NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
BICSKE
2011
K É S Z ÍT Õ K N É V S O R A NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE
MEGBÍZÓ
BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
KÉSZÍTETTE
PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZÕ IRODA KFT. Székhely: 2089 Telki,Orgona u. 28. Iroda/levelezési cím: 1126 Budapest, Kléh István utca 8/b. Tel/Fax: +36-1-214-02-31 E-mail:
[email protected] ECORYS MAGYARORSZÁG KFT. 1114 Budapest, Kemenes u. 6 Tel/Fax: +36-1-266-24-82 E-mail:
[email protected]
KÉPVISELI
Marthi Zsuzsa ügyvezetõ (Portaterv) Karácsony Krisztián ügyvezetõ (EM)
TÉMAVEZETÕ
Marthi Zsuzsa (Portaterv) Székely Rita (EM)
MUNKATÁRSAK
Bedõcs Bernadett (EM) Magyar Zsófia (EM) Karácsony Krisztián (EM) Dobri Bence (EM)
2011. március hó
2
TARTALOMJEGYZÉK NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARTÉGIA - BICSKE VÁROS ?
VEZETÕ I ÖSSZEFOGLALÓ
7
1.
A TELEPÜLÉS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓ ZATBAN
8
2.
1.1.
BICSKE AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÜKRÉBEN
1.2.
BICSKE SZEREPE A TÉRSÉGI MUNKAMEGOSZTÁSBAN
10
1.3.
A TELEPÜLÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK BEMUTATÁSA
11
TELEPÜLÉSI SZINTÛ HELYZETÉRTÉKELÉS
2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3.
2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.2.5. 2.2.6. 2.2.7. 2.2.8.
2.3. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3.
2.4.
13
TELEPÜLÉSSZERKEZET
13
Morfológiai és történelmi tényezõk Szerkezetet meghatározó fõbb közlekedési tényezõk Fõbb szerkezeti problémák és következményeik
GAZDASÁGI HELYZET
2.5.1. 2.5.2. 2.5.3.
2.6. 3.
TÁRSADALMI HELYZET
3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4. 3.1.5. 3.1.6.
3.2. 3.2.1. 3.2.2.
16 16 22 22 22 29 29 29
31
Demográfiai adatok Foglalkoztatás, munkaerõ-piaci helyzet Képzettség
31 34 37
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET
39
KÖZSZOLGÁLTATÁSOK
39 41 43 45 47 48
50
Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Sport, szabadidõ, közmûvelõdés
50 52 56
BICSKE SWOT - ANALÍZISE
57
BICSKE VÁROSRÉSZEK KIJELÖLÉSE ÉS ELEMZÉSE
3.1.
13 15 15
16
Ágazati szerkezet Vállalkozások helyzete Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei K+F Idegenforgalom, turizmus A helyi gazdaságfejlesztés eszközei Információs társadalom Kultúra szerepe
2.4.1. A természeti környezet vizsgálata 2.4.2. Az épített környezet vizsgálata, mûemlékek és helyi értékvédelem 2.4.3. A lakásállomány jellemzése 2.4.4. Települési környezeti infrastruktúra 2.4.5. Közlekedési infrastruktúra Környezeti minõség elemzése
2.5.
8
TELEP LAKÓ TERÜLET
58
61
Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Telep lakóterület SWOT-analízise
BIHARI UTCAI LAKÓ TERÜLET
61 61 61 63 63 63
64
Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció
3
64 64
3.2.3. 3.2.4. 3.2.5. 3.2.6.
3.3.
A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Bihari utca környezete SWOT-analízise
VASÚTI MEGÁLLÓ KÖRNYÉKE
3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. 3.3.6.
3.4.
VASÚT MENTI ÖVEZET
VÁROSKÖZPONT
3.7.
NYUGATI LAKÓ TERÜLET
84
Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép, területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Az M1 Ipari Park és Gazdasági terület SWOT analízise
84 84 85 85 85 85
MEZÕ GAZDASÁGI ÉS ERDÕ GAZDASÁGI TERÜLET
86
Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép, területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Mezõgazdasági és erdõgazdasági terület SWOT-analízise
86 86 86 87 87 87
SZÕ LÕ HEGYI TERÜLETEK
3.9.1. 3.9.2. 3.9.3. 3.9.4. 3.9.5. 3.9.6.
3.10.
80 80 81 82 83 83
M1 IPARI PARK, IPARI ÉS GAZDASÁGI TERÜLET
3.8.1. 3.8.2. 3.8.3. 3.8.4. 3.8.5. 3.8.6.
3.9.
75 75 76 77 78 79
80
Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Nyugati lakóterület SWOT-analízise
3.7.1. 3.7.2. 3.7.3. 3.7.4. 3.7.5. 3.7.6.
3.8.
71 71 72 73 74 74
75
Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Városközpont SWOT-analízise
3.6.1. 3.6.2. 3.6.3. 3.6.4. 3.6.5. 3.6.6.
67 67 68 69 69 70
71
Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Vasút menti övezet SWOT-analízise
3.5.1. 3.5.2. 3.5.3. 3.5.4. 3.5.5. 3.5.6.
3.6.
67
Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Vasúti megálló SWOT-analízise
3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.4.5. 3.4.6.
3.5.
64 66 66 66
88
Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések Szõlõhegyi területek SWOT-analízise
Bicske déli külterületei
3.10.1. 3.10.2.
88 88 90 91 91 92
93
Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció
4
93 93
3.10.3. 3.10.4. 3.10.5. 3.10.6.
3.11.
A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Lakossági humán szolgáltatás Fejlesztések M1-tõl délre lévõ külterületek SWOT-analízise
93 94 94 94
M1 MENTI GAZDASÁGI ÉS IPARTERÜLETEK
95
3.11.1. 3.11.2. 3.11.3. 3.11.4. 3.11.5.
3.12.
Elhelyezkedés Városszerkezet, városkép, területhasználat és funkció A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Fejlesztések M1 menti gazdasági és iparterületek SWOT-analízise
KÜLTERÜLETEK ÖSSZESÍTETT ELEMZÉSE
3.12.1. 3.12.2. 4.
Elhelyezkedés A külterületek társadalmi-demográfiai jellemzõi
STRATÉGIA
97 97
99
Jövõkép és átfogó célok Részcélok
99 100
4.2. FEJLESZTÉSI CÉLOK A TELEPÜLÉSRE ÉS A TELEPÜLÉSRÉSZEKRE 4.2.1. 4.2.2.
97
99
4.1. A TELEPÜLÉS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVÕ KÉPE 4.1.1. 4.1.2.
95 95 96 96 96
A helyzetértékelés és a célmeghatározás összhangja Célok és összefüggéseik (célhierarchia)
4.3. BEAVATKOZÁSOK – AZ AKCIÓ TERÜLETEK KIJELÖLÉSE
103 103 103
108
4.3.1 Telep alközpont AT 111 4.3.2 Intermodális központ AT 113 4.3.3. Energia AT 115 4.3.4 Városközpont AT 117 4.3.5. Kastély AT 121 4.3.6. Csillagvizsgáló AT 123 4.3.7. Káposztás AT 125 4.3.8 Lakóterületi AT 128 4.3.9 Gazdasági és ipari területek AT 129 4.3.10. Galagonyás AT 131 4.3.11. Bihari utca AT 133 4.3.12. Ásványvízkincs AT 135 4.3.13. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében136 4.3.13.1. A városrészek fõbb jellemzõi 136 4.3.14. A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerû képzõdmények helyzetelemzése 143 4.3.14.1. A szegregátumok helyzetelemzése 143
4.4. FENNTARTHATÓ SÁGI SZEMPONTOK 4.4.1.
155
A fenntartható környezeti fejlõdés programja
155
4.5. A STRATÉGIA KÜLSÕ ÉS BELSÕ ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.5.1. 4.5.2. 4.5.3.
A stratégia fõbb külsõ összefüggései A stratégia fõbb belsõ összefüggései Antiszegregációs program
159 160 163
4.6. A stratégia megvalósításának fõbb kockázatai 4.6.1. 4.6.2. 5.
Kockázatok azonosítása Kockázatok kezelése
170 170 171
A MEGVALÓ SÍTÁS ESZKÖZEI
172
5.1. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGÛ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3.
159
Tervalku – településrendezési szerzõdés Befektetést ösztönzõ rendeletek és intézkedések Társadalomépítés, partnerség, identitáserõsítés
5
172 172 173 173
5.1.4.
Városmarketing
174
5.2. A NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓ SÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK A településfejlesztõ társaság és tevékenységi köre A településfejlesztõ társaság és tevékenységi köre
177 178
5.3. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI
181
5.4. INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ
183
5.4.1. 5.4.2. 5.4.3. 6.
177
Stratégiai célok, fejlesztési koncepció Ingatlangazdálkodási prioritások Ingatlangazdálkodási Terv akcióterületi vonatkozása
PARTNERSÉG
183 184 185 196
6.1. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGÛ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK
196
6.2.
Helyi média megjelenések – honlap, plakátok helyi hirdetõ táblákon
197
6.3.
Lakossági kérdõív
201
6.4.
Településfejlesztési Ötletbörze
207
6
? VEZETÕ I ÖSSZEFOGLALÓ
Bicske település Önkormányzata a 2007-2013-as idõszak pályázati rendszeréhez igazodóan Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) készítését kezdeményezte 2010-ben. Az IVS azt a komplex, területi alapú tervezési személetet kívánja meghonosítani, amely ötvözi a különbözõ szakági koncepciókban már megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket. A megvalósításban érdekelt szereplõk, azaz a helyi lakosság, a gazdasági élet és a civil szféra szereplõinek aktív bevonásával, érdekeik, a település jövõjével, fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseik megismerésével és a dokumentumba való beleépülésével válik az IVS a teljes település által elfogadott stratégiává. Az integrált megközelítés fontos elemét jelenti a távlati, átfogó fejlesztési célokból kiinduló, azokat speciális, operatív célokká lebontó elv alkalmazása, amely szinergikusan kezeli a célok finanszírozási, megvalósítási és fenntartási módját is. A munka eredményeként egy olyan komplex településfejlesztési/megújítási dokumentum áll majd Bicske rendelkezésére, amely összefoglalja a településfejlesztés fõbb irányvonalait és céljait, kiszámítható fejlesztési környezetet biztosít az érintett szereplõk számára, továbbá keretet, struktúrát ad az egyes projektek összefüggõ programmá, rendszerré szervezéséhez. Mindezek mellett az IVS kiváló alapot jelent majd középtávon intenzíven fejlesztendõ területek elõkészítõ, megvalósíthatósági tanulmány mélységû, a fejlesztések részletes leírását, ütemezését, pénzügyi tervét és a megvalósítás szervezeti feltételeit bemutató Akcióterületi Tervek kidolgozásához is, amelyek együttes feltételét jelentik például a 2007-2013-as idõszakra kidolgozott Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható Településfejlesztés támogatása címû prioritás keretében kiírt városrehabilitációs pályázaton való részvételnek. Bicske tágabb körzetében, mind Budapest nyugati kapujában (Budaörsi kistérség), mind pedig Székesfehérváron és körzetében (Tatabánya), az elmúlt 20 évben, és még a rendszerváltás elõtt is jelentõs fejlesztések voltak, amelyekben komoly támogatások is lecsapódtak. Bicske, talán mert a nagy régiók határán fekszik, a szomszédos térségekhez képest kimaradt mindig a fejlesztési programokból, arányaihoz képest sem nyerte el azokat a támogatásokat, amelyet jelentõségéhez képest megérdemelt volna. Jelen stratégia, olyan fejlesztési programokat tartalmaz, amely illeszthetõ Magyarország, és ezen belül a Régió fejlesztés politikájához, és a 2011-ben meghirdetett Széchenyi tervhez. Ezért a stratégia kiemelten kezeli a Széchenyi Tervhez illeszkedõ projekteket, mint a kistérségi megújuló energetikai mintaprogramot, a szelektív válogatómû építésének lehetõségét az „Energia akcióterület” -en, illetve a csapadékvíz-elvezetés megoldását.
7
1. A TELEPÜLÉS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓ ZATBAN 1.1.
BICSKE AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÜKRÉBEN
Bicske Fejér megyében, Budapesttõl nyugatra fekszik. Területe 78,9 km2, népsûrûsége 141,48 fõ/km2, állandó népessége 11 552 fõ (2009.). Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott területfejlesztési struktúra alapján Bicske a Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban, Tatabánya, mint fejlesztési alközpont környezetében, az ország regionális fejlesztési tengelyeinek metszéspontjához közel helyezkedik el: a Gyõr és Budapest fejlesztési pólusok között húzódó nemzetközi tengelyen, illetve Székesfehérvár - Tatabánya regionális tengely közelében található. A policentrikus településfejlesztési koncepció az ország Budapestközpontú térszerkezet oldódását kívánja elérni. Bicskének, tekintettel, hogy Budapest és Tatabánya közelében helyezkedik el, jelentõs szerepe e tekintetben nincsen, a méretébõl adódóan nem tudja, és nem is kell, hogy ellensúlyozza a központ szerepet.
Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció Bicske a Közép-Dunántúli régióban fekszik, mely régió jövõképe, hogy európai szinten versenyképes régió legyen, az innováció régiójává válva magtérségként meghatározó szerepet töltsön be a hazai modernizációban. Mindez az innováció, a megújulás régión belüli kiterjesztésével, a régióban élõk életminõségének folyamatos javításával párosulva. A felvázolt jövõkép megvalósulását az alábbi Bicskére vonatkozó átfogó célokon keresztül javasolja megvalósítani: ? a Közép-Dunántúl, mint vezetõ hazai innovációs térség A régió prosperáló nagyvállalatai mellett a hazai és nemzetközi környezetben versenyképes, elsõsorban a kis- és közepes vállalkozásokon alapuló régiós gazdaság innováció-orientált fejlesztése. 8
Komplexen értelmezett innovációs törekvések végrehajtása a turisztikai vonzerõkkel rendelkezõ és az agrártérségekben (a termelési és szolgáltatási tevékenységek minõségének emelése, modernizációja, diverzifikálása). ? a régió társadalmi-gazdasági megújulását szolgáló minõségi humánerõforrás-fejlesztés Összehangolt humánerõforrás és foglalkoztatási fejlesztések, ezekkel kompatibilis innovatív szociális ellátórendszerek kialakítása. ? vonzó, fenntartható életminõség megteremtése A környezetvédelmet, az infrastruktúrát, a közlekedést és az információs társadalmat érintõ életminõség-fejlesztés a régióban: [… ] a természeti értékek fenntartható turisztikai hasznosítása, a fenntartható agrárgazdasági fejlesztések, a környezeti infrastruktúra fejlesztése, a part- és vízrendezés különösen a régió állóvizei esetében, valamint a települések hálózatos fejlesztése, egyúttal az elérhetõségi kapcsolatok javítása és az információs infrastruktúra fejlesztése. A régió vonatkozó területi céljai: ? A legfontosabb regionális alközpontok (Dunaújváros, Tatabánya, Veszprém) és az agglomerálódó-urbanizálódó térségek szolgálhatják a régiószervezõ központtal való funkció- és munkamegosztást segítõ innovációs környezet megteremtését (K+F alkalmazásokelterjedése, az adaptív KKV-k számának növekedése, a felsõoktatás fejlesztése). E fejlesztésekhez kiváló alapokat nyújthatnak logisztikai és humánerõforrás tartalékaik is; ? A városhálózaton belüli elérhetõséget javító észak-déli és kelet-nyugat irányú hiányzó közlekedési kapcsolatok fejlesztése. A régió fõvároshoz közeli nagyvárosainak alkalmassá kell válniuk Budapest funkciókoncentráló hatásának az ellensúlyozására, és lezárására; ? A régió magasan erdõsült hegy- és dombvidéki területei fenntartható fejlesztésének része a falusi és aktív turizmus, ökológiai alapú mezõgazdaság, helyi jelleggel bíró termékeket elõállító mikrovállalkozások, többcélú integrált és fenntartható erdõhasználat. Helyi természeti és kulturális erõforrások fenntartható hasznosítása: ? A munkahelyteremtést biztosító ipartelepítésben a tisztább technológiákat, illetve a legjobb elérhetõ technikákat és a környezettudatos irányítási rendszereket alkalmazó tiszta ipari beruházások ösztönözhetõk. ? Támogatni kell a kis volumen helyi energiagazdálkodási, valamint az anyag- és hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítását, melynek során a megújuló energiaforrások használata prioritást kell, hogy élvezzen. ? A környezetbarát ökoturizmus elterjedésének ösztönzése. A tájba illõ üdülési funkciók átvétele az elnéptelenedõ települések kiüresedését is lassíthatja, megállíthatja. ? Ökoturisztikai infrastruktúrafejlesztés a térség lakóinak bevonásával (kerékpárutak és kapcsolódó szolgáltatási rendszerek, gyalogtúraútvonalak rendszerek és tematikus újjáépítése, természetbarát szálláshelyek (turistaházak) rendszerének újjáélesztése, tradicionális falusi környezet turisztikai szálláshelyek kialakítása). ? Ösztönözni kell a helyi lakosság és az üdülõnépesség gazdasági és kulturális partnerségét. Ez egyrészt közös, táji értékvédõ és hagyományápoló értékrendet teremt, másrészt a helyi lakosság szolgáltatásainak igénybevétele a térségekben tartja a jövedelmet. ? Meg kell teremteni az üdülõhelyi funkciókhoz szükséges települési infrastruktúrát és közbiztonságot. ? Támogatandó a helyi tájjelleg mezõgazdasági és ipari termékek, valamint szolgáltatások kialakítása, piacra jutása, marketingje, értékesítõ-beszerzõ szövetkezeteik, hitelesítõ helyi kamaráik szervezése.
9
? Az erdõbirtokosok és a rekreációs, szociális (hátrányos helyzet társadalmi rétegek erdõkiélése), ill. vállalkozói erdõhasználók közötti partnerségi kapcsolatok kialakítása az energiaellátást és munkahelyteremtést szolgáló fenntartható és hatékony tájhasznosítás feltétele. ? A kastélyok, kúriák, udvarházak, várak, egyedi (kultúr)táji értékek (hidak, emlékhelyek, keresztek, emlékfák, stb.) állagmegóvása, környezetük fejlesztése támogatandó a turizmus érdekében. Közlekedéspolitika ? A vasúti fõ,- és mellékvonal-hálózat, valamint a regionális mellékvonalak jelentõs részének a kiszolgáló létesítményekkel együttes fenntartása és korszerûsítése.
1.2.
BICSKE SZEREPE A TÉRSÉGI MUNKAMEGOSZTÁSBAN
A településeknek a településhálózatban betöltött szerepére legközvetlenebbül a településhierarchiában elfoglalt pozíció utal. A települések körén belül kimutatható hierarchikus tagolódás a települési alapfunkciók mennyiségétõl és sokféleségétõl függ. A települési alapfunkciók közé pedig a tágan értelmezett szolgáltatási ágak – pl. oktatás, kulturális intézmények, egészségügy, kereskedelem, igazgatás és igazságszolgáltatás, a pénz- és biztosításügy stb. – mindennapos igényeket kielégítõ intézményei, illetve tevékenységei tartoznak. Korábban a településhierarchiában elfoglalt helyzet, az ehhez szorosan kötõdõ infrastrukturális ellátottság, intézményi ellátottság volt a legfontosabb differenciáló tényezõ a települések és városok között, ma elsõsorban a jövedelemszerzés lehetõségei határozzák meg egy-egy térség helyzetét. Bicske a Közép-Magyarországi régió közvetlen közelében helyezkedik el, amely központjához az élet minden területére kiterjedõen szoros a kapcsolat. A fõváros közelsége sajátos, egyedülálló helyzetet teremt, mely minden területen, gazdasági és társadalmi szempontból is, egyaránt meghatározó. A népesség, az emberi erõforrások, a gazdasági tevékenységek, a mûszaki infrastruktúra, kulturális örökségek koncentráltsága olyan mértékû, mely a térség számára a régiók sorában kiemelt jelentõséget és az ország többi részétõl egyértelmûen eltérõ karaktert kölcsönöz.
Forrás: Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Program Amint a fenti ábra is jól szemlélteti, Bicske szoros kapcsolatban áll a Közép-magyarországi régióval. A közép-magyarországi településrendszer nem hálózatosan fejlõdött, hanem Budapest-centrikusan. Bicske nem tartozik se Pest megyéhez, se a Budapesti Agglomerációhoz, ugyanakkor a szomszédos megye és Budapest migrációs és a szuburbanizáció folyamatai egyre inkább meghatározók a település életében. 10
A település saját alapfokú közintézményi szolgáltatásait képes kielégíteni, de közép- és felsõfokú intézmény-ellátottsági szempontból erõteljesen kapcsolódik a közeli nagyobb településekhez (Budapest, Tatabánya, Székesfehérvár). Bicske közigazgatási területén 1-es vasútvonal halad keresztül (Gyõr és Tatbánya vonal), melynek 2 megállója a település központjához közel található. Budapest Bicskérõl 30 perc alatt érhetõ el kötöttpályás közlekedéssel. A város távlati fejlesztése szempontjából fontos, hogy Bicske a Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás (16 település) központja, így összességében mintegy 36.000 fõs népesség középfokú intézmény-ellátását kell biztosítania. A régióban megindult a tudásparkok kialakítása. Az egyik ilyen fejlesztés a Talentis program keretében a Zsámbéki-medencébe tervezett tudásközpont, amely egy tudásalapú térségfejlesztési koncepció, innovációs klaszter, mely a modern gazdaság kihívásainak megfelelõen alapvetõen a humán erõforrásokra és a csúcstechnológia alkalmazására épül. A másik ilyen kezdeményezés a 200 hektáros Technopolis tudományos-ipari park fejlesztése Székesfehérváron. A Technopolis elnevezés utal arra, hogy Székesfehérváron egy modern, fejlett technológiákon alapuló, új városrész létesül, ahol technológiai park, tudományos park, valamint különbözõ, városi és regionális szintû közigazgatási funkciók, szórakozási, pihenési funkciók kapnak helyet. Az innovációs igényeket ugyancsak elõtérbe helyezi a Bécs-Budapest nagyrégióban elhelyezkedõ, több innovációs centrumot, növekedési központot magába foglaló innovációs terület kiépülése (Ajka, Bábolna, Bicske, Dunaújváros, Esztergom, Komárom, Mór, Pápa, Székesfehérvár, Várpalota, Veszprém, Tatabánya).
1.3.
A TELEPÜLÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK BEMUTATÁSA
A település Fejér megye észak részén helyezkedik el, Budapest vonzáskörzetében. Bicske, mint kistérségi központ is funkcionál, alap- és középfokú intézményeit, szolgáltatásait a környezõ települések lakói is igénybe veszik, illetve az itt található jelentõsebb cégek (Vincotech, MagyarMET, Spar, Tesco) a foglalkoztatás szempontjából is térségi hatású. A bicskei kistérséghez tartozó települések:Alcsútdoboz, Bicske, Bodmér, Csabdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Gánt, Kajászó, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vál, Vértesacsa és Vértesboglár települések alkotnak. 2007-ben Kajászó az Ercsi kistérségbõl került át a Bicskei kistérségbe. A Vértes Többcélú Kistérségi Társulás mûködési területe még inkább tükrözi - a fenti statisztikai lehatárolást szinte megerõsítve a funkcionális kapcsolatok vonatkozásában– Bicske vonzáskörzetét, ahol a területfejlesztés, turizmus és a közszolgáltatások, és ezen szolgáltatások hozzáférhetõségének biztosítása volt a cél a 2004-es megalakuláskor. Bicske földrajzi helyzetébõl adódóan kiemelt helyzetben van, melyet elsõsorban Budapest relatív közelsége, s az elérhetõséget még inkább javítóközlekedés-földrajzi pozíciója határoz meg. Az alábbiakban megkíséreljük rendszerszerûen összefoglalni Bicske funkcionális ellátottságát, ill. szolgáltatásait.
11
Bicske funkcionális területi hatóköre tematikusan1 Nemzetközi
Országos
Regionális
Megyei
E60, E75 utak
M1 Vasút
811.sz. út – Székesfehérvár felé való összeköttetés
Településen belüli autóbuszjárat
Kereskedelem Államigazgatás
Menekülttábor
Oktatás
Áruházláncok (TESCO, Lidl, stb.) Kistérségi központ Többcélú önkormányzati társulás központja Iskolai ellátás
Kiskereskedelmi egységek Közszolgáltatások, intézmények
Bicskei tavak
Helyi kulturális intézmények
Vendéglátóhelyek Uszoda
Mûemlékek
Helyi alapfokú ellátás
Batthyány kastély gyermekotthon
Szociális ellátás Kultúra Turizmus, rekreáció
1
Helyi
M1 melletti gazdasági és logisztikai terület
Gazdaság
Közlekedés
Kistérségi
A „Településrehabilitáció 2007-2013-ban – Kézikönyv a városok számára”útmutatóban felsorolt funkciók alapján 12
2. TELEPÜLÉSI SZINTÛ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET 2.1.1. Morfológiai és történelmi tényezõk Bicske a Bicske-Zsámbéki-medencében helyezkedik el, amely, a Dunántúliközéphegység, Dunazug-hegyvidék része.
http://wapedia.mobi/hu/Dunántúli-középhegység
A Zsámbéki-medence a Budai-hegység, a Pilis, a Gerecse hegyvonulatai és az Etyeki-dombság lankái között húzódik, Budapesttõl mintegy 30 kilométerre. A medence kisvízfolyásokkal tagolt, enyhén hullámzó síkság, melynek nagy részét a mezõgazdasági hagyományoknak megfelelõ búza-, kukorica-, napraforgótáblák borítják. A vidéken egykor mocsaras, nádasokkal, bodzásokkal, gyékényesekkel tarkított lapály terült el.
Bizonyítható adatok szerint Bicske már 1306-ban létezett, amikor Botond fiai, leszármazottai, János és Péter, bicskei birtokukon engedélyt kaptak vámszedésre, ám a Bykchei család adataival már 1258-ból is találkozhatunk. A középkori adatok között említésre méltó a Bicskei család részére 1443. június 10-én kiadott "Pallosjog". A pecsétes írás felhatalmazza õket arra, hogy a birtokon törvény szerint saját maguk is eljárhassanak. A mohácsi vész után, a török hódoltság idején (1541-1686) Bicske is török uralom alá jutott, és Székesfehérvár 1543-i eleste után Bicske Komárom megyéhez került. A település 1773-ig volt falu, 1773-tól 1871-ig mezõváros, 1872. január 1-jétõl nagyközség, mindeközben 1688-tól 1877-ig járási székhely. 1877-tõl 1946-ig a váli járáshoz tartozik, majd 1947-tõl 1983. december 31-ig, a járások megszûnéséig ismét járási székhely. A korábbi századokban Fejér megyéhez tartozott, majd 1647-ben Komárom megyéhez került. 1693-tól folyamatosan Fejér megyei terület. 1984. január 1-jétõl városi jogú nagyközség, 1986. január 1-jétõl város. A címerkép arany búzakalásza és ekevasa a fejlett mezõgazdaságot, a tölgyfaág az erdõgazdálkodást és állattenyésztést, a méhkas a lakosság szorgalmát, a toll pedig a tudomány, mûvészet és irodalom helybeli mûvelését jelképezi. Bicske szerkezetét nagymértékben meghatározta a település beépített területét keletre található álló- és folyóvíz, mely egyben a határát is alkotja. A régi katonai térképeken jól látszik, hogy Bicske történelmi városszövete mai napig is megmaradt. A Kossuth tér, a Hõsök tere, a Batthyány kastély, a Szent István út, Vörösmarty Mihály u. – Bogya Károly u. nyomvonala már jól kirajzolódik.
13
II. katonai felmérés
III. katonai felmérés
A fenti térképek jól ábrázolják, hogy a Kossuth tértõl nyugatra lévõ területen valaha vízfolyás volt, amely déli irányú oldalágakat hozott létre. Feltehetõen a mélyfekvésû terület idõszakosan vízzel fedett volt, ezért is beépítetlen mind máig ez a terület. Bicske településszerkezete mozaikos képet mutat. A település északi részén kiterjed erdõ, gyep- és mezõgazdasági területek találhatók, melyek az országos ökológiai hálózat elemei, Natura 2000 területek. A közigazgatási terület keleti, északkeleti részén található dûlõ területek jelenleg Bicske üdülõterületei, a központi belterülettõl távolabb, kiépített úttal kapcsolódnak. Bicske legjelentõsebb ipari termelõ tevékenységei az M1 autópálya mellett mûködnek, de további jelentõs gazdasági fejlesztések tervezettek a fõbb útvonalak mentén.
Forrás: Önkormányzat 14
2.1.2. Szerkezetet meghatározó fõbb közlekedési tényezõk A település belterületétõl északra halad az M1 autópálya, amely szerves kapcsolatot biztosít haránt (kelet-nyugat) irányban, a környékbeli nagytelepülésekkel, Budapest és Tatabánya gyors elérhetõségét is biztosítja. A 811. sz. út déli irányban biztosítja a közlekedési kapcsolatot Székesfehérvárral, és a Balatonitérséggel. A vasút városszerkezeti szempontból kedvezõtlen helyen, a belterületben, azt kettévágva halad. Ugyanakkor ez a helyzet a település könnyû elérhetõségét biztosítja kötött pályán. Két saját vasútállomással rendelkezik Bicske, amely a Budapesthez való szoros kapcsolatot, így az ingázást kistérségi szinten is nagymértékben segíti. A hatályos településrendezési tervben három lényeges elem, út szerepel: ? tervezett déli elkerülõ út, amely biztosíthatja a városon átvezetõ 8101. j. út kiváltását; ? a vasútállomás jobb megközelítését és a tervezett gazdasági területek kiszolgálását biztosító tervezett útszakasz a Tatai úti gazdasági terület nyugati oldalán; ? P+R kialakítása a vasútállomás mellett.
2.1.3. Fõbb szerkezeti problémák és következményeik Bicske földrajzi viszonyait tekintve a település egy része mély fekvésû terület, amely idõszakosan belvízveszélyes. A település belterületétõl keletre lévõ vízfolyás szabályozása ugyan már megtörtént, de komoly csapadékmennyiség hatására belvízveszélyes, mélyfekvésû területeknél gondot okoznak. Bicske közlekedés-földrajzi elhelyezkedése kedvezõ, amely az M1 közvetlen közelségének köszönhetõ. Az autópálya lehajtója a település belterületétõl messzebb, hosszú, az autópálya vezetésével párhuzamos úton lehetséges. Az M1 autópálya Bicske történelmi központját elszigeteli az M1-tõl északra található hajdani dûlõterületektõl (Babos-hegy), amelyek megközelítése jelenleg két úton keresztül történhet, az autópálya alatt. Érdemes megfontolni, a településrészek közötti kapcsolat, és azok megközelítése, valamint Mány és térsége szempontjából újabb lehajtó létesítését. Településszerkezeti problémát okoz a vasút történeti városban való haladása, mely a városrészeket elválasztja. Amellett, hogy belsõ városi szövetet felosztja, a vasút össze is köti Bicskét a nagyobb városokkal, azaz elérhetõsége szempontjából elõnyös. A település két vasúti megállóval is rendelkezik, ahol tipikus problémákkal lehet találkozni. Egyrészt parkolási problémák jelentkeznek, hiszen a térség számára Budapest megközelítése szempontjából fontos város Bicske (30 perc vonattal); másrészt a városi szövet és utcaképek degradálódásával lehet szembesülni. Kisfaludy utca mentén lévõ, jelenleg még viszonylag beépítetlen terület potenciális fejlesztési helyszín, amely a központ és a kertváros között helyezkedik el. Beépítetlenségének oka feltehetõen a magas talajvíz, esetleg belvíz volt. Jelenleg itt található a város uszodája. A településrészek egymáshoz való kapcsolata kielégítõ, de a dûlõk feltárása nem megoldott. A belterület déli része a hajdani hõerõmû tervek következményeit viseli magán. A hõerõmû nem épült meg, de az azt kiszolgálandó paneles lakótelep egy része elkészült, egy része pedig szerkezetkész
15
állapotban maradt. Az általános bicskei településképhez, települési szövethez idegen látvány kezelése megoldásra szorul. Hasonló problémát jelent a laktanyának szánt épületegyüttes a vasút déli oldalán, mely egy nagyszerû fejlesztési lehetõség lehet.
2.2. GAZDASÁGI HELYZET 2.2.1. Ágazati szerkezet Bicske és vonzáskörzete gazdasági szempontból többpólusú terület. Déli területe jelentõs mezõgazdasági hagyományokkal rendelkezik, északi területén erdõgazdálokodás a jellemzõ. Mányon kõszénbányászattal foglalkoztak, Óbarokon bauxitbányák voltak, melyek a 80-as években megszûntek. Az autópálya közvetlen környezetében a 90-es évek közepétõl a kedvezõ közlekedési lehetõségeket elõnyben részesítõ szállítmányozási és logisztikai telephelyek, vállalkozások jelentek meg, ahol több gazdasági fejlesztés is található. Bicskén 2001 és 2007 között mindhárom szektorban változott a mûködõ vállalkozások aránya. Amíg a mezõgazdaságban és a szolgáltatás szektorban tevékenykedõk aránya nõtt, addig az iparban mûködõ vállalatok száma csökkent a vizsgált idõszakban. A mûködõ vállalkozások aránya nemzetgazdaság i ág szerint Bicskén 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Ipar, építõipar 25,3% 23,7% 24,7% 24,6% 23,6% 24,8% Mezõ- és erdõgazdálkodás 3,1% 2,7% 2,6% 2,1% 2,1% 2,6% Szolgáltatás 71,7% 73,5% 72,7% 73,3% 74,3% 72,6% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: KSH
2007 22,2% 5,5% 72,3% 100,0%
A mezõgazdaságban mûködõ vállalkozások száma 2004-ig csökkent, majd jelentõs mértékben növekedett, elérve az 5,5%-os arányt. Az iparban tevékenykedõ vállalatok aránya 25%-ról 22%-re csökkent, a tercier szektor pedig 71,7%-ról a 2005-ös csúcs után végül csak 72,3%-ra nõtt a vizsgált idõszakban.
2.2.2. Vállalkozások helyzete Mûködõ vállalkozások száma és mûködési formája Bicskén 2008-ban a regisztrált vállalkozások száma 1210 volt. Amint az alábbi diagram is jól szemlélteti, 2001. év óta a vállalkozások száma jelentõsen növekedett, 2006-ban kisebb mértékû csökkenés után erõteljes növekedés következett be.
16
Regisztrált vállalkozások száma 1250 1200 1150 1100 1050 1000 950 900 2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
2008. év
Forrás: KSH
Bicske
Regisztrált vállalkozások száma* (db) 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 1031 1037 1047 1047 1028 1082 *átalakulásra kötelezett és megszûnõ gazdálkodási formákkal együtt, év végén Forrás: KSH
2008. 1210
Bicskén 2007-ben a mûködõ vállalkozások száma 675 volt, amely 3%-os emelkedést mutat 2002-höz képest, 2006-hoz képest még magasabb ez az növekedés. 2002.
Mûködõ vállalkozások száma* (db) 2003. 2004. 2005.
2006.
2007.
Bicske 657 664 655 657 653 675 *átalakulásra kötelezett és megszûnõ gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint Forrás: KSH
17
Mûködõ vállakozások száma Bicskén 680 675 670 665 660 655 650 645 640 2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
Forrás: KSH A vállalkozási sûrûség ezer lakosra vetítve a városban a megyétõl eltérõ ingadozást mutat. Az utóbbi években a megyében a növekedés mértéke lelassult, 2005 óta csökkenõ tendenciát mutat. Bicskén ezzel ellentétben 2006-ig csökkent, majd 2007-ben visszaállt a 2003-as szintre. A mutatószám a városban és a megyében közeledik egymáshoz, Bicskén a megyei átlagnál egyelõre még kevesebb vállalkozás mûködik. A vállalkozási sûrûség alakulása 2002 -2007, vállalkozás/ 1000 lakos 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év Fejér megye Bicske
63,0 58,9
63,7 63,7 59,0 57,7 Forrás: saját számítás
63,7 57,5
62,2 56,1
Mûködõ vállalkozások száma / 1000 lakos 66,0 64,0 62,0 60,0 58,0 56,0 54,0 2002. év 2003. év 2004. év
2005. év 2006. év 2007. év
Fejér megye
Forrás: Ecorys
18
Bicske
2007. év 61,2 59,1
Bicskén a mûködõ vállalkozásokon belül 2001-ben közel 26%-kal több egyéni vállalkozás volt, mint társas vállalkozás. Míg az egyéni vállalkozások száma 10%-kal csökkent, addig a társas vállalkozások száma 48%-kal nõtt az elmúlt idõszakban. A társas vállalkozások legkedveltebb mûködési formái 2007ben a korlátolt felelõsségû társaság (137 db) és a betéti társaság (149 db) volt. Elõbbi 117%-kal emelkedett 2001-hez viszonyítva. A Bt.-k száma is növekedést mutat. A mûködõ vállalkozások száma összességében 9%-kal növekedett a vizsgált idõszakban. Mûködõ gazdasági szervezetek száma Bicskén gazdálkodási forma szerint (20 01-2007) Gazdálkodási forma Mûködõ száma Ebbõl
2001
vállalkozások Kft. Rt. Szövetkezet Egyéni vállalkozások száma Bt. Jogi szem. nélküli egyéb vállalkozás Mûködõ társas vállalkozások összesen
2003
2005
Változás, 2001-2007 (%)
2007
621
664
657
675
+8,7%
63 6 1
88 5 1
109 4 1
137 5 1
+117,5% -16,7% 0%
419
427
393
377
-10%
124
135
144
149
+20,2%
548
567
540
529
-3,5%
202
237
264
298
+47,5%
Forrás: KSH Bicske kereskedelmi, szolgáltató területei a városközpontban, míg ipari és gazdasági területei az autópálya mentén, a vasút környékén és a belterület szélén találhatók. Kiskereskedelmi egységek A kiskereskedelmi egységek leginkább Kossuth térnél és a városszövet fõbb közlekedési tengelyei mentén helyezkednek el, amelyek elsõsorban a helyi lakosság ellátását biztosítják. A kiskereskedelmi üzletek száma 2002 óta csökkent, 2006-ban némi növekedés után számuk 2007-ben ismét visszaesett. A legnagyobb arányban az élelmiszer üzletek száma csökkent több, mint negyedével. Kiskereskedelmi üzletek számán ak alakulása, 2002-2008 (db) 2002 2003 2004 2005 2006 Kiskereskedelmi üzletek 183 178 176 181 188 száma Forrás: KSH, humán gyógyszertárak nélkül
2007
2008
169
171
A kiskereskedelmi üzletek tekintetében a barkácsboltok és a vendéglátóhelyek száma emelkedett valamelyest 2002. óta, a többi típus esetében csökkenés következett be.
19
Kiskereskedelmi üzletek száma Bicskén 190 185 180 175 170 165 160 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Forrás: KSH
Bicskei ipari Park Az ipari park a közigazgatási terület nyugati részén található az M1-es autópálya mentén. A tervek szerint csomópont is épül majd a parkhoz, mely mintegy 80 hektár összterülettel rendelkezik. Jelenleg Az ipari park beépítetlen területébol mintegy 60 hektár fogadókész, ahol a Fatechnika Mérnõkiroda Kft. és a Vivien Ásványvíz és Üdítõital Zrt mûködik.
Forrás: bicskeipark.hu
20
Önkormányzat bevételei Helyi adózási környezet vizsgálata Bicske város Önkormányzata a törvény biztosította lehetõségénél fogva helyi adókat vet ki, mely érinti a településre letelepülõ vállalkozásokat is. A városban jelenleg az iparûzési adó érinti a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat. Iparûzési adó esetében az elõírt maximális 2%. Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység (vásározás, építõipari, kivitelezési munka) esetén az adóátalány naptári naponként kerül megállapításra, melynek összege 100.-Ft/nap. Természetesen, ha a vállalkozás gépjármûvekkel rendelkezik, úgy a törvény szerint súlyadót kell fizetnie, az ott meghatározott mértékben. Bicskén építményadót is kell fizetni, melynek mértéke az ingatlan típusától vagy elhelyezkedésétõl és tulajdonos jogi helyzetétõl függ. Így a gazdasági haszonépületek után az adó 420 Ft/m2. Ezen kívül az önkormányzat a telkek után is helyi adót vet ki, melynek mértéke 50 Ft/m2/év. Helyi adómentességet vagy kedvezményt az önkormányzat még eddig nem vezetett be. (Forrás: Bicske város Önkormányzat Képviselõ-testületének 50/2004-es rendelete) adónem Iparûzési adó
mérték 2% Forrás: Bicske Város Önkormányzata
Legtöbb helyi iparûzési adót fizetõ cég illetve egyéni vállalkozó Bicskén (2008) Árbevétel (ezer Ft)
Név 1
nincs adat (Forrás: Önkormányzat, Pénzügyi osztály)
Az Önkormányzat állásfoglalása szerint erre vonatkozóan adatot nem adhat ki.
21
Adó (ezer Ft)
2.2.3. Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei
Forrás: Ecorys szerkesztés, turizmus, üdülõövezet
kiskereskedelmi folyosó, terület,
ipari-gazdasági területek,
Az autópálya mentén jelentõsebb gazdasági területek találhatók, elsõsorban logisztikai és ipari bázisok. Az autópályától messzebb, a település belterületéhez közelebb, inkább kiskereskedelmi létesítmények, a helyi lakosság fogyasztását kielégítõ gazdasági egységek; valamint a tavak, pincék és a köztük lévõ folyosó turisztikai célú létesítmények találhatók.
2.2.4. K+F Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján Bicske esetében kutatásról és fejlesztésrõl nem beszélhetünk. Hosszútávon érdemes lehetne a herceghalmi Talentis-hez, a székesfehérvári Technopoliszhoz való csatlakozás lehetõségét megvizsgálni.
2.2.5. Idegenforgalom, turizmus Bicske Budapesttõl nyugatra, mintegy 36 km-re fekszik a Zsámbéki medencében, Pest megye határában. A Budapest-Bécs vasúthálózat részeként a fõváros könnyen elérhetõ. A városban regisztrált vendégek száma 2001 óta sokat csökkent, ami egy szálloda bezárásának tudható be. 2002 óta számuk erõsen ingadozik, 2008-ban 3703 fõt regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek meghatározó része – 2008-ban közel 90%-uk – külföldi.
22
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007. 2008.
Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fõ)
5629
2073
2315
2232
1590
4167
2703
3703
Külföldi vendég száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fõ) Forrás: KSH
5058
1791
1128
1552
870
3203
2289
3275
A KSH adatszolgáltatása alapján 2008-ban Bicskén három kereskedelmi szálláshely található, mindhárom panzióként mûködik. 2001. Szálláshelyek száma (db) Forrás: KSH
2002.
3
2003.
3
3
2004. 3
2005. 2
2006. 3
2007.
2008.
3
3
2010-ben 6 kereskedelmi szálláshely várja a vendégeket Bicskén. A közelben, Óbarok közigazgatási területén található a Szekér Csárda fogadó az M1-es autópálya Budapest felé vezetõ oldalán, mely 160 férõhellyel rendelkezik, illetve az autópálya másik oldalán a Fehér holló panzió található 19 férõhellyel. Összességében elmondható, hogy hiányzik a város kínálatából a magasabb minõségû szolgáltatás (4 csillag), s ezáltal a potenciális célcsoportok és kapcsolódó – elsõsorban magasabb bevétellel járó turisztikai fejlesztések köre is korlátozott. Bicske jelenlegi vendéglátóhelyei és férõhelyszámai 2010 -ben Típus Minõség Férõhely Báder Fogadó Panzió ** 20 Fogadó a három lókötõhöz Panzió *** 20 Panzió Panzió 13 Marton Csaba Magánszállás 6 Kun Istvánné Magánszállás 6 Reiner apartmanok Magánszállás ** 6 Forrás: Ecorys gyûjtés, Fejér megye Turisztikai honlapja, 2010. június Bicskén 2008-ban 39 vendéglátóhely kínálja szolgáltatásait, 4 egységgel több, mint 2002-ben. 2010-re a vendéglátóhelyek száma visszacsökkent. Vendéglátóhelyek száma Bicskén 2002 2003 2004 2005 2006 Vendéglátóhelyek száma
35
35
38
Forrás: KSH
23
40
42
2007 39
2008 2010 39
27
Bicske turisztikai vonzerõi Bicske fõ nevezetessége a Batthyány kastély és park, mely nyaranta szabadtéri színházi elõadásoknak, hangversenyeknek, koncerteknek ad helyet. Bicskén több tó található, mely szórakozási lehetõséget is nyújt a nyári idõszakban. A városhoz közelebb esõ, 1-es fõúthoz közelebbi tavon horgászni is lehet. A város mûemlékei közé tartozik a 18. századi barokk római katolikus templom, az 1830 körül épült klasszicista református lelkészlak, a barokk Batthyány-kastély, a 18. századi Szent Flórián szobor, a 19. századi klasszicista Nagy Károly mauzóleum, a hegyi kastély és csillagvizsgáló romjai, valamint a Nepomuki Szent János szobor. Batthyány kastély és park 2 A bicskei Batthyány-kastély és parkja kiemelkedõ történeti, mûvészeti, kulturális értékénél fogva védett mûemlék. A Batthyányknak a XVII. sz. elejétõl meghatározó szerepük van Bicske történetében. A török hódoltságot követõen vette meg Batthyány Ádám a bicskei birtokot 1642-ben, egyesítve az elmúlt évtizedekben megszerzett Batthyány-birtokrészeket A XVIII. sz. közepén Batthyányi Lajos, Magyarország utolsó nemzeti nádora (17511765), saját kézbe veszi a bicskei birtokot, és 1754-55-ben huszonnégy szobás, egy emeletes, manzárdos kastélyt építtet. Batthyány Fülöp gróf (1731-1795) tábornok, bicskei birtokán tetemes költséggel több új gazdasági épületet emeltetett, illetve bõvíttette, átalakíttatta a már meglévõket. A kastély pincerendszeréhez új pincéket ásatott, másokat beboltoztatott. Bicskének 1773-ban mezõvárosi rangot és vásártartási jogot szerzett. Batthyány Tivadar Bicskének is földesura lett. Itt kastély építésébe kezdett. 1796-1799 között háromszárnyú, 1530m2 alapterületû, két emeletes, 64 helyiséggel rendelkezõ, impozáns immáron "igazi" fõúri - késõ barokk - kora klasszicista átmeneti stílusú kastélyt építtet úgy, hogy a már meglevõ "kis kastélyt" (keleti szárny) meghagyva, azt mintegy "befoglaltatta" az újba. Batthyány Kázmér az elsõ Batthyány, aki otthonának választotta Bicskét, innen irányította hatalmas birtokait, s Bicskét gazdasági, kulturális és politikai központtá tette. 1920 táján a kastély keleti szárnyának külsõ homlokzatát "neo-klasszicista" stílusúvá gróf Batthyány Gyula festõmûvész alakította át. A nyugati szárnyhoz közvetlenül csatlakozó épületeket lebontatta és a díszudvarból a gazdasági udvarba vezetõ kapualjat befalaztatta. A park melletti mesterséges tóra japán házat, japán hidakat épített, ahol meghívott vendégei mulattatására lampionos, dzsunkás víziünnepségeket rendezett.
2
Peterdi Ede: „A bicskei Batthyányi kastély”alapján, kép: muemlekem.hu 24
1928-ban a kastélyt és 50 hold parkját 600.000 pengõért megvette a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium, s az 1929. április 17-én megkötött szerzõdés szerint ingyenes használatra átadta a székesfõvárosnak, csupán a kincstár tulajdonjogának elismeréséül kellett a "székesfõváros közönségének" évi 20 aranypengõt fizetnie. A székesfõváros kötelezte magát, hogy a bicskei ingatlanon anya- és csecsemõvédelmi intézetet és átmeneti leányotthont létesít. Az intézetet - "hálából a hathatós közbenjárásért" — Horthy Miklósnéról nevezték el. A meglehetõsen rossz állapotban lévõ kastélyt a fõváros - a vételárnál nagyobb összegért-teljesen felújította, korszerûsítette és megfelelõ átalakításokkal gyermekotthon céljára alkalmassá tette. Ennek érdekében jelentõs alaprajzi változtatásokat hajtottak végre, a dísztermet egy emelet magasságban megosztották, ezzel a második emeleten a gyermekek részére kialakítható helyiségeknek nyertek teret, a kapunyílást mindkét oldalon befalazva a kapuátjárót megszûntették. Az 50 holdas parkból kb. 20 holdat parknak hagytak meg, a többibõl gazdaságot létesítettek. A kitûnõ gazdaságban zöldség-gyümölcstermelés, takarmánytermesztés, sertéshízlalás, baromfitenyésztés - a háború után borjú-és csikónevelés is-folyt egészen 1950. október 15-ig, amikor a gazdaságot, pontosan 31 hold 1156 négyszögöl területet, a Fejér megyei Állami Gazdaságoknak át kellett adni. Az intézet nemcsak majd teljesen önellátó volt, de ellátott két más fõvárosi szociális intézményt, és még piacra is szállított. A gazdaságban az otthon növendékei - életkoruknak megfelelõen - rendszeresen dolgoztak. Az intézetben a nevelõ-oktató munkát a Szent Keresztrõl elnevezett Irgalmas Nõvérek látták el. Budapest Fõváros 1929. óta gondos kezelõje volt ennek a történelmi és mûvészi értékû épületnek. A háború elõtti felújításról, átalakításról, korszerûsítésrõl, a háború utáni újjáépítésrõl már szó esett. 1957ben került sor újra a kastély részleges, 1983-89. között teljes mûemléki felújítására. Ez utóbbi - a kapcsolódó új létesítményekkel együtt - több mint 80 millió forint ráfordítást jelentett. A kastély rendkívül gazdag madárvilágnak otthont adó parkja, Bicske "zöldszíve" a II. világháború során súlyos károkat szenvedett. A háborút követõ években eredeti szépségében pompázott ismét a gondosan ápolt arborétum. A romantikus környezet több filmrendezõt ihletett arra, hogy itt forgasson. Sok kisebb részletet felhasználó jelenet mellett több nagy mûsorfilm külsõ - s egy-egy belsõ-felvétele is itt készült, pl. a Szegény gazdagok, Kard és kocka, 39-es dandár, Tessék engem elrabolni, a filmkockákon is megörökítve a Batthyány-kastély jellegzetesen szép parkját. Hegyi kastély és mauzóleum 3 Batthyány Kázmér Galagonyás-tetõn lévõ Hegyi-kastélyból "kortisztelõ ízléssel modern múzsaotthont" teremtett, azt pompásan berendezte. A csillagvizsgáló közelében épült fel az ún. Hegyi-kastély, a csillagászok lakóháza. A földszinten nagy elõcsarnokkal 6 szobával és konyhával, az emeleten - ahová vaskorlátos márványlépcsõ vezetett — 9 szobával mára már nem látható. Külön említést érdemel az a ma romos állapotú, de még meglévõ mûvészi alkotás: a klasszicista stílusú mauzóleum, melyet Batthyány Kázmér költségén Nagy Károly - az obszervatórium parkjában 1847-ben hirtelen halállal elhunyt - Mihály nevû öccse emlékére emeltetett. A csillagdát, mauzóleumot és a Hegyi-kastélyt Pollack Mihály tervezte. Az építkezéshez a tatai bányákból származó nemes vörös márványt használtak. A Hegyi-kastély kapcsán említést érdemel az a szájhagyomány, mely szerint a "nagy" kastélyt a 3
Peterdi Ede: “A bicskei Batthyányi kastély”alapján, muemlekem.hu 25
Hegyi-kastély környékével fogattal is járható alagút köti össze, ilyen alagút megy állítólag Székesfehérvár és Zsámbék felé is. Bár feltárások nem történtek, s a régi feljegyzésekben sem található erre való utalás, néhány érdekes elbeszélés és történés elgondolkodtató. A kastély alatt és tágan értelmezett környékén nagy pincerendszer húzódik. A kastély alatti részben el van falazva, másrészrõl megközelíthetõ, különféle építkezés során pedig számtalan boltozott pincére, lejáratra bukkantak. A kastély egyik volt tulajdonosának rokona — gyermekként— éveken át nyaralt Bicskén, s elmondta: a Hegyi-kastély felé vezetõ alagútban sokat játszottak, futkároztak, megmutatta a "nagy" kastély alatti lejárat helyét is. A 2. világháború alatt a Hegyi-kastélynál végzõdõ "alagútat" a német katonaság lõszerraktárnak használta, s a lõszerek szállítására bicskei férfiak is ki voltak rendelve. Az "alagút" bejáratát visszavonuláskor berobbantották. Az ellenkezõ irányban - Székesfehérvár felé - az ún. "Káposztásban" történt társasházak építése során az építõk boltozott "alagútrészletre" bukkantak. Csillagvizsgáló 4 Nagy Károly csillagász 1847-ben építtette, Pollack Mihály tervei szerint. Az épület nagy központi mûszerterembõl, könyvtárterembõl és két kupolából állt. Ezektõl külön állt a harmadik torony, melynek forgatható fedele volt. Mûszereik beszerzése és felszerelése 1847-ig tartott. Alig kezdte meg mûködését, amikor az 1848/49-es szabadságharcunk vihara elpusztította. A forradalmi érzésû Nagy Károlyt az osztrákok 1849. júliusában elfogták, és Pestre hurcolták. Kiszabadulása után Párizsban telepedett le, és ugyanott, mindenkitõl elhagyatva halt meg 1868-ban. A csillagvizsgáló mûszerei késõbb a pesti egyetemre kerültek, majd a TIT Uránia Csillagvizsgálójába. Jelenleg a Mûszaki Múzeum õrzi tudománytörténelmünk e szép emlékeit. A mûszereket most restaurálják. Epületét elõbb raktárnak, majd késõbb daráló malomnak használták. 1945-ben erõsen megrongálódott. Mára már csak az egyik torony romjai maradtak fenn. Az önkormányzat tervei között szerepel az épületek helyreállítása, hiszen vétek lenne, ha egy ilyen mûemlék az enyészeté válna. Katolikus templom 5 A XVIII. század elején épült. A település közepén, az egymást derékszögben metszõ két fõútvonal találkozásánál, egyhajós, keleti tájolású, homlokzati tornyos, barokk templom, keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel. Homlokzatán két üres szoborfülke, tornyán négyablakos újabb sisak. A torony alatti részen, a bejárat felett 1880 körül épült orgonakarzat. Kétszakaszos cseh boltozattal, fedett falpilléres hajó, egy boltszakasszal fedett szentély, mellette kétoldalt szimmetrikusan elhelyezkedõ sekrestye, és az oratórium, fiókos barokk teknõ, illetve kolostorboltozattal. A déli oldalon található a régen nyitott, késõbb 1940 körül ajtóval és teljes fallal lezárt gyóntató folyosó. Fõoltárkép: Szentháromság a Megváltás allegóriájával, a XVIII. sz. második felébõl, valószínûleg Maulbertsch neves osztrák festõmûvész alkotása. Mellékoltárok és mellékoltárképek: Szent József és Szent János.
4
Nagyné Szita Erzsébet: Bicske, 2006, muemlekem.hu Szita Erzsébet: Bicske, 2006
5Nagyné
26
A szószék barokk fafaragás, oldalán a Magvetõ és a négy evangélista, tetején Mózes az égõ csipkebokorral. A Lourdes-i barlang és a fájdalmas oltár a karzat alatt, illetve a karzat elõtt található, a templom északi oldalán. A keresztelõkút vörös márvány, a „kereszt-telõkápolna" a bejárattól balra, északra található. Freskója: Jézus bemutatása a templomban. A három boltív freskói: Jézus megkeresztelése a Jordán folyóban, a Hegyi beszéd, illetve Szûz Mária, a világ királynõje. Az utolsó freskó érdekessége, hogy a festõmûvész a bicskei templomot is ráfestette a képre. A templom belsõ festése 1962-63-ban történt, az elektromos hálózat és a hangtechnikai berendezések felújítása 2004ben készült el. Református templom és kollégium 6 1800-ban épült, copf stílusban a régi református templom helyén, eredetileg egy karzattal, homlokzat elõtti toronnyal, melyet rézsútos támpillérek támogatnak, kõtornyában 2,12 m kerületû kisharanggal. Keresztboltozatos kapualj, tégla alapú hajó, utcai homlokzatán hat-hat ablakkal. Faragott kõszószék 1800-ból, 1940-tõl áll mûkõ talpazaton. A szószék felõli falsíkon helyezték el az elsõ világháborúban elesett bicskei református hõsök nevét megörökítõ fehér márványtáblát. Tornyát 1817-ben villám sújtotta és leégett, majd 1823-ban toronysisakját rézlemez fedéssel borították. 1846-ban készült orgonája kellemes hangjáról híres. 1885-ben a templomtoronyba beszerelték az órát. 1924-ben az elvitt harang helyett új 420-kg-os harang készült. Felirata: „Ha halljátok az Úr szavát, meg ne keményítsétek szíveteket!" 1929-ben villanyvilágítása lett a templomnak. 1995-ben öt év munka után befejezõdött a református templom renoválása. Az évek során elhasználódott templompadokat 2005-ben kicserélték. A református templomkert Kossuth tér felõli részén található az 1830-ban klasszicista stílusban épült Református Paplak és Lelkészi Hivatal. Mûemlék épület. A templom mellett található az 1797-ben épült eklektikus stílusú egyemeletes református felekezeti iskola. Emeletén mûködött a református olvasókör. Ma a középiskola kollégiuma, falán Csokonai Vitéz Mihály emléktábla található. Nepomuki Szent János szobor7 Restaurálás után, 1991-ben került vissza a katolikus templom mellé, szimmetrikusan elhelyezve a kereszttel, a Nepomuki Szt. János szobor. Kb. 200 éves, faragott homokkõ.
7Nagyné
Szita Erzsébet: Bicske, 2006 27
Göllner ház8 Egyemeletes, neobarokk stílusú, téglával kirakott nagyon szép épület 1912-bõl. Az emeleti részen erkély található növénydíszes tartóelemekkel. A földszinten íves ablakok vannak. Régen kaszinó, majd gyógyszertár és üzletek mûködtek benne. Megemlítendõ továbbá Szent István szobor, Grieger szobor, Tabódy szobor, az 56’os emlékmû: az emlékezés virága, a Kossuth szobor, 48’as kopjafa, Vajda szobor, kislány szobor, világháborús hõsi emlékmû. Bicskén evangélikus templom, és a mai Hõsök terén található XIV-XV. Századi román stílusú erõdtemplom romjai is láthatók. Egyéb látványosságok Bicskei tavak Bicskén keleti részén. több tó is található, mintegy 50 hektáron. A gazdag madárvilággal rendelkezõ tavak közül egyben a horgászás is engedélyezett, amely ponty, amur, csuka, busa, harcsa, valamint kárász, keszeg halfajták horgászását teszi lehetõvé.
Forrás: Bicsketo.hu Pincesor Elsõ sorban a Galagonyás déli részén találhatók pincék, melyek közül kiemelkedik a Báder pince, mely rendezvények helyszíneként is mûködik. A rekreációs helyszín lovaglásra is lehetõséget biztosít. Forrás: Báder pince
8Nagyné
Szita Erzsébet: Bicske, 2006 28
2.2.6. A helyi gazdaságfejlesztés eszközei Az önkormányzat céljai a gazdasági tevékenység ösztönzésével: ? a helyi adóbevételek növekedése; ? a helyi munkahelyek létrejötte; ? az önkormányzati vagyon értékének növekedése. A helyi gazdaságfejlesztés során kiemelt fontosságúnak minõsítik Bicske területén mûködõ mikro-, kisés középvállalkozások helyzetének javítását. Bicske gazdasági növekedését elõsegíti, hogy jelentõs méretû, jelenleg még beépítetlen szabad gazdasági területekkel rendelkeznek.
2.2.7. Információs társadalom Bicskén az internetes hozzáférés folyamatosan bõvül. Az információs eszközök használatát a T-home, UPC, Invitel, Prolin Kft, Intergroup, Swen internet cégek szolgáltatják. Az önkormányzatnál e-pont nincs, elektronikus ügyfélszolgálat sem mûködik. Az önkormányzat honlapjának látogatói adatai alapján naponta átlagosan 120 látogató informálódik a weboldalon (önkormányzati adatszolgáltatás). Az utóbbi hónapokban ez emelkedõ tendenciát mutat. Internetes elõfizetések száma 2009-ben is nõtt, pontos adatok nem állnak rendelkezésre.
2.2.8. Kultúra szerepe Bicske sokszínû kulturális élettel rendelkezik, az év minden idõszakában különbözõ kulturális program zajlik. Ezek helyszíne elsõsorban a Petõfi Mûvelõdési Központ, ahol internet kávézó és díszterem is található. Az intézménynek meghatározó szerepe van a kistérségben és a környezõ településeken egyaránt. Jelentõsebb kulturális események, minõségi programoknak is helyet ad a kulturális intézmény: hangversenyeknek, fotókiállításoknak, különbözõ iparmûvészeti és mûtárgyak kiállításainak. A mûvelõdési központ széles körû lehetõséget nyújt kulturális kikapcsolódásra, mûvelõdésre a város lakói számára a hét minden napján. A központ nyugdíjasklubnak, barangolók klubjának, diabétesz klubnak, tánc, kézmûves és sakk kluboknak, óvodáskorúak foglalkozásainak ad otthont. Foglalkozások és tanfolyamok széles körét biztosítja a helyi lakosságnak. A fõbb események Bicske kulturális életében: ? Bicskei napok ? Kastély estek ? Adventi és karácsonyi programok ? Szilveszteri mûsor ? Újévi koncert ? Farsang ? Húsvéti ünnepek ? Rock koncertek ? Szüreti fesztivál 29
A következõ táblázat mutatja a mûködõ civil szervezeteket. Látható, hogy leginkább a sporttal, valamint szociális és egészségüggyel, kultúrával, környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek tevékenykednek a városban. Bicske városban mûködõ társadalmi - és civil szervezetek, alapítványok "Életet az Éveknek" Nyugdíjas Klub Bicskei Szent László Általános Iskoláért és Nebulóiért Alapítvány "Bicskei 1. Számú Általános Iskoláért" Közalapítvány Bicskei Torna Club Közhasznú Egyesület 1-es Ovis Gyermekekért Alapítvány Bicskei TV Közalapítvány A "Bicskei 2. Számú Általános Iskola Tanulóiért" Dinamik Harcmûvészeti Közhasznú Sportegyesület Alapítvány A "Bicskei Cigányságért" Közalapítvány Fúvószenekari Egyesület Árpád Utcai Tagóvoda Óvodás Gyermekeiért Fogyatékkal Élõk Klubja Alapítvány Összefogás Bicskéért Egyesület Gróf Batthyány Kázmér Mûpártoló Közalapítvány Barátság Nyugdíjas Klub Kõvágó Antal Kertbarát Kör Bicske Barátok Egyesülete Magyar Vöröskereszt Körzeti Szervezete Bicske Bicske Város Sportjáért Közalapítvány Mentsvár Alapítvány Bicskei Önkéntes Tûzoltóság Mozgáskorlátozottak Vértes és Válvölgye Egyesülete Bicskei Barátság Horgászegyesület Nyugdíjas Pedagógus Kör Bicskei Cukorbeteg Klub Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Városi szervezete Bicskei Fúvószenekari Egyesület Református Nõszövetség Bicskei Karitász Csoport Shvoy Lajos Cserkészcsapat Bicskei Katolikus Oktatási és Nevelési Alapítvány Szent Imre Egyesület Bicskei Kertvárosi Polgárõrség Szentháromság Nyugdíjas Kör Bicskei Mûvelõdési Közalapítvány Vajda János Gimnázium és Szakközépiskola Diákjaiért Alapítvány Bicskei Nimród Vadásztársaság Vállalkozók Ipartestülete Bicskei Református Egyházért Alapítvány Vértesi Sólyom Vadásztársaság Kakas Óvodás Gyermekekért Alapítvány Zenetanulás feltételeinek Megteremtését Segítõ Alapítvány Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány Bicskei Baotista Misszió Alapítvány BIFÓKUSZ Nyugdíjas Pedagógus Kör Életet az Éveknek Nyugdíjas Club Bicskei Motoros Barátok Köre Magyar Óceánrepülõk Emlékbizottsága Forrás: bicske.hu
30
2.3. TÁRSADALMI HELYZET 2.3.1. Demográfiai adatok A KSH adatai szerint 2008-ban Bicske állandó népessége 12027 fõ, lakónépessége 11552 fõ volt. Területe 7708 hektár, népsûrûsége 149,9 lakos/km2. Bicske lakosságszámának alakulása 1985 -2008. Lakónépesség száma (fõ) Állandó népesség száma (fõ) 12796 n.a 11470 12662 11687 11990 11022 11322 11103 11342 11419 11633 11641 11651 11430 11723 11552 12027 Forrás: KSH
1985. 1990. 1995. 2000. 2001. 2005. 2006. 2007. 2008.
Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fõ) 13000 12500 12000 11500 11000 10500 10000 1985
1990
1995
2000
2001
2005
2006
2007
2008
Forrás: KSH, saját szerkesztés Az állandó népesség száma a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest 5,7%-kal növekedett 2008-ig, mely elmarad a megyei népességnövekedés arányszámaitól. A népesség számának alakulását több tényezõ együttes hatása befolyásolja. Egy-egy település népességszámát a születések és a halálozások egyenlege mellett a vándorlási folyamatok határozzák meg. Bicske esetében az élve születések és halálozások egyenlege bár negatív értékû volt 2008-ig, de 2003-tól javuló tendenciát mutat.
31
Természetes népmozgalom mutatószámai 2001 -2008 Bicske 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Élveszületések száma (fõ) 132 99 108 112 128 109 Halálozások száma (fõ) 122 127 150 125 131 126 Természetes fogyás (fõ) 10 -28 -42 -13 -3 -17 Forrás: KSH
2007 126 151 -25
2008 114 113 1
300 250 200 150 100 50 0 Élveszületések száma (fõ)
Halálozások száma (fõ)
Természetes fogyás (fõ)
Forrás: KSH Az élveszületések értékei elmaradnak a halálozási értékeknél, ebbõl adódóan – változó mértékben – inkább a természetes fogyás jellemzi a települést, ám 2008-ban újra pozitív egyenleget mutat az élveszületések és halálozások aránya, amely valószínûleg a településre beköltözõ fiatalabb korosztály megjelenésének köszönhetõ. A település vándorlási egyenlege pozitív képet mutat: a vizsgált évek többségében az odavándorlások száma meghaladta az elvándorlások számát, valamint a természetes fogyásból adódó veszteséget is ellensúlyozza, biztosítva így a település lakosságszámának növekedését. 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2002.
2003.
2004.
2005.
Állandó odavándorlások száma (eset)
2006.
2008.
Állandó elvándorlások száma (eset)
Forrás: KSH, saját szerkesztés
32
2007.
Vándorlási mutatók alakulása Mutatók Állandó odavándorlások száma (eset) Állandó elvándorlások száma (eset) Vándorlási egyenleg
Idõszak 2004. 2005. 2006. 233 259 280 241 197 256 -8 62 24
2002. 2003. 296 281 276 282 20 -1 Forrás: KSH
2007. 306 273 33
2008. 389 296 93
A településen jelenleg a 18-59 éves, valamint a 60 éves és annál idõsebb korosztály aránya jelentõs, míg a fiatal korosztály lakosságszámának beszûkülése mutatkozik. Az idõsebb korosztály száma az utóbbi két évtizedben növekedést, a fiatalabb korosztály pedig csökkenést mutat, ám a fiatal korosztály számának stagnálása jelentkezik. Az állandó népesség korcsoport szerinti megoszlásának vizsgálata során jól látható, hogy 1990 és 2008 között a 18-59 éves korosztály aránya nõtt leginkább, és elsõsorban a fiatalkorú népesség relatív aránya mutat csökkenést. A 2008-as év statisztikáit elemezve megállapítható hogy az idõskorú népesség aránya a népességen belül majdnem megegyezik a fiatalkorú népesség számával, és az utóbbi években a népesség kor szerinti megoszlásában jelentõs változás nem történt. Év 1990. 2001. 2007. 2008.
Állandó népesség kor szerinti megoszlása (fõ) 0-14 évesek 18-59 évesek 3335 7311 2345 7045 2230 7352 2250 7544 Forrás: KSH
60 és több 2016 1952 2141 2233
Év 1990. 2001. 2007. 2008.
Állandó népesség kor szerinti megoszlása (%) 0-14 évesek 18-59 évesek 26% 58% 21% 62% 19% 63% 19% 62% Forrás: KSH
60 és több 16% 17% 18% 19%
A népesség korcsoport szerinti megoszlása
1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 1990.
2001. 0-14 évesek
2007. 18-59 évesek
60 és több
Forrás: KSH, saját szerkesztés
33
2008.
2.3.2. Foglalkoztatás, munkaerõ-piaci helyzet Gazdasági aktivitás A gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekbõl tevõdik össze. A gazdaságilag aktív, foglalkoztatott népesség számában 1990 és 2001. évi népszámlálás között 14,66%os csökkenés, a munkanélküliek között 59%-os növekedés figyelhetõ meg, míg a gazdaságilag nem aktív (inaktív + eltartott) népesség körében 25%-os (inaktív) és 11,1%-os (eltartott) növekedés volt tapasztalható. Gazdaságilag aktív Gazdaságilag nem aktív Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott 1990 4745 153 2413 3319 2001 4442 368 3191 3672 Változás 1990-hez képest 14,66% 59% 25% 11,1% Forrás: KSH 1990. és 2001. évi Népszámlálás A településen a foglalkoztatottak körébe tartozó népesség csökkenése, míg a munkanélküliek körébe tartozók jelentõs növekedése figyelhetõ meg, ami összefügg a népesség korösszetételének módosulásával és tükrözi a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokat is. Foglalkoztatottság A rendszerváltozást követõen lezajlott változások nagyságrendjét jól érzékeltetik a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásában bekövetkezett változások. A statisztikai besorolási rendszer megváltozása miatt részletes, pontos összevetésre nincs lehetõség, de megállapítható, hogy jelentõsen a tercier szektorhoz tartozó ágakban foglalkoztatottak száma, és igen alacsony a mezõgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ág és kor csoport szerint, Bicske Munkaképes korú lakossághoz Foglalkozási nemzetgazdasági ág Összesen % viszonyítva (%) Vezetõ, értelmiségi 695 15,64 9,25 Egyéb szellemi 945 21,27 12,58 Szolgáltatási 827 18,62 11,01 Mezõgazdasági 68 1,53 0,90 Ipari, építõipari 1540 34,67 20,50 Egyéb 367 8,26 4,88 Forrás: KSH, 2001. évi Népszámlálás Munkaképes korú lakossághoz viszonyítva Mezõgazdaság és erdõgazdálkodás 121 2,72 1,61 Ipar, építõipar 1536 34,57 20,44 Szolgáltatási jellegû ágazatok 2785 62,69 37,06 Forrás: KSH, 2001. évi Népszámlálás Foglalkozási nemzetgazdasági ág
Összesen
34
%
A 4442 fõ foglalkoztatott a település népességének 36,17%-át teszi ki. A foglalkoztatottak legnagyobb része a szolgáltatási jellegû ágazatokban dolgozott 2001-ben. A 2001. évi népszámlálás adatait elemezve megállapítható, hogy a tercier szektor a legnagyobb foglalkoztató (62,69%), második helyen szerepel a szekunder szektor (34,57%-kal). A település Budapest közvetlen közelében, és a fontos közlekedési útvonalak mentén helyezkedik el. Az ipari és építõipari szolgáltatásokban (34,67%) és az szolgáltatási szektorban (18,62%) foglalkoztatottak aránya jelentõs. Az aktív korúak közül a 40-49 éves korcsoport képviseli a legnagyobb arányt a foglalkoztatottak között, ami azzal függ össze, hogy õk képviselik a legnagyobb arányt a népesség körében. Az ingázással kapcsolatban a KSH adatbázis csak 2001-es népszámlálás tartalmaz adatokat, ezért visszamenõleges összehasonlításra, valamint aktuális adatok bemutatására nincsen lehetõség. A településen alacsonyabb a helyben dolgozók aránya, mint kistérségi vagy megyei szinten. Foglalkoztatottak korcsoport szerinti megoszlásban, 2001
Helyben és más településen dolgozók, 2001 (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
30 25 20 15 10 5
Pest megye
0 15-29
30-39
40-49
50-59
60-x
Bicskei Kistérség
Helyben dolgozó
Pest megye
Bicske
Más településen dolgozó
Bicske
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás, www.ksh.hu Bicske munkaképes korú lakosságának 52%-át teszi ki a helyben lakó és foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatottak 48%-a eljár Bicskérõl más településekre.
2001. év
A helyben lakó és helyben A naponta bejáró dolgozó foglalkoztatottak száma foglalkoztatottak száma (fõ, %) (fõ, %) 2295 2147 52 48 Forrás: KSH, Népszámlálási adatok
A helyben foglalkoztatottak száma összesen (fõ, %) 4442 100
A helyben dolgozók 53%-a, a más településre eljáró lakónépesség 55%-a érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Mind a két kategóriában a legnagyobb arányú foglalkoztató ágazat a tercier szektor. A más településre eljáró lakónépesség jóval több, mint a fele a szolgáltatásban dolgozik. iparban, legalább Mezõgazdaságban Szolgáltatásban építõiparban középiskolai érettségi foglalkoztatott 1217 1078 85 816 1394
érettséginél alacsonyabb Helyben dolgozó lakónépesség Más településre eljáró lakónépesség
53 %
47 %
4%
36 %
60 %
1170
977
36
720
1391
55 %
45 %
2%
34 %
64 %
Forrás: KSH, Népszámlálási adatok 35
Munkanélküliség A politikai rendszerváltással járó gazdasági átalakulással együtt a fõvárosban és környékén is növekedett a munkanélküliség. Az átalakulás számos vállalat megszûnését, leépülését eredményezte. Idõ kellett az új vállalkozások megjelenéséhez, illetve az átalakult régiek megerõsödéséhez. A regisztrált munkanélküliek száma 2000 és 2003 között csökkenõ tendenciát mutat, amely ezt követõen enyhén emelkedik, majd 2005-tõl újra csökken. A gazdasági válság hatására a regisztrált munkanélküliek száma 2008-at követõen ismét növekedést mutat, de így is jelentõsen elmarad az országos értéktõl. Nyílvántartott álláskeresõk száma (fõ) 600 500 400 300 200 100 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat Regisztrált munkanélküliek számának alakulása és arányuk a munkavállalási korú népességen belül
Munkavállalási korú népesség (fõ) Nyilvántartott álláskeresõk száma összesen (fõ) Arány (%)
2000. 2001. 2002. 2003 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. . 7427 7427 7461 7551 7619 7703 7858 7916 7936 098 8362 289 3,89
198
197
178
217
266
265
284
317
358
549
2,67 2,64 2,36 2,85 3,45 3,37 Forrás: Állami Foglalkoztatási Hivatal
3,59
3,99
4,42
6,57
Munkanélküliség az utóbbi években Idõszak 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Nyilvántartott pályakezdõ álláskeresõk száma 4 10 9 7 17 19 10 (fõ) Nyilvántartott álláskeresõk száma összesen 152 186 240 263 264 298 312 (fõ) Forrás: KSH
36
Nyilvántartott álláskeresõk száma és aránya a munkaképes korú lakónépességhez viszonyítva (fõ, %) 600
7,00
500
6,00 5,00
400
4,00 300 3,00 200
2,00
100
1,00
0
0,00 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
Nyilvántartott álláskeresõk száma összesen (fõ)
2008.
2009.
2010.
Arány (%)
Forrás: Állami Foglalkoztatási Hivatal A munkanélküliként regisztráltak (nyilvántartott álláskeresõk) száma 2008-ban 312 fõ volt. Az álláskeresõk száma az elmúlt évek csökkenését követõen, 2003. óta ismét emelkedésnek indult.
2.3.3. Képzettség Az alábbi táblázat adatai alapján jól látszik, hogy a település népességének kvalifikáltsága a kistérségi értékekhez képest magasabb mértékû. A diplomával rendelkezõk aránya 2001-ben a 7 éves és idõsebb népességen belül 7,48%-os, amely magasabb érték a kistérségi 6,17%-hoz képest. A középiskolai érettségivel rendelkezõk aránya 19,66%, amely majdnem 3%-kal magasabb a kistérségi értéknél. 7 éves és idõsebb népesség legmagasabb iskolai végzettség alapján 0 1-7 8 osztály Középiskol Középiskola Egyetem, osztály osztály a érettségi érettségivel fõiskola nélkül oklevél nélkül Fejér Megye 6841 72658 114 817 90 842 78 012 7 373 Bicskei Kistérség 1143 6966 10112 7 712 5 694 367 Bicske 703 1966 2829 2 220 2 125 159 Forrás: Népszámlálás,2001 Alacsonyan és magasan képzett foglalkoztatottak aránya (2001) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb népesség arányában (%) Forrás: KSH, 2001 Népszámlálás (önkormányzati KSH adat megrendelés esetén) 37
Egyetem, fõiskola oklevéllel 33439 2103 808
35,6 9,9
A 7 éves és idõsebb népességbõl 0 osztályt végzettek száma
A 7 éves és idõsebb népességbõl 1-7. osztályt végzettek száma
A 7 éves és idõsebb népességbõl az általános iskola 8. osztályát végzettek száma
Bicske 2001. (fõ) 703 1966 2829 2001. (%) 6,51 18,19 26,17 Bicskei kistérség 2001. (fõ) 1143 6966 10112 2001. (%) 3,36 20,43 29,66 Forrás: KSH 2001. Népszámlálás
A 7 éves és idõsebb népességbõl középiskolai végzettségû középiskolai érettségi nélkül
A 7 éves és idõsebb népességbõl középiskolai végzettségû középiskolai érettségivel
A 7 éves és idõsebb népességbõl egyetemi, fõiskolai végzettségû oklevél nélkül
A 7 éves és Lakó idõsebb népesség népességbõl száma egyetemi, fõiskolai végzettségû oklevéllel
2220 20,54
2125 19,66
159 1,47
808 7,48
11673 100
7712 22,69
5694 16,7
367 1,08
2103 6,17
36917 100
7 éves és idõsebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 2001
0 osztály 1-7 osztály
Bicske
8 osztály
Bicskei Kistérség
Középiskola érettségi nélkül Középiskola érettségivel
Fejér Megye 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Forrás: KSH 2001. Népszámlálás
38
Egyetem, fõiskola oklevél nélkül Egyetem, fõiskola oklevéllel
2.4. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET 2.4.1. A természeti környezet vizsgálata Fejér megye alföldi részein az éghajlat meleg-mérsékelten száraz, a hegyes területeken hûvösmérsékelten száraz. Az évi középhõmérséklet 10.2-10.5°C körüli, a magasabb területeken 9.3-9.5°C. A fagymentes idõszak 200 nap, a hegyes vidéken 185 nap. A napsütéses órák száma 2000 óra ill. 1970. Az évi csapadékmennyiség É-on 560-700 mm, D-en 630 mm. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i. A Zsámbéki-medence és környezetének éghajlati viszonyai közel azonosak a fõváros budai oldaláéval, bár nyáron kevésbé melegedik fel, télen nagyobb a lehûlés. Évi 550mm átlagos csapadékmennyiségével az ország egyik legszárazabb, egyben legkellemesebb éghajlatú területe. A külterületek terület-felhasználásában a hagyományosan kialakult tájszerkezetnek megfelelõen az erdõterületek és a mezõgazdasági tájhasználat domináns. Ezen belül is szántó mûvelési ág, de jelentõsek a gyepterületek, amelyek szintén évszázadok óta honosak a tájban. Az alábbi megyei területrendezési terv övezeti tervlapjai jól mutatják, hogy a település déli részén kiváló termõhelyi adottságú szántóterület, az északi részén kiváló erdõterületek találhatók. Tájképvédelmi szempontból elsõsorban a település északi része meghatározó. Ezen területen, valamint déli részen a vízfolyás mentén magterületek helyezkednek el, amelyekre figyelemmel kell lenni a tervezés folyamán. Természetvédelmi szempontokat kell érvényesíteni az ökológiai folyosó és a puffer területek esetében is. A településen jelentõs az ökológiai hálózat területe, amely elsõsorban az északi erdõ-, gyep- és mezõgazdasági területek, nagyrészt lefedve a Natura 2000 területeket is.
Fejér megye Területrendezési terve, Térségi övezeti terv, Kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezete, 2009.
Fejér megye Területrendezési terve, Térségi övezeti terv, Kiváló termõhelyi adottságú erdõterület övezete, 2009.
39
Fejér megye Területrendezési terve, Térségi övezeti terv, Országos és térségi jelentõségû tájképvédelmi terület övezete, 2009
Fejér megye Területrendezési terve, Térségi övezeti terv, Mag-, Puffer- és Ökológiai folyosó területének övezete, 2009
Fejér megye Területrendezési terve, Térségi övezeti terv, Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete, 2009
Fejér megye Területrendezési terve, Térségi övezeti terv, Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõségvédelmi terület övezete, 2009
Fejér megye Területrendezési terve, Térségi övezeti terv, Földtani veszélyforrás terület övezete, 2009
Fejér megye Területrendezési terve, Térségi övezeti terv, Vízeróziónak kitett terület övezete, 2009
40
A település teljes közigazgatási területe potenciális ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetébe tartozik, és jelenõs a település vízeróziónak kitett területeinek nagysága is. Az Országos Területrendezési Tervben is szereplõ Váli-víz mentén és a Szent László-patak mentén ökológiai hálózat halad. A Váli-víz menti ökológiai folyosó kapcsolatot teremt a Vértes Tájvédelmi Körzet és a Velencei-hegység nagyobb kiterjedésû, természetes, illetve természetközeli állapotú területekkel. A Szent László-patak völgye menti ökológiai folyosó belterülethez való közelsége kedvezõ adottságot jelent a belterületi zöldfelületi hálózat fejlesztése szempontjából is. A két észak-déli futású ökológiai folyosó keresztirányú összekapcsolása szükséges a belterülettõl északra a Gerecsevidék részen, továbbá a belterülettõl délre. (forrás: Szerkezeti Terv mûszaki leírás) A település lakott területén nem jellemzõek a nagy kiterjedésû közparkok, de kisebb zöldfelületek száma meghatározó. Kiemelt jelentõségû a Hõsök tere és a Kossuth Lajos tér, amely egyben a település központját is képzi. A település jelentõsebb zöldfelületei között meg kell említeni a Batthyány kastély területét, a játszótereket és a sportpályákat.
2.4.2. Az épített környezet vizsgálata, mûemlékek és helyi értékvédelem A településszerkezet ismertetetése a 2.1. fejezetben került részletesebb kifejtésre. Mûemlékek A településen hét mûemlék, védett építészeti érték található, amelyet az országos (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) nyilvántartás tartalmaz. A mûemlék helyrajzi számait az országos nyilvántartás tartalmazza, a mûemléki környezet földhivatali tulajdoni nyilvántartásba történõ bejegyzése a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal feladata. Megnevezés 1. Nepomuki Szent János-szobor 2. Római katolikus templom
Törzsszám 10664 1592
Helyrajzi szám 1290 1290
3. Református lelkészlak
1593
2555
4. Batthyány-kastély és parkja
1596
1896/1
5. Szent Flórián-szobor
10131
2448
6. Hegyi kastély és csillagvizsgáló romjai; mauzóleum
1595
0189
7. Református templom
1594
2558
Forrás: www.koh.hu, HÉSz
41
Megjegyzés barokk, 18. sz. klasszicista, 1890 k. Részben átalakítva barokk, 18. sz. részben átalakítva a 19. sz. elsõ felében, majd 1925-ben és 1952-ben, kertje védett 1800. Hegyi kastély (megsemmisült) és csillagvizsgáló romjai, Nagy Károly mauzóleum maradványai, klasszicista, 19. sz. elsõ fele. tornya gótikus eredetû, a hajó és a torony átépítése 1800-ból
Nepomuki Szent János-szobor Szent Flórián-szobor Forrás: www.koh.hu A mûemléki környezet a mûemlék, illetve a mûemléki jelentõségû terület közvetlen környezete, amelynek területén minden - a törvényben meghatározott - változtatást, beavatkozást a mûemlék településképi, illetõleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak. A mûemléki környezet helyrajzi szám szerinti jegyzékét a HÉSZ függeléke tartalmazza. Helyi egyedi védelem A települési önkormányzat helyi önkormányzati rendelettel védelem alá helyezhet a településen építményeket, mûalkotásokat, amelyeket arra érdemesnek talál. Fontos, hogy a településen élõk megismerjék, beazonosíthassák ezen értékeket. A település helyi építési szabályzatának 1. sz. függeléke tartalmazza az értékek felsorolását. Helyi védelem alatt álló épületek (az Országos Mûemlékvédelmi Hivatallal egyeztetve) 1. Szent István u. 6., Kollégium 8. Hõsök tere 3., Városi Bíróság 2. Szent István u. 78., Jakab Képtár 9. Hõsök tere 5., Zeneiskola 3. Kossuth tér 18., lakóház 10. Prohászka O. u. 3., 1. sz. Általános 4. Kossuth u. 3., lakóház iskola 5. Kossuth u. 15., Nevelési Tanácsadó 11. Szent István u. 2., lakóház 6. Kossuth u. 21., lakóház 12. Az 1. sz. óvoda épülete, József A. u. 9. 7. Hõsök tere 4., régi községháza Helyi védelmet élvezõ köztéri szobrok: 1. I. világháborús emlékszobor 2. Kossuth Lajos mellszobra (Kossuth tér) 3. Vajda János mellszobra (Kossuth tér) 4. Griger Miklós mellszobra (R.k. templomkert) 5. 2001-ben felavatott Szent Istvánszobor (R.k. templomkert)
6. 7. 8. 9. 10.
42
Országzászló Emlékmû Botond szobor 56-os emlékmû Tabody szobor 700 éves emlékkõ
Köztéri emlékek: 11. A városkép jellegzetességéhez tartozó 14-15. században épült román stílusú templom alapfala (Hõsök tere) 12. Kereszt (Kézai S. u. és Széchenyi u. sarok) 13. Kereszt (Vak Bottyán tér) 14. Emlékkõ (Béke - Barátság park) 15. Kereszt (Szarka tér) Emléktáblák: 1. Endresz György (Batthyány u. 57.) 2. Fáy András (Fáy lakótelep) 3. Forgács Antal (Ady E. u. 16.) 4. Petõfi Sándor (Kossuth tér 20.) 5. Vörösmarty Mihály (Prohászka O. u. 28.) 6. 1956-os emléktábla (Hõsök tere)
7. 8. 9. 10. 11. 12.
Csokonai Vitéz Mihály (Szent István u.) Nagy Károly (Kisfaludy u. 29.) Kõvágó Antal (Szent István u. 91.) Schiffer Antal (Szent István u. 11.) Magyar Sándor (Magyar Sándor utca) Tögl János (Kossuth tér)
Ajánlott egy érték kataszter megalkotása is, amely a település élõk és dolgozók számára adhat beletekintést a település múltjába és jelenébe, amelyet kvázi etalonként használva, a település megõrizheti sajátos arculati elemeit, valamint alapot jelent a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásához
2.4.3. A lakásállomány jellemzése Bicske város lakásállománya 2003-ban 3815 darab volt, mely 2008-ra 3997-re változott, mely 4,7%-os növekedést jelent a vizsgált idõszakban (éves szinte átlagosan 1%). A 100 lakásra jutó népesség 2006os évet követõen csökkent a településen. Mutatók Lakónépesség Lakásállomány (db) 100 lakásra jutó lakónépesség száma (fõ)
2003. 11 259 3 815
2004. 11 347 3 825
Idõszak 2005. 2006. 11 419 11 641 3 871 3 915
295,1 296,7 295,0 Forrás: www.ksh.hu, 2010. június
297,3
Bicske lakásállománya (db) 4000
3950
3900
3850
3800
3750
3700
3650 2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
Forrás: www.ksh.hu, 2010. június, Ecorys szerkesztés 43
2007. 11 430 3 928
2008. 11 552 3 997
291,0
289,0
A következõ táblázatokban Bicske lakásállománnyal kapcsolatos adatait a megyei, régiós adatokkal illetve szomszédos vagy közeli városok értékeivel hasonlítottuk össze. A lakásállomány Bicskén Fejér megyéhez és a régióhoz képest magasabb aránnyal, 4,77%-kal növekedett, míg jelentõsen elmarad a fõvárosi agglomerációban található biatorbágyitól.
2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év Változás 2003-2008. %
Lakásállomány változása (2003 -2008)9 KözépFejér Bicske Ercsi Tatabánya Biatorbágy Dunántúl megye 426 768 162 642 3 815 3 050 29 255 3 306 430 644 164 360 3 825 3 069 29 412 3 561 433 237 165 343 3 871 3 074 29 511 3 745 435 845 166 509 3 915 3 104 29 667 3 862 438 721 167 322 3 928 3 118 29 901 3 994 441 263 168 358 3 997 3 142 29 978 4 082 3,40% 3,51% 4,77% 3,02% Forrás: www.ksh.hu, 2010. június
2,47%
23,47%
Az épített lakások számát tekintve Bicskén 214 épült 2003 óta, mely 1000 lakosra összesen 19 darabot jelentett. Ez az érték magasabb a régiós és megyei átlagnál, míg jelentõsen alacsonyabb Biatorbágy adatainál.
2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év Változás 2003-2008 összesen 1000 laksora jutó újépítés
Épített lakások száma (2003-2008) Közép-Dunántúl Fejér megye Bicske Ercsi Tatabánya Biatorbágy 2 969 1 097 18 15 188 157 4 172 1 809 13 19 176 258 2 881 1 076 47 5 128 190 2 859 1 277 48 31 171 117 3 170 931 14 14 243 132 2 758 1 142 74 24 83 90 18 809
7 332
214
17 17 19 Forrás: www.ksh.hu, 2010. június
108
989
944
13
14
80
A következõ táblázat az épített lakások átlagos négyzetméterének alakulását mutatja. Bicskén ez hullámzó értéket mutatott 82 és 107 között, mely a családi házas illetve társasházi lakások átadásának aránya befolyásol. A régiós és a megyei adatokhoz képest a város értékei alacsonyabbak. Épített lakások átlagos négyzetmétere (2003 -2008) 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 9
KözépFejér megye Bicske Ercsi Dunántúl 110 118 102 118 97 98 102 97 109 116 82 133 102 101 82 88 99 116 107 110 109 110 83 106 Forrás: www.ksh.hu, 2010. június
Önkormányzati adatszolgáltatás a kiinduló adat 2 lakással több
44
Tatabánya 84 83 87 83 70 95
Biatorbágy 95 112 98 123 101 125
Épített lakások közül 3 és többszobás arányaiban több épült Fejér megyében és a régióban, mint Bicskén. Azt is lehet látni, hogy azokban az években, amikor viszonylag nagyobb számú lakás épült a városban, az magával hozta az átlagos lakás négyzetméter és szobaszám csökkenését. 3 és többszobás lakások arányának változása az épített állományon belül (2003 -2008) KözépFejér megye Bicske Ercsi Tatabánya Biatorbágy Dunántúl 2003. év 81% 89% 83% 80% 76% 69% 2004. év 75% 83% 77% 89% 70% 86% 2005. év 79% 89% 72% 100% 69% 52% 2006. év 75% 77% 40% 74% 68% 97% 2007. év 74% 90% 86% 79% 51% 84% 2008. év 83% 86% 50% 88% 65% 94% Forrás: www.ksh.hu, 2010. június
2.4.4. Települési környezeti infrastruktúra Bicske városában minden közmû megtalálható, a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a villamos energia ellátás, a földgázellátás és a vezetékes távközlés is. A telefonhálózat nagyrészt légvezetékes formában került kiépítésre, a legnagyobb szolgáltatók az Invitel Telefon Társaság, T-Home és UPC. Mutatók 2003. 2004. 2005. 2006. Lakásállomány (db) 3815 3825 3871 3915 Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 2919 2984 3009 3033 Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (%) 77% 78% 78% 79% Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 3825 3843 3860 3815 Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (%) 100% 100% 99% 99% Forrás: www.ksh.hu, 2010. június, Ecorys szerkesztés
2007. 3928
2008. 3997
3051
3083
79%
79%
3873
3893
99%
97%
A szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás a városban kiépült, de még nem teljes szintû. Ahol nincs vezetékes ivóvíz, ott közkútból történik az ellátás, amely vízminõsége ugyanolyan, mint a vezetékes ellátásban részesülteké. A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat kiépítettsége 97 %-os, és a közcsatorna hálózatra csatlakozó lakások száma az KSH adatok alapján 79% körüli. A helyi víz és csatorna szolgáltatást a Fejérvíz Zrt. végzi az önkormányzat megbízásából. Bicskén a település saját kútjaiból származó, és (az Észak-Dunántúli Regionális Vízmûtõl) átvett ivóvizet szolgáltatnak. A városban található az Észak-Dunántúli Regionális Vízmû üzemmérnöksége is. Bár Bicskén a közcsatornára csatlakozó lakások aránya nagyon kedvezõ arányt mutat a hasonló településekhez viszonyítva, de a közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanok a szennyvizeiket jellemzõen egyedi házi, szikkasztóként üzemelõ medencékbe gyûjtik, amellyel naponta kb. 200 m3 szennyvizet szikkasztanak el a talajba, veszélyeztetve ezzel a karsztvíz bázist. A szennyvíztisztító telep fogadóképessége is korlátozott, pedig fogadó-képességének kibõvítésével gazdaságossága növelhetõ lehetne. A település beépítésének növekedésével a település burkoltsági aránya is megnõ, s ezzel nõ a csapadékvizek elvezetési igénye, így a közmûfejlesztési feladatok között a csapadékvíz elvezetés megoldása kiemelt feladat. 45
Mutatók 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Háztartási gázfogyasztók száma (db) 2622 2734 2801 2858 2939 2982 Háztartási gázfogyasztók aránya (%) 69% 71% 72% 73% 75% 75% Az összes gázcsõhálózat hossza (km) 95,6 95,3 88,9 89,2 90,3 90,7 Összes gázfogyasztók száma (db) 2778 2877 2984 3021 3123 3163 Forrás: www.ksh.hu, 2010. június, Ecorys szerkesztés A település lakásállományának majdnem 100%-a rendelkezik villamos energia ellátással. A jelenlegi 120/20 kV-os alállomás 400 kV-os fejelését tervezi az iparág. Föld felett került elhelyezésre a villamos energia ellátás, a vezetékes távközlési hálózat vezetékei, amely a település arculatát jelentõsen meghatározza. A villany és közvilágítás ellátását az E-ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. biztosítja. A korszerû energiaellátásra a kiépített földgáz hálózat rendelkezésre áll. A nagy-középnyomású vezeték a Zsámbék átadóállomás felõl érkezik a fogadóállomásig. A nyomásszabályozótól középnyomáson üzemel az elosztó hálózat. A vezetékes gázellátottság 75%-os mértékû, a gázellátást a Tigáz Zrt. biztosítja. Mutatók 2003. 2004. 2005. 2006. Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna) 11 170 na na 6766 A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (tonna) na na na 3207 Rendszeres hulladékgyûjtésbe bevont lakások száma (db) 3635 3635 3635 3915 Rendszeres hulladékgyûjtésbe bevont lakások száma (%) 95% 95% 94% 100% Forrás: www.ksh.hu, 2010. június, Ecorys szerkesztés
2007.
2008.
7852
6623,2
2338
2617
3917
3917
100%
98%
A hulladékkezelési közszolgáltatást a Saubermacher Bicske Kft. végzi a településen. A Kft., melyben Bicske Város Önkormányzata 17%-os tulajdonrésszel rendelkezik, további 16 településen végzi a hulladékkezelési közszolgáltatást és kommunális hulladéklerakót üzemeltet. A település hulladékát a Csákvári úti kommunális hulladéklerakóba szállítják. A szelektív hulladékgyûjtésre szolgáló speciális hulladék-szigeteket a szolgáltató folyamatosan számolja fel a nem megfelelõ használat miatt, és bevezetésre került a szelektív, zsákos hulladékbegyûjtés és az üveg szelektív gyûjtésére gyûjtõpontok lesznek kialakítva.
46
2.4.5. Közlekedési infrastruktúra 2.4.5.1.
Közúti közlekedés, megközelítés
Bicske közlekedés-földrajzi helyzete kedvezõ, hiszen közúti és vasúti kapcsolatai nem csak regionális, de nemzetközi szinten is bekapcsolják a települést a közlekedés vérkeringésébe. Az M1 autópálya része az európai közlekedési folyosórendszernek, illetve a 1-es elsõrendû fõút forgalma jelentõs, ugyanakkor több kisebb település Bicskén keresztül tudja biztosítani a közúti kapcsolatot. A jelenlegi autópálya le- és felhajtó a településtõl távolabb helyezkedik el északi irányban, a 10-es fõúttal biztosít kapcsolatot, ugyanakkor a várostól északra lévõ térségek számára nem jelent közvetlen feltárást. A város belterületét érintõ útvonal forgalma jelentõs, az alacsonyabb rendû úthálózat kiépült, a településen belüli észak-déli kapcsolatot azonban a vasút jelentõsen akadályozza, csak egy nemszintbeli keresztezõdés (Prohászka utca) jelenti az állandó átjárási lehetõséget. A város közlekedési szerkezetének javítására, fejlesztésére vonatkozó elképzelés egy déli elkerülõ út kiépítése. Mutatók 2003. 2004. 2005. 2006. Önkormányzati kiépített út és köztér na na 68,1 72,4 hossza (km) Állami közutak hossza (km) na 7,1 7,1 7,1 Forrás: www.ksh.hu, 2010. június, Ecorys szerkesztés 2.4.5.2.
2007.
2008.
73
72,3
7,1
5,3
Közösségi közlekedés
A település közúti tömegközlekedési kapcsolatai megfelelõek. A települést Budapest-Gyõr villamosított, nemzetközi fõvonal érinti, a vasútállomás az elõvárosi vonatközlekedés egyik nyugati végpontja (óránként, illetve félóránként indulnak a járatok), a szükséges parkoló kapacitások bõvítése a tervekben szerepel. A vasútállomás a város déli részén található, megközelítése gyalogosan nehézkes, de a helyi autóbuszjárat itt kezdi meg és fejezi be a városon belüli körjáratát. Bicske a környék buszközlekedési központja: Budapest, Székesfehérvár, Mór, illetve a környezõ falvak is elérhetõk a városból a Volánbusz illetve a Vértes Volán a Bakony Volán és az Alba Volán járataival. A helyi buszjárat a város alközpontjait köti össze egymással, a vasútállomással és a városközponttal munkaidõben (reggel 6 és 17 óra között). A szolgáltatást az önkormányzat megrendelésére a Régió 2007. Kft. végzi. 2.4.5.3.
Parkolási rend
A közterületen létesített parkoló, mint közparkoló az önkormányzat vagyonának része. Jelentõsebb parkoló területek a nagyobb intézmények illetve kiskereskedelmi egységek közelében találhatók. A város többi részén a parkolás nagyrészt telken belül megoldott, továbbá az utcák mentén biztosított. A tervek között szerepel a vasútállomás melletti P+R parkoló kapacitásának növelése.
47
2.4.5.4.
Kerékpáros és gyalogos közlekedés
A kerékpározás hozzájárulhat a személygépkocsi-közlekedés csökkenéséhez, hiszen a településen belül, de akár a település közötti kis távolságok is megtehetõk kerékpárral. Bicskén nem található kiépített kerékpárút. A településen jelentõs a kerékpározók száma, akik az úttestet veszik igénybe a közlekedéshez. A kerékpárút-fejlesztések egyrészt a hivatásforgalmú kerékpározási lehetõségek javítását kell, hogy érintsék (településen belüli kerékpárutak, közeli települések összekötése), másrészt a kerékpáros turizmus infrastruktúrájának fejlesztése a település idegenforgalmi vonzerejét is növelheti. A közutakon 1500 E/nap feletti forgalom esetén hosszabb távon meg kell teremteni a biztonságos, gépjármûforgalomtól elválasztott kerékpározás lehetõségét. A kerékpározás népszerûbbé tételéhez a kerékpárutakon kívül szükség van a kiegészítõ beruházásokra és szolgáltatásokra is. Jó megoldás lehet az ún. „B+R parkolók”(bike and ride, kerékpártárolók) építése tömegközlekedési járatok megállói közelében. Jelenleg biztonságos (zárt) kerékpár-tárolási lehetõség nem biztosított a bicskei vasútállomáson. A gyalogos közlekedés feltételei viszonylag jók, számos gyalogátkelõhely található a városban, de az akadálymentesített gyalogos közlekedés fejlesztése még nem elégséges. A jó minõségû, akadálymentesített járdák száma a jövõben tovább növelhetõ. A vasútállomás megközelítése gyalogosan jelenleg nehézkes, illetve a vasúti területen való átjárás csak egy gyalogos felüljárón lehetséges.
Környezeti minõség elemzése A településen jelentõs az M1 sz. úton áthaladó forgalom nagysága, amely jelentõs légszennyezést és zajterhelést okoz közvetlen közelében (Galagonyás, Babos-hegy). A település belterülete viszonylag messze található az autópályától, így az autópálya nem zavarja. A vasút központi elhelyezkedése azonban jelentõs zajterhelést hárít a településre, valamint a vasúthoz ingázó gépjármûvek légszennyezése a település belterületén jelentkezik. A trendek és a jelenlegi életvitel alapján a közlekedésbõl eredõ terhelés további növekedése várható, amelybõl eredõ értékeket az utak menti örökzöld növénysávok telepítése, vagy a homlokzati nyílászárók zajszigetelõvé cserélése adhat megoldást. Ahol a zajszint túl magas értékeket ér el, ott akár zajvédõ fal építése megoldást jelenthet. A települést ellátó vízbázis védelme megfelelõ. Az idõnként elõforduló illegális hulladéklerakásból eredõ csurgalékvizek, valamint a talajadottságok veszélyeztetik a megfelelõ talajvíz minõséget, amelyet ásott, elsõsorban öntözésre használt kutakat is ellát. A település belterületének keleti határán vízfelület és vízfolyás található, amely színes és gazdag élõvilággal rendelkezik. A vízfolyás menti területek árvízveszélyes területek. Árvíz esetén a túlzott mennyiségû csapadék nagy részét a tó befogadja, ezáltal segít a településnek az árvízvédelemben. A település belterületétõl déli irányba haladó út mentén számos fém lerakat mûködik, amely potenciális szennyezõ forrássá válhatnak a hulladékfém nem megfelelõ tárolásakor.
48
Számottevõ légszennyezéssel járó tevékenységet néhány telephelyen ugyan folytatnak, de a telephelyi zaj- és rezgésvédelem kapcsán a határérték túllépése nem jellemzõ. A településen nyilvántartott légszennyezõ telepek fõként mezõgazdasági tevékenységet végeznek (növénytermesztés, állattenyésztés). Mezõgazdasági eredetû levegõterhelést okoz a növényfelületek nélküli szántóterületek kiporzása, illetve az állattartásból származó légszennyezõ anyagok. Koncentrált paraméterû pontforrások: ? Szemétlerakó, ? Fém lerakat ? Szennyvíztisztító telep. Diffúz (felületi) források: ? Mezõgazdasági területekbõl származó porszennyezés Közlekedési jellegû légszennyezés ? Leginkább az M1 és 811. sz. út szakasza Meg kell még említeni az önkormányzati tulajdonban lévõ Hegyi kastély területét, amely jelenleg is életveszélyes a területen lévõ aknák jelenléte miatt.
49
2.5. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Bicske közszolgáltatásokkal jól ellátott, mind oktatási, mind szociális és mind egészségügyi intézmények szempontjából (lásd az alábbi fejezetekben). Bicske Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal dolgozói létszám 2009 2009 ebbõl más megnevezés dolgozók száma, fõ településrõl bejáró, fõ aljegyzõ 1 Okmányiroda 13 2 Igazgatási és Szociális Iroda 10 4 Városfejl. és Városüz.Iroda + Ép. csoport 14 6 4 Pénzügyi és Költségvet.Iroda 12 Adócsoport 4 2 Városi gyámhivatal 5 3 Szervezési iroda 10 2 Egyéb 4 Összesen 74 23 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, 2011.01.19. Az önkormányzat állandó bizottságai, 2009 2009 bizottság neve
belsõ tagok száma
Pénzügyi Bizottság Ügyrendi, Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottság Oktatási, Kulturális és Családügyi Bizottság Szociális, Egészségügyi és Kisebbségi Bizottság Forrás: www.bicske.hu, önkormányzati adatszolgáltatás
3 3 3 3
külsõ tagok száma 2 2 2 2
2.5.1. Oktatás Bicskén a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és a Kakas Óvoda és a Szivárvány Óvoda mûködik, mint önkormányzati mûködtetésû intézmények. Ezeken kívül a Szent László Általános Iskola, a Prelúdium Mûvészeti Iskola, a Vajda János Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola és a Budapest Fõváros Önkormányzatának Kossuth Zsuzsa Gyermekotthona és Általános Iskolája és a Fejér megyei Önkormányzatú fenntartású József Attila általános és speciális szakiskola található meg a településen. Bicske összes oktatási intézményének jellemzõi 2009. Tanuló létszám Összes Összesen Ök. ált. fennt. Nem önk. TanulócsoNapközisint. ált. portok száma csoportok fennt.int. Száma 2010 n.a. 1120 n.a. n.a. n.a. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Év
50
Osztályterem száma n.a.
Oktatási intézmények férõhelye és beíratott gyermekek száma Intézmény neve
Címe
Férõhely
gyermekek létszáma
Kakas Óvoda Szivárvány Óvoda Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola Szent László Általános Iskola Vajda János Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola József Attila Általános Iskola és speciális szakiskola Prelúdium Mûvészeti Iskola Bp. Fõváros Önkormányzatának Kossuth Zsuzsa Gyermekotthona és Általános Iskolája
2060 Bicske, Rózsa u. 1. 2060 Bicske, Árpád u. 13. 2060 Bicske, Szent István utca 42. 2060 Bicske Prohászka u. 3.
302 144
302 138
más településrõl bejáró tanulók száma 1 0
1120
745
102
224
201
64
2060 Bicske Kossuth tér 3.
600
409
162
2060 Bicske, Hõsök tere 5
-
-
-
2060 Bicske, Tatai út 11
400
281
123
-
-
-
2061 Bicske, Lajos u. 42.
Kossuth
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 2010. Ó vodai ellátás Óvodapedagógusok száma: Óvodapedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége: Dajkák száma: Dajkák végzettsége: Óvodai csoportok száma: Gyermeklétszám:
Ó vodai feladatellátás száma Bicske 2 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
40 fõ 40 fõ 19 fõ 18 dajkaképzõ 19 csoport 440 fõ
Az óvodák fõbb adatai Ó vodai Ó vodapedagógusok férõhelyek száma száma 420 40
Ó vodába járók száma 440
1. Kakas Ó voda A Kakas Óvoda két épületben mûködik (Rózsa u. 1. és József Attila u. 9.) 2. Szívárvány Ó voda Szivárvány Óvoda 2 épületben, Árpád utcai székhellyel és Bihari úti mûködik. 5 részben osztott, homogén és vegyes összetételû csoportokban folyik a nevelés.
51
Iskolai ellátás Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola Szent László Általános Iskola József Attila Általános Iskola És Speciális Szakiskola Prelúdium Mûvészeti Iskola Bp. Fõváros Önkormányzatának Kossuth Zsuzsa Gyermekotthona és Általános Iskolája Vajda János Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola Általános iskola fõbb adatai Általános iskolai Általános iskolai feladatellátás száma férõhelyek száma Bicske 2 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
Általános iskolai tanítók és tanárok száma 98
920
2.5.2. Egészségügy, szociális ellátás Bicske lakosságának egészségi állapota A leggyakoribb halálokok a KSH országos adatai szerint a keringési rendszer megbetegedései miatt bekövetkezett halálesetek, második helyen állnak a daganatos halálozások, a harmadik helyen a gastrointestinális rendszer zavarai miatt bekövetkezett halálozások. A gasztrointesztinális megbetegedések szintén legfõbb okozói a felsorolt faktorok, ehhez kapcsolódik még az alkoholfogyasztás, mint jelentõs kockázati tényezõ. Az elmúlt évek során Bicskén a járóbeteg szakellátásban való megjelenés és a beavatkozások számát tekintve is 2004-hez képest jelentõs nõtt, köszönhetõen az utóbbi években az egészségügyi ellátás fejlesztésének. Mutatók Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fõ) Élveszületések száma (fõ) Halálozások száma (fõ) Mûködõ háziorvosok száma 12.31-én (fõ) Mûködõ házi gyermekorvosok száma 12.31-én (fõ) Megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adat (eset) Beavatkozások száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adatok) (db)
2002.
Bicske, idõszak 2003. 2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
11160
11259
11347
11419
11641
11430
11552
99 127
108 150
112 125
129 131
109 126
126 151
114 113
6
6
6
6
6
6
6
2
2
2
2
2
2
2
n.a
n.a
21758
111761
129171
226077
134438
n.a
n.a
83985
713109
884020
944471 1059591
Forrás: KSH Területi éves statisztika, 2008. 52
Egészségügyi adatok 10 Háziorvosi szolgálat Bicskén 1973-ban hozták létre a szakorvosi rendelõintézetet. Az önkormányzat fenntartásában mûködik az Egészségügyi Központ. A Központ mûködését a Bicske Járóbeteg Szakorvosi Ellátásáért Közhasznú Alapítvány támogatja. A városban 6 felnõtt háziorvos és 2 gyermek háziorvos rendel. Az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetõen a korábbi 10 szakrendelést jelentõ ellátás közel 30 szakrendelésre bõvült. Ezzel párhuzamosan megújult és kibõvült az orvosi eszközpark és megkezdõdött az Egészségügyi Központ középtávú fejlesztési koncepciójának kidolgozása. A szakorvosi ellátások mellett a rászorulók fizioterápiát és gyógytornát is igénybe vehetnek. A laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges vérvételt helyben végzik. A városnak saját mentõállomása és mentõautója van. A városban fekvõ beteg ellátására szolgáló egészségügyi intézmény nincs. Kórházi ellátásra szoruló betegek a környezõ megyékbe (Fejér, Pest, Komárom- Esztergom, Veszprém) és Budapestre kerülnek. Orvosi ellátás adatai orvosok adatai (2003 – 2007 – 2008.) Rendelésen megjelentek Lakáson történt száma beteglátogatás Ellátási forma 2003 2007 2008 2003 2007 2008 Háziorvosi ellátás 59402 60345 65233 11054 5860 5281 Gyermek háziorvosi ellátás 13511 14428 13938 Forrás: KSH Területi éves statisztika, 2008. Védõnõi szolgálat Megnevezés
Védõnõi szolgálat adatai 2002- 2007- 2009 (Védõnõk adatai) Várandósok 0-16 éves Gyermekágyas Tanácsadáson száma gyermekek látogatások ellátottak száma, fõ száma száma, fõ
2002 168 1970 2007 136 2009 180 Forrás Önkormányzati adatszolgáltatás
321 532 470
3990 3074 4106
Szakrendelés ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? 10
Allerológia Audiológia Belgyógyászat Belgyógyászat – Diabetológia Belgyógyászat – Nefrológia Endokrinológia Fül – orr – gégészet Gasztroenterológia Gyermek pszichihátria Ideggyógyászat Kardiológia
? ? ? ? ? ? ? ? ? ?
http://www.bicskerendelo.hu/
53
Nõgyógyászat Onkológia Ortopédia Pszichihátria Reumatológia Röntgen – ultrahang Sebészet Szemészet Traumatológia Urológia
Otthonában ellátott gyermekek száma, fõ 2843 3374 3094
Bölcsõdék Bicskén 1 bölcsõde két csoporttal, 24 férõhellyel mûködik. Szociális ellátás Bicske Város, Csabdi, Felcsút Községek Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményi Társulás keretében lát el számos szociális ellátáshoz kapcsolódó feladatot a település. Családsegítõ Szolgálat A családsegítés családoknak, családban élõ vagy egyedülálló személyeknek nyújtott professzionális segítés, támogatás. A szociális munkások szociális, egzisztenciális, mentálhigiénés problémák megoldásához nyújtanak segítséget. A Gyermekjóléti Szolgálat célja a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történõ nevelkedésének elõsegítése. Az intézmény szervezési, gondozási és szolgáltatási feladatokat végez, a szociális munka módszereit, eszközeit alkalmazva. Szolgáltatások: ? Családgondozás ? Adósságkezelési tanácsadás ? Rendszeres szociális segélyben részesülõkkel kapcsolattartás ? Elõrefizetõs árammérõt használók részére kódgenerálás ? Munkanélküliek munkához jutás segítése (Foglalkoztatási Információs Pont) ? Mediáció (konfliktusok kezelésére) ? Ruhaadományok gyûjtése és közvetítése ? Jogi tanácsadás ? Csoportos klubfoglalkozások: Háztartási klub (adósságkezelési szolgáltatásban részesülõknek), rendszeres szociális segélyben részesülõk beilleszkedését elõsegítõ csoportja, fogyatékkal élõk klubja ? Szabadidõs programok szervezése, közvetítése ? Drogprevenciós program mûködtetése Gondozási Központ A Gondozási Központ idõsek és fogyatékkal élõk alap és szakosított szociális ellátását biztosító intézmény. Az alábbi szociális szolgáltatásokat nyújtja: Étkeztetés: szociális rászorultság esetén vehetõ igénybe a hét minden napján azok számára, akik saját maguk, valamint családtagjaik számára nem képesek biztosítani, igénybe vehetõ házhozszállítással és saját elvitellel. Házi segítségnyújtás: azoknak a személyeknek biztosítjuk munkanapokon, akik segítséggel saját lakásukban önmaguk ellátására képesek. Jelzõrendszeres házi segítségnyújtás: vezetékes telefonvonallal rendelkezõ beteg, egyedülálló személyek részére az év minden napján biztosított távfelügyelet készenléti szolgálattal. Nappali ellátás: a hét minden napján napközbeni bent tartózkodást, igény szerint étkezést, szabadidõs programokat biztosít azoknak, akik napközben társaságra vágynak. Támogató szolgálat: fogyatékkal élõ személyek számára munkanapokon biztosított ellátás, melynek elemei a szállító szolgálat speciális jármûvel, személyi segítés az otthonukban élõ fogyatékkal élõk számára az önálló életvitel fenntartásához, valamint információs szolgáltatás. Ellátás: idõsek átmeneti gondozásában nyújtott teljes ellátás, melynek tartalma 1 év lehet. Átmeneti elhelyezés: átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 54
Bicske Önkormányzat által biztosított szociális ellátási formák Pénzbeli és természetbeni ellátások Bicske Város Önkormányzata a szociális törvényben, valamint az egyes szociális ellátások szabályozásáról szóló helyi rendeletében meghatározott módon és feltételekkel az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat biztosítja az illetékességi területén él szociálisan rászorultak részére. Pénzbeli ellátások: ? aktív korúak ellátása ? lakásfenntartási támogatás ? ápolási díj ? átmeneti segély ? születési támogatás ? temetési segély Természetbeni ellátások: ? köztemetés ? közgyógyellátási igazolvány ? egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása A szociális törvény felhatalmazása alapján természetbeni szociális ellátásként nyújtható még részben vagy teljes egészében: ? lakásfenntartási támogatás ? átmeneti segély ? temetési segély A gyermekvédelmi törvényben, valamint a gyermekvédelem helyi rendszerérõl szóló rendeletében meghatározott módon és feltételekkel az alábbi pénzbeli ellátásokat biztosítja: ? rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ? ösztönzõ támogatás ? étkeztetéshez önkormányzati térítési díj támogatás
55
2.5.3. Sport, szabadidõ, közmûvelõdés Nagy Károly Városi Könyvtár A városi könyvtár számos funkciót lát el: ? Dokumentumok helyben használata és kölcsönzése, számítógép és internethasználata. ? Scennelés, nyomtatás, fénymásolás, fax küldése és fogadása. ? Tájékoztatás, irodalomkutatás, EU információs dokumentumtár. ? DVD jogtár, helyi rendeletek és Képviselõ-testületi jegyzõkönyvek használata. ? Irodalom népszerûsítõ rendezvények szervezése. ? Gyerekeknek könyvtárhasználati és helyismereti vetélkedõk, elõadások és szabadidõs foglalkozások szervezése, lebonyolítása. Petõfi Mûvelõdési Központ 11 A bicskei Petõfi Mûvelõdési Központ 1929-ben épült, földszintes félköríves ablakokkal, eklektikus stílusban. A torony tetején turulmadár található, bronzból, 50 centiméter széles kiterjesztett szárnnyal. Hajdanán Kis Ferenc „Turul” vendéglõje volt, éttermi, kocsmai, tánctermi, szállodai részlegekkel. Nagy tánctermében a felállított színpadon helybéli színjátszók, társadalmi szervezetek tartották elõadásaikat, tánc- és egyéb vigadalmaikat, összejöveteleiket. Itt mûködött megszûnéséig a történelmi bicskei kaszinó, mely a Habsburg elnyomás ideje alatt éltetõje, irányítója volt a bicskei ifjúságnak. A háború alatt szétlõtték és helyreállítása után 1948-ban, mint vendéglõ megszûnt és késõbb a mûvelõdési otthont helyezték ide. A Petõfi Mûvelõdési Központ 57 éve mûködik. Felújított formában, 1991-ben adták át. Tetejére Várady Sándor Munkácsy-díjas szobrászmûvész készítette el az idõk folyamán elvesztett turul helyett az új turulmadarat. A Mûvelõdési Központban különbözõ szabadidõs formák (tanfolyamok, klubok, körök, szakkörök), civil szervezetek és civil szervezõdések mûködnek, de jelentõs a várost és környékét érintõ rendezvények, programok bonyolítása, szervezése. 1979-ben indult a Bicskei Napok rendezvénysorozat, melyet eddig 27 alkalommal rendeztek meg. A Bicskei Napok mellett a másik jelentõs kulturális rendezvénysorozat, a Kastély Estek nyári fesztivál, ami 10 éves múltra tekint vissza. Több évtizedes kihagyás után, az ezredforduló óta, 3 évenként újra megrendezik a Szüreti Fesztivált, évszázados hagyományokat felelevenítve. A Mûvelõdési Központ mobil, dinamikus, változó tevékenységrendszere naprakészen elégíti ki a helyi igényeket. Tevékenységstruktúrájában érvényesül a hagyományápolás, a kultúra, a közösség, és a sokféle, a változó társadalmi, lakossági igényekhez igazodó modernizációs törekvés. Sportélet Bicskén Bicskei Torna Club Bicskei Amatõr Tenisz Egyesület Bicskei Bihari János Sportegyesület Bicskei Lovassport Egyesület Bicskei Szabadidõsport Egyesület Kulturális intézmények Nagy Károly Városi Könyvtár Petõfi Sándor Mûvelõdési Központ
11
2060 Bicske, Kisfaludy u. 29. 2060 Bicske, Kossuth tér 20.
www.bicske.hu 56
2.6. BICSKE SWOT - ANALÍZISE A SWOT analízis a helyzetelemzés egy rendszerben való áttekintésére, összefoglalására szolgál, amely mozaikszó a S - strengths (erõsségek), W – weaknesses (gyengeségek), O – opportunities (lehetõségek) és T - threats (veszélyek) betûkbõl áll. Alkalmazása során felmérésre kerülnek erõsségeket és gyengeségeket, valamint a jövõbeli lehetõségeket és a veszélyeket. Erõsségek és gyengeségek a belsõ környezetbõl fakadnak, a jelen helyzeten alapulnak, képesek vagyunk rá hatni. A „Hol vagyunk most?”kérdésre kapunk választ. A lehetõségek és veszélyek külsõ környezetbõl származnak, nincs közvetlen ráhatás. A jövõbeli helyzetet határozza meg, hogy képesek vagyunk-e alkalmazkodni külsõ környezetéhez. ? ? ? ? ? ? ? ?
? ? ? ?
Erõsségek Közösségi terek jelenléte Gazdag civil élet Kulturális örökség jelenléte Természeti környezet Jó közlekedési kapcsolatok - vasút, M1 Kastély, tavak, erdõk – mint kiaknázható turisztikai potenciál Ipari hagyományok, „munkakultúra” Relatíve alacsony munkanélküliség a kedvezõ földrajzi elhelyezkedésébõl adódóan (ingázás lehetõsége)
Lehetõségek M1 autópálya menti szabad területek, mint potenciális fejlesztési területek Budapest közelsége Talentis, Székesfehérvár – innovációs pólusok közelsége térségi kapcsolatok erõsítése, együttmûködés, ennek intenzív szervezése, irányító szerep
Gyengeségek kínálat és látnivalók
? Turisztikai száma korlátozott ? Belsõ településszerkezeti problémák – vasút; egyes településrészek rossz feltárása, út és csomóponti problémák ? Hõerõmû melletti paneles technológiával épült telep be nem fejezése, folyamatos állagromlása ? Munkaerõkeresletre reagáló középfokú képzés hiánya ? Rekreációs és sportlétesítmények mennyisége és minõsége ? Ingázás kiszolgáló infrastruktúrája alacsony színvonalú Veszélyek ? Árvíz, belvíz, fokozódó környezetterhelés ? Válság hatásai, finanszírozási problémák – ingatlanfejlesztések elhúzódása, befektetések terén erõs verseny az M1 melletti települések vonatkozásában ? Budapest metropoliszterében versenyhelyzet a turisztikai és rekreációs piacon – bõvülõ kínálat, ugyanakkor a vásárlóerõ a gazdaságipénzügyi válsághatások miatt szûkül
57
3. BICSKE VÁROSRÉSZEK KIJELÖLÉSE ÉS ELEMZÉSE Bicske önkormányzata, a térszerkezeti jellemzõk, területhasználati módok és elérhetõségi szempontok alapján 12 darab, karakterében, jellegében, fejlesztési elképzeléseiben különbözõ városrészt határolt le, amelyre az Integrált Városfejlesztési Stratégiát elkészíttette: 1. Telep lakóterület 2. Bihari utcai lakóterület 3. Vasúti megálló környéke 4. Vasút menti övezet 5. Városközpont 6. Nyugati lakóterület 7. M1 Ipari Park, ipari gazdasági terület 8. Mezõgazdasági, erdõgazdasági terület 9. Szõlõhegyi területek 10. Bicske déli külterületei 11. M1 menti gazdasági és iparterületek
58
Forrás: Ecorys
59
Forrás: Ecorys Bicske városrészi lehatárolása a TSZT viszonyában
Forrás: Bicske város Önkormányzatának adatszolgáltatása alapján 60
3.1.
TELEP LAKÓ TERÜLET
3.1.1. Elhelyezkedés Kerecsendi Kiss Márton utca – Jegenye utca - Akácfa utca - Bicskét és a Póc tetõ összekötõ vasúti vonal – Gesztenye utca – Kerecsendi Kiss Márton utca – belterületi határ – MÁV 1-es számú vasútvonal által határolt terület.
Forrás: Ecorys
3.1.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrészt a település központjától a MÁV 1-es számú vasútvonal elvágja. A település kertvárosi, perifériára szorult, rendezett lakóterület. A városrész délnyugati részén a hajdan tervezendõ hõerõmûhöz kapcsolódó lakóterület paneles technológiájú épületei szerkezetkészen állnak. Egy kisebb részük bérlakásként hasznosított, de nagy részben folyamatos állagromlás figyelhetõ meg.
3.1.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Telep lakóterület lakóövezet népességszámának alakulását alapvetõen meghatározza a terület lakódominancia jellege. Bicske lakosainak 20%-a él a városrészben. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Telep lakóterület Lakónépesség száma (fõ) Lakónépesség aránya (%) Állandó népesség száma (fõ) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
11 673 100% 11 019 100%
61
2 314 19,8% 2 300 20,8%
Megállapítható, hogy a városrész korstruktúrája hasonló összetételt mutat a városi átlagértékhez képest, bár szûkebb fiatal és szélesebb idõsebb korosztállyal. A fiatal 1,2%-kal alacsonyabb arányt mutat, míg az aktív korosztály aránya 1,7%-kal alacsonyabb, az idõskorúak aránya 2,9%-kal magasabb, mint a városi átlag. A lakosság képzettségi fokát tekintve kismértékû eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az eltérésbõl kiderül, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 10,9%-kal alacsonyabb, valamint a felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb népesség arányában 1,6%-kal magasabb értéket mutat, mely a magasabb kvalifikációt jelenti. A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Telep lakóterület Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk 35,6% 24,7% aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb 9,9% 11,5% népesség arányában Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulása valamivel kedvezõbb a városi átlagokhoz képest. A foglalkoztatottak aránya magasabb, mint a városi átlag (7,9%), a foglalkoztatott nélküli háztartások alacsonyabb arányban (0,9%-kal, 32,8%) jelennek meg a városi átlagértékhez (33,7%) képest. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya is alacsonyabb (8,4%-kal), mint a városi átlag. A foglalkoztatottság mutatói (2001) Mutató megnevezése Bicske Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 54,3% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,7% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya 42,3% az aktív korúakon Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az 23,2% aktív korúakon belül Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
Telep lakóterület 62,2% 32,8% 33,9% 13,5%
A 2001-es KSH népszámlálási adatai szerint a vizsgált városrészben a lakásállomány 21,4%-a található. A laksûrûség kissé alacsonyabb értékeket mutat, mint a város egésze. Fontos kiemelni, hogy a városrészben Bicske egészéhez képest magasabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások, ugyanis a lakásállomány mindössze 17,6%-a tartozik ebbe a kategóriába. A lakásállomány jellemzõi (2001) Bicske
Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) Laksûrûség (fõ/lakás) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
3 780 100% 3,09 15,8%
62
Telep lakóterület 809 21,4% 2,86 17,6%
3.1.4. Lakossági humán szolgáltatás A városrészben található a Szivárvány óvoda egyik tagintézménye, valamint egy sportpálya.
Forrás: Ecorys
3.1.5. Fejlesztések Tervezett fejlesztések ? Alközpont fejlesztése ? Telepi barbecue ? BTC pálya felújítás és funkcióbõvítés
3.1.6. Telep lakóterület SWOT-analízise ERÕ SSÉGEK ? Szabad területek jelenléte
LEHETÕ SÉGEK ? Vasúttal való közeli kapcsolat
GYENGESÉGEK
VESZÉLYEK válság – befektetõi piac megtorpanása
? Központtól való viszonylag nagy távolság ? Szerkezetkész panelépületek folyamatos
? Gazdasági
állagromlása
63
3.2.
BIHARI UTCAI LAKÓ TERÜLET
3.2.1. Elhelyezkedés Belterület – Csákvári út – vasút – Kerecsendi Kiss Márton utca – Jegenye utca - Akácfa utca – belterület által határolt terület
Forrás: Ecorys
3.2.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrészt a település központjától a MÁV 1-es számú vasútvonal elvágja. A település egyik legszegényebb, legavultabb városrésze található itt. A Bihari utcára felfûzött szegényes, sok esetben aszfaltburkolat nélküli utcákban kis alapterületû, jobbára melléképület nélküli földszintes családi házak találhatók.
??
3.2.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Adatszolgáltatást várunk! Bihari utca környezete lakóövezet népességszámának alakulását alapvetõen meghatározza a terület lakódominancia jellege. Bicske lakosainak 8,6%-a él a városrészben. 64
A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Bihari utcai lakóterület Lakónépesség száma (fõ) Lakónépesség aránya (%) Állandó népesség száma (fõ) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
11 673 100% 11 019 100%
1 007 8,6% 999 9,1%
Megállapítható, hogy a városrész korstruktúrája eltérést mutat a városi átlagértékhez képest. A fiatal 6,5%-kal magasabb arányt mutat, míg az aktív korosztály aránya 4%-kal és az idõskorúak aránya 2,5%kal alacsonyabb, mint a városi átlag. A lakosság képzettségi fokát tekintve igen nagymértékû eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az eltérésbõl kiderül, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,0%-kal magasabb, valamint a felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb népesség arányában 6,4%-kal alacsonyabb értéket mutat. Mutató megnevezése
A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Bicske
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb népesség arányában Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
Bihari lakóterület
utcai
35,6%
61,6%
9,9%
3,5%
A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulása kedvezõtlenebb a városi átlagokhoz képest. A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, mint a városi átlag, a foglalkoztatott nélküli háztartások magasabb arányban (12,4%-kal, 46,1%) jelennek meg a városi átlagértékhez (33,7%) képest. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya is magasabb (14,8%-kal), mint a városi átlag. Mutató megnevezése
A foglalkoztatottság mutatói (2001) Bicske
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon belül Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
Bihari lakóterület
utcai
54,3% 33,7%
40,3% 46,1%
42,3%
57,1%
23,2%
43,1%
A 2001-es KSH népszámlálási adatai szerint a vizsgált városrészben a lakásállomány 7,7%-a található. A laksûrûség magasabb értékeket mutat, mint a város egésze. Fontos kiemelni, hogy a városrészben Bicske egészéhez képest jóval magasabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások, ugyanis a lakásállomány 25,5%-a tartozik ebbe a kategóriába.
65
Mutató megnevezése
A lakásállomány jellemzõi (2001) Bicske
Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) Laksûrûség (fõ/lakás) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
3 780 100% 3,09 15,8%
Bihari utcai lakóterület 290 7,7% 3,5 25,5%
3.2.4. Lakossági humán szolgáltatás A városrészen a Szivárvány óvoda egyik tagintézménye található, mely elsõsorban a városrész lakóinak gyermekei vesznek igénybe.
Forrás: Ecorys
3.2.5. Fejlesztések Tervezett fejlesztések ? Vasúton való közlekedési kapcsolat és átjárhatóság fejlesztése ? Társadalmi fejlesztés ? Játszótér fejlesztés ? Óvoda fejlesztés ? Utca létesítése
3.2.6. Bihari utca környezete SWOT-analízise ERÕ SSÉGEK ? Jó településszerkezeti kapcsolat
LEHETÕ SÉGEK ? Vasúttal való kapcsolat ? Szabad területek, üres telkek jelenléte
GYENGESÉGEK
VESZÉLYEK
? Szegregáció megjelenése
? Társadalmi integráció elmaradása
66
3.3.
VASÚTI MEGÁLLÓ KÖRNYÉKE
3.3.1. Elhelyezkedés Belterület – Csákvári utca – Szent István út – Tatai út – belterület által közrefogott terület.
Forrás: Ecorys
3.3.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész a vasúti megálló két oldalát fogja át. A déli részen laktanya található, mely szerkezetkész épületeinek állaga folyamatosan romlik. A telek jó, értékes zöldfelületi állománnyal rendelkezik. A laktanya mellett sportpálya fekszik. Az északi részen a vasút mellett néhány gazdasági egység, telep található, valamint itt található a buszforduló és a parkoló is.
67
3.3.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi A városrész népességszámának alakulását látható a terület közlekedési funkció dominanciája, valamint hogy a területen számtalan gazdasági terület is található. Bicske lakosainak mindössze 3,5%-a él a városrészben. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Vasúti megálló Lakónépesség száma (fõ) Lakónépesség aránya (%) Állandó népesség száma (fõ) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
11 673 100% 11 019 100%
405 3,5% 406 3,7%
A városrész korstruktúrája eltérést mutat a városi átlagértékhez képest. A fiatal 5,1%-kal magasabb arányt mutat, míg az aktív korosztály aránya 3,1%-kal és az idõskorúak 2%-kal alacsonyabb arányt mutat, mint a városi átlag. A lakosság képzettségi fokát tekintve eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az eltérésbõl kiderül, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 4,2%-kal alacsonyabb, valamint a felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb népesség arányában 2,3%-kal alacsonyabb értéket mutat. A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Vasúti megálló Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk 31,4% 35,6% aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb 9,9% 7,6% népesség arányában Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulása valamivel kedvezõbb a városi átlagokhoz képest. A foglalkoztatottak aránya magasabb, mint a városi átlag, a foglalkoztatott nélküli háztartások alacsonyabb arányban (2,7%-kal, 31,0%) jelennek meg a városi átlagértékhez (33,7%) képest. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya is alacsonyabb (5%-kal), mint a városi átlag. A foglalkoztatottság mutatói (2001) Mutató megnevezése Bicske Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon belül Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
68
54,3% 33,7%
Vasúti megálló 60,8% 31,0%
42,3%
37,3%
23,2%
13,1%
A 2001-es KSH népszámlálási adatai szerint a vizsgált városrészben a lakásállomány 3,7%-a található. A laksûrûség alacsonyabb értékeket mutat, mint a város egésze. Fontos kiemelni, hogy a városrészben Bicske egészéhez képest jóval magasabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások, ugyanis a lakásállomány 24,7%-a tartozik ebbe a kategóriába. A lakásállomány jellemzõi (2001) Bicske
Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) Laksûrûség (fõ/lakás) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya
3 780 100% 3,09 15,8%
Vasúti megálló 142 3,7% 2,85 24,7%
Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
3.3.4. Lakossági humán szolgáltatás A városrészen a nagymértékû lakófunkcióhoz kapcsolódó humán szolgáltatás létesítményeinek száma viszonylag kevés, ám a területen lévõ, valamint a szomszédos városrész, városközpont közelsége a megfelelõ színvonalú ellátást biztosítani képes. A városrészben található a Gondozási Központ és egy sportpálya.
Forrás: Ecorys
3.3.5. Fejlesztések Tervezett fejlesztések ? Csapadékelvezetés problémáinak megoldása ? Vasút-autóbusz közös pályaudvar ? P+R, B+R rendszer kiépítése ? A vasúton való átjárhatóság biztosítása, fejlesztése (felüljáró építés, aluljáró bõvítés, Petõfi gyalogos felüljáró) ? Kisállomás rekonstrukció ? Régi laktanya-épületek lakófejlesztése ? Különleges turisztikai és idegenforgalmi vonzerõnövelõ kutatás
69
3.3.6. Vasúti megálló SWOT-analízise ERÕ SSÉGEK ? értékes zöldfelületi ellátottság
LEHETÕ SÉGEK ? jó településszerkezeti kapcsolat
GYENGESÉGEK
VESZÉLYEK
? közösségi élet helyszíneinek hiánya ? nem kellõen erõs a városrészi lakosság
identitástudata ? lakossági passzivitás ? elhagyott épületek rossz állapota
70
? épületek folyamatos állagának romlása
3.4.
VASÚT MENTI ÖVEZET
3.4.1. Elhelyezkedés Szent István út – Gárdonyi utca – Csokonai utca – Arany János utca - Vörösmarty Mihály utca - Bogya Károly utca – Lehel köz - Kanizsai utca – MÁV 1-es számú vasútvonal által közrefogott terület
Forrás: Ecorys
3.4.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész a település kettévágó MÁV 1-es számú vasútvonaltól északra helyezkedik el. Szervesen kapcsolódik a terület a városközponthoz. A városrészben található a szennyvíztisztító is. A városrész megközelítése a városközpontból, ill. a városba bevezetõ Tatai úton és a Bogya Károly utcán keresztül történik. A város itt is rendelkezik egy vasútállomással. A település 2 temetõje is a vasúttól északra fekszik. A vasútra korábban települt iparterületek a terület keleti szélén találhatóak, közöttük fõként lakófunkció dominál. A településrész keleti határán a Szent László patak folyik.
??
71
??
3.4.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Adatszolgáltatást várunk! Vasút menti lakóövezet népességszámának alakulását alapvetõen meghatározza a terület lakódominancia jellege. Bicske lakosainak mindössze 7%-a él a városrészben. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Vasút menti lakóövezet Lakónépesség száma (fõ) Lakónépesség aránya (%) Állandó népesség száma (fõ) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
11 673 100% 11 019 100%
820 7,02% 818 7,4%
A városrész korstruktúrája eltérést mutat a városi átlagértékhez képest. A fiatal 2,6%-kal magasabb, az aktív korosztály aránya 3,2%-kal alacsonyabb, az idõskorúak aránya 0,6%-kal magasabb arányt mutat, mint a városi átlag. A lakosság képzettségi fokát tekintve kismértékû eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az eltérésbõl kiderül, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 3,3%-kal alacsonyabb, valamint a felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb népesség arányában 1,6%-kal magasabb értéket mutat, mely a magasabb kvalifikációt jelenti. A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Vasút menti övezet Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk 35,6% 38,9% aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb 9,9% 11,5% népesség arányában Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulása valamivel kedvezõtlenebb a városi átlagokhoz képest. A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, mint a városi átlag, a foglalkoztatott nélküli háztartások magasabb arányban (4,1%-kal, 37,8%) jelennek meg a városi átlagértékhez (33,7%) képest. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya magasabb (1,5%-kal), mint a városi átlag.
72
A foglalkoztatottság mutatói (2001) Mutató megnevezése
Bicske
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon belül Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
Vasút menti övezet 54,3% 52,5% 33,7% 37,8% 42,3%
43,8%
23,2%
26,1%
A 2001-es KSH népszámlálási adatai szerint a vizsgált városrészben a lakásállomány 7,4%-a található. A laksûrûség alacsonyabb értékeket mutat, mint a város egésze. Fontos kiemelni, hogy a városrészben Bicske egészéhez képest valamivel alacsonyabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások, ugyanis a lakásállomány mindössze 15,7%-a tartozik ebbe a kategóriába. A lakásállomány jellemzõi (2001) Mutató megnevezése Bicske Vasút menti övezet Lakásállomány (db) 3 780 280 Lakásállomány (%) 100% 7,4% Laksûrûség (fõ/lakás) 3,09 2,93 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 15,8% 15,7% Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
3.4.4. Lakossági humán szolgáltatás A városrészen a nagymértékû lakófunkcióhoz kapcsolódó humán szolgáltatás létesítményeinek száma viszonylag kevés, ám a területen lévõ, valamint a szomszédos városrész, városközpont közelsége a megfelelõ színvonalú ellátást biztosítani képes. De mivel a városrész kapcsolata jó a szomszédos városközponttal ezért ezen a terülten erõs igény nem jelentkezik. A városrészben található a temetõ és egy kápolna.
Forrás: Ecorys
73
3.4.5. Fejlesztések Az elmúlt évek jelentõsebb fejlesztései ? Úthálózat, burkolatfejlesztés Tervezett fejlesztések ? Vasúti fejlesztések – P+R, külön szintû gépkocsi és gyalogos átjáró kialakítása ? Intermodális csomópont és új városi alközpont kialakítása, vasútállomás épületének átalakítása ? Szervesebb közlekedési kapcsolatok kiépítése a déli városrészekkel ? Patak menti parkosítás, rendezett terület kialakítása ? Az vasút mentén bevonható területek, bõvítési potenciál van
3.4.6. Vasút menti övezet SWOT-analízise ERÕ SSÉGEK
LEHETÕ SÉGEK személy-elosztó helyszínné válhat (Budapest kapuja) ? Jelentõs tartalékterülettel rendelkezik a városrész keleti része VESZÉLYEK ? degradálódó társadalmi és környezeti elemek megjelenése
? Jó kötöttpályás közlekedési kapcsolat ? Közel található a belvároshoz
? Kistérségi
GYENGESÉGEK ? nem kellõen erõs a városrészi lakosság identitástudata ? lakossági passzivitás ? Szennyvíztisztító elhelyezkedése és védõtávolságára való figyelem
74
3.5.
VÁROSKÖZPONT
3.5.1. Elhelyezkedés 1-es út - Kanizsai u. – Lehet köz - Bogya Károly u. - Vörösmarty Mihály u - Arany János u – Csokonai utca – Gárdonyi u - Szent István út – Bocskai utca – Kisfaludy utca – Nagy Károly utca - Kossuth utca által határolt terület.
Forrás: Ecorys
3.5.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész a település központjában az 1es fõútról jól megközelíthetõen fekszik, szoros kapcsolatban a szomszédos városrészekkel. A területtõl keletre találjuk a település legmélyebben fekvõ részét, a patak völgyét, amelynek szintjétõl a városrész enyhén, de folyamatosan kiemelkedik. A meglévõ utak mind állapotukban, mind szabályozási szélességükben kielégítõek, de a fejlesztésre, karbantartásra fokozott figyelmet kell fordítani. Az egymást keresztezõ, két legforgalmasabb út, a Kossuth Lajos út és a Szent István adja a terület úthálózatának gerincét. Az egyrészt organikusan kialakuló másrészt tervezett utak erre a vázra viszik fel a városrész forgalmát. A területen jelentõs az átmenõ forgalom. A Kossuth utca jelenlegi állapotában hosszútávon nem elfogadható, beavatkozás nem halogatható. Az ott található körforgalmon Mány, Csabdi településekrõl az M1-es autópályáról és az 1-es fõútról is jelentõs, túl nagy forgalmat vezet be a városba. A közösségi, ellátási funkciókat kielégítõ intézmények által generált, a Kossuth tér környékére koncentrálódó parkolási igény egyre nagyobb problémákat jelent. A városrész képe nem egységes. Ez az állapot egy településközpont esetében fokozott problémaként jelentkezik. Az elmúlt rendszerekben épített, fõleg közintézmények jellege, építési módja elavult. A Kisfaludy utcában négyszintes lakótelepi épületek szintén ide sorolhatóak. A városrész több helyén is 75
találunk történelmi értéket képviselõ épületeket, ez a Kossuth tér és a Hõsök terének környékén koncentrálódik. Új jellegû, színvonalú épületek is megtalálhatóak. A központi területen a fõ utak mentén zártsorú beépítést találunk földszintes kétemeletes épületekkel, míg egyéb utcákban határon álló, vagy szabadon álló családi házakkal találkozunk. A Batthyányi kastély és kastélypark zárványként, különálló részként mûködik a terület északi részén. A kastélyt és a parkot hosszútávon össze kell kapcsolni a várossal. A területen központjában a Kossuth tér környékén településközponti vegyes területeket jelöl a településszerkezeti terv, ahol kereskedelmi és szolgáltató funkciók, valamint intézmények kapnak helyet. Itt városközponti, kistérségi központhoz megfelelõ szolgáltatásokat találunk, többek között gimnázium, kórház, rendõrség, kulturális intézmények, közigazgatási intézmények.
3.5.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi A Városközpont elemzéséhez adatszolgáltatást várunk. Elõzetesen elmondható, hogy a városközpont népességszámának alakulását alapvetõen meghatározza a terület központi, és lakódominancia jellege. Bicske lakosainak 23%-a él a városrészben. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Városközpont Lakónépesség száma (fõ) Lakónépesség aránya (%) Állandó népesség száma (fõ) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
11 673 100% 11 019 100%
2 768 23,7% 2 634 23,9%
A városrész korstruktúrája kedvezõtlenebb összetételt mutat a városi átlagértékhez képest. A fiatal 0,6%-kal alacsonyabb arányt mutat, az aktív korosztály aránya 1,2%-kal, az idõskorúak aránya 1,9%kal magasabb, mint a városi átlag. A lakosság képzettségi fokát tekintve kismértékû eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az eltérésbõl kiderül, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 4,2%-kal alacsonyabb, valamint a felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb népesség arányában 4,3%-kal magasabb értéket mutat.
76
A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Városközpont Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk 35,6% 31,4% aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb 9,9% 14,2% népesség arányában Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulása kedvezõtlenebb a városi átlagokhoz képest. A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, mint a városi átlag, a foglalkoztatott nélküli háztartások magasabb arányban (1,5%-kal, 33,7%) jelennek meg a városi átlagértékhez (33,7%) képest. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya valamivel magasabb (1,5%-kal), mint a városi átlag. A foglalkoztatottság mutatói (2001) Mutató megnevezése Bicske Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon belül Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
Városközpont 54,3% 52,6% 33,7% 35,2% 42,3%
43,8%
23,2%
23,2%
A 2001-es KSH népszámlálási adatai szerint a vizsgált városrészben a lakásállomány 25%-a található. A laksûrûség hasonló értékeket mutat, mint a város egésze. Fontos kiemelni, hogy a városrészben Bicske egészéhez képest alacsonyabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások, ugyanis a lakásállomány 11,3%-a tartozik ebbe a kategóriába. A lakásállomány jellemzõi (2001) Mutató megnevezése Bicske Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) Laksûrûség (fõ/lakás) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
Városközpont 3 780 100% 3,09 15,8%
940 24,87% 2,94 11,3%
3.5.4. Lakossági humán szolgáltatás A városrész történelmi hagyományaiból is következik, hogy a hajdani városmagban számtalan intézmény kapott helyet, leginkább az oktatási, kulturális és közszolgáltatást ellátó intézmények találhatók meg itt. Itt látszik kialakulni a kistérségi központ szerepének betöltéséhez elengedhetetlen intézmények, funkcionális központ is (bíróság, földhivatal). Ezt is mutatja, hogy a városrészen a helyi lakófunkció igényeihez képest nagy a kapcsolódó humán szolgáltatás létesítményeinek száma. Itt található intézmények: iskola, önkormányzati hivatal, egészségügyi ellátást biztosító kórház, templom, bíróság, tûzoltóság, mûvészeti központ.
77
Forrás: Ecorys
3.5.5. Fejlesztések Az elmúlt évek jelentõsebb fejlesztései ? Közmûvesítés ? Közintézmények, mint óvodafejlesztés ? Úthálózat, burkolatfejlesztés Tervezett fejlesztések ? Funkcióbõvítés, városközpont és környezetének fejlesztése (épület felújítás, hasznosítás) ? Parkolási gondok megoldása ? Piac mezõvárosi jellegének visszaállítása ? Kossuth tér faállomány csökkentése, köztérrendezés ? Csapadékelvezetés problémáinak megoldása ? A tömbbelsõk feltárásával építési telkek alakíthatóak ki (pl. Jakab utca) ? Úthálózat fejlesztése (pl. buszmegállóöblök kialakítása), gyalogosbarát központ kialakítása ? Patak menti parkosítás, rendezett terület kialakítása ? Az 1-es fõút irányába bevonható területek, bõvítés ? Élénk kiskereskedelmi élet megtelepítése ? Kastély funkcióváltása
78
3.5.6. Városközpont SWOT-analízise ERÕ SSÉGEK ? Városközponti és kistérségi funkciók jelenléte ? Jó megközelíthetõség ? Kedvezõ településszerkezeti fekvés
? ? ? ?
? ? ? ?
GYENGESÉGEK Közösségi élet helyszíneinek hiánya Nem kellõen erõs a városrészi lakosság identitástudata Minõségi közterek hiánya Batthyány Kastély zárványként való megmaradása - elhatárolódása
79
? ?
LEHETÕ SÉGEK Magas minõségû lakó terület létrehozása Infrastruktúra fejlesztése, kiépítése (teljes közmûvesítés, úthálózat kialakítása) Kiskereskedelmi és intézményi szolgáltatások fejlesztése Batthyány Kastély és Park közösségi használatba vétele, új funkció szerinti felhasználás VESZÉLYEK Lakókörnyezet környezeti állapotának megóvásának hiánya Patakpart, vízmosás nem megfelelõ rendezése
3.6.
NYUGATI LAKÓ TERÜLET
3.6.1. Elhelyezkedés 1-es út - Erdõalja utca – Barki utca - Téglagyár utca – Vajda János utca– Tatai út – Szenti István út – Bocskai utca – Kisfaludy utca – Nagy Károly utca - Kossuth utca - Csabdi utca – Körösi Csoma Sándor utca– Bajcsy Zsilinszky utca – 1es fõút által lehatárolt terület.
Forrás: Ecorys
3.6.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A városrész a település nyugati részén fekszik. A településközpont, az 1es fõút és a Bicskérõl kivezetõ Tatai út közé ékelõdött terület családi házakkal beépített elsõsorban kertvárosias lakóterület. A Rózsa utca mentén egy természetes vízfolyás található. A terület keleti részén található az uszoda, mely fontos szabadidõs létesítmény Bicske életében. A településrész összképe megfelel a néhány évtizede épült kertvárosoktól elvárt képnek. A terület jól megközelíthetõ, az utak szabályozási szélessége általában megfelelõ, bár a vízelvezetõ árkok tekintetében és a helyi tömegközlekedés vonalán problémák jelentkeznek és a fogalomnövekedés esetén fejlesztése szükséges. Közterek, parkok csekély számban találhatóak. A szabályos derékszögû utcákban átlagosan 100m2 es házakkal, melléképületekkel beépített 10002000m2-es telkeket találunk. De a terület déli részén lévõ utcák (Vajda, Kölcsey, Deák, Munkácsy) közötti belsõ nagy telkek felosztásával, új feltáró utcák kiépítésével új, eladható építési telkek alakíthatóak ki. A városrészben a helyi lakosság igényeit kielégítõ kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények vannak. Modern, önkormányzat által fenntartott óvodát találunk a Batthyányi utca, Apponyi utca keresztezõdésénél.
80
A terület északi részén kereskedelmi egységek találhatók (pl. TESCO).
3.6.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Nyugati lakóterület népességszámának alakulását alapvetõen meghatározza a terület lakódominancia jellege. Bicske lakosainak mindössze 36,15%-a él a városrészben. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Nyugati lakóterület Lakónépesség száma (fõ) Lakónépesség aránya (%) Állandó népesség száma (fõ) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
11 673 100% 11 019 100%
4 220 36,15% 3 733 33,88%
A városrész korstruktúrája eltérést mutat a városi átlagértékhez képest. A fiatal 1,7%-kal alacsonyabb arányt mutat, az aktív korosztály aránya 3,8%-kal magasabb, és az idõskorúak aránya 2%-kal alacsonyabb arányt mutat, mint a városi átlag. A lakosság képzettségi fokát tekintve kismértékû eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az eltérésbõl kiderül, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 2,4%-kal magasabb, valamint a felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb népesség arányában 2,5%-kal alacsonyabb értéket mutat. A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Nyugati lakóterület Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk 35,6% 38,0% aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb 9,9% 7,4% népesség arányában Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulása hasonló a városi átlagokhoz nézve. A foglalkoztatottak aránya nagyjából azonos a városi átlaggal, a foglalkoztatott nélküli háztartások alacsonyabb arányban (4,2%-kal, 29,5%) jelennek meg a városi átlagértékhez (33,7%) képest. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya is hasonló, mint a városi átlag.
81
A foglalkoztatottság mutatói (2001) Mutató megnevezése Bicske Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon belül Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
Nyugati lakóterület 54,3% 54,5% 33,7% 29,5% 42,3%
42,4%
23,2%
24,4%
A 2001-es KSH népszámlálási adatai szerint a vizsgált városrészben a lakásállomány 33,49%-a található. A laksûrûség kissé magasabb értékeket mutat, mint a város egésze. Fontos kiemelni, hogy a városrészben Bicske egészéhez képest alacsonyabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások, ugyanis a lakásállomány 12,7%-a tartozik ebbe a kategóriába. Mutató megnevezése
A lakásállomány jellemzõi (2001) Bicske
Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) Laksûrûség (fõ/lakás) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
Nyugati lakóterület 3 780 100% 3,09 15,8%
1 266
33,49% 3,3 12,7%
3.6.4. Lakossági humán szolgáltatás A városrészen a nagymértékû lakófunkcióhoz kapcsolódó humán szolgáltatás létesítményeinek száma viszonylag kevés, ám a területen lévõ, valamint a szomszédos városrész, városközpont közelsége a megfelelõ színvonalú ellátást biztosítani képes. A városrész keleti, a városközponthoz közel esõ részén helyezkedik el egy rendelõ intézet, valamint az Apponyi út mentén egy óvoda, valamint a központhoz közelebbi területeken található a rendõrség, az uszoda és a könyvtár épülete is.
Forrás: Ecorys 82
3.6.5. Fejlesztések Az elmúlt évek jelentõsebb fejlesztései ? Közmûvesítés ? Közintézmények, mint óvodafejlesztés ? Úthálózat, burkolatfejlesztés Tervezett fejlesztések ? Csapadékelvezetés problémáinak megoldása ? A tömbbelsõk feltárásával építési telkek alakíthatóak ki ? Úthálózat fejlesztése ( pl buszmegállóöblök kialakítása) ? Patak menti parkosítás, rendezett terület kialakítása ? Az 1es fõút irányába bevonható területek, bõvítés potenciál van. ? Uszoda környékének fejlesztése
3.6.6. Nyugati lakóterület SWOT-analízise ? ? ? ? ? ? ?
ERÕ SSÉGEK fiatal korosztály jelenléte fejlõdõ terület kedvezõ életkörülmények vonzó természeti környezet jelentõs mennyiségû és minõségû zöldfelület Alacsony környezetterhelés kedvezõ fekvés uszoda, sport- és rekreációs helyszínek jelenléte
? ? ? ? ? ?
GYENGESÉGEK
LEHETÕ SÉGEK A telektulajdonosok együttmûködési készségének javulása jobb közlekedési kapcsolatok kiépítése magas minõségû lakó terület létrehozása Infrastruktúra fejlesztése, kiépítése (teljes közmûvesítés, úthálózat kialakítása) A tömegközlekedés fejlesztése által a városrész elérhetõsége kedvezõbbé válik kiskereskedelmi és intézményi szolgáltatások fejlesztése
VESZÉLYEK városrész környékének spontán fejlõdése, arculat és karakter nélküli beépülést eredményez ? lakókörnyezet környezeti állapotának megóvásának hiánya ? Patakpart, vízmosás nem megfelelõ rendezése
? közösségi élet helyszíneinek hiánya ? nem kellõen erõs a városrészi lakosság
? a
identitástudata ? lakossági passzivitás
83
3.7.
M1 IPARI PARK, IPARI ÉS GAZDASÁGI TERÜLET
3.7.1. Elhelyezkedés Bicske-M1 Ipari Park és Logisztikai Központ iparterület besorolású ingatlan együttes Budapest és Gyõr között félúton, az M1 autópálya 48. kilométerénél, az autópálya két oldalán helyezkedik el. Bicske külterület Hrsz. 0650/31
3.7.2. Városszerkezet, városkép, területhasználat és funkció A terület távol a településtõl, az M1 mellett, Bicskétõl mintegy 7kmre, Tatabányától alig 5 km-re található. A településközpont és az Ipari Park között helyezkedik el Nagyegyháza és Óbarok település.
Forrás: Ecorys A városrész alapvetõen gazdasági központként munkahelyteremtésre szolgál. az M1autópálya melletti elhelyezkedést kihasználva funkcionál. Az egykori bányaterület környéke az utóbbi években, évtizedben kezdett erõteljesen kiépülni és ez a folyamat továbbiakban is folytatódik. A területen irodaépületek, üzemcsarnokok és továbbiakban beépíthetõ terültek mellett vasúti pálya, kiszolgáló épületek is találhatóak, amely bekapcsolja az országos hálózatba. A terület nem rendelkezik egységes városképi arculattal, de a fejlesztések koordinálásának köszönhetõen egységes ipari, gazdasági terület képe alakulhat ki. Az ipari park egyelõre jelentõs tartalékterületekkel rendelkezik, így az Ipari Parkot körülvevõ természeti tájból, erdõterületekbõl további területek bevonásával nem kell számolni. 84
3.7.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi Az M1 Ipari Park gazdasági területek népességszámának alakulását alapvetõen meghatározza a terület gazdasági jellege. A városrészre lakónépesség nincs bejegyezve a KSH-ban, ezért erre a területre adatszolgáltatás hiányában nem készülhetett statisztikai elemzés. Így a városrészben – értelemszerûen – szegregátum sem található. A KSH a település külterületére adott összesített adatszolgáltatást tudott adni (kivételt képez ez alól a Szõlõhegyi területek), mely adatok elemzésére a fejezet végén kerül sor.
3.7.4. Lakossági humán szolgáltatás A városrész egyértelmûen gazdasági funkciójú terület, így a humán szolgáltatás intézményei nem lelhetõk fel.
3.7.5. Fejlesztések Az elmúlt évek jelentõsebb fejlesztései: ? gazdasági és ipari létesítmények () ? közlekedés fejlesztések – M1-es lehajtó, vasút Tervezett fejlesztések ? Új autópálya-csomópont kialakítása, megközelíthetõség javítása ? kötöttpályás tömegközlekedés (elõvárosi vasút) + kapcsolódás a ráhordó tömegközlekedési hálózatra ? Jelenleg üres magán ingatlanok gazdasági hasznosítása
3.7.6. Az M1 Ipari Park és Gazdasági terület SWOT analízise ERÕ SSÉGEK ? Jó megközelíthetõség az M1 autópálya
LEHETÕ SÉGEK ? Jelentõs a tartalékterületek száma/mérete ? jobb közlekedési kapcsolatok kiépítése
GYENGESÉGEK ? nincs kapcsolat a többi városrésszel
VESZÉLYEK ? Túlzott kiszolgáltatottság a környezet változásainak ? gazdasági válság hatására a vállalkozói/beruházási kedv csökken
85
3.8.
MEZÕ GAZDASÁGI ÉS ERDÕ GAZDASÁGI TERÜLET
3.8.1. Elhelyezkedés A terület a közigazgatási határ – M1 autópálya – Csabdira vezetõ Szabadság út - Ipari Park által határolt területet foglalja magában.
Forrás: Ecorys
3.8.2. Városszerkezet, városkép, területhasználat és funkció Beépítésre szánt területek alig találhatók a természetközeli területen, a városrész alapvetõen zöldfelület, erdõ és mezõgazdasági terület. A területen elszórtan, több helyütt is bányaterületek találhatóak. A terület belsõ részén, zárványként, egy Csabdi közigazgatási területéhez tartozó major, lovastanya ékelõdik be. Nagyegyháza, Óbarok települések határán lévõ erdõterületeken egykori katonai épületek találhatóak, pl. Szovjet DHDSCS 36. Légi Hadsereg tartalék irányító központja és több bunker is. Egyéb mezõgazdasági, állattartó funkciót szolgáló épületek is, pl. juhásztanya található még a területen. Nagy kiterjedésû Natura 2000 területek vannak itt, mely területek védendõek.
3.8.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi A mezõgazdasági, erdõterületeken lakónépesség nincs bejegyezve a KSH-ban, ezért erre a területre adatszolgáltatás hiányában nem készülhetett statisztikai elemzés. Így a városrészben – értelemszerûen – szegregátum sem található. A KSH a település külterületére adott összesített adatszolgáltatást tudott adni (kivételt képez ez alól a Szõlõhegyi területek), mely adatok elemzésére a fejezet végén kerül sor.
86
3.8.4. Lakossági humán szolgáltatás A városrész mezõgazdasági és erdõbõl álló területekbõl áll, így a humán szolgáltatás intézményei a területen nem helyezkednek el.
3.8.5. Fejlesztések Az elmúlt évek jelentõsebb fejlesztései ? Bányarekultiváció Tervezett fejlesztések ? Mezõgazdasági fejlesztések ? Lovasturizmus ? Természetközeli rekreációs fejlesztések (tanösvény, futópálya) ? Az erdõterületek megõrzése és a volt katonai épületek körülményeinek rendezése, turisztikai felhasználása ? További bányarekultiváció
3.8.6. Mezõgazdasági és erdõgazdasági terület SWOT-analízise ERÕ SSÉGEK ? Nagy kiterjedésû beépítetlen területek ? Jó megközelíthetõség az M1 autópálya ? Természet értékek
LEHETÕ SÉGEK ? Szomszédos településekkel való együttmûködés – kistérségi összefogás ? Turisztikai trendek – ökoturizmus, természetközeli helyszínek felértékelõdése
GYENGESÉGEK ? A területre vonatkozó korlátozások / jogszabályok jelenléte ? Bicske belvárosával való közvetlen összeköttetés hiánya
VESZÉLYEK ? A mezõgazdaság túlzott piaci jellegû kiszolgáltatottsága ? Bicske gazdasági fejlesztései mellett háttérbe szorulhat a természeti jelleg ? Éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák
87
3.9.
SZÕ LÕ HEGYI TERÜLETEK
3.9.1. Elhelyezkedés Két részbõl áll, melyeket egymástól az M1 gyorsforgalmi autóút választ el. Északi része Babos-hegy, melyet Csabdira vezetõ Szabadság utca – M1 autópálya – közigazgatási határ által határolt területet foglalja magába. Déli része ún. Galagonyás, melyet Bicskei tó határa (gazdasági területek) – M1 autópálya – Galagonyás településrész VI. utca – 1es fõút által határolt területet foglalja magába.
Forrás: Ecorys
3.9.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A településrészt az M1 es autópálya választja el a település fõbb lakóterületeitõl. A Babos-hegy északkeletrõl Mány, míg északnyugatról a Csabdi külterületével szomszédos. Az erõteljes domborzati viszonyok határozzák meg a településrész szerkezetét. A domb déli lábánál, a mélyebben fekvõ terület a Szent László patak és a hozzá tartozó ártér. A domboldalra felkúszó Babos Hegy a keskeny telkeivel, laza utcahálózatával, amely fõleg a gerinc vonulatával párhuzamos utcákat tartalmaz, õrzi a szõlõkertekre, kiskertekre jellemezõ telekstruktúrát. A terület a szomszédos település, Csabdi belterületérõl és a Mányra vezetõ, buszmegállóval is rendelkezõ utakról közelíthetõ meg. Az területen lévõ épületeket, nyaralókat, zártkerteket jórészt földutak kötik össze. A közmûvesítettség hiánya az egyre nagyobb számban megjelenõ állandó lakás céljából „kiköltözõk” miatt válik mind jelentõsebbé. A mányi út és az M1 autópálya közötti ékelõdõ kb. 10-15ha-os területen találjuk a 19. század közepén épült Nagy Károly Csillagvizsgáló és a Pollack Mihály tervezte Mauzóleum romjait.
88
A Galagonyás a település központjától északkeletre helyezkedik el és Mány település közigazgatási területével határos. A településrészt az 1es fõút választja el a település fõbb lakóterületeitõl. A területe a város központja, ill. a településen átfolyó Szent László patak völgye felé erõteljesen lejt. A településrészhez tartozik a bicskei tó északi része is. A Szent László patak vonalával párhuzamosan 6 utca (dûlõtábla) alakult ki ( I.-VI.). Ezen nem jól kiépített, nem megfelelõ burkolatú utcák a Mányra vezetõ útra ill. egy helyen az 1-es fõútra vezetnek ki A Galagonyás nem mutat egységes üdülõövezeti képet. A tulajdonosok általi magánkezdeményezések, egyedi ötletek befolyásolták, anyagi lehetõségek korlátozták a terülten lévõ épületek rendszer nélkül történõ építését. Az összkép vegyes. A városrész jelenleg fõleg hétvégi házas terület, funkcióját tekintve hasonlít a Babos-hegyre, de itt a beépítés már intenzívebb. Az üdülõterületek telkei keskenyek és hosszúak, amelyeken az épületek 50m2-nél általában nem nagyobbak. A közmûvesítettség hiánya itt is az egyre nagyobb számban megjelenõ állandó lakhatás céljából „kiköltözõk” miatt válik mind jelentõsebbé. Bár jelentõs részt a villany már bekötött, a folyamatosan növekvõ arányú lakó és üdülõ funkcióval a terület infrastrukturális fejlõdése egyáltalán nem tart lépést. A városrész déli csücskében az 1es fõút mellett találjuk a helyiek által Bagolyvárnak nevezett lakóépültet és egy természetes völgykatlanban megbújó alig 2-3 hektáros terültet, amelyen védett pincék találhatóak és ideális környezet nyújthat a kikapcsolódáshoz.
A Galagonyás megközelíthetõsége kisebb fejlesztések után kiváló lehet, hiszen a területet délrõl határoló 1-es fõút másik oldalán található a kastély és a városközpont is könnyen elérhetõ.
89
3.9.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi A Szõlõhegyi területek népességszámának alakulását alapvetõen meghatározza a terület hétvégiházas üdülõterület jellege. Bicske lakosainak mindössze 0,78%-a él a városrészben. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Szõlõhegyi területek Lakónépesség száma (fõ) Lakónépesség aránya (%) Állandó népesség száma (fõ) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
11 673 100% 11 019 100%
91 0,78% 83 0,75%
A városrész korstruktúrája eltérést mutat a városi átlagértékhez képest. A fiatal 1,6%-kal, az aktív korosztály aránya 3,8%-kal alacsonyabb, míg és az idõskorúak aránya 5,4%-kal magasabb arányt mutat, mint a városi átlag. A lakosság képzettségi fokát tekintve kismértékû eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az eltérésbõl kiderül, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 0,1%-kal magasabb, azaz majdnem ugyanolyan, valamint a felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb népesség arányában 2,4%-kal alacsonyabb értéket mutat. Az eltérésbõl kiderül, hogy a Szõlõhegyi területek kiköltözõk nem a fiatal családok, hanem az inkább az olcsóbb idõskor reményében jelennek meg a területen. A lakosság képzettségi fokát tekintve jelentõs eltérés tapasztalható. Az okok között akárcsak a lakosok korösszetételnél itt is a „kiköltözõk”játszanak fontos szerepet. A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb népesség arányában Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
Szõlõhegyi területek
35,6%
35,7%
9,9%
7,5%
A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulása jóval kedvezõtlenebb a városi átlagokhoz képest. A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, mint a városi átlag, a foglalkoztatott nélküli háztartások magasabb arányban (15%-kal, 48,7%) jelennek meg a városi átlagértékhez (33,7%) képest. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya is magasabb (14,8%-kal), mint a városi átlag. A foglalkoztatottság mutatói (2001) Mutató megnevezése Bicske Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon belül Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. 90
54,3% 33,7%
Szõlõhegyi területek 37,5% 48,7%
42,3%
57,1%
23,2%
26,8%
A 2001-es KSH népszámlálási adatai szerint a vizsgált városrészben a lakásállomány 1,01%-a található. A laksûrûség alacsonyabb értékeket mutat, mint a város egésze. Fontos kiemelni, hogy a városrészben Bicske egészéhez képest jóval magasabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások, ugyanis a lakásállomány 81,6%-a tartozik ebbe a kategóriába. Meg kell jegyezni, hogy a területen lévõ ingatlanállomány nagy része üdülõként van bejegyezve, ahol ellenben már életvitelszerûen is laknak. A lakásállomány jellemzõi (2001) Mutató megnevezése Bicske Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) Laksûrûség (fõ/lakás) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya
3 780 100% 3,09 15,8%
Szõlõhegyi területek 38 1,01% 2,39 81,6%
Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. A Babos-hegy és Galagonyás elsõsorban üdülõterület, így az itt lévõ lakóépületek alacsony komfortfokozata, a közmûvesítettség hiánya emiatt érthetõ. Mindehhez hozzájárulnak az engedély nélküli építkezések, amelyeknek az alapinfrastruktúra hiányával számolniuk kell. A városrész további fejlõdésének jogi alapokon történõ és a környezet védelmét szolgáló szabályozásának érdekében a Babos-hegy városrészben beavatkozást javasolunk. Míg a Csillagvizsgáló környezetének a teljes rendezését, fejlesztését, turisztikai kihasználtságának megteremtéséhez egy akcióterületi terv kidolgozását javasoljuk. A Bagolyvár környezetének vendéglátásra, borászatra épülõ jobb kihasználásának körülményeit meg kell teremteni.
3.9.4. Lakossági humán szolgáltatás A városrész üdülõ funkciója nem igényli a humán szolgáltatás intézményi ellátását, így a területen nem is találhatók.
3.9.5. Fejlesztések Az elmúlt évek jelentõsebb fejlesztései ? A városrészben nem történtek jelentõsebb fejlesztések, csupán a spontán fejlõdés, a lakóépületek megjelenése említhetõ, mint igényt generáló tényezõ Tervezett fejlesztések ? Teljes közmûvesítés ? A Babos-hegytõl délre esõ városrészek fogadó mûtárgyainak kiépítése ? Úthálózat kialakítása (a meglévõ utak pormentesítése, felszíni vízelvezetés, árkok, vízmosások rendezése) ? Új autópálya-csomópont kialakítása, megközelíthetõség javítása ? Babos-heggyel jobb kapcsolat (közlekedési és turisztikai) kialakítása ? A Galagonyás közúti megközelíthetõségének javítása ? Kerékpárút
91
? ? ? ? ? ?
A Csillagvizsgáló és környezetének rendezése, hasznosítása Galagonyással kapcsolat biztosítása – borút kialakítása A Bagolyvár és környezetének rendezése. Könnyen elérhetõ, jó fekvéssel rendelkezõ, komfortos lakóterületté való fejlesztés Borút kialakítása A zártkertek és a tó közti rész potenciális fejlesztési terület, mely a turisztikai és város fogadó funkcióit tudná kiszolgálni
3.9.6. Szõlõhegyi területek SWOT-analízise ERÕ SSÉGEK ? Vonzó természeti környezet jelentõs
mennyiségû és minõségû zöldfelület ? Alacsony környezetterhelés ? Jó megközelíthetõség - az M1 autópálya
? ?
közelsége, Bicske belváros ? Kedvezõ fekvés ? Fejlesztési tartalék területek
? ?
GYENGESÉGEK úthálózat nagy része nincs véglegesen kiépítve Közmûvek hiánya Jelentõs alacsony komfortfokozatú ingatlanállomány Domborzati adottságok – közmûvesítés probléma A városrészt az M1 elvágja a település többi részétõl A Csillagvizsgáló megközelítése nehéz aknamezõ Közösségi élet helyének hiánya
VESZÉLYEK
? Az ? ? ? ? ? ?
LEHETÕ SÉGEK telektulajdonosok együttmûködési készségének javulása Jobb közlekedési kapcsolatok kiépítése Infrastruktúra fejlesztése, kiépítése (teljes közmûvesítés, úthálózat kialakítása) A tömegközlekedés fejlesztése által a városrész elérhetõsége kedvezõbbé válik Turisztikai vérkeringésbe való bekapcsolódás
? A
? Spontán építkezések folytatódása; az
agglomerációban megjelenõ lakónépesség letelepülése a terület rendezése elõtt ? Vízmosások elépítése, feltöltése ? Partnerség hiánya, jelentõs forráshiány ? A telektulajdonosok együttmûködési szándékának hiánya ellehetetleníti a megfelelõ infrastruktúra kiépítését
92
3.10. Bicske déli külterületei 3.10.1. Elhelyezkedés Az M1 autópályától délre lévõ belterületbe nem tartozó területek, mely az 1-es út alatt találhatók.
Forrás: Ecorys
3.10.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció A Bicske déli külterületei néven a Bicske belterületeitõl keletre, délre és nyugatra található terülteket értjük, melyek az 1-es úttól délre helyezkednek el. Ez a terület keletrõl Mány, keletrõl-délkeletrõl Alcsútdoboz, délnyugatról Felcsút és Újbarok települések külterületeivel határos. Domborzatában jelentõs elemként a Póctetõt és a terület keleti részé kettészelõ Patakvölgyet és Bicskei tó déli részét emelhetjük ki. A mintegy 3 belterületnyi területen fõként mezõgazdasági területeket találunk, de kivételek is akadnak. A Felcsútra vezetõ út mentén egy rekultiválandó hulladéklerakó van. A Póctetõ környéke a Budapest Gate Golf és Country Club Park fejlesztési területe, amely térségi együttmûködéssel „készül”. A Szent László pataknak köszönhetõen a terület keleti részén is értékes vízfelületeket, tavat találunk. Ettõl keletre, Etyek irányába egy zártkertes, kiskertes területet a Máléhegyet találjuk.
3.10.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi A városrészre lakónépesség nincs bejegyezve a KSH-ban, ezért erre a területre adatszolgáltatás hiányában nem készülhetett statisztikai elemzés. Így a városrészben – értelemszerûen – szegregátum sem található. A KSH a település külterületére adott összesített adatszolgáltatást tudott adni (kivételt képez ez alól a Szõlõhegyi területek), mely adatok elemzésére a fejezet végén kerül sor. 93
3.10.4. Lakossági humán szolgáltatás A városrész funkciója nem igényli a humán szolgáltatás intézményi ellátását, így a területen nem is találhatók.
3.10.5. Fejlesztések Az elmúlt évek jelentõsebb fejlesztései ? Bicske közigazgatási területének déli részén lakó és vegyes területfelhasználás tervezett ? Az M1es autópálya Bicskei lehajtója a terület északnyugati részén található. Tervezett fejlesztések ? A Bicskei tó környezetének vízgazdasági rendezése. ? A hulladéklerakó területének és környezetének rekutiválása. ? A település jobb közlekedési kapcsolatainak kiépítése. ? Bicske-Lovasberény szakaszon idegenforgalmi célú kisvasút kialakítása ? Bicske belterületét elkerülõ, déli városrészek megközelítését segítõ út megépítése. ? Logisztikai terület fejlesztése, lehetõségek megvizsgálása az M1 és 1-es út között
3.10.6. M1-tõl délre lévõ külterületek SWOT-analízise ? ? ? ?
ERÕ SSÉGEK vonzó természeti környezet jelentõs mennyiségû és minõségû zöldfelület Helyenként alacsony környezetterhelés, vonzó természeti értékek Jó megközelíthetõség - az M1 autópálya közelsége Jelentõs tartalékterület
LEHETÕ SÉGEK ? Jobb közlekedési kapcsolatok kiépítése ? Infrastruktúra fejlesztése, kiépítése (teljes közmûvesítés, úthálózat kialakítása) ? Kistérségi kapcsolatok erõsítésével a turisztikai vérkeringésbe való kapcsolódás
GYENGESÉGEK úthálózat nagy része nincs véglegesen kiépítve ? Közmûvek hiánya ? Alacsony komfortfokozatú ingatlanállomány ? Domborzati, környezeti adottságok, korlátozások
VESZÉLYEK
? Az
? Különbözõ tulajdonosok érdekellentéte ? A természet pusztítása/pusztulása ? Partnerség hiánya, jelentõs forráshiány
94
3.11. M1 MENTI GAZDASÁGI ÉS IPARTERÜLETEK 3.11.1. Elhelyezkedés Az M1 autópálya – Csabdi út két oldala (gazdasági területek) – halastó - 1 es fõút által lehatárolt területet foglalja magába.
Forrás: Ecorys
3.11.2. Városszerkezet, városkép, területhasználat és funkció A nagy forgalmú utak és a település közé ékelõdött terület kiváló adottságokkal rendelkezik. A szerkezeti tervben meglévõ telephelyeket és beépítetlen területeket találunk. Nemcsak a szomszédos településekrõl, Mányról és Csabdiról, de az autópályáról és az 1es fõútról érkezõ forgalom is ezen a területen át halad a városközpont irányába. A település e részének még nincs igazán meghatározható, egységes, kialakult képe.
95
3.11.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi A városrészre lakónépesség nincs bejegyezve a KSH-ban, ezért erre a területre adatszolgáltatás hiányában nem készülhetett statisztikai elemzés. Így a városrészben – értelemszerûen – szegregátum sem található. A KSH a település külterületére adott összesített adatszolgáltatást tudott adni (kivételt képez ez alól a Szõlõhegyi területek), mely adatok elemzésére a fejezet végén kerül sor.
3.11.4. Fejlesztések Tervezett fejlesztések ? M1 menti gazdasági területek hasznosítása, fejlesztése
3.11.5. M1 menti gazdasági és iparterületek SWOT-analízise ERÕ SSÉGEK
LEHETÕ SÉGEK
? Közvetlen kapcsolat a városközponttal ? Jó megközelíthetõség az M1 autópálya
? Autópálya lehajtó kialakítása ? Kistérség kapujában kialakítható
közelsége
szolgáltatói központ ? Infrastruktúra fejlesztése, kiépítése (teljes közmûvesítés, úthálózat kialakítása) ? A tömegközlekedés fejlesztése által a városrész elérhetõsége kedvezõbbé válik
GYENGESÉGEK ? A természeti értékek (vízfolyás) által területileg korlátozott fejlesztési lehetõségek ? A közeli iparterületekkel való verseny erõs
VESZÉLYEK ? Különbözõ tulajdonosok érdekellentéte ? A természet pusztítása ? Partnerség hiánya, jelentõs forráshiány
96
3.12. KÜLTERÜLETEK ÖSSZESÍTETT ELEMZÉSE 3.12.1. Elhelyezkedés A külterületek összesített elemzése a 7. M1 Ipari Park, ipari gazdasági terület, 8. Mezõgazdasági, erdõgazdasági terület, 11. M1-tõl Délre lévõ külterületek és a 12. M1 menti gazdasági és iparterületek városrészek együttes elemzését teszi ki, melyekre a KSH csak együttesen tudott adatokkal szolgálni.
3.12.2. A külterületek társadalmi-demográfiai jellemzõi A Külterületek népességszámának alakulását alapvetõen meghatározza az ipari és gazdasági, mezõés erdõgazdasági jellege. Bicske lakosainak mindössze 0,4%-a él a városrészben. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Külterületek Lakónépesség száma (fõ) Lakónépesség aránya (%) Állandó népesség száma (fõ) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
11 673 100% 11 019 100%
47 0,40% 46 0,42%
A fiatal 20,2%-kal magasabb, az aktív korosztály aránya 7,9%-kal és az idõskorúak aránya 12,3%-kal alacsonyabb arányt mutat, mint a városi átlag. A lakosság képzettségi fokát tekintve kismértékû eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az eltérésbõl kiderül, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 6%-kal alacsonyabb, valamint a felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb népesség arányában 1,6%-kal alacsonyabb értéket mutat, mely a magasabb kvalifikációt jelenti. A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Mutató megnevezése Bicske Külterületek Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk 35,6% 29,6% aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebb 9,9% 8,3% népesség arányában Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulása valamivel kedvezõbb a városi átlagokhoz képest. A foglalkoztatottak aránya magasabb, mint a városi átlag, a foglalkoztatott nélküli háztartások nincsenek. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya alacsonyabb (9%-kal), mint a városi átlag. A foglalkoztatottság mutatói (2001) Mutató megnevezése Bicske Külterületek Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 54,3% 66,7% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,7% 0,0% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya 42,3% 33,3% az aktív korúakon Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az 23,2% 11,1% aktív korúakon belül Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. 97
A 2001-es KSH népszámlálási adatai szerint a vizsgált városrészben a lakásállomány 0,4%-a található. A laksûrûség kissé magasabb értékeket mutat, mint a város egésze. Fontos kiemelni, hogy a városrészben Bicske egészéhez képest magasabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások, ugyanis a lakásállomány mindössze 26,7%-a tartozik ebbe a kategóriába. A lakásállomány jellemzõi (2001) Mutató megnevezése Bicske Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) Laksûrûség (fõ/lakás) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.
Külterületek 3 780 100% 3,09 15,8%
15 0,4% 3,13 26,7%
A fenti adatokból következtetésként az vonható le, hogy a külterületeket elsõsorban fiatal, munkaképes korúak lakják. Valószínûleg munkahelyükhöz kapcsolódó szolgálati lakásokban.
98
4. STRATÉGIA 4.1. A TELEPÜLÉS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVÕ KÉPE Bicske település jövõképének megfogalmazásakor folyamatos volt a külsõ szereplõk bevonása, a helyi társadalom ötleteinek feltérképezése (ötletláda, kérdõívezés), valamint a Hivatal által felállított Ad Hoc Bizottság külsõ tagjainak szakértõi véleménye. A folyamatnak köszönhetõen a jövõképben és a célhierarchiában megfogalmazottak a helyi társadalom, a képviselõk és a településhasználók (pl. kérdõívet kitöltõk) által fontosnak tartott célokat tartalmazzák. (A partnerségi folyamat egyes elemeinek és eredményének részletes bemutatását lásd a Partnerség címû fejezetben.) A stratégiában megfogalmazott jövõkép kifejtésre kerül a tematikus és településrészi célokon keresztül. A megvalósulásához szükséges fejlesztések révén a korábban alul- vagy másképp hasznosított területek integrálódnak a település élõ struktúrájába, egyes településrészek alapfunkcióját, identitását részben megváltoztatják, vagy a jelenleg is meglévõ karaktert erõsítik meg.
4.1.1. Jövõkép és átfogó célok Építõkövek, amelyeken leginkább alapul a jövõkép kialakítása ? Fekvés, földrajzi elhelyezkedés, fõ útvonalak (M1, 1. sz. út), Budapest közelsége, vasút, megálló ? Regionális környezet – Székesfehérvár, Budapest, Tatabánya közelsége, kistérségben rejlõ turisztikai lehetõségek (Alcsútdoboz, stb.) ? Gazdaság – meglévõ és szabad gazdasági területek, turisztikai potenciál (Csillagvizsgáló, zártkertek, borkultúra) ? Szellemi potenciál –, civil szervezetek, kapcsolatok, meglévõ intézmények, hagyományok ? Települési adottságok, természeti értékek – ökohálózat, lakóterületi tartalékok, városrészek elkülönülése, vasúti kapcsolat Jövõkép: „Csak a Bicske”, Kistérségi gazdasági hálózatban mûködõ, azt szervezõ komfortos város Bicske jelenlegi intézmény- és szolgáltatási ellátottsága, lakosságszáma és a település fejlõdésének iránya alapján egyértelmû, hogy a városnak fel kell készülnie a település és a kistérség magasabb minõségû ellátására. Változatos és megfelelõ szintû ellátást kell biztosítania, magasabb minõségû városias környezetben. A település jövõképében kiemelt területek a városi belsõ komfort és a gazdaság fejlesztése, mely kettõ együtt kezelendõ. A gazdaság fejlesztése egyrészt munkahelyeket, másrészt bevételeket teremt az önkormányzat számára, melyet a belsõ környezet minõségi emelésére lehet fordítani. Ezért ezeket a célokat csak összehangolt, egymásra épülõ lépések eredményeként lehet elérni. A fõ cél az, hogy Bicskén erõteljesebb gazdasági bázis létesüljön, mely már rövid távon is növeli térszervezõ erejét, elegendõ és megfelelõ gazdasági szereplõt vonz a településre és mikro-regionális szinten képes munkahelyeket biztosítani! A cél hogy létrehozzon vállalkozói kapacitásokat, amelyekkel az intézményi struktúra megújulhat, a helyi gazdaság erõsödik, a helyben foglalkoztatás, és ezen belül a turizmusgazdaság erõsödése menedzselhetõ, létrehozható. A társadalmilag és gazdaságilag fenntartható fejlõdés megvalósulása, a település hosszú távú prosperitása feltételezi a térségi szereplõk közötti nagyfokú egyeztetést és együttmûködést.
99
A stratégia abból az alaplogikából indul ki, hogy a távlati cél elérése köztes szakaszokon keresztül, önfejlesztõ (evolutív) modell mentén valósítható meg: a gazdasági erõ koncentrálásával és megfelelõ menedzselõ rendszer kiépítésével, amely képes az erõforrások koncentrációjának megvalósítására, a koordináció és kooperáció mechanizmusainak kiépítésére. A megújulás építõkövei KISTÉRSÉGI GAZDASÁGI HÁLÓ ZATBAN MÛKÖDÕ , AZT SZERVEZÕ KOMFORTOS VÁROS
Gazdaságfejlesztés
Városi komfort és társadalmi kohézió megteremtése
4.1.2. Részcélok 1. Városi komfort és társadalmi kohézió megteremtése Ahhoz, hogy Bicske egy valódi komfortos város képét mutathassa, a magasabb minõségû környezet, a szolgáltatások bõvítése, valamint az élhetõbb közösségi terek, helyszínek megteremtése szükséges. A pénzügyi feltételek elõteremtése a helyi önkormányzat lobby-erejétõl is függ. A jól differenciált és a város szerkezetéhez és lehetõségeihez, a célközönség igényeihez igazított lakó-, szolgáltatási és kiskereskedelmi funkciók területi egységeinek ütemezett át-strukturálásával, fejlesztésévell elérhetõ az a belsõ minõség-növekedés, amely szintén hozzájárul Bicske minõségi várossá válásához. Részletes felmérések (karakter, épületállomány, szociológiai helyzet, ingatlan-érték, stb.) segítségével meg kell határozni a területek jelenlegi státuszát, majd rögzíteni szükséges a lakók és a területhasználók bevonásával az egyes területek fejlesztési irányait, megvalósulásukat pedig az építészeti minõség ellenõrzése mellett (pl. tervtanács) kell végrehajtani. Ez hozzásegítheti a várost, hogy karakteres, jól mûködõ városrészek alakulhassanak ki. A település szerkezetének fontos elemei a zöldfelületek, és potenciális szabadidõs- és rekreációs területek, ezek tervszerû és az élhetõséget, illetve a turisztikai célokat is szem elõtt tartó fejlesztése. A városközpont és az alközpontok rehabilitációja, fejlesztése magas színvonalú épített környezet létrehozatala, illetve a megfelelõ funkciók biztosítása által képzelhetõ el, amely biztosítja az élhetõ, környezetileg és gazdaságilag is fenntartható mûködést. Az élhetõ központok megkövetelik a belsõ városrészek közlekedési terheinek csökkentését is, mely területen az európai városfejlesztés számos sikert könyvelhetett el, hiszen a belsõ forgalomcsillapításnak számtalan alternatív eszköze létezik ma már. A különbözõ útburkolatokkal (pl. macskakõ, térkõ burkolatok, stb.) és felfestésekkel kombinált (optikai és forgalomdinamikai késztetés a lassabb vezetésre) átalakításokkal a jármûvezetõk a sebesség csökkentésére kényszeríthetõk. Sáveltolással és beszûkítéssel az út jobb és bal oldalán akadályok képezhetõk, illetve az út egy részét a járdaszintig megemelve a jármûvek szintén lassításra ösztönözhetõk. Elzárások alakíthatók ki, melyek a behajtást akadályozzák (oszlop, kerékvetõ).
100
2. Gazdaságfejlesztés A város belterületétõl északra kiterjedt ipari, gazdasági funkcióra alkalmas terület található. A település vasúti kapcsolatában és az M1 és 1-es út közelségében rejlõ potenciál kiaknázása, az a tény, hogy azok mentén jelentõs gazdasági célú területek alakulhatnak ki, meghatározó a város jövõbeli gazdaságát tekintve. Ugyanakkor ez a fejlesztés csak ütemezetten és erõs kontroll mellett valósítható meg. A helyben való feldolgozás a település jövõjét tekintve amellett, hogy munkahelyeket teremt, és iparûzési adóbevételt is növel, segíti a helyi gazdasági szféra „egymásra találását, klaszteresedését. Mindezidáig nem kaptak lendületet a helyi épített és természeti környezeten alapuló fejlesztések, amely azonban kiemelten fontos lehet Bicske számára is. Budapest – egyrészt, mint kereslet, másrészt, mint kínálat - közelségében mérlegelni szükséges a turizmuson alapuló fejlesztések típusát, nagyságát. A város és környéke erõsségei és fejlesztési lehetõségei - erdõk, csillagvizsgáló, a szomszédos Alcsútdoboz arborétuma, a kisvasút, a zártkerti szõlõk és boros pincék, a vízfelületek – elsõsorban a szabadidõs, rekreációs célú hasznosításokat teszik indokolttá. A város esetében tehát – együttmûködve térségével - a változatos szabadidõs és turisztikai kínálat ütemezett kialakítása a reális cél. indokolt, párhuzamosan a termékek és szolgáltatások, és nem utolsó sorban a város imázsának marketingkommunikációjával. A fenti fejlesztési folyamatokkal párhuzamosan javítani kell a marketingkommunikációs tevékenységet. Fontos, hogy a város partnereinek tekintse a vállalkozókat, folyamatos kommunikáció segítségével tájékozódjon igényeikrõl, kínáljon együttmûködési lehetõséget a helyi fejlesztések megvalósításában. Ennek legfontosabb eszköze egy olyan városfejlesztõ, menedzselõ szervezet létrehozása, amely alkalmas arra, hogy megalapozza a központi források felhasználását és megteremtse a helyi fejlesztések megvalósításába a mûködõ tõke bevonását. Közlekedési lehetõségek: vonat, M1, 1-es út Bicske földrajzi elhelyezkedése és infrastrukturális ellátottsága kiválónak mondható: - a településen az M1-es gyorsforgalmi út halad keresztül, a településen jelenleg 2 lehajtóval is rendelkezik - a településen az 1. sz. út halad, amely szintén jó és alternatív megközelíthetõséget biztosít; - a település belterületének keleti részén halad a vasút nyomvonala, 2 megállóval a belterületi szakaszon; - a várostól keleti irányban halad majd az észak-déli korridor nyomvonala, mely nemzetközi közlekedési hálózat egyik alapeleme lesz A közlekedési kapcsolatok és alternatív közlekedési lehetõségek fejlesztése a település megközelítése és a térségbe való kapcsolása szempontjából fontos teendõ. Természeti értékek: vízfelületek, szõlõskertek, boros pincék, erdõ Bicskének és térségének fel kell tudni készülni az információs kor kihívásaira, a megváltozott és változó keresletnek megfelelõen a turizmusipar dinamikus helyzetbe hozására, a térség desztinációvá (célterületté) fejlesztésére. A világban bekövetkezõ változások, a turizmussal szemben is új követelményeket támasztanak. Amíg korábban, a nyári szabadságukat töltõk csak a pihenést, a nyugalmat keresték, addig napjaink turistája többre vágyik. A munka jelentõségének változása miatt számára a szabadidõ értékesebbé válik, azt a korábbiaktól eltérõen minél hasznosabban, minél aktívabban szeretné eltölteni. A szabadidõben fontossá válik az élmény és információgyûjtés, a kulturális fejlõdés és a továbbképzés. A helyválasztásban a beépített területek folyamatos növekedése, a karakterüket vesztõ települések, valamint a zöld területek fogyatkozása, a környezettudatosság kialakulása, a nagyvárosi élettér
101
beszûkülése révén egyre értékesebbé válik, és egyre nagyobb szerepet kap a natúra, a még érintetlen természeti, valamint a karakteres épített környezet. Egy ilyen jellegû igényváltozás korában Bicske és térsége (mikro-régiója) javíthatja pozícióit, és más körzetekkel szemben elõnyre tehet szert, ha felismeri a pozitívan kiaknázható fejlõdési tendenciákat, megfelelõ környezetet hoz létre és megteremti a szerkezeti alkalmazkodás feltételeit. Legyen szó a megfelelõ infrastruktúráról, szakképzett, hozzáértõ munkaerõrõl, vagy többletértéket hordozó szolgáltatásokról. Ehhez azonosíthatóvá kell tenni a különbözõ tájrészleteket, biztosítani kell az attrakciók élvezhetõségét, színvonalát és vonzerejét. Eladhatóvá kell tenni a térség identitását, speciális karakterét (pl. csillagvizsgáló, kastély területe), jellegzetességét, a táj, a természet szépségét (pl. szõlõkertek, boros pincék) éppúgy, mint kulturális adottságait. Oly módon kell kiajánlani, tálalni, bemutatni és átadni a térségben akkumulálódott értékeket, információkat, hogy az fogyasztásra bátorítsa a tér használóit, úgy az üdülõ- és lakótulajdonosokat, mint az ideérkezõ turistákat. Egy olyan térségi elemeket magába foglaló, komplex vendégforgalmi stratégia kialakítására van szükség, amely egységbe foglalja a természeti környezet látnivalóit, attraktivitásait, és képes felsorakoztatni és megélhetõvé tenni az épített és kulturális elemeket is. A turisztikai értékek és turisztikai jelentõségû helyi és térségi események szolgálhatnak alapul egy hosszú távú program kidolgozásához. A térségi együttmûködéshez és a fejlesztések beindításához minél elõbb létre kell hozni a program menedzsment-szervezetét. A térség adottságait csokorba rendezve, összetett, sokszínû kínálattá formálva lehet önálló „alakot”, formát adni a térségnek. Ebben a rendszerben Bicske közvetítõ, szervezõ és elosztó központ lehet, amennyiben elsõként kezdi meg az erre irányuló koordináló, szervezõ és marketing munkát. Mindennek megvalósításához a város és a térség adottságai kedvezõek, de a lehetõségek többnyire kiaknázatlanok, a termékstruktúra és a turizmus háttér-infrastruktúrája nagyrészt még kialakulatlan.
102
4.2. FEJLESZTÉSI CÉLOK A TELEPÜLÉSRE ÉS A TELEPÜLÉSRÉSZEKRE 4.2.1. A helyzetértékelés és a célmeghatározás összhangja A helyzetértékelés során megfogalmazott fõbb problémák egyszerûsített struktúrája: Gazdaságot meghatározó elemek Erõs regionális verseny a gazdaságban (pozíció, üres területek) Gazdasági válság hatása még érvényesül Erõs regionális verseny a turizmusban (kínálat, fejlesztések) Értékes természeti területek degradálódása (éghajlatváltozás) Fekvésbõl adódó változások (megváltozott környezeti, környezetvédelmi, lakókörülmények) – logisztika, ipar túlsúlya EU forrás kiürülése
Életminõségi és identitásfejlesztési elemek - Bicske épített környezetének arculata rendezetlen - Külterületi lakott helyeken és üdülõterületeken az engedély nélküli lakófunkciók megjelenése - Szennyvízcsatorna hiányából (esõsorban a zártkerti területeken) eredõen az ökológiai problémák felerõsödése - Éghajlatváltozás okán bel- és árvízveszélyek gyakorisága növekedést mutat - A településen áthaladó M1 elvágja Baboshegyet a településtõl - Szegregáció A helyzetértékelés során megfogalmazott települési és településrészi SWOT-analízisben összegzett megállapítások alapján alakultak ki az alapvetõ célok, ezt tartalmazza az alábbiakban részletezett célhierarchia-rendszer is.
4.2.2. Célok és összefüggéseik (célhierarchia) Bicskének a gazdasági hálózatban mûködõ, azt szervezõ komfortos város jövõkép megvalósításához egyrészt a , a gazdasági szféra megtartását és további bõvítését kell biztosítania, ugyanakkor a lakók életkörülményeinek fejlesztése is szükséges. A tematikus célok mind a részcélok szolgálatában kerültek meghatározásra. A részcélok megvalósulásához szükséges ágazati fejlesztések a gazdasági növekedést és a komfortos város megvalósulását biztosítják: ? a gazdaság élénkítését szolgáló marketing kiadványok készítésével, ? hatékony településmenedzsmenttel, ? minõségi belsõ közösségi terekkel, ? lakó/turisztikai funkcióhoz kapcsolódó kiszolgáló, ellátó helyekkel, ? a központ és az alközpontok minõségi fejlesztése révén magasabb minõségû szolgáltatási környezettel ? az épített kulturális emlékek megõrzése és „használata”, a természeti környezet megõrzése és idegenforgalmi hasznosítása révén a vendégforgalom fejlesztésével, ? a közúti infrastruktúra adta gazdasági fejlesztési lehetõségek kihasználásával, ahol a gazdasági szervezetek betelepülése az önkormányzat irányítása mellett történik.
103
Hosszú távú jövõkép: „Csak a Bicske!” Kistérségi gazdasági hálózatban mûködõ, azt szervezõ komfortos város Középtávú tematikus célok: 1. Városi komfort és társadalmi kohézió megteremtése 2. Gazdaságfejlesztés Rövid távú célok: A. Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések B. Intézményhálózat fejlesztése C. Városközpont és alközpontok fejlesztése D. Identitásépítés E. Gazdasági fejlesztése F. Települési idegenforgalom fejlesztése G. Infrastruktúrafejlesztés Az egyes településrészek sajátos adottságaiknak, fejlõdési lehetõségeinek és korlátainak megfelelõen vesznek részt a település egészére vonatkozó célok elérése érdekében megvalósuló fejlesztésekben. Az egyes településrészi fejlesztések és a települési célok összefüggését az alábbi ábra szemlélteti:
104
Célhierarchia rendszer BICSKE „Csak a Bicske!”
15-20 év
Kistérségi gazdasági hálózatban mûködõ, azt szervezõ komfortos város ?A lakosok elégedettségének növekedése (Bicskén élõk, 10-es skálán +1 pont, elõzetes felmérés alapján) ?vállalkozások betelepülési hajlandóságának növekedése (szám növekedés +2%)
?A szociális és közszolgáltatások bõvülése ill. minõségjavítása (+1 közszolgáltatási v. szociális létesítmény) ?A kulturális rendezvények számának bõvülése (+3 rendezvény/év) ?Városközpont használók számának növekedése (+15 ember/óra átlagosan napközben) ?Elõvárosi vasúti megálló fejlesztése – Bicske P+R(+15%-kal több használó)
B)
Zöldfelületi és Intézményhálózat rekreációs fejlesztések fejlesztése (közösségi létesítmények elérésének növelése)
?A minõségi zöldfelületek arányának növekedése (min. 400 m2;; multifunkcionális sportcsarnok; városi sport- és pihenõpark, játszóterek számának növelése)
(közintézmények hálózatbõvítése és kapacitásnövelése, a kulturális és szociális szolgáltatások bõvítése) ?A szociális, egészségügyi és közoktatási intézmények férõhelyeinek növelése, minõségi javítása (idõsellátás, bölcsõde, óvoda, iskola) (+10 bölcsõdei férõhely, + 1 óvoda; iskola és óvoda korszerûsítés)
C) Városközpont alközpontok fejlesztése (valódi központ kialakítása; értékvédelem) ?Védett értékek és épületek felújítása (+1 db) ?Térrendezés ?Mezõvárosi piac kialakítása
7-8 éves célok
Gazdaságfejlesztés
Városi komfort és társadalmi kohézió megteremtése
A)
Hatásindikátorok
?A kis- és közepes kereskedelmi vállalkozások bevételtermelõ képességének javulása (önkormányzati iparûzési adóbevételek fajlagos értékének növekedése + 5%, szolgáltatás +5%) ?Idegenforgalmi rendezvények és vállalkozások számának emelkedése (látogatók számának növekedése/év; turisztikai vállalkozások száma + 5%) ? Nagyobb gazdasági beruházások megjelenése (vállalkozások számának növekedése +5%)
D) és Identitásépítés (arculat, partnerségépítés, projektgenerálás)
E)
F)
G)
Gazdasági fejlesztések
Települési idegenforgalom fejlesztése
Infrastruktúrafejlesztés
(vállalkozások vonzása – telephelystratégia kialakítása, portfólió/marketing)
?Helyi rendezvények száma (+5db/év) ?Portfoliókészítés (1 kiadvány)
Bázisérték 2010., amely felmérése folyamatban van
105
?A kisvállalkozások számának növekedése (db) ?Nagyobb gazdasági beruházás az M1 mentén
(épített és természeti környezetben rejlõ lehetõségek kiaknázása) ?Erdõ- és gyepterületeken ökoturizmus feltételeinek kialakítása ?Idegenforgalmi hálózat fejlesztése, (Történelmi tanösvény Batthyány-Kastély és Hegyi Kastély, Váli-völgy kapuja)
3-5 éves célok
(forgalomcsillapítás, tömegközlekedés, közmûhálózat fejlesztése)
?Kerékpárutak építése (m) ?Kerékpártárolók száma (db) ?Felújított burkolat (m2) ?Intermodális csomópont létrehozása (1 db) ?Autópálya csomópontok, lehajtók kialakítása (2 db) ?Szenny- és csapadékvíz hálózat fejlesztése(m)
Output-indikátorok
Eredményindikátorok
A) B) C) D) E) G) 1 Telep lakóterület - Infrastruktúrafejlesztés – út és közmû 1. Telep alközpont AT - Potenciális fejlesztési terület (vegyes funkciók megtelepítés és kialakítása) - mikro-társadalmi kertészet projekt – közösségépítés
-
-
A) B.) D) G) 2 Bihari utcai lakóterület Infrastruktúrafejlesztés – út és közmû Kiskereskedelmi ellátás minõségi javítása Megközelíthetõség javítása Társadalmi integráció 11. Bihari utca AT Társadalmi integrációs és összetartozás erõsítése Intézményfejlesztés Lakóterületi fejlesztés
B) C) G) 3 Vasúti megálló környéke - Infrastruktúrafejlesztés – út és közmû - Közösségi tér-fejlesztések
-
2. Intermodális központ AT Infrastruktúrafejlesztés – út és közmû Intermodális csomópont kialakítása P+R, B+R Vasútmegálló korszerûsítése Útfejlesztése Jobb megközelítés-összeköttetés biztosítása (felüljáró) Gazdasági szféra bõvítése és bevonzása – volt szerkezetkész épületek hasznosítása vagy szociális létesítmény kialakítása (idõsek otthona, árvaház, stb.)
E) G) 4 Vasút melletti lakóövezet - Infrastruktúrafejlesztés – út és közmû - Közösségi tér-fejlesztések - Meglévõ, arra alkalmas gazdasági területek fejlesztése 3. Energia AT - Alternatív energia megtelepítése és hasznosítása - Bicske közmûellátási korszerûséhez hozzájáruló beruházások megtelepítése
-
-
A) B) C) D) E) F) G) 5 Városközpont Infrastruktúrafejlesztés – út és közmû Identitást erõsítõ rendezvények forgalomcsillapítása A városkapuk településképének fejlesztése 4. Városközpont AT Építészeti örökség, épületek felújítása Korszerû, többfunkciós közösségi tér kialakítása Parkolás megoldása Minõségi kiskereskedelem megtelepítése Turisztikai fogadóbázis kiépítése Rendezvények Kerékpár-kölcsönzõ rendszer kiépítése Kiskereskedelem élénkítése (piac és üzletkínálat bõvítése) Tömbfeltárás, lakások kialakítása Intézmények elhelyezésének racionalizálása (pl. hivatal áthelyezése)
5. Kastély AT - Építészeti örökség felújítása és turisztikai hasznosítása a Hegyi kastély – Batthyány kastély közötti történelmi tanösvény része - Rendezvények - Bemutatást szolgáló elemek kialakítása 8. Lakófejlesztés AT - Lakóterületi fejlesztés
106
-
-
A) B) D) G) 6 Nyugati lakóterület Infrastruktúrafejlesztés – út és közmû Identitást erõsítõ rendezvények Gazdasági szféra bõvítése Intézmények korszerûsítése Közösségi térek fejlesztése és játszótér kialakítása 7. Káposztás AT Központfejlesztés, új intézmények elhelyezése
E) 7 M1 Ipari park, gazdasági terület - Gazdasági szféra bõvítése
A) F) G) 8 Mezõgazdasági és erdõterület - Ökoturizmus fejlesztése - Megközelíthetõség javítása kerékpárutak építése
Településrészi célok II. A) D) E) F) G) 9 Szõlõhegyi területek - Infrastruktúrafejlesztés – út és közmû
-
-
6. Csillagvizsgáló AT Aknamentesítés Infrastruktúrafejlesztés – út és közmû Mûemléki épületegyüttes rehabilitálása és új építések Turisztikai fogadóhely kialakítása Erdei tanösvények kialakítása Babos-hegy és Galagonyás közti turisztikai út, összeköttetés biztosítása és megvalósítása, a Hegyi kastély – Batthyány kastély közötti történelmi tanösvény része
-
-
E) F) G) 10 Bicske D-i külterületei Falusi turizmushoz kapcsolódó fejlesztések elindítása – tó, horgászturizmus Potenciális, arra alkalmas területek gazdasági célú hasznosítása – elsõsorban „soft”, tudásbázison alapuló, környezet fenntarthatóságával/védelmével kapcsolatos gazdaság, avagy a belvárost kiszolgáló kereskedelem M1 megközelítés – új csomópont Budapest Gate
E) G) 11 M1 menti gazdasági és ipari területek - A jelenleg is gazdasági területek megtartása és minõségi emelése 7. Gazdasági és ipari területek AT - M1 menti, arra alkalmas területek gazdasági és ipari területekké alakítása - Potenciális befektetõk vonzása
10. Galagonyás AT Üdülõfunkció komfortossá tétele – rendezvények Belvároshoz közeli részeken lakóterületté való minõsítést elõkészítõ tanulmányok és településrendezési szerzõdések/megállapodások elõkészítése Falusi turizmushoz kapcsolódó fejlesztések elindítása – pincék, borút Babos-hegy és Galagonyás közti turisztikai út, összeköttetés biztosítása és megvalósítása, legyen a Hegyi kastély – Batthyány kastély közötti történelmi tanösvény része
12. Ásványvízkincs AT - Ásványvíz palackozó üzem és logisztikai központ létrehozása AT- akcióterület A táblázatban az egyes településrészek alatt szereplõ projektek felsorolása a következõ logika alapján történt: Legfelül a településrészt általánosan érintõ, átfogó projektelemek kerültek felsorolásra, az egyes akcióterületek megnevezése alatt pedig az ahhoz kapcsolódó fejlesztések, amelyek alapján történt az akcióterület indikatív kijelölése. * az településrészben és az akcióterületen megvalósuló fejlesztések esetében figyelembe veendõ szempont (intézmény, épített környezet, közmûfejlesztés
107
4.3. BEAVATKOZÁSOK – AZ AKCIÓ TERÜLETEK KIJELÖLÉSE Az akcióterület kijelölésének szempontjai Az akcióterület fizikailag összefüggõ terület, melyen egymással idõben és tartalmukban is összefüggõ fejlesztési projektek valósulnak meg az akcióterület meghatározott fejlesztési céljainak elérése érdekében, tervezett módon. A fejlesztés tartalmi és pénzügyi összehangolása az akcióterületi terv keretei között történik. Az akcióterület elsõsorban az önkormányzat által alapvetõen befolyásolt fejlesztéseket fogja össze. Akcióterületek kijelölése azon esetekben célszerû, amikor 1. az erõforrások összpontosítására van szükség a spontán piaci folyamatok aktív befolyásolása érdekében, 2. az önkormányzatnak megvannak az eszközei a fejlesztések aktív befolyásolására, menedzselésére, azaz alakíthatja a fejlesztések funkcionális jellemzõit és ütemezését. A spontán folyamatok aktív befolyásolásának eszközei pedig az alábbiak lehetnek: Önkormányzati tulajdon az akcióterületen. Önkormányzati források felhasználása az akcióterületen. Pályázati vagy célzott hitelforrások felhasználása az akcióterületen. Településfejlesztési megállapodás (pl. településrendezési szerzõdés) alapján magánberuházó közcélú fejlesztései az akcióterületen. ? Az önkormányzat aktív marketingtevékenysége. ? ? ? ?
Bicskén 12 akcióterület került kijelölésre, ahol az elkövetkezendõ 7 évben beruházásokat tervez az önkormányzat, illetve ahol generálni szeretné a fejlesztéseket; ahová befektetõket szeretne vonzani a település jövõképének elérése érdekében.. Az egyes akcióterületek tervezett fejlesztései a megvalósítást tekintve sokrétûek: ? vannak, amelyet a regionális és ágazati operatív program segítségével szeretne megvalósítani az önkormányzat; ? vannak, amelyeket a gazdasági szféra által közös együttmûködésben kíván az önkormányzat megvalósítani; ? és lehetnek, amelyek a civil kezdeményezéseknek köszönhetõen alakulhatnak ki. A következõkben tehát ezen akcióterületeket mutatjuk be Az egyes akcióterületek esetében a rendelkezésre álló információk, illetve a fejlesztési szándékok feltérképezése az IVS készítésének idõszakában eltérõ volt, ezért az akciótervek is különbözõ mélységben kerültek kidolgozásra.
108
Forrás: Ecorys szerkesztés, 2011.
Akcióterület 1. Telep alközpont AT
Településrész Telep lakóterület
2. Intermodális Vasúti megálló környéke központ AT Vasút menti lakóövezet Bihari utcai lakóterület Telep lakóterület 3. Energia AT
Vasút menti lakóövezet
4. Városközpont AT
Városközpont
Kapcsolódás a TSZT területfelhasználási területekhez Kertvárosias lakóterület Zöldterület Gazdasági terület
Kapcsolódás az IVS célrendszeréhez
A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések B) Intézményhálózat fejlesztése C) Városközpont és alközpontok fejlesztése D) Identitásépítés E) Gazdasági fejlesztések G) Infrastruktúrafejlesztés Vasútterület B) Intézményhálózat Településközponti vegyes fejlesztése terület C) Településközpont és alközpontok fejlesztése G) Infrastruktúrafejlesztés Gazdasági terület E) Gazdasági fejlesztések G) Infrastruktúrafejlesztés Településközponti vegyes A) Zöldfelületi és rekreációs terület fejlesztések Zöldterület B) Intézményhálózat Kertvárosias lakóterület fejlesztése Kisvárosias lakóterület C) Településközpont és alközpontok fejlesztése 109
5. Kastély AT
Városközpont
Különleges egyedi jelentõségû intézmények területe
6. Csillagvizsgáló AT
Szõlõhegyi területek
Erdõterület Különleges, nagy kiterjedésû szolgáltató, vendéglátó létesítmények területei
7. Káposztás AT
Nyugati lakóterület
Településközpont vegyes terület Különleges, sport és rekreációs terület
8. Lakóterületi AT
Városközpont
Településközpont vegyes terület
9. Gazdasági és ipari M1 menti gazdasági és Gazdasági terület területek AT iparterületek 10. Galagonyás AT
Szõlõhegyi területek
Hétvégi házas terület Üdülõházas terület Különleges terület
11. Bihari utca AT
Bihari utca környezete
Falusias lakóterület Kertvárosi lakóterület Zöldterület Kereskedelmi, szolgáltató terület
12. AT
Ásványvízkincs Szõlõhegyi területek
Szõlõhegyi mezõgazdasági terület
110
D) Identitásépítés E) Gazdasági fejlesztések F) Települési idegenforgalom fejlesztése G) Infrastruktúrafejlesztés A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések C) Városközpont és alközpontok fejlesztése D) Identitásépítés F) Települési idegenforgalom fejlesztése A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések D) Identitásépítés F) Települési idegenforgalom fejlesztése G) Infrastruktúrafejlesztés A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések B) Intézményhálózat fejlesztése D) Identitásépítés G) Infrastruktúrafejlesztés E) Gazdasági területek fejlesztése G) Infrastruktúrafejlesztés E) Gazdasági területek fejlesztése G) Infrastruktúrafejlesztés A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések D) Identitásépítés E) Gazdasági területek fejlesztése F) Települési idegenforgalom fejlesztése G) Infrastruktúrafejlesztés A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések B) Intézményhálózat fejlesztése D) Identitásépítés G) Infrastruktúrafejlesztés E) Gazdasági területek fejlesztése
4.3.1 Telep alközpont AT A terület lehatárolása Belterületi határ - Akácfa utca - Kerecsendi Kiss Márton utcával párhuzamos névtelen telek - belterületi határ.
Forrás: Ecorys szerkesztés Akcióterületi célok ? Átfogó cél: Telep lakóterület városrész számára alközpont kialakítása, mely megfelelõ minõségû szolgáltatást képes biztosítani a vasúttól délre fekvõ területen lakók számára. ? Közvetlen célok: - alapvetõ intézmény- és szolgáltatásfejlesztés - gazdaságfejlesztés – elsõsorban kiskereskedelem - identitásépítés - minõségi közösségi területek létrehozása - települési belsõ komfort emelése ? Illeszkedés az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez: A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések B) Intézményhálózat fejlesztése C) Városközpont és alközpontok fejlesztése D) Identitásépítés E) Gazdasági fejlesztések G) Infrastruktúrafejlesztés ? Illeszkedés a területre vonatkozó szabályozási tervhez: illeszkedik. A tervezett fejlesztés a jelenlegi építési övezetekben megvalósítható.
111
Forrás: Szabályozási Terv kivonat, Planner-T Kft., 2009. Tervezett beruházások, projektek: a) A közszféra tervezett beruházásai ? Út- és közmûvesítési fejlesztések A magas minõségû alközponti funkciók megtelepítésének elengedhetetlen feltétele a komfort, így az alközpont megközelítése, a megtelepítendõ funkciók közmû kapacitásának biztosítása. ? Identitásépítés A vasúttól délre található városrész jelenleg elszigetelt Bicske városközpontjától, amely elkülönülést valamelyest oldani lehet alközponti funkciók megtelepítésével párhuzamosan rendezvények tartásával. A magasabb minõségû közterületek, korszerû közösségi helyszínek a helyi társadalom számára vonzó területté válnak, ezáltal társadalmi találkozóhelyekké lesznek. (Telepi barbacue) A jelenlegi sportpályák korszerûsítése, fejlesztése javasolt a lakosság érdekében. b) A magán- és a közszféra közös beruházásai ? Intézmények és kiszolgáló létesítmények megtelepítése Egy alközpont kialakítása szempontjából elsõdlegesen meghatározó a funkciók aránya. Az alapvetõ ellátást biztosító intézmények mellett fontos a kiskereskedelmi egységek jelenléte is (pl. posta, gyógyszertár, kisbolt, stb.). c) A magánszféra tervezett beruházásai A tervezett projektelemek megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ a gazdasági helyzet, s ezzel párhuzamosan a helyi vásárlóerõ, valamint a kínálat alakulásától. A fejlesztési elképzelés még csak tervezés szintjén áll, éppen ezért ezen akcióterület esetében nem áll módunkban még csak megbecsülni sem a felsorolt fejlesztések idõbeli megvalósulását és költségvonzatát.
112
4.3.2 Intermodális központ AT A terület lehatárolása Móricz Zsigmond utca - belterületi határ – Csákvári út – vasút menti déli területek (Losonczy utca mentén) – Prohászka Ottokár utca – vasút menti északi terület
Forrás: Ecorys szerkesztés Akcióterületi célok ? Átfogó cél: Bicske számára a gyors vasúti közlekedés mellett magas minõségû kiszolgálást és várakozást lehetõvé tevõ intermodális központ kialakítása, mely a közlekedési funkciók mellett kiskereskedelmi és szolgáltatási egységeknek is helyet ad. ? Közvetlen célok: - közlekedésfejlesztés - szolgáltatásfejlesztés - gazdaságfejlesztés – elsõsorban kiskereskedelem ? Illeszkedés az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez: B) Intézményhálózat fejlesztése C) Településközpont és alközpontok fejlesztése G) Infrastruktúrafejlesztés ? Illeszkedés a területre vonatkozó szabályozási tervhez: illeszkedik. A tervezett fejlesztés a jelenlegi övezetekben és építési övezetekben megvalósítható. A tervezett projektelemek megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ az önkormányzati források átcsoportosításától, valamint az pályázati pénzek áramlásától.
Forrás: Szabályozási Terv kivonat, Planner-T Kft., 2009.
113
Tervezett beruházások, projektek: a) A közszféra tervezett beruházásai ? Út- és közmûfejlesztések A közlekedési csomópont kialakítása számos feladatot igényel, mely elsõsorban állami és önkormányzati feladatokat ölel fel. A vasút korszerûsítése, az állomás fejlesztése, a P+R, P+B rendszer kiépítése, megfelelõ busz- és személygépjármû parkolók és várakozóhelyek kialakítása, a vasút által kettészakított városrészek összeköttetésének biztosítása (felül- és/vagy aluljáró) kiemelt téma a város életében. A tervezett fejlesztés megvalósulásával egy idõben javasolt a kapcsolódó utak közmûhálózatának felújítása és korszerûsítése is. b) A magán- és a közszféra közös beruházásai ? Intézmények és kiszolgáló létesítmények megtelepítése A projekt keretében megújuló állomásépületben javasolt a helyi alapfokú szolgáltatás biztosítása: posta, okmányirodai kirendeltség, stb. A vasútállomás és kisállomás környéke tökéletesen alkalmas megfelelõ minõségû kiskereskedelmi létesítmények kialakítására, akár az állomás épületében integráltan is. Így a gazdasági szféra is érdekeltté válhat az állomásépület nekik megfelelõ kialakításában, illetve üzemeltetésében. c) A magánszféra tervezett beruházásai A terület déli részén kiterjedt, jelenleg alulhasznosított telek található (volt laktanya szerkezetkész épületivel), mely hasznosítása a környéken tervezett egyéb projektek megvalósulásától és sikerességétõl nagymértékben függ. A tervezett projektelem megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ a gazdasági helyzet, s ezzel párhuzamosan a helyi vásárlóerõ, valamint a kínálat alakulásától. Költségtábla – tervezett projektelemek Projekt neve Tervi ellátottság
Intermodális központ fejlesztése ? Állomás fejlesztése ? Kisállomás fejlesztése ? P+R és B+R rendszer kiépítése (kb. 200 db ? Felüljáró fejlesztés (1 közúti felüljáró + kisállomás felüljárójának járdával történõ kiszélesítése) ? Aluljáró fejlesztés (meglévõ hosszabbítása, +1 kiépítése) Volt laktanya fejlesztése
Tervezett megvalósítás ideje
Programalkotási folyamat Elõzetes megvalósíthatósági tanulmány készítése folyamatban
2011-2014
Becsült forrásigény (nettó, millió HUF) Minimum 3 500
Programalkotási folyamat
2014-2018
Na.
114
Lehetséges forrás Állami + Önkormányzat + pályázati + külsõ vagy befektetõi finanszírozás
Külsõ vagy befektetõi finanszírozás
4.3.3. Energia AT A terület lehatárolása A település belterületének keleti részén, a szennyvíztisztító mellett.
Forrás: Ecorys szerkesztés
Akcióterületi célok ? Átfogó cél: Bicske számára fontos feladat a gazdaság fejlesztése mellett alternatív lehetõségek keresése és megtelepítése. ? Közvetlen célok: - gazdaságfejlesztés – alternatív energia megtelepítés és hasznosítása ? Illeszkedés az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez: G) Infrastruktúrafejlesztés E) Gazdasági fejlesztések ? Illeszkedés a területre vonatkozó szabályozási tervhez: illeszkedik. A tervezett fejlesztés a jelenlegi építési övezetekben megvalósítható. A tervezett projektelemek megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ az önkormányzati források átcsoportosításától, a pályázati pénzek áramlásától, valamint a magánbefektetõk megjelenésétõl és beruházási szándékuktól.
Forrás:Szabályozási Terv kivonat, Planner-T Kft., 2009.
115
Tervezett beruházások, projektek: a) A magán- és a közszféra közös beruházásai ? Út- és közmûfejlesztések A közlekedés és közmûfejlesztés fontos feladat a megfelelõ gazdasági környezet kialakításához. A szennyvíztelep rekonstrukciója és a vasúti töltés rendezése kiemelt feladat kell legyen az elkövetkezõ években. ? Gazdasági tevékenység megtelepítése Az önkormányzat feladata a fejlesztés céljának meghatározása, és ehhez megfelelõ partner keresése, bevonása. A cél térségfejlesztõ hatású, a megújuló energiaforrás-felhasználásra vonatkozó mintaprojekt kialakítása, valamint szelektív válogatómû megtelepítésére. b) A magánszféra tervezett beruházásai A területen lehetõség van a késõbbiekben a magánszféra megújuló energiához kapcsolódó fejlesztési projektjeinek megvalósítására Költségtábla – tervezett projektelemek Projekt neve
Tervi ellátottság
Tervezett megvalósítás ideje
Megújuló energiafelhasználási mintaprojekt
Programalkotási folyamat
2011-2014
Becsült forrásigény (nettó, millió HUF) Minimum 1 000
Szelektív válogatómû kialakítása
Programalkotási folyamat
2011-2014
Minimum 100
116
Lehetséges forrás
Állami + Önkormányzat + pályázati + külsõ vagy befektetõi finanszírozás Állami + Önkormányzat + pályázati + külsõ vagy befektetõi finanszírozás
4.3.4 Városközpont AT A terület lehatárolása Kossuth tér – Hõsök tere – Arany János utca – Csokonai Vitéz Mihály utca – Szent István út – Fáy András utca közötti rész
Forrás: Ecorys szerkesztés Akcióterületi célok ? Átfogó cél: Bicske város számára kiemelten fontos egy jól mûködõ, magas minõségû központ megléte, mely az egész város igényit képes kiszolgálni. ? Közvetlen célok: - közlekedésfejlesztés - alapvetõ intézmény- és szolgáltatásfejlesztés - gazdaságfejlesztés – elsõsorban kiskereskedelem - szolgáltatásfejlesztés - identitásépítés - minõségi közösségi területek létrehozása - települési belsõ komfort emelése ? Illeszkedés az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez: A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések B) Intézményhálózat fejlesztése C) Településközpont és alközpontok fejlesztése D) Identitásépítés E) Gazdasági fejlesztések F) Települési idegenforgalom fejlesztése G) Infrastruktúrafejlesztés
117
? Illeszkedés a területre vonatkozó szabályozási tervhez: illeszkedik. A tervezett fejlesztés a jelenlegi építési övezetekben megvalósítható. A tervezett projektelemek megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ az önkormányzati források átcsoportosításától, a pályázati pénzek áramlásától, valamint a magánszféra beruházási szándékaitól és idejétõl. ?
Forrás: Szabályozási Terv kivonat, Planner-T Kft., 2009. Tervezett beruházások, projektek: a) A közszféra tervezett beruházásai ? Út- és közmûfejlesztések A városközpont élhetõvé tételéhez valamelyest a forgalom átszervezése, bizonyos mértékû csökkentése javasolt a Kossuth tér azon részén, ahol az intézmények miatt a legnagyobb a gyalogosforgalom. A területen forgalomtechnikai változások is várhatók, amely autóbusz megállók kialakítását és korlátozásokat jelent. ? Parkolási gondok kezelése Az új funkciók megtelepítése, illetve a meglévõk áthelyezése várhatóan nagyobb közlekedési forgalmat generál majd, amelyhez közlekedés átszervezésére, valamint a helyben való megállítás érdekében jelentõs parkolási területigényre van szükség. ? Intézmény-áthelyezés, felújítás A Kossuth téren lévõ hivatal egykori helyére - a Hõsök terére – történõ áttelepítése egyrészt a Kossuth tér forgalmát csökkenti, másrészt az új városháza méltó környezetben, korszerûen üzemeltethetõ és ügyfélbarát módon kerülne kialakításra. A Hõsök terén lévõ I. sz. Általános Iskola épületének korszerûsítése és bõvítése helyet biztosít a II. sz. iskola tanulóinak áthelyezésére, mely különösen fontos az iskola jelenlegi rossz állapota miatt. Az iskolák összevonása és megfelelõ kialakítása igényes, és jó tanulási és munkalehetõséget biztosít. ? Zöldterület fejlesztés és parkok átépítése Az akcióterületi projektek között szereplõ közterületek fejlesztése – zöldfelület revitalizáció, meglévõ közterületek fejlesztése – mind hozzájárulnak a központ attraktivitásának növeléséhez. A minõségi 118
közterületek hozzájárulnak a magas komfort kialakításához, amely méltó Bicske városközpontja számára. A jelenlegi központ a Kossuth tér, mely mai kialakításával nem képes betölteni a neki szánt szerepet. A tér növényzettel való ellátása és átstrukturálása, valamint rendezvényhelyszín kialakítása Bicske mindennapi életében meghatározó lesz. A helyi társadalom méltó és funkcionálisan arra alkalmas területet kap, mely biztosítja a társadalom rétegeinek találkozási helyszíneit. A Városháza áthelyezését követõen a környezõ oktatási intézményekkel együttmûködve indokolt a Hõsök tere kisléptékû átépítése is. ? Identitásépítés A projekt közvetlenül is megcéloz számos, közösségi életnek helyet adó fejlesztést, ahol lehetõség nyílik a helyi társadalom találkozására, kikapcsolódására, helyi események tartására, amelyek mind hozzájárulnak a helyi identitás erõsítéséhez. b) A magán- és a közszféra közös beruházásai ? Kiszolgáló eszközök, fejlesztésekbe való bevonás A gazdasági és civil szféra fejlesztésekbe való bevonása egyrészt az önkormányzat anyagi terheit csökkenti, másrészt érdekletté és érzékennyé teszi a szereplõket a fejlesztések magas minõségû kialakításában és megfelelõ fenntartásában. Javasolt a területre ún. kirakat-terv készítése, mely meghatározná a kiskereskedelmi egységek portál-kialakítását, ezáltal egységesebb és rendezettebb képet hoznának létre a központban. ? Piac létrehozása Az akcióterületen tervezett projektek hozzájárulnak a gazdasági funkció fejlesztéséhez, tekintve, hogy a területen egy többfunkciós térben helyet kap a piac, amely idõszakos eseményeknek, rendezvényeknek is megfelelõ kiszolgálási hátteret adhat. A projekt gazdaságfejlesztési hasznai közé tartozik az a közvetlen az üzleti hasznosításból – bérbeadásból - származó árbevétel, amely hozzájárul a létesítmény fenntartásához-üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez. ? A magas minõségû településközpont megfelelõ környezetet biztosít a magasabb minõségû kiskereskedelmi létesítmények megtelepedésének és fejlõdésének A magas minõségû települési környezet megfelelõ talajt biztosít a kiskereskedelmi létesítmények és vállalkozások számára, ami élénkebb üzleti életet generálhat. A piac területének biztosítása, a központban lévõ közterek rendezése, a szabályozási terv módosításával járó vonzóbb építési feltételek és a partnerségi megállapodások mind biztos feltételeket és szándékokat jelent az önkormányzat és a vállalkozók részérõl. c) A magánszféra tervezett beruházásai ? Kiszolgáló létesítmények, kiskereskedelem megtelepítése A központ alkalmas a magasabb minõségû kiskereskedelem és szolgáltatás megtelepítésére és ellátására, mely a vonzó városi környezetben nyüzsgõ tömeget szolgálja ki. A területen lévõ filmszínház épülete felújítását követõen alkalmas lehet a magánszféra funkcióinak A kiüresedett városháza épületben lehetõség nyílik rehabilitációs intézmény,, vagy gyógyszálló kialakítására az egészségközpont közvetlen közelében. A Kossuth tér zöld- és közterületrendezését meg kell hogy elõzze a mélygarázs megépítése, mely a magánszféra intenzív bevonása mellett képzelhetõ csak el.
119
Költségtábla – tervezett projektelemek
Projekt neve
Kossuth tér fejlesztése ? Zöldfelület rendezés ? Térburkolat kialakítása ? mélygarázs kiépítése ? piac kialakítása Intézmény felújítás ? Templomok (református, katolikus + gyülekezeti ház) ? Gimnázium felújítás ? Általános iskolák összevonása és korszerûsítése Nemzetközi gyógyszálló és rehabilitációs központ Filmszínház rekonstrukció és funkcióbõvítés Hõsök tere fejlesztés ? Hivatal épületének felújítása, berendezése + kistérségi kormányhivatal kialakítása ? Közpark fejlesztés Tömbfeltárás ? Utcanyitás (ezzel összefüggõ közmûés közterületfejlesztés) Egyéb projektelemek: ? Különleges turisztikai és idegenforgalmi vonzerõkutatás ? Marketingkommuniká ció ? Közösségi és turisztikai rendezvények Összesen:
Tervi ellátottság
Tervezett megvalósítás ideje
Becsült forrásigény (nettó, millió HUF)
Programalkotási folyamat
Önkormányzat + pályázati + magánszektor 2011-2017
1 400
Programalkotási folyamat
Programalkotási folyamat Programalkotási folyamat Programalkotási folyamat
Lehetséges forrás
Önkormányzati + pályázati + egyház 2011-2016
360
2012-2015
1 400
2012-2015
50
Magánszféra Magánszféra Önkormányzati + pályázati
2011-2014
600
Programalkotási folyamat
Önkormányzati + pályázati + magán 2011-2018
250 Önkormányzati + pályázati
2011-2019
37
4 097
120
4.3.5. Kastély AT A terület lehatárolása 1-es út – Bem József utca – Kossuth Lajos utca által határolt terület.
Forrás: Ecorys szerkesztés Akcióterületi célok: ? Átfogó cél: Bicske városközpontjához közel található a hajdani kastély területe, mely alkalmas lesz közösségi kapcsolatok, valamint potenciális idegenforgalmi és turisztikai helyszín kialakítására. ? Közvetlen célok: - települési idegenforgalom fejlesztése - szolgáltatásfejlesztés ? Illeszkedés az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez: A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések C) Városközpont és alközpontok fejlesztése D) Identitásépítés F) Települési idegenforgalom fejlesztése ? Illeszkedés a területre vonatkozó szabályozási tervhez: illeszkedik. A tervezett fejlesztés a jelenlegi építési övezetekben megvalósítható. A tervezett projektelemek megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ az önkormányzati források átcsoportosításától, a pályázati pénzek áramlásától, valamint a tulajdonviszonyok rendezésétõl.
121
Forrás: Szabályozási Terv kivonat, Planner-T Kft., 2009. Tervezett beruházások, projektek: a) A közszféra tervezett beruházásai ? Információs táblák kihelyezése A kastély látogatóbaráttá való fejlesztéséhez elengedhetetlen a megfelelõ tájékoztatás. A projekt keretében táblák kihelyezése javasolt a könnyebb tájékozódás érdekében. b) A magán- és a közszféra közös beruházásai ? Rendezvények tartása A kastély területén jelenleg is tartanak rendezvényeket, melyek kiemelkedõ társadalomépítõ jellegûek. A kastély és a kapcsolódó park további színvonalas fejlesztésével potenciális rendezvényhelyszínné válhat a terület. ? Kastély funkcióváltása és idegenforgalmi célú fejlesztése Bicske város önkormányzata fontosnak tartja a kastély hasznosítási potenciáljának jövõbeli kihasználását, méltó, s város szempontjából is prosperáló mûködésének biztosítását. Ennek érdekében a különbözõ fejlesztési alternatívákat, s ezzel kapcsolatos tulajdonosi, üzemeltetési forgatókönyveket részletes megvalósíthatósági elemzések keretében szükséges elemezni, s ez alapján az önkormányzatra vonatkozó döntéseket meghozni, végrehajtásukat menedzselni. A kastély jelenlegi funkcióját áthelyezve egy arra alkalmasabb épületbe, funkcióváltását és felújítását követõen javasolt az város idegenforgalmi elképzeléseivel összhangban azt bevonni. ? Pincerendszer lejáró feltárása A kastély pincerendszerének felmérése, feltárása és fejlesztése szükséges a megfelelõ hasznosítás érdekében. ? Parkolási gondok kezelése Az új turisztikai (pl. központ, fogadóhely) és gazdasági (pl. közeli piac) funkciók megtelepítése várhatóan nagyobb közlekedési forgalmat generál majd idõszakosan, amelyhez közlekedés átszervezõ elemekre, valamint a helyben való megállítás érdekében jelentõs parkolási területigényre van szükség. (körforgalmak kialakítása, forgalomcsillapítás, stb.). A magánszféra bevonásával járó fejlesztések esetében településrendezési szerzõdés keretében kell a forrásmegoszlást eszközölni. 122
A tervezett projektelem megvalósulása, ütemezése még nagymértékben függ a a gazdasági helyzet, s ezzel párhuzamosan a helyi és turisztikai piac alakulásától. . A fejlesztési elképzelés még csak tervezés szintkén áll, éppen ezért ezen akcióterület esetében nem áll módunkban még csak megbecsülni sem a felsorolt fejlesztések idõbeli megvalósulását és költségvonzatát.
4.3.6. Csillagvizsgáló AT A terület lehatárolása M1-tõl északra, a Mányra vezetõ úttól keletre található kiterjedt terület.
Forrás: Ecorys szerkesztés Akcióterületi célok ? Átfogó cél: A jelenlegi aláaknázott erdõs területen fekvõ romok aknamentesítése és idegenforgalmi fejlesztése. ? Közvetlen célok: - közlekedésfejlesztés - szolgáltatásfejlesztés - gazdaságfejlesztés – elsõsorban idegenforgalmi célú ? Illeszkedés az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez: A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések D) Identitásépítés F) Települési idegenforgalom fejlesztése G) Infrastruktúrafejlesztés ? Illeszkedés a területre vonatkozó szabályozási tervhez: illeszkedik. A tervezett fejlesztés a jelenlegi építési övezetekben megvalósítható. A tervezett projektelemek megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ az önkormányzati források átcsoportosításától, valamint az pályázati pénzek áramlásától.
123
Forrás: Szabályozási Terv kivonat, Planner-T Kft., 2009. Tervezett beruházások, projektek: a) A közszféra tervezett beruházásai ? Út- és közmûvesítési fejlesztések Egy autópálya csomópont kialakítása nagymértékben segíti a terület megközelítését. A csomópont kialakítása elsõsorban állami és önkormányzati feladat a terület közmûvesítése mellett, mely utóbbi az idegenforgalmi fejlesztések és a terület fogadókészsége miatt nélkülözhetetlen. ? Aknamentesítés Jelenleg a terület megközelítése veszélyes a második világháború idejébõl ottmaradt aknák jelenléte miatt, ezért a terület ártalmatlanítását meg kell oldani. ? Identitásépítés A Csillagvizsgáló jelenleg elszigetelt Bicskén belül, amely elkülönülést valamelyest oldani lehet helyi rendezvények tartásával, valamint a bicskei kiadványokban való szerepeltetéssel. ? Intézményfejlesztés A Csillagvizsgáló területén kialakítható a Fejér Megye Északkeleti Múzeumok alközpontja. b) A magán- és a közszféra közös beruházásai ? Közlekedésfejlesztés Babos-hegy, Galagonyás és a Csillagvizsgáló közötti átjárhatóság kiemelten fontos feladat a város idegenforgalmi fellendítése szempontjából. A személygépjármû közlekedés mellett a kerékpáros és gyalogos turizmus igényeinek kielégítésére is tekintettel kell lenni, különösen a borút kialakítása során. ? Csillagvizsgáló turisztikai attrakcióvá való fejlesztése A hajdani kastélyból és környezetébõl mára csak a csillagvizsgáló tornyai és a mauzóleum maradt fenn. Ezen épületek rekonstrukciója, illetve egyéb turisztikai vonzerõt képviselõ létesítmények kialakítása indokolt a területen, mely fejlesztés a magánszféra bevonását teszi indokolttá.
124
Költségtábla – tervezett projektelemek Projekt neve
Autópálya csomópont Csomópont és bekötõút Csillagvizsgáló ? Aknamentesítés ? Közmû kiépítés ? Parkolók, várakozó helyek kiépítése ? Mûemlékek helyreállítása ? Új fejlesztések – építés
Tervi ellátottság
Koncepcióterv ek készítése Programalkotá si folyamat Hasznosítási tanulmányterv (2007)
Tervezett megvalósítás ideje
Becsült forrásigény (nettó, millió HUF)
2011-2015
1 600
2014-2018
1 400
Lehetséges forrás
Állami + Önkormányzat + pályázati Állami + Önkormányzat + pályázati + Külsõ vagy befektetõi finanszírozás
4.3.7. Káposztás AT A terület lehatárolása Nagy Károly utca – Batthyány Lajos utca – Kisfaludy utca – Névtelen utca által határolt terület.
Forrás: Ecorys szerkesztés
125
Akcióterületi célok ? Átfogó cél: A központhoz közeli területen, a meglévõ intézmények közelében a Nyugati kertvárost kiszolgáló, valamint szabadidõs- és rekreációs irányú fejlesztések. ? Közvetlen célok: - Közlekedés- és közmûfejlesztés - Lakóterület bõvítés - Szolgáltatásfejlesztés ? Illeszkedés az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez: A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések B) Intézményhálózat fejlesztése D) Identitásépítés G) Infrastruktúrafejlesztés ? Illeszkedés a területre vonatkozó szabályozási tervhez: illeszkedik. A tervezett fejlesztés a jelenlegi építési övezetekben megvalósítható. A tervezett projektelemek megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ az önkormányzati források átcsoportosításától, valamint az pályázati pénzek áramlásától.
Forrás: Szabályozási Terv kivonat, Planner-T Kft., 2009. Tervezett beruházások, projektek: a) A magán- és a közszféra közös beruházásai ? Intézményfejlesztés A kistérségi központ szerepkörbõl is adódóan a magasabb szintû intézmények terén mindenképpen fejlesztés javasolandó a városban, pl. egy mûvészeti oktatási központ, a közösségi életnek is helyt adó multifunkcionális sportcsarnok, pl. Katasztrófavédelmi Központ létesítése. ? Identitásépítés A projekt közvetlenül is megcéloz számos, közösségi életnek helyet adó fejlesztést, ahol lehetõség nyílik a helyi társadalom találkozására, kikapcsolódására, helyi események megrendezésére, amelyek mind hozzájárulnak a helyi identitás erõsítéséhez (pl.az itt megvalósuló Város kemencéje projekt, vagy a tervezett Város szíve sport és pihenõ park. ? Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések 126
Az akcióterületen tervezett fejlesztések közvetlenül hozzájárulnak a zöld- és rekreációs helyszínek fejlesztéséhez. A területen a fejlesztések meghatározó iránya a sport (Skate Park, Strandfoci pályák, Város szíve sportpálya) és pihenõ területek (Város szíve pihenõ park) létesítése. b) A közszféra tervezett beruházásai ? Út- és közmûvesítési fejlesztések A terület megfelelõ ellátását biztosító alapinfrastruktúra elemek kiépítése (út, közmû). c) A magánszféra tervezett beruházásai A tervezett szolgáltatások egy része a magánszféra által megvalósítandó projektek lehetnek. A tervezett projektelemek megvalósulása, ütemezése, illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ a gazdasági helyzet változásától, a vásárlóerõ és kínálat alakulásától.
Költségtábla – tervezett projektelemek Projekt neve Tervi Tervezett ellátottság megvalósítás ideje Város Szíve Programalkotá rekreációs- és si folyamat sportpark ? Út- és Közmû kiépítés ? Zöldfelület fejlesztés ? Sportpályák létesítése
Becsült forrásigény (nettó, millió HUF)
Lehetséges forrás
Önkormányzat + pályázati+ külsõ/ befektetõi finanszírozás 2012-2016
127
350
4.3.8 Lakóterületi AT A terület lehatárolása Nagy Károly utca – Kossuth Lajos utcával párhuzamos tömb telekvégei– Kisfaludy utca- Névtelen utca által határolt terület.
Forrás: Ecorys szerkesztés Akcióterületi célok: ? Átfogó cél: A központhoz közeli helyszín helyzetébõl és környezetébõl adódóan alkalmas lakóterületi fejlesztésre. ? Közvetlen célok: - Közlekedés- és közmûfejlesztés - Lakóterületi fejlesztés ? Illeszkedés az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez: E) Gazdasági fejlesztések G) Infrastruktúrafejlesztés ? Illeszkedés a területre vonatkozó szabályozási tervhez: illeszkedik. A tervezett fejlesztés a jelenlegi építési övezetben megvalósítható. A tervezett projektelemek megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ az önkormányzati források átcsoportosításától, a pályázati pénzek áramlásától, valamint a magánszféra befektetési hajlandóságától.
Forrás: Szabályozási Terv kivonat, Planner-T Kft., 2009. 128
Tervezett beruházások, projektek: a) A magán- és a közszféra közös beruházásai ? Út- és közmûvesítési fejlesztések A terület megfelelõ ellátását biztosító alapinfrastruktúra elemek kiépítése (út, közmû). ? Bérlakásépítés megépítése
-
a pontosabb igényfelmérést követõen kb. 20 önkormányzati bérlakás
b) A magánszféra tervezett beruházásai A tervezett lakófunkció megtelepítése a magánszféra által megvalósítandó projekt. A tervezett projektelemek megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ a jelenlegi gazdasági helyzet és a vásárlókereslet és kínálati változásoktól. Költségtábla – tervezett projektelemek Projekt neve Tervi ellátottság
Tervezett megvalósítás ideje
Becsült forrásigény (nettó, millió HUF)
Lakóterületi fejlesztés Bérlakásépítés Programalkotási (20 bérlakás) folyamat
Piaci lakásépítés
Programalkotási folyamat
2014-2016
250
2012-2016
800
4.3.9 Gazdasági és ipari területek AT A terület lehatárolása M1 autópályától délre, a Bicskére való lehajtó út és a Csapdi út által határolt terület.
Forrás: Ecorys szerkesztés
129
Lehetséges forrás Önkormányzat + pályázati források, esetleg a telekértékesítés bõl származó jövedelmek egy része befektetõi finanszírozás
Akcióterületi célok ? Átfogó cél: Potenciális, arra alkalmas gazdasági terület fejlesztése. ? Közvetlen célok: - gazdaságfejlesztés ? Illeszkedés az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez: E) Gazdasági területek fejlesztése G) Infrastruktúrafejlesztés ? Illeszkedés a területre vonatkozó szabályozási tervhez: nem illeszkedik. A tervezett fejlesztés a jelenlegi övezetben nem valósítható meg, ugyanis jelenleg általános mezõgazdasági, beépítésre nem szánt terület övezetében van.
Forrás: Szabályozási Terv kivonat, Planner-T Kft., 2009. Tervezett beruházások, projektek: a) A magánszféra beruházásai ? Gazdasági területek fejlesztés és hozzá kapcsolódó út- és közmûfejlesztések Az M1 gyorsforgalmi autóúttól délre található terület a település belterületétõl az 1-es út választja el, valamint két, jelenleg is gazdasági terület közé ékelõdik be. A terület nyugati határán autópálya lehajtócsomópont található, ami a terület gyors és jó megközelítését teszi lehetõvé. A terület fejlesztése a gazdasági szféra által valósulhat meg. A tervezett projektelem megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ a gazdasági helyzet és ezzel párhuzamosan a magánszektor befektetési, és fejlesztési szándékainak, aktivitásának változásától. A fejlesztési elképzelés még csak tervezés szintjén áll, éppen ezért ezen akcióterület esetében nem áll módunkban még csak megbecsülni sem a felsorolt fejlesztések idõbeli megvalósulását és költségvonzatát.
130
4.3.10. Galagonyás AT A terület lehatárolása M1 autópálya – belterületi határ – mezõgazdasági területek – 1-es út – Bicskei tó menti út – Mány felé vezetõ út által határolt kiskertes terület
Forrás: Ecorys szerkesztés Akcióterületi célok ? Átfogó cél: Bicske városközpontjához közeli terület hajdani üdülõk és szõlõskertek elsõsorban idegenforgalmi célú hasznosítása ? Közvetlen célok: - Közlekedésfejlesztés - Közmûfejlesztés - Szolgáltatásfejlesztés - Zöld- és rekreációs fejlesztések - Gazdaságfejlesztés – elsõsorban idegenforgalom - Identitásépítés ? Illeszkedés az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez: A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések D) Identitásépítés E) Gazdasági területek fejlesztése F) Települési idegenforgalom fejlesztése G) Infrastruktúrafejlesztés ? Illeszkedés a területre vonatkozó szabályozási tervhez: részben illeszkedik. A tervezett fejlesztés a jelenlegi övezetben részben megvalósítható (pincék, a borút fejlesztése). Az autópálya csomópont és a régészeti múzeum viszont nem, mely fejlesztések megvalósításához szabályozási terv módosítása szükséges.
131
Forrás: Szabályozási Terv kivonat, Planner-T Kft., 2009. Tervezett beruházások, projektek: a) A közszféra tervezett beruházásai ? Út- és közmûvesítési fejlesztések Egy autópálya csomópont kialakítása nagymértékben segíti a terület megközelítését. A csomópont kialakítása elsõsorban állami és önkormányzati feladat (lásd Csillagvizsgáló AT). A területen az idegenforgalmi kínálati elemek fejlesztésének alapfeltétele a közmûvesítés. ? Települési idegenforgalom fejlesztése és identitásépítés A projekt közvetlenül is megcéloz számos, közösségi életnek is helyet adó fejlesztést. Ilyen a jelenlegi boros pincék turisztikai fogadóhelyekké való alakítása, a turisztikai útvonalak kijelölése és építése, ahol lehetõség nyílik a helyi társadalom találkozására, kikapcsolódására, helyi események tartására, amelyek mind hozzájárulnak a helyi identitás erõsítéséhez. A Galagonyás kiskertes városrész elkülönülését valamelyest oldani lehet helyi rendezvények tartásával, valamint a bicskei kiadványokban való szerepeltetéssel. b) A magán- és a közszféra közös beruházásai ? Közlekedésfejlesztés Babos-hegy, Galagonyás és a Csillagvizsgáló közötti átjárhatóság kiemelten fontos feladat a város idegenforgalmi fellendítése szempontjából. A személygépjármû közlekedés mellett a kerékpáros és gyalogos turizmus igényeinek kielégítésére is tekintettel kell lenni, különösen a borút kialakítása során. c) A magánszféra tervezett beruházásai ? Boros pincék turisztikai attrakcióvá való fejlesztése A még ma is megtalálható boros pincék integrált fejlesztése – borút kialakítása – a belföldi idegenforgalom célterületévé válhat. A fejlesztés (kiépítés és üzemeletetés) a magánszféra bevonását teszi indokolttá. A tervezett projektelem megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ a a gazdasági helyzet változásától, a rendelkezésre álló pályázati források, valamint a térségi kínálati elemek alakulásától. 132
Költségtábla – tervezett projektelemek Projekt neve Tervi Tervezett ellátottság megvalósítás ideje Borút alapinfrastuktúrájának kialakítása: ? Fogadó épület építése ? Közmûvesítés ? B+R rendszer kiépítése ? Kerékpárút építés Pincék átalakítása
Becsült forrásigény (nettó, millió HUF)
Program alkotási folyamat
Lehetséges forrás
Önkormányzat + pályázati + külsõ vagy befektetõi finanszírozás 2012-2015
850
folyamatos
na
Külsõ vagy befektetõi finanszírozás
4.3.11. Bihari utca AT A terület lehatárolása Bihari utca környéke
Forrás: Ecorys szerkesztés Akcióterületi célok ? Átfogó cél: Bicske jelenleg leromlott területének fizikai és társadalmi megújítása. ? Közvetlen célok: - Közmûfejlesztés - Szolgáltatásfejlesztés - Zöld- és rekreációs fejlesztések - Identitásépítés ? Illeszkedés az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez: A) Zöldfelületi és rekreációs fejlesztések B) Intézményfejlesztés D) Identitásépítés G) Infrastruktúrafejlesztés
133
? Illeszkedés a területre vonatkozó szabályozási tervhez: illeszkedik. A tervezett projektelemek megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ az önkormányzati források átcsoportosításától, valamint az pályázati pénzek áramlásától. Tervezett beruházások, projektek: a) A közszféra tervezett beruházásai ? Út- és közmûvesítési fejlesztések Az út és közmûfejlesztés elsõsorban önkormányzati feladat. A terület fizikai megújításához elengedhetetlen a terület elõkészítõ munkáinak elkészítése. A területen új utak nyitásával lehetõség nyílik új, jó kialakítású építési telkek értékesítésére. ? Identitásépítés A projekt közvetlenül is megcéloz számos, közösségi életnek helyet adó fejlesztést, mely ideális lesz a helyi társadalom találkozására, kikapcsolódására, helyi események tartására, amelyek mind hozzájárulnak a helyi identitás erõsítéséhez (pl. játszótér). ? Intézményfejlesztés A területen egy új óvoda kialakítása tervezett. Költségtábla – tervezett projektelemek Projekt neve Tervi ellátottság
Óvoda építése Közmûvesítés Játszótér kialakítása
Programalkotási folyamat Programalkotási folyamat (?) Programalkotási folyamat (?)
Tervezett megvalósítás ideje
Becsült forrásigény (nettó, millió HUF)
2011-2014
250
2012-
na
2012
30
134
Lehetséges forrás) Önkormányzat + pályázati Önkormányzat + pályázati Önkormányzat + pályázati
4.3.12. Ásványvízkincs AT A terület lehatárolása
Forrás: Ecorys szerkesztés Akcióterületi célok ? Átfogó cél: az ásványvízkincs kinyerése és elsõdleges feldolgozás ? Közvetlen célok: - Gazdasági fejlesztés ? Illeszkedés az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez: E) Gazdasági fejlesztések ? Illeszkedés a területre vonatkozó szabályozási tervhez: nem illeszkedik. A jelenlegi szabályozás szõlõhegyi mezõgazdasági övezetet jelöl, módosítása szükséges gazdasági terület megtelepítése elõtt. A tervezett projektelemek megvalósulása, ütemezése illetve pontos helyszíne még nagymértékben függ az önkormányzati források átcsoportosításától, valamint az pályázati pénzek áramlásától.
Forrás: Szabályozási Terv kivonat, Planner-T Kft., 2009.
135
Tervezett beruházások, projektek: a) A köz- és magánszféra tervezett beruházásai ? Ásványvíz palackozó üzem és logisztikai raktár építése Mány, Csapdi közmûfejlesztési társulás keretében.
4.3.13. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében 4.3.13.1. A városrészek fõbb jellemzõi A) Az akcióterületek és a szegregátumok lehatárolásának szempontjai Az Integrált Városfejlesztési Stratégia III., az egyes városrészeket helyzetelemzését tartalmazó fejezetében bemutatásra kerültek azon kisebb területegységek, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzõi kedvezõtlenebbek. Az alábbiakban meghatározásra kerülnek a fentiek alapján kijelölt rosszabb státuszú területek, ahol a szegregáció folyamata már megjelent, elõrehaladott állapotban van, illetve ebbõl a szempontból veszélyeztetett területrésznek számítanak. Szegregátumnak azon területeket nevezzük, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya mindkét mutató esetében magasabb, mint 50%. Az Antiszegregációs terv területi dimenzióban, az IVS-ben behatárolt városrészek szerint, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlõségi problémák meglétét. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetõen két típusa határozható meg: a) A városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (telepszerû környezet) b) A városszövettõl elkülönült, alapvetõen nem lakófunkciójú területekbe ékelõdött szegregátumok (telepek) B) A város és a városrészek helyzetértékelése Mivel a város egészére és az egyes városrészekre vonatkozó demográfiai, gazdasági, szociális, oktatási, foglalkoztatottsági, stb. adatok és elemzések szerepelnek az IVS korábbi helyzetelemzõ fejezeteiben, a következõkben csak azon adatokat foglaltunk össze, melyek ott nem szerepelnek, illetve az antiszegregációs terv vonatkozásában relevánsak. Demográfiai jellemzõk
Városrész
Állandó népesség száma 2001
1.Telep
lakóterület 2. Bihari utcai lakóterület 3. Vasúti megálló környéke 4. Vasút menti övezet 5. Városközpont 6. Nyugati lakóterület 7. M1 Ipari Park, ipari gazdasági terület 8. Mezõgazdasági, erdõgazdasági terület 9. Szõlõhegyi területek 10. Bicske déli külterületei 11. M1 menti gazdasági és iparterületek
2314 1007 405 820 2768 4220 n.a n.a 91 n.a n.a
Forrás: KSH 2001-es népszámlálás
136
Bicske 7708 hektáron fekszik, lakónépessége 2008-ban elérte a 11552 fõt, népsûrûsége 149,9 lakos/km2. A lakosság szám Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fõ) 1990 és 2008 között 82 fõvel nõtt. (11470 fõ 199013000 ben, 11552 fõ 2008-ban), A természetes szaporulat 12500 2001 után, 2008-ban újra 12000 pozitív tendenciát mutat, és a vándorlási mutatók 11500 alakulása is hozzájárulnak 11000 Bicske népességszámának növekedéséhez. A lakosság 10500 korosztály szerinti 10000 összetétele is kedvezõ 1985 1990 1995 2000 2001 2005 2006 2007 2008 képet ad Bicskérõl, az állandó népesség 81 % - a fiatal, illetve munkaképes korosztályhoz tartozik. Foglalkoztatottság A szegregációs mutató meghatározása szempontjából fontos megvizsgálni a lakosság aktivitási arányának alakulását, valamint az egyes városrészek közötti eltérések okait. A népesség 58%-a gazdaságilag nem aktív. A népszámláláskor 368 fõ vallotta magát munkanélkülinek, mely 110%-os növekedés 1990-es adatokhoz képest. A regisztrált munkanélküliek száma 2000-2003-ig csökkenést mutatott, majd 2004-tõl növekvõ tendenciát mutat, 2010-re majd megduplázódott a regisztrált munkanélküliek száma. 2010-ben már 549 regisztrált munkanélkülit tartottak számon, amely a munkaképes korú (15-59 év) lakosság 6,5 %-át teszi ki.
Városrész 1.Telep
lakóterület 2. Bihari utcai lakóterület 3. Vasúti megálló környéke 4. Vasút menti övezet 5. Városközpont 6. Nyugati lakóterület 7. M1 Ipari Park, ipari gazdasági terület 8. Mezõgazdasági, erdõgazdasági terület 9. Szõlõhegyi területek 10. Bicske déli külterületei 11. M1 menti gazdasági és iparterületek Bicske összesen
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 62,2
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 32,8
40,3
46,1
60,8
31,0
52,5
37,8
52,6
35,2
54,5
29,5
n.a
n.a
n.a
n.a
37,5
48,7
n.a
n.a
n.a
n.a
54,3
33,7
Forrás: KSH 2001-es népszámlálás
A foglalkoztatottak aránya a Telep lakóterület városrészben a legmagasabb 62,2 %, ami majdnem 10 %-kal magasabb mint Bicske foglalkoztatottainál. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a Bihari utcai városrészben és a Szõlõhegyi területek városrészen magas. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya szintén ebben a két városrészben a legmagasabb, a városi értéktõl majdnem 15 %-kal magasabb 137
Városrész
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon belül (%)
lakóterület 2. Bihari utcai lakóterület 3. Vasúti megálló környéke 4. Vasút menti övezet 5. Városközpont 6. Nyugati lakóterület 7. M1 Ipari Park, ipari gazdasági terület 8. Mezõgazdasági, erdõgazdasági terület 9. Szõlõhegyi területek 10. Bicske déli külterületei 11. M1 menti gazdasági és iparterületek
33,9
Bicske összesen
42,3
1.Telep
57,1 37,3 43,8 43,8 42,4 n.a n.a 57,1 n.a n.a
Forrás: KSH 2001-es népszámlálás
Szociális helyzet A szociális ellátás fõbb formáiban részesülõk aránya 2010-ben, fõ, Forint Támogatás fajtája
Fõ
Rendszeres szoc.segély Aktív korúak szoc.segélye Idõskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás normatív Lakásfenntartási támogatás (méltányos, helyi) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (gyermekek száma) Kiegészítõ gyermekvédelmi támogatás Ápolási díj (normatív) Ápolási díj, méltányos Tb. járulék Szemétszedési díj 100 évesek támogatása Étkezési térítés Adósságcsökkentési támogatás Temetési támogatás Átmeneti segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Közgyógyellátás (méltányos) Közgyógyellátás (alanyi+normatív) Szociális tanulmányi ösztöndíj (gyermekek száma) Köztemetés Közlekedési támogatás Összesen: Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
138
Felhasznált összeg
191
9.323.560,-Ft
9 356 139 623 0 31 34 0 0 0 54 58 68 378 149 96 697 0 2 42 2927
205.048,-Ft 6.351.495,-Ft 6.722.200,-Ft * 0 960.199,-Ft 7.456.754,-Ft 0 0 0 835.582,-Ft 411.871,-Ft 2.380.000,-Ft 3.695.151,-Ft 1.615.548,-Ft 2.206.563,-Ft 0 0 294.534,-Ft 392.000,-Ft 42.850.508,-Ft
Iskolai végzettség A városban a 10 évnél idõsebb népesség 5,5%-a nem végezte el az általános iskola elsõ osztályát sem. Közöttük több a férfi, mint a nõ. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 35,6 %. Összesen Munkanélküliek száma a településen
n.a
Ebbõl tartósan munkanélküli
n.a 191
Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást?
623
ebbõl
Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?
Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrõl Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségrõl nyilatkoztak
21 0
Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak
602
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
Összesen
ebbõl
Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
623
Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrõl
21
Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségrõl nyilatkoztak
0
Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak
602
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Lakásállomány
Bicske lakásállománya az alábbiak szerint alakult az elmúlt években: 2003. 3 815
Lakásállomány (db)
2004. 3 825
2005. 3 871
2006. 3 915
2007. 3 928
2008. 3 997
Forrás: KSH
A lakások tulajdonjellege 2001-ben
Bicske Fejér megye
Önkormányzati tulajdonban db 35
Magántulajdonban
Más tulajdonforma
db 3673
db 72
2858
154 885
2421
Forrás: KSH
139
A lakásállomány városrészenkénti megoszlása:
Városrész 1.Telep
lakóterület 2. Bihari utcai lakóterület 3. Vasúti megálló környéke 4. Vasút menti övezet 5. Városközpont 6. Nyugati lakóterület 7. M1 Ipari Park, ipari gazdasági terület 8. Mezõgazdasági, erdõgazdasági terület 9. Szõlõhegyi területek 10. Bicske déli külterületei 11. M1 menti gazdasági és iparterületek Bicske összesen
Lakásállomány (db)
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)
809
17,6
290
25,5
142
24,7
280
15,7
940
11,3
1266
12,7
n.a
n.a
n.a
n.a
38
81,6
n.a
n.a
n.a
n.a
3780
15,8
Önkormányzati bérlakások 2011
Bicske Városi Önkormányzat Képviselõ – testületének 20/2005.(IV.29.) rendelete rendelkezik a lakások és helyiségek elidegenítésérõl és bérletérõl. Bicskén 2011 adatszolgáltatás alapján 33 db szociális bérlakás található (26 db komfortos, 1 db félkomfortos és 6 db komfort nélküli.) és 22 db költségelvû bérlakás található. A szociális bérlakások elhelyezkedése a városon belül több ponton, nem szegregáltan találhatóak. Lakások és lakott üdülõk komfortosság szerinti megoszlása 2001-ben (%) ÖsszkomFélkomfort szükség és komfortos fortos komfortos nélküli egyéb összesen db % db % db % db % db % 3780 2293 890 190 230 177
Bicske Fejér 95998 megye Forrás: KSH
38142
6470
13436
6118
160164
Az önkormányzati tulajdonú bérlakások komfortfokozat szerinti megoszlása Megnevezés
Lakások összesen 21 27 1 6 0 55
Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfortnélküli Szükséglakás Összesen: Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás,2011 140
Közmûellátottság
A városban minden közmû megtalálható, a csatornázottság aránya jónak mondható, de a közcsatornára nem csatlakozó ingatlanok a szennyvizeiket jellemzõen egyedi házi, szikkasztóként üzemelõ medencékbe gyûjtik, amellyel naponta kb. 200 m3 szennyvizet szikkasztanak el a talajba, veszélyeztetve ezzel a karsztvíz bázist. A város lakásállománya 100 %-ban rendelkezik villamos energiával, a gázellátottság 75 %-os. Közszolgáltatások
Más településen (km) KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés x x Általános iskolai oktatás 1-4. x Általános iskolai oktatás 5-8. x Alapfokú mûvészetoktatás KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztõ felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés GYERMEKJÓ LÉTI ALAPELLÁTÁSOK x Gyermekjóléti szolgáltatás x Bölcsõde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓ LÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona Közszolgáltatások
Helyben
A szolgáltatás ellátatlan
A városban Családsegítõ szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat és Gondozási Központ mûködik. Bölcsödei férõhelyek bõvítése, fejlesztése indokolt lenne. C) Bicske közoktatási intézményhálózata Bicskén 2 óvoda (4 helyen) és 1 önkormányzati fenntartású általános iskola mûködik (csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola) Fejér megyei Önkormányzat fenntartásában mûködik a József Attila Általános Iskolája és Speciális Szakiskolája és fõvárosi fenntartásban mûködik a Kossuth Zsuzsa Általános iskola. Szent Margit Általános Iskola Szent László tagiskoláját a Székesfehérvári egyházmegye tartja fenn. A városban mûködõ óvodák és iskolák száma a város nagyságához tekintve elegendõ.
141
A városi fenntartású közoktatási intézményekben ellátottak számának alakulása 2006-2010 év (fõ) 2006 182 181 878 n.a
Óvodába beírt gyermekek száma Óvodai férõhelyek száma Általános iskolások száma Középiskolai tanulók száma
2007 117 119 801 n.a
2008 120 119 781 n.a
2009 138 144 742 n.a
2010 138 144 745 n.a
A HH és HHH nyilatkozatot az önkormányzat a gyermekvédelmi kedvezmény igénylése során, a szülõ önkéntesen nyilatkozata alapján állapítja meg. Az Önkormányzat az adatokat az oktatási intézmények igénye szerint egyeztetik. A közoktatási, valamint szociális és gyermekjóléti intézmények adatait és szolgáltatásaik részletesebb bemutatását az IVS II.4.1. ill. II.4.2. fejezetei tartalmazzák. Óvodáztatás12 Óvodai feladatellátási helyek száma(gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férõhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma(gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott HHH-s gyermekek száma Óvodába be nem íratott 3-5 éves gyerek száma Óvodába be nem íratott 3-5 éves HHH-s gyerek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülõ gyermekek száma( integráltan neveltek nélkül) Óvodai gyermekcsoportok száma(gyógypedagógiai neveléssel együtt)
4 446 429 5 n.a n.a 6 n.a
Általános iskola13 Általános iskolai feladatellátási helyek száma(gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztályok száma(gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényû tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülõ általános iskolai tanulók száma(integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) HHH-s helyzetû általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló 1. évfolyamosok száma(gyógypedagógiai elõkészítõ osztályok tanulóival együtt) Nyolcadik évfolyamosok száma a nappali oktatásban(gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban(iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma Más településrõl bejáró gyermekek, tanulók száma Óvodás korú: 15 fõ Általános iskolás korú: n.a 12 13
Önkormányzati adatszolgáltatás, önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozóan, 2011 Önkormányzati adatszolgáltatás, önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozóan, 2011
142
2 47 37 745 11 50 0 78 100 98 379 0
Középiskolás korú: n.a A halmozottan hátrányos helyzetû tanulók száma folyamatosan változik, mivel a halmozottan hátrányos helyzet megállapításának egyik feltétele a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény vagy védelembe vétel, valamint a szülõk által kitöltött nyilatkozat (egyik szülõ sem rendelkezik 8 általános iskolánál nagyobb iskolai végzettséggel), amely önkéntes.
4.3.14 A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerû képzõdmények helyzetelemzése 4.3.14.1. A szegregátumok helyzetelemzése A) A KSH által kijelölt területek bemutatása A KSH adatszolgáltatása alapján Bicskén három területet jelölt meg, ahol a szegregációs mutató értéke 50% feletti (fekete területek). A KSH feltüntetett olyan területeket is, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erõsen leromlott, veszélyeztetett területnek számítanak (rózyaszínnel jelzett területek).
Forrás: KSH térkép A fent megjelölt területekbõl kettõ terület felel meg a tényleges szegregátum feltételeinek.
143
Bicske szegregátumai és veszélyeztetett területei a KSH 2001-es népszámlálási adatai és az önkormányzati adatok alapján Sorszám
1.
2.
Megnevezés
Városrész
Forrás
Szent László u. - Kanizsai u. - Lehel köz Bogya Károly u. - Vágóhíd u. - Jókai u. Városközpont és MÁV 1.sz. vasútvonal - belter.határ KSH Vasút menti övezet Kanizsai u. - névtelen u. - 1-es fõút - Szent László u. Szondi köz - Bihari u. - Jegenye u. Kerecsendi Kis Márton u. - Losonci u. Bihari utcai lakóterület KSH Vörösmarty Mihály u. - MÁV 1.sz. vasútvonal - Szondi köz
3.
Bathyany Kastély
Városközpont
4.
Körösi Csoma Sándor és Bajcsy Zsilinszky Nyugati lakóterület, által határolt terület kertváros
KSH KSH
144
Típus
Minõsítés a 2001. évi adatok alapján
Városszövetbe ágyazott
Szegregátum
Városszövetbe ágyazott
Szegregátum
Városszövetbe ágyazott Városszövetbe ágyazott
Veszélyeztetett terület Veszélyeztetett terület
Aktuális állapot Nem releváns
Szegregátum Nem releváns Nem releváns
A KSH által jelölt veszélyeztetett területek és szegregátumok
A légifotó forrása: Google Earth
Összességében elmondható, hogy Bicskén a 2001. évi KSH-adatszolgáltatás alapján a veszélyeztetett területnek minõsülõ részeket nem tekinthetjük veszélyezett területnek, mert a 3. számmal jelölt területen a Batthyány kastély található, ahol a Kossuth Zsuzsa gyermekotthon és Általános iskola található, a 4. számú terület pedig Bicske egyik kertvárosias területe, mely területen 7 ház található, mely nem indokolja még a veszélyezettség státuszt sem. Az 1. és 2. számmal jelölt szegregátumokat a továbbiakban részletesen ismertetjük.
145
B) A 2001-es népszámlálási adatok alapján szegregátumnak minõsített terület részletes helyzetelemzése Bicske területén a 2001. évi népszámlálás adatai alapján a KSH egyetlen olyan területet jelölt meg, amely minden tekintetben szegregátumnak minõsült (szegregációs mutató és lakosságszám): a városközpont és a vasút menti városrészben. sz. szegregátum Szent László u. - Kanizsai u. - Lehel köz - Bogya Károly u. - Vágóhíd u. - Jókai u. - MÁV 1.sz. vasútvonal - belter.határ - Kanizsai u. - névtelen u. - 1-es fõút - Szent László u. SorMegnevezés szám
1.
Városrész
Típus
Szent László u. Kanizsai u. - Lehel köz Bogya Károly u. Városközpont Városszövetbe Vágóhíd u. - Jókai u. és Vasút menti ágyazott MÁV 1.sz. vasútvonal - övezet belter.határ - Kanizsai u. - névtelen u. - 1-es fõút Szent László u.
A KSH által kijelölt terület légifelvétele
Forrás: Google Earth, 2011. – Ecorys szerkesztés
146
Minõsítés Aktuális a 2001. évi adatok állapot alapján
Szegregátum
Nem releváns
A szegregátumnak jelölt terület statisztikája, 2001. Mutatószámok Bicske Lakónépesség Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõ aránya az aktív korúakon belül Felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebbek arányában Lakásállomány Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktívkorúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya Forrás: KSH 2001. Népszámlálás
11673 18,1
Vasút menti övezet városrész 820 20,7
Városközpont 1. szegregátum városrész 2768 354 17,5 7,3
65,3
62,1
64,1
76,6
16,6
17,2
18,5
16,1
35,6
38,9
31,4
70,5
9,9
11,5
14,2
5,1
3780 15,8
280 15,7
940 11,3
62 19,4
42,3
43,8
43,8
78,6
23,2
26,1
23,2
67,2
54,3
52,5
52,6
19,7
33,7
37,8
35,2
42,2
A városrészek jellemzése A kijelölt terület a Városközpont és a Vasút menti övezet városrészek határán található, a két városrész szervesen kapcsolódik egymáshoz. A Vasút menti övezetben Bicske állandó népességének 7,4 %-a lakik, a Városközpontban 23,9 %-a. A Vasút menti övezet keleti részén iparterület található, a városrész többi része lakófunkciót lát el. A városrész laksûrûsége alacsonyabb a város átlagához képest (2,93) és a városrész lakásállomány komfortfokozata is jobb értékeket mutat a városi átlagnál (15,7 %) . A Városközpont városrész laksûrûsége szintén 2,93 fõ és lakásállomány 940 db, melynek 11,3 %-a alacsony komfortfokozatú, mely érték jóval alacsonyabb mint a városi átlag. A foglalkoztatottak aránya a Vasút menti övezetben valamivel alacsonyabb mint Bicske átlaga, a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya 4,1 %-kal magasabb a városi értékhez képest. A városközpont városrészben a foglalkoztatottak aránya szintén alacsonyabb a városi értéknél, és a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya 1,5 %-kal magasabb a városi értéknél. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya mindkét városrészben 1,5 %-kal magasabb a városi átlagnál.
147
A városközpont és Vasút menti városrészek a város központi feladatait látja el. Itt találhatók kereskedelmi és szolgáltató funkciók, valamint a város intézményei (oktatási, kulturális, közszolgáltatás) is itt találhatóak. A KSH által kijelölt terület 2010-es állapota alapján A szegregátum két városrész határán fekszik, és területi kihasználtsága is ennek megfelelõen változik. A területet a vizsgálat során érdemes három részre szedni, mert funkciójuk is több részre oszlik. A városközpont városrészben kijelölt terület Szent László utcai rész kertvárosias jellegû, a kijelölt terület keleti része pedig külterület, amely elsõsorban mocsár, ami a légi fotón is jól látszódik. A terület beépítettsége és természeti adottsága nem támasztja alá a szegregátum jelenlétét.
A szegregátumnak jelölt terület Vasút menti városrészben található része gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató terület (Vágóhíd utca mögötti rész) vagyis ez a rész sem felel meg a szegregációs mutatóknak. A szegregátumnak jelölt területen a Kanizsai utca környékén található gazdasági terület MMG Gáztechnikai Kft A kijelölt terület harmadik része, a Jókai utca és a vasútállomás és a Bogya Károly utca - Lehel köz által határolt terület. Erre a területre a falusias beépítettség jellemzõ, melyen 29 ház található. A kijelölt terület elérhetõsége, közlekedési kapcsolata a város központi részével kedvezõ, a városközpont közelsége biztosítja a városrész ellátottságát. A városközpontban az elmúlt években óvodafejlesztés, közmûvesítés történt. Mindkét városrészben úthálózat és útburkolat fejlesztés is történt. A szegregátumnak jelölt terület Bicske II. védõnõi körzetéhez tartozik. (Bicskén 4 körzetet, 5 védõnõ lát el). A családok szociális, gazdasági, anyagi helyzete védõnõi észrevétel alapján (becsült érték) a körzetekben 15 család él mélyszegénységben. ( A körzet határok jóval nagyobbak, mint a kijelölt szegregátum, és a mélyszegénységben élõ családok,
148
nem egy pontban, szegregáltan élnek, ez a száma a 2. szegregátumnak jelölt terület adatait is fedi, mert egy védõnõi körzetben találhatóak) Az önkormányzat 2010-es népesség-nyilvántartási adatai alapján: Utcára leszámolva várjuk a népességadatokat Az 1.szegregátum 2009. évi segélyezési adatai Segély megnevezése Rendszeres szoc. Segély + aktív korúak segély Idõskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás (normatív) Lakásfenntartási támogatás (méltányos, helyi) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Ápolási díj (normatív) Ápolási díj (méltányos) Étkezéstérítési díj Adósságcsökkentési támogatás Temetési támogatás Átmeneti segély Rendkivüli gyermekvédelmi támogatás Közgyógyellátás Közlekedési támogatás
Fõ 5 2 6 7 16 1 1 1 3 1 10 5 171 1
Forrás: igazgatási és Szociális Iroda adatszolgáltatása Az 1. szegregátum körzetes iskolája körzethatárai: HH-s gyermekek száma: 25 fõ, HHH-s gyermek nincs. Körzetes óvodája: a Szivárvány Óvoda Árpád utcai intézménye14. Az óvoda 2005 februárjában, felújítva nyitotta meg kapuit. Árpád utcai épület korszerûen épült a törvényi elõirásoknak megfelelõen, szakmaimunka tárgyi feltételei biztosított. Szondi köz - Bihari u. - Jegenye u. - Kerecsendi Kis Márton u. - Losonci u. -Vörösmarty Mihály u. - MÁV 1.sz. vasútvonal - Szondi köz SorMegnevezés szám
Városrész
Szondi köz - Bihari u. Jegenye u. - Kerecsendi Kis Márton u. - Losonci u. Bihari utcai 2. Vörösmarty Mihály u. - MÁV lakóterület 1.sz. vasútvonal - Szondi köz A KSH által kijelölt terület légifelvétele
14
Típus
Relevancia (2001. évi Aktuális állapot adatok alapján)
Városszövetbe szegregátum ágyazott
www.szivarvanyovoda.hu
149
szegregátum
Forrás: Google Earth, 2011. – Ecorys szerkesztés A szegregátumnak jelölt terület statisztikája, 2001. Mutatószámok Lakónépesség Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõ aránya az aktív korúakon belül Felsõfokú végzettségûek a 25 éves és idõsebbek arányában Lakásállomány Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktívkorúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya Forrás: KSH 2001. Népszámlálás
Bicske
2. szegregátum
11673 18,1 65,3 16,6 35,6
Bihari utcai lakóterület városrész 1007 24,6 61,3 14,1 61,6
9,9
3,5
1,4
3780 15,8 42,3
290 25,5 57,1
140 35,7 64,5
23,2
43,1
51,6
54,3
40,3
33,2
33,7
46,1
51,9
511 25,8 60,7 13,5 68,7
A városrész jellemzése A Bihari utcai lakóterület városrész a település legszegényebb városrésze, Bicske lakossságának 8,6 %-a él itt. A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya magasabb a városi átlagnál, mint ahogy magasabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon belül, és a városi érték majd dupláját mutatja a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk száma. A foglalkoztatottsági mutatók is messzemenõen a legrosszabbak a városrészben. Az elmúlt idõszakban jelentõsebb fejlesztések nem történtek, tervezett fejlesztések között szerepel óvodafejlesztés, játszótér fejlesztés és utca létesítése.
150
A KSH által kijelölt terület 2010-es állapota alapján
Szondi köz - Bihari u. - Jegenye u. - Kerecsendi Kis Márton u. - Losonci u. -Vörösmarty Mihály u. - MÁV 1.sz. vasútvonal - Szondi köz által határolt szegregátum A szegregátum a városrész déli részén található. A kijelölt terület mellett található 10 önkormányzati szociális bérlakás a Dankó utcában. A terület szegényes, gyakran vakolatlan, befejezetlen családi házak találhatóak, az utcák sok esetben aszfaltburkolat nélküliek. A városközpont elérhetõsége megoldott, a városrészben a lakossági humán szolgáltatások közül a Szivárvány Óvoda található. A szegregátumnak jelölt terület Bicske II. és III. számú védõnõi körzetéhez tartozik. (Bicskén 4 körzetet, 5 védõnõ lát el). A családok szociális, gazdasági, anyagi helyzete védõnõi észrevétel alapján (becsült érték) alapján a körzetekben 33 család él mélyszegénységben. ( A körzet határok jóval nagyobbak, mint a kijelölt szegregátum, és a mélyszegénységben élõ családok, nem egy pontban, szegregáltan élnek) Az önkormányzat 2010-es népesség-nyilvántartási adatai alapján: Utcára lebontva várjuk a népesség adatokat A 2.szegregátum 2010. évi segélyezési adatai Segély megnevezése Rendszeres szoc. Segély + aktív korúak segély Idõskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás (normatív) Lakásfenntartási támogatás (méltányos, helyi) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Ápolási díj (normatív) Ápolási díj (méltányos) Étkezéstérítési díj Adósságcsökkentési támogatás Temetési támogatás Átmeneti segély Rendkivüli gyermekvédelmi támogatás Közgyógyellátás Közlekedési támogatás
Fõ 46 1 51 17 103 4 4 7 14 3 52 22 83 5
Forrás: igazgatási és Szociális Iroda adatszolgáltatása 151
Az 2. szegregátum körzetes iskolája a Csokonai Vitéz Mihály Általános iskola, mely a Prohászka Ottokár utcában és Szent István utcában mûködik. Jelenleg az iskola egyik épületében a tanulók majd 80 % roma származású. HH-s gyermekek száma: 25 fõ, HHH-s gyermek nincs. Körzetes óvodája: Szivárvány Óvoda Bihari úti tagóvoda. Az óvoda 1938-ban roma iskolának épült, majd 1969-ben alakították át egy csoportos óvodává, és 1972-ben két csoportosra bõvítették. Az óvoda különös figyelmet fordít a sajátos nevelési igénybõl eredõ hátrányok csökkentésére, a gyermekek személyiségének fejlesztésére, az integrált nevelésre. Az intézményben nincsen tornaszoba és a dolgozók részére öltõzõ, nevelõi szoba. Az épület külsõ-belsõ felújításra szorul. Az óvodában két csoport, 44 férõhellyel mûködik. Az utóbbi években a lakók szociális helyzete javult, csökkent a folyó víz nélküli ház száma a környéken. Az óvoda napi kapcsolatban áll a Családsegítõ es Gyermekjóléti Intézettel. Az óvoda folyamatos fejlesztésben van (eszközfejlesztés, és bútor csere) és áthelyezték a bejáratót, így óvva a gyerekeket a folyamatosan növekvõ forgalmú Bihari utcától, így biztonságosabb lett az óvoda. HH-s gyermekek száma: Fõ, HHH-s gyermek száma és az SNI gyermekek száma. A Bihari utca és környékére tervezett fejlesztések: Az Integrált Városfejlesztési Stratégia és Akcióterületi Terv alapján a Bihari utca és környékére több a jelenleg leszakadó társadalmi réteg integrálását elõsegítõ terv is szerepel. Átfogó célként szerepel Bicske jelenleg leromlott városrészének fizikai és társadalmi fejlesztése. Közvetlen célként megfogalmazódott közmûfejlesztés, szolgáltatásfejlesztés, intézményfejlesztés. A területen a városi átlaghoz képest is kiemelkedõen magas a 0-14 évesek aránya, mely indokolttá tesz új óvoda építését és a jelenlegi óvoda folyamatos fejlesztését. Ezeket a fejlesztéseket a jelenlegi Szabályozási tervhez is illeszkedik. C) A veszélyeztetett területnek jelölt, de a mutatók alapján annak nem minõsülõ területek bemutatása 3. sz. Kastély Téves adatszolgáltatás. SorMegnevezés szám 3.
Batthyany Kastély
Relevancia Aktuális (2001. évi állapot adatok alapján) Városszövetbe Veszélyeztetett Városközpont Nem releváns ágyazott terület Városrész
Típus
152
Forrás: Google Earth A kijelölt területen a Batthyány kastély található, ahol a Kossuth Zsuzsa gyermekotthon és általános iskola mûködik, az intézmény fenntartója a Fõváros. A Batthyány-kastélyt 1928 óta szociális célokra használják. Ma a Kossuth Zsuzsáról elnevezett gyermekotthon mûködik a falai között. A díszteremben intézménytörténeti kiállítás tekinthetõ meg. A kastély kívülrõl megtekinthetõ, parkja látogatható elõzetes telefonos bejelentkezés alapján.15 sz. Körösi Csoma Sándor és Bajcsy Zsilinszky által határolt terület
SorMegnevezés szám 4.
Körösi Csoma Sándor és Bajcsy Zsilinszky által határolt terület
Típus
Nyugati lakóterület, kertváros
Városszövetbe Veszélyeztetett Nem releváns ágyazott terület
Forrás: Google Earth
15
Relevancia Aktuális (2001. évi állapot adatok alapján)
Városrész
http://www.vendegvaro.hu/Batthyany-kastely-Bicske
153
A kijelölt területre kertvárosias beépítés jellemzõ, 7 ház található, veszélyeztetett területként sem releváns. A szegregációs mutatók tekintetében nincsenek az Önkormányzatnak a 2001-es népszámlálásnál újabb adatai, ezért a segélyezési mutatókat, ill. a szociális bérlakásokat vette figyelembe. A segélyezési mutatók sem támasztanak alá a városban magasabb számú, koncentráltan jelenlévõ veszélyeztetett területeket.
154
4.4. FENNTARTHATÓ SÁGI SZEMPONTOK 4.4.1.
A fenntartható környezeti fejlõdés programja
A település célrendszerében szereplõ „Városi komfort és társadalmi kohézió megteremtése” és „Gazdaságfejlesztés”érdekében nélkülözhetetlen elem a fenntartható fejlõdés követelményrendszere. Bicske gazdag természeti értékekben (tavak, erdõterületek, szõlõskertek stb.), ezért alapvetõ érdeke, hogy ezeket, és a város identitását erõsítõ adottságokat gondozzák és a jövõben lehetõség szerint tovább erõsítsék. Ennek megfelelõen a fejlesztések megvalósításakor törekedni kell arra, hogy az elsõdleges célok elérése mellett a szükséges beavatkozások a lehetõ legkisebb mértékben okozzanak kárt környezetükben. A vizek védelme , illetve a belvízveszély elkerülése szempontjából nagyon fontos a város közmûvel el nem látott területein a szennyvízelvezetés és kezelés, valamint a csapadékvíz elvezetés megoldása. A település közlekedésében és az ebbõl adódó környezetterhelés szempontjából is döntõ súlyú az átmenõ forgalom (1-es út, M1, stb.), amely egyben jelentõs teherforgalmat is jelent. A forgalom mérséklésére illetve lefolyásának segítésére az önkormányzat önmaga nem képes hatásos eszközöket kifejleszteni – bár közvetve hozzájárul a vasútállomás környékének, P+R, P+B rendszerének fejlesztéséve, stb. Az elérhetõ pozitív hatások azonban erõsen függnek az állam és a környezõ települések fejlesztéseitõl, ez utóbbiak lobbytevékenységétõl is. A lakóterületi szakaszokon javasolt kiemelt figyelmet fordítani a fásításra és a forgalomcsillapításra, melyek általánosságban csökkentik a környezet porterhelését. A tervezett projektek megvalósításakor, a fejlesztések által a környezetre gyakorolt hatásuk miatt különös hangsúlyt kell fektetni az alábbi irányelvek megvalósulására: ? Az idegenforgalmi és rekreációs fejlesztések, valamint a további lakóterületi fejlesztések
különösen vegyék figyelembe a természeti értékek védelmét. ? A településen belüli zöldterületek folyamatos karbantartására és ápolására. ? Értékes vagy védett épületek, illetve azok környezetének védelme, illetve szükség szerint az új
céloknak megfelelõ, fenntartható hasznosítása. ? Elsõsorban a gazdasági területek fejlesztése során figyelemmel kell lenni, hogy a megtelepedõ gazdasági szervezetek, iparágak olyan technológiát alkalmazzanak, amelyek kevésbé terhelik a környezetet. A meglévõ, nagy tömegû áru szállítását igénylõ, logisztikai, vagy közvetlenül a termeléshez kapcsolódó kibocsátások miatt a környezetszennyezõ ipar hatásainak ellensúlyozására védelem kiépítése szükséges (véderdõ, zajvédõ fal, stb.). ? Az energiafelhasználás ésszerûsítése, amelynek érdekében elsõsorban a lakossági energiafogyasztás racionalizálása szükséges, különös tekintettel a meglévõ épületek energetikai célokat szolgáló korszerûsítésére. ? A közmûvesítés és infrastrukturális fejlesztések kapcsán elengedhetetlen a beépítések szabályozása, a felszíni vízelvezetés, a szennyvízkezelés és a zöldfelület-védelem.
155
A helyzetértékelés következtetései Nagy a településen átmenõ teherforgalom – elválasztja a városrészeket (M1, 1-es út, Kossuth Lajos utca) Nagy a napi ingázás mértéke Éghajlatváltozás miatti csapadék mennyiségének növekedése A kiskertes területeken lakó funkció megjelenése
Várható környezeti hatások
Program javaslat
Romlik a levegõ minõsége, a forgalom elszigeteli az út két oldalán elhelyezkedõ területeket (Városközpont és Baboshegy) Egyéni közlekedésbõl származó légszennyezés nõ Ár- és belvízveszélyes területek gyakorisága és nagysága növekszik
?Új autópálya csomópont kialakítása – elosztó szerep ?Belterületi szakaszon forgalomcsillapítás ?Munkahelyek létesítése ?Vasút, P+R és P+B rendszer fejlesztése ?Bicskei tavak karbantartása ?Mélyfekvésû területek megfelelõ szabályozása ?Csapadékvízelvezetés „gondozása” Zöldfelület-csökkenés ?A szabályozás során alacsony beépítési A vízháztartás egyensúlyának felborulása %, magas zöldfelületi arány Beépített területek növekedése meghatározása, építés feltétele a A szennyvíz-elvezetés hiányából csatornahálózat megléte származó talaj- és vízszennyezés ?A csapadékvíz helyben tartásának ösztönzése (pl. adó a beépített területek arányában) ?Szabályozási terv készítése
156
Településrészek, ahol a program javaslat megvalósítandó ?Szõlõhegyi területek ?Városközpont ?Vasúti megálló környéke ?M1 menti gazdasági és iparterületek ?M1-tõl Délre lévõ külterületek
?Szõlõhegyi területek
A célstruktúra elemei Várható környezeti hatások Városi szintû célok: Zöldfelületi és rekreációs ?Jó minõségû zöldfelületek fejlesztések növekedése ?Városi belsõ klíma javulása ?Egészségesebb lakónépesség
Intézményhálózat fejlesztése
?Korszerû intézmények kialakítása
Városközpont és ?Épített értékek alközpontok fejlesztése megújítása/funkcióváltása, közösségi terek növelése ?A terület célforgalma nõ Identitásépítés
?Nõ a városhoz való személyes kötõdés mértéke ?Csökken a vandalizmus
Program javaslat ?Kossuth tér fejlesztése ?Hõsök tere fejlesztése ?Meglévõ zöldfelületek fenntartása és fejlesztése ?Városi sport- és pihenõpark kialakítása ?Bicskei tavak fejlesztéserekreációs célú hasznosítása ?Erdõ- és szõlõkerti területek idegenforgalmi hasznosítása ?Új intézmények elhelyezése, meglévõk fejlesztése: takarékosabb energiafelhasználás, akadálymentesítés ?Parkolási gondok megoldása ?Épített értékek megtartása és felújítása
?Kossuth tér többfunkciós térré fejlesztése – rendezvényhelyszín, piac ?A város életét meghatározó fejlesztések tervezése a lakosság bevonásával történjen ?Kossuth tér fejlesztése ?Hõsök tere fejlesztése
157
Kapcsolódó akcióterületek
Intézkedési javaslat
?Városközpont AT ?Telep alközpont AT ?Kastély AT ?Csillagvizsgáló AT ?Galagonyás AT ?Káposztás AT
?A természetközeli területekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozása, ütemezése, különbözõ területek fejlesztésének összehangolása ?Tavak hasznosítási programja ?Városi rekreációs- és sportpark kialakítása
?Telep alközpont AT ?Városközpont AT
?Új intézmények kialakítása, meglévõk fejlesztése, áthelyezése Intézményfejlesztési koncepció megalkotása
?Telep alközpont AT ?Városközpont AT
?Fejlesztések összehangolása ?Közterületek fejlesztése (utak, parkok) ?Új intézmények kialakítása, meglévõk fejlesztése, áthelyezése ?Identitásfejlesztéshez szükséges akcióprogram kidolgozása ?Rendezvénynaptár ?Települési füzetek, kiadványok
?Telep alközpont AT ?Városközpont AT ?Kastély AT ?Csillagvizsgáló AT ?Galagonyás AT
A célstruktúra elemei Gazdasági fejlesztések
Várható környezeti hatások ?A forgalmi terhelés növekedésébõl származó környezetterhelés
Települési idegenforgalom ?Forgalmi terhelés fejlesztése növekedésébõl származó környezetterhelés ?Zöldfelületek fokozottabb igénybevétele Infrastruktúrafejlesztés
?A térségben és a városon belüli közlekedésben a személygépkocsi-használat csökkenése ?Teherforgalom csökkenése (zaj-,por- és rezgésártalom csökkenése) ?Talaj- és vízszennyezés csökkenése
Program javaslat ?Alternatív energiaforrások / korszerû építéstechnológia használata minden új építés esetén ?Védelem kiépítése – esetleges szennyezéskor ?Településen belüli közlekedés fejlesztése - kerékpárút ?Túraútvonalak fejlesztése ?Idegenforgalmi bázis kiépítése ?Rekreációs területek fejlesztése
Kapcsolódó akcióterületek ?Energia AT ?Gazdasági és ipari területek AT
Intézkedési javaslat ?Településrendezési szerzõdés keretében szabályozás
?Galagonyás AT ?Csillagvizsgáló AT ?Kastély AT
?Utak burkolatának javítása ?Kerékpárutak építése ?Utak és közmûvek hálózatfejlesztése/bõvítése ?Vasút fejlesztése
?Intermodális központ AT ?Galagonyás AT
?Kerékpárút-hálózat kiépítése ?Idegenforgalmi célpontok közelében parkolók kialakítása ?Idegenforgalmi központ létrehozása ?Térségi és városi marketing kiadványok ?Pályázati források keresése a fejlesztéséhez
A városrészi és akcióterületi célok a települési szintû célokkal megegyeznek, azok egyes területeken való megjelenése, így azok hatásai és programjavaslat is megegyezik a fenti táblázat elemeivel.
158
4.5. A STRATÉGIA KÜLSÕ ÉS BELSÕ ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.5.1. A stratégia fõbb külsõ összefüggései Bicske város a SWOT elemzésben szerepelt erõsségek mellett gyengeségekkel is rendelkezik, amelyeket a fejlesztési irányok és célok kidolgozása során figyelembe kell venni, és ezek megszüntetésére vagy csökkentésére kell törekedni. De emellett szükséges a város fejlesztését meghatározó dokumentumok áttanulmányozása, a magasabb szintû tervek Bicskére utaló megjegyzéseinek áttekintése, hogy az IVS-ben foglalt célokkal való összhang biztosítása a megvalósulás elé ne gördítsen akadályokat. A következõ felsorolás és elemzés összefoglalja a települést érintõ fejlesztési tervfajtákat, programokat, valamint kiemeli a bennük meghatározott elképzeléseket, s azokat fejlesztéseket, amelyek illeszkednek a célhierarchiához. Bicskei kistérség helyzetkép (2006., Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI)) Bicskei kistérség egyetlen városa maga a kistérségi központ, Bicske. Bicskei kistérségben egy társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település található a területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rendelet szerint) alapján. Fejlesztési irányokat, szempontokat a dokumentum nem határozott meg. VÉRTES TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS, KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2008-2012 ÉVEKRE (Bicske, 2008.) Középtávú célok A kistérség a helyzetértékelés és az oktatáspolitikai célok figyelembevételével az alábbi középtávú – az IVS célrendszeréhez kapcsolódó célokat és prioritásokat állapít meg: ? a változó gyermeklétszámhoz rugalmasabban igazodó intézményhálózat kialakítása, ? az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása, központi eszközbázis kialakítása, ? az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése, ? épületállomány korszerûsítése, bõvítése, ? a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása, Rövid távú célok ? Szakmailag és gazdaságilag hatékony intézményhálózat kialakítása. ? A fenntartói irányítás szakszerûségének javítása. ? A társulás szervezõ tevékenységével biztosítja, hogy valamennyi települési önkormányzat vagy a társulásaik által fenntartott közoktatási intézmény megfeleljen a jogszabályban meghatározott átlaglétszámra vonatkozó feltételeknek. ? Sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók szakszerû nevelése-oktatása, fejlesztése. Kistérségi szintû szakmai segítségnyújtás, esetmegbeszélések. ? A közoktatási feladatellátás hatékonyságának biztosítása érdekében megvizsgálja a szakszolgálati, szakmai szolgáltatási és tanügy-igazgatási feladatok szakszerû és gazdaságos lehetõségeit a kistérség vonatkozásában. ? Épületállomány állapotának, informatikai eszközellátottságnak a felmérése. ? Pályázatfigyelés, pályázatok készítéséhez segítségnyújtás.”
159
Bicske Város Településszerkezeti terve, Szabályozási Terve és HÉSz (2002., Planner-T, Tájoló Terv Kft., 2009.) A településszerkezeti terv a 2009-ben elkészült Bicskére. A terv elõre látóan nagy kiterjedésû gazdasági építési övezeteket jelöl ki az M1 mentén. A település déli részén nagyarányú lakó, településközponti vegyes és különleges funkció jelenik meg. A Mány felé vezetõ út két oldalán különleges, elsõsorban rekreációs célú területek jelennek meg (Bicskei tavaknál, Csillagvizsgáló). A belterület déli részén alközpont jelenik meg tervezett településközponti vegyes funkcióval. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció (2009.) - Akadálymentesítések az önkormányzatok intézményeiben. - Bölcsõde felújítása, férõhelybõvítés. Esélyegyenlõségi terv (2010.) Az esélyegyenlõségi tervet jelenleg készítteti el Bicske Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete. Bicske Város Önkormányzat 5 évre szóló egészségügyi szakmai programja (Lonmed Kft., 2005) „A Rendelõintézet dolgozói nemcsak a város, hanem a környezõ községek betegeit is fogadják. A városnak saját mentõállomása és mentõautója van, melyek mûködtetésével a betegek szállítása, esetleges mentése a városban is és a környezõ községekben is megoldottá vált. Bicske, Nagy Károly Mauzóleum, Csillagvizsgáló és Környezõ Épületek – hasznosítási tanulmányterv (2007.) - A hegyi kastély épületének teljes rekonstrukciója. - Új építés: vendégház, új csillagvizsgáló, fogadó és információ két kis épülete. - Régi csillagvizsgáló megmaradt tornyát ki kell egészíteni a hiányos szakaszokon. - A közmûvesítés a közútról. - Kétféle alternatív energia használata. A melléképületek déli tetõszakaszán elhelyezett napkollektorok a használati melegvíz elõállításához szükséges energiát biztosítják. A geotermikus energia az épületegyüttes fûtési energiáját biztosítja majd.
4.5.2. A stratégia fõbb belsõ összefüggései A célok logikai összefüggései A helyzetértékelés során megfogalmazott települési és településrészi SWOT-analízisben összegzett megállapítások alapján alakultak ki a településfejlesztési célok. Ezt tartalmazza az 4.2.2. fejezetben részletesen bemutatott célhierarchia-rendszer, amely szemlélteti, hogy a fejlesztési célkitûzések kölcsönös szinergiában állnak egymással. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában meghatározott akcióterületi fejlesztési elképzelések egymással olyan összefüggõ rendszert alkotnak, melyek lefedik a teljes település fejlesztésére irányuló stratégiai gondolkodást, Az akcióterületek lényegében koncentrált beavatkozást igénylõ területek, melyek integrált, összetett fejlesztéseik révén a város egészének fejlõdését, s akívánt jövõkép megvalósulását is döntõ módon meghatározzák. Célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai A településrész-fejlesztési célok egymással és a települési szintû célokkal összehangoltan és egymáshoz illeszkedve alakultak ki. A tervezett fejlesztések révén alapvetõen nem változik az egyes településrészek meghatározó funkciója, a már meglévõk megerõsödnek. A funkcióval jelenleg nem
160
igazán rendelkezõ területek (potenciális beépítésre szánt gazdasági területekkel rendelkezõ településrészek) funkcióval való ellátását, fejlesztését pedig úgy irányozza elõ a stratégia, hogy az a szomszédos településrészek fejlõdését ne akadályozza, hanem segítse. A következõ táblázat foglalja össze a helyzetelemzésben szereplõ városrészi funkciók stratégiai összefüggéseit: melyek azok a funkciók, amelyek a városfejlesztési stratégia alapján megerõsítésre kerülnek (kék mezõ), illetve amelyek továbbra is jellemzõek maradnak, de fejlesztéssel nem erõsítik meg (világoszöld mezõ), a *-gal jelöltek a jelenleg domináns funkciót. Mint a táblázatból is leolvasható, a településrészek többségében a fejlesztések a domináns funkciót is érintik, amellett, hogy funkcióbõvítés következik be. Az egyes akcióterületi programokban tervezett fejlesztések - alkalmazkodva a helyi jellegzetességekhez - következetes rendszert alkotnak, figyelembe veszik az egyes településrészek eltérõ adottságait, lehetõségeit, igényeit. A turisztikai, rekreációs célú fejlesztések nem csupán a városban élõk mindennapi életének jobbítását célozzák, hanem eddig alulhasznosított területek új és méltó funkcióval bõvülnek, ezzel biztosítva a rekreáció, a szabadidõ-eltöltés új, az egész településre kiterjedõ hatókörû helyszíneit, amelyek lehetõséget adnak idegenforgalmi, tevékenységek beindításához, illetve fellendítéséhez. A település központjában és alközpontjaiban tervezett akciók a települési identitás elmélyítését, a települési élet kereteinek, karakterének, a lakosság települési szintû közösségi tereinek kialakítását célozzák magasabb minõségû városi környezet kialakítása mellett.
161
.* .* . .* .* .* . . . . .
. . . . . . . . .* .
. . . . . . .* .* . . .*
Fejlesztendõ Kevésbé fejlesztendõ Jelenleg domináns funkció
162
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . .* . .* .
*
funkció . . . . . . . . . . . . . . .* . . . .* . . .
. . .* . . . . . . . .
. . . . .* . . . . . .
. . . . .* . . . . . .
Település(rész) központi
Közigazgatási
Közösségi, humán szolgáltatás
Közlekedési
Települési zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs
Mezõgazdasági
Kereskedelmi, szolgáltatás
Ipar, gazdaság, logisztika
Lakó
Településrészek
Telep lakóterület Bihari utcai lakóterület Vasúti megálló környéke Vasút melletti lakóövezet Városközpont Nyugati lakóterület M1 Ipari park, gazdasági terület Mezõgazdasági és erdõterület Szõlõhegyi területek M1-tõl délre lévõ külterület M1 menti gazdasági és ipari területek
Üdülõ
Fejlesztendõ funkciók meghatározása
. . . . .* . . . . . .
4.5.3. Antiszegregációs program 4.5.3.1. Bicske számára releváns, az integrációt biztosító fõbb tevékenységtípusok A városfejlesztési kézikönyv a következõ eszközök igénybevételét javasolja a szegregátumok kialakulásának megelõzésére: A társadalmi egyenlõtlenségek megszüntetése Óbuda számára is az egyik legfontosabb célkitûzés. A társadalmi egyenlõtlenségek megszüntetésének alapfeltétele mindenki számára egyenlõen biztosítani az oktatást, munkavállalást, lakhatást, alapvetõ infrastrukturális ellátáshoz való hozzáférést. Ennek érdekében törekedni kell a veszélyeztetett területek hátrányos helyzetének csökkentésére, és megakadályozni, hogy szegergátummá váljanak. Ehhez a legalapvetõbb lépéseket a lakhatási, oktatási, foglalkoztatási és szociális területeken kell biztosítani. 1. Lakhatási integráció A lakhatási integráció célja a rossz minõségû lakásállomány korszerûsítése, illetve felszámolása, az ott élõk integrálása ? Magasabb komfortfokozatú, egészségesebb szociális bérlakások biztosítása a városrészen belül, illetve azon kívül ? Lakókörnyezet rehabilitációja, életminõség javítása ? Segítség lakástulajdonhoz jutáshoz 2. Oktatási integráció Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás Közoktatási Intézkedési Tervbe és Bicske Város Közoktatási Esélyegyenlõségi Tervébe foglaltak megvalósítása és a település Esélyegyenlõségi tervének elkészítése. 3. Foglalkoztatottsági integráció Munkaerõ-piaci integráció, képzési, átképzési, munkahely-teremtési, elhelyezkedést, stb. segítõ programok. 4.5.3.2. A 2007-13 között tervezett beavatkozások és eszközrendszerük 1. Lakhatási és mobilizációs integrációs program Az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény III. fejezete taglalja az egyenlõ bánásmód követelményének érvényesítési területei között a lakhatást. A törvény 26. § (1) bekezdése alapján az egyenlõ bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint, ha egyes személyeket: a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtanak a lakhatást segítõ állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozzák az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése, vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokon.
163
(3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. Támogatások: -
Lakásfenntartási támogatás (normatív) a támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás)
-
Lakásfenntartási támogatás (méltányos, helyi)
Lakhatási Integráció Feladat Önkormányzati bérlakások állapotának felmérése, illetve felújítási terv készítése Az alacsony komfortfokozatú szociális bérlakások számának a komfort fokozat növelésével történõ csökkentése
Felelõs
Határidõ
Önkormányzat
folyamatos
Önkormányzat
folyamatos
Indikátorok: -
a veszélyeztetett területen az alacsony státuszú állandó lakónépesség számának csökkenése (fõ)
-
Az alacsony komfortfokozatú szociális bérlakások számának csökkentése (db) ill. a komfort fokozat növeléséve (%)
2. Oktatási integráció Bicske 353/2010 testületi határozat alapján készítteti el az Esélyegyenlõség Tervét. Az Egyenlõ Bánásmódról és az Esélyegyenlõség Elõmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. Törvény 63. § szerinti települési esélyegyenlõségi program elemzi a településen élõ hátrányos helyzetû csoportok helyzetének alakulását és meghatározza az e csoportok esélyegyenlõségét elõsegítõ célokat. Az esélyegyenlõség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók és a sajátos nevelési igényû tanulók oktatási helyzetére. Vizsgálni kell, hogy érvényesül-e Bicskén a a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetû gyerekek esélyegyenlõsége elõmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlõ hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések javítják, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévõ hátrányaikat, iskolai sikertelenségüket. Oktatási integráció ? Közoktatási intézménymûködtetés színvonalának fejlesztésére és anyagi források biztosítása, intézmények rendszeres ellenõrzése ? Integrált nevelés feltételeinek megteremtése ? Nevelés-oktatás tárgyi eszközeinek fejlesztése ? Diszkriminációmentes nevelés
164
? Szegregációmentes nevelési – oktatási intézmyényszervezés ? Halmozottan hátrányos helyzetû tanulók oktatási és társadalmi integrációja ? A tehetségek gondozása továbbra is kiemelt feladat. A tehetség gondozására a tanítási órákon is nagy figyelmet fordítottak az iskolák (csoportbontás, ismeretanyag mennyiségének és minõségének helyes megválasztása, egyéni fejlesztések, differenciálás). ? SNI-s tanulókkal kapcsolatos változások A településen az SNI gyermekek száma meghaladja az országos átlagot. Települési szociális és egészségügyi térkép elkészítése, nem önkormányzati intézmények bevonása az integrációs folyamatba. ? Országos kompetencia mérések ? Növelni a város iskolái között a tanulókat segítõ iskolán kívüli programokban való részvételt.
Oktatási integráció Feladat Sajátos nevelési igényû gyermekek számának csökkentése, település szociális és egészségügyi térkép elkészítése A sajátos nevelési igényû gyermekek nevelését-oktatását fölvállaló intézményekkel történõ szakmai egyeztetés, intézményi sajátosságok meghatározása Az SNI gyermekek nevelését-oktatását fölvállaló intézmények Pedagógiai Programjának módosításai Az SNI gyermekek nevelését-oktatását fölvállaló intézmények számára a feladatellátáshoz szükséges eszközök és személyi feltételek biztosítása A fogyatékkal élõk speciális infrastrukturális igényeinek kialakítása (pl.: akadály-mentesítés, föliratozás, stb.) A halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek beazonosítása 3 éves kortól. Ennek érdekében feladat a védõnõi hálózattal történõ formális és informális együttmûködés fejlesztése. 3 éves kortól a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek számának pontos (intézményi és városi szinten egységes) nyilvántartása A halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek hátrányainak csökkentése érdekében megfogalmazott feladatok megjelenítése a közoktatási intézkedési tervben OKÉV mérés elemzése, intézkedési tervek kidolgozása
Felelõs Igazgatási és Szociális Osztály Igazgatási és Szociális Osztály Igazgatási és Szociális Osztály Igazgatási és Szociális Osztály Városfejlesztési és Városüzemeltetési iroda Igazgatási és Szociális Osztály
Igazgatási és Szociális Osztály Igazgatási és Szociális Osztály Intézmény vezetõk
Határidõ
folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos
folyamatos
folyamatos
folyamatos folyamatos
Indikátorok: - folyamatosan frissített HH és HHH térkép - az újonnan épített intézmények esetén az akadálymentesítés biztosítása - az SNI gyermekek nevelését-oktatását felvállaló intézmények pedagógiai programjának folyamatos monitoringja.
165
3. Foglalkoztatási integráció A foglalkoztatási ráta különösen mérsékelt az alacsony képzettségûek, a hátrányos helyzetûek, a fiatalok, és az idõsek esetében. A különféle okból hátrányos helyzetû fiatalok munkaerõ-piaci esélyeinek növelése és az ifjúsági munkanélküliség kockázatainak elkerülése érdekében fontos felkészítésük, képessé tételük a képzési programokban való részvételre. Közcélú, közhasznú munka A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseire figyelemmel az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerõpiaci helyzetének javítása érdekében közcélú- illetve közhasznú munkavégzés formájában foglalkoztatást szervez. Közcélú munka keretében azon városi lakos foglalkoztatható (egybefüggõen legfeljebb 12 hó idõtartamban), aki a) a rendszeres szociális segélyre jogosult, b) a Szt. 37/A. § (3) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak szerint együttmûködõ, c) a rendszeres szociális segélyre az álláskeresési támogatásra való jogosultsága miatt már nem jogosult. A közhasznú foglalkoztatást néhány adminisztratív munkakört leszámítva fizikai munka, és elsõsorban közterületi munka (parkfenntartás, hólapátolás, síkosság-mentesítés) jelenti. Közcélú munka az önkormányzatnál illetve az önkormányzat intézményeinél került megszervezésre adminisztratív illetve különbözõ tevékenységet segítõ feladatkörben (pl. pedagógiai asszisztens stb.) A foglalkoztathatóság elõsegítésére irányuló program: Az együttmûködés célja az együttmûködési program az aktív korú nem foglalkoztatott személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére irányul. Reszocializációt szinten tartó program: Csoportmunkára épülve mûködik továbbá álláskeresõ klub, illetve álláskeresési tréning. Foglalkoztatási integráció Feladat Szociális foglalkoztatások megszervezése Esélyegyenlõségi Programintézkedési tervének kidolgozás 2 évre, folyamatos 2 évenkénti felülvizsgálat. Cigány Kisebbségi Önkormányzat bevonása a programok végrehajtásába
Felelõs Igazgatási és ÍSzociális Iroda Igazgatási és ÍSzociális Iroda Önkormányzat, alpolgármestre
Határidõ
Indikátorok: - a munkanélküliek és szociálisan rászorulók, alacsony státuszúak közül a szociális foglakoztatásokban (közmunkák) részt vevõk száma (fõ, % arány)
166
Melléklet
167
Gyermekek, tanulók száma a város intézményeiben - iskolák
OM azonosító
intézmény neve
gyermek-, tanulólétszám az intézményben Összesen
030072 031856 038493
O30200
035212
Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola Szent László Általános Iskola FMÖ József Attila Általános Iskola és Speciális Szakiskola Vajda János Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola (2008-as adat) Bp. Fõváros Önkormányzatának Kossuth Zsuzsa Gyermekotthona és Általános Iskolája
HHH
SNI
tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) Normál (általános) tanterv Összesen
HHH
SNI
745
78
50
745
78
50
201
2
7
201
2
7
6
7
230
4
5
Emelt szintû oktatás és/vagy két Gyógypedagógiai tanítási nyelvû iskolai oktatás tagozat Összesen HHH SNI Összesen HHH
70
409
168
122
2
2
Gyermekek, tanulók száma a város intézményeiben - óvodák
OM azonosító
Óvoda neve
Gyermek-, tanulólétszám az intézményben
Összesen Szivárvány Óvoda 138 Kakas óvoda 302 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2011.
HHH 5
SNI
tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) Normál (általános) tanterv Összesen
169
HHH
SNI
Emelt szintû oktatás és/vagy két Gyógypedagógiai tanítási nyelvû iskolai oktatás tagozat Összesen HHH SNI Összesen HHH
4.6. A stratégia megvalósításának fõbb kockázatai Bicske város erõsségeit, gyengeségeit, lehetõségeit és veszélyeit összefoglaló SWOT analízis a helyzetelemzési részben került bemutatásra, mely a stratégia meghatározásának alapjául szolgált. Fontos a továbbiakban, hogy áttekintsük azokat a kockázatokat, melyek egyrészt a stratégiában meghatározott célok eléréséhez szükséges tevékenységekhez kötõdnek, másrészt a - mindezektõl független – környezetbõl eredeztethetõk. A problematikus helyzetekre való felkészülés és az ehhez kapcsolódó tevékenységek a helyzet bekövetkezésére készítenek fel, így megoldásuk egyszerûbbé válhat, tervezésük kiszámíthatóbb.
4.6.1. Kockázatok azonosítása A program megvalósítása kapcsán felmerülõ kockázatok.
Hatása a stratégia céljaira
Kicsi
Közepes
Kicsi ?a jelenleg még üres gazdasági területek beépülése, elfogyása ? ?tanköteles gyermekek számának csökkenése kapcsán az intézmények kiüresedése ?út- és közmûfejlesztések elmaradása
?projektek támogatottsága alacsony a helyi lakosság körében Nagy
Bekövetkezés valószínûsége Közepes ?közlekedési problémák növekedése ?helyi foglalkoztatás további visszaesése, gazdasági válság hatására elbocsátások, munkanélküliség emelkedése ? ?kistérségi települések versenyképességének emelkedése, versenyhelyzetet teremtõ fejlesztéseik jelenléte ?jelentõs klímaváltozás – ár- és belvízveszélyes területek nagysága és esetek száma növekszik ?dezurbanizációs folyamatok erõsödése (nagyobb városokba való visszaköltözés) ?gazdasági válság miatt csökkenõ vállalkozási kedv ?közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba nem kapcsolt épületek aránya emelkedik (kiskertes területek) ?gazdasági szereplõk kivonulása
170
Nagy ?beköltözõk identitás-függetlensége
?önkormányzati intézmények gazdaságtalan üzemeltetése, fenntartása ?elöregedõ társadalom
?pályázati források elapadása ?önkormányzati önrész biztosításának hiánya ?fejlesztett gazdasági területeken a település munkaerõ megtartásának emelkedése várható
4.6.2. Kockázatok kezelése Potenciális befektetõi oldalról jelentõs igény van az ipar és a gazdaság-kereskedelem azon területeire, amelyek bõvíthetõk, ugyanakkor Bicske szabad területei, infrastruktúrája és helyi kereslete hosszú távon korlátot szab a növekedésnek. Éppen ezért a tudatos, ütemezett beépítés és kiegyensúlyozott településfejlesztés stratégiája javasolt.. Bicske esetében jelentõs az ingázás (mind az életvitel-szerû, mind a rekreációs igények kielégítése érdekében). A környezõ nagyobb városokba (Tatabánya, Székesfehérvár, Budapest) jelenleg bejárók Bicskén való megtartását elsõsorban a foglalkoztatásbõvítõ gazdaságfejlesztés biztosíthatja. A gazdasági vállalkozások bevonzását és megtartását helyi adópolitikával, tárgyalástechnikai eszközökkel, jó ellátású területek kiajánlásával érheti el Bicske. A szabadidõs és rekreációs szolgáltatások, valamint idegenforgalmi termékek fejlesztése (Bicskei tavak, szõlõhegyi területek, stb.)az itt élõk helyi fogyasztásának növelését és további munkahelyek létesítését teszi lehetõvé. A pályázati források napjainkban nagy hangsúlyt kapnak, ezért a lehetõségek hatékony kiaknázáshoz célszerû, ha a külsõ források igénybevételére az önkormányzat önálló tervet készít elõ. Fel kell készülni arra, hogy a külsõ (pályázati, állami, stb.) támogatások, források folyamatos elfogynak, ezért a városnak célszerû a jelenlévõ és a leendõ potenciális partnerekkel való jó viszony kialakítása, amely a orrások helyhez kötését és fejlesztésekhez való hozzájárulást biztosíthat. A szociális és közbiztonsági kiadások várhatóan növekedni fognak a demográfiai adatok alapján, a lakosság száma és azon belül az idõsek aránya növekedni fog. Így az egészségügyi és szociális ellátórendszert és az oktatást is érintõ kérdések kezelése alapvetõ fontosságú.. Bicskének a térség településeivel is szorosabb kapcsolatot célszerû kiépítenie. A kistérségi együttmûködés fokozása és a szinergiák kihasználása a kistérség minden településének érdeke. A települések célja, hogy hosszú távon, szoros együttmûködésben folyamatosan fejlõdjenek, a saját települési érdekeik mellett figyelembe vegyék a kistérség egészének érdekeit. A szinergiák feltérképezése és megvalósítása a települések számára költségmegtakarítással és a szolgáltatási színvonal emelkedésével jár. A térség lakosságszáma és életmódja a közlekedési rendszer fejlesztését követeli meg. Az ingázás problémáinak megoldását alternatív közúti közlekedési útvonalak kialakításával és a város regionális tömegközlekedési rendszereinek megújításával, például a minõségi kötöttpályás tömegközlekedés kialakításával lehet kezelni, amely létrejöttéhez összefogásban létrejövõ lobby-tevékenység szükséges. A külsõ szennyezõ- és károsító hatások mérséklése nem lehet helyi feladat. Bicske mindössze belsõ korlátozásokkal (tilalmak, építési korlátozások, stb.) járulhat hozzá az ártalmak csökkenéséhez, de megoldani önmagában nem tudja.
171
5.
A MEGVALÓ SÍTÁS ESZKÖZEI 5.1. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGÛ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK
A fejezet célja, hogy áttekintse azon nem fejlesztési jellegû tevékenységeket, amelyek elõsegítik az IVS-ben meghatározott célok teljesülését, a kijelölt akcióterületeken tervezett beavatkozások megvalósítását. Az önkormányzat településrehabilitációs céljainak elérését szolgáló nem fejlesztési, beruházási jellegû tevékenységei több téma köré csoportosíthatók: ? ? ? ?
5.1.1. Tervalku – településrendezési szerzõdés 5.1.2. Befektetés-ösztönzés 5.1.3. Partnerség 5.1.4. Városmarketing
Tekintettel arra, hogy az európai uniós fejlesztési támogatások jelen programozási idõszakban felhasználható forrásai 2011 és 21013 között lecsökkenek, s erõsen szektorspecifikusan kerülnek elosztásra (Új-Széchenyi Terv), már középtávon szükségszerûvé válik egyéb külsõ források bevonása, illetve a saját fejlesztési források nagyságrendi bõvítése. Az uniós támogatás önmagában nem nyújt megoldást a településrehabilitációs beavatkozások idõben elhúzódó megvalósítására. A komplex városmegújító programok beindítására szolgáló városrehabilitációs pályázat a Közép-Dunántúli Régióban már csak egy alkalommal kerül kiírásra 2013-ig, „település (al)központ értékmegõrzõ rehabilitációja” címen. Az akcióterületek tervezett fejlesztéseinek megvalósításához tehát a forrásszervezést az uniós pályázatok adta lehetõségek kihasználása mellett a magánszféra és egyéb közpénzek bevonásával kell minél hatékonyabbá tenni. A magántõke jellemzõen olyan tevékenységekhez kapcsolódik, amelyekbõl profitot remél, és ezzel nagymértékben hozzájárul a településrehabilitáció sikerességéhez, miközben kapcsolódhat közösségi feladatok finanszírozásához is. A köz- és magánszféra ily módon klasszikusnak mondható kapcsolatrendszere mellett azonban lehetõség van más technikák alkalmazására is.
5.1.1. Tervalku – településrendezési szerzõdés A nem fejlesztési célú tevékenységek olykor igen hatékonyan képesek befolyásolni a településrehabilitációs tevékenységeket. Ezen tevékenységek közé tartozik az úgynevezett tervalku folyamata – PPP alapú szerzõdési eljárás is. A tervalku a nemzetközi szakzsargon fordítása alapján nem más, mint egyfajta költségmegosztás. Egy olyan kezdeményezés, ahol a szereplõk (befektetõ, fejlesztõ – önkormányzat) kompromisszumot kötnek, melynek keretein belül a fejlesztõ kivitelezheti az adott területre vonatkozó projektjét, de ezzel egyidejûleg átvállalja az önkormányzat fejlesztési költségeinek egy részét. A tervalku feltételei a késõbbiekben pontosabban meghatározandók, de az IVS célrendszerének való megfelelés, és az akcióterületi fejlesztésekhez illeszkedõ beruházások esetében olyan alternatív lehetõséget jelent, amely törvényileg biztosított, az ÉTv-n (Építési Törvény) alapul, és a település területén egyetemleges feltételrendszert és eljárásrendet biztosíthat. A hangsúly a fejlesztés elõfeltételeinek megteremtésén, illetve esetleges következményeinek kezelésén, az önkormányzat ezekkel kapcsolatos terheinek magánpartner részérõl történõ részbeni, vagy teljes átvállalásán alapul. Ennek jogi formája a településrendezési szerzõdés. Az ezt megalapozó dokumentum a fejlesztési tanulmányterv. 172
Általánosságban a folyamat lépései: 1. Kezdeményezés: a fejlesztési javaslat koncepcionális bemutatása az önkormányzat(ok) településfejlesztési bizottságai számára 2. Önkormányzat elvi állásfoglalása 3. Szabályozás módosítását elõkészítõ hatástanulmány elkészítése 4. Hatástanulmány alapján tárgyalás, feltételek tisztázása 5. Településrendezési szerzõdés megkötése 6. Az új szabályozási terv elkészítése 7. Szabályozás módosításának adminisztratív és tervezõi folyamata (beleértve a szerzõdés kidolgozását, a terv ÉTv alapján való elkészítését) 8. Szabályozás testületi jóváhagyása és szerzõdésre való felhatalmazás 9. Monitoring
5.1.2. Befektetést ösztönzõ rendeletek és intézkedések Egy ilyen felfokozott versenyhelyzetben azok a települések, amelyek nem képesek megújítani szolgáltatásaikat, újabb és újabb eredményeket felmutatni, gyorsan versenyhátrányba kerülhetnek a többiekhez képest. Bicske Város Önkormányzata számára kiemelt feladat a következõ években, hogy biztosítsa az itt letelepedett vállalatok számára azokat a feltételeket, amelyek mellett a vállalkozások hosszú távon is a városban képzelik el jelenlétüket. A helyi gazdaság versenyképességének növelése érdekében az önkormányzat sajátos és az esetek döntõ többségében közvetett eszközökkel hatást tud gyakorolni. Ilyen eszköz az infrastruktúra fejlesztése, a befektetések elvi lehetõségeinek megteremtése. Annak érdekében, hogy a helyi vállalkozások versenyképessége (így a foglalkoztatás) biztosított legyen, össze kell fogni azokat a tennivalókat, amelyek révén újabb befektetõket lehet bevonzani a helyi gazdaságba. Az egyik mód, hogy olyan fejlesztési dokumentumokat hoz létre, amelyek egyértelmûen meghatározzák Bicske fejlõdési lehetõségeit. Ilyen, a befektetést ösztönzõ intézkedés lehet egy Városmarketing Stratégia létrehozása is. A város fejlõdése három területen igényli a városmarketing kidolgozását és üzemeltetését: ? A befektetés ösztönzés és a foglalkoztatás növelésének elõsegítése céljából a befektetõk piaci szegmense részére a Bicske gazdasági vonzerejét népszerûsítõ marketing. ? A idegenforgalmi fejlesztés céljából a fogyasztói és szolgáltató piaci szegmens részére Bicske turisztikai vonzerejét és fejlesztésének lehetõségeit népszerûsítõ marketing. ? A város különbözõ erõforrásainak (épített és természeti környezet fejlesztése, rehabilitációja, Bicske arculatának kialakítása, idegenforgalmi fejlesztés bõvítése, történeti-kulturális hagyományok megõrzése, szolgáltatói kapacitás növelése, infrastruktúrafejlesztés) fejlesztése és bennük rejlõ lehetõségek kiaknázása céljából egyedi marketing.
5.1.3. Társadalomépítés, partnerség, identitáserõsítés Az Integrált Városfejlesztési Stratégia – mint az elnevezése is tükrözi- olyan szinergiateremtõ dokumentum, amelynek már készítése során is elõtérbe kerülnek a külsõ és belsõ kommunikációs folyamatok és szereplõk (lokális társadalom, gazdaság, intézményi és civilszféra, helyi politika), akik/amelyek már a stratégiaalkotás kezdetétõl hozzájárulnak a városi identitás, jövõkép és célok meghatározásához. A kommunikációs folyamatok intézményesítésének célja, hogy önállóan mûködõ információáramlást hozzon létre, amely Bicske számára lehetõséget teremt a privát szférával való kapcsolattartásra, céljainak, és lehetõségeinek bemutatására és az információk felhasználásával az együttmûködés létrehozására, azaz a partnerségre.
173
Bicske vezetésnek meg kell határoznia a város kívánatos jövõjét (a gazdasági, lakhatósági, stb. szempontoknak megfelelõen), a spontán és a megteremthetõ keresletet, továbbá a városnak - mint élõ szervezetnek - a fejlõdési igényét, irányát. Az IVS nem más, mint a városi jövõ meghatározása. Ismerni kell az emberi/civil/gazdasági szükségleteket és igényeket, valamint azok jövõbeli kielégítési módját. Azaz, ha tisztában vagyunk a város iránt megnyilvánuló összetett, és egyben változó kereslettel, csak akkor fogjuk tudni azt a kínálatot elõállítani, ami a fejlesztõk és befektetõk tevékenysége során megvalósulhat. Az IVS többszintû célrendszerének célja, hogy rövidtávú beavatkozásai reagáljanak a keresletre, kielégítsék a már meglévõ a szükségleteket.
5.1.4. Városmarketing MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ ELEMI ESZKÖZEI - Identitást erõsítõ és participáción alapuló eseménymarketing: ? Városi kiállítás: a közösség igényeinek felmérésére szervezett események, melyek alkalmat adnak a város és környezetében zajló folyamatok megismerésére és közvetlen visszajelzések gyûjtésére. ? Tervezõi akciók: egy adott projekthelyszínre szervezett eseménysorozat, ahol az önkéntes alapon résztvevõk (tervezõk, fejlesztõk, lakók, vállalkozók, települési vezetõk, politikusok, turisták, tehát a településhasználók) együtt beszélik meg a projekthelyszínen, hogy valójában mire és hogyan szeretnék használni, fejleszteni az adott projekthelyszínt az emberek.
Forrás: Ecorys Kammermayer projekt BEFEKTETÉS ÖSZTÖNZÕ MARKETING KOMMUNIKÁCIÓ : ? Projektfejlesztés és –menedzsment: Komplex ingatlanfejlesztési, település/városfejlesztési és település/városmarketing projektek koncepcionális összeállítása a település egészére, vagy településrészre szabottan, a projektkörnyezet és célcsoport igényeinek megfelelõen. A projektek megvalósítása közben felmerülõ kommunikációs és érdekegyeztetési feladatok természetes részét képezik a projektmenedzsment során végzett tanácsadói tevékenységnek. ? Projektportfolió-menedzsment: A település/városfejlesztéssel foglalkozó szervezet számára befektetési portfolió kialakítása, amely nemcsak a projekthelyszínek azonosítására, bemutatására és kiajánlására koncentrál, de nagy hangsúlyt helyez a projektek, projektcsomagok befektetési környezetének felmérésére és kedvezõ irányba történõ befolyásolására is. A projektportfolió megalkotásán túl a településmenedzsment feladata, hogy a megfelelõ célcsoport számára adekvát üzenetet fogalmazzon meg, és azt hatékonyan juttassa el pl. az ingatlanfejlesztõkhöz. ? Projektportfolió kiajánlása: Az utóbbi pár évben rendszeressé vált az olyan szakmai rendezvények megrendezése, amely képes megmozgatni a befektetõket és fejlesztõket Európa szinten. A településfejlesztési szervezet az elkészített portfoliót ilyen típusú platformokon kiajánlva befektetõt-fejlesztõt találhat a jól kidolgozott projektjei megvalósításához. Célszerû szervezetten és lehetõség
174
Forrás: Ecorys
szerint szakmai elõadásokon prezentálni a település prosperáló környezetét és a prioritást élvezõ kulcsprojekteket. BICSKE KOMMUNIKÁCIÓ S ESZKÖZEI ÉS JAVASLATOK Napjainkban a városfejlesztés már teljesen más együttmûködési struktúrában mûködik. Anno a településigazgatás önkényesen eldöntötte a fejlesztési irányokat és minden tekintetben „szenvedõ” alanyai voltak a helyi lakosok és településhasználók. Mára ez a szemlélet teljesen átalakult és a participáción alapuló tervezés minden módját meg kell találni arra, hogy az információ áramlás és kétoldalú kommunikáció a lehetõ legtöbb csatornán keresztül történjen. Az alábbiakban az önkormányzat legfontosabb, rendelkezésre álló média orgánumait listáztuk fel: 1. Helyi nyomtatott sajtó (helyi újságok, tájékoztató plakátok) ? Bicskei Élet (Bicske havi lapja, már nem üzemel) ? Helyi Téma ? Figyelemfelkeltõ plakátok (eseményekre) ? Oktatási, egyházi intézmények alkalmi kiadványai 2. Elektronikus sajtó (helyi honlapok) / marketing ? www.bicske.hu (Bicske Város hivatalos honlapja) ? www.bicsketv.hu ? http://www.csokonaialtisk.hu/ (Iskola honlap) ? http://uszoda.bicske.info/ (Uszoda honlapja) ? http://tesselyzoltan.fidesz.hu/index.php?id_cikk=4093 (Polgármester Úr honlapja Bicskével kapcsolatos információkat tár fel) ? www.bicske.info (partnerek: Bicskei Torna Club, Bicskei Tanuszoda, bicske.lap.hu, Gamblers, Zsámbéki Hírmagazin) ? http://www.bicskeitv.hu/ 3. Televízió, rádió ? Bicskei TV, Az alapítvány elsõdleges célja, hogy a helyi közmûsor szolgáltatást biztosítsa. Tájékoztasson a képviselõtestület, illetve bizottságainak munkájáról. Információt szolgáltasson Bicske város rendezvényeirõl. Feladata a lakosság minél szélesebb körû tájékoztatása 4. Prospektusok, kiadványok ? Civil Szervezetek Bicskén (Bicskei Barátok Egyesülete, 2009.) 5. Könyvek ? Pálffy István: Egy kis hazai – Pannónia Szíve – a Vértesi Kistérség (Vértes TKÖT, 2010.) ? Jakab István László: Bicske története (Bicske, 1969.) ? Peterdi Ede: A bicskei Batthyány-kastély (Közdok Kft., 1995.) ? A bicskei református egyház története (Közlekedési Dokumentációs Váll., 1991.) ? Fejes-Horváth-Peterdi (szerk): Szülõföldünk II. – Válogatás a bicskei újságok helytörténeti ? Szülõföldünk II.- Válogatás a bicskei újságok helytörténeti... (Bicske, 2008.) AZ ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS HONLAPJÁNAK ÉRTÉKELÉSE: Az önkormányzat hivatalos honlapja jól strukturált és informatív. A rendszeresen frissített felület menürendszere felhasználóbarát. A weboldal hivatalos arculattal rendelkezik, fiatalos, mai trendeknek megfelel. A friss és aktuális hírek egybõl a kezdõoldalon, a legfõbb helyen található, amely figyelemfelkeltõ és informatív egyaránt. Javasolt a bal oldali menüsorban lévõ témák jobb strukturálása, az aktuális témák vizuális kiemelése. 175
http://bicske.hu/, 2011. január 24. TOVÁBBI JAVASLATOK ? Helyi Gazdaságfejlesztési Program megalkotása – A település gazdasági jövõjét felvázoló és rendszerbe foglaló dokumentum, amely egyértelmû fejlõdési irányt mutat és javasol mind a városi, mind a városra betelepedni szándékozó vállalkozások számára. Amellett, hogy stratégiai iránymutatás, az önkormányzati lehetõségek és források feltérképezése is egyben. ? Városmarketing Stratégia - Olyan eredményt kell hoznia, amely a stratégiai tervezés során meghatározott Jövõképen alapulva: - Bicskét bemutatja, mint ideális kikapcsolódási helyszínt. - Szereplõi között (önkormányzat, intézmények, gazdasági szereplõk, civil szervezetek) szoros kapcsolatot hoz létre. - Az adott területen folyó társadalmi és gazdasági folyamatokat elõre megadott célok szerint maximalizálja. - Hangsúlyozza a város vezetõi és a helyi érdekképviseleti szervek, valamint az egyes célcsoportok közötti minél hatékonyabb együttmûködést és kommunikációt. - Meghatározza és erõsíti Bicske önmagáról kialakított arculatát és üzenni kívánt imázsát, (Corporate Identity). ? Városi identitást építõ kiadvány kivitelezése - Tervezõi akciók, Tervezõi hétvégék, Városi kiállítások, tematikus rendezvények bemutatását célzó kiadvány. ? A város helyi épített és tradicionális értékeire épülõ kulturális eseményszervezés – olyan családi programok szervezése, amely Bicske identitását erõsíti. ? Befektetési kataszter összeállítsa/portfolió - A fejlesztõk és befektetõk számára készítendõ kiadvány, melynek segítségével könnyen és szakmai információk mentén tájékozódhatnak a település potenciális projektjeirõl, vagy projekt helyszíneirõl. A kiadványt projektlapos megoldással a legcélszerûbb összeállítani. ? Hazai és nemzetközi szakmai rendezvényeken és projektbörzéken aktív részvétel – A befektetési kataszterben megfogalmazott identitás, fejlõdési irány és konkrét projekt ötletek mindmind a termék elemei. A becsomagolt terméket a megfelelõ értékesítési platformokon kell kiajánlani. A hazai és regionális rendezvények lehetõséget biztosítanak arra, hogy a fejlesztõkbefektetõk közvetlenül találkozzanak az önkormányzatok által kidolgozott projektekkel. Az ilyen jellegû rendezvények számos lehetõséget biztosítanak a marketing megjelenésre (stand felállítása, elõadás a szakmai konferenciákon, megjelenés a rendezvény saját magazinjában stb.) érdemes egy jól átgondolt, tudatos és költség hatékony módon részt venni.
176
5.2. A NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓ SÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK A településfejlesztõ társaság és tevékenységi köre A fejezetben megfogalmazódó szervezeti elképzelések olyan tervezõi ajánlások, amelyek vezérfonalát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, valamint a koráábbi – még az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretei között meghirdetett - településrehabilitációs pályázataihoz kapcsolódó elvárások képezték, amely szerint a pályázatokon való sikeres szereplés elõfeltétele településfejlesztési társaság létrehozása. A fejezetben megfogalmazott elgondolások nem kötelezik az önkormányzatot annak végrehajtására. Elvi megközelítés: a településfejlesztési akciók professzionális elõkészítése és megvalósítása céljából gazdasági társasági formában létrehozott, rugalmas, eredményorientált szervezetek teszik lehetõvé a bonyolult követelményrendszer kielégítését a legkedvezõbb hatásfokkal és eredménnyel. A településfejlesztési akciók végrehajtásának hatékony és professzionális projektmenedzsmentje még inkább elõtérbe fog kerülni 2013-tól, amikor a vissza nem térítendõ támogatások helyét jelentõs részben a visszatérítendõ támogatások veszik át (pl. az EU „JESSICA”programja keretében). A közvetlen településfejlesztési bevételek elérésének ebbõl a szempontból két elõfeltétele van: ? a piaci szempontból életképes településfejlesztési akció kidolgozása, ? és az annak megtervezésére és megvalósítására alkalmas professzionális településfejlesztési projekt menedzsment szervezet létrehozása A településfejlesztésnek akkor is mûködnie kell, amikor az elért fejlettségi szintje miatt egy település vagy régió már nem kaphat támogatást. A fenti átfogó indoklást részletezve, a településfejlesztõ társaságok szervezeti eszközként történõ használatának legfontosabb elõnyei az alábbiakban foglalhatóak össze a teljesség igénye nélkül: ? Az önkormányzati irányítás és ellenõrzés valamint a piacorientált magatartás elõnyeit egyesíti ? Átlátható az önkormányzat számára ? Lehetõvé teszi, hogy az önkormányzat pénzügyi szempontból hatékonyan valósítsa meg településfejlesztési elképzeléseit ? Lehetõvé teszi az önkormányzati költségvetés tehermentesítését ? Elõállítja az építõipar vállalkozásainak mûködéséhez elengedhetetlen építési telkeket, élénkíti a helyi gazdaságot ? Lehetõvé teszi a szorosabb banki együttmûködést a vegyes tulajdonú településfejlesztõ társaságok esetében ? Elõsegíti a hatékonyabb horizontális koordinációt a településfejlesztési akciók tervezése és megvalósítása során ? Lehetõvé teszi az EU „JESSICA”programja forrásainak felhasználását ? Elõsegíti az önkormányzatok településfejlesztési eszköztárának fejlõdését A településfejlesztõ társaság településfejlesztõ tevékenységének definiálása ? a következõ 10 éves idõszakban végrehajtandó településfejlesztési akciók elõzetes meghatározása az Integrált Városfejlesztési Stratégiában és az Akcióterületi Tervben foglaltak alapján
177
? az Integrált Városfejlesztési Stratégiában és az Akcióterületi Tervben foglaltak alapján
? ? ?
? ?
? ? ? ?
végbemenõ településfejlesztési akciók, illetve projektek elõzetes vizsgálata a megvalósíthatóság szempontjából, a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerzõdések elõkészítése és megkötése), a terület elõkészítési munkák irányítása (bontások, közmûépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), a közterületek rendezési munkáinak irányítása, menedzselése (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenõrzése, az elkészült munkák átvétele), amennyiben releváns, a településrendezési szerzõdés(ek) elõkészítése a beruházó fejlesztõkkel az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok menedzselése (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenõrzése, az elkészült munkák átvétele), amennyiben releváns az önkormányzati lakások bérlõivel való tárgyalás, átköltöztetésük lebonyolítása a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elõsegítése), az akciók (akciótervek és projektek) mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).
A településfejlesztõ társaság és tevékenységi köre Bicske Város Önkormányzatának meg kell vizsgálnia egy olyan menedzselõ szervezet létrehozásának lehetõségét, amely a jövõben, az elfogadott célok elérésében segíti a települést. Az önkormányzatok és a a település mûködése az új európai uniós elvárások rendszerében akkor lehet sikeres, ha az irányítás hatékonyan mûködik, ha a végrehajtás mûködését egyszerûbbé és átláthatóbbá teszi. Ez a szükséges feltétele annak, hogy a várost érõ megújítási és fejlesztési kihívásoknak a támogatási források megszûnése utáni idõben is fenntarthatóan megfelelhessen, azaz a tartós urbanizáció feltételei biztosítottak legyenek. Annak érdekében, hogy a településfejlesztés minél kevésbé legyen kitéve a napi politikai és gazdasági érdekek harcának, célszerû létrehozni a településfejlesztési társaságot. Az IVS célhierarchiájából levezethetõ feladatok végrehajtásán kívül a társaságnak törekednie kell valódi partnerséget létrehozni elsõsorban a helyi vállalkozásokkal és gazdasági szervezetekkel. Ezek a partnerségek - azon túl, hogy az uniós források megszerzésénél is praktikus igazolni - hivatottak a közérdek és magánhaszon optimális részesedését biztosítani, kölcsönös biztosítékot jelenthetnek mind a vállalkozások, gazdasági szereplõk, mind az önkormányzat számára, hogy a Hivatal települési érdekeket figyelembe véve a lehetõ legjobb és leggyorsabb megoldást biztosítja az ügymenetben. A Településfejlesztõ társaság létrehozását az alábbiak indokolják: ? hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb piaci szemléletû menedzsmentet biztosít, ? az önkormányzati költségvetést tehermentesíteni tudja, ? középtávon egy olyan forrás- és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén a település rehabilitációs tevékenységei tervezhetõk lesznek és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik, ? a szervezet magántõke bevonására alkalmas.
178
A javasolt modell egy, az önkormányzaton belüli, de a meglévõ önkormányzattól valamelyest független szervezet kialakítása, amely a településfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket (tervezés, partnerség kialakítása, pályázatok menedzselése, stb.) koordinálja. Elsõ körben javasolt az egyes projektekre, speciális tématerületük miatt, projektszervezet felállítása, amely az adott projekt megvalósulását és utókezelését gondozza. A késõbbiek során, ha a szervezet megtalálja a megfelelõ, hatékony embereket, javasolt állandó tagokból álló projektcsoport (Városfejlesztõ társaság) létrehozása. Az egyes projektekhez szükséges specifikus szakértelmet külsõ partnerek bevonásával lehet a legjobban biztosítani. A következõ, közszférán kívüli „külsõ”partnerek bevonása javasolt: ? fejlesztési, illetve kereskedelmi pénzintézetek, ? professzionális városfejlesztõ szervezetek (tudásmegosztás céljából), ? építési vállalkozások szakmai szervezetei, ? kereskedelmi-és iparkamarák, ? szakmai tanácsadó és menedzsment szervezetek, ? szociális lakásépítõ társaságok. Az önálló gazdasági táraság létrehozásának indokai: ? hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletû, operatív menedzsmentet biztosít, ? a településen megvalósításra kerülõ fejlesztések gazdaságos végrehajtását, a közszféra finanszírozási eszközeinek hatékony felhasználását segíti elõ, hiszen a hatékony gazdálkodásra törekvõ vállalatirányítási szemlélet érvényesül a településfejlesztési akció végrehajtásának irányítása során, ? középtávon olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén az önkormányzat településfejlesztési és rehabilitációs tevékenységei tervezhetõk lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik, ? magántõke bevonására alkalmas szervezet. A városfejlesztõ társaság mûködését a következõ kérdéskörökben az önkormányzat külön rendeletben szabályozza/szabályozhatja: ? Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlását (javasolt a szervezet legalább 51%-os tulajdonrészének önkormányzati kézben tartása) ? Az akcióterület, beavatkozási helyszín szabályozását ? A vagyongyarapítás nyereségének felhasználását ? A településfejlesztõ társaság jogosítványait és kötelezettségeit ? A településfejlesztõ társaság törzstõkéjét, a rehabilitációs pályázati önrész saját forrását. Tervezõi véleményünk szerint a jelenlegi közigazgatási, önkormányzati rendszerben az elõzõekben definiált célok nehezen érhetõk el, hiszen elmondható, hogy a hivatali rendszeren belül az egymással párhuzamosan tevékenykedõ, egyszerre alul- és túlinformált szervezeti egységekben nehezen megvalósítható a menedzselõ szemléletû fejlesztés-irányítás. Ezért bármilyen szervezeti megoldást is választ az önkormányzat a sikeres mûködéshez szükséges létrehozni egy, a jelenlegi struktúrát átmetszõ horizontális és a hatékony koordinációt lehetõvé tevõ egyszerû mechanizmust, amely szervezet fõ feladata a településfejlesztés. Azaz valamelyest el kell különíteni a társaság alkalmazottait a meglévõ feladat- és munkakörbõl, és elsõdleges feladatuk a településfejlesztés koordinációja. Ezzel a horizontális szervezettel lehetõség nyílik egy integrált tervezés meghonosítására, illetve a tervezési folyamat és az ehhez szükséges információcsere javítására, hatékonyabbá tételére. A településfejlesztési akciók végrehajtásához és felügyeletéhez az önkormányzat rövidtávon, a pályázaton sikeres projekt menedzselését vállalja fel. Ugyanakkor hosszú távú cél, hogy az érintett 179
település egy olyan szervezeti egységgel rendelkezzen, amely képes a komplett településfejlesztési tevékenység-menedzselésére, a pályázati rendszert követõ finanszírozási környezetben is. Úgy gondoljuk tehát, hogy a Projektfejlesztõ Társaság csak rövidtávon, és egy-egy településfejlesztési projekt esetében lehet jó megoldás, hosszabb távon egy komplexebb feladat ellátásra alkalmas szervezeti modell kialakításában kell gondolkodni. Az elsõ alternatíva létrehozása, megvalósítása elképzelhetõ szervezet-fejlõdési folyamatban is, tehát ? a szervezet mûködésének „lelke” leginkább a jelenlegi rendszeren belül elismert személy lehet, aki jó személyes kapcsolatokat épített ki az önkormányzati hivatal egyes osztályainak vezetõivel, alkalmazottaival, ? a kezdeti Projektfejlesztõ Társaság a késõbbiekben kibõvülhet Városfejlesztõ társasággá (lásd késõbb), ? el kell mondani ugyanakkor, hogy az egymásra épülõ folyamat politikai támogatásának kockázata a Projektfejlesztõ Társaság „elsõ” projektjének sikerességén múlik, tehát ebben a rendszerben nagy a politikai kockázati tényezõ. ? másik kockázati tényezõ az elsõ fejlesztésbe bevont magánbefektetõ irányultsága és további lehetõségei is. A Projektfejlesztõ Társaság és az Önkormányzat együttmûködési rendszere a következõ KÖZGYÛLÉS
Projektfejlesztõ Társaság Önkormányzat
Településfejlesztõ Társaság
Magán befektetõ
Városfejlesztési Társaság A Városfejlesztési Társaság feladata a településfejlesztéssel összefüggõ tervezési folyamat, jelen esetben az Integrált Városfejlesztési Stratégia kezelése, karbantartása, folyamatos felülvizsgálata. A szervezet igazgatójának vezetésével kell a „jövõ által megfogalmazott igényeket” tervekké, programokká, napi tennivalókká, feladatokká alakítani fejlesztõi (megvalósíthatósági) logikával. Ennek érdekében szükséges egy olyan üzleti szolgáltatást nyújtani, amely segíti, tanácsokkal látja el a helyi vállalkozásokat annak érdekében, hogy azok sikeresebbek, eredményesebbek és versenyképesebbek legyenek. Ehhez a településnek az újonnan létrehozott Városfejlesztési Társaságnak együtt kell mûködnie a helyi Gazdasági/Ipar Kamarával, így jobban lesz képes reagálni az aktuális gazdasági folyamatokhoz, és egyben az ingatlanpiaci keresletet is gerjeszteni lehet, hiszen a prosperáló vállalkozások számos fejlesztési igényt teremtenek. A település tevékenysége egyben a településfejlesztéssel szembeni keresletet is növeli, ami visszahat az építõiparon keresztül a gazdaság fejlõdésére, ezzel a kereskedelemre, szolgáltatásokra stb. A település vonzereje megnõ, lakosságszáma, avagy életminõsége növekszik, vagyis „emelkedõ spirál” alakul ki. A tervezett településfejlesztés megvalósítása, a projektek megvalósulásának elõmozdítása érdekében a Városfejlesztõ társaságnak egyik fõ a fejlesztések megvalósítása, a városfejlesztés gerjesztése, stimulálása érdekében. A közforrásokból megvalósuló fejlesztések menedzselése, levezénylése az egyik legfontosabb és elsõdleges feladat. Ez azonban nem elégséges, hiszen szükség van a közforrások sokszorosának, ehhez további projektek helyzetbe hozásának, megvalósításának elõmozdítására. 180
A társaság másik feladata ilyen lehetõségek létrejöttének elõmozdítása, elõsegítése, és a közforrásokkal tervezett fejlesztéssekkel történõ összehangolása és tevékenységkörként mûködtetett marketing. A város arculati elemekkel és rendezvényekkel történõ általános identitásfejlesztése, valamint olyan kommunikáció folytatása, amely ismertté teszi a települést, elhelyezi a hazai, illetve a nemzetközi befektetõk, településhasználók mentális térképén. A Projektfejlesztõ Társaság és a Városfejlesztõ társaság javasolt szervezeti felépítése: Tulajdonos: Önkormányzata Állandó tagok: ? Városfejlesztõ Társaság vezetõje – menedzser, közbeszerzés, pályázatírás, beruházás bonyolítása (1 fõ) ? Városfejlesztõ Társaság adminisztrátor – adminisztráció, titkársági feladatok (1 fõ) ? Gazdasági, pénzügyi szakember – önkormányzaton belüli meglévõ gazdasági szakember bevonása esetenként (1 fõ) Idõszakos, változó tagok/késõbbiekben a kulcsemberek állandó tagokká válhatnak: ? Külsõ, felkért szakértõ – aktualitás és témaspecifikáció alapján (1 fõ) ? Támogató szerveztek, partnerek, tagok (marketing, gazdaságfejlesztési szakember és/vagy közgazdász, településfejlesztési szakember, potenciális gazdasági szerkezet, stb.) A kézikönyv ajánlása alapján a Városfejlesztõ társaság évente beszámolót tart az Önkormányzat képviselõ-testületének, és a következõ évi fejlesztések tekintetében – esetleges átütemezés, forrásmegoszlás változtatás, stb. kérdésekben – testületi jóváhagyás szükséges. Azaz a Várossfejelesztõ társaság tevékenysége fél-egy éves idõciklusokban mûködik, a stratégiát alapul véve, azt megvalósítva testületi felügyelet mellett.
5.3. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, megyehatárokat át nem lépõ rendszer. A kistérség olyan földrajzilag is összefüggõ települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapul. A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy vagy több központi településhez vonzódnak. A rendszerben minden város egyúttal vonzásközpont (társközpont), de voltak községi jogállású vonzásközpontok is. Megnevezésük a központi település neve alapján történt. Bicske a16 településbõl álló Bicskei statisztikai kistérség tagja, amelyet Alcsútdoboz, Bicske, Bodmér, Csapdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Gánt, Kajászó, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vál, Vértesacsa és Vértesboglár települések alkotnak. 2007-ben Kajászó az Ercsi kistérségbõl került át a Bicskei kistérségbe. A Bicskei kistérség vonzerõ-, fogadóképesség-, turisztikai teljesítménykategóriánként a korlátokkal bíró kistérségek közé sorolható. A kistérségi elsõdleges céljai között szerepelnek ? a turisztikai termékek piacra jutása után a pozíció megtartása és erõsítése, ? a „térségi márka”kialakítása a sikeresség szempontjából meghatározó. „A Bicskei kistérség rendelkezik a piacképes turisztikai termékek fejlesztéséhez szükséges természeti és kulturális adottságokkal. A bicskei kistérséget alkotó települések figyelemre méltó természeti és épített környezettel rendelkeznek, több helyen magas szintû borkultúrával találkozhatunk és hagyománya van a lótartásnak is, valamint ezekhez kapcsolódnak éves rendszerességgel visszatérõ boros és lovas rendezvények. Aktív turizmus fejlõdését a kistérségben elõsegítené a meglévõ 181
turistautak, turisztikai célú épületek és infrastruktúra felújítása, folyamatos karbantartása; valamint új turistautak, tanösvények is kialakítása, esõbeállók, pihenõ-táborozóhelyek építése.” (forrás: http://www.kdrfu.hu/kistersegek.php?id=400) A Vértes Többcélú Kistérségi Társulás mûködési területe a bicskei statisztikai kistérség közigazgatási területe. Jelenleg 17 település alkotja a kistérséget: Alcsútdoboz, Bicske, Bodmér, Csapdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Gánt, Kajászó, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vál, Vértesacsa és Vértesboglár települések alkotnak. A Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás a 2004. évi CVII. törvény, valamint az 1990. évi LXV. törvény rendedelkezései alapján 2004. június 28-án alakult. A Társulás jogállása szerint jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szerv mûködésére vonatkozó szabályok vonatkoznak. A kistérség területfejlesztési feladatai: ? területfejlesztési feladatok tekintetében kistérségi fejlesztési tanácsként jár el; ? vizsgálja és értékeli a kistérségi társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét; ? kistérségi területfejlesztési koncepciót dolgoz ki; ? közremûködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében, ? koordinálja a kistérségben a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttmûködését; Közszolgálati feladatok ? közoktatási intézmények közvetlen fenntartás; ? pedagógiai szakszolgálati feladatok; ? gyermekjókéti szolgálat közösfenntartása mikro-társulásokban; ? központi ügyelet fenntartása mikro-társulásokban; ? belsõ ellenõrzési feladatok ellátása; ? szabálysértési és birotkvédelmi hatósági ügyek ellátása; nappali ellátás szociális alapszolgáltatás; ? házi segítségnyújtás, gondozás, ? jelzõrendszeres házi segítségnyújtás; ? falugondnoki szolgálat mûködtetése; ? közrendi és közbiztonsági feladatokkal kapcsolatos bûnmegelõzási programok megvalósítása; Egyéb, vállalt feladatok: ? A Társulás a nyilvános könyvtárral nem rendelkezõ, könyvtári szolgáltató hely biztosítását vállaló települési önkormányzatok számára biztosítja a mozgókönyvtári szolgáltatásokat (mozgókönyvtári feladatok) ? A Társulás támogatja, megszervezi és koordinálja, valamint együttmûködik a szabadidõs és sporttevékenységi feladatok széles partnerségre épülõ programok megvalósításban (szabadidõs és sporttevékenység) ? A bicskei kistérség idegenforgalmi értékeit megjelenítõ közös kiadványok megjelenésének elõsegítése; ? idegenforgalmi, turisztikai közös rendezvények szervezése, koordinálása (idegenforgalmi és turizmusfejlesztési feladatok). A többcélú társulás közös anyagokat dolgoztatott ki, melyek az ellátás és szolgáltatás minõségén javítanak. Ilyen dokumentumok az alábbiak: ? KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2008-2012 ÉVEKRE (2008.) ? Közoktatási Esélyegyenlõségi program
182
5.4. INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ 5.4.1. Stratégiai célok, fejlesztési koncepció A fejlesztési koncepció által megfogalmazott legfontosabb stratégiai célok között hangsúlyosan szerepel, hogy Bicske egy megfelelõ életminõséget, ellátást, rendezett, igényes települési környezetet biztosító város legyen, mellyel lakói azonosulhatnak; továbbá kiemelt szereppel bír a gazdaságfejlesztés, amely mindezt képest biztosítani. Ezen belül is kiemelt feladat a történelmi településrészek karakterének megõrzése, a rehabilitációs tevékenység elkezdése, központi jellegû funkcióinak erõsítése, valamit az életminõség és belsõ komfort növeléséhez szükséges rekreációs, turisztikai és idegenforgalmi területek fejlesztése. A stratégiai célok között szerepel, hogy a helyi gazdaság erõsítésére törekszik, mely mindenkor kihasználja a helyzetébõl adódó lehetõségeket, a meglévõ és fejlesztendõ területi és infrastruktúra adottságokat. Ennek keretében az önkormányzat új gazdasági területeket jelöl ki, bõvítési lehetõséget biztosít. A településfejlesztési megújulás fontos eleme a partnerség építése. A partnerség a jelenleg is a településen mûködõ intézmények, gazdasági szereplõkkel való szorosabb, koordinált együttmûködést, közös arculat és identitás megteremtését, valamint új szereplõk, új funkciók, új gazdasági erõforrások megszólítását, a város megújításába való bekapcsolását jelenti. Más jellegû, de hasonlóan fontos a vállalkozói tõke megszólítása, nemcsak a helyi gazdasági szereplõk, de külsõ szereplõk megnyerése is. Elsõsorban olyanoké, akik hosszabb távú elkötelezõdést vállalnak, vagy olyan termékekkel rendelkeznek, amelyek a helyi kínálatba illeszthetõk, avagy hiánypótlók. Ennek a kommunikációnak a településre vonatkozó aktuális és részletes üzleti-piaci információkon túl megfelelõen elõkészített projektlehetõségeket is tartalmaznia kell (jogi, mûszaki, pénzügyi feltételek, garanciák, stb. – mindez megfelelõ konszenzussal legitimált módon). A város ingatlangazdálkodási stratégiájának gazdaságfejlesztési célja: ? egyrészt olyan infrastruktúrák létrehozása, amelyek révén a város képes lesz széleskörû és magas minõségû szolgáltatásokat nyújtani, tevékenységeknek, funkcióknak helyet biztosítani; ? másrészt olyan gazdálkodási rendszer kialakítása, amely amellett, hogy a racionális, fenntartható mûködést is szolgálja, transzparens és kiszámítható befektetési környezetet kínál, megteremtve a város megújításhoz szükséges külsõ források bevonásának lehetõségét (pályázatok, városfejlesztõ társaság, településrendezési szerzõdések, külsõ partner bevonása, stb.). Olyan projektek és programok kialakítására van szükség, amelyek jól mérhetõ közvetlen és közvetett hatásaik révén hozzájárulnak Bicske megújulásához, egyúttal mind a magánszféra, mind pedig a közösségi források pályázása során megfelelõ legitimációval és elõkészítettséggel rendelkeznek.
183
5.4.2. Ingatlangazdálkodási prioritások Az ingatlanvagyon-gazdálkodás kiemelt célja a város által kötelezõen ellátandó, illetve a vezetés döntései alapján felvállalt feladatellátás megfelelõ színvonalú, egyúttal gazdaságilag racionális módon való biztosítása. Ennek érdekében az ingatlan-vagyon gazdálkodásnak meg kell teremteni az önfenntartó gazdálkodás feltételeit. Ez egyrészt a jogi és intézményes feltételek átgondolását, másrészt a portfolió átstrukturálását jelenti. Az önkormányzat tulajdonában lévõ ingatlanok bérbe adásából származó jövedelemnek minimálisan fedeznie kell az ingatlanállomány fenntartási és szinten-tartó beruházásaival összefüggõ kiadásokat. Az esetleg képzõdõ nyereség kizárólag az állomány korszerûsítésére és bõvítésére használható fel, mindaddig, amíg a kapacitásigények hosszabb távon is megfelelõ színvonalú kielégítésére alkalmas fenntartható állomány nem jön létre. A jövedelemtermelõ ingatlanok vonatkozásában cél ezen állomány pozíciójának megerõsítése, az önkormányzat tulajdonosi pozíciójának fenntartása majd értékesítése. Ennek eszközei: ? a portfolió átstrukturálása, a fenntartható ingatlanállomány kialakítása érdekében egyes vagyonelemek értékesítése, ingatlanok vásárlásával, ill. építésével a portfolió bõvítése, ? saját és külsõ források bevonásával a hosszú távon önkormányzati tulajdonban maradó ingatlanok felújítása, korszerûsítése, a lehetõségeknek megfelelõ fejlesztése (övezeti átsorolás, átépítés, funkcióváltás, bõvítés), ? a környezet átfogó rendezése révén új piaci pozíciók megszerzése, ezek kihasználása (portfolió értékének növelése). Ahhoz, hogy a város identitásának megfelelõ presztízsét, attraktivitását növelje, kulcsfontosságú a közterületek megújítása és megfelelõ színvonalú mûködtetése, amely ki kell terjedjen: ? a közterületek eseménytérként való hasznosításának menedzselésére és ezzel összefüggésben: ? a közterület-használat szabályozása, ezen szabályok betartatására, ? a köztisztaság folyamatos magas szintû biztosítása, ? a biztonság és komfortérzet magas szintû biztosítására, ? és a fizikai, környezeti megújítására, amely a történeti környezet megõrzésén és felújításán túl új közterületi minõség létrehozása. Az önkormányzati tulajdon forgalomképes vagyonát képes egy fejlesztési akció szolgálatába állítani, azaz olyan fejlesztéseket generálni és menedzselni, amelyek az adott területen magas hozzáadott értéket jelenthet. A vagyongazdálkodási irányelveknek a következõk prioritásokat kell meghatározni: ? törekedni kell az önkormányzati vagyon ésszerû hasznosítására, gyarapítására, ? a törzsvagyonba tartozó és forgalomképtelen vagyontárgyak ne kerüljenek ki az önkormányzati hasznosításból, tulajdonból, azok a fejlesztések megvalósulása érdekében kerüljenek felhasználásra, ? a vagyon folyamatos számbavétele, nyilvántartása, a szükséges felújítási igények felmérése, elvégzése, ? törekedni kell a rövid idõ alatt megtérülõ és biztos folyamatos jövedelmet jelentõ beruházások megvalósítására,
184
? törekedni kell a vagyonhasznosítás bevételeinek minél magasabb arányban a vagyontárgyak
megóvására, megújításra, illetve felhalmozás növelésére, értéknövekvõ beruházásokra történõ fordításra, illetve a mûködési költségek csökkentésére, ? folyamatosan intézkedni kell a forgalomképes telkek hasznosítására vagy értékesítésére (portfolió, övezeti átsorolás), ? a lakásgazdálkodás fõ célja a magasabb komfortfokozatú bérlakás állomány növelése, törekedni kell a díjhátralékok csökkentésére.
5.4.3. Ingatlangazdálkodási Terv akcióterületi vonatkozása Az egyes akcióterületi tervekben vonatkozó részletesebb ingatlangazdálkodási terv tartalmazza majd, hogy az önkormányzat a fejlesztési területhez kapcsolódó ingatlantulajdonát milyen módon kívánja hasznosítani, melyek az értékesítendõ, a rehabilitációba bevonható, illetve melyek azok a vagyontárgyak, amit tulajdonban és kezelésben kíván tartani. Az egyes ingatlanokra vonatkozó tervezett gazdálkodási, felújítási tevékenységet csak azokban az esetekben jelöltük, melyre vonatkozóan egyértelmû szándékok álltak fenn a terv készítésének idõszaka alatt. 5.4.3.1. Telep alközpont akcióterület
Forrás: Önkormányzati adatok alapján, saját szerkesztés, 2011. A lehatárolt területen az utak önkormányzati, forgalomképtelen vagyon. A terület közepén korlátozottan forgalomképes vagyon található. A forgalomképtelen vagyonban lévõ közlekedési területek felújítása, közmûvesítése és kiépítése kapcsán a közlekedési és közmûellátottság javulni fog. A terület korlátozottan forgalomképes vagyonának megtartását és fejlesztését tûzte ki célul az önkormányzat.
Ingatlan Közterület kiszolgáló út Hrsz 4209/6, 8, 12, 13, 14, 21, 22 Hrsz 4209/7
Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Funkció Közterület közlekedés, Beépítetlen terület
185
Tervezett tevékenység – Felújítás, fejlesztés
5.4.3.2. Intermodális központ akcióterület
Forrás: Önkormányzati adatok alapján, saját szerkesztés, 2011. A lehatárolt területen az önkormányzati tulajdonok elsõdlegesen a közterületek, melyek legnagyobb arányban a forgalomképtelen vagyonhoz tartoznak. A fejlesztés leginkább a jelenleg állami tulajdonú, MÁV területeket érintik, ahol az intermodális csomópont fejlesztése tervezett. A fejlesztés megvalósulása ezáltal nagymértékben az állami fejlesztésektõl függ. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Ingatlan Funkció Közterületek, utcák Közterület - közlekedési Hrsz 523, 525, 617, 627, 720/1, 722, 763, 785, 907, 937, 984, 1001/1-2, 1048 Korlátozottan forgalomképes Közlekedési funkciójú Hrsz 721/5-6, 906 közterületek, telek Korlátozottan forgalomképes Építési telek Hrsz 779 telek Forgalomképes Hrsz 590 Építési telek
186
Tervezett tevékenység Felújítás, fejlesztés
Felújítás, fejlesztés Felújítás, fejlesztés Felújítás, fejlesztés
5.4.3.3. Energia akcióterület A lehatárolt akcióterület nagy része önkormányzati tulajdon. A tervezett fejlesztések telkei így mind önkormányzati tulajdonban vannak, azaz a fejlesztés szempontjából a tulajdonrendezés nem jelent akadályozó tényezõt. Az önkormányzatnak így nagyobb ráhatása lesz a projekt sikerességére.
Forrás: Önkormányzati adatok alapján, saját szerkesztés, 2011.
Ingatlan Közterület Hrsz 125/4, 0122/ Korlátozottan forgalomképes vagyon Hrsz 0121/2, 6 Forgalomképes vagyon Hrsz 0122/1, 4
Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Funkció Tervezett tevékenység Közlekedési Felujítás Megújuló energia Fejlesztés mintaprogram Megújuló energia mintaprogram
Fejlesztés, felújítás
5.4.3.4. Városközpont akcióterület Az önkormányzat területen a legtöbb forgalomképes vagyonának megtartását és fejlesztését tûzte ki célul az önkormányzat. Az önkormányzati tulajdonok a Kossuth téren és a Hõsök terén koncentrálódnak. A területen jelenleg is megtalálható funkciók fejlesztése és további építések korszerû és minõségi, Bicske számára valódi és komfortos városközpontot hoznak létre. A polgármesteri hivatal korszerû épületbe való elhelyezése gyorsabb, hatékonyabb hivatalt, energiatakarékosabb és olcsóbb fenntartást tesz majd lehetõvé, amely mindenki számára elérhetõ (esélyegyenlõség). A közterületeket (Kossuth tér és Hõsök tere) úgy kell kialakítani, hogy a társadalmon aktív színtereivé válhassanak, azaz rendezvények tartására alkalmasak legyenek. A tervezett fejlesztések telkei mind önkormányzati tulajdonban vannak, azaz a fejlesztés szempontjából a tulajdonrendezés nem jelent akadályozó tényezõt.
187
Forrás: Önkormányzati adatok alapján, saját szerkesztés, 2011. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Ingatlan Funkció Tervezett tevékenység Közterület Hrsz 1128, 1230, 1260, Közlekedési 1291/1, 1601, 1733 Közterület, park Hrsz 1291/2, 1582 Kossuth tér és Hõsök tere Komplex fejlesztés Korlátozottan forgalomképes vagyon Hrsz 1737 Vegyes tulajdon, kiskereskedelmi egység Hrsz 1732 Hrsz 1602/4 adminisztráció Hrsz 1584 Vegyes tulajdon, TV Hrsz 1586/3 filmszínház értékesítés Hrsz 1303 Forgalomképes vagyon Hrsz 2554/1 iskola Korszerûsítés, fejlesztés Hrsz 1578 Petõfi Mûvelõdési Központ Hrsz 1732/2 Hrsz 1734 Vegyes tulajdon Hrsz 1602/2,3 Önkormányzat, földhivatal Korszerûsítés, fejlesztés Önkormányzat telke és épületének értékesítése Hrsz 1586/1 Volt gyermekintézmény Hrsz 1288/1 Zeneiskola Intézmény összevonás és a hivatal ideköltöztetése Hrsz 1293/4 Bíróság 188
Hrsz 1302
iskola
Hrsz 1292
Nevelési tanácsadó
Intézmény összevonás Korszerûsítés, fejlesztés Intézmény összevonás Korszerûsítés, fejlesztés
5.4.3.5. Kastély akcióterület
Forrás: Önkormányzati adatok alapján, saját szerkesztés, 2011. A kastély akcióterület területén jelenleg az önkormányzati tulajdon mértéke elenyészõ mértékû és jelentõségû. A kastély telke és épülete jelenleg állami tulajdon, mely a Fõvárosi Önkormányzat fenntartásában gyermekotthonként mûködik. Bicske város önkormányzata fontosnak tartja a kastély hasznosítási potenciáljának jövõbeli kihasználását, méltó, s város szempontjából is prosperáló mûködésének biztosítását. Ennek érdekében a különbözõ fejlesztési alternatívákat, s ezzel kapcsolatos tulajdonosi, üzemeltetési forgatókönyveket részletes megvalósíthatósági elemzések keretében szükséges elemezni, s ez alapján az önkormányzatra vonatkozó döntéseket meghozni, végrehajtásukat menedzselni. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Ingatlan Funkció Tervezett tevékenység Korlátozottan forgalomképes vagyon Hrsz 1905/1,2 Tûzoltóság n.a. Hrsz 1895/5 Parkoló terület n.a. 5.4.3.6. Csillagvizsgáló akcióterület A csillagvizsgáló akcióterületen jelentõs az önkormányzati tulajdon. Leginkább a Mány felé vezetõ út mentén, melyen a hajdani kastély és csillagvizsgáló, valamint a mauzóleum található. A tervezett fejlesztések telkei így mind önkormányzati tulajdonban vannak, azaz a fejlesztés szempontjából a tulajdonrendezés nem jelent akadályozó tényezõt. Az önkormányzatnak így nagyobb ráhatása lesz a projekt sikerességére. A terület aknamentesítése fontos feladat a fejlesztés megkezdése elõtt. 189
Forrás: Önkormányzati adatok alapján, saját szerkesztés, 2011. A tervezett fejlesztésre tanulmány és pályázat is készült 2007-ben, melyben a történelmi feltáráson túl a turisztikai látogatóközpont kialakításának mûszaki paraméterei is meghatározásra kerültek. Cél, a teljes épületegyüttest helyreállítása, rekonstruálása, annak érdekében, hogy az a régió meghatározó turisztikai látványossága legyen, valamint Nagy Károly teljes életmûvének bemutatása. A terület közmûvesítése is külön feladat, mely közmûvek a közútról vezethetõk be. A Mány felé vezetõ út alatt minden közmû biztosítva van. Két féle alternatív energia használata javasolt. A melléképületek déli tetõszakaszán elhelyezett napkollektorok a használati melegvíz elõállításához szükséges energiát biztosítják majd. A geotermikus energia az épületegyüttes fûtési energiáját biztosítja, ehhez még elõzetes vizsgálatok, mérések szükségesek.
190
Forrás: Bicske Város Önkormányzata, Knorr és Társai Építész Iroda Bt., Csepley-Knorr Kristóf
Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Ingatlan Funkció Közterület Hrsz 0183 Közlekedési Korlátozottan forgalomképes vagyon Hrsz 0181 Erdõs, mûemléki épületek Hrsz 5708/3, 5709/1, 5715/1 Beépítetlen terület
Tervezett tevékenység
5.4.3.7. Káposztás akcióterület Az akcióterületen jelentõs az önkormányzati tulajdon aránya. A közterületeket leszámítva a területen két 1,6ha-os korlátozottan forgalomképes tulajdonban lévõ telek található. A tervezett fejlesztések telkei így mind önkormányzati tulajdonban vannak, azaz a fejlesztés szempontjából a tulajdonrendezés nem jelent akadályozó tényezõt. Az önkormányzatnak így nagyobb ráhatása lesz a projekt sikerességére. A népesség társadalomba való integrálására azonban szükség van identitásépítõ programokra, melynek ideális helyszíne lehet a terülten megvalósuló városkemencéje és park fejlesztések.
191
Forrás: Önkormányzati adatok alapján, saját szerkesztés, 2011.
Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Ingatlan Funkció Közterület Hrsz 2459, 2648, 2461, Közlekedési 3131/4 Hrsz 3131/1 Hrsz 3131/3
Tervezett tevékenység
Uszoda Beépítetlen terület
5.4.3.8. Lakóterületi akcióterület A lakóterületi akcióterület teljes egészében önkormányzati tulajdonban van, azaz az önkormányzatnak így nagyobb ráhatása lesz a projekt sikerességére.
Forrás: Önkormányzati adatok alapján, saját szerkesztés, 2011.
192
Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Ingatlan Funkció Tervezett tevékenység Közterület Hrsz 2462, 2468/29 Közlekedési Korlátozottan forgalomképes vagyon Hrsz 2468/30 Beépítetlen terület Beépítés 5.4.3.9. Gazdasági és ipari területek akcióterület Az akcióterületen az önkormányzati tulajdon nagysága és száma csekély, így más módon tudja szándékait érvényesíteni. A jelenleg mezõgazdasági terület (övezet) átminõsítése gazdasági területté lehetõséget teremt a terület pozíciójából adódó elõnyök kihasználásra. Az M1 és 1-es út közötti pozíciója, a szomszédos gazdasági területek jelenléte mind alkalmassá teszik a terület fejlesztését. A terület út- és közmûvesítésének költségviselése elsõsorban településrendezési szerzõdés keretében a leendõ tulajdonosok feladat kell legyen.
Forrás: Önkormányzati adatok alapján, saját szerkesztés, 2011.
Ingatlan Közterület Hrsz 0232
Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Funkció Közlekedési
Tervezett tevékenység
5.4.3.10. Galagonyás akcióterület
Forrás: Önkormányzati adatok alapján, saját szerkesztés, 2011. 193
A területen az önkormányzati tulajdon nagy része közterületek (leginkább forgalomképtelen vagyon) formájában van jelen. A Mány felé vezetõ út mentén van nagyobb kiterjedésû, korlátozottan forgalomképes vagyon, mely alkalmas lehet fejlesztési területnek. A tervezett borút kialakításához a terület útfejlesztési igénye minimális, inkább parkolási és kerékpározásra alkalmas úthálózat, közterület kialakítása szükséges. A régészeti múzeum kialakítása az önkormányzati korlátozottan képes telkein lehetséges (övezeti besorolása különleges terület).
Ingatlan Forgalomképes vagyon Hrsz 0143, 0147, 0150, 0153
Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Funkció Közlekedési
Hrsz 5751, 5783
Beépítetlen telek
Hrsz 0144 Hrsz 0146 Hrsz 5611
Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület
Tervezett tevékenység
Autópálya csomópont kiépítését követõen az utak fejlesztése
Hrsz 0132, 0133/1, 0133/54, 0140, közlekedési 0145, 0148, 0151, 0154, 0179/1 Hrsz 5401/2, 5408/2, 5501/2, 5701/4, 5702/3, 5703/3, 5901/2, 5966/6, 6005/2, 6029/8, 6201/2, 6401/2, 6461, 8301, 8314/1, 8328, 5.4.3.11. Bihari utca akcióterület Az akcióterület tervezett projektjei mind önkormányzati tulajdonon valósulnak meg, így a tulajdonrendezés elhúzódó folyamat nem áll fenn.
Forrás: Önkormányzati adatok alapján, saját szerkesztés, 2011.
194
Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Ingatlan Funkció Tervezett tevékenység Közterület Hrsz 588, 617, 627, Közlekedési 646, 720/1, 4209/18, 4209/68 Korlátozottan forgalomképes vagyon Hrsz 4209/64 Beépítetlen terület Óvoda kialakítása Hrsz 4209/65 Beépítetlen terület Játszótér fejlesztés Hrsz 4209/66-67 Hrsz 655/4 Közterületi kapcsolat nélküli telek Hrsz 721/6 Forgalomképes vagyon Hrsz 590 Óvoda Korszerûsítés, fejlesztés 5.4.3.12. Ásványvízkincs akcióterület
Forrás: Önkormányzati adatok alapján, saját szerkesztés, 2011. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Funkció
Ingatlan Forgalomképtelen vagyon Hrsz 7144/2, 7408/2, 7421/2, út 7501/2 Forgalomképes vagyon Hrsz. 7557/2 Üres telek
Tervezett tevékenység
fejlesztés
195
6.
PARTNERSÉG
6.1.
A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGÛ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK
Stratégia alkotása folyamatában megtörtént participációs események DÁTUM 2011.01.31.
ESMÉNY Interjú a Batthyány Kastély igazgatójával
2011.01.31.
Interjú az Interat Zrt. vezérigazgatójával
2011.01.31.
Interjú a Vincotech Hungary Kft. ügyvezetõ igazgatójával
2011.01.31 2011.02.02.
Interjú a MagyarMet Kft. ügyvezetõ igazgatójával T5 Településfejlesztési Ötletbörze / településfejlesztési alkotónap a Petõfi Sándor mûvelõdési Központban
2011.02.07.
Interjú a Spar Magyarország Kft. ügyvezetõ igazgatójával
2011.01.25.03.25.
Kérdõíves véleménykérés a lakosságtól, a város forgalmas pontjaira kihelyezett gyûjtõládákkal, valamint a minden lakásba kiküldött levelekkel. Plakátokon meghirdetett emailcím, amelyre véleményt lehetett beküldeni.
2011.01.25.02.17.
196
Részvevõk Kastély: … , Portaterv Kft.: Martji Zsuzsa, Popper Péter Interat Zrt.: Herein István, Portaterv Kft.: Marthi Zsuzsa, Popper Péter Vincotech: Gurmai Károly, Portaterv Kft.: Marthi Zsuzsa, Popper Péter Az önkormányzat meghívását elfogadott civilszervezetek, intézményvezetõk és vállalkozók Spar: Feiner Péter, Portaterv Kft.: Marthi Zsuzsa, Popper Péter Lakosság Lakosság
6.2.
Helyi média megjelenések – honlap, plakátok helyi hirdetõ táblákon
Honlapon megjelent
197
Plakátok helyi hirdetõ táblákon
198
Az IVS készítését beharangozó cikk
199
200
6.3.
Lakossági kérdõív
Stratégiát meglapozó kérdõívek értékelése 6.3.1. Gyûjtõpontokra beérkezett lakossági kérdõívek Lakossági kérdõív a helyi közintézményeknél kihelyezett gyûjtõpontokon jelent meg, ahol kézzel töltötték ki, és dobták be a gyûjtõládákba. Helyzetfeltárást segítõ kérdõívek értékelése A kérdõívet kitöltõk közül a legtöbben Bicske belterületén élnek, 30 és 70 év közöttiek, és jellemzõen felsõfokú végzettséggel rendelkeznek. A kérdõívek fõbb megállapításai a következõk voltak: ? a kérdõívet kitöltõk a legfontosabb humán (kulturális és társadalmai) értéknek a mûvelõdési intézmény és a Kastély rendezvényeit, a könyvtárat, valamint a civilszervezetek életét tartják. ? a legfontosabb környezeti és épített értékeknek szintén a Kastélyt tartják, valamint a halastavakat, a csillagvizsgálót, a templomokat, az egészségügyi központot, az uszodát és a parkokat. ? Bicskében leginkább a kisvárosi jelleget valamint Budapest, és más nagyvárosok közelségét szeretik az itt élõk, valamint a jó tömegközlekedést, a kiváló egészségügyi és kereskedelmi ellátottságot. Megemlítették meg azt is, hogy ide köti õket a családjuk, és az, hogy ez a szülõvárosuk. ? A legnagyobb problémának, amelyet nem szeretnek bicskeiek, az a szennyezett közterületek, a rossz minõségû úthálózat és járdák, a közlekedés és a vonatállomás állapota. ? A városban és környékén található értékek rangsorolása során a kérdõívet kitöltõk számára legértékesebbek a kulturális rendezvények, a közintézmények és a szolgáltatások színvonala. mûemlékek rendben tartása és a maga, a vendégszeretet ? A várost érintõ problémák tekintetében elsõ helyre sorolták tisztaság hiányát, az építészeti értékek pusztulását, az építészeti karakter megszûnését és a növényzet hiányát. ? Arra a kérdésre, hogy milyen gazdasági fejlõdés illik leginkább Bicske jövõképébe a bicskeiek a pihenést, a kulturális kikapcsolódást, a kulturális turizmust és a hagyományos lakókörnyezeti fejlesztést választották. ? A szabadon kifejthetõ részen sok azonos kérés, probléma és új javaslat volt megemlítve. Ezek közül rangsorolás nélkül összegyûjtött vélemények: Szeret itt élni a családja miatt. Közbiztonság problémája, javasolja valaki a közintézmények összevonását, a spórolást a közigazgatáson. Piszok, gazdátlan helyek. Green City koncepció, ökológiai projektek, fenntarthatóság, megújuló és passzív energia használata, mintaprojektek, ráépülõ kultúrával, turizmussal. Kulturált szórakozás hiánya. Legyen Bicske mintaváros a fenntarthatóság jegyében. Közterületek állapota nagyon rossz, javasolják a parkosítást, virágültetést, szobrok kihelyezését, meglévõk tiszteletét, a buszmegállók elhelyezését optimalizálni kellene, és a járdák építését is ehhez kellene igazítani, gond a babakocsi közlekedés. A lomtalanítást vissza kellene állítani. Utca névtáblák hiánya. Gyermekorvosi ellátás hosszabb legyen. Közbiztonság javítása. Az Újtelepi rész elhanyagoltsága, rossz buszközlekedés. Közgyûjtemények létrehozása, kiállítása, a központ teljes felújítása, információs hálózat fejlesztése, esõvíz elvezetés, árvízveszélyre felkészülés, földrengésre felkészíteni a várost, illegális szemétlerakás, szelektív hulladékgyûjtés. Több törõdést a telepieknek és a kertvárosi résznek. 201
A kapcsolattartás ne legyen kérészéletû, a MÁV területen kutyafuttató, BMX pálya a fiataloknak. Elkerülõ út kialakítása. Vasútállomás állapota, közlekedés kaotikus. Kisboltok kiürülnek, bezárnak. A munkalehetõség hiánya. Nagyon szeretem Bicskét! ? Összességben megállapítható, hogy a településen élõk alapvetõen szeretnek Bicskén élni, szeretik kisvárosi jellegét, a jó közszolgáltatásokat, a kereskedelmi ellátást, szertik értékeiket, de legnagyobb problémának a közterületek állapotát (utak, járdák), a tisztaság hiányát, kaotikus közlekedést és a közbiztonságot értékelték. A kulturált közösségi programok, a lakóterület fejlesztése iránt nagy az igény, szükséges a városközpont, rehabilitációja, vasútállomás fejlesztése, és a parkolás megoldása. 6.3.1.1.
Széleskörû kérdõívezés összegzése
Bicske város Önkormányzata azt a döntést hozta, hogy minden családhoz el kell juttatni az IVS-hez kapcsolódó kérdõíveket. 4000 darab kérdõív lett kiküldve, ebbõl 151 darab érkezett vissza. Az alábbiakban grafikus és szöveges módon összegezzük a visszaérkezett válaszokat.
a)
A 151 darab kérdõívet visszaküldõ lakosok életkor szerinti csoportosítása alapján legnagyobb arányban az 50 év fölöttiek küldték vissza a kérdõívet. A kérdõívek 40%-át az idõsebb nemzedék küldte vissza, amely korosztály a válaszadásban felülreprezentált. Legkisebb arányban pedig a 18 - 29 év közöttiek küldték vissza a kérdõívet.
202
b)
A kérdõívet visszaküldõ lakósok iskolai végzettsége alapján a legtöbben fõiskolát, egyetemet végeztek. Kicsit kisebb százalékban küldték vissza a gimnáziumot vagy szakmunkásképzõ iskolát végzettek. És legkisebb százalékban a 8 általánost végzettek küldték vissza. A kérdõívet visszaküldõk közül mindenki a településen lakik.
c)
A kérdõívet visszaküldõ lakosok legmagasabb százalék a szomszédos településeken dolgoznak. Ezek Budapest, Székesfehérvár, Páty, Tatabánya, Budakeszi. A legnagyobb arányban Budapestre járnak át dolgozni. A kérdõívet visszaküldõ lakosok majdnem ugyan ennyi százaléka nyugdíjas. A maradék pedig a településen dolgozik.
203
d)
A bicskei lakosok legkisebb része tájékozódik hirdetõtáblákról, nagyobb részük a Bicske TV-bõl és Bicske város honlapjáról tájékozódik a helyi hírekrõl, eseményekrõl. Legnagyobb részük pedig egyéb forrásokból tájékozódik. Leginkább a Helyi Téma c. újságból, valamint ismerõsöktõl, szomszédoktól, szóbeszédbõl, gyûléseken elhangzottakból.
e)
Az értékelésbõl kiderül, hogy a lakosok leginkább a közlekedéssel és a vendégszeretettel vannak megelégedve. Legkevésbé pedig a tisztasággal. De egyik sem érte el a maximum 5 pontos értéket.
204
f)
Az értékelés alapján a bicskei lakosok szerint a legnagyobb problémát légszennyezés, a forgalom, és az információs táblák hiánya okozza. A legkisebb problémát pedig az épített értékek pusztulása okozza. g)
A bicskei lakosok szerint a leginkább irodák és munkahelyek teremtése, valamint hagyományos lakókörnyezeti fejlesztés illene leginkább Bicske jövõképébe. De az értékelés alapján szinte minden fajta fejlesztésnek örülnének.
205
A lakossági kérdõívek 4 pontjában szöveges válaszadási lehetõség volt. Ezek összesítése az alábbiakat tartalmazza. a) „Véleménye szerint melyek a legfontosabb humán (kulturális és társadalmi) értékek Bicskén?” Erre a kérdésre a legtöbb válaszadó a Batthyányi Kastélyt, a könyvtárat, kultúrházat, templomokat, halas tavakat, csillagvizsgálót és az uszodát választotta. b) „Véleménye szerint melyek a legfontosabb környezeti (természeti és épített) értékek Bicskén?” Erre a kérdésre a legtöbb válaszadó a halastavakat, szõlõhegyeket, Batthyányi Kastélyt, templomokat, gyermekotthont, csillagvizsgálót, Hõsök terét, galagonyást, iskolákat választották. c) „Mi az a három dolog, amit a legjobban szeret Bicskén, amiért szeret itt élni, vagy dolgozni?” Erre a kérdésre a legtöbb válaszadó a fõvároshoz való közelséget, jó levegõt, barátok és rokonok közelségét, kultúrházat, városi programokat, jó közlekedést választotta. d) „Mi az a három dolog, amit a legkevésbé szeret Bicskén, ami kellemetlenséget okoz és feltétlenül orvoslásra szorul?” Erre a kérdésre a legtöbb válaszadó az utak javítását, utcák terek tisztántartását, rossz közbiztonságot, járdák és zebrák hiányát, parkolók hiányát, vasútállomás rendezetlenségét, munkahelyek hiányát, szórakozóhelyek hiányát válaszolta.
A kérdõívek végén az általános megjegyzésekre, vélemény nyilvánításra is volt lehetõsége a lakosságnak. Az alábbiakban összegezzük a fõbb javaslatokat, problémákat. A lakósság javaslata alapján egyértelmûen megállapítható, hogy Bicskén a természeti és történelmi értékeket kihasználó turisztikai értékre van szükség. A problémák kapcsán általánosságban a település komforttal összefüggõ problémákat fogalmazták meg: ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?
közvilágítás hiánya egyes területeken zebra hiánya a város nagy részén buszmegállók hiánya csatornák karbantartásának hiánya belvízvédelem hiánya utcák, terek tisztán tartásának hiánya (túl sok a szemét) játszóterek hiánya rossz közbiztonság pihenõparkok hiánya helytörténeti kiállítás, képtár hiánya szórakozóhelyek hánya (fõként a fiatalok részére)
206
6.4.
Településfejlesztési Ötletbörze
5
Egy újszerû társadalomépítõ akció, a Településfejlesztési Ötletbörze (T5) elnevezésû akció, amely lehetõséget nyújt a települési beszélgetésekre.
Szakít a hagyományos lakossági fórumok tematikájával: a játékos keretbe foglalja a versenyszellemtõl sem mentes közös gondolatcseréket és activity-szerû projektbemutatókra ad lehetõséget. De mi is az a T5?
Település fejlesztés i 5letbörze
A T5 alapgondolata, hogy a helyi lakosok és településhasználók felelevenítsék magukban a község értékeit és problémáit, majd ebbõl kiindulva, közösen fogalmazzák meg a település céljait, jövõképét. Ezt követõen konkrét projekt-ötletek felvetésével tegyenek javaslatokat az önkormányzat és a fejlesztõk számára. Mindezt 5 lépésben és 5 spontán kialakított csapatban. Az egyes lépések végén a csapatkapitányok ismertetik a közös gondolatokat. A megbeszélés elsõ témája Bicske azon értékeinek, lehetõségeinek meghatározása volt, melyre a település késõbbi fejlõdése során építeni lehet. Természetesen az értékek számbavétele során megtárgyalásra kerültek azon problémák is, amelyek befolyásolják a fejlõdés irányait, akadályozzák a pozitív jövõkép elérését. Az értékek és a problémák beazonosítását követõen, azokra reagálva a résztvevõk meghatározták a csoportjaik céljait, és felvázolták településük jövõképét. A jövõkép eléréséhez, megvalósulásához szükséges lépések, projektötletek kerültek meghatározásra, majd a csapatok értékvizsgálatát követõen kiválasztásra kerültek a csapatok nyertes projektjei. A csapatoknak az általuk legjobbnak rangsorolt projekt-ötlet kidolgozását is el kell végezniük, ekkor támaszkodhattak a szervezõk által meghívott szakértõk segítségre. A kidolgozott ötleteket ismét a csapatkapitányok mutatják be. A projektkidolgozás során szakértõk segédkeznek a projektötletek kidolgozásában. A T5 tehát egy újszerû, alulról építkezõ településtervezési játék, amelynek elsõdleges célja a közösségépítés, hiszen egy bizonyos funkcióval ellátott épület megtervezése és létesítése önmagában nem elég, de a mûködtetése, fenntartása, élettel való megtöltése annál nagyobb kihívás! A bicskei és minden hasonló közösségépítésre összpontosuló eseménysorozatnak az igazi eredménye az, ha a kommunikáció a továbbiakban külsõ szervezés nélkül is folytatódik, és rendszeressé válik a község lakóinak, az önkormányzat és a gazdasági szereplõk között.
207
Értékek felsorolása Társadalom ? Kedves, jó szándékú emberek ? Aktív, jól mûködõ civilszervezetek (50 db) ? Jól mûködõ egyházak ? Oktatás, nevelés, kultúra tradíciói ? Jó testvérvárosi kapcsolatok ? A kistérség vezetõ ereje Közszolgáltatás ? Egészségügyi ellátás színvonala ? Oktatási intézmények színvonala (Bölcsõde, Óvoda, Iskola, Zeneiskola) ? Uszoda ? BTC – Bicskei Torna Club ? Sportpálya Természeti környezet ? Bicskét körülvevõ természeti környezet ? Természeti értékek, földrajzi helyzet ? Szent László patak medre, mint zöldfolyosó ? Természeti adottságok (tavak) ? Parkok magas aránya Épített környezet ? Földrajzi helyzet, központi fekvés ? Jó közlekedés, autópálya, vasút, nemzetközi közlekedési struktúrák vonalai ? A város földrajzi fekvése (Budapest, Tatabánya, Székesfehérvár) ? Egyházi mûemlékek, épített értékek ? Batthyány kastély ? Köztéri szobrok ? Mauzóleum, Hegyi-kastély Kultúra ? Bicskei napok– differenciált kulturális programok ? Televízió ? Történelmi múltú helyek Problémák felsorolása Társadalom ? Közbiztonság ? Etnikai összetétel, kisebbségi integráció ? Munkanélküliség ? Szakmunkáshiány ? Kevés munkahely ? Helyi vállalkozók helyzete, korábbi, kiterjedt kiskereskedelmi rendszer felbomlása, a multik hatása ? Nyugdíjasok helyzete ? Iparûzési adó mértéke ? Helyi civilszervezetek mûködéséhez szükséges klubház hiánya ? Szórakozási lehetõség hiánya a fiatalok számára ? Lakosság környezettel szembeni igénytelensége 208
Közszolgáltatás ? Közmûkapacitások, szennyvíztisztító kapacitás nem elégséges ? Csapadékvíz elvezetés hiánya ? Járdák hiánya, a várost övezõ utak féloldalas jellege ? Parkolás, P+R parkolók hiánya ? Tehetséggondozás szervezetlensége/esetlensége ? Bölcsõdei ellátás hiánya ? Oktatási intézmények általános helyzete ? Sportpálya állapota ? Kulturált piac hiánya ? Közterületek, frekventált területek elégtelen tisztasága ? Közbiztonság hiánya, rendõrök önkényeskedése Természeti környezet ? Szervezett turizmus hiánya ? Kerékpárút, turistaút, parkok hiánya/felújítása ? Lakosság környezettel szembeni igénytelensége Épített környezet ? Közlekedési helyzet, utak/infrastruktúra állapota ? Autópálya kihajtó hiánya ? Építési telek hiánya ? Köztéri szobrok hiánya ? Mûemlékek, védendõ épített és természeti értékek, a Csillagvizsgáló rossz állapota ? Vízelvezetés megoldatlansága ? Bicskei zártkertek, korábbi rendezett körülményeinek felbomlása ? Iskola épületének rossz állaga ? A volt laktanya hasznosításának hiánya Kultúra ? ? ? ? ? ?
Filmszínház kihasználatlansága Sportcsarnok hiánya Közgyûjtemény elhelyezés hiánya Kultúrához való passzív viszony Közösségi tér, a kulturális rendezvényekhez korszerû létesítmény hiánya Szórakozási lehetõség hiánya
Célok meghatározása Jövõkép meghatározása A csapatok az alábbi fõ fejlõdési irányokat határozták meg, mintegy mottó szerûen „Legyen Bicske lakhatóbb, élhetõbb, szerethetõbb, fejlõdõképes város!” „Legyen Bicske egy gyarapodó, lüktetõ város, a családok városa!” „Rend a fejekben, rend a portákon!”Kezdjük az alapoknál összefogással! „Bicske legyen élhetõ, tiszta, gondozott város!” „Kultúra és sport!” Az egyes csapatok az alábbi javaslatokkal egészítették ki az általános, elvárt jövõképet: 209
Kiemelt fontosságú feladat, hogy a város jelentõs turisztikai célponttá váljon. Ehhez szükséges a vonzerõt növelni, pl. egynapos kulturális programokkal, amelynek célpontjai, pl. kastély, templomok, belváros, közgyûjtemény (12 féle anyag áll rendelkezésre), köztéri szobrok, mûalkotások. Mindemellett kongresszus turizmus lehetõségét is kihasználhatónak tartják. Ehhez PR munka (pl. kisfilm készítése) szükséges, helyszín pedig a hegyi kastély lehetne. Ehhez fontosnak tartják még a környezetszépítést, valamint a kerékpárút és sportolási lehetõség kiaknázását., „Green City” koncepció megvalósítását, inkubátor ház létesítését, rendezett városkép kialakítását. Fontos a megbízható munkahelyteremtés, a polgárok biztos megélhetése, és a civil szervezetek munkájának javítása, pezsgõ civil élet kialakítása, segítése. Kiemelt fontosságú feladat az optimálishoz közelítõ foglalkoztatottság elérése. Ez jelenti egyben a munkahelyek teremtését helyben, amely nemcsak a munkanélküliséget oldaná meg, hanem biztosítaná a fiatalok helyben maradását, azaz a lakosság optimális korösszetételét is. Ugyanilyen kiemelt feladat a lakosság elégedettsége, amely a munkahelyteremtés mellett, az intézményi ellátottság, de a szórakozás, a sport és a szabadidõ eltöltés szempontjából is igényeket elégít ki és alternatív lehetõségeket kínál. Mindemellett az élhetõ és egészséges természeti-, táji- és épített környezet szempontjából élhetõ, zöldövezeti, pulzáló város a jövõkép, a családbarát és fiatalokat helyben tartó városkép igénye mellett. Projektötletek: ? Sport- és rendezvénycsarnok ? Lakóterületek növelése a városon belül, a Szent István utca, a József Attila utca, Kisfaludy utcák mellett ? Szabadidõközpont kialakítása a Káposztáskertben ? Korszerû mûvészetoktatási intézmény létrehozása (tánc, zene, képzõmûvészet) ? Közösségi ház ? Környezetvédelem ? Közbiztonság helyzetének javítása ? Green city, inkubátorház (tehetséggondozás, vállalkozást segítõ) ? Kistérségi piacközpont ? Parkolási felületek kialakítása a Kossuth tér alatt ? Szent László sétány és kerékpárút ? Kossuth tér fejlesztése, rendezése ? Sokrétû felmérés elkészítése a valódi problémákról (társadalmi, gazdasági) ? Aktívan mûködõ ipari park ? Bicskérõl PR film és anyag ? Parkolás megoldása ? Telep, Kertváros, Központ településrészek egységes fejlesztése ? Közgyûjtemény megvalósítása (anyag mellékleve) ? Televízió és információ fejlesztése ? Szórakozóhelyek ? Munkahelyek teremtése 210
? Utak építése ? Külsõ, belsõ rend ? Bicske kártya ? Kerékpárutak kiépítése, bekapcsolódás az országos hálózatba ? Záportározó kialakítása ? Szabadidõ sport fejlesztése ? Környezettudatos nevelés ? Helyi vállalkozók elõnyben részesítése ? A nagyállomáson gépjármûforgalomra alkalmas alul-, v. fölüljáró építése ? A Galagonyás-dûlõ és környezetének úthálózatának rendbetétele ? Bicskei ipari park fejlesztése ? Oktatás fejlesztése – ipari szakemberek képzése, a jelenlegi szakmai oktatás Székesfehérvárról történõ hazatelepítése ? Bicska – Székesfehérvár vasúti közlekedésének „felélesztése” ? Építési telkek kialakítása ? Autópálya lehajtó, a város és a Csillagvizsgáló megközelítésére ? Városközpont kibõvítése (Káposztás kertek) ? Sportcsarnok építése ? Turizmus fejlesztése ? Média és kommunikáció
információáramlás
? Kulturális központ létrehozása ? Fizetõs vendégszolgálat ? Hegyi kastély ? Bicikli megõrzõ – útvonalak turizmus ? Galagonyás – üdülés és rekreációs fejlesztés ? Csabdi – Óbarokkháza ? Lovastanya, szálláshely, lovaspálya
211
Kidolgozásra választott projektek: Célja: A sport-, közösségi és kulturális élet fellendítése Multifunkcionális sport-, szabadidõ és Célcsoport: Bicske egész lakossága és a kistérség kulturálisközpont, kistérségi Projektben résztvevõk: rendezvényközpont ¦ Önkormányzat, Kistérség, Civil szervezetek, sportegyesületek Civil szervezetek, ¦ Kultúrcsoportok, ¦ Oktatási intézmények – iskolások, ¦ Sportegyesületek, ¦ Lakosság – szabadidõ. Keretfeltétel: ? A jelenlegi uszoda mellett, vagy a II. iskola mellett ? Idõtartam: 3 év ? Költségek: 1 milliárd, ? Forrás: Pályázat és önkormányzati saját erõforrásból Kistérségi pénzforrási lehetõségek kihasználása, Alapítvány létrehozása, Rendezvények szervezésébõl, egyedülálló projektek, programok kialakítása, nevezetes bálok szervezésének bevételébõl A térségben több fejlesztés mögött álló lokálpatrióta, Demján Sándor személyének elnyerése, bevonása Kockázati tényezõk: ¦ Fenntartási költség ¦ Kihasználtság ¦ Vegyes használat. ¦ Források hiánya, ¦ Üzemeltetés optimatizálás. Szabadidõ központ létesítése, a Káposztáskertben
Célja: elsõsorban nem egy profit orientált intézmény, hanem a kulturált szórakozás, ifjúságnevelés a cél! A közhangulat javítása! A város élhetõségének növelése, gyarapítása, közpark kialakításával! Célcsoport: Bicske egész lakossága és különösen az ifjúság Projektben résztvevõk: ¦ Pályázati pénzforrási lehetõségek kihasználása, ¦ Széleskörû társadalmi összefogással, ¦ Magántõke bevonásával, ¦ Civilek bevonásával. Keretfeltétel: ? A jelenlegi uszoda mellett, Káposztás ? Idõtartam: 5-10 év ? Költségek: 1-1,5 milliárd, Forrás: Pályázat és önkormányzati saját erõforrásból Kockázati tényezõk: ¦ Fenntartási költség ¦ Kihasználtság ¦ Vegyes használat. 212
korszerû mûvészetoktatási intézmény (létesítmény) létrehozása (zene, tánc, képzõmûvészet)
Célja: Tehetséges, kreatív alkotnivágyó nemzedék felnevelése a mûvészetek személyiségformáló, fejlesztõ hatásának felhasználásával. Kibõvítése a speciális képzést igénylõ gyermekek számára is. Munkahelyek számának növelése – Alkotómûhelyek létrehozása. Célcsoport: Bicske egész lakossága és különösen az ifjúság ¦ Oktatás - gyermekek ¦ Alkotómûhely – felnõttek is (22 év felett) ¦ Város – vonzáskörzet Keretfeltétel: ? Közlekedés szempontjából vidékrõl is és a városi iskolákból is jól megközelíthetõ helyen. ? Idõtartam: 3 év ? Költségek: 1 milliárd, Forrás: Fenntartói, pályázati, mecenatúra legszélesebb körben Kockázati tényezõk: ¦ Forráshiány ¦ Fenntartási költség
213
