Múzeumpedagógia képzés a felsıoktatásban
Elıadásomban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának múzeumpedagógiai szakirányú képzését és annak eredményeit mutattam be.
Az Oktatási Miniszter 35/1999. (VIII.24 ) rendelete alapján a múzeumpedagógia szakirányú továbbképzési szak az 1999/2000. tanévben másoddiplomás képzés keretében indulhatott be. A legfontosabb feladatkörök a beindításkor az alábbiak voltak: fejlesztési irányok meghatározása, képzési tartalom kidolgozása, személyi és tárgyi feltételek biztosítása. A szakalapítás szempontjából igen fontos szereplıknek a fıvárosi múzeumok munkatársait lehet nevezni, akik szakmai felkészültségükkel, felismerve a képzés jelentıségét, nagy erıvel támogatták a szak beindítását, az ott folyó szakmai tevékenységet. A szak alapításának és beindításának felelıse Foghtőy Krisztina volt, e munkához a legtöbb segítséget Vásárhelyi Tamás, Néray Katalin nyújtották, természetesen az ELTE TFK akkori vezetésével kibıvítve.
A múzeumpedagógiai szakirányú képzés célja és fıbb tartalmi jegyei:
●
A múzeumpedagógia interdiszciplináris kapcsolatrendszerének elemzése.
●
A múzeumpedagógia terminológiai alapjai
●
A múzeumpedagógia egyre bıvülı kapcsolódási, együttmőködési lehetıségeinek feltárása.
●
A különbözı múzeumok történeti és esztétikai koncepcióinak áttekintése.
●
A jelentısebb külföldi és hazai múzeumpedagógiai törekvések áttekintése, folyamatos
figyelemmel kísérése. ●
Múzeumpedagógusok, mővésztanárok és más szakemberek tájékoztatása alapján
tapasztalatszerzés a múzeumpedagógusok szerepkörérıl, feladatáról. ●
Olyan
képzımővészeti,
történettudományi,
természettudományi,
néprajzi
és
pedagógiai ismeretek átadása, melynek birtokában a végzett szakemberek képesek lesznek múzeumi környezetben tanórákat, szakköröket, fakultatív foglalkozásokat megtartani, valamint közmővelıdési tevékenységet ellátni. ●
A múzeumpedagógiára szakosodott hagyományos tanári diplomával rendelkezı
pedagógusok vagy közmővelıdésben dolgozó szakemberek olyan innovációs készségre tegyenek szert, amellyel biztos alapon széleskörő elméleti és gyakorlati tudás birtokában hatékonyan tudnak tevékenykedni múzeumi környezetben.
2
A képzés fıbb tanulmányi területei és arányai:
I.
Elméleti alapképzés – összesen 195 óra, a képzés 41%-a.
Az elméleti alapozó
tanegységek keretében a hallgatók ismereteket szereznek a
múzeumpedagógia történeti, elméleti, esztétikai koncepcióinak egyetemes és hazai helyzetétıl. A képzés során hangsúlyozottan jelenik meg a hazai múzeumokban folyó elméleti és gyakorlati tevékenységek megismertetése az adott múzeum arculatának megfelelıen. Az elméleti alapképzésben az alábbi tantárgyak érintettek:
●
Múzeumpedagógia:
A múzeumpedagógiának, mint külön diszciplínának egyre bıvülı kapcsolódásai és együttmőködési lehetıségeinek a megkeresése a múzeumok és az iskolák között. Az iskolai és az iskolán kívüli tervszerő és rendszeres oktatás és nevelés lehetıségeinek feltárása, útmutatást, segítséget adva a különbözı szaktárgyak módszertanában is. Összesen: 90 óra
●
Muzeológia:
A muzeológia tantárgy keretében bemutatjuk a hazai múzeumok kialakulását történetét, céljait, feladatait a múzeumokban folyó munkát az adott múzeum arculatának megfelelıen. (irodalmi, zenei, néprajzi, természettudományi) Összesen: 30 óra
●
Mővészetpszichológia:
A képzımővészettel kapcsolatos pszichológiai kutatások segíthetnek mind az alkotói, mind a befogadói folyamat számos aspektusát jobban megvilágítani. Kísérleti módszereik megismerése a pedagógusok munkáját gazdagítja, míg a fontosabb elméleti modellek újabb szemléleti keretek kialakítását teszik lehetıvé. Összesen: 15 óra
●
Mővészettörténet:
A mővészettörténet tantárgy a mővészetek: építészet, képzı és iparmővészet fejlıdésével foglalkozik az ıskortól napjainkig. A tantárgy célja a mővészettörténeti jelenségek esztétikai, kultúrhistóriai értékelése, az alkotók életrajzának, a mővészeti élet szervezeteinek tanulmányozása. Összesen: 15 óra
3
Természettudományi múzeumi ismeretek:
●
A természettudományi múzeumok történetének és tevékenységének célszerő, megfelelı megismerését, részben a „reál” terület múzeumpedagógiájának elsajátítását teszi a tárgy lehetıvé. A képzés során kiemelt feladat a természettudományi múzeumok és a környezeti nevelés kapcsolatrendszerének megismerése, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Mezıgazdasági múzeum múzeumpedagógiai tevékenységének áttekintése különös tekintettel a múzeum jellegébıl adódó sajátos lehetıségekre, módszerekre. Összesen: 30 óra
Néprajz:
●
A néprajz tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a népi kultúrával és életmóddal az adott történelmi - társadalmi viszonyok keretében. A képzés során kiemelt feladat a Néprajzi Múzeum történetének és kiállításainak megismertetése, feldolgozása a múzeumpedagógia helyi tapasztalatainak átadása. Összesen: 15 óra
II.
Módszertan elmélet és gyakorlata – összesen 135 óra, a képzés 29%-a.
A képzés során kiemelt cél a gyakorlatra orientált felkészítés, amelynek keretében lehetıség adódik a különbözı múzeumpedagógiai módszerek és eszközök változatos megismerésére, alkalmazására, és elsajátítására. A képzési idı alatt a hallgatók mindvégig múzeumi környezetben folytathatják tanulmányaikat, mely lehetıséget ad a speciális múzeumi didaktikai alapelvek átadására és a visszakapott információk további beépítésére az adott tematikában. Kiemelt szerepet kap a kiállítás anyagának és a tananyag összekapcsolódásának módja, a lehetıségek megkeresése. A múzeumi órára, foglalkozásra való felkészüléskor tájékozódni kell arról, hogy az egyes múzeumok mely anyagrésze, kiállításai kapcsolhatóak a tananyaghoz. A múzeumi program megvalósítása elıtt alapos ismereteket kell szerezni arra vonatkozóan, hogy mit látnak majd a gyerekek. Ezután következhet csak a foglalkozás megtervezése, a megfelelı módszerek megválasztása. Köztudomású, hogy a kiállítások nagy többsége a felnıtt látogató számára készül, ezért a kiállítási anyag feldolgozásakor szükségesek a gyermeki játékosságot, kreativitást igénylı feladatok. A képzési idı alatt igen fontos, hogy minden apróbb próbálkozást, óravezetést csoportos értékelés kövessen.
4
A múzeumi órákat, foglalkozásokat követı csoportmegbeszélés fıbb szempontjai lehetnek: ●
az óra, a foglalkozás hangulata
●
a hallgatói felkészültség színvonala
●
az érdeklıdés felkeltése, a csoport tagjainak bevonása
●
az óra, a foglalkozás célja
●
a kiállítás anyagának sokoldalú, komplex feldolgozása
●
a kiállítás anyagának és a tananyag összekapcsolásának módja, a lehetıségek megkeresése
●
az óra, a foglalkozás irányításának minısége ( direkt, indirekt )
●
a választott módszerek és az óra, a foglalkozás céljának kapcsolata
●
a csoportos és a páros munka megszervezése, az egyéni munka irányítása, differenciálás, (feladatlap, játéklap alkalmazása)
●
a tudatosság, az önelemzı képesség színvonala
A módszertan elmélete és gyakorlata részben érintett tantárgyak:
●
Múzeumpedagógia módszertana:
A múzeumpedagógia módszertana tantárgy keretében lehetıség adódik az ismeretszerzés speciális múzeumi módszereinek és eszközeinek a megismerésére, annak alkalmazására és elsajátítására. A képzési idı alatt a hallgatók mindvégig múzeumi környezetben folytatják tanulmányaikat, mely lehetıséget ad a speciális múzeumdidaktikai alapelvek átadására és visszakapott információk további beépítésére. Lehetıség adódik valamennyi résztvevınek múzeumi mikrotanításban való részvételre. Összesen: 45 óra
●
Mővészetpedagógia:
A mővészetpedagógia a pedagógia történetiségén keresztül a társmővészetek összességét komplexen bemutató tantárgy (ókortól napjainkig). A képzés során lehetıség adódik mind az egyetemes, mind a hazai forrásanyagok áttekintésére, tanulmányozására. Összesen: 30 óra
●
Kommunikációs elmélet:
A kommunikációelmélet célja, hogy a résztvevık a speciális múzeumi környezetben is képesek legyenek az információk átadására, a gyerekcsoporttól kapott visszajelzések szakszerő fogadására. Összesen: 30 óra
5
Mikrotanítás:
● A
hallgatók
múzeumi
keretekben
meghatározott
–
rövidebb
idıtartamú
–
foglalkozásrészleteket tartanak. Ezt videóra véve rögzítjük és részletesen elemezzük. Ezáltal gyakorlatot szereznek a különbözı szakterülető múzeumokban tarható foglalkozások vezetésében. Összesen: 30 óra
III.
Múzeumpedagógiai ismeretek (elmélet és gyakorlat)
összesen 120 óra, a
képzés 26%-a.
Az éves képzési tematika összeállításánál messzemenıen figyelembe kell venni a hallgatói érdeklıdést, a múzeumok kínálta lehetıségeket. Így kap különös hangsúlyt a múzeumi tárgyismeret fontossága, a kiállítások, győjtemények bemutatása.
A tematikus egységben érintett tárgykörök:
●
Mővészeti:
A képzımővészeti tárgykörön belül lehetıség adódik a festészet, grafika, szobrászat és az építészet sajátos mővészeti területeinek megismerésére. Képzési tervünk a kreativitás a nevelés keretében elsısorban a különbözı korosztályú gyerekek alkotóképességének fejlesztését, annak továbbépítését célozza meg (színház, video, zene). A mőhelymunkák során alkotáslélektani ismereteket, kísérletezést elısegítı design szellemiségő programokat kínál a képzés. Összesen: 30 óra
●
Történettudományi:
A történettudományi tárgykör az emberiség fejlıdésével, elırehaladásával foglalkozó ismerettartalmakat közvetítı (ıskortól napjainkig) tantárgy. A kiállításokon bemutatott történeti korokat, azok tárgyi világát, a tárgyakon keresztül az emberek életét ismerhetik meg a résztvevık. Összesen: 30 óra
● A
Természettudományi: természettudományi
tárgykör
célja
a
pedagógusok
aktív
múzeumpedagógiai
tevékenységének elıkészítése. Ez az elıadások mellett életszerő, konkrét feladatok megoldásával történik. Ide soroljuk mind a kiállítások magyarázását, befogadását, 6
feldolgozását, elıkészítı konzultációkat valamint a hallgatók győjtési és preparálási gyakorlatait. Összesen: 30 óra
●
Mővelıdéstörténeti:
A mővelıdéstörténet tantárgy keretében a résztvevık ismereteket kapnak az emberiség története folyamán létrehozott anyagi és szellemi javak elıállításának és felhasználásának történetébıl. Kiemelt jelentıséget kap a szellemi kultúra története, a mővelıdés és oktatatás, a tudomány és mővészet elterjedésének fejletségi színvonalának története. Összesen: 30 óra
IV. Speciális témakörök - összesen 60 óra, a képzés 9 %-a.
Lehetıség adódik a képzésben résztvevı valamennyi múzeum bekapcsolódásának alternatív múzeumpedagógiai tevékenység megismerésére, különbözı mővészeti technikák és módszerek alkalmazására, mőhelymunkák keretében. Az interaktív kiállítások lehetıséget adnak a kiállítási anyag újszerő megismertetésére.
A speciális témakörök az alábbiakban foglalhatók össze:
●
Bevezetés az egyiptológiába:
Az ókori Egyiptom népeinek történetével és kultúrájával foglalkozó tantárgy. A Szépmővészeti
Múzeumban
az
új
koncepcióval
létrehozott
egyiptomi
kiállítás
tanulmányozására. Történelemóra a múzeumban, módszertani kínálat az általános és középiskolai tananyaghoz kapcsolódva. Összesen: 15 óra
●
Történeti játszóház:
Célja egy adott történeti korszak megismertetése, feldolgozása, megelevenítése, játékos formában. A történelmi események szituációs játékokban jelennek meg, amelyekben a gyerekek rejtett képességei is kibontakozhatnak, önismeretük fejlıdhet. A történeti játszóház egy olyan komplex ismeretterjesztı módszer, amely a történeti téma, a korhő tárgyi világ és a korba való beleélés szoros egységre épül. Összesen: 15 óra
7
Kreatív képzımővészeti foglalkozások:
●
Alkalmával a résztvevık megismerik a különbözı mővészeti technikák és módszerek alkalmazását mőhelymunkák keretében. A mőhelymunka során a kortárs képzımővészet jeles mővésztanárai
vezetésével
feldolgozásra
kerülnek
a
hazai
mővészeti
nevelés
és
tehetséggondozás iskolán kívüli formái. Összesen: 15 óra
Interaktív kiállítások:
●
Interaktív kiállítások lehetıséget adnak a hallgatók részére a tradicionális feldolgozási módszerektıl eltérıen a kiállítási anyag újszerő megismertetésére. Célként fogalmazható meg a kiállítások rendezésének, befogadásának új szemlélete. Összesen: 15 óra
A képzésben résztvevı hallgatók egyhetes mővészeti alkotótáborban vesznek részt, melynek 10 éves hagyománya van. A hallgatók több szekcióban végezhetnek képzımővészeti és iparmővészeti stúdiumokat (festés, korongozás, szövés, fonás, mézeskalácskészítés, népi iparmővészeti technikák) Itt sajátíthatóak el az alapvetı mővészeti és tárgyalkotói technikák. Az itt szerzett tapasztalatok, készségfejlesztı gyakorlatok, az „anyaggal való csodálatos küzdelem” alapul szolgálhat az elméleti ismeretek elsajátításához, s a konkrét pedagógiai munkához. A munkacsoport a táborban készült alkotásokból minden évben kiállítást rendez az ELTE PPK aulájában.
Elmondható, hogy a szakon oktatók valamennyien megfelelnek az elvárásoknak, szakmailag kompetensek.
a.)
A mővészeti blokk koordinátora Sipos Endre. A csoport tagjai: Sinkó István, Bartos Zoltán, Hemrik László, Végh Károly, Veress Ágnes
b.)
A képzés történettudományi blokkjának összefogója: Pintér János A csoport tagjai: Bencze Judit, Turcsányiné Kesik Gabriella, Bondor Mária, Maros Gáborné
c .)
A természettudományi blokkot Vásárhelyt Tamás koordinálja. A csoport tagjai: Victor András, Darvas Lászlóné
8
d. )
A néprajz blokk összefogója: Selmeczi-Kovács Attila A csoport tagja: Pocsainé Eperjesi Eszter
Név
Szakirány felelıs
Történettudomány blokk felelıse
PintérJános
Mővészeti blokk felelıse
Sipos Endre
Természettudomány blokk felelıse
Vásárhelyi Tamás
Néprajz blokk felelıse
Selmeczi-Kovács Attila
A múzeumpedagógia szakirányú szak hallgatói véleményezése az alábbiakban foglalhatók össze:
A végzett hallgatók körében készült felmérés visszatekintı értékelést ad a képzés elemeirıl, a hallgatók szemléletében, módszertani kultúrájában bekövetkezett változásról, valamint tájékoztatásként szolgál a múzeumpedagógiai tevékenység jelenlétérıl a volt hallgatók mindennapi munkájában. A kutatás eredményei, 8 teljes, 4 féléves kurzus lebonyolítása után visszaigazolják a szak eredményességét, a képzés hatékonyságát, és segítenek a továbbfejlesztés irányainak meghatározásában.
A kutatás célja, módszere A múzeumpedagógia szakirányú továbbképzési szakon 2008 júniusáig végzett hallgatók körében végzett felmérés több célt szolgált. Egyrészt a szakon folyó ismeretátadási tevékenység tartalmi és módszertani elemeit értékelhették a hallgatók hatékonyság szempontjából, és általánosságban véleményezhették a képzést. Másrészt a kutatás során arra törekedtünk, hogy az átadott ismeretek gyakorlati alkalmazására vonatkozóan is győjtsünk információkat; arról, hogy a végzett hallgatók alkalmazzák-e és hogyan múzeumpedagógiai ismereteiket mindennapi munkájuk során. A harmadik vizsgálati egység a képzés ideje alatt kialakult személyes, formális vagy informális, illetve az azóta kialakított intézményes kapcsolatokra vonatkozott. A fenti vizsgálati szempontok alapján az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetén 2008 tavaszán alakult Múzeumpedagógiai Kutatócsoport tagjai állították össze a kérdıívet, melyet 9
postán és elektronikus úton igyekeztek eljuttatni a képzésben részt vett valamennyi egykori hallgatónak.
A
visszaérkezett,
kitöltött
kérdıívek
adatainak
feldolgozására
2008
szeptemberében került sor. Összesen 51 darab kérdıívet kaptunk, ebbıl 20 darabot a frissen végzett hallgatók töltöttek ki, a maradék 31-et a korábbi évfolyamok diákjai küldték vissza.
Visszaküldött kérdıívek Év
száma
Arány
év nélkül
1
2%
2001
4
8%
2004
3
6%
2005
9
18%
2006
7
14%
2007
7
14%
2008
20
38%
51
100%
összesen
1. táblázat A kérdıívek megoszlása a végzés idıpontja szerint
A minta jellegzetességei Eredetileg a minta a teljes populációt (a szakirányú szakon végzett valamennyi hallgatót) lefedte volna. Végül a szakot záróvizsgával záró, oklevéllel rendelkezı 223 hallgatónak mintegy negyedét, 22,8 %-át százalékát sikerült bevonnunk a kutatásba.
A válaszadó hallgatók csaknem fele, 48% a fıvárosban él és/vagy dolgozik, 17%-uk nagyvárosi, közel egyharmaduk kisvárosi vagy falusi pedagógus. Alapvégzettségüket tekintve többségben vannak köztük a tanítók és az általános iskolai tanárok (összesen a minta fele), 22%-uk középiskolai tanár, a többiek népmővelıi, óvodapedagógusi vagy muzeológusi diplomával - is - rendelkeznek. Az egyéb végzettségek között szerepel drámapedagógus, idegenvezetı,
szociálpedagógus,
mérnöktanár,
gyógypedagógus,
felnıttképzési
és
közmővelıdési menedzser, távközlési üzemmérnök, könyvtáros, karvezetés szakos zenetanár, mővelıdésszervezı is. Meg kell jegyezni, hogy ezek egy része az alap - pedagógusi - diploma mellett megszerzett végzettség. A képzésben résztvevık tehát lefedik a közoktatás valamennyi színterét, és emellett nyitottak a pedagógiai tevékenység egyéb formái, társtudományai irányába is.
10
A mintában közel azonos arányban vannak az 5 évnél kevesebb ideje tanítók vagy pedagógusi tapasztalattal egyáltalán nem rendelkezık és a gyakorlottabbak. Ez az adat azonban nem vonatkoztatható
a
teljes
populációra,
hiszen
a
kitöltık
40%-a
frissen
végzett
múzeumpedagógus, közülük 45%-nak nincs semmilyen pedagógiai gyakorlata, és csupán 25%-uk rendelkezik 5-15 év közötti tapasztalattal.
A kutatás eredményei (Bárd Edit értékelése alapján) A képzés értékelése, hatékonysága A képzés során alkalmazott oktatási formákat a hallgatóknak hasznosság szerint, 1-7-ig terjedı skálán kellett értékelniük, ahol a magasabb érték nagyobb hasznosságot jelölt. A válaszok alapján a képzés ebbıl a szempontból viszonylag egyenletes színvonalat mutat, egyedül az elıadásokra kapott érték kiugróan alacsony, mindössze 4,82. Mivel itt több elıadó, különbözı témájú és - valószínőleg változó színvonalú - elıadásáról van szó, a képzés fejlesztése érdekében érdemes lenne bevezetni a félév végi hallgatói értékelést, így az egyes oktatók, elıadók egyéni pontozásával árnyaltabb képet kaphatunk. A többi, gyakorlati képzési forma (mőhelymunka, tárlatvezetés, gyakorlati módszertani bemutató, speciálkollégiumok, mővészeti alkotótábor) hasznossága 5,5 és 6,2 között mozog, ami igen jó eredmény. A leghasznosabbnak a speciálkollégiumokat tartották a hallgatók.
A gyakorlati foglalkozások, múzeumlátogatások fontosságát a képzés bıvítésére vonatkozó kérdésre adott válaszok is megerısítik. A legtöbben a több gyakorlattal való kiegészítést, ezen
belül
több
mikrotanítást
(építı
jellegő
kritikával),
és
még több
vezetett
múzeumlátogatást javasolnak, ez utóbbi esetében a vidéki és a szomszédos országok múzeumaiba tett látogatásokat is. Emellett többen a képzés tematikai bıvítésére tettek javaslatot: a felnıttképzés a múzeumokban, a mővészetpszichológia, a pedagógiai alapok, a múzeumi szakmák megismerése, a múzeum és közmővelıdés jogi szabályozása szerepel a felvetett témák között.
A Mit hagynál el? kérdésre a bıvítési javaslatoknál lényegesen kevesebb megjegyzés érkezett. Ezek többségében visszaigazolják a skálás értékelés eredményét, az elıadások tematikájával kapcsolatban fogalmaztak meg kritikát, illetve arra hívták fel a figyelmet, hogy a képzımővészet túlsúlyban van az egyéb múzeumi ágak hátrányára.
11
A végzett hallgatók 78 %-a úgy érzi, változott a múzeumokkal, illetve iskolával kapcsolatos szemlélete. Legtöbben az iskola és a múzeumok kapcsolatát, egymásra utaltságát látják másképpen, sokaknak fontos múzeumi háttértudást, ismeretet, információt adott a képzés, minek következtében nyitottabbak lettek, más szemmel nézik a múzeumokat, kiállításokat, magabiztosabban veszik fel a kapcsolatot a múzeumokkal, és bátrabban viszik diákjaikat a kiállításokba.
A kérdıívet kitöltık 55%-a szerint a képzés inkább elméleti jellegő, de ezt erényként értelmezhetjük,
hiszen
44%
többségében
vagy
teljesen
egyetért
azzal,
hogy
múzeumpedagógiai munkájához biztos elméleti alapokat kapott. Ennél is magasabb viszont azok száma, akik úgy érzik, közvetlenül alkalmazható eszközöket és módszereket sajátítottak el; ezzel az állítással 59% többségében vagy teljes mértékben egyetértett, 55% pedig többségében vagy teljes mértékben érzi úgy, hogy a tanultak egységes rendszerré álltak össze.
Állítás
egyáltalán
többségében
részben
teljes
nem
nem
nem
nem
részben
többségében
mértékben
értek egyet
értek egyet
értek egyet
jellemzı
egyetértek
egyetértek
egyetértek
0%
0%
8%
23%
25%
31%
13%
0%
0%
17%
9%
15%
26%
33%
0%
0%
11%
8%
26%
31%
24%
Múzeumpedagógusi munkámhoz biztos elméleti alapokat kaptam. Közvetlenül alkalmazható eszközöket és módszereket sajátítottam el. A képzés során tanultak egységes rendszerré álltak össze.
2. táblázat: A képzésre vonatkozó állítások és az egyetértés mértéke
A válaszok tanúsága szerint a volt hallgatók 76%-a a képzés során elsajátított, nem szakterületéhez tartozó ismeretekkel gazdagította, 12%-nak pedig a szak elvégzése alapjaiban változtatta meg pedagógiai módszertani kultúráját. A válaszadók többsége úgy érzi, hogy a szak elvégzése, az új végzettség megszerzése személyes fejlıdésében is pozitív változást jelentett, önértékelése nıtt. A pedagógusi életpályák terén a kérdıív kitöltıi közül 5 volt hallgatónál következett be jelentıs pozitív változás, munkahelyük, pozíciójuk változott. Ketten a végzés óta dolgoznak múzeumpedagógusként - egyikük tárlatvezetıbıl kinevezett múzeumpedagógus lett -, egy volt hallgató egy múzeumkommunikációs egyesületnél, illetve külsıs múzeumpedagógusként egy helyi múzeumban kezdett dolgozni. A negyedik iskolai múzeumpedagógus lett, az ötödik pedig középiskolai tanárként a rajz mellett néprajzot és
12
kézmővességet is oktat. Sajnos egy volt hallgató már nem dolgozik pedagógusként, vállalkozó lett.
A hallgatók jelenlegi múzeumpedagógusi aktivitása A kutatás következı egységében arról kérdeztük a szakon végzetteket, hogy jelenleg milyen gyakorisággal és támogatottsággal végeznek múzeumpedagógiai munkát, és ennek során mennyiben hasznosítják a képzés során szerzett ismereteiket.
A kérdıív kitöltése idején a válaszadók 24%-a rendszeresen végez múzeumpedagógiai munkát, a legtöbben - 30% - alkalmanként teszik ezt. Az elsajátított ismereteket ennél jóval nagyobb arányban tudják hasznosítani, feltehetıleg nem csupán múzeumpedagógiai tevékenységük, hanem a mindennapi oktatás során is (vö. a pedagógiai módszertani kultúra alakulására vonatkozó válasszal). A volt hallgatók 33%-a sokszor, 35%-a többször is visszanyúl a múzeumpedagógiai képzésbıl nyert tudásához.
A múzeumpedagógiai munka munkahelyi támogatottsága igen vegyes képet mutat. 24% állítja, hogy egyértelmően támogatják ilyen jellegő tevékenységét, de 23-23% a közepes támogatottsággal bírók és a nem támogatottak aránya is.
Végzel-e múzeumpedagógiai munkát?
rendszeresen 24%
nincs adat 0%
gyakran 6%
nem 22%
ritkán 18%
alkalmanként 30%
1. ábra: Jelenleg múzeumpedagógiai munkát végzık aránya a válaszadók között
13
A szerzett ismereteket tudod-e hasznosítani mindennapi munkádban? nincs adat 4% nem 8% alig 2%
sokszor 33%
néha 18%
többször 35%
2. ábra: A szerzett ismeretek mindennapi hasznosítása a válaszadók körében
Támogatják-e munkahelyeden múzeumpedagógiai munkádat?
nincs adat 10%
igen 24%
nem 23% többnyire igen 10%
alig 10%
közepesen 23%
3. ábra: A múzeumpedagógiai tevékenység munkahelyi támogatottsága a válaszadók körében
A múzeumpedagógia szakot végzettek jelenlegi pedagógiai érdeklıdését vizsgálva egyértelmően az új módszerek iránti nyitottságot emelhetjük ki. Többeket foglalkoztat aktuális feladataik múzeumpedagógiai szemlélető megközelítése, fejlesztése - új osztály
14
múzeumlátogatásainak szervezése, nagy létszámú csoport múzeumi kirándulása, szakkör szervezése, a múzeumban dolgozók esetében az állandó kiállítás múzeumpedagógiai tervezése, a kortárs mővészet múzeumi interpretációjának lehetısége. Emellett a nem szakrendszerő oktatás és az integrált oktatás kérdésköre jelenik meg gyakran a válaszok között.
Rákérdeztünk a volt hallgatók kapcsolatépítı aktivitására is. Arra voltunk kíváncsiak, az iskolában dolgozó pedagógusok hány múzeummal, a múzeumban dolgozók hány iskolával léptek kapcsolatba. A múzeumi dolgozók általában valamennyi helyi/kerületi iskolával és óvodával vették fel és tartják a kapcsolatot. Ez sokszor 15-20 intézményt jelent. A pedagógusok körében azok a múzeumok a legnépszerőbbek, melyeket a képzés során alaposabban megismerhettek: a Magyar Nemzeti Múzeum kapta a legtöbb említést (12), de népszerő
a
Magyar
Nemzeti
Galéria,
a
Szépmővészeti
Múzeum,
a
Magyar
Természettudományi Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Mezıgazdasági Múzeum is. A többi országos, budapesti múzeum (Budapesti Történeti Múzeum, Közlekedési Múzeum, Ludwig Kortárs Mővészeti Múzeum, Hadtörténeti Múzeum, Petıfi Irodalmi Múzeum, Magyar Kereskedelmi
és
Vendéglátóipari
Múzeum,
Iparmővészeti
Múzeum,
Semmelweis
Orvostörténeti Múzeum) és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum mellett sokan mőködnek együtt a helyi - városi, kerületi - múzeumokkal is (10 említés). Szerepelnek a felsorolásban egyes szakmúzeumok, győjtemények, emlékházak (zenei emlékházak, Szórakaténusz Játékmúzeum, Öntödei Múzeum) és néhány nem múzeumi intézmény is (Állatkert, helyi zenekar).
A képzés során szerzett ismeretségek nemcsak az intézményi kapcsolatok terén meghatározóak. A hallgatók 37%-ának nagy segítséget jelentenek a múzeumi foglalkozások tervezésénél a képzés során kialakult személyes kapcsolatok is: 15%-nak sokszor megkönnyíti a tervezést, 27%-nak pedig esetenként jelent segítséget a korábbi kapcsolat a foglalkozások elıkészítésében. 37%-uk már kért segítséget volt oktatójától, és a válaszadók 92%-a baráti vagy munkakapcsolatban van egykori csoporttársaival. Az egyes évfolyamok között is igen erıs a személyes kapcsolattartás - a hallgatók 70%-a ismer korábbi vagy következı évfolyamon végzetteket, igaz, ez legtöbbször csak 1-2 ismerıst jelent. Az ismeretségi háló a képzés egyik nagy hozzáadott értéke, ennek fenntartása, fejlesztése fontos feladat. Erre törekszik a már létezı Múzeumpedagógiai Klub. A Klub munkájába a válaszadóknak csupán 8%-a kapcsolódott be, de 41% a csatlakozni szándékozók aránya - az ı 15
aktivizálásuk a bekapcsolódás lehetıségeinek térbeli, idıbeli és eszközbeli lehetıségeinek szélesítésével valósulhat meg.
Összegzés és javaslatok Az ELTE PPK Pedagógiatörténeti Tanszék gondozásában 2008-ban a nyolcadik évfolyamát indító múzeumpedagógia szakirányú továbbképzés szakon eddig végzett hallgatók körében folytatott kérdıíves vizsgálat során megismertük a hallgatók véleményét a szakon folyó képzés hasznosságáról, a mindennapi pedagógiai gyakorlatban való alkalmazhatóságáról. A hallgatók értékelése pozitív, mind a képzésben alkalmazott oktatási formák, mind a tartalom tekintetében, és többségük azóta - jelenleg is - hasznosítja a szakon szerzett ismereteket, él a képzés során kialakított személyes és intézményi kapcsolatok kínálta lehetıségekkel. A múzeumok és iskolák kapcsolatáról, a kiállítások oktatásban történı használatáról alkotott véleményük pozitív irányba változott, nyitottabbá váltak a múzeumok felé. A múzeumi kirándulások szervezésében, a múzeumlátogatások lebonyolításában magabiztosabbak lettek, sokaknak az önbecsülése is nıtt az új ismeretek megszerzésével.
A képzés további fejlesztése szempontjából mindenképpen javasolható a gyakoribb értékelı visszajelzés lehetısége, az oktatói munka hallgatói értékelése az egyes kurzusok végén. A kapcsolati háló megtartásának, további fejlesztésének kiváló formája lehet egy internetes honlap, mely az aktuális évfolyamnak szóló információk mellett letölthetı szakmai anyagokkal, módszertani segédletekkel, különbözı témájú fórumokkal, levelezılista mőködtetésével a szélesebb múzeumpedagógusi kör számára is hasznos szakmai és közösségi felületként funkcionálhat.
16
