NATO Hírfigyelő – 2013. február Bokros Tünde – Csiki Tamás – Nádudvari Anna
Partnerkapcsolatok Február 1-jén Litvániába látogatott Anders Fogh Rasmussen, ahol Dalia Grybauskaitė elnökkel, Algirdas Butkevičius miniszterelnökkel, Linas Linkevičius külügy- és Juozas Olekas védelmi miniszterrel, valamint parlamenti képviselőkkel is találkozott. A vilniusi találkozó alkalmával elismeréssel szólt a nemzetközi biztonság és stabilitás megteremtésében vállalt litván szerepről: az Afganisztán Ghor tartományában fenntartott Tartományi Újjáépítési Csoportról és a 2012 októberében NATO-akkreditációt szerzett vilniusi Energiabiztonsági Kiválósági Központról. Ezt követően ellátogatott a Šiauliai Légi Bázisra is, ahol a szövetséges államok azon repülőgépei állomásoznak, amelyek a balti államok légtérrendészeti feladatait látják el, ezzel is demonstrálva a szövetségesi szolidaritást és kollektív védelmi képességeket. A február 1-3. között megrendezett 49. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián – melyen több mint 500 résztvevő, politikai, katonai és civil képviselők, valamint szakértők vitatták meg a nemzetközi biztonság kérdéseit – több, a NATO napirendjén is előkelő helyen szereplő kérdésről cseréltek eszmét. A nagy hagyományokkal rendelkező biztonságpolitikai fórum idei programjában a mali és szíriai válságok és a nemzetközi válságkezelésnek legitim alapot nyújtó védelem felelősségének elve, az euro-atlanti biztonság és a transzatlanti kapcsolat jövője, a katonai képességfejlesztés és a kiberbiztonság kérdései szerepeltek kiemelt helyen. A konferencián Anders Fogh Rasmussen a NATO jövőképéről és feladatairól beszélt: kiemelte, hogy a szövetség alapvető rendeltetése feladatai továbbra sem változnak, így a tagállamok lakosságának és területének védelme szerepel a közös feladatok között az első helyen. Emellett – mivel az euro-atlanti térség közvetlen szomszédságában, a Száhelövezettől Közép-Ázsiáig jelenleg is válságok sorát éljük át –, a NATO nem mondhat le arról, hogy biztonsági környezetében fenntartsa reagálási képességét, és ha alapvető biztonsági érdekei megkövetelik, beavatkozzon e válságok kezelésébe. A szövetség fejlesztés alatt álló képességei közül kiemelte a rakétavédelmi, kibervédelmi és különleges műveleti képességeket, amelyek a következő években meghatározóak lesznek a tagállamok biztonságának megőrzése céljából. A rakétavédelmi képesség jelentőségét jól mutatják a Törökországba telepített Patriot rakéták, amelyek képes elhárítani az országot a térségből fenyegető potenciális rakétafenyegetést. E téren a továbblépésre is van lehetőség: miközben már számos ország hozzájárul a rakétavédelmi pajzs kiépítéséhez, az európai tengeri hatalmak tovább erősíthetnék e képességeket azáltal, hogy hajóikat a térségben állomásozó amerikai haditengerészet mintájára radarokkal és elfogó rakétákkal szerelik fel. A kibervédelmi képességek erősítése – a NATO szövetségi és az egyes tagállamok nemzeti infokommunikációs rendszereit érő számtalan támadást látva – kritikus a szövetség számára, mely téren a közös fellépés, információ-megosztás és kiképzés jelentheti a továbblépést. Emellett a területen kívüli műveleti képességek kulcselemét képező különleges erők tevékenységét is fejleszteni kell: a 2010-ben létrehozott, majd 2012 decemberében kibővítve átadott és a NATO Szövetséges Erők Európai Parancsnoksága alá rendelt Különleges Műveleti Erők Parancsnoksága (NATO Special Operations Headquarters – NSHQ) teremti 1
meg azt a műveleti és koordinációs képességet, amelyre a tagállamoknak a sikeres fellépéshez szüksége lehet. A szövetség képességeinek megőrzése és fejlesztése terén a főtitkár kiemelte: azzal, hogy 2014-ben lezárul az ISAF művelet, az afganisztáni stabilizáció nem tekinthető befejezettnek, és a felszabaduló erőforrásokat sem tekinthetjük olyan „békeosztaléknak”, amit ki lehet vonni a védelmi szférából. Az 1990-es években láthattuk: a hidegháború után drasztikusan csökkentett védelmi kiadások azt eredményezték, hogy Európa nem tudott reagálni a Balkánon kibontakozó válságra. Ebből a tapasztalatból okulnunk kell, és az ISAF művelet után felszabaduló forrásokat vissza kell forgatni a védelmi képességek fejlesztésébe, amire a NATO okos védelmi és Összekapcsolt Haderő Kezdeményezése szolgál. Ennek érdekében az amerikai haderő rotációs európai jelenlétére építve több, célzott hadgyakorlattal meg kell erősíteni a NATO Reagáló Erőket, a hírszerző és felderítő képességeket, és szorosabbra kell fűzni a műveletekben részt vevő partnerországokkal az együttműködést. „Összességében úgy látom, hogy 2014 után a műveleti szerepvállalásról a műveleti készenlétre, a hadszíntéri műveletek végrehajtásáról a veszélyhelyzetek kezelésére, a telepített erőkről a felkészített erőkre kerül át a hangsúly” – foglalta össze a NATO jövőképével kapcsolatos véleményét Anders Fogh Rasmussen.
A NATO főtitkára a 49. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián a szövetség 2014 utáni célkitűzéseiről beszélt. Forrás: http://www.nato.int
2013. február 7-én Anders Fogh Rasmussen Bosznia-Hercegovinába látogatott, ahol az ország vezetőivel a 2006-ban megkezdett védelmi reformok továbbviteléről egyeztetett, és a szövetség támogatását fejezte ki a szükséges lépések megtételéhez. Az ország védelmi szektorának jelenleg legégetőbb kérdése a védelmi infrastruktúra feletti ellenőrzés és irányítás megosztása a bosnyák, szerb és horvát felek között, amivel kapcsolatban a főtitkár távozásakor úgy fogalmazott: „Optimistább vagyok a megegyezést illetően, mint amikor 2
megérkeztem. Arra bíztatom a politikai vezetőket, hogy mihamarabb fogadják el a védelmi infrastruktúrára vonatkozó megállapodást, és hajtsák is azt végre.” Ez a lépés elengedhetetlen annak érdekében, hogy az ország szorosabbra tudja fűzni kapcsolatát a NATO-val. Február 11-én az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso látogatott el a NATO brüsszeli főhadiszállására. A NATO főtitkárral folytatott megbeszélése annak a kétoldalú párbeszédnek a soron következő lépése, amelynek célja a két szervezet tevékenységének összehangolása a biztonság megteremtése terén. A két szervezet vezetője az Európai Tanács 2013. decemberi, védelempolitikai kérdésekkel foglalkozó decemberi ülésének előkészítéséről és az Afganisztánnak nyújtott támogatásról is egyeztetett. Az Európai Unióval folytatott együttműködés jegyében február 12-13-án Anders Fogh Rasmussen részt vett az EU védelmi minisztereinek informális dublini ülésén, amely elsősorban a mali válság kezelésével és az EU-ENSZ együttműködés fokozásáról szólt. Ez egyúttal történelmi jelentőségű látogatás volt, hiszen az első NATO-főtitkárként járt Írországban. A NATO és Írország együttműködéséről szólva a főtitkár kiemelte, hogy az az elmúlt 15 évben közös értékek alapján és érdekek mentén zajlott – például 1999 óta Koszovóban –, és a továbbiakban is lesznek közös célkitűzések. Mivel Írország nem csak modernizálni kívánja haderejét, hanem úgy akarja ezt megtenni, hogy azok képesek legyenek részt venni a nemzetközi válságkezelő műveletekben, ez Európai Unión belül és a NATO-val együttműködve is előnyös, ha a képességfejlesztés összehangolt formában zajlik, és a közös fellépés lehetőségét közös képzések és gyakorlatok növelik a jövőben.
A NATO főtitkára az EU informális védelmi miniszteri ülésén találkozott Alan Shatter ír védelmi miniszterrel Forrás: http://www.nato.int
A NATO-Oroszország Tanács 2013. januári ülésén született megállapodásnak megfelelően február 14-én létrejött az a közvetlen kapcsolat, amely a NATO Katonai Bizottságát és az Oroszországi Föderáció Vezérkarát köti össze, amikor Knud Bartels tábornok, a Katonai 3
Bizottság elnöke és Valerij Geraszimov vezérezredes telefonon beszélt egymással. A „forródrót” célja, hogy állandó katonai-katonai kapcsolatot teremtve a felek között növelje az átláthatóságot, a bizalmat és az együttműködést a NATO és Oroszország között. A katonai vezetők a telefonos kapcsolat rendszeres fenntartásában állapodtak meg – következő személyes találkozójukra pedig a NATO Katonai Bizottságának vezérkari főnöki szintű májusi ülésén kerül majd sor. Néhány nappal később, február 18-án Anders Fogh Rasmussen Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel találkozott a NATO főhadiszállásán, hogy a NATO-Oroszország Tanács 2013-as munkaprogramjának végrehajtásáról és a felek közötti gyakorlati együttműködés erősítéséről egyeztessenek. 2012-ben az együttműködés sikeres területei között volt az afganisztáni, pakisztáni és közép-ázsiai kábítószer-ellenes erők kiképzése, az afgán helikopter-kiképző programban folyatott együttműködés, valamint az ISAF erők számára biztosított északi tranzit-útvonal működtetése Oroszországon keresztül. A megoldatlan vitás kérdések között elsősorban az európai rakétavédelem szerepelt – e téren a mostani egyeztetésen is keresték a továbblépés lehetőségét. A 2013-as munkaprogram a korábban eredményesen működtetett területek továbbvitelét és erősítését, valamint a kalózkodás elleni és terrorizmus elleni közös fellépés fokozását tartalmazza.
Anders Fogh Rasmussen és Szergej Lavrov találkozója az együttműködés mélyítését célozza Forrás: http://www.nato.int
A NATO és az Egyesült Nemzetek Szervezete együttműködésének fokozása érdekében találkozott Valerie Amos, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese és Alexander Vershbow NATO főtitkár-helyettes február 15-én Brüsszelben. A találkozó célja az együttműködés gyakorlati aspektusainak erősítése volt. Február 20-án tartották meg a NATO-Grúzia Trust Fund – Békepartnerségi Projekt záróünnepségét a NATO főparancsnokságán, Brüsszelben. Az eseményen a házigazda, a grúz védelmi miniszter, Irakli Alasania meghívására 21 nagykövet és 60 meghívott vendég vett 4
részt. A projekt keretében segítséget nyújtottak Grúziának az aknák és fel nem robbant lőszerek mentesítésében, valamint a robbanások során megsérültek egészségügyi rehabilitációjában. A fel nem robbant aknák és lőszerek jelentős biztonsági kihívást jelentenek Grúzia számára, amit csak fokozott a 2008 augusztusában kirobbant konfliktus Oroszországgal. A most lezárt projektet azért hozták létre, hogy a grúz haderő 66 katonai mérnökét kiképezzék és felszereljék tűzszerészeti és humanitárius aknamentesítési feladatokra. A projektindításra 2010 októberében, a grúz miniszterelnök felkérést követően került sor, majd 2011 áprilisában a katonák speciális robbanószerkezet-felismerő tanfolyamon vehettek részt. A felkészítésre részben Grúzia területén, részben Azerbajdzsánban került sor, az azeri Nemzeti Tűzszerész Ügynökség (Azerbaijan National Agency for Mine Action, ANAMA) munkatársainak részvételével. Ezt követően a végzett tűzszerészek hat hónapos mentorprogramon vetek részt Grúziában, majd a gyakorlatban is kamatoztathatták frissen megszerzett tudásukat. Az intenzív képzés mellett a NATO-projekt 600 ezer dollár érzékű aknamentesítő eszközökkel támogatta Grúziát, beleértve az egyéni védőeszközöket, aknakereső detektorokat, aknamentesítéshez szükséges szerszámkészleteket, három mikrobuszt és három terepjárót. A NATO által finanszírozott projekt része volt Grúzia egészségügyi rehabilitációs képességnek fejlesztése is. A vagyonkezelői alap segítségével a gori Katonai Kórház fizioterápiás részlege összesen 80 ezer dollár értékben jutott speciális orvosi felszerelésekhez. Az együttműködés pénzügyi alapjához a Cseh Köztársaság, Észtország és Litvánia járult hozzá vezető nemzetként, további negyven NATO-tagállam és partnerország – többet között Ausztrália, Azerbajdzsán, Bulgária, Dánia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, Izrael, Japán, Lengyelország, Lettország, Norvégia, Románia, Spanyolország és Törökország – csatlakozásával 1,54 millió euróval szállt be a projektet megvalósításába. Az eddigi erőfeszítéseknek köszönhetően Grúzia megnövelte tűzszerész-kapacitását, további összefogással pedig a háborúból visszamaradt robbanóanyagok felszámolása tovább folytatódhat az országban. A NATO és Ausztrália együttműködési nyilatkozatot fogadott el február 21-én az Egyéni Partnerségi és Együttműködési Program keretében, melyben megerősítették partnerségüket és kölcsönösen meghatározták jövőre vonatkozó biztonsági prioritásaikat. Ezáltal a NATO számára újabb lehetőség nyílt az ázsiai-csendes-óceáni térség államaihoz való közeledésre. Az együttműködési dokumentum azt a közös politikai nyilatkozatot követte és egészítette ki, melyet még 2012. június 14-én írt alá Julia Gillard ausztrál miniszterelnök asszony, valamint a NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen. A szoros partneri viszonyt tükrözi, hogy a most kialakított megállapodás értelmében a két fél a globális kihívásokra való együttes reagáláson kívül együttműködik válság- és konfliktuskezelési, illetve konfliktus utáni műveletekben, újjáépítési feladatokban, továbbá humanitárius segítségnyújtásban és a katasztrófa-elhárítás területén is. Ausztrália a legnagyobb nem NATO-tag hozzájáruló az afganisztáni ISAF műveletben, és kilátásba helyezték, hogy ausztrál erők a 2014-es csapatkivonások után is részt kívánnak venni az afgán biztonsági erők kiképzésében és tanácsadásában. Február 27-én Rómában találkozott Anders Fogh Rasmussen és John Kerry amerikai külügyminiszter. Az olasz Védelmi Minisztérium által szervezett „Transatlantic Dinner” 5
informális találkozó mellékeseményeként szervezett kétoldalú megbeszélésen az aktuális biztonságpolitikai kérdéseket – az afganisztáni stabilizációt, a NATO partnerkapcsolatait és a szövetségen belüli tehermegosztás, illetve képességfejlesztés kérdéseit – vitatták meg. A főtitkár örömét fejezte ki azt illetően, hogy a tavaly év végén beiktatott amerikai külügyminiszter első külföldi útja Európába vezetett, ezzel is kifejezve, hogy a transzatlanti kapcsolat továbbra is mindkét fél részéről erős elkötelezettségen alapszik.
John Kerry első külföldi útja Európába vezetett. Forrás: http://www.nato.int
Február 28-án Knud Bartels, a NATO Katonai Bizottság elnöke Portugáliába látogatott, ahol José Pedro Aguiar-Banco védelmi miniszterrel Luis Araújo vezérkari főnökkel találkozott és a kölcsönös elkötelezettség mellett szólalt fel. Műveletek A február 11-i héten magas rangú NATO-delegáció tett látogatást Afganisztánban, ahol az afgán hatóságokkal, illetve az ISAF (Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők) parancsnokaival egyeztettek a biztonsági helyzetről és az Átmenet (Inteqal) helyzetéről. 6
Knud Bartels tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke, Jürgen Bornemann altábornagy, a Nemzetközi Katonai Törzs jelenlegi, valamint Sir Christopher Harper légi marsall, a Nemzetközi Katonai Törzs leendő főigazgatója (jelenleg az Egyesült Királyság katonai képviselője a NATO-ban) a Kabuli Regionális Parancsnokságra érkeztek, ahol az afgán védelmi miniszterrel, Bismullah Khan Mohammadival találkoztak. A stabilizáció tekintetében valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy az ISAF sikeresen megzavarta a felkelők tevékenységét; továbbá biztosították az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők (ANSF) szerepvállalásának további erősítését. A katonai képviselők a saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy a kivonás jó úton halad, és az ANSF is afelé fejlődik, hogy professzionális haderővé váljon, amely képes az önálló feladat-végrehajtásra. Az Átmenet folyamatának eddigi eredményeire alapozva ma már az ANSF játssza a főszerepet a biztonság fenntartásában, míg az ISAF munkája a kiképzésre, tanácsadásra és támogatásra korlátozódik. Mohammadi optimizmusának adott hangot az Afgán Nemzeti Haderő (ANA) biztonságteremtő- és fenntartó képességét illetően, amely az elkövetkező években fog megmutatkozni. Emellett hangsúlyozta, hogy a biztonsági erők az afgán nép támogatását is élvezik. Az afgán hatóságok véleménye szerint a régió stabilitásának legfontosabb szereplője Pakisztán, melynek értelmében a szomszédos országokkal való együttműködés kialakítása és fenntartása továbbra is elengedhetetlen. A látogatás egybeesett az ISAF parancsnok-váltó ünnepségével, ahol Bartels tábornok a NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen nevében kitüntette a leköszönő John Allen tábornokot a NATO szolgálati érdemrenddel. Az ISAF erők újonnan kinevezett parancsnoka az amerikai Tengerészgyalogság eddigi parancsok-helyettese, Joseph Dunford tábornok. A német, holland és török védelmi miniszterek látogattak el február 23-án a szövetségi szolidaritás jegyében Törökországba, ahol a Patriot légvédelmi rakéták telepítését vették szemügyre. Azt követően, hogy február 5-én az első, majd február 16-án a második amerikai Patroit-üteg is bevetésre kész állapotba került Gaziantepben, a török védelmi miniszter, Ismet Yilmaz ismét köszönetét fejezte ki a szövetségesek gyors reagálásáért, mellyel lehetővé vált az ország légvédelmének megerősítése. A három miniszter szemügyre vette a korábban telepített és aktivált föld-levegő rakétarendszereket Adanában és Kahramanmarasban, majd műveleti eligazítást kaptak a német és holland parancsnokoktól, valamint találkoztak több török tisztviselővel és tiszttel. Thomas de Maizière német védelmi miniszter a Patriot rakétarendszer védelmi jellegét hangsúlyozta, amit az eszközrendszer technikai jellemzői is alátámasztanak; hiszen az elfogó rakéták telepítési helye és hatótávolsága sem teszi lehetővé repüléstilalmi zóna kialakítását, vagy egy esetleges Szíria elleni fellépést. A hónap eseménye: A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója 2013. február 21-22-én került sor a NATO védelmi minisztereinek találkozójára Brüsszelben. A kétnapos rendezvény Anders Fogh Rasmussen megnyitó beszédével kezdődött, és az első munkaebédet követően az Észak-atlanti Tanács védelmi miniszterinek ülésével folytatódott. A munkaebéden elsősorban a chicagói csúcstalálkozón elfogadott 7
Összekapcsolt Haderők Kezdeményezést (Connected Forces Initiative) vitatták meg a miniszterek, az Észak-atlanti Tanács ülésén pedig a NATO Védelmi Tervezési Folyamata (Defence Planning Process) és a képességfejlesztés került fókuszba. Ezt követte a főtitkár sajtótájékoztatója, aki egyben a munkavacsora levezetésével irányította tovább a konferenciát. A második nap a NATO-Ukrajna Bizottság találkozójával folytatódott, ahol a védelmi miniszterek új ukrajnai partnerükkel, Pavlo Lebegyejjel egyeztették a további együttműködés részleteit. Afganisztán szintén fontos témája volt a találkozónak, amelyen a NATO tagállamok képviselői mellett az ISAF misszióhoz hozzájáruló 22 partnerország is részt vett. A minisztereknek az ISAF újonnan kinevezett parancsnoka, Joseph Dunford tábornok adott tájékoztatást a biztonsági helyzetről; majd az Átmenet folyamatáról és az afgán erők biztonsági felelősségének kiterjesztéséről, és a legfontosabb mérföldkövekről folyt megbeszélés. Az ISAF műveleteiben érintett miniszterek mellé az afgán fél képviseletében Bismillah Khan Mohammadi védelmi miniszter is csatlakozott, és részt vett a megbeszélésen az ENSZ Különleges Megbízottja, Jan Kubis, valamint az Európai Unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője, Catherine Ashton is.
A NATO védelmi miniszterei Forrás: http://www.nato.int
A chicagói NATO-csúcstalálkozón elfogadott Összekapcsolt Haderők Kezdeményezés arra irányul, hogy a jelenlegi műveleti tapasztalatok alapján tovább fokozzák a szövetséges haderők interoperabilitását, együttműködési képességét és a közös műveletek hatékonyságát a jövőben. Ezért a védelmi miniszterek megbeszélésének fő témáit a kezdeményezéssel kapcsolatos konkrét célok meghatározása és a további közös feladatokról szóló tárgyalások adták. Az eddigi legnagyobb szövetségi művelet, az afganisztáni stabilizáció végéhez közeledve az elsajátított képességek megőrzését elsősorban az oktatás és a közös kiképzés kiterjesztésével szeretnék megvalósítani – a gyakorlati alkalmazásokra vonatkozó konkrét javaslatok kidolgozására a szövetség katonai szakértőit kérték fel. A Kezdeményezés egy koherens, kompetitív és a folyamatban lévő összes misszió lefedésével végrehajtandó átfogó kiképzési tervet tartalmaz 2020-ig. Ennek részeként a NATO 2015-re egy jelentős élő 8
hadgyakorlatot tervez, valamint átfogó programot készít a 2015-től 2020-ig terjedő időszak kiképzési tevékenységére vonatkozóan is. A Kezdeményezés a NATO Reagáló Erőkre (NATO Response Forces) épít, melyen belül a tapasztalatátadás többek között annak a zászlóaljnak a segítségével valósul meg, amelyet az Egyesült Államok rotációs rendszerben állomásoztat Európa országaiban e célból. A NATO Reagáló Erők így olyan „iskolává” válhatnak, amely a jelenben azonnal bevethető katonai erőt, míg a jövőre nézve hosszú távú befektetést jelent. A nemzeti hatáskörben maradó gyakorlatokat a tagállamok maguk finanszírozzák majd, és a szövetség segítsége a nemzetek közötti koordinációban testesül meg; míg a szövetségi hadgyakorlatokat és kiképzéseket a közös költségvetésből finanszírozzák majd, mert ezek célja az erők mobilitásának növelése és az együttműködési képesség elősegítése. Ezeknél a kiadásoknál is meghatározó szempont marad az átlátható forráskezelés és azok hatékony felhasználása. A védelmi miniszterek találkozóján fontos kérdés volt a NATO védelmi tervezési folyamatának átgondolása is annak érdekében, hogy a nemzeti védelmi tervezési folyamatokkal magasabb szinten összehangolva, a jövő követelményeinek megfelelő katonai képességek kialakítására készen legyen képesek együttműködni a tagállamok. A közelmúlt képességfejlesztési tapasztalatai alapján Anders Fogh Rasmussen rámutatott: miközben az Okos Védelem (Smart Defense) kezdeményezés, mint a többnemzeti együttműködés kerete és ösztönzője alkalmas arra, hogy a katonai képességek közös fejlesztését és megosztását előbbre vigye és növekvő számú többnemzeti együttműködésben végrehajtott fejlesztést eredményezzen, önmagában még a megfelelő szintű védelmi befektetések nélkül nem lehet megoldás. Eközben továbbra is aggasztó a szövetség egészében megfigyelhető védelmi kiadáscsökkentés tendenciája, mert a folytatódó védelmi megszorítások komolyan károsíthatják hatékony, egyben a jövő biztonsági kihívásainak is megfelelni képes szövetségi védelmi képességeket. A találkozó második napján a NATO és Ukrajna partnerségi együttműködésének mélyítéséről folytattak tárgyalásokat. A főtitkár sajtótájékoztatójában kiemelte, hogy Ukrajna jelentős hozzájárulásokkal segítette az afganisztáni és a koszovói műveleteket, és a jelzésértékű partnerség kedvező hatással van az euro-atlanti térség biztonságára is. A szövetség támogatja Ukrajnát védelmi szektorának modernizálásában, annak demokratizálásában és az átláthatóság javításában. Az ország átfogó és ambiciózus programot indított fegyveres erejének átalakítása érdekében, így a tárgyalások témáját a modernizációt célzó szövetségi támogatás és az együttműködés összehangolása, az ukrán katonatisztek kiképzésére fordított pénzügyi alap kibővítése, valamint egy, a korábbi szovjet katonai bázisokon található radioaktív anyagok semlegesítését célzó további alap létrehozása adta. A NATO ugyancsak támogatja Ukrajna más reformtörekvéseit a demokrácia és a joguralom erősítése kapcsán, hiszen – ahogy Anders Fogh Rasmussen is kiemelte – a partnerkapcsolatnak olyan közös értékeken kell nyugodnia, mint a demokrácia, a joguralom és az emberi jogok tiszteletben tartása. Ugyanakkor fenntartását fejezte ki az ukrán igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban, amelyben az eljárások politikailag motivált és szelektív jellege okot ad az aggodalomra. Bár Ukrajna a közelmúltban hagyta el hosszú távú céljai közül a NATO-hoz való csatlakozás tervét, a főtitkár újságírói kérdésre válaszolva elmondta: ha Kijev megváltoztatná álláspontját, és újból közeledne a szövetség felé, a 2008-ban hozott, Grúzia és Ukrajna tagságával kapcsolatos döntés továbbra is érvényben van, így csak ezeken az országokon múlik, hogy milyen irányba szeretnék fejleszteni kapcsolatukat a NATO-val. Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a szövetség teljes mértékben tiszteletben tartja az el nem elkötelezettek álláspontját. 9
A NATO-val kialakított gyakorlati együttműködés alapján Ukrajna is hozzá kíván járulni a NATO vezette műveletekhez: a találkozón arról írtak alá a felek szándéknyilatkozatot, hogy Ukrajna egy fregattot és egy helikoptert ajánl fel a szövetség kalózkodás elleni műveletéhez (Operation Ocean Shield), amennyiben a közös művelet technikai feltételei minden szempontból teljesülnek. A védelmi miniszteri találkozó második napjának központi témája az afganisztáni ISAF művelet volt: a NATO és a partner nemzetek védelmi miniszterei a biztonsági feladatok afgán felelősségbe történő átadásának két éve kezdődött folyamatát értékelték és a hosszú távú kötelezettségvállalás részleteit vitatták meg. Az ISAF koalíció ötven tagját, az afgán védelmi minisztert, valamint az Egyesült Nemzetek és az Európai Unió képviselőit Joseph Dunford tábornok, az ISAF parancsnoka tájékoztatta. Az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők (ANSF) fejlődésével kapcsolatban a találkozón hangsúlyozták, hogy cselekvőképesek, megbízhatóak és készek a vezetés átvételére is, amit az is jól szemléltet, hogy a jelenleg zajló műveletek 80%-át már az afgán erők vezetik. Az Átmenet (Inteqal) eddig eltelt két éves időszaka alatt 75.000 fővel növekedett az afgán erők létszáma, és javult kiképzettségük és alkalmazásuk hatékonysága is. Karzai elnök 2012. december végén jelentette be az afgán erőknek átadásra kerülő területek negyedik csoportját, amely által az afgán erők már a lakosság 87%-nak védelmét látják el. Néhány hónapon belül pedig már a teljes népesség védelméért felelhetnek majd, és 2014-re az összes műveletben átadják nekik a biztonságért vállalt felelősséget. A találkozón hangsúlyozták, hogy a partnerség a NATO és Afganisztán között tovább folytatódik az Átmenet és az ISAF művelet befejeztével is. A nemzetközi erők tevékenysége harcolóból teljes mértékben támogatóvá alakul, és 2014-től a kiképzésben és a tanácsadásban támogatják az afgán erőket. A biztonság mellett a jó kormányzás, a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésének erősítése is a feladat része lesz, amelyben a NATO mellett hangsúlyozottan a szélesebb nemzetközi közösség is segítséget nyújt az afgán nép számára. Az ISAF művelet után új mandátummal felálló, 2015-től kezdődő művelet pontos részleteiről, így az Afganisztánban maradó nemzetközi erők konkrét létszámáról és az erők országon belüli állomásoztatásának részleteiről a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint nem született döntés. Ugyancsak nem született döntés arról, hogyan oldják meg az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők fenntartásával kapcsolatos forráshiányt, ugyanis a tervezett 352.000 fős létszám fenntartásához becslések szerint mintegy 6,1 milliárd dollárnyi nemzetközi felajánlásra lenne szükség, azonban eddig csak 4,1 milliárd dollárt ajánlottak fel a NATO-tagállamok, a rendezésben részt vevő partner- és egyéb donor országok.
A www.biztonsagpolitika.hu – Biztonságpolitika Portál fejlesztését a NATO Public Diplomacy Division, működtetését a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja.
10
