NAPELEM MEGTÉRÜLŐ BERUHÁZÁS? MKB ÁGAZATI KITEKINTŐ

NAPELEM… MEGTÉRÜLŐ BERUHÁZÁS? MKB ÁGAZATI KITEKINTŐ

2017.11.13.

ÖSSZEFOGLALÁS Napjaink egyik népszerű trendje a megújuló energia hasznosítás. Azon belül is, talán a napelemek térnyerése a leginkább érzékelhető. Ez többek között a napelemes rendszerek fejlődésének, a technológia rugalmasságának, a jó skálázhatóságának és nem utolsó sorban egyszerűségének köszönhető. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e beruházni korunk egyik legnépszerűbb megújulós technológiájába? Érdemes most azonnal belevágni a beruházásba, vagy esetleg célszerűbb még néhány évet várni, amíg a technológia költségszintje még alacsonyabb lesz? Az alábbi elemzésben az előbbiekhez hasonló kérdéseket igyekeztünk körbejárni. Az elemzés elkészítése során megvizsgáltuk a hazai naperőmű piacot és a különböző kategóriába tartozó napelemek térnyerését. Feltérképeztük a hazai megújuló energia támogatási lehetőségeket. A napelemes rendszerek fajlagos költségére vonatkozó benchmark adatokat gyűjtöttünk, amit összehasonlítottunk a potenciális értékesítési árakkal, illetve a támogatott árakkal. Végül röviden kitértünk a villamosenergia árak, valamint a napelemek fajlagos költségének várható alakulására is. Az elemzésből az olvashatók ki, hogy jelenleg kedvező a környezet a napelemes beruházások megvalósításához, mely állítást az alábbi tényezők támasztják alá: 

A napelemek ára drasztikus csökkenésen ment keresztül az utóbbi években. Ha a napelemek teljes üzemidőre számított villamosenergia-termelési egységköltség mutatóit összehasonlítjuk a jelenlegi piaci villamosenergia árakkal, illetve a garantált támogatott árakkal, akkor azt láthatjuk, hogy a napelemes rendszerek vonzó hozamot képesek biztosítani a befektetőknek.



A napelemek árának csökkenése lassul, a technológia egyre érettebbé válik, ami azt jelzi, hogy nem indokolt további jelentős árcsökkenésre számítva, elhalasztani a beruházást.



A finanszírozási környezet kedvező, a kamatok alacsonyak. Ezen kívül, kedvező ártámogatási (KÁT, METÁR) és beruházási támogatási lehetőségek (MFB 0%, GINOP, VEKOP) érhetők el jelenleg.



A nagykereskedelmi (szabadpiaci) áramárak emelkednek, ami javítja a napelemes beruházások megtérülését, illetve csökkenti a megtérülési kockázatot.



A hozamszintek alacsonyan vannak. Az alternatív befektetési lehetőségek meglehetősen alacsony hozamot biztosítanak. A napelemes beruházások alacsony kockázat mellett, relatív magas hozammal kecsegtetnek.



A magyarországi beépített napelem kapacitások utóbbi években tapasztalható drasztikus emelkedése is azt jelzi, hogy a technológia versenyképessége sokat javult, illetve a piaci / támogatási környezet kedvező.

1

NAPELEMEK MKB ÁGAZATI KITEKINTŐ

2017.11.13.

MKB ÁGAZATI KITEKINTŐ .

2017.05.10.

ENERGIAPOLITIKAI HELYZETKÉP

Bevezetésként azt vizsgáljuk meg, hogy a magyar energiapolitika milyen szerepet szán a napelemeknek és ebből kifolyólag milyen mértékű növekedésre számíthatunk a jövőben. A magyarországi megújuló energia termelés (és azon belül is a napelemekkel történő energiatermelés) jövőképére alapvetően két stratégiai dokumentumból következtethetünk: ez a két dokumentum a Nemzeti Energiastratégia 2030, valamint Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve. Mindkét dokumentum összhangban van a hazánkkal szemben támasztott EU-s elvárásokkal. A megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó célkitűzéseket Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve tartalmazza. A cselekvési terv 14,65 százalékos megújuló energia részarányt jelöl ki célul 2020-ra a bruttó végső energiafogyasztáson belül. Ez a célszám magasabb, mint az EU Megújuló Energia Direktívájának (RED) hazánkkal szembeni előírása. A direktíva 13 százalékos kötelezettséget ír elő Magyarországnak. Ha megvizsgáljuk a megújuló alapú energia felhasználásra vonatkozó arányszámokat, akkor az látható, hogy Magyarország már több évvel a 2020-as határidő előtt teljesítette az EU-s kötelezettségét. Megújuló energia felhasználási célkitűzés teljesülése 17% 16% 15%

14% 13% 12% 2010

2011

Részarány

2012

2013

Célkitűzés 2020

2014

2015

EU kötelezettség

Forrás: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010 -2020, Eurostat

Az EU-s elvárás ugyan kizárólag a teljes felhasználáson belüli megújuló energia részarányra vonatkozik, azonban a nemzeti cselekvési terv azt is tartalmazza, hogy a célkitűzés teljesítését Magyarország milyen módon, milyen összetételben kívánja elérni. Szemügyre véve a részletes terveket az látható, hogy a fotovoltaikus (napelem) alapú megújuló energiatermelés terén a magyar célkitűzés 81 GWh elérése 2020-ra. Ha megnézzük a fotovoltaikus villamosenergia termelésre vonatkozó tény számokat, akkor az látszik, hogy a 2015-ös termelési szint (123 GWh) jóval meghaladja az ugyanerre az évre tervezett értéket és hozzávetőlegesen a 2024-es tervszámmal egyezik meg.

2


2017.11.13.

GWh

MKB ÁGAZATI KITEKINTŐ Fotovoltaikus villamosenergia termelés . 200

2017.05.10.

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

MCST terv 2020-ig

Energia Stratégia terv 2020 után

Tény

Forrás: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010 -2020, Nem zeti Energiastratégia 2030, Eurostat

A Nemzeti Energiastratégia 2030 az „atom-szén-zöld” forgatókönyvet jelöli ki megvalósítandó célkitűzésként a magyarországi villamosenergia termelés terén. Az „atomszén-zöld” forgatókönyv fő tartalmi elemei az alábbiak: 

Az atomenergia hosszú távú fenntartása az energiamixben.



A szén alapú energiatermelés szinten tartása.



Megújuló energia szempontjából a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv célkitűzéseinek 2020 utáni lineáris meghosszabbítása azzal, hogy a gazdaság teherbíró képességének, valamint a rendszerszabályozhatóság és a technológia fejlesztések függvényében a kitűzött arány növelésére kell törekedni.

GW

Villamosenergia termelő kapacitások "atom-szén-zöld" forgatókönyv esetén 14

15%

12

10%

10

5%

8

0%

6

-5%

Szén

4

-10%

Nukleáris

2

-15%

0

Megújuló Földgáz

Import-Export

-20% 2010

2020

2030

Forrás: Nem zeti Energiastratégia 2030

A Nemzeti Energiastratégia tehát a nukleáris energiatermelés mellett a megújuló energiaforrásoknak is jelentős szerepet szán a hazai villamosenergia termelésben. A tervek szerint, a 2200 MW kapacitású Paks 2 blokkok megépülését követően, Magyarország villamosenergia importőrből nettó villamsoenergia exportőrré változik. Ez azonban csak egy átmeneti időszakban lesz igaz, 2030-2036 között a régi paksi blokkok

3


2017.11.13.

MKB ÁGAZATI KITEKINTŐ

2017.05.10.

végleg leállnak, ami 2000 MW kapacitás kiesését fogja eredményezni a villamosenergia ellátásban. Ezt. az űrt mindenképpen pótolni kell, a stratégia indikációja alapján várhatóan megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiákkal. Két dolgot fontos még megjegyezni az előbbiek kapcsán. Az egyik, hogy a fenti stratégiai dokumentumok meglehetősen óvatos célkitűzéssel éltek a megújuló energiatermelés terén, ami látva a jelenlegi tendenciákat, felülvizsgálatra szorul. A másik, hogy a megújuló energia felhasználás részarányának utóbbi években tapasztalható drasztikus megugrása jelentős mértékben statisztikai módszertan változtatásnak tudható be. Ennek hátterében az áll, hogy korábban a lakossági tűzifa felhasználás mértékét jelentősen alábecsülték, azonban egy reprezentatív felmérés rávilágított a hiányosságra és ennek eredményeként a megújuló energia felhasználás becsült volumene jelentősen megnövekedett. Ez azonban szintén azt jelzi, hogy a célértékek felülvizsgálatára lesz szükség. Mindezeket figyelembe az látszik, hogy van / lesz helye a megújuló energia és azon belül is a napelemes kapacitásoknak a hazai villamos energia termelésben.

4



A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA TÁMOGATÁSI RENDSZER

2017.11.13. 2017.05.10.

A megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák alapvetően kétféle támogatásban részesülhetnek. Az ösztönzés egyik módja a beruházási költségek finanszírozásának támogatása (vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes hitel, garancia, stb.), a másik pedig a működés során a bevételt biztosító támogatott átvételi árak biztosítása. Az első kategóriába tartoznak az EU-s visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások, az utóbbiba pedig a KÁT (kötelező átvételi rendszer) és METÁR (megújuló villamosenergia támogatási rendszer). A támogatási rendszerekről általánosságban elmondható, hogy azok feltételrendszere, illetve az ösztönzés mértéke is kapacitásfüggő, azaz a létrehozott villamosenergia termelő rendszer nagyságának függvényében változik. Ennek megfelelően, a támogatás szempontjából, három kategóriát különböztethetünk meg egymástól: 

<50 kW: háztartási méretű kiserőművek (HMKE)



50kW - 0,5 MW: KÁT támogatásra jogosultak



0,5 - 1 MW: METÁR Piaci prémiumra jogosultak pályázat nélkül



>1 MW: METÁR Piaci prémiumra jogosultak, pályázat útján

A következő részben az egyes méretkategóriájú rendszerek számára elérhető ártámogatási lehetőségeket foglaljuk össze, illetve bemutatjuk az egyes részpiacok elmúlt időszakban tapasztalható fejlődését is. A beruházás finanszírozás támogatási lehetőségekről külön fejezetben írunk.

50KW ALATTI KAPACITÁSÚ RENDSZEREK Háztartási méretű kiserőművek (HMKE) esetében a villamosenergia forgalom mérése speciális, kétirányú (villamosenergia vételezést és betáplálást egyaránt mérő) berendezéssel történik. Az elszámolás során a betáplált és vételezett energiát szaldózzák és a kettő különbségeként kerül megállapításra a fizetendő összeg. A napelemmel megtermelt villamos energia „értékesítési” ára tehát az egyetemes szolgáltatói árral (jogszabályban előírt végfogyasztói ár, 36,6 Ft/kWh) egyenlő egészen addig, amíg a termelt mennyiség meg nem haladja a fogyasztás mértékét. A többlet termelést is köteles átvenni a szolgáltató, azonban lényegesen alacsonyabb áron. Ennek oka, hogy a jogszabályi előírás alapján a többlet termelésért nem a végfogyasztói árat (termék ár + rendszerhasználati díjak + egyéb díjak + ÁFA), hanem az átlagos termékárat köteles fizetni. Ez hozzávetőlegesen 40%-a a teljes végfogyasztói árnak.

5


2017.11.13.

MKB ÁGAZATI KITEKINTŐ HMKE, napenergia . 180

2017.05.10. 25

160

MW

120

15

100 80

10

60 40

ezer db

20

140

5

20 0

0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Teljesítmény

Darabszám

Forrás: MEKH

HMKE-k esetében mind beépített teljesítmény, mind pedig betáplált villamosenergia mennyiség tekintetében, 99% felett van a napelemek aránya, ami egyértelműen mutatja a napelem kimagasló versenyképességét a háztartási méretű megújulós technológiák körében. Az ábra mutatja a háztartási méretű kategóriába tartozó napelemek darabszámának és beépített teljesítményének változását a 2008-2016 közötti időszakban. A 2016-os év során, a darabszám tekintetében 35%-kal, a beépített teljesítmény szempontjából pedig 30%-kal nőtt a háztartási méretű kategóriába tartozó napelem rendszerek mennyisége, ami jól érzékelteti a piac növekedési ütemét.

50KW - 0,5 MW KAPACITÁSÚ RENDSZEREK Az 50kW - 0,5 MW kapacitású napelemes rendszerek jogosultak a METÁR kötelező átvételi rendszer (KÁT) keretében ártámogatást igényelni. A megtermelt villamos energiát a Magyar Villamosenergia Ipari Rendszerirányító (MAVIR) rögzített hatósági áron (jelenleg 31,58Ft/kWh) veszi át a támogatásra jogosult termelőktől. A rögzített áron történő átvétel időtartama jogszabályban rögzített, napelemes rendszerek esetében 13 év. A napelemes termelők által előállított villamosenergia árát a MAVIR utólag, az átvételt követő hónapban egyenlíti ki. Az átvételi ár határozott időre rögzítésre kerül, így a piaci villanyár változás nem veszélyezteti a napelemes beruházások megtérülését. A megtermelt villamos energiát a MAVIR értékesíti a villamosenergia tőzsdén (HUPX), így a villamosenergia értékesítés nem növeli a termelők fix költségeit. A korábbi gyakorlattal szemben azonban változás, hogy a termelőknek havi termelési prognózist és másnapi termelési menetrendet kell adniuk és amennyiben eltérés mutatkozik a tervezett és tény termelési értékek között, akkor a MAVIR pótdíjat számláz ki a termelőknek és ezzel csökkenti a megtermelt villamos energia után fizetendő összeget. Ez a „büntetés” gyakorlatilag azt hivatott elérni, hogy a megújuló energia termelők is hozzá kell, hogy járuljanak a villamosenergia rendszer szabályozásának költségeihez (nem kiszámítható a termelésük és ennek kiegyenlítése költségekkel jár). A rendszeres prognózis

6


2017.11.13.


2017.05.10.

készítési és menetrend adási kötelezettség a napelemes termelők fix működési költségeit . növeli. A menetrendadást operatív szinten általában nem a beruházó végzi, hanem kiszervezi a tevékenységet a rendszer üzemeltetőjének. A KÁT támogatás költségeit a MAVIR „szétteríti” (a kereskedőkön keresztül) a szabadpiacról vételező, egyetemes szolgáltatásra nem jogosult szereplőkre. Tehát a megújuló energia támogatási rendszer költségeit többnyire a nem-lakossági fogyasztók viselik az általuk felhasznált villamosenergia arányában. Az évente kiosztható KÁT támogatás mértéke jogszabályban rögzített. A jelenlegi szabályozás szerint 2021-ig évente maximum 20 Mrd forint fizethető ki a támogatásra jogosult termelőknek.

0,5 - 1 MW KAPACITÁSÚ RENDSZEREK A 0,5MW - 1MW közötti kapacitással rendelkező napelemek a METÁR pályázat nélküli Prémium ártámogatási rendszerében lehetnek jogosultak részt venni. A Prémium támogatási rendszer több tekintetben is eltér az előbbiekben részletezett KÁT támogatási rendszertől, általánosságban véve elmondható, hogy szigorúbb feltételeket szab a támogatásért cserébe. A KÁT-hoz hasonlóan, a Prémium támogatási rendszer is fix hatósági árat (jelenleg 31,58Ft/kWh) garantál meghatározott időtartamra a megújuló energia termelőknek, azonban a támogatást árprémium formájában nyújtja. Ebből az következik, hogy a napelemes termelőknek ebben a támogatási rendszerben maguknak kell a villamos energiát a villamosenergia tőzsdén értékesíteniük, a támogatást pedig a következő hónapban kapják meg, árprémium formájában. Ez azt eredményezi, hogy ebben az esetben a termelőknek kell viselniük a villamosenergia értékesítéssel járó költségeket, ami a fix változó költségeiket növelni fogja. Abban az esetben, amennyiben a termelők értékesítési árszintje tartósan meghaladja a fix támogatott árszintet és ebből kifolyólag a termelőknek „extra” jövedelmük keletkezne, akkor a termelők válnak fizetésre kötelezettekké és a támogatási árszinten felüli részt meg kell fizetniük a támogató (MAVIR) részére. A napelemes termelők jövedelmezősége tehát a rendszer keretében nem csak alulról, hanem felülről is korlátozva van. A 2021-ig évente pályázat nélkül maximálisan kiosztható Prémium támogatás mértéke 10 Mrd forinton került korlátozásra.

1 MW FELETTI KAPACITÁSÚ RENDSZEREK Az 1 MW beépített kapacitásnál nagyobb napelemes rendszerek már nem jogosultak fix átvételi árra, illetve árprémiumra, kizárólag versenyeztetés keretében kaphatnak támogatást. Ez a befektetők számára növeli a bizonytalanságot és kevésbé kiszámítható pénzáramot eredményez. Ráadásul az előzetes tervezést úgy kell elvégezniük, hogy nem biztosított a projekt támogatása és ebből kifolyólag a megvalósíthatóság is kérdéses.

7


2017.11.13.


2017.05.10.

A pályázati kiírás keretei jogszabályban rögzítettek, a pályázatot a Nemzeti Fejlesztési . Minisztérium felkérése alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal írja ki. A METÁR támogatási rendszer 2017 eleji indulása óta mostanáig nem került pályázat kiírásra. A 2021-ig évente pályázati eljárás keretében kiosztható Prémium támogatás mértéke 15 Mrd forintban került maximalizálásra.

KÁT napelem termelés

50

GWh

40 30 20

10 0 2012

2013

2014

2015

2016

Forrás: MAVIR

A KÁT rendszer keretein belül működő és támogatott napelem termelés dinamikus növekedést mutatott az elmúlt években, mint ahogy azt az ábra is szemlélteti. 2012-2016 között évente átlagosan 260%-kal nőtt a KÁT támogatásban részesülő napelemek által termelt villamos energia mennyisége. A beépített napelem kapacitások a következő években a jelenlegi többszörösére nőhetnek. 2016 végén ugyanis a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatalhoz 2200 KÁT támogatási kérelem érkezett be, melyek nagy része 0,5 MW teljesítménynél kisebb naperőmű építésére vonatkozik.

BERUHÁZÁS FINANSZÍROZÁSI TÁMOGATÁSOK Az elemzés korábbi részében bemutatott ártámogatások mellett, beruházási támogatás igénylésére is számos lehetőség nyílik. Egyaránt elérhetőek EU-s finanszírozású vissza-nem térítendő forrással kombinált és önálló hitelprogramok, napelemes beruházások megvalósításához. Vállalkozások részére több kedvező finanszírozási konstrukció is elérhető: A GINOP-4.1.1-8.4.4-16 és a VEKOP-5.1.1-5.1.2-16 pályázatok megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseket támogatnak. Ebben a konstrukcióban 10% önerő mellett max. 45% vissza-nem térítendő (3-50 millió Ft) és 45% támogatott hitelt (3-250 millió Ft VEKOP esetén 3-50 millió Ft) lehet igényelni. A hitel max. 10 éves futamidővel és 2%-os hitelkamat mellett vehető igénybe. Szintén kedvező finanszírozási lehetőség a GINOP-8.4.1/B-16 KKV megújuló energia hitel. Itt villamosenergia termelő projektek finanszírozásához lehet támogatást igényelni. Ebben a

8


2017.11.13.


2017.05.10.

konstrukcióban 10% önerő mellett 90% kedvezményes hitel felvételére nyílik lehetőség 0%os kamattal és. max. 15 éves futamidővel. A hitel összege 1 millió Ft – 1 milliárd Ft között változhat. Ezen kívül, előreláthatólag 2018. január 15-től válik elérhetővé a GINOP-4.1.2-17 pályázati felhívás, amely megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztésekhez nyújt a KKV-k számára vissza-nem térítendő beruházási támogatást. Minimum 10% önerő mellett az igényelhető támogatás mértéke 1,5-100 millió Ft és maximum a beruházás költségeinek 50%-a. A GINOP-4.1.2-17 pályázati felhívás esetében jelenleg éppen a társadalmi egyeztetés zajlik. A lakosság számára is van lehetőség támogatás igénybevételére: A GINOP-8.4.1/A-17 és a VEKOP-5.2.1-17 pályázatok lakóépületekhez köthető megújuló energia felhasználáshoz nyújtanak kedvezményes finanszírozást. Az önerő minimális mértéke ebben az esetben 10%. Lakásonként 500 ezer – 10 millió Ft hitel igényelhető 0%os kamattal, max. 20 éves futamidőre. EU-s támogatások 2017 júliusától már az MKB Bank 35 fiókjában kialakított MFB Pontokon keresztül is igényelhetők. A fenti konstrukciókról, illetve egyéb támogatási lehetőségekről bővebb információt az MKB fiókokban található MFB pontokon kaphatnak az érdeklődők.

A NAPELEMES RENDSZEREK JÖVEDELMEZŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A napelemes rendszerek magyarországi villamosenergia árak és garantált támogatási árak melletti jövedelmezőségének vizsgálatához a teljes üzemidőre számított villamosenergia-termelési egységköltség mutatót használtuk. LCOE – levelized cost of electricity Az egyes villamosenergia-termelő technológiák versenyképességének mérésére, illetve az egyes technológiák egymással való összehasonlítására gyakran használják a teljes üzemidőre számított villamosenergia-termelési egységköltség mutatót (LCOE – levelized cost of electricity). Az LCOE számítása során összegzésre kerül az adott technológia beruházási költsége, finanszírozási és tőkeköltsége, az összes (fix és változó) üzemeltetési költség, majd ezek összege elosztásra kerül az adott erőmű által a teljes élettartama alatt várhatóan megtermelt villamos energia mennyiségével. A mutató azt fejezi ki, hogy meghatározott élettartamot feltételezve, megtermelt villamosenergia egységenként (kilowattóránként) mennyibe kerül egy erőmű megépítése és üzemeltetése. Az LCOE értéket összehasonlítva a piacon realizálható értékesítési árral, vagy a támogatási rendszerek keretében garantált átvételi árral, közelítő becslés adható arra vonatkozóan, hogy a beruházás megvalósítása pénzügyi szempontból racionális-e, vagy sem.

9


2017.11.13.


2017.05.10.

LCOE költség típusonkénti bontásban Nagyerőmű méretű

91%

9%

Kommunális

93%

7%

Ipar, kereskedelem

94%

6%

Háztartási méretű

91%

9%

0%

50%

Tőkeköltség Fix üzemeltetési ktg.

100%

Forrás: LAZARD

Az elemzés elkészítéséhez nemzetközi LCOE benchmark ékeket használtunk. Az LCOE értékek a Lazard nemzetközi tanácsadó vállalat felméréséből származnak. Mivel a különböző méretű és különböző szektorokban megvalósított napelemes rendszerek beruházási és üzemeltetési költsége jelentős (akár többszörös) különbséget mutathat, ezért külön LCOE értékek kerültek meghatározásra a háztartási célú, a kereskedelmi és ipari célú, a kommunális, valamint a nagyerőmű méretű napelemes rendszerekre. A legkisebb és fajlagosan legdrágább rendszernek a lakossági célúak számítanak, míg a másik végletet a nagyerőmű méretű rendszerek jelentik. A kettő között helyezkednek el az ipari és kommunális célú napelemes rendszerek. A Lazard által publikált LCOE értékek fejlett országokban telepített napelemes rendszerek beruházási és üzemeltetési paraméterei alapján kerültek meghatározásra, ami eltérést eredményezhet a Magyarországra jellemző értékekhez képest. Ezért első körben a benchmark értékek alkalmazhatóságát vizsgáltuk. Az LCOE érték felbontható egységköltség típusokra, azaz finanszírozási és tőkeköltségre, a berendezések megvásárlásának költségére, a kivitelezési költségre, valamint a fix és változó üzemeltetési költségekre. Napelemes rendszerek esetében a költségek megoszlása nem változik jelentősen a rendszer méretének / típusának változásával. Változó költségről a napelemes rendszerek esetében nem beszélhetünk (nincs tüzelőanyag, mint a fosszilis erőműveknél), a fix üzemeltetési és karbantartási költség rész pedig a teljes fajlagos költség kb. 7-9%-át teszi ki. A legnagyobb költségtételt kb. fele-fele arányban a berendezések költsége, valamint a kivitelezési költség teszik ki. A finanszírozási és tőkeköltségekben van eltérés az egyes régiók között, ezért a vizsgálat során az LCOE értékeket különböző kamatszint és hozamráta mellett is érdemes megvizsgálni. A berendezések (napelem, inverter) költsége között nincsen jelentős különbség, mivel a napelemeknek egyre inkább globális piaca van. Az USA-ban és az EU-ban egyaránt

10


2017.11.13.


2017.05.10.

megjelentek a kínai gyártmányú napelemek, melyek az árak drasztikus csökkenését vonták maguk.után. A kivitelezési költséget leginkább az adott régióra jellemző munkaerő költség befolyásolja. Ez a költségtétel a fejlett országokban biztosan magasabb, mint Magyarországon. Mindez azt jelenti, hogy a vizsgálat során használt benchmark mutatókkal a költségeket felül-, a jövedelmezőséget pedig alul becsüljük. Tehát a becslés konzervatív eredményt fog adni, ami azt jelenti, hogy a fejlett országokra jellemző paraméterek segítségével kimutatott jövedelmezőség a magyarországi körülmények között a valóságban nagy valószínűséggel kedvezőbb lesz. A következő ábra az LCOE értékek változását mutatja különböző finanszírozási költség (hozamráták és kamatszintek) mellett, rendszerméret / típus szerinti bontásban. Az LCOE értékek beruházási támogatás és ártámogatás figyelembevétele nélkül kerültek meghatározásra, tehát tisztán piaci alapon megvalósított napelemes rendszerekre vonatkoznak. A finanszírozási költségek számítása során 60%-os hitelarány került figyelembe vételre. 60

LCOE értékek vs. értékesítési árak Háztartási méretű

50

Ipar, kereskedelem

Ft/kWh

40

Egyetemes szolgáltatói villanyár

30

METÁR KÁT ár

20

Nagyerőmű méretű

10

HUPX átlagár 2017Q2

0

CoD 5% CoD 6% CoD 7% CoD 8% CoD 9% CoD 10% CoE 9% CoE 10% CoE 11% CoE 12% CoE 13% CoE 14%

HUPX átlagár 2016

Forrás: LAZARD, MEKH, Bloom berg

Az ábra alapján látható, hogy az erőmű méretű napelemes rendszerek telepítése és üzemeltetése fele, vagy akár harmad akkora költséggel jár, mint a kisebb (ipari, irodai, lakossági) rendszereké, így azok még az elmúlt években meglehetősen alacsony szinten lévő villamosenergia nagykereskedelmi árak mellett is jövedelmező beruházások tudnak lenni. Az ábráról leolvasható, hogy 5%-os hitelkamat mellett, és a 2016-os átlag áramárakkal számolva (10,8 Ft/kWh), 9%-körüli éves hozam elérésére van lehetőség a teljes életciklus (25 év) során. Az ipari / kereskedelmi / irodai méretű rendszereknél már nem mondható el ugyanez. Ezek a rendszerek már biztosan nem képesek jövedelmezően működni, amennyiben a villamos energiát tisztán piaci körülmények között, nagykereskedelmi árszinten kellene értékesíteniük. A METÁR KÁT támogatási rendszer keretében garantált 31,58 Ft/kWh átvételi áramár azonban háromszorosa a 2016-os piaci átlagáraknak, ami 5%-os

11


2017.11.13.


2017.05.10.

hitelkamattal és 9%-os éves hozammal számolva már életképessé teszi ezeket a beruházásokat.. A lakossági léptékű, háztartási méretű kiserőműnek számító rendszerek esetében a napelem által megtermelt villamos energiát a szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatói árszinten kell átvennie a termelőtől (az éves fogyasztása erejéig), ezért itt az LCOE értékeket a végső fogyasztói árral (36,6 Ft/kWh) kell összevetni. Az ábráról leolvasható, hogy a lakossági léptékű napelemes rendszerek magasabb fajlagos költsége következtében, a beruházás még 5%-os hitelkamattal és 9%-os éves hozammal számolva sem bizonyul életképesnek. A teljes élettartamra vetített hozam azonban még így is biztosan 5% felett van, ami a jelenlegi hozamkörnyezetben nem számít rossz befektetésnek. Ez a hozam azonban tovább javítható beruházási támogatás, illetve kedvezményes finanszírozás révén. A szolgáltató kizárólag a háztartás éves villamosenergia fogyasztásának mértékéig köteles a végső fogyasztói áron átvenni a napelem által termelt villamos energiát. A többlettermelés után az átlagos termékárat köteles kifizetni, ami a végfogyasztói ár kb. 40%-a. Ilyen árszinten már biztosan nem tud megtérülni a napelemes beruházás, amiből az következik, hogy a HMKE napelemes rendszereket nem érdemes a háztartás éves villanyfogyasztásánál nagyobbra tervezni.

A NAPELEMES BERUHÁZÁSOK IDŐSZERŰSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Mivel a napelemek bekerülési költsége és ezzel együtt a teljes élettartamra vetített fajlagos költsége, valamint a villamosenergia árak és a különböző támogatási rendszerek feltételei folyamatosan változnak, ezért felmerül a kérdés, hogy mikorra célszerű időzíteni a napelemes beruházás megvalósítását. Érdemes kihasználnunk a jelenlegi kedvező finanszírozási környezetet és most megvalósítani a beruházást, vagy érdemes esetleg várnunk még néhány évet, amíg a napelemek bekerülési költsége tovább csökken és alacsonyabb költség mellett tudjuk megvalósítani a beruházást. Az LCOE értékek időbeli változását szemügyre véve, látható, hogy a napelemek fajlagos költsége az elmúlt években drasztikusan csökkent. Ez alapvetően két fő okra vezethető vissza. Egyrészt a technológiai fejlődés és a gyártás méretgazdaságossá válása következtében a napelem panelek ára csökkent. Ezen kívül a felhalmozódott tapasztalat következtében a kivitelezés is olcsóbbá vált. Mindez azt eredményezte, hogy a fajlagos költségek felére / harmadára csökkentek 2010 és 2016 között.

12


2017.11.13.

Ft/kWh


2017.05.10.

Átlagos LCOE változása

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2010

2011

2012

2013

Nagyerőmű méretű

2014

2015

2016

Ipar, kereskedelem

Forrás: LAZARD

Az ábra alapján azonban az is látható, hogy a költség csökkenés intenzitása lassul. Míg 2010-ről 2011-re a költségek 25-35%-os csökkenést mutattak, addig 2015 és 2016 között a költségcsökkenés éves üteme már csak 5-15% közötti volt.

Vannak arra utaló jelek, miszerint a napelemek ára akár még drágulhat is a közeljövőben. Az Európai Bizottság javaslatcsomagot állított össze, miszerint növelné a harmadik országból érkező napelemek minimális import árszintjét. Az EU jelenleg is import vámot vet ki a Kínából érkező napelemekre, azonban az intézkedés elégtelennek bizonyult, ezért van szükség (a Bizottság szerint) a szigorításra. A jelenlegi javaslat megvalósulása esetén a rögzített minimum árszint 2018 szeptemberére érné el a 2017 első negyedévi piaci árszintet, ami a napelemek árának jelentős növekedését eredményezi.

A napelemes beruházások megvalósításának időzítése szempontjából érdemes megvizsgálni az értékesítési árak várható alakulását is. Ehhez a Magyar Villamosenergia Tőzsde (HUPX) árait vettük górcső alá. A nagykereskedelmi áram árak Európa szerte drasztikusan csökkentek a 2008-as gazdasági válság után és az alacsony kereslet, valamint a fellazuló környezetvédelmi szabályozás (CO2 kvóta többlet kialakulása és a kvótaárak drasztikus csökkenése) következtében alacsony szinten stagnáltak az elmúlt években.

13


2017.11.13.


2017.05.10.

Nagyker. áramár változás

100%

83%

80% 60%

42%

40%

23%

18%

20%

6%

6%

0% -20% -40%

-11%

-1% -17%

-17%

-9%

-20%

-8% -27%

Forrás: Bloom berg

Az európai villamosenergia árakat alacsony szinten tartotta a stagnáló gazdasági teljesítményből fakadó alacsony villamosenergia kereslet, a megújuló energia (nem csak napelem) felfutó (államilag támogatott) termelése, a szénerőművek működése számára kedvező környezet és az alacsony CO2 kvótaárak. Több jel is arra mutat azonban, hogy ezekben a tendenciákban hamarosan változás fog bekövetkezni. A szénárak 2017-ben emelkedésnek indultak, ami elsősorban Kína szén export korlátozási intézkedésének volt betudható és ami kedvezőtlenül érinti az európai szénerőműveket. A megújuló energia támogatási rendszerek az EU szabályozásának változása következtében EU-szerte szigorodnak, ami idővel némileg enyhíteni fogja a megújulók ártorzító hatását. Jelenleg a CO2 kvóta árak jelenleg még a piacon lévő kvótatöbblet következtében rekord alacsony, 5 euró/tonna körüli szinten mozognak. Az EU azonban a CO2 kvóta árakat 2020 után 20 euró fölé tervezi emelni a többletkvóták piacról való kivonásával. Ez szintén növelni fogja a fosszilis erőművek termelési költségeit és ezen keresztül a villamosenergia árakat. A villamosenergia áremelkedés első jelei már 2017-ben is láthatóak. 2017 első negyedévében átlagosan 83%-kal, a második negyedévben pedig 42%-kal voltak magasabbak a nagykereskedelmi árak az előző év azonos időszakához képest. A nagymértékű áremelkedésben ugyan a kiugróan hideg téli időjárás is szerepet játszott, azonban az kétségtelen, hogy megindult egy áremelkedési trend a szektorban. A növekvő áramárak növelik a piaci alapon működtetett napelemes beruházások jövedelmezőségét, a támogatással érintett napelemes rendszerek esetében pedig csökken a támogatási rendszerektől való függőség és a szabályozói kockázat.

14


2017.11.13.


2017.05.10.

ELEMZÉS: Stratégiai igazgató

Senior Ágazati Szakértő

Ágazati Szakértő

Ágazati Szakértő

Gulyás Dávid +36-1-268-7111 [email protected]

Antal Áron +36-1-268-7375 [email protected]

Simon Tamás +36-1-268-7952 [email protected]

Horti Flóra +36-1-268-7308 [email protected]

MFB Pont telefonos elérhetőség 06 40 333 777 (4-es menüpont) [email protected]

JOGI NYILATKOZAT 1. Jelen kiadványt az MKB Bank Zrt. (tev. eng. sz.: III/41.005-3/2001., a Budapesti Értéktőzsde tagja) készítette. 2. A kiadványban szereplő információk hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azok valódiságáért, pontosságáért és teljességéért az MKB Bank Zrt. felelősséget nem vállal. A megjelenő vélemények a kiadványt készítő szakemberek saját megítélését tükrözik, amelyek újabb információk megjelenése esetén külön értesítés nélkül megváltozhatnak. 3. Az árfolyamok múltbeli alakulásából nem lehetséges azok jövőbeni alakulására vonatkozó egyértelmű és megbízható következtetéseket levonni. A befektetőknek önállóan (vagy független szakértő igénybe vételével) kell felmérniük és megérteniük az egyes pénzügyi eszközök és befektetési szolgáltatások lényegét, valamint kockázatait. Javasoljuk, hogy a befektetők az adott pénzügyi eszközre és a befektetési szolgáltatásra vonatkozó üzletszabályzatot, tájékoztatót, egyéb szerződéses feltételeket, hirdetményeket, kondíciós listát figyelmesen olvassák el, mert csak ezen dokumentumok és információk ismeretében dönthető el, hogy a befektetés összhangban áll-e a befektető kockázattűrő képességével! Javasoljuk továbbá, hogy tájékozódjon a termékkel, befektetéssel kapcsolatos adójogi és egyéb jogszabályokról! 4. A kiadványban szereplő információk nem minősülnek vételi vagy eladási ajánlatnak, sem befektetési tanácsadásnak, sem befektetésre, szerződéskötésre vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésnek. A kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. Az MKB Bank Zrt. kizárja a felelősségét a kiadványban foglaltak esetleges befektetési döntésként való felhasználásáért, így nem vállal felelősséget a befektető ezen kiadványban foglaltak alapján hozott döntései következtében, vagy őt azzal bármilyen egyéb összefüggésben érő esetleges károkért. 5. Az MKB Bank Zrt. jogosult a kiadványban szereplő eszközök vonatkozásában árjegyzési, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtani. 6. Jelen kiadvány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll, ezért kizárólag az MKB Bank Zrt. előzetes írásbeli engedélyével lehet azt többszörözni, terjeszteni, egyéb módon nyilvánosságra hozni, valamint felhasználni. Az MKB Bank Zrt. valamennyi szerzői jogon alapuló jogát fenntartja.

15

NAPELEM MEGTÉRÜLŐ BERUHÁZÁS? MKB ÁGAZATI KITEKINTŐ

Recommend Documents