NAGYKÖRŰ. Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet. Tartalom Január A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA. ÁRA: 290 Ft

NAGYKÖRŰ

ÁRA: 290 Ft

A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA

2010. Január

“Adja Isten, így szól, többször is, másszor is, Hogy így megvídúljon közttünk a komor is; Más egészségéért, a magunk hasznára, Eresszük ezt a bort a többek útjára: Adjon Isten sok pénzt, bort, búzát, pecsenyét: Éltesse vármegyénk újj vejét és menyét: Éljen a barátság közttünk s a szerelem; Aki engem szeret, igyék egyet velem!” A vendégek erre éljent kiáltanak, A muzsikák pedig öröm-tust rántanak; Tajtékzó poharát Carnevál kiissza, S az urak prositot kiáltanak vissza... / Csokonai : Dorottya/

Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet Tartalom Önkormányzati hírek Újra iskolában Jeles Napok Esély, vagy segély

Olvasói levelek Óvodai felújítás Farsang Költészet

Emlékek és gondolatok Hunyadi csillagok Valentin nap Régi ízek

NAGYKÖRŰ 2010. JANUÁR

Az Önkormányzat hírei Csataszög Községi Önkormányzat Képviselő-testülete december 16-án ülést tartott, amelyen először Pomázi Ferenc polgármester számolt be az elmúlt testületi ülés óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről. Szólt a bérlakások helyzetéről, a Hunyadfalvai Regionális Szennyvíztisztító Önkormányzati Társulás létrehozásának előkészületeiről, arról, hogy nem nyertek pályázatot a piactér és a játszótér felújítására. A Remondis Szolnok Zrt. Jövőre több mint 20 %-ot kíván emelni a szolgáltatás (válogatás, szállítás Kétpóra) árán, ami elfogadhatatlan, hiszen a szemétszállítási díj így is nagy terhet ró a lakosságra és az önkormányzatra. A képviselők felülvizsgálták az adó, ár és díjrendeleteket, értékelték az Ügyrendi Bizottság munkáját, meghatározták a köztisztviselői teljesítménycélokat, majd tájékoztatót hallgattak meg a település tűz és katasztrófavédelmi helyzetéről.

nem minden bérlő használja rendeltetésének megfelelően a bérlakást, amin feltétlenül változtatni kell. A Mezőgazdasági Bizottság elnöke – Debreczeni László – tájékoztatta a testületet, arról, hogy az idei permetezési költségek 20%-át, még nem fizették be a gazdák. Az Ifjúsági-, Kulturális- és Sportbizottság elnöke – Barát József – elmondta, hogy merre kellene t6ovább lépni a turisztika területén. A Nagy Cseresznye Vásár a vártnál sokkal jobban sikerült rendezvény volt. A XIII. Cseresznyefesztivál „elfáradt”, a Nagy Befőzés jól sikerült, bár egy kicsit későn tartották meg. A sportról szólva: siker, hogy a labdarúgócsapat összejött és elindult a bajnokságban, ahol eleinte kiválóan, később gyengébben szerepelt. Torna rendszerben bonyolítják le öt csapat részvételével az Öregfiúk Bajnokságát, ahol szintén érdekeltek vagyunk. A női kézilabda is feltámadt és már ez is eredmény.

Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testülete szintén december 16-án tartotta soron következő ülését. Dr. Veres Nándor polgármester beszámolt a két testületi ülés között történt fontosabb eseményekről. Elmondta, hogy pár órával ez előtt sikerült megegyezni – Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly - polgármestereinek abban, hogy még december 22-én egy közös testületi ülésen létrehozzák a Hunyadfalvai Szennyvíztisztító Önkormányzati Társulást, hogy január elsejétől ez üzemeltesse a rendszert. A Remondis Szolnok Zrt. Jövőre több mint 20 %-ot kíván emelni a szolgáltatás (válogatás, szállítás Kétpóra) árán, ami elfogadhatatlan, hiszen a szemétszállítási díj így is nagy terhet ró a lakosságra és az önkormányzatra. Így is elég sok az illegálisan lerakott szemét, ha még magasabb lenne a zsákok ára, akkor még több hulladékkal találkozhatnánk a falu határában. (A szemétszállítás felét a megvásárolt zsákok ára fedezi, ehhez az önkormányzat még ugyan ennyit hozzátesz, hogy a hulladék elszállításra kerüljön. /a szerk./)

A múlt esztendő 22. napjának délutánján megtelt a Csataszögi Községháza díszterme. Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű és Tiszasüly képviselő-testületei együttes ülést tartottak, ahol csupán egy napirendi pont szerepelt: a Hunyadfalvai Regionális Szennyvíztisztító Önkormányzati Társulás létrehozása. A Társulás végzi 2010. január elsejétől a szennyvíz gyűjtését, kezelését, ezen kívül mérnöki tevékenységet és műszaki tanácsadást is nyújt. Miből működik majd? Az önkormányzatok kötelező befizetéseiből, saját elhatározáson alapuló befizetésből, a szennyvízkezelési díjból és egyéb forrásokból, ami lehet állami támogatás, hozzájárulás, pályázat, támogatás, stb. A Társulás szervei: a Tanács, az elnök, az elnökhelyettes, az igazgató, a gazdasági vezető és a bizottságok. N a p i r e n d:

1./ Hunyadfalvai Regionális Szennyvíztisztító Önkormányzati Társulás létrehozása.

A település tűz- és katasztrófavédelmi helyzetéről is tájékozódtak a képviselők, felülvizsgálták az adó-, ár-, és díjrendeleteket, meghatározták a jövő évi köztisztviselői teljesítménycélokat is. A bizottságok munkáját is értékelték: a Szociális Bizottság elnöke – Debreczeni László – elmondta, hogy sajnos

Dr. Sipos Attila jogtanácsos tájékoztatta a képviselőket, hogy az általa készített és a társulás létrehozására vonatkozó megállapodás-tervezetet megküldtékelőzetes vélemé-

NAGYKÖRŰ 2010. JANUÁR nyezésre a Magyar Államkincstárba. A MÁK véleményezte azt, majd észrevételeiről értesítette őt. Ő az észrevételeknek megfelelően módosította a tervezetet. A módosításokról részletesen tájékoztatta a képviselőket és kérte, hogy a módosításoknak megfelelően tárgyalják meg és fogadják el a megállapodás-tervezetet. Tájékoztatta a képviselő-testületeket, hogy az érvényes határozathozatalhoz a testületek részéről minősített többségű szavazatokra van szükség.

Pomázi Ferenc a Társulási Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy mindenki jelen van, így a Társulási Tanács határozatképes. Indítványára a Társulási Tanács a következő napirendet fogadta el: N a p i r e n d:

1./ A Hunyadfalvai Regionális Szennyvíztisztító igazgatójának kinevezése. 2./ A Társulási Tanács 5/2009. (XII. 29.) sz. határozatának felülvizsgálata. 3./ Hozzájárulás a 2010. január havi üzemeltetéshez.

Debreczeni László kérdezte, hogy az igazgató és a könyvelő közalkalmazotti státuszban lesz-e alkalmazva? Mennyi lesz a társulás induló tőkéje? Dr. Zsótér Gyöngyi kérdezte, hogy az igazgató és a könyvelő teljes állásban lesz-e alkalmazva?

1./ N a p i r e n d i p o n t tárgyalása

A kérdésekre dr. Sipos Attila válaszolt, mely szerint: mivel a társulás önállóan gazdálkodó szervezet lesz, ezért az igazgatót és a könyvelőt csak teljes állásban lehet foglalkoztatni. Az önkormányzatoknak azt az összeget kell előzetesen átadni a társulásnak, amely az első havi működéséhez kell.

Pomázi Ferenc elnök tájékoztatta a Társulási Tanácsot, hogy a 4/2009. (XII. 29.) sz. határozatban felsorolt 6 pályázó a mai napon 12.00 órakor megjelent a Hunyadfalvai regionális szennyvíztisztító telephelyén, ahol Szabó Erika, a Kőtelki GESZ megbízott vezetője tájékoztatta nevezetteket a telep állapotáról és a pályázók a GESZ- vezetőnek illetve a jelenlévő munkásoknak kérdéseket tehettek fel. Ezt követően egy pályázó elállt, és a helyszínről eltávozott. A másik 5 pályázó megjelent a nagykörűi községházán. A Társulási Tanács meghallgatta a pályázókat.

Pollák Tibor polgármester szerint a társuló önkormányzatoknak annyi összeget kell átadniuk, ami lehetőséget biztosít a működésre. Dr. Böhmer Péter megköszönte az önkormányzatoknak, hogy átadták a Kőtelki GESZ számára a szennyvízkezelés után igényelt állami támogatást. Ez tette lehetővé azt, hogy év végére a szennyvíztelep működtetése nullára fut ki. Tehát ebből a jövő évi működtetésre nem marad pénz. Az átadott pénzzel természetesen el fognak számolni. Számításai szerint durván 100 millió forintból lehet a telepet működtetni, jó esetben ennek felét támogatásként megkaphatja a társulás, a többit a beszedett szennyvízdíj fedezi illetve az önkormányzatok befizetései. Véleménye szerint ez durván 500 Ft/m3-es szennyvízdíjat jelenthet.

A Társulási Tanács a személyes meghallgatások és hosszas tanácskozás után egyhangú szavazattal meghozta a 1/2010. (I. 4.) számú határozatát:

Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű és Tiszasüly Önkormányzatának képviselő testületei megtárgyalták és a jegyzőkönyv mellékletét képező tartalommal elfogadták a Hunyadfalvai Regionális Szennyvíztisztító Önkormányzati Társulás létrehozására vonatkozó megállapodást.

Pomázi Ferenc, a Társulási Tanács elnöke javasolja a Társulási Tanácsnak, hogy vizsgálja felül az 5/2009. (XII. 29.) sz. határozatát.

2010. január 4-én ülést tartott a Hunyadfalvai Regionális Szennyvíztisztító Önkormányzati Társulási Tanács, amelyen az érintett települések polgármesterei vettek részt.

A Társulási Tanács visszavonja az 5/2009. (XII. 29.) sz. határozatát és felhatalmazza Körmöndi József igazgatót az Önkormányzati Társulás könyvelője személyének kiválasztásával és kinevezésével.

A Társulási Tanács a Hunyadfalvai Regionális Szennyvíztisztító igazgatójának Körmöndi Józsefet nevezi ki a Hunyadfalvai Regionális Szennyvíztisztító törzskönyvi nyilvántartásba vételének napjával. A törzskönyvi nyilvántartásba vételig nevezettet megbízási szerződéssel alkalmazza a Közalkalmazotti Törvény szerinti fizetési besorolással. 2./ N a p i r e n d i p o n t tárgyalása

Az elnök javaslatára a Társulási Tanács egyhangú szavazással meghozta 2/2010. (I. 4.) határozatát:

NAGYKÖRŰ 2010. JANUÁR 3./ N a p i r e n d i p o n t tárgyalása Indítványára a Társulási Tanács egyhangú szavazattal meghozta a 3/2010. (I. 4.) számú határozatát:

Pomázi Ferenc tájékoztatta a jelenlévőket az önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartásba vételével, folyószámla nyitásával és egyéb fontos adminisztratív feladatok végzésével kapcsolatos további teendőkről. Ez azt jelenti, hogy addig, amíg ezek a feladatok nincsenek elvégezve, a társulás nem rendelkezik költségvetéssel. Szükség van tehát a társulásban részt vevő önkormányzatok átmeneti visszatérítendő támogatására. Indítványozta, hogy január hónapra Nagykörű, Kőtelek és Tiszasüly 500-500500, Csataszög és Hunyadfalva pedig 100-100 ezer forint visszatérítendő kölcsönt adjon a társulásnak működési feladatai teljesítésére.

A Társulási Tanács úgy határozott, hogy 2010. január hónapra Nagykörű, Kőtelek és Tiszasüly Önkormányzata 500500-500 ezer forint, Csataszög és Hunyadfalva Önkormányzata 100-100 ezer forint átmeneti visszatérítendő kölcsönt nyújt a regionális szennyvíztisztító működési feladatainak ellátására Miután több napirend nem volt Pomázi Ferenc elnök az ülést bezárta.

Tisztelt Szerkesztőség! Megtörtént, sajnos

természet, a tavasz, a madárcsivitelés, a cseresznyevirágzás, ez mind magával ragadja az embert. Elődeink itt küzdöttek évszázadokon át, sok munkával tudták fenntartani az elődeiktől örökölt földeket.

Karácsonyi ünnepek után vendégemet kísértem el a Táncsics út végi buszváróhoz. Megdöbbenten tapasztaltuk, hogy valaki a váróban hagyta a „névjegyét”. Én X- helyett is szégyelltem magam, hogy ilyen megtörtént. Ezek után nem a jó hírét viszi tovább Nagykörűnek. Innen üzenem X-nek, hogy magát minősíti, mert aki a közterületen ilyet tesz, az otthonában is megteszi. Milyen érzéssel húzta fel a fehérneműjét, ha még W. C. papírt sem használt. Ha a „szükség” rájött, elintézhette volna a buszváró háta mögött is. Nem beszélve a sok szemétről, amit elszórtak, pedig csak két lépést kellett volna tenni a szemétgyűjtőig. Nehogy azt gondolja X- hogy a kebelbarátjai jó poénként ki nem beszélték az otrombaságát!

A jövőre való tekintettel, mi sem tétlenkedünk. Reméljük, hogy a mi falunk is a fejlődés útjára lépett. Magam is szeretnék hozzájárulni a létesítendő „horgásztó” kialakításával. Kezdettől a nyitásig nagyon sok embert próbáló munkát és befektetést követelt. Sajnos egy kicsit elakadt. Már 2008-ra terveztük a nyitást. A vállalkozók 2008. augusztusra ígérték a befejezést. Az első hónapokban jól haladtak, de egyszer csak leálltak. A sokszori sürgetésre sem fejezték be, így kénytelen vagyok más megoldást találni.

Név a szerkesztőségben

Olyan emberek segítségével, akiknek fontos és szívügye a fejlődés, nem pedig olyanokkal, akik szétverik, a kerítést kidöntik, az oszlopokat, a drótfonatot ellopják, majd az egészet ledöntik a földre. Ez már három alkalommal történt. A javítás pótolható, de ha a becsületén valakinek csorba esik, az nem.

Kedves Szülőfalunk Nagykörű Eljuthatunk a világban bárhová, nekünk mégis a Tisza-part a legszebb. Ide jövünk még évtizedek múlva is, a gyökereink itt vannak. Itt találjuk ősapánk, ősanyánk sírjait is (akik a templom mellett vannak eltemetve, ők még az 1700-as években éltek).

Velünk az iskolában megtanították Kölcsey Ferenc örök érvényű sorait, mi szerint „Hass, alkoss és a Haza fényre derül”. HZ-né Nádas Rózsi

Nagykörűben varázslatos a táj, amikor újra éled a


Tisztelt Szerkesztőség! (Folytatás)

Hírlevél A Jobbik Magyarországért Mozgalom Nagykörû December 22-én délután 16 órakor az adventi várakozás utolsó hetében a Jobbik helyi tagjai koszorút helyeztek el a Szabadság téren felállított keresztnél. December 23-án és 27-én a Jobbik tagjai által gyûjtött ruhanemûk szétosztása, az arra rászorulóknak. Január 23 –án 18 órakor lakossági fórumot tartunk a Mûvelõdési Ház nagytermében. Meghívott vendégeink: Ifj. Hegedûs Lóránt református lelkész és Baráth Zsolt a Jobbik Magyarországét Mozgalom országgyûlési képviselõ jelöltje Minden érdeklõdõt szeretettel várunk Szebb Jövõt!

Tisztelt Olvasó, Előfizető! Újságunkra előfizethet, 3-6-12 hónapra. Az előfizetés díja: Negyedévre: 800.-Ft, fél évre: 1.500.- Ft, egy évre: 2.600.-Ft. A lap előfizethető az Önkormányzat pénztárában, csekken, a Művelődési Házban és a kézbesítőnél is.Vidéki olvasóinknak a postaköltséget is fel kell, hogy számoljuk. Önnek sehová sem kell mennie, hiszen házhoz visszük a helyi témákkal foglalkozó újságot.Nekünk az Olvasó a legfontosabb! Számítunk Önre.

Anyakönyvi hírek 2009. december Halálozás Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álom évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még. Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.” (Juhász Gy.)

Tisztelt Túri Úr! A közmeghallgatással kapcsolatos észrevételeit köszönöm, egyben tájékoztatom, hogy a Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2010 februárjában tart falugyűlést, amelynek megszervezésénél javaslatait figyelembe fogom venni. Tisztelettel:

Dr. Varga Zoltán Körjegyző

Tinku Dávid

(Hunyadi út 47.) életének 21. évében 2009. december 1-én elhunyt.

Emlékét szívünkben őrizzük.


Ülünk a kandallónál… Péntek esti beszélgetések a Művelődési Házban

A társadalmat különböző etnikai csoportok és rétegek alkotják, akár egy „puzzle”-t apró darabjai. Ahhoz, hogy a társadalom egységes képet mutasson szükséges, hogy minden darab jelen legyen és elfoglalja saját helyét. Minden elem más tulajdonságokkal rendelkezik, de rengeteg az olyan sajátosság, mely összekapcsolja őket és segít, hogy együtt egy teljes, egész képet alkossanak. Akadnak olyan elemek, melyek első ránézésre nem illenek a képbe „színük”, kultúrájuk, szokásaik, tulajdonságaik miatt. Az ilyen elemeket kevesen fogadják el, sokan tartják úgy, hogy ki kell vetni őket, mert talán máshová tartoznak. Előbb-utóbb azonban be kell látniuk, ha „kihagyják a puzzle-ból” őket akkor a társadalom képe nem lesz egész. Arra kell törekedni, hogy ne a másság legyen az elsődleges tényező, ami egy etnikai csoportot elfogadtat, vagy sem a társadalom egészével, hanem sokkal inkább az akarat és a szándék, hogy úgy próbáljanak tekinteni a kiváló darabra, mint a társadalomnak egy olyan szerves részére, amely azért tűnik ki társai közül, hogy jelezze: segítségre van szüksége ahhoz, hogy beilleszkedve hasonlítson rájuk. Olyan helyet kell találni neki, ahol másságával jól mutat, hisz az egészhez tartozik. A roma kisebbség külön társadalmi problémát jelentett, mind az elmúlt évtizedekben, mind napjainkban. A cigányság ma is marginalizált (peremre szorult) társadalomnak számit, hisz részben elszakadt a társadalom fenntartását szolgáló fõ tevékenységek rendszerétõl, nem tud, vagy nem akar alkalmazkodni a fõ létfenntartási tevékenységek által megalapozott és azokkal összefüggõ életmódhoz, értékrendszerhez és viselkedési normákhoz és e miatt minimális az esélye a felzárkózásra, a felfelé irányuló társadalmi mobilitásra és

arra, hogy nagymértékben részesüljön a modernizáció elõnyeibõl. A roma közösséget premodern, archaikus életmód és kultúra jellemzi. Ebbõl következik, hogy egy párhuzamos társadalmat alkotnak a többségi társadalommal. A romák gyakran válnak a szociális kirekesztődés áldozataivá s a kialakuló civilizációs szakadék nehezen áthidalható, vagy néha áthidalhatatlan. Származás, anyagi helyzet, képzettség, nem, település, etnikum, megannyi dimenzió, melynek szerepe van a hátrányok rendeződésében, tartósításában és persze oldásában is. A hátrányos helyzet a többiekétől elmaradó részesedést jelenti az élet feltételeiben. József Attila egyik “szellemesen szomorú” versében mondja: “aki szegény az a legszegényebb”. A romák relatíve szegénységben élnek, vagyis a többséghez, a társadalmi átlaghoz képest maradnak le. Ha a halmozottan hátrányos helyzet jellegzetességeit (alacsony egy főre jutó jövedelem, nagycsalád, rossz lakáskörülmények, képzetlenség, betegségre és devianciára való nagyobb hajlandóság) vesszük figyelembe, a romák halmozottan hátrányos helyzetű emberek, akik nem tudnak önerőből változtatni a helyzetükön. A szakirodalom és a politikai döntéshozatal is azt sugallja, hogy a differenciált roma társadalom domináns jellemzője a halmozottan hátrányos helyzet. Bár a társadalom harmada esélytelen, aluliskolázott, hiányokat szenved, ez a cigányságra különösen érvényes. December 18-án, estre hattól Dr. Csillei Béla a Szent István Egyetem adjunktusa tartott előadást, melynek címe: Esély, vagy segély. A rendkívül érdekes előadást a Szolnoktudás Egyetemén, 2009. október közepén a Megyeháza Dísztermében

hallhatták először, ahol igen nagy sikert aratott. Az előadó lebilincselő, sajátos stílusában, közérthető nyelven fogalmazott.

„Van e cigány középosztály Magyarországon? Igen, van! Ott vannak a cigánypolitikusok, a jogvédők, pedagógusok, művészek, a bőrkabátosok, avagy a kamatosok, aranyláncos milliomosok. Ezeknek az embereknek nem áll érdekükben, hogy a cigányok dolgozzanak. Akkor ki fog segíteni rajtuk? Esély, vagy segély? Nagyon nehéz kérdés. Egy-két kivétel van, de az nagyon elenyésző. Iskola? Ha a szülő nem foglalkozik az iskolával, akkor a gyerek miért foglalkozzon vele? A pedagógusok gyerekszeretők. Biztos? A munkaerőpiacra kellene visszahozni a cigányokat, mert akinek munkahelye van, annak van önbecsülése, fizetése, hitele. Tehát kialakulhat egy olyan cigány középosztály, amit a nyolcvanas évek végén tönkretettek. Ezek a problémák olyan méretűek, hogy ezen csak az állam tud segíteni. Állami munkahelyteremtő programokat kell létrehozni, nem pedig fölösleges kutatásokra kiadni a pénzt!” Csillei Béla szerint: ”A cigányság szinte teljességgel a társadalom perifériájára szorult. A kitaszítottságnak nincs olyan ismertetőjele, amelyet körükben nem lehet felfedezni… Az, ami ezt a létet tartósítja mindenekelőtt az anyagi és kulturális javakhoz való hozzáférés hiányából, illetve korlátozottságából határozható meg. Ez szükségképpen kelti életre a távlattalanságot és a teljes apátiát. A dologtalan életmódból eredően is, de még inkább azért, mert a cigányok életesélyei igen szűkre szabottak, és ennek a folyamatnak a legnagyobb vesztesei a cigányok”. A szerk.


A Petrovay Iskola hírei Eseménynaptár December 10.

December 17.

December 15.

Lucázás

December 17.

Karácsonyi ünnepély

Luca napja (december 13.) A magyar néphagyomány Luca-napi hiedelmei és szokáscselekedeti egy büntető Luca-lényhez kapcsolódtak, amelynek párhuzamai Közép-Európa más országaiban meg megtalálhatóak. Hozzá tartozik az asszonyi munkák (kenyérsütés, fonás, mosás) Luca napi tilalma és a belisztezett arcú, lányokat, asszonyokat ijesztgető Luca-alakoskodók fellépése. Luca napjához kapcsolódó tevékenység-varázslószokás a Lucázás vagy kotyolás, amely a tyúkok szaporulatát kívánta biztosítani, köszöntő formájában. Ezt a hagyományt elevenítették föl iskolánk néptáncosai, mellyel meglepték diáktársaikat. Osztályról osztályra járva mondták el jókívánságaikat csipkelődő formában:

Történelem verseny

Régi hagyomány iskolánkban, hogy évente történelem csapatversenyt szervezünk. Ebben az évben a téma Széchenyi István (a legnagyobb magyar) és kora volt, ezzel is emlékezve közelgő halálának 160. évfordulójára. A verseny 2009. december 10-én került megrendezésre. Előzetes feladatot is kaptak a 4 fős csapatok: el kellett készíteni Széchenyi István gyakorlati alkotásai egyikének makettjét. Nagy készülődés előzte meg a versenyt, de meg lett az eredménye, csodálatos alkotások születtek. Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia, a Lóversenyzés, az Úri Kaszinó, a Tisza-szabályozás, a Gőzmozdony makettje, sőt „ Ennek az asszonynak még egy Széchenyit ábrázoló plakett is. annyi csibéje legyen, A versenyfeladatok változatos formában kérték számon a mint égen a csillag, tanulók ismereteit Széchenyi életútjáról, utazásairól, politikai és annyi tojása, mint földön kövecs!” állásfoglalásáról és gyakorlati tevékenységéről. Volt TOTÓ, térképismereti feladat, képfelismerés, villámkérdések, egy „Ennek a lánynak elképzelt interjú Széchenyi Istvánnal, híres mondatának kiraakkora nyelve legyen, kása: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában mint egy tepsi, rejlik!” és úgy forogjon, A végeredmény a következő lett: mint a vásárnapi kereplő!” I. hely – 7. osztály lányok „Ennek a gazdának II. hely – 6. osztály lányok akkora disznója legyen, III. hely – 5. osztály csapata mint egy ház, IV. – V. hely – 8. osztály fiúk és lányok és akkora szalonnája, VI. hely – 7. osztályos fiúk mint egy mestergerenda, VII. hely – 6. osztályos fiúk s annyi zsírja, Az első 3 helyen végzettek könyvjutalomban részesültek. mint kútban a víz, Ezen kívül valamennyi csapat a Marsi Pizzéria felajánlását s annyi tepertője, 1-1 pizza utalványt kapta elismerésül. A tanulók lelkesedése mint Dunában a föveny!” öröm számomra. A versenyzést az ő kérésükre a második félévben folytatjuk, amikor is ugyanebben a témában egyéni Ezúton köszönjük a II. csoportos néptáncosoknak a vetélkedőt szervezünk majd. kellemes meglepetést! N. B.Á. B-né K.J.


Karácsonyi játszóház

Karácsonyi műsor Az egyik legfontosabb ünnepről, Jézus születésnapjáról, 2009. december 17-én 11 órai kezdettel emlékeztünk meg. A nézők soraiban helyet foglaltak az iskola diákjai, az óvódások, a dolgozók és néhány szülő. Először közösen feldíszítettük a fenyőfát a diákok által készített karácsonyi díszekkel. A meghitt hangulatról több diák gondoskodott. A műsort a furulyások műsora és egy karácsonyi vers nyitotta. Ezt követően az 5. osztályosok előadták a betlehemi műsorukat, melyre lázasan készültek már több mint egy hónapja. A műsort az iskola énekkarának műsora zárta. Természetesen az ajándékozás sem maradt el. A Nagykörűi Gazdák Szövetkezete jóvoltából minden diák kis karácsonyi csomagot kapott, amelyet a TÉSZ nevében Túri Mihály adott át. Ezúton is köszönjük a gyermekek és a dolgozók nevében ajándékaikat! N. B.Á.

Az iskolában az utolsó héten (péntek 18.) tartottuk meg a karácsonyi játszóházat. 14:00 órai kezdettel a nagyoknak a játszóház, a kicsiknek pedig a bábelőadás kezdődött meg. A játszóházat 2009-ben a DÖK szervezte, a bábelőadást pedig bábművészek játszották el. Érdekes és szórakoztató elfoglaltságok várták a játszóházba tévedőket. Volt karácsonyfadísz-, képeslap-, és koszorúkészítés, sőt még a karácsony eljövetele jegyében mézeskalácssütés is. Beszélgettünk, zenét hallgattunk, miközben gyönyörű karácsonyi meglepetéseket készítettünk. A bábelőadásnak is nagy sikere lett. Szülők, tanárok is részt vettek a műsor megtekintői között. A kicsik megköszönték ezt a mulatságos délutánt, s aztán mindenki a játszóházba igyekezett. Őket is lefoglalta a különböző adventi díszek készítése. De azért egy kis futkározás belefért ebbe a nagy munkába !!! Bozóki Boglárka 6. osztály

Valentin-nap

Nem beszélve a névtelen jópofa képeslapokról, melyek feladják a leckét: vajon kinek jutottunk eszébe? Nálunk ezzel szemben elterjedt az irigy nézet, hogy február 14-e a szerelmespároknak van kitalálva, a többiek meg ejtve vannak. Régen a szerelmesek saját készítésű versekkel köszöntötték egymást, majd később, az újkor kezdetén egyedi, kézműves üdvözlőkártyákat ajándékoztak. Ma ez a szokás már kibővült, míg az előző században képeslapküldés és virággal való köszöntés volt a megszokott, ma már sokféle ajándékot adnak egymásnak a szerelmesek. Általában virágot, szíves lufit, aranyos plüssfigurát, parfümöt vesznek egymásnak a párok és „Boldog Valentin-napot!” kívánnak egymásnak. A férfiak kedveskedhetnek romantikus vacsorával a hölgyeknek, ők pedig készülhetnek egy szexis fehérneművel az éjszaka közeledtére. A hölgyek szeretik a hasukon keresztül elkényeztetni a férfiakat, sütnek finom szív alakú tortát, vagy főznek valami nagyon finomat. Aki teheti az ékszert, vagy egy kellemes utazást ajándékoz a párjának. Kevesebb befektetéssel is lehet igazán kedves ajándékot adni. Kedves ajándék például fotókból naptárat készíttetni, vagy akár készíteni. Ne ruházzuk fel a Valentin-napot is azzal, hogy még egy alkalom a költekezésre. Nem kötelező részt venni a vásárlásőrületben. Csak mi döntünk arról, hogy mire adunk ki pénzt. A Valentin-nap támogatói azt mondják, hogy eggyel több ünnep legyen ezzel a nappal, mely a szeretetünk kimutatását szolgálja, mely kicsit kimozdít a hétköznapok mókuskerekéből.

„aki szeret, azt viszont is szeretik” (Fontane) A Valentin-nap története az ókorig nyúlik vissza, mai formája a 19.-20. században alakult ki. Több verzió is van arra, hogy jött létre ez az ünnep. Az egyik legenda szerint Valentin fiatal keresztényként élt a keresztényüldöztetés idején, Hitéért börtönbe zárták, majd halálra ítélték 269. február 14.-én. Amíg a börtönben volt üzeneteket küldött a barátainak: „Ne felejtsétek el Valentint! És Szeretlek benneteket!”. Egy másik legenda szerint Valentin i.sz. 269-ben római pap volt, aki titokban párokat adott össze, ezért bebörtönözték. A börtönben barátságot kötött a börtönőr lányával. A legenda szerint imájával meggyógyította a beteg lányt, és kivégzésének napján üzenetet írt neki, amit így írt alá: „A Te Valentinod”. A Valentin-nap a rendszerváltás utáni idők szülötte, népszerűsége a kilencvenes évek végétől jellemző. Számos ünnepel egyetemben a szokás, megosztja a közvéleményt, nemcsak Magyarországon. A nyugati mintát igyekszünk követni, de nem akárhogy, alaposan kiforgatva. Amerikában ugyanis a Valentin-nap nem a szerelem, hanem a szeretet ünnepe. Az emberek párjuk mellett a családjukról, barátaikról, kollégáikról sem feledkeznek meg.

Tóta Ildikó


A Cseresznyevirág óvoda hírei Felújítás az óvodában Az Újesztendő új feladatokat is hozott , mivel óvodánkban megkezdődtek a felújítási munkálatok . Mint már ismeretes Önkormányzatunk a társadalmi megújulás Operatív Program keretén belül a TÁMOP – 3.1.4/08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben című pályázaton, TÁMOP-3-1.408/2-2008-0131 azonosítószámon eredményesen szerepelt. Ennek eredményeképpen intézményünk teljes egészére kiterjedő felújítására van lehetőség. A pályázat kapcsán tárgyi feltételeink korszerűsítése és fejlesztése mellett elméleti , szemléletmódbeli megújulást is eredményez a kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetése. A projekt célja: - A pedagógusok felkészítése a kompetencia alapú nevelésre. - Az óvoda nevelési programjának tartalmi, módszertani fejlesztése. - Az intézményi együttműködés fejlesztése. - A 2009-2010-es nevelési évben a megvalósításban részt vesz : - 1 óvodai csoport a KISCSOPORT - 3 óvodapedagógus A program várható eredménye: Az óvoda felkészüljön a kompetencia alapú nevelés levezetésére és folyamatosan egyre több óvodapedagógus bevonásával a többi csoport is végezze ennek megfelelően a nevelő munkáját.

Miben más a kompetencia alapú óvoda-i programcsomag ? - A 4 alap elem a levegő, tűz, víz, föld, köré szervezi a feldolgozandó témákat. - Elemenként és nevelési területenként széles spektrumú módszertani ajánlást kínál. - Fokozottan hangsúlyozza a differenciált fejlesztést. - Kiemelten kezeli az óvoda-iskola problémakörét. - Nagy hangsúlyt fektet a néphagyományok átadására. - Biztosítja a program megvalósításához szükséges segédanyagokat.

mely szintén hasonló finomságokat tartalmazott. Az ajándékcsomagoknak is nagyon örültek az ovisaink, büszkén mutatták meg szüleiknek mikor jöttek értük. Az ünnepség után elköszöntünk, és megbeszéltük, hogy a szünet után újult erővel ismét találkozunk.

Bízunk benne , hogy a mostani megváltozott körülmények és a sok újítás mellett minden gyermek a megszokott örömmel jár továbbra is óvodánkba. -vez.-

Karácsony December 18-án intézményünkbe látogatott a Jézuska. A gyerekek már nagyon izgatottan várták. A kis Jézuska magát nem mutatta meg ugyan a gyerekeknek, de jelezte nekik, hogy ott járt náluk. Ajándékokat tett, a közösen feldíszített karácsonyfa alá. A kicsik miután megtalálták az ajándékokat, izgatottan bontották ki azokat. Közben közösen karácsonyi dalokat énekeltünk és beszélgettünk az ünnepi szokásokról. A sok szép játék, mosolyt csalogatott a gyermekek arcára. Az ovisok két ajándékcsomagot is hazavihettek magukkal. Az egyiket Tész ajánlotta fel a kicsiknek, ez a csomag gyümölcsöket, szaloncukrokat rejtett, a másik csomagot az óvodától kapták,

Ismét színházban voltunk, ahol a Kaláka együttes műsoát tekintettük meg

Karácsonyi mézeskalács készítés


1944. tavasza: Halmos Mihály igazgató-tanító úr közlése most is a fülemben cseng: „Tiszteljétek a felnőtteket, fogadjatok szót szüleiteknek, akik tisztességre, becsületre, a munka szeretetére tanítanak benneteket, - szégyent ne hozzatok környék leggazdagabb falvára, melynek lakossága tíz híján 5000 fő”. S most? Ezt inkább hadd ne mondjam - tisztelet a kevés kivételnek – mi terjedt el hazánkban? Úgynevezett „megélhetési bűnözés”, lopás, rablás, verés, ölés, sikkasztás kicsibennagyban, virágzik a korrupció, stb. és gyenge igazságszolgáltatás. Visszatérve Nagykörű volt 5000 lakosára, ma 1800 fő és ennek a fele bevándorolt. Miért, amikor azóta sokat fejlődött a község? (1943-tól visszaemlékezve: a Petőfi utca lakosainak száma 144, ma 52.) A háború, az erőszakos kollektivizálás, padlássöprögetés, kilátástalanság, elvándorlás évtizedei nyomot hagytak sok évszázados községünkön. Az is igaz, hogy Nagykörű környezeti adottságánál és megye szerte elismert potenciális fejlődésénél fogva – főleg üdülési, pihenési szempontból egyre többen telepednek le, vesznek részt pozitívan községünk életében, de létszámban elérni a közel 5000 főt, csak ideális álom. A valamikori boldog „maszek világ” vissza nem tér, a fiatalság nagy része a mezőgazdasági munkától jobban irtózik, mint ördög a tömjénfüsttől. Környékbeli volt Tsz-ek, vagy utódaik agonizálnak, a Nagykörűi Rt. Él és élni is akar, de mi a kilátás a mostani hatalom mezőgazdaságot elsorvasztó helyzetében? Egyre emelkedő termelési költségek, állan-

dóan csökkenő támogatások, egyre süllyedő felvásárlási árak mellett? A jövendő kormánynak kell megváltoztatni a poszt-kommunista urak vad-kapitalista életszemléletét, - többek közt a bérrabszolgaságot jelentő latifundiumon alapuló magyar föld kisajátítását, külföldi tőkés cégek kizsákmányolási törekvéseit. Kezdtem 1944 iskolai tavaszával, folytatom 1944 októberével. 15. Két u.n. „hangszórós” rádió volt a faluban - Déső Dávid főjegyzőnek és Tóta Lajos kiskereskedőnek – ahonnan örömtől megdöbbenve hallottuk a hírt: Horthy Kormányzó delegációja a Szovjetunióban békekötésről tárgyal. Másnap a lesújtó hír: A Kormányzó fiát a németek elrabolták, Őt kényszerítették a hatalom átadására Szálasinak. A háború poklában újabb tíz és százezrek feláldozása. A közelgő front Nagykörűhöz ért. 21. Az ide érkező frontharcosok házunkat főhadiszállásukká tették, mindent elfoglalva. Mi és ismerős környékbeliek – húszan – az ágyútűz közepette a pincében voltunk, Veres Imre családjával, Makk Pál szüleivel. Udvarunkon két TIGRIS harckocsi, a szomszédban légvédelmi gépágyú volt készenlétben a Tiszabőről jövő orosz tüzérségi támadás ellensúlyozására. Innen felváltva mentek a WAFFENSS katonák a Kőteleki határban lévő „Rózsa major” védelmére. A két hétig tartó harcok során az oroszok háromszor törtek át a Tiszán a major elfoglalásáért vívott harcban. A sors különös fintora, hogy egy akkor ott maradt cseléd – Szabados István, aki a Tiszasülyi Á.G. Jánosi tehenészetében 1954-55-ben fe-

10

jőgulyás volt – nekem mondta el a majornál történteket, ugyanis 55-ben telepvezető voltam. Az oroszok az áttörések során rengetek embert veszítettek, de a túlerő győzött. A visszavonuló németek biztosításukra két géppuskást ott hagytak, akik az utolsó töltényig kitartottak. Szabados a pince ablakából figyelte, hogy az egyik harci motorral a többiek után ment körűbe, a másik agyonlőtte magát. A major elfoglalása után egy részeg orosz katona Szabadost le akarta lőni, de ezt egy tiszt megakadályozta. Úgy emlékszem, hogy tőlünk és a faluból november 6-án távoztak a németek, de pár nappal előtte a német parancsnok a pincébe lejőve közölte Nagyanyámmal (aki tisztán beszélt németül, lévén szlovák, szlovákul, magyarul és angolul, sok évet töltött Amerikában): „Mama! Közölje az emberekkel, hogy menjen mindenki oda, ahová tud, mert a pincére szüksége van a katonáknak.” November 7-én, amikor a REZINGERNÉ féle pincében voltunk, viszonylag csend volt, kint álltunk a kapuban és a komp felől ahol szintén átjöttek az oroszok a Tiszán, két orosz katona jött a kövesúton velünk szemben. Az egyik elesett, a társa kinevette, ezért le akarta lőni, Nagyanyám csendesítette le, a katona a szláv szó hallatán megdöbbent és tovább karikáztak. Mi pedig vissza a szülői házba. A szobákban szétszórva minden, az állatállomány, lovak, tehenek, disznók eltűntek. Lehetett újra kezdeni az életet. A megszállók húszegynéhányan lehettek, parancsnokaik két hadnagy – Iván és Valér.

NAGYKÖRŰ 2010. JANUÁR Nagyanyámmal szót tudtak érteni többször jöttek hozzánk esténként vacsorával kellett őket fogadni, amihez „alapanyagot” hoztak és persze lányokat is (akiket hadd ne nevezzek meg) akikkel táncoltak a középső szobában. Idősebbek még emlékezhetnek, hogy az oroszok a Perjésháton légvédelmi ágyúval lelőttek egy általuk németnek hitt repülőgépet, amelynek személyzete katapultált, miközben a levegőben géppisztoly-sorozat érte őket. Azt hiszem négyen-öten lehettek. Közülük egy meghalt, a többiek megsebesültek. A sebesülteket behozták dr. Antal Károly községi orvoshoz – ma idősek szociális otthona – majd értesítették a parancsnokukat, hogy agyonlövik őket. Antal Károly a sebesültek iratai-

ból látta, hogy nem németek. Oroszul nem tudván, kézzel-lábbal magyarázta ezt, de a hatalom birtokában és a vodka mámorában a kivégzés majdnem megtörtént. A doktor úr elküldetett Nagyanyámért, aki Édesapámmal együtt elment az orvosi rendelőbe, eközben az orosz parancsnok is odaért. Nagyanyám angolul szólította meg a pilótákat, miután látta irataikat: ott volt a RAF felírás és annak pecsétje (Angol Királyi Légierő). A sebesültek elmondták a közelmúlt eseményeit és beigazolódott, hogy nem ellenségek, hanem szövetségesek. Ivánék az örömtől ujjongva magasra emelgették a sebesülteket, akiket orvosunk példás gyógykezelése után az oroszok a Szolnokon már működő kórházba szállítottak. Így ta-

FARSANG

A farsang Magyarországon vízkereszttől (január 6) a húsvét vasárnapot megelőző 40napos böjt kezdetéig tart, azaz hamvazószerdáig. Hazánkban a középkorra tehető a farsang kialakulása. Mátyás korában, divatban voltak az álarcos mulatságok, II.Lajos udvarában harci játékokat is rendeztek. Az egyház kezdetben rossz szemmel nézte a fékevesztett mulatozást, az ördög művének tartotta és üldözte is. Dacára az egyház tiltakozásának, a farsang időszakának megünneplését nem tudták visszaszorítani. A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. Azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu égetéssel akarták elűzni ezeket. Farsang idején a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, ahogy mondani szokták: „a feje tetejére áll a

világ”. A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelező volt. A táncmulatságok mellett különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek. A falvakban a bálok többsége a kocsmában zajlottak. Fontos szerepe volt ezeknek a báloknak a párválasztásban. A lányok bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki ha tetszett neki a lány, kitűzte a kis csokrot a kalapjára. A legtöbb lakodalmat is ebben az időszakban tartották faluhelyen. Ez az ünnep adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az ezekben való mókázásra. Az alakoskodók beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak, koldusnak, menyasszonynak, boszorkánynak. Farsang ünnepéhez kötődik a népi színjátszás kialakulása. A különféle maszkos alakoskodásokból nőttek ki a különféle dramatikus játékok. A legismertebb alakoskodó szo-

11

lán részben Nagyanyámnak köszönhetik életüket. Sem a harcoló németekről, sem a megszálló oroszokról rossz emlékeim nincsenek. Ők nem tehettek róla, hogy két totális diktatúrának áldozatai voltak. Évtizedek távlatában magamban sok régi emléket felidézve kísért a múlt… Hogyan lehetséges, hogy a világégés vérzivatarában két nagyhatalom egymást megsemmisíteni akaró katonáitól itt mi nem tapasztaltunk ellenséges érzületet, szemben a később felszínre került „elvtárs-urakkal”, akik kitörölhetetlen nyomot hagyva megkeserítették életünket. De ez már egy másik történet. Guth Sándor

kás a mohácsi busójárás, mely a tél búcsúztatásának és a tavasz köszöntésének ünnepe is. Az átváltozás és az újjászületés jegyében zajló farsangi események legismertebb elemei az ijesztő álarcot viselő, nagyrészt állatbőrökbe öltözött, övükön kolompot viselő, kezükben hangos kereplőket forgató, ijesztő mégis alapvetően barátságos “busó”-k. Nagy lakomákat rendeztek, ahol bőséges húsételeket, kocsonyát, töltött káposztát, cibere levest fogyasztottak, és ami mindezt megtetőzte az a farsangi fánk, mely Magyar Elek ínyenc-mester szerint legyen: „könnyű, mint a hab, omlós, hogy szinte elolvadjon a szánkban és a színe aranysárga legyen”. Ma hazánkban már nem sok helyen őrzik ezeket a hagyományokat, népszokásokat. Óvodákban, iskolákban, esetleg művelődési központokban próbálják felidézni a farsang hangulatát, hogy a mai kor gyermeke is megtapasztalhassa a jelmezes mulatságot. Tóta Ildikó


Hunyadi csillagok – avagy csillagtúra Bánffyhunyadról Útinapló Kollár Lajostól

Erdélybe menni kerékpáros sportcélokból is érdemes. Nem árt hozzá azonban egy friss térkép, kellő elszántság, és néhány segítőkész helyi erő. Ha mindez adott, akár 1800 méter fölé is feljuthat a bringás, közben pedig az is kiderül, hogy Fehér Ház nemcsak Washingtonban van… Kinéztem magamnak kései nyaralásom úti célját: Erdélyt, azon belül pedig Kalotaszeget, még pontosabban Bánffyhunyadot, mely Kolozsvártól ötven kilométerre nyugati irányban helyezkedik el a Sebes- Körös patak mentén, Kalotaszeg nyugati részén. Nem voltam még Erdélyben korábban, ezért komoly várakozással tekintettem az utazás elé. Az alábbiakban nyolcnapos erdélyi barangolásaim élményei következnek útinapló-jelleggel, folytatásos formában közrebocsátva.

2009. szeptember 18. – Nagykörű-Bánffyhunyad Péntek reggel fél nyolckor indultam és este fél nyolcra érkeztem meg. Átkompoztam a Tisza túloldalára, a Tiszántúlra, keresztülvágtam Fegyverneken, ki a 34- es főútra. Ott Kunhegyesnek vettem az irányt, s ahol a 34- es keresztezi a Nagykunsági- öntözőfőcsatornát, ott letértem a műútról és Keletnek fordulva egy földúton mentem tovább Karcag irányába, északról megkerülve Kenderest. A Villogó-csatornáig szinte egyenes úton jutottam el, ott keveregtem egy kicsit, de aztán rátaláltam némi marhapásztori segítséggel a helyes útra a Kecskeri-víztározó mellett és a Kecskeri-pusztán át. Karcagon már nagy tempóban hajtottam keresztül, aztán a 4-es főúttal párhuzamos földúton

1. rész

haladtam tovább Püspökladánynak. Néztem az órát, és meg kellett állapítanom, hogy így, ebben a tempóban nem fogom elérni a vonatot. Éppen ezért az első adandó alkalommal kimentem a 4-esre, nem törődve sem az illegalitással, sem pedig a kamionokkal. Egy kigyulladt kamion miatt azonban megállt az én sávomban a forgalom, s gyakorlatilag csak az enyém volt az egész sáv. A széplányok drukkoltak az út széléről, én pedig száguldottam, egészen a püspökladányi vasútállomásig.

Fortuna mosolygott reám aznap, mivel csak két percen múlott, hogy elértem a vonatot. Gyors jegyvétel, aztán fel a vonatra és már robogtam is Biharkeresztesre. Ott aztán ivóvíz utánpótlásra volt szükség, mert igencsak megcsappantak a készleteim. Innen nyeregbe fel, és irány a határ. Az utolsó magyar pénzváltónál vettem annyi lejt, amennyi elég a vonatjegyre, mert itt elég rosszul váltották a forintot. A román határőrnő ellenőrizte a passzusomat, mindent rendbelévőnek talált, s gyorsan tovább is álltam. A határ után pár kilométerrel megálltam szívni egy kis friss romániai szmogot, majd ezt megunva Biharpüspökin és valami szeméttelepen keresztül bekarikáztam Nagyváradra. Katasztrófa… Nem különösebben szeretem a nagyvárosokat, s most sem

12

voltam oda érte. Autók, szmog, szemét, szakadt utak, egyszóval, brr… A vasútállomást egyből megtaláltam, a jegyvásárlás viszont okozott némi nehézséget, mivel én nem beszélek románul, a pénztáros meg nem beszélt románon kívül más nyelven. Volt mondjuk puskám, amit románul tudó barátom írt fel egy cetlire, de még ez sem bizonyult elégnek. Sikerült azért úrrá lenni a helyzeten, aztán következett a közel két és fél órás várakozás. Kávé, sör és nézelődés, meg még társaságom is akadt egy középkorú és enyhén illuminált úriember személyében – de minek? A jóember szintén nem beszélt mást a románon kívül, de váltig magyarázott valamit. Valahogy megértettem, hogy meg akar hívni egy sörre, és én is elmutogattam neki, hogy rendben. Nem volt egyszerű, de reméltem, hogy ez után a kis bemelegítés után nem lesz keményebb a helyzet. A vonat indulása előtt negyed órával még odacsapódott két német ember is, ők Kolozsvártól északra mentek gyalogtúrázni. Felszálltunk a remek CFR süvöltőre, és be a hegyek közé. Az utat az ablakban lógva töltöttem, és ittam magamba a látványt. Szerencsésen megérkeztem Hunyadra, a fogadóbizottság pedig már várt egy helyi bringás srác személyében, aki elkísért vendéglátóimhoz. A blokkban (ott úgy hívják a la-

NAGYKÖRŰ 2010. JANUÁR kótelepi épületeket) letettem a bicajt a szárítóhelyiségbe, vacsora, s közben ismerkedés/beszélgetés, aztán fürdés és alvás, hogy kipihenjem az utazás fáradalmait. A mai mérleg: NagykörűBánffyhunyad, körülbelül 80 km bringázás x óra alatt, mert elfelejtettem pontosan lejegyezni az adatokat.

Szeptember 19. Felkeltem, megreggeliztettek az ősök, aztán a házigazdával lementünk a sportsajtóért, megvártuk a háziasszonyt, s elmentünk egy bevásárlással egybekötött rövid városnéző sétára. Közben vettem lejt is, mivel ott Hunyadon jobb áron lehetett hozzájutni. Bementünk egy nagyobb boltba is, meg a zöldségeshez is ellátogattunk, segítettem hazacipelni a vásárolt árukat, felmentünk a ház tetejére kicsit körülnézni, aztán pihenés, majd ebédeltünk. Kicsit még sziesztáztam, de már nagyon mehetnékem volt, ezért úgy döntöttem, hogy egy kis felfedező túrára indulok.

Hunyadot déli irányban hagytam el a Kalotaszentkirály felé vezető úton. A közlekedés, hogy úgy mondjam: kicsit „pesties”, nyomják neki az autósok, mintha kötelező lenne, dudálnak, tíz centire húznak el az ember mellett, de azért gyorsan hozzá lehet szokni. Az előző napon Nagyvárad azért durvább élmény volt. Egyébként a vidék szép és csendes, a mellékutak meg rosszak, ami az aszfaltozott szakaszokat illeti. Kalotaszentkirályon Magyarókereke felé fordultam, de még előtte korrigálnom kellett a túlszaladásomat, mert kicsit elnéztem a leágazást. A helyi turistainformációnál útbaigazítottak, így máris a helyes úton döcögtem Magyarókerekének. Ott szerencsére már gyorsabban megtaláltam a leágazást Székelyjó falu irányába, s innentől köves, murvás szekérúton ka-

Két ünnep között Karácsony és az Óév utolsó napja között, december 29én a nagykörűi művelődési házba invitáltak minden kedves verskedvelőt kicsiny falunk nagy költőjének, Hardik Lászlónak versmondó estjére. Érdeklődőkben nem is volt hiány, hét órára gyakorlatilag az összes hely betelt, így többedmagammal állva hallgattuk a remek rímeket. Laci, költői nevén ho, lilahagymás mangalicazsíros kenyérrel kedveskedett az egybegyűlteknek, s hogy ne csak a lélek melegedjen, a versek mellé ízes forralt bor is járt. Az est idősebb Barát József bevezetőjével kezdődött, aki méltatta a költők nehéz munkáját és annak eredményeit, s erényeit. Mondandója végén Józsi bácsi jó étvágyat kívánt mind a versekhez, mind az étkekhez. Laci, mint az est főszereplője e bevezető szavak után hozzá is kezdett versei tálalásához. Repertoárja telis- tele volt remek költeményekkel, melyek között volt szerelmeknek s szellemeknek íródott mű, és persze a nagykörűi vonatkozású költemények sem maradhattak el. Engem sze-

paszkodtam felfelé egy pár kilométert. A hágó másik oldalán begurultam Székelyjóra, kicsit nézelődtem, aztán hazafelé vettem az irányt azon az úton, ahol jöttem. Az időjárás eléggé kegyes volt, sőt talán túlságosan is, mert az emelkedőn felfelé igencsak megizzadtam. De a kárpótlás jólesett: jutalomlejtőzés jó sokáig, szinte Hunyadig lejtett az út, csak néhány kisebb- rövidebb emelkedő akadályozta a szabad gurulásomat. Ez után a kis bemelegítő tekerés után jólesett a vacsora és a zuhany. A mai mérleg: 35,88 km 2 óra 14 perc alatt.

mély szerint két írás ragadott magával leginkább, az Ajtóban szótlan pásztorok és a Keroá című vers. A jól felépített műsor keretében én is felolvastam néhány kurta verset, Rimóczi Árpi egy művét illetve néhányat a saját írásaim közül. Miután az utolsó rímek is elszálltak az éterben, Laci megköszönte a jelenlévőknek türelmét és jó étvágyat kívánt mindenkinek. A közönség nevében pedig a Kultúrház igazgatója, Bedő Mónika köszönte meg Lacinak, hogy egy kis betekintést engedett a lelkébe s egyúttal átnyújtotta az ajándékát, egy üveg italt és jókívánságait a jövőre tekintve. Laci zárásképpen még elmondta, hogy a plakáton meghirdetett Miújság zenekar műszaki problémák miatt sajnos nem tudott zenekarként jelen lenni, de ezen elmaradást szeretnék a közeljövőben pótolni. Az este oldott hangulatban folytatódott tovább kötetlen beszélgetések formájában versekről és az életről, melyhez a hátteret a cserépkályha melege és a finom ételek- italok biztosították.

13

„ A szó elszáll, az emlék megmarad. Kollár Lajos


Jeles napok JANUÁR 22. – SZENT VINCE

A vincellérek szentje Nevének rokon hangzása a vinum, „bor” szóval magyarázza, hogy a szőlészek szentje lett – a francia Vincent pl. „százannyi bor” jelentésű –, és névnapja időjárásából a várható bortermést szokták megjósolni, amint e versike is tartja: „Ha megcsordul a Vince, Tele lesz a pince.” Azaz, ha a neve napján olvad, jó lesz a szőlőtermés. Legendája és a jósversike Vincét tagadhatatlanul vízöntői képességekkel ruházza fel. Hasonlóképpen sok más e naphoz fűződő szokás is. A Vincézésnek pl., amelynek során a szőlőskert szélét János napján szentelt borral vagy szentelt vízzel öntözik meg, alapja az a hiedelem, hogy ha Vince napján esik az eső, sok bor lesz. (Az esővíz – a szőlőszemekbe felszívódva – valóban borrá válik majd, ezzel együtt az sem véletlen, hogy a kánai menyegző csodájáról Vince-nap tőszomszédságában emlékeztek meg.) Általános vélekedés szerint sok bort kell innunk Vincenapkor, ha azt akarjuk, hogy jó szőlőtermés legyen. A nap szokásai közé tartozott még a jelképes szőlőmetszés. A levágott vincevesszőt vízbe

állították, és hajtásaiból jósoltak az új termésre vonatkozóan. A jelképes metszés magyarázza, mi köze a szőlészethez e fagyos téli napnak, amikor még hó alatt pihennek a tőkék és a rügyek is alusznak. Nos, ami nálunk jelképes cselekedet, tőlünk délebbre nagyon is valóságos. A mediterránrumban január végére már végeznek is a metszéssel, mivel ott hamarosan megindul a nedvkeringés a venyigékben

JANUÁR 25. – SZENT PÁL APOSTOL MEGTÉRÉSE – „PÁLFORDULÓ”

Az úton hirtelen nagy fényesség vette körül. Leesett a lóról, és látomásában szózatot hallott: „Saul, Saul, mit kergetsz engem?” (ApCsel 9,1–31.) Az élmény hatása alatt megtért, és a kereszténység nagy térítő apostola lett. Pál fordulása (jan. 25.) ennek a „fordulatnak” állít emléket. Megtérésének Krisztus új szószólója névcserével adott nyomatékot. Ettől kezdve a zsidó Saul helyett római nevét, a Paulust használta (zsidó származása mellett római polgár volt születésétől fogva). A névcsere jelképes értelmű. Az eredeti Saul a zsidók szálfatermetű első királya volt, míg a latin paulus „kicsinyt” jelent, és az amúgy is aprócska Pál, aki „saulként” a legnagyobb volt az üldözők között, az apostolok sorában a legkisebbnek mondta magát. A páli fordulatnak tágabb jelentést adott az a tény, hogy az addig csak zsidók közt térítő apostolokkal szemben Pál a pogányok misszionáriusa lett: a Törvény útjáról a Hit útjára tért, mint maga írta több helyütt. A keresztény mozgalom ezzel a lépéssel indult el ezen az úton, mely által világvallássá lett.

Szent Pál apostol - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István) „Pál fordula fényességben” A jelentősebb szentek névünnepei általában a csillagászati hónap első, azaz a naptári hónap utolsó dekádjába esFARSANG nek. Apostol is jut majd mindegyikbe, némelyik „fődekádba” kettő is. Vízöntő havát Szent Pál képviseli – ahogy maga mondta –, „a legkisebb az apostolok között”, nem találván méltónak magát az apostoli címre, mivelhogy korábban vezető szerepet játszott a keresztények üldözésében (IKor 15,9). Mint a Bibliában olvasható, Pál, akit ekkor még Saulnak hívtak, egy ízben az „Úrnak tanítványai A vízkeresztet követő vasárnapokat ellen lihegve” Damaszkuszba ment. az Érdy-kódex így nevezi meg: első

14

NAGYKÖRŰ 2010. JANUÁR menyegzős vasárnap, másod menyegzős vasárnap, harmad menyegzős vasárnap, meg a többi, vagyis amikor az Egyház nem tiltja a menyegzőket. Ezeket természetesen nem ezeken az Úrnak szentelt vasárnapokon tartották, de a szószékről ilyenkor hirdette ki a pap a házasulandókat. Ezzel meg is könnyítette a híveknek az időbeli tájékozódást. Ennek maradványa, hogy a szegedi, továbbá a kalocsai néphagyományosan így nevezi meg a farsang vasárnapjait: első vasárnap, második vasárnap, harmadik vasárnap, meg a többi. Az utolsó a farsangvasárnap, húshagyóvasárnap, amelyről majd bővebben is szólunk. A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata hazánkban éppúgy, mint más európai népeknél, a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. Már Mátyás király idejében a királynő itáliai rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak. A XVI–XVII. században falu, város és a királyi udvar egyaránt álarcot öltött farsangkor, és úgy szórakozott. Nagy farsangolás folyt a tragikus sorsú II. Lajos udvarában is, egészen a mohácsi ütközetig. 1525-ben húshagyókedden álarcos menet jelent meg az udvarban, melyben elefánt is szerepelt. Maga II. Lajos is jelmezesen, ördögálarcban jelent meg az ünnepségeken. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek s a Húsételek tréfás küzdelmét is. E tréfás küzdelmet sok európai nép megszemélyesítve adta elő. Erdélyben még századunkban is említik a szalmabábokkal eljátszott tréfás viadalt. Farsangi álarcos alakoskodást napjainkig is találunk a magyar falvakban. Míg egyes európai népeknél a farsangi maszkok nagy tömegben, csoportosan vonulnak fel, hazánkban jobban kedve-

lik a kisebb álarcos csoportok játékát.

FEBRUÁR 2. – URUNK BEMUTATÁSA – GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY A gyermekágyas asszonyt és gyermekét fenyegető veszedelmeket elhárító, bűnöktől megtisztító isteni láng Európa „barbár” részén is megmelengette a szíveket. A Napot szülő, szent lángot őrző Brighidre, a szülő asszonyok védnökére pompásan illett Gyertyaszentelő Boldogasszony palástja, az Imbolc napi tisztító tüzeket helyettesíthette a szentelt gyertya lángja. A többértelmű „új” keresztény ünnep nemcsak alkalmatosan esett egybe Brighid „születésnapjával”, Imbolc-kal, s a fáklyás Februa-ünnepségekkel (ráadásul a hónap istennőjének, Junónak védnöksége alatt!). Az egyház azokra is gondolt, akik „tudták a csíziót”. Február 2-a „megkeresztelésével” a luniszoláris naptárat is megszentelte, a karneváli duhajkodásnak is kegyes színezetet adott. E nap ünneplésének ősi oka ugyanis a luniszoláris kalendáriumban rejlik. Ha húsvét a lehető legkorábbi időpontra, március 22-ére esik, farsang húshagyója február 3-ára kerül és gyertyaszentelő lesz a vigiliája, negyvenhat nappal, azaz alig több mint másfél holdhónappal a húsvéti sódar megszegése előtt. Mert ennyi volt a nagyböjt hossza valójában.

FEBRUÁR 3. – SZENT BALÁZS Február 3-a a kultuszban, névadásban, népszokásokban oly népszerű legendás Szent Balázs napja. A hagyomány szerint örmény volt, a kisázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája ismeretes. Egy nap egy rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából. Más alkalommal egy asszonynak visszaadta a disznaját, melyet egy farkas rabolt el. Az asszony hálából gyertyát adott neki és „kóstolót” a disznó

15

húsából. A szent püspök az üldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként hajlottak szavára. A római helytartó azonban ott sem hagyta békén a remete püspököt, s oroszlánokból, medvékből, farkasokból álló testőrsége sem menthette meg, mert nem engedte harcolni őket. 316 táján végezték ki. Előbb kenderrost-fésülésre szolgáló gerebennel vagy a len, gyapjú kifésülésére való vasfésűvel kínozták félholtra, majd vízbe fojtották: belefojtották a szuszt. Legendáinak minden mozzanata – de kultusza és a nevéhez fűződő szokások is – a téli ünnepkörrel kapcsolatos ősi hiedelmeket tükröznek. Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje (keleten a VI., nyugaton a IX. századtól). Erre utal a halszálkától megmentett gyermek legendája. A gyermekhalandóság okai közt régen az élenjáró torokgyík (diftéria) ellen a katolikus és görög vallású anyák Szent Balázshoz fordultak. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket, akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott, miközben a balázsáldás szavait mormolta. Ez volt a balázsolás. Ezért szokták a szent püspököt keresztbe tett gyertyákkal is ábrázolni. A legenda azonban halszálkát említ, nem betegséget, és ez arra utal, hogy Balázs már a nagyböjt szentje, a hal ugyanis böjti étel. Való igaz, hogy a böjt kezdőnapjának, hamvazószerdának legkorábbi időpontja Balázs napjára következik.

FEBRUÁR 6. – SZENT DOROTTYA Dorottya, avagy a farsang dámája Csokonai a vénlánycsúfoló farsangvég egykor kedves szent szüzétől, Dorottyától (febr. 6.) kölcsönözte vígeposza címadó hősnőjének nevét. Dorottya a négy „fő szűz” (virgines capitales) egyike volt, akit társnőivel, An-

NAGYKÖRŰ 2010. JANUÁR tiókhiai Margittal, Alexandriai Katalinnal és (Nikomédiai) Borbálával együtt a II. vatikáni zsinat (1968) mint költött személyt törölt a szentek sorából és a római naptárból. Dorottya (Dorothea) legendája nem túl eredeti: naptári szomszédjaitól kölcsönzött elemekből rakosgatták össze. Eszerint a keresztény római polgár Dorus (görög „ajándék”) és Thea („istennő”) három leánya közül a legkisebbként Kappadókiában látta meg a napvilágot. A helyi uralkodó beleszeretett, s mikor a leány, mint Szent Ágnes vagy Ágota ellenállt, mondván, hogy ő Krisztus jegyese, forró ónnal teli kádba vettette, de Dorothea sértetlen maradt. Kilenc napot börtönben senyvedt. Ott angyalok táplálták, amitől szebb lett, mint valaha. Miután továbbra sem engedett hitéből, sőt, azt állította, hogy Krisztus kertjében szokott rózsát és almát szedni, kínzói vasgerebennel szaggatták húsát, mint Szent Balázsét, mellét fáklyákkal égették, mint Ágotáét. Mielőtt lefejezték (303 körül), bírája gúnyosan azt kérte tőle, hogy égi jegyesétől küldessen néki azokból a rózsákból, almákból. A kivégzés után egy égi gyermekküldönc meg is jelent a bírónál egy virágokkal és gyümölcsökkel teli kosárral. Az megtért a csoda láttán, dicsérve Dorottya Istenét, hogy februárban rózsát és almát küldhet neki. Dorottya, a „Tavaszi Rózsa” – így hívták segítségül a hozzá imádkozók – e csoda révén lett a kertészek és virágárusok védőszentje. Attribútuma a virágos, gyümölcsös kosár volt, s neve napján virágot és almát szenteltek a templomokban (Balázs-napi szokás kölcsönzése ez is). A februári rózsacsoda csak a mi európai szemünket kápráztatja el. Szűkebb pátriájának kies tengerpartjain a februári rózsanyílás aligha ment ritkaságszámba. Közel járunk az igazsághoz, ha a Tavaszi Rózsának becézett „Istennői Ajándékban” – ezt jelenti a szent neve – a régi rómaiak tavaszistennőjét, Flo-

rát véljük felismerni (emlékezzünk, Rómában február 10. volt a tavasz első napja!).

FEBRUÁR 14. – SZENT BÁLINT – „VALENTIN NAP” Erőt, egészséget! A farsang és a böjt egyik, névadásban ma is igen népszerű határ – szentje Bálint (latin Valens, jelentése „erős, egészséges”). Névünnepe gyertyaszentelő „tizenkettedén”, február 14-én volt. Volt – mondom –, mert a szigorú zsinat, mint „történelmietlen” szentet, őt is megfosztotta a glóriájától. Az állítólagos Bálint püspök volt, s egy személyben orvos (ezért volt „egészséges”). akit hitéért 269-ben nyakaztak le. Alakja egybemosódott egy másik Bálintéval, aki ugyancsak szent püspök volt, és kultusza Bajorországban, Tirolban és Ausztriában bontott virágot. A mi Bálintunknak tulajdonított érdemek jó része eredetileg a bajorok Bálintjának glóriáját fényesítette (az ő ünnepét egykor január 7-én ülték). Mindkét Bálintot lelki betegség, nyavalyatörés és szédülés esetén hívták segítségül. Az első keresztény íróktól ismerjük az egyházrosszalló véleményét a világi mulatságokban főszerepet játszó táncról, sokat azonban nem tehetett ellene, mert farsangkor a papok is „járták a bolondját”. A középkori embert azonban időről időre egy sajátosan ördögi betegség szállta meg: a táncdüh (táncpestis, tánctéboly), ami különösen a pestisjárványok idején szedte nagy számban áldozatait. A forrásokból kisejlik, hogy a táncban nemcsak feledést kerestek, hanem a pestistől való szabadulást is tőle remélték. Tény azonban, hogy a tömegpszichózis és halálfélelem kiváltotta táncőrületből nem mindenki gyógyult ki, sokan életre szólóan nyavalyatörősek lettek tőle. A tánctéboly ellen Szent Vitust (jún. 15.) hívták segítségül, a Bálintoknak viszont a táncot kiváltó lelki beteg-

16

ség és a következmények: szédülés és nyavalyatörés gyógyítása volt a dolguk, amiből jutott elég kettőjüknek is farsang idején. (Látni fogjuk, a nyárközépi Vitus sem tétlenkedett!) A mi Bálintunk napjára azok, akiket a frász tört, életre szóló böjtöt fogadtak, ami nem rótt elviselhetetlen terhet a betegre, mivel február 14-e már gyakran a nagyböjtbe esik. Bálint mégis inkább a farsang szentje. Nyugat-Európában Bálint és a medveember (Valentin und Urson) nem hiányozhatott a karneváli maszkák sorából (l. id. P. Brueghel: A Farsang és a Böjt viadala c. képe). Régi szokás szerint Európaszerte a farsang a párválasztás ideje (ez a húshagyói vénlánycsúfolásnak, a húshagyóig el nem kelt lányok csúfolásának az alapja). A hagyomány ezt elsősorban Bálinthoz köti. Már a római Lupercalia is az ifjúság párba állásának napja volt – Bálint-nap dátum szerint a Lupercalia vigíliájára esik. A francia és a horvát néphit szerint például a madarak is ezen a napon tartják menyegzőjüket. Angol hagyomány szerint Saint Valentine napjának reggelén az első másnemű személy, akibe az utcára lépő belebotlik, lesz a jövendőbelije, angolul „valentine”-ja. Valentine-nak hívják azokat a cédulákat, amikre régi szokás szerint a leányok a fiúk, a fiúk pedig a leányok nevét írták, s amelyek közül jövendőbelijük nevét remélték kihúzni. Ugyancsak valentine a neve a Bálint-napon küldött szerelmi ajándéknak vagy üdvözlő kártyának, szerelmes versnek, egyáltalán mindennek, ami a kritikátlan szerelmi hódolat tanújele. (A nálunk újabban terjedő „Valentinozás” viszont a kritikátlan anglománia és Amerika-imádat, illetve a szokás teljes elüzletiesedésének a tanújele.) Valentine-nap estéjén babérlevelet dugnak párnájuk alá az angol hajadonok, hogy megálmodják, ki lesz a mátkájuk. (Apollón szent növényének, a babérnak leveleire régen azért is pályáztak, mert úgy hitték, rágcsálásuk szerelmi „ihletet” ébreszt.)


Po l g á r ő r s é g December hónapban a helyi polgárőrség gépkocsival több alkalommal látott el járőr szolgálatot. Az Országos Polgárőr Szövetség elnöksége felhívással fordult valamennyi polgárőr vezetőhöz, hogy a polgárőr egyesületek vegyenek részt a 2009. december 12-re meghirdetett Országos Polgárőr Akcióban, amely 14 és 20 óra közötti időben folyamatos jelenlétet jelentett a településen. Ebben 12 fővel vettünk részt.

Kerékpárral közlekedők figyelmébe ajánljuk! Az őszi szezon megérkezésével, a tél közeledtével korábban sötétedik, így a kerékpárosok szürkületben és sötétedés után is gyakran közlekednek járművükkel. Ködös, borongós idő, eső vagy sűrű hóesés esetén korlátozottak a látási viszonyok, a kerékpárok kivilágítása már korlátozott látási viszonyok közt is nagyon fontos! Jól működő világítás, fényvisszaverő eszközök és megfelelő öltözék (feltűnő színű ruha, fényvisszaverő kiegészítők) esetén a biciklizők sötétben is jól láthatóvá válnak. A biztonságos kerékpározáshoz a KRESZ ismerete mellett hozzátartozik a gyakorlat és a járművek megfelelő felszerelése, műszaki állapota is. Elindulás előtt ellenőrizni kell a jármű kötelező felszereléseit: Kormányberendezés. Megállás: első és hátsó fék. Hangjelzés: csengő. Látni és látszani: elöl fehér vagy kadmium sárga lámpa, hátul piros lámpa vagy villogó és piros fényvisszaverő prizma, az első keréken sárga küllőprizma, láthatósági mellény. Ebben az időszakban fokozottan kell figyelni az oldalszélre is, hiszen a kerékpár könnyen felborul, ha egy nagy sebességű gépjármű elhalad mellette. A balesetek bekövetkezésének egyik oka a szabálytalan kanyarodás, ezért lényeges, hogy a művelet megkezdése előtt a kerékpáros mindig nézzen hátra, győződjön meg a mögöttes forgalomról, és ne feledkezzen meg kanyarodási szándékának időben történő jelzéséről. Az őszi szezon bekövetkezésével elérkezett a szüret és a pálinkafőzés időszaka. Felhívjuk a kerékpározók figyelmét, hogy ittasan ne üljenek fel kerékpárjukra. Néhány jó tanács kerékpárosoknak: A közlekedés minden résztvevőjére, így a kerékpárosokra is vonatkozik a „látni és látszani” biztonsági alapelv. Az esti szürkületben és éjszaka nagyon fontos, hogy kerékpárunk megfelelően legyen kivilágítva. Az első és hátsó lámpa mellett helyezzünk az

ülés alá fényvisszaverő-szélességjelző felszerelést és tegyünk a küllők közé fényvisszaverő lapot. Az autósok a nem megfelelően megvilágított kerékpárosokat nehezebben, később veszik észre, s ennek könnyen lehet baleset az eredménye. Testi épségünk megóvása érdekében lehetőség szerint viseljünk sisakot és térdvédőt. Sisak nélkül a bukások és egyéb balesetek súlyos fejsérüléseket okozhatnak. Ügyeljünk a megfelelő öltözékre! A kabáton legyen fényvisszaverő csík vagy viseljünk feltűnő színeket. Ha esős időben kell útnak indulnunk, használjunk inkább sapkát, mint a kabátunk kapucniját. Az utóbbi ugyanis akadályozhat a látásban, és kevésbé észleljük az oldalról érkező járműveket. Kerékpárral a kerékpárúton, vagy a kerékpársávon, ahol nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán kell közlekedni. Ahol az úton nincs kerékpársáv és nincs leállósáv sem, és az útpadka kerékpározásra alkalmatlan, (feltéve, hogy a közúti jelzés nem tiltja) kerékpárral az úttesten szabad közlekedni. 2007. június 1. napjától bevezették, hogy lakott területen kívül éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a kerékpárosnak (amellett, hogy kerékpárját a jogszabályban meghatározott módon ki kell világítania) fényvisszaverő mellényt kell viselnie! Fontosnak tartjuk, hogy a láthatósági mellényt ne csak lakott területen kívül viseljék, hanem lakott településen belül azon részeken, ahol a közvilágítás nem megfelelően működik. Szakemberek szerint a kivilágítatlanul közlekedőt csak 37 méterről veszi észre az autós, a prizmát, fényvisszaverő szalagot már 50-60 méterről is észleli, a kivilágított kerékpáros pedig 500 méterről is látható, ami jelentősen csökkenti a baleseti kockázatot. Akár gyalogosról, akár kerékpárosról van szó, nagyon fontos, hogy rossz látási körülmények között jól láthatóak legyenek a közúti közlekedés során. Ezen alapvető szabályok és tanácsok betartásával minimálisra csökkenthető a balesetek kockázata még a kritikusabb őszi időszakban is. A további működésünkhöz támogatásokat továbbra is várunk, amit a: 69400324-10024247 számú JÁSZÁROKSZÁLLÁS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NAGYKÖRŰ számlára, vagy személyesen Balázs Józsefnél lehet befizetni! A Polgárőrséggel kapcsolatosan a 06-30-3309041 számon hívhatnak. Balázs József

17


Fõzzünk együtt Folytatjuk háztartási rovatunkat, ahol finom ételek készítését, konyhai mûveleteket, apró de hasznos fogásokat, tanácsokat kínálunk olvasóinknak. Egyben kérjük Önöket, hogy írják meg az általuk ismert különleges, falunkat jellemzõ ételek, italok készítésének módját. Ezeket a recepteket is közzé tesszük, a beküldõk bemutatásával. Várja leveleiket a rovat vezetõje: Gombai Margit. Elmúlt a szép karácsony, megérkezett az újév. Megettük az összes bejglit. Jöhet a farsang. Az ismert társadalmi körülmények miatt hajnalig tartó álarcos bálozásra nincs módunk, de családi vagy baráti körben egy-egy összejövetel vidám hangulatát emelheti a káposztaleves és az ünnepi farsangi fánk.

üresekkel beborítjuk és a széleket finoman megnyomkodjuk. Közepesen forró olajban sütjük. Az első oldalát fedő alatt, a fordítás

Káposztaleves

Süssünk farsangra fánkot Hozzávalók: 55 dkg finomliszt, 14 dkg vaj, 2 tojássárgája és 1 egész tojás, 7 dkg porcukor, 3 dl tej 3 dkg élesztő, pici só. Olaj a sütéshez. Az élesztőt 5 dkg liszttel, pici cukorral összekeverve meleg helyen felfuttatjuk. A tejet langyosra melegítjük, belekeverjük a tojásokat, a cukrot, csipetnyi sót. A lisztet tálba tesszük, a közepébe öntjük az élesztőt és a cukros, tojásos tejet. Fakanállal simára keverjük és hólyagosra verjük. A vége felé belekeverjük a megolvasztott vajat. A tésztát letakarjuk és meleg helyen duplájára kelesztjük. A megkelt tésztát deszkára borítjuk és kb. egy centi vastagra nyújtjuk. Közepes pogácsa szaggatóval kiszúrjuk. A felére baracklekvárt halmozunk, a szélet tojásfehérjével megkenjük, és az

téglalapokra vágjuk, a közepüket kétszer bevágjuk és kifordítva tesszük a forró olajba. Pirosra sütjük, és még forrón porcukrozzuk.

után fedő nélkül szép pirosra sütjük. Szűrő kanállal szedjük ki papírra. Egy másik fajta fánk, a csöröge Hozzávalók: 30 dkg sima liszt, 1 dkg élesztő, 5 tojássárgája, 4 kanál rum, egy késhegynyi só, 2 dkg porcukor, a kisütéshez olaj, porcukor a szóráshoz. A lisztben elmorzsoljuk az élesztőt, azután a porcukorral, a tojás sárgákkal, rummal és egy késhegynyi sóval összegyúrunk, és jól kidolgozzuk. Lisztezett gyúródeszkán késhát vastagra nyújtjuk, derelyevágóval

18

Hozzávalók: 60 dkg lapocka, egy szelet füstölt szalonna, 60 dkg finom savanyú káposzta, 2 szál sárgarépa, zeller, 6 db közepes krumpli, egy nagy fej vöröshagyma, egy csokor friss petrezselyem, pár szem fekete bors. Egy megfelelő nagyságú lábosban üvegesre pirítjuk a szalonnát, belerakjuk az apróra vágott vöröshagymát, a kockára vágott húst, jól összeforgatjuk, majd beletesszük a kissé savanyú káposztát. Felöntjük és a forrástól 30 percig főzzük. Ekkor beletesszük a felaprított répát, krumplit, zellert, fekete borsot. Utána töltünk még vizet, ha szükséges. Megkeverve megkóstoljuk, és ha kell, sózzuk és készre főzzük. A petrezselymet nagyon apróra vágjuk, és tálalás előtt keverjük a levesbe. Aki szereti, az adhat a leveshez apró kockára vágott, vajban pirított fehér kenyeret. Kívánok mindenkinek jó étvágyat, jó társaságot, kiváló vörös bort és jó egészséget.


Régi ízek Barkó Jánosné Tóta Margit elbeszélése V. rész A Nagykörűi Tájház működése során Margitka néni gyakran segédkezett abban a nyugdíjas klub tagjaival együtt, hogy az intézmény vendégei szívélyes fogadtatásban részesüljenek. Finom ételeikkel, kedves jelenlétükkel hozzájárultak a hagyományos falusi élet bemutatásához. Arra kértem Margitka nénit, hogy segítsen feleleveníteni az egykori táplálkozási szokásokat. A LAGZI KALÁCS

Rózsás lagzi-kalács A lakodalmi előkészületekben pénteken, a lakodalom előtt egy nappal sütöttük a lagzi kalácsot. Ha nagyobb lagzi volt és több kalácsot sütöttünk, akkor már hajnalban dagasztani kellett. Összesen körülbelül 5-6 l tejjel dagasztottunk és abból lett legalább 15 db lagzi kalács. Első lisztből készült a kalács, ehhez tettünk élesztőt, cukrot, tejet, sót, tojást, zsírt. Simára dagasztottuk a tésztát, akkor volt jó, amikor már kezdett hólyagosodni. Valamikor tettünk szegfűszeget is a lagzi kalácsba, ami különleges, kellemes ízt adott neki. A szegfűszeget összetörtük és a tésztába dagasztottuk. Miután jól megkelt, a tésztát késsel eldaraboltuk és jó ujjnyi vastag hurkákat sodortunk. Először két hosszabb szálat összesodortunk vagy hármat összefon-

tunk. Ezután a tepsiben négy rövidebb szálat – kettőt alul, kettőt fölül – egymáson keresztbe raktunk. Ebből a kereszt alakból kiindulva a hurkákat kettesével megsodortuk, majd a hurkák végeit egy kör alakba igazítottuk. Ehhez illesztettük a már elkészített sodratot vagy fonatot. A tésztából csináltunk rózsaforma díszeket és azt is rárakosgattuk a kalácsra. Tojással megkentük a tetejét. A jól befűtött kemencében 10-15 perc alatt megsült a kalács. Miután kivettük a kemencéből, cukros vízzel megkentük a tetejét, hogy még fényesebb legyen. Frissen fogyasztva a legfinomabb a lagzi kalács. A lakodalmas előkészületekben pénteken vágták a csirkéket, a tyúkokat is. Aki a baromfit hozta, az előkészületekben segédkezett, azokat kínálták a lagzi kaláccsal. Vagy bárki jött, azt is mindig megkínálták. A legszebb, a legdíszesebb kalács került a vőfély üvegére. A hosszúnyakú teli borosüvegre ráakasztották a lagzi kalácsot. Ezt fogta a vőfély az egyik kezében, a másikban a szalaggal vagy kendővel feldíszített botot. Így indult a lakodalmas menettel a lányos házhoz, utána mentek az esküvőre. Akik menyasszonyt lesni mentek a templom elejibe, azoknak is vittek süteményt és kalácsot, az esküvő után őket is megkínálták. A vőfély üvegéről is elosztogatták a díszes lagzi kalácsot. 14-15 éves koromra a többi házimunkával együtt megtanultuk édesanyámtól a kalácssütést is. Nagyanyám is nagyon finomakat tudott sütni. Gyerekkoromban a kalácscsinálásnál mindig ott voltunk. Segédkeztünk és ellestük a módját. Akkor nem készítettünk ennyiféle süteményt. Sűrűbben sütöttünk kalácsot, mint most, nagy ünnepkor is mindig az volt. A lagzi kalácson kívül sütöttünk hosszú- vagy kerek sodrottat,

19

kismadarat, cirkos kalácsot… Az üres kalács tetejét megszórtuk kristálycukorral vagy ritkábban mákkal. Töltött kalács volt a túrós bukta, lekváros kifli, kaprostúrós lepény.

A kalácstészta receptje: Egy liter tejjel szoktam a családomnak dagasztani, abból is van legalább négy tepsi kalács. A lisztet nem szoktam mérni, kb. 1,5 – 2 kg-ra van szükség a dagasztáshoz, hogy könnyű tésztát kapjunk. Ha gyenge vagy kemény a tészta, akkor nem lehet szépen formázni. Egy csomag 5 dkg-os élesztőt langyos tejben felfuttatok. A tésztához teszek még egy egész tojást, két és fél marék kristálycukrot, egy kevés sót, lisztet és egy kevés zsírt. Összesen kb. 20 dkg zsírt használok a dagasztáshoz. Margarint is lehet beletenni, de puhább a kalács zsírral dagasztva. Összekeverem a hozzávalókat és elkezdem dagasztani. Közben annyi lisztet teszek még hozzá, míg jónak nem találom. Dagasztás közben a maradék zsírt apránként kenem a tésztához. Ettől lesz jó foszlós a kalács. Fél óráig dagasztom, míg szép sima nem lesz. Meleg helyen 1-1,5 óráig kelesztem. Betakarom konyharuhával, télen teszek rá párnát is, hogy még jobban keljen. A gyerekeim és az unokáim legjobban szeretik a cirkos kalácsot, gyakran sütök nekik. A gázsütőben is finoman megsül a kalács, de csak nincs olyan íze, mint a kemencében sült kalácsnak. Margitka néninek köszönöm az érdekes elbeszélést és hogy a gyakorlatban is megmutatta, hogyan készül a díszes lagzi kalács. Jó egészséget és további boldog nyugdíjas éveket kívánok. Sziráki Éva


Miután jól megkelt, a tésztát késsel elvagdosom

A tésztahurka végeit kör alakba igazítom

Cirkos-kalács

Ujjnyi vastagon hurkákat sodrok

A már elkészített sodratot a széléhez igazítom

Hosszú, sodrott kalács

Két hosszabb szálat összesodrok

A tésztából rózsa-forma díszeket csinálok

Kerek, sodrott kalács

Négy rövidebb szálat, kettőt alul – kettőt felül egymáson keresztbe rakok a tepsiben. Majd a kereszt alakból kiindulva a hurkákat kettesével összesodrom

A rózsa-díszeket rárakosgatom a kalácsra

20

Barkó Jánosné Margitka néni, aki a kalácsokat készítette és Gregor Balázs bácsi, aki a Tájház kemencéjében megsütötte


A Mûvelõdési Ház programkínálata Kedves Gyerekek! Színházi előadásra várunk Benneteket!

Az igazán jó filmekbõl soha sem elég!

Filmklub szombatonként a Művelődési Házban! „Humorban nem ismerünk tréfát” sorozatunk következő filmje:

Karel Stekly: Svejk, a derék katona I. Tartalom:

Itt nálunk lehettek királykisasszonyok, vitézek, királyok, hercegek és más hősök!!! Ne feledjétek, 2010. január 23-án szombaton, délelőtt 10 órakor, a Művelődési Házban:

SZÍNHÁZ!!!!

Minden szombaton délelõtt gyereknap a Mûvelõdési Házban!!! Gyere el, játssz, kézmûveskedj, alkoss velünk! Aki minden alkalommal eljön hozzánk, azt január végén meglepetés-ajándékkal örvendeztetjük meg!

Svejk, a békés kutyakereskedő sorsába a szarajevói merénylet hoz döntő fordulatot. Ferenc Ferdinánd trónörököst a szerbek átsegítették a másvilágra. A nagy esemény Svejket is fölrázza, s lelki egyensúlyának visszanyerése okából átballag kedvenc tanyájára, a Kehely kocsmába, hogy jó habos söröcske mellett hangosan elmélkedhessen a nagy fontosságú eseményen. Minden rendes cseh polgár életében a kocsmában kezdődik a bonyodalom. Svejk is innen jut el a rendőrkapitányságra, majd az elmegyógyintézetbe, majd a hadikórházba, hogy a forgandó hadiszerencse tisztiszolgát csináljon belőle, akinek személyesen kell megynerni a Monarchia számára az I. világháborút.

2010. január 30. 18 óra

MESEMONDÓ VERSENY A MŰVELŐDÉSI HÁZ mesemondó versenyt hirdet mindazoknak az általános iskolai gyerekeknek, akik szeretik a meséket, és szeretnek mesélni. A verseny 2010. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, 14 órakor kezdődik a Művelődési Házban. Jelentkezési feltételek: Egy magyar népmese előadása közönség előtt, melynek időtartama legalább 3, legföljebb 5 perc. Jelentkezni a Művelődési Házban lehet a kiválasztott meséből készített rajzzal, aminek hátoldalán kérjük feltüntetni a jelentkező nevét, címét, telefonszámát, valamint azt, hogy hányadik osztályba jár. Jelentkezési határidő: 2010. január 19. A legjobb mesemondókat ajándékkal díjazzuk.

„SORSUNK NEM EGYÉNI, HANEM KÖZÖS VÁLLALKOZÁS. HA VALAKI NEM CSAK ÖNÉRDEKÉT KERESI, HANEM MÁSOKÉT IS, ÉLETE GYÖKERESEN MEGVÁLTOZIK.” /VÁLTOZÁSOK KÖNYVE/

Meghívó Szeretettel várjuk 2010. január 29-én, délután 5 órakor a Nagykörűi Művelődési Házba, Múlt-jelen-jövő című kiállítás-sorozatunk első kiállítására, ahol Gregor Balázs kézműves mester és Tóta Gábor fotós alkotásaiból rendezünk tárlatot. A kiállítás megnyitóján közreműködnek a Zeneiskolás és bábos gyerekek.

„EGYÜTT ÉS EGYMÁSÉRT”

címmel 1010. január hónaptól havi egy alkalommal ÉLETMÓD KLUBOT indítunk a Nagykörűi Művelődési Házban.

Összejövetelünk célja:

hogy ismét egymásra találjunk, ahogyan ezt elődeink is tették. Olyan közösség megteremtése (kortól, nemtől, foglalkozástól függetlenül), ahol kötetlenül és őszintén feltárhatjuk életünk fény- és árnyoldalát, megoszthatjuk örömeinket, megbeszélhetjük problémáinkat, szükségszerűen kiegészítve hasznos és kellemes foglalkozásokkal, színesítve rég bevált, de elfelejtett praktiku-

mokkal, ismeretekkel. A napi dolgok mellett súlyt helyezünk a nem annyira divatos, de nagyon is időszerű probléma körbejárására, az egyén és a közösség életének lényegére: SORSUNKRA.

Az Életmód klub háziasszonya: Siposné Pozderka Katalin Első találkozás: 2010. január 30. szombat, 16 órától

21


Alma Nap Brüsszelben, a nagykörűi pálinkákat is megkóstolhatták Az Észak-Alföldi Régió a tavaly decemberi sikeres Mézes Napot követően idén decemberben Alma Napot rendezett Brüsszelben. A Szász-Anhalt német tartománnyal közösen megrendezett rendezvény során szakmai szemináriumra és kiállításra került sor december 3-án. A német tartománnyal 2005-től folyamatos és sikeres együttműködést számos sikeres közös Európai Unió által finanszírozott pályázat jelzi. A Perspektíva 2007-13 projekt mellett mobilitási projekteket működtetnek közösen a régiók, és 2010. elején két újabb interregionális pályázatban osztják meg egymással tapasztalataikat a vállalkozásfejlesztés és az innováció politika területén.

utáni programozási időszakában a gyümölcs- és zöldségtermesztés nagyobb mértékű támogatására van szükség. Az Alma Nap megrendezését ezért is tartja fontosnak, kiemelve annak fontosságát, hogy mindez Szász-Anhalt és Észak-Alföld régiók közös regionális kezdeményezéseként valósult meg. Az Alma Napi delegáció tagjai a sikeres rendezvényt követően szakmai programon vettek részt. Találkoztak az Állandó Képviselet munkatársával, Stádler Judittal, aki különösen a 2011-es magyar EU elnökség kiemelkedő fontosságát hangsúlyozta. Frizon-Somogyi Orsolya, az Európai Bizottság mezőgazdasági főigazgatóságának munkatársa pedig a vidékfejlesztési politika jelenlegi programját mutatta be a csoport tagjai számára. A program zárásaként a résztvevők a belgiumi mezőgazdasági szakkiállításra és vásárra látogattak el, ahol a legkorszerűbb mezőgazdasági technológiákkal, állattenyésztési és növénytermesztési módszerekkel ismerkedhettek meg. Bulyáki József pálinkái nagy sikert arattak Brüsszelben is, hazánkban a „Pálinka Házakban” is keresik. Mindegyikbe készült egy-egy különlegesség. Budapesten, a Királyi Borház és Pincemúzeumban is helyet kaptak a nagykörűi pálinkák.

Rövid ismertető kiadványukból: Az Alma Nap rendezvény lehetőséget adott arra, hogy e sikeres együttműködést a felek a mezőgazdaság területére is kiterjesszék. Gazda László, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke a Jürgen Stadelmann mezőgazdasági és környezetvédelmi tartományi államtitkárral folytatott egyeztetését követően megnyitó beszédében három fontos együttműködési területet emelt ki a szakmai szeminárium résztvevőinek. A mezőgazdasági politika jövőjéről szóló európai vitában a régiók közös rendezvények során alakíthatnak ki egységes álláspontot, kölcsönösen mutatkozhatnak be mezőgazdasági szakmai kiállításokon, és közös agrárstratégia kialakítására is lehetőséget mutatkozik. A kiállításon résztvevő Rakamaz város almasörrel és almafonduevel, Nagykörűről Bulyáki József alma és birspálinkájával, a HAVITA TÉSZ pedig kiemelkedő minőségű almáival mutatkozott be a rendezvényre ellátogató mintegy száz résztvevőnek. Tabajdi Csaba Európai Parlamenti Képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja a kiállítás megnyitóbeszédében fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági politika 2013

„Pálinka terem A pálinka-készítés hagyománya hazánkban egészen a XIV. századig, Károly Róbert koráig nyúlik vissza. Kezdetben főként gabona és borpárlatokat készítettek, csak a XVIII. században terjedtek el a gyümölcspálinkák. A korábban „aqua vitae”-nek, azaz „élet vizének” nevezett italt a XVI. századig gyógyszerként tartották számon. Ma a pálinkanevet csak Magyarország használhatja, kizárólag a hazánkban termett és termelt nemes és vadgyümölcs, szőlőtörköly és aszú szőlőtörköly használható fel pálinka-készítésre. Pálinkának csak az a törköly- vagy gyümölcspárlat nevezhető, melyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. Pálinkatermükben bemutatják a pálinka-készítés hagyományait, módjait és történetét. Lehetőséget biztosítanak vendégeiknek az ország különböző területeiről származó pálinkák kóstolására, összehasonlítására.” Új „ruhát” kaptak a pálinkák:

22


A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA

Kiadja: Községi Önkormányzat, Nagykörű Felelős kiadó: Dr. Veres Nándor polgármester Szerkeszti: A szekesztő bizottság Szerkesztő: V. Kálmán András Munkatársak: Túró Noémi, Tóta Gábor, Tördelés: Sári Krisztián szerkesztőség címe: 5065 Nagykörű, Május 1 út 1. Tel.: 06/30/405-9751 e-mail: [email protected]

Január...

NAGYKÖRŰ. Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet. Tartalom Január A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA. ÁRA: 290 Ft

Recommend Documents