B é t s. Majlandból jött Kurír azt a’ szomo rú hírt hozza Bétsbe a’ Fels. Ts. K- Ud varhoz, hogy Ő Felsége K á r o l y F é l i x Szardíniái Király, hoszszas bete geskedése után Apr. 27-dikén Turinban meghalálozott, — Az Országlást Printz C a r i g n a n Ő Kir. Hertzegsége vette által. Felséges rendelésnél fogva, a’ meg holt Szardiniai Király O Felsége halá lát 20 napig fogja a’ Fels. Ausztriai Ts. K. Udvar gyászolni, úgymint 12 napig Május 4 dikótöl kezdve Május 15~díkéig i^ély gyászszal, ettől fogva pedig Máj. 23-dikáig fél gyászszal. Na g y
Britannia.
L o n d o n April. 23 kán. , A’ Parla ment Ülések berekesztettek. A’ Király tegnap -— személyesen Maga prorogálván az Ülést — nyilván kimondta, hogy a Prorogatio után a’ M e g o s z l a t ás mindjárt következni fog. Az Oppositio rettenetesen ziíg a’ Ministerium ellen, mert előre érzi, hogy a’ jövő Parlament re ollyan Követeket fog küldeni az Or szág , kik a’ Nemzeti Képviseletnek meg mozdított Reformatioját nem fogják el lenzeni. Az utolsó napokban nagyon dol gozott rajta az Oppositio, hogy a’ MegOszlatlatást meggátolhassa, és 21-ikben brossén sürgette az Alsóházban, hogy ez
eránt a’ Királyhoz egyszeriben Feh'ráa küldettessék A’ legutolsó Ülés mind két Házban nevezetes vala. Az Alsó Házban Aprif. 22-kén már kőt órakor megnyiltatott az Ülés. Hocíg e s Ur előnyújt egy Kérölevelct, melly a’ Parlamentnek reformalíojáért esede zik. V i v y a n Ur ezért igen haragszik, és hoszszú beszéddel dühösködik a’ Job bítás ellen. „Bolondság volna tovább titjf kölni — monda a’ többek között — hogy küszöbén állunk a’ Revolutionak. Sőt , nem tagadom, magamnak tzélom vallá sos zendüléseket gerjeszteni , (lárma> mert az Angliai és írlandiai Képviselők között vége szakadt az aránymérléftnek. Utálom az Emancipatiot, melly a’ Katholikus Papoknak hatalmat ád , hogy e* házba Tagokat küldjenek. Az a’ híre volt a’ minap, hogy O c ö n n e l Urat a’ törvényszékek (az úgy nevezett Ant í U n i o n i s t a g y ü l e k e z é s e k n e k tar tásáért) kérdőre fogják vonni. Vontok e’ ? de hogy. A’ Britanniái Igazgatószék fél 'az lrlandiai lázzasztókat bántani és ha így megy tovább is a’ dolog , vagy Gróf G r e y kilép az első Ministerségb öl, vagy meglesz az Uniónak eltöröllelése , mert lrlandiának egyedül való Igaz gatója Oc o n n e 1 Ur (kiáltás: ,,a’ kér désre !<£) Megfoghatatlan dolog! A’ Par lament megoszlattnlik, és a’ Statuspapí rosok betse feljebb hág! A’ Status hite lezőknek meg kell vakulva lenni, mert. )C
'•hülőmben ludhctnálc j íio e y .e g y uj M i ja (a’ felöl, hogy Felírás luildeltessék a’ .íiistcriuin a’ régibbnek adósságait nem K irályhoz, azzal a’ kéréssel, hosv a’ ^l dtyálf U ^ ÖV tm a c t tiszteli. IJáí AAXUO % x^m ment n e osziauasseK meg) mostan azoknak a’ kezében van a’ hatalom ra volt határozva. Harmadfel órakor az » a' Franlzia Tsászárság ellen folytatott E x e t e r i Püspök; elmondta a’ szokott hadakat, mellyek az Adósságot okozták, Imádságot, és az Ülés megnyílt. A’ je inindés -'O hasztalan és szükségtelen hábo- lenlévő Lordoknak szama szokatlan nagyl óknak neveitek (kiáltás: a’ kérdésre!) s a g u volt, mivel annak hírére, hogya’ Uraim , a’ felforgó kérdés a z, hogy meg o Király s z e m é l y e s e n e l j ö a’ Háa. oszlattassunk e vagy nem ?(kiáltós nem b a , mindenek felsiettek. Az Exeteri nem , a’ többé nem kérdés, a’ már el Püspök bényújtotta egy Skotziai királyi van díinlve! — nagy nevetés;) Szüntelen falunak Kérőlevelét a’ reformatio ellen* növekedő lárrna k özölt, folytató V y- CNevetés) R i c h m o ' h d Hertzeg felszólv y a n Ur tovább is beszédjét, és midőn lalt, hogy a’ r e n d e t megkell tartani, éppen e’ szavakat mondaná: ,.A ’ jobbí- és a’ Tagok üljenek rangjok s?erént, Jósra semmi szükség:; a’ megjobbított mivel egy nemes Lordnak egy ifjabb Parlament nem használ a1 népnek, és a’ Báró melleit ülni nints szokásban. Lőni koronát leveszi a’ Király fejéről4* ... agyu- L y n d h u r s t felelt, hogy az érdemes durrogás hallatszik, melly a’ Királynak Hertzeg tévelyeg. (Itt nagy lárma támadt menetelét a: Felsőházba jelentette. V y- elsőben a’ Háznak alsó részében, hol a’ . v y a n Ur a no D J ziigó lárma miatínem Bárók ülnek, azután a’ felsőbb padok beszélhet. T öb b minulumokba került, ban is. Sokan beszéltek egyszerre, de m íg a1 tsendesség valamennyire helyre egyik a’ másik szavát a’ nagy ’sibajban állott. P e e l U rsajnalja, n e m a zt,h o g y nem érthette. Végre kiáltották: Lord jnet>;oszlaltalik a’ Parlament, hanem hogy V h a r n c 1i f fe és a’ M otio!) — Lord ez a’ megoszlalás illyen véletlen, illyen V h a r n c 1i f f e felállván, előterjesztett8 )gy _________ i. készíttessék 0 Fel botránkoztatólag esik. A’ Ministerek tsak M otioját, hosv Felírás azzal a’ kéréssel j s é g é h e z azért oszlatják m ega’ Parlamentet, hogy e%y . felizaz Orszagnak mostani nagy hogy megmaradhassanak a- hivatalban, jólle Parlament ne oszLa.J" het annak megfelelni lehetetlenek.------- gattatásában -. Lord-Gancel— Ekkor belépett a’ Marsai a’ fekete t ass ék meg. Erre a ° kogy pállzával a’ Szálába, és meghívta a’ Há- l a r i u s (Brougham) azt mondta,Király a cat a’ Király nevében, hogy a! Felső a’ Parlamentnek megoszlatása -o' dolga és jussa., és ö_ nem hallotta,] hogy Házban a’ thronus előtt jelenjen meg. de A* Felsőházban 1 órakor tudták meg, valaha az ellen kifogás tétetett V0*n®L hogy a’ Király s z e m é l y e s e n el jő azt tudja , hogy ezzel a’ jussával a a’ Ííázba a' Parlamentnek Prorogálásá- róna gyakorta élt, p. o. mihelyt a ra. Annál fogva a’ szükséges készülete sík (az Alsó) Ház azt a’ szokatlan lep j ket nagy sietséggel kellett tenni Ő Fgé- tette, hogy a’ kért pénzt (Itt nagy kiáltás' hallatszott kivülro ■ nek fogadására. A ’ Lordok 2^ óratájban már kezdtek gyülekezni; azok között, K i r á l y ! a’ K i r á l y ! kinek jö»ee öszvegyu n^ kik lesjókorabb feljöttek, valónak: Cu m- az az udvaron udvaron és es útszákon utszaKonus o? lel p «
,
£er!«»d H «rlM g,V
O .nterburj.i
népnek
£ őri
T7 ^yúinaku*egsziuiioj^>» megszollalasa j e l e n t----ette O G róf róf G G rr ee v y ágyúinak Érsek. L ord D Du u rr h ha am m ., G M a n f . f i é l d veszedelmesnek mond; kinek Motióes Lord W h . a r ti c l i ffe,
»
Országnak mostam.helyheztetését és gyen hatni. Negyedfél óra lelt, mikorra a' geséggel vádolja a’ Ministereket és meg Királyi Megerősítés ízerimoniája elvé* átalkodott kis lelkűséggel (nevelés) Iák gcztctctt. — Akkor a’ Király a’ követ az Országnak bátorsága ellen önnvesz- kező beszédet tartotta: tekre öszveesküdtek. Mit kérnek azok „Lordjaim és Uraim! Fje jöttem, az asztalon fekvő nagy rakás Kérőleve hogy a’ Parlamentet elhalc:zsz,orn , élek? A’ Parlamentnek megoszlattatását ? m i n d j á r t u tán na m e g o s z l a s s a ut. Nem. Azok tsak a’ parlamentnek más for Erre a’ lépésre az indít Engem, hogy mába vételét kérik, az adóknak és a1 megtudhassam bizonyossággal népemnek tábornak megkevesítését, az Egyljázi jó gondolkozását azon az úton és módon, szágoknak a’ Status szükségeire való for mellyen az magát Constitutionaliter audítását ’s a’ t*; de a’ Parlamentnek meg- thentice (t.i. új Követeknek küldése ál oszlatását nem. kérik Ez a’ lépés ollyan tal) kifejezheti, a’ felől, miképpen le veszedelmes az ő szemeiben, hogy an hetne legjobban megtenni a’ N e m z e nak következése más nem lehet r mint ti K é p vi s el e tb en azokat a’ változtatá megrendülése a’ Status-hitelnek; meg sokat, mellyeket az idő és környülák fognak támadtatni ennek a’ H á z n a k lások kívánni: látszanak , és a’ mellyek elsőben j u s s a i , azután,. lé t e l e , és — a’ Conslitutionak elesmert talpkövein utoljára magának a’ Iío r ó n á n a k P r a e- épülve — egyszersmind oda tzéiozzanak, r o g a t i v á i is, és jussai,‘mellyekkel a’ hogy a’ Koronának alapos jussait cs Praenemzet boldogsága feloldhatlanúl öszve rogativáit megtartsák és népemnek sza vagyon kötve. Örvend rajta, hogy ő a’ badságait megbizonyositsák. nagy megindulásnak ebben a’ pilíantat„Uraim! Alsó Ház! Köszönöm az jában kimondhatja. Ebben a’ pillantásban, a’ K i r á l y Uraknak az adományokat, mellyeUet a’ nak b e l é p t e véget vetett mindén to Korona méltóságának és belsületének vábbi-. vitatásnak. Egy vagy két Lord feltartására engedtek , és külön ismét liö* bátorkodók lármás kifejezést (clamorous szőnöm ázökat a’ rendeléseket, méllyéexpression>juttatni a’ Királynak füleihez. kel Királyi Hitvesemnek (ha Özvegység 0 Felsége leü lt a’ thrónusra, koroná re maradna) rangjához illő eltartásáról sán és királyi páltzával , a? Királyi Ud hoztak. Köszönöm azokat a’ Segedelme varnak nagy tisztjeitől környül véve. A’ ket is , mellyeket az Urak a’ Status szol Király igen jó színben volt, és a’ kirá galatjára odisk. Örömmel vettem észre, lyi palást alatt Admiral köntöst viselt. hogy az Urak ennek a’ szolgálatnak min Azonközben az Alsóház tagjai, kik meg- den ágaiba a’ legszorosb gazdálkodást hivattattak , megjelentek a’ Szóllónak (E- törekedtek be vinni, és reményiem, hogy lölülönek) vezérlése alatt, a’ Szála tse- figyelmet az új P a r l a m e n t is, m e l rényje (Barre) elölt. A’ Sieolló [felhozta l y e l h a l a d é k n é I kül e g y b e f o magával a’ végzett C i l i é két, inellyek- g ó k h í v a t n i , szüntelen c’ fontos tárgy re a’ Királyi megerősítés a’ szokott mód ra függeszti. „Lordjaim és Uraim! Örvendezve szerént megadatlatott. Gyönyörű látás volt ebben a’ pillantásban j az Ország jelentem, hogy a’ barátságos jóláilás, Nagyjait és Rendjeit ebben az Anglia melly közöltem és az irL'gcn Hatalmas Históriájára nézve oliy fontos, pillantás ságok között uralkodik, igen jó remény ban, a’ Király körül cgybegyülvo lát séget ád a’ b c Jt e s s ó g n c k m o g t a r t a~
2S2
t ás a l e l o l , mellynek megőrizése mindenkor szíves gondom lészen. „Lordjaim és Uraim! Azon eltökéllescmben, hogy az Országnak mostani í'.örnyülállásniban Népemnek gondolko zását megkeressem, tsupán á’ jobbágyim javáról és megelégedéséről való atyai gond vezérlett , mellynek előmozdításá ban az Uraknak állhatatos, és buzgó segítségére bizodalommál számot tartok. — Akaratom , hogy ez a’ Parlament I ' e d d r e Máj. 10 kere prorogá!tassék.íc Ekkor a’ Lord-Cancellarius felállv á n, felszóval monda : „Ö Felségének akaratja, hogy ez a’ Parlament Keddre IVIoj. 10 kére prorogáltassék; annálfogva a’ Parlament arra a’ napra elhálasztatik.íf — Az Alsó Ilaznak tagjai abban a’ pil lantásban eltávozlak. A’ Király kiment; menetelekor a’ nép ugyan azon hangos ürümkiállásokkol kísérte, mint a’ mel levekkel jövetelekor köszöntötte. . O r o s z
O r s z á g.
r é t e r v á r A p ril. 19 kén. Litvániá
——
General R o s e n n*eg maradt seregeivé] fekvésében, hogy Prágát szemmel tartsa , és a mi közösülésünket fedezze. Meg volt egyszersmind néki hagyva, hogy abban az esetben, ha nagyobb hadierö vei megtámadhatnék ~az ellenségtől, von ja hátra magát a’ kijegyzett úton, hogy egyesülhessen a’ 2 ik gyalog sereggel, melly a’ bif-odalomnak belsejéből jő vala. Mart. 31-kén a’ Pártosok nagy soka sággal megtámadták M M o s n á nál Ge neral R o s e n előtáborát, mellyet Gene ral G e i s m a r kommandírozott, és Iténszerítették hátra vonulni D e m b e - V i e l ltih ez, hol a’ 6 dik gyalog sereg (Ro s e n alatt) állott. Itt kemény ütközet eredt; az ellenség kihez szüntelen újabb megújabb segitség érkezett, tüzesen ki nyomta helyeikből az első tsapalokat és General R o s e n látván., hogy fekvését megtartani lehetetlenség, viszszavonta magát,-a’ néki erre az esetre adott uta sítás szerént, M i n s k b e ; melly alkalma tossággal négy ágyúi, mellyeket a’ roszsz út miatt továbbszállítani nem lehetett, a’ motsárba elmerültek. — April 1 só napjára viradóra éjjel a’ L i v i c a vizenél megállapodott General R o s e n , hol véle. seregeinek többi tsapatjai is egyesültek. Az ellenség e’ n a p o n , ötét tovább nem háborgatta. — Mihelyt a’ Fővezér az ellenségnek ezen .mozgásairól hírt vettj azonnal félbeszakasztván a’ keresztül me nés szándékát^ paranlsolta tzéljainak k.1* tanulását, hogy ahoz képpest vagy ■ a’ mint hozzá a’ készületeket már meg tette — keresztül szálljon a’ Visztulába* partjára, vagy ha General R o s e n újabb megtámadásoknak lenne .kitéve, az,f * Jenséget.oldalról és hátulról megtámadj8'
ban kiütött a’ lázzadás. A ’ dolog-nem nagy fontosságú, de kellemetlen. Annak okát h ogy kiülhetett, abban lehet keresni, hogy az olt fekvő Seregek általmentek L engyel Országba a’ táborhoz, és a’ he lyekbe menők még, nem érkeztek meg. Az-egész pártütést egy két'S Í a c h ti t z (Nemes) koholta, cs a’ Papság segítségé vel elterjesztette. A ’ nép azt sem ludjá nairől van a’ szó. A’ Pélervári J o u r n a l n a k Apr. 16diki levelében olvasni: „Feldmarsal G róf D i e b i t s - S a b a l k a n s ki jelenti a’ Tsászárnak April. 2 k á ró l, hogy a’ ké születek jól elő haladtak a’ Visztulán va L e n g y e l O r s z á g. ló kereszlűlmenetelre : és a’ Seregek, ellent nem állvan,az-utaknak rendkivülV a r s ó April. 27-kén. Feldmarsal való roszszasága, a’ keresztülmenetelnek Gróf D i e b i t s tegnap újra elkezdte makinézett pontjához sebes .marsban voltak.
^ | j
|
j :
t
p«{ meglámaddlag viselni; mellynek kö padokban üllek:: Gróf Ma 1a c h o vs ki vetkezésében & k r z y n e c z k i magátaz helytartó külső Minister, Ni c j no. j o vs egész táborral hátra vonta Varsó felé, ki íiclső Minister, B i c r n a c z k i Fia’ nélkül, hogy a’ megtámadásnak egész nantz Minister és Status Tanátsos Gróf kifejlődését megvárná. A5 Lengyel föha- V i e l o p o Is k i, ki nem régiben tért ha di szállás M i 1o s n á bán van , két mért- za Londonból., hová a’ Nemzeti Igazgaföldnyire a’ Fővárostól. Az Orosz tábor lószck fontos követségbe küldötte. A' nak elő őrjei tegnap délben D e m b e - M a r s a i megnyitotta az Ülést, azzal Vi el kinél mutogatták magokat, közel a’ nyilatkoztatással, hogy ma két fontos a1lengyel Utó Sereghez, mellyet min tárgyak fogják a’ Ilázat foglalatoskodtatdenütt nyomban követtek, apró tsatázá- ni ű. m. világosításoknak kérése.a’ kül sok alatt. Fekvéseiket a’ lengyelek M i- ső Ministertől, és másodszor az egy mil l osna, G r o c h o v , Va v r o j és D e m - lióm forint Hitelnek megadása, mellyet be - Vi-e Ik i mellett jól megakarják erő az Igazgatószék a’ parasztoknak felsesíteni. IJihetöen megint itt fog esni a’ géllésére kér magvetni. — Eleinte vitat nagy ütközet. ták, hogy a’ Diplomatikai világosításoA’ St a t us Ú js á g egy haditudó kat a’ két Házaknak elegy Ülésében kell sítását közli a’.Fö 'Vezérnek J a c u b o v - és lehet kívánnif de azután reátértek, b ó l April. 22-kéröl, m e l l y b e n . Sk r z y - hogy a’ tsak idő vesztés lenne; annálfogn e c z k i világosan megírja, hogy kato va Kr - ysi nski Követ Ur egyszeriben nái között a’ C h o l e r a magát itt ott felteheti azokat a’ pontokat, mellyekröl mutogatni kezdi. — Ennek valóságáról a’ Ministeri megkérdezni kívánja. Ekkor a’ Varsói tisztviselőknek önn vallomásai a’ nevezett Követ felállván, ex lempore szerént, kétség többé nints. Az itteni Is (a’ mint a’ Varsói Újságok mondják) eit potályokban ezernél több Cholera bete a’ beszédet mondotta: „Minekelőtte én gek feküsznek. Mindazáltal e’ dögnyava felolvasnám azokat a’ kérdéseket, mellya sokat vesztett, a’ mint látszik, ere lyekre külső Minister Gróf Malachovsdeti mérgességéböl és illendő vele bá ki bizonyosan felelni fo g , szükségesnek nás mellett meggyógyul, tsak a’ zárolt vélem a’ Háznak figyelmét azokra a’ körbetegszobákban hátramaradó Miasma ra nyűlállásokra vonni, mellyek engem e’ gadó. — A’ városnak alsó részében né kérdéseknek tevésére indítottak. Esmérhány házak már az ott hiütöü Cholera, jük egy felöl a’ tábornak erőlködéseitmásfelől a’ Nemzetnek iparkodásait miatt elrekesztettek. K r a k k ó Máj. 1 n a p j án. Á’ Len köz ügy mellett; de azt nem tudjuk, gyel tábor hátra vonta magát Pr á g a hogy váljon a’ harmadik nem kevésber *ele. Nem bizonyos, hogy az egész Orosz fontos mezőben t. i. a’ Diplomalia me l.ahor megindult e’ utánna és ellene. De zején hasonló buzgósággal munkálkod nem szenved kétséget, hogy D ie - nak e’ vagy sem. Tsudálhozni kell rajtamindennek, hogy a’ Kabinétokban , —• üits megtámadó mozgásait
móft, hidegek. A ’ könnyek és gyász fátyolok semmit sem segítenek ; valódi tétleket seliol sem látunk. De minekelőtte ítéletet mondana az ember a’ külső Hatalmasságokról; m eg kell tudni, hogy váljon L engyel Ország meglette e’ tartoz.ását. Fn nem akarok vádolni senkit, de sőt inkább mindenltiről a’ legjobb tzélzásokat hiszem; de a’ nem-elég; mert azokat ki is kell mutatni. A ’ főnek és szívnek egyesülni k e ll, hogya’ kettőnek egyességéből kielégítő siker származhassék. — Két időszakasz vagyon különö.<en megjegyezni való a’ mi Diplomatikai dolgainkban. Az egyik a’ Dictatorság id eje, rriellyről fájdalom nélkül nem leket emlékeznem. A ’ Minister, reményl e m, tiszti levelek és Docum eniüm ok által, felfogja világosítani, mi vol t a’ Po-
tioja: akkor a” Londoni Kabinéinak világosan és kereken ki kell rna»át nyilatkoztatni.“ És így Lord G r ey kevéssel ez előtt olly hibásan volt a’ Lengyel Ágensek által tudósítva a’ mi Revoiatipnkr ó l, hogy amaz (Jjságlevél ezt mondhat, ta : „ H a “ — Még tsudálalosabb a’ Frantzia Kabinéinak viselete ; mellynek hidegségét annyival kevésbé lehet megfogni, mivel Frantzia Országnak ha a’ Lengyeleket segítené, még íz a’ kézzel fogható nyeresége is lenne, hogy 12O0milliom helyett (a’ mennyiben most kerül néki táborát Orosz Országtól való félté? ben hadilábon tartani) 700 milliómmal kijöhetne, ha Lengyel Országnak visz szaállíttatása által, ama félelme (Orosz Országtól) elenyészik. És m égis— Frantzia Ország 3 a’ hasztalan Versezeteket
szint ős béllyeget kellett a’ L en ivel Po- Franf^ía ........- p , liükának magára venni. A ’ külső Órszá- r i z é r ö ? a zok n a k a írokhoz kiilrimf ncoi, , S reszerot kerdem kik Parisban privatim goí«hoz iuiídoft Ágensek termeszet sze- el nek* és Lafayette Urat va-v. Mauguin rent más Utasításokat és Instriírtiokat Timi i-x jyj“up • sőt talán fel„ is tseréltettek líjak- k i k az ^ / ígazgatoszek ^ 8 f ? Jf { a’ Párisi KabinetT S ' lkaptak, el euciiei, u;au imut l a l , mmtho y| u0yan az0n szemelyek nal meghitelezett. Sok függ attól, hogy i ^ id i d ö ^ r ^ I f T fizollI!aUal< ,és, il[y ezek az Ágensek jól vannak e’ választ. „ egeszenkülöm - va. -— Végezetre még egy é s z r e v é t e l e m b o z o szem pontokból elő>nem adhatták, vagyon. A’ Képviselői Igazgatásban !»’ Akarnam ozert tudni mitsoda változások Minister tartozik felelni a’ FemzctneJc estek az idegen. Országokhoz küldött sriiridenről a5 mit tselekszik; annál fogLengyel- Á g e n se k n e k sz e m e se ib e n ez va szükséges, hogy a’ Minister, fejeiéalatt a második időszakasz alatt. Ríva- gye„ , igazi feje..megyéjének, hogy szaba d om egyszersmmd figyeím e^cfnr jUten. dón azt tselekedhesse a’ miről érzi, hogy a Hazat egy fontos ^örnyülállásra. El- annák megfövi tudni felállni'. Tsudáíhoz}'1 szom orodott szívvel olvasám - ke vés hö-3 raj ta-mindén em ber, hogy:á’ Külső Min*s‘ tekkel ez előtt az'Anglus Gö ű r i é r bán terségben t$ak hélytpctó vágyon, holott (m elly Ujságlévél most ár Londoni Ka- tóind^nrtöbbi tófegyékbyn Vérides Min*5' binétnaK orgánumául farfafik) a’ köret-; -tereli vágynak ; azt kérdem azért m>er liezö mondást: „ I I a a’ ‘Lengyel Revoiu- viseli G róf M a 1a e h o v s k i , a’ helyM' tio nem y eg y Kaidnak (p. o: -á’ Nemesi tó-Ministeri néveí ?' vagy talán van yal® karnak) hanem a’ Nemzetnék Röyoíü' ki-‘ liiás'valóságos külső Minister
Ezeket magyarázatul előre bolsálván, az ti, a1 külső Politika kciféle Papírosokat én kérdéseim, mellyekrefeleletet kérdi, foglal magában, úgymint I n s t r u d i ó ezek: (papírosról olvassa) 1) Ki nevezi kat a’ Küldötteknek utasításául, és K e ki a’ Diplomatikai Ágenseket? talán a’ r ü l ö - l ev ek e t, mellyeket a’ közben Nemzeti Igazgatószék, voksolt többsége jövöhöpnyülállások parantsolnak. Ó teg szerént? 2) Mitsoda Utasítások adattak nap az Instrucliokat és Kerülölcveleket ezeknek aa Ágenseknek a’ Dictatorság általadá ínnak a’ Biztosságnak, mellyel idejében ? 3) Annák megszűnése után az Országgyűlés a’ Diplomatikai dolgok mitsoda változások estek az Ágenseknek nak megvisgálására kinevezett. Azokból személyiéiben ? 4) Miképpen módosíttat ki fog tetszeni, hogy azok, a’ miket már tak aá Utasítások a’ Thronus ürességé a’ "tegnapi Ülésben is mondott, igazak; nek Végzése után? 5) Mitsoda Nóták nevezetesen hogy ö ■ — nem lévén sem (Diplomatikai közlések) küldettettek az mi Inslructioja— minden Diplomatikai idegen Udvarokhoz, névszerént a’ Fran közléseknek és alkudozásoknak alapjául tzia^ Anglus; Svéd ék Török Udvarhoz, az Országgyűlésnek a’ Revolutio kiüté a’ Dictatorság ideje alatt, és a’ mostani sekor készített Manifestumát vette fel, Nemzeti Igazgatószéknek felállása ólta? és nem tsupán az Ország függetlensé 6) Mit feleltek reá ezek az Udvarok? 7) gének megesmertetésében dolgozott, ha Hol vagyon az a’ l e v e l e z é s , mellyet nem az Országhoz tartozó lengyel tarto azon Ágensek a’ Külső Ministerrel foly mányokat is oda foglalta, (folytatása kö tattak ? 8) Nintsen e’ ezen a’ levelezésen vetkezik.) kivűl (a’ Ministerrel) v a l a m i má s i k Azon verekedésről, mellyről a’ 34 is az Igazgatószéknek valamellyik tagjá val , mellynek befolyása volna a’ Len számú M. Kurírban tsak annyit írhat gyel ágenseknek lépéseire és tetteire? tunk, hogy az U m i n s k i Lengyel Ge és ha ez úgy volna, tudja e’ azt a’ Mi nerál és az Oroszok között Apr. 14 kén nister ?£C— Gróf M a l a c h o v s k i fele történt, a’ Varsói Újság Apr. 25-dikén ié: Ő jól érzi, hogy itt nem elég az egyes ezeket írja: A’ verekedés U m i n s z k i kérdésekre felelni, hanem a’ Nemzet egész Gén. és az Oroszok közt W e n g r o w Politikájának menetelét , eszközeit, és nál igen heves volt, és 14-dikben virradtzeljait le kellene írni. A’ mi a’ külső tálól fogva estveli 5 óráig tartott. A’ len Kabinétoknak hideg késedelmezését, ’s gyelek ágyúinak sorai 150-szer sütögeta’ reménylett segítségnek kimaradását il tettek ki. Az első számú lengyel Uhlánus leti , és azt a’ panaszt, hogy azt nem a’ regement egy lovas orosz regemenIböl Nemzeteknek, hanem az Igazgatószékek 240 embert tett fogollyá. A’ Lengyelek nek kell hibául tulajdonítani; arra nézve ezen ütközetben, a’ Varsói Újság szerént nientségéűl az Igazgatószékeknek egye 400 embert vesztettek, de az Oroszok bet nem mondhat, hanem hogy a’ Né két ezernél többet. Ugyan ez a’ tudó peknek és Igazgatószékeknek Interesz- sítás azt mondja, hogy W e n g r o wban széje nem mindég ugyan azon egy.Egyéb- 30 megsebesittetett tiszteknek és 1700 aránt a’ Nemzeti politikának szüntelen sebbe esett köz katonáknak -sebeik köt oda tzélzolt minden törekedése , hogy tettek bé. A’ tsata helyén sok fegyvert Lengyel Ország Intereszszéjét az Övéké és hadi szereket nyerlek a’ Lengyelek, vel megegyezőnek fesse. A ’ mi az egyes és az 1-sö és 2di k számú karabélyom Documentumokftt és tiszti leveleket ille orosz regementbői igen kevesen marad-
fák érdben. Későbbi apróbb^ szerencsés tsatázásait is említi a’ Varsói Újság U m i n s z k i Generálnak, ’s végre azt jegy zi meg felőle, hogy az ö seregei foly vást fogdossák el az Oroszok katonáit. T ö r ö k
O r s z a g..
It o n s t á ívt z i n áp o l y , •Apr. I l dikén. Albániában és Bosnyák Ország ban a’ kiütött felzendülés mindeneit fi gyelmét magára vonja. Annak okai, a’ katonaság közzé bevitt új rend, hadi gya korlás és fenyíték ’s más újítások vagy is jobbításra tzelzó rendelések, továbbá az , h o g y Bosniából egynéhány határszé li kerületei; Szerviához kaptsoitattak. A’ S k u t a r i pártos Basa ’s több fejei a’ Bosnyák országi lázzadóknak már el is kezdették az ellenségeskedést, és ez a’ lürök Minisztériumot több ízbeli tanátskozásra indította, és arra, hogy a’ Nagy V ezérnek, ’ s a’ Drinápolyban lévő II ü s se i n Basa Seraskiernek azonnal segítő seregek küldessenek. v> M a g y a r
O r s z á g .
ÍÍ.Tanátsos Ü r , mint eddig volt elsj} Alispány ezín hivatalról , valamint az ujabb candidátióról is lemondott, első Alispány lett T. Herlelendy Ignácz ür eddig volt 2-dik Alispány; 2-dik pedig T. Bobdai Gyertyánfly Dániel Ur, eddi* volt Főjegyző. A’ Betskereki Járásban Fö Sz. Bíró T. Karátson István; A1-Sz. B. Sztankovics Sándor; Esküdtek: Körmendy István, Szamos-Ujvári és Némethi Dániel Tódor Urak. Az Újpécsi Járás ban, Fö-Sz. Biró T. Parcsetich György; AJ Sz. B. Fodor Károly; Esküdtek: La dányi G yörgy, és Rácz György Uráli. — A’ Nagy-Szent-MiklŐsi Járásban FöSz. Bírd T. Duka Konstantin; AlSz.B. Szalay István: Esküdtek: Rósa Deme ter, és Koczó István Urak. — A’ Kani zsai Járásban Fö Sz. Bíró T. Oexel Ká roly ; Al-Sz. Bíró Koczó Pál ; Esküdlek Sütojanovics Mihály, és Keresztury János Urak. — Ar Mélt. Főispány Ur Főjegy zővé kinevezé T. Nagy János Urat, ed dig volt 2 dik Aljegyzőt ; első Aljegy zővé T. Beodrai Karácsonyi Antal Urat, és 2-dik Aljegyzővé Pészaki Bajzáth Al* bért Urat; továbbá fizetéses Tábla Bíró vá T. Kamenszky Illyés Urat, eddig volt első Aljegyzőt. Az Adószedő, és tiszti Ügyész Urak hivatalaikban megerősít* tettek.
N a g y - B e ts h e r e k e n Apr. 13dikán Mélt. Ghyczi- Ássa- és Ablantz Kürthi G h y c z y Jó’sef, Kir. Tanátsos U rnák, a’ N. M. Hétszemélyes Fötörvényszék’ Tábla-B írájának, és Ns. Torontál Vgye* Főispányának elölűlése A* pénz folyamat Májusr 5-dikén ; alatt, ezen Ns. Megyének tisztújító szé közép árr: ke tartatott ; mellynek következéseben, A’ Státus’ 5p.Centes Obligátmóji 817/Ö minekutánna Nagys. K á s z o n y i Sándor Aa 1820-béli sorsosok, 156M r Az 1821-béli hasonlók, 114 *) B elgrádi le g ú ja b b , A p r . 2£-dikei tu d ó Bétsvárosa 2 1 /2 p. Centes Bankó Oblisítás szerént t a’ fellen d ü lés n a g y o n eltergátzióji , 4 1 1 /4 fór. keltek, mind Conv* je d e t t , és Ali B ei 2 2 -dikén S o p h. 1 a va ro A ’ B a n k -A k tziá k keltek 1005 fúrAon. sát elfoglalta. A ’ N a g y Vezert p e d i g a Sku Conv. Pénzben. tari Basa MonastÁrba beszorította. S zerk esztető
és K iad d M á r
t
b n J ó ’ s e f , P r o fe s s o r. (Landstrasse N ro 315.)
Nyomtató: Keinea Halkul Antali (Qbere Backer-Strasae Nro 755.)
