II. A K E L E T I HATÁRVONAL KITERJEDÉSE. H a E r d é l y térképére tekintünk, kelet felől két, egymással p á r huzamos elhatároló hegyláncot találunk: a külső K á r p á t - h e g y s é g e t a Gyergyói, Csíki és Berecki Hegyekkel, beljebb pedig — előbbivel n a g y j á b a n p á r h u z a m o s a n — a Görgényi, Hargita- és B a r ó t i Hegyek e g y m á s s a l összefüggő vonulatát. A római hódítás i t t adottságokkal számolt, úgy, mint nyuga ton a Meszes- és Bihar-hegységgel. Az eddigi leletek alapján, a bejárások, kutatások eredményeiből, az irodalom adataiból, legújabban FERENCZI SÁNDOR csíki kutatásaiból leszűrhetjük, hogy a provincia keleti h a t á r v o n a l á t a belső, a Görgényi, Hargita-, B a r ó t i hegységek láncolata alkotta. Tulajdonképpen ény—dk i r á n y ú hegyláncolat szabta meg tehát Dacia keleti h a t á r á t . Nem foglalkozunk most azzal a kérdéssel, hogy R ó m a ezen, a t e r m é szettől elzárt s a birodalom testéből zacskószerűen kinyúló, kevéssé termékeny területet politikai céllal, hadászati okokból, vagy éppen — egyik általános felfogás szerint — az á s v á n y i k i n csek, gazdag termésű b á n y á k miatt szállta-e meg. T é n y az, hogy a g y e r g y ó i és csíki medencék fentiek szerint a t a r t o m á n y h a t á r á n kívül estek. Az említett Görgényi, Hargita-, B a r ó t i vízválasztó hegyvonu lattól kb. egyenlő távolságra nyugatra m á r régebben is, főként azonban NEIGEBAUR óta, több római eredetű helyet, katonai állo mást, castra-t sejtettek vagy tartottak számon. Mindannyi nyugat felé folyó vizek völgyében, kivételesen két völgy közötti fennsíkon állott volna. Bizonyítékokat erre nézve ingó és ingatlan római leletek, illetőleg m a r a d v á n y o k szolgáltattak. Római castra-t, castellumokat, táborhelyeket feltételeztek — és jogosan — oly pontokon, ahol katonai csapattesteket említő római feliratok, bélyeges téglák k e r ü l t e k elő a földből nagyobb számmal. Egyes helyeken azonban kiemelkedőbb romokból, m a r a d v á n y o k b ó l a castellumok maguk vagy legalább is azok helyei is ismertek voltak. M i n t l á t n i fogjuk, p l . M i k h á z a t á b o r á n a k körvonalait még M A R S I G L I rajzolta le. NEIGEBAUR és ORBÁN BALÁZS (a többi — mint e m l í t e t t ü k — legtöbbször az ő m e g á l l a p í t á s a i k u t á n indul) m á r lokalizálni tud j á k egyiket-másikat. N é h á n y n a k pontos helye azonban az iroda lomból m é g nem ismeretes s csak az említett ingó leletek révén kerültek egy-egy mai helységgel kapcsolatba. A t a r t o m á n y keleti h a t á r á t védő táborsort általában a Besz terce vagy Óvárhely — Vécs (illetőleg Disznajó vagy Déda) — Görgényszentimre vagy H o d á k — Mikháza — S ó v á r a d — É n l a k a (vagy F i r t o s m a r t o n o s ) — S z é k e l y u d v a r h e l y — H o m o r ó d s z e n t p á l — (s a megszállás alatt maradt) Hévíz helységek területén vagy környékén ismerték, keresték. N y á r i k u t a t á s u n k és ezen beszá1
1
„ A hévizi, székelyudvarhelyi, homoródszentpáli, énlaki, sóváradi, m i k h á z a i és g ö r g é n y s z e n t i m r e i t á b o r o k a t összekötő limes v o n a l jelzi a Maros és N a g y k ü k ü l l ő k ö z ö t t i h ó d o l t s á g keleti h a t á r á t . " Roska M á r t o n , A Székelyföld őskora (R. K i s s I s t v á n . A nemes székely nemzet képe I . ) 1939, 34. — A sok k ö z ü l a z é r t i d é z z ü k e s o r o k a t , m e r t ez v o l t a l e g ú j a b b m e g n y i l a t k o z á s a keleti limes i r á n y a ü g y é b e n .
moló célja éppen az volt, hogy — több évre elosztott rendszeres, ásatással kapcsolatos, részletkutatás céljából — v é g r e pontosan m e g á l l a p í t s a ezen és esetleg m á s táborok helyét, maradv á n y a i t , azoknak és egyéb m a r a d v á n y o k n a k , m ű v e k n e k á l l a p o t á t és k u t a t á s a i k n a k lehetőségeit. A részletes k u t a t á s m á s i k főfeladata lesz a t ö r t é n e t i megállapításokon felül e t á b o r h e l y e k e t egym á s s a l összekötő kisebb római erődök és útvonalak, valamint a táboroktól á t l a g 15—20 km-re az említett hegységeken végighúzódó, egyesek által látott és k o n s t a t á l t külső limesvonalak megvizsgálása. A több helyen l á t h a t ó i l y sáncok ma á l t a l á b a n Hadak-útja, Ördög-útja, Ördög-árok, Kakas-barázda, Tatártöltés, Óriások-árka, Pogány-árok, Vargyas-útfeje; Illyésmezőnél Rapsonné-útja és Várnyaka, Vármezőnél Tündérek-útja, M i k h á z a és S z o v á t a között Óriások útja, G ö r g é n y ü v e g c s ü r mellett Sáncztető stb. regényes neveken ismertek. Rapsonné vára, Veneturné vára, Tündérvár, Tündér Ilona vára stb. középkori vagy régebbi eredetű, esetleg csak képzeletbeli, v á r r o m o k k a l e g y ü t t mindannyi át van szőve a regék v i l á g á v a l . Nem lehet azonban a k u t a t á s b ó l teljesen kikapcsolni a gyergyói és csíki vidéket, a n n á l kevésbbé, mert vannak m é g mindig vélemények, amelyek annak — esetleg csak á t m e n e t i rövidebb — római megszállását nem t a r t j á k k i z á r t n a k . M á s r é s z t a római (politikai, kereskedelmi, kulturális) expanzió szempontjából is fontos az ottani leletek számbavétele. A római leletanyag r i t k a s á g a és minéműsége minden esetre e t e r ü l e t r o m a n i z á l t s á g a ellen szólnak. FERENCZI SÁNDOR Csíkmegyében a H a r g i t á n túli római t á b o r s o r r a l feltűnő p á r h u z a m o s s á g b a n „antik v á r a k " sorát á l l a p í t o t t a és vizsgálta meg a L a Téne-kor végére valló leletanyaggal. „ I n den Bergen und i m ganzen K o m i t a t sind verschwindend wenig römische Funde zum Vorschein gekommen — mondja Ferenczi —. Nachdem dieses Gebiet ausserhalb des östlichen L a g e r g ü r t e l s von Provincia lag, 2
3
4
5
2
N a g y a j t a i K o v á c s I s t v á n , Római útnyomozás. Nemzeti T á r s a l k o d ó 1830. — T é g l á s G á b o r i d . t a n u l m á n y a i az A r c h . K ö z l e m é n y e k b e n é s az Erdélyi Múzeumban. L a t t y á k S á n d o r , Limes-nyomok a „Görgényi hegyek"-ben. Dolgoz a t o k 1917, 218 k k . V . ö . K ő v á r y L á s z l ó , Történelmi regék. Pest 1857. S z í v e s e n i d é z z ü k e r r e n é z v e az e l f o g u l t s á g g a l é p p e n n e m v á d o l h a t ó , é r d e k t e l e n ő s r é g é s z , R o s k a M á r t o n v é l e m é n y é t ( I . h . 33.): „ A z a v é l e m é n y pedig, hogy a r ó m a i h ó d í t á s a Székelyföldön nem lépte volna át a M a r o s v é c s - O l t - h é v i z i vonalat, m é g b i z o n y í t á s r a szorul. Azok a r ó m a i keramikus emlékek, melyeket a c s i k r á k o s i B o g á t - h e g y r ő l , a Csíkc s o m o r t á n és P á l f a l v a közt levő P á l f a l v a i vár-ból, v a l a m i n t a csíkzsögödi v á r b ó l őriz a csíkszeredai r ó m . kath. f ő g y m n á z i u m , b á r m e n y n y i r e i s egyeznek a k o s z t e s d i ( H u n y a d m.) v á r b a n l e l t k e r á m i k á v a l , l e h e t n e k a h a t á r o n t ú l r a e x p o r t á l t h o l m i k , de a h a t á r o k n a k , v a g y t a l á n helyesebben a r ó m a i é r d e k e l t s é g n e k K e l e t f e l é v a l ó k i t e r j e s z t é s e m e l l e t t is s z ó l h a t n a k . " A n u a r u l C o m . M o n u m . I s t . p . T r a n s i l v a n i a 1932—38, 235 k k é s 454 k k . 3
4
5
ist es sehr wahrscheinlich, dass die R ö m e r diesen Teil nie ganz besetzt h a t t e n , . . . " Végkövetkeztetése az, hogy e v á r a k éppen a r ó m a i a k ellen épültek. Hogy éppen a K a r p o d á k o k m a r a d v á n y a i lennének, azt az eddigi k u t a t á s és leletanyag a l a p j á n nem l á t j u k eldöntöttnek. A keleti h a t á r v o n a l két v é g é n : északon és délen problémák adódnak. A K á r p á t o k o n á t való közlekedést biztosító kiágazások, kinyúlások vannak. A déli k i u g r á s , a t a r t o m á n y n a k a Szépmezőn á t az Ojtozi szoroshoz való kitüremlése régészetileg igazolt. Ugyanez északon nagyon v i t a t h a t ó . Utóbbi helyen a cél sem annyira közlekedési, mint inkább b á n y á s z a t i lenne. Óradnáról, a Radnai-szorosról van szó. Bethlentől, vagy Beszterce—Óvárhely felől római út vezetett volna hozzá. Kétségtelenül ősi arany-bányá város a t a t á r j á r á s idején elpusztult s valószínűleg innen származnak a templom-romok, boltíves üregek, „ k a t a k o m b á k " , amelyek egy részét M A R Ţ I A N római eredetűnek tartja. NEIGEBAUR római művelés, római bányászok jeleit vélte a régi b á n y á k b a n felismerni. FELMER egyenesen Ulpianum-mal azonosítja. Mind az említett romok, mind a M A R T I A N által ismertetett v á r alapos megvizsgálást igényelnek. — Az kétségtelen, hogy a Radnai havasok kelet—nyugati i r á n y ú magas vonulata kitűnő természe tes h a t á r t jelenthetett észak felől. T o v á b b nyugatra viszont a h a t á r t biztosító táborok a Szamos m e n t é n lejebb, délebbre van6
7
8
6
I . h . 456. A „ d á k " v á r a k ( D a i c o v i c i u is i d é z ő j e l b e n e m l í t i a z o k a t : Sieb. i m A l t é r t . 46) k ü l ö n b e n is alapos m e g v i z s g á l á s r a s z o r u l n a k . A n a g y e l ő z m é n y e k r e v a l l ó g o n d o s f a l r a k á s t e c h n i k á j a n e m lehet egy p r i m i t i v fok o n élő n é p n e k ( a m i l y e n a r ó m a i h ó d í t á s előtt a d á k volt) a l k o t á s a . D a i c o v i c i u n a k (Sieb. i . A l t e r t . 1943, 61, 1. jegyz.) is f e l t ű n i k az „ u n g e fähre Ähnliehkeit dieser T e c h n i k m i t den g a l l i s c h e n B a u t e n ( m u r u s g a l l i c u s ) " . M a j d j e l e n t ő s n e k t a r t j a azt a t é n y t , h o g y ez a „ F e s t u n g s t y p i n Gebieten zu f i n d e n ist, i n denen die k e l t i s c h e D u r c h d r i n g u n g i n t e n s i v e r w a r " (i.m.66). A k e l t á k egyenesen „ d i e L e h r m e i s t e r der D a k e n i m F e s t u n g s b a u gewesen s i n d . E s ist a n z u n e h m e n , dass sie an d e r - e i g e n a r t i g e n M a u e r k o n s t r u k t i o n der dakischen Festungen . . . beteiligt s i n d " ( i . m . 43). E z u g y a n l e h e t e t l e n ; i l y e n t a t ö r t é n e l e m n e m i s m e r : e r ő d ö k e t — k ü l ö n ö s e n sorozatban — nem s z o k á s m á s n a k é p í t e n i . M u n k á n k u t o l s ó f e j e z e t é v e l k a p c s o l a t b a n is f e l k e l l v e t n i a k é r d é s t : e v á r a k aligha „ d á k " v á r a k , hanem i g a z o l h a t ó b b a n a kelta népiség m ű v e i ! Kelta o p p i d u m o k m a r a d v á n y a i k e r e s e n d ő k azon h e l y e k e n is, a h o l az a g y a g m ű v e s s é g is l é p t e n - n y o m o n a r r a u t a l . A k e l t a j e l l e g ű v á r a k h o z p e d i g a d á k o k n a k csak a n n y i k ö z ü k lehetett, h o g y D e c e b a l u s é k azokat n e h é z i d ő k b e n — t a l á n csak a r ó m a i h ó d í t á s k o r á b a n — f e l h a s z n á l t á k . 7
8
N e i g e b a u r , D a c i e n 241. — Vö. T i m o n , Imago antiquae Hungariae. C a s s o v i a 1734, 129 k. — K ő v á r i L á s z l ó , Erdély építészeti emlékei 1866, 271 k . — M a r t i a n , Repertoriu 1920, 33. — M a r ţ i a n , U r m e din războaiele Romanilor cu Dacii ( P u b l i c a ţ i i l e Com. M o n u m . Ist. p. T r a n s i l v a n i a I . ) 1921, 29 k . — M a r ţ i a n , Castrul Rodna. H e l y é s é v s z . n é l k . — N y i l v á n csak M a r ţ i a n n y o m á n e m l í t i , m i n t r ó m a i a r a n y b á n y á s z a t h e l y é t D a i c o v i c i u , Sieb. im. Alt. 1943. 126. — A t e m p l o m - r o m i r o d a l m a : Gerecze Péter, Magyarország Műemlékei I I , 1906, 198.
nak. Csak az északi h a t á r v o n a l alapos á t k u t a t á s a fogja eldönteni, vajjon nem ugyanaz a rendszer állott i t t is, mint keleten: a L á p o s hegy — Cibles — Radnai hegyek déli oldalaira előretolt külső limesvonal?! Az Alsókosály—Alsóilosva—Csicsókeresztúr—Bethlen-táborsornak é p p ú g y a hegyekben lehettek a külső t á m a s z pontjai, mint az említett keleti táborsoré a G ö r g é n y — B a r ó t i hegyláncon. Í g y lehetett é r t h e t ő Ó r a d n á n a k és a Radnai szorosnak a római területhez való csatolása, ami azonban m é g bizonyításra vár. A déli kitüremkedéssel az egyes táborhelyek ismertetésénél részletesen foglalkozunk majd. Ezzel függ össze a m á r említett olthévizi táborhely külön jelentősége is, amiről a I I I . fejezetben szólunk. Most csak annyit említünk meg, hogy ezzel a déli k i türemkedéssel a keleti külső táborsor a hévízivel megkisebbedik, viszont a baróti, oltszemi, komollói, v á r h e g y i és berecki táborokkal meghosszabbodik. E k i t ü r e m l é s igen fontos oka: a közlekedés biztosítása az Ojtozi szoroson át a Szeret és P r u t alsó folyásán keresztül a Duna torkolatvidékéhez s a Fekete tenger ősi klaszszikus k u l t ú r á j ú p a r t v i d é k é h e z . É p p e n ezen nagy jelentősége miatt a legkorábban romanizált daciai területekhez tartozott. TORMA KÁROLY „a várhelyi, vécsi, mikházi, enlaki, udvarhelyi, h o m o r ó d s z e n t m á r t o n i , berecki és komollói castrumok fekvéséből, illetőleg Dáczia keleti részén meglehetősen egyenes 9
10
9
1943. szept. 1.-én m e g v i z s g á l t a m a t e m p l o m - k ö r ü l i r o m o k a t . Közép-, v a l ó s z í n ü l e g m é g Á r p á d - k o r i h á r o m h a j ó s t e m p l o m é s t o r o n y ( t o r n y o k ? ) m a r a d v á n y a i r ó l v a n szó, a m e l y e k a l a p r a j z a a k e r t b e n a k i é g e t t p á z s i t vonalaiban igen jól megmutatkozik. A r é s z b e n m e g l é v ő oldalt o r o n y (ma f ö l d a l á k e r ü l t ) b o l t i v e s l e g a l s ó s z i n t j e a „ k a t a k o m b a " . A z a n y a g b a n é s f a l r a k á s i t e c h n i k á b a n ott s e m m i f é l e r ó m a i e l ő z m é n y v a g y jelleg meg nem á l l a p í t h a t ó . — A M a g u r a o l d a l á b a n v o l t r é g i b á n y a , amelyben r ó m a i b á n y á s z o k jeleit vélték felismerni, ma m á r
1 0
A n a g y i r o d a l o m b ó l csak k é t ú j a b b m e g n y i l a t k o z á s t i d é z ü n k ez a l k a l o m m a l . R o s k a , A Székelyföld őskora 1939, 33: „ A S z é k e l y f ö l d d é l k e l e t i c s ü c s k é b ő l az a r é s z , a m i t a D é l i K á r p á t o k , az O l t és a Feketeü g y , z á r be, az e l s ő f o g l a l á s b a esett bele s m i n d j á r t M o e s i a i n f e r i o r h o z c s a t o l t á k . A h a t á r t a z o n b a n i t t e n m é g m a is csak n a g y v o n á s o k b a n ism e r j ü k . A k o m o l l ó i é s b e r e c k i t á b o r o k ( H á r o m s z é k m.) r é s z i n t ennek a h a t á r v o n a l n a k a b i z t o s í t á s á r a , r é s z b e n p e d i g az O j t o z i szorosnak a véd e l m é r e é p ü l t e k . A szoros t ú l s ó , m o l d o v a i r é s z é n é p ü l t p o j á n a i c a s t r u m p e d i g a r r a s z o l g á l t , h o g y f e l f o g j a a K e l e t felől m e g - m e g ú j u l ó b a r b a r u s t á m a d á s o k e l s ő l ö k é s e i t . . ." I f j . F e r e n c z i I s t v á n , A Székely Nemzeti Múzeum előzményeihez és az olasztelki római táborhelyről. S z é k e l y s é g 1939, 71: „ . . . D a c i a i t t e n i h a t á r a v a l ó s z í n ű l e g n e m n y ú l o t t o l y a n n a g y o n m é l y e n d é l felé, le e g é szen R o z s n y ó i g , h a n e m H o m o r ó d s z e n t p á l n á l k e l e t r e f o r d u l v a , az Olaszt e l e k - B a r ó t k ö z ö t t i v e c z e r i r ó m a i t á b o r h e l y , m a j d az o l t s z e m i . . . táb o r h e l y e n h a l a d t á t egyenesen, esetleg K o m o l l ó k ö z v e t í t é s é v e l , Bereckig." A dolog t é n y l e g í g y áll. A (szintén m e g s z á l l á s alatt maradt) R o z s n y ó m e l l e t t i t á b o r n a k , m i n t l á t n i f o g j u k , a h é v í z i v e l h a s o n l ó sze-. r e p e , i l l , r e n d e l t e t é s e lehetett.
beomlott,
vonalban lett dispositiojukból" a h a t á r megerősítésének célján felül arra következtet, hogy „ a r ó m a i a k terve az volt, hogy D á c z i a h a t á r a i t kelet felé kijebb tolják, illetőleg, hogy e p r o v i n c i á t Moesia inferiornak a Pontus mellett keskeny s z a l a g k é n t felnyúló alsó részével összekössék." Csak az utóbbit fogadjuk el. A táborok elhelyezése, ha az véletlenül n a g y j á b ó l egy vonalba is esett, első sorban a földrajzi helyzetből és abból a rendszerből alakult k i , amellyel a következő fejezetben foglalkozunk. Mindezek u t á n (az ó r a d n a i kérdést annak alapos megvizsg á l á s á i g n y i t v a hagyva) leszűrhető, hogy a keleti h a t á r v o n a l a t az ahhoz t a r t o z ó feltételezett limes-szel a Beszterce melletti Óvárhely—Vécs—Görgényszentimre—Mikháza—Sóvárad—Énlaka —Székelyudvarhely—Homoródszentpál—Barót—Oltszem—Komolló —Várhegy—Bereck vonal alkotja. A h a t á r ezen pontjait, ú g y szólván kivétel nélkül, m i n t római táborhelyeket, kézzelfoghatóan meg lehet állapítani, részben éppen jelen k u t a t á s e r e d m é n y e k é p pen. A sor, lehet, hogy nem teljes, különösen a háromszéki komolló—berecki szakaszon, miként arról m é g alkalmunk lesz szólani. 11
I I I . A K E L E T I HATÁRVONAL R E N D S Z E R E . A h a t á r t t u l a j d o n k é p p e n a hegységek alkotják. Folyamatos hegygerinc esetében elképzelhető az élen végigvezetett védelmi vonal. Azonban erről is csak kisebb hegyeknél lehet szó. M á s a helyzet össze nem függő hegyláncolatnál, ahol csúcsok és völgyek, szakadékok és mélységek v á l t o g a t j á k e g y m á s t ; ismét m á s akkor, mikor havasi vidékről: állandóan ezer m é t e r e n felüli s a H a r g i t á n kettőezret is megközelítő m a g a s s á g r ó l van szó. I l y m a g a s s á g b a n védelmi vonalat kiépíteni és t a r t a n i nem lehet. Csak arról lehet szó, hogy egyes pontokat, helyeket, szakaszokat z á r j a n a k el. Ez pedig csak a minden időben megközelíthető, u t á n p ó t l á s t megbíró helyeken: folyó- és patak-völgyekben, á l t a l á b a n á t j á r ó k n á l lehetséges. M á r céloztunk arra, hogy keleti táborsorunk, — É n l a k a kivételével — a hegyekből eredő s nyugat, i l l . dél felé tendáló folyók (Szamos, Budak, Maros, Görgény, N y á r á d , Kisküküllő, Nagyküküllő, Homoród, Olt—Barótpatak—Kormos—Vargyas—Rikatalálkozás, felső Olt, F e k e t e ü g y ) mellett keletkezett. M i ezen castellumokat perem-táboroknak nevezzük. A z említett táborsortól keletre előretolt őrhelyek a kisebb völgyjáratokat z á r h a t t á k el. I l y őrtornyoknak, burgus-oknak több esetben nyoma van a hegységekben, részben az említett limes1
1 1
A limes Dacicus felső része. 1880, 124 k . T é g l á s G á b o r , E r d é l y i M ú z e u m 1896, 388: ". . .a h a t á r m e n t é n , m i u t á n a H a r g i t a és Görgényi Havasok képezik e jelekből (Vécs-Héviz k ö z ö t t i t á b o r s o r b ó l ) k i t e t s z ő l e g Dacia keleti szélét, a castrumok k ö z e lebb h e l y e z k e d n e k e g y m á s h o z s a f e l f ö l d ü n k b e l s e j é r e n y u g a t n a k szolg á l ó v ö l g y e k alkalmas á t j á r ó i t gondosan e l z á r j á k m i n d e n ü t t . " 1
