Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email:
[email protected]
A KUTATÁS
• CEU Business School, Center for Business and Society (Üzlet és társadalom kutatóközpont). A kutatás vezetıje: Prof. Hardi Péter (igazgató)
• A kutatás célja: Olyan keretrendszerek kidolgozása, mely lehetıvé teszi a vállalatok felelısségvállalási C(S)R - tevékenységeinek kiterjesztését komplex társ. kérdésekre is.
MIÉRT A CSR?
A DEFINÍCIÓ ALAPJÁN
•
C(S)R: Corporate (Social) Responsibility
•
„A vállalatok társadalmi felelısségvállalása az a koncepció, mely szerint a vállalatok önkéntesen integrálják a társadalmi és a környezeti kérdéseket üzleti mőködésükbe, valamint az érintettekkel való interakcióikba.”
• •
ill. a „társadalmilag felelıs” magatartás: „... túlmegy a törvényes elvárásokon és ’többet’ fektet az emberi tıkébe, a környezetbe és az érintettekkel való kapcsolatokba”. (Európai Bizottság, 2001)
ÉRINTETTEK (Stakeholders) Mindazok a csoportok, amelyek hatnak a szervezet mőködésére, vagy amelyekre hatással van a szervezet mőködése, termékei, szolgáltatásai és az ezekhez kapcsolódó teljesítménye (GSZT, 2007) • • • • • • • •
munkavállalók, ügyfelek, fogyasztók, tulajdonosok, részvényesek, helyi közösség, beszállítók, versenytársak, kormányzati, önkormányzati szervek, civil szervezetek, szakszervezetek, stb.
A WIN-WIN SZITUÁCIÓ ÉRDEKÉBEN • A közpolitika a vállalatok részvételére számít. Ajánlás: együttmőködés és stratégiai partnerség. • Stratégiai partnerség elımozdításának a feltétele: win-win szituáció, ami a közös elınyök szem elıtt tartásán alapszik (Waddel, 2000). A CSR lehet a megfelelı keret, mert: • A CSR egyik alapelve az önkéntesség (pozitív légkört teremt az együttmőködéshez). • A tevékenységet saját mőködésének, céljainak, potfoliójának megfelelıen alakíthatja, kommunikálhatja a vállalat (javasolt a központi koordináció és monitoring).
MERT EGYRE INKÁBB ELVÁRÁS
Annak bizonyítása, hogy egy vállalat etikusan és felelısen viszonyul munkaerejéhez és a közösséghez amiben mőködik, egyre inkább elvárás: • Vállalatok egymás között versengenek e területen. • Fenntarthatósági / CSR jelentések térnyerése. • Kormányzati és EU programok a CSR és a lelki egészségfejlesztés terén egyaránt. • A vásárlói tudatosság lassan de biztosan növekszik. • Növekvı média figyelem.
A BIZALMI TİKE ÉRDEKÉBEN • Válság: Az üzleti szféra iránti bizalom ált. csökkenése. • M.O.-gon kifejezetten negatív vélemény a munkaadókról (pl. vidéki termelıegységek munkaerıbérlése). • A CSR által kommunikálhatja, hogy stratégiai fontossággal tekint munkaerejére (mint emberi tıkére) és annak testi-lelki egészségére: – a társadalom felé (mint fogyasztók és mint jövıbeni munkaerı), – az állami szféra felé (közbeszerzések), – saját munkaereje felé: • nagyobb bizalom a vezetés iránt, • nagyobb motiváltság, stb.
LEHETİSÉGEK (TIPPEK)
GRI ÚTMUTATÓ • A GRI (Global Reporting Initiative) a legszélesebb körben használt útmutató fenntarthatósági/CSR jelentések készítéséhez. Tipp: • „Munkahelyi egészség és biztonság” szemponton belül: – LA8 alapindikátor: Oktatás, képzés, tanácsadás, megelızés, és kockázatkezelési programok, amelyek a munkavállalókat, családtagjaikat és a helyi közösség tagjait segítik a súlyos betegségekkel kapcsolatban. (GRI, 2006) Ebbıl következik:
CSR KOMMUNIKÁCIÓS LEHETİSÉGEK • Fenntarthatósági programként: A fenntartható munkaerı érdekében (egészséges, motivált, hosszú távon produktív). • A munkavállalók iránt érzett felelısségbıl: A munkavállalók testi és lelki egészségéért tenni akaró vállalat (külsı és belsı komm. egyaránt). • A munkavállalók családját célzó programként: „Családbarát munkahely” • A helyi közösséget célzó programként: A közösség amely munkaerejét adja, és helyet biztosít a vállalat számára (önkormányzat felé különös fontosságú lehet). • Társadalom: pl. A „következı generációért” felelısséget érzı vállalat (ık a jelenlegi munkaerı gyermekei, ugyancsak jövıbeni fogyasztók, alkalmazottak).
NEM FELTÉTEL A JELENTİS ANYAGI RÁFORDÍTÁS • Ingyenesen elérhetı anyagok (pl. www.enwhp.org) • Már létezı vállalati programokba integrálás: – Csapatépítés, – közösségi és sportprogramok, – egyéb munkabiztonsági / egészségfejlesztési tréningek részeként, stb. • Jó nemzetközi példák: – Elektronikusan terjesztett kérdıívek, tájékoztató anyagok (e-mail, intranet). – A betegségbıl v. szülésbıl visszatérık iránti fokozott figyelmesség, türelem, rugalmas munkaidı, stb.
ZÁRÓ GONDOLATOK
A CSR NEM CSODASZER
• Gyakorlati szakemberek tapasztalata: jelentıs számú munkaadó a törvényben elıírt munkaegészségügyi és munkabiztonsági elıírásokat sem tartja be. • A CSR mindig a törvényi elıírásokon túli vállalásokat jelenti! • A fenti esetekben a CSR megközelítés nem alkalmazható: közpolitikai megoldás szükséges. • Ha a törvényi minimum megvan, a CSR minden esetben alkalmazható!
ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI SZEKTOR I. • Politikai támogatottság kifejezése: – Széles körő (nem csak szakmai) publicitás biztosítása. – Átfogó kommunikációs tevékenység indítása a társadalom tudatosítása érdekében. • Az állami és önkormányzati intézményekben / vállalatokban lelki egészségfejlesztı programok indítása és mőködtetése: – A legnagyobb munkáltató – legnagyobb számú elérés biztosítása. – Saját érdeke is a jobban dolgozó, motivált és egészséges munkaerı. – Példamutatás.
ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI SZEKTOR II. A CSR általános ösztönzése, pl: – Társadalmi és környezeti feltételek alkalmazása a közbeszerzések során. – Adó és egyéb kedvezmények biztosítása. – Médiatörvény átgondolása: A média törvény 2.§ 4. eleme alapján burkolt reklámnak minısíti gazdasági társaságok társadalmi szerepvállalásának médiában való megjelenítését (GSZT, 2008). A CSR esetében pedig a kommunikáció alapvetı fontosságú!
Köszönöm a figyelmet!
EC, 2001. Green Paper. Promoting a European framework for Corporate Social Responsibility. COM(2001) 366 final. Brussels, 18.7.2001 GRI, 2006. Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez (Sustainability Reporting Guidelines, Version 3.0.). Global Reporting Initiative. 2000-2006 GSZT, 2007. Gazdasági és Szociális Tanács ajánlása a társadalmi felelısségvállalásról. Budapest, 2007. Waddell, S, 2000. A ‘win-win’ role for civil society in business strategy. Journal for Nonprofit Management. Vol. 4, No. 1, pp.25 cited in: Eweje G, 2004. The Post-WSSD Developments in Sustainable Development Governance: With Particular Attention to IndustrySociety Relationships", UNU-IAS Working Paper #116, 2004.
