Nagyító alatt: Az épületgépészeti vezetékrendszerek. Az üveg kiválasztásának szempontjai mikor minek van elsőbbsége?

28 oldalas színes szakmai folyóirat  Megjelenik évente 10 alkalommal

II. évfolyam  VII. szám

A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése 2015. szeptember

Az üveg kiválasztásának szempontjai – mikor minek van elsőbbsége? Ingatlan-nyilvántartásba nem jegyzett társasház Kötbér, szavatosság, jótállás

Az épületgépészeti vezetékrendszerek

zs

eme Féml

Nagyító alatt:

ze

rk

ez

e

Homlokzati hőszigetelések hibái

tű

t

őf et

ed

k ése

h ibá i

Jogi, műszaki és gazdasági kérdések egyetlen lapban

Megjelenik évente 10 alkalommal

1. szám A hazai ingatlanfejlesztéssel, ingatlankezeléssel és ingatlanforgalmazással foglalkozó cégek és szakemberek elektronikus szakmai folyóirata

Számos friss elemzés alapján egyre bizonyosabb, hogy a hazai ingatlanpiac hosszú idő után újra fellendülési fázisba lép. Ez minden ingatlanfejlesztéssel és -forgalmazással foglalkozó cég számára új üzleti lehetőségeket jelent. Ezzel párhuzamosan a jogszabályokból fakadó kihívások is növekednek, hiszen például az idei évtől a legtöbb ingatlanberuházásra az eddiginél szigorúbb energetikai és tűzvédelmi előírások érvényesek. A Magyar Ingatlan című új elektronikus folyóirat nemcsak a fentiekhez hasonló jogi, pénzügyi és műszaki kérdésekben segít eligazodni, hanem átfogó szakmai fórumot teremt az ingatlanágazatban tevékenykedő szakemberek, cégek és intézmények számára.

Miben nyújt segítséget a Magyar Ingatlan folyóirat? Új Országos Tűzvédelmi yan Szabályzat – hog érinti a meglévő ket? lete épü Fókuszban az energiahatékonyság: új törvény született Szeptember 26-ától cSak kondenzációS kazánok telepíthetők nem kerülhetett be az aktuális OtthOn melege prOgramba? tárSaSházak energetikai korszerűsítése támogatás nélkül, kis költségvetésből tulajdOnOsi tartozások – hogyan minimalizálhatók?

2015 Fellendülésben az ingatlanpiac

 Tájékozódhat a tevékenységét érintő, gyakran változó jogszabályi és műszaki előírásokról  Gyakorlati segítséget kaphat a hatósági ügyintézéshez, illetve a szakhatósági ellenőrzésekre történő felkészülésben  Az esetleges vitás ügyek rendezésére történő felkészüléshez  A szektort érintő ágazati jogszabályok alakulásának, változásainak értelmezése  A nehezen értelmezhető előírások tisztázása  A hazai ingatlanszakma legfontosabb szereplőinek szakmai hírei  Az ingatlanszektor fontos eseményei, jelentős projektjei és fejlődési irányai

Szerzőink

Dr. Izsák Orsolya – Ingatlanjogra specializálódott ügyvéd, a Budapesti Ügyvédakadémia tulajdonjogi csoportjának vezetője Borsi László – Ingatlanszakértő, a Lakásvásár Média Csoport elnöke

A hazai ingatlanfejlesztéssel, ingatlankezeléssel és ingatlanforgalmazással foglalkozó cégek és szakemberek elektronikus szakmai folyóirata A folyóirat rovatai Ingatlankezelés

Ingatlanpiac – ingatlanközvetítés

Jogi, műszaki és gazdasági ismeretek – az ingatlankezelők feladatainak jogszerű, szakszerű és költséghatékony végzéséhez.

Folyamatos tájékoztatás a hazai ingatlanpiac helyzetéről, az ingatlanközvetítés kapcsán felmerülő buktatók és ezek kiküszöbölése

Ingatlanfejlesztés

Ingatlanjog

Az ingatlanfejlesztés gazdasági, jogi és műszaki szempontjainak összefüggései, a hazai ingatlanfejlesztés irányai, az egyes hazánkban tevékenykedő ingatlanfejlesztők bemutatása

Az ingatlanjogi előírások értelmezése, a vitás helyzetek elkerülésében és a kialakult jogviták hatékony rendezésében. Ingatlanjog rovatunk vezérelve a közérthetőség és a gyakorlati megközelítés.

Kiadványunkat a mellékelt megrendelőlapon rendelheti meg!

szerkesztői levél

Tisztelt Olvasó!

tartalom 2015. szeptember 2

Épületgépészeti

3

Az üveg kiválasztásának

NAGYÍTÓ



E havi számunk főtémája az épületgépészeti rendszerekhez tartozó vezetékek szabályos elhelyezése és megfelelő anyagának kiválasztása. A szabadon szerelés több olyan kérdést is felvet, amelyek figyelmen kívül hagyása jelentős károkat okozhat a vezetékekben: ezekre a kérdésekre kap választ a Munkaterület rovatunkból. Acél-, réz- vagy műanyag csövet válasszunk? Az anyag megfelelő kiválasztása alapvető fontossággal bír nemcsak a rendszer élettartamára, hanem adott esetben a benne keringő víz minőségére is. A vezetékek szóba jöhető anyagainak jellemzőit és helyes kiválasztásuk szabályait ismerheti meg Építőanyag és építési termék rovatunkból.

vezetékrendszerek

TERVEZŐASZTAL



szempontjai – mikor minek van elsőbbsége?



Üvegszerkezetek hibái a tervezésben, a megvalósítás során és a használatban 2.

És hogy miről olvashat még aktuális lapszámunkban?  Hogyan válasszuk ki a megfelelő üveget?  Kötbér, szavatosság, jótállás – a szerződéses biztosítékok  Milyen tipikus hibák fordulnak elő homlokzati hőszigeteléseknél?  Mi a teendő, ha a földhivatal nem jegyzi be a társasházat?

7

Bízom benne, hogy e havi lapszámunkban is talál olyan információt, amely segíti az Ön mindennapos munkavégzését.

10

MUNKATERÜLET



Csővezetékek elhelyezése épületeken belül

DIAGNÓZIS



Fémlemez szerkezetű tetőfedések hibái

Budapest, 2015. szeptember

13

FELELŐSSÉG



Üdvözlettel: Kiss Béla főszerkesztő

Építési Hibák a weben

Látogassa meg a www.epitesi-hibak.hu címen található weboldalunkat, ahol a nyomtatott lapban feldolgozott témákhoz kapcsolódó elektronikus segédletek, mintadokumentumok, jogszabálygyűjtemény áll előfizetőink rendelkezésére. Emellett újabb galériával bővült honlapunk.

Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090, 273 2091 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

ISSN 2415-9018 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Kiss Béla Layout / Repro: SEFEX DESIGN Szerkesztő: Malustyik Orsolya

www.epitesi-hibak.hu

Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

Ingatlan-nyilvántartásba nem jegyzett társasház

16

IRATTÁR



19

Az építéssel kapcsolatos dokumentáció helyes vezetése 5.

 ÉPÍTŐANYAG

ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

23

 űtési csővezetékek, meleg F vizes rendszerek

Homlokzati hőszigetelések hibái

Előfizetés: [email protected] Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert

Hirdetési információ: Szabó Norbert E-mail: [email protected] Mobil: (30) 586 5402

Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

1

nagyító

Épületgépészeti vezetékrendszerek Az épületgépészet egyik fő feladata az épületek működéséhez, működtetéséhez szükséges vezetékek, illetve vezetékrendszerek biztosítása. Ezek a vezetékek szolgálják ki a fűtés, a hűtés, a gázellátás, a vízellátás, a szennyvízelvezetés és a csapadékvíz-elvezetés műszaki megoldásait, ezeken a vezetékeken át áramlik az épületek vize, szennyvize, a földgáz, valamint a fűtési és hűtési közegek. A vezetékek egy részével folyamatosan kapcsolatba kerülünk – így például az ivóvízvezetékek állapota nagyban befolyásolja az ivóvizünk minőségét, mennyiségét –, mások ma már teljesen elrejtve kerülnek elhelyezésre, a laikus épülethasználók szinte nem is tudnak a létezésükről.

A

gépészeti vezetékek ennélfogva igen széles körű alkalmazástechnikával rendelkeznek. Bizonyos esetekben szigorú jogszabályi előírásoknak kell megfelelniük, más esetekben a tervezői szabadság okán a legkülönfélébb technikai megoldásokkal is találkozhatunk. A gépészeti csővezetékekhez jellegüknél, méretüknél és szerepüknél fogva igen

2

kiterjedt ismeretanyag csatlakozik, melyek teljes áttekintése lényegesen nagyobb terjedelmet igényel. Ezért e havi lapszámunk kiemelt témájaként elsősorban a fűtési, illetve vízellátási rendszereket, azon belül is a kifejezetten víz továbbítására szolgáló csöveket elemezzük, és beszélünk a hozzájuk kapcsolódó főbb általános ismeretekről is. 

Fischer Tamás okl. épületgépészmérnök, épületenergetikai tanúsító, műszaki ellenőr, igazságügyi szakértő

2015. szeptember

tervezőasztal

Az üveg kiválasztásának szempontjai – mikor minek van elsőbbsége? 2. rész

Üvegszerkezetek hibái a tervezésben, a megvalósítás során és a használatban

„Egy ablak üveg nélkül olyan, mint egy keret kép nélkül.” A természetes fény befolyásolja közérzetünket, segít a tájékozódásban, szerepet játszik környezetünk megítélésében, és meghatározza időérzékünket is. Az üveg megteremti annak a lehetőségét, hogy a fényt céljainknak és igényeinknek megfelelően használjuk és szabályozzuk. Kapcsolatot biztosít a belső tér és a külvilág között. Mérete és kialakítása mind építészetileg, mind használati érték tekintetében meghatározza az épület minőségét.

A

belső terek világossága, a nyitottság a külső tér felé, a természetes színek, a fény és az árnyék komoly befolyással vannak mindennapi életünkre. Az üveg lehetővé teszi, hogy a természetes fényt igényeink szerint szabályozzuk és hasznosítsuk. Összekapcsolja a belső tereket a külvilággal. Mérete és kialakítása meghatározza az építmény megjelenését, illetve belső tereinek és helyiségeinek minőségét. A világos helyiségeket a valóságosnál nagyobbnak, tágasabbnak, a sötét sarkokat pedig kisebbnek, összenyomottnak érezzük. Minél magasabb az üveg fényátbocsátása, annál nagyobb a belső térben rendelkezésre álló fény mennyisége. A földet elérő napsugárzás 3%-a UV(280–380 nm), 42%-a pedig infravörös (IR, > 780 nm) sugárzás, a fennmaradó 55% pedig az emberi szem számára érzékelhető fénysugárzás (380–780 nm) (1. ábra).

1. ábra A napsugárzás (természetes fény) hullámhossz szerinti megoszlása

Az üvegszerkezetekkel szembeni elvárások

Az üvegszerkezet általában két különböző hőmérsékletű teret választanak el egymástól. A falakhoz hasonlóan, a meleg és a hideg oldal között hővezetés, konvekció és sugárzás formájában itt is történik hőátadás. Télen a hőátadásból származó hőveszteséget csökkentheti az az energianyereség, melyet az üveg által átengedett napsugárzás juttat a belső térbe. A környezet hatékonyabb védelme és az energiatakarékosság igénye megköveteli az építőanyagok hőveszteségének minimalizálását, így az utóbbi évtizedekben az ablakok és ajtók egy vagy több egyrétegű (mono) üvegtáblával történő üvegezését szinte teljes egészében felváltották a kétvagy többrétegű szigetelő üvegek. Az üvegszerkezetek méretének növekedésével a fényátbocsátás és a mind ha-

www.epitesi-hibak.hu

2. ábra Az üvegszerkezetekkel szembeni elvárások

3

tervezőasztal

3. ábra Üvegházhatás tékonyabb hőszigetelés mellett az üvegszerkezetekkel szemben újabb elvárások fogalmazódtak meg (2. ábra):  fényátbocsátás,  hővédelem,  napvédelem (nyári hővédelem),  akusztika (zajszigetelés),  élet-, balesetvédelem,  vagyonvédelem,  tűzvédelem,  esztétika. Az üveg hőszigetelő képességének – a két üvegtábla közötti tér lezárásával történő – javítása, a kétrétegű szigetelőüveg gondolata már az amerikai T. D. Stedson 1865ben bejelentett szabadalmában (US Pat. Nr. 49167) megfogalmazódott. Az üveg a napsugárzással szemben szelektív áteresztő képességgel rendelkezik. A rövidebb hullámhossztartományban (ma­gasabb hőmérsékletű sugárzás) átlátszó, de hosszabb hullámhossztartományban (alacsony hőmérsékletű sugárzás) átlátszatlan, azaz 5 µm-nél nagyobb hullámokat az üveg nem engedi át. Az üvegen átbocsátott (nap)sugárzás a falakban és a belső térben elhelyezkedő tárgyakban elnyelődik. Az elnyelt energia hatására felmelegedő felületek hőátadással melegítik a velük érintkező levegőt, illetve a saját hőmérsékletüknek megfelelő hullámhosszon sugárzást bocsátanak ki. Ez a sugárzás hosszúhullámú infrasugárzás, melyre az üveg – a víztiszta üveg is – átlátszatlan. Emiatt a helyiségbe sugárzással bejutó (hő)energia sugárzás formájában nem tud távozni, és a belső tér hőmérsékletének emelkedését okozza. Ez a jelenség az ún. „üvegházhatás”, ami nyáron a helyiség túlzott felmelegedéséhez vezet, télen

4

azonban a napenergia fűtési célú hasznosítását segíti (3. ábra).

A különböző tájolású üvegszerkezetek

Télen alacsonyan áll a nap, a déli oldali ablakok kapják a legtöbb napsütést, így itt lehetőség van a napenergiának a hideg évszakban történő hasznosítására is. Nyáron külső árnyékolással lehet megakadályozni, hogy a magasan álló nap a déli oldali helyiségeket túlhevítse (4. ábra téli, nyári napállás).

A napsugárzás energiájának legnagyobb része a keleti és a nyugati oldal ablakait éri. A reggeli órákban a keleti, a délutáni órákban a nyugati oldali ablakokat éri a napsütés. Tekintettel arra, hogy ilyenkor alacsonyan áll a horizonton, a túlmelegedés és a káprázás elkerülése érdekében célszerű ezeket az üvegszerkezeteket napvédelemmel ellátni. Az északi oldalon fekvő helyiségeket nem éri közvetlen napsugárzás. A művészek az egyenletes természetes megvilágítás miatt, nagyon gyakran ezeket a helyiségeket választják műteremnek. A jó hőszigetelést biztosító üvegezés, lehetővé teszi a nagyobb ablakok – a fűtési költségek jelentős növekedése nélkül történő – beépítését. Megfelelő üvegtípus választásával, nagy üvegfelületek alkalmazásával igen kedvező homlokzati kialakítások készíthetőek, amen�nyiben az épületek energiamérlegét befolyásoló összes tényezőt – világítás, hűtés, fűtés – együttesen vesszük figyelembe. Az üvegezett szerkezetek megfelelő magasságban történő elhelyezése biztosíthatja a helyiség mélyebb tereinek természetes megvilágítását (5. ábra, 1. kép). Az üvegezett szerkezeteket lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy az üvegszerkezetrész felső vonalának magassága ne legyen kisebb a helyiség mélységének felénél. Amennyiben ez a magasság nem megfelelő, úgy a belső tér megfelelő kialakításával lehet segíteni a természetes megvilágítás hatékonyságának növelését. Az álmennyezetek módosított kivitelével magasíthatók az ablakfelületek. Normál szintmagasságnál az ablakok felső vonalának 50 cm-es emelése 5 méteres mélységben megduplázza a fény (a megvilágítás) erősségét (2. kép).

4. ábra Téli, nyári napállás [1]

2015. szeptember

1. kép

2. kép

5. ábra A helyiség megvilágítása az ablakok elhelyezésének függvényében [1]

Az üvegezett mellvédek, illetve lábazatok ugyan érdemben nem befolyásolják a helyiségek világosságát, de nagyobbá teszik a látómezőt, és folyamatos átmenetet biztosítanak a belső és a külső tér között (3., 4. kép).

Hővédelem – fűtési energiamegtakarítás

A két üveg közötti tér bezárásával meggá-

tolható a táblák közötti konvektív hőcsere, és kihasználható a levegő alacsony hővezető képessége. Ezen üvegszerkezetek hővesztesége harmad részben a hővezetésből, illetve a konvekcióból, kétharmad részben a táblák közötti sugárzásból keletkezik. A sugárzással történő hőátadás az üveg felületére felvitt alacsony emissziós bevonattal (Low-E) javítható. Az üveg fe3. kép

6. ábra Az üveg belső felületének hőmérséklete télen

4. kép

lületére felvitt vékony ezüst bevonat az átláthatóságot nem befolyásolja, de a hősugárzást nagymértékben visszatükrözi. Ezek a ma már általánosan alkalmazott (Low-E) hővédő üvegek. A hővezetésből és a konvekcióból adódó veszteség a levegőnek nemesgázokkal (argon, krypton, xenon) történő kiváltásával csökkenthető, itt a javulást a kisebb sűrűségű nemesgázok jobb hőszigetelő képességéből adódó alacsonyabb hővezetési és keringési veszteségek biztosítják. Az emberi test is sugároz hőt a környezetébe. Ezért fázunk egy kellemes hőmérsékletű helyiségben egy alacsony felületi hőmérsékletű fal közelében. Télen a belső üveg felületi hőmérséklete annál magasabb, minél jobb a hőszigetelő képessége, azaz alacsonyabb a hőátbocsátási tényezője, az Ug értéke (6. ábra). Az egyrétegű üveg 5,6 W/m2K és a normál hőszigetelő üveg 3,0 W/m2K jellemzőjével szemben az alacsony emissziós (Low-E) üvegek felhasználásával készült kétrétegű üvegnél a hőátbocsátási tényező Ug = 1,1– 1,0 W/m2K-ra csökken. A háromrétegű szigetelő üveg hőátbocsátása pedig mindös�sze egy tizede az egyrétegű (mono) üveg hőveszteségének (Ug = 0,9–0,6 W/m2K).

A napvédelem (nyári hővédelem)

7. ábra Üvegszerkezet télen és nyáron [2]

www.epitesi-hibak.hu

Egy teljesen benapozott 1 x 1,5 méter ablakot érő napsugárzás energiája megegyezik egy 1 kW-os hősugárzó által leadott hő mennyiségével. Télen ez az energianyereség hasznos lehet, de nyáron napvédelem nélkül a helyiség túlmelegedéséhez vezet, ezért célszerű nyáron a napsugárzás által továbbított energia 80–85%-át feltartóztatni, ami azt jelenti, hogy a g-értéknek (összenergia-átbocsátás) 15 és 20% között kell lennie.

5

tervezőasztal

8. ábra A munkaállomások kialakításánál figyelembe veendő szempontok [3] Ezt a kívánalmat a tájolás függvényében megfelelő üveg választásával lehet elérni. Nagyméretű üvegszerkezetek esetében azonban a megfelelő fényáteresztés biztosítása mellett ez a benapozott oldalakon csak kiegészítő külső árnyékolással érhető el. Az árnyékolást célszerű a külső oldalon, az üvegek előtt elhelyezni. A beltéri zsalúziák, függönyök hőtorlódást okoznak, mely a helyiség felmelegedéséhez vezethet. Az üvegszerkezetekkel szemben télen és nyáron egymásnak ellentmondó elvárásaink vannak (7. ábra). A fejlett országok lakossága napi életének 80–90 százalékát napfénytől elzárt terekben – munkahelyen, iskolában vagy ott-

hon – tölti. A napi napfénydózishoz szokott szervezet drasztikus változást szenved a természetes fény hiányától. A mesterséges fény csak a látást teszi lehetővé, de a spektrumából hiányoznak azok a hullámhosszak, amelyek nélkülözhetetlenek az immunrendszer megőrzéséhez. A természetes fény az élő szervezet egészségi állapotát biológiailag szabályozza. A vitális hormonok termelésének mennyiségét a szervezet a napfény változása szerint növeli vagy csökkenti. A természetes fény mennyiségének és minőségének megfelelő módon történő szabályozásával jelentősen javítható az emberek teljesítőképessége, biztonság- és közérzete.

A terek kialakításánál a sok egyéb szempont mellett figyelembe kell venni – többek között – azt is, hogy:  a munkaállomások lehetőleg az ablakok közelében legyenek (8. ábra, 3. kép),  a belső udvari helyiségek ablakai – a bejutó kevesebb fény kedvezőtlen hatásainak elke rülése érdekében – nagyobbak legyenek,  az erős kontrasztok elkerülése érdekében törekedni kell a fény egyenletes eloszlására,  kerülni kell a közvetlen és a közvetett csillogás, káprázás kialakulását,  egyes munkafolyamatoknál (pl. minőség- ellenőrzés), az emberi szem nagyon gyakran fontos szerepet játszik – a legkisebb szín vagy alakváltozás érzékeléséhez a természe tes fény és mindenekelőtt a megfelelő szín visszaadás elengedhetetlenül szükséges,  kereskedelmi egységek ablakai a szellőzte tés lehetősége mellett nemcsak a természe tes fényt, a megfelelő színvisszaadást bizto sítják, hanem csökkentik a mesterséges vi lágítás és az ezek által leadott hő mennyisé gét is, a napsugárzástól védendő termékek nél (élelmiszerek, textíliák) a ragasztott biz tonsági üvegek kínálnak lehetőséget az UV sugárzással szembeni védelemre, és csök kentik a kifakulás veszélyét is.

Hanggátlás, ahol egy meg egy nem kettő

A zaj az a hang, mely az ember számára zavaró, és melynek esetleg még egészségkárosító hatása is lehet, vagyis egy orvosi-pszichológiai fogalom. Hogy mit érzékelünk zavarónak, az a környezettől és az adott helyzettől függ. A hallásunk információként érzékeli a zajokat, ezért a folyamatos zajokat gyakran nem tudatosan érzékeljük, és csupán olyan jellemzőkre figyelünk fel, mint a hangok vagy a hangszint változása. Minél gyorsabban változik a zajszint, és minél tolakodóbb a hang, annál inkább érzékeljük zajnak a hangot. Zaj és zaj között tehát jelentős a különbség. A zaj a szilárd testekben, folyadékokban vagy gázokban (így a levegőben) rezgésekből keletkezik. Attól függően, hogy milyen közeg adja át a rezgéseket, léghangról vagy testhangról beszélünk. A legtöbb esetben egyidejűleg többféle közeg továbbítja a zajt. 

Dr. habil Stocker György docens, építészmérnök BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

Szittya Zsolt okleveles mérnök

5. kép Káprázásmentes munkaállomás napvédelemmel [3]

6

A kapcsolódó jogszabályokat letöltheti a www.epitesi-hibak.hu honlapról: az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet

2015. szeptember

munkaterület

Csővezetékek elhelyezése

épületeken belül A csővezetékek nyomvonalának kialakítása, a vezetékek lefektetése egy épületen belül mindig külön vizsgálatot kíván. A csővezeték mérete, a továbbított közeg jellege és hőmérséklete (mi több: hőingadozása) minden esetben egyedi mérlegelést követel meg a nyomvonal meghatározása során.

A szerelésre vonatkozó általános érvényű szabályok

Alapesetben a csővezetékeket szabadon szerelik. Jelen tanulmányunkban most elsősorban ezzel a csővezetési móddal foglalkozunk. A szabadon szerelt nyomvonalvezetés egyszerű kivitelezést, könnyű szerelést és későbbi ellenőrzést biztosít a vezetékeknek. Ugyanakkor esztétikailag ma már kevésbé elfogadott ez a fajta csővezetési mód, így a legtöbb esetben ezt már csak közforgalmi tereken kívül (alagsorokban, gépészeti terekben stb.) alkalmazzák, vagy akkor, ha a vezetékek eltakarhatók – ilyen jellemzően az álmennyezetek feletti csővezetés. A szabadon szerelt csövek esetében fontos szempont a csövek rögzítésének megoldása. Könnyedén belátható, hogy a padlószerkezetben vagy falhoronyban vezetett csövek esetében a csövek rögzítése, megfogása alapvetően megoldott, ilyen esetekben legfeljebb a hőtágulásból eredő csőmozgásokat kell figyelembe venni. A szabadon szerelt vezetékek esetében azonban nagyon fontos, hogy a cső anyagához, a továbbított közegből eredő hőmérséklethez igazodva kerüljön a csőrendszer kialakításra. Általánosságban elmondható, hogy a műanyag csövek állékonysága rosszabb az acélcsövekénél, ezért a műanyag csövek rögzítésére kiemelt figyelmet kell fordítani: a gyártók által előírt sűrűségű és kivite-

7

munkaterület

lű rögzítéstechnikát maradéktalanul be kell tartani. A műanyag csövek megfelelő rögzítésénél minden esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy egyrészt mindenképp sűrűbb megfogást igényelnek az acélcsöveknél, másrészt a nagyobb hőtágulásból adódó mozgásokat, hosszváltozásokat kompenzálni kell. A hőtágulásból adódó mozgások kompenzálására a szabadon szerelésnél legtöbbször alkalmazott függesztéses kivitelezés során a bizonyos rugalmasságot engedő, szabadon függesztett műszaki megoldást célszerű alkalmazni. Emellett bizonyos helyeken – elsősorban nagyobb csőhosszak esetén – mozgáskiegyenlítő lírákat vagy csőkompenzátorokat kell betenni. Ezek rögzítéséhez fixpontok beiktatása szükséges. A műanyag csövek esetében ugyanis a hosszirányú változások kompenzálására az anyag hajlíthatóságát lehet és célszerű is kihasználni. A kompenzáció megfelelő módja, ha a csövet az eredeti nyomvonalhoz viszonyítva merőlegesen térítik el, és ezen a merőleges szakaszon szabad kompenzációs csőhosszat hagynak, mely azt biztosítja, hogy az egyenes nyomvonalon történő táguláskor a csőben ne keletkezzenek lényeges nyomó- és húzófeszültségek. A kompenzációs hossz a nyomvonal kiszámított hos�szabbodásától (rövidülésétől), valamint a cső anyagától és átmerőjétől függ. A hosszirányú tágulás kompenzációjához felhasználható a cső előfeszültsége, mely lehetővé teszi a kompenzációs hossz rövidítését. Az előfeszültség iránya a feltételezett hosszváltozás irányával ellentétes, és az előfeszültség mérteke a feltételezett változás fele. A szabadon szerelt műanyag csövek esetében a hőtágulásból adódó csőmozgás vizsgálata mindig alapos méretezést kíván, különösen nagy csőátmérőjű rendszerek esetében. A műanyag csövek hőtágulása ugyanis méterenként ugyanis akár 2–4 mm is lehet, ami mondjuk egy 10 méteres szakasznál 2–4 cm! Ennek megfogása, irányítása csak pontos tervek alapján lehetséges. Fi-

8

gyelembe kell venni azt is, hogy a műanyag csőhálózat már eleve nagyobb helyet foglal el (hiszen ugyanazon belső átmérőhöz a nagyobb falvastagságok miatt nagyobb külső átmérő tartozik, míg a speciális, például tokos hegesztésből adódó technológia miatt az idomok hosszmérete is jelentősen nagyobb). A hőtágulás kezelésére beépített fix és vezetett csúszó megfogások helyigénye

is számottevő, ráadásul a falakra, födémekre gyakorolt erőhatásaik az acélcső hasonló hatásainál nagyságrendekkel nagyobbak. Külön figyelmet érdemel, hogy amennyiben (például a szűk hely miatt) a hőtágulás felvételére szolgáló lírák helyett kompenzátorok kerültek beépítésre, ott milyen típusú eszközt alkalmazunk. A gumikompenzátor általában nem jöhet szóba (hiszen a cső hőtágulásából adódó erő a merev gumit nem képes összenyomni/széthúzni), ezért tipikus a fémharmonikás kompenzátorok beépítése. Ezek azonban kitágulás-összenyomás után nem térnek vissza alapállapotukba: ez például nyomáspróba esetén jelenthet problémát. Az egyébként természetesen szükséges nyomáspróba (ld. még később) az üzemi nyomásviszonyoknál másfélszer nagyobb értéken történik, amely a kompenzátorok olyan mértékű megnyúlását okozza, amelyet sok esetben még a csúszó megfogások sem tudtak követni. Ezért a fémharmonikás csőkompenzátorok mozgásterét korlátozni kell, ami további helyigénnyel és súlyterheléssel járhat együtt. A szabadon szerelt csövek rögzítésére egyébként mindenhol csőbilincsek alkalmazandók – hőszigetelt csövek esetében hőszigetelt csőbilincsek. Az általános rögzítéstechnika a bilincsekhez kapcsolódó menetes szár, mely alaplapban 2015. szeptember

A nyomáspróba

(rögzítőtalpban) végződik: ezek vannak a tartókonzolokhoz, falszerkezetekhez vagy a mennyezethez rögzítve. Minden olyan esetben, amikor a csővezetékben áramló közeg hőmérséklete a környezettől lényeges mértékben eltér, és a hőleadás a cső és a környezet között nem kívánatos (mert pl. egy fűtött kubatúrán belül vezetett fűtéscső esetében sok esetben nem probléma a csőrendszer hőleadása), a csöveket hőszigetelni szükséges. A csőrendszer hőszigetelését különös gondossággal kell elvégezni, főleg olyan esetekben, ha a csőben áramló közeg hőmérséklete a környezeti hőfoknál relevánsan alacsonyabb (hűtővezetékek). Ennek oka, hogy megfelelő szigetelés hiányában a környezeténél jelentősen hidegebb közeg miatt lehűlő csőfalon nagymértékű kondenzáció lépne fel. Ezért minden csövet, idomot, szerelvényt és egyéb közvetlenül kapcsolódó részt gondosan le kell szigetelni. A hőszigetelésre ekkor mindig zárt cellás hőszigetelés alkalmazható. Emellett fontos, hogy a szigetelőanyag végeinek összeragasztásakor soha ne nyújt-

sák az anyagot! Kifejezetten előnyös, ha egy enyhe túlméretből adódóan az anyagot „tömörítik”, tehát húzás helyett nyomófeszültség alakul ki az anyagban. Nem megfelelő szigetelőanyag használata, illetve nem megfelelő módon történő szigetelés felhelyezése esetén a csőfelületeken páralecsapódás jön létre, amely további károkat okoz a különböző szerkezeti anyagokban, akár a szigetelésben is, hátrányosan befolyásolva a teljes rendszer működését. Ezek elkerülése érdekében javasolt a csőhéjak végeinek a cső felületéhez történő ragasztása. Ezáltal a csőszigetelés szakaszokra tagolódik, és a valamilyen hiba folytán esetlegesen kicsapódó víz így nem tud „közlekedni” a cső mentén. A „szakaszolás” révén a hibás rész könnyen behatárolható és kijavítható. A csövek szigetelése tekintetében egyéb kérdésekben a DIN 4140 szabvány előírásait javasolt figyelembe venni. A másik nagyon fontos, szereléstechnikai előírás a megfelelő nyomáspróba és a csővezetékek utólagos megtisztítása használatbavétel előtt.

A nyomáspróbák tekintetében nincs egységes hazai rendezőelv: sem magyar szabvány, sem jogszabály nem taglalja fűtési, illetve házi vízellátási rendszerek nyomáspróbáinak előírásait. Ugyan földgázvezetékekre létezik előírás, de jobb híján vizes rendszereknél a csőgyártók is a német DIN előírásait veszik alapul: radiátoros és padlófűtési rendszerek esetén a DIN 18380-at, ivóvízrendszerek esetében pedig a DIN 1988 teil 2-t. Általánosságban azonban elmondható, hogy a vezetékek szakaszait a rendszertől hidraulikailag kiszakaszolva kell nyomáspróba alá vetni, majd nyomásmentesíteni, mielőtt a meglévő rendszerre csatlakoztatjuk. Fontos, hogy a nyomáspróbára kerülő csővezetékeket ki kell tisztítani, a vezeték két végén beépített elzáró szerelvénnyel le kell azt zárni, és a nyomáspróba alatt a nyomóközeg nyomását és hőmérsékletét műszeresen regisztrálni vagy hitelesen naplózni kell. A nyomáspróbáról mindig jegyzőkönyvet kell felvenni – ehhez célszerű a fenti szabványok szerinti, illetve az egyes csőgyártók által ajánlott jegyzőkönyvsablonokat alkalmazni –, melyben rögzíteni kell a nyomáspróba-körülményeket, a nyomáspróba időpontját és a nyomáspróbán részt vevő személyek nevét, illetőségét; az alkalmazott, illetve felhasznált nyomásmérők gyári számát és osztálypontosságát; a nyomáspróba alá vett csővezeték, illetve technológiai berendezés jellemző műszaki adatait; a próbanyomás értékét és időtartamát; a nyomáspróbához alkalmazott közeg hőmérséklet-változását; a nyomáspróba kezdetén és végén leolvasott nyomásértéket, valamint a nyomáspróba alatt észlelt rendellenes jelenségeket és megszüntetésük módját.

A csővezetékek utólagos megtisztítása

A nyomáspróba előtt, de a csővezeték használatát megelőzően mindenképp a csővezetékeket meg kell tisztítani a durva, szilárd szennyeződésektől. Az összehegesztett, összeszerelt vezetékeket szakaszonként, az üzemi töltettel azonos halmazállapotú közeggel (víz, levegő) kell kimosni, illetve kifúvatás után a csővégeket a további összeszerelésig (hegesztés, szerelvénycsatlakoztatás stb.) tömören le kell zárni (dugaszolás, fóliázás stb.). A záró elemeket eltávolítani csak a csővéghez csatlakozó elemmel való illesztés alkalmával szabad. Ezáltal garantálható, hogy a csővezetékbe olyan szennyeződés, mely a rendszer működését káros mértékben befolyásolhatná, nem kerülhet be. 

Fischer Tamás okl. épületgépészmérnök, épületenergetikai tanúsító, műszaki ellenőr, igazságügyi szakértő

9

diagnózis

Fémlemez szerkezetű tetőfedések hibái

A hazánkban előforduló épületszerkezeti hibák jelentős részét teszik ki a tetők meghibásodásai. Ezek közül most tekintsünk rá a fémlemez anyagú tetőhéjazattal fedett tetőkre. Minden olyan tanulmányban, amely a tetők meghibásodásával foglalkozik, érdemes elemezni a héjazat lehetséges és a gyakorlatban is sűrűn előforduló hibáit, hiszen a beázásból eredő hatások rendszerint az egész épület állagát és az épületben lévő értékek állapotát veszélyeztetik.

A

z ismert hibák túlnyomó része a kiselemes pikkelyes fedésű tetőkön fordul elő, de a többi fedési módnál is fennáll a beázási veszély. Ezúttal a hibák szempontjából talán ritkábban említett fémanyagú táblás és összefüggő fémlemezfedésekkel foglalkozunk a teljesség igénye nélkül. A táblás fedések szélesebb körben a 20. században terjedtek el, főleg az ipari-gazdasági épületek tetőhéjazataként. A trapézbordás vagy hullámos felületkialakítás könnyű és gyorsan szerelhető megoldást jelentett, elterjedésüknek ez talán az egyik fő oka. Különösen nagy lökést jelentett minden vékony acél és alumínium lemeztermék építőipari felhasználásának a második világháború végére kiépített óriási hadiipari kapacitás. Például a repülőgépipar számára létrehozott alumíniumlemez-gyártási kapacitás kitűnően hasznosíthatóvá vált a gyors építést lehetővé tevő könnyűszerkezetes építésben. Jelenleg úgy tűnik, hogy az acél-, illetve alumíniumszerkezetek közül való választás gyakran az aktuális piaci ár függvénye. A fémlemezek összefüggő fedésként való alkalmazása régebbi keletű. Nagyobb sík felületeken a vasbádog és horganybádog anyagú korcolt fedések – pontosabban a korcolt, illetve léces fedések – terjedtek el. Igényes, összetett geometriájú tetőknél – például toronytetők esetében – a vörösréz lemez anyagú tetőfedéseket látjuk leginkább elterjedtnek. Az idővel zöldesszürke színt felvevő „malachitos” saját bevonatuk, patinájuk hosszú ideig időjárásállóvá teszi a tetszetős toronysisakokat. A fedélhéjazatok hibáit általában a főbb fedési típusok szerint szokás rendszerezni. Ennek megfelelően külön tárgyaljuk a táblás fémlemezfedések és az összefüggő korcolt, illetve léces fémlemezfedések jellegzetes hibáit. A hibák a kapcsolódó, illetve határoló szerkezetekkel együtt, azok hibáival összefüggésben értelmezendők, tehát a teljes tetőszerkezet, a héjazattartó szerkezet, a bádogozás, a tetőszerelvények, a padlásteret határoló falak és a kéménypillérek

10

1. kép: Elöregedett acél trapézlemez és üvegfedés távlati képe

szerkezeti kialakítása, működése és meghibásodásának módja is kihat a fedélhéjazat állapotára.

Táblás fémlemezfedések jellemző hibái

 Táblás tetőhéjazati elem deformációja, anyaghiba, kiegészítő bádogos szerkezetekhez való rossz illeszkedés, tetősíkon való szerelvény és csőátvezetési hibák, tartószerkezet-lehajlás, elemrögzítő fém szerelvények korróziója, elemelmozdulás. A táblás fémlemezfedések leggyakoribb változata az acél trapézlemezfedés, amely rendszerint könnyűacél szelemenekre erősített sík fedés. Bonyolult tetőidomok kialakítására nem alkalmas, viszont egységes nagy tető-

felületek gazdaságos lefedésére jó megoldás. Többnyire ipari csarnokok héjazataként találkozunk az acél trapézlemez fedéssel. A régi héjazatok a karbantartás elmaradása miatt gyakran rendkívül rossz állapotúak. A korrózió által megtámadott és kilazult, helyenként eltört rögzítő elemekkel jellemezhető táblás fedések többsége már cserére érett. Az újabb tartós gyári bevonattal – például beégetett lakkal, zománccal, amelyet az autóiparban már régóta sikeresen alkalmaznak – védett fémlemezek élettartama jelentősen nőhet. A már klasszikusnak tekinthető egyrétegű acél vagy alumínium trapézlemez­ fedéseket folyamatosan felváltják az üzemben szendvicsszerkezetként előállított, többrétegű, hőszigetelt tetőhéjazati táblák, 2015. szeptember

3. kép: Trapézlemezfedés részlete

2. kép: Helyenként deformált régi trapézlemezfedés panelok. Ezek hézagcsatlakozása és rögzítésmódja termékfüggő, ezért ilyen szerkezetek alkalmazásánál szigorúan az alkalmazástechnikai utasítások szerint kell eljárni. Most csak a hagyományos fedésekkel foglalkozunk, de hamarosan aktuálissá válhat a korszerű fémburkolatú, saját bordákkal merevített szendvicsszerkezetű tetőhéjazatok értékelő elemzése is.

Összefüggő korcolt és léces fémlemezfedések jellemző hibái

 Törés, repedés, hullámosodás, lemezgyűrődés,, dilatáció hiánya vagy hibás

kialakítása, toldási hiba (átfedés, összekapcsolás), rögzítési hiba, rétegrendi páratechnikai hiba – kondenzáció, mechanikai károsodás, korcok és forrasztások kitágulása, illetve szétnyílása, állókorc félretaposása, foltosodás, pont- vagy lyukkorrózió. Az összefüggő fémlemezfedések a táblás fedéseknél kisebb hajlással is alkalmazhatók. Jellegzetességük, hogy akár függőleges felületre is felvezethetők. A lágyabb, könnyebben megmunkálható horganylemezfedést (és homlokzati burkolatot)

4. kép: Rozsdás fém trapézlemezfedés alulnézetben

5. kép: Javított táblás fémlemezfedés gerincrészlete bal oldalon utólag beillesztett szelemennel

1. ábra: A korcolt lemezfedés és a léces lemezfedés néhány részlete

www.epitesi-hibak.hu

6. kép: A túlságosan szoros mechanikai rögzítés lemezhorpadáshoz vezethet

11

diagnózis

7. kép: Új korcolt fémlemezfedés lapostetőn helyenként foltosodással 8. kép: Korcolt fedés lapostetőn rejtett eresz­ csatornával

a modern építészet is előszeretettel használja, hiszen tetszés szerint színezett lemezekkel összetett formák is lefedhetők. A hagyományos korcolt lemezfedések esetében napjainkig már jelentős mennyiségű tapasztalat gyűlt össze. A korábban deszkázatra bitumenes alátét-szigeteléssel kialakított rétegrendnek számos bírálata jelent meg. Ezek megfontolása után javasolható a fémlemez alatti alátétréteg gondos kiválasztása különös tekintettel a páratechnikai működésre. Ha tartós kondenzáció alakul ki a fémlemezhéjazat alatt, akkor fokozott korrózióval számolhatunk. A korcolt lemezfedések egyik legnagyobb ellensége a felelőtlen, hanyag munkavégzés. Sajnos számtalanszor előfordul, hogy az elkészült állókorcokra figyelmetlenségből rálépnek. A félretaposott korc azonnali aktív hibaforrás lehet. Gyakori hiba, ezért az egyszerű felsorolásnál nagyobb terjedelmet érdemel a fémlemezek hőmozgását gátló szoros rögzítés. Szinte mindig lemezszakadáshoz vezet, aminek a vízzáróság megszűnése az azonnali következménye. Az egymást keresztező irányú korckötések kialakítása különösen kényes részlet, hiszen a gátolt hőmozgás esetében általában először itt nyílnak meg a korckötések. Az építési hibák sajnálatosan gazdag tárházából ezúttal a fémlemezfedések két csoportját választottuk. Ezekről talán ritkábban esik szó, viszont régóta jelentős mennyiségű tetőfelületen léteznek, gyakran elfelejtve. Leginkább az épületfenntartók figyelmébe érdemes ajánlani például a régi rozsdás acél trapézlemezfedéseket, mert az általános hiedelemmel ellentétben nem tartanak örökké. Azok a fémlemezfedések, amelyek eredetileg szakszerűen voltak megépítve – de még nem rendelkeznek időjárásálló tartós bevonattal –, néhány évtized múltán jelzik, hogy a korróziós állagromlás, azaz az ún. anyagpusztulás is komolyan veendő tényező. 

Irodalomjegyzék 9. kép: Elöregedett korcolt fémlemez­ fedés magastetőn

10. kép: Régi korcolt fémlemezfedés összetett tető­ idomnál

12

Dr. Koppány Attila: Épületdiagnosztika – Építési hibák – Építési patológia, Magyar Építőipar, 11–12. sz. p.: 341–450, Budapest, 2000. Dr. Koppány Attila: Az épületállapot értékelés helyzete és jelentősége Magyarországon, Magyar Építőipar, 2. sz., Budapest, 2011. Dr. Koppány Attila: Építési hibák – épületdiagnosztika, Építési Hibák, Fórum Média Kiadó, I. évf. 1. sz. p.: 12–15, Budapest, 2014. Bajza József: Szemrevételezéses épületdiagnosztika, TERC Kft., p.:199, Budapest, 2003. Osztroluczky Miklós: Épületkárok, CSER Kiadó, p.:144, Budapest, 2011.

Prof. Dr. Koppány Attila egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék, építésügyi szakértő

2015. szeptember

Felelősség

Ingatlan-nyilvántartásba nem jegyzett társasház Jelen cikkünk egy a földhivatal által nyilvántartásba nem vett társasház jogesetét tárgyalja, a bejegyzés iránti kérelem elutasításától, a fellebbezésen át egészen a Kúria határozatáig.

Első- és másodfokú határozat

A Budapest Főváros Kormányhivatala XI.  Kerületi Hivatala határozatával a társasház bejegyzése iránti kérelmét elutasította, az elutasítás tényét a tulajdoni lapra III/16. sorszám alatt feljegyezte. A benyújtott fellebbezést elutasította a másodfokú hatóság, és az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. A Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.XII.23.315/2010/34 számú részítéletével és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 44.Pf.638.990/2012/6. számú részítéletével megkereste az elsőfokú hatóságot, hogy az Ingatlanra társasházat jegyezzen be. Az elsőfokú hatóság hivatkozott számú határozatával a bejegyzés iránwww.epitesi-hibak.hu

ti kérelmet elutasította figyelemmel arra, hogy „a mai napig nem csatolták a hatályos jogszabályoknak megfelelő földhivatali záradékkal ellátott szintenkénti alaprajzot, mely a javított ítéletben foglaltakkal egyezik, valamint a keretbiztosítéki jelzálogjog átjegyzésére vonatkozóan javított ítéletet”. A másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta hivatkozással arra, hogy „az ügy továbbra is az adott eljárásban nem pótolható, az Inytv. 39. § (3) bekezdése szerinti hiányosságokkal bír, amely hiányosságok a fellebbezési eljárás során sem kerültek pótlásra”. Jelenleg a másodfokú döntéssel kapcsolatban felülvizsgálati kérelem van folyamatban, ugyanakkor az ingatlan és az eljá-

rásban részt vevő tulajdonosok az ügyészséget is megkeresték. Az érintettek hivatkoztak különösen az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) a megkeresés benyújtásakor hatályos alábbi rendelkezéseire: „8. § Az ingatlan-nyilvántartásban jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény feljegyzésére vagy adatok átvezetésére – ha törvény másként nem rendelkezik – csak az e törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor. 26. § (1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. 26. § (8) Az eljáró hatóság – ideértve a bíróságot, közjegyzőt, bírósági végrehajtót is – bejegyezhető jogra, feljegyezhető tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, végrehajtható határozata alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt. A vagyonszerzést létrehozó, megállapító hatósági határozatot két eredeti példányban kell az ingatlanügyi hatóság részére megküldeni. 29. § Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének – ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja. 30. § (1) Bejegyzés alapjául szolgálhat bíróság vagy hatóság jogerős és végrehajtható határozata, ha bejegyezhető jogra, illetve tényre vonatkozik. 32. § (1) Az okiratnak – ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell: a) az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját, b) a statisztikai számjellel rendelkező szer-

13

felelősség

vezet megnevezését, statisztikai azonosí- tóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cég- bírósági bejegyzésének számát, egyház és belső egyházi jogi személy esetében nyil- vántartási számát, c) az érintett ingatlan pontos megjelölését település neve, helyrajzi szám) és a be jegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, d) a jog vagy tény pontos megjelölését, e) a jogváltozás jogcímét, f ) az érdekeltek megállapodását, a bejegy- zett jogosult bejegyzést engedő – feltétlen és visszavonhatatlan – nyilatkozatát, g ) szerződő felek állampolgárságra vonat- kozó nyilatkozatát. 34. § (1) A bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági (bírósági) határozat tartalmára e törvény 32. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a határozatnak és a bejegyzésre irányuló megkeresésnek – az érdekelt lakcímén túl – vagy az érdekelt természetes személyazonosító adatait vagy az érdekelt családi nevét, utónevét és személyi azonosítóját kell tartalmaznia, továbbá a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. Ez utóbbi rendelkezés bíróság által okiratba foglalt jognyilatkozatra nem vonatkozik. 39. § (1) Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van – ideértve az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetését is –, a kérelmezőt tizenöt napon belül fel kell hívni a hiány pótlásá-

14

ra. Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, de a kérelmet a rangsorban előrébb álló kérelem miatt függőben kell tartani, a hiánypótlási felhívást a rangsorban megelőző kérelem elbírálásának napjától számított tizenöt napon belül kell kiadni. (3) Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen, a) a benyújtott okirat tartalmát, így külö nösen az abban megjelölt jogcímet kelle ne módosítani vagy pótolni, h) az ingatlanügyi hatóság által hatályos zá radékkal ellátott változási vázrajzot, vagy a vázrajzon a törvényben meghatá rozott személyek aláírását kellene pótolni.” Az Inytv. 26. § (1) bekezdése határozottan különbséget tesz a kérelemre vagy megkeresés alapján induló eljárások között, amelyek közül az  eljárásban megkeresés alapján indult az ingatlan-nyilvántartási eljárás. Az Inytv. a kérelemre vagy megkeresésre induló eljárások között különbséget tesz mind a benyújtandó okiratok, hiánypótlás és egyéb eljárási szabályok tekintetében, amelyet egyébként a vonatkozó – alább hivatkozott – kúriai gyakorlat is megerősít. Az Inytv. 8. § rögzíti, hogy jog bejegyzésére okirat vagy jogerős bírósági határozat alapján kerülhet sor. A felhívott rendelke-

zésből nyilvánvaló, hogy az Inytv. okiratra vonatkozó rendelkezései – ideértve azok hiánya, hiányossága miatti jogkövetkezményeket is, az Inytv. 34. § (1) bekezdés szerinti kivétellel – törvény erejénél fogva nem alkalmazhatóak a jogerős bírósági határozat alapján indult eljárásban. A földhivatalnak jogerős bírósági határozat alapján indult eljárásban nincs jogszerű lehetősége arra, hogy annak tartalmát vizsgálja, felülbírálja, sőt a Kúria még a határozat semmissége esetén is kimondta a földhivatal bejegyzési kötelezettségét: „bejegyzési kérelem elbírálása során a hatósági határozat semmisségét a földhivatal nem vizsgálhatja (BH 389/2007.)”. A hivatkozott elsőfokú határozatot megelőző eljárás nem vitás módon a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék fentebb hivatkozott számú jogerős ítéletei alapján indult (a továbbiakban: Ítélet). A szerző álláspontja szerint az első- és a másodfokú hatóságnak az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell – kellett volna – alkalmaznia, azonban nevezett hatóságok ezt elmulasztották. Az Inytv. 29. § alapján jogok bejegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog keletkezését, megszűnését igazolja. Tényként megállapítható, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (1) bekezdése alapján a bírói ítélet – amely jelen per tárgyát képező eljárás alapjául szolgált – közokirat. Kérelmezők rögzítik, hogy az Inytv. a bírói ítélet mint okirat vonatkozásában a többi okirattól eltérő – lényegesen enyhébb – követelményeket támaszt. Az Inytv. 30. § (1) bekezdése alapján elegendő, ha a bíróság jogerős és végrehajtható határozata bejegyezhető jogra vonatkozik. Jelen perben nyilvánvaló, hogy a társasház megalapítása bejegyezhető jognak tekinthető az Inytv. és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján. Ezt erősíti meg az Inytv. 34. § (1) bekezdése, amely a jogerős ítélet tartalmára vonatkozóan az Inytv. 32. § (1) bekezdés szerinti formai követelményeket támasztja, amelyeknek az ítélet – az első- és másodfokú hatóság által sem vitatott módon – megfelelt. Tényként állapítható meg tehát, hogy a perbeli közigazgatási eljárás alapjául szolgáló Ítélet az Inytv. által támasztott valamennyi formai kelléknek megfelelt, amely körülményt egyébként az eljáró első- és másodfokú hatóság sem vitatta. Az eljáró közigazgatási hatóságok azonban nem az Ítélet formai, hanem – jogellenes módon – a tartalmi elemeit vizsgálták, és ezzel kapcsolatban állapítottak meg olyan hiányosságokat, amely végül a támadott határozat meghozatalához vezetett.

A Kúria ítélete

A Kúria elvi éllel rámutatott, hogy „a földhivatalnak nincs jogi lehetősége arra, hogy 2015. szeptember

egy jogerős bírósági ítélet tartalmát felülvizsgálja, köteles az abban foglaltakat teljesíteni … A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a … Fővárosi Bíróság sérelmezett ítéletét az erre jogosultak felülvizsgálati kérelemmel nem támadták, így a földhivatal az abban foglalt megkeresésnek megfelelően köteles volt a vevők tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére (BH 288/2009.)”. A földhivatal nemcsak bejegyezni köteles, de ennek elmulasztása esetén felel az okozott kárért, miként az a Kúria BH 76/2014. számú határozatában rögzítette: „a bírósági értesítés alapján az érintett ingatlanra vonatkozó széljegyzés elmulasztása esetén a földhivatal felel az ezzel okozati összefüggésben álló kárért”. A tárgyi közigazgatási eljárásban az elsőfokú hatóság hiánypótlásra hívta fel az eljáró bíróságot, amelyet egyébként a bíróság teljesített a 2.P.XII.23.315/2010/47. számú jogerős végzésével. A Kúria egyebekben nemcsak a bíróság, de a bírósági végrehajtó megkeresése esetén is kimondta a földhivatal feltétlen bejegyzési kötelezettségét: „az ingatlanügyi hatóság a kérelemhez kötöttség elve alapján a végrehajtó megkeresésére a bejegyzési kérelmet köteles teljesíteni (BH 251/2012.)”. A szerző álláspontja szerint a fenti széles körű és egybehangzó kúriai gyakorlat

A földhivatal nemcsak bejegyezni köteles, de ennek elmulasztása esetén felel az okozott kárért. és a felhívott jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy az elsőfokú hatóság jogellenesen vizsgálta és kifogásolta az Ítélet tartalmát, holott erre jogi lehetősége nincs, nem lett volna. A szerző álláspontja szerint nem helytálló és jogszabálysértő a másodfokú hatóság Inytv. 39. § (1) bekezdés, illetve (3) bekezdés a) és h) pontjára történő hivatkozása is. A felhívott rendelkezések ugyanis a hiánypótlást arra az esetre nézve szabályozzák, ha „a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van”. Ezen rendelkezés figyelemmel arra, hogy a tárgyi közigazgatási eljárás nem kérelemre, hanem hivatalbóli megkeresésre indult, nem alkalmazható. Irreleváns tehát az Inytv 39. § (3) bekezdés a) és h) pontjára hivatkozás, ugyanis a hiánypótlás felhívott szabályai csak kérelemre induló el-

járásban alkalmazhatóak, jelen esetben ennek nem lett volna helye. Összességében tehát rögzíthető, hogy jogilag a földhivatal, az eljárása során a bírósági ítélettel létrehozott társasház bejegyzése ügyében téved, de ez önmagában sajnos még nem hozza létre a Társasházat, mert a bejegyzése elmaradt, addig is a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint kénytelen működni. A következő kérdés az, hogy ha alapos lesz az érintettek jogorvoslati eljárása, vajon akkor visszamenőlegesen hozza létre a bejegyzés a Társasházat vagy a benyújtás időpontjában? A következő számban erre visszatérünk. 

Dr. Izsák Orsolya ügyvéd

HIRDETÉS

CD - kiadvány A 2013. évi V. törvény – az új Ptk. – értelmezése és alkalmazása az ingatlanszakma számára Megrendelhető az ügyvédi irodánál:

Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda Központi iroda címe: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 1. II/1. Postai cím: Budapest 1255 Pf. 39. E-mail: [email protected] Telefon/fax: +36 (1) 793 2953, (1) 793 2962, 06-70-632-9955

ADr.IzsákOrsolyaÜgyvédiIroda2004-benalakult.AzIrodacéljaügyfélközpontú,hosszútávú,bizalmialaponfelépülőüzletikapcsolatkialakítása jelenlegi és leendő megbízóival. MiutánIrodánktöbbterületenlátelképviseletet,ígyazegyesszakágakban partnerek bevonásával látjuk el az ügyvédi megbízásokat. Irodánkkomplexügyfélképviseletetlátel.Megbízásfelvételeelőttrészletesentájékoztatjukügyfeleinketdöntéseiklehetsé­geskövetkezményeiről, valamintarról,hogyjavasoljuk-epereseljárásbanajogvitaérvényesítését. Azirodakülönösentulajdonjogotérintőügyekkelfoglalkozik,építéshatósági,társasházi,birtokvédelmiügyekbenlátelképviseletetbíróságelőtt.

A Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda ars poeticája:

„Azért vagyunk, hogy tudásunkat ügyfeleink számára értékké alakítsuk át.”

irattár

Az építéssel kapcsolatos dokumentáció helyes vezetése 5. rész

Az építőiparban alkalmazott valamennyi szerződéstípusnál jelentős szerepet kapnak a szerződéses biztosítékok (korábban: szerződést biztosító mellékkötelezettségek), mint a kötbér, a visszatartások, a jótállás és a szavatosság (köznyelven: garancia). Ezért most ezek korábbi cikkünkben megkezdett ismertetését folytatjuk, hogy mindenki számára világos legyen mire valók, hogy lehet helyesen kikötni ezeket, ha már tartalmazza a szerződés, hogyan lehet érvényesíteni. 16

2015. szeptember

Szerződéses biztosítékok

A szerződést megerősítő biztosítékok jelentősége azért nagy, mert az építőiparban tipikusan megkötött vállalkozási szerződések teljesítésénél rendkívül fontos, hogy a felek a saját vállalásuk alapján a létesítményt határidőre, megfelelő minőségben hozzák létre. Egy építőipari beruházás elhúzódása vagy a hibás teljesítés mind finanszírozási, mind a használatba vétel vagy üzembe helyezés szempontjából beruházói és hosszútávon az épületek minősége miatt nemzetgazdasági vonatkozásban is fontos kérdés. Ezért a felek nemcsak saját akaratukból, hanem bizonyos esetekben jogszabály által kötelezően előírt biztosítékokat kötelesek alkalmazni az egyes szerződések megkötésekor. Lássuk az építési jogban leggyakrabban előforduló szerződéses biztosítékok szabályait!

A foglaló

Rendeltetése: a foglaló eredetileg a szerződés megkötésekor – ma már azonban előtte is – átadható vagyontárgy, amely lehetett akár pénz vagy bármely más dolog. Mára a Ptk. egyértelműen csak a pénzt tekinti foglalónak, és megengedi azt is, hogy annak megfizetése korábban, még a szerződés megkötését megelőzően megtörténjék. A foglaló olyan – kötbérhez hasonló – büntető jellegű biztosíték a szerződésben, amely kizárólag a szerződés meghiúsulása esetére szól. Hogyan működik? Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Foglalót érvényesen kikötni csak akkor lehet, ha ezen minősége a szerződésből egyértelműen kitűnik, vagyis a felek tisztában vannak a fenti szabályokkal, a foglaló joghatásaival. Ettől függetlenül nem előírás a minősített írásbeliség, bármely alapban megkötött szerződés alkalmas arra, hogy a fenti feltételek mellett átadott pénzösszeget foglalóvá tegye.

A kötbér

Rendeltetése: a kötbér a vállalkozási, ezen belül tervezési, illetve építési szerződéseknél kiemelkedő szerepet tölt be. Kötbérrel a teljesítés gyakorlatilag bármilyen szerződés esetén bármilyen felek között biztosítható. A kötbérrel kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. Kötbért a felek megállapodásuk alapján a szerződésben köthetnek ki. Hogyan működik? A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e. A kötbér kárátalány jellegű, tehát attól függetlenül is jár, hogy keletkezett-e www.epitesi-hibak.hu

A kötbér kárátalány jellegű, tehát attól függetlenül is jár, hogy keletkezett-e tényleges kár. tényleges kár. Ha valaki kötbért követel, vagy kötbért fizet, a kötbér fizetési kötelezettsége maximuma erejéig nem kell bizonyítania a kár tényét, illetve a kár összegszerűségét. A kikötött kötbér akkor is jár, ha nem merült fel kára, vagy nem annyi kára merült fel a jogosultnak. Ha a kár meghaladja a kötbért, akkor a kötbért meghaladó kárát a jogosult érvényesítheti kártérítésként. Ekkor a kártérítési igény érvényesítése miatt nemcsak a kötbért meghaladó kárát, hanem a teljes kárát kell bizonyítania, és a kötbér és bizonyított teljes kár közötti különbséget kártérítésként érvényesítheti. A kötbérnek négy alapfajtáját különböztetjük meg az alábbiak szerint, de nem kizárt további szerződésszegésre vonatkozó kötbér kikötése sem (pl. minőség): 1. 2. 3. 4.

késedelmi kötbér meghiúsulási kötbér hibás teljesítésre vonatkozó kötbér szerződésszegés esetére kiköthető kötbér

A szerződés meghiúsulása vagy nem teljesítésére kikötött kötbér érvényesítése kizárja azt, hogy a jogosult emellett a teljesítést egyidejűleg követelje. Ha viszont teljesítést követel, akkor ezzel egyidejűleg az ilyen jellegű kötbérre nem tarthat igényt. Ha a meghiúsulási kötbér nem fedezi a teljesítés elmaradása miatti teljes kárigényt, természetesen az ezen felüli összeg még igényelhető. Hibás teljesítésre kikötött kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt, a két intézmény egymást kizárja.

Késedelmi kötbér vagy hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése ugyanakkor nem mentesít a teljesítés alól. A kötbér ez esetben akkor is követelhető, ha a jogosultnak kára nem merült fel. A jogosult érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát, a kötbér összegét azonban a kártérítésbe be kell számítani. Ha pénztartozás késedelmes fizetésére kötik ki a kötbért, akkor a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. A kötbér összegét a bíróság mérsékelheti, amennyiben a szerződésben túlzott mértékű kötbért kötöttek ki a felek. Kötbér után kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után azonban a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni. Mivel kötbérfizetéssel is lehet késedelembe esni, ilyenkor – mint minden más fizetési kötelezettség esetében is – késedelmi kamatot kell fizetni.

Szavatosság – garancia

A szerződések hibás teljesítésével összefüggő fogalom a garancia, amely elsősorban köznyelvi és nem jogi kifejezés. Jogi megfelelője, az ún. kellékszavatosság. Az olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönösen szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett (pl. vállalkozó kivitelező, tervező) a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Ilyenkor a jogosult választása szerint sorrendben az alábbi igényekkel léphet fel: a) kijavítást vagy kicserélést kérhet, kivéve, ha  annak teljesítése lehetetlen, vagy  a kötelezettnek aránytalan többlet­költséget eredményezne, b) árleszállítást igényelhet, c) a kötelezett a hibát a maga költségére kijavíttatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha  a kötelezett a kijavítást vagy kicserélést nem vállalta, vagy  nem tudja megfelelően teljesíteni, vagy  ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt (érdekmúlás). Jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak. Áttérni lehet másik szavatossági jogra, azonban a jogosult meg kell hogy térítse az ezzel okozott kárt, kivéve, ha az áttérésre a vállalkozó adott okot, vagy az egyébként indokolt volt. A szavatossági igény a teljesítéstől számított 1 év alatt, ingatlan esetében 5 év alatt évül el. Ennél hosszabb elévülési időben a felek megállapodhatnak. A kicserélésnél vagy kijavításnál érintett résznél az elévülés újrakezdődik. A kellékszavatosság szabályait akkor kell alkalmazni, amikor az építési folyamatban nyújtott szolgáltatásban jogszabály vagy a fe-

17

irattár

Késedelmi kötbér vagy hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése ugyanakkor nem mentesít a teljesítés alól. lek szerződése kötelező jótállást nem ír elő, vagy annak ideje előbb eltelt, mint a szavatossági idő. Tervdokumentációk esetében a tervező főszabályként kellékszavatossággal tartozik, de nincs akadálya szigorúbb, jótállási felelősség kikötésének sem.

A jótállás

Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles, ennek időtartalma alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Jótállás alapján a kötelezett a törvényben foglaltaknál szigorúbb felelősséggel tartozik a szerződésszerű teljesítésért. A jótállást jogszabály vagy ennek hiányában a felek megállapodása keletkezteti. Ha jótállást jogszabály ír elő, egyben meghatározza annak legkisebb kötelező mértékét is. Természetesen ettől a felek a megrendelő javára a szerződésben eltérhetnek. Semmis az a megállapodás, amelyik a rendeletben foglaltaktól a megrendelő hátrányára tér el. Az érvénytelen megál-

lapodás helyébe a jogszabály rendelkezései lépnek. A jótállási igény a jótállási idő alatt érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az építőiparban külön jogszabály írja elő a lakásépítésre, valamint az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállás szabályait. A jótállás kötelezettje az építési-szerelési munkát elvégző vállalkozó, jogosultja a megrendelő, majd a lakástulajdonos. Jótállási idő alatt a tulajdonjog átruházástól független a jogosult személye, vagyis a kötelezett ez esetben harmadik személlyel szemben is helyt kell álljon. Jótállá-

Három évig tartó jótállás

Öt évig tartó jótállás

si jogokat az építmény tulajdonosa (azt megelőzően a megrendelő) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt személlyel szemben érvényesítheti a birtokában lévő jótállási jeggyel. A jótállási jegyet lakásonként kell külön-külön kiállítani a jogszabályban foglalt tartalommal és a jogosultnak átadni. A jegy szabálytalan kiállítása vagy az, hogy nem adták át a jogosultnak, nem teszi érvénytelenné a jótállási kötelezettséget. Ilyenkor azonban külön bizonyításra szorul, hogy a jótállási idő még nem telt le, és ki a jótállásra kötelezett szervezet. A jótállási jegy hibás kiállítása vagy kiállításának elmulasztása esetén a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz lehet fordulni. Jogszabályon alapul a kötelező jótállás az alábbi esetekben. Az újonnan épített lakásoknak, lakóépületeknek, közhasználatú építményeknek a rendelet mellékletben meghatározott épületszerkezeteire és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékeire és anyagaira az alábbi táblázatban összefoglalt, a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított időtartamú jótállás vonatkozik. 

Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász

Tíz évig tartó jótállás

Lakások és lakóépületek

Lakások, lakóépületek és közhasználatú építmények

Lakások, lakóépületek és közhasználatú építmények

A lakóépület alapjai, fal- és födémszerkezetei

Tetőhéjalások

Teherbíróvá tett talajok

A lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is)

Válaszfalak

Alapozási szerkezetek

A lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei

Csapadékvíz és használati víz elleni szigetelés

Teherhordó vázak

A lakóépület kéményei

Nyílászáró szerkezetek

Födémek (burkolatok, álmennyezetek, bevilágítók nélkül: a szerelt födémszerkezetek kivételével)

A lakóépület tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények

Szerelt tér elhatároló fal- és födémszerkezetek álmen�nyezetek

Fedélszerkezetek (fedélhéjazat, hőszigetelés stb. nélkül)

A lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek

Csapadékvíz-elvezetés szerkezetei

Függőleges teherhordó- és térelhatároló szerkezetek (burkolatok, felületképzések, nyílászárók nélkül a szerelt külső térelhatároló falszerkezetek kivételével)

A lakóépület szigetelése és a külső vakolat

Vakolatok, burkolatok, felületképzések (a mázolás, a belső falfestés, a meszelés és a tapétázás kivételével)

Szellőzőkürtők, kémények (béléselemek nélkül)

Tetőterasz

Klíma és szellőző berendezések

Talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelések

Pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló

Szabadon vezetett épületgépészeti csővezetékek, berendezések

Épületgépészeti csővezetékek, talajba kerülő (a szabadon vezetett épületgépészeti csővezetékek kivételével) vezetékek

Kapualj

Elektromos tápvezetékek, jelző vezetékek, hálózatok

Az építményhez szerkezetileg csatlakozó külső létesítmények

Lépcsőház

Villámvédelem

Folyosók és függőfolyosók

Felvonók

Központi berendezések helyiségei Mosókonyha Szárítóhelyiség Gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség Hulladéktároló helyiség Gépkocsitároló helyiség (garázs, teremgarázs)

18

2015. szeptember

Építőanyag és építési termék

Fűtési csővezetékek, meleg vizes rendszerek A fűtési hálózatokban nagyon sokáig kizárólag acélcsövekkel találkoztunk. Az acélcsövek elterjedésének oka alapvetően az egyéb alternatíva hiánya volt, így más lehetőség nem lévén, nem is foglalkoztak a csövek anyagválasztásával, elfogadták azokat olyannak, amilyenek voltak. Óriási előny volt, hogy mind meleg vizes, mind gőzös rendszereknél alkalmazható volt az acélcső, nagy mennyiségben álltak rendelkezésre a standard szerelvények és idomok, a kifejlett szereléstechnológia pedig lehetővé tette a gyors és hatékony hálózatépítést. Mindezek ellenére, most nézzük meg, hogyan váltották az új anyagok az acélcsöveket, és miként léptek szépen lassan azok helyébe!

A

kezdeti időkben alkalmazott, eleinte gravitációs, később már szivattyús, nyitott, forró vizes fűtési körökben az acélcsövek tönkremenetelére való figyelem csak kis hangsúlyt kapott. A nyitott fűtési körökben ugyanis az oldott oxigén koncentrációja – a külső levegővel történő folyamatos közvetlen érintkezés miatt – többnyire mindig magas volt, ami a csövek korrózióját nagyban elősegítette. Ugyanakkor az alkalmazott vastag falú csövek, nagy csőátmérők, robosztus kazánok és hőleadók okán a korrózió hatásai csak lassan alakultak ki, és csak lassan hatottak olyan mértékben a fűtési rendszer hatékonyságára, illetve működésére, hogy az jelentősebb beavatkozást kívánt. Bár már akkor is voltak törekvések a fűtési rendszerek vízminőségének beállítására, ezt szinte kizárólag a hőtermelő berendezések vonatkozó előírásaihoz és igényeihez illesztették, a hőleadó hálózattal nem különösebben törődtek. Magyarországon a kazántápvíz minőségi követelményeit korábban az MSZ 15200-79 számú nemzeti szabvány szabályozta; ezt váltotta fel az MSZ EN 12952-12:2003 számú, európai harmonizált szabvány. Tekintettel azonban arra, hogy ezen szabvány még nincs hivatalosan magyar nyelvre átültetve, továbbá rendelkezései csak kismértékben térnek el a korábbi magyar szabványtól, az MSZ 15200-ban foglaltak betartása általában megfelelő.

A rézcsövek térhódítása

A rendszerváltást követően tömegesen jelentek meg hazánkban is az acélcsövek helyett alkalmazható egyéb csőanyagok. Ezek közül is az első a vörösréz volt, mely mind a mai napig előkelő helyet foglal el a csőfelhasználási statisztikákban. Térjünk most át tehát a rézcsövekre, mert bár az acélcsövek a mai napig használatosak a fűtési rendszerekben, felhasználási arányuk csökken. www.epitesi-hibak.hu

1. kép: Eltömődött kazánhőcserélő. Az eltömődést részben a beoldódott fémek lerakódása okozta A rézcsövek alkalmazása a fűtési (és a vízellátási) rendszerekben tehát nem új keletű dolog, a 90-es évektől kezdve robbanásszerűen terjedt el a felhasználásuk. Ennek oka, hogy a réz viszonylag olcsó, jól alakítható, könnyen szerelhető és alapesetben rendkívül tartós anyag, melynek élettartama a korábbi acélalapú anyagoknak sokszorosa lehet. Mikrobiológiailag is kedvező, teljes mértékben újrahasznosítható és környezetbarát anyagról van tehát szó. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a rézcső ára

a hagyományos feketeacél vagy horganyzott acélcsövekhez viszonyítva magas, főleg nagyobb átmérők esetében. Ezért nem egyedi az a megoldás, melyet ma épülő, új rendszereknél is tapasztalhatunk, hogy tudniillik a kazánházat, a hőelosztó központot (ahol jellemzően nagy csőátmérők, anyagigényes – és így rézből különösen drága – karimás kötések vannak), elsősorban a fűtési-hőtermelési oldalon acél alapanyagú csövekkel szerelik meg, és csak az elosztórendszer készül rézből. A réz csővezetékek-

19

Építőanyag és építési termék

2. kép: Tipikus elektrokémiai korrózió: acélcső rendszerbe épített vörösréz szelep és a csatlakozó csővezetékek károsodása

nek azonban van egy nagy ellensége, ez pedig a már korábban említett vízben oldott (szabad) oxigén. A réz anyagból ugyanis rézionok válnak le a szabad oxigén hatására, és ezek az ionok a vízzel együtt áramlanak, és ahol a legkisebb az áramlási sebesség – értelemszerűen az iránytöréseknél, szűkületeknél –, ott lerakódnak. A lerakódás helyén létrejön az elektrokémiai korrózió. Az épületgépészeti gyakorlatban használatos fémes elemek elektrokémiai potenciálját megnézve láthatjuk, hogy a réz (és a nikkel) a pozitív oldalon találhatók, a többi (vas, alumínium, magnézium, kadmium, króm) a negatív oldalon. Ez azt jelenti, hogy a réz erősebb fém, s képes a többi fémet tönkretenni. Minél nagyobb a két fém közötti feszültségkülönbség, annál erősebb a korróziós hatás. A fent említettek közül a magnézium a legnegatívabb fém, vagyis amíg van belőle a rendszerben, addig a réz azt teszi tönkre (ezért alkalmaznak pl. tipikusan a villanybojlerekben magnéziumalapú ún. fogyóanódokat). Alapesetben kijelenthető, hogy egy zárt fűtési rendszerben nincs oxigén a fűtővízben (vagyis egészen pontosan a beüzemelés, az első pár felfűtés alatt kiválik a vízből, és a légtelenítő rendszeren át távozik), tehát elvileg nem alakul ki elektrokémiai korrózió. Ha viszont az oxigén valamilyen módon folyamatosan pótlódik a vízben (tipikusan nyitott fűtési rendszerek esetén), akkor beindul az elektrokémiai korrózió. Ezért rézcsövek, szerelvények alkalmazása ilyen esetekben még inhibitorok alkalmazása esetén sem ajánlatos. Amennyiben tehát beindul az elektrokémiai korrózió, úgy az várhatóan a lassú áramlási részeken, tehát iránytöréseknél,

20

csőátmérő-változásoknál, vezetékvégpontokon fog kialakulni. Nagyon jól látszik ez például a réz felszálló vezetékek végpontjain, az oda általában felszerelt automata légtelenítők környékén (ahol tehát a víz áramlási sebessége közel nulla, viszont a lehető legjobban feldúsul a vízből kiváló szabad oxigén). Az elektrokémiai korrózió hatására a cső faláról egyre több rézion válik le. Ez egyrészt azt eredményezi, hogy a rézcső lassan „elfogy”, vagyis kilyukad. Ezzel párhuzamosan a víz réztartalma megnő, ami a már korábban említett módon képes károsítani az acélanyagú rendszerelemeket. Ez az oka az úgynevezett folyási szabály létrejöttének is, mely kimondja, hogy az áramlási irányból tekintve acélcső után következhet rézcső, de rézcső után nem jöhet acélcső! A használatiivóvíz- és melegvíz-rendszerben az oldott oxigén jelenléte az áramló víz folyamatos frissülése okán nem tekinthető különlegesnek. De hogyan kerülhet szabad oxigén a zárt fűtési hálózatba? Ennek több oka is lehet, például a természetes vízfogyás utánpótlása kezeletlen csapvízzel. Ugyanakkor egy jól megépített fűtési rendszerben ez csak kis mennyiségeket jelent. Az egyik leggyakoribb oxigénforrás viszont az, hogy a fűtési elosztó hálózatok olyan műanyag csövekből készülnek, melyek nincsenek oxigéndiffúzió ellen védve.

Műanyagból is készül

És itt már részben át is térünk a legújabb csőanyagra, a műanyagokra. A műanyag fűtési csöveknek alapvetően két nagy csoportja létezik: az egyik az oxigéndiffúziótól nem védett anyagból készült csövek, illetve az oxigéndiffúziótól védettek. Általában elmondható, hogy a műanyag fűtéscsövek

piacon történő megjelenésekor alkalmazott anyagok még nem védtek (megfelelően) az oxigéndiffúzió ellen, azaz a csőfal anyagán át a környezeti levegőből oxigén tudott átkerülni a fűtővízbe. Manapság azonban már minden gyártó odafigyel erre, és a fűtési csőrendszereiket az oxigén rendszerbe jutásának megakadályozására megfelelő védőréteggel látják el. A védelmet általában egy vékony fém (alumínium) betétréteg vagy külső filmréteg biztosítja. A védőréteget (a nem többrétegű műanyagvezetékekre) vagy ragasztással, vagy pedig egy speciális hőtechnikai eljárással viszik fel a cső felületére. Bár kétségtelen, hogy az oxigéndiffúzióval bejutó szabad oxigén mennyisége nagyságrenddel kisebb, mint egy nyitott fűtési rendszer esetében, a probléma így is igen jelentős, amelyre a 90-es évektől kezdve (a műanyag csövek elterjedésének kezdetekor) fokozatosan jöttek rá a szakma képviselői, és a keserű üzemi tapasztalatok alapján határozták meg a ma már mindenki előtt ismert alkalmazási feltételeket, különösen a különböző csőanyagok egy rendszerben történő alkalmazásának feltételeit és az oxigéndiffúzió ellen védett csövek megkövetelését. A korrózió miatt a rézcsövek, az acélcsövekhez hasonlóan, előbb-utóbb kilyukadnak. A gyakorlati tapasztalat az, hogy ilyenkor elsősorban a forrasztási helyek környékén alakul ki lyukadás. Ennek több, egymással összefüggő oka is van. Mindenek előtt nyilvánvaló a már korábban is említett szempont, miszerint az iránytöréseknél, átmérőváltásoknál a víz áramlási sebessége jelentősen megváltozik, a csőfalak mentén örvények alakulnak ki, amelyek az áramlási (eróziós) korróziót jelentősen elősegítik. Ezeken a helyeken a vízben oldott szabad 2015. szeptember

oxigén is erőteljesebben tudja tehát kifejteni korróziós hatását. Van azonban még egy probléma, melyre eleinte kevésbé figyeltek fel a szakemberek: a keményforrasztásos csőkötési technológia nagyobb számban történt alkalmazása jelentősen hozzájárulhat a forrasztási helyeken tapasztalt sérülések kialakításához. A keményforrasztás ugyanis jelentős előkészítést és gondos kivitelezést igényel. Ha a forrasztás megkezdése előtt nem megfelelő a felületi előkészítés, szennyező anyagok maradhatnak a csőfalon, melyek a keményforrasztásnál alkalmazott magas munkahőmérsékletnél (< 450 °C, tipikusan 670–730 °C) a csőanyagba beépülve korróziós forrásként jelennek meg. A magas hőmérséklet hatására meglágyuló csőanyag megváltozó szerkezeti ös�szetétele (stabilitása) ugyancsak elősegíti a korrózió gyorsabb kialakulását. A  keményforrasztásnál (ellentétben a lágyforrasztással, hasonlatosan viszont a hegesztéshez) revesedés alakul ki, ami jelentősen rontja a víz áramlási viszonyait, és elősegíti az eróziós korróziót. Végül ha a forrasztás végeztével a maradék folyasztószer eltávolítása nem megfelelő, az is potenciális szennyezőanyagként marad ott, ugyancsak hozzájárulva a cső későbbi károsodásához. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a forrasztásnál, különösen a keményforrasztásnál alkalmazott folyasztószer és forraszanyag alapanyagai között megtalálható fémek (ón, cink) a réznél negatívabb elektropotenciállal rendelkeznek, így a fent részletezett oxigénkorrózió során ezek is „fogynak”, ami a kötés szilárdságát gyengíti. Mindezek alapján természetesnek vehető, hogy a csőrendszer károsodása először a csőkötéseknél, idomoknál lép fel. Fontos hangsúlyoznunk azt a korábban is említett jelenséget, miszerint rézcső belső felülete és a vele érintkező vízben oldott oxigén gyorsan reakcióba lép egymással, a felületen viszonylag gyorsan kialakul egy vékony, egyenletes vastagságú, zöldes színű bevonat (patina), amely bázikus karbonátos rézvegyületből áll. Megjelenik tehát a tipikus rézrozsda, a „grünspan”. Ez a patinaréteg a későbbiekben megvédi a cső belső felületét az áramló víz további károsító hatásától. Vagyis egyenes csőszakaszon, ahol nem érvényesülnek az iránytörések és a felületi egyenetlenségek miatt kialakuló sebességváltozások, illetve másodlagos áramlások, ott a felületi korrózió a cső állagára inkább jótékony hatást gyakorol. Így az egyenes csőszakaszok károsodása gyakorlatilag kizárható, cseréjük sem indokolható. Ugyanakkor a sérült részek és idomok cseréje nem kerülhető el. A tönkrement csőkötések bontása csak roncsolásos módon lehetséges, ami feltételezi a hozzá kapcsolódó idomok és csőszakaszok cseréjét is. Ez mindenképp előnyös, hiszen azt jelenti, hogy például a födémáttöréseket nem feltétlenül szükséges kibontani, a bebetonozott rézcsövek itt megmaradhatnak. Érdemes azonban végiggondolni, hogy egy ilyen nagy www.epitesi-hibak.hu

mértékű rekonstrukció során milyen anyagú csövek kerüljenek beépítésre. Amen�nyiben azon feltételezésünk helytálló, miszerint a most beépített műanyag csövek oxigéndiffúzió ellen nem védettek, és ezek cseréjére a gyakorlatban nincs lehetőség (hisz az a lakásokon belül a teljes rendszer roncsolásos kibontásával járna együtt), úgy célszerű lenne a teljes elosztó hálózatot is műanyag csőre cserélni. Ez kétségtelenül drágább anyagárú, mint a rézcső, de a műanyag károsodása a továbbiakban – még oxigéndús fűtővíz mellett is – gyakorlatilag kizárható. Ekkor viszont a teljes ellátó hálózat cseréje egységesen kívánatos lenne, tehát ki kell bontani a még ép csöveket, födémátvezetéseket is, melyek nyilvánvalóan több anyagfelhasználást, nagyobb munkát jelentenek. Ennek ellenére ez a változat

rendszerfelépítés mellett (vagyis amikor az oldott oxigén rendszerbe kerülése folyamatosan megtörténik), a rézcsöves szakaszok kikerülnének a rendszerből, és a védőadagolást (mind mennyiségét, mind minőségét tekintve) csak az acélcsöves szakaszok védelmére optimalizálnák. Ennél a résznél érdemes kitérnünk pár gondolat erejéig a fűtési rendszerek vegyszeres átmosatására is. A lerakódott vízkövet, a lassú áramlású helyeken összegyűlő iszapot egy vízcserés átöblítés – mégoly intenzív áramlás esetén – nem képes eltávolítani. A mai korszerű savazásos technológiák elengedhetetlen része a passziválás is, mely meggátolja a savmaradékok rendszerben maradását és ezek káros hatásait. Ha pedig az eljárás során mégis kilyukad egy radiátor, úgy az már egyébként is meg-

3. kép: Réz keményforrasztás miatt kialakult károsodás a csőkötésnél megnyugtató műszaki megoldást jelentene hosszú távon a most tapasztalt csepegések, károsodások elkerülésével. Említettem az előzőekben, hogy a nagyobb csőátmérőknél az acélcsövek a mai napig rendszeresen alkalmazásban maradtak. A műanyag csövekkel összehasonlítva itt is igaz, hogy a nagy csőátmérőknél a műanyag csövek felhasználása már rendkívül drága és nagyon bonyolult lenne, főleg a nagyobb falvastagságok és az idomok jelentősen kiterjedtebb helyigénye okán. Ha viszont egy hálózatban acélcsöveket is alkalmazunk, mindenképp javasolandó védőadagolás beépítése, hogy az oxigéndús víz károsító hatását csökkenthessük. Ebben az esetben viszont, tehát ha kiépítésre kerül egy védőadagolás, úgy – megfelelő vegyszer alkalmazása esetén – a rendszerben vegyesen a rézcső alkalmazása is lehetségessé válik, hiszen annak további károsodása ellen is véd a vegyszer hatóanyaga. Ennek ellenére mégis megnyugtatóbb, ha egy ilyen

4. kép: Réz keményforrasztás miatt kialakult károsodás a csőkötésnél

21

Építőanyag és építési termék

érett a cserére, várhatóan egy-két éven belül amúgy is kilyukadt volna, tehát cseréje egyébként is elkerülhetetlen. A rendszer alapos vegyszeres tisztítása mellett adott esetben az egyes radiátorok leszerelése és önálló leiszapolása is lehetséges. Ez főleg akkor szükségeltetik, ha a fűtés során azt tapasztalják, hogy a radiátoron kicsi a hőfokesés (az előremenő és a visszatérő csonk hőmérséklete közel azonos), de a radiátoron vannak „hideg foltok”, főleg a csonkoktól távolabbi, alsó szegmensben. Ez nagy valószínűséggel utal a radiátor részleges eltömődésére, lerakódására. A fentiekre tekintettel az is javasolható ilyenkor, hogy a fűtési hálózatba – akár utólagosan is – kerüljön be automatikus leiszapoló szerelvény, mely a későbbiekben az oxigéndiffúzió miatt (még védőadagolás mellett is) óhatatlanul kialakuló iszapképződés végtermékét megfogja, ezzel védve a radiátorokat és a kazánokat. Az iszapfogóval párhuzamosan a fűtési rendszer légtelenítését is célszerű javítani: ezt a kazánok előtt légleválasztó szerelvény, az elosztó hálózat tetején (magaspontokon) pedig légedények beépítésével lehet biztosítani. Jelen anyagnak nem célja a fűtési vízminőség részletes tárgyalása, mivel az önmagában is egy komplett tanulmány lenne. A fenti témához kapcsolódva azonban annyit mégis rögzíteni érdemes, hogy a savazás végeztével a fűtési rendszert megfelelő módon előkészített vízzel kell feltölteni. Ez acélcsöves csőszakaszokat is számottevő mértékben tartalmazó fűtési rendszerek esetében lehetőleg lágyított víz legyen, mégpedig oly módon, hogy a víz max. 1,5 mol/m 3 ásványianyag-tartalmú (~ 8 nk° keménységű), min. 0,5 mol/m 3 ásványianyag-tartalmú (~ 3 nk° keménységű) legyen. A már korábban említett védőadagolás ekkor (a lágy víz speciális tulajdonságai miatt) amúgy is mindenképp javallt. Ez egyébként már csak azért is javasolható, mert megfelelő vegyszer alkalmazásával egyfajta védőréteg alakítható ki a csővezetékek és radiátorok belső falán, mely a további károsodás ellen is védelmet nyújt. A lágyított víz és a vegyszeradagolás a későbbi pótvíz utántöltésénél is elengedhetetlen, így javasolható azok fix telepítése a kazánházba. A fentiekkel összhangban, csak egy gondolat erejéig mindenképp fontosnak látom itt megemlíteni azt, hogy a fűtési rendszerek, különösen a vegyes csőanyaggal szerelt elosztóhálózatok és a modern, jellemzően alumíniumötvözetből készült hőcserélővel készült kondenzációs kazánok vízminőségi előírásai között jelentős eltérések mutatkoznak. Ehhez társul a modern kazánok nagyfokú érzékenysége a különböző lerakódásokra, így a lebegőanyag-tartalom elleni hatékony védekezés létfontosságú ezen berendezések esetében. Erre sokféle megoldás született már: a klasszikus iszapfogóktól kezdve a modern mágneses szűrőkig bezárólag

22

5. kép: A legmagasabb ponton összegyűlő oxigén károsító hatása a piacon számos védőberendezés elérhető, ezek azonban egyrészt soha nem nyújtanak tökéletes védelmet, másrészt kezelési igényük nem zárja ki az emberi tényezőt, így a nem megfelelő kezelésből eredő hatékonyság-, illetve funkcióvesztés lehetőségét sem. A legbiztosabb megoldás ilyenkor a kazánkör (primer kör) és a fűtési kör (szekunder kör) fizikai szétválasztása, hőcserélő beiktatása. Ezzel garantálható, hogy a fűtési rendszer legdrágább része, a kazán(ok) vízminőségének biztosítása a hőleadó hálózat állapotától és igényei­től függetlenül biztosítható, ráadásul a kisméretű primer kör jól kézbentartható, csővezetékeinek anyaga a rövid szakaszok miatt a legideálisabb módon választható meg, illetve a vízminőséghez szükséges vízkezelés lokálisan, kis teljesítményű gépekkel is elvégezhető. A hőcserélő védelme érdeké-

ben természetesen a szekunder oldalon továbbra is szükséges a megfelelő védelmi elemek (szűrők, iszapfogó stb.) beépítése, ám amennyiben szétszerelhető, lemezes hőcserélő kerül alkalmazásra, annak karbantartása, javítása lényegesen egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb, mint ugyanezt elvégezni egy kazán esetében. 

Fischer Tamás okl. épületgépészmérnök, épületenergetikai tanúsító, műszaki ellenőr, igazságügyi szakértő Az epitesi-hibak.hu honlapon további képeket találhat a pincék vízszigetelése témakörében.

2015. szeptember

Építőanyag és építési termék

Homlokzati hőszigetelések hibái A műszaki szakember úgy gondolkodik: „Ami elromolhat, az el is romlik!” – ezért megfelelő biztonságra törekszik. A gazdasági szakember úgy gondolkodik, hogy „Ami elromolhat, az vagy elromlik, vagy nem!” – azaz kockázatot vállal. Korunk építési tevékenységében sem ismeretlen a kockázatvállalás mindaddig, amíg nincs valami probléma. Hiba esetén minden érintett igyekszik más felek felé tolni a felelősséget, a teendő megoldás – és mindezek munka –, valamint költségvonzatait.

1. kép: THR-leválás okai sorrendileg: 1. alapfelület tisztításának hiánya 2. szabálytalan ragasztás 3. dübelezés hiánya

H

iába törekszik az építési folyamat minden szereplője a „vagy elromlik” elkerülésére, ha nincs „közös nyelv” (ugyanazon mindenki ugyanazt érti), ha nem világosak az elvárások (ki mit ért a feladat alatt, és annak teljesülésével szemben milyen elvárásai vannak), és a pontos teendő sem (minden részletre kiterjedő tervezői, rendszergazdai utasítás). A homlokzati hőszigetelésnek is azonos érintettjei és közreműködői vannak, mint más építési tevékenységnek, azaz a) építtető (beruházó), b) tervező, c) műszaki ellenőr, d) építési hatóság, www.epitesi-hibak.hu

e) kivitelező (vállalkozó – alvállalkozó), f) felelős műszaki vezető, g) építésfelügyelet, szakhatóságok.

mélye, olyan, aki ugyan jogosult (még ha nem is teljesen kompetens), csak azt nem tudja, hol az építkezés, mert sosem járt ott!

Sajátos a helyzete – jelen kérdéskör szempontjából is – a gyártó-forgalmazó(k)nak, azon belül a rendszergazdá(k)nak, hisz nem tervezők, nem kivitelezők, nem műszaki ellenőrök stb., szakértőként is korlátozott körben vehetők figyelembe, mivel nem közvetlen résztvevői az építésnek. Mégis gyakorta – sokszor az elsők között – vonódnak be hibák észlelése során lefolytatásra kerülő vizsgálódásokba. Ha mindenki a helyén és helyzete magaslatán van, s maradéktalanul végzi kötelezettségeit, akkor az első (s talán legfontosabb!) hibaforrás már ki is küszöbölhető, de sajnos a THR (teljes hőszigetelő rendszer) megvalósulásából is legtöbbször – akár – több érintett is hiányzik. Például nincs tervező; mondván hogy a homlokzati hőszigetelés – általában – nem engedélyköteles, ezáltal nincs tervkötelezettség, sőt építésinapló-vezetési kötelem sincs. Ez természetesen nem igaz, mert konkrét megvalósítási terv nélkül ki tudja, hogy mit s hogyan kell megépíteni, kin mit lehet számon kérni? Ilyenkor jön az „Ahogy szoktuk!” jelmondat, ami akár több évtizede követett gyakorlat esetén is lehet hibás! Néhány régóta visszatérő hibás gyakorlat: „hatpontos ragasztás” – ami sajnos már „szakmai szakkifejezéssé emelkedett”. Vis�szabontás nélkül javíthatatlan hiba. Nem készülnek ún. „szegélyezések”, megfelelő peremvédelmek alul-felül-nyílásoknál. Nyílásoknál kimaradnak a diagonális (45 fokban elfordított) erősítő hálóbetétek. Nincs meg a kellő bevonati kéregvastagság; hálóbeágyazás + vékonyvakolat min. 5 mm stb. Hasonló kellemetlenség, ha ugyan van műszaki ellenőr, de személye megegyezik a felelős műszaki vezetővel (nem ritkán a pályázat műszaki fejezetének készítőjével is). Kit-mit és/vagy kinek az érdekét képviseli? Vagy formális a felelős műszaki vezető sze-

Leggyakrabban előforduló hibák 1. Nincs terv

Ez nem azt jelenti, hogy minden egyes THRről külön egyedi műszaki terv szükséges. Olyan műszaki alapinformációk szükségesek, amelyekből egyértelmű, hogy kinek, mikor, hol, mivel, mit és hogyan kell elkészíteni.

2. kép: Hibás ragasztás

3. kép: Meghibásodás okai sorrendileg: 1. kötélről végzett THR-építés 2. a friss vb. szerkezet még nedves 3. hibás ragasztási kép 4. szakszerűtlen ragasztófelhordás MW-re 4. védelem hiánya

23

Építőanyag és építési termék

re minősítettek, ami tervezve voltak. A vizes termékek szállításkor, tároláskor, beépítéskor, egészen a végleges szilárdulásig fagyveszélyesek – típustól függően, általában – +5 oC és +30  oC közötti tartományon kívüli hőmérsékletnek nem tehetők ki!

13. Vakolási hibák

4. kép: OSB-re nem alkalmas ragasztó + hibás ragasztási kép Ennek legjobb formája az ún. gyártói alkalmazástechnikai utasítás, ami lehet „Segédlet”, „Útmutató”, „Ajánlás” stb. Lényeg, hogy egyértelműen határozza meg a teendőket. Az ilyen dokumentumok előnye, hogy tartalmazza a független minősítő intézet vizsgálatain alapuló minimum feltételeket is (ETA, ÉME, NMÉ, TMI). Ha nem tér ki minden részletre, akkor azt egyedileg kell pótolni, és még mindig nem biztos, hogy konkrét műszaki terv kell, de lega­ lább egyértelmű építtetői/műszaki ellenő­ ri utasítás, építésinapló-bejegyzés, feljegyzés, műszaki leírás vagy vázlat arról, amit és ahogy végre kell hajtani.

2. Nem THR készül

Ha több gyártó ugyan egyenként minősített terméke is kerül összeépítésre, amennyiben nem rendelkezik a megoldás rendszerengedéllyel, akkor senki sem tudja, mi hogyan fog viselkedni, hiba esetén mi nem jó? (Kompatibilitás, összeférhetőség, együttdolgozás.)

3. Kivitelező nem kompetens, nincs felelős műszaki vezető

A kivitelezést közvetlenül végzők (nem ritkán nem építőipari szakmabeliek) nem vonhatók felelősségre szakmai hiányosságok miatt, nem várható el tőlük a szakszerű munkavégzés. (Kontár!)

4. Kivitelezés nincs összhangban a környezeti viszonyokkal

Tekintettel, hogy a THR-ek mindig kívül készülnek, döntő hatást gyakorol a minőségre és az építhetőségre egyaránt az időjárás. Nem megfelelő klimatikus viszonyok között, védekezés nélkül csak nem megfelelő THR állítható elő.

5. Állványozás nincs összhangban a THR sajátosságaival

Az alkalmazott állványozási módnak meg kell felelnie a végzendő munkafolyamatok szakszerű végrehajthatóságának. Például megfelelő furatkészítés lehetősége, védelem biztosíthatósága esőtől, tűző napsütéstől stb.

6. Nem készül felület-előkészítés /-tisztítás

Szennyezett felület esetén a legjobb minőségű ragasztó és ragasztás is a szennyeződésre

24

ragad, és annak tapadó-képessége fogja meghatározni a THR stabilitását, még megfelelő dübelezés esetén is!

7. Nem készül elő-/aláhálózás

Ha nincs rendszerragasztóba beágyazott, felületfolytonos (min. 10 cm-es átfedéses toldással készülő) kéreghordozó alaptól a homlokzatig, abban az esetben a peremek sérülékenyek (víz, rovar, rágcsálók, tűz gyújtó hatása…)

A vékonyvakolatok (típustól függően) 1–3 mm rétegvastagságban készülnek, ami rendkívül érzékeny minden pontatlanságra, klimatikus kedvezőtlenségre. Megfelelő alap hiányában (durván eldolgozott hálózás) vagy alkalmatlan körülmények között (hideg, szél, napsütés, pára, köd, zúzmara, csapóeső…), hibás technika vagy eszköz alkalmazása esetén nem lesz szép, nem lesz jó.

14. Felületvédelmi hiányosságok

Amíg teljesen el nem készül egy THR, és el nem éri azt a száradási, valamint szilárdulási állapotot, amikor késznek tekinthető, addig védelemre szorul. Ennek elmulasztása károsodáshoz, hibákhoz vezet. Hogy a THR-ekkel mindenki elégedett legyen, vegyük alapul azt a tanácsot, hogy „Ami elromolhat, az el is romlik!” –, ezért minden érintett részéről elvárható a kellő körültekintés. 

8. Hibás ragasztási mód (perem + pont, MW sajátossága)

A perem + pont vagy (ha valami miatt indokolt) a teljes felületű ragasztástól eltérő megoldás nem biztosítja a tartós megbízhatóságot, a THR integritását, együttdolgozását az alappal.

9. A hőszigetelés szabási és beillesztési hibái

A hőszigetelő táblák közötti hézagok, hőhidak rontják a THR energetikai teljesítményét, valamint viselkedéskülönbséget eredményeznek hézag (levegő), illetve hőszigetelőanyag-alapú felületek között (repedési hajlam, különböző viselkedés nedvesedésre, száradásra, algásodásra).

5. kép: Pontatlan szabás-ragasztástáblaillesztés

10. Dübelezési hibák

Terv- vagy rendszergazdai utasítás betartása esetén várható csak el, hogy a mechanikai rögzítéskiegészítés úgy anyagában (pl. tányérmerevség), mint rögzítési szilárdságában (kihúzási ellenállás) azt a teljesítményt eredményezze, ami elvárt.

11. Hibás hálózás (ragasztó-alákenés, felületfolytonosság)

A nem rendszerragasztó ágyazott üvegháló (háló alatt-felett ragasztó!) sem felületi tapadásában (rétegnek a hőszigeteléshez), sem kéregszilárdságában (ütési ellenállás, behatolási ellenállás) nem képes biztosítani a THR rendszerengedélyében szereplő paramétereket.

12. Száradási hiányosságok

A vizes bázisú alkotóelemek (ragasztó, alapozó, vékonyvakolat) száraz alapfelülethez kapcsolódnak megfelelően, és megfelelő száradási (kötési/szilárdulási) folyamat következtében képesek elérni azt a minőséget, ami-

6. kép: Védelem nélküli EPS „megégett” besárgult, amit nem távolítottak el + ragasztóalákenés nélküli hálózás

Borzák Balarám Béla építészmérnök, építészeti vezető tervező, építési és igazságügyi szakértő, a TSZSZ tagja, a dryvit Kézikönyv, valamint a MÉVSZ THR Kivitelezési Irányelv szerzője

2015. szeptember

Magazin magasépítéssel, mélyépítéssel, épületvillamossággal és épületgépészettel foglalkozó műszaki ellenőrök részére

Kövesse nyomon az építőipart érintő jogszabályváltozásokat a Műszaki Ellenőrrel:  2015. március 5-én hatályba lépett az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ)!  A 2014. március 15-étől hatályos új Ptk. újraszabályozta a tervezési és a kivitelezési szerződéseket!  2014. március 15-étől ismét módosultak a szakmagyakorlás feltételei!  Módosultak a többletmunka és a pótmunka eddigi szabályai!  Már a legtöbb sajátos építményfajta esetén is kötelezővé vált az elektronikus építési napló!

Néhány téma az eddigi CD-k tartalmából:  Tűzvédelem az új OTSZ szerint  Az építőipari kivitelezés speciális munkavédelmi előírásai  Vállalkozási szerződések  Megbízási szerződések  Új munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltő szoftver  A kivitelezéshez kapcsolódó kötelező dokumentáció  A hatósági ügyintézéshez kapcsolódó dokumentáció  Felkészülési segédlet építésfelügyeleti ellenőrzésekhez  Tervezési segédletek

Miben segíti Önt a havonta megjelenő Műszaki Ellenőr magazin?  Az előkészítő munkák (tervdokumentációkkal kapcsolatos feladatok, engedélyezési eljárások stb.) bemutatása  A jogszabályi szövegek és műszaki normák, szabványok gyakorlati értelmezése  A legújabb kivitelezési módszerek bemutatása  Szerkeszthető mintadokumentumok az új Ptk. előírásai szerint (szerződések, felhívások, teljesítésigazolás, jelenléti ívek, építési napló, jegyzőkönyvek)  A sajátos építményfajták eljárási szabályozása  Szerzőink az építési munkafolyamatban részt vevő szakemberek, építéshatósági szakértők  Ingyenes szaktanácsadói szolgáltatás: írja meg kérdését az [email protected] email címre, és szakértő szerzőink pár napon belül személyre szabott, írásos választ adnak Önnek!

Elérhető az Optimum változat is!  A nyomtatott magazin és a 3 CD mellett minden lapszám online olvasható digitális formában is  Teljes, digitális archívum  Kulcsszavas keresés a teljes szövegben  Könyvjelzők Tekintse meg demóverziónkat az alábbi linken: http://www.muszakiellenormagazin.hu/demo.html

Elérhetőségeink: Vécsi-Zsiborás Mária

Nagy Réka

[email protected] (1) 273-2090

[email protected] (1) 273-2090

ügyfélkapcsolati munkatárs

főszerkesztő

Kiadványunkat a szaklapban található megrendelőlapon rendelheti meg!

Szabadformálású felületek digitális modellezése Magyar Építész Kamara által 6 kreditpontra értékelt képzés, melyen a MÉK tagok 20% kedvezményben részesülnek

Tisztelt Tervező! Legújabb kurzusunk a ma legkedveltebb 3d-s szabadforma modellező alkalmazásnak, a Rhinoceros 3d szoftvernek az átfogó ismertetését adja. A résztvevők megismerkednek különböző – NURBS alapú – modellezési technikákkal és azok elméleti hátterével, alapvető műszaki dokumentálásával és látványtervi megjelenítésével. A kurzus oktatása gyakorlati órák formájában, műtermi környezetben, saját számítógéppel történő órakövetéssel zajlik. Az előadások felváltva tartalmazzák a szükséges elméleti és gyakorlati tananyagot, de a számos gyakorlati példa megoldása mellett lehetőség van egyéni munkák, élő projektek megbeszélésére is.

Tematika: Október 20. Kedd 17.00 - szabadformálású felületek története • ismerkedés a program felületével • parancskezelés • kedvcsináló gyakorlati példa

November 17. Kedd 17.00 - remapping technikák • igazítás, tájolás, folyatás • simítás lehetőségei (smoothUVN)

Október 22. Csütörtök 17.00 - modellkezelés • fóliák • vonaltípusok és vonalvastagságok • csoportosítás • láthatóság vezérlése • mértékegység és tolerancia

November 19. Csütörtök 17.00 - globális geometriai deformációk • hajlítás, csavarás, kúposítás • ketrec (cage) transzfomáció

Október 27. kedd 17.00 - konstrukciós síkok • szerkesztési technikák • precíziós paraméterbevitel • 2d-s rajzolás és bool műveletek

November 24. Kedd 17.00 - vizsgálat és kiértékelés • prototípusgyártás parancsai • hibajavítási lehetőségek • hatékonyság-növelés • blokkok, makrók, sablonok

Október 29. Csütörtök 17.00 - haladó görbeszerkesztések • vezérlőpontok és súlyozás • görbék folytonossága • görbe projekciók

November 26. Csütörtök 17.00 - a dokumentálás eszközei • tervlapok & nézetek • rhino megjelenítés konfigurálása • műszaki illusztráció

November 3. Kedd 17.00 - 3d-s objektumok típusai • NURBS és MESH objektumok • 3d-s bool műveletek • Gumball használata

December 1. Kedd 17.00 - render alapok • rhino rendermotorjai • anyagozás • fények típusai és beállításai

November 5. Csütörtök 17.00 - alapvető transzformációs parancsok • mozgatás, forgatás, tükrözés, kiosztás és típusaik November 10. Kedd 17.00 - 3d-s felületek és testek • kihúzás, forgatás stb. • módosító parancsaik • letörés, lekerekítés stb. November 12. Csütörtök 17.00 - szabadformájú felületek • loft, rail, sweep, network, patch és társaik • görbék kivonatolása

December 3. Csütörtök 17.00 - kamera és render beállítások • külső rendermotorok • kompatibilitás • importálás & exportálás December 8. Kedd 17.00 - kisléptékű gyakorlati példa • pavilion modellezésének teljes munkafolyamata December 10. Csütörtök 17.00 - nagyléptékű gyakorlati példa • szabadformálású stadion koncept modellezése December 15. Kedd 17.00 - élvonalbeli technológiák • algoritmikus modellezés • digitális fabrikációs eljárások • haladó bővítmények

Előadónk Pálóczi Tibor, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar és a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar alap (BSc) és mester (MSc) képzésinek oktatója. A téma ismert szakértője, több éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a digitális építészeti tervezésben