI S. (SZERK.) (1990): Magyarország kistájainak katasztere I. - MTA. Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 432-436. ZENTAI Z. (1999): Természetföldrajzi jellemzők In: Boda L. – Orbán R. (szerk.): Ság hegy, Kemeneshát, Kemenesalja - B.K.L. Kiadó, Szombathely, pp. 4-19.

41

3. Térképek 3.1. A Kemenessömjéni cserjés legelő áttekintő térképe

42

3.2. A Kemenessömjéni cserjés legelő a főbb művelési ágak megoszlása szerint

43

3.3. A Kemenessömjéni cserjés legelő élőhelytérképe

44

Natura 2000 Fenntartási Terv

Recommend Documents