Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémia és Technológia Tanszék
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata Diplomamunka
Hergert Tamás
Témavezető: Dr. Faigl Ferenc egyetemi tanár Konzulensek: Deák Szilvia doktoráns Dr. Mátravölgyi Béla tudományos munkatárs Budapest, 2014.
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés ............................................................................................................................ 4
2.
Irodalmi áttekintés ............................................................................................................ 5
2.1. Fenilpirrolok előállítási lehetőségei .................................................................................... 5 2.2. Pirrol-származékok brómozása ........................................................................................... 6 2.3. A poláris fémorganikus vegyületek ..................................................................................... 7 2.3.2. Fémorganikus vegyületek előállítása ................................................................... 8 2.3.3. Brómtartalmú 1-arilpirrolok lítiálása .................................................................. 10 2.4. α,β-Telítetlen γ-laktámok előállítása ................................................................................. 11 2.5. γ-Laktámok továbbalakítási lehetőségei............................................................................ 15 2.5.1. Karbonilvegyületek kondenzációja magas oxidációs számú titán jelenlétében . 15 2.5.2. Tiolaktámok előállítása ...................................................................................... 15 2.5.3. Tiolaktámok továbbalakítása .............................................................................. 16 3.
Saját munka ..................................................................................................................... 19
3.1. Brómtartalmú 1-fenil-1H-pirrol-származékok előállítása ................................................. 19 3.1.2. A halogénezőszer mennyiségének vizsgálata az alapvegyület brómozási reakciójában ...................................................................................................... 19 3.2. A 2,5-dibróm-1-fenil-1H-pirrol (61) reakciója egy ekvivalens butil-lítiummal ............... 22 és elektrofilekkel ............................................................................................................... 22 3.2.1. Az 1-fenil-1H-pirrol alapvázú karbonsav-származékok szintézise .................. 22 3.2.2. Az 5-(difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2-(5H)-on (67) előállítása ................. 23 3.3. Egykristály röntgendiffrakciós mérések eredményei ........................................................ 24 3.4. Egyéb α, β-telítetlen-γ-laktámtípusú vegyületek előállítása .............................................. 25 3.5. Bróm-származékok további fémorganikus reakciói .......................................................... 29 3.5.1. Dibróm-származék (61) fémorganikus reakciója további oxo-vegyületekkel.. 29 3.5.2. Az
előállított
benzaldehid-származék
(78)
fémorganikus
reakciója
benzofenonnal ................................................................................................... 30 3.6. Előállított α, β-telítetlen-γ-laktám-származékok (67, 69g) továbbalakítása...................... 31 3.6.1. A 67 γ-laktám-származék brómozásának vizsgálata ........................................ 31 2
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
3.6.2. Tiolaktám-származékok előállítása .................................................................. 31 3.6.3. Vinil-karbamát-származék (85) előállítása ....................................................... 32 4.
A kísérletek leírása .......................................................................................................... 33
4.1. Az 1-fenil-1H-pirrol (3) és egyéb N-aril-számazékainak (62a-k) brómozása .................. 34 4.2. A 2,5-dibróm-1-fenil-1H-pirrol (61) és egyéb N-aril-számazékok (63b, d, e) karbonsavvá alakítása ............................................................................................................................. 38 4.3. A 2,5-dibróm-1-fenil-1H-pirrol (61) és egyéb N-aril-számazékok (63a-k) továbbalakítása α, β-telítetlen-γ-laktám alapvázú vegyületekké ................................................................. 40 4.3.1 Általános recept ................................................................................................ 40 4.3.2 Az
1-[2-Bróm-6-(trifluormetil)fenil]-5-(difenilmetilén)-1H-pirrol-2(5H)-on
(69k) vegyület előállítása során tapasztalt eltérés ............................................ 45 4.4. A 2,5-dibróm-1-fenil-1H-pirrol (61) fémorganikus reakciója további oxo-vegyületekkel (acetofenon, benzaldehid) ................................................................................................. 46 4.5. Az (5-bróm-1-fenil-1H-pirrol-2-il)-1-fenilmetanol
(78)
fémorganikus
reakciója
benzofenonnal ................................................................................................................... 47 4.6. Az 5-(difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2(5H)-on (67) brómozása .................................. 48 4.7. Az 5-(Difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2(5H)-on (67) és az5-(difenilmetilén)-1-[2(trifluormetil)fenil]-1H-pirrol-2(5H)-on (69g) továbbalakítása tiolaktám-származékká.. 49 4.8. Dietil-2-(5-difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2(5H)-ilidén)malonát (85) előállítása ........ 50 5.
Összefoglalás .................................................................................................................... 52
6.
Rövidítések....................................................................................................................... 54
7.
Irodalomjegyzék .............................................................................................................. 55
8.
Köszönetnyilvánítás ........................................................................................................ 58
3
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
1. Bevezetés A BME Szerves Kémia és Technológia Tanszékén működő kutatócsoportban az elmúlt években több igen jelentős sikert értek el az 1-arilpirrolok kémiáját vizsgáló kutatások során. Többek között eredményes szintéziseket dolgoztak ki a gyűrűk szelektív szubsztituálására fémorganikus úton, enantiomertiszta formában állítottak elő több atropizomer származékot diasztereomer sóképzéses rezolválással, valamint enantioszelektív átalakítások hatékony megvalósítását eredményező bifunkciós katalizátorligandumokat és organokatalizátorokat szintetizáltak. Az új, 1-arilpirrol alapvázú ligandumok, illetve organokatalizátorok azonban csak soklépéses preparatív munka után tesztelhetők az adott aszimmetrikus modellreakciókban. A reakcióutak lerövidítésével szintézisük olcsóbbá válhat, mely a vegyületek szélesebb körű alkalmazhatóságának is lehetőséget adhat. Brómtartalmú aromás vegyületekből fémorganikus reakcióval változatos funkciókat alakíthatunk ki, többek között a kutatócsoport által előállított katalizátorligandumoknál alapvető fontosságú difenil-metanol molekularészt.
Kutatómunkám célja 1-arilpirrolok
brómozásának vizsgálata, szelektív, többszörös halogénezést eredményező körülmények kidolgozása volt. A halogénatomok butil-lítiumos halogén-fém cseréjével több funkcióscsoport kialakítását is elvégeztük. Így sikerrel állítottunk elő karbonsav-származékokat a pirrolgyűrű lítiálási lépését követően. A lítiált pirrol-származékok benzofenonos reakciójával azonban nem a várt terméket, hanem egy igen meglepő átalakulás során képződő konjugált rendszert tartalmazó α,β-telítetlen-γ-laktámot izoláltunk, melyből több származékot is sikerrel előállítottunk. Ezután vizsgáltuk a lítiált pirrol-származék reakcióját acetofenonnal és benzaldehiddel is, ezekkel az oxovegyületekkel az alkohol származékot sikerült előállítanunk. A benzaldehiddel
előállított
vegyületet
egy
újabb
fémorganikus
reakciót
követően
benzofenonnal reagáltattuk és így egy dialkohol származékhoz jutottunk. A továbbiakban az előállított γ-laktámok továbbalakítási lehetőségeit vizsgáltuk. Sikerrel brómoztuk szelektíven a laktámgyűrű hármas helyzetben lévő szénatomját, illetve tiolaktámot állítottunk elő, melyet vinil-karbamát származékká alakítottuk.
4
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
2. Irodalmi áttekintés
2.1. Fenilpirrolok előállítási lehetőségei Az 1-fenilpirrol (3) és származékainak előállításáról már a 19. század végétől találhatunk publikációkat. Elsőként német kutatók dolgoztak ki szintéziseket előállításukra, melyek eleinte gyűrűzárási reakciók voltak, később heteroaromás vegyületek kondenzációs reakcióival szintetizáltak arilpirrolokat.1 Ilyen szintéziseket Elming és Klauson-Kaas írt le először, mely során a megfelelő tetrahidrofurán származékot (1) anilinnel (2) reagáltatták 265 °C-on (1. ábra).2
1. ábra: 1-Fenilpirrol előállítása Vízmentes körülmények között Lewis-savak (foszfor-pentoxid, anhidridek) is használhatók a reakció lejátszódásának elősegítésére, de az irodalomban szerepelnek más katalizátorok is, mint például jód3, a Bi(NO3)3·5H2O, ami segítségével akár 100%-os termelés is elérhető4, illetve a mikrohullámú technika alkalmazása5. A Buchwald-Hartwig-aminálás egy általános módszer aromás aminok előállítására arilhalogenidekből (5). A reakcióhoz katalitikus mennyiségű palládiumot alkalmazunk és egy bázist, mint például a nátrium-terc-butoxidot, vagy cézium-karbonátot, amelyek szükségesek a reakció lejátszódásához (2. ábra).6
2. ábra: Buchwald-Hartwig-aminálás 5
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
Aril-boronsavak (7) és pirrol (4) kapcsolását bázismentes körülmények között valósították meg diklórmetános közegben (3. ábra).7 Katalizátorként Cu(OAc)2·H2O-t használnak, ami visszanyerhető, például piridin-N-oxiddal vagy akár molekuláris oxigénnel való oxidációval is.
3. ábra: 1-Fenilpirrol (3) előállítása kapcsolási reakcióval
2.2. Pirrol-származékok brómozása A szerves brómvegyületek tulajdonságai hasonlóak a klórszármazékokéhoz, viszont jelentősen drágábbak, ezért főleg a gyógyszer- és színezékiparban használják. Előnye, hogy a brómatom helyén könnyebben alakíthatunk ki új csoportokat, mint klórvegyületek esetében, valamint a brómozási reakciók kevésbé hevesek és exotermek, mint a hasonló klórozások, ezért könnyebben kézben tarthatóak és esetenként kevesebb a mellékreakció.8 A brómozott pirrol-származékok nagy jelentőséggel bírnak szintetikus szerves kémiában, mivel a brómatom könnyen lecserélhető fém katalizált kapcsolási reakciókban, valamint könnyen előállíthatóak belőlük fémorganikus reagensek is. Az 1-fenilpirrol brómozásának megvalósításáról 1981-ben jelent meg az első publikáció, amelyben brómozó ágensként N-bróm-szukcinimidet, illetve elemi brómot használtak, míg oldószerként tetrahidrofuránt. A reakció regioszelektívitása alacsony volt, a legnagyobb mennyiségben 3-bróm- (12) és 2,5-dibróm-származék (10) keletkezett több halogénezett termék mellett (4. ábra).9
6
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
4. ábra: 1-Fenilpirrol halogénezése Az 1-fenilpirrol benzolgyűrűjén triflourmetil-csoportot tartalmazó származék (13) brómozásában jelentős eredményeket ért el kutatócsoportunk. Sikerült a dibróm-származék (14) előállítását 99%-nál nagyobb tisztasággal megvalósítani. Az N-brómszukcinimides halogénezés legjobb oldószerének a DMF-ot találták, míg THF és CHCl3 oldószerekben vegyes termékek keletkeztek. A 2-bróm-, 2,3-dibróm és 2,4-dibróm-származékok ebben az esetben is keletkeztek melléktermékként, de csak kevesebb, mint összesen 1%-ban. A reakció 20 perc alatt szelektíven és kvantitatívan játszódott le 0 °C-on (5. ábra).10
5. ábra: A 13 vegyület szelektív brómozása
2.3. A poláris fémorganikus vegyületek A poláris fémorganikus vegyületek olyan fém-szén kötést tartalmazó vegyületek, melyekben a fématom leggyakrabban alkálifém vagy alkáliföldfém, ritkábban cink, réz vagy kadmium. A vegyületeket már korábban is vizsgálták, de az iparban való használata csak az 1960-70-es évek óta jelentős.11 Az első feljegyzések Grignard nevéhez fűződnek, aki magnézium felhasználásával állította elő a róla elnevezett szerves vegyületeket, a Grignard-reagenseket. A fémorganikus 7
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
kémia további fejlődését a Schlenk-technika kidolgozása jelentette, amelynek segítségével inert atmoszférában vihetjük véghez reakcióinkat, majd a butil-lítium nagyipari gyártása pénzügyileg is elérhetővé tette e széles körben felhasználható vegyületalkalmazását.12 Terjedésük azzal magyarázható, hogy a fémhez kapcsolódó szénatom nukleofil és bázikus centrum, ellentétben az egyéb aktivált szénhidrogénekben, ahol a szénatom elektrofil jellegű, továbbá ezen reakciók irányítási szabályai eltérőek a klasszikus esetektől, így olyan pozíciókban is megvalósíthatók szubtitúciók, melyekben a hagyományos módszerekkel nem lenne kivitelezhető. Hátrányai közé sorolható, hogy a reakciók megvalósítása drága, illetve a megfelelő szilárdságú berendezések mellett, hidegenergia biztosítása is szükséges. Azokban a fémorganikus vegyületekben, melyekben lítium, illetve magnézium a fém, a fém-szén kötés poláris kovalens kötés, nátrium- és káliumvegyületekben a fém és a szénatom ionos kötéssel kapcsolódik egymáshoz. A szerves poláris fémorganikus vegyületekben a szénatom bázikus és nukleofil jellege szerint kétfajta termék keletkezhet: ha a reagens bázisként viselkedik, akkor enolát képződik, ha a nukleofiként, akkor pedig alkoholát keletkezik karbonilvegyületek reakciójában.13
2.3.2. Fémorganikus vegyületek előállítása Fémorganikus vegyületeket előállíthatunk reduktív helyettesítéssel elemi fém és alkilvagy aril-halogenidek reakciójával, illetve kicseréléses módszerrel, amikor már egy kész fémorganikus vegyülettel állítunk elő egy másikat. A reduktív helyettesítés egy elektronátmenettel induló folyamat (SET). A gyökös reakcióból származó mellékreakciókat visszaszoríthatjuk például a halogenid szabályozott adagolásával. Reduktív helyettesítéssel való előállítás:
Halogénvegyület reakciója fémmel:
Éterek és tioéterek hasítása fémmel:
8
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
Hidrogén reduktív helyettesítése fémmel:
A kicseréléses módszer esetén a gyógyszerkémiában leggyakrabban alkalmazott két technika a halogén-fém csere és a metallálás. A halogén-fém kicseréléses módszert főleg aromás bróm-, és jódvegyületek fémorganikus vegyületté történő alakítására használják. Például butil-lítium (15) és brómbenzol (16) reakciója esetén a reakció hajtóereje az, hogy a fenil-lítium (17) sokkal gyengébb bázis, mint a butil-lítium, így az egyensúlyi reakció az aromás fémvegyület irányába tolódik el (9. ábra).
6. ábra: Halogén-fém kicserélődés Metallálásról akkor beszélünk, ha a kiinduló vegyületben a kicserélendő atom hidrogén. A metallálás során nagyon fontos szerepet játszik a szénhidrogének CH-savassága.
Metallálás:
Transzmetallálás:
Ha a szubsztráton lévő, heteroatomot tartalmazó csoport határozza meg a kicserélődés pozícióját, akkor irányított metallálásról beszélünk, a csoportot pedig irányítócsoportnak 9
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
nevezzük (DMG= directed metalation group). Mechanizmusa szerint az irányítócsoportban lévő heteroatom magányos elektronpárja koordinálódik a Lewis-sav karakterű fématommal, így befolyásolva a metallálás regioszelektivitását.13 Az irányított metallálás esetén gyakran egy aromás gyűrűn belüli orto-helyzetű hidrogén/fém
kicserélődés
történik.
Ezt
szomszédcsoport-hatásnak
nevezzük.
Erős
irányítócsoportok közé tartoznak a savszármazékok, a nagy térkitöltésű alkil csoportot tartalmazó savamidok, iminek. Az irányított metallálás előnye, hogy a reakciókörülmények gondos megválasztásával (hőmérséklet, oldószer) regioszelektíven állíthatunk elő olyan vegyületeket, amelyeket csak hosszabb szintézisúton keresztül kaphatnánk meg.13 Poláris fémorganikus reakciókban leggyakrabban a butil-lítiumot és a Grignardreagenseket
alkalmazzák.
Butil-lítiumot
butil-kloridból
állíthatunk
elő
fém
lítium
segítségével. A reakciót száraz hexánban, inert atmoszférában végzik. A Grignard-vegyületek előállítása szintén reduktív helyettesítéssel történik magnéziummal valamilyen étertípusú oldószerben. Ha nem alkalmazunk étertípusú oldószert, amihez koordinálódhatna a képződő fémorganikus vegyület magnéziumatomja, akkor a Schlenk-egyensúly adialkil-magnézium irányába tolódik el:
(ahol X= Halogén) 2.3.3. Brómtartalmú 1-arilpirrolok lítiálása A kutatócsoportban sikerült a 2,5-dibróm-származékot (14) fémorganikus reakcióban továbbalakítani. A reakció során a 14 vegyületet n-butil-lítiummal reagáltatták, majd elektrofilként
szén-dioxidot
alkalmaztak.
Így
egy
ekvivalens
metallálószerrel
monokarbonsavhoz (19), majd újbóli butil-lítiumos reakcióban (2 ekvivalens) dikarbonsavhoz (20) jutottak (7. ábra).14
7. ábra: Karbonsav-származékok (19, 20) előállítása 10
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
Amennyiben a 14 vegyületet 2 ekvivalens fémorganikus reagenssel reagáltatták, a keletkező dikarbonsav-származékot (20) csak kis termeléssel tudták izolálni, azonban a halogénatomok egyesével történő lecserélése kedvezőbbnek bizonyult, jobb termelést eredményezve. Ezen fémorganikus reakciók segítségével természetesen más csoportok is beépíthetőek a pirrolgyűrű ,’-helyzeteibe, így ez a módszer jól alkalmazható többszörösen helyettesített 1-fenilpirrolok hatékony előállítására.
2.4. α,β-Telítetlen γ-laktámok előállítása
Az 5-ilidén-pirrol-2-(5H)-on szerkezeti egység (8. ábra) több biológiailag fontos természetes
anyagban
is
megtalálható,
például
az
antibiotikumként
alkalmazott
holomycinben,15a tengeri kék-zöld alga által termelt pukeleimidben,16 az Ampulliferina gomba növekedés szabályzó vegyületében, az isoampullicinban,17 és az epe pigmentjében,18 a bilirubinban18.
8. ábra: Az 5-ilidén-pirrol-2-(5H)-on szerkezeti egység Elektrofil ciklizáció segítségével állítottak elő oxigén és nitrogén tartalmú heterociklusos α, β-telítetlen-γ-laktám típusú vegyületeket (22) regioszelektív módon (9. ábra). A nagyobb mennyiségben keletkező (E)-izomer szobahőmérsékleten (Z)-izomerré alakul át.19 R1: Ph, H, CH3, CH3OCH2 R2: Bn, (CH3)2CH-CH-CH3, PhCH(CH3), m-CH3O-C6H4 R3: Ph, Me3Si
11
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
9. ábra: 21 elektrofil ciklizációja Sonogashira kapcsolási reakcióval is létrehoztak hasonló vegyülteket. Cherry és munkatársai kitűnő termeléssel állították elő a célterméket polimerizálódott melléktermékek keletkezése nélkül (10. ábra).19 R1: H, CH3, Ph R2: Ph, Me3Si, HOC(CH3)2
10. ábra: 26 előállítása Sonogashira kapcsolással Suzuki kapcsolási reakcióval megoldották a 26 vegyület továbbalakítását is, vinil- vagy aril-boronsavat használva toluolban sztereoszelektív reakciót valósítottak meg (11. ábra).19 R: tBu-vinil, p-CH3-C6H4, 3-tienil, p-Br-C6H4, m-Cl-C6H4
11. ábra: 28 előállítása Suzuki kapcsolással Német kutatók a 29 heterociklusos vegyületet difenil-keténnel (30) reagáltatták toluolban, hat órás melegítéssel, előállítva a 31 származékot (12. ábra).20 12
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
12. ábra: Telítetlen γ-laktám (31) szintézise Hasonló származékot (34) állítottak elő orosz kutatók 1,3-dipoláris cikloaddícióval. A reakció során diklór-karbént állítottak elő nátrium-triklór-acetátból (33) kloroform oldószerben, majd reagáltatták a 32 vegyülettel dimetil-acetilén-dikarboxilát (34) jelenléte és trietil-benzilammoniumklorid (TEBAC) fázistranszfer katalizátor alkalmazása mellett (13. ábra).21
13. ábra: A 35 vegyület előállítása 1,3-dipoláris cikloaddícióval Japán kutatók további hasonló származékokat (37a-c) is előállítottak. A Pauson-Khand típusú reakcióban acetilén-származék (36a-c) és N-fenil-difenilketén-iminből (32) kobaltkarbonil vegyület jelenlétében alakították ki a heterociklusos, telítetlen gyűrűt. (14. ábra).22 A Pauson-Khand típusú reakció szén-monoxid beépítésével járó gyűrűzárás, amely során alkin, alkén és szénmonoxid (Co2(CO)8)jelenlétében [2+2+1] típusú cikloaddíció játszódik le. A reakció intra- és intermolekulárisváltozata számos ciklopentenon szerkezeti részletet tartalmazó biológiailag aktív származék szintézisét lehetővé teszi. A Pauson-Khand reakció – bár katalitikus változata is ismert – sztöchiometrikus mennyiségű Co2(CO)8 alkalmazását igényli.23
13
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
36 37
R
a b c
14. ábra: 32 Phauson-Khand típusú reakciója Sikerrel valósították meg japán kutatók a metil-pirrol mellett tiofén, furán és szelenofén átalakítását is 43szerkezetű vegyületekké (15. ábra).24 Ar: 2-tienil, C6H5, 4-Me-C6H4, 4-Cl-C6H4
15. ábra: További heterociklusok (38, 40) reakciói
14
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
2.5. γ-Laktámok továbbalakítási lehetőségei 2.5.1. Karbonilvegyületek kondenzációja magas oxidációs számú titán jelenlétében
McMurry és társai az 1980-as években azt az egyedülálló és merész felfedezést tették, hogy alacsony vegyértékű titán reagensek jelenlétében aldehidek és ketonok reduktív dimerizációjával olefinek állíthatók elő. Ez a karbonil kapcsolási reakció a szerves szintetikus szintézisek számos területén alkalmazható, különböző olefinek, szokatlan aromás vegyületek és természetes komplex vegyületek is előállíthatók segítségével.25 A McMurry kapcsolás mechanizmusa szerint az első lépésben pinakolát-komplex keletkezik, majd a másodikban az oxigén eltávolítása eredményeként jön létre az alkén vegyület. N-Metoxikarbonil-laktámok benzofenonnal reagáltatva Zn-TiCl4 mellett a 45 keresztkapcsolt termékeket adja (16. ábra).26
16. ábra: McMurry-kapcsolási reakció A reakció szelektivitása függ a gyűrű tagszámtól, illetve a reakció körülmények is jelentősen befolyásolják a ciklikus difenilidén-N-metoxikarbonilamin (45) és a nyílt láncú difenilhidroxi-N-metoxikarbonil-aminoketon (46) keletkezésének arányát.
2.5.2. Tiolaktámok előállítása
A tiolaktámok, hasonlóan a tioamidokhoz változatos intermedierei a szerves szintéziseknek. Számos reagenst fejlesztettek ki előállításukra, a legelterjedtebb közülük a Lawesson-reagens, de több más módszer is ismert (P2S5, H2S, R3OBF4/NaSH, R2PSX, (Et2Al)2S).27 Ezekhez a reagensekhez gyakran magas hőmérséklet, hosszú reakcióidő szükséges és hosszadalmas kromatográfiás elválasztás kell a termék megtisztításához.
15
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
Megfelelő körülményeket alkalmazva azonban jó termeléssel állíthatók elő a tioszármazékok. N-Metilpirrolidon (47) Lawesson-reagenssel végzett reakciójában THF-ben 20 °C-on percek alatt keletkezik a termék (48) (17. ábra).28
17. ábra: Tiolaktám (48) előállítása
2.5.3. Tiolaktámok továbbalakítása
Az exo-ciklikus enaminok hasznos építőelemei természetes vegyületeknek29. Az Eschenmoser kapcsolási reakciót először Knott írta le 1955-ben, de csak később vált közismertté, amikor Eschenmoser a kapcsolás alkalmazásával megvalósította a B12-vitamin totálszintézisét. A reakció elegáns út további természetes származékok (makrolakton-, spartein-, sedamin alkaloid-származékok) és biológiailag aktív (metilfenidát) vegyületek előállítására.30 Az Eschenmoser kapcsolási reakció során a tiolaktám reagál egy α-brómkarbonil vegyülettel megfelelő bázis és tercier foszfin jelenlétében (18. ábra).
18. ábra: Eschenmoser kapcsolási reakció A várt β-enaminokarbonil (51) vegyület mellett egy tiazolidinon-származék (52) is keletkezett attól függően, hogy milyen bázist és tiofilt alkalmaztak. Csak a várt termék (51) keletkezett, amikor bázisként DBU-t és tiofilként PPh3-t alkalmaztak.31 16
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
Az Eschenmoser-féle szulfidkontrakció egy hatásos módszer vinil-karbamátok előállítására tioamidok alkilezésével alkalmas elektrofil vegyület segítségével a kén eliminációját követően. Azonban N-(t-Boc)pirrolidon-2-tion esetén a csökkent nukleofilicitás miatt nem sikerült terméket izolálni, így megpróbálták előállítani Wittig-, illetve Reformatszkij-reakció segítségével (19. ábra).
Reakció
Reagens
Hőmérséklet
Reakcióidő
Termelés
Eschenmoser
BrCH2CO2Me
25 °C
3 nap
0%
Wittig
Ph3P=CHCO2Me
reflux
4 nap
30%
Reformatszkij
BrCH2CO2Me/Zn
reflux
1 óra
71%
19. ábra: Vinil karbamátok (54) előállítása Ahogy a termelési adatokból is látható, Reformatszkij-reakció segítségével igen jó termeléssel sikerült előállítani a vinil-karbamát-származékokat (54).32 Sergej Reformatszkij a róla elnevezett reakciót 1887-ben írta le, amely során különböző aldehidek és ketonok cink jelenlétében α-haloacetátokkal történő reakciójában β-hidroxialkanoát-származékokat állított elő. A reakció alkalmas bázis katalizálta aldol, illetve enolát reakciók véghezviteléhez.33 Reformatszkij-reakció segítségével előállíthatók malonát származékok is. Pirrolidin-2tion (55) származékok dietil-brómmalonáttal történő cink-mediálta kondenzációjával, jóddal történő aktiválást követően magas preparatív (65-98%) termeléssel sikerült elállítani a célvegyületeket (56, 20. ábra).
17
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
20. ábra: Reformatszkij-reakció Az 56 típusú vegyületekből polifoszforsav segítségével 100 °C-on ciklizációs reakción keresztül, majd az észter hidrolízisét követően triciklusos kinolon-karbonsav-származékokhoz jutottak (57, 21. ábra).34
21. ábra: Gyűrűzárási reakció Az így előállított származékok (57) hasonlóságot mutatnak az antibakteriális szerként alkalmazott prefloxacinnal és analógjaival. A 6-os szén atomon fluort és a 12-es szén atomon ciklikus amint tartalmazó perfloxacin analóg (58) aktivitást mutatott Staphylococcus aureus CMX686B és Escherichia coli esetén,35 valamint a fluor atom helyett nitro-csoportot tartalmazó származék (59) is biológiai aktivitást mutatott számos mikroorganizmussal szemben.36
22. ábra: Kinolon-karbonsav származékok
18
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
3. Saját munka
3.1. Brómtartalmú 1-fenil-1H-pirrol-származékok előállítása
A gyorsan lejátszódó, exoterm reakció miatt a csoportban kidolgozott eljárás szerint jeges-vizes hűtést alkalmaztam és intenzív keverés mellett NBS DMF-es oldatát csepegtettem a kiindulási vegyület (3) DMF-es oldatához (23. ábra).10 A reakció 20 perc alatt játszódott le kvantitatívan és szelektíven. Az elegyet vízre öntöttem, a terméket hexánnal extraháltam, majd vékony szilikagél rétegen átszűrve tisztítottam. A dibróm-vegyületet (60) bepárlást követően fehér szilárd formájában kaptam. A reakcióban melléktermékként mono- (61), illetve tribróm-vegyületek (62) keletkezhetnek.
23. ábra: 1-Fenil-1H-pirrol (3) brómozása
3.1.2. A halogénezőszer mennyiségének vizsgálata az alapvegyület brómozási reakciójában A halogénezőszer mennyiségét változtatva mono-, di- és tri-bróm vegyületek keletkeztek különböző arányokban a reakciók során (1. táblázat).
19
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
1. táblázat: Halogénezőszer mennyiségének vizsgálata NBS mennyisége (ekv) 1,9 2,0 2,1 2,2 a
Brómvegyületek képződési aránya (%)a 60 61 62 12 88 <1 99,6 <1 96 4 81 19
Gázkromatográfia, valamint 1H NMR alapján meghatározott termékarányok
Míg 1,9 ekvivalens NBS-el több mint 10% monohalogénezett származék maradt a reakcióelegyben, addig 2,0 ekvivalens használatával már kevesebb, mint 1%. Az 1. táblázatban összefoglalt eredmények alapján az is látható, hogy a halogénezőszer mennyiségének növelésével egyre nagyobb mennyiségű trihalogenid is keletkezik. Tehát a halogénezőszer mennyisége nagyban befolyásolja a melléktermékek keletkezését, mert a reagens nem elegendő mennyiségével a dibrómozás természetesen nem megy végbe teljesen, feleslegében viszont további halogénezés játszódhat le csökkentve ezzel a célvegyület dibróm-származék tisztaságát. A 2,0 ekvivalens brómozószer alkalmazásával a szintézis során 93%-os termelést értem el. A termék 1H-NMR vizsgálat alapján 99%-nál nagyobb tisztaságban tartalmazta a célvegyület dihalogenidet (61, 24. ábra).
24. ábra: Az 1-fenilpirrol (3) szelektív dibrómozása A 3 alapvegyület halogénezési kísérletei során kidolgozott optimális körülmények között további, a kutatócsoportban előállított származékok (62a-k) brómozását is vizsgáltuk (25. ábra).
20
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
25. ábra: További származékok (62a-k) dibórmozása A 63a, f, g, j, k vegyületeket korábban már leírták a szakirodalomban (2. táblázat), de ezeket a vegyületeket is nagy tisztaságban és kiváló hozamokkal állítottuk elő az általunk kidolgozott, bevált módszer szerint.
2. táblázat: Különböző arilpirrolok dibrómozási reakciója Vegyület
R csoport
Szín
61
C6H5
színtelen
olaj
93
4-Me-C6H4
színtelen
olaj
85
63b
2-Et-C6H4
színtelen
olaj
87
63c
2-Et-6-Me-C6H3
színtelen
olaj
91
63d
2-Ph-C6H4
fehér
szilárd
88
63e
Naftil
fehér
szilárd
93
63f35
Bn
szürkés-fehér
szilárd
97
63g10
2-CF3-C6H4
fehér
szilárd
98
63h
2-Br-C6H4
fehér
szilárd
78
63i
4-Br-C6H4
színtelen
olaj
94
63j36
BOC
sárga
folyadék
80
63k10
6-Br-2-CF3-C6H3
fehér
szilárd
94
34
63a
Halmazállapot Termelés (%)
Kísérleteink alapján megállapítottuk, hogy a dihalogénezés optimális körülmények között
gyakorlatilag
csak2,5-dibróm-származékhoz
vezet
az
általunk
vizsgált
N-szubsztituált-1H-pirrolok körében.
21
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
3.2. A 2,5-dibróm-1-fenil-1H-pirrol (61) reakciója egy ekvivalens butil-lítiummal és elektrofilekkel 3.2.1. Az 1-fenil-1H-pirrol alapvázú karbonsav-származékok szintézise Ebben az alfejezetben a dibróm-származék (61) fémorganikus úton történő továbbalakítását mutatom be, a reakcióban elektrofilként szén-dioxidot alkalmaztam. Ekkor olyan karbonsav-származékhoz jutottam jó hozammal (89%), amely α-helyzetben brómot tartalmaz (26. ábra).
26. ábra: Karbonsav-származék (64) előállítása A sav hatására kivált fehér anyag könnyen szűrhető volt, a terméket éteres digerálással tisztítottam, így a nyerstermék 1H-NMR vizsgálata alapján kimutatott 5%-nyi szennyezőt is eltávolítottam. A reakció során így egy pirrol-2-karbonsav-származékhoz jutottam. A halogén-fém kicserélődési reakciót vizsgáltuk több dibróm-N-arilpirrol-származék (63b, d, e) esetében is. A 64 vegyület előállítása során kidolgozott körülmények között végeztük el a reakciókat, amelyek során mindhárom esetben egységes fehér, szilárd terméket kaptunk (27. ábra, 3. táblázat).
27. ábra: További karbonsav-származékok (65a-c) szintézise
22
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
3. táblázat: Különböző arilpirrol alapvázú karbonsav-származékok szintézise Vegyület
R csoport
Szín
Halmazállapot Termelés (%)
65a
2-Et-C6H4
fehér
szilárd
72
65b
2-Ph-C6H4
fehér
szilárd
77
65c
Naftil
fehér
szilárd
79
3.2.2. Az 5-(difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2-(5H)-on (67) előállítása A továbbiakban azt vizsgáltam, hogy a dibrómozott vegyület (61) halogénatomjait milyen módon lehet lecserélni további funkciós csoportokra. A dibróm-származékot (61) 1,0 ekvivalens butil-lítiummal reagáltatva az egyik α-helyzetű brómatomot lehet lítiumra cserélni. A THF jól szolvatáló oldószer, ezért a benne lejátszódó reakciók általában gyorsabb lefutásúak, például a melléktermékként keletkező butil-bromid elektrofilként reagálhatna az aril-lítium származékkal. Ezért a kevésbé szolvatáló hatású DEE használata mellett döntöttem. A pirrolgyűrűben lévő nitrogén nemkötő elektronpárjának köszönhetően ugyanis a gyűrűben lévő elektrontöbblet az α-helyzetű szénatom relatív savasságát csökkenti, így a termodinamikailag stabilabb, fenilgyűrű orto-helyzetében lítiált vegyület keletkezhet. Ezt követően benzofenonnal reagáltattam az elegyet (28. ábra).
28. ábra: Dibróm-származék (61) fémorganikus reakciója A vizes feldolgozás során további reakciót tapasztaltunk, a kapott nyerstermékben már csak nyomokban volt észlelhető (VRK alapján) a várt termék (a 66 alkoholátnak megfelelő alkohol). Oszlopkromatográfiás tisztítást követően élénksárga kristályos vegyületet izoláltunk,
23
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
melynek kétdimenziós NMR, valamint MS mérései alapján megállapítottuk, hogy a 66 alkoholát a hozzáadott sav hatására 67 vegyületté alakult át.
3.3. Egykristály röntgendiffrakciós mérések eredményei
Az 5-(difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2-(5H)-ont (67) acetonból kristályosítva sikerült
szép,
szabályos,
nagyméretű
egykristályokat
előállítanom,
melyekből
röntgendiffrakciós vizsgálatot végeztünk (MTA-TTK, Holczbauer Tamás). A következő ábrán a vizsgálat eredményei alapján készített molekulaszerkezet látható (29. ábra).
29. ábra: A67 vegyület Ortep típusú37diagramja az atomok számozásával
24
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
30. ábra: A 67 vegyület Mercury-programmal készített ábrája hidrogének jelölésével (A színkódok: lila: nitrogén, piros: oxigén, világoskék: hidrogén). A mérés eredményeként megállapítható, hogy egy α, β-telítetlen-γ-laktám szerkezetű vegyületet (67) eredményezett az átalakulás.
3.4. Egyéb α, β-telítetlen-γ-laktámtípusú vegyületek előállítása
A 67 vegyület szintézisének kidolgozása után további α, β-telítetlen-γ-laktám származékok előállításával foglalkoztunk. A korábban előállított dibróm vegyületekből (63a-j) fémorganikus reakciót követően, hasonlóan az 67 vegyülethez megtörtént az átalakulás és sikerrel izoláltuk a céltermékeket (69a-j, 31. ábra, 4. táblázat).
31. ábra: Az α, β-telítetlen-γ-laktámok (69a-j) előállítása
25
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
4. táblázat: Különböző α, β-telítetlen-γ-laktám típusú vegyületek előállítása Vegyület
R csoport
Szín
Halmazállapot Termelés (%)
67
C6H5
sárga
szilárd
89
69a
4-Me-C6H4
sárga
szilárd
81
69b
2-Et-C6H4
sárga
szilárd
87
69c
2-Et-6-Me-C6H3
sárga
olaj
80
69d
2-Ph-C6H4
fehér
szilárd
82
69e
Naftil
fehér
szilárd
88
69f
Bn
sárga
szilárd
69
69g
2-CF3-C6H4
fehér
szilárd
92
69h
2-Br-C6H4
sárga
szilárd
70
69i
4-Br-C6H4
sárga
szilárd
93
69j
H
fehér
szilárd
48
A különböző alkil-szubsztituált-fenil-származékok (69a-c) esetén nem tapasztaltunk jelentős különbséget, hasonló termeléssel sikerült előállítani a célvegyületeket. Amennyiben a 63h tribrómvegyületből indultunk ki, akkor is szelektíven a pirrolgyűrű 2-es helyzetében lévő brómatom cserélődött le butil-lítiummal, a benzolgyűrűn lévő brómmal nem történt halogén-fém csere. A 63j nyerstermék esetén a pirrolgyűrű N-BOC-védőcsoportja az átalakulás melléktermékeként képződő HBr hatására lehasadt és így nem a várt termék, hanem az 5-(difenilmetilén)-1H-pirrol-2(5H)-on (70) keletkezett (32. ábra). Ennek köszönhetően a vegyületet csak közepes termeléssel izoláltuk, mely a védőcsoportot nem tartalmazó laktámgyűrű savas körülmények közötti nagyobb érzékenységével, így annak bomlásával magyarázható.
26
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
32. ábra: A 63j vegyület esetében tapasztalt védőcsoport-lehasadás A 63k vegyületből kiinduló reakcióban két terméket sikerült azonosítanunk, a várt átalakult származékot (69k), illetve egy triciklusos vegyületet (72, 33. ábra). A halogén-fém cserét a 63k vegyület esetében már vizsgálták korábban a kutatócsoportban és megfigyelték, hogy a benzolgyűrűn lévő brómatom is reakcióba lép a butil-lítiummal.10 Ennek oka, hogy a 2-es helyzetben lévő trifluormetil-csoport elektronszívó hatása révén, a benzolgyűrűn lévő brómatomot is aktiválja halogén-fém cserére.
33. ábra: A 63k fémorganikus reakciója
27
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
Ezért
számítottunk
az
71
intermedier
keletkezésére,
ennek
ellenére
oszlopkromatográfiás tisztítást követően meglepően nagy mennyiségben izoláltunk a 72 vegyületet, melynek keletkezése szintén a képződő hidrogén-bromid hatására végbemenő hidroxil-csoport protonálódásával, majd vízkilépést követően képződő aktív kation intramolekuláris támadásával magyarázható. A 34. ábrán látható az α, β-telítetlen-γ-laktám típusú vegyületek keletkezésének általunk feltételezett mechanizmusa. A reakcióban egy lítium-alkoholát-származék (73) keletkezik, amely a vizes feldolgozás során a megfelelő alkohollá hidrolizál (66). Az intermedierként keletkező difenil-alkohol (66) protonálódását követően vízkilépés történik, majd a stabil kationon (74) végbemenő kettőskötés vándorlás után egy hidroxil-csoport támadásának hatására hidrogén-bromid lép ki és keletkezik a 67 termék.
34. ábra: Feltételezett mechanizmus Azon túl, hogy e szerkezetek (67, 69a-k) az irodalmi áttekintésben már bemutatott biológiailag aktív, illetve természetes eredetű anyagok alkotó elemei15,16,17,18, az aktivált kettős kötést tartalmazó vegyületek számos addíciós reakcióban kiváló szubsztrátok. Kihasználva az általunk előállított vegyületek tulajdonságait számos új származék szintézisére nyílik lehetőség, így felhasználva a modern szintetikus szerves kémiai átalakítások tárházát. 28
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
Ezen túl a vegyületek redukciójával olyan szubsztituált pirrolidin-származékokhoz juthatunk, melyek például akár enantioszelektív reakciók organokatalizátoraiként hasznosíthatók (35. ábra).38
35. ábra: Szubsztituált pirrolidin-származék
3.5. Bróm-származékok további fémorganikus reakciói 3.5.1. Dibróm-származék (61) fémorganikus reakciója további oxo-vegyületekkel A benzofenonnal történő γ-laktám-származékok előállítása után felmerült bennünk a kérdés, hogy más oxo-vegyületek alkalmazásával megvalósíthtó-e a laktám szerkezet kialakítása. Első reakciónkat acetofenonnal végeztük, azonban nem a laktám típusú terméket, hanem az alkohol származékot sikerült izolálnunk (36. ábra). A tisztítást követően további savas kezelés hatására sem keletkezett γ-laktám vegyület.
36. ábra: 61 reakciója acetofenonnal Az acetofenont követően benzaldehiddel is kipróbáltuk a fémorganikus reakciót, azonban itt is az alkohol származékot sikerült kimutatnunk γ-laktám vegyület keletkezése nélkül (37. ábra).
29
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
37. ábra: 61 reakciója benzaldehiddel A 78 alkoholból még erősen savas körülmények alkalmazása sem vezetett laktám származék képződéséhez. A valószínűsíthető protonálódást követően csak a vegyület bomlása volt tapasztalható.
3.5.2. Az előállított benzaldehid-származék (78) fémorganikus reakciója benzofenonnal A78 fenil-metanol-származék esetében megvizsgáltuk a benzofenonnal történő fémorganikus reakció lehetőségét a pirrolgyűrű α’ helyzetében lévő bróm atom esetében is. Halogén-fém cserét követően két termék keletkezett, egy dialkohol (79) és egy tercier alkohol (80) származék (38. ábra).
38. ábra: 78 reakciója benzofenonnal A 79 származékot 45%-os, míg a reakció melléktermékeként keletkező 80 vegyületet 25%-os termeléssel sikerült kinyernünk. A tercier alkohol-származék (80) benzofenon és butil-lítium reakciójában keletkezett. A 79 dialkohol bár szobahőmérsékleten bomlott, sav hatására nem alakult át laktám szerkezetű vegyületté.
30
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
3.6. Előállított α, β-telítetlen-γ-laktám-származékok (67, 69g) továbbalakítása 3.6.1. A 67 γ-laktám-származék brómozásának vizsgálata A γ-laktám származékok továbbalakítási lehetőségeit vizsgálva először a 67 alapvegyület szelektív brómozásának megvalósítását tűztük ki célul. A pirrolgyűrű 3-as szén atomjára szelektíven sikerült egy bróm atomot beépíteni a kalkon típusú vegyületek brómozásához42 hasonló módon (39. ábra).
39. ábra: A 67 vegyület brómozása A bevitt brómatom könnyen lecserélhető fém katalizált kapcsolási reakciókban, így további csoportok alakíthatók ki a laktámgyűrűn.
3.6.2. Tiolaktám-származékok előállítása Ezután a γ-laktám származékok tiolaktámmá alakítását vizsgáltuk. A kiindulási karbonilvegyületekből (67, 69g) Lawesson-reagens (82) alkalmazásával sikerrel állítottuk elő a tiolaktámokat.
40. ábra: Tiolaktám (83a-b) előállítása Lawesson-reagenssel 31
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
3.6.3. Vinil-karbamát-származék (85) előállítása Az előállított tiolaktám származék (83a) továbbalakítását Reformatszkij-reakció segítségével valósítottuk meg. A feleslegben vett dietil-2-brómmalonát (84, 4 ekv) először hevítés hatására jóddal és aktivált fém cinkkel Reformatszkij-reagenst képez, majd a keletkezett cinkorganikus vegyület és a tiovegyület (83a) reakciójában egy vinil-karbamátszármazékot (85) kapunk (41. ábra).
41. ábra: Vinil-karbamát-származék (85) előállítása A keletkezett vinil-karbamátból terveink szerint a jövőben megvizsgáljuk az irodalmi bevezetőben már bemutatott gyűrűzárási reakcióval triciklusos kinolon-karbonsav származék előállíthatóságát és így olyan vegyületek kialakítását, amelyek hasonlóságot mutatnak különböző antibakteriális hatású perfloxacin analógokkal (86, 87, 42. ábra).
42. ábra: Perfloxacin és különböző analógjai
32
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
4. A kísérletek leírása A fémorganikus reakciókhoz használt oldószereket használat előtt víz- és peroxidmentesítettük, a reakciók kivitelezése alatt az inert atmoszférát Schlenk-technikával biztosítottuk, a reakciókat Schlenk-csövekben hajtottuk végre. Inert gázként száraz argont, illetve nitrogént használtunk. A butil-lítiumot 1,59 M-os hexános oldatként alkalmaztuk és hasonlóan az abszolutizált THF-hez, inertizált Schlenk-bürettában tároltuk. A 0 °C-on végrehajtott reakciókat jeges vizes hűtés segítségével hajtottuk végre, - 75 °C-on kivitelezett reakciók hűtését szárazjég acetonos oldatával oldottuk meg, míg az ennél is hidegebb közeget igénylő reakciók hűtőközegét cseppfolyósnitrogénnel biztosítottuk. A reakciók előrehaladását vékonyréteg-kromatográfia segítségével ellenőriztük. Ehhez szilikagél 60 F254 (Merck) lapokat használtunk, amelyeket UV fénnyel történő megvilágítással, vagy (NH4)6Mo7O24 és Ce(SO4)2 vizes kénsavas oldatába való merítésével és melegítéssel hívtunk elő. Az anyagok tisztítására oszlop- vagy flash-kromatográfiát, átkristályosítást, illetve vákuumdesztillációt alkalmaztunk. Az oszlopkromatográfiás elválasztásokat úgy valósítottam meg, hogy körül-belül 1 g anyaghoz 20 g szilikagélt (Kieselgel 60 G, Merck) használtam. A bepárlásokat a légköri nyomásnál kisebb nyomáson végeztük. Az anyagok olvadáspontját kapillárisban Gallenkamp Melting Point Apparatus olvadáspontmérő készülék segítségével mértük. A vegyületek szerkezetét és tisztaságát Bruker AV 300 MHz-es és DRX 500 MHz-es NMR készülékekkel végzett 1H-NMR,
13
C-NMR vizsgálatokkal ellenőriztük. A felvételek
CDCl3, DMSO-d6, metanol-d4, ill. aceton-d6 oldatban történtek. A kémiai eltolódásokat viszonyítva az alkalmazott belső standardhoz (TMS = 0 ppm), vagy az oldószerhez (aceton = 2,05 ppm, DMSO= 2,50 ppm), ppm-ben adtuk meg. A
nagyfelbontású
tömegspektrumokat
(HRMS)
Waters
LCT
Premier
XE
spektrométeren elektrospray ionizációval (ESI, 2,5 vagy 3,5 kV) vették fel. A mintákat acetonitrilben
oldották,
és
gradiens
elúciót
használtak.
Az
eluens
víz
(0,035% trifluorecetsav) / acetonitril (0,035% trifluorecetsav), az eluens gradiense (5% -95% acetonitril) volt. Az egykristály röntgendiffrakciósméréseket Rigaku R–AXIS RAPID diffraktométerrel (grafitmonokromátor Cu-K sugárzásán, =1,54187 Å) végezték el. Az adatok megtalálhatók a Cambridge krisztallográfiai adatközpontban (www.ccdc.cam.ac.uk/data_request/CIF). 33
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
A gázkromatográfiás méréseket Agilent 4890 D lángionizációs detektorral rendelkező, Agilent J&W HP-1 (0,250 mm / 0,25 μm, 30 m) kapillárkolonnával felszerelt készüléken végeztük. A mérés paraméterei: 70 °C-ról 160 °C-ig, 10 °C/perc, 100 kPa. A flash kromatográfiával történő tisztításokat CombiFlash Rf 200, UV/Vis detektorral rendelkező készülékkel végeztük gradiens elúció használatával (eluens, hexán : etil-acetát). Az FTIR spektroszkópia vizsgálati paraméterei: a porokat KBr-dal eldörzsölve, hidegen, 200 bar nyomáson préselték pasztillává, hullámhossztartomány: 4000-400 cm-1, felbontás
4 cm-1.
A
folyadékokat
infra
NaCl
ablakok
között
vizsgálták,
hullámhossztartomány: 4000-650 cm-1, felbontás: 4 cm-1.
4.1. Az 1-fenil-1H-pirrol (3) és egyéb N-aril-számazékainak (62a-k) brómozása Általános recept A megfelelő 1-aril-1H-pirrolt (3 vagy 62a-k,1,40 mmol) DMF-ben (1 ml) oldottam. N-bróm-szukcinimid (NBS) DMF-es (2 ml) oldatát adagoltam hozzá 0 °C-on. 30 perc kevertetés után 50 ml desztillált vízre öntöttem, majd a fázisokat választótölcsérben elválasztottam. Ezután a vizes fázist hexánnal (5 × 15 ml) kiráztam, majd az egyesített szerves fázist Na2SO4-on szárítottam, vékony szilikagél rétegen átszűrtem, hexánnal mostam (20 ml), végül bepároltam.
2,5-Dibróm-1-fenil-1H-pirrol (61) A termék színtelen olaj (0,35 g). Termelés:83%. VRK futtatóelegy: Hexán, Rf = 0,40. GC: tR = 14,6 perc. IR (KBr, max): 3130, 3067, 1653, 1597, 1497, 1423, 1383, 1307, 1157cm-1. 1
H NMR (300 MHz, CDCl3) δH: 7,54 – 7,41 (m, 3H), 7,31 – 7,17 (m, 2H), 6,31 (s, 2H).
13
C NMR (75 MHz, CDCl3) δC: 137,70, 129,00, 128,99 (2C), 128,83 (2C), 112,45 (2C),
102,25 (2C). HRMS (ESI) m/z számított C10H8NBr2 (M+H)+: 299,9023, mért 299,9031.
34
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
2,5-Dibróm-1-p-toluil-1H-pirrol (63a)37 A termék színtelen, híg olaj (0,38g). Termelés: 85%. VRK futtatóelegy: Hexán, Rf = 0,51. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,35 (d, J = 8,0 Hz, 2H), 7,16 (d, J = 8,0 Hz, 2H), 6,42
(s, 2H), 2,39 (s, 3H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 138,85, 134,56, 129,58 (2C), 128,46 (2C), 112,23 (2C),
102,16 (2C), 20,62. 2,5-Dibróm-2-etilfenil-1H-pirrol (63b) A termék színtelen olaj (0,34 g). Termelés: 87%. VRK futtatóelegy: Hexán, Rf = 0,44. IR (KBr, max): 2970, 1515, 1494, 1455, 1421, 1297, 1158cm-1. 1
H NMR (300 MHz, CDCl3) δH: 7,45 (t, J = 7,5 Hz, 1H), 7,39 (d, J = 7,0 Hz, 1H), 7,31
(t, J = 7,4 Hz, 1H), 7,12 (d, J = 7,8 Hz, 1H), 6,32 (s, 2H), 2,31 (q, J = 7,6 Hz, 2H), 1,13 (t, J = 7,6 Hz, 3H). 13
C NMR (75 MHz, CDCl3) δC: 143,00, 136,51, 129,84, 129,55, 128,95, 126,42, 112,08 (2C),
102,43 (2C), 23,70, 13,77. HRMS (ESI) m/z számított C12H12Br2N (M+H)+: 327,9336, mért 327,9352. 2,5-Dibróm-1-(2-etil-6-metilfenil)-1H-pirrol (63c) A termék színtelen olaj (0,44g). Termelés: 91%. VRK futtatóelegy: Hexán, Rf = 0,44. IR (KBr, max): 3130, 2970, 2934, 2875, 1515, 1472, 1419, 1298 cm–1. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,44 – 7,35 (m, 1H), 7,33 – 7,20 (m, 2H), 6,48 (s, 2H),
2,18 (q, J = 7,5 Hz, 2H), 1,87 (s, 3H), 1,09 (t, J = 7,5 Hz, 3H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 142,11, 136,58, 134,96, 129,67, 127,99, 126,48, 112,23
(2C), 101,34 (2C), 23,31, 17,00, 13,86. HRMS (ESI) m/z számított C13H14Br2N (M+H)+: 341,9493, mért 341,9496. 1-(Bifenil-2-il)-2,5-dibróm-1H-pirrol (63d) A termék fehér, szilárd anyag (0,31 g). Termelés: 88%. VRK futtatóelegy: Hexán, Rf = 0,30. Op.: 91 – 92 °C. 35
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
IR (KBr, max): 3127, 3056, 1504, 1482, 1455, 1420, 1305, 1158cm-1. 1
H NMR (300 MHz, CDCl3) δH: 7,62 – 7,42 (m, 3H), 7,33 – 7,21 (m, 4H), 7,20 – 7,12 (m,
2H), 2,16 (s, 2H). 13
C NMR (75 MHz, CDCl3) δC: 141,56, 138,07, 135,34, 130,87, 130,28, 129,80, 128,63,
128,03 (2C), 127,89, 127,46, 112,21 (2C), 102,72 (2C). HRMS (ESI) m/z számított C16H12Br2N (M+H)+: 375,9258, mért 375,9312. 2,5-Dibróm-N-naftil-1H-pirrol (63e) A termék fehér, szilárd anyag (0,34 g). Termelés: 93%. VRK futtatóelegy: Hexán, Rf = 0,36. Op.: 130– 131 °C. IR (KBr, max): 3057, 1594, 1509, 1421, 1401, 1289, 1160cm-1. 1
H NMR (300 MHz, CDCl3) δH: 8,00 (d, J = 8,3 Hz, 1H), 7,94 (d, J = 7,8 Hz, 1H), 7,62 –
7,46 (m, 3H), 7,42 (d, J = 7,2 Hz, 1H), 7,16 (d, J = 8,1 Hz, 1H), 6,42 (s, 2H). 13
C NMR (75 MHz, CDCl3) δC: 134,53, 134,01, 131,42, 129,95, 128,19, 127,55, 127,48,
126,75, 125,03, 122,80, 112,36 (2C), 103,47 (2C). HRMS (ESI) m/z számított C14H10Br2N (M+H)+:349,9102, mért 349,9176. 1-Benzil-2,5-dibróm-1H-pirrol (63f)38 A termék szürkés-fehér, szilárd anyag (0,41g). Termelés: 97%. VRK futtatóelegy: Hexán, Rf = 0,54. Hűtőben egy hét után bomlik. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,40 – 7,29 (m, 3H), 7,05 – 6,95 (m, 2H), 6,37 (s, 2H),
5,24 (s, 2H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 136,69, 128,54, 127,25, 125,81, 112,08 (2C), 101,32
(2C), 49,50. 2,5-Dibróm-1-(2-(trifluormetil)fenil)-1H-pirrol (63g)10 A termék fehér, szilárd anyag (0,45 g). Termelés: 87%. VRK futtatóelegy: Hexán, Rf = 0,40. Op.: 40 – 41 °C. IR (KBr, max): 3133, 3076, 1651, 1504, 1460, 1426, 1388, 1317, 1139cm–1.
36
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
1
H NMR (500 MHz, DMSO–d6) H: 7,99 (d, J = 7,5 Hz, 1H), 7,90 (t, J = 7,5 Hz, 1H), 7,83 (t,
J = 7,8 Hz, 1H), 7,49 (d, J = 8,0 Hz, 1H), 6,45 (s, 2H). 19
F NMR (282 MHz, DMSO–d6) F: - 59,57 (s, 3F).
HRMS (ESI) m/z számított C11H7Br2F3N (M+H)+: 367,8897, mért 367,8911. 2,5-Dibróm-1-(2-brómfenil)-1H-pirrol (63h) A termék fehér, szilárd anyag (0,41g). Termelés: 78%. VRK futtatóelegy: Hexán, Rf = 0,42. Op.: 82 – 83 °C. IR (KBr, max): 3127, 1513, 1483, 1439, 1417, 1300 cm–1. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,87 (d, J = 7,8 Hz, 1H), 7,59 (t, J = 7,4 Hz, 1H), 7,52 (d,
J = 7,7 Hz, 1H), 7,49 (t, J = 7,1 Hz, 1H), 6,45 (s, 2H). 13
C NMR (75 MHz, CDCl3) δC: 137,33, 133,34, 131,25, 131,03, 128,08, 124,69, 112,48 (2C),
102,18 (2C). HRMS (ESI) m/z számított C10H6Br3N (M)+: 376,8050, mért 376,8044. 2,5-Dibróm-1-(4-brómfenil)-1H-pirrol (63i) A termék színtelen olaj (0,50g). Termelés: 94%. VRK futtatóelegy: Hexán, Rf = 0,54. IR (film, max): 3130, 1517, 1489, 1423, 1387, 1308 cm–1. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,77 (d, J = 8,6 Hz, 2H), 7,29 (d, J = 8,6 Hz, 2H), 6,45
(s, 2H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 136,30, 132,16 (2C), 130,98 (2C), 122,53, 112,68 (2C),
102,05 (2C). 2,5-Dibróm-N-terc-butiloxikarbonil-1H-pirrol (63j)39 A termék sárgás folyadék (0,26g). Termelés: 56%. VRK futtatóelegy: Hexán, Rf = 0,24. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 6,44 (s, 2H), 1,59 (s, 9H).
13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 146,63, 115,94 (2C), 100,06 (2C), 86,52, 27,14 (3C).
2,5-Dibróm-1-[2-(trifluormetil)-6-brómfenil]-1H-pirrol (63k)10 A termék fehér, szilárd anyag (0,60g). Termelés: 96%.
37
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
VRK futtatóelegy: Hexán, Rf = 0,43. Op.: 40 – 41 °C. IR (KBr, max): 3133, 3076, 1651, 1504, 1460, 1426, 1388, 1317, 1139cm–1. 1
H NMR (DMSO–d6, 500 MHz) H: 7,99 (d, J = 7,5 Hz, 1H), 7,90 (t, J = 7,5 Hz, 1H), 7,83 (t,
J = 7,8 Hz, 1H), 7,49 (d, J = 8,0 Hz, 1H), 6,45 (s, 2H). C NMR (75 MHz, DMSO–d6) C: 134,80 (d, J = 1,8 Hz), 133,94, 132,44, 131,10, 127,55 (q,
13
J = 30,6 Hz), 127,33 (q, J = 4,9 Hz), 122,82 (q, J = 274,2 Hz), 112,42, 103,30. 19
F NMR (282 MHz, DMSO–d6) F: - 59,57 (s, 3F).
HRMS (ESI) m/z számított C11H7Br2F3N (M+H)+: 367,8897, mért 367,8911.
4.2. A 2,5-dibróm-1-fenil-1H-pirrol (61) és egyéb N-aril-számazékok (63b, d, e) karbonsavvá alakítása
Általános recept Egy inertizált lombikba bemértem a 2,5-dibróm-1-aril-1H-pirrolt (61 vagy 63b, d, e, 4,98 mmol), és vízmentes DEE-ben (15 ml) feloldottam. Az oldatot folyamatos kevertetés mellett -75 °C-ra hűtöttem, majd 1 ekvivalens butil-lítium hexános oldatát (4,98 mmol, 3,11 ml, 1,6 M) csepegtettem hozzá. Tíz perc kevertetés után a hűtést cseppfolyós nitrogénre cseréltem (T = - 196 °C). A reakcióelegy megfagyása után szárazjég nagy feleslegét adtam hozzá, majd üvegbottal való folyamatos dörzsölés mellett hagytam szobahőmérsékletre melegedni. Desztillált víz (35 ml) hozzáadása után a fázisokat elválasztottam, majd a vizes fázist dietil-éterrel (2 × 5 ml) extraháltam. Ezután a vizes fázisról a maradék dietil-étert csökkentett nyomáson lepároltam, majd az elegyet 2 M sósavoldattal a csapadékkiválás megszűnéséig savanyítottam, végül üvegszűrőn szűrtem, kevés desztillált vízzel (2 × 10 ml) mostam. A nyerstermékeket 10-szeres mennyiségű oldószer (DEE) alkalmazásával, átkristályosítással tisztítottam.
5-Bróm-1-fenil-1H-pirrol-2-karbonsav (64) A termék fehér, szilár anyag (1,18 g). Termelés: 89%. 38
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 2 : 1, Rf = 0,39. Op.: 152 – 154 °C. IR (KBr, max): 3132, 2961, 1664, 1495, 1438, 1412, 1343, 1283 cm–1. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 12,27 (széles s, 1H), 7,53 – 7,41 (m, 3H), 7,31 – 7,18 (m,
2H), 7,01 (d, J = 4,0 Hz, 1H), 6,47 (d, J = 4.0 Hz, 1H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 159,81, 138,44, 128,50 (2C), 128,44, 128,19 (2C),
126,08, 118,10, 111,58, 111,13. HRMS (ESI) m/z számított C11H9BrNO2 (M+H)+: 265,9817, mért 265,9824. 5-Bróm-2-etilfenil-1H-pirrol-2-karbonsav (65a) A termék fehér, szilárd anyag (0,96 g). Termelés: 72%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 2 : 1, Rf = 0,22. Op.:145 – 146 °C. IR (KBr, max): 2969, 2872, 1672, 1438, 1409, 1281, 1166 cm–1. 1
H NMR (300 MHz, CDCl3) δH: 7,41 (t, J = 7,5 Hz, 1H), 7,34 (d, J = 7,2 Hz, 1H), 7,29 – 7,22
(m, 1H), 7,14 (t, J = 4,0 Hz, 1H), 7,05 (d, J = 7,8 Hz, 1H), 6,38 (d, J = 4,0 Hz, 1H), 2,23 (q, J = 7,5 Hz, 2H), 1,07 (t, J = 7,5 Hz, 3H). 13
C NMR (75 MHz, CDCl3) δC: 163,79, 141,77, 137,27, 129,34, 128,62, 128,39, 126,16,
124,33, 120,28, 113,74, 112,31, 23,53, 13,62. HRMS (ESI) m/z számított C13H13BrNO2 (M+H)+: 294,0051, mért 294,0133. 1-([1,1’-Bifenil]-2-il)-5-bróm-1H-pirrol-2-karbonsav (65b) A termék fehér, szilárd anyag (1,05 g). Termelés: 77%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 2 : 1, Rf = 0,16. Op.: 168 – 169 °C. IR (KBr, max): 3062, 3141, 1677, 1527, 1483, 1433, 1284, 1170 cm–1. 1
H NMR (300 MHz, CDCl3) δH: 7,56 – 7,48 (m, 1H), 7,46 – 7,39 (m, 2H), 7,26 – 7,17 (m,
4H), 7,10 – 7,03 (m, 2H), 6,95 (d, J = 4,1 Hz, 1H), 6,22 (d, J = 4,1 Hz, 1H). 13
C NMR (75 MHz, CDCl3) δC: 164,03, 140,74, 138,20, 136,22, 130,51, 129,30, 128,92,
128,41 (2C), 127,94 (2C), 127,72, 127,33, 124,75, 120,25, 113,86, 112,30. HRMS (ESI) m/z számított C17H13BrNO2 (M+H)+: 342,0051, mért 342,0122.
39
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
5-Bróm-N-naftil-1H-pirrol-2-karbonsav (65c) A termék fehér, szilárd anyag (1,07 g). Termelés: 79%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 2 : 1, Rf = 0,19. Op.: 155 °C-tól bomlik, barnul. IR (KBr, max): 3051, 2889, 1682, 1598, 1435, 1416, 1280, 1108 cm–1. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 12,18 (széles s, 1H), 8,06 (t, J = 7,6 Hz, 2H), 7,63 (t,
J = 7,8 Hz, 1H), 7,59 – 7,45 (m, 3H), 7,15 (d, J = 4,0 Hz, 1H), 6,92 (d, J = 8,1 Hz, 1H), 6,62 (d, J = 4,0 Hz, 1H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 159,62, 135,29, 133,38, 130,79, 128,98, 128,08, 127,31,
127,00, 126,38, 126,32, 125,28, 121,66, 118,13, 112,02, 111,80. HRMS (ESI) m/z számított C15H11BrNO2 (M+H)+ 315,9895, mért 315,9969.
4.3. A 2,5-dibróm-1-fenil-1H-pirrol (61) és egyéb N-aril-számazékok (63a-k) továbbalakítása α, β-telítetlen-γ-laktám alapvázú vegyületekké 4.3.1 Általános recept Egy inertizált lombikba bemértem a megfelelő 2,5-dibróm-1-aril-1H-pirrol származékot (61, 63a-k, 5,00 mmol), és vízmentes DEE-ben (10 ml) feloldottam. Az oldatot folyamatos kevertetés mellett -75 °C-ra hűtöttem, majd 1,05 ekvivalens butil-lítium hexános oldatát (5,24 mmol, 3,27 ml, 1,59 M) csepegtettem hozzá. 10 perc kevertetés után hozzáadtam 1,05 ekvivalens benzofenont (5,24 mmol, 0,95 g), majd újbóli 10 perc eltelte után hagytam az elegyet szobahőmérsékletre melegedni. Fél óra kevertetés után hozzáadtam dietil-étert (10 ml) és desztillált vizet (10 ml). A fázisok elválasztása után a vizes fázist dietil-éterrel (10 ml) extraháltam, az egyesített szerves fázist bepároltam, majd diklór-metánban feloldottam, Na2SO4-on szárítottam, majd szűrést követően újból bepároltam. A kezdetben világossárga nyersterméket négy óra (kivéve 63j esetén, ekkor 48 óra volt az átalakulás időtartama) elteltével VRK-val ellenőriztem (ekkor már barna ragacsos anyag), majd Flash kromatográfia segítségével tisztítottam (Eluens: Hexán: EtOAc gradiens elúcióval).
5-(Difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2(5H)-on (67) A termék sárga, szilárd anyag (1,43 g). Termelés: 89%. 40
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,27. Op.: 153 – 155 °C. IR (KBr, max): 3050, 1693, 1498, 1369, 1213, 1163 cm-1. 1
H NMR (500 MHz, Acetone–d6) δH: 7,46 – 7,40 (m, 3H), 7,34 – 7,27 (m, 2H), 7,25 (d,
J = 5,9 Hz, 1H), 7,02 – 6,85 (m, 10H), 6,26 (d, J = 5,9 Hz, 1H). 13
C NMR (75 MHz, Acetone-d6) δC: 171,85, 141,75, 141,37, 139,33, 139,30, 137,41, 132,47
(2C), 131,76 (2C), 130,63, 129,20, 129,01 (2C), 128,49 (2C), 128,40, 128,25 (2C), 128,13 (2C), 126,49, 122,42. HRMS (ESI) m/z számított C23H18NO (M+H)+: 324,1388, mért 324,1382. 5-(Difenilmetilén)-1-(p-toluil)-1H-pirrol-2(5H)-on (69a) A termék sárga, szilárd anyag (1,45g). Termelés: 81%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,34. Op.: 108 – 110 °C. IR (KBr, max): 3042, 2923, 1700, 1552, 1443, 1176 cm–1. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,47 – 7,34 (m, 3H), 7,26 – 7,22 (m, 2H), 7,18 (d,
J = 5,7 Hz, 1H), 7,02 – 6,88 (m, 3H), 6,85 – 6,75 (s, 6H), 6,34 (d, J = 5,7 Hz, 1H), 2,10 (s, 3H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 170,93, 140,30, 140,22, 137,92, 137,74, 134,83, 133,25,
131,26 (2C), 130,48 (2C), 129,60, 128,29, 128,09 (2C), 127,98 (2C), 127,26, 127,06 (2C), 127,00 (2C), 121,56, 20,36. HRMS (ESI) m/z számított C24H20NO (M+H)+: 338,1539, mért 338,1549. 5-(Difenilmetilén)-1-(2-etilfenil)-1H-pirrol-2(5H)-on (69b) A termék sárga, szilárd anyag (1,48g). Termelés: 87%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,40. Op.: 115 – 116 °C. IR (KBr, max): 2972, 1697, 1491, 1373, 1219, 1161 cm–1. 1
H NMR (300 MHz, CDCl3) δH: 7,41 – 7,31 (m, 3H), 7,27 – 7,23 (m, 1H), 7,23 – 7,18 (m,
2H), 6,97 – 6,84 (m, 7H), 6,83 – 6,74 (m, 2H), 6,31 (d, J = 5,7 Hz, 1H), 2,55 (sex, J = 7,6 Hz, 1H), 2,36 (sex, J = 7,6 Hz, 1H), 1,17 (t, J = 7,6 Hz, 3H).
41
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
13
C NMR (75 MHz,) δC: 171,92, 141,03, 140,68, 139,63, 138,48, 137,60, 134,53, 131,45
(2C), 130,83, 130,31 (2C), 129,38, 128,33, 128,07 (2C), 128,02, 127,72, 127,53, 127,02 (2C), 125,76, 122,19, 24,01, 13,38. HRMS (ESI) m/z számított C25H22NO (M+H)+: 352,1696, mért 352,1691.
5-(Difenilmetilén)-1-(2-etil-6-metilfenil)-1H-pirrol-2(5H)-on (69c) A termék sárgás olaj (1,46g). Termelés: 80%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,40. IR (film, max): 3056, 2967, 1701, 1468, 1365, 1217, 1159 cm–1. 1
H NMR (500 MHz, DMSO–d6) δH: 7,41 – 7,36 (m, 3H), 7,26 (d, J = 5,9 Hz, 1H), 7,18 – 7,15
(m, 2H), 6,96 – 6,84 (m, 4H), 6,79 – 6,71 (m, 4H), 6,44 (d, J = 5,9 Hz, 1H), 2,41 – 2,27 (m, 2H), 2,01 (s, 3H), 1,05 (t, J = 7,6 Hz, 3H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 170,18, 141,32, 140,09, 139,27, 137,11, 136,81, 135,75,
133,51, 130,69 (2C), 129,50, 128,46 (2C), 128,14 (2C), 128,10, 127,58, 127,31, 127,29, 126,83 (2C), 125,25, 122,50, 23,77, 17,83, 13,52. HRMS (ESI) m/z számított C26H24NO (M+H)+: 366,1852, mért 366,1849. 1-([1,1’-Bifenil]-2-il)-5-(Difenilmetilén)-1H-pirrol-2(5H)-on (69d) A termék fehér, szilárd anyag (1,63g). Termelés: 82%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,32. Op.: 174 – 176 °C. IR (KBr, max): 3056, 1694, 1482, 1437, 1368, 1215, 1158 cm–1. 1
H NMR (500 MHz, DMSO–d6) δH: 7,44 – 7,34 (m, 4H), 7,31 – 7,26 (m, 1H), 7,24 (td, J =
7,7, 1,4 Hz, 1H), 7,19 (t, J = 7,7 Hz, 2H), 7,09 (td, J = 7,6, 1,2 Hz, 1H), 7,04 – 6,99 (m, 1H), 6,96 (t, J = 7,5 Hz, 2H), 6,90 – 6,85 (m, 3H), 6,78 (d, J = 5.8 Hz, 1H), 6,76 – 6,66 (m, 2H), 6,34 (d, J = 5,8 Hz, 1H), 6,31 (d, J = 7,5 Hz, 2H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 172,16, 140,21, 139,88, 138,69, 137,86, 137,65, 136,32,
133,39, 131,96, 130,81 (2C), 130,77, 129,94, 129,65, 128,16 (2C), 128,14, 127,66, 127,63 (2C), 127,59, 127,34 (2C), 127,21, 127,17, 126,57 (2C), 120,95. HRMS (ESI) m/z számított C29H22NO (M+H)+: 400,1696, mért 400,1709. 5-(Difenilmetilén)-1-naftil-1H-pirrol-2(5H)-on (69e) 42
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
A termék fehér, szilárd anyag (1,64g). Termelés: 88%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,40. Op.: 182 – 184 °C. IR (KBr, max): 3098, 3075, 1693, 1404, 1219, 1170 cm–1. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,75 (d, J = 8,1 Hz, 1H), 7,62 (d, J = 8,1 Hz, 1H), 7,59 –
7,54 (m, 1H), 7,54 – 7,49 (m, 1H), 7,48 – 7,38 (m, 4H), 7,36 (d, J = 5,9 Hz, 1H), 7,27 – 7,20 (m, 2H), 7,19 – 7,12 (m, 2H), 6,74 – 6,64 (m, 1H), 6,57 – 6,50 (m, 4H), 6,49 (d, J = 5,8 Hz, 1H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 171,18, 140,03, 139,96, 138,75, 137,22, 133,25, 132,73,
130,95 (2C), 130,23, 130,07, 129,39 (2C), 128,24, 128,11 (2C), 127,68, 127,34, 127,15, 126,96, 126,15 (3C), 125,59, 124,68, 123,07, 121,94. HRMS (ESI) m/z számított C27H20NO (M+H)+: 374,1539, mért 374,1526. 1-Benzil-5-(difenilmetilén)-1H-pirrol-2(5H)-on (69f) A termék sárga, szilárd anyag (1,16 g). Termelés: 69%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,40. Op.: 135 – 137 °C. IR (KBr, max): 3061, 3027, 1687, 1448, 1363, 1129 cm–1. 1
H NMR (500 MHz, CDCl3) δH: 7,35 – 7,26 (m, 4H), 7,25 – 7,20 (m, 2H), 7,11 – 7,07 (m,
3H), 7,06 (d, J = 5,8 Hz, 1H), 7,04 – 7,01 (m, 2H), 6,97 (d, J = 7,6 Hz, 2H), 6,56 – 6,52 (m, 2H), 6,29 (d, J = 5,8 Hz, 1H), 4,59 (s, 2H). 13
C NMR (75 MHz, CDCl3) δC: 173,40, 140,59, 140,23, 138,74, 137,95, 137,49, 131,40 (2C),
131,24 (2C), 131,10, 128,47, 128,32, 127,95 (2C), 127,91 (4C), 126,68, 126,21 (2C), 122,18, 45,02. HRMS (ESI) m/z számított C24H19NO (M+H)+: 338,1539, mért 338,1536. 5-(Difenilmetilén)-1-[2-(trifluormetil)fenil]-1H-pirrol-2(5H)-on (69g) A termék fehér, szilárd anyag (1,80g). Termelés: 92%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,24. Op.: 182 – 184 °C. IR (KBr, max): 3054, 1701, 1374, 1317, 1159, 1126 cm–1.
43
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
1
H NMR (300 MHz, CDCl3) δH: 7,41 – 7,31 (m, 4H), 7,27 (d, J = 5,9 Hz, 1H), 7,23 – 7,17 (m,
3H), 7,15 (d, J = 7,9 Hz, 1H), 7,08 (d, J = 7,8 Hz, 1H), 6,97 – 6,84 (m, 5H), 6,30 (d, J = 5,8 Hz, 1H). 13
C NMR (75 MHz, CDCl3) δC: 171,96, 140,29, 140,24, 138,96, 137,64, 134,00, 132,86,
131,80, 131,27 (2C), 131,18, 130,72 (2C), 128,45, 128,12 (2C), 127,95, 127,91 (J = 30,9 Hz), 127,72, 127,37 (2C), 127,15 (J = 4,8 Hz), 123,28 (J = 273,9 Hz), 121,71. 19
F NMR (282 MHz, CDCl3) δF: - 61,04 (s, 3F).
HRMS (ESI) m/z számított C24H17F3NO (M+H)+: 392,1257, mért 392,1254. 1-(2-Brómfenil)-5-(difenilmetilén)-1H-pirrol-2(5H)-on (69h) A termék sárga, szilárd anyag (1,41 g). Termelés: 70%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,28. Op.: 142 – 143 °C. IR (KBr, max): 3052, 1701, 1477, 1443, 1216, 1161 cm–1. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,44 – 7,36 (m, 3H), 7,30 (d, J = 7,8 Hz, 1H), 7,26 (d,
J = 5,8 Hz, 1H), 7,24 – 7,18 (m, 2H), 7,15 (d, J = 7,5 Hz, 1H), 7,06 (t, J = 7,5 Hz, 1H), 7,00 – 6,85 (m, 6H), 6,42 (d, J = 5,8 Hz, 1H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 170,28, 140,03, 139,93, 137,29, 137,09, 135,30, 132,18,
131,98, 130,98 (2C), 129,84 (2C), 129,75, 128,88, 128,30, 128,13 (2C), 127,55, 127,35, 127,02 (2C), 122,53, 121,90. HRMS (ESI) m/z számított C23H17BrNO (M+H)+: 402,0488, mért 402,0504. 1-(4-Brómfenil)-5-(difenilmetilén)-1H-pirrol-2(5H)-on (69i) A termék sárga, szilárd anyag (1,86g). Termelés: 93%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,40. Op.: 101 – 103 °C. IR (KBr, max): 3074, 1695, 1487, 1363, 1209, 1155 cm–1. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,47 – 7,38 (m, 3H), 7,30 – 7,24 (m, 2H), 7,23 (d,
J = 5,9 Hz, 1H), 7,17 (d, J = 8,6 Hz, 2H), 7,08 – 6,94 (m, 3H), 6,92 (d, J = 8,6 Hz, 2H), 6,83 (d, J = 7,0 Hz, 2H), 6,37 (d, J = 5,9 Hz, 1H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 170,61, 140,67, 139,91, 137,70, 137,50, 135,14, 131,26
(2C), 130,56 (2C), 130,38 (2C), 129,89, 129,17 (2C), 128,42, 128,11 (2C), 127,56, 127,27 (2C), 121,48, 118,46. 44
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
HRMS (ESI) m/z számított C23H17BrNO (M+H)+: 402,0488, mért 402,0489. 5-(Difenilmetilén)-1H-pirrol-2(5H)-on (69j) A termék fehér, szilárd anyag (0,59g). Termelés: 48%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,11. Op.: 174 – 176 °C. IR (KBr, max): 3259, 3046, 1683, 1444, 1334, 1209 cm–1. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 9,84 (s, 1H), 7,45 – 7,30 (m, 6H), 7,23 (d, J = 6,9 Hz,
2H), 7,19 – 7,11 (m, 2H), 7,02 (d, J = 5,4 Hz, 1H), 6,23 (d, J = 5,5 Hz, 1H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 172,15, 139,29, 138,63, 137,67, 136,66, 130,87 (2C),
130,28 (2C), 128,50 (2C), 128,23 (2C), 128,02, 128,00, 126,59, 124,70. HRMS (ESI) m/z számítottC17H14NO (M+H)+: 248,1070, mért 248,1072.
4.3.2 Az 1-[2-Bróm-6-(trifluormetil)fenil]-5-(difenilmetilén)-1H-pirrol-2(5H)-on (69k) vegyület előállítása során tapasztalt eltérés A 4.3.1 pont alatti általános eljárást elvégezve termékek keverékét kaptuk, melyek szerkezetazonosítását kromatográfiás tisztítás után elvégeztük. A kapott termékeket, 69k vegyületet 27%-os termeléssel és az 72 vegyületet 53%-os termeléssel izoláltuk. 1-[2-Bróm-6-(trifluormetil)fenil]-5-(difenilmetilén)-1H-pirrol-2(5H)-on (69k) A termék sárgás, szilárd anyag (0,63g). Termelés: 27%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,30. Op.: 145 °C-tól bomlik. IR (KBr, max): 3061, 1699, 1469, 1312, 1208, 1127 cm–1. 1
H NMR (300 MHz, CDCl3) δH: 7,53 – 7,46 (m, 1H), 7,40 – 7,30 (m, 5H), 7,23– 7,17 (m,
2H), 7,07 – 6,98 (m, 3H), 6,97 – 6,90 (m, 3H), 6,32 (d, J = 6,0 Hz, 1H). 19
F NMR (282 MHz, CDCl3) F: - 60,99 (s, 3F).
HRMS (ESI) m/z számított C24H16BrF3NO (M+H)+: 470,0362, mért 470,0365. 3-Bróm-9,9-difenil-5-(trifluormetil)-9H-pirrol[1,2-a]indol (72) A termék fehér, szilárd anyag (0,63g). Termelés: 53%. 45
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,78. Op.: 204 –206 °C. Kis felbontású GC-MS készülékkel meghatározott molekulatömeg megegyezik a számított értékkel (Ms=454 g/mol) és a brómatom meglétét a molekula csúcsok 1:1 arányú jele bizonyítja a 453 és 455 csúcsértékeknél. 1
H NMR (300 MHz, CDCl3) δH: 7,65 – 7,50 (m, 3H), 7,38 – 7,26 (m, 5H), 7,23 – 7,10 (m,
6H), 6,19 (s, 1H). 19
F NMR (282 MHz, CDCl3) F: - 60,22 (s, 3F).
4.4. A 2,5-dibróm-1-fenil-1H-pirrol (61) fémorganikus reakciója további oxovegyületekkel (acetofenon, benzaldehid) Általános recept Egy inertizált lombikba bemértem a 2,5-dibróm-1-fenil-1H-pirrolt (61, 1,00 mmol), és vízmentes DEE-ben (5 ml) feloldottam. Az oldatot folyamatos kevertetés mellett -75 °C-ra hűtöttem, majd 1,05 ekvivalens butil-lítium hexános oldatát (1,05 mmol, 0,65 ml, 1,59 M) csepegtettem hozzá. 10 perc kevertetés után hozzáadtam 1,1 ekvivalens oxo-vegyületet (1,09 mmol), majd újbóli 10 perc eltelte után hagytam az elegyet szobahőmérsékletre melegedni. Fél óra kevertetés után hozzáadtam dietil-étert (10 ml) és desztillált vizet (10 ml). A fázisok elválasztása után a vizes fázist dietil-éterrel (10 ml) kiráztam, az egyesített szerves fázist bepároltam, majd diklór-metánban feloldottam, Na2SO4-on szárítottam, majd szűrést követően újból bepároltam. A terméket flash kromatográfia segítségével tisztítottam (Eluens: Hexán: EtOAc gradiens elúcióval).
1-(5-Bróm-1-fenil-1H-pirrol-2-il)-1-feniletanol (76) A termék fehér, szilárd anyag(0,77 g). Termelés: 75%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 8 : 1, Rf = 0,21. Op: 71 – 72 °C. –
IR (KBr, max): 3536, 3056, 2970, 1599, 1499, 1449, 1340, 1232, 1168 cm 1.
46
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,30 (t, J = 7,4 Hz, 1H), 7,20 (t, J = 7,3 Hz, 2H), 7,08 –
6,98 (m, 3H), 6,95 – 6,82 (m, 3H), 6,38 (d, J = 3,7 Hz, 1H), 6,26 (d, J = 3,7 Hz, 1H), 6,09 (d, J = 7,6 Hz, 1H), 5,51 (s, 1H), 1,66 (s, 3H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 147,21, 141,61, 138,11, 130,42, 129,08, 127,52, 127,34,
127,07, 127,00 (2C), 125,52, 124,71 (2C), 108,75, 107,64, 103,73, 71,10, 31,89. HRMS (ESI) m/z számított C18H15BrN (MH-H2O)+: 324,0388, mért 324,0382. (5-Bróm-1-fenil-1H-pirrol-2-il)-1-fenilmetanol (78) A termék fehér, szilárd anyag(0,83 g). Termelés: 84%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 8 : 1, Rf = 0,17. Op: 115 – 116 °C. –
IR (KBr, max): 3260, 3061, 3026, 1598, 1498, 1445, 1341, 1201, 1043 cm 1. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,55 – 7,41 (m, 3H), 7,31 (széles s, 1H), 7,25 – 7,10 (m,
6H), 6,24 (d, J = 3,6 Hz, 1H), 5,89 (d, J = 3,6 Hz, 1H), 5,62 (d, J = 5,0 Hz, 1H), 5,34 (d, J = 4,9 Hz, 1H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC:143,22, 138,85, 137,15, 128,87 (2C), 128,74 (2C), 128,50,
127,60 (2C), 126,72, 126,19 (2C), 109,94, 108,40, 102,10, 67,68. HRMS (ESI) m/z számított C17H13BrN (MH-H2O)+: 310,0231, mért 310,0224.
4.5. Az (5-bróm-1-fenil-1H-pirrol-2-il)-1-fenilmetanol (78) fémorganikus reakciója benzofenonnal
Egy inertizált
lombikba
bemértem
az
(5-bróm-1-fenil-1H-pirrol-2-il)-1-fenilmetanolt
(78,0,61 mmol), és vízmentes DEE-ben (5 ml) feloldottam. Az oldatot folyamatos kevertetés mellett -75 °C-ra hűtöttem, majd 2,0 ekvivalens butil-lítium hexános oldatát (1,22 mmol, 0,76 ml, 1,59 M) csepegtettem hozzá. 10 perc kevertetés után hozzáadtam 2,0 ekvivalens benzofenont (1,22 mmol), majd újbóli 10 perc eltelte után hagytam az elegyet szobahőmérsékletre melegedni. Másfél óra kevertetés után hozzáadtam dietil-étert (10 ml) és desztillált vizet (10 ml). A fázisok elválasztása után a vizes fázist dietil-éterrel (10 ml) kiráztam, az egyesített szerves fázist bepároltam, majd diklór-metánban feloldottam, Na2SO4-on szárítottam, majd szűrést követően újból bepároltam. A terméket flash kromatográfia segítségével tisztítottam (Eluens: Hexán: EtOAc gradiens elúcióval). 47
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
(5-(Hidroxi(fenil)metil)-1-fenil-1H-pirrol-2-il)difenilmetanol (79) A termék fehér, szilárd anyag(0,11g), szobahőmérsékleten bomlott. Termelés: 42%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,76. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,35 –7,00 (m, 21H), 6,33 (d, J = 3,6 Hz, 1H), 6,16 (d,
J = 3,6 Hz, 1H), 5,37 (s, 1H), 5,12 (s, 1H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 141,85, 141,54, 139,73, 136,84, 135,26, 128,87, 128,80,
128,27, 128,23, 128,18, 127,55, 127,30, 127,17, 126,74, 126,62, 126,54, 110,57, 109,92, 103,17, 79,60, 73,25.
1,1-Difenilpentán-1-ol (80) A termék sárga olaj(0,07 g). Termelés: 25%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,62. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,43 (d, J = 7,5 Hz, 4H), 7,26 (t, J = 7,5 Hz, 4H), 7,14 (t,
J = 7,2 Hz, 2H), 5,40 (s, 1H), 2,26 – 2,15 (m, 2H), 1,33 – 1,11 (m, 4H), 0,82 (t, J = 7,0 Hz, 3H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 148,57, 127,64 (5C), 125,86 (2C), 125,74 (5C), 76,38,
25,67, 22,58, 14,07.
4.6. Az 5-(difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2(5H)-on (67) brómozása
Az 5-(difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2(5H)-on (67, 0,93 mmol) DMF-ben (2 ml) oldottam. N-bróm-szukcinimid (NBS) DMF-es (3 ml) oldatát adagoltam hozzá szobahőmérsékleten. 24 óra kevertetés után 20 ml desztillált vízre öntöttem, majd a kivált csapadékot szűrtem. DKM-ban feloldottam, Na2SO4-on szárítottam, végül bepároltam. A terméket flash kromatográfia segítségével tisztítottam (Eluens: Hexán: EtOAc gradiens elúcióval).
3-Bróm-5-(difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2(5H)-on (81) A termék sárga, szilárd anyag (0,32 g). Termelés: 87%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,56. Op: 178 – 179 °C. 48
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
IR (KBr, max): 3057, 1726, 1702, 1493, 1443 1372, 1197, 1078 cm-1. 1
H NMR (300 MHz, Aceton–d6) δH: 7,51 – 7,42 (m, 3H), 7,40 (s, 1H), 7,38 – 7,28 (m, 2H),
7,09 – 6,88 (m, 10H). 13
C NMR (75 MHz, Aceton–d6) δC: 166,75, 141,38, 139,50, 138,99, 137,65, 137,18, 132,49,
132,21, 131,84, 129,59, 129,15, 128,78, 128,68, 128,30, 128,23, 127,06, 115,56. HRMS (ESI) m/z számított C23H17BrNO (M+H)+: 402,0494, mért 402,0487.
4.7. Az 5-(Difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2(5H)-on (67) és az5-(difenilmetilén)1-[2-(trifluormetil)fenil]-1H-pirrol-2(5H)-on
(69g)
továbbalakítása
tiolaktám
származékká Általános recept Egy inertizált lombikba bemértem a megfelelő γ-laktám származékot (67, 69g, 0,93 mmol, 0,3 g), és vízmentes toluolban (10 ml) feloldottam. Az oldathoz folyamatos kevertetés mellett hozzámértem 1,4 ekvivalens Lawesson-reagenst (1,30 mmol), majd 110 °C-on 2 órát refluxáltattam. Az elegy szobahőmérsékletre hűlése után hozzáadtam DKM-t (10 ml) és desztillált vizet (10 ml). A fázisok elválasztása után a vizes fázist diklór-metánnal (10 ml) kiráztam, az egyesített szerves fázist Na2SO4-on szárítottam, majd szűrést követően bepároltam. A terméket flash kromatográfia segítségével tisztítottam (Eluens: Hexán: EtOAc gradiens elúcióval).
5-(Difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2(5H)-tion (83a) A termék piros, szilárd anyag(0,31 g). Termelés: 98%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,55. Op: 98 – 99 °C. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,51 – 7,38 (m, 3H), 7,22 (d, J = 5,1 Hz, 1H), 7,10 – 6,89
(m, 8H), 6,89 – 6,78 (m, 2H), 6,69 (d, J = 5,1 Hz, 1H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 194,01, 144,28, 140,72, 137,50 (2C), 136,46, 132,86,
132,06, 131,41 (2C), 130,79 (2C), 129,05, 128,85 (2C), 128,19 (2C), 127,94, 127,52 (2C), 127,19 (2C), 126,73.
49
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
5-(Difenilmetilén)-1-(2-(trifluormetil)fenil)-1H-pirrol-2(5H)-tion (83b) A termék piros, szilárd anyag(0,36 g). Termelés: 95%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,63. Op: 181 – 182 °C. 1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,50 – 7,36 (m, 6H), 7,33 (d, J = 5,5 Hz, 1H), 7,31 – 7,23
(m, 1H), 7,20 – 7,12 (m, 2H), 7,09 – 6,95 (m, 3H), 6,93 – 6,83 (m, 2H), 6,75 (d, J = 5,4 Hz, 1H). 13
C NMR (75 MHz, DMSO–d6) δC: 194,83, 144,45, 140,45, 136,91, 136,52, 135,13
(J = 1,7 Hz), 134,53, 132,71, 132,16, 132,09, 130,92 (2C), 130,58 (2C), 129,08, 128,77, 128,35 (2C), 128,02, 127,31 (2C), 126,65 (J = 4,7 Hz), 125,88 (J = 30,5 Hz), 122,93 (J = 273,9 Hz). 19
F NMR (282 MHz, DMSO–d6) δF: - 59,96 (s, 3F).
4.8. Dietil-2-(5-difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2(5H)-ilidén)malonát (85) előállítása Egy inertizált lombikba bemértem a 20 percen át kimelegített 4 ekvivalens Zn port (2,36 mmol), és vízmentes THF-ben (5 ml) feloldottam. Az oldathoz folyamatos kevertetés mellett hozzácsepegtettem a brómmalonsav-dietil-észtert (84, 4 ekv., 2,36 mmol, 0,34 ml), majd hozzámértem 0,2 ekvivalens jódot (0,12 mmol). Végül bemértem a 5-(difenilmetilén)-1fenil-1H-pirrol-2(5H)-tiont (83a, 0,59 mmol, 0,2 g). Ezután 8 órán keresztül melegítettem 80 °C-on. Miután az elegy szobahőmérsékletre hűlt, hozzáadtam telített K2CO3-ot (20 ml), és fél órán keresztül kevertettem. Fél óra kevertetés után hozzáadtam DEE-t (10 ml) és a fázisokat elválasztottam. A vizes fázist dietil-éterrel (4×10 ml) kiráztam, az egyesített szerves fázist 10%-os KI oldattal ráztam ki, bepároltam, majd diklór-metánban feloldottam, Na2SO4-on szárítottam, szűrést követően pedig újból bepároltam. A terméket Flash kromatográfia segítségével tisztítottam (Eluens: Hexán: EtOAc gradiens elúcióval).
Dietil-2-(5-difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2(5H)-ilidén)malonát (85) A termék narancssárga olaj (0,27 g). Termelés: 98%. VRK futtatóelegy: Hexán : EtOAc = 4 : 1, Rf = 0,21.
50
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
1
H NMR (300 MHz, DMSO–d6) δH: 7,70 (d, J = 5,8 Hz, 1H), 7,43 – 7,24 (m, 3H), 7,18 – 7,09
(m, 2H), 7,07 – 6,87 (m, 7H), 6,80 (d, J = 7,4 Hz, 2H), 6,72 (d, J = 7,0 Hz, 2H), 4,11 – 3,94 (m, 2H), 3,32 – 3,21 (m, 2H), 1,16 – 1,05 (m, 3H), 0,95 – 0,78 (m, 3H). C NMR (126 MHz, DMSO–d6) δC: 161,57, 157,89 (2C), 145,88, 141,40, 138,62, 137,81,
13
134,05, 130,58 (2C), 130,56 (2C), 130,13 (2C), 128,03 (2C), 127,98, 127,86, 127,46 (2C), 127,33 (2C), 127,18, 126,89, 126,54, 96,39, 62,55 (2C), 13,43 (2C).
51
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
5. Összefoglalás
Diplomamunkám
készítése
során
új
1-arilpirrol
származékok
szintézisével
foglalkoztam. Célom volt az 1-fenil-1H-pirrol (3) szelektív dibrómozásának megvalósítása. Az alapvegyületet NBS-sel reagáltattam olyan reakciókörülmények között, melynek alkalmazásával a 61 vegyületet 99%-os tisztasággal sikerült előállítani. A brómozás szelektíven a pirrolgyűrű C és C' helyzetében történt. A dihalogénezési reakcióval további dibrómozott arilpirrol származékokat (63a-k) is sikerrel előállítottunk. Az új brómvegyületekből kiinduló fémorganikus reakciókkal különböző funkciós csoportok bevitelét is megvalósítottuk. A brómatomok egyenkénti cseréjével valósítottuk meg a reakciókat, így például jó hozammal (89%) sikerült kialakítani karbonsav funkciót (64, 65a-c).
Kísérleti
eredményeink
alapján
az
1-aril-1H-pirrol
alapvázzal
rendelkező
vegyületekből tehát szelektív dihalogénezéssel, majd fémorganikus úton változatos funkciók kialakításával
olyan
vegyületek
előállítására
nyílik
lehetőség,
amelyek
várhatóan
enantioszelektív reakciók hatékony katalizátorai, illetve katalizátor ligandumai is lehetnek. A 61 vegyületet egy ekvivalens n-butil-lítiummal reagáltatva, majd a reakcióelegyhez benzofenont adva egy, az irodalomban eddig nem publikált vegyületet (67) sikerült előállítani. Az új 5-(difenilmetilén)-1-fenil-1H-pirrol-2-(5H)-on (67) szintézisét optimáltuk, majd több másik, általunk előállított dibróm-származékot (63a-k) is átalakítottunk 5-(difenilmetilén)-1aril-1H-pirrol-2-(5H)-onokká, (69a-j) 80-90% körüli termeléssel. Az 69k származék előállításánál egy triciklusos vegyület (72) is keletkezett, melyet tiszta formában kinyertünk és szerkezetazonosítását elvégeztük. Munkám során tehát hatékony, új módszert dolgoztunk ki olyan 1H-pirrol-2-(5H)-on szerkezeti elemet tartalmazó vegyületek szintetikus előállítására, melyek természetes eredetű anyagok alapvázaiként az irodalomban több helyen is megtalálhatóak. A 61 vegyület esetében a fémorganikus reakció lehetőségét további oxovegyületekkel is vizsgáltuk. Mind acetofenonnal, mind benzaldehiddel végezve a reakciót, az alkohol származékokat (76, 78) sikerült előállítanunk, utóbbi esetében újabb lítiálást követően benzofenonnal reagáltattuk a vegyületet, egy dialkohol (79) származékhoz jutottunk. Szelektíven brómoztunk egy γ-laktám származékot (67) a laktámgyűrű hármas helyzetében lévő szénatomon, így további funkciós csoportoknak a kialakítása is lehetővé vált. 52
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
Megvalósítottuk két γ-laktám származék (67, 69g) esetében Lawesson-reagens segítségével a tiovegyületté (83a-b) alakítást, mindkét esetben nagyobb, mint 90%-os termeléssel. Ezt követően az előállított 83a származékból Reformatszkij reakció alkalmazásával vinil-karbamátot (85) sikerült előállítanunk. Az előállított vinil-karbamát-származékból (85) gyűrűzárási reakciót követően olyan vegyülethez juthatunk, amely hasonlóságot mutat különböző antibakteriális hatású perfloxacin analógokkal (86, 87), így szintézisük és vizsgálatuk érdekes jövőbeni kutatási téma lehet.
53
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
6. Rövidítések absz.:
abszolutizált, vízmentes
Ac:
acetil-csoport
Ar:
aromás-csoport
Bn:
benzil-csoport
BuLi:
n-butil-lítium
CHCl3:
kloroform
DEE:
dietil-éter
DKM:
diklór-metán
DMF:
N,N-dimetil-formamid
DMSO:
dimetil-szulfoxid
DPPF:
1,1’-bis(difenilfoszfino)ferrocén
ekv:
ekvivalensTHF: tetrahidrofurán
EtOAc:
etil-acetát
HRMS:
nagy felbontású tömegspektroszkópia
IR:
infravörös spektroszkópia
M, M’:
többnyire alkáli- vagy más fématom
MS:
tömegspektroszkópia
NMR:
mágneses magrezonancia spektroszkópia
Op.:
olvadáspont
Rf:
retenciós faktor
TBDMS
terc-butildimetilszilil-csoport
TEBAC:
benzil-trietil-ammónium-klorid
TMS:
trimetilszilán
VRK:
vékonyréteg-kromatográfia
54
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
7. Irodalomjegyzék
1
Jones, R. A., Ed.; John Wiley & Sons: Chemistry of Heterocyclic Compounds: Pyrroles, 1990, 48.
2
Elming, N.; Clauson-Kaas, N.: Acta Chemica Scandinavica, 1952, 6, 867.
3
Bandyopadhyay, D.; Mukherjee, S.; Banik, B. K.: Molecules, 2010, 15, 2520.
4
Bandyopadhyay, D.; Mukherjee, S.; Banik, B. K.; Granados, J. C.; Short, J. D.: European Journal of Medicinal Chemistry, 2012,50, 209.
5
Rivera, S.; Bandyopadhyay, D.; Banik, B. K.: Tetrahedron Letters, 2009, 50, 5445.
6
Mann, G.; Hartwig, J. F.; Driver, M. S.; Fernández-Rivas, C.: Journal of the American Chemical Society,1998, 120, 827.
7
Quach, Tan D.; Batey, Robert A.: Organic Letters, 2003, 5, 4397.
8
Morgó J.; Gyurkovics I.: Szerves Vegyipari Alapfolyamatok, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002, 113.
9
Gilow, H. M.; Burton, D. E.: Journal of Organic Chemistry, 1981, 46, 2221.
10
Faigl, F.; Deák, Sz.; Mátravölgyi, B.; Holczbauer, T.; Czugler, M.; Balázs, L.; Hermecz, I.: Tetrahedron Letters, 2012, 68, 4259.
11
Faigl, F.; Kollár, L.; Kotschy, A.; Szepes, L.: Szerves fémvegyületek kémiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001, 111.
12
Schlosser, M.; John Wiley and Sons: Organometallics in Synthesis - A Manual Chichester, 1994, 1.
13
Faigl, F.; Kovács, E.; Mátravölgyi, B.; Thurner, A.: Gyógyszerkémiai alapfolyamatok, Typotex Kiadó, Budapest, 2011, 158.
14
Faigl, F.; Fogassy, K.; Szűcs, E.; Kovács, K.; Keserű, G., M.; Harmat, V.; Böcskei, Z.; Tőke, L.: Tetrahedron Letters, 1999, 55, 7881.
15
(a) Celmer, W. D.; Solomons, I. A.: Journal of the American Chemical Society, 1955, 77, 2861. (b) Faulkner, D. J.: Tetrahedron Letters, 1977, 33, 1421.
16
Simmons, C. J.; Marner, F.-J.; Cardellina, J. H.; Moore, R. E.; Seff, K.: Tetrahedron Letters, 1979, 20, 2003.
17
Rico, R.; Bermejo, F.: Tetrahedron Letters, 1995, 43, 7889. 55
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
18
Falk, H.; Grubmayr, K., Herzig, U., Hofer, O.: Tetrahedron Letters, 1975, 16, 559.
19
Cherry, K.; Thibonnet, J., Duchene, A., Parrain, J.-L., Abarbri, M.: Tetrahedron Letters, 2004, 45, 2063.
20
Augustin, M.; Koehler, M.: Zeitschrift für Chemie, 1983, 23, 402.
21
Khlebnikov,A. F.; Novikov, M. S.; Kostikov, R. R.: Chemistry of Heterocyclic Compounds, 1987,23,1070.
22
Saito, T.; Sugizaki, K.; Osada, H.; Kutsumura, N.; Otani, T.: Heterocycles, 2010, 80, 207.
23
Skodáné Földes, R., Kollár, L.: Magyar Kémiai Folyóirat - Összefoglaló közlemények, 2004, 109-110, 1.
24
Ishii, A.; Horikawa, Y.; Takaki, I.; Shibata, J.; Nakayama, J.; Hoshino, M.: Tetrahedron Letters, 1991, 32, 4313.
25
McMurry, J. E.: Chemical Review, 1989, 89, 1513.
26
Kise, N.; Takenaga, Y.; Ishikawa, Y.; Morikami, Y.; Sakurai, T.: Tetrahedron Letters, 2012, 53, 1940.
27
Smith, D. C.; Lee, S. W.; Fuchs, P.L.: Journal of Organic Chemistry, 1994, 59, 348.
28
Yde, B.; Yousif, N. M.; Pedersen, U.; Thomsen, I.; Lawesson, S. O.: Tetrahedron Letters, 1984, 40, 2047.
29
Micheael, J. P.; de Koning, C. B.; Gravestock, D.; Hosken, G. D.; Howard, A. S.; Jungmann, C. M.; Stambury, T. V.: Pure and Applied Chemistry, 1999, 50, 813.
30
Singh, S.; Köhler, J. M.; Schober, A.; Groβ: Beilstein Journal of Organic Chemistry, 2011, 7, 1164.
31
Russowsky, D.; de Silveira Neto, B. A.: Tetrahedron Letters, 2004, 45, 1437.
32
Lee, H. K.; Kim, J.; Pak, Ch. S.: Tetrahedron Letters, 1999, 40, 2173.
33
Ocampo, R.; Dolbier, W. R. Jr.: Tetrahedron Letters, 2004, 60, 9325.
34
Michael, J. P.; de Koning, Ch. B.; Hosken, G. D.; Stanbury, T. V.: Tetrahedron Letters, 2001, 57, 9635.
35
Chu, D. T. W.; Claiborne, A. K. J.: Journal of Heterocyclic Chemistry, 1987, 24, 1537.
36
Glushkov, R. G.; Marchenko, N. B.; Padeiskaya, A. N.; Shipilova, L. D.: Chemical Abstract, 1990, 113, 148774.
37
Hildebrandt, A.; Lang, H.: Dalton Transactions, 2011, 40, 11831.
38
Gilow, H. M.; Burton, D. E.: Journal of Organic Chemistry, 1981, 46, 2221.
39
Donohoe, T. J.; Harji, R. R.; Cousins, R. P. C.: Tetrahedron Letters, 2000, 41, 1327. 56
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
40
Pogram PLATON Spek, A. L.: Acta Crystallographica Section D,2009, 65, 148.
41
Melchiorre, P. ; Jorgensen, K. A.: Journal of Organic Chemistry, 2003, 68, 4151.
42
Lutz, R. E.; Hinkley, D. F.; Jordan, R. H.: Journal of American Chemical Society, 1951, 73, 4647.
57
N-Szubsztituált, halogén tartalmú pirrolok fémorganikus reakcióinak vizsgálata
8. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet témavezetőmnek, Dr. Faigl Ferenc egyetemi tanárnak, Deák Szilvia és Dr. Mátravölgyi Béla konzulenseimnek és a labor összes többi dolgozójának, akik dolgozatom készítése során elméleti és gyakorlati téren egyaránt segítségemre voltak, továbbá Dr. Czugler Mátyásnak és Holczbauer Tamásnak az egykristály röntgendiffrakciós mérésekért.
58