Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél
Pallagné Ruszkabányai Ágnes Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság
2010. szeptember 8.
Agrárinformatikai Nyári Egyetem és Konferencia
1
Miért van szükség talajtérképekre? Talajkészleteink Magyarország természeti erőforrásainak
jelentős hányadát képezik
A talaj feltételesen megújuló erőforrás,
a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze
A talaj kialakulása hosszadalmas, igen összetett hatásokon alapuló
folyamat, ezért megjelenési formája térben igen változatos A fenntarthatóság érdekében a talaj térbeli változatossága
az emberi hatások differenciáltságát igényli A mezőgazdasági termelés szintjén a nagyméretarányú,
1:10 000-es léptékű talajtérképek a leginkább megfelelőek
2010. szeptember 8.
Agrárinformatikai Nyári Egyetem és Konferencia
2
Országos talajtérképezések és méretarányuk
méretarány
készítés ideje
Kreybig térképek
1:25 000
1931-1955
Agrotopo100
1:100 000
1970-es évek vége
Üzemi genetikus talajtérképek
1:10 000
1966-1986
Földértékelési térképek
1:10 000
1987-1990
2010. szeptember 8.
Agrárinformatikai Nyári Egyetem és Konferencia
3
Országos talajtérképezések Kreybig térképek méretarány: 1:25 000 földhasználati és talajtani tulajdonságokat modelleznek. az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében folyamatban
van az Átnézetes Talajismereti Adatbázis létrehozása a Kreybig térképekre alapozva méretarányuk miatt termelési szinten kevésbé használhatók
2010. szeptember 8.
Agrárinformatikai Nyári Egyetem és Konferencia
4
Üzemi genetikus talajtérképek (1966-1986) Méretarány: 1:10 000 „A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve (1966)” A módszerkönyv a térképi megjelenítésre vonatkozóan
egységes színkulcsot és grafikus ábrázolást ír elő.
Nem egységes vetületű alaptérképek A felvételezéseket az MgSzH elődintézményei végezték
(Kezdetben az OMMI, majd a MÉM NAK irányításával a Növényvédelmi és Agrokmiai Állomások)
