Nagy, Demeter, Gelei, Jenei: Tevékenységmenedzsment (2008)

Nagy, Demeter, Gelei, Jenei:

Tevékenységmenedzsment (2008)

Készítették: Csibi-Kuti Eszter, Hajmer Ágnes, Mészáros Regina, Papp Dániel, Szabó Anita, Zajacz Krisztina, Zámbó Réka Csenge

2011.május állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 1 / 51. oldal

1. Értékteremtés 

A gazdálkodástudományban ma is alapvető jelentőségű diszciplínák, a marketing, a humán erőforrás menedzsmentje, a vállalti pénzügyek vagy éppen a termelésmenedzsment és a logisztika.  A vállalati működésfolyamat alapú megközelítése során az egyes összetartozó tevékenységeket az általuk érintettjeik számára létrehozott érték mentén határozzuk meg 

Az értékteremtő folyamat erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztónak, illetve vevőnek értéket állítsunk elő.



A termelés nem más, mint az a tevékenység-csoport, mely biztosítja, hogy a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználásával más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre.



A logisztikát pedig olyan tevékenységek rendszereként értelmezzük, mely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben és választékban álljanak rendelkezésre. o A logisztikai folyamatot három részre lehet bontani: értékesítés, a termelés ellátása és a beszerzés o Az értékteremtés részfolyamatai: az értékteremtő folyamatok tervezése során döntést kell hozni pl. arról, hogy mi az a termék-illetve szolgáltatásportfolió (mix), amellyel a vállalat megjelenik a piacon. o Az értékteremtő folyamat kivitelezését befolyásolják azok a közép-és rövid távú tervezési döntések, amelyek a konkrét termelési és logisztikai igények, feladatok meghatározására vonatkoznak



Rendelésre gyártáskor a termelési folyamatot a konkrét vevői igények ismeretében indítjuk el.



Készletre gyártás esetén a termelés megkezdésekor a vevő konkrét személye még nem ismert, a termelés egy előre jelzett, becsült kereslet alapján indul meg. o Készletre gyártáskor a termelés már a konkrét vevői igény megjelenése előtt lezajlik, a logisztika konkrét kivitelezésének folyamata pedig magában foglalja az előzőekben már említett rendelésfelvételt és feldolgozást, a szállítást, de a készletezési és az ezzel kapcsolatos raktározási folyamatot is.



A logisztika konkrét megvalósulási, kiszolgálási folyamatnak nevezzük.



A logisztikai vevő kiszolgálási folyamat a logisztikai rendszer mindhárom alrendszerében – értékesítés, termelés ellátása és beszerzés- végbemegy.



A termelési folyamat működéséhez szükséges külső inputokat készletre szerzik be és abból történik az ellátás. Ezt, az ellátás biztonságát és folyamatosságát hangsúlyozó működési logikát szokás nyomásos rendszernek nevezni.



Ezzel szemben az a működési logikát, amely a termelési és logisztikai rendszer valamennyi konkrét tevékenységének mozgásba lendítését a konkrét megrendelő igényhez köti, s ezzel a működés folyamatossága helyett a konkrét vevői igényekhez való alkalmazkodást helyezi a középpontba, húzásos rendszernek nevezzük.

kivitelezési

folyamatát

logisztikai vevő

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 2 / 51. oldal

1.1.

Az értékteremtés szervezeti keretei



Azt a döntést, amely során meghatározódik, hogy egy konkrét vállalat értékteremtő folyamatának mely elemét szeretné a cég határain belül, s melyeket más vállalt együttműködése révén megvalósítani, a „venni, vagy gyártani” döntésnek szokás nevezni.



Az ellátási lánc értékteremtő folyamatok együtt működő szervezeteken átívelő sorozata, amely vevői igények kielégítésére alkalmas terméket, illetve szolgáltatást hoz létre.



A logisztikai szolgáltató vállalat olyan külső szolgáltató, amely a megbízó vállalat logisztikai folyamatát, illetve annak egyes részfolyamatait átvállalja, végzi.

2. A vállalati folyamatok és fejlesztésük alapjai 2.1.

A folyamat fogalma



A folyamatszemlélet alkalmazása azt jelenti, hogy a vállalatot, mint egymással kapcsolatba álló folyamatok együttesét értelmezzük



A folyamatot olyan összetett tevékenységrendszerként értelmezzük, amely erőforrások felhasználásával a folyamat megrendelője számára értéket képviselő outputot állít elő.



A vevő érték szempontú megközelítését a vállalti folyamatoknál nemcsak a vállalat külső vevőjének létrehozott értékről beszélünk, de a vállalaton belüli megrendelőknek értéket teremtő tevékenységek is folyamatként értelmezhetők.



A támogató jellegű tevékenységeket üzleti értéket teremtő folyamatoknak nevezzük.

2.2.

A vállalati folyamatok felépítése



A vállalati folyamatrendszer felbontásának és az elemzésre kerülő folyamat részletezettségének mértékét és szintjét mindig az elemzés célja határozza meg. o A folyamatok felbontása történhet a végzett munka fajtája szerint: tervezés és üzleti fejlesztés, irányítás, kutatás-fejlesztés, marketing és értékesítés, elosztás, termelés, beszerzés, szerviz és támogatás



A folyamatok felbontásának másik módja a szervezeti határokhoz való viszony alapján: funkcionális és kereszt funkcionális folyamatok. o Azokat a folyamatokat, amelyek teljes egészükben adott funkción belül mennek végbe, funkcionális folyamatoknak, o míg az azokon átívelő folyamatokat kereszt funkcionális folyamatoknak nevezzük.



A folyamatokat összetettsége alapján is felbonthatjuk és tipizálhatjuk: legösszetettebb folyamattípus a vállalt teljes folyamat együttesét jelentő ún. vállalati komplex transzformációs folyamat.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 3 / 51. oldal



A folyamatokat felbonthatjuk jelentőségük szerint: magfolyamatok és támogató folyamatok. Ezek közvetlenül és erőteljesen befolyásolják a vevői érték létrejöttét, jellemző továbbá ezekre a folyamatokra, hogy önmagukban is összetett komplex folyamatrendszerek

2.3.

A klasszikus folyamatábrázolás



Az anyag és értékáramlás folyamatát nyíllal, az információáramlást szaggatott nyíllal jelöljük



A vállalatnál adott, meglévő folyamatok ábrázolásának két alapvető típusa alakult ki: o A fő folyamatelemek feltérképezésére és ábrázolására koncentráló technikák. Típusai a blokkdiagram és az ún. felülről lefelé haladó ábrázolási technika. o A folyamatok részletes ábrázolását célzó technika, a folyamattérkép.

2.4.

A folyamatfejlesztés megközelítései

A folyamatfejlesztés alapvető feltétele a folyamatfejlesztés céljának megfogalmazása. Ezt követi a fejlesztendő folyamat beazonosítsa, ami magában foglalja a folyamat vevőjének meghatározását, valamin annak az értéknek rögzítését, amit a vevő a folyamat végrehajtásából nyer. A következő lépés a folyamat részletes ábrázolás, majd elemzése. Az elemzés alapján megfogalmazott javaslatok tesztelése, ellenőrzése után kerülhet sor a fejlesztés megvalósítására. A folyamatfejlesztés adott ciklusa a bevezetett változások értékelésével zárul.

2.5.

A radikális és az inkrementális folyamatfejlesztés jellemzői



a 30%-nál nagyobb teljesítményváltozást eredményező fejlesztés a radikális fejlesztés kategóriájába esik  X-engineering a folyamatok újragondolása és átalakítása során nem áll meg a vállalti határoknál, hanem azokon túlnyúlóan, az együttműködő szervezetekkel közösen próbálja meg elérni a teljesítmény erőteljes javítását  az inkrementális folyamatfejlesztés esetén a célzott fejlesztés mértéke kisebb  a vállalati gyakorlatban a két folyamatfejlesztési típus jól kiegészíti egymást

2.6. 

A benchmarking

a benchmarking nem más, mint „bevált gyakorlatok felkutatása és megvalósítása” o A kompetitív benchmarking a versenytársak eredményének vizsgálatára fókuszál, o míg a folyamat-benchmarking azokat az eszközöket, megoldásokat keresi, amelyekkel a versenytársak a jobb eredményt elérték.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 4 / 51. oldal

3. A vállalati folyamatok teljesítménye és összetevői 3.1.

A vállalat üzleti folyamatainak átfogó teljesítménye a vevői érték



A vállalat komplex üzleti folyamatainak teljesítményét legtágabb értelemben az érintettek számára létrehozott értékkel ragadhatjuk meg.  Az érintettek közül kiemelt szerepe van a vevőnek, de ezen kívül még számos érintett van: tulajdonosok, stratégiai partnerek, helyi közösségek, természeti környezet, stb. 

Vevői érték: az adott termék- és szolgáltatáscsomag észlelt hasznának és észlelt költségének a különbsége – tehát akkor keletkezik, ha az észlelt haszon meghaladja az észlelt költséget.



Észlelt haszon: a termék- és szolgáltatáscsomag minősége



Észlelt költség: a termék- és szolgáltatáscsomag ára és a hozzájutás költségei, valamint a használata során felmerülő egyéb költségek (=életciklus költségek)



A vállalat a vevői értéket 3 módon növelheti: o Minőség növelése o Az ár, illetve a létrehozáshoz és használathoz szükséges költségek csökkentése o Az előző kettő észlelt értékének, azaz magának a folyamatnak a befolyásolásával



Vevői érték – másik felbontásban (itt az észlelt haszon dominál): o Használati érték: a termék azon tulajdonságai, amelyek alkalmassá teszik egy adott igény kielégítésére (pl. cipő mérete, színe, formája) o Helyérték: az igényelt termék a fogyasztónak térben elérhető, ott van, ahol az igényt ki kell elégíteni o Időérték: a termék akkor áll rendelkezésre, amikor a fogyasztói igény ténylegesen felmerül

3.2.

A vállalat által létrehozott termék- és szolgáltatáscsomag minősége

A minőség ismertetése során külön kell venni, hogy mi a minőségnek az adott termék és/vagy szolgáltatás tervezése során meghatározott tervezett tartalma attól, hogy azt a tervezett tartalmat a mindennapi működés során milyen konkrét színvonalon biztosítja a vállalat. Termékminőséget meghatározó tervezett tartalmi elemek:  A termék teljesítményjellemzői (pl. autó végsebessége)  A termék esztétikai megjelenése, design-ja (pl. szín, forma)  A termék megbízhatósága (pl. autó esetében fontos)  A termék élettartama (pl. egy hűtőgép mennyi ideig jó)  A termék karbantarthatósága, javíthatósága (pl. porszívó milyen könnyen tisztítható)

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 5 / 51. oldal



Az alábbi paraméterekért a terméktervezés a felelős. A termelés és az azt kísérő logisztikai szolgáltatások már csak azt befolyásolják, hogy milyen konkrét színvonalon biztosítják.

Szolgáltatáscsomag minősége: 

itt is megkülönböztetjük a tervezett tartalmi és konkrét megvalósulásának tényleges színvonalbeli elemeit



a logisztikai vevőkiszolgálás folyamatának különös fontos szerepe van (1.fej.), amit a vevőkiszolgálás minőségével jellemezhetünk: o vevőkiszolgálás minőségének tranzakció előtti elemei (vállalat elérhetősége, hozzáférhetősége, információk) o vevőkiszolgálás minőségének tranzakció alatti elemei – amik végig kísérik a tranzakciót (rendelési kényelem, szállítási határidő és annak megbízhatósága). Ez egyben a logisztikai vevőkiszolgálási folyamat kiszolgálási színvonala. o vevőkiszolgálás tranzakciót követő elemei (garanciális javítások, pótalkatrészekkel történő ellátás)

A logisztikai kiszolgálási színvonal mutatói (az előbbi felsorolásban a 2. pont mutatói) o a termék rendelkezésre állása (a beérkező rendelés hány %-a volt készletről kiszállítható) o készlethiányos állapot gyakorisága (rendelések hány %-ánál volt készlethiány) o rendelési tételnagyság (minimális rendelési mennyiség) o szállítási határidő hossza (rendelésfeladástól kiszállításig) o szállítási határidő megbízhatósága (hány %-ban sikerült betartani az időt) o rugalmasság (kért változások hány %-ának tettek eleget) o sérülések száma (mekkora a sérült termékek aránya) 

A vevő minőségérzetét nem csak az adott szolgáltatás eredménye (technikai minőség) befolyásolja, hanem az is, hogy milyen volt maga a szolgáltatás nyújtás színvonala (funkcionális minőség), ezért:



Kapcsolattartás szolgáltatási színvonala: o a kapcsolattartó, ún. front emberek „minősége” (nyelvismeret, udvariasság, stb.) o kapcsolattartók problémakezelési minősége o személyes kapcsolatok minősége



Vevői elégedettség mutatója: a komplex vevőkiszolgálás teljes folyamatában létrehozott átfogó minőséget mérik, általában az ügyfelek konkrét megkérdezése révén történik (pl. 1-től 5-ig terjedő skálán)

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 6 / 51. oldal

3.3.

Adott termék- és szolgáltatáscsomag létrehozásának költsége

3.3.1. A megfelelő termék-és szolgáltatáscsomag felmerülő főbb költségtípusok

létrehozása

kapcsán



Termelési költség: egységnyi termék előállításának költsége (anyag, gép, HR költségek)



Logisztikai költségek: a létrehozott termék vevőhöz, megrendelőhöz történő eljuttatásának költségei, elemei: o rendelésfelvétel és feldolgozás költségei (rendelés átvétele, rögzítése, továbbítása, kezelése) o szállítási költség (feladási ponttól a vevőhöz történő kiszállítás) o készlettartás költsége (készletek biztosítása, esetleg sérülés vagy avulás költségei) o raktározási költségek (raktár fenntartása, működtetése, valamint a raktáron belüli folyamatok megvalósítása)



Másik három költségtípus: o hiányköltség: az adott vevői igény kielégítéséhez szükséges termék, szolgáltatás hiányából fakadó elmaradt haszon o átállítási költség: a folyamatokban használt eszközök egyik termék vagy ügyfél gyártásáról illetve kiszolgálásáról a másikra történő átállításának költsége, 2 fő összetevője: az átállítás ideje alatt felmerülő elmaradt haszon és az átállításkor felmerült kiadások o információs költségek: folyamatokat kísérő információ menedzsment költségei



Közvetlen költség: a termék-és szolgáltatáscsomag előállításakor merül fel és az egyes költségviselőkhöz közvetlenül hozzárendelhető



Általános költség: közvetlenül nem, csak a meghatározott felosztási kulcsok segítségével rendelhető hozzá az egyes költségviselőkhöz (általában mennyiségarányosan, de az félrevezető lehet, okozati elv alapján történő felosztás jobban tükrözi a helyzetet)

3.3.2. A vállalat értékteremtő folyamatainak belső kapcsolatrendszere 

Az értékteremtő folyamatok fontos eleme a termelési és logisztikai költségek alakulása. Ezek között ún. átváltások (trade-off) vannak, tehát egy konkrét döntés hatására az egyik költségtípus csökkenhet, a másik növekedhet. Ezért fontos, hogy a döntéseket az összes befolyásolt költség figyelembevételével kell meghozni – teljes költség koncepció



Példák: o raktárak számának csökkentésével csökken a raktározási költség, de nő a szállítási költség o rendelési mennyiség csökkentésével csökken a készlettartás költsége, de nő a rendelés költsége állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 7 / 51. oldal

3.4.

Az értékteremtő folyamatok teljesítménye – eredmény- és folyamatmutatók



Folyamatok teljesítményét két módon javíthatjuk: o a tervezett teljesítményszintet, az ún. normát változtatjuk meg (radikális folyamatfejlesztés eszközeivel valósul meg) o a működés valós teljesítményét, az ún. tényértéket próbáljuk meg növelni, a norma értékéhez közelíteni (inkrementális folyamatfejlesztés eszközeivel valósul meg)



Inkrementális folyamatfejlesztés: folyamatok teljesítményét kis lépéseken keresztül javítja, a javítás mértéke a folyamatok teljesítménymutatóin keresztül értelmezhető: o eredménymutató (folyamat végeredményére vonatkozik) o folyamatmutató (folyamat jellemzőire vonatkozik) – lehet abszolút mutató (kapacitás, átfutási idő) és relatív mutató (kihasználtság, hatékonyság, termelékenység)



Kapacitás: bármely gép, berendezés, létesítmény, személy vagy ezekből álló komplex rendszer teljesítőképessége, melyet megadhatunk statikus (befogadóképesség) vagy dinamikus (kibocsátó-képesség) mértékegységekben.



Átfutási idő: az az idő, amit egy termék/megrendelés/vagy fogyasztó a vizsgált folyamatban tölt a folyamatba való belépés pillanatától a kilépés pillanatáig (lehet teljes folyamat vagy részfolyamat ideje is)



Vevőkiszolgálási idő: átfutási idők közül kitüntetett, a konkrét megrendelés beérkezésétől a megrendelés teljesítéséig eltelt idő



Kihasználtság és hatékonyság: tényadatokat hasonlítják a norma értékéhez mind az input, mind az output oldalon.



Termelékenység: tényleges inputfelhasználást viszonyítja a valós teljesítésekhez.

4. A megvalósítás tervezése 4.1.

Előrejelzés, illetve válasz alapú működés



Válasz alapú működés: az ellátási láncban együttműködő folyamatokat a végső fogyasztói igények ismeretében valósítják meg.



Előrejelzés alapú működés: az értékteremtő folyamatok a konkrét igények ismeretének hiányában mennek végbe (gyakori standard fogyasztási cikkeknél, tömegtermékeknél).



A várható igények meghatározásának módjai: o hagyományos kereslet-előrejelzés: becslési folyamat, melynek célja az értékesítendő termékek mennyiségének és a vele kapcsolatos tevékenységek időzítésének meghatározása (Delphi módszer, életciklus elemzés, mozgó átlagolás)

értékteremtő

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 8 / 51. oldal

o szükséglet-származtatás: számítógéppel végzik, kiindulópontja a konkrét megrendelés vagy azok előrejelzése, az információkra építve és megfelelő metódust alkalmazva jeleznek előre 

Szétkapcsolási pont: adott ellátási láncban, illetve az ellátási lánc vállalatainak értékteremtő folyamataiban a válasz és az előrejelzés alapú működési módot elválasztó pont. Megmutatja, hogy mely folyamatokat indukálja az ismert fogyasztói igény, és melyek azok, ahol a működés előrejelzés alapján történik.

4.2.

Az értékteremtő folyamatok tervezési szintjei



Hosszú távú döntések: ezek határozzák meg az alapvető kereteket és feltételeket, amelyek között a vállalati folyamatok végbemennek (beszállítói hálózat, termelési folyamatok, kapacitás, disztribúciós csatorna)  Közép és rövid távú döntések: tényleges megvalósítást határozzák meg, döntő szerepe van az erőforrás-elosztás tervezésnek és az anyagszükséglet tervezésnek

4.3. 

Az elosztási erőforrás-tervezési rendszer (DRP)

2 féle elosztás: o közvetlen (centralizált) elosztás: az árut az igényelt határidőre egy központi raktárból közvetlenül a fogyasztóhoz szállítják ki o közvetett elosztás: ilyenkor meg kell határozni az elosztás vertikális struktúráját (az elosztási rendszerben szereplő raktári szintek számát) és dönteni kell a horizontális struktúráról (egyes szinteken szereplő raktárak, készletezési pontok számáról). Ez a módszer csökkenti a szállítási költségeket, de növeli a raktározási és készletezési költségeket.



Elosztási erőforrás-tervezési rendszer: többszintű, közvetett elosztásnál alkalmazható szükséglet-meghatározási, szükséglet-származtatási módszer.



Kiindulópontja: vállalat külső megrendelőjének adott termék iránti kereslete, ha az pontosan nem ismert, akkor az elosztási rendszer többi szereplőjének igényeiből származtatja.



A szükséglet-származtatáshoz szükséges információk: o forrás-célállomás háló felépítése (egy adott rendszer struktúráját – az elosztási struktúrában szereplő raktárszintek számát, az egyes szinteken lévő raktárak számát, és a közöttük fennálló ellátási kötelezettséget- mutatja meg) o egyes raktározási pontokon az adott termékből rendelkezésre álló készlet mennyiségére o a logisztikai vevőkiszolgálási ciklusok átfutási idejére



Nettósítás: az aktuális bruttó igényből levonjuk a termékből az adott ponton rendelkezésre álló készlet mennyiségét



Időbeli ütemezés: a megrendelés teljesítésének aktuális határidejéből le kell vonni az adott megrendelésért felelős logisztikai vevőkiszolgálási ciklus lebonyolításához szükséges átfutási időt



A nettósítással és időbeli ütemezéssel megkapjuk az aktuális bruttó szükségletet. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 9 / 51. oldal



Pegging tábla: DRP-ben egy adott célállomás bruttó igényének forrásait mutatja tételesen. Használatával nyomon követhető, hogy a célállomáson bekövetkező esetleges zavarok mely forrásoknál milyen problémát okozhatnak.  (92.oldaltól kidolgozott példa)

4.4.

Anyagszükséglet tervezési rendszer (MPS)

4.4.1. Az anyagszükséglet tervezés információs bázisa 

Termelési vezérprogram (MPS): adott termék időben ütemezett termelési terve, mely rögzíti, hogy a gyár független keresletű termékeire a szükséglettervezés időperiódusa szerinti bontásban mekkora mennyiségekre van kereslet.



Függő keresletű termék: a termék iránt jelentkező kereslet kapcsolatban van egy másik termék keresletével.



Független keresletű termék: nincs kapcsolatban más termék keresletével (a fogyasztónak értékesített késztermékek, vagy a piaci értékesítésre szánt alkatrészek, részegységek)



A termelési vezérprogram a végtermékre vonatkozó igényt adja meg, de nem mond semmit az előállításhoz szükséges anyagokról és félkész termékekről. Ezért szükséges a termelési vezérprogram további lebontása, átdolgozása ún. anyag-szükséglet tervvé.



Anyag-szükséglet tervezés (MPR I.): az a tervezési eljárás, amely a függő keresletű termékek iránti igény meghatározását célozza, megadja a szükségletet időben és mennyiségben is azokra az összetevőkre, amelyekre a végtermék előállításához szükség van.



Anyagjegyzék: olyan információbázis, mely rögzíti az egyes független keresletű termékekre az egységnyi végtermék előállításához szükséges alapanyagok, részegységek szükséges mennyiségét az előállítási folyamat valamennyi fázisa szerint – o ez szövegesen jeleníti meg az információt o terméktervező szakemberek állítják össze o rejtve magába foglalja a gyártási utasításokat is o kapcsolódik hozzá az egyes előállítási műveletek technológiai leírása is (külön dokumentáció) o szolgáltatásoknál ez a folyamat kevésbé kimunkált, általában csak egy folyamatleírás o Nem szöveges megoldások: anyagfa, gyártmányfa, beépülési rajz.  (98.oldalon a számítási menet leírása)



Nettó szükséglet: az a mennyiség, amelyet le kell gyártani, illetve be kell szerezni az adott anyagból vagy alkatrészből a végtermék legyártásához



Előfordul, hogy a pontos kielégítés nem lehetséges valamilyen technológiai (pl. gép kapacitása) vagy költségkorlát (gazdaságosnál jóval kisebb mennyiség beszerzése vagy gyártása) miatt – ilyenkor a terméket csak bizonyos nagyságú sorozatokban rendelhetjük meg vagy gyárthatjuk le (kötelező mennyiség)

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 10 / 51. oldal



Átfutási idő: időintervallum, amely a termék gyártására vagy beszerzésére vonatkozó utasítás kiadásától a termék elkészüléséig , beérkezéséig eltelik. Belső gyártásnál benne van az az idő is, amíg a termék várakozik a többi megbízás között, valamint tartalmazza a megmunkálási időt, szállítási és adminisztrációs időt.

4.4.2. Az anyagszükséglet származtatása Anyagszükséglet-tervezés során szükséges információk: 

termelési vezérprogram: a független keresletű termék időben és mennyiségileg is rögzített termelési terve  anyagjegyzék/gyártmányfa: a független keresletű termékbe, vagy a végtermékbe beépülő alkatrészeket és anyagokat rendszerezi  készletnyilvántartás: az alapanyagokból és a részegységekből áll rendelkezésre  gyártási és beszerzési átfutási idők 

Az MRP I. számításainak eredménye a tervezőnek nyújt információt, arról, hogy mikor, melyik alkatrészt, vagy anyagot kell megrendelnie, illetve a gyártó részleg rendelkezésére bocsátania  éppen ezért termelési ütemtervként is szolgál



Az alkatrészek késztermékbe épülésének szintjei: o első szinten: a végtermék létrehozásához szükséges alkatrészek épülnek be o második szintű: ezek épülnek be az első szintű alkatrészekbe alkotórészként



Pegging tábla: az anyagszükséglet-tervezési rendszerben egy adott alkatrész bruttó igényének forrásait mutatja tételesen. Használatával nyomon követhető, hogy az alkatrésszel kapcsolatban bekövetkező esetleges zavarok mely részegységeknél milyen problémát okozhat

4.4.3. A táblázatból kiolvasható információk, lehetséges kimutatások 

Itt le van írva egyenként, hogy a táblázat különböző sorai mit jelentenek  „tervezett rendelésfeladás”: adott időpontban milyen mennyiségű terméket kell a beszállítóktól megrendelni, illetve milyen gyártási megbízásokat kell kiadni.



Részletesebben: 107-108. oldal.

4.4.4. Az anyagszükséglet tervezés dinamikája 

Ma már a számítógépek lehetővé teszik, hogy egy-egy esetleg változás miatt újraszámítsunk mindent, azonban lehetséges, hogy ez olyan tételeket is érinteni fog, amelyekre már kiadtuk a megrendeléseket  ebben az esetben 2 lehetőségünk van:  módosítjuk a már kiadott megrendelést  problémás  elfogadjuk, hogy nem fogjuk tudni pontosan betartani a terveket sok vállalat befagyasztással védekezik:  az aktuális időponttól számítva rövidebb-hosszabb intervallumon belül nem szabad módosítani a termelési vezérprogramot állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 11 / 51. oldal

MRP I. hátrányai: 

érzékeny a számításnál figyelembevett adatok pontosságára (pl. ha az egyes alkatrészek gyártása több időt vesz igénybe a valóságban, mint a tervezett, akkor jelentős hiányok vagy csúszásos keletkezhetnek)



nem veszi figyelembe, hogy az általa generált megrendelések mekkora gyártási kapacitás leterhelését jelentik (vajon lesz-e az adott beszállítónak elegendő kapacitása a rendelések teljesítéséhez  megoldás: egyeztetés   Ezt a visszacsatolást a rendszer önmaga is képes megtenni: o az egyes megrendelésekhez hozzá kell rendelni a gyártótechnológiát o megadni a kapacitáskorlátokat o a számítógép folyamatosan ütközteti az igényeket a lehetőségekkel o ha az igény meghaladja a lehetőségeket, akkor azt a gép jelzi a tervezőnek, aki dönthet a tervezett megrendelés időbeni ütemezésének megváltoztatásáról o az új, megváltoztatott időzítéssel újraszámol a rendszer

az így kialakított anyagszükséglet számítási rendszereket hívjuk zártláncú MRP-nek Zártláncú MRP: 

Ebben a rendszerben a tervező saját szakmai tapasztalata és a számára meghatározott irányelvek alapján dönt a megrendelések átütemezéséről (szubjektív)



Lehetőségek: o átütemezés egy teljesen más időpontra o megrendelés felbontása több megrendelésre  egy részt máskorra ütemezni o lehetséges kapacitások igazítása a szükségletekhez (pl. túlóra) 4.4.5. A DRP és az MRP I. kapcsolata

 

hasonlóak a szükséglet-származtatás algoritmusában (nettósítás és időbeli ütemezés) végső fogyasztói igényből kiindulva határozza meg a vállalat értékteremtő folyamatának megvalósulása szempontjából fontos igényeket  ezeket az igényeket a megrendelések ütemezésével és a megvalósítási folyamatok konkrét szervezésével, irányításával véglegesíti

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 12 / 51. oldal

5. Termelési és szolgáltatási folyamatok 5.1.

A termelési folyamatok és a költségek kapcsolata



Alapvető fontosságú a tömegszerűség  méretgazdaságosság elve = egy bizonyos határon belül a nagyobb mennyiségben létrehozott termék/szolgáltatás alacsonyabb egységköltséget eredményez   oka: a termelési eszközökbe befektetett tőke költsége (= a fix költség) független az adott gép kihasználtságától (a pékfiúnak  nem kerül kevesebbe a kemence, ha kevesebb kenyeret süt benne)   a lehető legnagyobb kihasználtság mellett lesz a legkisebb az egy termékre eső fix költség

5.2.

A folyamatok jellegét meghatározó tényezők

5.2.1. A termék jellege 

egy o o o

termék egyedi, ha sajátos, más termékektől eltérő tulajdonságokkal bír és csak egyet vagy legfeljebb korlátozott darabszámot állítanak elő belőle. az egyedi termék egyedi tervek alapján készül.



egy o o o

termék standard, ha jellemzői alapján nem különböztethető meg a piacon a versenytársak hasonló termékeitől, azaz minden gyártó rutinszerűen és tömegesen állítja elő



tömegszerűség jellemzői: o Tulajdonságai függetlenek az előállítási helytől, standard o Folyamatosan, jelentős igény merül fel iránta o Szállítható (befolyásol: fizikai méretek, romlandóság, stb.) o Mindennapi fogyasztási cikkek



a termékek jellegének szélső pontjai egyedi termék

tömegszerű, standard termék

5.2.2. A termelési technológia jellege 

termelési technológia = termékek/szolgáltatások előállítása során alkalmazott o gépek, berendezések, eljárások összességét értjük

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 13 / 51. oldal



termelési technológia terméktechnológia o (pl. egy videókameránál  termelési technológia: az alkatrészek előállítása, o összeszerelése de terméktechnológa: ahogy a kamera rögzít egy képet)



jellemzői: o bonyolultság  mennyire összetett, drága berendezés/eljárás kell ahhoz, hogy a kívánt terméket létrehozzuk  egyszerűbb a technológia ha: csak az anyagok formázásáról, darabolásáról van szó  bonyolultabb ha már az anyagok szerkezetét, vegyi tulajdonságait kell megváltoztatni (olajfinomítás) és ehhez drága berendezés kell o a technológia bonyolultságát befolyásolja a kiinduló anyag + termékkel szemben támasztott követelmények  drága technológia a méret növelésére kényszerít  nagy mennyiségnél fix költség többfelé oszlik szét, így nem okoz elviselhetetlenül nagy emelkedést a termék árában 

a technológiák jellegének szélső pontjai technológiai fókusz

termékfókusz

5.2.3. A termék létrehozásához szükséges szaktudás  a szaktudás is a költségeken keresztül befolyásolja a termelési méretet + meghatározó a szaktudás hozzáférhetősége is  ha egy folyamat jelentős szaktudást igényel akkor a résztvevő szakemberek fizetése is magasabb  magasabb költségeket eredményez   ellenszere: specializáció  a bonyolult ismereteket részekre bontják  1-1 dolgozó a tudásnak csak egy részét birtokolja, ez fontosságát csökkenti, ezért bére is alacsonyabb lehet

5.3. 

Legjellemzőbb folyamattípusok

A termékjellemzők bizonyos mértékig meghatározzák a gazdaságosan kihasználható technológiát.

Szolgáltatási folyamatok volumen-választék mátrixa (124.oldal/5.5. ábra) 

Képesség alapú szolgáltatási folyamatok: kisszámú ügyfélnek nyújtott szolgáltatás, melynek folyamata jelentősen függ a megrendelő igényeitől (pl. tanácsadó szolgáltatás)  Kvázi árucikk típusú folyamatok: szabványos  a folyamat nem alkalmazkodik a vevő igényeihez, csak az előre meghatározott módon (pl. bank automata, gyorséttermek kiszolgálópultjánál)  Egyszerűségükkel jellemezhető szolgáltatások: kevés választási lehetőséget kínálnak fel ügyfeleiknek, nem céloznak meg jelentős létszámú vevőkört, így a szolgáltatás volumene is alacsonyabb marad (pl. kis sörfőzde) állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 14 / 51. oldal



Komplexitással jellemezhető szolgáltatások: sokfajta szolgáltatás, számos vendéget kíván kiszolgálni  drága berendezések + jól felkészült dolgozók  (pl. legnagyobb vidámparkok világa)

5.3.1. Projektgyártás 

definíció: olyan sajátos egyedi gyártás, ahol a többfunkciós gépeket kell a helyszínre szállítani.  termékek: komplexek, előállításuk időigényes, egyediek, sokszínűek, jelentős értékűek  berendezések: általános rendeltetésűek (pl. árokásó gép, daru) + erősen specializált gépek, melyek rugalmasan használhatók (pl. metrónál használatos fúrópajzs más projektnél is felhasználható) 5.3.2. Egyedi gyártás 

definíció: egyedi terméket állít elő egyedi tervek alapján, többfunkciós gépeken. A gépek elrendezését jellemzően a gépek funkciója, és nem a termékek áramlási útvonala határozza meg.  jellemzői: o A lehetséges termékváltozatok száma nagy o A termékek egységköltsége magas o A termék létrehozásában jelentős szerepet játszik a o dolgozók szakmai tudása  meghatározza értékét o Motivált, kiváló tudással rendelkező szakemberek o A gyártási mennyiség növelését külső tényező, vagy o gazdasági megfontolás korlátozza o Általános rendeltetésű gépek, eszközök használata 5.3.3. Sorozatgyártás 

definíció: a termékekből kisebb-nagyobb sorozatokat állít elő részben speciális gépekkel, sokszor a termék áramlási útvonalát követő elrendezésben  jellemzői: o Specializáció (berendezések + dolgozók körében) o Szűkül a termékkör, de a standard termékekből sokkal o többet tud forgalmazni o Kevéssé rugalmas az igények kielégítésében o A dolgozókkal szembeni szakmai elvárások alacsonyabbak  fizetésük is alacsonyabb o Legelterjedtebb folyamattípus o Jelentős eltérés a gyártási sorozatok nagyságában (mosógép

cipő)

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 15 / 51. oldal



meghatározó: o gyártási technológia, mivel ahhoz mérten vállalhat el munkát a vállalkozó, hogy gépeivel milyen termékeket tud legyártani o termék, hisz néhány berendezés az alapján lett kiválasztva, hogy képes legyen bizonyos terméke valamely gyártási műveletét meggyorsítani 5.3.4. Folyamatrendszer



definíció: standard termékeket állít elő tömegesen, erősen specializált gépekkel. A gépek elrendezése szigorúan követi a termék előállításának sorrendiségét, közöttük a termék áramlását rendszerint automatikus anyagmozgatás biztosítja  jellemzői: o Nagy terméksorozatok o Cél: minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb eredmény  költségcsökkentés eszközei:  sorozatméret növelése  anyagmozgatás minimalizálása (gépek a gyártási lépések sorrendjének megfelelően helyezkedjenek el  szélsőséges, de elterjedt formája: futószalag)  olcsó munkaerő  a gépek elvégzik a műveletek lényegi részét, legkevesebb szaktudásra van szükség o Példa: személygépkocsi gyártás 5.3.5. Folyamatipar definíció: A tömegszerűség mellett a termék nem diszkrét volta választja el a többi típustól  nem diszkrét termék: a termék egyes egységei nem különíthetőek el egymástól (a termék folytonos, azaz nem megszámolható egységekben keletkezik) o pl. finomított cukor: a gyártási folyamat végén nem megszámlálható módon, egy tömegben jelenik meg a végtermék  jellemzői: o Magas fokú specializáció o Drága berendezések, bonyolult eljárások o Alacsony értékű termék, legnagyobb mennyiségben o Zárt rendszer, pontosan meghatározott sorrendiség o A berendezés maga végzi a műveleteket  a dolgozók feladata a felügyelet és az üzemképesség fenntartása (nagy a felelősségük) 

5.3.6. Tömeges testreszabás 

definíció: az egyedi gyártás és a tömeggyártás előnyeinek ötvözése rugalmas technológiai, szervezeti és folyamatmegoldások révén  jellemzői: o Nagyfokú rugalmasság (a különböző termékek gyártása állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 16 / 51. oldal



o közötti szerszámváltást pillanatok alatt megteszi) o Számítógéppel vezérelt o Folyamatszerű működés, melynek eredményeként egyedi o termékek születnek o Jelentős specializáció és gyártási volumen o Alacsonyabb egységköltség szintjei: 1) termék ugyanaz, csak a hozzá kapcsolódó szolgáltatás testreszabott (pl. ruha méretre igazítása) 2) választási lehetőségeket kínálunk a termék egyes jellemzőiben (különböző színek, felszereltség) 3) a termék moduljait a vevői igény alapján szereljük össze (leginkább a számítástechnikai iparban) 4) már a terméktervet is a fogyasztó igényeihez alakítjuk (méretre készülő kerékpár)

5.4.

Legjellemzőbb üzemberendezési megoldások

5.4.1. Gépelvű       

      

hasonló funkciójú berendezéseket egy-egy műhelybe összevonva műhelyek = „kompetencia központok”: egyfajta műveletet képesek csak ellátni, de azt maradéktalanul az egyes műhelyeket elkülönítve találjuk meg a feladatok sorrendje az egyes termékektől függ  változó a termékek az egyes műhelyek között „vándorolva” készülnek el cél: a megrendelések elfogadható időben és költségekkel való teljesítése jelentős költségtényező: o szakemberek munkabére o termékek mozgatásához és köztes tárolásához o kapcsolható költségek felszabdalja a gyártási folyamatot  átfutási idő, szállítási távolság és a termelésközi készletek mennyiségének növekedéséhez vezet hosszabb termelési átfutási idő változó minőség kevésbé átlátható rendszer rugalmasabban képes kezelni a vevői igényeket egyedi gyártásnál és sorozatgyártásnál + kis és közepes sorozatokra haszn. szolgáltatásoknál: pl. étterem, kórházi sebészet (az emberek sorban érkeznek, mégsem biztos, hogy az távozik először aki először jött)

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 17 / 51. oldal

5.4.2. Termékelvű       

a termék gyártásához szükséges technológiákat a gyártási lépések sorrendjének megfelelően egymás után, lehetőleg közel helyezik el cél: az alacsony ciklusidő és a magas kihasználtság nagy volumen és nagy sorozatok biztosítja az átfutási idő, szállítási távolság és a termelésközi készletek mennyiségének alacsonyan tartását kényesebb a vevői igények változására  új termék gyártásához új berendezés felállítására lehet szükség folyamatrendszer és a folyamatipar esetében alkalmazzák szolgáltatásoknál: pl. gyorséttermi kiszolgálás (legkevesebb a felesleges mozgás, a rendelt termék alapján folyik az elkészítési folyamat)

5.5.

Folyamatok indítása



Azok a tevékenységek, amelyek az anyagszükséglet tervezés alapján a konkrét termelési folyamat beindításához kellenek.  3 féle: o sorozatnagyság megtervezése o termelésütemezés o termelési logisztika folyamatainak üzemezése 5.5.1. Sorozatnagyság meghatározása 

Sorozat mérete = hány egyforma terméket gyártunk le adott gyártási eljárással, mielőtt áttérnénk egy másik termékre  hatással van a termelés eredményességére  összefügg a termelési rendszer teljesítményével és költségszerkezetével. o kis sorozat: rugalmasság a vevő számára, és a lehető legkisebb átfutási idő o nagy sorozat: méretgazdaságosság miatt alacsony költségek  A köztes sorozatnagyságot a vevői igény határozza meg: ha kisebb alkuerővel bír=nagyobb sorozat, ha érdekérvényesítő képessége jelentős=kisebb sorozat 5.5.2. Termelésütemezés 

Ütemezés = egy bizonyos (termelési) rendszer adott elemén az arra kiosztott feladatok elvégzése sorrendjének meghatározása. Befolyásolja: o az erőforrások korlátos kapacitása (gépek, emberek) o a feladat határideje, szükséges anyagok o készletek alakulása



Módjai: o statikus ütemezés: adott pillanatban ismert rendeléseket állítjuk sorba, a később érkezőkkel ezek befejezéséig nem foglalkozunk o dinamikus ütemezés: minden új feladat/rendelés érkezése után újragondoljuk a sorrendet állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 18 / 51. oldal



Lehetséges céljai: fontosságuk a termelés jellegétől függ o átlagos átfutási idő minimalizálása o kihasználtság maximalizálása o termelésközi- vagy az összkészlet minimalizálása o késések (késő feladatok száma vagy átlagos késés) minimalizálása



Szabályai = végiggondolt, bizonyos célokat szolgáló elvek, vagy körülményekből kialakult szokások o LIFO = last in first out: a legutoljára beérkező rendelés készül el elsőként. Általában fizikai termékek megmunkálásánál. pl: áruházi polcfeltöltés: mindig előrerakják az új árut o FIFO = first in first out: érkezési sorrend figyelembe vételével a legelőször belépett feladatot végzik el. Fontos: romlandó áruknál, szolgáltatásnál pl: első ügyfél legyen először kiszolgálva o SOT = shortest operation time: a legrövidebb megmunkálási idővel rendelkező feladatot végezzük el először. Előny: átláthatóbb a helyzet, mivel hamar megszabadulunk pár feladattól, de hátrányos annak a hosszabb műveleti idejű terméknek o EDD = earliest due date: a legkorábbi határidőhöz kapcsolódó terméket/vevőt vesszük előre. Függ az ügyfél késéstűrésétől. o CR = critical ratio: a határidőig még hátralévő idő és a feladat elvégzéséhez szükséges idő hányadosa  legrosszabb arányú feladatok kerülnek előre, majd új számítás… o Moore algoritmus: célja a késő feladatok számának minimalizálása. A már mindenképpen késő feladatot hátrasorolja, és így van kapacitás a még „időben lévő” feladat elvégzéséhez.



Ütemezés kétgépes rendszerek esetén o Kétgépes rendszer = egy terméken kell kötött sorrendben két műveletet két gépen elvégezni, és több ilyen termék fut a rendszeren. Alkalmazhatóak az előbbi szabályok is. o Johnson szabály: feladatok teljes végrehajtási idejét minimalizálja  a termékek műveleti idejének meghatározása a két gépre külön-külön, táblázatba foglalva  a legrövidebb idejű művelet kiválasztása: ha ezt az 1. gépen kell elvégezni, a művelethez tartozó termék előrekerül, ha a 2.-on, akkor hátra  a már besorolt terméket mindig elhagyva a 2. lépést ismételjük, amíg elfogynak a termékek  (5.5.3 A termelési logisztika folyamatainak ütemezése: lásd 9. fejezet, itt nem írnak róla)

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 19 / 51. oldal

6. Rendelésfeldolgozás 6.1.

A rendelésfeldolgozás definíciója és tevékenységei



DEF: a logisztikai vevőkiszolgálás azon részei, amik a vevői igény megjelenését követően, de a tényleges kivitelezést megelőzően mennek végbe. (a váll-i logisztika mind3 alrendszere közül az értékesítési logisztikában a legkomplexebb, a külső vevővel)  6.1 ábra: konkrét tevékenységei: ügyfélkapcsolatok kezelése; vevői rendelés fogadása és visszaigazolása; vevői rendelés rögzítése és továbbítása; teljesítésigazolás fogadása és kezelése.

6.2.

A rendelés-feldolgozás lépései és jellemzői



Ügyfélkapcsolatok kezelése: a rendelés-feldolgozás valamennyi lépése során, és azokat követően is zajlik. Megbeszélik a vevővel valamennyi konkrét és potenciális megrendelésével kapcsolatos kérdéseit és problémáit, szervezeten belüli kommunikációt folytatnak a megoldás érdekében  közvetlenül erősen befolyásolja a vevői értéket és a vevő véleményét



Vevői rendelés fogadása és visszaigazolása: módjai: írásban (hagyományosan), telefonon; számítógépes kommunikációs megoldásokkal  előnyös, mert: gyors és pontos, a vevőszolgálat pedig azonnal láthatja, hogy a megrendelés kiszolgálható-e raktárról, és ennek tudatában állapodhat meg a teljesítésről a megrendelővel.



Vevői rendelés rögzítése és továbbítása: a fogadás után rögzítésre kerülnek (papíron v számítógépen) a rendelés paraméterei (= megnevezés, mennyiség, ár, határidő, megrendelő adatai…)  a kiszolgálási folyamat további lépései ezen információk alapján határozhatók meg (pl: kommissiózás)



Teljesítésigazolás fogadása és kezelése: a rendelésteljesítést követően (ahol nem a vevőszolgálat, hanem a raktár játssza a fő szerepet) a vevői igény tényleges kielégítéséről szóló dokumentumok kezelése tartozik ide. Ezen dokumentumok alapján kerül sor a számlázásra. 6.2.1. A vevői megrendelés útja – egy konkrét rendelésfeldolgozási folyamat 6.2 ábra alapján



problémák a megrendeléskor: hiányzó adatok; kevesebbet rendel, mint a min rendelés lehet  ezek kezelésekor a vevőszolgálatnak és a váll egyéb részlegeinek együtt kell működniük: ebben segíthet a váll belüli egységes és valós idejű adatbázis



ellenőrzések a rendelésfeldolgozási rendszerben: hitelkeret elég? (összeköttetés kell a pénzügyi osztállyal) rendelkezésre áll a termék? ha nem, mikor gyártják?



készletadatokat mindig frissíteni kell, ha lekötünk egy rendelést



a megrendelést a pénzügyi osztályra és a raktárba továbbítják, majd a teljesítés visszaigazolása után postázzák a számlákat és bezárul a logisztikai vevőkiszolgálás folyamata állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 20 / 51. oldal

6.3.

Ügyfélszolgálati típusok

Tevékenysége az ügyfélkapcsolatok kezelése és működtetése  közvetlenül befolyásolja a kiszolgálás hatékonyságát és a nyújtott termék- és szolgáltatáscsomag minőségét, főleg ahol külső vevővel kapcsolatos 6.3.1. Személyes ügyfélszolgálat 



Ügyfélszolgálati iroda, bolthálózat: o előnye a személyes kontaktus (bizalom!), és az azonnali reagálás, módosítás lehetősége o hátránya a szubjektivitás (személyes kapcs-ból ered), problémás a nyitva tartás fogyasztókhoz igazítása, az optimális területi lefedettség biztosítása, a várakozási idő, a magas működési költségek Ügynöki rendszer: rugalmasabb, de még nagyobb fajlagos költségekkel bír

6.3.2. Telefonos ügyfélszolgálat 

Az elmúlt évtizedben fogyasztói igénnyé vált a telefonos ügyintézés lehetősége call center o teljes körű ügyfélkiszolgálás, nagy hívásmennyiséget képes kezelni o vállalati informatikai rendszereken és adatbázisokon alapul  egységesebb minőségű szolg o kényelmes, időtakarékos, nyitva tartása rugalmasabb o alacsonyabb fajlagos költségek DE: o a műszaki és főleg a humán kapacitás meghatározása problémát vethet fel (túl kevés operátor=rossz minőség, túl sok=nagy költség) o monoton és szellemileg megterhelő munka  kihívás változatos munkakört tervezni o Magyarországon: bankok, távközlési cégek, energiaszolgáltatók alkalmazzák. Alacsony arány, de további növekedését várják: a munkaképesek 0,14%-a telefonos ügyintéző, míg Angliában ez 1,3%.

6.3.3. Internetes ügyfélszolgálatok 

Az Internet széles lakossági elterjedése tette lehetővé az on-line ügyfélszolgálatok elterjedését: o a vevő önkiszolgáló módon is igénybe tud venni bizonyos szolgáltatásokat: információszerzés, rendelésfelvétel, ügyintézés, panaszkezelés… o tehermentesíti a telefonos és személyes csatornákat (Magyaro: jell kiegészítő csatorna) o legrugalmasabb és legkényelmesebb, a legalacsonyabb működési (folyó) költség mellett  használata a jövőben is fokozódni fog, így fajlagos költségei még csökkennek o presztízst ad, hozzájárul a pozitív vállalati kép alakításához vevői elégedettség jövedelem állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 21 / 51. oldal



Akkor érdemes kiépíteni, ha nagy ügyfélkörrel és széles szolgáltatással rendelkezik a vállalat, így térülhet meg a viszonylag magas befektetési költség (minél többen használják, annál hamarabb)

6.4. 

A vállalatok közötti kommunikáció és információátadás pontos, egyértelmű és hatékony kell, hogy legyen a siker érdekében  különböző informatikai megoldások támogatják: o automatikus azonosító rendszerek o szűkebb értelemben vett kommunikációs technikák

6.5. 

A vevőkiszolgálási folyamatot támogató információs megoldások és technikák

Automatikus azonosító rendszerek

A vállalatok közötti kommunikációra épülnek a tényleges működési folyamatok. A kommunikált adatok magas minőségét biztosítják az automatikus azonosító rendszerek különböző típusai: 6.5.1. Szabványos áruazonosítás



   



GS1 szervezet = az EAN (European Article Number) és a UCC (Uniform Code Council) egyesülésével jött létre, így a legszélesebb körben használt szabványrendszer. Ez a nonprofit szervezet az ellátási lánc hatékonyságának fejlesztése érdekében globális szabványokat és technológiákat dolgozott ki és alkalmaz. Működési területei: GS1 vonalkód: azonosított egységek, automatikus adatgyűjtés globális szabvány által EPC global Network: rádiófrekvenciás (RFID) alapú azonosítás és nyomon követése GS1 eCom: elektronikus üzleti kommunikáció és adatforgalom globális szabványa GS1 GDSN: üzleti partnerek közötti adatharmonizáció o Egyértelmű azonosításra mindig szükség van, a rendszer alapját egyedi azonosítást biztosító kulcsok képezik, melyek kereskedelmi árut, logisztikai egységet/helyszínt, üzleti partnert azonosítanak. Kereskedelmi áru = termék vagy szolg, melynél a rá vonatkozó információkat vissza akarjuk nyerni, és az ellátási folyamat bármely pontján – számlázás, rendelés céljából) ismét fel akarjuk használni. o Global Trade Item Number (GTIN) = a globális kereskedelmi áru (azonosító) szám biztosítja, hogy az áru a világ bármely pontján azonosítható legyen o hosszukat tekintve: 12 számjegyű: csak Észak-Amerika; 13 jegyű: kiskereskedelemben értékesített és vonalkóddal ellátott áru; 14 jegyű: alaptermék magasabb csomagolási szinten lévő változata (ellátási láncon belül van nagy jelentősége) 8 jegyű: ha a termék csomagolásán nem áll rendelkezésre elég hely

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 22 / 51. oldal



Logisztikai egység = szállítási /raktározási célú egység, ami a vállalaton belül vagy az ellátási lánc szereplői között végbemenő értékteremtő folyamat tárgyát állítja elő. pl: raklap o Serial Shipping Container Code (SSCC) = 18 jegyű szállítási egység sorszám kód, amit a logisztikai egység összeállításakor kell kiadni. Referenciaként működik, vagyis hivatkozási szám o Global Location Number (GLN) = a globális helyazonosító szám az ellátási lánc szereplőit és helyszíneit definiálja egyedileg. Nagyobb disztribúciós központoknál sokszor részlegekre osztva azonosít. Helyazonosító szám DEF: fizikai, funkcionális vagy jogi helyekre utal

6.5.2. Vonalkódok 

információtartalommal bíró kód grafikus megjelenítése; rögzíti a kód által hordozott adatot  valós idejű információszerzés: azonnal leolvasható és az adat rögzíthető  pontosság! o Alkalmazhatósága négy leolvasási környezetben:  kiskereskedelmi környezet (point of sales, POS terminál a pénztárnál);  általános raktári elosztás  kiskereskedelmi és raktári környezet  speciális (pl orvosi) környezet. A környezet ismeretében határozható meg a vonalkód képének technikai paraméterei (méret) Jelképrendszerek:  legelterjedtebb az EAN/UPC, mely omnidirekcionálisan olvasható (a szélesség és a magasság között meghatározott arány van, így többirányú olvashatóság lehetséges)  GS1-128 rendszer az azonosítás mellett kapcsolódó információkat is megjelenít, és mindezeket egyetlen vonalkód formájában ábrázolja  AI = egyedi adattartalom azonosítók, meghatározzák az őket követő információ tartalmát és formátumát. 30 karakterig tartalmazhat (alfa)numerikus karaktereket  GS1 logisztikai címke: szabványos, könnyen hozzáférhető és az adatokat helyesen rögzítő szabványos címke, amit a szállítási egységen helyeznek el 6.5.3. Rádiófrekvenciás azonosítás 

Radio Frequency Identification (RFID) = rádiófrekvenciás technológiát alkalmaz, amely vizuális kontaktus nélkül is lehetővé teszi az azonosítást és nyomonkövetést. A rádióhullámos kommunikáció egy író/olvasó egység és egy elektronikus adathordozó között zajlik.  Gátolta kiépülését a rendszer kiépülésének magas költsége, a szabvány hiánya  mostanra azonban kiépült az EPCglobal Network, amely globálisan meghatározó technológiaként mérsékli a hátrányokat. 6.5.4. EPCglobal Network (nem kell, lásd tantárgyi tájékoztató)

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 23 / 51. oldal

6.6.

Kommunikációs technikák

6.6.1. Elektronikus adatcsere Electronic Data Interchange (EDI): dokumentumok vállalatok számítógépei között terjedő szabványosított cseréje, mely elősegíti a nagy adatmennyiség hatékony cseréjét  ez tehát emberi beavatkozás nélkül, gépi formájú szervezetközi kommunikáció. Elemei:  szabvány: technikai és tartalmi jellemzők, melyek révén mind a küldő, mind a felhasználó félnek egyértelmű, azonosan értelmezhető üzenet továbbíthatók  tranzakciós csomag: a szabványokat (az információcsere és a dokumentumok egységességét) egy-egy ellátási láncon/iparágon/régión belül biztosítja  tranzakciós kód: jelzi, mire vonatkozik az elektronikus kommunikáció (pl raktárak közötti készletallokáció igazolás), ezt a kódot követi az  üzleti adat: azonosító (pl a raktárak azonosítója és az allokáció során érintett termék jell) Vállalatspecifikus EDI-rendszerek: multinacionális, erős hatalmi pozícióval rendelkező vállalatok rávehetik partnereiket az általuk kifejlesztett rendszer alkalmazására.  

Előnyük: közvetlen ellenőrzés, erős testre szabás lehetősége. Hátrányuk: a rendszer felállítása és működtetése igen költséges lehet, a partner más üzleti kapcsolataiban nem tudja hasznosítani  emiatt az EDI-rendszerek standardizációját számos piaci szereplő támogatta. Ma több, széles körben elterjedt EDI szabványt használnak a különböző iparágak.  Például az egyik ilyen szabvány az EANCOM. Elődje az EDIFACT, mely csak általánosan az üzenet építőelemeit definiálja o GS1 azonosítási rendszeren és kódokon alapuló kitöltési utasításrendszer. 4 különböző üzenettípusa van:  törzsadat (alapvető termékinformációk)  kereskedelmi (különböző tranzakciók, megrendeléstől logisztikáig)  jelentési és tervezési üzenetek (beszámoló információk)  egyéb EDI előnyei:  csökkenő papírmunka, adatbevitel és adminisztráció, manuális feldolgozás  nő az adatáramlás sebessége és pontossága, az információellátás  az alkalmazottaknak több idejük lesz lényegesebb feladatok végzésére  rövidül a ciklusidő 

A partnerek egyértelmű azonosításához szükség van az elektronikus aláírásra, ami biztosítja a dokumentum hitelességét. A hitelesség vizsgálatát mindig kívülálló, 3. fél végzi el.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 24 / 51. oldal

6.6.2. Értéknövelő hálózatok 

A standardizációból ugyan hatékonyságnövekedés ered, de a rugalmasság elvesztése révén és a testreszabott megoldások hiánya által a hatékonyság csökken. Az ellentmondás úgy oldható fel, hogy figyelembe vesszük a működési igényeket is  értéknövelő hálózatokkal



Value Added Networks (VAN)= olyan szolgáltató, amely különböző kommunikációs szabványokhoz tartozó üzeneteket, információkat gyűjtenek ügyfeleiktől, és a címzett vállalat felé az adott iparág szerint specifikus formában továbbítják azokat.  Külső, harmadik félként az egymással nem kompatibilis szabványt használó vállalatok között közvetít 6.6.3. Internet 

Elterjedt ez EDI internetes változata, ahol csereportálon keresztül közvetítve zajlik az információáramlás.  Extensible Markup language (XML) = rugalmas számítógépes nyelv, létrehozása meghatározó volt: ha az EDI-t nem éri meg kiépíteni, alternatív megoldásként szolgálhat 6.6.4. Árukövető és helymeghatározó rendszerek 

Global Positionning System (GPS) = globális árukövető és helymeghatározó rendszer, mely valós idejű helymeghatározásra képes műholdas kapcsolat segítségével.  3 építőköve: műholdas alrendszer, vezérlő és ellenőrző alrendszer, felhasználói alrendszer.  Előnye: a szállítóeszköz és benne az áru földrajzi koordinátáinak meghatározása, így lehetővé válik az áru mozgásának rögzítése, és szükséges beavatkozások elvégzése.

7. Készletek a folyamatokban 7.1.

A készletek definíciója és fajtái



„Készletek alatt mindazon anyagi javakat, termékeket értjük, amelyek egy adott időpontban a vállalatnál rendelkezésre állnak.” (Chikán, 2003, 336.old.)  Anyagkészlet: a beszállítótól érkező készletelemek  Félkésztermék: a működési folyamatba bevont, de onnan még ki nem került készletelemek (ha technológiai okokból állnak – befejezetlen termelés)  Késztermék készlet: a transzformációs folyamatból kikerült készletelemek  7.1. ábra (175.old.)

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 25 / 51. oldal

7.2.

A készletezés céljai



készletek keletkeznek, ha a folyamatok egymást követő tevékenységeinek működési üteme eltér egymástól  a készlettartás nagyobb rugalmasságot, gyorsabb reagálást tesz lehetővé -> növeli a vevői elégedettség szintjét, de jelentős plusz költségeket okoz a vállalatoknak (ezzel rontva azok eredményességét)  valamilyen szintű készletek tartására mindenképpen szükség van, ennek különböző okai vannak  Tervezett készletek: azért tartjuk őket, hogy felkészüljünk a jövőbeli eseményekre; elsősorban a készletre gyártó rendszerekben van rájuk szükség a kereslet bizonytalansága miatt (Rendelésre gyártás: a kereslet kielégítéséhez szükséges 

anyagok mennyisége egyértelműen meghatározható)

Cikluskészletek: eltérő ütem miatt tartott készletek, termelési ill. vevőkiszolgálási ciklusok közötti szükséglet fedezésére szolgálnak  Szállítási (úton levő) készletek: a felhasználási pontok térbeli távolsága miatt tartott termékkészletek  Biztonsági/puffer/tartalékkészletek: a bizonytalanság következményeinek kiküszöbölésére (pl. váratlan vevői megrendelés, beszállítói késés) o speciális alcsoport: Tartalékalkatrészek készlete: már működő gépek, berendezések alkatrészeinek pótlására, javítására  Spekulációs céllal tartott készletek: a pillanatnyilag szükségesnél nagyobb mennyiségű készlet tartása speciális szituációkra pl. akciós árengedmény, jövőbeli áremelkedés veszélye

7.3.

A készletezéssel kapcsolatban álló költségek

7.3.1. Rendelési költségek  

  

a készletek megrendelés útján kerülnek a beszállítóktól a vállalatokhoz -> a készletezési gyakorlat jelentősen befolyásolja a vállalat rendelési költségeit. A rendelési költségek magukban foglalják a külső rendelésfeladás elkészítésének és a szállítóval történő kommunikációnak a költségeit vagy a belső rendelésfeladáshoz kapcsolódó költségeket. o a rendelési költségek mindannyiszor felmerülnek, amikor egy rendelésfeladás megtörténik pl. megrendelés megírásának, specifikáció elkészítésének, megrendelés nyilvántartásba vételének és nyomon követésének, számlák ill. üzemi jelentések kidolgozásának, és a fizetés előkészítésének költségei Belső rendelés költségei / átállítási költségek: munkaerő-és gépköltségek, termelésbeállítási anyagveszteségek Külső rendelések költségei: szállítási költség, tárolóeszköz költsége

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 26 / 51. oldal

7.3.2. Készlettartási költségek 

A készlettartási költség magában foglalja a készletekbe fektetett tőke költségeit; az elhasználódás, erkölcsi kopás, lopás, biztosítás költségeit, de többnyire ide számolják a raktározás, a kezelés, az őrzés és a nyilvántartás költségeit is, amelyek kifejezetten a készlet tartásával és nem a raktári manipulációs tevékenységekkel függnek össze. o ezek mindegyike nagyon valóságos költség o a lopás, selejt, erkölcsi kopás és a károsodás költségei iparágról-iparágra, sőt termékről termékre változnak o a raktározás múltbeli ráfordításait tükröző fix költségek nem relevánsak o a tőke költségét vagy az aktuális készletekbe fektetett tőke költségével vagy a haszonáldozat költségével mérik (készletekbe fektettünk, ahelyett, h bankban kamatoztatnánk) -> a kettő közül a magasabbat használják



A készlettartási ráta az egységnyi készletértékre egy meghatározott időszak alatt rárakódó költséget fejezi ki. o ezt a rátát ált. éves szinten a készletek nyilvántartási értékének %-ában adják meg 

éves készlettartási ktg.= készletérték  készlettartási ráta

o ha az egyes termékek kezelése és raktározása jelentősen eltér egymástól, indokolt lehet, h az egyes készletcsoportokra eltérő készletezési rátákat határozzunk meg 7.3.3. A készlethiány költségei 

készlethiány akkor van, ha elégtelen a készlet ahhoz, hogy egy rendelést (külsőt v. belsőt) teljesítsünk



Készlethiány rátája: a készlethiány egységnyi készletértékére vonatkoztatja a keletkező költségeket



Pótolható hiány: a rendelő hajlandó várni; papírmunka költségeivel kell számolni+ sürgős szállítási költségekkel; a jövőbeli eladások elvesztésének a lehetőségei fennáll, ha a fogyasztónak kényelmetlen a várakozás



Nem pótolható hiány: a fogyasztó nem vár: a rendelés elvész, a belső rendelőnek pedig vagy át kell szerveznie a termelési folyamatot v. le kell állnia a termeléssel; a lehetséges profit + az ált. költségekhez való hozzájárulás veszteségével kell számolni o a készletezés költségei nem függetlenek egymástól; ha kevesebb készletet tartunk, csökkennek a k.-tartás költségei, de sűrűbben kell rendelni+ több hiányhelyzettel találkozunk; ha egyszerre sokat rendelünk -> k.-tartási ktg.-ek nőnek meg

7.4. 

A készletezési folyamat

Az egymástól bármilyen jellemzőjében eltérő készletelemeket a vállalati gyakorlatban szó sz. fordításban készlettartási egységeknek (stock keeping unit) szokták nevezni, de legink. az angol SKU rövidítést használják. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 27 / 51. oldal

o beérkeznek a megrendelések a külső vásárlóktól, kielégítjük ezeket, közben fogy a készletünk, ezért rendeléseket adunk fel a termelésnek a készletek pótlására o ha függvényszerűen ábrázoljuk – x tengely=idő; y tengely=készlet mennyisége > fűrészfogra emlékeztető ábra 7.2. ábra (181. old.) (ha a vízszintes alá kerül – hiányktg.)

o a lépcsős ábra (7.2.)(függőleges vonalak=beérkező készletek; lépcsők=k. fogyása) helyett a gyakorlatban folyamatos ábrát használnak S – maximális készlet a rendszerben (befolyásolja a raktár befogadóképessége) s – minimális készlet; elérésekor célszerű rendelni, h a hiányt elkerüljük

(újrarendelési pont)

t – két beérkezés között eltelt idő q – beérkező mennyiség LT – rendelésfeladás és készletbeérkezés között eltelt idő d – készlet időegységre jutó felhasználása

7.5. 

A készletezési mechanizmusok

a készletezési folyamatban a készletfogyást a vevők (külső v. belső) határozzák meg, a készletgazdálkodásért felelősek 2 kérdésre keresik a választ:

Mennyit rendeljek? (mindig ugyanannyit v. egy max. készletszinthez Mikor rendeljek? (ha min. a készlet v. elég rögzített időközönként?) 

  

kössék a rendelést?)

A készletezésnek a rendelési mennyiség és a rendelési időpont kérdésére választ adó működési módját készletezési mechanizmusnak nevezzük. (7.4 ábra 183. old.)

a, (t,q) rögzített rendelési időnként rögzített mennyiség b, (t,S) rögzített időközönként maximális készletszintre történő feltöltés c, (s,q) meghatározott készletszint elérésekor Q rögzített rendelési mennyiség feladása  d, (s,S) megh. k. elérésekor S maximális készletszintre történő készletfeltöltés o o o o

az utolsó három a gyakorlatban is megtalálható; „b” az időszakonkénti készletfigyelés esetén alkalmas; „c” folyamatos k. figyelés esetén; „d” kétraktáros k. tartás esetén, a termelésben lévő készletek utántöltésére

7.5.1. A gazdaságos rendelési mennyiség (EOQ) 

a készletezési mechanizmusok célja olyan k. rendelési szabályok kialakítása, melyekkel a készletek szintje optimálissá tehető (amikor szükség van rá mindig van, tartásának ktg.-e minimális)



A gazdaságos rendelési mennyiség (EOQ) olyan optimális anyagrendelési volument jelent, amely mellett meghatározott időtartam alatt a készletezési összktg. minimális.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 28 / 51. oldal



Fűrészfog modell: mindig ugyanannyit rendelünk, meghatározott fix időközönként

7.5. ábra (184. old.) – 2 készletfolyamatot mutat be, ahhoz, h a kedvezőbbet válasszuk meg kell határozni az összköltségüket (mind2 minimumon tartásával csökkenthető az összktg.)

o rendelési összktg.= rendelés ktg.-e  rendelések száma o készletezés összktg.-e= készletezés ktg.-e  készletek száma

o ábra (185. old.) – a beszerzett mennyiség és a költség dimenziói mentén mutatja a készletezési ktg.-ek alakulását + jelölések 185. old. lap alján!!!  Összes készlettartási ktg.= egységnyi k.tartási ktg.  vizsg. idősz. alatt tartott átlagos készlet=

 Az összktg. két részből áll: fix = C x D és változó = 

A teljes évi készletezési ktg. minimuma ott van, ahol a két görbe metszi egymást

      

Az optimális tételnagyságot a Q mennyiség melletti beszerzés biztosítja. Az EOQ modell feltevései: A rendelési átfutási idő ismert és állandó; A kereslet ~; A készlethiány nem megengedett; A készletezés ktg.-ei ~; A beérkezés egyszeri, időpontja viszonylag jól előrejelezhető.

7.6.

Készletprioritások meghatározása – az ABC módszer

Az ABC elemzés az anyagokat fontosságuk alapján három csoportba sorolja. 

az ABC elemzést nemcsak anyagokra, hanem értékesítésre váró késztermékekre is lehet alkalmazni, az elemzés módja u.a. (ilyenkor az aktuális készletnagyság értékmegoszlása alapján képezzük a csoportokat)  arra a paretoi elvre épül, h a vizsgált folyamatban a felhasznált anyagok átlagosan 20%a teszi ki az anyagktg. nagyjából 80%-át; lényege: o az anyagfajtákat relatív fontosságuk alapján csoportosítja, o csoportok szerint differenciált gazdálkodási módszereket alkalmaz. 

A csoportba sorolás elsődleges szempontja az egyes anyagfajták éves felhasznált mennyisége és értéke  de lehet pl. esetleges hiány következménye (prioritást élveznek azon anyagfajták, melyek hiánya késést/zavarokat okozhat); ellátás bizonytalansága (akadozó, bizonytalan ellátású anyagok nagyobb figyelmet kapnak); nagy avulási v értékcsökkenési kockázat (gyorsan romló termékek - nagyobb figyelem)  7.7 ábra (188. old.) – A=20%; B=40%; C=40% - vállalatonként eltérő lehet állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 29 / 51. oldal



a legfontosabb (A) termékcsoporthoz rendeljük a legszigorúbb, legköltségesebb módszereket (pl. folyamatos k.nyilvántartás, gyakori leltár, előrejelzések)

7.7.

A készletezési folyamat teljesítménymutatói



az ABC csoportok kialakításához használható a pénzügyi érték, ez használható a készletek abszolút szintjének megh. is adott időpontban->menete: vesszük a készleten lévő egyes anyagok mennyiségét, megszorozzuk a nyilvántartási értékükkel, majd az összes anyagra összegezzük a szorzatokat  mekkora a befektetés az értékteremtő rendszer teljes átbocsátásához viszonyítva: készletfedezeti napok (norm. kereslet mellet a készlet mennyi időre elég) vagy készletforgás  A készletforgás azt mutatja meg, h adott értékű készletmennyiséget egy adott időszakban – rendszerint egy évben – hányszor használnak fel.

8. Raktározás 8.1.

A raktár fogalma



A raktár a vállalati logisztikai rendszer – és/vagy az ellátási lánc – azon része, amely a termékeket a gyártási, illetve felhasználási pontokon és/vagy azok között tárolja, azokon a megrendelő igénye szerint meghatározott manipulációs tevékenységeket hajt végre, illetve azokkal kapcsolatban információkat szolgáltat. o a raktáraktól ma már nem csak a termékek tárolását és azokkal kapcs. info. szolgáltatást várnak el, hanem ármanipulációs tevékenységeket, értéknövelő szolgáltatásokat is, az is előfordul, h a raktár készletszintjéről a menedzsmentje dönt



Disztribúciós központ: a vállalati logisztikai rendszer disztribúciós alrendszerében elhelyezkedő raktár – a gyártó és a végfelhasználó közt – és alapvetően késztermékeket raktároz és kezel.



Modern raktárak: a hangsúly nem a tároláson, sokkal inkább a gyakran rendkívül komplex belső folyamatok hatékony és gazdaságos irányításán van.

8.2.

A raktár szerepe a logisztikai folyamatokban



vállalati áruellátás során két alternatíva: o közvetlen kiszállítás o köztes raktározás (előállítás és a felhasználás közé raktárt iktatnak be) – teljesítménynövelő hatás: javítják a megrendelőknek nyújtott szolgáltatáscsomagot és/vagy csökkentik a logisztikai költségeket (költségelőny)  a kiindulópont mindig az, h mi a megrendelő által elvárt szolgáltatáscsomag; ez alapján kell vizsgálni, h a log. rendsz. a log. vevőkiszolgálás, a raktározás miképp tudja ezt a lehető legalacsonyabb ktg-ek mellett biztosítani állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 30 / 51. oldal

8.2.1. A raktárak által biztosított szolgáltatások 

Szolgáltatási előny: a raktár hozzájárul a logisztikai és a vállalati, ill. az ellátási lánc teljesítmény növeléséhez, biztosítja, h a megfelelő termék, a megf. helyen, ~időben,~mennyiségben álljon rendelkezésre  A raktár többféle módon növelheti a megrendelőknek nyújtott szolgáltatásokat, támogatva ezzel az értékesítést: 

Időlegesen kihelyezett készletek tartása: szezonálisan ingadozó keresletű termékeknél, a nagy keresletű periódusokban alkalmazzák; a csúcskeresleti időszakban készleteket halmoznak fel a raktárban, utána leépítik azokat; szűk termékskála, szezonálisan működnek csak a raktárak



Teljes termékskála tartása: számos beszállító többféle termékét tartják; egyablakos vásárlási előnyt biztosítanak a vevőnek (egy helyen megtalál mindent); folyamatosan működnek



Piaci jelenlét biztosítása: a piacokhoz közel, állandó jelleggel működnek a raktárak, (a közeli raktárak gyorsabban tudnak reagálni a keresleti igény változására) rugalmas reagálás drága – magas készletszinttel kell működniük



Termelés támogatása: készletfelhalmozás, h a termelési folyamat zökkenőmentes legyen; biztonsági készletek bizonytalan kereslet miatt, v beszállítók késedelme miatti bizonytalanság; alapanyagok, félkész - és késztermékek tárolása



8.1. táblázat (200. old.)

8.2.2. Raktárműködésből származó költségelőnyök 

a raktárak működésükkel két módon biztosíthatnak ktg.előnyöket: o készlettartás mellett o készlettartás nélkül

8.2.3. Költségelőny biztosítása raktári készlet tartása mellett 

Árubontással működő raktár: a raktár egy beszállítótól fogad árut, nagy szállítási mennyiségben; az árut készletre veszi, majd kisebb szállítási mennyiségekre bontja és eljuttatja a megrendelőhöz; raktárba szállításnál „teljes kocsirakomány”, kiszállításoknál „nem teljes kocsirakomány” (mert kisebb adagokban szállít)

8.1. ábra (201. old.) 

Konszolidációs pontként működő raktár: szintén a szállítási ktg-ek csökkentése révén tud előnyt biztosítani; itt több beszállító partner használja a raktárt; több termékcsoport; vevőspecifikus kiszáll. mennyiségek mérete megnő; be és kiszállításnál is teljes kocsirakomány (truck load=TL); gyakran a gyártást támogatják befelé irányuló konsz. pontként működnek

8.2. ábra (202. old.)

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 31 / 51. oldal



Késleltető raktár: minden egyes késztermék önálló készletezési egységet jelent, melyet a logisztikai rendszernek gazdáálkodási és tárolási szempontból kezelnie kell; a gyártók késleltetni igyekeznek azokat a termelési tevékenységeket, amelyek a termékek végső specifikumát biztosítják, ezeket nemcsak időben de térben is igyekeznek későbbre halasztani (ált. vevői igény alapján), ezzel drasztikusan csökkentve a költségeket

8.3. ábra (203. old.)

8.2.4. Költségelőny biztosítása raktári készlet tartása nélkül (átrakási pont) 

Átrakási pont: itt elvégzik a hagyományos raktározási tevékenységeket, kiv. a tárolást; kül. beszállítóktól, nagy mennyiségek érkeznek; ezeket szétbontják és kiszállítják vevői igény szerint

8.4. ábra (203. old.) 

Vegyes raktár: a két megközelítés – raktárműk. készlettartással és anélkül – keveredik; egyszerre működhet tárolási és átrakási pontként; sajátossága, h a közvetlen beérkezést követően kiszállításra szánt árut összekapcsolhatják a raktárban készleten lévő és az adott pillanatban a vevő által igényelt más áruval



speciális típus  végső fogyasztótól a gyártó, beszállító irányába mutató visszutas logisztikai folyamatokat támogatja

8.3. 

Raktári folyamatok

a raktári folyamatokat tervezési-irányítási és működési folyamatokra bonthatjuk 8.3.1. Mozgatás



áruátvétel, raktáron belüli árumozgatás (betárolás, áttárolás, feltöltés, komissiózás, expediálás)  Az áruátvétel a mozgatási funkció első tevékenységcsoportja, amely a szállítóeszközök lerakodásának, a beérkező áru mennyiségi és minőségi ellenőrzésének (beérk. áru megfelel-e a rendelt árunak?), a szállítmányt kísérő dokumentumok ellenőrzésének (a rendelés és a beérk. áru megfelel-e a számlán szereplő paramétereknek?) tevékenységeit foglalja magában.  Okmány szerinti átvétel: … 8.3.2. Tárolás  

alapvetően passzív tevékenység hatékony raktármenedzsmentben játszott szerepénél fontos a tárolótér kialakítása, mivel ezzel befolyásoljuk a tárolótéren belüli anyagmozgatási feladatokat (pl. hossz, komplexitás), és a tárolóterület kihasználtsági fokát  Def: A tárolótér kialakításának kérdése magában foglalja a raktár berendezését, a megfelelő raktártechnológia – legyen szó akár tárolási, akár anyagmozgatási rendszerek technológiájáról – kiválasztását, és a kialakított tárolótérben az árulehelyezési szabályok meghatározását is.  A raktár elrendezésének állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 32 / 51. oldal

o követnie és támogatnia kell a raktárban zajló folyamatokat o egy tipikus raktárban külön területet szükséges kijelölni az áruátvételnek, a tárolásnak, a komissiózásnak, a kiszállítási egység kialakításának és a kiszállítást megelőző tárolásnak. o az egyes területek egymáshoz viszonyított arányát és konkrét elrendezését befolyásoló tényezők közül kiemelkedik az alkalmazott raktártechnológia és a követett áruelhelyezési szabályok o a tárolási módot és az alkalmazott raktártechnológiat meghatározza a tárolandó áru fizikai állapota:  



ömlesztett áru darabáru  egyedi darabáru: ált. kisméretű, vagy nagyméretű, egyedileg kezelhető tárolási egységek  egységrakományba foglalt darabáru: egyedi darabárukból, csomagolt, ömlesztett anyagokból különböző ún. árualátétek használatával vagy egyéb módon képzett mozgatási és tárolási egységek folyékony és légnemű áru

Az egységrakományokat kezelő raktárak fő típusai 

teljes egységrakományokat kezelő raktárak: a tárolási egység megegyezik a kiszállítási egységgel, csak megbontatlan egységrakományokat szállítanak ki  komissiózó raktárak: a kiszállítási egység nem egyezik meg a tárolási egységgel, a megrendelések több, különböző árufajtára vagy árucikkre vonatkoznak, az egyszerre igényelt árumennyiség kisebb a tárolási egységben foglalt mennyiségnél, ekkor a kiszállítési egységek egyedi áruk, vagy különböző árufajták összerakása révén keletkező heterogén egységrakományok A darabáru raktárak tárolási rendszerei: 

állvány nélküli, statikus: o javasolt, ha 1-1 árufajtából nagyobb mennyiséget kell tárolni és nem követelmény, hogy minden áruegységhez tetszőleges rendszerességgel hozzá lehessen férni. Feltétele az áru halmozhatósága o előnye: alacsony beruházási ktg, jó terület- és térkihasználtság, a termékek közötti rugalmas átállás o hátránya: árukiszedésnél könnyen sérül a FIFO-elv vagy csak jelentős átrakodással biztosítható o fajtái:  követlen halmozás: nem igényel sem tároló- sem csomagolóeszközt  sík rakodólapos tárolás: elsősorban síkfelületekkel hetárolt, csomagolással rendelkező áruknál  oldalfalas- vagy keretes rakodólapos tárolás: kevésbé szabályos méretű, vagy kisebb teherbírással rendelkező áruknál



állványos statikus: akkor érdemes alkalmazni, ha az áru vagy csomagolása nem rendelkezik kellő szilárdsággal, nem lehet belőle kellő stabilitású halmazt előállítani, vagy ha követelmény, hogy minden árucikkhez kellő gyakorisággal hozzá lehessen jutni állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 33 / 51. oldal

o állványfajták szerint:  polcos állványos tárolás: kis forgalmú és nagy választékú árunál  tárolóládás állványos tárolás: kis térfogatú árut nagy válsztékban tároló raktáraknál  rekeszes állványos tárolás: rakodólapos, tárolókeretes, nagyméretű tárolóládás rakományoknál, ahol követelmény, minden árucikkhez kellő gyakorisággal hozzá lehessen jutni  konzolos állványos tárolás  állványos dinamikus: egy-egy tárolási egység elhelyezésekor vagy kiemelésekor az állványon lévő áru egy része vagy egésze is változtatja a helyét, fajtái: o utántöltős o gördíthető állványos o körforgóállványos o magasraktározási rendszerek Anyagmozgató rendszerei:     

kézi, kézi eszközös targoncás darus állványkiszolgáló gépes egyéb (pl. robotos)

A tárolómezők és a közöttük elhelyezkedő közlekedőutak kapcsolatai  ez határozza meg a tárolás alapvető jellegét  fajtái: o tömbtárolás:  a tárolt egyedi darabok, egységrakományok a fő közlekedő utak mellett szorosan helyezkednek el  állvány nélküli és állványos tárolási rendszer esetén is megvalósítható, ha ha kevés árufajtát kell kelhelyezni  a belső rakományokhoz csak az előttük lévő tárolási egységek eltávolítása után lehet jutni o folyosókkal tagolt tömbtárolás:  tömböket folyósok (lehetnek közlekedőutak is) választják el egymástól  a szétválasztott tömbök különböző árufajták tárolására jelölhetők ki o soros tárolás: a tárolt egyedi darabok, egységrakományok a fő közlekedő utak mentén jobbra és balra egy-egy sorban helyezkednek el Áruelhelyezési szabályok 

Mindig összekapcsolódik a raktár készlet- és helynyilvántartó rendszerével

Alapelvei:  

kiindulás termékjellemzőből: legfontosabb termék súlya, kiterjedése kompatibilitás: figyelni arra,hogy a kül. termékek mennyire együtt/egymás mellett

tárolhatók

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 34 / 51. oldal



komplementaritás: mennyire jellemző egyes termékpárokra, hogy együtt rendelik őket  forgási sebesség: keresleti rátákkal jellemezhető Módjai: 

véletlenszerű elhelyezés: legközelebbi üres tárolóhelyre helyezi az árut, melyet FIFO elv szerint szednek majd ki  fix tárhelyes raktározás: minden készletezési egységnek fix tárhelye van o termékszám szerinti (alfanumerikus) sorrend o árucserélődés intenzitása alapján:  sávos területkijelölés és elhelyezés  körkörös területkijelölés és elhelyezés  zónás területkijelölés o a két módszer kombinált alkalmazása

8.4.

A raktári folyamatok teljesítménye

8.4.1. A raktár teljesítménymutatói Külső teljesítménymérés: feltárja a működés azon lehetőségeit, melyek segítségével magasabb kiszolgálási színvonal érhető el 

a raktári kiszolgálás színvonala: szoros kapcsolatban a logisztikai kiszolgálás színvonalával  a raktári rendelések kielégítettségi szintje: ténylegesen kiszállított rendelés értéke/beérkező rendelés érték  átfutási idő: raktáron belül zajló tevékenységek átfutási ideje  komissiózáshoz szükséges idő Belső teljesítménymérés: célja elsősorban a raktári működés gazdaságosságának vizsgálata 

kapacitáskihasználtság szintje o statikus: milyen nagyságrendű lehetőséget kínál az áruelhelyezésre o raktár építészeti kapacitása (def) az épület tárolóterének köbméterben kifejezett nagysága o technológiai: figyelembe veszi a tárolótérben alkalmazott tárolótechnikát, amely mindig csökkenti a kapacitást. Az építészeti kapacitás és az alkalmazott tárolási technológiára jellemző raktárkihasználási tényező szorzata o raktárkapacitás kihasználtsági foka: megmutatja, hogy a valóságban kiépített kapacitásnak mekkora hányadát tudja a vállalat működése során hasznosítani. Vizsgálható:  technológiai szempontból: kapacitáskihasználtság = (technológiai kapacitás – meddő térfogat) X100%/technológiai kapacitás  forgalmi szempontból:  időpontra számított forgalmi kapacitáskihasználás = az adott ipont tényleges raktárkészlete köbméterben/ technológiai kapacitásX100%

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 35 / 51. oldal

időszakra jellemző forgalmi kapacitás = (a vizsgált időszak napjainak összkészlete köbméterben/vizsgált időszak napjainak száma) /technológiai kapacitásX100% o dinamikusan értelmezett raktárkapacitás: átbocsátó képesség – kifejezi, hogy adott időszakban a raktár milyen volumenű áruforgalom lebonyolítására képes. mérőszámai: köméter/időszak, t/időszak, db/időszak 



átbocsátó képesség kihasználtsági foka = (vizsgált időszakban ténylegesen átbocsátott mennyiség/ az elméletileg számolt max. átbocsátóképesség) X100%

8.4.2. A raktár működési profilja – a működés és a teljesítés kapcsolata A raktárak legjobb működési gyakorlatának (best practice) hat alapvető szempontja:   

  

infrastrukturális jellemzők: kapacitása, elrendezése, berendezése, eszközei – befolyásolja az elérhető teljesítményt, a folyamatok optimalizálásakor külső adottságként kell figyelembe venni alkalmazott munkaerő jellemzői: a dolgozók teljesítménybérezése, a raktári működés hatékonyságának és gazdaságosságának fontos forrása. A teljesítméynbérezés szükséges a raktári informatikai rendszer fejlesztése belső raktári folyamatok szervezettségi foka: meghatározza a mögötte álló termékazonosítási és nyilvántartási rendszer. Raktárak számára ezek közül a rádiófrekvenciás leolvasással kombinált vonalkód alapú termékazonosítású rendszer a legalkalmasabb. Az áruátvételt, a raktáron belüli áruelhelyezést,a lejárati idő figyelését, a kiszedést, a raktákönyvelést, a számlázást és a kiszállítást megfelelő informatikai rendszernek – hardvernek és szoftvernek kell támogatnia. raktár működtetésének gazdálkodási kérdései: a működési folyamatok napi irányítása mögött meghúzódó, azoknak keretfeltételeket biztosító gazdálkodási problémák pl. a raktári készletekkel való gazdálkodás a logisztikai rendszer egésze működtetésének szervezeti megoldásai: a konkrét vevőkiszolgálási folyamat a vevői rendelés beérkezésétől a kiszolgálásig terjed, ehhez szükséges, hogy a raktári folyamatokkal összehangoltan irányítsák. a logisztikai rendszer és az együttműködő partnerek közötti kapcsolat kezelése: partnerekkel való együttműködés integrációjának megfelelő szintje a partnerek informatiakai rendszerei közötti kapcsolat fejlesztésével érhető el.

9. Szállítás 9.1.

Szállítási folyamat

A fuvarozó a fuvarozási szerződés keretében arra vállalkozik, h az árut díj ellenében meghatározott feladási helyről a meghatározott rendeltetési helyre továbbítja. A szállítmányozó a szállítmányozói szerződés keretében, saját nevében, megbízója számára vállalja, h megszervezi a szerződésben vállalt utasításnak megfelelően az áru állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 36 / 51. oldal

továbbítását, kiválasztja az ahhoz szükséges vállalkozókat, megköti a szükséges fuvarozói és egyéb szerződéseket, valamint ellátja az árutovábbításhoz kapcsolódó egyéb teendőket. A szállítás 3 fő szolgáltatáselemre bontható: az áru eljuttatása az előállítás pontjából a felhasználás pontjáig, ideiglenes tárolás és az árut kísérő okmányok biztosítása. 9.1.1. Az áru eljuttatása  

időt, pénzügyi és természeti erőforrásokat igényel amíg az áru úton van nem hozzáférhető készletként jelelik meg – az úton töltött időt minimalizálni kell

9.1.2. Az áruk tárolása A járműveket a kiindulási és az érkezési pontban megvárakoztathatják meghatározott ideig, bár ktg-es az árut a járműben tárolni, a teljes ktg, vagy a kiszolgálási színvonal miatt szükségessé válhat. 9.1.3. Okmányok áramlása   

okmányok célja az, hogy rögzítse a feladó és címzett jogait és kötelezettségeit lehetnek értékpapírok: hajóraklevél, közraktárjegy fuvarlevél, szállítmányjegyzék, biztosítási okmányok

A raklevél a fuvarozási szolgáltatásban használt alapvető fontosságú okmány, igazolásként szolgál, dokumentálja, h milyen terméket, milyen mennyiségben szállítanak.  pontos termékleírás és számítás  reklamáció alapjául szolgálhat  hiteleszközként is megjelenhet, ilyenkor az áru átadása addig nem történik meg, amíg a raklevelet át nem adták a fuvarozónak A fuvarlevél a szállítást végző szolgáltató dokumentuma a szállításért járó díj elszámolásához.  jelentős adminisztrációt igényel A szállítmányjegyzék azokat a címzetteket és megállóhelyeket veszi számba, amelyeket egy adott szállítójármű kiszolgál.  nemzetközi fuvarokmányok kellékei a paritások: amelyek a fuvarozási díj szolgáltatástartalmát határozzák meg

9.2.

A szállítás részfolyamatainak tevékenységei

9.2.1. A szállítás igényének fogadása  

napi kiszállások áttekintése nagy volumenű szállításnál összetett igénykezelési feladat: ilyenkor a vállalatirányítási rendszer fuvarmenedzsment modulja segíthet

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 37 / 51. oldal

9.2.2. Szállítmány konszolidáció 

a szállítási folyamat megvalósulását rövidtávú tervezési feladatok határozzák meg

A szállítmány konszolidációja azt jelenti, hogy a méretgazdaságos kiszállítás édekében egy szállítójárműre annyi árut vonnak össze, amennyi azt teljesen ill. lehető legjobban megtölti (teljes kocsirakomány). A konszolidáció során természetesen figyelembe kell venni, hogy a rakomány címzettjei a jármű által bejárt útvonal mentén helyezkedjenek el.  

áruk eredményes, gazdaságos szállítása vevői megrendelés után, de a raktári folyamatok megkezdése előtt érdemes megtervezni  reaktív: nincs lehetőség a kiszállítások időzítésének és útvonalának befolyásolására, ez végbemehet: o piaci alapon o összegyűjtött szállítás esetén o szállítási társulások révén  proaktív/ dinamikus: folyamatosan frissülő adatbázis alapján igyekeznek megtalálni azt a kombinációt, amely a jármű kapacitásának kihasználtságában ls bejárt útvonalban optimális ktg-t eredményez 9.2.3. Túratervezés A túratervezéskor olyan kiszállítási útvonalat készítenek, amely biztosítja, h a szállítóeszközhöz rendelt rakomány eljuttatása az általa kiszolgált valamennyi állomás ellátása minimális szállítási ktg mellett valósuljon meg. 9.2.4. Ütemezés Az ütemezést az érintet megálló- és lerakodóhelyeknek megfelelő sorrendben kell elvégezni. Fontos, mivel a szállításnál szűk keresztmetszet a fel- és lerakodásra jutó idő. Szállítási időablak: előre rögzített rakodási helyszínek és időpontok: adott időpontra rögzítik, melytől fix eltérés lehet pozitív vagy negatív irányba. 9.2.5. Felrakodás, kiszállás Raktárban kiszállításra előkészített rakományt anyagmozgató gépek segítségével a fuvareszközbe helyezik, ezt konszolidáció, ütemterv és túraterv alapján kell végrehajtani.

9.3.

Szállítási módok

Legfontosabb, árat befolyásoló jellemzői: megbízhatóság, időbeli pontosság, háztól házig történő szállítás, rugalmasság, hiány és káresetek valószínűsége.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 38 / 51. oldal

9.3.1. A szállítási módok jellemzői Funkciók alapján: nagy távolságokon biztosítja a költséghatékony szállítást (vasút, vízi út), háztól-házig biztosítja a kiszolgálást (közút), prémiumszolgáltatás (légi út) Az értéksűrűség a termék egységnyi tömegére vagy térfogatára vetített értéke. Közúti szállítás:         

rugalmas, sokoldalú háztól-házig szinte csak így lehet szállítani változatos tömegű és méretű áru speciális feltétel (pl. hűtés) is megvalósítható gyors és megbízható vasúthoz képes alacsony légi szállításhoz képest magas az árukárosodás veszélye magas környezetterhelés, zaj, üvegházhatású gázok kibocsátása általános fuvarozók: közúti forgalom nagy része, városok közti ált. forgalom speciális fuvarozók: speciális járművek

Vasúti árufuvarozás:     

lefedettsége nem olyan széles mint a közúté olcsó árukár magas veszélye ritkán lehet csak háztól házig szállítani energiatakarékos

Légi árufuvarozás: Az árutonna-km egy szállítási mód által egy adott időszak alatt megvalósuló szállításteljesítményt jelöli. Értéke a megmozgatott áru tömegének és a megtett útnak a szorzataként számítható, és az egyed szállítási módok közti munkamegosztás vizsgálatára használható.      

sürgősségi prémiumszolgáltatás – magas költség globális, nemzetközi gyakorlatban fordul elő nagy értéksűrűségű árut szállítanak árukár veszélye kicsi előnye a gyorsaság környezetszennyező és zajos

Vízi szállítás: Országon belüli, tavi, nemzetközi-tengeri forgalom  nagy mennyiségű, ömlesztett, félig feldolgozott termékeket, alapanyagokat szállít  lassú  termékegységre vetített közterherlése ennek a szállítási módnak a legalacsonyabb Csővezetékes szállítás:  főleg gázok és folyékony anyagok szállítása  magas ellátási, szolgáltatási biztonságok nyújt, aránylag olcsó áron, kiépítési ktg jelentős

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 39 / 51. oldal

9.3.2. Szállítási módok kombinálása Multimodális fuvarozás: 2 vagy több fuvarozási ág fuvareszközeinek igénybevételével valósul meg, 1 fuvarozási szerződés keretében. RO-LA: gördülő országút: vasút+közút RO-RO: tehergépkocsikat szállítják hajóval Konténerek: hajókon és kamionokon

9.4.

Szállítási költségek

A szállítás méretgazdaságossága: az áru tömegének egységre jutó ktg-e annál alacsonyabb, minél nagyobb a szállítmány tömege. A távolság gazdaságossága: a nagyobb szállítási távolság, és ennek következtében az árutömeg egységére eső szállítási ktg csökkenésére utal. (Mindkettőnél a fix költségek nagyobb mennyiségre/távolságra leosztása miatt). 9.4.1. Szállítási ktg-ek házon belül megvalósított szállításnál  

beruházás: szállítójárművek, informatikai rendszer kiépítése működési általános ktg: járművek fenntartása, gépkocsivezetők és fuvar-, túratervezők bére, adminisztráció fenntartása  működési változó ktg: üzemanyagköltség, sofőrök teljesítménybére és a rakodási költségek 9.4.2. Szállítási költségek összetevői kiszervezett fuvarozásnál Meghatározó tényezői:    

értéksűrűség térfogat kihasználás: 1 termék mennyire tudja kitölteni a helyet a szállítójárműben áru kezelésének bonyolultsága megbízhatóság Díjkategóriák

2 díjtétel:  a 2 pont közötti ktg-ek: o adott relációra vonatkozó alapdíj o a járulékos ktg-ek:  áruosztályokra vonatkozó díjak  kivételes díjak  nagy mennyiségre vonatkozó díjak  egyéb díjak (speciális helyzetekben)

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 40 / 51. oldal

Kedvezmények: 

a nyújtott mennyiségi kedvezmények lehetnek: o kumulatívak: ha a rendelő egy bizonyos időszak alatt adott mennyiség felett rendel az áruból o nem kumulatívak: csak 1 tranzakció keretében vehető igénybe, egy alkalommal kell a vevőnek megfelelő forgalmat bonyolítania

Árképzési módszerek Költségalapú: olyan ár meghatározása, amely fedezi a fuvarozó fix és változó ktg-eit, és biztosítja az elvárt profitot.  

korlátokat szab az áralakításban fuvarozónak tisztában kell lennie saját fix és változó költségeivel, a fix költségeket tunia kell allokálni a különböző szállítmányokhoz

Értékalapú: kiindulópontja a szállítási szolgáltatás iránti kereslet mértéke és a szállítási piacon tapasztalható verseny. Teljesítési ár: a megadott ár a termék árán kívül a rendeltetési helyre szállítás árát is tartalmazza. Változatai:  zóna-árazás  bázisponton alapuló árazás: kijelölt bázispontok közül a vevő választja ki honnan rendel, azt az árat kell kifizetnie, ami a választott bázispont és a vevő létesítménye között felmerülő távolság viszonylatában adott. Nemzetközi klauzulák: EXW(ex works): a vevő a termékért kifizetett árért semmilyen logisztikai szolgáltatást nem kap, saját költségén kell elszállítania az árut. FOB (free on board): a termék árában már benne van az induló kikötőig való leszállítás és a hajóba való berakodás költsége és felelőssége. DDP (deliver duy paid): árban benne van a teljes logisztikai folyamat teljesítése.

10. Termelési és szolgáltatási folyamatok kiegyensúlyozása 10.1. Kapacitás fogalma Kapacitás: befogadóképesség v. egy vállalat adott időpontban értelmezett maximális teljesítőképessége DE! Kapacitás ≠ teljesítmény

„kapacitás szintek”: 

Elméleti maximális kap.: egy gép/rendszer ideális körülmények között nyújtott legnagyobb teljesítménye. Csak rövid ideig tartható (pl. zavaró tényezők, pihenőidő)  Elérhető max kap.: valós körülmények között, adott termelési feltételek mellett megvalósítható legnagyobb kibocsátás/teljesítmény. Ált. kisebb, mint az elméleti max. kap. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 41 / 51. oldal



Tényleges kapacitáskihasználás: valós üzemi körülmények között megvalósult kapacitás. Alacsonyabb, mint az elérhető max. kap. (zavaró tényezők, előre nem látható zavaró tény.)

Fontos: A kapacitások a fix költségekkel kapcsolódnak össze, melyeket célszerű alacsonyan tartani. Két fő folyamattípus:  Folyamatrendszerű gyártás  Egyedi, ill. sorozatgyártás Mi határozza meg a folyamattípusoknál a kapacitást? Miként lehet a kapacitást legjobban kihasználni?

10.2. Folyamatrendszerű gyártás fejlesztése Mindenki gondoljon a futószalagos gyártásra. → egyetlen útvonalon halad végig a termék, a termelőrendszer zárt, a műveletek (munkaállomások) sorrendje meghatározott. Tehát a munkaállomások egymástól függnek. Fontos: A rendszer kibocsátását = kapacitását a leglassabb műveletelem, vagyis a legkisebb kapacitással bíró lépés fogja meghatározni.→A leglassabb munkaállomást a folyamat szűk keresztmetszetének nevezik. A 268.oldalon a 10.2-es táblázatban számolós példát magyaráz, ezt nézzétek meg. Szűk keresztmetszet: a leglassabb, legkisebb áteresztő képességű kapacitás. A szűk keresztmetszet minden folyamatnak kiemelt pontja, mivel meghatározza a teljes folyamat kapacitását. 10.2.1. Kapacitások átcsoportosítása A vezetők feladata a szűk keresztmetszet teljesítményének a növelése, vagy a szűk keresztmetszetben elvégzendő feladatok egy részének átcsoportosítása más állomásokhoz. 10.2.2. A ciklusidő, az ütemidő és a folyamategyensúly hatékonysága Ciklusidő: adott folyamat egyes elemei milyen időközönként ismétlődnek, vagyis két késztermék elkészülte között eltelt idő. (késztermék = az adott folyamat végeredménye) Ciklusidő értelmezhető egyetlen munkaállomásra v. a teljes folyamatra. Műveleti idő: a folyamatok legkisebb egységeként definiált művelet elvégzéséhez szükséges idő Átfutási idő: valójában mennyi idő alatt készül el egyetlen termék. Folyamategyensúly hatékonysága: az elméletileg szükséges munkaidőt veti össze a ténylegesen felhasznált munkaidővel mely utóbbi a ciklusidő és a munkaállomások számának szorzata. Értéke 0 és 100% között lehet.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 42 / 51. oldal

10.2.3. A folyamatkiegyensúlyozás lépései A folyamatkiegyensúlyozás kérdése akkor kerül előtérbe, amikor:  Egy új folyamatot kell felépíteni elemeiből  A régi folyamat vmilyen okból megváltozik (új technológia, új berendezés)  A foly. Korábbi teljesítményével, hatékonyságával nem vagyunk elégedettek Ütemidő: a vevői igény ritmusát adja meg. Megmutatja, h mennyi idő alatt kell egy terméket elkészíteni ahhoz, h a vevői igényt ki tudjuk elégíteni. Fontos: meg kell határozni az ütemidő tartásához elméletileg minimálisan kialakítandó munkahelyek számát. Munkahely: azok a munkaállomások, melyekbe több műveletet vontunk össze. A munkahelyekbe való beosztásnál figyelembe kell venni:  A műveletek egymáshoz való viszonyát  Az ütemidőt Fontos: az egyes munkahelyeken a lehető legkevesebb idő teljen el várakozással. 5 szabály a műveletek sorrendiségének meghatározásához: 1. Leghosszabb megmunkálási idő: a munkahelyekhez soroláskor a hosszabb megmunkálási idejű állomás évez prioritást 2. Legtöbb követő művelet: azt a műveletet soroljuk előre, amelyik után még több műveletet kell elvégezni 3. Leghosszabb műveleti idő: követő műveletek, amikor az a művelet kerül először elvégzésre, amelyet követő műveletek műveleti idejének az összege a legnagyobb 4. Legrövidebb megmunkálási idő: az 1. fordítottja 5. Legkevesebb követő művelet: a 2. fordítottja De! egyik szabály sem nyújt optimális megoldást, ezért variálni kell.

10.3. Folyamatok fejlesztése egyedi és sorozatgyártó rendszerek Gyártócella: egy bizonyos termékkörre létrehozható a termékelvű üzemberendezési formához hasonló elrendezés, ez a gyártócella. Egy gyártócella állhat 2-3 v. több különböző technológiát alkalmazó berendezésből. Gyártócellák alkalmazásával egyszerűsödik a termékek irányítása, csökken a termeléshez szükséges hely.

10.4. Az átfutási idő szerepe a vevői érték létrehozásában 1-1 folyamat teljesítményét több tényezővel jellemezhetjük, pl: ktg (ár), minőség, megbízhatóság, a vevő-kielégítés gyorsasága, rugalmasság. Segít: 279.o.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 43 / 51. oldal

11. Folyamatos fejlesztés 11.1. A folyamatos fejlesztés definiálása Folyamatos fejlesztés: olyan csoportmunkára épülő, sajátos eszköztárat használó fejlesztési metódus, ami több és kisebb fokozatos fejlesztési lépésre épül. Lásd. Vezetés és szervezés Fejlesztés = kaizen Kaizen fajtái: 

Ötletelő kaizen: lehet, hogy csak egy gép, egy berendezés v. egy munkaállomás működését szeretnénk fejleszteni.  Pont kaizen: egy teljes gyártósor v. terület teljesítményének növelése a cél.  Rendszer kaizen: Legmagasabb szint; egy egész rendszer fejlesztését tűzi ki célul (új technológia, új módszer)

11.2. A folyamatos fejlesztés képességének felépítése Szervezeti képességek: kapacitás v. hajlam a folyamatos fejlesztés sajátos megközelítésének alkalmazására. Alkotó viselkedés: a munkatársak viselkedési rutinja, amelyek erősítik a folyamatos fejlesztést. Képessé tevő tényezők: eljárási eszközök v. technikák, amelyek a foly. Fejl-t segítik.

11.3. Fejlesztési ciklus modellek Fejlesztési ciklus: a foly. fejl. ismétlődő és ciklikus természetét foglalja össze. Két fontos modell: PDCA ciklus (=deming ciklus) és a DMAIC ciklus A PDCA ciklus A ciklus a P (tervezés, plan) fázissal indul, ami a jelenlegi módszer, probléma kivizsgálására irányul (adatok gyűjtése, elemzés). Következő szakasz: D (megvalósítás, do). A tervet a gyakorlatban kipróbáljuk. C fázis (ellenőrzés, check): az újonnan bevezetett megoldást kiértékeljük, h lássuk a teljesítményjavulást. A fázis (cselekvés, act): konszolidáljuk a változást A DMAIC ciklus D (define) – a probléma definiálása, h kialakíthassuk a konkrét foly.fejlesztési igényt M (measure) – mérés a probléma indoklására, h biztosak legyünk abban, h érdemes megoldani; az adatok használata, h pontosítsuk a problémát. A (analyze) – a probléma gyökerének meghatározása I (improve) – a probléma forrásának eltávolítása, tesztelik a megoldásokat, a használható megoldásokat bevezetik, az eredményeket mérik C (check) – ellenőrzés, h az elért teljesítményjavulást fenn tudják tartani. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 44 / 51. oldal

11.4. A folyamatos fejlesztés technikái 7 eszköz a foly.fejlesztésre: 1) Adatgyűjtő lap 2) Pareto diagram 3) Hisztogram 4) Szabályozókártya 5) Szórásdiagram 6) Ok-okozat elemzés 7) Diagramok Adatgyűjtő lap Cél: a megoldandó probléma eredetének feltárása Első lépés: az adatgyűjtés céljának meghatározása, és ezzel összhangban az adatgyűjtés kategóriáinak a kialakítása. 2. lépés: adatgyűjtés módjának meghatározása (ki, mikor, hol és hogyan fogja az adatokat összegyűjteni) 3. lépés: az adatgyűjtő lap formátumának meghat. (a lapnak jól áttekinthetőnek kell lennie) 4. lépés: az adatok gyűjtése Pareto diagram Az adatgyűjtés után jönnek az elemzések, pl. a pareto diagram. A Pareto diagram fontosságuk szerint rendezi sorba a problématípusokat. Azon alapul, h viszonylag kevés okra vezethető vissza az okozatok többsége. Kiválóan alkalmazható a változások eredményeinek mérésére. Hisztogram Normális eloszlás v. nem 1. A hisztogram készítésének lépései: 2. Határozzuk meg a megfigyelni kívánt adatok számát! 3. Hat. Meg az adatok terjedelmét az egész adathalmazra! 4. Osszuk az adathalmazt csoportokra! 5. Hat. Meg az egyes osztályok szélességét! 6. Rögzítsük az egyes osztályok határait, végpontjai! 7. Készítsünk gyakorisági táblázatot a meghatározott osztályokra! 8. Készítsük el a hisztogramot a gyakorisági táblázat alapján! Minél kisebb a terjedelem, annál megbízhatóbban működik a folyamat. Szabályozókártya Megmutatja, h egy foly. Valóban úgy működik-e, ahogyan kell. Szabályozási szinteket ált. statisztikai módszerekkel határozzák meg annak a valószínűségének segítségével, h egy adott minta átlaga egy előre meghatározott szintnél vajon jobban eltér-e a vizsgált sokaság középértékétől.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 45 / 51. oldal

Szórásdiagram Két adathalmaz közötti esetleges kapcsolatok feltárását segítik. Milyen összefüggés van a két dolog között, stb. DE! csak a kapcs. Azonosítására szolgál, ok-okozati kapcs. Meghatározására nem alkalmas! Ok-okozati diagram Felrajzolásának lépései: 1. Határozzuk meg, mi kerül az okozat mezőbe! 2. Azonosítsuk a problémához vezető lehetséges okok fő kategóriáit! (ált. gép, ember, anyag, módszer) 3. Szisztematikus tényfeltárással hat. Meg a fő kategóriákon belüli lehetséges okokat! 4. Jegyezzük fel az összes lehetséges okot minden egyes kategórián belül! Ne hagyjunk ki semmit! 5. Jelöljük a legfontosabb okokat! Miért-miért elemzés A probléma megfogalmazásával kezdődik, és annak forrását kutatja a miért kérdéssel. 5W2H elemzés What? – Mit vár a fogyasztó? Minden lépésre szükség van? Vagy vmit ki lehet hagyni/összevonni/leegyszerűsíteni? Why? – Mi a célja a tevékenységnek? Növeli a fogyasztó elégedettségét? Növeli a működés hatékonyságát? Who? – ki végzi a tevékenységet? Alacsonyabb képzettség v. kevesebb idő is elég a feladat elvégzéséhez? Kik a beszállítók? Érdemes-e kiszervezést alkalmazni? Where? – Ott van a tevékenységre szükség, ahol végezzük? (anyagáramlás kérdése) When? – Ez az egyetlen sorrend, amiben a tevékenység elvégezhető? Lehet több műszakban dolgozni? How? – Ez a legjobb módja a tevékenység elvégzésének? How much? – Ez a legkedvezőbb termelési sorozatnagyság? Hány munkást alkalmazzunk az adott feladatra? Hány pénztárt tartsunk nyitva?

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 46 / 51. oldal

13. TQM és ISO 13.1. A TQM eredete és jelentése A minőségmenedzsment fejlődése: 1. végellenőrzés 2. minőségszabályozás: elkülönült minőségosztályokkal már nem csak feltárta, hanem kezelte is a minőségi problémákat, és a termelési folyamat több pontjára kiterjesztette az ellenőrzést 3. minőségbiztosítás: a minőségi felelősség már nem csak a közvetlen termelésben résztvevőket érintette 4. TQM = Teljes körű minőségmenedzsment A TQM egy szervezet azon képességeinek kialakítása és működtetése, amelyek lehetővé teszik a folyamatosan változó külső és belső igények kielégítését; vezetési filozófia, amely összefogja a szervezeti potenciált a folyamatos fejlesztés irányába; egy minőségkultúra, amely különböző eszközöket használ e kultúra kifejlesztésére és folyamatos fejlesztésére. A TQM hangsúlyos pontjai: 1) 2) 3) 4)

Elégítsük ki a vevők igényeit és elvárásait! (13.1.1.) Fedjük le a szervezet minden részét! (13.1.2.) Minden embert vonjunk be a szervezetben! (13.1.3.) Vizsgáljunk minden minőséggel kapcsolatos költséget, különösen a hibaköltségeket! (13.1.4.) 5) Csináljunk mindent jól elsőre, pl. tervezzük be a minőséget, ahelyett, hogy ellenőrzéssel biztosítsuk! (13.1.5.) 6) Dolgozzuk ki a minőséget és a fejlesztést támogató rendszereket és eljárásokat! 7) Dolgozzuk ki a folyamatos fejlesztés folyamatát! 13.1.1. Elégítsük ki a vevők igényeit és elvárásait! 

minőség: a vevői elvárásoknak való következetes megfelelés o 337. old. 13.2. ábra

13.1.2. Fedjük le a szervezet minden részét! Belső vevő és belső szállító koncepciója:  mindenki vevő a szervezeten belül, amikor más belső szállítók termékeit és szolgáltatásait fogyasztja; és mindenki egyben termékek és szolgáltatások belső szállítója más belső vevőknek o a szervezet minden része hozzájárul a külső vevő elégedettségéhez, amikor saját belső vevőit kielégíti o szolgáltatási-szint szerződés: a szolgáltatás formális dimenzióit és a szervezet két része közötti kapcsolatot definiálja o a belső vevő koncepció formalizálása, pl. reagálási idő, szolgáltatások köre, a szolgáltatás nyújtásának megbízhatósága állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 47 / 51. oldal

13.1.3. Minden embert vonjunk be a szervezetben! A TQM-et néha úgy nevezik, hogy „minőség a forrásnál”. A „minőség a forrásnál arra a hatásra utal, amelyez minden alkalmazott gyakorol a minőségre, és arra az elgondolásra, hogy mindenki személyes felelőssége a jó minőség biztosítása.  felhatalmazás (empowerment) alapelve: Az emberektől elvárják, hogy fejlesszék munkavégzésük módját. Mindenki képes arra, hogy javítson saját munkamódszerén, és a szervezetben másokat is segítsen az ő munkájuk fejlesztésében. 

13.1.4. Vizsgáljunk meg minden minőséggel kapcsolatos költséget, különösen a hibaköltségeket! (hagyományos modell = optimális minőségi szint modell VS. TQM) A minőség költségei kifejezést általában átfogóan a minőség költségeire és a minőség javításából származó hasznokra egyaránt alkalmazzák. A minőség költségeinek csoportosítása (hagyományos modell):  megelőzési költségek o problémák és hibák megelőzésekor o pl. a személyzet képzése és fejlesztése, hogy feladatukat a legjobban tudják ellátni 

feltárási (ellenőrzési vagy értékelési) költségek o a problémák és hibák kiszűrésével kapcsolatban keletkeznek o pl. minőségi hibák kivizsgálása és minőségi jelentések készítése



belső hibaköltségek o olyan hibák, amelyekkel még a vizsgált szervezeti egységen belül foglalkoznak o pl. anyagok és alkatrészek újramegmunkálása



külső hibaköltségek o olyan hibák, amelyek már elhagyták a vizsgált szervezeti egységet és a külső vevőhöz értek o pl. vásárlói goodwill elvesztése, ami a jövőbeli üzleteket érinti 

A hagyományos minőségmenedzsment ábrája 13.3. (a) 343. old.

A TQM kritikája a hagyományos / optimális minőségi szint modellel szemben 1) A TQM szerint nem fogadható el hiba, a minőségköltség modell viszont egy optimális ponttal számol, amin túl már a minőség javításába fektetett költségek meghaladják a minőség javulásából származó hasznokat 2) A koncepció feltételezi, hogy a költségek ismertek és mérhetőek, de ez nem egyszerű. 3) A hibaköltségek jóval magasabbak, mint a hagyományos modellben becsültek. (pl. goodwill elvesztése, újramegmunkálással, helyreigazítással eltelt idő, stb.) 4) Magas a megelőzési költség. hagyományos modell: több minőségellenőr alkalmazása növeli a minőséget TQM: Mindannyian felelősek vagyunk saját minőségünkért, és képesek vagyunk a dolgokat jól csinálni. Felmerülnek persze bizonyos költségek, de ezek nem nőnek olyan meredeken, mint ahogyan a hagyományos modell állítja. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 48 / 51. oldal

5) Az hagyományos modell keveset tesz azért, hogy a vezetőket és a dolgozókat a minőség javítására ösztönözze. Minőségköltségek a TQM felfogásban   

megelőzés és feltárás ktg.-ei: a vezetők képesek befolyásolni o a megelőzés a hangsúlyos belső és külső hibaktg.: az első kettőben történt változások eredménye Ha több erőfeszítést teszünk a hiba megelőzésére, ez jelentősen csökkenti a belső hibaköltségeket, amit a külső hibaköltségek csökkenése követ, és amint a bizalom növekszik, a feltárási költségek is csökkennek. Végül még a megelőzési költségek abszolút mértéke is csökken, bár a megelőzés relatív aránya továbbra is magas lesz.

13.1.5. Csináljunk mindent jól elsőre! Elmozdulások:  reaktívtól (várunk, hogy valami történjen)  proaktív (teszünk valamit, mielőtt bármi történne)  ellenőrzés (inspekt-in = feltárás-vezérelt)  betervezés (design-in = elsőre jót)

13.2. Minőségügyi rendszerek és eljárások A minőségügyi rendszer a minőségmenedzsment megvalósítására szolgáló szervezeti struktúra, felelősségek, eljárások, folyamatok és erőforrások összessége. 13.2.1. Az ISO 9000 szabvány Az ISO 9000 sorozat egy világszintű szabványcsomag, ami követelményeket határoz meg a vállalatok minőségügyi rendszerére. 2000-ben felülvizsgálták a régit  az új ISO folyamat más megközelítést alkalmaz 4 további alapelve:   

vevőorientáltság A minőségteljesítményt mérni kell. fejlesztésvezéreltség (A fejlesztésnek a folyamatteljesítményben és a vevői elégedettségben is meg kell jelennie.)  A felsővezetésnek demonstrálnia kell elkötelezettségét az irányítási rendszerek fenntartása és folyamatos fejlesztése iránt. Alkalmazói előnyök:     

Hasznos fegyelmezés az „érzékeny” folyamatorientált eljárások megkötésére. Hibaszám csökkenés, ritkuló vevői reklamáció, csökkenő minőségköltség. Átveszi más auditok helyét. Szükségtelen eljárásokra derülhet fény. Marketing haszna is van. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 49 / 51. oldal

13.3. A fejlesztési programok használata 2 hibacsoport:  

nem hatékonyan vezették be a kezdeményezést a kezdeményezés hatékonysága az idők során megkopott

Legfontosabb, a TQM-et befolyásoló tényezők: 

Van-e minőségstratégia és mi annak a tartalma? o az átfogó és hosszú távú célok megfogalmazása útmutatóval o tartalma:  a szervezet versenyprioritásai, a TQM hogyan járul ehhez hozzá  a szervezet különböző részeinek a minőség fejlesztésében vállalt szerepei és felelősségei  a minőség fejlesztéséhez rendelkezésre álló erőforrások  a szervezet minőségfejlesztésének általános megközelítése és filozófiája o Van-e megfelelő szintű felsővezetői támogatás a fejlesztés mögött? o Létezik-e irányító csoport, melynek központi feladata a program sikerre vitele? o Építkezik-e a fejlesztési program a munkásokból kialakított csoportokra?  minőségi körök (Japánban elterjedt)  munkacsoport = tigriscsapat (Európa, Amerika) sokkal inkább vezetés által irányított és feladatra fókuszált  a legtöbb csoport az alábbi két szélsőség között helyezkedik el o Milyen módon és milyen gyakran ismerik el az elért sikereket? o Megkapják-e a fejlesztési program különböző szintjein dolgozók a megfelelő képzést?

A TQM lendületének fenntartása fontos, mivel a sikeresen bevezetett TQM sem garantálja, hogy hosszú távon is képes fejlődni a vállalat. Ez a jelenség a minőségcsalódás vagy minőséghanyatlás. Tanácsok:      

A TQM foglalja magába a teljesítmény minden szempontját! A TQM önmagában nem a végcél, csak eszköz. Integrálni kell a TQM-et a mindennapi gyakorlatba! A TQM nem helyettesíti a vezetés felelősségét! Kerüljük el a túlzott népszerűsítést! Igazítsuk a TQM-et a szervezet körülményeihez!

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 50 / 51. oldal

13.4. Minőségi díjak 

Deming Díj o alapítás: 1951 Japán



Malcolm Baldrige Nemzeti Minőségi Díj o alapítás: 1988 Amerikai Termelékenységi és Minőségügyi Központ javasaltára



EFQM Kiválósági Modell o alapítás: 1988 14 vezető nyugat-európai vállalat Minőségmenedzsment Európai Alapítvány (European Foundation for Quality Management, EFQM) o Európai Minőségi Díj (European Quality Award, EQA) o 1999-től a modell neve: EFQM Kiválósági Modell o 9 eleme:  vezetés  üzletpolitikai stratégia  dolgozók irányítása  partnerek és erőforrások  folyamatok  vevői elégedettség  dolgozói elégedettség  társadalmi kihatás  üzleti eredmény o Magyarországon 1996-tól Nemzeti Minőségi Díj ennek mintájára

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 51 / 51. oldal