Psychosocial Risk Assessments
Munkavédelmi felügyelői útmutató
The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/SLIC2012
With support from the European Union
Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban vannak a kijelölendő munkahelyek: • A z egészségügyi szektor, beleértve a szociális gondozást (magán és állami) • A szolgáltatási szektor, pl. szállodák és éttermek • A szállítási szektor
Az ellenőrzési módszer kiválasztása Alább kerülnek bemutatásra az egyes ellenőrzési módszerek. A jogszabályoktól és a rendelkezésre álló forrásoktól függően egyet vagy többet célszerű az alábbi módszerekből választani.
• Beszélgetés a munkáltatóval Beszélgetés lefolytatása kizárólag a munkáltatóval olyan esetekben történik, amikor nincs munkavállalói képviselő. E párbeszéd csupán a munkáltató véleményét tükrözi a munkaviszonyokról. A munkavállalókkal külön vagy csoportokban célszerű a beszélgetést lefolytatni. A munkáltatóval és néhány alkalmazottal együtt lehet az ellenőrzést végezni. Biztosítania kell a munkáltatónak azt, hogy az alkalmazott szabadon beszélhessen a helyzetéről. Becsült időtartam: körülbelül 2 óra.
• Beszélgetés a munkáltatóval és az alkalmazottak egy képviselőjével A következőknek kell részt venniük az ellenőrzésben: egy személy, aki az alkalmazottakat képviseli és a munkáltató, aki a munkahelyi tevékenységekért felelős. Becsült időtartam: körülbelül 2 óra.
• Egyes alkalmazottakkal készített interjúk A Tagállamok joganyaga szerint e módszert a munkáltatóval és az alkalmazottak képviselőjével folytatott beszélgetéssel együtt lehet alkalmazni. Az időtartam az interjúk és a kérdések számától függ.
• Csoportos beszélgetés alkalmazottakkal Úgy kell a csoportos beszélgetést megszervezni, hogy az kényelmes legyen az alkalmazottak és a munkáltató számára. Ezt az ellenőrzéssel egyidejűleg vagy külön előkészítő találkozó formájában lehet a munkáltatóval és az alkalmazottak képviselőjével megszervezni. A csoport javasolt létszáma 6–8, homogén csoporthoz tartozó alkalmazott A résztvevők kijelölését a munkáltató, amennyiben lehetséges, akkor a alkalmazott képviselője végzi. A résztvevőket úgy ki lehet jelölni, hogy 50 százalékot a munkáltató, míg a másik 50 százalékot az alkalmazottak képviselője jelöli ki.
A csoportos megbeszélést követően az ellenőr megbeszélést folytat a munkáltatóval és az alkalmazottakképviselőjével, hogy további információkat kapjon és ismertesse az előzetes értékelést. Becsült időtartam: körülbelül 2 óra a csoportos megbeszélés esetén és 2 óra a befejező találkozóra a munkáltatóval és az alkalmazottak képviselőjével.
Célszerű két munkaügyi felügyelőnek végeznie az ellenőrzést – az egyik irányítja a beszélgetést, míg a másik jegyzeteket készít.
• Kérdőív Az alkalmazottaknak adandó, a munkahely pszichoszociális viszonyaira vonatkozó kérdések. Előre lehet azokat küldeni vagy az ellenőrzéskor lehet azokat kiosztani. Az adatfeldolgozás és elemzés eredményeit jelentés formájában megküldik a munkáltatónak és a munkavállalók képviselőjének.
• Megfigyelések a munkahelyen Megfigyeléseket végeznek a munkahelyi bejárás során azzal a céllal, hogy megismerjék azon fizikai viszonyokat, melyek befolyásolhatják a pszichoszociális munkavégzési feltételeket. E módszert a munkáltatóval és a munkavállalók képviselőjével megbeszélés mellett alkalmazzák.
• Az ellenőrzés megtervezése – időpont egyeztetés A munkáltatónak küldött levél vagy telefon útján történhet az ellenőrzés idejének egyeztetése. Fontos, hogy a felügyelő átadja az ellenőrzés napirendjét a munkáltatónak, ennek tartalmaznia kell a célt, időtartamot, résztvevőket és a lehetséges ellenőrzési módszereket.
Egy értesítő levelet és brosúrát kell a munkáltatónak küldeni. Ezek előkészítő háttér dokumentumok a munkáltató számára, hogy az ellenőrzés előtt megnézhesse azokat.
Az ellenőrzés elvégzése Az Európai Unió 89/391/EU számú, a munkavállalók munkahelyi biztonságáról és egészségvédelméről szóló irányelve (az ún. keretirányelv) szerint a munkáltató kötelessége a munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének biztosítása a munkavégzés minden szempontjából, a pszichoszociális kockázatokat is beleértve. Az ellenőrzés alapját annak ellenőrzése képezi, hogy a pszichoszociális kockázatokat tartalmazza-e kockázatértékelés.
Az értesítő levélnek, brosúrának és egyéb információknak rendelkezésre kell állniuk az ellenőrzés során.
Nem a szervezetben előforduló egyéni stressz szintek ellenőrzéséről van szó. A pszichoszociális munkakörnyezet nem szűkíthető az egyén életviteli problémáira.
A weboldalon rendelkezésre áll az önértékelési eszköz hivatkozása a munkáltató számára.
Úgy kell az ellenőrzést megtervezni, hogy az tartalmazza a következő kérdéseket: • Végzett pszichoszociális kockázatértékelést a munkáltató? A munkáltatónak vizsgálnia kell a pszichoszociális munkakörnyezetet, majd értékelnie és dokumentálnia kell bármely felfedett kockázatot.
• Milyen pszichoszociális kockázatokat vettek figyelembe? A munkahely szempontjából lényeges kockázati forrásokat kell értékelni. Fontos a felügyelő számára, hogy megkapja a munkahelyi feltételekre vonatkozó információkat, annak érdekében, hogy megítélhesse, vajon a kockázatértékelés magában foglalja-e a munkahelyi kockázatokat.
• Hogyan végezte a munkáltató a kockázatértékelést (ki vett részt benne)? Módszeresen kell a kockázatértékelést végezni. Előre be kell tervezni, a munkavállalókkal együttműködve kell elvégezni. Hogyan történt a kockázatok meghatározása, hogyan értékelték azokat? Használnak ellenőrzőlistát vagy más módszert? Az alkalmazottak nincsenek mindig a saját stresszük tudatában, és nem akarnak a problémáikról beszélni. A vizsgálatoknak nem csupán az egyedi alkalmazott tapasztalatain kell alapulniuk, hanem a munkakörülmények objektív leírásán is. Ha a szervezeten belül nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, akkor külső szakértőt kell alkalmazni.
• Milyen intézkedéseket tettek a kockázatértékelést követően? A kockázatok értékelése után, egy cselekvési tervet kell készíteni. A kockázatok megelőzésére és csökkentésére a szervezet különböző szintjein lehet szükség intézkedések meghozatalára. Először, szervezeti szintű intézkedéseket kell hozni. Másodszor, kollektív és egyéni intézkedéseket lehet fontolóra venni.
Pszichoszociális kockázatok ellenőrzési eszközei: • Útmutató – a munkahelyi pszichoszociális kockázatok ellenőrzése • Munkavégzési segédlet/interjúkészítési irányelvek • Kockázatértékelés alapvető tudnivalói, 11. számú ellenőrzőlista • Kórházakra vonatkozó útmutató (Dánia) • Szállodákra és éttermekre vonatkozó útmutató (Dánia) • Áruszállításra vonatkozó útmutató (Dánia) • Kérdőív
Az ellenőrzés után A felügyelő véglegesíti az ellenőrzési eljárást és jelentést készít a nemzeti projektvezetőnek a kampány sablonjának megfelelően.
Pszichoszociális kockázatokra vonatkozó információk www.osha. europa.eu/publications/factsheets 8. szám Kutatás a munkahelyi stressz témában 22. szám A munkával összefüggő stressz 24. szám Erőszak a munkahelyen 31. szám Gyakorlati tanácsok munkavállalók számára a munkával összefüggő stressz és okainak kezelésére 32. szám Hogyan kell a pszichoszociális problémákat kezelni és a munkával kapcsolatos stresszt csökkenten? 74. szám Szakértői előrejelzés a munkahelyi biztonság és egészségvédelem vonatkozásában kialakuló pszichoszociális kockázatokról 79. szám Munkavállalók védelme a szállodákban, az éttermekben és a vendéglátásban
Produktion Jupiter Reklam. Tryck Lenanders Grafiska. Bild Johnér Bildbyrå
