BICSKE VÁROSI ÓVODA 2060 Bicske, Árpád utca 13

Szervezeti és Működési Szabályzat

BICSKE VÁROSI ÓVODA 2060 Bicske, Árpád utca 13.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2012.

Bicske Városi Óvoda


TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés A szervezeti és működési szabályzat tartalmi elemei Az intézmény adatai, jogállása Az intézmény tevékenységei A nevelési év rendje, gyermekek fogadása Szervezeti egységek jellemzői Vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az intézmény képviseletére jogosultak Alkalmazottak létszáma Az intézmény vezetője Az intézményvezetése Az intézményvezető helyettesítése Az általános intézményvezető helyettes, tagóvoda vezetők Alkalmazotti jogok A pedagógusok munkaideje A technikai dolgozók munkaideje Szülői szervezet, szülői közösség Szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény külső kapcsolatai A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület döntései A nevelőtestület munkaközösségei A nevelőtestület feladatainak átruházása Nyári zárás Nevelés nélküli munkanapok Az intézmény munkarendje Házirend Egyéb foglalkozások Kirándulások Óvodai felvétel Az óvodai elhelyezés megszűnése A gyermekek fejlődésének nyomon követése A gyermekek mulasztásának, távolmaradásának igazolása Az intézményre vonatkozó szabályok A pedagógiai munka belső ellenőrzése A látogatás rendje A helyiségek és berendezésük használati rendje A hagyományápolás, ünnepek, megemlékezések Jelképek Az egészségügyi ellátás rendje Az intézmény védő-óvó előírásai Rendkívüli esemény, bombariadó A térítési díj fizetésének rendje Gyermekvédelem Óvodáztatási támogatás Bicske Városi Óvoda

1.oldal 1.oldal 2.oldal 8.oldal 10.oldal 10.oldal 11.oldal 11.oldal 11.oldal 13.oldal 14.oldal 15.oldal 15.oldal 15.oldal 16.oldal 17.oldal 17.oldal 19.oldal 19.oldal 20.oldal 20.oldal 21.oldal 21.oldal 22.oldal 22.oldal 23.oldal 23.oldal 23.oldal 24.oldal 25.őldal 25.oldal 26.oldal 27.oldal 28.oldal 28.oldal 30.oldal 31.oldal 32.oldal 32.oldal 32.oldal 33.oldal 34.oldal 35.oldal 35.oldal 36.oldal 36.oldal 37.oldal

Szervezeti és Működési Szabályzat Elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelése Más jogszabály által az SZMSZ szabályozási körébe utalt kérdések Tájékoztatás az intézményi dokumentumok nyilvánosságáról Különös közzétételi lista Záró és értelmező rendelkezések Záradék I. Záradék II. III. IV. Melléklet: 1. Alapító okirat


37.oldal 38.oldal 39.oldal 40.oldal 41.oldal 41.oldal 42. oldal

Szervezeti és Működési Szabályzat BEVEZETÉS A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. (Nkt) törvény, a 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi törvény módosításáról valamint a végrehajtására kiadott 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, és a 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, továbbá a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvény módosításokról, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei (Áht.vhr.), a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. és annak módosításai, valamint hatályos jogszabályok alapján a BICSKE VÁROSI ÓVODA intézményi szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALMI ELEMEI 1.§ (1)A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni: a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, Bicske Városi Óvoda

1

Szervezeti és Működési Szabályzat o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás -mintákat, u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelésioktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. (2) A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára. (3) Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása feladata és kötelessége mindazoknak, akik kapcsolatba kerülnek intézményünkkel. HATÁLYBALÉPÉSE: Az SZMSZ-t az intézményvezető készíti el, a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó képviselő-testülete hagyja jóvá. Elfogadásakor a Szülői szervezet, véleményezési jogot gyakorol. Az SZMSZ a képviselőtestület jóváhagyásával válik érvényessé, és határozatlan időre szól. MÓDOSÍTÁSÁRA akkor kerül sor - ha a fenti jogszabályokban változás áll be, - a Szülői Szervezet kéri, - a nevelőtestület javaslatot tesz rá. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, JOGÁLLÁSA 2.§ A 2011.évi CXCV. törvény az államháztartásról rendelkezik a költségvetési intézmények alapításáról, amely szerint az önkormányzati intézmények az államháztartás részét képező jogi személyek. A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól értelmében a fenntartó helyi önkormányzat az intézményalapításról alapító okiratban intézkedik. Alapító okirat: 1.számú melléklet. Alapító okirat kelte, száma: Bicske Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 203/2012.(VI.28.) számú határozata. Módosítva: Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 320//2012. (XI.29.) számú határozatával. Hatálybalépés időpontja a Kincstári bejegyzés napja: 2013.január 1. Bicske Városi Óvoda

2


A költségvetési szerv neve: Bicske Városi Óvoda Székhelye, címe: Telefonszáma: Fax száma: Email címe: Honlap:

2060 Bicske, Árpád utca 13. 06 22 350-814 06 22 262 495 [email protected] www.bicskevarosiovoda.hu

Intézményegységei, tagintézményei, telephelyei: a) Szivárvány tagóvoda 2060 Bicske, Árpád utca 13. Telefonszáma: 06 22 350-814 Fax száma: 06 22 262 495 Email címe: [email protected] b) József Attila utcai tagóvoda Címe: 2060 Bicske, József Attila u. 9. Telefonszáma: 06 22 350-936 Email címe: [email protected] c) Kakas tagóvoda Címe: 2060 Bicske, Rózsa utca 1. Telefonszáma: 06 22 350-072 Email címe: [email protected] Az intézmény típusa: Közoktatási nevelő intézmény, óvoda Az intézmény OM azonosító száma: 029 895 Törzsszám: 798583 Felvehető maximális gyermeklétszám:

416 fő

Szivárvány tagóvoda 2060 Bicske, Árpád utca 13. József Attila utcai tagóvoda 2060 Bicske, József Attila u.9. Kakas tagóvoda 2060 Bicske, Rózsa utca 1.

114 fő 102 fő 200 Fő

Engedélyezett csoportok száma:

18

a) Szivárvány tagóvoda 2060 Bicske, Árpád utca 13. b) József Attila utcai tagóvoda 2060 Bicske, József Attila u.9. c) Kakas tagóvoda 2060 Bicske, Rózsa utca 1.

5 5 8

A költségvetési szerv alapítói jogokkal felruházott irányító szerve, címe: Bicske Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2060 Bicske, Hősök tere 4. A költségvetési szerv alapítója: Bicske Város Önkormányzata A költségvetési szerv működési köre: Elsődlegesen Bicske Város közigazgatási területe Másodlagosan Bicske kistérség közigazgatási területe


3

Szervezeti és Működési Szabályzat A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, pénzügyi gazdasági feladatait önállóan látja el. A költségvetési szerv közfeladata: Óvodai nevelés A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 8.§ (1).bek. szerinti óvodáról, alapfokú nevelésről való gondoskodás, a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és végrehajtási rendeleteiben meghatározottak szerint. A költségvetési szerv alaptevékenysége: Nevelési oktatási intézményként gondoskodik az óvodai nevelés ellátásáról a gyermek hároméves korától a gyermek tankötelezettsége teljesítésének megkezdéséig. A közoktatási intézmény feladatainak ellátásáról: Az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit – az évente összeállított és a fenntartó által megállapított – költségvetésben kell előirányozni. A feladatellátást szolgáló önkormányzati vagyon: 1) Az Országgyűlés, állami költségvetésről szóló törvény megalkotásával évente meghatározza az önkormányzatok feladatellátásához folyósítandó normatív állami hozzájárulás összegét, annak jogcímeit és mértékét, továbbá az egyéb támogatások jogcímeit és feltételrendszerét. 2) Az önkormányzat éves költségvetéséből finanszírozza az önkormányzati törvényben és a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott feladatait. Az intézmény fenntartási és működési költségét a fenntartó biztosítja. 3) A feladat ellátást szolgáló vagyon: a vagyonleltárban nyilvántartott ingatlanok, tárgyi eszközök és egyéb készletek. 4) Ingatlan vagyon: Bicske, Árpád utca 13. Bicske, József Attila u. 9. Bicske, Rózsa utca 1.

- hrsz.: 19. - hrsz.: 1586/1. - hrsz.:2359

ingatlan alapterülete: 2572 m2 ingatlan alapterülete: 1290 m2 ingatlan alapterülete: 9063 m2

Az ingatlanok Bicske Város Önkormányzata vagyonát képezik. Ingó vagyon: Az önkormányzat mindenkori éves költségvetése alapján megállapított leltár szabályzata alapján felvett és nyilvántartott javak, tárgyi eszközök, berendezések. A vagyon feletti rendelkezés joga: A feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezési jogot Bicske Városi Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja, kezelési jogával az intézmény vezetőjét megbízza. A rendelkezésre álló vagyontárgyakat az intézmény kötelező feladatainak ellátásához szabadon használhatja egyéb célú hasznosításhoz a fenntartó hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje:


4

Szervezeti és Működési Szabályzat A költségvetési szerv egyszemélyi felelős vezetőjét a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992.éviXXXIII.törvényben meghatározott nyilvános pályázati eljárásban Bicske Városi Önkormányzat Képviselő-testülete határozott időre bízza meg. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 103.§ (1) bek. b.) pontjában meghatározott egyéb munkáltatói jogot a polgármester gyakorolja. A költségvetési szerv foglalkoztatottjainak foglalkoztatási jogviszonya A költségvetési szerv foglalkoztatottjai a.) a közalkalmazottak jogállásáról szóló1992.éviXXXIII.törvény és végrehajtási rendeletei által meghatározottak szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, b.) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXXII. Törvény és végrehajtási rendeletei által meghatározottak szerinti munkaviszonyban, c.) munkavégzésre irányuló megbízási jogviszonyban foglalkoztathatóak. A munkáltatói jogokat az intézmény alkalmazásában állók tekintetében az intézményvezető gyakorolja. A költségvetési szerv képviseletére jogosultak Az intézmény vezetője, valamint az általa meghatalmazott intézményi dolgozó. A költségvetési intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: A Bicskei OTP Bank RT által vezetett: 11736020-15798585-00000000 számú számla. Költségvetési szervünk az általános forgalmi adót (ÁFÁT) visszaigénylők körébe tartozik. A Magyar Államkincstár által vezetett nyilvántartásban: Törzskönyvi azonosító szám: Alaptevékenységi szakágazat: Adóigazgatási száma: KSH statisztikai számjel: KSH területi számjel, kód: Szervtípus: Szektor: KSH gazdálkodási formakód: Pénzügyi körzet:

798583 851020 Óvodai nevelés 15798585-2-07 15798585-8510-322-07 0710481 52 Helyi önkormányzati költségvetési szerv 1251 Helyi önkormányzatok által irányított költségvetési szervek 322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 0100 Bicske

Létszám, személyi juttatások, illetményszámfejtés  A költségvetési szerv engedélyezett létszámát az irányító szerv állapítja meg.  A személyi juttatások előirányzatát a foglalkoztatottak jogviszonyait szabályozó jogszabályok alapján kell megállapítani.  A költségvetési szerv a számára munkát végző személyek részére a munkabért, illetményt, egyéb juttatást, és az ehhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségeket a központosított illetmény számfejtés (MÁK) vagy a saját illetményszámfejtése útján végzi.  A kincstár központosított illetményszámfejtést működtet, és ellátja az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatokat. A központosított illetményszámfejtéshez a Kormány rendeletében meghatározott körben kötelező a csatlakozás, ezen túl ahhoz a Bicske Városi Óvoda

5

Szervezeti és Működési Szabályzat kincstárral kötött megállapodás alapján, térítési díj ellenében más szervezetek is csatlakozhatnak.  Intézményünk illetményszámfejtését a Magyar Államkincstár Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága-8000 Székesfehérvár Petőfi S. út 5. látja el.

A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket a fenntartó írja elő és szabályozza. A köznevelési intézmény törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény. A köznevelési intézmény jogi személy, amely – a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. Térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat:  a) az óvodában  aa) az óvodai foglalkozás, és a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás,  ab) gyermekek – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,  d) a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor;  e) sajátos nevelési igényű gyermek esetén az állapotának megfelelő intézményi ellátás. Az óvodában térítési díjas igénybe vehető szolgáltatások  a) a fent meg nem határozott egyéb foglalkozások;  (b) A gyermek, a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A szülői szervezet meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni


6

Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy-személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és helyettese, tagintézmény vezetők - minden ügyben, a gazdaságvezető, a gazdasági ügyintézők az óvodatitkár és az élelmezésvezető a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben. A bélyegzők az óvodavezető, tagóvoda vezetők a gazdasági vezető és az élelmezésvezető irodájában találhatók! AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGEI 3.§ A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5.§, (2) és 26.§.(1) bekezdése szerint, az óvodai nevelés alapelveit a 137/1996.(VIII. 28.)számú kormányrendelettel kiadott Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja határozza meg. A nevelőmunka óvodánkban: - saját készítésű, helyi Pedagógiai Program alapján folyik. Tevékenységi besorolás: A.) Alaptevékenység szakágazati besorolása

851 020 Óvodai nevelés

B.) Alaptevékenység szakfeladatai: Szakfeladat száma: megnevezése: 562 912 Óvodai intézményi étkeztetés 851 000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851 011 Óvodai nevelés, ellátás 851 012 Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása Az intézmény ellátja azon sajátos nevelési igényű, különleges bánásmódot igénylő gyermeket, akit a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 851 013 856 011 562917 562920

Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Munkahelyi étkeztetés Egyéb vendéglátás

Vállalkozási tevékenységek: Az intézmény, vállalkozási tevékenységet folytat. A vállalkozási tevékenységének felső határa a módosított kiadási előirányzatok 20%-a. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása

Az intézmény, gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdaságvezető látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi Bicske Városi Óvoda

7

Szervezeti és Működési Szabályzat juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője és helyettesei kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a gazdaságvezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. Az intézményi étkeztetés biztosítása Az intézmény saját konyhát működtet. Az élelmezési nyersanyagnormát a fenntartó állapítja meg. Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével – a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1995. évi XXXI. törvény 148. §-ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • • • •

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok. Az intézmény szakmai működését, a pedagógiai munka alapját képező dokumentum a 137/1996.(VIII.28.) kormányrendelettel elfogadott Óvodai nevelés országos alapprogramja, és a nevelőtestület által elfogadott, és a fenntartó ill. a nemzeti önkormányzat által jóváhagyott helyi pedagógiai program határozza meg. A HPP nyilvánosságának biztosítása: A helyi pedagógiai programot az intézmény honlapján, - a Szülői tájékoztató szekrényenfalon való elhelyezés biztosítja, az érdeklődők számára az óvoda vezetője, helyettese vagy a tagóvoda vezetője tájékoztatást nyújt. Az óvoda helyi pedagógiai programja tartalmazza és meghatározza a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, Bicske Városi Óvoda

8

Szervezeti és Működési Szabályzat f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. A házirend tartalmazza, l A gyermek távolmaradásának igazolására vonatkozó előírásokat l A térítési díj visszafizetésére és befizetésére vonatkozó rendelkezéseket l A gyermekek jutalmazásának elveit és formáit l A fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit l A Házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, melyekből a fenntartóra többletköltség hárul a fenntartó egyetértése szükséges Óvodaszék vagy szülői szervezet, közösség véleménye szükséges az elfogadásakor. A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi helyi pedagógiai programot a nevelési –oktatási intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon – szülői tájékoztató dokumentumok, faliújság – nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év helyi rendjét. Az óvodai nevelés helyi rendjében kell meghatározni - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját - Az óvodai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének az időpontját - Az előre tervezhető nevelőtestületi, szülői értekezletek és fogadóórák időpontját - Az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját. - Minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdéseket. - 5 nevelésnélküli munkanapot,(7 nap), nyári zárás idejét, (febr. 15.). - Munkaterv elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodaszék, az óvodai szülői szervezet, közösség véleményét. - A munkaterv elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, fogadja el. A fejlesztési tartalmakat heti bontásban, részletesen a csoportnapló tartalmazza. A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű Ficánka csoportban, a csoportnapló német nyelvű tervezéssel egészül ki. Az intézmény jogosult: - Óvodai szakvélemény kiállítására.


9

Szervezeti és Működési Szabályzat A NEVELÉSI ÉV RENDJE, GYERMEKEK FOGADÁSA 4.§ A nevelési év: szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel. 1) A nevelési év helyi rendjét, programjait az óvoda munkaterve tartalmazza. 2) Az óvoda hétfőtől- péntekig tartó ötnapos munkarenddel működik. 3) Napi nyitva tartás: Árpád utca 6. 30 órától 17óráig, József Attila u. 6.15 órától 17.15 óráig, Rózsa utca 6.15 órától 17.15 óráig lépcsőzetes munkakezdéssel, ill. befejezéssel. 4) A gyermekeket érkezéstől óvodapedagógus és dajka fogadja, felügyeletéről hazamenetelig óvodapedagógus és dajka gondoskodik. 5) A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre a fenntartó adhat engedélyt. 6) Az óvoda alkalmazottainak munkarendjét az éves munkaterv tartalmazza. 7) A gyermekek heti és napirendje a csoportnaplóban kerül megtervezésre. A SZERVEZETI EGYSÉGEK JELLEMZŐI 5.§ A Bicske Városi Óvoda három telephelyen működő intézmény, egy szervezeti egység. Az intézmény egyéb jellemzői, szervezeti egységek, vezetői szintek: Szervezeti felépítés :

FENNTARTÓ ÓVODA VEZETŐ

GAZD.VEZETŐ,.KÖNYVELŐ PÉNZÜGYI ÜGYINTÉZŐ ÉLELM.VEZ. KONYHAI ALKALM.

ÓVODATITKÁR

Ó.VEZ.HELY. TAG.Ó.VEZ. TAGÓVODA

ÓVODAPEDAGÓGUSOK PSZICHOLÓGUS, FEJLESZTŐPEDAGÓGUSOK Bicske Városi Óvoda

DAJKÁK, TAKARÍTÓ,

KARBANTARTÓK . 10


1) Az intézmény egységes szervezeti rendszerű, melyet az óvodavezető egyszemélyi felelősként vezet. 2) A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuknak megfelelően részleges önállósággal, ill. sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkezik: - a nevelőtestület, - a szakmai munkaközösségek, - gazdasági ügyintézők - a dajkák közössége - egyéb alkalmazottak - az óvodatitkár. 3) Az óvoda alapfeladatát ellátó szervezeti egység, az intézményegység. 4) A tagintézmények a székhellyel azonos alapfeladatot ellátó szervezeti egységek, intézményegységként működnek. 5) Az óvodavezető és az alapfeladat ellátására foglalkoztatott alkalmazottak együttesen alkotják a szakalkalmazottakat. 6) Az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület. 7) A nevelőtestület tagjai a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak és a nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak. VEZETŐK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS 6.§ 1) Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt. Ennek keretében ellátja a törvényekből, jogszabályokból rá háruló, a szervezet vezetésével kapcsolatos feladatokat. 2) Az intézményvezető az intézményben dolgozó pedagógusokkal rendszeres kapcsolatot tart a nevelőtestületi értekezleten, ill. az óvodai foglalkozások látogatása kapcsán. 3) A tagóvodák dolgozóinak közösségével kapcsolatos vezetői feladataiban a tagóvoda vezetők segítik. 4) Az óvodapedagógusok, valamint a dajkák közösségének és az egyéb közalkalmazottak közötti kapcsolattartás az intézményi munka egészét, ill. az intézmény valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben a félévente összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg. 5) Az intézmény részegységeiben dolgozók napi kapcsolatban végzik munkájukat. Csoport szinten, az egyes tervezési időszak feladatait az óvodapedagógusok rendszeresen megbeszélik a csoport beosztott dajkájával. Bicske Városi Óvoda

11


AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETÉRE JOGOSULTAK: 7.§ Az intézmény vezetője, valamint az általa esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára meghatalmazott intézményi dolgozó. ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA: 8.§ Az óvodában foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszáma: 73 fő Feladatmegosztás szerint: Óvodavezető Általános helyettes Tagóvoda vezető Óvodapedagógus Pszichológus Fejlesztőpedagógus Óvodatitkár Dajka Gazdasági vezető Mérlegképes könyvelő Pénzügyi, számviteli ügyintéző Élelmezésvezető Szakács Konyhai alkalmazott Takarító Karbantartó (1+ két fő fél-állásban)

1 fő 1 fő 2 fő 33 fő 1 fő 2 fő 1 fő 18 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 3 fő 2 fő 3 fő

Óvodai csoportok száma épületenként: Szivárvány tagóvoda: Kakas tagóvoda József Attila utcai tagóvoda: Összesen:

5 gyermekcsoport 8 gyermekcsoport 5 gyermekcsoport 18 gyermekcsoport

Nyilvántartott adatok vezetése: Az óvodában nyilvántartott és kezelt adatok vezetése- alkalmazottakról, gyermekekről a Nkt. alapján. A dokumentumok, és statisztikák kezelését az Iratkezelési szabályzat tartalmazza.


12

Szervezeti és Működési Szabályzat AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE 9.§ 1) Az intézményvezető feladatait, képviseleti és döntési jogkörét Nkt. határozza meg. Ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. 2) Gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 3) Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályokban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. 4) Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a fenntartó által kért jelentések, beszámolók elkészítése, - takarékos gazdálkodás megvalósítása, - a továbbképzési program, beiskolázási terv elkészítéséért - a munkáltatói, továbbá a kiadványozási (aláírási) jogkör gyakorlása 5) Szünetet rendelhet el, rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt, a nevelési intézmény működtetése nem biztosítható. Ebben a fenntartóval egyetértésben intézkedik, vagy ha ez nem lehetséges haladéktalanul értesíti a fenntartót intézkedéseiről. 6) Ellátja az intézmény –igazgatási feladatait, vezeti a törvények alapján előírt nyilvántartásokat, tanügyi dokumentumokat. 7) Képviseli az intézményt. 8) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. 9) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. Bicske Városi Óvoda

13


10) A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az Nkt. 5. mellékletben foglalt foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. 11) A korábban legalább két ciklust intézményvezetőként dolgozó pedagógus „címzetes igazgatói” pótlékban részesülhet, ha intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is az intézményben marad alkalmazásban. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka. 12) Közvetlenül irányítja: a vezető beosztású munkatársakat, - a gazdálkodási feladatokban résztvevők munkáját, - az óvodatitkárt, - az intézmény karbantartását ellátók munkáját. AZ INTÉZMÉNYVEZETÉSE 10.§ 1) Az intézmény vezetősége konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az intézményvezető ezt szükségesnek látja. 2) Az óvoda magasabb vezetői beosztású dolgozói az óvodavezető, óvodavezető helyettes az tagóvoda vezetők és a gazdaságvezető. 3) Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, az általános vezető helyettes, a tagintézmény vezetők, a szakmai munkaközösség vezetők, a gazdaságvezető, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője. 4) A vezető-helyettesi és tagóvoda vezetői megbízást- a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás határozott idejű, ill. visszavonásig érvényes. 5) A vezetők értekezleteken beszámolnak a részegységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. 6) Az intézmény vezetője és a tagintézmény vezetők kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelően tartott. 7) Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.


14

Szervezeti és Működési Szabályzat AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTESÍTÉSE 11.§ Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 1) Az intézmény nyitvatartási idején belül az intézményvezetőjének, vagy helyettesének az intézményben kell tartózkodnia. 2) Az intézményvezető teendőit szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén általános helyettese látja el. Tartós távollét esetén teljes hatáskörrel, egyéb esetekben az azonnali döntést igénylő ügyekben az általános helyettes jár el. 3) Vezetők egyidejű távolléte esetén a vezető helyettesítését az általa írásban megbízott, határozatlan időre kinevezett pedagógus látja el. ÁLTALÁNOS INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES, TAGÓVODA VEZETŐK 12. § 1) Munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátják annak helyettesítését. 2) Közreműködnek a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Felelősek: - a házi továbbképzések szervezéséért, - a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, - a szülői szervezet működésének segítéséért, - a helyettesítési beosztás elkészítéséért, - a vezetővel együtt az óvoda szakmai munkájának ellenőrzéséért, - a pedagógiai munka ellenőrzése során gondoskodnak a dajkák munkájának ellenőrzéséről, a helyettesítők munkájának ellenőrzéséről, - ellátják az óvoda gazdasági ügyeivel összefüggő feladatokat, - a szabadságolási terv elkészítéséért, nyilvántartásáért, - a jelenléti ívek napi vezetésének ellenőrzéséért, helyettesítési napló vezetéséért, - tanügy-igazgatási dokumentumok vezetéséért, - a munkaidő beosztás kifüggesztéséért és betartásának ellenőrzéséért, - a szakmai munka, napi irányításáért, jogszabályok szerinti végzéséért a tagóvodában, - a helyes nevelési elvek megvalósulásáért, - az ÁNTSZ előírásainak betartásáért - az óvoda épületekben dolgozó munkatársak közötti információ áramlásáért. 3) Részletes feladataikat a munkaköri leírás határozza meg. ALKALMAZOTTI JOGOK 13.§ 1) Az intézmény nevelőtestülete pedagógusokból áll. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési és döntési jogok illetik meg. Bicske Városi Óvoda

15

Szervezeti és Működési Szabályzat 2) Az intézmény, különböző közösségeinek tevékenységét választott képviselőik segítségével az intézményvezető fogja össze. 3) A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, melyek ideje a munkatervben kerül meghatározásra. A munkaterv épületenként mindenki számára hozzáférhető.(nevelői, vezetői szoba) 4) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt(ket) meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 5) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. PEDAGÓGUSOK, MUNKAIDEJE, KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA, NYILVÁNTARTÁSA 14. § 1) Az óvodapedagógusok: munkaköri kötelessége, hogy a jogszabályokban meghatározott, valamint a munkaköri leírásban részletezett feladatait ellássa. Pedagógiai munkájuk végzésére irányt ad az Óvodai Nevelés Alapprogramja, Helyi Pedagógiai programunk, valamint a testület által legitimált mindenkori éves munkaterv. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel. 2) Az óvónő hatásköre kiterjed a gyermekekkel kapcsolatos feladatokra, a szülőkkel való kapcsolattartásra, és a munkatervben meghatározott egyéni feladatokra. 3) Az óvodapedagógusok munkaidejüket naponta kötelesek nyilvántartani. A munkaidőnyilvántartás vezetésének eljárási szabályait a kiegészítő melléklet tartalmazza. 4) A gyermekcsoportok számát figyelembe véve az intézményvezető heti kötelező óraszáma: 6 óra. Munkaideje: 40 óra Általános vezető helyettes heti kötelező óraszáma: 24 óra. Munkaideje: 40 óra. Tagintézmény vezető heti kötelező óraszáma: 24 óra. Munkaideje: 40 óra. Óvodapedagógusok heti kötelező óraszáma: 32 óra. Munkaideje: 40 óra. Pszichológus heti kötelező óraszáma: 26 óra Munkaideje: 40 óra. Fejlesztőpedagógus heti kötelező óraszáma: 24 óra Munkaideje: 40 óra 5) A pedagógus, kötelező óráját a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásokra kell fordítani. 6) Az intézményegységek, tagintézmények biztonságos működése, valamint feladatellátási, szakmai intézményi érdek, ill. dolgozói kérés esetén, az intézményvezető személyi átcsoportosítással élhet. Bicske Városi Óvoda

16

Szervezeti és Működési Szabályzat 7) A nevelőmunkát segítő külső szakemberek családsegítő, logopédus, gyógy testnevelő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését ellátó speciális szakemberek. Az óvoda dolgozóinak munkarendje: A munka-időbeosztás tudomásul vételét a dolgozó aláírásával igazolja, és egy példányát átveszi. A dolgozók munkaidő-beosztását, munkarendjét, az óvodavezető-helyettes és a tagóvoda vezető készíti névre szólóan, mindenkor a gyermekek és az intézmény érdekeit előtérbe helyezve. TECHNIKAI DOLGOZÓK, MUNKAIDEJE 15.§ 1) Dajkák: nevelő munkát közvetlenül segítő munkatársak. Mindazokat a feladatokat végzik, amelyek szükségesek a gyermekek egész napos óvodai ellátásában a nevelési célok érdekében. Feladatuk az óvodapedagógus irányításával: • a gyermekek gondozásában, nevelésében való részvétel • az óvoda épületének folyamatos, rendszeres tisztántartása Részletes feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza. Munkabeosztásukat a Mt., valamint az óvoda nyitvatartási ideje szabja meg. Munkaidejük heti: 40 óra. 2) Munkarendjük szerint heti váltásban dolgoznak. Eltérésre engedélyt az óvodavezető és helyettese ill. a tagóvoda vezetők adhatnak. 3) Intézményegységek biztonságos működése érdekében, ill. dolgozói kérésre az intézményvezető átcsoportosítással élhet. Dajkák, gazdasági ügyintézők, takarító, karbantartók, konyhai alkalmazottak Elkülönült feladatuk alapján szervezeti egységnek nem minősülő és önálló jogosítványokkal nem rendelkező közösséget alkotnak. Óvodatitkár Az óvodatitkár a nevelőtestülettől és a dajkáktól elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazott, akinek feladata elsősorban az óvoda rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása (funkcionális feladatkörök), pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személy. Részletes feladatát a munkaköri leírása tartalmazza.

A SZÜLŐI SZERVEZET, SZÜLŐI KÖZÖSSÉG 16.§ 1) A Nkt. alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és Bicske Városi Óvoda

17

Szervezeti és Működési Szabályzat képviseletéről. 2) Egy csoportba járó óvodások szülői szervezetével a gyermekközösséget nevelő óvodapedagógus tart közvetlen kapcsolatot. Évente szülői értekezleten a szülők csoport választmányi tagot- tagokat választanak, akik képviselik a gyermekcsoport érdekeit. 3) A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatát, egyetértését a csoportot képviselő választmányi tagok által megválasztott, elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 4) Az óvodai szintű Szülői közösség vezetőjét meg kell hívni azon óvodai értekezletek azon napirendi pontjainak tárgyalására, amelyet jogszabály vagy SZMSZ a szülők részére véleményezési, egyetértési jogot biztosít. 5) Az intézményvezető, tagintézmény vezető a Szülői közösség elnökét félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről, az elnök beszámol a szülői közösség tevékenységéről. 6) A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joggal való felruházása Egyetértési joga: • A házirend elfogadásában • A működésükkel kapcsolatos feladatok meghatározásában Véleményezési joga van: • A Helyi Pedagógiai Program elfogadásában és módosításában • Az óvoda dokumentációinak nyilvánosságában • Intézményen kívül szervezett kulturális, sport vagy más foglalkozások meghatározásában A szervezett óvodán kívüli tevékenységekhez a szülői szervezet meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet az óvoda a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem léphet túl. • Intézményi átszervezés, megszüntetés, tevékenységi kör módosítása esetén, illetve vezetői megbízás és visszavonás esetén a döntés előkészítés szakaszában. • Az óvodában folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában • A működés rendjének, ezen belül a nyitva tartás, valamint a vezetőknek az intézményben történő benntartózkodását illetően • A belépés és benntartózkodás rendjét illetően azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával • A gyermekjóléti, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást illetően • Az óvodavezetés, és a szülők képviselői kapcsolattartásának formájában • Valamint minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna. 7) A szülők, és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben: -

nyílt napokon nyilvános ünnepélyeken Bicske Városi Óvoda

18

Szervezeti és Működési Szabályzat -

családlátogatásokon szülői értekezleteken faliújságra kifüggesztett információkon keresztül a szülők képviselőjének részvételével a nevelői értekezleteken az óvodai rendezvények szervezése során - a gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül - a csoport specifikus programokon - és közös kirándulásokon A Házirendben megfogalmazott jogokon túl a szülő joga, hogy a jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. 8) Az intézmény Helyi Pedagógiai Programját, az SZMSZ-ét, elérhető helyen az épületek öltözőiben, a Házirendet a faliújságon minden szülő szabadon megtekintheti. 9)Az óvoda vezetője, vagy az általa kijelölt személy minden nevelési év elején összevont Szülői értekezlet keretén belül tájékoztatást ad a szülőknek a nevelési programról, valamint a Házirendről. 10)A Házirend egy példányát a szülőknek, a gyermek óvodába történő beíratásakor, illetve annak érdemi változása esetén át kell adni. A SZÜLŐK SZÓBELI TÁJÉKOZTATÁSA 17.§ 1) Az óvodapedagógusok az óvodásaikról a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást tartanak. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a Szülői értekezletek, egyéni tájékoztatás a szülők igénye szerint egyeztetett időben történik. 2) A csoportok szülői közössége számára a csoport munkatervében meghatározott számú és időpontú szülői értekezletet tart. 3) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a csoport óvodapedagógusa, a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI 18.§ 1) Az intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint az általános iskolai tanulmányok megkezdése érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. 2) A kapcsolattartás formái és módjai: - értekezletek, - előadások, - rendezvények - megbeszélések, - ünnepélyek, Bicske Városi Óvoda

19

Szervezeti és Működési Szabályzat - szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon. 3) Az intézményvezető, tagintézmény vezető kapcsolatban állnak a következő szervezetekkel: • a fenntartó önkormányzattal, annak szociális és pénzügyi szervezetével, - az óvodatitkár rendszeres kapcsolatban áll a pénzügyi ügyintézőkkel, • a fenntartó által finanszírozott intézményekkel: - a bölcsődéből óvodába kerülő gyermekek kölcsönös látogatása, - iskolaválasztás, átmenet megkönnyítése érdekében szakmai megbeszélés, • közművelődési intézmények által nyújtott lehetőségek igénybevétele: - mese színház bérletes előadásai, kiállítások, gyermekkönyvtár foglalkozásai • a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal - a gyermekvédelmi felelős rendszeres, folyamatos kapcsolatot tart, melyről beszámol az óvodavezetőjének. • a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel: -az óvoda gyermek- orvosával, védőnőivel, -Nevelési Tanácsadó és Szakértői Bizottság munkatársaival, • az egyházak képviselőivel, hitoktatóval, • Pedagógiai szakmai szolgáltatóval. A NEVELŐTESTÜLET ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 19.§ A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, a nevelési és pedagógiai kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A NEVELŐTESTÜLET FELADATAI ÉS JOGAI 20.§ 1) A nevelőtestület külön jogszabályban meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. 2) A nevelőtestület az intézmény működését alapvetően meghatározó kérdésekben döntési jogkörrel, egyéb kérdésekben véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület tagjainak részletes feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. 3) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik • a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; • a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; • a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; • a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; • a házirend elfogadása; • az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; • jogszabályban meghatározott más ügyek. Bicske Városi Óvoda

20


4) Általános véleményező joga: A nevelési intézmény működésével kapcsolatban bármilyen ügyben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet. 5) Kötelező véleménynyilvánítási joga: - Pedagógusok külön megbízásainak elosztása, - Vezető helyettes megbízása, ill. a megbízás visszavonása előtt, - Szakmai célokra fordítható pénzeszközök felhasználásának megtervezése, - Beruházás, fejlesztés megállapítása, - Pályázati pénzek felhasználásának aránya, - Külön jogszabályban meghatározott ügyekben. 6) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek: - előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, - egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a HPP az SZMSZ és a Házirend elfogadását – átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles- a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI 21.§ 1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az intézményvezetőnek, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha a szülői szervezet kezdeményezi a nevelőtestület összehívását a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 2) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelőtestületi értekezlet, vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. 3)A nevelési év tervezett értekezleteit, az intézmény munkaterve tartalmazza. 4) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézményvezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. A NEVELŐTESTÜLET DÖNTÉSEI 22.§ 1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. 2) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. 3) A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.


21

Szervezeti és Működési Szabályzat A NEVELŐTESTÜLET MUNKAKÖZÖSSÉGEI: SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 23.§ 1) Az intézmény pedagógusai- elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő –szakmai munkaközösséget hozhatnak létre, ill. szervezhetnek. 2) A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adhat az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. 3) A munkaközösségek tagjainak feladata: a HPP alapján az intézményi célok megvalósításának, a megvalósítás megfelelő hatékonyságának segítése, ellenőrzése, értékelése, módosítási javaslatok előkészítése. Szakmai munkaközösségek: Az óvodában működő szakmai munkaközösség, vagy munkaközösségek munkaközösség vezetőt választanak, akit az óvodavezető bíz meg. Évente programot dolgoznak ki. Munkájukkal segítik az óvodában folyó nevelő-oktató munkát. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítése céljából feladatait az alábbiak szerint tervezi és szervezi: • Közreműködik az intézménybe belépő új pedagógus munkájának segítésében • A belső továbbképzési rendszer keretében: - Figyelemmel kíséri a szakterületén folyó munkát - Szakterületén - figyelembe véve az intézmény kiemelt nevelési területeit – gyakorlati bemutató foglalkozásokat szervez, mely arányait tekintve az éves foglalkozásainak legalább 40% a. - Szükség és igény szerint feladatot vállal a dajkák belső képzésében • Az intézményvezető belső ellenőrzési feladatainak segítésében: - A munkaközösség vezetője az éves munkaterv ütemezése szerint ellenőrzi a pedagógiai adminisztráció (Csoportnapló, Fejlődési napló ) tartalmi és formai megfelelőségét - Hospitálásai és segítő látogatásai alkalmával értékeli a teljesítményértékelés során megállapított egyéni és intézményi szinten is megfogalmazott fejlesztési feladatok teljesülését is - A teljesítményértékelés eljárásrendje szerint értékeli a munkaközösség tagjainak munkáját • Kapcsolattartás és együttműködés: - Éves munkaterv szerint szervezi a munkaközösség foglalkozásait és programjait. - Tervezési, szervezési, és egyéb munkálatai során együttműködik vezetőtársaival. - Felkészülten vesz részt az intézményi munkatervben rögzített vezetőségi értekezleteken. - A munkaközösség eredményeiről félévente beszámolót készít. - Felhatalmazottként képviselheti az óvodát az intézmény partnerintézeteinél. A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA 24.§ A nevelőtestület hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át.


22

Szervezeti és Működési Szabályzat NYÁRI ZÁRÁS 25.§ 1)Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, ilyenkor történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása valamint nagytakarítása. 2)Az intézmény nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig a szülőket tájékoztatni kell. 3)A nyári zárás előtt 10 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekeket fogadó ügyeletet biztosító óvodáról, annak működésével kapcsolatos lényeges kérdésekről a zárást megelőzően tájékoztatni kell. 4)Az ügyeletes óvodába az ügyeletet kérő gyermekek nevét, jelét, korcsoportját, ill. szüleik elérhetőségét, érkezésüket megelőzően át kell adni. NEVELÉS NÉLKÜLI, ÉS RENDKÍVÜLI MUNKANAPOK 26.§ 1) A nevelés nélküli munkanapok egy nevelési évben maximum 5 munkanapot vehetnek igénybe. Időpontjuk az óvoda munkatervében kerül meghatározásra. 2) Az időpontról a szülőket az intézmény megfelelő módon, (hirdető tábla) a nevelés nélküli munkanap miatti zárást megelőzően legalább 7 nappal tájékoztatja. 3) A szülők a tájékoztatását követő 3. napon belül írásban jelzik igénylik-e a gyermek felügyeletét, melynek meglétéről a csoport óvodapedagógusa gondoskodik. Az aláíró íveket a vez.helyettes, tagóvoda vezető összesíti, jelzi és iktatja. 4) A biztosítandó felügyelet szükségességéről az intézményvezető dönt, amennyiben azt indokoltnak tartja, gondoskodik a felügyelet biztosításáról. 5) Az óvoda nem biztosít felügyeletet gazdaságtalan működés, azaz 10 fő alatti igény esetén. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 27.§ 1) Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített helyettesítési rend lép életbe. 2) Az intézmény nevelési időtől független munkaideje: Hétfőtől - péntekig Árpád utca 6.30 órától – 18.00 óráig József Attila u. 6.15 órától – 18.00 óráig Rózsa u. 6.15 órától – 18.00 óráig Konyha 6.00 órától - 16.00 óráig tart.


23


3) Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét- a hatályos jogszabályok betartásával- az intézményvezető-helyettes, tagintézmény vezető állapítja meg. 4) Minden közalkalmazottnak az intézményben be kell tartani az általános munka és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. 5) A vezető helyettes ill. tagintézmény vezető tesz javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével- a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 6) A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nkt. És az Etikai kódex rögzíti. 7)A pedagógusok napi munkarendjét és helyettesítési rendjét az ált. helyettes és a tagóvoda vezető állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával. 8) A helyettesítést elsősorban az adott csoportban dolgozó óvodapedagógus ill. a gyermekcsoportot legjobban ismerő munkatárs végzi. 9) A technikai dolgozók, munkabeosztását a munkafeladatok és az óvoda nyitvatartási ideje szabja meg. Munkaidejük heti: 40 óra. 10) A közalkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük munkavégzésre alkalmas állapotban, távolmaradásukat előzetesen a közvetlen helyettesítő kollégának, majd a vezetőnek jelenteniük kell, hogy helyettesítésükről gondoskodni lehessen. HÁZIREND 28.§ 1) Az intézmény használóinak e szabályokon felül, a kiadott „Házirend” szabályozását kell figyelembe venniük. 2) A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével, egyetértésével alkotja meg. A fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4) A házirend betartása a HPP céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi használójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 5) Minden beiratkozó gyermek szülője jelentkezéskor aláírásával igazolja a házirend egy példányának átvételét. 6) A házirendet a szülői információs polcon minden szülő megtekintheti.


24

Szervezeti és Működési Szabályzat EGYÉB FOGLALKOZÁSOK, SZOLGÁLTATÁSOK 29.§ 1) Az óvoda – a nevelési programjában megfogalmazottak mellett, egyéb szülői igényen, gyermeki érdeklődésen alapuló foglalkozásokat szervez. (HPP Szolgáltatásaink című fejezete alapján.) 2) Az adott nevelési év elején kerül meghirdetésre a foglalkozás, a szülők gyermekük jelentkezését aláírásukkal jelzik. A jelentkezés kötelezettség vállalás. 3) Az egyéb foglalkozások helyét és időtartamát a vezetők az adott épület sajátosságainak megfelelően egyeztetik a szülői szervezet vezetőjével. KIRÁNDULÁSOK 30.§ 1) Az intézmény neveltjei részére környezetismereti kirándulásokat szervez, melyek célja: a HPP célkitűzéseivel összhangban hazánk, természeti környezetünk megismertetése. 2) A kirándulást a csoport éves tervében kell betervezni, részletes tervezetét a csoportnaplóban kell rögzíteni. 3) A kirándulás résztvevőinek tervezett névsorát, az útvonalát, az indulás-érkezés időpontját az óvodavezetőnek, tagóvoda vezetőnek 3 nappal előbb a szervező óvodapedagógus leadja. 4) A kirándulás engedélyezéséről az intézményvezető dönt. 5) A kirándulások szervezésének szempontjai: -a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit, -költség kímélő megoldást kell választani, -a kirándulás várható költségeiről a szülőket az értekezleten tájékoztatni kell, valamint írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról. 6) -A költségek nem haladhatják meg a SzK által írásban rögzített legmagasabb összeget. AZ ÓVODAI FELVÉTEL, ÓVODAI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE

31.§ (1) A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal. (2) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, Bicske Városi Óvoda

25

Szervezeti és Működési Szabályzat köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. (3) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. (4) Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással értesíti a szülőt, továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is. (5) A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője az Nkt. 45. § (10) bekezdése szerint megküldött nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. (6) Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van. (7) A kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. (8) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya a (2) bekezdés szerint megszűnt. ÓVODAI FELVÉTEL 29.§ 1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodai felvételt jelentkezés, „beíratás” előzi meg. A jelentkezés ideje a fenntartóval történt megállapodás szerinti időben történik. (május első hete) A jelentkezés időpontja előtt, legalább 30 nappal plakáton és az óvoda honlapján is nyilvánosságra kell hozni: - beíratás idejét, helyét, - a jelentkezéshez szükséges iratokat. 2) Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. 3) A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti.


26

Szervezeti és Működési Szabályzat 4) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik 5) A német kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvodai csoportba, elsősorban a német nemzetiségi identitású szülők kérhetik gyermekük felvételét. 6) Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. 7) Az óvoda – beleértve a kijelölt óvodát is -köteles felvenni , átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24.§-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni, - aki abban az évben, az ötödik életévét betölti, - ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetben található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda [ 30. § (4) bek.], ha nem látja el a kötelező felvételt biztosító óvoda feladatait, csak 8) helyhiány miatt tagadhatja meg. 9) A kötelező felvételt biztosító óvoda – ha a gyermek betöltötte harmadik életévét - nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, - aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41.§-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. 10) Az óvoda a szülőt írásban értesíti gyermeke felvételéről. 11) A felvett gyermekek nyilvántartása a felvételi és mulasztási naplóban történik. AZ ÓVODAI ELHELYEZÉS MEGSZŰNÉSE 30.§ 1) Az óvodai elhelyezés a szülő kérelmére, másik óvodába történő átvétellel megszűnik. (2) A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. (3) Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell. 1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján; b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;


27

Szervezeti és Működési Szabályzat c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után- megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, e)a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti. (2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról. (3)Az (1) bekezdés b)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermek a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.

A GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATOS NYOMON KÖVETÉSE 31.§ Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérésével kapcsolatos szabályok (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről, valamint az Nkt. 72. § (4) bekezdésében foglalt jogokról. (3) Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt. (4) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A GYERMEKEK MULASZTÁSÁNAK, TÁVOLMARADÁSÁNAK IGAZOLÁSA 32.§ A gyermek, mulasztásával kapcsolatos szabályok (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Bicske Városi Óvoda

28

Szervezeti és Működési Szabályzat Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, b) a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, d) a gyermek, hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. (3) Ha a gyermek, távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. (4) Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője, – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – óvodás gyermek esetében az annak tényleges tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóságot és a jegyzőt, tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, érdekeit szolgáló feladatokat. (5) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke a) a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap. Kt. 24. § (3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Egyéb szabályozás az intézmény Házirendjében található. A tankötelezettség megállapítása (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha Bicske Városi Óvoda

29

Szervezeti és Működési Szabályzat ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. (3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. (4) Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti, ha a) a szülő nem ért egyet a (2) bekezdés a) pontja szerint kiállított óvodai igazolással vagy a (2) bekezdés b) pont szerinti döntéssel, és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, feltéve hogy a kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést, b) szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést. A tankötelezettség teljesítésének megkezdése (1) Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között - a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. (2) Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 33.§ A köznevelési intézmény névhasználata (1) A köznevelési intézmény nevét fel kell tüntetni valamennyi feladatellátási helyen címtáblán, a nyomtatványokon és a bélyegzőkön. A címtáblát jól látható helyen kell elhelyezni. Ha egy épületben több különböző köznevelési intézmény található, minden köznevelési intézmény esetén önálló címtáblát kell elhelyezni. (2) Ha a köznevelési intézmény nevének nem része, a köznevelési intézmény címtábláján és bélyegzőjén fel kell tüntetni a feladatellátási hely településének a nevét. A nemzetiségi nevelést, oktatást ellátó köznevelési intézmény feladatellátási helyének a neve a nemzetiség nyelvén is feltüntethető, amennyiben a településnek van ilyen neve. (3) A köznevelési intézmény a hivatalos és a rövid nevét, beleértve a velük kapcsolatos nemzetiségi vagy nemzetközi nevet is, kizárólag a székhelycímmel együtt használhatja. 1) Az intézmény főbejáratánál a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni.


30

Szervezeti és Működési Szabályzat 2) Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. 3) Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját a reggeli gyülekezést követően a dajka nyitvatartási idő alatt is zárva tartja. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE 34.§ Az óvoda belső szakmai munkájának ellenőrzését biztosító, a pedagógiai munka alapját képező dokumentum a 137/1996.(VIII.28.)kormányrendelettel elfogadott Óvodai nevelés országos alapprogramja, és a nevelőtestület által elfogadott, és a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program. 1) A pedagógiai – szakmai munka éves ellenőrzési ütemtervét az óvodai szakmai munkáért felelős intézményvezető, vezető helyettes, tagóvoda vezető és amennyiben működik a szakmai munkaközösség javaslatai alapján- az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. 2)Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető felel. 3) Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. 4)Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet még:- ált. vezető-helyettes, - tagóvoda vezető, - szakmai munkaközösség, - minőségi kör, - szülői szervezet. 5)Az intézményvezetője az ellenőrzésbe bevonhatja: - ált. vez. helyettest - tagóvoda vezetőt, - szakmai munkaközösség, - minőségi kör vezetőjét. 6) Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett alkalmazottal ismertetni kell. 7) Az óvodapedagógusok értékelése írásban történik. 8) Az óvodavezető a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit felhasználva a szükséges intézkedéseket megteszi.


31


A LÁTOGATÁS RENDJE 35.§ 1) Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával: Idegenek, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak vagy dajkának jelzik, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját. 2) A dajka vagy óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben, a jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek vagy tagóvoda vezetőnek, távollétük esetén a helyettesítését ellátónak jelenti be. 3) Idegenek az óvodában vezetői engedély nélkül nem tartózkodhatnak! A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE 36.§ 1) Az alkalmazottak az intézmény létesítményeit és helyiségeit az óvoda nyitva tartásának ideje alatt rendeltetésszerűen használhatják. 2) Eltérő rendeltetésű használathoz az óvodavezető adhat engedélyt. 3) Gyermekek a csoportszobákban, foglalkoztatókban, tornaszobában, öltözőben, mosdóban, udvaron, csak óvodapedagógusi vagy dajkai felügyelettel tartózkodhatnak. 4) Az óvoda szolgáltatásaként folyó foglalkozásokat, valamint a vallási neveléshez az intézményvezető által kijelölt csoportszobák, egyéb helyiségek állnak rendelkezésre. 5) A (4) bekezdésben foglalt esetekben a foglalkozást tartó nevelő, ill. az egyház képviselője felel a csoportszoba, egyéb helyiség használatáért. 6) Az intézmény helyiségeiben párt vagy –létesítő okirat szerint- párthoz kötődő szervezet nem működhet. 7) Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit a leltár szerint kell megőrizni. Az elektromos berendezések üzemeltetése, a használati utasítás betartásával engedélyezett. 8) Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni.

A HAGYOMÁNYÁPOLÁS, ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK 37.§ 1) Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti, gyermek és szülői közösség minden tagjának Bicske Városi Óvoda

32

Szervezeti és Működési Szabályzat kötelessége. 2) Az intézményi megemlékezéseket, a nemzeti, az óvodai ünnepeket a HPP tartalmazza, továbbá megünneplésük lebonyolításáért a felelős személyt az éves munkaterv rögzíti. 3) A népi hagyományok ápolását a csoport éves tervében kell tervezni. 4) A német kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű Ficánka csoportban a következő ünnepekkel egészül ki a hagyományőrzés, óvodai nevelés: Ősz: Szent Mihály havi termény-betakarítás ünnepe - Erntefest Márton napi ünnep - Martinstag 5) A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: - karácsony, - anyák napja, - évzáró. 6) Az anyák napja és az évzáró nyilvános, és azonos időpontban is szervezhetők. Ezekre meghívhatók a szülők és más vendégek is. 7) Nyilvános ünnep lehet bármelyik óvodai ünnep, ha az érintett intézmény pedagógusai így döntenek. 8) A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: - farsang, - húsvét, - gyermeknap - Mikulás. 9) Tanulmányi kirándulások, séták, mese-színházlátogatás, sportnapok szervezése a csoport éves tervében kerül megtervezésre. 10) Csoporton belül a gyermekek névnapját vagy születésnapját közösen megünneplik. 11) Az óvoda honlapján, a gyermekcsoportok tájékoztató falán, havi-tájékoztató jelenik meg az intézmény programjairól, eseményeiről. Szerkesztésében az óvodapedagógusok és a szülők vesznek részt. JELKÉPEK 38.§ 1) Az intézmény nevéhez, tevékenységéhez kapcsolódó szimbólum leírása, (mely az óvoda épületén, az óvodai dokumentáción megjelenik): kisgyermek játék mackóval, válla mögött szivárvány, lába előtt virágok. 2) A gyermekcsoportok nevet választottak maguknak így: Szivárvány tagóvoda - Dinó csoport, - Katica csoport, - Ficánka csoport - Csigabiga csoport és - Méhecske. Bicske Városi Óvoda

33


József A. utcai tagóvoda – Süni csoport, - Méhecske csoport - Maci csoport, - Katica csoport és - Delfin csoport. Kakas tagóvoda

- Csigabiga csoport, - Teknőc csoport, - Csibe csoport, - Maci csoport, - Pillangó csoport, - Mazsola csoport, - Béka csoport, - Kisvakond csoport.

A csoportok jelképei a csoport dokumentációin, a csoportszoba ajtaján, a csoport munka-falán, valamint a csoport nevesítését igénylő egyéb helyeken kerül feltüntetésre. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDJE 39.§ 1) Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodavezető és a házi gyermekorvosok, védőnők közötti megállapodás alapján történik. 2) Az orvos évente egy alkalommal minden óvodásra kiterjedő szűrővizsgálatot végez. 3) Az óvodavezető, tagóvoda vezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül: - biztosítja az egészségügyi (orvos, védőnő) munka feltételeit, - gondoskodik a szükséges óvodapedagógusi felügyeletről, - szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. - betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába, - az napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvost, mentőt hívni. Gondoskodni kell a szülők, mielőbbi értesítéséről. 4) A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogászati és szemészeti szűrés történik. 5) Az intézmény munkavállalóinak munkaegészségügyi alkalmasságát évente szakorvos vizsgálja. 6) Az intézmény egész területén a dohányzás tilos! 7)A nevelési intézmény egész területén tilos káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása.


34


AZ INTÉZMÉNY VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSAI 40.§ 1)A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében szükséges a feltételrendszer állandó vizsgálata, a feltételek javítása. 2) Az intézmény vezetőnek az óvodapedagógusnak, ill. dajkának gondoskodniuk kell a gyermekek neveléséhez a biztonságos feltételek megteremtéséről. 3) Minden óvodapedagógus feladata, hogy - a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és - ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, - ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Így - minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. - Az ismertetés tartalmát, tényét a csoportnaplóban dokumentálni kell. - Az intézményi beszerzések során figyelmet kell fordítani a balesetveszélyes tárgyak javítására, cseréjére. - Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus és dajka kötelessége az elsősegélynyújtás, ha szükséges gondoskodni kell orvosi ellátásról. - A balesetet vagy veszélyforrást észlelő dolgozó, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra az óvoda ill. tagóvoda vezetőjének figyelmét haladéktalanul felhívni. - A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az adott épületben a gyermekvédelemmel megbízott munkatárs végzi, a vezető ellenőrzi. - Az intézményi baleset megelőzési tevékenységet az óvoda munkavédelmi felelőse látja el. - Súlyos balesetet a nevelési intézmény vezetőjének azonnal jelenteni kell a fenntartónak. A baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi végzettségű személy vehet részt. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 41.§ 1) Az óvoda minden dolgozója köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartót értesíti.


35

Szervezeti és Működési Szabályzat 2) Bombariadó esetén a Tűzriadó Tervben meghatározottak szerint a gyermekek elhagyják az épületet a csoportos óvodapedagógusok és dajka vezetésével. 3) A tűzrendészeket és a rendőrséget értesíti az a személy, aki a figyelmeztetést vette, majd haladéktalanul értesíti az intézmény vezetőjét. 4) Mentési sorrend: - első a gyermekek mentése és biztonságos elhelyezése (tagóvoda, egyéb arra alkalmas épület) - felnőttek mentése, - köziratok mentése, - értékek mentése. A TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSÉNEK RENDJE 42.§ 1) Térítési díjat kell fizetni, intézményi étkezés igénybevétele esetén. 2) Az étkezés térítési díját, az óvoda épületekben havonta, utólag tárgyhót követően, a hirdetőtáblán előre meghirdetett időpontban szedik be. 3) Pótbefizetésre az óvodai hirdető táblán kiírás szerinti nap van lehetőség. 4) Hiányzás esetén, az étkezés lemondását, megrendelését, a megelőző nap 9 óráig telefonon vagy az óvoda bejárata mellett elhelyezett lemondó füzetbe lehet jelezni. 6) Nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díjat köteles megfizetni. 7) A térítési díj mérséklését a szülő írásban kérheti jogszabályban előírt módon. GYERMEKVÉDELEM 43.§ Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. 1) A gyermekvédelem minden óvodapedagógus feladata. E munkát az intézmény gyermekvédelmi felelőse fogja össze, munkaköri leírása alapján. 2) A nevelési év kezdetekor a szülői faliújságon tájékoztatni kell a szülőket a felelős nevéről, elérhetőségéről, ill. a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címéről, telefonszámáról. Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az óvoda gyermekvédelmi felelősének közvetítésével történik. Módját és formáját a gyermekek veszélyeztetettségi foka határozza meg. Felkérésre részt vesz a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein. A gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények neve, címe, telefonszáma a szülők tájékoztatására rendszeresített faliújságon kerül kihirdetésre. Bicske Városi Óvoda

36

Szervezeti és Működési Szabályzat Az óvoda vezetője, a pedagógusok jelzése alapján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben az esetben az adattovábbításhoz, az adattal kapcsolatosan, a rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Ha az óvoda a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszűntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet • a gyermekjóléti szolgálattól, illetve • más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, a nevelési-oktatási intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz ara, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. 3) Az intézmény gyermekvédelmi feladatait a HPP és az éves munkaterv tartalmazza. ÓVODÁZTATÁSI TÁMOGATÁS 44§ Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult: • A gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon, legalább 6 órát az óvodában kell tartózkodnia, • Az óvoda vezetője: az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja szülőt a mulasztás következményeiről, a kifizetés esedékességét megelőzően -a jegyző által meghatározott időpontbantájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodában mulasztott, feltéve, hogy a január-június, illetve július-december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok 25%-át, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A 20§(2)bekezdés a)pontja alapján történő igazolt mulasztásból 10napot a július-augusztus hónapokra eső mulasztásból a 25% megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE 45.§

ÚTON

ELŐÁLLÍTOTT

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása • az alkalmazottakra, pedagógusokra, vonatkozó adatbejelentések • a gyermekek jogviszonyára vonatkozó bejelentéseket • az október 1-jei pedagógus és gyermek lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Bicske Városi Óvoda

37


Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézményi informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az óvodatitkár és a vez.helyettes) férhetnek hozzá. MÁS JOGSZABÁLY ÁLTAL AZ SZMSZ SZABÁLYOZÁSI KÖRÉBE UTALT KÉRDÉSEK 46.§ Gazdálkodási feladatok, a költségvetés tervezése: 1) Az önkormányzat által alapított önállóan működő és gazdálkodó óvoda az önkormányzat által jóváhagyott éves költségvetés szerint gazdálkodik. 2) A gazdálkodási tevékenységgel, számviteli feladatokkal összefüggő szabályozásokat – a gazdálkodásra vonatkozó Ügyrendet – az óvoda gazdasági vezetője, mint az önálló gazdálkodásért felelős szakmai vezető - készíti el. 3) A szabályzatokban foglaltak az önálló intézményre vonatkozóan megfogalmaznak kötelező előírásokat. 4) A szervezeti egység pénzgazdálkodási tevékenységeinek ellátásában, ( a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés) részt vevő személyek: megbízott dolgozók. Megbízásukat, személyi anyaguk és a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. 5) Az önálló költségvetési szerv mindazon feladata megvalósítására, amelyekre nézve kötelezettségvállalás és utalványozás joga megilleti, az előírt elszámolási elv megtartása mellett házipénztári ellátmányból bonyolítja a kifizetéseket, a jogszabályok, szabályzatok, előírások betartása mellett. A házipénztár vezetéséért az óvodatitkár felelős. A gazdasági-pénzügyi feladatok ellátását: 1 fő gazdasági vezető 1 fő mérlegképes könyvelő és 1 fő pénzügyi, számviteli ügyintéző látja el. Reklámtevékenység szabályozása: Az óvoda tevékenységének gyakorlásakor az 1999.évi LXVIII.törvénynek megfelelően figyelembe veszi a reklámtevékenység szabályait. Ennek értelmében tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Az intézmény fel-lobogózásának rendje: Az óvoda épületének bejáratánál a kormányrendeletekben meghatározott méretű nemzeti színű, tőle balra az Európai Unió zászlaját kell kitűzni. A zászlókat legalább 3 havonta tisztítani kell, és évente cserélni. A lobogók kihelyezéséről, cseréjéről a vezető helyettes óvónő kell, hogy gondoskodjék. A rendeletben előírtak szerint, a székhely épületének fel-lobogózása kötelező.


38

Szervezeti és Működési Szabályzat TÁJÉKOZTATÁS AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁRÓL 47§ Az elkészített és a nevelőtestület által elfogadott, valamint az önkormányzat által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat, Helyi Pedagógiai Program, és a Házirend egy példánya a Szülői információs polcon ill. az óvoda honlapján is megtekinthetők. (www.bicskevarosiovoda.hu) A honlapon kerül megjelenítésre a különös közzétételi lista is. Tájékoztatást, konzultálási lehetőséget az intézményvezetőtől, a helyettestől, a munkaközösségek vezetőitől. előre egyeztetett időpontban lehet kérni. Az intézmény dolgozóinak rendelkezésére áll az óvodai könyvtárban valamennyi dokumentum és szabályzat egy példánya, mely a helyszínen olvasható. A házirend egy példányát beiratkozáskor át kell adni a szülőnek. Iratkezelés, adatszolgáltatás: Az óvodában az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, nemzetbiztonsági okokból az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából a célnak megfelelő mértékben célhoz kötötten kezelhetőek. Vagyonnyilatkozat tételére az alábbi dolgozók kötelezettek:Óvodavezető, óvodavezetőhelyettes, tagóvoda vezető, gazdasági vezető A közoktatás információs rendszerébe (az adatok statisztikai célú felhasználása) kormányrendeletben meghatározottak szerint - köteles az óvoda adatokat szolgáltatni, közreműködik e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. Az adatkezelés és titoktartás részletes szabályozása az iratkezelési szabályzatban kerül rögzítésre. Az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására, meggyőződése miatt hátrány nem érheti A felvételi és mulasztási napló a csoportba beírt gyermekek adatait jelenlétét és hiányzásait rögzíti, vezetéséért a csoportban dolgozó óvónők a felelősek. A sajátos nevelési igényű gyermek ellátása esetén a felvételi naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. Az óvodavezető minden év június 30-ig megküldi az illetékes szakértői bizottság részére azon gyermekek nevét, - a bizottsági szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő nevelési évben esedékes. A fentiek betartásáért, nyomon követéséért a csoportban dolgozó óvónők felelősek. Aki a jogszabályban meghatározott kötelező tanügyi okmányokat nem vezeti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az iratkezelés felügyeletét ellátják a munkaközösség vezetői. Bicske Városi Óvoda

39


A tájékoztató rendszer és a köznevelési intézmény KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTÁJA 47.§ A köznevelési törvény alapján az intézmény köteles az oktatási ágazat nyilvántartásába a közoktatás információs rendszerébe – a köznevelési törvény alapján a köznevelés információs rendszerébe (a továbbiakban: KIR) – adatot szolgáltatni. A közérdekű adatok megismerésének általános szabályai Lehetővé kell tennie, hogy a közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja  A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló személy vonatkozásában valamint az adatszolgáltatási kötelezettség a köznevelési intézmény átszervezése, átalakulása, megszűnése és más változás esetén változásbejelentést tesz.  Az óvoda vezetője ill. általa megbízottak, valamennyi óvodás gyermek számára oktatási azonosító számot igényel, vagy ha a gyermek már rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létrejöttének idejére visszamenőleg a jogviszonyt bejelenti. A működés nyilvánosságának erősítése: a különös közzétételi lista. Közzététel: a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyi azonosításra alkalmatlan formában korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetőség biztosítása. Tartalma: ¡ a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót, ¡ b) a beiratkozásra meghatározott időt, ¡ a fenntartó által engedélyezett, csoportok számát, ¡ c) intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség jogcímét és mértékét, továbbá ¡ nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, ¡ a fenntartó által adható kedvezményeket, a jogosultsági és igénylési feltételeket is, ¡ d) a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggõ értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, ¡ vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, ¡ e) a nevelési-intézmény nyitva tartásának rendjét, ¡ éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett rendezvények, események időpontjait, Bicske Városi Óvoda

40

Szervezeti és Működési Szabályzat ¡ ¡ ¡ ¡ • • • • •

f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza óvodapedagógusok száma, iskolai végzettsége, szakképzettsége, dajkák száma, szakképzettsége, az óvodai nevelési év rendje óvodai csoportok száma egyes csoportokban a gyermekek létszáma.

2) A köznevelési intézmény a tájékoztató rendszerben az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi az adatokat és dokumentumokat. A köznevelési intézmény képviselője a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, egyszer, az OSAP-jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felülvizsgálja. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat. ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 48.§ 1) A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi SZMSZ-e. 3) A fenntartó által jóváhagyott SZMSZ-t meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják a helyiségeit. 4) Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottja számára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. 5) Az SZMSZ-ben foglaltakról –jelen szabályzat elérhetőségének biztosításával- a szülőket tájékoztatni kell. 6) Az SZMSZ-t, a nevelési –oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon – szülői tájékoztató dokumentumok, faliújság – nyilvánosságra kell hozni. ZÁRADÉK I. : Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület az alkalmazotti közösséggel egyetértésben 2012. év december hó 7. napján - 100%-os szavazati aránnyal elfogadta. Bicske, 2012. december 7. Iványi Ferencné mb. intézményvezető Bicske Városi Óvoda

41

Szervezeti és Működési Szabályzat ZÁRADÉK II.: A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Szülői Szervezetek – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolnak, melynek tényét a Szülői Közösség képviselői aláírásukkal tanúsítják. Bicske, 2012. december 7.

Bognár Tímea József Attila utcai tagóvoda Szülői Közösségének elnöke

Pusztainé Papp Krisztina Szivárvány tagóvoda Szülői Közösségének elnöke

Bancsiné Daru Edina Kakas tagóvoda Szülői Közösségének elnöke

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Közalkalmazotti Tanács – a jogszabályban meghatározottak szerint – véleményezési jogot gyakorol, melynek tényét a Közalkalmazotti Tanács képviselője aláírásával tanúsítja. Bicske, 2012. december 7.

Takszné Simon Éva Közalkalmazotti Tanács elnöke Kakas tagóvoda

Weigl Józsefné Közalkalmazotti Tanács elnöke Szivárvány és József Attila utcai tagóvodák

ZÁRADÉK III: A Bicske Városi Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát Bicske Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Humánerőforrások Bizottságához jóváhagyásra benyújtom. Bicske, 2012. december 14. napján Iványi Ferencné mb. intézményvezető ZÁRADÉK IV.: A Szivárvány Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát Bicske Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Humánerőforrások Bizottsága …/2012.(XII. ….) számú határozatával jóváhagyta. Bicske, 2012. december 20. Dr Bondar Klára jegyző Bicske Városi Óvoda

42

BICSKE VÁROSI ÓVODA 2060 Bicske, Árpád utca 13

Recommend Documents