Búcsú NAGYKÖRŰ. Tartalom Alternatív munkaerő-piac Virágoskút Polgárőrség Dohánykertészek Július. ÁRA: 290 Ft A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA

NAGYKÖRŰ

ÁRA: 290 Ft

A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA

2009. Július

Búcsú Nagykörű Galéria Komótos étkezés Nyugdíjasaink Búcsú

Tartalom

Alternatív munkaerő-piac Virágoskút Polgárőrség Dohánykertészek

Önkormányzati hírek Kulturális különbségek Jeles napok Cseresznyefesztivál

NAGYKÖRŰ 2009. JÚLIUS

Nagykörű Galéria Száz József alig egy éve lakója a falunak, de már láthattuk képeit a Művelődési Házban. Tehetségesen rajzoló fiatalként formatervezőnek készült, de közgazdász lett, végül nagykövetként vonult nyugdíjba. A rajzolást sohasem hagyta abba, bár igazi alkotó munkára csak az utóbbi évtizedben nyílt lehetősége. Művészetével egyre inkább az ember felé fordul. Művei avatott ismerője, Angyal Mária műkritikus szerint festészete: „a tárgyszerűség és a fantáziavilág talányos együttese, a megnyugvás és az ideges vibrálás, az idill és hajszoltság szintézise.”

Felavatták a Nagykörű Galériát és a Nemez Galériát (július 10.), amely a Rákóczi út 29. szám alatt található. Nagykörű Község Önkormányzata köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a Nagykörű Galéria és az állandó kiállítás létrejöttében közreműködtek. Két helybéli művész: Pethő Rózsa nemezkészítő állandó és Szász József festőművész kiállítását dr. Veres Nándor polgármester nyitotta meg, aki elmondta, hogy a falunak fontos a kultúra. A két művész köszönetét fejezte ki a lehetőségért. Lőrinczné Szilágyi Erzsébet Judit, népdalcsokrot adott elő. A nemez ősi eredetű textil, amelyet hagyományosan birkagyapjúból, víz segítségével gyúrással készítenek. A keleti nemezművészet újrafelfedezése az 1960-as, 70-es években történt, amikor néprajzkutatók indultak a világ minden tájáról Közép-Ázsiába és Törökországba, hogy megfigyeljék és feljegyezzék ennek a sok évezredes múltra visszatekintő textilnek az előállítását, a díszítési eljárásokat, a körülötte kialakult szokásokat, hiedelmeket. Ma már a hagyományos szőnyegek, csizmák, kesztyűk, kalapok mellett babák, légiesen könnyed ruhák és művészi installációk is készülnek belőle. Tótáné Pethő Rózsa „Aranykoszorús Mester” állandó kiállításából sugárzik a derű amire oly nagy szükségünk van. „Rózsa egy igazi reneszánsz ember, aki nagyon sokféle kézművességgel foglalkozik és ez meg is látszik a babáin.” – mondta róla dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató, muzeológus.


Az Önkormányzat hírei Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testülete június 24-én este ülést tartott, amelyen először dr. Veres Nándor polgármester számolt be a két testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményiről. Elmondta, hogy pályáztak a Polgárőrség felszerelésére, a közhasznú munkások foglalkoztatásához szükséges eszközök beszerzésére, a sportpálya felújítására, bővítésére, egy traktort is vásárolnának, valamint a belterületi utak állapotát is javítani szeretnék. 500 db komposztáló ládát is készítenek majd, ha sikeres lesz a pályázat. A kikötőre újabb tervet kell készíttetni, a Látogatóközpont a közbeszerzési eljárásnál tart, a TÁMOP-os (Nagykörűért Alapítvány) program keretein belül a traktorosok és kályhások már levizsgáztak, de a hidegburkolók (Tiszabura) is. „Akikkel elégedetlen voltam és vagyok, az a négy kályhás, de összességében sikeres a program, hiszen a halászoknál és a kertészeknél igen színvonalas oktatás folyik, amit a tanulók is komolyan vesznek.” Szólt még a „Kampány a fenntartható fejlődésért Nagykörűben” c. pályázatról is, hiszen annak egyik rendezvénye volt az „Első nagykörűi Cseresznyevásár”, ami összességében jól sikerült, de a gyermekbetegségek itt is előkerültek. Gondok voltak a parkolással, a szolgáltatásokkal (Tájház), de a termelők érdeklődése is szerény volt, ennek ellenére érdemes ezzel foglalkozni, hiszen kinőheti magát egy nagy rendezvénnyé. Sokan panaszkodnak a gyógyszertár nyitva tartására és az orvosra is, mindkét kérdésben eljár majd az önkormányzat. A nagykörűi Petrovay iskola a „Kulturális különbségek Európában” c. nemzetközi projekt keretében vendégül látta a Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából és Törökországból érkező néptánccsoportokat, összesen 67 vendég érkezett a faluba. A gyerekeket családoknál helyezték el, ahol megtapasztalhatták a magyaros vendéglátást. Egy jól sikerült nemzetközi rendezvény volt a faluban, de bizonyos emberek hozzáállásával (Művelődési Ház, Tájház) gond volt, ami nem vet jó fényt ránk. A kistérségi társulási tanácsban végzett tevékenységről is szólt a polgármester, majd a nevelési, oktatási intézmények helyzetéről Sági István főigazgató számolt be. Az iskola költségvetésének időarányos helyzetéről is beszéltek. Nagykörűnek még 3. 2 millió forinttal kell kiegészíteni az iskola költségvetését, ezt a képviselők elfogadták. A közoktatási intézményi társulás működésének problémái is előkerültek, az lenne a legjobb megoldás, ha az iskola ön-

állóan gazdálkodhatna. Erre január elsejénél hamarább nem kerülhet sor, addig a gesztorság – szeptember 1. - Kőtelekről Nagykörűbe kerülne. Ezt a testület megszavazta, de erre még Kőteleknek is rá kell bólintania, majd együttes ülés keretében dönthetnek a testületek a módosításokról. Javaslatot fogadtak el az Év pedagógusa cím elnyerésére és az Év embere díj odaítélésére. Az ivóvízminőség-javító önkormányzati társulás és az önkormányzat közötti megállapodást is elfogadták a képviselők, majd ingatlanügyekről és a bérlakások bérlőinek kijelöléséről döntöttek. Bulyáki József elmondta, több mint egy éve foglalkozik azzal, hogy a nagykörűi cseresznyepálinkát földrajzi eredet megjelöléssel lássák el. Az országban jelenleg hét ilyen pálinka van, a körűi lenne a nyolcadik. Ebben segít majd az önkormányzat. Aki részletesebben szeretne tájékozódni a testületi ülésről az a körjegyzőségen, és a könyvtárban megteheti. VKA

EU Élelmiszersegély 2009. Önkormányzatunk ez évben is jogot nyert a Gyermekétkeztetési Alapítvány “EU Élelmiszersegély 2009” elnevezésű pályázatán az élelmiszer segélyek Nagykörűben történő szétosztására. Az élelmiszersegélyt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az EU Élelmiszersegély program céljára kijelölt intervenciós készletek, illetve költségvetési keret felhasználásával biztosította. Az adományként átadott 5176 kg, 1,5 millió forint értékű élelmiszer (liszt, zsemlemorzsa, müzli, vitaminozott liszt, csőtészta, porcukor, kristálycukor) az MVH közreműködésével és utasításai szerint a Gyermekélelmezési Alapítvány és az Önkormányzat útján jutott el a rászorulókhoz. 2009 július 8-án 450 helyi lakos részesült adományban, egy erre létrehozott bizottság döntése alapján. Az EU Élelmiszersegély programot az Európai Unió finanszírozza. Dr. Varga Zoltán körjegyző


„Alternatív munkaerő-piaci program a Közép-Tisza mentén” Terített asztal, rajta mangalica kolbász, szalonna, sajt, paprika, paradicsom, uborka, lila hagyma, kenyér. Mellé tea, vagy kávé, alma lé és ásványvíz. Minden adott egy késői reggelihez, vagy tízóraihoz. A Nagykörűért Alapítvány – július elsején, a művelődési Házban – a TÁMOP-1.4.1-07/1-2008-0018 számú projekt első sajtóreggelijét tartotta, ahol dr. Veres Nándor, a kuratórium elnöke szólt a családias hangulatú eszmecserén a programról. A Tisza menti települések jelentős része elöregedő, elszegényedő falu. Egyre többen vannak olyanok, akik csak a munkaerejüket tudják eladni. Nekik kívánunk ezzel a programmal esélyt teremteni ahhoz, hogy szakmát tanuljanak, boldogulni tudjanak az életben. A program indítása előtt felmértük, hogy milyen szakmákban képezzünk embereket, így 37–en kezdték meg tanulmányaikat: Tiszaburán 9 hidegburkoló, Nagykörűben 16 növénytermesztő, 4 cserépkályha- és kandallóépítő, 3 halász, és 5 traktoros. A növénytermesztőkön és halászokon kívül már mindannyian levizsgáztak – sikeresen – ők ősszel mutathatják meg, hogy mit tanultak. Sajnos nem sikerült elindítani a képzést: biokertész, méhész, tetőfedő, fatermék-gyártó, valamint csuhé és gyékény termékkészítő szakon, mert nem találtunk olyan oktatási intézményt, akik elvállalták volna ezek tanítását. A hallgatóknak nem kellett utaznia, hiszen az oktatás helyben történt, ill. történik. A projekt 2008. augusztus elsején kezdődött, a toborzás után közbeszerzési eljárás indult, két képző intézmény: a Kecskeméti Regionális Képző Központ és

Bevontak száma (fő)

35

A lemorzsolódástól tartva 2 fővel több célcsoporttag került bevonásra

37

Munkaügyi státusz: - álláskereső/inaktív (fő)

35

37

Iskolai végzettség (fő) - Alacsony iskolai végzettség

19

- Elavult, nem piacképes szakképzettség

18

1 fő érettségizett

Célcsoport összetétele (fő) Nő

22

13

- Magukat cigány/roma származásúnak vallók

22

24

- 45 év feletti emberek - Fiatal álláskereső/inaktív (16-25 év között) - Tartós munkanélküli (180 napon túli) - Megváltozott munkaképességű/ Fogyatékos emberek száma

5 22

6

32 1

Tanulók szakmánként

Hidegburkoló – Tiszabura:

9 fő

Gyümölcstermesztő:

16 fő

Kemenceépítő:

4 fő

Halász:

3 fő

Traktorvezető:

5 fő

Összesen:

37 fő

NAGYKÖRŰ 2009. JÚLIUS a Sztáv Felnőttképzési Zrt. Munkatársai jártak Nagykörűbe és Tiszaburára. Szociális munkás, képzési mentor is segítette a tanulók munkáját, akik havonta 35.000.- Ft-ot kaptak a képzés ideje alatt. Fél éven keresztül továbbfoglalkoztatjuk a képzésben résztvevők több mint felét, így némi gyakorlatra is szert tehetnek, ami azt jelenti, hogy tovább nő az esélyük a munkaerőpiacon. Július elsejétől két roma származású hidegburkoló, egy pályakezdő kályhás dolgozik. A hónap közepétől három traktoros és szeptembertől 13 gyümölcstermesztő és halász tevékenykedik majd. A program költsége 66.9 millió forint, amit teljes egészében az európai uniós pályázatból fedez az alapítvány.


„Kampány a fenntartható fejlődésért Nagykörűben” - címmel pályázatot nyert a Nagykörűért Alapítvány. A „Környezet és Energia Operatív Program” (KEOP) támogatásban részesítette. • környezetkímélők (mert előállításuk során vigyáztak a környezetre, és nem károsították a természeti értékeket, a vizet, a levegőt, a talajt és a bioszféra egyéb alkotóelemeit),

A környezetszennyezés, az éghajlatváltozás életünket, mindennapjainkat alapjaiban változtatja meg. Átalakítja gazdálkodásunkat, fogyasztásunkat és általános szokásainkat. A változás gyors, alkalmazkodnunk és fel kell készülnünk rá. A program alapkérdése és célja, hogy hogyan lehet helyi szinten a közösség szükségleteit, helyi erőforrásokból kielégíteni, közben e folyamat környezeti pozitívumait is felismerni. A kampány célja, hogy népszerűsítse a helyi lakosok körében a helyi termékek vásárlását, mert ezzel a mellett, hogy megerősödnek a helyi közösségek és a helyi gazdaság, a környezeti terhelést is csökkenteni tudjuk, hiszen 50 kilométeren belül megtermelt, gazdát cserélt és elfogyasztott árúról beszélünk. A pályázat szemléletformáló, a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző céllal íródott.

• hagyományőrzők (mert nagyrészt helyi népi ételekre épülnek), • méltányos módon készülnek (mert a termelőt tisztességesen megfizetik, és nem zsákmányolják ki; a helyi különlegességek elfogyasztása a helyi kisvendéglőben történik, amikor is az ételek a helyi kistermelők friss áruiból készülnek). Az Olaszországból indult Slow Food mozgalom a komótos étkezést, az elfeledett ízeket, az étkezés hagyományait szeretné újra divatossá tenni, megmenteni a rohanó modern világban. Carlo Petrini a nyolcvanas években, Olaszországban indította útjára ezt a mozgalmat, miután feldühödött azon, hogy a McDonald´s éttermet nyitott Róma egyik legromantikusabb helyén, a Spanyol lépcső mellett. A neves szociológus, aki azonban inkább gasztronómiai cikkeivel vált ismertté, élére állt a mozgalomnak. Szerinte vissza kell térni a hagyományokhoz, a lassan, műgonddal készített ételek és az időigényes étkezés gyakorlatához. Elképzelése kultúra, sőt filozófia a javából. Maga Petrini ekképpen fogalmazta meg ars poeticáját: „Nemzetközi mozgalomra van szükségünk a mikrobák megvédéséhez, hiszen azokból készül a prosciutto, a szalámi és a sajt.”

Még májusban egyik este a Tájházban a „Faluműhely” vendége volt dr. Erdős Zoltán - vegyészmérnök - a komótos étkezés (Slow Food) mozgalom magyarországi koordinátora. - Rokoni szálak fűznek Nagykörűhöz, ismerem a falut, de azon csodálkozom, hogy a körei cseresznyét - amely méltán híres - miért nem hirdetik jobban, hiszen az emberek így szívesebben megvásárolnák. Az összefogás nagyon fontos dolog és úgy látom, hogy itt ez hiányzik, pedig ha lenne, már jóval előrébb tartanának, e rövid kitérő után a témáról szeretnék beszélni. A Slow Food (Lassú étek) mozgalom a gyorsétel egyértelmű alternatívája. Azokat a civil szervezeteket és magánszemélyeket egyesíti, akik jó minőségű, környezetkímélő, hagyomány¬őrző és méltányos módon készülő élelmiszert állítanak elő, illetve ezt a folyamatot támogatják. A résztvevők között vannak gazdálkodók, szakácsok, kutatók és magánemberek. A mozgalom olyan élelmiszerek mellett áll ki, amelyek:

Alappillérek: kultúra és filozófia • Fedezzük fel újra a helyi konyhák elfelejtett ízeit, aromáit, és hangulatos kis éttermekben, jó borok kíséretében adjuk át magunkat a materiális világ gyönyöreinek. • Tartsuk fenn a biodiverzitást (azaz a fajok, fajták sokféleségét) a hagyományos növény-, illetve fűszerfajták gondozásával; valamint a régi művelési módok felidézésével.

• jó minőségűek (mert vegyszerektől, adalékanyagoktól mentesek, egészségre nem károsak),

• Őrizzük meg a hagyományos technológiákat: a sajtkészítés és a sonkapácolás titkait stb. élelmiszer-bemutatók-

NAGYKÖRŰ 2009. JÚLIUS kal és gasztronómiai programokkal; éttermek, tavernák tradicionális berendezésével, régi receptek népszerűsítésével. Sőt: a népzenei hagyományok ápolásával is.

A programot fenntartó alap ezután támogatást ad a termék további termeléséhez, megismertetéséhez, kiadványokhoz. Világszerte 30 ország 65 terméke található meg a listán, Magyarországról a lekvár mellett a mangalicakolbász kapott eddig védettséget. Szakmámból kifolyólag - az élelmiszeriparban dolgozom mérnökként - tisztában vagyok a tömeggyártás velejáróival, az adalékokkal, a technológiákkal. Sok az ember a Földön, szükség van a tömegtermelésre, ami együtt jár ezek használatával. A világgazdaság kényszerítette rá az élelmiszeripart, hogy egyre olcsóbban termeljen, de a termelés csak úgy lehet olcsó, ha minél több nemes alapanyagot hagyunk ki az élelmiszerből. A túlfüstölt hús sem éppen egészséges, de az évszázadok során ehhez alkalmazkodott már a szervezetünk, megszoktuk. Ezzel szemben viszont a vegyszerezés, az adalékok nagymértékű használata ma még egyáltalán nem lehet látni, hova vezet. Egyes becslések szerint a Föld lakosságának akár 70%-a is allergiássá válhat. A többi 30% szerencsés kivétel, egyszerűen „alkalmatlan” az allergiára, de a többség nem ilyen szerencsés. A “Slow food” nevéből adódóan is nyílt hadüzenet a “fast food”-nak, a gyors étkezésnek. Ennek ellenére úgy tűnik, a mozgalom nem harcol, hanem alternatívát kínál. Valóban alternatívát kínálunk és nem kizárólagosságot hirdetünk, hanem egyfajta tudatosságot. A széles tömegeket szeretnénk józanabb irányba terelni. Nem azt mondjuk, hogy kizárólag házilag készített bioételt fogyasszunk és tagadjunk meg minden E-számot, hanem azt, hogy ésszel vásároljunk. Próbáljuk ki mi a jó testünknek és mi nem. Nem lehet kikerülni az adalékokkal teli joghurtot, de oda lehet figyelni arra, hogy hetente mondjuk kimenjünk a piacra friss élelmiszerért, vagy hétvégén együtt főzőcskézzünk. Vallom, hogy a fogyasztót saját tudatával kell megvédeni, nem törvényekkel, razziákkal. Ha a fogyasztó elegendő információval rendelkezne, okosan és ésszerűen tudna vásárolni. Ez az iskola, a bölcsöde, a családok feladata lenne, füzeteket kellene erről kiadni, de sajnos jelenleg ez a kérdés háttérbe szorul. A fogyasztóvédelem nem ezzel foglalkozik, az egészségügynek nincs rá pénze, kapacitása. Petrini úgy tartja, hogy az evés: mezőgazdaság-politika. „Ha olyan élelmiszert választasz, amelyet környezetbarát módon, a helyi hagyományok szerint állítottak elő, azzal a fenntartható mezőgazdaságot és a fajok megmaradását támogatod.” Vagyis a Slow Food, ez a fajta ökogasztronómiai egyesülés nem hajbókos alternatívok gyülekezete, hanem komoly érdekérvényesítő mozgalom abban a világban, ahol a globalizmus – maximális profitja érdekében – minden területen egyöntetűvé igyekszik tenni az élelmünket és gondolkodásunkat. vaka

Az első szerveződés, a Libera e Benemerita Associazione degli Amici del Barolo (kis magyarázattal magyar fordításban: a piemontei Barolo helység s az itteni, azonos nevű borfajta Baráti Körének Szabad és Méltó Társasága) 1986ban alakult a Slow Food filozófia hirdetésére. A Slow Food mozgalomnak vására is van: Flavour Fair (Ízek Vására), amely a hagyományos, minőségi, környezetbarát módon előállított élelmiszereket népszerűsíti. Kicsit hasonlít ez a biodiverzitás megőrzéséért indított harcra. Felismerték, hogy ha kihal egy íz, egy termék, azt gyárilag nem lehet pótolni, ezért itt az idő a cselekvésre, most vagy soha! A cél újra felfedezni az ízlelést, az ízeket, komótosan étkezni, hiszen az evés egy ősi rituálé. Az ola-

szok felismerték azt, hogy ki vannak téve a globális gazdaságban az elsodródásnak, egyedül kicsik a túléléshez. Ezért összefogást hirdettek és mára sikerült 100 országot maguk mellé bevonni. Egységes elvek, egységes érvek mentén szerveződik a mozgalom, ugyanazt a gondolatot próbálja minden lehetséges fórumon terjeszteni. Magyarországon jelenleg 6 csoport működik és 2-3 van épp alakulóban. Helyi csoportot 5 fő alakíthat. A mi budapesti csoportunk neve „Régi Jó Ízek Barátai”, rajtunk kívül elég aktív például a baranyai, a kunpusztai és a szatmári csoport is. A nemzetközi Slow Food mozgalomnak több mint 100.000 tagja van, és több százezer az érdeklődők száma, akik ugyan nem regisztrált tagok, de érdeklődnek a slow food iránt. Japánban, az Egyesült Államokban, Németországban nagyon sok csoport létezik. Hadd említsem meg egyik magyar sikerünket. Bemutatót tartottam a Slow Food olaszországi irodájában a penyigei szatmári szilvalekvárról. Vetítettem képeket a termesztésről, a skanzenről, a környékről. A lekvárnak és a bemutatónak olyan sikere volt, hogy a lekvárt felvették a Prezídium programba, amelynek célja a kihalóban lévő ízek megmentése.


VIRÁGOSKÚT - Rózsa Péter gazdasága Ízes beszéd hangja szállt és a bográcsokban főtt étel enyhén füstös, de nagyon kellemes illata terjengett Rózsa Péter biogazda tanyáján ahová a „Tájbejárás” során érkeztünk. A helyszín: Balmazújváros-Virágoskút. Kertészeti szakközépiskolában végeztem –kezdte - az érettségi után egy évvel, tizenkilenc évesen, 1981 decemberében saját utamra léptem. Nem volt bejegyzett munkahelyem, ezért az akkori szabályok szerint közveszélyes munkakerülőnek számítottam. Ugyanis egyéni gazda csak az lehetett, akinek földje volt, földet meg nem lehetett venni, csak a téesznek volt szabad. A téesz gyümölcsfái közötti földön kertészkedtem, azt megengedték, meg szaktaná-

csokat adtam. Ha valahol a környéken megbetegedtek a gyümölcsfák, engem hívtak, hogy mondjam meg, mi a baj, hogyan lehetne meggyógyítani. 1983ban béreltem valamicske területet a Hortobágy mellett, Rókaháton, olyan földet, ami senkinek sem kellett, ahol - ahogy mifelénk mondják - az ollós bogár is éhen döglik. Dinnyét meg káposztát termeltem rajta. Így utólag visszanézve már szép emlék, de nagyon keserves volt. Voltam én őstermelő, egyéni gazdálkodó, jelenleg, mint Kft. működünk. Itt reggeltől estig dolgozni kell – mondta a szandálos. „mezítlá-

bas” gazda, aki sötét nadrágot, bő ujjú fehér inget, hozzá fekete mellényt és a fején fekete kalapot viselt. Természetesen nála volt állandó társa, a bicskája is, mert nem is ember az olyan – szólt a bajusza alól – akinél nincs kés. Hogy eszik az ilyen? – hogy vág kenyeret, szalonnát, vagy kolbászt?

Virágoskút márkanév alatt egészséges és ízletes bio ételeket és italokat kínálnak a tartósítószerekkel, színezékekkel, permetezéssel és génmódosítással tönkretett termékek helyett. A Balmazújváros melletti Virágoskúton 25 hektár területünk van – mondta ebből 6 hektár fóliás zöldség és fűszernövény, 5 hektár erdő, 3 hektár gyep, a többi területen szántóföldi növényeket, takarmányt (kukoricát, tönkölybúzát, zabot, lucernát, sütőtököt, babot, csicsókát) termelünk biodinamikus módszerekkel. Itt van a kertészet és a feldolgozók, hús és sajtüzem, valamint a zöldség-gyümölcs feldolgozás is. A gazdaság másik része Hortobágy-Vókonya pusztán található, melyből 1.3 ha a sajátunk és 500 hektárat „bitorolunk” különböző jogcímek alapján, itt közvetlen a folyó partja mellett tenyésztjük és tartjuk elsősorban őshonos magyar állatainkat. Magyar szürke marha, racka fekete és fehér színváltozatban, szőke mangalica konda, szamár ménes, kopasznyakú tyúkok, fodros tollú ludak, gyöngytyúkok, pulykák, komondorok, terelő kutyák mind megtalálhatók a festői környezetben. Kedvükre turkálva, kapirgálva szedik össze azokat az ásványi anyagokat, csigákat, rovarokat, amitől a belőlük készített ételek zamatosak, e tájra jellemző tradicionális ízűek, vitaminban és ásványi

anyagokban gazdagok, egészségesek. Még van 60 ha szántónk is, amit az állatok takarmányozása miatt vettünk az utóbbi egy évben. A Vókonyán keletkező trágyát biodinamikus preparátumokkal beoltjuk, az így keletkezett kiváló komposzttal trágyázzuk a kertészeti kultúrákat. A fóliák téli fűtését fatüzelésű kazánokkal oldjuk meg, a fahamut kiszórjuk a földekre, káliumpótlásra. A gazdaságban nem vegyszerekkel és szintetikus anyagokkal, hanem hasznos segítőkkel: katicabogarakkal, fürkészdarazsakkal, ragadozó poloskákkal, gombákkal, szexferomon csapdákkal, ragacsos lapokkal, vektorhálóval és sok más bio trükkel védekezünk, amelyek mind arra irányulnak, hogy ne kelljen rovarölő szereket alkalmazni.

Hogyan boldoguljunk, hogy megtartsuk magyarságunkat, illetve, lesz-e elegendő ételünk és lesz-e mit innunk? Elöljáróban leszögezte - a mai ételt a kutya sem enné meg, mert az állat tudja, mi a jó. Egy németországi tanulmányra hivatkozva, elmondta: az élelmiszerek 90 százaléka nem kapcsolódik a mezőgazdasághoz. A technika óriási fejlődésen ment keresztül, és aki nem tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez,


az kiesik a rendszerből. Nem az a cél, hogy minél képzettebb, rátermettebb nemzedék nőjön fel, hanem kellően le kell butítani az embereket, hogy ne tudják, mit esznek. Minden egy kaptafára készül: először volt a cola, majd a rostos lé, ma pedig az ásványvíz. Amíg a hipermarketek polcain 0,1 százalékos narancslé kapható, addig a gazdaságában 50 százalékos gyümölcslevet állítunk elő. Meggyőződésem, hogy minőséget csak kis tételben lehet előállítani.

A kilenc éve biogazdálkodást folytató gazda 200 féle terméket állít elő. A zöldség és gyümölcstermesztésre ráépül az állattenyésztés, ugyanis a talaj tápanyag-utánpótlását a szerves trágya biztosítja a műtrágya helyett. Az őshonos állatok – szürke marha, mangalica – tartásával kezdetben hobbiból foglalkozott, később azonban megalakította a mangalica szövetkezetet, amiből az óta kilépett. Elképesztő előírásokat követelnek meg a hatóságok az állattartóktól – majd hozzátette - a madárinfluenzát nem a hattyúk hozták be Kínából, hanem a nyugati nagytőke tette tönkre az utolsó sikeres ágazatunkat, a baromfitenyésztést. “Ha nem vigyázunk, az emberi influenza is a nagytőke – a gyógyszergyártó cégek – megrendelésére terjed majd”. Akkora csalások vannak az élelmiszeriparban, hogy ha elmondanám, talán nem is hinnék el. Már mondtam, hogy az élelmiszerek kilencven száza-

lékának nincs kapcsolata a mezőgazdasággal. Jó példa a tej, nézze meg, hogy a többsége meg sem alszik. Egy holland orvos mondta, hogy nem az a meglepő, hogy ennyi a rákos beteg, hanem az a csoda, hogy nem mindenki rákos, amennyi mocskot megetetnek az emberrel. Ebben van valami, én ezt elfogadom. Egy mai gyerek, aki tömi magába a csipszeket, üdítőket meg minden fenét, nem is tudja, mit eszik, aztán olvasom, hogy öregkori betegségeket elkapják fiatalon. A multik csak úgy tudnak ilyen haszonnal dolgozni, ha a szemetet adják el drágán.

Ő ezt az utat járja, ami nem könnyű, hiszen a megtermelt árut el is kell adni, ám a piacokat is a multik uralják.

Ijesztő példákkal szolgált a töltelékárukat illetően is. A virsliben pl. – a párizsihoz hasonlóan – tíz százalék hús van, a többi adalékanyag, víz, szója. Nem sokkal jobb a helyzet a füstölt csülök esetében sem. Az ízig-vérig gazdálkodó, lesújtóan nyilatkozott a tejként forgalomba hozott termékről.

geként a biogazdálkodást jelölte meg a szakember. “Tüntetgethetünk, de ez egyre oka fogyottá válik” - vélekedett. Akkor tudunk fennmaradni – hangsúlyozta – ha a megtermelt árut feldolgozzuk, és magunk adjuk el. Ebben az esetben – galád módon - a haszon is a termelőnél marad – tette hozzá. Ezekre létesítettünk piacokat, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán és Budapesten is. Egy gazda ötféle dologtól függ, mindegy, hogy állatot tart, kertészkedik, vagy búzát termel. Fontos, hogy jó fajtája legyen; öntözni tudjon; jó növény, vagy állatvédelem; az agrotechnika, tenyésztési technológia alkalmazása; és az ötödik a piac. Ha nem foglalkoznak a piaccal, akkor az előző négy se ér semmit. Fenntartható gazdálkodás van, fenntartható fejlődés nincs. Vagy talán fejlődtünk valamit az elmúlt ezer évben? Cégünk jelszava: “frisset, jót és egészségeset” azt fejezi ki, hogy nem kell mindenáron feldolgozni az élelmiszereket. Azok a maguk valóságában, ahogy évszázadok alatt kialakult a fogyasztásuk -tartósítószerek nélkül, nem hetekig az üzletek polcain állva a Biokontroll Hungária ellenőrzése és tanúsítása mellett kerüljenek az asztalukra. VKA

A tej legértékesebb alkotórészeit – a fehérjét és a zsírt – vonják ki homogenizálással, s állományjavítóval pótolják. Pedig a tej egyik legfontosabb táplálékunk – szögezte le, hozzátéve, hogy ma a nők 50 százaléka csontritkulásban szenved, ami éppen arra vezethető vissza, hogy nem iszunk elégendő – igazi! - tejet. Mindennapi kenyerünkről pedig azt állította, hogy 20 dkg lisztből képesek manapság egykilós kenyeret sütni a pékségek!

Jövőbeni kilátásainkat latolgatva, Rózsa Péter három lehetséges utat vázolt fel. Az egyik: lelakjuk a Földet, s elfogy az utolsó élettér is számunkra, s mehetünk egy újabb bolygóra. A másik eshetőség: háborúk, természeti katasztrófák semmisítik meg a Földet. A harmadik, egyetlen járható út pedig a fenntarthatóságra való törekvés.

Ki kell vonni magunkat a globalizáció uralma alól - aminek egyik lehetősé-


CULTURAL DIVERSITY ON THE SCENE OF EUROPA Kulturális Különbségek Európában Comenius Project

Ezt a projectet 2008 augusztusában kezdtük el öt ország közreműködésével: Szlovákia, Románia, Lengyelország, Törökország és Magyarország. Első lépésként minden iskola tájékoztatta a saját diákjait és kollégáit ennek a projectnek a céljáról és az elvégzendő tevékenységekről. Szeptemberben már a partnerek kapcsolattartói e-maileket váltottak egymás között és megosztották egymással a különböző iskolák diákjainak email címeit is. A diákok is elkezdtek levelezni. Októberben minden iskola elkészítette a saját rövid prezentációját, melyben bemutatta a saját országát, települését, iskoláját, hangszereit és népviseletét. 2008. november 18-19 első személyes találkozó Szlovákiában, Dolny Kubinban, abból a célból jött létre. hogy bemutassuk egymásnak a korábban elkészített prezentációnkat és megbeszéljük egymással a következő két év feladatait, felelőseit, várható eredményeit és időpontjait. Megismerhettük köze-

lebbről a szlovák iskolát és Orava várát. A szlovák partner már ekkorra elkészítette a találkozók értékelő ívét, melyet ki is töltöttünk. A szlovák találkozó kiváló minősítést kapott. Minden iskola kiállítást rendezett a saját népviseleteiből és hangszerekről gyerekek által készített rajzokból. A lengyel partner elkészítette a közös honlapot és a közös powerpoint bemutatót. A román partner elkészített egy füzetet az országok legendáiból, hangszereiből, népviseleteiből és más

fontos az országokat érintő információkból. A magyar partner megteremtette a találkozókról való élő közvetítés lehetőségét. 2009. március 23-27-ig került sor a román találkozóra Blajban. Itt megismerhettük Blajt, Sibiu városát, az iskolát, a diákokat, megtanították a román tánc néhány lépését, kézműves foglalkozásokon vehettek részt a gyerekek és szakmai tanácskozásokon a felnőttek. A második nap egy közös bemutatót

10

rendeztek ahol minden ország bemutathatta a saját táncát, népviseletét, dalait és hangszereit. Minden partner értékelte a találkozót és jó minősítést kapott. 2009. június 14-17-ig került sor a magyar találkozóra Nagykörűben. A partnerek megismerkedhettek Egerrel, Nagykörűvel, Szolnokkal, az iskolánkkal, lovas kocsikázáson, lovagláson, íjászaton, kézműves foglalkozásokon, sétahajózáson vehettek részt. A török és a lengyel partner meglátogatta Budapestet is. Megkóstolhatták a magyar konyha és az Alföld jellegzetes ételeit. A második este megrendeztük a második közös bemutatót, megtanítottuk a csárdás néhány lépését. Több este is táncházat rendeztünk, tanítottuk a csárdást és felidéztük a román táncot is. A találkozó értékelése folyamatban van. Az év folyamán folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a partnerekkel és új barátokra tehettünk szert. Várakozással nézünk elébe a következő esztendőnek. Sági István


Nemzeti Néptánc találkozó 2009. június 14-17.

A Kulturális Különbségek Európában c. programot Európai Uniós támogatással valósítjuk meg, amelynek célja, hogy megismerjük a résztvevő országok népi kultúráját. A megvalósítás formája, hogy minden országban találkozókat szervezünk: 2009. márciusában Romániában, Balázsfalván 2009. júniusában Magyarországon, Nagykörűben 2009. októberében Szlovákiában, Dolny Kubinban 2010. márciusában Törökországban, Isztambulban 2010. júniusában Lengyelországban, Staszowban. Mint látható a névsorból a partnereink városi iskolák, egyetlen kis falu révén nagy izgalommal készültünk a magyarországi találkozóra. Elhatároztuk, hogy igazi példát adunk a magyaros vendégszeretetből és kihasználjuk a természet közelségét. Programjainkat úgy állítottuk össze, hogy megismerjék a Tiszai táj szépségét és Nagykörű értékeit. Vasárnap állófogadással vártuk a 67 vendéget és elhelyeztük őket a vendégfogadó családoknál. Hétfőn buszos kirándulás keretében meglátogattuk az Egri várat, a Bazilikát, Dobó teret és a Minaretet. A keddi nap iskolánk bemutatásával kezdődött, majd a Tájházban kalácssütés, kézműves foglalkozás, lovas kocsikázás várta a vendégeket. Délután az ártéri sportpályán lovas íjász bemutatót láthattak. A nap csúcspontja az esti gálaműsor volt, ahol minden csoport kb. 20 percben mutatkozott be. Megcsodálhattuk a szebbnél szebb népviseleteket és láthattuk a különbségeket és egyediségeket a népek táncaiban. A török, lengyel, román és szlovák

csoport után a mieink 3 műsorszámmal mutatkoztak be népi zenekar kíséretében. A kicsiktől a nagylányainkig mindannyian kitettek magukért. A gálaestet színesítették meghívott vendégek, a fegyverneki citerás lányok és a Pátria Művészeti Iskola felnőtt táncosai. A bemutatkozók után jó hangulatú táncház következett, ahol a magyar csárdás alaplépéseit tanítottuk meg vendégeinknek. Szerdán kirándultunk Szolnokra és megnéztük a Damjanich Múzeum néprajzi kiállítását. Ezt követően hangulatos sétahajózáson vettünk részt. Délután a Művelődési Házban még egyszer eltáncolhatták a vendégeink a csár-

dást, ahol Tóth Pál Zoltán tekerőlantos húzta a talpalávalót. A táncházat a búcsúzás követte, megköszöntük a résztvevők munkáját és mindenkinek emléklapot és nagykörűi ajándékcsomagot adtunk át. Két delegáció meghosszabbította magyarországi tartózkodását, a lengyel csoport csütörtökön, a török csoport pedig csak pénteken indult haza. Részükre a csütörtöki napra egy budapesti városnézést szerveztünk. A rövid négy nap sok élményt adott nemcsak nekünk, hanem reményeink szerint vendégeinknek is. Elmondásuk szerint szívükbe zárták a kis falunkat és az itt élő embereket. Remélhetőleg hosszútávra szóló kapcsolatos is születtek itt. Ezúton köszönöm a vendéglátó családoknak és mindazoknak a munkáját, akik hozzájárultak rendezvényünk sikeréhez! Nagyné Baráth Ágnes

11


N yugdíjas Klub Hírei Vége lett a nyári szabadságunknak, hisz minden szorgos kézre szükség volt a családban. Mi nagymamák vesszük ilyenkor a kezünkbe a kanalat – sütünk, főzünk, a család meg szedte a csodálatos cseresznyét, meggyet. De azért sok kérésnek és rendezvénynek nem tudtunk nemet mondani. Így volt ez Hídvégi-Üstös Pál, a Tisza nagykövetének érkezésekor is. Sokan ott voltunk, hogy részesei lehessünk köszöntésének és fogadásának. Mindannyian emléklapot és egy baráti kézszorítást kaptunk. A szolnoki „Tiszti kaszinó” vendégeit az énekkar fogadta tiszai dalcsokorral, de kérésre elénekelték a Honfoglalás c. dalt, mely úgy érzem nagy sikert aratott. Hisz nagyon

mennyiség, melyik a jobb tartósítószer. Már szinte előre lefoglalták a befőtteket, persze várni kellett a gőzölésre, kihűlésre. Öröm volt látni nyugdíjasaim szorgoskodását.

fontos az, hogy a vendégeket hogyan fogadjuk, s ezzel a „tudománnyal” klubunk rendelkezik. Nem maradtunk ki az első Nagykörűi Cseresznyevásár rendezéséből sem. Többen sütöttek süteményt, melyből kóstolójegy vételével lehetett választani és fogyasztani. Azt hiszem, még a rendezők sem gondoltak ekkora érdeklődésre. Valószínűleg ha nem a nyári szabadságunkat töltjük, akkor mi is több süteményt tettünk volna az asztalra, hogy a délután érkező vendégek se maradjanak süti nélkül. Nagy érdeklődés kísérte a cseresznyebefőzést is. Sokan pontosan tudni akarták, hogy mennyi cukor az ideális

igazolások a részvételről. A Pethes Ferenc színjátszó csoportunk is próbál lelkesen. Szervezzük a vendéglátást, ajándékok beszerzését a résztvevő csoportoknak. Ez egy igen nagy létszámú rendezvényünk 100-120 fővel.

Július 11-én Hornok Magdolna festőművész kiállításának megnyitóján lépett fel az énekkarunk, egy újabb összeállított dalcsokorral. Már negyedik alkalommal rendezzük meg a Nyugdíjas színjátszó körök találkozóját a Művelődési Házban, Cseresznyefesztivál alkalmával. Most is több nyugdíjas csoportnak küldtünk meghívót, most érkeznek a vissza-

Aggastyánkorú járművek túrája

Július 18-án a Főtéri forgatagból sem maradunk ki. Mi hagyományosan palacsintát sütünk és fergeteges zenére elkezdődik a cigánytánc. Remélem, hogy jó hangulatot teremtünk, így a mi műsorunk is hozzájárul a szombati nap sikeréhez. Nádas Emilné klubvezető

Polgárőrség A helyi Polgárőrség június hónapban 20 alkalommal gépkocsival, 5 alkalommal, lóval /lovas fogattal/, 2 alkalommal, kerékpárral látott el járőrszolgálatot. A szolgálatok alkalmával kiemelt figyelmet fordítottunk a cseresznyés területekre. Sikerült többször elriasztanunk cseresznyelopásra készülő személyeket. Egy alkalommal a helyi körzeti megbízottal közösen tetten értük a cseresznye tolvajokat. Másik esetben a kötelki körzeti megbízottal közösen meggylopás elkövetőit sikerült utólag megtalálni. Részt vettünk a június 6-án tartott TRIANON emlékmű avatásán, június 14- én a tájházban a cseresznyevásáron, és június 24-én, a Tisza parton, a Szent Iváni éj alkalmából rendezett tűzgyújtáson. Több alkalommal láttunk el közös szolgálatot a helyi FALUŐRSÉGGEL.

Továbbra is várjuk új tagok jelentkezését! Érdeklődni: 30/3309041 számon lehet. Az eddigi támogatóinknak köszönjük a segítséget! Továbbra is várjuk a lakkosság anyagi támogatását, amit az önkormányzatnál befizethetnek.

A polgárőr jogai és kötelezettségei A polgárőr a magyar állampolgárt megillető jogok, és kötelezettségek keretében vég¬zi önkéntes bűnmegelőzési szolgálatát. A polgárőr köteles a mozgalom célkitűzései, az egyesü-

12


let által felvállalt fela¬da¬tok megvalósí¬tása érde¬kében aktív tevékenységet folytatni; a polgárőr szervezetek saját és ideiglenes használatra kapott vagyontár¬gyait a tőle elvárha¬tó gondossággal megóvni, azokat rendeltetésszerűen hasz¬nálni; az általa észlelt vagy tudomására jutott bűncselekményekről, vagy a köz¬biztonságra káros következményekkel fenyegető cselekményekről az ab¬ban eljárni illetékes ható¬ságot hala¬déktalanul értesíteni; felkérésre segítséget nyújtani az eljáró hivatalos szervek munkájához; a rendvédelmi vagy más szervekkel történő együttműködés során tudomá¬sára jutott állam- vagy szolgálati (üzleti) titkot megőrizni. A polgárőr jogosult az állampolgárt megillető jogok keretében: a) a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt visszatartani (Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni), b) saját illetve mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadást elhárítani (jogos védelem), c) beavatkozni végszükség helyzetben, d) a birtokvédelem keretében jogos önhatalmat gyakorolni, e) arra törvény által feljogosított hivatalos személy felkérésével igazoltatást kezdeményezni, f) feljelentést tenni bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén. A polgárőr az állampolgárt terhelő kötelezettségek keretében köteles: a) segítséget nyújtani sérült vagy közvetlen veszélyben lévő személynek. b) teljesíteni a jogszabályban előírt bejelentési, értesítési (pl. tűz, katasztrófaveszély, stb.) kötelezettségeket. c) eleget tenni a jogszabályban meghatározott közreműködési (pl. veszély elhárítása) kötelezettségének. A polgárőr tevékenysége során megkülönböztető mellényt köteles viselni, amelyen jól látható módon a POLGÁRŐRSÉG feliratot kell elhelyezni. Más felirat (pl. Bűnmegelőzés, Faluőrség, stb.) nem alkalmazható.

Balázs József

Búcsú Nagykörűben Júliusban, Nagykörűben is megtartják a Búcsút. Mária Magdolna ünnepe ez, ezért július 22.-e a Búcsú napja, vagy az e naphoz legközelebb eső vasárnap. Hivatalosan a plébános Úr jelenti be a pontos dátumot a templomban. A hívők a jeles nap előtt élő virágokkal díszítik fel a templomot. A Búcsú reggelén ünnepi szentmise és körmenet van a templomban, illetve a templomkertben. Ezen a napon kirakodóvásár és vidámpark vár a falubéliekre. Korán reggel kirakják portékájukat az árusok és kezdődhet a forgatag. Ma már elveszítette igazi valóját a búcsú. Emlékszem gyermekkoromban milyen jeles napnak számított ez a nap. Új ruhát varrattak maguknak az asszonyok, a gyerekek is ünnepi ruhába öltöztek. Ilyenkor a vidéki rokonok is ellátogattak a családhoz, így kisebb fajta lakodalom volt a házaknál. Napokig sütöttekfőztek, hogy a búcsú napja már a családé lehessen. Az ünnepi ebéd után együtt indult el a család a vásárra. Emlékezetes számomra, hogy ilyenkor vettük meg a férfiak részére a bicskát, a kalapot vagy a bőrövet; az asszonyok ilyenkor kaptak új vállkendőt vagy papucsot; a gyerekek pedig egy új ruhadarabot vagy játékot. Emlékezetes dolgok voltak ezek, hiszen akkoriban még nem lehetett mindent megvenni az üzletekben, így nagy jelentőséggel bírt az itt megvásárolt „búcsú fia”. Gondolom, sokan emlékszünk a csattogós lepkére, a búgócsigára vagy a jojó labdára. Akkoriban is volt vidámpark, persze nem ilyen modern, mint manapság, de mi is körhintázhattunk. Szüleim mesélték, hogy amikor ők fiatalok voltak, akkor még kézzel kellett hajtani a körhintát. Aki fel akart ülni rá, annak előtte el kellett hajtania egy kört. Nagyon népszerű volt a céllövölde, a szerelmes fiúk szebbnél szebb ajándékokra céloztak, hogy kedveskedjenek párjuknak. Ma már más hangulata van a Búcsúnak. Az árusok, akik kipakolnak szinte ugyanolyan árú készlettel rendelkeznek, mint amit meg lehet venni a hétköznapokon is az üzletekben, csak itt egy kicsit magasabb áron. A minőségre oda kell figyelni, hiszen a Búcsú után nincs hol reklamálni. Természetesen azért van olyan kínálat is, amihez egyébként nem jutunk hozzá. Pl. népművészeti termékek, egyre gyakoribb az egyes tájegységek jellegzetes termékének kínálata. A vidámpark legnépszerűbb játéka még mindig a lánchinta, de van itt mindenféle forgó-pörgő, dudáló-vinnyogó csoda, amit rendkívül élvez a mai kor gyermeke. A szülőknek ki kell nyitni a pénztárcát, mert nagyon drága lett az efféle mulatság. A család manapság is együtt van ezen a napon, ez a hagyomány fennmaradt. Jönnek a rokonok, vidéki hozzátartozók, barátok. Egyes családok késő estig, éjszakáig mulatoznak, élvezik a család együttlétét. Törekedjünk arra, hogy erről a napról ne a féktelen pénzköltés, a körhinta, a céllövölde, részeg emberek jussanak eszünkbe, hanem kellemes pillanatok, apró „búcsú fia” maradjon meg emlékül. Tóta Ildikó

13


Jeles napok Július 19. Vasárnap a Búcsú napja Nagykörűben Igaz, hogy csak 22-én lesz Magdolna napja, de Szent Mária Magdolna a templomi búcsú napja és ezt akkor tartják, amelyik vasárnaphoz közelebb esik a névünnep. Mária Magdolna (júl. 22.) a keresztény legendairodalomban és művészetben, a vallásos néphitben a bűnbánat megszemélyesítője már a középkortól, de még

nét Máriánk ered – egy megszállott, beteg asszony volt, akiből Jézus kiűzte az ördögöket, szám szerint hetet, s aki ezután Jézus állandó kísérője lett. Ott állott a kereszt alatt is, egyike volt azoknak, akik eltemették a Mestert, és oly kiváltságos volt, hogy kétszeresen is tanúja lehetett a feltámadásnak. A bűnbánók, a megtért bűnösök, a foglyok, az eltévelyedettek, az asszonyok, fodrászok, fésűkészítők, kertészek, kádárok, szőlészek, borkereskedők patrónája. Megvéd a szembetegségektől, a pestistől, a féregtől, és a szőlőt pusztító zivataroktól.

Július harmadik vasárnapja Polgárőr Nap Magyarországon Az Európai Unióban ismeretlen a polgárőrség fogalma, Magyarországon viszont 1995 óta rendezik meg az országos POLGÁRŐR NAPot. Az eltelt évek bebizonyították a polgárőrszervezetek létjogosultságát. A lakosság széles körben felismerte az önszerveződés fontosságát, ami abban is megmutatkozik, hogy nemcsak a városokban, de már a kisközségekben is működnek polgárőrségek, így falunkban inkább az ellenreformációtól kezdve, mely is. lelkesen szorgalmazta a hét szentség, köztük különösen a bűnbánat (gyónás) Július 20. - Illés napja kultuszát. Bűnbánó Magdolna tisztelete azonban a Szentírás félreértésén alapIllés az Ószövetség legnagyobb prószik. Az a bűnös asszonyszemély, aki fétája, akit Éliás néven is ismernek. Mind könnyeivel öntözte, hajával törölgette és a keleti, mind a nyugati egyház szentként szent olajjal kente meg Jézus lábát – a tiszteli. A Biblia tanúsága szerint Illés, aki bűnbánó „rossz hírű nő” képe e jelenetből Áháv király uralkodása idején fellépett a származik – névtelen volt. Csak a hagyo- bálványimádás ellen, a bálványt tisztelő mány azonosította vele Magdolnát. király bosszúja elől bujdosni kényszerült, Az igazi Mária Magdolna, helyesen: és ebben az időben, csodálatos módon, magdalai Mária – a Magdák, Magdolnák egy holló táplálta. Miután Isten a király bálnevüket egy halászfaluról kapták, ahon- ványimádása miatt többéves pusztító szá-

14

razságot bocsátott az országra, csak Illés könyörgése adott esőt, ezzel is jelezve a próféta igazát. Illést az Isten tüzes lovak vontatta tüzes szekéren magához ragadta az égbe. Sok vidékünkön Illés szekerének nevezik a Göncölszekeret. Népi hagyomány szerint Illés, az Isten megbízatása alapján, rendet csinált az égben, ledobálva onnan a méltatlanná vált kevély angyalokat, és azóta is villámokat szór a rossz angyalokra és gonosz emberekre. A néphit szerint Illés küldi a nagy nyári zivatarokat, az égiháborút, különösen neve napja táján. Talán ezért e napon - félve a villámcsapásoktól - általában nem arattak. Amikor pedig megzendült az ég, azt mondták, „Illés hordókat gurigáz az égben.”, vagy, hogy „Illés most is a sátánnal csatázik”. Nagykörűi kötődés az „Illés-kő”.

Július 25. - Jakab napja A szőlőtermesztők szerint e napon abbahagyja a szőlő a növekedést, édesedni kezd. Jakab zivatart hozó kedvére utal az a megfigyelés: „Jakab, ha marokba találja a zabot, akkor szétszórja. A zab aratását Jakab napig be kell, fejezni, mert ami gabona Jakab-napig kint marad, az kint is veszik.” Jakab napja időre mutató nap is. A tiszta éjszaka bőség a kertben. A délelőtti időjárás a karácsonyi, a délutáni a karácsony utáni időjárást mutatja meg. Ha sok gomolyfelhő gomolyog az égen, akkor sok és nagy hóra kell számítani a télen. Ha igen fényes a nap, nagy hideg lesz, ha esik az eső, hideg lesz, ha süt a nap és esik, jó idő lesz... Jakab az első apostolok egyike és Péter mellett Jézustól kiváltságos szerepet kapott. Eredetileg ő is halász volt a Genezáreti-tónál. Egyik legelső tanítványnak szegődött, majd Jézus apostollá választotta maga mellé.


Július 26. - Anna napja Anna napjára a legkorábban érő csemegeszőlők már édesedtek, zsendültek, megkóstolhatóak voltak. A gyümölcs, a szőlő, a termékenység és Anna névnapja így is összekapcsolódott. De az egyházi hagyomány szerint Anna volt Szűz Mária édesanyja, tehát Jézus nagyanyja... Annanap hajnala már nem oly meleg, ezért azt szokták mondani: „Anna asszony reggelre már hűvös, ne játssz vele!” Nagy eső szokott esni e napon. Mindenféle rovar, légy előjön, éppen ezért csukva kell tartani az ajtókat, ablakokat. Az Annák ugyanis kötényükben hordják a legyeket, bogarakat, és ahol nyitva találják az ajtót, ablakot, beöntik a kötényük tartalmát.

AUGUSZTUS KISASSZONY HAVA – NYÁRUTÓ – ÚJ KENYÉR HAVA Augusztus 7. - Donát napja Donát ókeresztény vértanú (meghalt 361-ben), a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. Névünnepe a régi naptárban augusztus 7-ére esik. Donát, Sixtus és

Urunk színeváltozása együtt a pogány Vinalia Rustica örökébe lépve a szőlőérést ünneplik. Szent Donát ünnepét időjárás-jósló napnak tartották: „Jön a csókai búcsú, majd lesz eső! Donát hetében mindig vihar szokott Csókára jönni. Vagy jégeső vagy hatalmas zápor. Búcsú hetében mindig jön. A búcsúsok azt mondták, ha búcsú szombatján nem jön meg az eső, akkor egy hónapig nem lesz!” A hagyomány szerint a csókai búcsú hozza meg az esőt. Búcsú hetében néha akkora vihar szokott lenni, hogy a hegyről lezúduló víz köveket görgetett az utcákon. Az öregek ilyenkor szentelt barkát dobtak a tűzre. Szentelt gyertya fénye mellett imádkoztak. Búcsúhétfőn kellet megkezdeni a szőlősorok kitisztítását. Hétfőn reggel kimentek a hegybe kinyűni a szőlő közé vetett babot. Az előző napi vendégeskedés után sokan alig bírtak fölkelni, de menni kellett. Délután már újból folytathatták az ünneplést. Mindig volt néhány Donát névre keresztelt ember a faluban.

Augusztus 15. - Nagyboldogasszony - Nagyasszony napja

BARÁTI TALÁLKOZÓ Délelőtt még esett, délutánra kisütött a nap. /a szervezők szerint ez így volt megrendelve/ A pörkölt is elkészült, a vendégek is megérkeztek. Egy köszöntő pohár pálinka után mindenki megkóstolhatta a „Túri”- féle pörköltet, amelyet ki borral, ki sörrel kísért le. A délutáni ebéd után elkezdődött a baráti eszmecsere. Egykori törökszentmiklósi diákok találkoztak Nagykörűben. Szász József festőművész és Túri Mihály ny.h.ezredes úr meghívásának eleget téve az osztály „magja” találkozott itt. Név szerint: Kovács István építész, aki sokat dolgozott Kiskörénél, ma autópályákhoz szállít betont, dr. Krasznai Zoltán villamosmérnök a Dunántúlon él, Szász József volt nagykövet, festőművész tavaly költözött Nagykörűbe, dr. Tivadar József főorvos Törökszentmiklóson praktizál, Túri Mihály itt telepedett le, és Zakar Ferenc vegyész, szintén az ország nyugati részében él. Délután hat tájban előállt a hintó és a vendégek megtekinthették a falut, ismerkedhettek az itt élőkkel. A kocsikázás után

Nagyboldogasszony az egyházi év legnagyobb Mária-ünnepe. A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik, az egyház e napot hivatalosan Szűz Mária mennybemeneteleként ünnepli. Magyarországon nagy egyházi ünnep annak emlékére, hogy a szent király az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja, egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe (ez utóbbit Magyarok Nagyasszonya néven az 1896. évi millennium óta október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarság). Ezért, meg azért is, mert az ünnep nyolcadába Szent István napja is beleesik – nem beszélve arról, hogy az aratás után végre a falusi nép szusszanhatott egyet –, ez volt a magyar egyházi év egyik nagy ünnepi időszaka. A nap időjárása termésjósló is. Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két asszony köze (augusztus 15. - szeptember 8.) varázserejű időszak. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen.

egy kis pihenés és már el is jött az este. Jó hangulatban telt a vacsora és nótázással zárták az estét – éjszakát ? – az egykori diáktársak. Biztos vagyok benne, hogy újabb „híveket” találtunk körűnek.

15


Portré 1.rész

DOHÁNYKERTÉSZEK CSATASZÖGÖN Gregor Pálné Nagy Piroska elbeszélése

1926. március 14-én születtem. Édesapám Nagy István, édesanyám Marsi Jolán. Munkás családban nőttem fel, édesapám dohánykertész volt, amióta csak az eszemet tudom. Egyedüli gyerek voltam, a testvéreim csecsemő korukban meghaltak. Csataszögbe jártam iskolába. Az első három osztályban Vágó Erzsébet tanított bennünket, a 4. osztályban pedig Halasi Sándor. A tanfelügyelőségnek problémája volt ezzel a tanítóval, mert drasztikusan fegyelmezett és őt elbocsátották. Az 5. osztály elején egy pár hónapig Körübe jártunk iskolába, gyalog jártunk át Nagykörűbe. Azután jött egy nagyon aranyos tanító bácsi, Tyeplincki István, ő tanított 5-6. osztályban. Volt benne szigorúság, de szerettük a tanító bácsit, mert nagyon jól átadta a tananyagot. A 6. osztály után volt még három évismétlő iskola. Apai nagyapám is dohánykertész volt. Fegyverneken túl laktak, onnan költöztek Csataszögre. Többen jöttek Fegyvernekről ilyen dohánykertészek. Édesapám először cseléd volt, de az apja mellett kitanulta a dohánytermesztést, és amikor kér-

dezte az uraság: „István, felvállalod-e a kertészkedést?”, akkor ő is belevágott. Apám addigra megépítette a házát, de amikor elvállalta ezt a munkát, ott kellett lakni az uradalomban a többi dohányossal és a cselédekkel. A házát pedig kiadta haszonbérbe. Az uraságnál 3 hold harmados kukoricát kaptunk meg veteményt. Tehenet tartottunk, ami kijárt az uraság gulyájával a legelőjére. Vághattunk herét, az első vetést felébe vágták, a másod vetést harmadába. Hizlaltunk malacot, volt fias disznónk is és tartottunk még egy pár baromfit. Nyáron a dohánykertészek is arattak tizedén, elmentünk félrészesnek cséplőgéphez, onnan is kaptunk terményt. A cselédházak és a dohányosok háza egybeépített hosszú házsor volt. Az épületekben hosszú négyes konyhák voltak, középen egy kemencével. Mindig jó helyünk volt, jól kijöttünk a többi családdal. Azért kellett a dohányosoknak is az uradalomban lakni, hogy onnan semmi ki ne kerüljön. Az öreg uraságot Balogh Gyulának hívták. A feleségével Polla nénivel négy gyerekük volt: Irénke, Gyula, Bébi és István. A két lány Pesten lakott, a Gyula fiuk pedig Németországban élt. Komoly, rendes emberek voltak mindannyian. Még a túláltali Bereg, Mélysár is a gazdaságukhoz tartozott, mi is jártunk oda, mint napszámos meg summás. Amikor még iskolás kislány voltam, hajnalonként anyámék elmen-

16

tek a dohányt művelni és engem is jó korán felkeltettek. Mielőtt elindultam az iskolába, elláttam a jószágokat, kihajtottam a malacot a kondába, a tehenet pedig kihajtottam az útra, ahol csatlakozott a gulyához. Este is az én dolgom volt behajtani a jószágot. Estefelé, ahogy vártam a gulyát az úton, hogy hazahajtsam a tehenünket, jött az uraság kólával. Gyakran kijárt szemlézni az uradalomba. Azt mondta nekem: „Gyere kislány, megkocsikáztatlak!”. Ha arra jött az öregúr, sokszor felvett a kocsijára. Fordult egyet, azután visszahozott ugyanoda. Csuda pofa öregúr volt. Én meg féltem, hogy elmegy a gulya és elkóborol a tehenünk, de azt mondta, hogy menjek csak nyugodtan, nem lesz semmi baj. Mindig igyekvő, mozgékony kislány voltam. Sokan mondták, milyen jó lehetett nekem, mint egyedüli gyerek, de inkább nehezebb sorsom volt. Az a tennivaló, ami más családokban megoszlott a gyerekek között, azt mind nekem kellett elvégezni. Anyám és apám csak rám számíthatott. Amit a többi dohányos család egymaga el tudott végezni, ahhoz apámnak napszámost kellett fogadni. Nem messze tőlünk volt a gyep, ahol a gyerekek játszottak. Én is vágyódtam közéjük, szerettem volna velük játszani és anyám csak néha engedett ki hozzájuk egy-egy fél órára. Az öreg nagysága, Polla néni be-bejött hozzánk. Ahogy a szobát mázoltam, kérdezte: „Mit csinálsz,


kislány?”, látta, hogy szorgalmasan dolgozom. A nagysága próbált megédesgetni, szeretett volna magához venni, de én jobban szerettem a kinti munkát. Tavasszal három hónapra elmentem summásnak borsót kapálni, répát egyelni. Kijött értem az öreg nagysága és bevitt a kastélyba. Nyárára inkább fogadott apámnak marokverőt kendert aratni, csak hogy benn legyek. Először kézilány voltam, később szobalány, ott tanultam meg padlót vixelni. Az öreg uraság 62 évesen agyvérzésben meghalt és István fia vezette azután az uradalmat. Mikor a fiatalúr megnősült, nagy lakodalmat rendeztek az egyik dohánypajtában. Az után, hogy előtérbe került a zsidókérdés, Polla néni elment Pestre. Engem is vitt volna magával, de maradtam a fiatal nagyságával. Később, a háborús helyzet miatt eljöttem a szolgálatból. A nácik a fiatal uraságot a családjával együtt elvitték. A családból többen ott maradtak a lágerben, és akik túlélték a háborút, azok munkatáborba kerültek. A háború alatt a kastélyból mindent széthúzgáltak és a harcok során kórházat rendeztek be ott. A dohánypajtában volt a németek lőszerraktára. A háború után 1946-ban Budapestre kerültem szolgálónak. Az unokanővérem Pesten lakott, ő segített elhelyezkedni. Sultz Ernő zsidó gyárosnál szolgáltam, amíg férjhez nem mentem 1949-ben. 150 Ft volt a keresetem, abból csináltattam az első cipőmet rendelésre. Nagyon nagy dolog volt az akkor. A gazdámék újvidékiek voltak, a felesége egy szerb nő. A férfi sokat utazott, gyakran járt külföldre. Már nekem is feltűnt a viselkedése, egyszer aztán két rendőr kereste. Engem kérdezgettek ki és oda kellett adnom az irodája címét. A rendőrők megjelenése nagyon rossz emlék maradt

és ezután nagyon küzdelmes volt a maradás, mivel kiderült, hogy a németeknek és az oroszoknak is kémkedett a feleségével. A rendőrök megjelenése után még egy fél évig maradtam ott és azután hazajöttem, pedig nagyon marasztaltak. A gazdámék New Yorkba költöztek, ott volt már korábban letelepedésük. Engem is magukkal akartak vinni, dupla fizetést ígértek és hogy minden évben hazajöhetek, de nem vállaltam a bizonytalan utazást. Mikor férjhez mentem, még akkor is jött boríték külföldről, hogy menjek ki hozzájuk. Nem tudok rossz emlékkel lenni a fiatalságomra, mert aki dolgozott, az becsületesen meg tudott élni. Apám évtizedeken keresztül dohánytermesztéssel foglalkozott, ő tanított mindenre. Apám mindig úgy biztatott munka közben, hogy nem szidott, hanem megdicsért és szívesen dolgoztam mellettük, szerettem ezt a munkát. Feles dohánykertészek 16-20an dolgoztak az uradalomban. Egy kertész 5 kishold dohánnyal foglalkozott. Vetésforgóban gazdálkodtak az uradalomban, minden évben újra kimérték a földet a dohányosoknak. A földmunkákat a cselédség végezte. Ősszel megszántották és tavasszal elmunkálták a termőföldeket. Úgy jelölték ki a dohánytáblát, hogy kalászosok, bükköny vagy pillangós növény után legyen. A palántanevelés nagy odafigyelést igényelt. Azt mondta apám, ha az sikerül, akkor minden sikerül. 5 darab 3m x 80cm-es melegágyban neveltük a palántát. Mátyás napkor kezdtük csinálni a melegágyat, amibe leginkább lótrágyát és tehéntrágyát tettünk. A trágyát megtapostuk, hogy jól begyúljon és leföldeltük 810cm-es termőfölddel. Gergely napján vetettük a magot. Vetőmagnak kincstári magot kaptunk a dohány-

17

beváltótól, amit csíráztattunk is. Vászonzacskóba tettük, azt vízbe áztattuk és a kemence fölé akasztottuk. Amikor elkezdett pattogni a mag, akkor szórtuk a földbe, az már biztos kelés volt. A melegágyakat hőmérőztük és ha úgy kívánta az idő, betakartuk hasurával, nád- vagy gyékényszőnyeggel. Ez védte a melegágyakat a széltől, ezzel tudtuk szabályozni a talaj hőmérsékletét. Dobán laktak a gyékényesek, Székelyéknek hívták őket. Ők készítették a hasurát, a gyékényponyvát. A dohánykertészek is mindenki a maga módja szerint megtanulta ezt a gyékényes foglalkozást. Apám is készített ilyen takarót a melegágyakra és amikor fiatal voltam, még én is csináltam. Téli időben ezzel készültünk a tavaszi palántanevelésre. A melegágyakat körbevették összekötegelt csutkaszárral. A 15-20cm átmérőjű kötegeket a melegágyak szélébe fektették. Ez tartotta a földet és óvta a szél, a hideg ellen; ez tartotta a hasurát, amivel a melegágyat betakarták. Hidegágyakat is készítettünk, amihez minden kertész kapott két ablakot. A hidegágyakat kitűnő termőföldből csináltuk, de az nem volt betrágyázva. A hidegágyban nevelt palánta azt a célt szolgálta, hogy pótolni tudjuk a hiányt, ha kiültetés után valami kirágta a palántát. Az uradalom ültetett cirkot, napraforgót és annak a szárával a palántakerteket körül kerítették. Ezzel is az időjárás ellen védték a palánta ágyakat. Volt olyan év, mikor olyan szélsőséges időjárás jött, hogy az összes palántát tönkretette. Ilyekor más környékbeli dohánytermesztő gazdaságokból kellett palántát beszerezni. Az is előfordult, hogy mi adtunk a fölöslegből más dohánykertészeteknek. Sziráki Éva


Fõzzünk együtt

Folytatjuk háztartási rovatunkat, ahol finom ételek készítését, konyhai mûveleteket, apró de hasznos fogásokat, tanácsokat kínálunk olvasóinknak. Egyben kérjük Önöket, hogy írják meg az általuk ismert különleges, falunkat jellemzõ ételek, italok készítésének módját. Ezeket a recepteket is közzé tesszük, a beküldõk bemutatásával. Várja leveleiket a rovat vezetõje: Gombai Margit. Így nyár közepén a BÚCSU közeledtével mindenki tervezgeti, mit is fog főzni, kínálni a vendégeinek, nyaralóinak. Íme egy pár viszonylag könnyen elkészíthető étel.

Vajban sült meggyes-mákos palacsinta Szokásos palacsintát sütünk. Ha tudunk kisebb méretűeket. Személyenként 10-15 db kimagozott meggyet megdinsztelünk 3-4 dkg vajon, megszórjuk törött fahéjjal. Egy szép -sütőbe tehető- tálat kikenjük vajjal. 5 evőkanál mákot megdarálunk és összekeverjük 5 kanál porcukorral. A palacsintákat egyenként megszórjuk cukros mákkal, erre teszünk egy két evőkanál dinsztelt meggyet és ügyesen összetekerjük, a vajazott tálba szorosan egymás mellé tesszük őket. Ha megtelt a tál tetejére teszünk egy két szem meggyet és megszórjuk a maradék mákkal, majd forró sütőben átforrósítjuk. Melegen tálaljuk. Sütés előtt csepegtethetünk rá kevés mézet.

Zöldbab másként Szép nagy, friss zöldbabot megtisztítunk, de nem vagdaljuk össze. Egy nagy lábosban megfőzzük annyi vízben, hogy épp ellepje. A vízbe tegyünk sót, foghagymát, petrezselymet.

Ha kész leszűrjük, levét félretesszük. A Zöldbabokat 4-5 darabonként összefogva füstült szalonna csíkokba csavarjuk. Lehet bacon vagy kolozsvári szalonna is. A tekercseket egymás mellé jénai vagy más szép tálba rakjuk, amibe előzőleg egy pohár tejfölt simítottunk. Sütőben pirosra sütjük, petrezselymes rizst, kompótot kínálunk hozzá.

Répás csirkecomb Személyenként 2 db csirkecombot megmosunk, megtisztítunk, egy fél citromot rácsavarunk és jól összekeverjük. Nagy serpenyőbe egy kevés olajat teszünk és a combokat mindkét oldalukon megsütögetjük. Mindegyiket a bőrös felére fektetve pici frissen darált borssal megszórjuk, megsózzuk. 2 db szép húsos zöldpaprikát csíkokra vágva a húsra fektetjük. Személyenként 1 vagy 2 finom karotta répát a húsok közé dugogatunk. Lassú tűzön 35 percig sütjük, közben többször megrázogatjuk. Ha a villa könnyen beleszúródik, kész. Krumpli püre, káposztasaláta illik hozzá. Jó étvágyat, kellemes vendégséget, jó nyaralást kívánok mindenkinek. Ja, és ha a nyár folyamán új ételekkel találkoztak, melyek ízletesek, kiadósak, írják meg rovatunknak.

Szivárványtábor Nagykörűben Július 06.-án immáron hetedik alkalommal kezdte meg munkáját a Nagykörűi Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. Régi ismerősként tért vissza hozzánk Szőllősi Anna, Török István, Kelcs László és Molnár László. A helyiek közül Pethő Rózsa és Kiss Viktória. Első alkalommal találkozhatunk Fenesan Gheorghe Marian kolozsvári festőművésszel. Ugyancsak első alkalommal vesz részt Szász

József nagykörűi festőművész a tábor tevékenységében A táborral párhuzamosan a helyi művészeti iskola növendékei is alkotó munkába kezdtek, Lőrinczné Szilágyi Erzsébet Judit irányítása alatt. A művész palánták támogatást kapnak az alkotó tábor festőitől tevékenységükhöz, közösen készül az általános iskola hetedik és nyolcadik osztály tantermének hátsó falán egy-egy pannó, amely Nagykörű két

18

arcát idézi majd az ott tanuló diákok elé. A művészek és a művészeti iskolások közös kiállításon mutatják be július 17-én, pénteken 18 órakor a tornateremben együttes tevékenységük eredményét, amely – reményeink szerint -, a szivárvány minden színében tündököl majd. A kiállításra minden érdeklődőt szeretettel várunk. Varga Zoltán


Nádas Rózsi

MESE

Béka Breki és a Béka Repi család kalandjai Zöldike

A legravaszabb béka, Takó őrködött a Sárkány odújának a bejáratánál. Nagyon vigyázott, hogy Zöldike ki ne ugráljon. Takó, Repi Levivel soha sem volt jó barátságban, mindig bántották egymást. Most is azért csalta el Zöldikét az odú felé, mert azt remélte, hogy majd ott marad vele. A sötét éjszaka leple alatt a Sárkány a part mentén haladt, hogy tájékozódjon mindenről. Gondolta, hogy Repi Levi és Digike elindul Zöldike keresésére. Abba az irányba igyekezett, ahol Repi Leviék tartózkodtak. Meg akarta akadályozni, hogy az odúhoz eljussanak. Már messziről hallotta Levi és Digike brekegését. Ahogyan haladt előre, meglátott két kőtömböt, azt hengergette Levijék útjába, hogy ne tudják Zöldikét megtalálni. A Sárkány ezután tovább ment a folyó mentén. Egyszer csak észre vette, hogy csobban a víz, és szokatlan fény úszik a folyón. Ilyen gyönyörű fényt, a vízen még ő sem látott soha. A távolból pedig a Szirének éneke hallatszott. Mindenről megfeledkezett, és boldogan elnyúlt a nagy fűben és elaludt. Álmában csodaszép Hableányok vették körül. Táncukkal, énekükkel szórakoztatták.

Takó ez alatt feszülten figyelt, de olyan fáradt volt, hogy leült az odúban. Egyszer csak a szeme becsukódott és mély álomba merült. Zöldike ezt észrevette, és úgy gondolta, hogy ezt a lehetőséget ki kell használni. Minden erejét összeszedte és addig-addig ugrált, amíg nagy nehezen sikerült feljutnia az odú szélére. Közben pihenőt kellett tartania, erőt kellett gyűjtenie, hogy egy nagy ugrással ki tudjon szabadulni a fogságból. Az után nagyon gyorsan ugrált, hogy minél messzebb kerüljön az odútól. A túlsó partról Árpaföldi bácsi horgászni indult. Átevezett a másik oldalra, ott kikötött. Hálóját leengedte a vízbe. A jó fogás reményében várakozott. Zöldike ott ugrált a fűben, amikor észre vette a csónakot. Árpaföldi bácsi a hálóját figyelte. Azután kilépett a csónakból, és nézte a víz lassú mozgását. Ez alatt Zöldike gyorsan beugrott a csónakba, majd elbújt egy bent felejtett deszka alá. Ott már nagyobb biztonságban érezte magát. A Hold már nyugovóra tért, amikor Árpaföldi bácsi békésen evezett hazafelé.

Anyakönyvi hírek 2009. június

Az Elízium In Memoriam Kft teljes körű temetkezési szolgáltatással és síremlék készítésével áll ügyfelei rendelkezésére.

Halálozás

Cím: 5071 Besenyszög, Malom út 25. Telefon: (56) 487-724, (20) 800-6735 E-mail: [email protected]

Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álom évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még. Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.” (Juhász Gy.)

Köszönetnyilvánítás

Köszönetet mondunk Mindazoknak, akik szeretett halottunk,

Barkó Györgyné (Nádas erzsébet)

temetésén részt vettek, sírjára virágot, koszorút helyeztek, gyászunkban osztoztak. A gyászoló család

Barkó Györgyné szül. Nádas Erzsébet (Kölcsey út 24.) életének 87. évében 2009. június 28-án,

Majzik Imre (Jókai út 7.) életének 77. évében 2009. június 10-én elhunyt.

Emléküket szívünkben őrizzük. 19


Tabarin mester nagykörei csínytevése Most, hogy Rákóczifalva város lesz, el kell gondolkodnunk Nagykörű urbanizálásán nekünk is. Rövid távon persze, mert a távlati cél csak a fővárossá válás lehet. Ennek egyik kezdeti lépéseként hoztuk létre a Nagykörűi Nemzeti Színházat (hogy is nézne ki egy főváros nemzeti színház nélkül), amelynek első (reméljük egyben nem utolsó) bemutatója a Nagykörűi Cseresznyefesztiválon lesz július 18-án a vásári forgatagban. Fesztivál! Vásár! Forgatag! Ilyen környezetben mi más is lehetne a közönség elé kerülő mű, mint egy vásári komédia. A vásári színjátszás a XVII. század utolsó negyedében vált jelentőssé Franciaországban, majd pedig egész Európában. Az igen nagy kiterjedésű vidéki és párizsi vásárokon a kereskedők barakkjai között ütötték fel bódéikat és sátraikat a különféle mutatványosok, kötéltáncosok, kardnyelők, erőművészek, bűvészek, jósok és természetesen a vándorkomédiások és bábjátékosok is. Különösen jelentős szerepet kapott a vásári komédia a XVIII. század folyamán. A polgárság ugyanis, amely a század végén kezébe ragadja majd a hatalmat, elsősorban a vásári színházakat látogatta, s

nem a privilegizált színházakat, a Comedie Française-t és az Operát, mert a vásári előadásokon hangot kapott elégedetlensége, gúnyolódó, támadó, kritizáló szelleme. A polgári közönség a maga színházának érezte a vásári komédiásokat, bennük politikai harcának eszközét látta és mindvégig a vásári színházak oldalán állt. A vásári komédiások a közönség figyelmének felhívására és a bámészkodók becsalogatására az előadás előtt rövid jelenetet mutattak be, amely színház előtt vagy a térre néző erkélyen játszódott. Ezeket a csalogató jeleneteket vagy a színházban játszott darabból emelték ki, vagy külön erre a célra készítették, esetleg ott helyben rögtönözték. A vásári komédiákban a szerepek bő játéklehetőséget nyújtottak a színészeknek, a szöveg sokszor csak a partitúra szerepét játszotta az előadásban. Tabarin színháza is az elmúlt századok rögtönözve játszó színházainak késői rokona: a jellemeket itt is áttetsző színpadi figurák helyettesítik, a cselekményt valami rejtekezés nélküli gyermekded naivság hatja át, de ez a naiv komédia valójában vad és végletesen

kihegyezett játékká fajul, amelynek hirtelen kell végét szakítani mert végkifejlete nem sok jót ígér. Ezekben a vásári komédiákban díszlet úgyszólván nincs, a jelmezek és maszkok puritánul bohócosak, zene és világítás nem segíti a játékot. Tabarin színházi világa zene nélküli akrobatikus balett. A szereplők beszédmodora szabadszájú, de nem pikáns, vagy vaskos, vagy sikamlós. A piaci hangnem a színpadi balett magától értetődő része, önfeledt eleme. Tabarin mester a commedia dell’ arte-n nevelkedett vásári színjátszás klasszikusa, nem tartozik Thália illemtudó papjai közé. Mosdatlan szókimondással vágja az igazságot az emberiség valamennyi főbűne szemébe: a zsugoriságtól a paráznaságig. Borsos tréfái mindig mulatságos helyzetekben csattannak, és áldozatai a farce-ok örök céltáblái: nagyzoló katonák, bugyuta szolgák és még butább uraik. Mily szerencse, hogy ma már ilyenek nincsenek! Mégis velük kíván nevettetni jeles társulatunk, amelynek előadásához kívánok jó szórakozást!

Ajándék a templom részére A tavasz folyamán, két nagyon szép terítőt kapott a templom. A terítők a Szent Antal és Szent Ferenc szobrot díszítik. A terítők úri hímzéssel készültek, finom, szép, igényes munka. Az újságon keresztül is szeretném megköszönni az adományozónak és készítőjének a terítőket. Az adományozó, a Wágner család nevében Dr. Bokor Péterné Wágner Hajnalka. Hála Istennek, hogy sok évek múltán sem felejtik el a mi kis falusi templomunkat. Isten fizesse meg a fáradozásukat. Simon Józsefné

20

V.Z.ZS.


Sport Kézilabda

Bizonyára kevesen tudják, de február óta van egy felnőtt női kézilabda csapat Nagykörűben. Tíz-tizenkét leány heti rendszerességgel látogatja az edzéseket, amelyeket Csörghe Tamás, mint edző irányít. Az első edzőmérkőzésre május végén került sor Örményesen, ahol a felkészülésben jóval előrébb tartó hazai csapattól 17-9-es vereséget szenvedtünk. Június 19-én Kétpón rendeztek egy tornát, ahová minket is meghívtak. Sajnos tanulmányi elfoglaltságok, és főiskolai vizsgák miatt jó néhány meghatározó játékosunk hiányzott, ezért edzőnk a tavalyi csapatából (Tiszapüspökin dolgozott a női kézilabda csapatnál) szólt néhány egykori „tanítványának”, akikkel kiegészülve teljes kerettel tudtunk részt venni a tornán. Az első mérkőzésen szoros csatában egygólos vereséget szenvedtünk Tiszatenyőtől úgy, hogy végig vezettünk, majd az utolsó percben döntetlen állásnál büntetőt hibáztunk, a kipattanó labdából pedig Tenyő gólt ért el, egyenlítésre pedig már nem maradt idő. Második mérkőzésünkön gólzáporos győzelmet arattunk a hazai kétpói csapat fölött. Ezen a meccsen két kimagasló teljesítmény is volt csapatunkban. Tóta Ágó góljaival, Gergely Kriszti pedig védéseivel tűnt ki a mezőnyből. A másik ágon Mezőtúr simán verte Tiszatenyőt, így a mindent eldöntő Nagykörű-Mezőtúr mérkőzésen három góllal kellett ahhoz győznünk, hogy elsők legyünk. Nem volt kis feladat, hiszen a mezőtúriak addig megerőltetés nélkül nyerték meccseiket. Óriási csatában, a tiszapüspöki „idegenlégiósok” hathatós segítségével, végig vezetve sikerült három góllal legyőznünk a jó játékerőt képviselő túri csapatot, ám örömünk gyorsan elszállt, mert a játékvezető által vezetett jegyzőkönyv szerint csak egygólos lett a győzelmünk. Hiába reklamáltunk, hogy nálunk a kispadon, volt egy - külön erre a célra felkért - személy, aki az eredményt jegyezte, a játékvezető jegyzőkönyve lett a hivatalos. Így a végeredmény (zárójelben a négypontos csapatok egymás ellen elért gólkülönbsége):

Mezőtúr Nagykörű Tiszatenyő Kétpó

4 4 4 0

pont ( + 2) pont ( 0 ) pont ( - 2) pont

A rendezvény szervezetlenségét minősíti, hogy a torna befejezését követően még másfél órát várakoztunk az eredményhirdetésig, amire a falunapra felállított színpadon került sor. A műsorközlő beolvasta a hivatalos végeredményt, mi pedig majdnem a földre ültünk a meglepődéstől a mezőtúri csapattal együtt. A „szervezők” által készített számítások alapján: 1. Tiszatenyő, 2. Mezőtúr, 3. Nagykörű, 4. Kétpó Utólagos reklamálásunkkal nem foglalkoztak, így keserű szájízzel kellett hazatérnünk, hiszen az első helyezettből adminisztrációs úton harmadik helyezettet csináltak. Folytatjuk munkánkat a megkezdett úton, s ősztől szeretnénk a területi kézilabda bajnokságban elindulni. Kézilabdás lányok

21


Nagykörűi látnivalók Gazdasági iskola Jelenleg a Haladás Mezőgazdasági Részvénytársaság irodaháza, Táncsics Mihály út 7. Nagykörűben 1907-ben kezdődött a földműves tanulók intézményes képzése. Az Állami Gazdasági Ismétlő Iskola 1921/22. tanévben kapott önálló épületet, amelyben pedagóguslakás, tanterem és kiszolgáló helyiségek voltak. Ugyanebben az időben épült a gazdaság felügyelőjének kétszobás lakása is. Az intézményből Állami Gazdasági Népiskola lett, a tanulók heti óraszáma szaporodott, az intézmény fogadta az akkor volt ipari tanulókat is, új épület építése vált szükségessé. 1940-ben épült a két tantermes iskolaépület, amelyben már igazgatói iroda, nevelői szoba is volt. Építő anyagát helybeli vállalkozók szállították Fegyvernekről a befagyott Tiszán, tervét a helybeli vízmester, Wágner Péter készítette, s a jóváhagyott tervek alapján helyi építő mesterek végezték a munkákat. Az új épületben tanultak 1941-től a mindennapi népiskolai 7. és 8. osztályosai is. Épületeiben az 1945/46. tanévben állami iskolai csoportokat foglalkoztattak, a Gazdasági Iskolát nem szervezték újjá. 1949-ben a megszűnt Iskola épületeiben a létesült termelőszövetkezet irodáit alakították ki, a lakások továbbra is lakásul szolgáltak. Többszöri belső átalakítás után, külső homlokzati szerkezetét nem változtatva állnak az épületek. Az udvar fáit a Községi Önkormányzat védetté nyilvánította 1997-ben.

A védett fák: 4 db korai juhar (Acer platanoides) 2 db hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) 1 db jegenye nyár (Populus nigra pyramidalis) A főépülethez vezető út, valamint az épületek és a fák korából és elhelyezkedéséből arra lehet következtetni, hogy a fák az épületekkel megközelítően egyidősek. 1. számú fa (korai juhar) méretei: kerülete: 2,5 m korona átmérője: kb. 18-20 m magassága: kb. 17-18 m 2. számú fa (korai juhar) méretei: kerülete: 2,65 m korona átmérője: kb. 20 m. magassága: 17-18 m 3. számú fa (korai juhar) méretei: kerülete: 1,9 m korona átmérője: kb. 14-15 m magassága: kb. 22-14 m 4. számú fa (korai juhar) méretei: kerülete: 1,6 m korona átmérője: kb. 10-11 m magassága: kb. 13-14 m 5. számú fa (hegyi juhar) méretei: kerülete: 1,5 m korona átmérője: kb. 11-12 m magassága: kb. 13-14 m 6. számú fa (hegyi juhar) méretei: kerülete: 1,75 m korona átmérője: kb. 10-11 m magassága: kb. 13-14 m 7. számú fa (jegenye nyár) méretei: kerülete: 2,2 m magassága: kb. kb. 23-25 m

(Idézet Lőrincz István táj- és növényvédelmi szakértő szakvéleményéből.) Pravda Julianna

22


MESTERSÉGEK „Bolygónkon az lehet csak a teljes és boldog élet, amelyben a munka, ez a megbecsült és nemes tevékenység a legnagyobb érték.” (John Seymour) Július 11.-én szombaton este hat órakor a Nagykörűi Művelődési házban Hornok Magdolna festő „Mesterségek” c. kiállítását dr. Varga Zoltán körjegyző és Szász József festőművész nyitotta meg. Közreműködött a Nagykörűi Nyugdíjas Klub énekkara. A tárlat július 25-ig tekinthető meg.

Az alkotás iránti vágy, az önmegvalósítás már gyermekkorában is hihetetlen erővel tört fel. Rajzolt, festett, barkácsolt. A természet alkotta jelenségek kíváncsivá tették. Az alkotás megnyugtató számára, ilyenkor megszűnik körülötte a világ. Csodálja és tiszteli az egyszerű vidéki embereket, akik sokszor mostoha körülmények között is képesek mesterségüket – még akár hagyományos eszközökkel is – művészi fokon végezni. A művész képeinek többsége az emberrel, az emberi munkával foglalkozik, emléket állít, hiszen olyan foglalkozásokat mutat be, amelyek századunkban eltűnnek az életünkből. Művei csendes, de annál határozottabb tiltakozást fejeznek ki az erkölcsi fogyatkozása, pusztulása ellen.

23


Cseresznyefesztivál

A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA

Kiadja: Községi Önkormányzat, Nagykörű Felelős kiadó: Dr. Veres Nándor polgármester Szerkeszti: A szekesztő bizottság Szerkesztő: V. Kálmán András Munkatársak: Túró Noémi, Fotó: Tóta Gábor, Tördelés: Sári Krisztián szerkesztőség címe: 5065 Nagykörű, Május 1 út 1. Tel.: 06/30/405-9751 e-mail: [email protected]

Búcsú NAGYKÖRŰ. Tartalom Alternatív munkaerő-piac Virágoskút Polgárőrség Dohánykertészek Július. ÁRA: 290 Ft A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA

Recommend Documents