nális partnerekbôl képzett kollektív testület, a Regionális Döntôbizottság

KÉPZÉSI RENDSZER

nális partnerekbôl képzett kollektív testület, a Regionális Döntôbizottság végzi. Franciaországban tovább erôsödött a regionális végrehajtás decentralizációs aspektusa. Bár a végrehajtás végsô felelôse továbbra is az állam regionális képviselôje: a Prefektus, illetve a megvalósítás operatív részét továbbra is a Prefektus regionális programokkal foglalkozó helyettese (SGAR) végzi, a projektszelekció egy az e célra felállított kollektív testület kezében van. A projektek elôkészítésében komoly szerep hárul az állam dekoncentrált szakmai szervezetire, illetve a regionális önkormányzat intézményeire. Ugyanezen séma megtalálható megyei szinten is azzal a különbséggel, hogy a megyei szintû Programozási Bizottság a regionális elé terjeszti jóváhagyásra az általa kiválasztott projektek listáját. Az új programozási periódusban igen közkedvelt Pályázati Alapok esetében a regionális prefektus – az angol mintához hasonlóan – a végrehajtás feladatai egy arra kijelölt, rendszerint “fél-állami” ügynökségnek delegálja. Finnországban bár a végrehajtás formálisan az adminisztráció központi szintjéhez (nevezetesen a Belügyminisztériumhoz) van rendelve, azt gyakorlatilag azonban a NUTS 3 szintû régiók, illetve azok szövetségei végzik. Az operatív végrehajtás a központi kormányzat regionális dekoncentrált egységeire van bízva, a projektszelekciót azonban – a svéd mintához hasonlóan – egy a regionális szereplôket, köztük az önkormányzatokat is magába foglaló kollektív testület, a Regionális Menedzsment Bizottság végzi. Portugáliában a Közösségi Keretterv (CSF) Irányító Hatósága (MA) egy kizárólag az érintett minisztériumokat felölelô kollektív testület. A regionális programok végrehajtásáért egy úgynevezett “menedzser”, illetve az azt asszisztáló “Menedzsment Egység” végzi, melynek tagjai között találhatók a helyi szereplôk is. Az adott régió operatív programjáért felelôs “menedzser” egyben implementora a regionális vetülettel rendelkezô szektorális programoknak is, itt azonban a projektkiválasztást elôzetesen jóvá kell hagyatnia a szektorális OP menedzserével. Görögországban a Közösségi Támogatási Keretterv (CSF) Irányító Hatósága a Nemzetgazdaság Minisztériuma. A szektorális programokéhoz képest elenyészô jelentôségû regionális programok végrehajtása a központi kormányzat dekoncentrált kezében van, bár itt is megfigyelhetô egyes feladatok fokozatos delegálása a körzeti, illetve helyi intézmények felé. A rendszer érdekessége, hogy a projektszelekciót a Monitoring Bizottság végzi, ami tovább erôsíti a Partnerség elve térhódításának tendenciáját.

Nyomon követés/partnerség A decentralizált, illetve egyéb regionális szereplôk bevonása a programok stratégiai irányításába a Monitoring Bizottságokban betöltött szerepükön keresztül fogható meg leginkább. Az új programozási periódusban ez irányba is pozitív változásnak, nevezetesen a Monitoring Bizottságokban a Partnerség elve kiteljesülésének lehetünk tanúi. Az Egyesült Királyságban a Monitoring Bizottságot – a regionális Kormányzati Hivatalok elnöklik. A partnerséget igen szélesen értelmezve a regionális, megyei és helyi aktorok mellett helyet kap minden a tervezésben részt vevô szereplô, különös figyelemmel a lehetséges privát ko-finanszírozók képviselôire. Svédországban regionális dekoncentrált egység vezetôje elnökli a Monitoring Bizottságot. A nyomonkövetés egyre inkább stratégiai irányultságot vesz fel. Franciaországban a regionális dekoncentrált és decentralizált végrehajtó hatalom elsô emberei közösen vezetik a monitoring Bizottságot. Érdekessége a francia rendszernek, hogy a feladatok nagy részét adják ki külsô

szakértôknek, akik a végrehajtás nyomonkövetésén kívül tanácsaikkal, értékelésükkel segítik a rendszert. Finnországban a Monitoring Bizottságot a Belügyminiszter, vagy annak képviselôje vezeti, ugyanakkor a folyamatos nyomonkövetést a Regionális Menedzsment Bizottságok végzik. Portugáliában a programok illetve a CSF nyomonkövetése a már megszokott módon folyik, külön érdekesség azonban, hogy egyes tematikus, horizontális prioritások teljesülésének nyomonkövetésére külön egységeket hoznak létre. Görögországban sajátosan – ahogy arra már utaltunk, – a Monitoring Bizottság tölti be a projektszelekció folyamán a Partnerség elvére épülô döntéshozó testületi szerv szerepét. A Monitoring Bizottságokat a központi igazgatás vagy annak regionális képviselôje elnökli. A portugál példához hasonlóan itt is létrejöttek horizontális kérdésekre fókuszáló alegységek. Jobbágy Valér MEH Segélykoordinációs Titkárság

MANAGEMENT OF STRUCTURAL FUNDS IN THE MEMBER STATES – PART 4/2 Such as the last article of this series on the management of Structural Funds (SF) in member states this one focuses as well on states with devolved administrative system. The present article present their institutional and procedural frameworks in implementing and monitoring the SF-s. By the overview of their methods and the evolutions of the past years one can recognise a steady movement towards involvement of wide spheres of partners in implementation and monitoring processes. Valér Jobbágy Prime Minister’s Office Secretariat of Aid Coordination

A TERÜLETFEJLESZTÉS KERETE Az EU csatlakozási tárgyalások 21. fejezete, a regionális politika és strukturális eszközök koordinációja téma 2002. július 30-án ideiglenesen lezárásra került Brüsszelben. A tárgyaláson az EU részérôl jelen volt Poul Skytte Christoffersen dán nagykövet úr, a Coreper elnöke és Eneko Landaburu úr, az Európai Bizottság Kibôvítési Fôigazgatóságának vezetôje is, a 15 tagország képviselôi mellett. A fejezet ideiglenes lezárása lényegében azt jelenti, hogy a Magyarország által átadott információk alapján az EU egyetért felvázolt intézményfejlesztési elképzeléseinkkel, azonban ezek megvalósulását folyamatosan nyomon fogja követni. Költségvetési kérdésekrôl, a Strukturális és Kohéziós Alapokból elnyerhetô támogatási összegekrôl

8

RPP HÍRLEVÉL 2002. OKTÓBER

abszolút számokban nem esett szó, ennek megtárgyalására legfeljebb késô ôsszel kerülhet sor. Megerôsítésre került azonban, hogy az EU álláspontja szerint az 1997-99-es GDP adatok alapján Magyarország mind a hét régiója az 1. Célkitûzés alá tartozik majd, tehát a legnagyobb összegû támogatást élvezheti. Iván Andrea FVM

2002. I évfolyam 2. szám

A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANA – interjú Francesco Nataléval

TARTALOM

Az RPP „A” komponensének koordinátora, Paolo Rosso kollégáival az elmúlt hónapok során a régiók programozásban való részvételét kívánták erôsíteni, hatékonyabbá tenni annak érdekében, hogy a Regionális Operatív Programban minél jobban megjelenhessenek a régiók sajátosságai és specifikumai. Francesco Natale, az RPP programozási szakértôje ennek módszertanát mutatja be.

PROGRAMOZÁS 1 A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANA – interjú Francesco Nataléval 2 Ex-ante értékelés: a tervezés és megvalósítás támogatása 2 Az IRIS rendszer megvalósíthatósága KAPACITÁSFEJLESZTÉS 3 Partnerségi példák KEZDET – fejlesztési kezdeményezések tára a Nyugat-Dunántúlon 3 A „project pipeline” megújult kereteinek felállítása és fenntartható mûködtetése a Közép-Dunántúli Régióban 4 Partnerség az ÉszakMagyarországi Régióban – egy lépéssel tovább 4 A partnerségi munkacsoport mûködésének lényege és céljai a Dél-Alföldi Régióban 5 Regionális képzési rendszer KÉPZÉSI RENDSZER 6 Tréning a megvalósíthatósági tanulmányok készítésérôl 7 A Strukturális Alapok menedzsmentje a tagállamokban – 4/2. rész 8 A területfejlesztés kerete

• Magyarországnak néhány hónapon belül véglegesíteni kell programozási dokumentumait, így a Regionális Operatív Programot is. Az RPP szakértôknek nagy a felelôssége ennek a folyamatnak a támogatásában. Mi az RPP stratégiája, és mik a szakértôi segítség különbözô elemei? A PHARE programokkal összehasonlításban a Strukturális Alapok programozása tartalmaz néhány sajátosságot. A strukturális alapok tervezésének Francesco Natale kulcs eleme, hogy sikerüljön a központi, regionális és helyi szintek kompetenciáit és felelôsségeit megfelelôen integrálni. Ebbôl kiindulva az RPP szakértôk mind a nemzeti, mind a regionális szinttel együtt dolgoznak, és az ad hoc megközelítéstôl, a mindennapi munka során adott specifikus tanácsoktól a szemináriumokig több formában is igyekeznek támogatni a tervezés folyamatát. Regionális szinten elsôsorban az RFT-k/ RFÜ-k munkatársait képeztük, másodsorban pedig az összes érintett felet. Az RPP szakértôk különösen aktívak voltak a régiók programozási dokumentumainak frissítésében, valamint a központi szint számára a strukturális alapok eljárásmódjával kapcsolatos ajánlások megfogalmazásában. Az RPP szakértôk a moderátor szerepét töltik be, és irányvonalakat javasolnak. Nemzeti szinten ez elsôsorban a stratégiai kérdésekre vonatkozik, így a ROP struktúrájának és stratégiájának kialakítására, annak belsô koherenciáját szem elôtt tartva. Ez a folyamat az EU-val való hatékonyabb tárgyalás lefolytatásában is támogatja a központi szintet.

• Hogyan lehet a regionális inputot maximalizálni, és a leghatékonyabb módon megszervezni? Milyen típusú segítséget nyújtanak az olasz szakértôk? Az RPP elsôsorban részvételi mechanizmusokat állított fel, hogy növelje az összes érintett fél részvételét a programozás folyamatában az RFÜ-k munkatársainak moderálásával. Az szakértôi segítség fô célja a régiók programozási dokumentumai színvonalának emelése volt, hogy mindenben megfeleljenek az EU SA elvárásainak. Az RFÜ-k az olasz szakértôkkel a következô lépéseket tették meg minden régióban: – A területfejlesztés programozási keretének megismerése; – A SWOT elemzés helyességének felülvizsgálata a regionális és/vagy szektorális elemzés; – A SWOT elemzés pontosítása; – A helyzetelemzés és a SWOT elemzés, a stratégia, a prioritások, tevékenységi területek, megfogalmazott intézkedések közötti konzisztencia felülvizsgálata; – Átfogó regionális prioritások meghatározása, melyeket az összes RFÜ jelenlétében prezentálnak, megvitatnak, és közös prioritásként meghatároznak a régiók; – Specifikus regionális fejlesztési prioritások körvonalazása.

KIADÓ: Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium SZERKESZTÔ BIZOTTSÁG: Böhönyey Ágnes (VÁTI Területfejlesztési Ig.), Bálint Edit (VÁTI Területfejlesztési Ig.), Dobai Szende (VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság), Stefano Barbieri (RPP Csoport), Döbrönte Katalin (RPP Csoport), dr. Iván Andrea (FVM Területfejlesztési Fôo.) Jobbágy Valér (FVM Segélykoordinációs Titk.), Havasi Katalin (Észak-Magyarországi RFÜ), Páli János (Nyugat-Dunántúli RFÜ), Horváth Csaba (Dél-Dunántúli RFÜ), Magyari Donát (Gazdasági Minisztérium), Sz. Mosoni Dóra (Quo Vadis Consulting Kft.)

• A szakértôk sokat dolgoztak az egyes Ügynökségeken az elmúlt hónapokban, hogy elemezzék a regionális programozási dokumentumokat. Mi az általános tapasztalat? A szakértôk elsô lépésként összegyûjtötték a meglevô programozási dokumentumokat a régiókban (regionális stratégiák, regionális fejlesztési koncepciók, regionális fejlesztési tervek és más dokumentumok, pl. PHARE 2000 és ágazati tervek), hogy elemezzék az SA eljárásokkal való összhangjukat. Az RPP szakértôk és az RFÜ-k munkatársai azt vizsgálták, hogy melyek az erôs pontok, ill. melyek az inkoherens részek az új SA megközelítés alapján. Ezzel az eljárással hét SWOT elemzést pontosítottunk, a regionális tervezési folyamat logikus keretét újragondoltuk, és minden régióban sikerült körvonalazni az átfogó fejlesztési prioritásokat és specifikus prioritásokat. Az RPP támogatásával kiegészített dokumentumok, és más, az RPP által készített elemzések kínálják azt a keretet, melyben a nemzeti szint dönteni tud a ROP szerkezetérôl és tartalmáról az EU-val folytatott tárgyalási folyamatban. SPP HÍRLEVÉL 2001. MÁJUS

SZERKESZTÉS: Sz. Mosoni Dóra DESIGN: Russnak Zsolt NYOMÁS: Count Press

1

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

PROGRAMOZÁS

• Az RPP szakértôk kidolgoztak a tervezési dokumentumok felülvizs- THE PROGRAMMING gálatára egy módszertant. Be tudná mutatni ennek fô elemeit? PROCESS Az RPP a következô lépéseket követte: 1. A létezô programozási dokumentum típusának és természetének vizsgálata 2. A SWOT elemzés felülvizsgálata az SA követelményeknek megfelelôen; 3. A regionális tervezési folyamat logikus keretének rekonstrukciója; 4. Az átfogó regionális fejlesztési prioritások azonosítása és további felülvizsgálata; a prioritásokat alátámasztó statisztikai adatok és információk; 5. Regionális specifikus prioritások körvonalazása. Az elmúlt hónapok során az RFÜ-kben végzett munkát kiegészítette két programozási workshop az összes régió, ill. a VÁTI tervezôi részvételével, melyek során a cél a stratégiai és specifikus célok körvonalazása volt a regionális megközelítés módszerével. Ezeknek a megbeszéléseknek továbbá az is célja volt, hogy teret adjon a régiók közötti egyeztetésnek a kompetenciákat és gyakorlatokat érintôen, és ezáltal biztosított legyen az RPP szakértôi támogatás hatékonysága és fenntarthatósága. Az interjút készítette: Döbrönte Katalin

The RPP experts have followed the programming process of the regions in the past months and delivered two workshops for specifying the overall and specific priorities for the ROP. The RPP developed a special methodology, which involved the following steps: - verification of the type and nature of the existing programming document; - verification and upgrading of the analysis and the SWOT according to SF procedures; - reconstruction of the logical frame of the regional programming process; - identification and further revision of the regional overall development priorities; The interview made by: RPP junior szakértô Döbrönte Katalin RPP junior expert

EX-ANTE ÉRTÉKELÉS: A TERVEZÉS ÉS MEGVALÓSÍTÁS TÁMOGATÁSA A strukturális alapokból támogatott intervenciók exante értékelésérôl az olasz Gazdasági és Pénzügyi Minisztérium Értékelô Részlegének szakértôi tartottak tréninget. Az elôadók korábban részt vettek az olaszországi Mezzogiorno Európai Unió által támogatott fejlesztési projektjeinek tervezésében és értékelésében, mely azért fontos Magyarország szempontjából, mert az ottani területfejlesztési intervenciók a legtöbb magyar térséghez hasonló szabályok, eljárások alapján történnek.

Az olasz Gazdasági és Pénzügyi Minisztérium Értékelô Részlege végigkövette 2000-ben a Közösségi Támogatási Keret 1-es célkitûzésû területekre vonatkozó, ill. a kapcsolódó Operatív Programok és Programkiegészítô Dokumentumok tárgyalását. Felelôs volt a KTK ex-ante értékeléséért, kialakította az értékelés keretét az Operatív Programok, és a Programkiegészítô Dokumentumok vonatkozásában, és támogatta a regionális és nemzeti hatóságokat. Együttmûködött az intervenciókért felelôs hatóságokkal mind regionális, mind nemzeti szinten. Az olasz elôadók saját tapasztalataik alapján vitatták meg a résztvevôkkel az EU ex-ante értékelésre vonatkozó elôírásait. Az olaszok bemutatták, hogyan integrálták az értékelési eredményeket a fejlesztési stratégiájukba és hogyan követték az EU-s elôírásokat az intézményi rendszerük kapacitásának fejlesztésének elômozdítására. Hangsúlyozták, hogy a pusztán engedékenységen alapuló megközelítés veszélyezteti az EU támogatás egyik legfontosabb értékét – a központi és regionális hatóságok felkészítését a fejlesztési intervenciók tervezésére és irányítására. Az elôadók ennek illusztrálására bemutatták, mikor és hogyan hat egymásra az ex-ante értékelés és a tervezés; milyen szerepet játszik a SWOT elemzés az értékelésben, a tervezésben és az ágazati stratégia fejlesztésében (mint pl. emberi erôforrások és a be nem jelentett munkavállalás szabályozása); hogyan lehet beilleszteni a fejlesztési programot a szociális és gazdasági összefüggésbe a reális és megfelelô célok azonosításához; hogyan lehet a célok eléréséhez kapcsolódó folyamat indikátorokat meghatározni; és hogyan lehet az EU prioritásokat, mint pl. az esélyegyenlôséget kezelni. Az elôadók gyakorlati példákat hoztak a régiók közti forrásmegosztásra, és a

központi és nemzeti hatóságok együttmûködésére. Laura Tagle RPP szakértô

EX-ANTE EVALUATION The experts of the Evaluation Unit of Italy’s Ministry for the Economy and Finance presented their experience on how to relate to EU ex ante evaluation requirements. The Italians showed how they integrated evaluation results in their development strategy and how they used EU requirements to further their institutional capacity building process. They stressed that an approach of mere compliance risks missing the very point of EU support—to bring central and regional authorities up to planning and managing development interventions Laura Tagle RPP expert

AZ IRIS RENDSZER MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A létrehozandó rendszer az IRIS nevet kapta, mely az “Integrált Regionális Információs Rendszer” angol rövidítése (“Integrated Regional Information System”). A tervezett információs rendszer a régiók már meglévô adatbázisainak integrációját jelenti, melyet egy külön keretbe foglalva minden RFÜ kezelni tud majd.

Az RPP kapacitásfejlesztô tevékenysége keretében született az a kezdeményezés, mely az OPRD-ben regionális szinten megvalósítandó intézkedésekre koncentráló Regionális Információs Rendszert hoz létre. Ennek az Internet-portál formájában megvalósuló információs rendszernek a feladata, hogy adatokat szolgáltasson különbözô, regionális szinten fontos témában. Az IRIS kizárólag regionális vonatkozású témákat fog feldolgozni és közvetlenül a régiók lesznek az irányítói, ill. tulajdonosai. A régiók nem továbbítják az adatokat a központi szint felé, hanem ôk maguk irányítják és töltik fel a nemzeti kiterjedésû adatbázist. Az IRIS és más létezô nemzeti szintû rendszerek, mint a TeIR és a Memor strukturális alapokra és területfejlesztésre vonatkozó komponensei integrálásra kerülnek. Miután minden régió rendelkezik önálló – legtöbb esetben kiválóan strukturált és gazdag anyagot kínáló – honlappal, az IRIS általános felépítése lehetôvé teszi minden régió számára, hogy saját web oldalán egy külön szekciót alakítson ki és azt a meghatározott szabályok szerint (IRIS jegyzôkönyv) menedzselje. Ezeknek a speciális szekcióknak a “logikus összege” az IRIS felhasználói interface, mely így feltételezi “a felosztott

2


információs rendeszer” jelleget. Az IRIS megvalósíthatósági tanulmánya október elsô felére készül el. Claudio DiGiorgio RPP szakértô

FEASIBILITY OF THE IRIS SYSTEM The IRIS system is the abbreviation for the Integrated Regional Information System established in the form of an Internet portal. It deals solely with themes related to regional matters and the regions will provide the ownership and management of the whole system. Claudio DiGiorgio RPP expert

A nyugat-dunántúli régió fejlesztési stratégiájának megvalósítását megalapozó projektek folyamatos elôkészítése és gyûjtése az elkövetkezendô hetek-hónapok kiemelt feladata lesz a regionális szereplôk számára. Mindezen törekvéseket segíti a nyugat-dunántúli régióban 2000 ôszén útjára indított Fejlesztési Kezdeményezések Tára, a KEZDET. Létrehozásának és mûködtetésének szükségességét indokolja Magyarország Európai Uniós csatlakozásának közelgô idôpontja, a Strukturális Alapok jövôbeni sikeres felhasználásának lehetôsége, valamint a régióban a felkészülés jegyében zajló Regionális Felkészülési Program. Kiemelt jelentôsége van továbbá a jelenleg folyó Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programozási szakaszában, valamint a regionális és országos szintû pályázati lehetôségek megalapozásában. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács mindezen célkitûzéseket támogatva 2001 tavaszán határozott arról, hogy a régióra vonatkozó középtávú regionális területfejlesztési program folyamatosan bôvülô digitális mellékletévé nyilvánítja a KEZDET adatbázist. A különbözô szintû forrásokból támogatható fejlesztések összehangolása érdekében szintén tanácsi határozat rendelkezik arról, hogy 2002. január

1-jétôl a Nyugat-dunántúli RFT csak olyan fejlesztési kezdeményezések mellé ad támogató nyilatkozatot, melyek szerepelnek a KEZDET adattárban. Ezen törekvésnek köszönhetôen jelenleg az adattárban mintegy ötszáz projektjavaslat szerepel. Ezek nagyobb részt önkormányzatoktól és kistérségi társulásoktól érkeznek, teret engedve az alulról jövô kezdeményeknek. A projektek típusát tekintve javarészt a helyi, településfejlesztési elképzelések szerepelnek, a térségi hatással bíró javaslatok fôként a kistérségekben élveznek elônyt. A KEZDET nem pályázat, de a részletes adatlapok kitöltése segítséget nyújthat pályázati ûrlapok kitöltésében, a projekt továbbgondolásában és a részletek kidolgozásában is. Az adatbázis segítséget nyújt a regionális szereplôknek a projekt-elôkészítésben, a források megtalálásában, az ötletek rendszerezett formában történô megjelenítésében. Elindítása óta eltelt közel másfél év alatt a regionális adattár országos szinten elismert munkaeszközzé vált a regionális szereplôk és tervezési szakemberek körében. Mintájára sorra alakulnak más régiókban a projektgyûjtô és kezelô adattárak. Cél, hogy országos szinten is egységesen kezelhetô projektadatbázist hozzunk létre, mely a fejlesztési kezde-

ményezések megalapozását jelenthetik mind regionális, mind országos viszonylatban. Továbbfejlesztése révén lehetôség teremtôdik arra, hogy a benyújtott projektjavaslatok értékelése és szakmai nyomon követése megtörténjen. Hermann Judit Nyugat-Dunántúli RFÜ

KEZDET – REGISTRY OF DEVELOPMENT INITIATIVES The on-going preparation and collection of projects, which constitute the foundation for the regional development strategy of the West-Transdanubian region, will be the highlighted task of regional actors in the upcoming weeks and months. This effort is supported by the KEZDET, the Registry of Development Initiatives that was launched during the autumn of 2000 in the WestTransdanubian region. This is intended to encourage potential project leaders to adjust their development ideas with the regional objectives that, if implemented, promote the realization of the region’s strategic goals and the region’s competitiveness.

A KEZDET, azaz a Fejlesztési Kezdeményezések Tára egy nyilvános adatbázis, mely a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség és a VÁTI Kht. Nyugat-Dunántúli Regionális Képviseletének közös fejlesztése. A KEZDET adatbázisról és a bekerülés pontos menetérôl további információt kaphatnak a Regionális Fejlesztési Ügynökség gyôri irodájában (9021 Gyôr, Árpád u. 32., tel: 96522-277) valamint a www.westpa.hu honlap KEZDET munkafelületén.

Hermann Judit West-Pannon RDA

A „PROJECT PIPELINE” MEGÚJULT KERETEINEK FELÁLLÍTÁSA ÉS FENNTARTHATÓ MÛKÖDTETÉSE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A Közép-Dunántúli RFT és Ügynökség kiemelt feladatának tekinti a régió igényeinek, megoldásra váró feladatainak „bottom-up” rendszerû feltérképezését, megismerését és egy olyan indikatív projektlista, adatbázis készítését, amely a 20022006 közötti periódust tekintve a Regionális Döntéshozók által tudomásul vett és elfogadott információkkal rendelkezik a régió szükségleteirôl. A projekt adatbázis segíti a régióba érkezô támogatásokat megalapozó tervdokumentumok pontosítását, forrásszükségletének meghatározását és a pályázati kiírások alapjául szolgáló „intézkedések” közötti rangsorolás kialakítását. Ebben jelent segítséget a Regionális Felkészítô Program. Az RPP szakértôi közremûködésével végrehajtandó jelenlegi feladatunk elsôdleges céljának a „project

pipeline” végrehajtó partneri hálózatának fejlesztését, a létezô projekt-adatbázis aktualizálását, frissítését, pontosítását, a lehetséges Végsô Kedvezményezetti kör bôvítését és – nem utolsósorban – a várható lehetôségek minél szélesebb körû megismertetését tûztük ki. Elsô lépésként 2002. május és június között látogatásokat szerveztünk a régió valamennyi kistérségében. A kialakított projektgyûjtô kérdôív nem csupán az ötletek szintjén mérte fel a régióban jelentkezô fejlesztési igényeket, hanem szinte pályázati adatlap mélységben tesztelte az egyes projektjavaslatok kiérleltségét. Így a beérkezô javaslatok feldolgozását, az értékelô rendszert két szinten kellett kialakítani: egyfelôl szelektálva a javaslatokat a kapcsolódó nemzeti szintû és regionális stratégiák megvalósulása, azokra kifej-

tett hatása szerint, másfelôl a pályázatszerû információ-értékelés, mely visszacsatolás révén tájékoztatja mind a menedzsment szervezetet, mind a potenciális projektgazdákat arról, hogy mennyire kidolgozottak a projektjavaslatok egy várható pályázati környezetben. A javaslattevôk folyamatosan visszajelzést kapnak a formálódó projekt-kezdeményezésük aktuális értékelésérôl. A látogatások eredményeként a záró megbeszélésig a rendelkezésre álló, pontosított indikatív projektlista mellé több, mint félszáz új projektjavaslat érkezett, közel 200-ra gyarapítva a rendelkezésre álló, aktuális fejlesztési elképzelések adatbázisát. A látogatások során a jelenlévôk gondjaikat, lehetôségeiket és reményeiket egyaránt feltárták, melyek közül a leggyakoribb észrevételek a következôk: RPP HÍRLEVÉL 2002. OKTÓBER

3

A „Project Pipeline” kialakítása hatékonynak és eredményesnek ítélhetô meg. A keretein belül induló és a jövôben célszerûen fenntartandó információ-gyûjtési folyamat eredményeként egyrészt a regionális tervdokumentumok pontosítása, másrészt a tematikus – horizontális – szinten érvényesítendô regionális igények hatékony alátámasztása révén tágabb teret nyithatunk régiónk fejlesztésének.

KAPACITÁSFEJLESZTÉS

PARTNERSÉGI PÉLDÁK KEZDET – FEJLESZTÉSI KEZDEMÉNYEZÉSEK TÁRA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON


• A szûkös anyagi források folytán – elsôsorban a különösen hátrányos helyzetû térségekben – csekély a lehetôség az elôkészítésre, tervezésre, nagyobb fejlesztésekre. A települési önkormányzatoknak a kötelezô feladataik ellátása után elenyészô mértékben marad fejlesztésre szánt pénzforrás, legtöbbször még a saját erô biztosítására sem elegendô. • A fejlesztések újabb akadályaként tipikus a településrendezési tervek hiánya, melynek elkészítése a források igénybevételéhez általában kötelezô, a tervezéshez szükséges forrás legtöbb helyen hiányzik, pályázati lehetôség erre a célra nem biztosított. • A kistérségi identitás-tudat pozitívan értékelhetô formálódása mellett nehezen valósítható meg a kistérségek közötti, regionális hatókörû együttmûködés, kevés az integrált, nagyobb térségre kiható projektötlet. • A kistérségek szereplôinél negatív hatást váltott ki néhány elôcsatlakozási program eddigi eredménytelensége. A kapcsolódó képzésre, projektötletek összeállítására fordított idôt sokan elveszettnek ítélik meg, mely negatív hatás sajnos érzôdött a tervezett programok (Phare, NFT) fogadtatásán is. Mindezen azonban a „kézzel fogható, elérhetô” jövô hangsúlyozása segített. • Külön ki kell hangsúlyozni a kistérségi menedzserek munkáját, mely döntô jelentôségû a kistérségekben. Jól ismerik a kistérséget, a beérkezô ötletek, elképzelések elsô szûrését végzik, nagymértékben segítve a Tanács és az Ügynökség munkáját. • Örömmel tapasztaltuk, hogy széles körben igényként merült fel a folyamatos tájékoztatás szükségessége és – a projekt-generáláshoz elengedhetetlen – elôkészítést, tervezést támogató pályázati lehetôségek szélesítése. A projektjavaslatok érdemi fejlesztése érdekében a menedzsment szervezet – azaz a KDRFÜ Kht. – és a projektgazdák között elengedhetetlen a folyamatos párbeszéd kialakítása. A projektgyûjtô kérdôív kitöltési tapasztalatai alapján a kérdések a projektgazdák számára újszerû vonásokat tartalmaztak, ld. tervekkel való ellátottság, pontos pénzügyi háttér bemutatása, idôbeli ütemezés, partnerek közötti feladatmegosztás. A problémát idôben regisztrálva, folyamatos, továbbmunkáló kommunikáció kialakításával megoldhatóvá válik a javaslatok megfelelô szintû projektté fejlesztése. Heinrich Péter, Kovács Tamás KDRFÜ Kht

ESTABLISHING AND SUSTAINABLE OPERATING OF THE RENEWED FRAMES OF THE ‘PROJECT PIPELINE' IN THE CENTRAL TRANSDANUBIAN REGION It is an important task of the countries waiting for joining the EU to indicate those potential projects in advance that can be involved into the supports from EU sources. It is a high-priority task of the Central Trans-Danubian Regional Development Council and Agency to make a “bottomup” map about the demands of the region and to prepare an indicative, regional project database, valid between 2002-06. This project data base helps to specify the plan documents, establishing the supports, to determine the source demand and to classify the measures. All to these the NUTS-IV. level micro-region can be used mostly, which is the complex scene of improving the quality of life. Heinrich Péter and Kovács Tamás KDRFÜ Public Limited Company

PARTNERSÉG AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN – EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB A partnerségi körök létrehozását az RPP szakértôk ajánlására a Regionális Fejlesztési Ügynökség kezdeményezte, hiszen a regionális partnerek bevonása kiemelten fontos mind a programozásban, mind a projektek generálásában, s késôbb a programok helyi szintû végrehajtásában is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy csoport "életképessége" nagyban függ két dologtól: az egyik, hogy maguk a csoporttagok fontosnak tartsák azt a bizonyos problémát, amely megoldására szervezôdtek, és annak megoldására való hajlandóságuk meglegyen, a másik pedig a gesztor személye. Minderrôl bôvebb információt a www.norda.hu honlapon találhatnak.

A kezdeti lépések után azonban a csoportok maguk határozták meg, hogy milyen témák köré szeretnének szervezôdni, s az már az ô feladatuk, hogy meghatározzák saját mûködési kereteiket, felállítsák prioritásaikat, kiválasszák együttmûködô partnereiket, összegyûjtsék projekt ötleteiket, stb., tehát egy ún. "önfejlôdésen" menjenek keresztül. Mivel hatalmas számú érintett partneri szervezet bevonása lehetséges a jövôben – hiszen a partnerségi körök nyitottak -, az Ügynökség mintegy koordinációs és a folyamatos információáramlást elôsegítô, szakmai kérdésekben segítséget nyújtó szerepet kíván betölteni – az RPP szakértôk bevonásával. Minden csoport részére a honlapon elérhetô egy FÓRUM, amelyen keresztül lehetôsége van bárkinek arra, hogy javaslatait, ötleteit eljuttathassa egyrészt hozzánk, másrészt a csoport többi tagjához. Reméljük, hogy a jövôben ezzel a lehetôséggel egyre többen fognak élni. A gesztortalálkozók általában az összes csoport találkozója után következnek, negyedévente egyszer, szükség esetén rendkívüli esetben is, pl. a csoportok kezdeményezésére. E találkozók megszervezése az Ügynökség feladata. A két legaktívabban mûködô csoportunk jelenleg az oktatási és az életminôség javítását célzó partnerségi kör. Ez valószínûleg azzal magyarázható, hogy az elôbbi felismerte azt, hogy igen fontos szerepe van és lesz a jövôben is, amikor konkrét projektötletek kidolgozására kerül majd sor, hi-

szen a fejlesztések szinte minden szegmensében kiemelt szerepe van a képzési tevékenységeknek. Az utóbbi pedig olyan problémakört ölel fel – pl. szociálisan hátrányos helyzetûek, fogyatékosok, nagycsaládosok, kisebbségek, stb. széles körû érdekképviselete, amely ebben a régióban – ami számos szociális mutatót vizsgálva jóval az országos átlag alatt van – rendkívüli jelentôséggel bír. Integrált projektötletek leghamarabb azonban valószínûleg az idegenforgalom, a gazdaságfejlesztés, vagy a kistérségi innovációs csoportoktól várhatóak. Számos lehetôség rejlik ugyanakkor a határmenti együttmûködések csoportban, akiknek kizárólag hazai partnerek bevonására terjedhetnek ki a projektötleteik, valamint a regionális informá-

Életminôség javítása Partnerségi Kör találkozó, Miskolc

Gesztorok találkozója, Miskolc

4


Oktatás Partnerségi Kör találkozó, Miskolc

ciós hálózatokat vizsgáló csoport munkájában is. Egy újabb csoport is megalakult, mely a környezet és fejlôdés problémakörét érintô kérdésekkel kíván foglalkozni és egy rendkívül széles körû, elsôsorban környezetvédelemmel foglalkozó hálózat tagjait vonja be a partnerségi munkába. Természetesen ezek a körök egymással is kapcsolatban álnak, számos szervezet tagja több partnerségi körnek is. Remélhetôleg hamarosan kialakul a csoportok végleges összetétele, mely az egyik garanciája a folyamatos és hatékony munkavégzésnek, s akkor kerülhet sor a csoportok hivatalossá tételére is, majd pedig a konkrét projektötletek összegyûjtésére és rendszerbe foglalására. Havasi Katalin Észak-Magyarországi RFÜ

ESTABLISHING AND SUSTAINABLE OPERATING OF THE RENEWED FRAMES OF THE ‘PROJECT PIPELINE' IN THE CENTRAL TRANS-DANUBIAN REGION The partnership groups took one step forward in the last three months. It means that they have started to understand their role more clearly – thanks to the successful co-operation of the RPP expert team and the staff of the Agency -, and are currently going under a sort of "self-developing process" without the direct control of the RDC or the RDA. Since they have the possibility to define the frame of their working activity themselves, e. g. they can decide who to be partners with, how to operate, and what kind of project ideas to collect and to work on, that is what really makes these initiatives "bottom-up". Havasi Katalin North-Hungarian RDA

Az RPP és a Dél-Alföldi RFÜ szervezésében 2002 tavaszán két partnerségi munkacsoport alakult meg. Ezek a humán erôforrás fejlesztése, illetve a környezetvédelem témaköröket ölelik fel. További két csoport felépítését tervezzük KKV-támogatás, illetve a civil szervezetek megerôsítése témakörökben. Elsô lépésben meghatározásra került a partnerségi körök magva, melyek meghatározták a partnerség fókuszát, azaz a jövôbeni tevékenységeket. A következôkben közösen meghatároztuk a partnerek által legfontosabbnak talált, a területre jellemzô problémákat. A problémák alapján problémafát állítottunk fel, amelybôl célokat, illetve célfát konvertáltunk. A célokból kiindulva klasztereket, azaz tevékenységeket tekintve egységes halmazokat hoztunk létre, hogy a késôbbiekben, mikor projektötleteket készítünk, az egyes klaszterekhez tartozó partnerek közösen tudjanak a hozzájuk tartozó feladatokra koncentrálni. A partnerségi kör létrehozásánál,

és általában a komplex projekt menetében megpróbáltuk a résztvevôket a tevékenységorientált gondolkodás helyett célorientált gondolkodásra buzdítani. Azért van erre szükség, hogy ne önálló projektek szülessenek, melyek az egyes partnerek közvetlen érdekeit elégítik ki, hanem egy közös cél, egy közös projekt. Ha ez összeáll, ebben minden fél felfedezheti a saját szükségleteit és igényeit, sôt a közös gondolkodás szinergiahatásaként új ötletek születnek (2+2>4). Itt lépnek a képbe a klaszterek, hiszen egy ilyen komplex projekt szintjén a partnerek önmagukban nem képesek végig vinni az összes lépést, és aktívan részt venni minden fázisban, de a klaszterek, azaz a közös tevékenységek által lefedett halmazok segítségével megtaláljuk az egyezési pontokat. Hogy ki melyik klaszter(ek)ben tud részt venni, azt egy mátrix segítségével deríthetjük ki, melyben mindenki megmutathatja, hogy az általa képviselt szervezet mely klaszterben milyen igényekkel lép fel, illetve milyen ajánlatokat, lehetôségeket kínál fel. Pl. az információ terjesztése klaszterben szükségem lenne rá, hogy gyerekmûsorok is szerepeljenek a tévében, valamint felajánlom a weboldalamat. Az RFÜ a partnerek által beküldött adatokból felépítette, és egységes formába öntötte a mátrixot, majd az eredményt visszaküldte

az összes résztvevônek. A közös munka eredményeként a környezetvédelemre épült partnerségi kört véve példaként, az ábrákon bemutatott tervezési elemekig jutottunk Szittner Péter Dél-Alföldi RFÜ

ESSENCE AND OBJECTIVES OF OPERATING A PARTNERSHIP WORKSHOP IN THE SOUTH-ALFÖLD REGION In the spring of 2002 two partnership workshops were formulated by the RPP and the South-Alföld RDA, which cover themes connected to human resource development and environment protection. In the themes of supporting small and medium enterprises and strengthening civil organisations two further workshops are intended to be established. The RPP and the RDA actively co-operate in the initiative support of the partnership workgroups and beside providing a professional support they try to explore the new approach of the common work as well. Szittner Péter South-Alföld RDA

PARTNERSÉGI MUNKACSOPORTOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A Közép-Magyarországi Régióban 2002. február 25. és 27. között tartottuk meg az ún. Partnerségi Napokat, amelynek szemináriumaira a régiós, a megyei és a kistérségi szin-

ten mûködô közigazgatási, gazdasági, szakmai és non-profit szervezeteket hívtuk meg. A Partnerségi Napok során mindazon szereplôknek, akik érdekeltek

lehetnek projekt partnerség létrehozásában, felajánlottuk, hogy kezdeményezzék ilyen munkacsoportok létrehozását. Mivel javaslatok sajnos nem érkeztek be, ezért két-három RPP HÍRLEVÉL 2002. OKTÓBER

5

Az RPP és az RFÜ a partnerségi csoportok kezdeti támogatásánál aktívan közremûködik, és azon túl, hogy megad minden szakmai támogatást, hogy EU-konform projektek készüljenek el, abban is stimulálja a résztvevôket, hogy megtanuljanak együttmûködni és saját lehetôségeiket maximálisan ki tudják használni. Ehhez a szakmai háttéren túl egyfajta gondolkodásmódot, a közös munka új szemléletét próbáljuk feltárni elôttük.


A PARTNERSÉGI MUNKACSOPORT MÛKÖDÉSÉNEK LÉNYEGE ÉS CÉLJAI A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

KÉPZÉSI RENDSZER

A Partnerség Napok általános célja a partnerségi kör szélesítése illetve Partnerségi Munkacsoportok létrehozása volt. A partnerségi munkacsoportok olyan projektek feltárását, kimunkálását végzik majd, amelyekkel az uniós csatlakozás után pályázni lehet a Strukturális Alapok forrásaira. A munkacsoportok üléseinek emlékeztetôi, illetve a különbözô képzések kiadott segédletei megtekinthetôk, illetve letölthetôk a Régió honlapjáról: www.kozpontiregio.hu.

olyan témát azonosítottunk, amelyek joggal számíthatnak a résztvevôk érdeklôdésére, illetve kiemelkedôen fontosak a régió fejlôdése szempontjából. Ezek az e-Régió (felkészülés az információs társadalomra), a szuburbanizáció (a városok terjeszkedéséhez kapcsolódó problémák) és az ún. Fôutcaprogram (településközpontok funkcióbôvítése). A ’C’ komponens feladatai tehát kissé nehezen indultak be, azonban az okok feltárásával és a feltételekhez való kölcsönös és rugalmas alkalmazkodással sikerült úrrá lenni a nehézségeken. Az RPP-szakértôk a visszajelzések és a korábbi megbeszélések tapasztalatai alapján, igyekeztek minél több gyakorlati példát bemutatni. A Pro Régió Ügynökség pedig egy “Best practice benchmark”-ban összegezte a többi régió tapasztalatait. • Az e-Régió létrehozása és a szuburbanizáció problémáinak kezelése a régió számos fejlesztésben érdekelt szereplôjét érinti, megoldásuk egyedileg nem lehetséges, csak összefogással, partnerségi együttmûködés révén. A kezdeményezéseknek katalizátor szerepe lehet, sikerük, az elért eredmények jó példával szolgálnak további projekt partnerségek létrehozásához. • A Szuburbanizációs munkacsoportban parázs viták alakultak ki, amelyek jelzik a téma “forróságát”, illetve a munkacsoport életképességét. A munkacsoport által érintett tématerületek felölik a városrész-rehabilitáció, a panelházas lakótelepek, a szociális és jóléti célú migráció kérdéseit csakúgy, mint az elôvárosi közlekedés megszervezéséhez és a kitelepülési célterületek intézményeihez kapcsolódó problémákat. • Az e-régió munkacsoport az elsô ülésén kijelölte azokat a tématerületeket, – mint kedvezményes hozzáférés, e-közigazgatás, tartalomszolgáltatás, távoktatás és az e-business – amelyekkel a késôbbiekben foglalkozni kíván. • A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács a régió “tükörrégiós” keretébôl meghirdette a településközpontok funkcióbôvítése (“Fôutcaprogram”) c. pályázati kiírását, amely meglehetôsen népszerûnek bizonyult; a pályázók a támogatás többszörösét le tudták volna kötni. A számos pályázat között azonban csak néhány igazán integrált projekt-javaslat akadt; a továbbfejlesztés érdekében szükségesnek láttuk a Fôutca-munkacsoport megalakítását. A munkacsoport alakuló ülésén nyilvánvalóvá vált, hogy gyakran az integrált projektek értelmezése is nehézségekbe ütközik, így a munkacsoport javasolta egy segédlet (“Fôutca-kézikönyv”). A kézikönyv fejezetei a fôutca program ötpontos megközelítését követik (szervezés, design, örökség-megôrzés, promóció, vállalkozásfejlesztés) kiegészítve a közlekedés-

szervezés témájával, amelyek együtt jelenthetik a siker zálogát. A munkacsoportok által kidolgozott integrált projektek – remélhetôleg – jó példával szolgálnak a Központi Régió fejlesztési szereplôi számára, csakúgy, mint a többi régió számára. Gordos Tamás Közép-Magyarországi Régió

PARTNERSHIP WORKGROUPS IN THE CENTRAL-HUNGARIAN REGION In the Central-Hungarian Region the so-called Partnership Days were held between 25th and 27th February, 2002 with the participation of administrative, economic, professional and non-profit organisations operating at regional, country and micro-regional levels. As unfortunately no concrete suggestions were made before, we have identified three topics that have high-level importance concerning the development of the region, namely the eregion, suburbanization and the Fôutcaprogramme (aiming at the revitalisation and renewing the main streets of settlements by giving them new functions). Gordos Tamás Central-Hungarian Region

REGIONÁLIS KÉPZÉSI RENDSZER A Regionális Felkészítô Program egyik fô célja, hogy a program idôtartama során létrehozzon egy olyan regionális képzô rendszert, mely hazánk EU csatlakozása után a strukturális alapokhoz kapcsolódó munkakört betöltô kollégák képzését regionális szinten ellátja. Fontos kihangsúlyozni, hogy a regionális képzôrendszer fôleg gyakorlati ismereteket, szakmai kompetenciákat fog átadni, oktatni, mely bizonyos munkakörök betöltését teszi lehetôvé.

Az RPP szakértôk a Tempus és az FVM TPPI magyar szakértôivel, intézményi háttere segítségével dolgozzák ki a képzési rendszer kereteit. A vállalt feladat legfôbb nehézsége, hogy egy olyan idôszakban kell a feladat/munkakör alapú képzési modulokat, amikor még képlékeny, hogy mely intézmények pontosan milyen hatáskörrel, feladatkörrel fognak rendelkezni a strukturális alapok megvalósításában. Ezért a képzési kereteket rugalmasan kell kialakítani, melyet a megfelelô politikai döntések alapján folyamatosan és dinamikusan lehet aktualizálni, alakítani. A képzések minimális célcsoportját a RFÜ-k, MFÜ-k, önkormányzatok és kistérségek munkatársai jelentik, de ide tartoznak a gazdasági és szociális partnerek, a regionális és megyei szintû döntéshozók, dekoncentrált szervek, civil szervezetek is. Bár a képzések a regionális adminisztráció szükségleteire építenek, fontos, hogy a régiók minél mélyebb bevonásával, de országosan egységes tanterv és tananyag készüljön el. Ezért a D komponens keretében több tematikus munkacsoport is felállt, melyeket a régiók képviselôi alkotnak. Az 1-es munkacsoport tagjai az RFÜ-k egy-egy munkatársa, az RPP szakértôk ajánlása alapján a humán erôforrás- vagy képzési menedzser, amennyiben nincs ilyen feladatkör, akkor az oktatási kérdésekkel foglalkozó munkatárs. Ezeknek a kollégáknak a feladata, hogy régiójuk felé közvetítsék a tematikus munkacsoportban elvégzett munka eredményeit, biztosítsák az információáramlást, ill. begyûjtsék a megfelelô információkat, és azt közvetítsék a munkacsoport felé. Feladatuk továbbá az is, hogy felállítsák azokat a konzorciumokat, akik majd a képzések lebonyolításában részt vesznek. A konzorciumok felállása azért fontos, mert jelenleg nincs egyetlen olyan intézmény sem, mely a tematikát teljesen le tudná fedni, ezért a különbözô kapcsolódó ismeretek különbözô intézményeknél találhatóak meg. Az 1-es munkacsoport szakmai koordinátora Dr. Kovács Katalin. Ezentúl folyamatban van egy szógyûjtemény, glosszárium összeállítása is, mely a képzési rendszerrel kapcsolatos fogalmak kétnyelvû (angol-magyar) meghatározását és értelmezését foglalja majd magában.

6


A 2-es munkacsoport feladatai nagymértékben épülnek az 1-es munkacsoport eredményeire. A 2-es munkacsoport szakmai koordinátora Dr. G. Fekete Éva. A munkacsoportnak régiónként 2-2 oktató a tagja, az RFÜ-k ajánlása alapján. Feladatuk a képzési tananyag meghatározása, a tanterv és tanmenet elkészítése, ill. a kapcsolódó tananyagok kidolgozása. A munkacsoport tagjai meghatározzák az oktatási célkitûzéseket, a modulban való részvétel elôfeltételeit, ill. az egyes témakörök tartalmát, módszertanát és a számonkérés módját. A tananyagok kidolgozásához segítséget nyújt az olasz FORMEZ képzôintézmény strukturális alapokra már kidolgozott és oktatott tananyag adatbázisa. Fontos feladata a D komponensnek, hogy az elkészített tananyagokat egy modell képzés során kipróbálják, értékeljék még az RPP program idôtartama alatt. Másik fontos szempont annak a szakértôi, oktatói körnek a kialakítása, ill. képzése, akik majd a regionális képzôrendszer oktatóivá válnak. A 3-as munkacsoport feladata az akkreditáció és az értékelési rend-

szer kidolgozása, a 4-es munkacsoport pedig az információs rendszer, kommunikációs hálózat és távoktatási modulok kidolgozásával fog foglalkozni. A fent leírtakból is látszik, hogy kemény feladat áll a munka résztvevôi elôtt, melynek eredményeirôl folyamatosan tájékoztatjuk a Hírlevél olvasóit. Döbrönte Katalin RPP junior szakértô

REGIONAL TRAINING SYSTEM One of the main objectives of the RPP Programme is to establish a regional training system that will provide the framework for the training of colleagues working with structural funds at regional level after Hungary`s accession. The RPP experts of FORMEZ (Italian training institution) and Region of Piemonte drive the work together with the Hungarian experts of NARD, Tempus, the Regional Development Agencies and Hungarian universities. Döbrönte Katalin RPP junior expert

TRÉNING A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK KÉSZÍTÉSÉRÔL állami nagy volumenû beruházásokkal kapcsolatos döntések felgyorsításához és szakszerû értékeléséhez. A folyamat röviden elsô lépés az azonos célt szolgáló két vagy több alternatíva beazonosítása, szakszerû megfogalmazása és összehasonlítása; következô lépés az elôzô tevékenységek elvégzése során keletkezett számos általános, pénzügyi, környezetvédelmi, mûszaki, stb. információ rendszerbe rendezése, amely segíti az illetékes állami hatóságot a végsô döntés meghozatalában. Így a vázolt folyamat során az eredeti projekt-ötlet összeáll speciális feltételekhez kötött konkrét beavatkozássá.

PILOT TRAINING IN CENTRAL-TRANSDANUBIAN REGION The RPP team organised pilot training in Central-Transdanubia region between July 9 – 12, 2002 on the project pipeline issue. The training session aimed at presenting guidelines to identify the project cycle with particular reference to the first steps of identification, appraisal and selection of projects with a certain economic relevance. An introduction of a relevant Italian standard and some case studies was presented to the beneficiaries. The participants of the training came from various institutions: the RDA, research institutes, higher education and local authorities.

A képzés célja olyan útmutató ismertetése, amely segítségül szolgál a projektciklus tartalmának meghatározásához, pontosabban az elsô lépések – projekt beazonosítása, értékelése és kiválasztása – eldöntéséhez.

Dobai Szende Dobai Szende FVM VÁTI National Agency for Regional Development

A STRUKTURÁLIS ALAPOK MENEDZSMENTJE A TAGÁLLAMOKBAN – 4/2. RÉSZ Tisztelt Olvasó! A Strukturális Alapok (SA) felhasználásának intézményi és procedurális sajátosságait vizsgáló cikksorozat eme számának keretében továbbra is azon tagállamok kerülnek érdeklôdésünk középpontjába, ahol a régió szintjén a központi kormányzat kihelyezett (dekoncentrált) regionális szervérôl beszélünk. • Az Egyesült Királyságban, ahol a központi kormányzat kihelyezett irodái, az úgynevezett Government Office-ok (GO) szerepe meghatározó. • Hasonló a szerepe Svédországban a megyei adminisztratív igazgatóságoknak (County Administrative Boards), míg • Franciaországban a központi hatalmat megtestesítô regionális prefektus tölt be hasonló funkciót. • Finnországban és • Portugáliában a központi kormányzat dekoncentrált szervei dominálnak, bár a gazdasági és társadalmi partnerek bevonásával, míg • Görögországban a felhasználás

mindhárom fázisában a központi kacsapatok (Working Groups) segíhatalom elképzelései és szerepe az tik, melyek a projektszelekció feladatát látják el, s ajánlásuknak megirányadó. felelôen dönt a Kormányzati HivaVégrehajtás tal. Tagjait a Monitoring Bizottság A rendszerek érdekessége, hogy kéri fel. Az új programozási perióbár a programok végrehajtása for- dusban igen közkedvelt Pályázati málisan a központi hatalom, illetve Alapok (Grant Scheme) esetében a annak dekoncentrált szervének ke- végrehajtás feladatai egy arra kijezében van, abba így vagy úgy, de lölt, megfelelô kapacitásokkal renbekerülnek a regionális szereplôk is. delkezô, illetve a megkívánt körülEz legplasztikusabban a projektsze- tekintéssel eljáró rendszerint “fél-állekcióra felállított “közös döntôbi- lami” ügynökségre végzi. zottságok” jelenlétében nyilvánul Svédországban a végrehajtás meg, mely a vizsgált tagállamok nagyfokú regionalizálásáról döntött szinte mindegyikére jellemzô, – a kormány. Míg a korábbiakban a mely állítás alól még Görögország kormányzat dekoncentrált regionásem kivétel, hiszen ott a Partnerség lis egységeinek (County Adminiselvén felépített Monitoring Bizott- trative Board; CAB) tevékenysége ság hozza a végsô döntést. mindössze a programok operatív Az Egyesült Királyságban az Irá- menedzsmentjére szûkült, s a pronyító Hatóság formálisan nemzeti jektszelekciót, illetve a támogatások (angol, skót velszi, északír) szintre odaítélését a központi kormányzat decentralizált központi hatalom, végezte, addig az új programozási ugyankkor a programok operatív periódustól kezdôdôen a végrehajvégrehajtása a régió szintjére tás teljes rendszerét delegálták a redekoncentrált Kormányzati Hivata- gionális szintre. A CAB-ok feladata lok feladata. A Kormányzati Hiva- ugyanakkor nem terjed ki a projekttalok munkáját úgynevezett Mun- szelekcióra, mivel azt egy a regioRPP HÍRLEVÉL 2002. OKTÓBER

7

Az elôzô számunkban ugyanezen tagállamok tervezésével, most a tervek végrehajtásának intézményrendszerével, illetve nyomon követésével ismerkedhetünk meg. A dekoncentrált esetben, bár valóban megjelennek a regionális érdekek, illetve szereplôk a Strukturális Alapok menedzsmentjében, alapvetôen azonban a központi elképzelések dominálnak. Ez a tendencia azonban megfordulni látszik.

KÉPZÉSI RENDSZER

A Közép-Dunántúli régióban az RPP szakmai csoport kísérleti képzést szervezett 2002. július 9–12. között a projektgenerálás átfogó témakörében. A képzés szervezôje Alessandro Salvatore Napoli, a Közép-Dunántúli régió hosszú távú RPP szakértôje, lebonyolítói pedig a Basilicata térség regionális szervezetébôl érkezett két kiváló szakértô: Vittorio Simoncelli és Valerio Giambersio. A magyar hallgatóság vegyes volt: a regionális ügynökség munkatársai, kutatók, önkormányzati alkalmazottak. A képzés célja a megvalósíthatósági tanulmányok elôkészítése, kidolgozása, eszközként való felhasználása. Mégpedig olyan eszközként, amely segítségül szolgál az

nális partnerekbôl képzett kollektív testület, a Regionális Döntôbizottság

Recommend Documents