MUNKAVÉDELEM A HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATBAN

MUNKAVÉDELEM A HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATBAN

Szerzők: Gaál László és Holly László

HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

2010.

A tanulmány a Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából készült.

Lezárva: 2010. október 27-én

Szerzők: Gaál László Holly László

Lektor: Tarsoly Imréné

2

BEVEZETÉS A technika fejlődésének felgyorsulásával a munkakörnyezet lett a legveszélyesebb emberi környezet. A kockázatok különféle formákban jelennek meg, a veszélyes gépektől kezdve a veszélyes anyagokon át, egészen a lelki és szociális tényezőkig. Napjainkban az Európai Unió területén évente mintegy 10 millió munkabaleset következik be, a halálesetek száma pedig tízezer körül alakul. Magyarországon a közel 20.000 bejelentett munkabaleset és az évi 100 körüli haláleset jelentős csökkentése az ország előtt álló nagy feladat. Bár az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató kötelessége, az EU-s jogharmonizáció megvalósulásával egyre jelentősebb a munkavállalók, illetve megválasztott képviselőik – a szakszervezetek, az üzemi tanácsok, a munkavédelmi képviselők – szerepe a szabályok kialakításában, betartásában és annak ellenőrzésében, ezáltal a balesetek megelőzésében. Mindezek egyértelműen igazolják, hogy a munkavédelem témakörének helye van az ágazati párbeszéd keretében - a munkáltatói és munkavállalói oldalak képviselőinek képzésében - melynek sikerességéhez ezen kiadvánnyal is szeretnénk hozzájárulni. A modern munkavédelem nem korlátozódik csak a munkahelyi balesetek és egészségkárosodások megelőzésére. A kiadvány éppen ezért tartalmaz munkavédelmi jogi, érdekegyeztetési, ergonómiai ismereteket is. Kiemelt szerepet kapott a kockázat-értékelés elmélete és gyakorlata, a munkabaleset és foglalkozási megbetegedés esetén követendő eljárások kérdésköre, valamint a képernyő előtti munkavégzés szabályai. Külön fejezet tartalmazza azokat a gyakorlati ajánlásokat, amelyeket alkalmazva a szakszervezetek hozzájárulhatnak a munkakörnyezet biztonságának javításához. Kiadványunkat ajánljuk minden munkáltatónak, a munkavédelmi képviselőknek, a szakszervezeti tisztségviselőknek, az üzemi tanács tagjainak, a munkavállalóknak és a munka világában tevékenykedő személyeknek, akik a szociális partneri együttműködés keretében sokat tehetnek a munka világában az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek javításáért. Zalaegerszeg, 2010. október 27.

A Szerzők 3

1. A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOK RENDSZERE Vannak olyan jogszabályok, szabályok, melyek túlnyomórészt az egészséget nem veszélyeztető

és

biztonságos

munkavégzés

feltételeit

tartalmazzák

(pl.

a

munkavédelemről szóló törvény), míg mások annak egy-egy részterületét (pl. fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok). 1.1. Törvényi szint A törvények közül a legfontosabbak:  1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya „66. § (3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.” „70/D § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.” Tehát a munkavállalóknak alkotmányos joguk az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása.  1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (a továbbiakban: Mvt.) A törvény célja, hogy szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények

humanizálása

érdekében,

megelőzve

ezzel

a

munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket. A törvény megfogalmazásában „munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.

4

A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.” Ez a törvény tartalmazza a munka világa szereplőire vonatkozó alapvető munkavédelmi követelményrendszert, részletesen felsorolva az állam, a munkáltató, a munkavállalók és képviselőik jogait és kötelezettségeit, illetve a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések esetén az eljárási szabályokat.  2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról A törvény kémiai biztonság alatt a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összességét érti, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét. A törvény hatálya az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki.

1.2. Kormányrendeleti szint Az egyik legkiemelkedőbb kormányrendelet:  89/1995. (VII. 14.) Kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról A rendelet foglalkozik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat alkalmazásának kötelezettségéről, a bejelentési kötelezettségekről, az igénybevétel díjairól, a munkahigiénés vizsgálatokról, a szükséges orvos-nővér létszámról és a tevékenység foglalkozás-egészségi osztályba sorolásáról. 1.3. Miniszteri rendeleti szint Az Mvt. felhatalmazása alapján két miniszter rendeletei tartalmazzák a munkavédelem részletes szabályait:  Foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi (MüM, FMM, SZCSM) miniszteri rendeletek Talán legfontosabb az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. 5

 Egészségügyi (korábban népjóléti) miniszteri rendeletek Egyik legismertebb és leggyakrabban használt a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, illetve a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. Egyes veszélyes technológiákra, tevékenységekre, berendezésekre, valamint gépekre az illetékes miniszterek rendelettel léptettek hatályba Biztonsági Szabályzatokat:  Ágazati miniszteri rendeletek (Biztonsági Szabályzatok) A teljesség igénye nélkül, nem fontossági sorrendben: Emelőgép, Hegesztési, Vas- és Fémipari Szerelési, Televízió és Mozgófilm Felvételi és Közvetítési, Gázpalack, Felvonók, Ipari Alpintechnikai. A fontosabb munkavédelmi jogszabályok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza. 1.4. Mértékadó nemzeti szabványok Ezek a műszaki, technikai követelményeket tartalmazó előírások előmozdítják a termelés korszerűsítését, a termékek, a munkakörnyezet, a természetes környezet, az egészség, a vagyon védelmét és biztonságát. A szabványok alkalmazása önkéntes, azaz nem kötelező, alkalmazható helyette másik megoldás. Annak azonban legalább a munkavédelmi jogszabály által hivatkozott szabvánnyal egyenértékű biztonsági szintet kell garantálnia. 1.5. Munkáltatói szabályozási szint Az Mvt. előírásai szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok előírásainak figyelembe vételével – a munkáltató határozza meg. Ezek a munkavédelemre

vonatkozó

szabálynak

minősülnek.

Ilyen

munkáltatói

szabályozásnak minősül: mentési terv, egyéni védőeszközök juttatási rendje, orvosi

6

alkalmassági

vizsgálatok

rendje,

munkahelyi

munkavédelmi

program,

technológiai, műveleti, kezelési-karbantartási utasítás, megelőzési stratégia, stb. Bár nem kötelező, de 50 fős munkavállalói létszám (tehát ahol munkavédelmi képviselőt már kötelező választani) esetén már ajánlott Munkavédelmi Szabályzat (a továbbiakban: MVSZ) készítése. Ennek az a nagy előnye, hogy minden a munkáltatónál fontos munkavédelmi előírást, eljárási rendet, érdekképviselet működését

egységes

szerkezetben

tartalmazza,

valamint

meghatározza

a

munkavédelem szereplőinek (vezetők, munkavállalók, munkavédelmi képviselők, munkabiztonsági és munka-egészségügyi szakemberek) feladat- és hatáskörét is. Azaz sokkal könnyebb dolga van a munkáltatónak és a többi részvevőnek, hiszen mindenkinek egyértelműen szabályozva van a teendője és jogköre. Az MVSZ tervezet elkészítését munkavédelmi (munkabiztonsági) szakemberre (szakértőre) kell bízni, de be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot (munka-egészségügyi szakembert) is. A tervezetet véleményeztetni kell a szakszervezettel és az Üzemi Tanáccsal, illetve annak kiadásához a munkavédelmi képviselők (Bizottság) egyetértése szükséges. A munkáltató legfontosabb munkavédelmi dokumentumait a 2. számú melléklet tartalmazza. 2. A MUNKÁLTATÓ MUNKAVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEI 2.1. A munkáltató jogi felelőssége a munkavédelemben 2.1.1. A felelősség elemei A munkáltató az Mvt. 2. és 6-8. § alapján fontos és kiindulópontként szereplő elvi tételek szerint felel a munkavédelmi feltételek megvalósulásáért:  Az

egészséget

nem

veszélyeztető

és

biztonságos

munkavégzés

követelményeinek megvalósítása, mint azt már az előzőekben is hangsúlyoztuk – a munkavállalók ez irányú felelősségével összhangban – a munkáltató kötelessége. E kötelesség teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem lehet a munkavállalóra hárítani.

7

 A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.  A munkáltatónak és a munkavállalóknak, valamint az állami szerveknek az Mvt-ben és a munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük.  A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdekű adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai

célra

felhasználhatók

és

statisztikai

felhasználás

céljára

személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.  Ha valamely feladatot egy jogszabály munkabiztonsági illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősít, azt a munkáltató csak külön jogszabályban meghatározott munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. A fentiekből és más jogterületek jogelveiből következően a munkáltatói felelősséget négy jellemzővel lehet pontosan meghatározni:  A felelősség általános (azaz a munkavédelem egészére, a követelményekre, eljárásokra, együttműködésre, helytállásra kiterjed a munkáltatás/foglalkoztatás teljes időtartama alatt).  A felelősség elsődleges (azaz a munkavállaló másodlagos felelősségével, kötelezettségével együtt értelmezendő és érvényesülő).  A felelősség objektív (azaz a munkáltatás/foglalkoztatás, működés jogi tényén alapul, függetlenül fennáll az anyagi, gazdasági helyzetétől, vétkességétől, illetve nem hárítható át a munkavállalókra, állami szervekre, stb.).  A végrehajtási felelősség bizonyos fokú eljárási szabadságon, módszerbeli döntési mérlegelésen alapul (azaz a keretszabályon belül a munkáltató jogosult kiválasztani az eredményhez vezető megfelelő módot, eljárást az egyenértékű lehetőségek közül).

8

2.1.2. A felelősség érvényesülésének irányai A fent megjelölt felelősségi alakzat különböző irányban kell, hogy érvényesüljön, azaz a különböző eljárásokban a személyek és szervezetek felé kell megvalósítani. Döntően három „címzettje” van a felelősség érvényesítésének:  munkavállaló,  az állami hatóság és  a külső, harmadik személy 2.1.2.1. Felelősség a munkavállaló irányában Ez a munkavédelmi viszonyok legfőbb elemeként fogalmazható meg, tulajdonképpen ez a munkavédelmi törvénykezés célja, értelme. A munkavédelmi normarendszert a munkavállalók érdekében alkotják meg, a dolgozók egészségének és biztonságának a megvalósítása irányítja valamennyi rendelkezését. Ennek tartalma a munkáltatói kötelezettségrendszer, amely kiterjed:  Az információ átadásra  Az egyéni és kollektív védelem természetbeni biztosítására  A személyi feltételekről való gondoskodásra  Az eljárási kötelmekre  A szervezési, intézkedési feladatokra  A munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében szükséges speciális feladatokra A felelősség más vonatkozásban érvényesül a kárfelelősség tekintetében is, amelyet alapvetően az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről szabályoz.

2.1.2.2. Felelősség az állami hatóságok irányában  A munkavédelmi szabályok ellenőrzésének tűrése  A hatósági lépések, esetleges szankciók teljesítése  Információ átadás, együttműködés

9

Az állam a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartását a munkavédelmi hatóságok útján közigazgatási eljárási rendben ellenőrzi, illetve tanácsadással, felvilágosítással segíti. 2.1.2.3. Munkáltatói jogi felelősség a külső (nem munkavállaló) személyek irányában A munkáltatónak felelősséget kell viselni:  Más munkáltatókkal szemben (ha azonos területen, kooperációban végeznek munkát).  A munkavégzés hatókörében tartózkodókkal szemben (például járókelők, üzemlátogatók, tanulók, szolgáltatást igénybe vevők).  Harmadik személlyel szemben a polgári törvénykönyv szerint szerződéses és szerződésen kívüli kártérítési, helytállási felelősség (ha kárt okoz a munkavállaló, például a munkavédelmi szabályok megszegésével harmadik személynek). 2.2. A munkáltató munkavédelmi kötelezettségei A munkavédelemre vonatkozó szabályok tételesen meghatározzák az adott munkáltató (a munkáltatói jogkör gyakorlója) számára a munkavédelmi feladatokat, mint a munkavédelmi jogi felelősség tartalmát. A feladatok szerteágazóak, de hasonló jegyeik, tartalmi hasonlóságuk alapján az alábbi csoportokba lehet ezeket rendezni: 2.2.1. Információ átadás  A munkavállaló utasításokkal való ellátása Ahhoz, hogy a munkavállaló munkáját egészségét nem veszélyeztető és biztonságos körülmények között tudja ellátni, szükséges, hogy a munkáltatótól a munkavégzésre vonatkozó utasításokat és információkat megkapja. Ez annyit jelent, hogy a munkáltatónak a munkafeladat kijelölésével utasítás formájában közölnie kell minden olyan ismeretet, amely szükséges a tevékenység kockázatmentes ellátásához. Ennek érdekében az utasítást kellő időben, kellő részletességgel kell megadni. 10

A munkavállalót tájékoztatni kell  mindazokról a hatásokról, amelyek a munkavégzéssel összefüggésben őt érhetik,  a tervezett belső technológiai átalakításokról, amelyek a megszokott munkavégzéshez képest változást jelentenek,  kik azok a személyek, akik a munkáltatót terhelő, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatokat ellátják. (pl. veszélyforrás-védekezés módja, mentési terv ismertetése, kezelésikarbantartási, technológiai utasítások).  A munkavállaló oktatása, amely a munkavállalók egészségének és biztonságának megvédését szolgáló, a munkáltató által megvalósítandó fontos tevékenység. Ez lehet előzetes (munkába álláskor) vagy rendkívüli (a munkahely, a munkakör és a körülmények változásakor, munkaeszköz átalakításakor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor, valamint új technológia bevezetésekor) vagy ismétlődő, ugyanis a munkavállalónak a foglalkoztatás teljes időtartama alatt ismernie és alkalmaznia kell az egészséges és biztonságos munkavégzéséhez szükséges szabályokat. A szükséges ismeretek megszerzéséig a munkavállalót önállóan nem lehet foglalkoztatni. Arról, hogy munkába állásakor a szükséges ismeretek birtokában van, a munkáltató köteles meggyőződni.  A

munkavédelmi

kockázatértékelés

szakemberek és

a

részére

munkavédelmi

történő

intézkedések

tájékoztatás

a

tapasztalatairól,

munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések adatairól, a munkavédelem szempontjából fontos körülmények változásáról, statisztikákról, hatósági ellenőrzés megállapításairól, információkról.  A létesítésben közreműködők (tervező, kivitelező, beruházó) részére műszaki adatszolgáltatás és együttműködés.  A munkavállalókkal, munkavédelmi képviselőkkel történő együttműködés keretében kölcsönös tájékoztatás, egymás részére a szükséges információk kellő időben történő megadása.

11

 A hatóság részére munkabaleset, foglalkozási megbetegedés (fokozott expozíció) esetén bejelentés, súlyos munkabaleset esetén azonnali bejelentés, illetve hatósági ellenőrzés során együttműködés. 2.2.2. Az egyéni és kollektív védelem természetbeni biztosítása  A munkahelyek létesítési feladatai, tárgyi feltételek biztosítása Létesítés az a folyamat, amelynek eredményeként új üzem, új munkahely jön létre, vagy a meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép/gépek telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják. A létesítésben kiemelkedő szerepe van annak a munkáltatónak, aki a létesítés tervezését, kivitelezését az e célra szakosodott cégtől megrendeli. Szükséges, hogy megfogalmazza és a megvalósítást szolgáló szerződésben rögzítse azokat az elvárásokat, amelyeket – egyebek mellett – a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása érdekében megkövetel a tervezőtől, a kivitelezőtől. Ezzel egyidejűleg a jogszabályok kötelezik a tervezőt és a kivitelezőt arra, hogy írásbeli nyilatkozatot tegyenek arról, hogy a munkavédelmi követelményeket megvalósították. E megoldásnak az is célja, hogy a vállalkozót, aki a létesítést finanszírozza, segítse a nem megfelelő teljesítésből adódó viták során a felelősség megállapításában.  A munkafolyamati követelmények biztosítása Egyéni

védelem

(egyéni

védőeszközök

meghatározása,

biztosítása,

használatukra történő kioktatás és használatuk megkövetelése). Az egyéni védőeszközöket akkor kötelező biztosítani a munkavállaló részére, ha a munkahelyen keletkező veszélyek és ártalmak műszaki intézkedéssel nem háríthatók

el,

illetve

csökkenthetők

olyan

mértékre,

hogy

azok

egészségkárosodást vagy balesetet ne okozzanak. A szükséges egyéni védőeszköz meghatározásánál a fennálló veszélyforrások alapján el kell végezni a kockázatértékelést. Az egyéni védőeszközöket a munkáltatónak természetben kell a munkavállaló rendelkezésére

bocsátania.

Egyéni

védőeszközt

csak

akkor

szabad

forgalmazni, illetve a munkáltatónak megvásárolnia, ha a termék rendelkezik az 12

előírt kísérő dokumentációval, és a termékről egyértelműen kiderül, hogy milyen védelmi képességgel rendelkezik. Az egyéni védőeszköz javítási, karbantartási kötelezettsége a munkáltatót terheli. Egyéni védőeszközt azonnal ki kell cserélni, ha védelmi képességét elvesztette.

Az

egyéni

védőeszköz

juttatás

rendjét

a

munkavédelmi

szabályzatban vagy ennek hiányában külön szabályzatban kell meghatározni. A szükséges egyéni védőeszközök kiválasztása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.  Kollektív védelem (szellőztető berendezés, védőberendezés, mentőkészülékek, biztonsági világítás, tűzjelző, oltó, riasztó berendezések, stb.) alkalmazása, ahol szükséges. A kollektív műszaki védelmet mindig előnyben kell részesíteni az egyéni védelemmel szemben. 2.2.3. A személyi feltételek biztosítása  Egészségügyi

alkalmasság

(előzetes,

időszakos,

soron

kívüli

orvosi

alkalmassági vizsgálat alapján)  Az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges munkavédelmi ismeret, készség, jártasság  Az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges szakképzettség  Speciális szakképzettség és gyakorlat a veszélyes gépek, berendezések (daru, targonca, stb.), technológiák (pl. feszültség alatti munkavégzés) biztonságos kezeléséhez, illetve végzéséhez  Megfelelő számú munkavállaló biztosítása az egészséges és biztonságos munkavégzéshez  Sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók védelme az egészségkárosító kockázatoktól 2.2.4. Eljárási kötelmek  Minőségügyi követelmények A munkavégzés munkaeszközök igénybevételével történik.

A munka-

eszközöknek

biztonságos

is

az

egészséget

nem

veszélyeztető

és

kialakításúaknak kell lenni, természetesen a munkavégzésre való alkalmassága mellett. 13

Munkaeszköznek minősül minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak. (E forgalom alól az egyéni védőeszköz kivételt képez.) A munkaeszközök gyártóira, forgalmazóira, importálóira kiterjed az az általános kötelezettség, mely biztosítja, hogy a munkavállaló csak olyan munkaeszközzel kerülhessen kapcsolatba, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.  Munkaeszköz üzembe helyezéséhez szükséges a vonatkozó jogszabály által előírt gyártói megfelelőségi nyilatkozat, illetve veszélyes munkaeszközök esetén a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentum/tanúsítvány  Egyéni védőeszközök használatához EK-megfelelőségi nyilatkozat, illetve EK-típustanúsítvány szükséges  Hatósági engedély köteles munkaeszköz, technológia esetén a hatósági engedély egyenértékű a megfelelőségi tanúsítvánnyal  A

veszélyes

létesítmény,

munkahely,

munkaeszköz,

technológia

munkavédelmi üzembe helyezésének lefolytatása csak munkabiztonsági és – a munkaeszközök kivételével – munka-egészségügyi szakember kötelező bevonásával történhet. Nagyon fontos szabály, hogy az üzembe helyezést írásban kell elrendelni, ha a szükséges dokumentumok (munkabiztonsági és munka-egészségügyi nyilatkozatok,

mérési

szakember

előzetes

vizsgálatának

jegyzőkönyve,

eredmények, tanúsítványok, hatósági

engedélyek,

üzemeltetési utasítások, stb.) rendelkezésre állnak, illetve az azokban jelzett hibák kijavításra kerültek. A munkaeszközök üzembe helyezésének, működtetésének (üzemeltetésének) néhány fontos szempontja:  A munkaeszközt úgy kell elhelyezni, felállítani, használni, hogy kezeléséhez elegendő hely álljon rendelkezésre, a szükséges energia biztonságosan kerüljön oda-, illetve elvezetésre, a munkavállaló védve legyen a munkaeszköz kigyulladásától, túlhevülésétől, a munka közben használt vagy tárolt gáz, por, folyadék, gőz vagy egyéb anyag munkakörnyezetbe történő kijutásától

14

 Alkalmas

legyen

a

benne

keletkező,

használt

vagy tárolt

anyag

robbanásveszélyének megelőzésére  Mind az üzemszerű körülmények, mind meghibásodás esetén biztosítható legyen a munkavállalók védelme az áramütés ellen  Jól látható és azonosítható kezelőelemekkel legyen ellátva  A fő kezelőhelyről belátható legyen a veszélyes tér  Legyen

ellátva

olyan

kezelőelemekkel,

amelyek

azt

biztonságosan

működtetik és teljesen leállítják, figyelemmel az üzemzavarokra, illetve üzemeltetési kiesésre is  A munkaeszközt a veszélyeitől és a rendes leálláshoz szükséges időtől függően el kell látni megfelelő számú vészkikapcsoló berendezéssel  Az időszakos biztonsági felülvizsgálat legalább ötévente történő elvégzése (szabvány, jogszabály, gépkönyv ennél rövidebb időközt is előírhat) a veszélyes technológia, jogszabály, szabvány által nevesített munkaeszköz esetében. Ezt technológia esetén szakirányú munkabiztonsági szakértő, munkaeszköz esetén munkabiztonsági szaktevékenységre jogosult személy végezheti.  Soron kívüli ellenőrzés – a veszélyeztetés jellegétől függően munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szakember bevonásával –, ha az egyéni védőeszköz, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia rendeltetésszerű használat közben közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát (kvázi baleset), vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig a használatot, üzemeltetést meg kell tiltani. A „közvetlenül veszélyeztette” fogalom azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkavégzés során olyan helyzetbe került, hogy egészségkárosodását és/vagy sérülését csak a véletlennek köszönhetően tudta elkerülni.  Nem veszélyes munkaeszközök esetében ellenőrző felülvizsgálat elvégzése a munkaeszköz új munkahelyen történő felállítását követően vagy a munkabiztonságot,

munkaegészségügyet

jelentősen

érintő

szerelést

követően

(üzemeltetést megelőzően).  Időszakos ellenőrző felülvizsgálat elvégzése a nem veszélyes munkaeszközök esetében a munkáltató által meghatározott gyakorisággal, ha a munkaeszköz a használat

során

bekövetkező

elhasználódás 15

vagy

egyéb

ok

miatt

a

munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő. A felülvizsgálat időköze az öt évet nem haladhatja meg.  Kockázatértékelés, az elkerülhetetlen veszélyek értékelésének általános feladata (külön fejezetben részletes információ található).  Kockázatbecslés elvégzése a veszélyes anyagok és keverékek esetében (a kockázatértékelés fejezetben részletes információ található).  Általános megelőzési követelmények, megelőzési stratégia, veszélyek elkerülése. A munkáltatónak abból kell kiindulnia, hogy a munkavégzés jelentős kockázatokkal jár, azonban ezek csökkenthetőek, illetve kiküszöbölhetőek. A kockázatok különféle formában jelennek meg, a veszélyes gépektől kezdve a veszélyes anyagokon keresztül a munkakörnyezet lelki és szociális tényezőig, ide értve a rossz munkaszervezést, a szociális és higiénés ellátás hiányosságait, a munkahely emberi tényezőit is. E kockázatok megszüntetéséhez, illetve minimálisra csökkentésére a munkáltató köteles valamennyi rendelkezésére álló megelőzési lehetőséget igénybe venni. A munkáltató gazdasági irányító tevékenysége során a megelőzés alábbi általános követelményeit köteles figyelembe venni:  A veszélyek elkerülése  A nem elkerülhető veszélyek értékelése  A veszélyek keletkezésük helyén történő leküzdése  Az

emberi

tényező

figyelembevétele

a

munkahely

kialakításánál,

a munkaeszközök és munkafolyamatok megválasztásánál, különös tekintettel a hírközlési ágazatban is jellemző egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának

mérséklésére,

illetve

káros

hatásának

csökkentésére,

a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszicho-szociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére  A műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása  A veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel  Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása  A kollektív műszaki védelem elsőbbsége  A munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása

16

 Belső rendelkezés (szabályozás) a munkavédelmi viszonyok munkáltatón belüli rendezése érdekében az1.5. pontban részletezettek szerint.  Rendszeres belső ellenőrzés (meggyőződés, vizsgálódás, szemle) A munkavédelem foglalja össze azokat a feladatokat és tevékenységeket, amelyekkel a balesetek, egészségkárosodások megelőzhetők. Ide tartozik az egészséget nem veszélyeztető biztonságos technika, technológia alkalmazása, a munkakörnyezet megfelelő kialakítása, az emberi egészség veszélyekkel és ártalmakkal szembeni védelmének megoldása, ezek csökkentése. E széleskörű feladat

megvalósulását

a munkáltatónak

folyamatosan

ellenőriznie kell, azt vizsgálva, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve betartják-e a rájuk vonatkozó szabályokat. Ennek számos megoldása lehetséges a munkafolyamatba beépített ellenőrzési tevékenységtől kezdve a veszélyességtől függő időközönként megtartott különböző szintű vezetők, munkavédelmi szakemberek szemléjéig.  A

munkavállalók

munkavédelmi

ismereteiről

történő

meggyőződés

(vizsgáztatás). A veszélyes gépek kezelői, a technológiák üzemeltetői esetében kötelező alkalmazni, melynek részleteit a belső szabályzatban (MVSZ)

kell

rögzíteni.

Az

elsajátított

ismeretekről

írásban

kell

meggyőződni, ha azt valamilyen jogszabály előírja (pl. Emelőgép Biztonsági Szabályzat évente történő oktatást és írásbeli számonkérést ír elő az emelőgépet kezelők, kötözők, karbantartók esetében). Egyébként minden munkakörre javasolt az ismeretek elsajátításának írásban (célszerűen a javítást segítő tesztlap alkalmazásával) történő ellenőrzése, hiszen így igazolni, bizonyítani lehet azt.  Munkabalesetek,

foglalkozási

megbetegedések

bekövetkezése

esetén

lefolytatandó eljárás (ezekről külön fejezetben részletes információ található).  Munkahelyi munkavédelmi program készítésére a munkavédelmi képviselő (bizottság) tehet javaslatot. Ha a munkáltató ezzel nem ért egyet, a munkavédelmi képviselő kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szerint az I. veszélyességi osztályba tartozó és 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató, valamint a II. veszélyességi osztályba tartozó és 300 főnél több munkavállalót 17

foglalkoztató munkahelyeken. A munkahelyi munkavédelmi program a munkavédelmi ellenőrzések, a kockázat-értékelés és annak felülvizsgálatai során, valamint a munkavédelmi képviselők által jelzett hiányosságok megszüntetését tartalmazó, határidővel és felelőssel megjelölt dokumentum. 2.2.4. Szervezési, intézkedési feladatok  A nemdohányzók védelméről gondoskodás, a technológiai dohányzási tilalom érvényesítése. Külön dohányzóhelyet kell kijelölni – ha ez zárt légterű, akkor folyamatos légcserét biztosító műszaki megoldással, ahol technológiai okok miatt nem lehet dohányozni, illetve zárt légterű, a munkáltató által több munkavállaló egyidejű munkavégzésének helyéül kijelölt munkahelyen.  Más munkáltatókkal a munkavégzés összehangolása. Ez egy munkaterületen akkor

szükséges,

ha

különböző

munkáltatók

alkalmazásában

álló

munkavállalókat foglalkoztatnak. Célja, hogy az ott dolgozók és a hatókörben tartózkodók ne legyenek veszélyeztetve. Az összehangolásért felelős a szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve a tényleges munkát irányító vagy a munkahelyért a főfelelősséget viselő, ha ilyen sincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik. Az összehangolás a kockázatok és a megelőzési intézkedések ismertetése az érintett munkavállalókkal, munkavédelmi képviselőikkel és a hatókörben tartózkodókkal.  A menekülés-mentés feltételeinek meghatározása (mentési terv készítése), gyakoroltatása, végrehajtása. Gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalók és a hatókörben tartózkodók súlyos és közvetlen veszélyeztetés (pl. tűz) esetén erről azonnal értesítést kapjanak, a munkát beszüntessék és a munkahelyet azonnal elhagyják,

biztonságos

helyre

távozzanak.

A

mentést-menekülést

a

veszélyeztetéstől függő meghatározott időközönként (pl. tűz esetén évente) gyakoroltatni kell.  Rendkívüli intézkedések alkalmazása közvetlen veszély, rendellenesség esetén. Az előzőekben megfogalmazottakon túl biztosítani kell, hogy a munkavállalók szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel tudják venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel. 18

 Az elsősegélynyújtás biztosítása. Minden munkahelyen, minden műszakban biztosítani kell a munkavállalók létszámának, a veszélyforrásoknak megfelelő elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. Sajnos ennek részleteit szabályozó új rendelet a kézirat lezárásáig nem lépett hatályba.  Munkabiztonsági és munka-egészségügyi szakember foglalkoztatása, illetve foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosítása (ezekről külön fejezetben részletes információ található).  A

munkabiztonsági

és/vagy

munka-egészségügyi

szaktevékenység

végrehajtása.  A munkavédelmi képviselet kezdeményezésére intézkedés (erről külön fejezetben részletes információ található). 2.2.5. A munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében szükséges speciális feladatok A munkáltatóknak és munkavállalóknak a feladataik teljesítése során nemcsak a szervezett munkavégzésben részt vevő munkavállalók védelmét kell biztosítaniuk, hanem meghatározott előírások alapján a munkavégzés hatókörébe tartózkodó és esetleg hatása alá kerülő más személyek (pl. járókelők, szolgáltatást igénybe vevők, szomszédok, látogatók) testi épségének, egészségének a megóvását is. Az eddigiek során még nem tárgyalt, alábbi feladatokat kell megoldani:  Biztonsági és egészségvédelmi jelzések alkalmazása a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet előírásai szerint.  Elkerítéssel, lefedéssel vagy más módon történő védelem a be- vagy leesés és a leeső tárgyak veszélye ellen.  Zaj, rezgés, por, vegyi anyagok, sugárzások, valamint a légkörinél alacsonyabb vagy magasabb nyomás nem veszélyeztethetnek.  Munkafolyamatot,

technológiát,

munkaeszközt,

anyagot

úgy

kell

megválasztani, hogy ne veszélyeztessen.  Veszélyforrás fellépésénél a hatásos védelem biztosítása zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem valósítható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések – szükség esetén együttes – alkalmazásával. 19

3. A MUNKAVÁLLALÓ MUNKAVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI 3.1. A munkavállaló kötelezettségei A munkavédelmi törvény és általában a munkavédelmi szabályozás „munkásvédelmi” jellegű, azaz a munkavállalói jogok érvényesítésének a filozófiáján nyugszik. Más megközelítésben a munkavédelmi előírások széleskörűen és lehetőleg részletesen megállapítják a munkáltatói kötelezettségeket, amelyek a munkavállalók részéről, mint jogosultságok, megkövetelhető követelményrendszerként jelennek meg. A munkavállalói jogok részletezése előtt azonban át kell tekinteni a kötelezettségeket, amelyek másodlagos felelősséget jelentenek a munkáltatói elsődleges, általános és objektív felelősség mellett.  A biztonságos munkavégzés érdekében a munkavállaló kötelességei:  biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban (alkohol, kábítószer, gyógyszer káros hatásától mentesen, kipihenten, koncentrálóképessége birtokában) megjelenni a munkahelyén és ezt megőrizni a munkavégzés teljes időtartama alatt. Ez az előzőekben megfogalmazottakon kívül azt is jelenti, hogy bármilyen mértékű rosszullét esetén is abba kell hagyni a munkát, ha van rá lehetőség, jelezni kell azt a közvetlen vezető vagy a munkatárs felé. Ugyanis egy ájulás következtében történő „sima” elesés közben is komoly sérülést lehet szenvedni.  megtartani az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályait (jogi, szabványi, munkáltatói előírások, szakmai szokások).  az elvárható szakértelemmel dolgozni, munkáját úgy végezni, általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez mások (a munkatársak és a hatókörben tartózkodó egyéb személyek) testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse.  A munkaeszközök rendeltetésszerű használatával kapcsolatos kötelezettségek:  a tevékenység megkezdése előtt a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos

állapotáról

(szemrevételezéssel,

a

tőle

elvárható

módon

meggyőződni

kipróbálással,

szükség

esetén

a

dokumentációval összevetve). 20

műszaki

 a munkaeszközt és a munkahelyet rendeltetésének megfelelően (kezelésikarbantartási utasítás, használati útmutató, gépkönyv, üzemrend alapján) használni.  a számára meghatározott vagy a tőle elvárható ellenőrzési, tisztítási és karbantartási feladatokat ellátni.  az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható (egyszerűen, költséget nem igényelve végrehajtható) tisztításáról gondoskodni.  a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni.  Együttműködési kötelezettségek:  a munkáltatóval (pl. tájékoztatás, jelzés, javaslat, kezdeményezés) és munkatársaival együttműködni a balesetmentes munkavégzés érdekében  a munkavédelmi feladatok ellátása során megszerzett speciális ismeretek (személyes adatok, üzleti titok) megőrzéséről gondoskodni (illetéktelen harmadik személynek nem adhatja át).  Egyéb kötelezettségek:  a munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani  a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani (pl. az oktatás során) és azokat a munkavégzés során alkalmazni  az előírt képzéseken, továbbképzéseken, tanfolyamon részt venni, az előírt vizsgákat letenni  a részére előírt orvosi vizsgálatokon részt venni, ennek során „mintát produkálni”, hogy az orvos egyértelműen meg tudja állapítani, alkalmas-e az adott munkakör betöltésére.  a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől  a legkisebb sérülést, balesetet (úti üzemi balesetet is), azonnal jelenteni (nem csak a sajátját, hanem az általa észlelt munkatársait érintőket is)

21

 tartózkodni

a

biztonsági

berendezések

önkényes

kiiktatásától,

kikapcsolásától, eltávolításától és átalakításától  a munkáltatói utasításoknak, tájékoztatásnak megfelelően eljárni. Ennek komoly korlátja van: a saját vagy mások életének, egészségének vagy testi

épségének

közvetlen

és

súlyos

veszélyeztetése

az

utasítás

végrehajtásával. Erről az Mvt. így rendelkezik: „A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia.” Ilyen

súlyos

veszélyeztetés

lehet

például

a

szükséges

biztonsági

berendezések, az egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya, vagy a menekülési útvonalak eltorlaszolása, rossz állapotú munkaeszközök biztosítása. A fenti kötelezettségeket adott esetben a munkavállaló megszegi. Ennek súlya különböző lehet: a katasztrófaveszély okozásától a kisebb adminisztrációs hibáig, a jelentéktelen baleseti kockázattól a sok száz dolgozót közvetlenül fenyegető helyzet előidézéséig terjedhet. A konkrét jogi következmény részben ettől, részben a munkavállaló szándékosságától, gondatlanságától, hozzáállásától, illetve részben a jogviszonya jellegétől függ. Milyen következményekkel járhat, ha a munkavállaló a kötelezettségeket megszegi?  rendes vagy rendkívüli felmondás (a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség: ilyen lehet egy fontos munkavédelmi szabály szándékos vagy súlyos gondatlansággal történő jelentős mértékű megszegése)  kötelezettségek vétkes megszegésére megállapított kollektív szerződésbeli joghátrányok  egyéb, jogon kívüli eszközök (a munkáltatónál szokásos szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, értekezleten történő megtárgyalás, erkölcsi megítélés)  vezetői megbízás visszavonása 22

 munkajogi kártérítési felelősség  munkáltatón kívüli felelősségi formák (szabálysértés, büntetőeljárás, harmadik személy kártérítési igénye bírói úton) 3.2. A munkavállaló jogai  Alkotmányos

alapjog

(emberi

jog)

a

biztonságos

és

egészséges

munkafeltételekhez  Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeihez, munkakörülményekhez  Biztonságos munkaeszközök alkalmazásához  Egyéni védelemhez (egyéni védőeszköz, műszaki és szervezési intézkedések)  Kollektív műszaki védelemhez  Munkavédelmi ismeretekhez, oktatáshoz, eseti tájékoztatáshoz az általa értett nyelven az alábbi lényeges szempontokra kiterjedően:  üzemeltetési dokumentáció  veszélyforrások és a védekezés módja  munkavédelmi oktatás  szükséges információk a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól  a munkabiztonsági és munka-egészségügyi feladatokat ellátó személyekről, vállalkozásokról  munkahelyét, munkakörét érintő kockázatértékelésről, a hozott intézkedések végrehajtásáról, tapasztalatairól  munkabalesetek és

foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és

bejelentéséről (ha nincs munkavédelmi képviselő)  a munkavédelmi hatóságtól kapott információkról, a hatósági ellenőrzés megállapításairól  Orvosi vizsgálathoz (ha szükséges soron kívüli vizsgálatot kezdeményezhet)  Veszélyhelyzetben a menekülés lehetőségéhez  Veszélyeztető munkáltatói utasítás megtagadásához  Személyes adatai védelméhez. Egy esetleges baleset, úti üzemi baleset, tűzeset vizsgálatakor olyan dokumentumok (pl. kórházi zárójelentések, különböző leletek) juthatnak a

23

munkáltató vagy megbízottja tudomására, amelyek vonatkozásában a személyes adatokról szóló jogszabályi előírásokat be kell tartania.  A munkáltató munkavédelmi döntéseiben való részvételhez közvetlenül vagy munkavédelmi képviselője útján  Az egyéni fellépéshez, illetve jóhiszemű bejelentéshez a munkavégzésével kapcsolatban,

valamint

a

munkabalesete,

foglalkozási

megbetegedése

bejelentése, kivizsgálása, a hozott intézkedés nem megfelelősége vagy ezek elmulasztása kapcsán a munkavédelmi hatósághoz történő forduláshoz. Ezért őt nem érheti semmiféle hátrány.  Munkavédelmi képviselő megválasztásához  A nemdohányzók speciális védelméhez Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató kötelezettségeinek nem tesz eleget?  Jogosult megtagadni a munkavégzést az előzőekben már részletezett esetekben.  Munkavédelmi képviselőhöz (bizottsághoz) és a szakszervezethez fordulhat.  Sérelem esetén a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.  Élhet a rendes, bizonyos esetekben a rendkívüli felmondás lehetőségével 4. A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKEGYEZTETÉS RENDSZERE 4.1. Országos szint Az érdekegyeztetés legfelső szintje a tripartit alapon működő országos hatáskörű Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) állandó szakbizottságaként működő Munkavédelmi Bizottság (a továbbiakban: MvB) feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos makroszintű érdekegyeztetés. Az MvB fontos részt vállalt a jogharmonizáció végrehajtásában. Többször tárgyalta és véleményezte az Mvt. módosításához érkezett javaslatokat, észrevételeivel, gyakorlati tapasztalatainak megosztásával segítette a jogalkotó munkáját.

24

Az Mvt. módosítása pontosítja az MvB feladatait is, lehetővé téve a társadalmi partnerek önálló véleményének megjelenítését, illetve szélesebb lehetőséget biztosítva arra, hogy a Bizottság a nyilvánosság előtt ismertethesse tevékenységét. Az utóbbi évek gyakorlatára, valamint a törvényi szabályozásba beemelt új előírásokra (munkavédelmi

képviselők

továbbképzésének szabályai,

választásának

rendje,

a

képviselők

képzésének,

a paritásos munkavédelmi testület létrehozatala,

működése, stb.) tekintettel, szükségesnek mutatkozott annak megfogalmazása, hogy az MvB ajánlásokat alakít ki a munkavédelmi kérdésekről, ezáltal segítve ezen rendelkezések hatékony végrehajtását. Az OÉT Munkavédelmi Bizottsága (MvB)  Jogosult tárgyalni és állást foglalni valamennyi, az OÉT által hozzá utalt, továbbá a tagjai által előterjesztett munkavédelmi kérdésről, valamint előzetesen véleményezni az Mvt. 11. §-ában megjelölt jogszabályok és egyéb előírások, intézkedések tervezeteit, a beszámolókat (jelentéseket) és az időszakos programokat  Részt vesz a munkavédelem országos programjának (MOP), annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában  Ajánlásokat alakít ki a munkavédelemre vonatkozó szabályokban rögzítetteket meghaladó munkavédelmi követelményekről  Javaslatot tesz a munkavédelmi hatóság által kiszabott pénzbírságok pályázat útján történő felhasználására  Saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti a munkavédelmi információs rendszer működését  Évenként áttekinti a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetét  Megtárgyalja a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése érdekében teendő szükséges intézkedéseket.

25

Az MvB jogosult hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban  Tájékoztatást kérni  Konzultációt folytatni  Véleményt alkotni  Állásfoglalást, ajánlást kialakítani és közzétenni  Az OÉT állásfoglalását kérni  Dönteni  A javaslat elfogadását követően az egységes szakmai értelmezés céljából módszertani tájékoztatást adni. Az MvB a munkavállalók, a munkáltatók érdekképviseleti szervezetei, valamint a kormány képviselőiből áll. Saját ügyrendje alapján működik, amelynek titkársági, adminisztratív feladatait a munkavédelmi hatóság látja el. 4.2. Középszintű érdekegyeztetés (ÁPB-k) „Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése” című PHARE projekt célja volt az Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalapítása.

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok

feladata a kétoldalú – a munkáltatók és a szakszervezetek közötti – közvetlen, valamint kormányzati szervekkel történő eseti konzultáció lefolytatása, illetve különféle megállapodások és a kollektív szerződések létrehozása ágazati szinten. ÁPB-t a törvény által előírt feltételeknek megfelelő munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek hozhatnak létre ágazati, alágazati vagy szakágazati szinten. Az ágazati szintű bizottság résztvevői olyan munkáltatók érdekképviseletét látják el, melyek a 2. számjegyű Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) adott ágazatnak megfelelő kategóriájába sorolhatók, illetve olyan szakszervezetek, amelyek az adott ágazatban szervezettel, illetve képviselettel rendelkeznek. A 3. illetve 4. számjegyű TEÁOR-ba sorolható tagokkal rendelkező szervezetek által alakított bizottságok nem ágazati, hanem alágazati, illetve szakágazati párbeszéd bizottságok. Az ágazati-, az al- és szakágazati bizottságok döntéseikben önállóak, közöttük nincsen hierarchikus kapcsolat.

26

A részvétel és konzultációs jog gyakorlásának együttes feltételei:  Az egyesülési törvény alapján megalakított társadalmi szervezetként, bíróság által történt nyilvántartásba vétel, vagy a társadalmi szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősülés  érvényes alapszabály alapján az adott ágazatban munkavállalói, illetve munkáltatói érdekek képviseletére jogosult Az így megalakult Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság – mint az érdekelt szociális

partnerek

szektorális

fóruma,

felkarolva

az

érdekképviseleti

kezdeményezéseket a munkatervének megfelelően a munkavédelem területén is kezdettől fogva közzé tesz szakanyagokat, tanulmányokat, illetve a számára fontosnak tartott témakörben konferenciákat szervez. Ezek már fontos eredmények, hiszen a nemrég létrehozott középszintű érdekegyeztetés ágazati rendszere még nem funkcionál munkavédelmi ágazati érdekegyeztetési formaként, de ezen tevékenységével, támogatásával segíti a munkáltatók és munkavállalók ez irányú tevékenységét.

4.3. Vállalkozási szintű érdekegyeztetés 4.3.1. Szakszervezeti jogok, lehetőségek Az utóbbi évtizedekben a szakszervezetek munkavédelmi funkciója kétségtelenül meggyengült. Ez részben más funkciók megerősödésével (például bérharc), részben az önállóan

megjelenő

helyi

munkavédelmi

képviselet

tényével

magyarázható.

A meggyengülés nem használ a munkavédelem ügyének, ezért mindenképpen szükséges, hogy a szakszervezetek új programjaik kialakításában a munkavédelem, mint a munkavállalói jogok egyik legerősebbje kapjon helyet.

27

A munkavédelem területén is alkalmazható az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szerinti szakszervezeti jogosítványok:  Tájékozódás, tájékoztatás joga  A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. Ide tartoznak a munkavédelmi érdekek is.  A szakszervezet jogosult a munkáltató munkavédelmi intézkedésével (döntésével) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. Az első egyeztetési, informálódási kapcsolat célszerűen a szakszervezeti bizottság kijelölt tagja és a munkáltató előre megnevezett vagy intézkedésre jogosult meghatalmazottja között történhet. A

munkáltatók

a

munkavédelem

területén

kötelesek

is

a

szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait 30 napon belül velük közölni.  A megszerzett információk tekintetében a szakszervezet joga (lényegében kötelessége is), hogy a munkavállalókat a munkakörülményeiket érintő jogaikról

és

kötelezettségeikről

(munkavédelem)

tájékoztassa.

A

munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa

szükségesnek

tartott

információkat,

felhívásokat,

valamint

a

tevékenységgel kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.  Ellenőrzés, kezdeményezés joga A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre (azaz a munkavédelemre is) vonatkozó szabályok betartását. Ez többnyire a munkaterületek, munkafolyamatok megszemlélését, a munkavállalókkal történő konzultációt, kikérdezést jelenti. 28

Ennek keretében a szabályok végrehajtásáról az érintett munkáltatói szervtől tájékoztatást kérhet, a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani a személyes adatok védelmét tiszteletben tartva. A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhet (például a felettesnél vagy külső szervnél: munkavédelmi hatóságnál). Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv, hatóság a szakszervezetet tájékoztatni köteles.

 Saját jogú fellépések, intézkedések

A

munkáltatónál

képviselettel

munkavállalókat érintő

rendelkező

jogellenes,

(pl. a

szakszervezet

jogosult

a

munkavédelemre vonatkozó)

munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. A kifogást a munkáltató vezetőjéhez, a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül kell benyújtani. Ha a munkáltató ezzel nem ért egyet (például szerinte a technológiai folyamat biztonságosnak tekinthető), egyeztetésnek van helye (három munkanapon belül meg kell kezdeni). Amennyiben az egyeztetés 7 napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 5 napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban, tizenöt napon belül dönt. A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztető tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírsági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve a végrehajtását fel kell függeszteni. A kifogás intézménye a munkavédelemben általában nem érvényesül. Amennyiben a munkáltató elmulasztja kötelezettségét, és a késedelemből eredően az érintett munkavállalók élete, egészsége vagy testi épsége közvetlenül és súlyosan veszélyeztetve van, a munkavédelmi hatósághoz lehet fordulni. A kifogásnak ugyan felfüggesztő hatálya van, de adott esetben mérlegelni kell, hogy a gyors hatósági beavatkozás vagy a bonyolultabb kifogásolási eljárás a 29

célravezetőbb. A hatósághoz fordulás még nem jogvita, amely kizárná a kifogás alkalmazását. Lényegében a sztrájkjogra is hasonló megfontolásból az a megállapítás az irányadó, hogy gyakorlása előtt a munkavédelmi hatóság megkeresése a járható út a súlyos munkavédelmi hiányosságok megszüntetése érdekében. A munkavédelmi hatósághoz fordulás, illetve a munkavédelmi jogok érvényesítése érdekében folytatandó sztrájk természetesen csak legvégső esetben indokolt, ha a közvetlen és súlyos veszélyeztetés megvalósul és a munkáltatóval történő tárgyalások biztosan nem vezetnek eredményre. 4.3.2. Üzemi tanács lehetőségei A szakszervezetekkel ellentétben az üzemi tanácsnak jóval kevesebb Mt. szerinti jogosítványa van a munkavédelemben, melyek az alábbiak:  A munkáltató döntése előtt köteles az üzemi tanáccsal véleményeztetni:  a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkavédelmi intézkedések tervezetét  a munkavédelemmel kapcsolatos képzési terveket  az

egészségkárosodott,

megváltozott

munkaképességű

munkavállalók

rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét  a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatok (munkavédelmi szabályzat, egyéb belső e területet érintő szabályzatok, utasítások) tervezetét Az üzemi tanács 15 napon belül közli álláspontját a munkáltatóval. Ennek kialakításához olyan törvényi jogosultsággal rendelkezik, amely szerint betekinthet a tervezetre vonatkozó munkáltatói nyilvántartásokba, adatokba (műszaki

mérési

eredmények,

stb.).

Ha

a

munkáltató

megszegi

a

véleményeztetés szabályait, akkor a munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ennek megállapítása iránt az üzemi tanács bírósághoz fordulhat.

30

 A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot  a tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről (új ártalmak, veszélyek keletkezhetnek ezzel összefüggésben)  legalább félévente a munkafeltételek jellemzőiről (munkabaleseti mutatók, munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai, hatósági vizsgálatok alapján tett intézkedések, stb.) 4.3.3. A munkavédelmi képviselő (bizottság) 4.3.3.1. A munkavédelmi képviselő választhatósága, megválasztása A képviselet jellege:  csak munkavédelmi kérdésekben működtethető (például bérharc kizárva), azaz a biztonsági és egészségvédelmi feltételek megteremtése ügyében  önálló, azaz nem függ a szakszervezetek, az üzemi tanácsok lététől, működésétől, azoktól függetlenül (de velük együttműködve is) létrehozható  választáson alapul, azaz nem lehet kijelölni, utasítani, kooptálni, delegálni a munkáltató vagy más érdekképviseletek részéről  kizárólag az adott munkáltatónál dolgozó munkavállalók jogaként gyakorolható Az Mvt. alanyi jogon biztosít lehetőséget a munkavállalók részére, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére maguk közül képviselőt (képviselőket) válasszanak. Azoknál a munkáltatóknál, ahol az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma eléri az 50 főt, kötelező választásokat tartani. Az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál akkor kell választásokat tartani, ha azt az ott működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi. A választások lebonyolítása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása a munkáltató feladata. Azoknál a munkáltatóknál, amelyek egy telephelyen és önálló szervezeti egységek nélkül működnek, az összlétszám alapján kell meghatározni (az Mt. 45. §-ban foglaltak 31

szerint) a képviselők számát, és ezt felső korlátnak kell tekinteni. A szervezeti felépítés, a területen dolgozók száma, a tevékenység jellege és a választható képviselők számának mérlegelésével választási körzeteket kell kialakítani. Azaz az egyes területek (műhelyek, részlegek, csarnokok, stb.) munkavállalói saját képviselőt választanak maguk közül. A választható képviselők számát és a választási körzeteket a munkavállalók nevében, a javaslataik figyelembe vételével és a munkáltató véleményének kikérésével az üzemi tanács, annak hiányában az ott működő szakszervezet vezető testülete határozza meg. A választások lebonyolítására választási bizottságot kell létrehozni az üzemi tanács választáshoz hasonlóan. A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják. A munkavédelmi képviselők megválasztásának és visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Munkavédelmi képviselőnek választható az a cselekvőképes munkavállaló, aki legalább hat hónapja a munkáltatónál munkaviszonyban áll, az előre meghatározott adott választási körzet területén dolgozik és:  nem gyakorol munkáltatói jogot  nem közeli hozzátartozója a munkáltatónak  nem lát el a munkáltató megbízásából munkavédelmi vagy munkaegészségügyi megbízást (ha ez megválasztása után következik be, akkor képviselői megbízatása megszűnik)  nem tagja a választási bizottságnak Ha a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. 4.3.3.2. A munkavédelmi képviselő jogosítványai A megválasztott munkavédelmi képviselő igen széles körű vizsgálódási, konzultációs, együttdöntési,

döntés-előkészítési,

kezdeményezési

rendelkezik az Mvt. felhatalmazása alapján. 32

jogokkal,

jogi

eszközökkel

A munkavédelmi képviselő jogosult:  működési területén a munkahelyekre munkaidőben belépni (figyelemmel a munkáltató ügyrendjére, belépési rendjére)  a

munkahelyeket,

technológiákat,

egyéni

védőeszközöket

és

munkaeszközöket, munkakörülményeket saját eszközeivel lehetséges módon (tapasztalati úton) megvizsgálni, megszemlélni  részt

venni

a

munkabalesetek

kivizsgálásában,

a

foglalkozási

megbetegedések körülményeinek feltárásában  a munkahelyeken dolgozó munkavállalóktól a munkakörülményeket, munkavédelmi ismereteket illetően tájékozódni  részt venni a munkavédelmi tartalmú munkáltatói döntések előkészítésében (például új munkahelyek létesítése, új technológiák bevezetése, nagyobb átszervezések, teljesítménykövetelmény megváltoztatása, belső szabályozás)  tájékoztatást kérni a munkáltatótól (munkáltató felelős szakemberétől, vezetőjétől) a munkavédelmet érintő kérdésekben, így különösen: a kockázatértékelés,

a

munkavédelmi

intézkedések

tapasztalatai,

a

munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések nyilvántartása és bejelentése, munkavédelmi hatósági ellenőrzések megállapításai témakörében.  véleményt nyilvánítani, egyben javaslatot tenni, intézkedést kezdeményezni az előbb felsorolt ügyekben – a munkáltatóval előzetesen egyeztetve akár szakértőt is igénybe venni a vélemény, a javaslat szakszerű kidolgozásához.  munkahelyi munkavédelmi program munkáltatói elkészítését javasolni  egyetértését nyilvánítani vagy azt megtagadni – érvényességi feltételként – a munkavédelmi szabályzat kiadásához  a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatóságtól tájékoztatást, szakmai felvilágosítást kérni, indokolt esetben a felügyelet eljárását kezdeményezni, illetőleg a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közvetlenül közölni az észrevételeit.  a munkáltatótól megkövetelni a szükséges eszközöket, különösen a működési, technikai és anyagi feltételeket (iroda, irodaszerek, postaköltség, telefon, stb.), a feladatok ellátásához szükséges átlagkeresettel fizetett munkaidő kedvezményt (a havi munkaidő 10 %-át), a képzési lehetőséget (egy választási 33

ciklusban a megválasztását követő egy éven belül legalább 16 óra, ezt követően évente legalább 8 óra időtartamban).  részt venni a munkáltatói döntések előkészítésében, nevezetesen az előírt munkabiztonsági szakemberek

munka-egészségügyi

(vállalkozók)

és

foglalkoztatására,

foglalkozás-egészségügyi a

munkavédelmi

oktatás

megtervezésére és megszervezésére vonatkozósan is. Ez utóbbi jogosítványok azt jelentik, hogy a képviselő véleményezheti a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakember, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, az eseti munkabiztonsági szaktevékenységre megbízott szakember kiválasztásának elképzeléseit, közölheti jó vagy rossz tapasztalatait, javasolhatja más szakember megbízását. Véleményezheti továbbá az előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatás megtervezését (mikor, kik, kiket, hogyan oktassanak, ezt hogyan szabályozza a munkáltató) és megszervezését is. Ezek rendkívül fontos garanciális munkavédelmi szakmai kategóriák, a képviseletnek erkölcsi kötelessége megfontoltan, határozottan tájékozódni, mérlegelni és fellépni. 4.3.3.3. A munkavédelmi képviselő működésével kapcsolatos fontosabb szabályok  a képviselő kezdeményezései, véleménye nem akadályozzák meg jogilag a munkáltató intézkedését, de annak számolnia kell azzal, hogy a képviselő a hatósághoz fordul  a munkavédelmi szabályzat csak a munkáltató és a képviselő (bizottság) egyetértésével adható ki, addig kell egyeztetni, amíg kialakul a vállalható, közös szakmai álláspont  a munkáltatónak a képviselői kezdeményezésre intézkednie vagy 8 napon belül válaszolnia kell. Amennyiben a kezdeményezéssel nem ért egyet, álláspontjának indokait - kivéve az azonnali intézkedést követelő esetben – írásban köteles közölni  a munkáltatónak és a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) együtt kell

működnie

(kölcsönös

és

gyors

információcsere,

rendeltetésszerű

joggyakorlás, tartózkodás a joggal való visszaéléstől, a másik érdekinek mérlegelése, tiszteletben tartása) 34

 mindkét felet terheli az adatvédelmi és titoktartási kötelezettség, azaz a tudomásukra jutott személyes adatokat, üzleti titkot a jogszabályoknak megfelelően kell kezelniük (Például a munkabaleset vizsgálata során a képviselő megismeri a kórházi zárójelentésből, leletekből a munkavállaló egészségi állapotát, sérülését, illetve új technológia megtárgyalásánál az új műszaki adatokat.

Ezekről

természetesen

harmadik

személyeknek

nem

adhat

felvilágosítást).  a munkavédelmi képviselő nemcsak a munkáltatóval, hanem az őt megválasztó munkavállalókkal is szoros kapcsolatban van: köteles rendszeresen beszámolni a tevékenységéről, fogadni részükről az észrevételeket és javaslatokat, tanácskozni velük a munkáltatói intézkedések tervezeteiről, kikérni véleményüket az általa tervezett lépésekről, a munkakörülményekről, a munkakörnyezetükben észlelt esetleges hiányosságokról. 4.3.3.4. A munkavédelmi képviselő jogi védelme A munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti. A képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat (Mt. 28. §) kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a munkavédelmi bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni.

5. A KOCKÁZATOK ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE A MUNKAHELYEKEN A munkáltató köteles minden intézkedést megtenni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése érdekében. Ez összetett tevékenységet igényel. E körön belül a megelőzés érdekében végrehajtandó intézkedések időbeni felismerését és a kockázat megszüntetését vagy csökkentését mielőbb meg kell tenni. Erre számos módszer kínálkozik, de a jogszabályok kötelező jelleggel a kockázatértékelést,

veszélyes

anyagok

kockázatbecslést tekintik a kiinduló alapnak.

35

és

keverékek

esetében

pedig

a

A kockázati érték, illetve a veszélyelemzés a munkavégzés körülményeinek, a munkakörnyezet kialakításának olyan elemző módon történő áttekintése, amikor a munkáltató nem abból indul ki, hogy a különféle jogszabályokban előírt követelmények megvalósultak-e vagy sem, hanem sorra veszi azokat a lehetőségeket, amelyek a munkavégzéssel összefüggésben valamilyen formában a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztethetik. A lehetséges kedvezőtlen balesetet vagy megbetegedést okozó hatások felismerése segíti a munkáltatót annak meghatározásában, hogy melyek azok a területek, ahol megelőző intézkedést kell tenni, függetlenül attól, hogy van-e erre jogszabályi kötelezettség, vagy nincs. A munkahelyi kockázatok felmérése a megelőzés jelenleg legkorszerűbbnek tekintett eszköze, amely a gyakorlatból indul ki és megkísérli meghatározni mindazokat az eseményeket, amelyek – szélsőséges körülmények között is – egy munkahelyen a különböző munkafeladatok ellátása közben bekövetkezhetnek. A kockázatértékeléssel a munkáltató olyan eljárás birtokába jut, amely az üzemen belüli folyamatok optimalizálásához segíti, és lehetővé teszi a gazdaságosság szempontjainak fokozott figyelembevételét is. Ezen túlmenően hatékonyabb belső ellenőrzési lehetőségeket biztosít, elsősorban a munkavédelem vonatkozásában. A kockázat az Mvt. szerint: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének együttes hatása. A

munkavédelmi

törvény

módosításai

során

új

szabályokkal

bővítette

a

kockázatértékelésre vonatkozó rendelkezések körét:  A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni

a

kockázatokat.

munkavállalók A

egészségét

kockázatértékelés

és

biztonságát

elvégzése

veszélyeztető

munkabiztonsági

és

munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.  A munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított 6 hónapon belül köteles elvégezni a Vhr. által az I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál, egyébként egy éven belül. 36

 Ezután

indokolt

esetben

kell

elvégezni,

ha

a

kockázatok

(munkakörülmények, technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés,

munkaszervezés)

lényegesen

megváltoztak,

illetve

új

kockázatok keletkeztek.  Soron kívül el kell elvégezni, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, vagy az nem terjedt ki minden szempontra.  A kockázatértékelést évente felül kell vizsgálni (nem újra elvégezni, csak áttekinteni, hogy a az előírt intézkedések határidőre teljesültek-e, szükséges-e bármiféle beavatkozás)  A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját  A felügyelő határozatban kérhet tájékoztatást a kockázatértékelés teljesítéséről, a helyszínen ellenőrizheti azt, kötelezhet az elvégzésére, bírságolhat, ha mulasztást állapít meg Mindezen szabályok jelentősen megszigorították a kockázatértékelés munkáltatói felelősségét, erre az érdekvédelemnek is hangsúlyosan figyelnie kell (tájékoztatás kérése, kezdeményezés, döntés-előkészítésben részvétel, hatósághoz fordulás). A kockázatértékelést végzőnek arra kell gondolnia, hogy a megállapításai, illetve az ezek alapján javasolt intézkedések megtétele emberek, munkatársak életét, egészségét befolyásolják. Így tehát nincs helye a nagyvonalúságnak, illetve azoknak a felületes megközelítéseknek, amelyeket a munkavédelem gyakorlatában „úgysem következik be” kategóriába szoktak sorolni. Mely elemeket kell magában foglalnia a kockázatértékelésnek?  A veszélyek azonosítása Ez az egész kockázatértékelés alapja. Ez tulajdonképpen az adott munkahelyen jelenlevő veszélyek leltárszerű felsorolása, amelyek az alábbiak lehetnek a teljesség igénye nélkül: 37

 Fizikai tényezők (elektromos áram, zaj, rezgés, meleg vagy hideg anyagok, nem megfelelő világítás, elektromágneses tér vagy sugárzás, stb.)  Biológiai tényezők (vírusok, baktériumok, paraziták, gombák, stb.)  Fiziológiai,

pszichés

tényezők

(túl

intenzív

vagy egyhangú,

nagy

koncentrációt igénylő, egyedül vagy elszigetelten végzett munka, stb.)  Munka jellegéből vagy a munkakörnyezetből származó veszélyek (kézi anyagmozgatás, magasban végzett munka, szűk-zárt térben végzett munka, kényelmetlen mozdulatok vagy testhelyzet, megcsúszás, leesés, beesés, stb.)  Munkaeszközök használata során fellépő veszélyek (gépek, járművek mozgása, veszélyes felületek, védelem nélkül forgó, mozgó alkatrészek, stb.)  Veszélyes anyagok és keverékek, munkahelyi klíma (fertőző, maró, rákkeltő, gyúlékony, robbanásveszélyes anyagok, nem megfelelő munkahelyi klíma: hőmérséklet, nedvességtartalom, légsebesség, szennyezett levegő, stb.)  Egyéb veszélyek (orvosi vizsgálat hiánya, elsősegélynyújtás hiányosságai, oktatás nem megfelelősége, biztonsági felülvizsgálatok elmaradása, stb.)  a munkavállalók és hatókörben tartózkodók meghatározása, akik valamilyen veszély miatt kockázatnak vannak kitéve  a munkát ténylegesen végzők  a munkavégzés hatókörébe tartózkodók (karbantartók, vezetők, takarítók, szállítók, tanulók, tűzoltók, mentők, stb.)  sérülékeny munkavállalók (fogyatékosok, fiatal és idős munkavállalók, dohányosok, alkoholisták, terhes és szoptatós nők, krónikus betegek, stb.)  a kockázatok minőségi, illetve mennyiségi értékelése, azaz a körülmények megfelelnek-e a munkavédelmi szabályoknak, ebből következően a kockázatok megfelelően alacsony szinten vannak-e. Az értékelés az alábbi szempontokra terjedjen ki:  Károsodás jellege, súlyossága 0. Nem szükséges intézkedés 1. Kisebb személyi károsodás (pl. horzsolás, zúzódás, múló egészségkárosodás) következhet be 2. Súlyos személyi károsodás (pl. törés, csonkulás, krónikus egészségkárosodás) következhet be 3. Halálos (életveszélyes) baleset vagy egészségkárosodás következhet be 38

 Bekövetkezés valószínűsége: A. Nem megállapítható B. Valószínűtlen C. Lehetséges, de nem valószínű D. Valószínű, hogy bekövetkezik E. Szinte elkerülhetetlen (csak idő kérdése, hogy bekövetkezik) A kockázatokat a fenti kategóriák valamelyikébe célszerű besorolni, majd el kell dönteni, hogy jelenleg a kockázatok megfelelő kontroll alatt vannak-e.  a kockázat megszüntetési lehetőségének vizsgálata  ha nem lehet megszüntetni, akkor annak elbírálása, hogy kell-e további intézkedéseket hozni a kockázat megelőzése vagy csökkentése érdekében. Az intézkedésekhez a felelős nevét és a határidőt is célszerű rögzíteni, hogy mindenki tisztában legyen a feladatával és a végrehajtásra rendelkezésre álló idővel. A határidőt a kockázat súlyossága, bekövetkezési valószínűsége és az érintettek száma alapján kell megállapítani. Ez lehet: azonnali, rövid távú (1-3 hó), középtávú (4-12 hó), illetve hosszú távú (1-3 év).  az eredményesség ellenőrzése, rendszeres felülvizsgálat  a fentiek írásba foglalása /Munkaügyi közlöny 2006./ 6. AZ ERGONÓMIA FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE Az ergonómia görög eredetű kifejezés, két szó (az ergos - munka és a nomos – törvények) ötvözete. Kialakulásakor – a múlt század közepe táján – még csak a munkavégzés törvényszerűségeivel foglalkozott. Napjainkra azonban sokkal szélesebb értelmezést kapott, amit az angol megfelelője a „human factors” elnevezés is kifejez. A korszerűbb, tágabb felfogásban az ergonómia az „ember - gép (eszköz) - környezet” rendszer fejlesztésének tudománya és gyakorlata, amely azonban nem szűkül le a 39

munkatevékenységre, hanem a munka világán kívüli területekre (szabadidős tevékenységek, sport, közlekedés, tanulás, stb.) is kiterjed. Jelen tanulmányban azonban csak a munkahely, azaz a mikrokörnyezet ergonómiájával foglalkozunk röviden. Természetesen a fő cél a munkakörnyezet, munkahely biztonságának szolgálata. Erre már az alábbi meghatározó elvek is garanciát jelentenek:  a munkavállalóhoz kell a feladatot és a munkahelyet hozzáilleszteni  figyelembe kell venni az átlagostól eltérő adottságokat, igényeket  a balesetek megelőzése érdekében az emberi viselkedést is elemezni kell Az ergonómia területei, melyek összességében a munkavédelemre vonatkozó egyéb előírások elemeként vagy azok kiegészítőjeként szolgálják az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést:  Munkaeszköz, munkahely kialakítása (jelző és kezelőelemek elrendezése, stb.)  Munkakörnyezet kialakítása (pl. a komfortérzetre hatást gyakorló elemek)  Munkabiztonság (fizikai és pszichés egészségvédelem, megbízhatóság, stb.)  Munkamódszer kialakítása (pl. megterhelés, mozdulatok)  Termék felelősség, termékminőség  Ember – számítógép kapcsolat (szoftver, hardver, stb.) Természetesen ezen tényezők esetében nem csak a kialakítás, hanem a folyamatos elemzés-fejlesztés is alapkövetelmény, amelyet például a munkahelyek kockázatértékelésének éves felülvizsgálatánál is fontos szempontként kell figyelembe venni. A fő cél a munkavállalók teljesítményének, egészségének és biztonságának optimalizálása, igényeinek kielégítése. /Dr. Izsó 1997./

7. A MUNKABALESETEKKEL KAPCSOLATOS ISMERETEK Sajnos a hírközlési ágazatban dolgozó munkavállalók közül is sokan megsérülnek, szenvednek munkabalesetet. Fontos tehát, hogy a munkavállalók, képviselőik és a munkáltatók is tisztában legyenek az ehhez kapcsolódó fogalmakkal, eljárási szabályokkal.

40

Baleset az emberi szervezetet ért  egyszeri külső hatás, amely  a sérült akaratától függetlenül,  hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és  sérülést, mérgezést vagy más (testi. lelki) egészségkárosodást, illetve halált okoz Nem baleset, így nem is munkabaleset például az öncsonkítás, a szívinfarktus vagy az öngyilkosság. Munkabaleset, az a baleset, amely a munkavállalót  a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri,  annak helyétől, időpontjától és  a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.  Munkabaleset tehát például az anyagvételezés, a végzett munkához kapcsolódó közlekedés, a tisztálkodás, a szervezett üzemi étkeztetés, a foglalkozásegészségügyi szolgáltatás közben történt baleset. Amennyiben egy baleset munkabalesetnek minősül, akkor a munkavállaló a kiesett munkaidőre100 %-os táppénzt kap. Súlyos munkabalesetnek minősül a baleset, ha  a sérült azonnal vagy a balesettel összefüggésben 1 éven belül meghal,  magzata vagy újszülöttje meghal,  önálló életvezetését gátló maradandó károsodást szenved,  valamely érzékszervét (érzékelő képességét), reprodukciós képességét elveszti vagy az jelentős mértékben károsodik,  sérülése, egészségkárosodása orvosi szakvélemény szerint életveszélyes,  súlyos csonkulást szenvedett,  beszélőképességét elvesztette vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, elmezavart okozott a baleset. Úti (üzemi) baleset az a baleset, amely a munkavállalót a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére jövet, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet éri, ha  a lehető legrövidebb útvonalon közlekedik (fizikailag és időben is) és

41

 indokolatlanul nem szakítja meg az útját (indokolt megszakításnak minősül a napi élelmiszer bevásárlás, az orvoshoz, a gyógyszertárba, illetve a gyermekért a bölcsődébe, az óvodába és az iskolába bemenet) A hatáskörileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által üzemi balesetnek elfogadott úti baleset jelenleg 90 %-os táppénzzel jár. Teendők munkabaleset esetén:  Munkavállaló kötelezettségei:  balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni a munkáját közvetlenül irányító személynek (nem csak a sajátját, hanem az általa észleltet is),  a sérült kimentése, elsősegélynyújtás megszervezése vagy annak hiányában végrehajtása a tőle elvárható módon és mértékben (észlelt balesetnél),  a baleset helyszínének biztosítása.  Munkáltató kötelezettségei:  Munkaképtelenséggel (a sérült gyógykezelést igénylő állapota miatt nem tud munkát végezni, táppénztől függetlenül) járó munkabalesetet haladéktalanul kivizsgálni és az eredményt munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzíteni  Munkaképtelenséggel nem járó munkabaleset esetén a körülmények tisztázása és az eredmény nyilvántartásba vétele  Súlyos munkabaleset esetén azonnali bejelentés (telefonon, telefaxon vagy személyesen) a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak Minden munkabalesetet nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartást a munkáltató székhelyén összesítve, és minden telephelyén külön-külön is vezetni kell. A bejelentés, kivizsgálás és nyilvántartás részletes szabályait az Mvt. és a Vhr. tartalmazza. A munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására az a munkáltató kötelezett, aki  a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja  a tanulót, a hallgatót gyakorlati képzése során foglalkoztatja, ha az intézménnyel kötött szerződésben nincs ettől eltérés. A munkabalesetről az intézményt 42

mindenképpen értesíteni kell és a kivizsgálásban képviselőjének részvételét lehetővé kell tenni.  belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés/kiküldetés esetén a sérült munkáját közvetlenül irányítja. A kirendelő/kiküldő munkáltatót értesítenie kell. A súlyos munkabaleset és az olyan – munkaeszköz, technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos

helyen

történő

sérülését

vagy

más

egészségkárosodását

okozta

munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. Speciális szabályok:  Ha a munkáltató nem tekinti munkabalesetnek a balesetet, akkor erről és a jogorvoslat

lehetőségéről

a sérültet,

halálos

baleset

esetén

a

közeli

hozzátartozóját értesítenie kell  A területileg illetékes munkavédelmi képviselő részvételét lehetővé kell tenni a kivizsgálásban, azaz értesíteni kell a munkabalesetről a vizsgálat megkezdése előtt.  Elévülési idő 3 év Jogorvoslat: ha a sérült a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedést vagy mulasztást sérelmezi, az illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.

8. A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan  heveny (gyors lefolyású) és  idült (hosszan tartó), valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely  a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszicho-szociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, 43

 mely a munkavállaló az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott biológiai határértéket meghaladó koncentráció vagy mérték, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés mindkét fülön. A bejelentésre, kivizsgálásra, nyilvántartásra és jogorvoslatra vonatkozó részletes szabályokat a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet tartalmazza.

9. A KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉS MUNKAVÉDELMI SZABÁLYAI A felgyorsult világunkban a számítógépek használata, és a képernyő alkalmazása nem csak a munkahelyeken, hanem otthonunkban is általánossá vált napjainkban. Mondhatjuk, hogy a képernyőhatás vizsgálata össztársadalmi ügy. Az Európai Gazdasági Közösség 1990-ben adta ki a 90/270/EGK irányelvét, mely a hazai jogrendünkbe az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről néven került be. A rendelet hatálya kiterjed:  minden olyan szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá  a munkavállalót foglalkoztató munkáltatóra Az egészségügyi és biztonsági követelményeknek 2001. december 31. napjától, majd az ezután létesített képernyős munkahelyeknek az üzembe helyezéstől kell megfelelni a rendeletben foglaltaknak. Fogalmak:  Képernyős eszköz: a képernyőn képsorokat megjelenítő készülék

44

 Képernyős munkahely:  képernyős eszköz  adatbeviteli eszköz  software  munkaszék  munkaasztal  Képernyős munkakör: az ahol a munkavállaló legalább 4 órában (monitort) képernyős eszközt használ Az Mvt. 54§ (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. A képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek ellenőrzése során vizsgálni kell a kockázatok előfordulását. Kockázatok:  látásromlást okozó tényezők,  pszichés (mentális) megterhelés,  fizikai állapotromlást előidéző tényezők Az Mvt. és az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet a képernyős munkahelyek kockázatértékelésének részletes szabályait nem határozza meg. Általános szabályok-munkaszervezés A munkafolyamatokat úgy kell megszervezni a munkáltatónak, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces mozgással járó szünetek szakítsák meg, és a tényleges munkavégzés a napi 6 órát ne haladja meg. A tízperces szünet nem munkaközi szünetet jelent, csak a képernyős munkavégzés alóli szünetet, ez idő alatt a munkavállaló más munkát végezhet. Orvosi alkalmasság vizsgálata  szem- és látásvizsgálatok  előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat: foglalkoztatás megkezdése előtt  időszakos alkalmassági vizsgálat:kétévenként  látási panaszok esetén, soron kívüli alkalmassági vizsgálat A munkavállaló köteles a vizsgálatokon részt venni. 45

Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. Az orvosi vizsgálatokkal és a szemüveg biztosításával kapcsolatos költségeket a munkáltató fedezi. A munkavállalók oktatását, tájékoztatását, a velük, illetve a munkavédelmi képviselővel folytatott konzultáció lehetőségét a képernyős munkahelyek kialakítása előtt a munkáltatónak biztosítania kell. A képernyős munkahelyek kialakításának minimális követelményei: Általános rendelkezések A képernyős munkahelyet (berendezést) úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzembe tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot, vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára. A jól kialakított munkahely javítja a munkavállalók közérzetét, és munkájuk hatékonyságát. Képernyő A képernyőn megjelenő jelek legyenek megfelelő méretűek. A kép legyen stabil, nem szabad villódzásnak előfordulnia. A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. A kontraszt és a fényesség a számítógépet használó személy által könnyen a környezethez igazítható legyen. A képernyő legyen mentes a tükröződéstől, és fényvisszaverődéstől, amely a számítógépet használó személynek látási nehézséget okozhat. Billentyűzet A billentyűzet lehetőleg legyen dönthető, és a monitortól különálló, hogy a munkavállaló kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. A billentyűzet előtt megfelelő hely legyen ahhoz, hogy a használó kezét és csuklóját megtámaszthassa. 46

A billentyűzet felszíne legyen matt, a fényvisszaverődések elkerülése érdekében. A billentyűkön lévő jelek könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek. Munkaasztal A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű, és nagyságú, hogy biztosítsa a billentyűzet, a monitor és az iratok elrendezését, és könnyű elérhetőségét. A laptartó legyen állítható, a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető. Munkaszék A munkaszéknek stabilnak kell lennie, és biztosítania kell a munkavállaló számára a könnyű, szabad mozgást, és a kényelmes testhelyzetet. A szék magassága legyen könnyen állítható, támlája magasságában állítható és dönthető. A használó igényeinek megfelelően lábtámaszt vagy saroktámaszt kell biztosítani. Térkövetelmények A munkahelyet úgy kell megtervezni, méretezni és kialakítani, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. A rosszul kialakított szűk munkahely nemcsak balesetveszélyes, de pszichikai szempontból is káros. A munkavállalóknak legalább 2 m2 területet kell biztosítani, és lehetővé kell tenni az asztal, és az elegendő mennyiségű tároló helyek biztonságos megközelíthetőségét. Megvilágítás Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő, valamint a háttérkörnyezet között. A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások, a falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, tükröződést a képernyőn. 47

Az ablakokat igazítható, állítható takaróeszközök megfelelő rendszerével (sötétítő, illetve szalagfüggöny) kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali fény bevilágítását csökkenteni lehessen. Zaj A munkahelyhez tartozó berendezések által okozott zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszéd megértését. Klíma A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a használónak diszkomfort-érzést okozzon. A munkavállalókat meg kell védeni sugárzó és áramló hőhatásoktól. A páratartalmat megfelelő szinten kell tartani. Ember-gép kapcsolat A szoftver kiválasztásánál a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe:  a szoftver feleljen meg a feladatnak,  a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban,  a szoftver legyen könnyen használható és rendelkezzen magyar nyelvű súgóval,  a rendszerek a képernyő előtt dolgozó munkavállalóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat,  alkalmazni kell a szoftver – ergonómia alapelveit,  a szoftver biztosítson visszajelzést a kezelőnek a teljesítményéről.

48

10. A MUNKABIZTONSÁGI SZAKEMBER FELADATAI A munkabiztonsági szakember feladatait alapvetően az Mvt. tartalmazza. Az ebben, illetve más jogszabályokban felsorolt, valamint a ténylegesen gyakorolt legfontosabb tevékenységek az alábbiakban foglalhatók össze: 

Üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése (veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia)



Időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése



Dohányzás szabályozásában közreműködés



Mentési terv készítésében közreműködés



Elsősegélynyújtás megszervezésében felkérésre segítség, illetve ellenőrzés



Orvosi vizsgálatok (előzetes, időszakos, soron kívüli és záró) rendjének kidolgozásában közreműködés



Sérülékeny

csoportok

munkavégzési

szabályzatának

kidolgozásában

való

közreműködés 

Kockázatértékelés munkabiztonsági részének elkészítése, az egész feladat összefogása



Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása során a munkabiztonsági rész kidolgozása



Egyéni védőeszközök juttatási rendjének kidolgozása



Munkavédelmi oktatásban közreműködés (a gyakorlatban azok megtartása)



Közreműködés a soron kívüli ellenőrzésben



Munkabalesetek kivizsgálása



Külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásában részvétel, a munka-egészségügyi feladatok teljesítésében közreműködés



Robbanásvédelmi

vizsgálat,

robbanásvédelmi

dokumentáció

elkészítése

a

középfokú tűzvédelmi szakemberrel közösen 

Nem veszélyes munkaeszközök ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálatában közreműködés



Ismételt használatba vétel előtti vizsgálat



Munkáltató munkavédelmi szabályozása munkabiztonsági részének elkészítése



Munkáltató munkavédelmi ellenőrzési kötelezettsége munkabiztonsági része elvégzésében közreműködés 49



Munkavégzés összehangolásában való közreműködés



Közvetlen veszély (rendkívüli helyzet) kezelésében való közreműködés



Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások teljesítésében való együttműködés



Együttműködés a munkavállalókkal, a munkavédelmi képviselőkkel



Részvétel a paritásos munkavédelmi testület munkájában rendes tagként vagy meghívottként



Kapcsolattartás a munkavédelmi hatósággal

11.A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ (MUNKA-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBER) FELADATAI A

foglalkozás-egészségügyi

szolgáltatást

és

egyben

a

munka-egészségügyi

szaktevékenységet is ellátó szakember feladatait az Mvt., a 2000. évi XXV. törvény és a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM rendelet a Kémiai biztonságról, valamint a 89/1995. (VII. 14.) kormányrendelet és a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet tartalmazza, melyek közül a leglényegesebbek az alábbiakban foglalhatók össze: 

Elkészíti a munkaköri alkalmassági (ideértve az előzetes-, az időszakos-, a soron kívüli és a záró) vizsgálatok rendjét, elvégzi a vizsgálatokat és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat. Elkészíti és megadja a munkáltatónak az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatok ütemezését.



A munkaköri alkalmassági vizsgálatok során felhívja a munkavállalók figyelmét a dohányzás, az alkohol-, a drogfogyasztás és az alkalmazott veszélyes anyagok közötti

kölcsönhatásokra,

melyek

a

munkavállaló

egészségét

fokozottan

károsíthatják. 

Felkérésére eleget tesz a munkáltató foglalkozás- és munka-egészségüggyel kapcsolatos valamennyi jelentési kötelezettségének (hatóságok, stb.) és vezeti a tevékenységéhez szükséges, jogszabályokban előírt formanyomtatványokat.



Végzi a vonatkozó jogszabályok által előírt munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos kötelezettségek lebonyolítását, továbbá vezeti az előírás szerinti nyilvántartást.

50



A foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálását külön jogszabályban előírtaknak megfelelően elvégzi, a hatósági bejelentéseket megteszi.



Pozitív laboratóriumi eredmény, fokozott expozíciós esetek, foglalkozási megbetegedések gyanúja, illetve bekövetkezése esetén azonnal írásban értesíti a munkáltatót és újból elvégzi a kockázatbecslést.



Az

alapszolgáltatás

keretében

a

munkakörülmények

és

a

munkavégzés

egészségkárosító hatásainak vizsgálatát évente legalább egy előre bejelentett szemle megtartásával, illetve a munkáltató által jelzett változás bekövetkezésekor soron kívül elvégzi. A vizsgálatokról készített – a szükséges intézkedéseket is tartalmazó – jegyzőkönyv vagy feljegyzés egy példányát a munkáltatónak 1 héten belül megküldi. 

Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást tart, illetve közreműködik az egyéni védőeszközök belső rendjének meghatározásában a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó szolgáltatóval.



Végzi a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazási feltételeinek vizsgálatát.



Megfelelő informatikai háttérrel rendelkezve előírásszerűen vezeti a dolgozók foglalkozás-egészségügyi nyilvántartását.



Végzi a külön jogszabályban előírtak szerint a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatokat.



Közreműködik a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, a munkahelyi kockázatértékelésben. Ennek keretében elvégzi a veszélyes anyagok külön jogszabály szerinti kockázatértékelését és évenkénti felülvizsgálatát.



Közreműködik

a

munka-egészségügyi,

-fiziológiai,

-ergonómiai,

-higiénés

feladatok megoldásában. 

Részt vesz azon munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatokban és a soron kívüli ellenőrzésekben, amelyek érintik a munkaegészségügyi szaktevékenységet.



Közreműködik az elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgősségi orvosi ellátás megszervezésében. Dokumentáltan kioktatja a megbízott munkavállalókat az egészségügyi szakember igénybevételét nem kívánó vagy azt megelőző elsősegély nyújtására, és számukra 1-2 évenként továbbképzést tart. A képzésben, továbbképzésben való részvételt és az elsősegélynyújtás egyéb feltételeit a munkáltató biztosítja. 51



Közreműködik a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.



Feltárja a munkahelyek kémiai biztonságának hiányosságait, javaslatot tesz azok megoldására

(veszélyes

anyag

helyettesítése

kevésbé

veszélyessel

vagy

veszélytelennel). 

Külön jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az 1. és 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát.



A felhasznált veszélyes anyagok és keverékek toxikológiai tulajdonságai alapján javaslatot tesz a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi intézkedésekről.



Az egészséget és biztonságot érintő kérdésekben felvilágosítással, tanácsadással él a munkavállalók és munkáltató felé a munkakörülmények javítása érdekében.



Adott esetben meghatározza a biológiai (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták, stb.)

kockázatok

jelenlétét

és

a

betegségek

megelőzésére

konkrét

kockázatelemzéssel javaslatot tesz. 

Ellátja a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített egyéb feladatokat.

12. GYAKORLATI AJÁNLÁSOK A SZAKSZERVEZETEK EREDMÉNYESEBB MUNKAVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉHEZ

A VASAS Szakszervezeti Szövetség XXXV. Kongresszusán elfogadott öt évre szóló program a munkavédelem területén is jelentős előrelépést tartalmaz, amikor így fogalmaz: „Az elkövetkező években érdekvédelmi tevékenységünk fontos elemévé kell tennünk – munkahelyi és ágazati szinten egyaránt – a munkavédelem, ezen belül a munkabiztonság és a munka-egészségügy szempontjait.” A munkavállalók alapvető érdeke az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a munkahelyi kockázatok felmérése, értékelése és szükség esetén olyan megelőző intézkedések megtétele, melyek révén biztosítható a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása. 52

Ezért szakszervezeti munkánkban −

Fokozatosan követeljük meg és tisztségviselőink révén mi is vegyünk részt abban, hogy a munkavállalók megfelelő tájékozottsággal rendelkezzenek, ismerjék a munkahelyük veszélyforrásait, a kockázatokat, és ezek elfogadható mértékűre való csökkentésében aktívan vegyenek részt!

−

Nagyobb figyelmet fordítsunk – sőt személyes példamutatással mozgósítsunk - a munkabiztonsági szabályok betartására, az egyéni és kollektív védőeszközök használatára, illetve alkalmazására, csökkentve a munkavállalók hibájából bekövetkező sérüléseket, baleseteket, valamint egészségkárosodásokat.

−

A munkabiztonsági, munka-egészségügyi előírások betartását szolgáló munkáltatói tevékenységet és intézkedéseket folyamatosan figyelemmel kísérve, tapasztalataink alapján megfelelő kezdeményezésekkel befolyásoljuk a munkavédelmi feltételek jobbítását.

−

Igényeljük a foglalkozás-egészségügyi szolgálat fokozottabb bevonását az egészségesebb munkavégzés feltételeinek meghatározásába.”

/VASAS 2009./ Ezen elvek megadják az irányát és egyben a keretét is az elkövetkezendő öt év munkájának. A szakszervezeti tisztségviselők és mindazok számára azonban, akiknek országos és ágazati szinten, valamint a munkahelyeken ezt a programot apró pénzre kell váltaniuk és meg kell valósítaniuk, szükségük van a célok eléréséhez vezető konkrét gyakorlati segítségre is. Az általunk meghatározott célok átvételét javasoljuk az Ágazati Párbeszéd Bizottságok munkájában résztvevő más ágazati szakmai szakszervezeteknek is, függetlenül attól, hogy mely szakszervezeti konföderáció képviseletében végzik érdekvédelmi tevékenységüket. Ebben kívánnak segíteni a szerzők, akik a VASAS munkavédelmi programrészének kialakításában is aktív szerepet vállaltak, az alábbi módszertani ajánlásokkal:  A szakszervezetek munkaszervezetében célszerű megbízni egy munkatársat, aki a munkavédelemmel is foglalkozik.  A szakszervezeti szervezésű munkahelyi, szakmai és multiplikátor képzések állandó témakörévé javasoljuk tenni a munkavédelmi ismereteket. 53

 Az alapszervezetek bevonásával – a leglényegesebb kérdésekre koncentrálva – felmérést,

elemzést

célszerű

készíteni

a

munkahelyek

munkavédelmi

helyzetéről.  Össze kell állítani egy munkahelyi munkavédelmi minimum iratlistát, amely az alapszervezetnél bármelyik tisztségviselő vagy szakszervezeti tag számára szükség esetén rendelkezésre áll. A szakszervezeti munkavédelmi irattár „minta” tartalmát a 3. számú melléklet tartalmazza, mely a speciális munkahelyi iratokkal bővíthető.  Folyamatos kapcsolat szükséges a munkavédelmi képviselőkkel, törekedve munkájuk segítésére, elismerésére és az információk rendszeres cseréjére. Ennek érdekében a munkahelyi szakszervezetek vezető testületében is indokolt megbízni valakit a munkavédelmi kérdések figyelésével és a képviselőkkel való kapcsolat tartásával. A munkavédelmi képviselők legyenek állandó meghívottjai a szakszervezet vezető testületének. Ahol szükséges, ehhez az SZMSZ-t is módosítani kell.  Aktívabb szerepet kell vállalniuk a szakszervezeteknek munkahelyi szinten a munkavédelmi képviselők választásában. Ennek érdekében tisztségviselőink kezdeményezzék rátermett tagtársaik jelölését és feladatvállalását.  A munkavédelmi képviselők, illetve az alapszervezetnél a munkavédelmi területtel foglalkozó tisztségviselők éves továbbképzését a központi képzési programok is támogassák  Munkahelyi szinten a szakszervezetek – ha szükséges, a munkavédelmi képviselők bevonásával - az eddigieknél jóval nagyobb mértékben igényeljék a helyi munkabiztonsági és munka-egészségügyi szakemberek ellenőrzéseit. Ebben a lehetőségükhöz mérten segítő szándékkal maguk is vegyenek részt vagy kérjék el azok jegyzőkönyveit, valamint a hibák kijavítására a munkáltató által kiadott intézkedési terveket.

54

Felhasznált irodalom, hivatkozott fő jogszabályok  VASAS XXXV. kongresszus programja 2009.  1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről  5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról  89/1995. (VII. 14.) kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról  1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről



Dr. Izsó Lajos ERGONÓMIA OMKTKI jegyzet 1997.



Munkavédelmi felügyeletek együttes útmutatása a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához Munkaügyi Közlöny 2006/4. szám

 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról  50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

55

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS

3

1. A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOK RENDSZERE

4

1.1. Törvényi szint

4

1.2. Kormányrendeleti szint

5

1.3. Miniszteri rendeleti szint

5

1.4. Mértékadó nemzeti szabványok

6

1.5. Munkáltatói szabályozási szint

6

2. A MUNKÁLTATÓ MUNKAVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEI

7

2.1. A munkáltató jogi felelőssége a munkavédelemben

7

2.1.1. A felelősség elemei

7

2.1.2. A felelősség érvényesülésének irányai

9

2.1.2.1. Felelősség a munkavállaló irányában

9

2.1.2.2. Felelősség az állami hatóságok irányában

9

2.1.2.3. Munkáltatói jogi felelősség a külső (nem munkavállaló) személyek irányában

10

2.2. A munkáltató munkavédelmi kötelezettségei

10

2.2.1. Információ átadás

10

2.2.2. Az egyéni és kollektív védelem természetbeni biztosítása

12

2.2.3. A személyi feltételek biztosítása

13

2.2.4. Eljárási kötelmek

13

2.2.4. Szervezési, intézkedési feladatok

18

2.2.5. A munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében szükséges speciális feladatok

19

3. A MUNKAVÁLLALÓ MUNKAVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI

20

3.1. A munkavállaló kötelezettségei

20

3.2. A munkavállaló jogai

23

56

4. A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKEGYEZTETÉS RENDSZERE

24

4.1. Országos szint

24

4.2. Középszintű érdekegyeztetés (ÁPB-k)

26

4.3. Vállalkozási szintű érdekegyeztetés

27

4.3.1. Szakszervezeti jogok, lehetőségek

27

4.3.2. Üzemi Tanács lehetőségei

30

4.3.3. A munkavédelmi képviselő (bizottság)

31

4.3.3.1. A munkavédelmi képviselő választhatósága, megválasztása

31

4.3.3.2. A munkavédelmi képviselő jogosítványai

32

4.3.3.3. A munkavédelmi képviselő működésével kapcsolatos szabályok

34

4.3.3.4. A munkavédelmi képviselő jogi védelme

35

5. A KOCKÁZATOK ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE A MUNKAHELYEKEN

35

6. AZ ERGONÓMIA FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE

39

7. A MUNKABALESETEKKEL KAPCSOLATOS ISMERETEK

40

8. A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

43

9. A KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉS MUNKAVÉDELMI SZABÁLYAI

44

10. A MUNKABIZTONSÁGI SZAKEMBER FELADATAI

49

11. A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ (MUNKA-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBER) FELADATAI

50

12. GYAKORLATI AJÁNLÁSOK A SZAKSZERVEZETEK EREDMÉNYESEBB MUNKAVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉHEZ

52

Felhasznált irodalom, hivatkozott fő jogszabályok

55

1. számú mellélet: Fontosabb munkavédelmi jogszabályok listája 2. számú melléklet: A munkáltató legfontosabb munkavédelmi dokumentumai 3. számú melléklet: Szakszervezeti munkavédelmi irattár tartalma 4. számú melléklet: Munkavédelmi információs szolgálat elérhetősége

57

1. számú melléklet Fontosabb munkavédelmi jogszabályok listája  Alap jogszabályok 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MÜM rendelettel 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 89/1995.(VII.14.) kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 27/1995. (VII.25.) NM rendelete a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 33/1998. (VI.24.) NM rendelet munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről  Foglalkozási betegség, fokozott expozíció 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról  Munkahely 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 25/2000. (IX. 31.) EüM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról

58

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel

kapcsolatos

egyes

eljárások,

illetve

tevékenységek

részletes

szabályairól 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről  Munkaeszköz, gép 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről  Egyéni védőeszköz 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 59

17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról  Anyagmozgatás, közlekedés 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről  Építés, villamosság, hegesztés, vas- és fémipari szerelés, emelőgép, ipari alpintechnika 8/1981. (XII.27.) IpM rendelet a kommunális és lakóépületek érintésvédelmi szabályzatáról 31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről  Kereskedelem, vendéglátóipar 30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 60

2. számú melléklet A munkáltató legfontosabb munkavédelmi dokumentumai 1. Foglalkozás-egészségügyi (munka-egészségügyi) vállalkozóval (2008. 08. hónál régebbi nem lehet), illetve munkavédelmi vállalkozóval kötött szerződések 2. A tárgyévet követő év február 15-én a munkavédelmi hatóság felé tett bejelentés a munkavállalók év végi időponti foglalkozás-egészségi osztályba sorolásáról és a foglalkozás-egészségügyi orvosról 3. Az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjének szabályozása (a foglalkozásegészségügyi orvos aláírásával) 4. A foglalkozás-egészségügyi orvos és a munkavédelmi szakember bejárásáról készült jegyzőkönyv, intézkedési terv 5. Hőségriadó végrehajtásának szabályozása (óránkénti min. 5 perces szünetre vonatkozó előírás, ívó poharak személyre szóló kiadásának igazolása, védőital biztosításának módja) 6. Veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai 7. Egyéni védőeszköz juttatás rendje, a munkavállalók védőeszköz átvételét igazoló nyilvántartó lapok 8. Érintésvédelmi mérések jegyzőkönyvei (villamos berendezések, villamos kisgépek, hegesztőgépek, stb.) 9. Munkavédelmi oktatási dokumentáció (részletes tematikával) 10. Munkahigiénés mérési jegyzőkönyvek (por, vegyi anyagok, zaj, rezgés, stb.) 11. Az összehangolások írásbeli szabályozása (ha több munkáltató munkavállalói dolgoznak egymás közelében) 12. Alap kockázatértékelés, éves és soron kívüli felülvizsgálatok dokumentációja 13. Mentési Terv 14. Munkavédelmi program (ha van) 15. Megelőzési stratégia 16. Munkavédelmi képviselők neve, elérhetősége 61

3. számú melléklet

Szakszervezeti munkavédelmi irattár tartalma (elektronikus és/vagy fénymásolt formában) 1. Foglalkozás-egészségügyi (munka-egészségügyi) szakember/vállalkozó neve, elérhetősége 2. Munkavédelmi szakember/vállalkozó neve, elérhetősége 3. Tűzvédelmi szakember/vállalkozó neve, elérhetősége 4. Környezetvédelmi szakember/vállalkozó neve, elérhetősége 5. Orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjének szabályozása ( a foglalkozás-egészségügyi orvos aláírásával) 6. Foglalkozás-egészségügyi orvos/szolgálat éves bejárásról készült jegyzőkönyve, intézkedési terv 7. Hőségriadó végrehajtásának szabályozása (óránkénti min. 5 perces szünetre vonatkozó előírás, ívó poharak személyre szóló kiadásának igazolása, védőital biztosításának módja) 8. Veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai 9. Egyéni védőeszköz juttatás rendje 10. Munkavédelmi oktatási dokumentáció (részletes tematikával) 11. Munkahigiénés mérési jegyzőkönyvek (por, vegyi anyagok, zaj, rezgés, stb.) 12. Alap kockázatértékelés és az éves felülvizsgálatok dokumentációja 13. Mentési Terv 14. Tűzriadó Terv 15. Munkavédelmi program (ha van) 16. Megelőzési stratégia 17. Munkavédelmi képviselők neve, elérhetősége

62

4. számú melléklet Munkavédelmi információs szolgálat elérhetősége A munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat részeként működő ingyenes, telefonos munkavédelmi információs szolgálat, tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről a munkavállalók és munkáltatók, az érdekképviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklődő számára. A tájékoztató, tanácsadó tevékenységet a következő szervezetek látják el: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Témakör: Munkahelyi biztonság Zöld szám: 06 80 204 292 Hívható: hétfőtől csütörtökig 8.30-16.00, pénteken 8.30-13.30

Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) Témakör: Munkahelyi egészség Zöld szám: 06 80 204 264 Hívható: hétfőtől csütörtökig 7.45-16.00, pénteken 7.45-11.45

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Témakör: Bányászati munkavédelem Zöld szám: 06 80 204 258 Hívható: hétfőtől csütörtökig 8.00-15.00, pénteken 8.00-12.00 63