NAGY M ÁRIA polgármesterasszony

CSÉVI KISBÍRÓ Pi li scsév község Önkormányzatánaklapj a 2010február 8. évfolyam 1. szám pi l i scsev@ pi l i scsev.hu

A PÉLDAKÉPEK KÖZTÜNK JÁRNAK Községünk két nevezetes személyét kerestem fel abból az alkalomból,hogy több méltó ki tüntetésben részesültek évti zedes munkásságuk eli smeréseképpen,ki magasló közösségimunkáj ukért. Nagy M ári a pol gármester asszony életének ’vi tami nja’ a közösség.Nem csupán i tt,a szülőfaluj ában, megyénkben, de az egész országban, sőt: határai nkon túl i s j ól i smeri k ötletgazdagságát, temperamentumosságát,alkotókedvét,fáradhatatlan munkáj ának eredményeit. Nem merek vállalkoznirá,hogy felsorolj am valamennyifontos ti sztségét,hi szen tagj a volt az Országos Szlovák Önkormányzatnak,elnöke a megyeiSzlovák Önkormányzatnak;vezetőségitagj a az Ister-Granum Eurorégi ónak és különböző regi onáli s és közép-dunántúliszervezetek kuratóri umai nak,ahol mi ndenkor népe érdekei ért szállt sí kra.Ti tkát én abban látom,hogy mi ndi g meg tudott maradniegyszerű,hétköznapi embernek, úgy, hogy mi nden szi nten egyaránt tudta képvi selni a közösség és az egyén érdekei t. Kreati vi tását mi nden esetben a köznapigyakorlat szi ntjén volt képes megvalósítania kor szellemének,a mi ndenkorihaladásnak,fej lődésnek megfelelően.

NAG Y M ÁRI A polgármesterasszony Komárom-Esztergom M egye Közgyűlésénekdöntése alapj án 2009. december17-én

„Komárom-Esztergom M egyéértDí j ”- ban részesült: „a megye fej lesztésében,a megyeiértékekteremtésében,azértékek megőrzésében,továbbá a hagyományokápolásának érdekében végzetttöbb évti zedes,áldozatosmunkáj ánakeli smeréseképpen”.

A pi li scsévi eknevében gratulálunke neveseli smeréshez!

- Kedves Polgármester Asszony! Az első interjúmat 1997-ben készí tettem Önnel a kábeltévénk számára abból az alkalomból,hogy augusztus 20-án Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Elnöke „Érdemes és eredményes munkássága elismeréseként, a M agyar Közt ársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést” adományozta Önnek.Emlékszem,akkoriban értekbe az első jelentős községf ejlesztési tervei.Mindannyian büszkékvoltunkerre a keveseknekkijutóelismerésére. - Akkori ban már több mi nt másfél évti zede én i rányítottam községünk vezető testületét.Az előzmények egészen gyermekkoromi g,pontosabban az óvodáskori g nyúlnak vi ssza,ami kor a mostaniművelődésiház

8. évfolyam 1. szám

1

C S É V I K IS B ÍR Ó

könyvtártermében voltunk óvodások,hatvanan bezsúfolva egy ki s terembe. Iskolaitanulmányaim nagy részét a fővárosban végeztem, ahol a körülmények j óval kényelmesebbek voltak, mi nt akkori ban szülőfalumban,ahol nem volt egészségház,pati ka,a télihónapokban a kémények füstj e lepte el a falut,az utcán,de a j árdán i s, bokái g érő sárban mentünk beszedálni ,bálozni .Ami kor végre lehetőségem adódot t rá,azon voltam,hogy Pi li scsév lakói nak szebb,komfortosabb körülményeket teremtsünk. Szi nte ali g aludtam,annyivolt a tennivaló.De megérte a fáradozást:másfél évti zed alatt,az átmeneti kényelmetlenségek ellenére,látványosan j avultak lakosságunk,főleg a fi atalok életkörülményei .Újutcák épültek,korszerű házakkal,megélhetést bi ztosító i parilétesí tmények,j elentős mértékben j avult közúti közlekedésünk, ugrásszerűen megnőtt a középi skolásai nk, egyetemi stái nk száma. Persze, a lakosság együttműködése nélkül semmire sem j utottam volna. - A következő kitüntetéséről a L’udovénovinyban jelent meg egy egész oldalas cikk.2002-benkapt aapi l i si szlovákokf elterjesztése alapján.Ennekkapcsán milyen személyes élményekmotiválták? - A „Zanašu národnosť" - „Nemzet i ségünkért ”ki tüntetést elsősorban a régi ónkban szervezett számtalan szlovák és nemzeti ségi kulturáli s rendezvényben való szervezőmunkáért kaptam. Országosan példás munkát végzett és végez ma i s településünk Szlovák Önkormányzata. A megyeigálától a régi ó kulturáli s seregszemléj éi g, a nemzetiségi kórustalálkozóktól a ki helyezett országos és szakmai konferenci áki g, sokféle kulturáli s esemény helyszí ne lehetett Pi li scsév.M egalakulása óta a testület tagj a vagyok.Nagy gondot fordí tottunk a szlovák nemzeti ségi hagyományai nk tárgyi emlékeinek összegyűj tésére, falumúzeumot hoztunk létre.KálmánfiBéla tanár úrnak,a környékbeliszlovák dalki ncs összegyűjtőj ének, asszonykórusunk karnagyának emlékére róla neveztük el a művelődésiházat,és a szlovák nyelvoktatás szí nvonalát saj át szlovák pedagógusai nk ki nevelésével is i gyekeztünk megj obbí taniés í gy tovább. Persze, sorolhatnám tovább a már megvalósult célkitűzéseket, de legalább ennyi feladat vár ránk ebben az évti zedben i s.Örültem,hogy személyemen keresztül eli smeri k a régi ónk szlovákságának eredményeit. - Alig két évre rá,2004-bena"Za sl ovákovvM aďarsku"/ ’M agyarországiSzl ovákokért ’ kitüntetéssel az Országos SzlovákÖnkormányzat a hazai szlovákság kapcsolatainakápolásában elért eredményeit ismerte el. - Valóban nagy öröm volt számomra ez az eli smerés i s,évente mi ndössze öt fő részesül ebben a ki tüntetésben.Büszkeséggel töltött el,hogy szi nte az ország valamennyiszlovák településén megi smerték és megszerették régi ónk törekvései t.Sokat tanultunk mii s,és tőlünk i s a nemzeti ségilét szervezésében, si keres megélésében.Legbüszkébb azonban a 2007-ben nekem adományozott ’Pi li scsévért ’ – dí j ra vagyok, mert ezt a ki tüntetést azoktól az emberektől kaptam és az előtt a közösség előtt vehettem át,aki knek egész életemet szenteltem. Ez a dí j bi zonyí tj a a pi li scsévi ek i rántam való bi zalmát, célki tűzései m, meggyőződésem helyességét,és főleg azt,hogy én i s egy vagyok közülük,aki hez mi nden körülmények között bi zalommal fordulhattak és fordulhatnak ma i s. - Bár a képújságon keresztül már volt rá alkalmam,engedje meg,hogy ismét gratuláljaka múlt év végén kapot t’Komárom-Eszt ergom M egyéért ’ kitüntetéséhez.A kitüntetés indoklása azt bizonyí tja,hogy igen jól ismerik,és nagyra becsülik az Ön közösségi munkáját.Idézem az indoklást:„A megye f ejlesztésében,a megyei értékek teremtésében,az értékek megőrzésében,továbbá a hagyományok ápolásának érdekében végzett többévtizedes,áldozatos munkájánakelismeréseképpen”. - Köszönöm!Erről kevesen tudnak a faluban,bár a M egyeiHí rlap telj es oldalas ci kkben számolt be róla. Büszke vagyok erre az eli smerésre i s,mert a M egyeiKözgyűlés csak a kimagaslóan telj esí tő személyeknek í télioda ezt a ki tüntetést,aki k a ráj uk bí zott feladatokon túl i s sokat vállalnak magukra.Vezetőként látom, hogy egyre nehezebb a ki hí vásoknak eleget tenni .A megye szlovák települései ért eddi gi s sokat tettem,a j övőben i s i gyekszem mi ndenkor megfelelniaz aktuális feladatoknak.Szép eredményeket mondhatunk magunkénak. Nálunk, Pi li scséven, a nehéz gazdasági körülmények ellenére költségvetési megtakarí tásokkal,folyamatos beruházásokkal,fej lesztésekkel büszkélkedhetünk,aminapj ai nkban bi zony nem ki s dolog.A recesszi ó ellenére - mi ndenkimegt apaszt al hat j a-, rendbe hoztuk a temetőt,az orvosi rendelőt. Kerékpárutat épí tettünk, a Pi ncefalunál hoztunk létre új abb létesí tményeket, új abb utcákat aszfaltoztunk, telkeket alakí tottunk ki a Dózsa György út folytatásában, sőt, vállalkozói nk nagyberuházásba fogtak,új abb munkalehetőségek előfeltételét teremtve meg ezzel.M egyénkben nem sok település di csekedhet i lyen folyamatos fej lődéssel,mi nt Pi li scsév.Nem győzöm hangsúlyozni ,ez nem csupán a személyes érdemem,hanem azé a sok pi li scsévii ntézményé,szervezeté és a lakosság lelkes csapatáé,aki k rendületlenül kí vánj ák j övőnk zálogát,a felnövekvő nemzedékek egyre boldogabb életét. Az én feladatom megtestesí tenivágyai kat,és szolgálniközös ügyünket:Pi li scsév versenyképes,gyarapodó közösségiegyüttműködését. hïf

2



Bendur Istvánnétnagy meglepetés érte j anuár 14-én a postabontáskor.Aranybetűkkel í rt meghí vót kapott az Oktatásiés Kulturáli s mi ni sztertől,amelyben ez állt:„A Magyar Kultúra Napja alkalmából Önt kitüntetésben részesí tem,melynekünnepélyes átadására tisztelettel meghí vom.Dr.Hiller István oktatási és kulturális miniszter. ” Az örömhí r szi nte letaglózta: azt sem tudta, mi lyen ki tüntetésre, ki k terj esztették fel,hi szen semmiérdemlegeset nem csi nált,ami vel rászolgált volna e különleges megti szteltetésre. Ami kor megtudta, hogy abban a Bi bli otéka Emlékérem-díj ban részesült,amely hazánkban a könyvtárosok legrangosabb eli smerése (tí zen kaphatj ák meg évente az országban), örömkönnyek csillogtak szemében. Nehezen hi tte el, hogy a község polgármestere és a szakmaifelügyeletet ellátó József Attila M egyeikönyvtár ennyire nagyra értékeli k azt,hogy huszonöt éve vezetiPi li scsév Községi Könyvtárát.Persze,arra nem gondolt,hogy előtte évente cserélődtek a falunkban a könyvtárosok, hogy munkássága alatt a könyvállományt háromszorosára gyarapí totta, hogy a legmodernebb községi könyvtárak egyi kévé fej lesztette az általa vezetett i ntézményt,és jelenleg szi nte ő az egyetlen falusiEurópaiUni ós központ az országban.M ár i fj únemzedékei nk sokaságát nevelte lelkes olvasóvá. Az általa megrendezett programok t art almasak, sokoldalúak és szí nvonalasak, népszerűek és tanulságosak, szórakoztatóak,ablakot nyi tnak a vi lágra. - Semmi t sem érne a munkám,ha nem vennének körül a mi ndi g lelkes olvasók – hárí tj a el i nterj úalanyom a nyi l at kozat ot- Az ő lelkesedésük adnekem erőt ahhoz,hogy a hivatalimunka után örömmel telj esíthessem kí vánságai kat! Tiszteletdí j asként, mi ndi g a főállásban elvégzett munka után, a szabadi dej ét áldozva végezte áldásos tevékenységét.Akkor i s,mi kor a Vi ki ng Hari snyagyár üzemvezetőj e volt,akkor i s,amikor határi dős feladatokat,emberigondokat oldott meg i skolati tkárként,vagy közti sztvi selőifunkci óban.M ár di ákként a közművelődésipályára készült,de a sors úgy rendezte életét,hogy kereskedő,könyvelő, közti sztvi selő,anyakönyvvezető lett,s a kultúra lett folyamatos tanulásának,önképzésének lételeme, életformáj a,szenvedélye.Ki válóan beszéliaz angolt,ismerikorunk i rodalmát,a klasszi kus magyar és vi lági rodalmat, j áratos a legúj abb társadalmi i smeretekben, évente két alkalommal részt vesz a Külügymi ni sztéri um európaiuni ós továbbképzései n.A modern elektroni kaieszközökben,i nformati kában a legkorszerűbb i smeretekkel rendelkezi k,de harmoni kus egyéni ségére j ellemző természetimádata,a telj es élet szeretete.Szerényen teszia dolgát,és nem i s gondol arra,hogy szi nte az országban egyedül községiés főleg ti szteletdíj as könyvtárosként ebben a magas ki tüntetésben részesült.Ki váló embere közösségünknek, ezúton i s gratulálj unk nekieli smeréséhez,a Bi bl i ot ékaEml ékérem-dí j hoz. Bendur István

Komárom-Esztergom megyeiKi sebbségekNapja Pi l i scséven 2009. december 18-án,a Kisebbségek Napján Komárom- Esztergom megye Önkormányzata immáron t i zenharmadj ára rendezt e meg a M egyeiKi sebbségek Napj át.Az i dén településünk lehetett gazdáj a ennek a rendezvénynek.A karácsonyihangulatúan feldí szí tett M űvelődésiHázban a megye összes településének cí mere felkerült a szí npad szélére,ezzel i s hangsúlyozva a megyeiösszefogást.Elj öttek a megye többi ki sebbségei nek képvi selőiis.Az ünnepséget Asszonykórusunk nyi totta meg,az „Uram áldd meg. . . “ kezdetű dallal,mely a magyarországiszlovákok hi mnusza.A résztvevők együtt énekeltek a kórussal. Vogyeraczki M ári a, a pi li scsévi Szlovák Önkormányzat elnöke köszöntötte a vendégeket,köztük dr. Völner Pált,a M egyeiKözgyűlés elnökét,W i nkfei n Csaba országgyűlésiképvi selőt,és BaranyaiLőri ncet, a M egye Etni kai és Ki sebbségi Bi zottság elnökét, maj d átadta a szót dr. Völner Pálnak. Dr.Völ ner Pálbeszédében ki emelte,hogy az elhangzott hi mnusz szavaiaz ádventii dőszakban,talán i dőszerűbbek,mi nt bármi kor máskor.Hi szen a M essi ás i s ki sebbségilétben született,és bölcsőj éhez a vi lág mi nden szögletéből,különféle nemzetek képvi selőij árultak! Azon óhaj át fej ezte ki ,hogy ez a pi li scséviközös ünnep i s legyen egy példa arra,hogy a különféle nemzeti ségek együtt tudnak ünnepelni békében, barátságban, megértésben. Végül megköszönte Nagy M ári a polgármester asszonynak a rendezvény megszervezését és gratulált neki ,az előző napon megkapott „Komárom-Eszt ergom megyéért ” ki tüntető dí j hoz,mely eli smerésben a településéért és a megyéért végzett áldozatos munkáj áért részesült. Nagy M ári a polgármester asszony elmondta,hogy 310.éve telepedtek meg a szlovák ősök a Pi l i snekebben a völgyében.Ki emelte,hogy olyan megyében élünk,melynek önkormányzata megbecsüliés támogatj a ki sebbségei t.Ennek tanúbi zonyságául szolgálnak a megyeinemzeti ségirendezvények,i ll.az i s,hogy az i dén a ki sebbségek j egyében rendezték meg a M egyenapokat . Arra kérte a ki sebbségek megj elent képvi selői t,hogy ősei k nyelvét és kultúráj át őri zzék,ápolj ák és adj ák tovább.A szépszavak után i gényes műsor következett,melyben bemutatkozott a csévi ek apraj a-nagyj a.


3


Cirill és Metód ünnepe: Pilisszentkereszten minden esztendőben megemlékeznek a két szent ünnepéről. Idén, 2010. február 15-én Paskai László bíboros úr celebrált szentmisét, melyen Piliscséviek is többen részt vettek. A bizánci görög hittérítők, Szent Cirill és Metód örökségét, más nemzetek közt a szlovák nép is magáénak vallj a. A magyarok is méltán tisztelik a bizánci testvéreket, hiszen a krónikák felj egyzései szerint magyar őseink körében is kifej tették apostoli tevékenységüket. Cirill 860 körül a kazároktól hazatérőben a Krím-félsziget környékén találkozott a magyarokkal, testvérét, Metódot pedig az AlDunánál látta vendégül egy „magyar király”mintegy húsz esztendővel később. A Metód-legenda arra is kitér, hogy ez a „magyar király”, aki talán vezér vagyfej edelem lehetett, barátsággal fogadta a hittérítőt:Cirill és Metód, bár görögök voltak,távol állt tőlük mindenféle gőgös felsőbbrendűség. Nem várták el, hogy a nép tanulj a meg az ő nyelvüket, hanem ők tanulták meg a nép nyelvét. Nagy érdemük a szláv nyelvű liturgia bevezetése. Ellenfeleik csak a latint, a görögöt és a hébert, vagyis a kereszt feliratának nyelveit akarták engedélyezni az istentiszteleteken, és minden eszközzel akadályozták Cirill és Metód missziós munkáj át. Velük szemben a két hittérítő pártj át fogta VIII. János pápa, aki 880-ban j óváhagyta a szláv liturgiát, kij elentve:“Aki a főnyelveket, tudniillik a hébert, a görögöt és a latint teremtette, ugyanaz teremtette a többi nyelvet is saj át dicséretére és dicsőségére.” Cirill és Metód Krisztus egyetemes, minden népre és nemzetre kiterj edő szeretetének tanúi voltak – a szó valódi értelmében véve katolikusok. A két szentéletű hithirdető ma is példát mutat toleranciából és kereszténynagylelkűségből mindannyiunk számára.

ÖNKORM ÁNYZATIHÍREK,INFORM ÁCIÓK Az elmúlt néhány évben kezdtük megszokni, hogy időjárásunk egyre inkább különbözik a megszokottól. Összemosódnak az évszakok, az enyhe, havat alig hozó telek után szinte minden átmenet nélkül itt a nyár. Az idei tél azonban eltér minden eddigitől. 30-40 ° C hőmérséklet különbség két nap alatt, bizony próbára teszi az embert, ezt azonban szervezetünk valamilyen módon igyekszik kompenzálni, és lassan-lassan hozzászokni. Amit azonban nem lehet megérteni, az az, hogy egyesek mennyire felelőtlenek, nem fogják fel, vagy nemtörődöm módon kezelik azt a feladatukat, sőt kötelességüket, hogy a havas, csúszós járdát minden ingatlantulajdonos köteles megtisztítani, lehetőség szerint felszórni, illetve, rendszeresen elsöpörni a havat. Sajnos azonban igen kevesen vannak, akik ennek a kötelességüknek eleget tesznek. Azok, akik ezt nem teszik meg, bizonyára nincsenek tisztában azzal, hogy amennyiben valaki az ingatlanuk előtti járdaszakaszon szenved balesetet, akkor azért az ingatlan tulajdonosa felelősségre vonható. Eddig a közterület-felügyelő figyelmeztette azokat, akik nem tettek eleget kötelességüknek, ezután azonban feljelentést fog tenni és sajnos szabálysértési eljárást kell indítani ellenük. Ezt ugye senki sem szeretné?! A nagy hóesés idején igyekezett az önkormányzat időben eltolatni a havat, sózatni a jeges utakat. Vannak azonban utcáink, ahová a hóeke nem tudott bemenni, ott a polgármesteri hivatal kistraktora próbálkozott a hókotrással. Új jelenség figyelhető meg - többek közt a Szőlő soron, az Urbanics és a Szászvári utcákban -, mégpedig az, hogy amint a hóeke - mely természeténél fogva az út szélére tolta a havat – elvonult, a fenti utcák lakói közül egyesek az út közepére hányták vissza a havat. Vajon két oldalra nem lehetett volna?! Vagy esetleg ezekben az utcákban nem igénylik a hókotrást?! Miért kell ezt így csinálni?! Elgondolkodtak az illetők ezen?! Bizonyára nem! Kérjük, hogy tegyék meg minél előbb! Polgármesteri Hivatal CSÉVIKI SBÍ RÓ – a Pi li scséviÖ nkormányzatKépvi selő Testületének lapj aI SSN 2060-2464 Felelőski adó:Nagy M ári a polgármester Felelősszerkesztő:Csapucha Katal i n Szerkesztőség:2519 Pi li scsév Hősök tere 9. Tel./fax:06-33/503-550 Nyomda:G ergely László PRESS-G ’96 Bt. Esztergom - kertváros

4



szteltPi li scséviek! ð Ti Képvi selő testületünk j anuárirendes ülésén elfogadta az önkormányzat 2010.éviköltségvetését. Bár bevételei nk a 2009-évhez vi szonyí tva csökkentek, ki egyensúlyozott gazdálkodásunknak köszönhetően,i gaz szerényebb módon,de működtetnitudj uk településünket, i ntézményei nk fenntartása i s zavartalan lesz, civil szervezet ei nketi st udj ukt ámogatni . A 2009-ben elnyert pályázati összegek, valami nt a hozzáadott önerő felhasználásával tudj uk folytatni ,ill. megkezdenia tervezett fej lesztéseket. Ø Napsugár utca épí tése Ø Játszótér és park épí tése Ø Orvosirendelő bőví tési ,felúj í tásimunkálatai nak befej ezése Ø Kossut h- Deák utcák felúj í tása Ø Béke-Dózsa utcaij árdák felúj í tása A képvi selőtestület döntése értelmében az önkormányzat és i ntézményei mi nden dolgozój a részesül cafeteri a j uttatásban. Nagy M ári a,Polgármester Ismét örömmel fogadtuk a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány adományát, melyet községünk arra rászorult tagjainak juttattak. Községünkben 460 fő kapott adományukból élelmiszercsomagot. A csomagok kiosztására január elején került sor. Az adományozóknak ezúton is köszönetet mondunk! Ti sztelt Lakosság!Tájékoztatjuk Önöket,hogy 2010.január1-tőla csatornaszolgáltatás dí ja

Lakosságifogyasztók esetében:375.-Ft+ ÁFA /m3 Jogiszemélyek és j ogiszemélyiséggel nem rendelkezõgazdaságitársaságok esetén: 670.-Ft+ÁFA /m3. A kommunális hulladék szállítás díja:3, 521, - Ft+ÁFA/liter/ürítés

Ti sztelt Adózók!Táj ékoztatj uk Önöket,hogy a Képviselő-testület 2010.évre vonatkozóan nem emel te

meg a hel yiadók mértékét. Az el őző évekhez hasonl óan adófi zetésikötel ezettségük a következő: · · ·

magánszemélyek kommunális adój a 3000, - Ft/ év/ i ngatl an vállalkozók kommunáli s adój a 1000, - Ft/ hel ybenfogl al koztatottakstati sztikaiátl agl étszáma/ év Helyii parűzésiadó az adóal ap2% -a

A 2010.évihat ál yosgépj árműadót örvény(1991. éviLXXXII.Tv. )szeri ntmegvál t ozi kazadómért éke. Ezal ólki vét elal égrugós,vagyazzalegyenért ékűrugózásirendszerűnyergesvont at ó,t ehergépj ármű, aut óbusz,aholamért éknem vál t ozi k. Személ yszál l í tógépjárműesetében az adó alapj a a gépj ármű telj esí tménye kilowat t ban. Azadómért ékeszemél yszál l í t ógépj árműeset én: Gyárt ásiévbenésazaztkövet ő3napt áriévben 345Ft / kW Gyárt ásiévetkövet ő4-7.napt áriévben 300Ft / Gyárt ásiévetkövet ő8-11.napt áriévben 230Ft / kW Gyárt ásiévetkövet ő12-15.napt áriévben 185Ft / kW Gyárt ásiévetkövet ő16.napt áriévbenésazaztkövet őnapt áriévekben140Ft / kW Autóbusz,nyergesvontató,l akópótkocsiesetében az adó alapj a hatóságinyi lvántartásban feltüntetett saj át tömege (önsúlya). Tehergépjárműesetében: azönsúly plusz a terhelhetőség (raksúly)50%-a Azadómért ékeaut óbusz,nyergesvont at ó,l akópót kocsii l l et vet ehergépj árműeset ébenazadóal apmi nden megkezdet t100kg-j aut án1200Ft Az „E”betűj elű i dei glenes rendszámtáblával ellátott személyszállí tó gépj ármű után 10. 000Ft, tehergépj ármű után 46000Ft,a „P”betűj elű i dei glenes rendszámtábla ki adása esetén 23000Ft. Azadókattovábbrai skétegyenl őrészl etbenkel lmárci us15-i g,i l l etveszeptember15-i gmegfi zetni .


5


A VÉDENDŐ FOGYASZTÓKAT M EGILLETŐ KEDVEZM ÉNYEKRŐL

A lakhatás megőrzése,i lletve a haj léktalanná válás megelőzése érdekében a legnehezebb anyagi körülmények között élők speci áli s védelmet érdemelnek, az energi aszolgáltatás teki ntetében i s. Ennek eleget téve – az Európai Uni ó előí rásai alapj án – került bevezetésre az ún: védendő fogyasztók i ntézménye a vi llamos energi a i ll. a gázszolgáltatás teki ntetében.Két kategóri ában van lehetőség a védendő fogyasztóikörbe való felvételre: szociálisan rászoruló, i l l .f ogyatékossággal élő fogyaszt ó. Szoci áli san rászoruló fogyasztó,aki : - aktí v korúak ellátásban, - lakásfenntartásitámogatásban, - ápolási dí j ban, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Igénybevehetőkedvezmény: - részletfi zetés,fi zetésihaladék,

ANYAKÖNYVI HÍREK: Barbalics József (1932-2009) Bor Sándor (1948-2009) Dubecz Gábor (1967-2009) Dubecz József (1940-2009) Háry Béláné (1933-2009) Hristov-Todorov Gábor (1954-2009) Hubacsek Lászlóné (1941-2009) Ivanov Iván (1945-2009) Jurkovics Rezsőné (1920-2009) Kajtár István (1948-2009) Kara Istvánné (1922-2009) Ki rály Boldizsár Lászlóné (1957-2009) KlányiIstvánné (1936-2009) KlányiM ihály Vi ncéné (1937-2009)

előrefi zető mérő ( beszerelés költsége a szolgáltatót terheli ) Fogyatékossággal élő fogyasztó,aki : - fogyatékosságitámogatásban, - vakok személyij áradékában, - magasabb összegű családipótlékban részesül. Igénybevehetőkedvezmény: - különleges bánásmód a méréssel,leolvasással, dí j fi zetéssel,ha ni ncs a háztartásban fogyaték nélkül élő személy, - szükségáramforrás (áramszünet i dej ére) Hogyankel li gényel niakedvezményt? - adatlapfogyasztóra vonatkozó részének ki töltése - a szoci áli s rászorultság i gazoltatása a megállapí tó szervvel (pl:Polg.mest eriHi vat al ) - adatlapmegküldése a szolgáltató felé. A felmerülő kérdésekre a Polgármesteri Hi vatalban ügyfélfogadási i dőben táj ékoztatást nyúj t Hudecz Izabella szoci áli s ügyi ntézőnk. Baumstark Ti borné,j egyző

Akiktől2009-ben vettünkbúcsút Kovács Jánosné (1930-2009) Kukola M arianna (1934-2009) M aduda István (1936-2009) M átyás Béla (1945-2009) Ondrusák Béláné (1932-2008.12.27.) Páva János (1948-2009) SelmeciSándor (1958-2009) Skuta László (1937-2009) Topor István (1958-2009) Vojczek Józsefné (1921-2009) Kovács Józsefné (1923-2009) Tücsök András (1932-2009) Vezér Teofil (1956-2009) Vojczek Gáspárné (1926-2009)

A M AG YAR KÖ ZTÁRSASÁG ELNÖ KE KI TűZTE AZO RSZÁG G YűLÉSIKÉPVI SELőK 2010. ÉVIVÁLASZTÁSÁT. Azelső forduló napj a: 2010. ÁPRI LI S11. VASÁRNAP A M ÁSO DI K FO RDULÓ NAPJA: 2010. ÁPRI LI S25. VASÁRNAP A SZAVAZÁS6.00 Ó RÁTÓ L19.00 Ó RÁIG TART. A VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉK: A választópolgárok a névj egyzékbe történő felvételükről 2010. február12-i g kapnak értesí tést. A névj egyzék 2010. február10-től 17-i g teki nthető meg a polgármesterihi vatalban. AJÁNLÁS: A választáson j elöltetaj ánlani2010. márci us19-i g aj ánlószelvényen lehet. Aj elöléshezlegalább 750 választópolgárérvényesaj ánlása szükséges. SZAVAZÁS: A választópolgárszemélyesen,lakóhelyén szavazhat. A szavazásnapj án lakóhelyétől távol lévő választópolgárbelföldön i gazolással,külföldön a M agyarKöztársaság nagykövetségei n ésfőkonzulátusai n adhatj a le szavazatát. I gazoláski adásátaj ánlott levélben 2010. ápri li s6-i g,személyesen vagy meghatalmazottútj án 2010. ápri li s9-én 16.00 órái g,a külképvi seletinévj egyzékbe való felvételt2010. márci us19-én 16.00 órái g lehetkérni a lakóhely szeri nti lletékesj egyzőtől. Szavazniegy egyéniválasztókerületij elöltre ésegy területili stára lehet. Részletestáj ékoztatásérta polgármesterihi vatalban működő választásii rodáhozlehetfordulni . www.valasztas.hu / Választási Iroda

6



Azelmúl tévutol sóheteibenérkezettaNemzetiInfrastruktúraFejlesztőZrt-tőlegyörömtel i hí rthozólevél,majdhamarosankövetteegyjel entés. Tájékoztatásulközreadjuk: „A Nemzeti Infrastruktúra Fej lesztő Zrt. kiírta a pályázatot az Észak Vasúti Duna-híd Esztergom vasúti vonalszakasz fej lesztéséhez kapcsolódó lebonyolító mérnöki és tervellenőri tevékenység ellátására. A telj es kivitelezői proj ekt j avaslat bruttó összköltsége 58 Mrd. Ft, melyhez Európai Uniós forrásokat is igénybe vennénk. A támogatási kérelem felülvizsgálata folyamatban van, véglegesítése az építési engedély kiadása után lehetséges, 2010. elej ére várható. Az alább leírt műszaki tartalom megvalósítása esetén kell a lebonyolító mérnöki feladatokat ellátni: Szentendrei út–Pilisvörösvár között 2. vágány építése, Terranova térségében forgalmi-kitérő létesítése. A vasúti pálya az Észak Vasúti Dunahíd–Dorog között átépítésre kerül, DorogEsztergom között felúj ítás történik. A sebesség a j elenlegi 60 km/h-ról Szentendrei út–SolymárPemü megállóhelyközött 70-100 km/h-ra nő. Aranyvölgy megállóhely (Bp.III. kerület Bécsi útnál), Mátyás király út (Pilisvörösvár), Magdolna völgy megállóhely (Piliscsaba) térségben új megállók is létesülnek. A fej lesztés folyamán kiépítésre kerül 5 db különböző szintű közúti kapcsolat (alul-,ill. felülj áró), 14 állomáson, ill. megállóhelyen P+R parkoló létesül, míg 7 db felvételi épületet is felúj ítunk. Elektronikus állomási biztosító berendezést 4 állomáson és 3 nyíltvonali elágazáson, nyíltvonali biztosítóberendezést pedig 7 nyíltvonali szakaszon telepítünk. 16 állomáson, ill. megállóhelyen kiépül a térvilágítás is.

JELENTÉS 2010.02.09-én a Budapest-Nyugati pu.– Esztergom vasútvonal I. ütem átépítéséről: A rekonstrukció I. ütemének finanszírozására a támogatási kérelem 2009. j úlius 15-én benyúj tásra került a KIKSZ Zrt. részére, j elenleg felülvizsgálata zaj lik. Aláírásának várható időpontj a 2010. máj us. Az NFÜ-vel egyeztettünk, az NFÜ a Kormány elé akarj a vinni a proj ekt finanszírozását 2010. április 7ig. A Bírálóbizottsági Ülés várható időpontj a: 2010. február. Az Északi Vasúti Duna-híd– Esztergom vonalszakasz rekonstrukciós munkái lebonyolítói mérnöki és tervellenőri munkái tárgyú tenderelj árás 2010. december végén elkezdődött. - A ’ Piliscsaba – Esztergom vonalszakasz rekonstrukciós munkái’tárgyú tenderelj árás indítása tervezett idej e:2010. február (a Kormány döntésén múlik, a választásokig indulhat-e újelj árás). - Az Északi Vasúti Duna-híd kiegészítő építési munkái II. tárgyú tenderelj árás indítása tervezett idej e: 2010. február.- Az Északi Vasúti Duna-híd - Piliscsaba vonalszakasz rekonstrukciós munkái tárgyú tenderelj árás indítása tervezett idej e: 2010. máj us.- Az Északi Vasúti Duna-híd Piliscsaba vonalszakasz biztosítóberendezési munkái tárgyú tenderelj árás indítása tervezett idej e: 2010. máj us. Fazakas Orsolya, kommunikációs vezető”

ÁLTALÁNOS ISKOLÁNK tanulóirészére az ideitanévben is szerveztünk 12órás úszótanfolyamota DorogiUszoda ÚjHullám Úszói skoláj ával együttműködve.A tanfolyamiköltségekhez támogatást kaptunk a DorogiKi stérségiTársulástól.A szülők költségei nek csökkentése érdekében i skolánk Di áksportköre i s támogatj a a tanfolyamot.Ennek köszönhetően hétfőnként 18 alsó tagozatos ki sdi ák saj átí thatj a el az alapvető úszásnemeket és erősí thetimeg ví zbi ztonságát.Bí zunk benne,hogy ezzel i s hozzáj árulunk az egészséges életmódra és a rendszeres testmozgásra nevelésükhöz. Dudás Andrea testnevelő

Szeretettel várjuk 2010.03.21-én 16 órától a szülőket-testvéreket, nagymamákat-nagypapákat és minden kedves érdeklődőt a Művelődési Házba

AZ ÓVODÁSOK TAVASZVÁRÓ MŰSOROS DÉLUTÁNJÁRA!

A MŰVELŐDÉSIHÁZ farsangi mulatságára 2010.február 12-én, pénteken több mint nyolcvanan jöttek el. A kézműves játszóházban sorrakészültek az álarcok és szemüvegek a tanítónénik és óvónénik segítségével. A konyhában sült a hagyományos szalagos farsangi fánk, a siska, az udvaron hómedve „épült”, m aj d kezdetét vette a farsangi szlovák táncházi mulatság, Suba Éva vezetésével. Együtt táncoltak kicsik, nagyok, nagymamák és unokák. A végén m indenkinek jólesett a közben kisült finom siska csipkebogyó teával.


7


A Kálmánfi Béla Művelődési Ház és a protokoll Galéria szeretettel várják Önöket,

2010. február 28-án, vasárnap 16 órára, a Kálmánfi Béla Művelődési Házba, az „ÁLLATOK ÁBRÁZOLÁSA A KORTÁRSMŰVÉSZETBEN: a szimbolikától a humorig” c. kiállítás megnyitójára. A kiállítást megnyitja: Czeglédi Gizella. Közreműködik: Halmos Attila, Palumbi Zsombor, Szegedi Benedek és Szőke-Tóth Bence. Kiállító művészek: Holló Anna, Kárpáti Éva, Leel-Őssy Enikő. Ligati Miklós, Makhult Gabriella, Maróti-Bódy Dénes és Nagy Boglárka. Megtekinthető 2010. március 14-ig

Szeretettelvárunkminden érdeklődőt a M űvelődésiHázba március 5-én (pénteken)17.30-ra BÁNHIDY ANITA ÉVA történész,kutató előadására:

A M AGYAR-CSEHSZLOVÁK LAKOSSÁGCSERE-EGYEZM ÉNY CSÉVILAKOSSÁGOT ÉRINTŐ VONATKOZÁSAIRÓL

Piliscsév község Önkormányzata tisztelettel meghívja a község lakosait

Szeretettel várj uk a gyerekeket, a M űvel ődésiHázba

MÁRCIUS 15– i ÜNNEPIMEGEMLÉKEZÉSRE

JÁT SZÓHÁZI FO GLALKO ZÁSRA.

2010.március 15-én 17órára, a Hősi Emlékműhöz.

2010. március 13- án (szom b aton) 10- 11. 30- ig, (Kokárdátfűzünk,gyöngyből.)

Hangulatos téltemető/tavaszváró programra hívunk és várunk mindenkit:

a telet jelképező „MORÉNA” elégetésére 2010. március 20-án 15 órakor gyülekezünk a Falumúzeum udvarán. Felöltöztetjük „Morénát”, majd levisszük a patakpartra, ahol az iskolások közreműködésével meggyújtjuk és bedobjuk a patakba. Ezután a művelődési házba várunk mindenkit!

à õ {|{ õ àà õ {|{ õ à{|{ õ à à õ A KÖNYVTÁRBAN: február 11-én előadást tartott ÖTLETTŐL A M EGVALÓSULÁSIG – magyar találmányok és feltalálók a XX.század második felében cím m ela Teslakutatócsoport két tagja: a piliscséven élő Kováts Lajos fizika tanár és Csefkó Pál Tam ás feltaláló. Az érdeklődők sok új inform ációval gazdagodtak: tanulságos és érdekes találm ányokat ism erhettek m eg,különleges kísérleteknek lehettek szem tanúi. /Azelőadást tám ogatta:a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Piliscsév község Önkormányzata/

TÉLI HÍREK AZ IDŐSEK KLUBJÁBÓL Decemberben tagj ai nkkal a régi szokásokat megtartva „csévi hurkát” készí tettünk. Ez al kal ommal feli déztük a régi szokásokat, sokat beszélgettünk a régi i dőkről, melyi k családban hogy zaj lott a di sznóvágás.A közösen készí tett hurkát közösen megsütöttük, maj d az el engedhet et l en forralt bor és j ókedv mellett elfogyasztottuk.Ezúton i s szeretnék köszönetet mondanimagam és tagj ai nk nevében a Szlovák Önkormányzatnak,valami nt Keczkés Lászlónak,hogy támogatták programunkat. Ý

Tagj ai nkkal a tél búcsúztatój át vi dám farsangimulatsággal zárj uk. Február 15-én az Idősek Klubj ában a belépés csak j elmezben.Ezen a napon zenével,tánccal,fánksütéssel,búcsúztatj uk a telet.Akivelünk szeretné eltölteniezt a napot,sok szeretettel várj uk Kosztkáné Rokolya Bernadett, Intézményvezető

8


ČÍVSKÁ BESEDA Časopis obyvatelov obce ČÍV • 2010 • Ročník 8 / Číslo 1 [email protected]

Župný Deň menšín v Číve - Cena župy Márii Nagyovej

Samospráva Komárňansko-Ostrihomskej župy už po trinástykrát usporiadala Deň menšín, za dejisko ktorého si tentokrát vybrala Slovákmi obývanúobecČív. V Kultúrnom dome Bélu Kálmánf iho sa zišli predstavit el ia Nemcov, Rómov a Sl ovákov zrôznychosád župy. Pestrosť župy symbolizovali ajmalé vlajky,ktorými bolo vyzdobené javisko.Okrem miestnych Slovákov prišli do Čívu ajdelegácie našejnárodnosti z Orosláňu,Sí leša,Šarišápu,Moďoróšu, Tardošu,Hute,Kestúca,Dorogu a Bánhidy.Akonáhlesa za slávnostneprestretými stolmi usadi liaj posledníúčastníci osláv,miestny pávíkrúžok zaspieval hymnickúpieseňDaj Boh šťastia,ktorúspolu s ním spievali aj hostia v hľadisku. Potom sa ujala slova predsední čka miestnej slovenskej samosprávy Mária Voderacká, aby privítala hostí,medzi nimi parlamentného poslanca Csabu W inkfeina a predsedu Výboru pre národné a etnické menšiny župnej samosprávy Lőrinca Baranyaiho. Po úvodných slovách odovzdala slovo predsedovi župného zhromaždenia.PálVölner vyslovil názor,že najvhodnejším prejavom v predvianočnom obdobíby boli snáď slová hymnickej piesne,ktorá odznela na začiatku osláv.V súvislosti s odkazom a obsahom Vianoc za symbolické označil,že M esiáš sa nenarodil v Ríme,ako príslušník väčšinového národa,ale ako príslušník menšiny,ako ajto,že k jeho kolíske prišli zástupcovia iných národnostízo všetkých kútov sveta. Stretnutie v Číve označil za spoločný sviatok a vyjadril želanie,aby celá krajina dokázala takto spoločneoslavovať.Na záver svojho prejavu sa za usporiadaniepodujatia poďakoval starostkeČívu Márii Nagyovej a zároveňprezradil prí tomným,žeza svoju prácu vykonávanúvprospechsvojejobce a župy deňpredtým dostala Cenu za Komárňansko-Ostrihomskúžupu,ku ktorejjejzablahoželal. M ožnosťusporiadaťžupnýdeňvČíveoznačila M .Nagyová za dar k 310.výročiu príchodu Slovákov do tejto pilíšskejobce.Vyzdvihla,že žijeme v takejžupe,samospráva ktorejsi váži a podporuje menšiny,o čom svedčíajkaždé dva roky poriadaný národnostný galaprogram pre dospelých a národnostnéstretnutiedetí,ako ajtohoročnéžupnédni,ktoréboli spojenés konferenciou,výstavou a ďalšími podujatiami venovanými menšinám.Ako povedala,úlohou predstaviteľov menšín je,aby sa popri láske k vlasti postarali o zachovanie jazyka a kultúry svojich predkov,k čomu požiadala o pomocžupu a všetkýchprítomných. Po pekných slovách nasledoval nemenejpekný kultúrny program,v ktorom sa predstavili Čívania počnúcškôlkármi až po dôchodcov.Program otvorili slovenskými detskými hrami žiaci tretejtriedy základnejškoly,kdesi najmenšíosvojujújazyk predkovnajmäpomocou riekaniek,básnía piesní.K pestrejkultúrnejponukeprispel ajmiestny básnik,zanietenýbádateľ miestnejhistóriea vedúci klubu Ročník 8 - číslo 1

1

ČÍVSKÁ BESEDA

dôchodcov Št efan Bendur,ktorého báseň zarecitovala jeho dcéra Judita. Pot om obsadi lijavisko taneční ci 20-ročného Fol kl órneho súboru Lipa,ktorýsícepôsobívBudapešti,aletraja jeho členovia sú Čívania.Tanečníci sa mnohonárodnostnému publiku predstavili úryvkom z choreografie Evy Szil ágyiovej Šubovej Zábava v Medzihorí.Za “drotársky“ tanec získali na nedávnejkvalifikačnej súťaži v Sarvaši zlaté ocenenie.Druhý tanečný blok mladých tanečníkov tvorili Tirpácke tance, choreografia Tibora Pintéra.Deti zMaterskej školy Zl atá brána,ktorá bola od septembra rozší rená o jasličky,tiež ukázali hosťom,čo sa v škôlke naučili.Vo výchovnom procese v tejto inštitúcii má slovenčina tiež svojemiesto,deti sa učia piesne,básnea zoznamujú sa ajs miestnymi slovenskými tradíciami.O tom sa mohli presvedčiťajdiváci:videli taneczostavenýzo slovenskýchvianočnýcha betlehemskýchpiesnía betlehemskúhru vmaďarčine.Pilíšskeslovenskétancepredniesli ajtanečníci školskejtanečnejskupiny Ružička,ktorá vznikla v roku 1997 a od roku 2004 pôsobív rámci Umeleckej školy Hangfestő so sídlom v Győri.Popri folklórebola v programezastúpená ajpoézia, pomocou ktorejsa podarilo navodiť v sále vianočnú atmosféru:žiačka 6.triedy miestnejškoly Barbara Šaliková predni esla Vianočnúkoledu Milana Rúf usa a vianočnúbáseňzarecitovala ajčlenka slovenskejsamosprávy Zuzana Horňáková-Šüvegešová.V podanížiakov 7.a 8.triedy základnej školy Richarda Zoriča a Regőa Kováča odzneli ajslovenskévianočnéa novoročnévinše. Pri prí ležitosti udelenia župného vyznamenania M árii Nagyovej sa pred záverečným blokom programu za jejdlhoročnú zanietenú činnosťv prospech svojejrodnejobcepoďakovali vicestarosta Szil árd Herman a predsedníčka slovenskejsamosprávy Mária Voderacká.O jejúspešnejčinnosti svedčia obnovené inštitúcie, cesty, kanalizácia a zaslúžila sa aj o zachovanie a zveľaďovanie dedičstva tunajších Slovákov.Jeuznávanou členkou celoštátnych slovenských organizácií,Valného zhromaždenia Celoštátnej slovenskej samosprávy a od roku 2006ajpredsední čkou župnejslovenskej samosprávy. Kultúrny program uzavrel vianočný program Čívskeho ženského speváckeho zboru, v ktorom účinkovali ajbývaléžiačky školy,pod vedením slovenskejučiteľky Rozálie Kel eczovej. V repertoári majúnajmäslovenskéľudovépiesnezPilí ša,aleajzo Slovenska. Podl a www.luno.hu- Alžbeta Račková

ReferátSl ovenskej samosprávy:Dobrá spolupráca,úspešnéakcie Predsedkyňa Slovenskej samosprávy, M ária Vogyeraczká referovala o výsledkoch a prácach samosprávy vroku 2009.Účastníci si mohli podrobne vypočuť (zmesiaca na mesiac)plánované, zorganizovanéprogramy a podujatia,získanéfinanciea súbehy samosprávy. Poďakovala pomoccivilným organizáciam.Aby cielesa uskutočnili a priniesli úspechy plány,prosila každého, aby aktívne sa zúčastnili na ich vytýčených programoch. Prosila publikum,aby i naďalejoduševnenepodporovali Slovenskúsamosprávu.

Verejného zasadnutia Slovenskej samosprávy v Číve sa zúčastnilo 60záujemcov.Predsední čka zboru Mária Voderaczká referovala prí tomným o minuloročnejpráci. Vyzdvihla dobrú spoluprácu slovenského zboru a miestnych organizácií,vďaka ktorejboli všetky akcieúspešné.Ako povedala,členovia miestnych občianskych organizácií(pobočky Zväzu Slovákov v Maďarsku,Spol ku pivničnej osady,Klubu slovenských dôchodcov a Klubu Beseda)sa ochot ne Ročník 8 - číslo 1

2

ČÍVSKÁ BESEDA

zapájajú do organizačných prác.Účastníci spoločne usporiadaných podujatívysoko ocenili prácu organizátorov.M ária Voderaczká referovala o minuloročnom hospodárenísamosprávy,o úspešnej účasti v súbehoch a o rekonštrukcii Dedinského múzea.Pani predsedníčka sa s uznaním zmienila o spolupráci ich zboru so slovenskými samosprávami v susedných obciach,so župným slovenským voleným zborom a so spriatelenými obcami na Slovensku.Najaktívnejším členom symbolickým darčekom poďakovala za ichprácu. Po M .Voderaczkejpredsedníčka pobočky Zväzu Slovákov v Maďarsku Izabell a Hudeczová zhrnul a minuloročnú činnosť ich organizácie.Upozornila prí tomných na tohoročné voľby do menšinových samospráv.Požiadala členov,aby sa zúčastnili na voľbách a aby si uvedomili ich dôležitosť. Predstaviteľ Slovenského kruhu priateľov oboznámil prí tomných s tohoročnými podujatiami tohto zoskupenia.Vo fašiangovom obdobíusporiadajú dom tanca spojený s pečením šišiek a so zimou sa rozlúčia už tradičným spálením Moreny.5.marca v Kultúrnom dome B.Kálmánfiho sa uskutoční prednáška Evy Bánhidyovej o výmene obyvateľstva,zameraná na ich obec.Tohto roku oslavuje40. výročie svojho založenia chýrny ženský spevácky zbor.V rámci Čívskych dníby chceli usporiadať tradičnúčívsku svadbu a zúčastnia sa na spoločnom pochodepilíšskychSlovákov. (KČ-ASZM )

XI.Fašiangový bálpilíšskychSl ovákov v Dorogu Slovenská a Obecná samospráva vKestúci spoluso Združením a regionálnym kultúrnym strediskom pil íšskych Sl ovákov usporiadali 6. februára v Kultúrnom dome Attilu Józsefa v Dorogu XI.Fašiangový bálpilíšskychSlovákov. Podľa tradície pilíšske slovenské obce sa v organizovaníspoločnejfašiangovejzábavy striedajú. Tentokrát bol na rade Kestúc.Najmenejtristopäťdesiat účastníkov plesu z prinajmenejpätnástich lokalí t, z ktorých viacerí prišli v ľudovom kroji, v mene organizátorov privítali a pozdravili predsedníčka Slovenskej samosprávy v Kestúci Valéria Gaálová Karová a kestúcky starosta Lajos Gaál.Po spoločnom prednese Pilíšskej hymny vyjadrili potešenie z toho,že ples Pilíšanov ako obľúbená spoločná veselica Slovákov regiónu. V prvom radeako posl anecSlovenskej samosprávy v Kestúci,rodák tejto obce, ale, samozrejme, ajako predseda Cel oštátnej slovenskej samosprávy,sa cia žije prí tomným prihovoril (čiastočnevmiestnom nárečí)Ján Fuzik. „Som rád,že táto krásna tradí ďalej a že sme takto pospolu.Je to vynikajúca príl ežitosť,aby sa stretli naši Slováci zoboch strán Pil íša.S našimi priateľmi zPil íšskej Čaby dokonca prišli na pl es aj ich hostia zo Štúrova. “ Ján Fuzik pripomenul ajpodstatu najveselšieho obdobia roka,v známom ľudovom porekadle (Fašiangy sa krátia,už sa nenavrátia,staré dievky plačú,že sa nevyskáču)však očividne nie náhodou vymenil slovíčko staréna švárne.IstýSantovčan-M lynčan (stredného veku)si to nielenževšimol,aleajnahlas pripomenul a trval na veku dievok.Napokon sa spolu s prí tomnými zhodli vtom,žehlavnéje, abysa tiedievky na plesepilíšskychSlovákovporiadne„vyskákali“.

Na improvizovanom javisku a zároveň tanečnom parketesa eštechvíľu zostalo pri slovách.- Svoju fašiangovú zábavu potrebujeme najmä preto,aby sme sa v takomto kruhu aspoň raz ročne zišl i, porozprávali sa,zabavil i a najmä sa spolu dobre cítil i - zdôraznili v mene spoluorganizátorov predseda a podpredsední čka Združenia a regionálneho kul túrneho strediska pil íšskych Slovákov Jozef Havelka a Mária Nagyová, ktorá je zároveň predsedníčkou Slovenskej samosprávy KomárňanskoRočník 8 - číslo 1

3

ČÍVSKÁ BESEDA

Ostrihomskej župy.Beztoho,aby kazili náladu a zábavu,zato jemnepripomenuli ajskutočnosť,žev tomto roku nás čakajúo.i.voľby do slovenskýchsamospráv.Bolo by teda želateľné,aby smesa pred komunálnymi voľbami vpeknom počtehlásili ajna zoznamy slovenskýchvoličova,samozrejme,aby smeajišli voliť. Po príhovoroch nasledoval pekný kultúrny program kestúckych spevákov a budapeštianskych tanečníkov. M ladí taneční ci urobili chuť do tanca. Do tanca hral a kapel a Pi l ischer Sraml iz Verešváru. A už viemeajto,kdesa budúpilí šski Slováci zabávaťo rok/vobceMoďoróš/. Podl a www.l uno.hu- ImrichFuhl

Deň svätého Cyrila a Metoda Dňom 14. februára oslavujeme dvoch významných predstaviteľov, kazateľov: Sv. Cyrila /Konštantína/a M etoda, zakladateľovprvého slovanského písmena.sv.Konštantí n a sv.M etod Patria ajpo mnohých storočiach,vlastne po tisí cročí,k veľkým postavám nielen našej,ale ajeurópskej kultúry,vedya vneposlednejmiereipoli tikya Di plomacie. Tento deňjevýznamnýajpreSlovákovžijúcichvM aďarsku.

MODLITBA KLIMENTOVA - pochvala blahoslávnemu otcovi nášmu i učiteľovi slovenskému cyrilovi filozofovi Vyslaný bol za pastiera a učiteľa slovenskému národu. Preložiac cirkevný poriadok z gréckeho do slovenského jazyka, išiel do Ríma, vedúc na zavŕšenie vybrané svoje stádo, a s radosťou zakončil tok svojho života. Tento preblažený otec i učiteľ národa nášho – svojimi ústami ako bohotkaným vencom okrášlil mnohoplodný národ slovenský. Lebo jemu tento nový apoštol bol poslaný. Velebím Tvoje prsty, ktorými si zapísal môjmu národu oslobodenie od jarma hriechov. Velebím Tvoje útroby, z ktorých vyviera môjmu národu životodarná voda. Velebím Tvoj jazyk, ktorý odohnal mrak hriechov visiaci nad mojim národom. Velebím Tvoje prečnostné ruky, z ktorých vzišiel môjmu národu tok napájajúci božskou rosou naše srdcia zhárajúce v suchote hriechu. Pomodli sa, svätý učiteľu, za nás, čo si ctíme Tvoj presvetlý skon, na slávu svätej Trojice, Otca i Syna i svätého Ducha, teraz i vždycky i na veky vekov. Takouto dojímavou až patetickou básňou v próze oslávil 40-mesačné pôsobenie Konštantína-Cyrila * medzi slovenským národom, v jazyku slovenskom , **

nie egejskom, ani slovanskom , ani moravskom, jeho oddaný žiak, v tom čase okolo 20-ročný mladík, slovenský kňaz Kliment pri Cyrilovom pohrebe v Ríme 21.2.869 *

V mad¢arčine oznamuje:slovenský-szlovák /slovanský- szláv

ČÍVSKÁ BESEDA _ Miestne noviny obyvateľov obce Čív Vydáva:O becná a Sl ovenská Sam ospráva Čívu - I SSN 2060-2464 Redaktorka:Katarína Čapuchová Lektorka:Mária Pintérová - Jurkovičová

Ročník 8 - číslo 1

4

NAGY M ÁRIA polgármesterasszony

Recommend Documents