MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS KÉSZÜLT A BAKONY SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSI TÁRSULÁS SZÁMÁRA
2010. május 1
Tartalom Bevezetés................................................................................................................................................. 3 I. Rész....................................................................................................................................................... 5 1.
A magyar munkaerőpiac szerkezeti problémái ........................................................................... 5
1.2.
A szakképzés szerkezeti egyensúlytalansága .......................................................................... 9
1.3.
Az országos munkaerőpiac a válság után .............................................................................. 10
1.4.
Munkaerő-piac – Nemzetközi kitekintés ............................................................................... 17
1.5.
A magyar gazdaság állapota és kilátásai................................................................................ 19
1.6.
A világgazdaság állapota és kilátásai ..................................................................................... 22
1.7.
Az országos munkaerőpiac állapota 2010 elején .................................................................. 27
II. Rész.................................................................................................................................................... 30 2.
Veszprém Megye ....................................................................................................................... 30
2.2.
A Közép-dunántúli régió ........................................................................................................ 38
2.3.
Pályakezdők a Közép-Dunántúlon ......................................................................................... 43
III. Rész................................................................................................................................................... 45 3.
Munkaerő-piaci prognózis ......................................................................................................... 45
Irodalomjegyzék ................................................................................................................................ 62
2
Bevezetés A hazai gazdaság és oktatásirányítás vezetői, a témával foglalkozó szakemberek, kutatók évek óta hangoztatják, hogy az ország gazdasági igényei és a szakképzés egyáltalán nem fedi egymást. Miközben egyre több hallgató kerül be a felsőoktatásba, addig számos szakmunkát igénylő feladat megoldására nem találni megfelelően képzett, jó szakembert. A kékgalléros foglalkozások elveszítették társadalmi presztízsüket, a szakiskolákban tanulók száma jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben az oktatási rendszer futószalagon termeli az elhelyezkedni képtelen, vagy csak jelentős kompromisszumok árán munkát találó diplomásokat. Ez a torz kibocsátási szerkezet eredményezi, hogy Magyarországon egyszerre van jelen munkaerő-felesleg és munkaerőhiány. Az átfogó, strukturális problémákon túl jelentkeznek az ágazati feszültségek, nevezetesen a szakképzéssel szembeni elégedetlenségek. Ezeket a következők szerint foglalhatjuk össze: a szakképzés nem a munkáltatói igényeknek megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakképzetteket bocsát ki, (gyakorlat hiánya, nem megfelelő ismeret, a munkakultúra nem megfelelősége) a szakképzési és a felnőttképzési rendszer időben és térben nem képes követni a gazdasági igényeket, folyamatosan csökken a szakképzés vonzereje, drága és egyre kevésbé hatékony. A 2009. évi hazai munkaerő-piaci adatok is alátámasztják a szakképzés szempontjából jelentős, de immár több éven át érvényes alábbi megállapításokat: a magasabb szakmai végzettségű egyének munkavállalási esélyei jobbak, a munkaerő-piacon a magasabb szakmai végzettség differenciáltan magasabb jövedelem megszerzésére ad esélyt, nem megfelelő a munkaerő-piac számára a szakmunkásképzés kibocsátási száma és struktúrája, a szakiskolai és a szakközépiskolai végzettségűek átlagkeresete is a nemzetgazdasági átlagkereset alatt marad, tartósan számottevő az álláskeresők között a szakképesítéssel nem rendelkezők aránya. A munkaerő-piac mindenkori elvárásainak megfelelő szakképzési kibocsátás megteremtése persze nehéz feladat, hiszen a gazdasági környezet olyan sebességgel változik, amit a kibocsátási oldal természetéből fakadóan képtelen követni. Emellett hiányzik a tervezés 3
alapját képező egzakt gazdasági prognózis és jelzőrendszer, sőt, maga a gazdaság sem mindig tudja pontosan megfogalmazni, hogy milyen képzettségű munkaerőt igényel. További nehézséget okoz a munkaerő-piaci prognózisok pillanatfelvétel jellege. A munka keresletének mértékét ugyanis leginkább a folyamatosan hullámzó gazdasági konjunktúraciklusok határozzák meg. Ebből következően a legalaposabb munkaerő-piaci prognózis is hamar túlhaladottá válhat egy hirtelen fellépő gazdasági krízis, vagy boom következtében. A fenti akadályok azonban nem teszik feleslegessé a gazdasági és munkapiaci állapotok elemzését, hiszen a képzési kibocsátás és a munkaerő keresletének jobb megfelelőségéhez a gazdasági folyamatok megismerésén keresztül vezet az út. Az időben olykor gyorsan és hirtelen változó gazdasági ciklusok mellett két, kevésbé kiszámíthatatlan tényező is szerepet játszik a munkaerő-kereslet alakulásában. Ezek a demográfiai pótlási igényekből, és a technológiai változásokból eredő keresleti változások. A demográfiai folyamatok ismerete kiemelt jelentőségű, hiszen a szakképzés és a gazdaság erőforrásait jelentő bázist végső soron a népmozgalom adatai határozzák meg.
A dolgozat felépítése Jelen tanulmány három részből áll: Első rész: bemutatja a magyar foglalkoztatás szerkezetének problémáit, a válság hatásait a munkaerőpiacra, a magyar gazdaság jövőbeni kilátásait, a nemzetgazdaságot fenyegető külső veszélyeket, az országos munkaerőpiacot. Második rész: bemutatja a Veszprém megyei és a Közép-dunántúli munkaerőpiac helyzetét, kilátásait. Harmadik rész: bemutatja a munkaerőpiac középtávú (5éves) folyamatait, ideértve a demográfiai és a technológiai változásokból fakadó keresletváltozást. Minden rész végén összefoglaljuk a főbb gondolatokat, és megfogalmazzuk a releváns következtetéseket. A tanulmány különböző gazdasági műhelyek elemzéseire, országos, regionális és megyei foglalkoztatók interjúira támaszkodik.
4
I. Rész 1. A magyar munkaerőpiac szerkezeti problémái A keresleti oldal A magyar gazdaság elmúlt években tapasztalt lemaradása, az ország viszonylag alacsony életszínvonala nagy részben az alacsony foglalkoztatási rátához kötődik. A munkát terhelő magas adóterheléssel, kiterjedt adóelkerüléssel, alacsony aktivitási rátával, és visszafogott munkakereslettel fémjelzett magyar modell az évtized végére gyakorlatilag kifulladt. 1. ábra: A foglalkoztatási ráta nemzetközi összevetése (15-64 éves korosztály)
Forrás: MNB
A magyar gazdaság kettészakadt egy nagyon hatékony külföldi, és egy kevéssé hatékony hazai részre. A kettészakadás elsőszámú oka a munkát terhelő magas adó- és járulékszint.
5
2. ábra: Adóék 2007-ben az átlagkeresetű egyedülálló munkavállaló esetén
Ez a magas adó- és járulékszint egyenes következménye az állami költségvetés túlköltekezésének, amelyre a bevételek növelésével, ezen belül is elsősorban a munkát terhelő adók szintjének emelésével reagáltak a különböző kormányok. A munkát terhelő magas adók viszont torzítják a termelési tényezők relatív árait: a tőke olcsóbbá válik a munkához képest. A munka árának növekedésére a nagyvállalati szektor a munkaintenzív ágazatok leépítésével reagál: csökkentik a munkaintenzív ágazatokba történő befektetéseket, és inkább az alacsony munkaerő-költségű, tőkeintenzív ágazatokba fektetnek be. Ez a munkaintenzív szektorok versenyhelyzetének gyengüléséhez és alacsony foglalkoztatottsághoz vezet. A munkát terhelő magas adókat a hazai KKV szektor egy jelentős része képtelen kigazdálkodni, ezért adóelkerülésre kényszerül. Ennek alapvető megnyilvánulási formája a feketén történő foglalkoztatás. Az adóelkerülés és az illegális foglalkoztatás növeli a szektor kockázatait, működésének átláthatatlanságát, jelentősen szűkítve ezzel a növekedési lehetőségeket. Ez a stagnáló állapot pedig ismét csak komoly nyomást helyez a munkaerőpiac keresleti oldalára. A kínálati oldal A munkaerőpiac kínálati oldalát is jelentős feszültségek jellemzik nemzetgazdasági szinten. Hazánkban tapasztalható a fejlett országok körében az egyik legalacsonyabb aktivitási ráta. Ez a nemzetközi szinten rendkívül alacsony gazdasági aktivitás elsősorban a munkaerő alacsony képzettségére, és a torz szociális ösztönző rendszerre vezethető vissza
6
3. ábra: A gazdasági aktivitási ráta nemzetközi összehasonlításban, 2007
Forrás: MNB
A jövedelmek túlzottan magas és rossz hatékonyságú újraelosztása és a szociális rendszer munkavállalásra ösztönző hatása jelentős mértékben befolyásolja egy ország munkakínálatát. Hazánkban a munkát terhelő magas adók és a torz ösztönzési rendszer a munkakínálat jelentős mértékű csökkenését eredményezi. A szociális támogatások egy jelentős részénél kiemelkedő a munkavállalási ellenösztönzés mértéke. Ilyenek: a nyugdíjazás hatása: nemzetközi összehasonlításban a magyar emberek életéveik alacsony hányadát töltik munkával. A nyugdíjkorhatár európai mértékkel alacsony, a nyugdíjba vonulás effektív korcentruma pedig a hivatalos korhatár alatt van. A 2009-ben bevezetett változások (korhatáremelés, 13. havi nyugdíj eltörlése, szigorúbb nyugdíjazási szabályok stb.), illetve a 2013-ban életbe lépő reformok (bruttósítás, lineáris szolgálati idő skála stb.) azonban várhatóan csökkentik a nyugdíjba vonulási kedvet, és jótékony hatással lesznek az aktivitásra. 4.ábra: A hivatalos és az effektív nyugdíjba vonulási kor (2002-2007)
7
Forrás: MNB
a gyermektámogatások hatása: miközben a születések száma igen alacsony, a készpénzes támogatási rendszer Magyarországon igen bőkezű, a gyermektámogatások időtartama pedig az egyik leghosszabb Európában. Ez a családpolitika eredményezi azt a helyzetet, hogy a szülőképes korú nők foglalkoztatási rátája nálunk az egyik legalacsonyabb az OECD országok közül, ugyanakkor hazánkban az egyik legmagasabb a GDP arányos családtámogatási kiadások mértéke. 5. ábra: Nők aktivitási rátájának korcsoportonkénti eltérése az EU15-höz képest
Forrás: MNB
A magas helyettesítési ráták hatása: a minimálbér környékén kereső háztartások munkavállalási kedvét csökkenti a szociális támogatások és a munkával megszerezhető jövedelmek közötti elégtelen mértékbeli különbség. 6. ábra: Minimálbéres munkával, illetve segélyekkel elérhető jövedelmi szint
8
Forrás: MNB
Láthatjuk tehát, hogy a magyar munkaerőpiac jelentős „ellenszélben” működik. Mind a keresleti, mind a kínálati oldalt jelentősen torzítják az adó- és a szociális rendszer ellenösztönző mechanizmusai. Az oktatási rendszer kibocsátási oldalán jelen lévő problémák pedig még inkább felerősítik ezeket az elemeket.
1.2.
A szakképzés szerkezeti egyensúlytalansága
A teljes munkaerő-piaci egyensúly a gyakorlatban nyílván nem létezhet, ugyanakkor nem kétséges, hogy mindenkor törekedni érdemes ennek elérésére. Az egyensúlytalanság okainak vizsgálatához először is ismernünk kell a kereslet és kínálatot alakító tényezők magyarázó tényezőit, más szóval a szereplők motivációit. A munkaerőpiac struktúráját alapvetően eltérő logikák alakítják. A keresletet a gazdasági szereplők igényei határozzák meg, míg a kínálati oldal, az oktatási kibocsátás ettől független megfontolásokra épül. Ez az ellentmondás levezethető a munkaerőpiac szereplőinek eltérő motivációjából, illetve a szereplők közötti kapcsolatok átalakulásából. A főszereplők és motivációik: A foglalkoztatók: a munkaerő-kereslet a gazdasági, technológiai és munkaszervezeti kényszerek által szabott pályán mozog; növekvő teljesítményés alkalmazkodóképességi elvárás a munkaerővel szemben; a képző intézményektől „kész”, azonnal alkalmazható munkaerő kibocsátás elvárása; A potenciális munkavállalók: elsősorban a szülői-kortársi környezet értékrendje, szocio-kulturális helyzete határozza meg a pályaválasztást; a munkaerőpiac elvárásai csekély szerepet játszanak a tanulók továbbtanulási döntéseiben. Tájékozatlanság az elérhető keresetekről, az elvárt teljesítményről, a munkarendről stb. Az oktatási intézmények: a finanszírozási rendszer a tanulói igények követésére kényszeríti az intézményeket; a hallgatók megszerzéséért folyó verseny háttérbe szorítja a munkaerőpiac elvárásainak való megfelelést. A rendszerváltást követően a vállalatok, a képzési intézmények, és a tanulók, szülők közötti kapcsolatrendszer összeomlott: a gazdasági átalakulás radikálisan átalakította a családok értékrendjét. A fizikai munkák társadalmi presztízse erősen inflálódott, a kékgalléros szakmák által kínált életstratégiáktól tömegesen fordultak el a pályaválasztó munkavállalók. a piacgazdaság feltételei között működő vállalkozások új szemlélettel kezdtek viszonyulni a munkaerőhöz, a munkaerő fejlesztésében betöltött szerepükhöz. A vállalatok többsége lemondott a munkaerő tudatos képzéséről, ehelyett a gyakorlott munkaerőt a ráígérés, elcsábítás eszközeivel szerzi be. 9
a rendszerváltás a képző intézmények és a vállalatok kapcsolatrendszerét is gyökeresen átformálta. Felbomlottak ugyanis azok a sok évtizedes szerződések, amelyek mentén a szakképzések tartalma folyamatosan igazodott a piac keresleti elvárásaihoz. Elmondhatjuk tehát, hogy a munkaerő-piaci szereplők integrált kapcsolatrendszerének rendszerváltást követő felbomlása, valamint a munkaerő keresletet alakító folyamatok (gazdasági versenyképesség, technológiai kényszerek, profit várakozások stb.), és a kínálatot befolyásoló motivációk (presztízs és jövedelemszerzési törekvések) közötti inkonzisztencia további súlyos szerkezeti torzulásokat eredményezett a magyar munkaerőpiacon. A szereplők motivációin nehéz változtatni, a kereslet-kibocsátás szerkezeti feszültségeit azonban alapos kutatómunkával lehet tompítani. Ehhez mindenképpen komplex munkaerőpiaci információk felhasználása szükséges mind a szakképzés-tervezésében, mind a folyamatok követésében. A régió munkaerő-piaci helyzetének folyamatos vizsgálata, feltérképezése, a kapott adatok felhasználása, rendszeres frissítése elengedhetetlen a kereslet-kínálat egyensúlyának megvalósulásához. A munkaerő-piaci információk nélkül a szakképzés csak vaktában tapogatózik, nem képes a valódi igények meghatározására. A rendelkezésre álló adatokat szükséges újabbakkal kibővíteni, valamint mind az adatgyűjtés, mind az adatkezelés és felhasználás területén használható módszertanra épülő modell kialakítása válik szükségessé. Az egyes döntések eredményeinek társadalmasítása, a célcsoport számára történő indoklása szükségessé teszi egy új típusú kapcsolatrendszer kialakítását a regionális szakképzésért felelős szervezettel (RFKB), a gazdasági élet szereplőit tömörítő intézményekkel (kamara), a munkaügyi központtal, és magukkal a vállalkozásokkal.
1.3.
Az országos munkaerőpiac a válság után
A 2007-ben kirobbant pénzügyi-gazdasági válságot 2008 végén munkaerő-piaci válság követte. Az Európai Unió foglalkoztatás bővülési trendje megtört, s 2009. közepére az Unió 27 tagállamában már közel 5 millió fővel bővült az állástalanok tábora. A munkaerőpiacnak ez a globális átrendeződése természetesen Magyarországot is érintette.
10
7. ábra: A munkanélküliek számának alakulása Magyarországon és az EU-ban
Forrás: KSH
A KSH munkaerő-felmérés adatai szerint 2009 I.-IV. negyedévében a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 97,5 ezer fővel volt kevesebb, a munkanélkülieké pedig 91,5 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 10,0%-ra emelkedett, a foglalkoztatási ráta pedig 1,1%-kal tovább csökkent. Ezzel az EU27-ek közül Magyarország rendelkezik a második legrosszabb aktivitási és foglalkoztatottsági mutatókkal. 1. táblázat: A munkaerőpiac főbb mutatói 2009 IV. negyedévében
Az ÁFSZ adatai szerint 2009. december végén a nyilvántartott álláskeresők száma 604,6 ezer fő volt, ez 26,7%-kal több az azt megelőző év azonos időszakához képest.
11
8. ábra: A nyilvántartott álláskeresők és a munkanélküliek számának alakulása
Forrás:KSH
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 2009 I.-IV. negyedéveiben átlagosan 2661 ezren álltak alkalmazásban, közel 101 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 1822 ezer fő volt állásban, az 6,7%-os csökkenés 2008-hoz képest. 2009 szeptemberére a versenyszféra vállalatai közel 150 ezer fővel kevesebbet fogalakoztattak az azt megelőző év azonos időszakéhoz képest. A magas államháztartási hiány, és a romló államadósság-pálya miatti viszonylag szigorú költségevetési politika ugyanakkor nem tette lehetővé, hogy az állam keresletélénkítéssel mérsékelje a válság hatásait. Ennek következményeként hazánk azon országok közé tartozik, ahol a gazdasági válság átlagon felüli arányban csökkentette a munkahelyek számát. 2. táblázat (KSH)
12
A leginkább érintett ágazatok A válság a legnagyobb mértékben a főképpen fizikai munkaerőt foglalkoztató ágazatokat sújtotta: a feldolgozóipart, az építőipart, és a vendéglátást. Ezzel összefüggésben az ipari szakmunkások jártak a legrosszabbul: egy év alatt a versenyszférában a fizikai dolgozók 9,1%-a vált állástalanná. Az újonnan munkanélkülivé váltak háromnegyede a nemzetgazdaság öt területéről kerültek ki: feldolgozóipar, építőipar, kereskedelem, javítás, vendéglátás, közigazgatás. Ezeken a területeken a szabad álláshelyek száma a harmadára esett a válságot megelőző utolsó „békeévhez” képest. Az „új” munkanélküliek 40%-a korábban a feldolgozóiparban dolgozott. Elsősorban a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportba tartozó foglalkozásokat érintette a legsúlyosabban a válság. A versenyszféra ágazatai közül elsősorban a következő ágazatok könyvelhettek el a nemzetgazdaság egészéhez képest jelentősebb létszámcsökkenést: bányászat feldolgozóipar építőipar vendéglátás ingatlan adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek 3. táblázat (KSH)
13
A leginkább érintett társadalmi csoportok Mivel a válság elsősorban az építő- és az autóipart érintette, a munkanélküliség elsősorban a fiatal férfiak körében emelkedett. Amíg 2008 elején a nők munkanélküliségi rátája még 0,6 százalékponttal haladta meg a férfiak 7,4%-os rátáját, addig 2008 végére ez az arány megfordult, és a férfi munkanélküliek kerültek túlsúlyba (10,5% férfiak; 10,1% nők).
14
9. ábra
Forrás: KSH
A fiatalok helyzete A fiatal magyarok munkaerő-piaci részvétele hagyományosan alacsony, a válság pedig csak ráerősített erre az állapotra. A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 2008 III. negyedévétől 2009 III. negyedévéig tartó időszakban 20,8%-ról 27,7%-ra emelkedett. A fiatal felnőttek, a 25-29 évesek munkaerő-piaci helyzete is romlott, itt 3,4%-os volt a munkanélküliség növekedési üteme év/év alapon. 10. ábra
15
A fiatal pályakezdő munkanélküliek iskolai végzettségét tekintve túlsúlyban vannak a középfokú végzettséggel rendelkezők (46,9%), őket követik az alapfokú (25,6%), a felsőfokú (14,2%), és végül a középfokú szakmai (13,2%) végzettségű potenciális munkavállalók. A nem pályakezdő „új” munkanélküliek esetében a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek 42%-ot, a szakközépiskolából kikerülők pedig 18,6%-ot képviselnek. A részmunkaidő terjedése A gazdasági válságra adott munkaerő-piaci válaszok közül széles körben alkalmazott típust jelentett az átmeneti munkaidő csökkentés, a teljes munkaidős szerződések részmunkaidőssé történő módosítása, az átmeneti termelésleállás, és természetesen a létszámleépítés. Míg korábban a nem teljes munkaidőben történő foglalkoztatás térnyerése a szellemi munkakörökben foglalkoztatottakra volt jellemző, addig 2008 második felétől markánsan nőtt a fizikai foglalkozásúaknál: 15,2%-os növekedés év/év alapon. 11. ábra
Forrás: KSH
16
1.4.
Munkaerő-piac – Nemzetközi kitekintés
A gazdasági válság természetesen nem csak Magyarországon hagyott nyomot a munka világán, szinte minden fejlett országban jelentősen rontotta a munkapiaci kondíciókat. A 2010-es év kezdetére a nemzetközi munkanélküliségi ráta történelmi magasságokba emelkedett: 212 millió ember nem állt alkalmazásban szerte a világon 2010 januárjában. Ez a globális munkaerő-piac 6,6%-a. 10. ábra: Globális munkanélküliségi ráta
Forrás: Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
A válság eddig eltelt két évében (2008, 2009) összesen mint egy 34 millió ember veszítette el munkahelyét, és még kb. 5 millió ember válhat állástalanná ebben az évben. Különösen a fiatalokat sújtotta a munkaerő-piaci hanyatlás, a 25 év alatti munkanélküliek száma 10 millió fővel gyarapodott 2007 vége óta. Az Európai Unió 27 tagállamában összesen 23,13 millió munkanélkülit regisztráltak 2010 márciusában. A munkanélküliségi ráta 9,6% volt. Ez 1,1%-kal több mint az előző év azonos időszakában. 11. ábra: Szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráták az Európai Unióban (2010. március)
17
Forrás: Eurostat
A munkanélküliség legkevésbé a holland és az osztrák munkavállalókat sújtotta, míg a lett és a spanyol dolgozók szenvedték meg a legjobban a válságot. Hollandiában 4,1%-os, Ausztriában 4,9%-os munkanélküliségi rátát mértek, míg Lettországban 22,3%-os, Spanyolországban pedig 19,1%-os volt ugyanez a mutató. 3. táblázat: Munkapiaci mutatók a fejlett világ egyes országaiban 2009. III. negyedév (százalék) Ország
EU USA Magyarország Szlovákia Szlovénia Csehország Lengyelország Románia Bulgária Ausztria Belgium Dánia Németország Franciaország Egyesült Írország Királyság Hollandia Finnország Svédország Portugália Görögország Spanyolország Olaszország Észtország Lettország Litvánia
18
Munkanélküliségi ráta (15-64 évesek)
15-64 éves
A tartós Foglalkoztatás Módosított A munkai foglalkoztatás foglalkoztatás nélküliek i munka2009. III. 2010. nélküliek / részaránya ráta (15-64 változása egyedév jan. * * * 15-64 évesek) ráta (15-64 (2009. III. né. / évesek évesek) 2008.-2,3 III. né.) 9,1 9,5 6,5 33,5 64,8 60,5 9,7 9,7 7,7 23,6 72,1 66,9 -4,3 10,4 11,1 6,4 40,8 55,5 55,5 -3,6 12,6 13,6 8,6 52,4 60,1 60,7 -4,3** 6,3 6,8 4,6 27,7 68,3 66,7 -2,4 7,4 8,2 5,2 28,1 65,2 65,5 -1,9 8,2 8,9 5,3 32,4 59,9 59,3 0,2 7,2 4,7 32,3 60,4 59,4 -1,0 6,7 8,1 4,6 42,0 63,1 64,3 -4,0** 5,2 5,3 4,0 19,5 72,3 65,4 -0,5 8,3 8,0 5,5 44,6 61,4 57,0 -1,1 6,2 7,3 5,0 4,2 76,3 68,6 -2,5 7,9 7,5 6,1 45,1 71,0 62,7 -1,7 9,0 10,1 6,4 36,1 64,6 61,4 -0,8 8,1 6,2 24,8 69,8 61,9 -1,6 12,8 13,8 9,1 28,2 61,8 56,8 -9,6 3,4 4,2 2,8 23,8 77,0 59,8 -0,5 7,6 9,0 5,7 19,6 69,3 66,8 -3,5 8,2 9,1 6,6 14,0 72,9 66,9 -2,7 10,4 10,5 7,7 44,0 65,8 64,9 -3,4 9,4 6,4 41,2 61,7 61,7 -1,1 18,0 18,8 13,2 24,6 59,7 57,6 -7,3 7,4 8,6 4,6 44,9 57,5 55,2 -2,2 15,0 15,5 11,3 20,8 63,4 62,3 -9,4 18,6 22,9 13,8 26,4 59,8 58,9 -15,8 14,0 9,9 21,3 60,4 59,8 -7,4
1.5.
A magyar gazdaság állapota és kilátásai
A munkaerőpiacot rövidtávon leginkább a gazdasági konjunktúra ciklusok befolyásolják. Ahhoz, hogy felmérhessük a munkaerő keresletének közeljövőbeli folyamatait, először képet kell kapnunk a nemzetgazdaság általános állapotáról. A globális gazdasági válság következtében Magyarországon 2009-ben a GDP 6,2%-kal, a fogyasztás 6,7%-kal, a beruházás pedig 6,5%-kal esett vissza. 12. ábra
Forrás: Ecostat
A globális konjunktúra kialakulása, vagyis a külső keresletben bekövetkezett 2009 őszi javulás a hazai, exportra termelő ágazatok teljesítményét ugyan kedvezően befolyásolta 2009 második felében, a belső fogyasztási és beruházási kereslet jelentős csökkenése következtében azonban ez is csak mérsékelni tudta a GDP visszaesését.
Gazdasági kilátások 2010-re A magyar gazdaság 2010-ben stagnálás körüli állapotban lesz, kilábalás, szerény növekedés csak a második félévben várható. A külső környezet élénküléséből adódóan idén a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nőhet a leginkább, ami főleg az ipart, részben a közúti szállítást, és a beutazó turizmust jelenti. Ipar A pénzügyi válság átgyűrűzése a reálszférába elsősorban az iparban és a külkereskedelmi forgalomban jelentkezett. A krízis több év eredményét tette semmissé, jelentős termelési 19
veszteséget és kiugróan magas munkanélküliséget hagyott maga után ezekben az ágazatokban. Az ipari termelés volumene 2009-ben 17,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben. Az erőteljes visszaesés több éves mélypontot jelent, hasonló mértékű volumencsökkenésre 1991 óta nem volt példa. 13. ábra: Az ipari értékesítés a válságot megelőző években relációs bontásban (előző év = 100)
Forrás: Ecostat
Az európai ipari dekonjunktúra mérséklődésének hatása 2010 elején már a magyar ipar teljesítményének enyhe javulásában is érződik, a termelés visszaesésének üteme mérséklődik, az idei év második felétől pedig szerény növekedéssel is számolni lehet, a termelés mintegy 3 százalékkal bővülhet, s az ágazat 2011-ben – a válság múltával – 4-5 százalékkal tudja növelni teljesítményét. Kiskereskedelem 2009-ben folytatódott a bolti eladások 2007 februárja óta tartó visszaesése, a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A fizetőképes kereslet csökkenése főként a korábban hitelfelvétellel realizált, nagyobb értékű áruféleségek (iparcikkek, szórakoztató elektronikai termékek, lakberendezési tárgyak) forgalmát érintette. A bankok megfontoltabb hitelnyújtási, és a lakosság óvatosabb hitelfelvételi gyakorlata, a megtakarítási hajlandóság és kényszer bővülése a vásárolt fogyasztás elhúzódó, alacsony szintű stabilizálódásához vezetett.
20
14. ábra: A kiskereskedelmi forgalom változása (munkanaphatástól megtisztított adat, előző év azonos időszaka = 100)
Forrás: KSH
2010-re vonatkozóan a kiskereskedelmi forgalomban érezhető, kedvező irányú változással nem lehet számolni. Az első félévben várhatóan folytatódik a foglalkoztatás visszaesése, érdemi javulás éves szinten sem valószínű. A fizetőképes kereslet oldaláról az alkalmazotti bérek befagyasztása, a kis- és középvállalatok kényszerűen takarékos bérgazdálkodása, a szociális juttatások mérséklése, a megtakarítási hajlandóság erősödése, más oldalról az áruhitellehetőségek beszűkülése, és a háztartások eladósodása tovább mérsékli a lakossági fogyasztást, s így a kiskereskedelmi forgalom bővülését. A forgalom érezhetőbb élénkülése 2011-ben, és az azt követő időszakban várható. Turizmus 2009-ben a turizmus teljesítménye a gazdasági válság ellenére növekedett. Az utasforgalom a több napra látogatók körében meghaladta az egy évvel korábbit. Az utasforgalmi szolgáltatások exportja (a beutazók költése) 2009-ben 1200 milliárd forint volt, több mint 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérve. A bevételek döntő többségét a több napra, turisztikai motivációval idelátogatók költése tette ki. A magyar turizmus teljesítményének mérséklődése várhatóan kisebb lesz a nemzetgazdasági átlagnál. A belföldi turizmus továbbra is az ágazat gazdasági fejlődést, valamint a költségvetési egyensúlyt stabilizáló tényező lesz. Építőipar Az ágazat 2009. évi teljesítménye 4,3 százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. Az épületek építése 12,6 százalékkal esett vissza, míg az egyéb építmények (utak, vezetékek) kivitelezése 6,2 százalékos többletet mutatott a tavalyi évben. Az ágazat teljesítmény mutatóinak csökkenésével ebben az évben még biztosan számolni kell. A gyenge 2010. évi kilátások leginkább az állami finanszírozási lehetőségek
21
visszaszorulására, a magánberuházások erőteljes csökkenésére, és pénzügyi likviditási feltételeinek romlására vezethető vissza. 15. ábra: Az építőipari ágazat teljesítményének hosszú távú változása és trendje (előző év = 100)
Forrás: Ecostat
2010-ben a múlt évihez hasonló, 4-5 százalék közötti teljesítménycsökkenés prognosztizálható az építőiparban. Kibontakozásra legkorábban 2011-ben kerülhet sor, és egy 5,5 százalék körüli ágazati bővülésre lehet már akkor számítani.
1.6.
A világgazdaság állapota és kilátásai
A XXI. század globalizált világgazdasági rendszerében egyetlen ország, egyetlen régió sem tudja kivonni magát a nemzetközi piacok irányából érkező hatások alól. Az elmúlt két év világgazdasági fejleményei tökéletesen bemutatták az országok egymásrautaltságát. Láthattuk, hogy egy Amerika mélyéről kiinduló ingatlanpiaci válság hogyan döntötte romokba sok ezer magyar ember egzisztenciáját néhány hónap leforgása alatt. A magyar gazdaság, és ezen belül a magyar munkaerőpiac kilátásait tehát nagy mértékben befolyásolják a világgazdaság kisebb-nagyobb rezdülései. Ezért a következőkben megismerkedünk a nemzetközi gazdaság kilátásaival. A világgazdaság állapota A nemzetközi gazdasági konjunktúraciklus 2006–2007. évi tetőzését követően 2008–2009-ben a világgazdaság a második világháború óta legerőteljesebb makrogazdasági válságát élte át. Az amerikai ingatlanpiaci lufi kidurranása először pénzügyi pánikot okozott, majd recesszióba taszította a világgazdaságot. 2008-ban a bruttó hazai termék (GDP) globális növekedési üteme 3%-ra csökkent, 2009-ben pedig már 0,6%-kal visszaesett a teljesítmény. 22
16. ábra: A GDP volumenváltozása (az előző év azonos időszakához képest)
Forrás: OECD
2009-re a fejlett világ recesszióba került, és a feltörekvő országok gazdasági növekedése is lassult. A fejlett országok 3,2%-osra becsült teljesítménycsökkenését a fejlődő világ 2,4%-os gazdasági növekedése nem tudta ellensúlyozni. A fejlett gazdaságokban a válság elsősorban a beruházásokat vetette vissza. A 2008-as kisebb mértékű gyengülést 2009-ben egy drámai 12%-15%-os zuhanás követte. A fogyasztás színvonala is ereszkedésnek indult, a háztartások végső fogyasztása 2009-ben az Egyesült Államokban 0,6, az Európai Unióban 1,7, Japánban 1%-kal csökkent az előző évihez képest A fogyasztás és felhalmozás csökkenése a külkereskedelmi forgalmat is visszavetette. Különösen a termékforgalom esett vissza drasztikusan. Az üzleti szolgáltatások forgalmának dinamikája 19%ról 11%-ra mérséklődött. A gazdasági zuhanás 2009 őszén főként a laza monetáris és fiskális politikák következtében megállt, a globális gazdaság pedig fordulóponthoz érkezett. A világ legtöbb recesszióval sújtott országában a nagymértékű és gyors hanyatlást sikerült mérsékelni, a nemzetközi kereskedelem és termelés kibontakozásának jelei is megmutatkoztak. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2010-ben a globális termelés 4%-os bővülésére számíthatunk, a külkereskedelmi forgalom fokozatosan élénkül. A nemzetközi gazdaságban 2,1%-os bővülés várható 2010-re, míg 2011-re 2,4%-os expanzióra számíthatunk. A globális élénkülés hatására a világkereskedelem tavalyi 13% körüli visszaesése az idén 6-7%-os növekedésbe csaphat át.
23
17. ábra
Ezeket a kedvező tendenciákat főként a jegybanki és kormányzati intézkedések okozzák. A fejlett piacokon ugyanis fennmaradtak a kedvező likviditási feltételek, a monetáris hatóságok továbbra is biztosítják a likviditásbőséget és az alacsony kamatokat. A globális gazdasági fellendülés tehát megindult a világ fejlett régióiban, tartóssága azonban kérdéses. A támogató kormányzati politikák kifutása, a gyenge munkaerő-piaci folyamatok, a visszafogott hitelezési aktivitás, egyes országok ingatlanpiacainak veszélyes tendenciái komoly kockázati tényezőt jelentenek.
Az Európai Unió gazdasági kilátásai Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió, ezért az ott zajló folyamatoknak kitüntetett figyelmet kell szentelnünk. Európában a tavalyi 3,9%-os visszaesést az idén csak szerény, 1,1%-os növekedés követheti, amely 2011-ben sem gyorsul igazán tovább. A magánfogyasztás az euróövezet országainak többségében lanyha marad, inkább stagnál, mint növekszik. A jelenlegi várakozások szerint a beruházások még az idén is enyhén visszaesnek: a bruttó beruházások tavalyi 10%-ot meghaladó visszaesése idén 1-2%-os mínuszra mérséklődik. Az európai kilábalásra elsősorban a fiskális problémák és a banki hitelcsatorna zavarai jelentenek kockázatot. A pénzügyi rendszer és a gazdaság stabilizálásának költségei az államadósságok gyors növekedéséhez vezetett az európai térségben, ami növeli egy újabb bizalmi válság kirobbanásának esélyeit. A fejlett országok adósságának növekedése hosszabb távon is gátolhatja a válságból történő kilábalást, az állampapír-kínálat ugyanis a következő években kiszoríthatja, megnehezítheti a
24
magánszektor finanszírozását. Ez utóbbi akadálytalan működése viszont elengedhetetlen feltétele a válság tartós visszaszorításának. 17. ábra: Az államadósság/GDP arány a fejlett országokban
Forrás: MNB
Az államadósságok támasztotta kihívásokon túl a bankrendszerek hitelportfoliójának romlása is tartósan visszafoghatja a gazdasági növekedést. Az eurózónában a vállalatok és a háztartások továbbra is szigorú banki hitelezési feltételekkel találkoznak. A vállalatok hitelállománya folyamatosan csökken, a háztartásoké pedig stagnál. A kisvállalatoknál és a háztartásoknál a banki hitelezés nem helyettesíthető finanszírozási forma, így a hitelcsapok fennmaradó szűk áteresztőképessége komolyan veszélyeztetheti a gazdasági kilábalást. Az európai gazdaság tehát csak lassan hagyja maga mögött a válságot, ez pedig befolyással lesz a magyar kilábalás sebességére is. Külön ki kell emelnünk, mint akkut veszélyt, az európai államok egyre terebélyesedő adósságválságát. A pénzügyi válság okozta gazdasági recesszió hatásainak tompítása érdekében az európai államok ugyanis súlyos anyagi terhet vettek magukra. A fejlett államokban a GDP arányos államháztartási deficit és államadósság szintje rekord magasságokban mozog. A legrosszabb közpénzügyi mutatókkal az ún. PIIGS államok (Görögország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, és Írország) rendelkeznek.
25
18. ábra: A költségvetési hiány alakulása a PIIGS-tagállamokban (a GDP arányában, %)
19. ábra: Az adósságráta alakulása a PIIGS-tagállamokban (a GDP arányában, %)
Forrás: Európai Bizottság
Az államadósságok kezelésének érdekében számos európai kormány lesz kénytelen megszorításokat alkalmazni, hiszen az államadósságok rendezésének eszköze a költségvetési szigor. Ezek hatására viszont egyre nő az esélye, hogy Európa 2011-ben visszaesik a recesszióba. 26
Az előző fejezetekben láthattuk, hogy a magyar gazdaság rövid távú fellendülése elsősorban a külső kereslet dinamikájától függ. Amennyiben ez a dinamika megakad, úgy a hazai kilábalás is befulladhat. Egy kibontakozó pénzügyi krízis továbbá megnövelheti a Magyarország finanszírozási költségeit, megakaszthatja az államadósságunk csökkenését, gyengítheti a forintot, ami a lakosság jövedelmének csökkenéséhez vezethet, tovább gyengítve az amúgy is alacsony belső keresletet. Mindez pedig ismételten súlyos feszültségeket eredményezhet a hazai munkaerőpiacon.
1.7.
Az országos munkaerőpiac állapota 2010 elején
2010 I. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 719 ezer, a munkanélkülieké 498 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta ezzel elérte 11,8%-os, rekord magasságú szintet. Az év első negyedében a 15–64 éves népesség 61,9%-a, ezen belül a 15–61 évesek 64,5%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A 2010. január–márciusi időszakban a 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 688 ezer fő volt, 48 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 54,5%-os foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,6 százalékponttal csökkent. 17. ábra
Forrás: KSH
2010-ben a több ezer főt kitevő leépítések elsősorban a belső piacra termelő, szolgáltató ágazatokban lehet számítani. Ezzel egy időben a külső keresletre ráutalt vállalkozások sem terveznek érdemi létszámnövekedést, hiszen a munkaerő kapacitáskihasználtsága jelenleg igen mérsékelt. A továbbra is alacsony belső fogyasztás pedig csak ráerősít a fent említett tényezőkre, így összességében 2010-re a foglalkoztatás éves átlagban kb. 10 ezer fővel
27
csökkenhet. Leginkább az építőipar, a kereskedelem és a szállítás ágazatok tűnnek veszélyeztetettnek ebből a szempontból. A munkanélküliségi ráta az idei év átlagában körülbelül 11 százalék lehet, az utolsó negyedévben ez 10,8 százalékra mérséklődhet. Az európai fellendülés bizonytalanságai, a gyenge belső kereslet, a továbbra is szűkös finanszírozási források, a túlzott kapacitások miatt nem valószínű érdemi javulás a foglalkoztatottságban 2011-ben sem. Feltételezhető ugyanis, hogy azok a vállalatok sem fognak létszámbővítést végrehajtani, amelyek értékesítési lehetőségei bővülnek, hiszen a meglévő munkaerő kihasználtsága is eléggé alacsony, nagyok a belső tartalékok. Ezek a munkaerő-tartalékok korlátlan ideig sajnos nem tarthatók fenn. A tartalékolást az váltja ki, hogy a vállalatok mérlegelik a munkaerő elbocsátásának, újbóli toborzásának és kiképzésének költségeit (különösen, ha képzett, ritka munkaerőről van szó). Idővel azonban a felhalmozott munkaerőre fordított bérköltség túl nagyra nőhet, tehát egy nagyon elhúzódó recesszió a munkahelyek megszüntetését teszi racionálissá. A tavalyi termelési színvonalon elvileg úgy 70 ezer dolgozóval kevesebbel is jól működött volna a gazdaság, vagyis a szóban forgó tartalékok jelentősek. Így tehát 2011-ben a foglalkoztatás stagnálására lehet számítani, a munkanélküliség pedig 10,9 százalék körül alakulhat. 4. táblázat: A várható trendszerű elbocsátások ágazatonként 2010-ben (1000 fő) Ágazat Ipar Építőipar Kereskedelem Szállítás A teljes vállalati szektor
A foglalkoztatás trendszerű visszaesése 4 4 2 1 13
Összefoglalás: Alapvetően a rossz adórendszer, a nem hatékony szociális transzferek, és a képzési kibocsátás szerkezeti elégtelenségei miatt az elmúlt két évtizedben Magyarországon állandósult egy torz foglalkoztatási rendszer. Kevés ember dolgozik, jellemzően rövid ideig, a munkaerőpiacon megjelenő személyek képesítése pedig nem illeszkedik a gazdaság elvárásaihoz. A képzési kibocsátás egyensúlytalanságai a diplomás túlképzésben, és a kékgalléros szakmákat tanulók alacsony számában érhető tetten. A diploma szirénhangjainak engedve a diákok, és főleg a szüleik elfordulnak a szakiskolák nyújtotta lehetőségektől.
28
Amennyiben ez a szerkezeti torzulás fennmarad, úgy még hosszú ideig súlyos „hiánycikk” marad a jól képzett szakmunkás Magyarországon. Az elmúlt nyolcvan év legsúlyosabb pénzügyi és gazdasági válsága azonban egy időre átformálta a magyar munkaerőpiac jellemzőit. A globális ipari termelés mélyrepülése, a pénzügyi piacok kiszáradása, a csökkenő lakossági fogyasztás elsősorban a fizikai dolgozókat foglalkoztató gazdasági ágazatokat sújtotta. Az országos munkanélküliség rekord magasságokat ért el az év első negyedében, a frissen állásukat vesztők közel fele az ipar valamely ágazatából került ki. A belső piacokra termelő vállalatoknál csak nagyon lassú javulásra lehet számítani, mert a hazai lakosság fogyasztási dinamikája továbbra is mérsékelt maradhat. Javulásban jellemzően az exportra termelő vállalatok reménykedhetnek, a világgazdaság fellendülésének csírái már látszódnak, ugyanakkor az európai országok adósságproblémái súlyos kockázatot jelentenek a kilábalásra nézve. Az adósság leküzdésének egyik módja ugyanis a fiskális szigor, viszont ha minden európai állam gyakorlatilag egyszerre szorít meg, akkor kizárt, hogy komoly növekedés legyen. Sajnos ez Magyarországot is nagyon kellemetlenül érinti: az európai fellendülés nem fogja kihúzni az országot gödörből, nagyon komoly exportvezérelte fellendülésre nincs lehetőség. Egy újabb európai recesszió esélye tehát igen nagy, ami a magyar gazdaság fellendülését, és ezzel együtt a munkaerő-piaci állapotok javulását is komolyan veszélyezteti. Ebből következően a fizikai munkaerő iránti kereslet továbbra is alacsony maradhat, a középfokú szakképzettek munkanélküliségi rátája pedig egy magas szinten stabilizálódhat.
29
II. Rész 2. Veszprém Megye A megye gazdasági szerkezete az elmúlt évtizedben jelentős átalakuláson ment át. Az egykor húzóágazatnak számító bányászat mára nyomaiban lelhető fel, aminek következtében ezen ágazatcsoport foglalkoztatásban játszott szerepe is nagymértékben csökkent. Az iparnak ugyanakkor továbbra is jelentős szerepe van a megye gazdasági életében. A megyében továbbra is meghatározó súlyú a feldolgozóipar. Az ipari termelés több mint 90 %-át adó feldolgozóipar teljesítménynövekedésében a fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásának, valamint a gépiparnak a szerepe meghatározó. E két ágazatcsoport együtt a megye feldolgozóipari termelésének 45%-át, exportjának több mint hattizedét adja. A megyei iparban az összes árbevételnek 54 %-a exportból származik. Legexportorientáltabb ágazatcsoportnak a gépipar számít, több mint 80 %-os aránnyal. Bár az országba érkezett külföldi tőkének csak töredéke került a megyébe, gazdasági életében jelentős szerepet játszanak a külföldi érdekeltségű vállalkozások, melyek között néhány multinacionális cég is képviselteti magát a közepes méretű és pár fővel működő családi vállalkozások mellett. 18. ábra
Forrás: KSH
A fenti ábrán a megye GDP adatainak az országos adatokhoz viszonyított arányai látszanak. 2000 óta a növekedés szinte folyamatos, üteme pedig megegyezik az országos átlagéval. 30
5. táblázat: A megyei székhelyű ipari értékesítés volumenindexe 2008. 2009. I. I. I–III. I–IV. I. I. I–III. I–IV. negyedév félév negyedév negyedév negyedév félév negyedév negyedév Veszprém 93,9 97,5 94,4 89,7 62,3 63,6 67 73,5 megye A fenti táblázat az ipari értékesítés volumenindexét mutatja be a megyében, a belföldi értékesítés viszonylatában. Jól látszik, hogy jelentősen csökkent az ipari értékesítés, 2009 utolsó negyedévében már csak az előző évi 73,5%-a. Ez a visszaesés egyértelműen a gazdasági világválságra vezethető vissza.
Foglalkoztatás A foglalkoztatással kapcsolatos adatok feldolgozása jellemzően az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisainak, és a Regionális Munkaügyi Központ statisztikáinak felhasználásával készült. 19. ábra
Forrás: KSH
A fenti ábrán megfigyelhető, hogy az aktivitási ráta majd állandó szintje mellett a munkanélküliségi ráta 2007 óta folyamatosan emelkedik, míg a foglalkoztatottság szintje erősen csökken. A kedvezőtlen tendenciák fennmaradására sajnos még a következő negyedévekben is számítani kell.
31
6. táblázat: Idősoros foglalkoztatási adatok
Munkanélküliek Foglalkoztatottak Inaktívak 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
7587 8311 8168 9348 10513 9021 11200 16743
153350 155793 148689 150399 150041 151250 146250 137025
98696 95529 122993 89159 86754 85622 90971 90935 Forrás: KSH
A fenti táblázatból kiolvasható, hogy a 2002 és 2009 között közel tízezer fővel emelkedett a munkanélküliek száma, míg a foglalkoztatottak száma másfél ezer fővel ingadozik az idősoron belül.
20. ábra: Foglalkoztatottak ágazati megoszlása Veszprém megyében, 2009. Egyéb szolgáltatás; 2% Nem anyagi ág; 34%
Mezőgazdaság; 5% Bányászat; 1%
Feldolgozóipar; 30%
műszaki tevékenység; 1% Ingatlanügyletek; 1%
Idegenforgalo Szállítás, m; 4% raktározás; 4%
Építőipar; 4% Kereskedelem; 10% Forrás: KSH
A feldolgozóipari ágazat hangsúlyosan jelenik meg a foglalkoztatás szerkezetében, emellett a kereskedelem, az idegenforgalom, az építőipar, a mezőgazdaság, és az egyéb nem anyagi ágazatok képviselnek még jelentős szerepet.
32
A megyei foglalkoztatás legjellemzőbb adatait kistérségi szinten is érdemes bemutatni, hiszen nem csak a régión belül a megyék, de megyén belül a kistérségek is jelentősen eltérő munkaerőpiaccal, ezzel kapcsolatban pedig eltérő szakképzési igénnyel jelentkeznek. 7. táblázat: Foglalkoztatási adatok kistérségi szinten 15-64 éves korosztály, 2009. Kistérség
Mnk.ráta Fogl.ráta
Ajkai
13.62 %
Balatonalmádi
11.22 %
48%
Balatonfüredi
9.64 %
48.9%
58.3%
Pápai
13.07 %
58.5%
Sümegi
17.03 %
53.5%
Tapolcai
11.27 %
55.7%
Várpalotai
13.81 %
57.1%
Veszprémi
8.09 %
54.7%
Zirci
10.73 %
55.7%
Összesen
11.66 %
55.3%
Forrás:KSH
A táblázatból kitűnik, hogy a balatonfüredi és a veszprémi kistérségek kivételével valamennyi térség munkanélküliségi rátája meghaladja a 10%-ot. A válság fent bemutatott kedvezőtlen hatásai a megye munkaerő-piacán is tartósan érvényesülnek. A nyilvántartott álláskeresők 2010. I. negyedévi átlagos aránya 14,8 %-ot ért el, mely 2,6 %-ponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A 2010. márciusában, Veszprém megyén belül a megyeszékhely (9,8 %), Balatonalmádi (13,2 %) és Zirc (13,2 %) foglalkoztatási körzetének munkaerő-piaci pozíciója kedvezőbb a régiós értéknél is, Balatonfüred relatív mutatója (13,6 %) pedig a régió átlagának megfelelő. A megyén belül márciusban is Sümeg foglalkoztatási körzetének jelenleg 21,4 %-os relatív mutatója a legkedvezőtlenebb. Várpalota körzetében az állásnélküliség relatív színvonala 17,2 %-os, Pápa térségében pedig 16,9 %-ot ért el. Ajka foglalkoztatási körzetének 16,6 %-os relatív mutatója a megyében a negyedik, míg a régióban a hatodik legkedvezőtlenebb. Tapolca körzetének relatív mutatója (14,8 %), a javulás ellenére még mindig meghaladja 0,1 %-ponttal az országos átlagot, mely a megyében az ötödik, a régióban pedig a 8. legmagasabb értéket jelenti. 2009. első négy negyedévében Veszprém megyében 72,4 ezer fő állt alkalmazásban, 7,8 %kal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A 15-74 éves korosztályok 55,4 %-a volt gazdaságilag aktív ebben az időszakban, ez közel 1%-kal alacsonyabb aktivitási rátát mutat, mint a Közép-dunántúli Régióban (56,3 %), viszont kissé magasabb az országos átlagnál (55,0 %). A megyei foglalkoztatási ráta 49,8 %, mely az egy évvel ezelőttinél 3,0 %-ponttal alacsonyabb.
33
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat márciusi adatai szerint Veszprém megyében csökkent a regiszterben lévők száma. A 9 megyei foglalkoztatási körzet összességében 938 fővel kevesebb állástalant (23.586 főt) tartott nyilván, mint február végén. Az egy évvel ezelőtti állapothoz mérve a Veszprém megyei térségek mindegyikében több (57550 fővel) a nyilvántartott álláskeresők száma. 2009. 03. hónapjához képest megyeszékhely körzetében mutatkozott a legnagyobb, míg Várpalota térségében a legkisebb növekedés. Az állástalanok megyei száma a gazdasági recesszió miatt, már 2008. év végétől kiugróan magas, és 2009 februárjától 20 ezer feletti értéket mutat. A megyében nyilvántartott álláskeresők idei I. negyedévi, átlagos száma (24.107 fő), azonban - a korábbi növekményből adódóan - csaknem ötödével magasabb a 2009. 1-3. havinál. A munkaviszonyukat vesztett, nem pályakezdők ez évi átlagos száma (22.430 fő) 17,9 %-kal, a pályakezdő fiataloké pedig (1.677 fő) 36,7 %-kal magasabb, mint 2009. I. negyedévében.
A nyilvántartott álláskeresők összetételének alakulása A regisztrált álláskeresők között a megyében 12,8 ezer férfi (54,2 %), és 10,8 ezer nő (45,8 %) volt állás nélkül. Az állástalan férfiak száma 919 fővel, míg a nőké 1.057 fővel emelkedett az elmúlt egy évben. 21. ábra
Forrás: KSH
A nyilvántartottak 16 %-a fiatalabb 25 évesnél, míg mintegy harmada 45 év feletti. Minden negyedik regisztrált álláskereső 26-35 éves korú, a 36-45 év közöttiek aránya pedig eléri a 24 %-ot. A regisztráltak között legnagyobb számban a legaktívabb korcsoportok képviseltetik találjuk: 6,0 ezer főt a 26-35 évesek között, 5,6 ezer főt pedig a 36-45 évesek között.
34
Iskolai végzettségük alapján a szakmunkás, illetve szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők aránya a legmagasabb (40%), mintegy harmaduk pedig legfeljebb általános iskolát végzett. A nyilvántartottak 16 %-a szakközépiskolai, technikumi végzettségű, 7 % gimnáziumban érettségizett, míg a regisztráltak 4 %-a diplomás.
22. ábra: A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint, 2010.
Szakközépiskol a, technikum; 16%
Egyetem, főiskola; 4%
Szakmunkás; 40,00%
Gimnázium; 7%
Nyolc általános; 33,00%
Forrás: KSH
A nyilvántartott álláskeresők 85 %-a (19.963 fő) fizikai foglalkozású, és 48%-uk (9.532 fő) szakmunkásként veszítette el állását. Az előző év azonos időszakához képest a regisztráltak körében legjobban a szakmunkás végzettségűek száma (720 fővel) emelkedett, de a szakközépiskolai, technikumi bizonyítvánnyal rendelkezők is 440 fővel többen vannak, míg a maximum alapfokú végzettségűek száma 262 fővel magasabb az egy évvel ezelőttinél. A gimnáziumban érettségizett regisztráltak száma 304 fővel nőtt, és 250 fővel több diplomás van állás nélkül a megyében, mint az előző év 3. hónapjában. Foglalkozás szerint március végén, a legnagyobb számban segédmunkások, egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozásúak, takarítók, eladók, felszolgálók, gyártósori összeszerelők, tehergépkocsi-vezetők, lakatosok, kőművesek, irodai adminisztrátorok stb. szerepelnek a kirendeltségi regiszterekben. A megyei álláskeresők 25,4 %-a (5.991 fő) egy évnél hosszabb ideje nem tud elhelyezkedni. Ez az arányszám az egy évvel ezelőttinél 8,7 %-ponttal magasabb. A tartósan nyilvántartott álláskeresők megyei száma 2009. II. félévétől folyamatosan növekszik. Az év végén 5 ezer főt megközelítő, januárban már 5 ezer főt is meghaladó, februárban 5,7 ezer fő, jelenleg pedig csaknem hatezer fő.
35
Demográfia, településszerkezet Veszprém megye településhálózata az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. Nőtt az urbanizáltság mértéke, elsősorban a várossá nyilvánítások növekvő számának köszönhetően, miközben átalakult a faluhálózat is. A településhálózat mai jellemzője a kis és közepes városok, valamint az aprófalvak (ezen belül a sajátos csoportot alkotó törpefalvak). A törpefalvak sorában sajátos helyzetűek a legkisebbek, a 100 fő alattiak, ahol a lakosság életkörülményei, lehetőségei és kilátásai teljesen eltérő jegyeket mutatnak szűkebb és tágabb környezetükhöz viszonyítva egyaránt. A kis településekből való folyamatos elvándorlás az átlagosnál jelentősen öregebb korstruktúrát hozott létre, aminek következtében a törpefalvak természetes népmozgalmi mutatói általában rosszabbak a községekre jellemző átlagnál, alacsonyabb a munkaképes korúak aránya, magas az idős népesség eltartottsági rátája és kiugróan magas az öregedési index értéke. Az aprófalvak közül kerülnek ki a hátrányos helyzetűek kritériumai alapján támogatásra szorulók. Az elmaradott települések a megyehatár mentére koncentrálódnak. A megye legnagyobb városa Veszprém, a megyeszékhely, mely sajátos földrajzi elhelyezkedése, történelmi tradíciói következtében a térség oktatási-kulturális, közigazgatási központja. Közepes méretű városai Ajka, Pápa, Tapolca, Várpalota. A nyolcvanas években kapott városi rangot kapott Zirc és Sümeg. Balatonalmádi, Balatonfüred, illetve később Balatonfűzfő és Badacsonytomaj. lommal bírnak. 8. táblázat: Veszprém megye jellemző települési adatai, 2009
Terület (km²) Lakónépesség (fő, 2009. jan. 1.) Városi népesség aránya, % Népsűrűség, fő/km² Kistérségek száma Települések száma
4492 360 387 61 81 9 217
Forrás: KSH
A Veszprém megyében élők száma 1980-ig folyamatosan emelkedett, amikor is 382 052 fős maximumát követően csökkenő tendenciára váltott. 1980 és 1989 között még (4 102 fős) természetes szaporodás mellett, azt meghaladó számú (7 715 fős) vándorlási veszteség miatt apadt (3 613 fővel) a megye lakóinak száma, 1990 óta azonban már egyértelműen a születésszám nagymértékű visszaesése és a halálozások emelkedő száma okozza a populáció csökkenését. Az 1990-2001 közötti (8 135 fős) természetes fogyást csak kevésbé tudta ellensúlyozni (3 490 fővel) a pozitív vándorlási különbözet, így összességében az utolsó két népszámlálás között (4 645 fővel) tovább csökkent a megye népessége. 36
2009. január 1-jén Veszprém megye lakónépessége 360 387 fő volt, míg a 2001. évi népszámláláskor (az akkori közigazgatási határokon belül) 373 794 főt számláltak. A népesség korösszetételének legdrámaibb változása a gyermekek számának és a fiatal generációnak a csökkenése, ezzel együtt az öregedési folyamat. A legutóbbi két népszámlálás között 25%-kal csökkent a (0-14 éves) gyermekkorúak száma és 15 %-kal nőtt a 60 év felettieké, miközben a két korcsoport közötti népességszám mindössze 3%-kal több. A gyermekkorúak népességen belüli aránya az 1990. évi 22,1%-ról 16,7%-ra csökkent, a 65 év felettieké 11,5%-ról 14%-ra nőtt. 23. ábra: Veszprém megye korfája, 2009
37
2.2.
A Közép-dunántúli régió
A Dél-Dunántúl régió kivételével – amit egyébként átlag alatti foglalkoztatottsági szint jellemez – a 2008. évhez viszonyítva minden régióban csökkent a foglalkoztatottság. A legtöbben, 24 ezren, a Közép-Dunántúl régióban veszítették el állásukat, ami ott a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékpontos csökkenését idézte elő. 24. ábra: A főbb munkaerő-piaci mutatók, 2009 I-IV. negyedév
Forrás: KSH
A válság elsősorban az iparosodottabb területeket érintette, így olyan régiókban is súlyos teherré vált az állástalanság, amelyeket korábban kevéssé sújtott ez a probléma. Ahogy 38
említettük, különösen a közép-dunántúli és a nyugat-magyarországi régiók szenvedték meg az elmúlt időszakot. 2008 III. és 2009 III. negyedéve között a Közép Dunántúlon 5,8%-ról 10%ra emelkedett a munkanélküliségi ráta. 25. ábra
Forrás: KSH
A válság több olyan üzem bezárását eredményezte, amely a térség főfoglalkoztatójának számított, így korábban jó helyzetben lévő körzetek hirtelen a legmagasabb munkanélküliségi rátájú területekké változtak. Ahogyan az az alábbi ábrán is jól látható a munkanélküliség szempontjából kedvező helyzetű megyék jó része egy évvel később már a közepesen kedvezőtlen helyzetűek csoportjába tartozott: 26.-27. ábra
39
Forrás: KSH
Látható, hogy a régió valamennyi megyéjében jelentősen emelkedett az állástalanok száma. A KSH 2009. IV. negyedévi munkaerő-felmérése alapján a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség száma 478,5 ezer fő, ami 15 800 fős létszámcsökkenést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. A foglalkoztatottak száma 429,5 ezer fő. Ez 33,3 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A KSH által számított munkanélküliségi ráta 10,2 %-ot tett ki a régióban, ami 3,8%-kal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. 28. ábra
Forrás:ÁFSZ
40
29. ábra
Forrás: ÁFSZ
A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában 2010. április hónap végén 63.917 fő álláskereső szerepelt, ami 4.906 fős növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez egy 19,3%-os gyarapodás, ami országos szinten a második legjelentősebb. 2010 áprilisában az álláskeresővé válók 29,5 %-a legfeljebb általános iskolát, 37,5 %-a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzett, 28,8 %-a érettségivel, 6,0 %-uk pedig felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A bekerülők csaknem kétötöde (36,4 %-uk) 30 év alatti, több mint egynegyede (27,1 %) 3040 éves, a 40-50 évesek aránya meghaladja az egyötödöt (20,4 %), míg fennmaradó 16,1 %uk 50 évesnél idősebb. Ez év első három hónapjában a nyilvántartásba bekerülők száma 6,5%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, de így is mintegy 25645 fő regisztráltatta magát. A nyilvántartott álláskeresők többsége (83,4 %-a) továbbra is a fizikai foglalkozásúakhoz tartozik, arányuk az egy évvel korábbihoz mérten pedig 1,0 %-ponttal alacsonyabb. Köztük továbbra is a szakmunkások vannak többségben, arányuk lassan megközelíti a kétötödöt (37,1 %). A betanított munkások száma 19.921 fő, segédmunkás állománycsoporthoz tartozók száma pedig 9.735 fő. Ez utóbbi csoportba tartozó állástalanok száma 5,17%kal haladja meg az egy évvel korábbi létszámukat, míg a betanított munkásoknál 5,5%-os ez a növekedés.
41
Az álláskeresők 25,3 %-a, 16.213 fő a 26-35 év közötti, 23,5 %-uk a 36-45 évesek, 22,4 %-uk pedig az 50 évnél idősebb korosztályhoz tartozik. A 25 évesek és fiatalabbak (10.637 fő) 16,6 %-os arányt képviseltek, amely 2,1 %-ponttal kisebb a tavalyinál. Az álláskeresők iskolázottsága alapján legnagyobb csoportjukat (36,4 %) jelenleg is a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek jelentik, számuk 23.299 fő volt áprilisban. 35,4 %uk, 22.624 fő legfeljebb általános iskolai végzettségű. Szakközépiskolában, technikumban 15,6 %-uk (9963 fő), míg gimnáziumban 8,1 %-uk (5157 fő) érettségizett, felsőfokú végzettséggel pedig 4,6 %-uk (2934 fő) rendelkezett. 30. ábra
Forrás: KDRMK
A régióban nyilvántartott álláskeresőkön belül a férfiak-nők aránya 52,8%-47,2% volt a hónap végén. 31. ábra
Forrás: KDRMK
42
A nyilvántartott álláskeresők 20,9 %-os hányada tartósan, folyamatosan egy éven túl szerepel a regisztrációban. Számuk 14.331 fő, ami az egy évvel korábbi létszámukat több mint ötezerötszáz fővel haladja meg.
2.3.
Pályakezdők a Közép-Dunántúlon
A Regionális Munkaügyi Központ adatai alapján 2009-ben a régiós nyilvántartásban szereplő álláskeresőknek átlagosan 6,9 %-a pályakezdő volt. Számuk az előző évihez képest 51,4 %kal emelkedett, arányuk a nyilvántartott álláskeresőkön belül viszont 0,3 %-ponttal mérséklődött, mert a nem pályakezdők száma még nagyobb mértékben emelkedett. A legtöbb álláskereső pályakezdő Veszprém megyében található (a teljes állomány 39%-a), ettől nem sokkal marad el Fejér megye (38,2 %), a legkevesebben pedig pedig KomáromEsztergom megyében szerepeltek nyilvántartásában (22,8%). A pályakezdők aránya Veszprém megyében volt a legmagasabb, éves átlagban 7,4 %, ami 0,2 %-pontos növekedésnek felel meg 2008-hoz képest. Fejér megyében mérhettük a második legnagyobb, a régiós átlaggal épp megegyező arányt (6,9 %-ot), mely a tavalyi értéknél 0,2 %-ponttal alacsonyabb. Komárom-Esztergom megyében volt a legkisebb (6,1 %) a pályakezdők aránya 2009-ben, mely 1,3 %-ponttal mérséklődött az egy évvel ezelőttihez képest. 32. ábra
Forrás: KDRMK
A pályakezdőkön belül a nemek aránya a teljes álláskereső állományhoz képest eltolódott a nők irányába. Míg ugyanis a teljes sokaságra vonatkoztatva a férfi-nő arány éves átlagban 52,0-48,0 %, addig a fiatalok körében ugyanez 48,6-51,4 %, tehát a nemek aránya fordított. Iskolai végzettségüket tekintve a pályakezdők 59,0 %-a szakképzett volt, míg 41,0 %-uk számított szakképzetlennek. Ez a 2008-as értékekhez képest 5,9 %-pontos növekedést jelent a szakképzettek, s ugyanekkora csökkenést a szakképzetlenek arányában, aminek következtében a két csoport közt tavaly fennálló 6,2 %-pontos aránykülönbség 2009-ben 18,0 %-pontra nőtt. A pályakezdő álláskeresők 26,3 %-a a szakképzetlennek számító legfeljebb 43
általános iskolát végzettek csoportjába tartozik. A középfokú végzettségűek táborát a gimnáziumi érettségivel rendelkezők (14,7%), az alapfokú végzettségű, szakképesítéssel rendelkezők (20,8 %), akik szakmunkásképzőt, szakiskolát, speciális szakiskolát végeztek, a szakközépiskolai érettségit birtoklók (24,3%), és a technikusi minősítéssel rendelkezők (6,5%) alkotják. Főiskolai diplomával 5,2 %-uk, egyetemi oklevéllel pedig 2,2 %-uk rendelkezik, így a felsőfokú végzettségűek összesen 7,4 %-nyi részt képviselnek az állástalan fiatalok között. 33. ábra
Forrás: KDRMK
Összefoglalás: A válság elsősorban az iparosodottabb területeket érintette, így a Közép-dunántúli régió szenvedte meg leginkább az elmúlt két esztendő gazdasági turbulenciáit. A régió munkanélküliségi rátája egy év alatt 4%-kal, a munkanélküliek száma pedig közel 20 ezer fővel emelkedett. A friss munkanélküliek több mint egyharmada a szakmunkások soraiból kerül ki, a pályakezdő munkanélküliek közül pedig majd minden második középfokú szakképzettséggel rendelkezik. Javulásra csak a feldolgozóipari megrendelések és beruházások fellendülése után lehet számítani, ugyanakkor a vállalkozások nagy része jelenleg is alacsony kapacitáskihasználtsággal működik, így egy jelentősebb gazdasági erősödés esetén sem feltétlenül bővülne a foglalkoztatottak száma a térségben. A vállalkozói interjúkból kiderült, hogy a munkáltatók nagy része szerint a gazdasági válság még koránt sem ért véget, így minden fejlesztésre, bővítésre irányuló törekvést takaréklángon tartanak. 44
III. Rész
3. Munkaerő-piaci prognózis A munkaerőpiac felmérése szükségszerűen egy pillanatképet tükröz. A gazdaság rövidtávú mozgásai állandó változásban tartják a munkát keresők és kínálók világát. A keresleti oldal folyamatos, hangsúlyozottan rövid lefutású változásaira a kínálati oldal, a kibocsátás természetéből adódóan nem tud reagálni. Ugyanakkor a keresleti tényezőket nem csak rövid periódusú gazdasági folyamatok alakítják. A hosszabb időszakokon átívelő konjunkturális/dekonjunkturális gazdasági ciklusok, a demográfiai és a technológiai változások mind olyan tényezők, amelyek hosszabb távon formálják a munkaerőpiac jellemzően mindkét oldalát. Ezekhez a hosszú távú folyamatokhoz a képzési kibocsátás viszont már képes lehet alkalmazkodni. A következőkben e fenti tényezők elemzésével próbáljuk meghatározni a munkaerő keresletének középtávú folyamatait.
Demográfia A következő évtizedben az ország teljes népessége mintegy 213 000 fővel csökken. Országosan a teljes népesség száma 2021-ben 9,8 millió fő lesz, szemben a 2010. évi 10,013 millió fővel. A gazdaságilag aktív 15-64 éves népesség létszáma a 2010-dik évi 6771 ezer főről 2021-ig 6310 ezer főre, azaz mintegy 461 ezer fővel esik vissza. Jelentősen emelkedik az időskorúak aránya a népességen belül. 2021-ben már minden negyedik lakos 60 éves vagy idősebb lesz. Az öregedési index értéke 2021-re eléri a 1,33-at, ami azt jelenti, hogy az idősek száma egyharmaddal haladja meg a faitalokét. A népességcsökkenés általánossá válik területi viszonylatban. Az előreszámítás szerint a régiók közül egyedül Közép-Magyarországon várható csekély növekedés, az összes többiben csökken a népességszám. Kistérségenként a viszonyok igen-igen differenciáltak lesznek az előreszámítás szerint. A 2001–2021 közötti népességváltozást a következő térképen ábrázolja, százalékban és a változást előidéző okok szerint értelmezett típusokban.
45
34. ábra: A lakónépesség változása az előreszámítás alapváltozata szerint kistérségenként
Forrás: Demográfiai Intézet
9. táblázat: A 15-64 éves népesség alakulása 2001 és 2021 között nemenként Év
Forrás: KSH
46
Férfi
2001 2006 2011 2016 2021
3411,1 3407,0 3373,8 3266,9 3139,7
2001 2006 2011 2016 2021
49,0 49,1 49,3 49,5 49,8
Nő ezer fő 3552,2 3525,4 3467,3 3337,2 3169,7 % 51,0 50,9 50,7 50,5 50,2
Együtt
6963,3 6932,4 6741,1 6604,1 6309,4 100 100,0 100,0 100,0 100,0
10. táblázat: A 15-64 éves népesség megoszlása megyék és régiók szerint Területi egység Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye
2006 4,3
2011 4,4
2016 4,4
2021 4,4
3,2 3,7
3,2 3,7
3,2 3,6
3,2 3,6
Budapest Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország
17,0 28,6 11,1 10,1 9,6 12,3 15,0 13,3 100,0
16,4 28,8 11,2 10,1 9,5 12,1 15,1 13,2 100,0
16,0 29,1 11,2 10,1 9,4 12,0 15,2 13,0 100,0
16,0 29,8 11,2 10,0 9,2 11,8 15,1 12,9 100,0
Forrás: KSH
Összességében mérsékelten csökkenő, jelentősen öregedő területi népességeket vetít előre a kistérségi népesség-előrebecslés.
A népesség iskolázottsági szintjének változása Az 1990-es években igen jelentős változások kezdődtek, alapvetően megerősödött Magyarországon a legalább középfokú végzettség elérésére való törekvés, valóságos expanzió kezdődött el az érettségit adó középiskola irányába. Kezdődött azzal, hogy a 6 és 8 osztályos képzés beindításával a középiskolák igen jelentős tanuló-tömeget "szívtak el" az általános iskolától és a szakmunkásképzéstől. Az iskolák egy része át is alakult általános iskolából 12 osztályos gimnáziummá, szakközépiskolává, a szakmunkásképzők egy része szakközépiskolává. Ezzel egy időben a felsőoktatásban pedig valóságos hallgatói boom alakult ki. 2021-re a 30-34 évesek körében a szakképzetlen népesség aránya 8-12 százalékra, a szakmunkás végzettségűeké pedig 18-25 százalékra csökken a 2001-es szintekhez képest. Legalább érettségije lesz a népesség 63-75 százalékának, diplomája 24-28 százaléknak. A fiatalabb korcsoportokban még sokkal nagyobb eltolódás várható a középfokú, azon belül a felsőfokú végzettségűek javára. Mindennek következtében jelentős mértékben átalakul a 15-34 éves népesség iskolai végzettség szerinti összetétele, majd ennek következményeként az idősebb korcsoportoké is.
47
Az iskolai végzettség szerinti előreszámítás legfontosabb következtetése tehát, hogy folytatódik és felgyorsul a magasabb képzettséggel rendelkező népesség számának expanziója. A legfeljebb 8 általánost végzettek száma 2001-ben még 5,5 millió volt, 2021-re ez várhatóan 3,3 millióra esik vissza. A szakiskolai végzettségűek 2001-ben 1,6 millióan voltak, a 2021-re várható 2,0 millióval szemben. Az érettségizettek száma 2,2 millióról 2,9 millióra emelkedik. A legnagyobb mértékű változás a felsőfokú végzettségűeknél várható: létszámuk 20 év alatt 940 ezerről 1 millió 600 ezerre ugrik. A tendenciák területenként hasonlóak, de a mértékek eltérnek. Összességében tehát országosan és minden egyes régióban is a humán erőforrás lényeges, általános javulására kell számítani, ha csak az iskolai végzettség emelkedését vesszük figyelembe. 11. táblázat
48
A gazdaságilag aktív népesség előreszámítása Gazdaságilag aktívnak a foglalkoztatott és a munkanélküli népesség összességét tekintjük. Az aktivitás egyik nagyon jelentős differenciáló tényezője az iskolai végzettség. Az, hogy ki milyen iskolai végzettségi szinttel rendelkezik, igen számottevően befolyásolja a munkaerőpiaci részvételt. Az előrejelzések szerint 2021-ben gazdaságilag aktívak száma 4,06 millió fő lesz, tehát 2001-hez képest 60 ezer fővel csökken. A csökkenés részben a 15+ évesek létszámcsökkenésének; részben a korcsoport öregedésének; részben pedig az általános aktivitás szerény növekedésének következménye. Ha az aktívak összlétszámában nem is, belső összetételében igen markáns változásokra lehet számítani. A 8 osztályt nem végzett aktívak száma 30%-kal csökken, kb. 35 ezer főre, a 8 osztályos aktívak száma 303 ezer főre, azaz a 2001. évi értéknek a harmadára zsugorodik. A gazdaságilag aktív szakmunkások száma egyfelől a képzés visszaszorulása, másfelől a fiatalok létszámcsökkenése miatt több mint 100 ezer fővel, kb. 10%-kal csökken, de még így is 1 millió gazdaságilag aktív szakmunkás lesz 2021-ben. A középfokú végzettségű aktívak 280 ezer fős bővülése ellensúlyozza a szakmunkások csökkenését. Megjelenik ugyanakkor 1 millió 70 ezer felsőfokú végzettségű aktív személy, 55 százalékos bővülést okozva ebben a kategóriában. 12. táblázat
49
A 12. táblázat adatai szerint a gazdaságilag aktívak létszáma úgy csökken 50-60 ezer fővel, hogy a foglalkoztatottaké emelkedik, a munkanélkülieké csökken. A foglalkoztatottak számának emelkedése viszont drámai mértékben csökkenő legfeljebb szakmunkás végzettségű foglalkoztatott, és ugyanolyan mértékben növekvő legalább középfokú végzettségű foglalkoztatott mellett megy végbe. Teljesen átalakul tehát a foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetétele. A munkanélküliek számának csökkenése viszont az alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek számának visszaesése mellett a legalább középfokú végzettségű munkanélküliek számának érezhető emelkedését hozza. Természetesen ezektől a változatoktól lényegesen eltérő további variánsok is lehetségesek, közte a tömeges felsőfokú, középfokú munkanélküliség létrejötte is, amennyiben a munkahelyek struktúrájának változása nem követi megfelelően a munkaerő-kínálat struktúrájának változását. Jelenleg nem látható, hogyan alakulhat át történelmileg rövid idő alatt a munkahelykínálat magyarországi struktúrája úgy, hogy az legalább részben kövesse a gazdaságilag aktívak iskolai végzettségében előálló változásokat. E strukturális átalakulás nélkül azonban vagy tömegesen dolgoznak majd végzettségükhöz képest alacsonyabb szintű munkahelyen, vagy tömegesen keresik majd a végzettségüknek megfelelő állásokat. Az általános demográfiai trendeken túl fontos megismernünk a különböző szakmaszerkezetekben bekövetkező változásokat is. Ehhez első körben az ún. pótlási szükséglettel kell megismerkednünk: 13. táblázat: A kiindulási és a természetes fogyással csökkentett 15-64 éves népesség
Végzettség / képzettség
Ipari Építőipari Számítástechnikai Vízgazdálkodási és környezetvédelmi Mezőgazdasági Kereskedelmi-vendéglátás Közlekedési Személyi szolgáltatási Közgazdasági, pénzügyi, irodai Egészségügyi és szociális Oktatási, pedagógiai, tudományos Jogi 50
Kiindulá Term. fogyással csökkentett népesség Pótlási si 2006 2011 2016 2021 szükégle népesség, t elején (fő) 2001 1249580 1182265 1074591 922046 742032 507548 468588 440108 394686 331071 260708 207880 37664 37135 36147 34555 31437 6227 14512 179488 396602 54725 36767 386045 176480 335754 45389
13881 170378 385574 51596 35814 354161 167541 309468 42432
12865 155772 365027 46946 33119 314379 156084 276346 38342
11404 131674 332760 41630 28593 267763 142961 241107 32912
9776 4736 105486 74002 289608 106994 35410 19315 23636 13131 219936 166109 123979 52501 196599 139155 26456 18933
Egyéb (benne a művészetivel) Általános Ismeretlen Szakképzett összesen Szakképzetlen Mindösszesen
64004 898686 46735 4391019 2566110 6957129
58822 836808 44638 4130623 2102791 6233413
52152 747989 42019 3746462 1744330 5490793
44427 627102 38804 3228809 1476235 4705044
36176 514787 35042 2651069 1214370 3865439
27828 383899 11693 1739950 1351740 3091690
Forrás: Demográfiai Intézet
A táblázat adatai szerint 2001 és 2021 között a pótlási szükséglet a 15-64 éves népesség egészére: 3,1 millió fő. Ez legalább 100 ezer fős belépő korosztályokat követel, ami – tekintettel az alacsony születésszámokra (100 ezer alatti) – előre vetíti a pótlás rendkívüli nehézségeit a következő időszakokra. A többi adatból láthatjuk, hogy összességében legalább 1,7 millió szakképzett munkavállaló belépésére van szükség a vizsgált időszakban, ami éves szinten legalább 85 ezer fős kibocsátást feltételez. Ez a mai születésszámok mellett a korosztályok 90 százalékának szakképesítését igényli. Egyszerű pótlást feltételezve, szükség van: 508 ezer fő ipari; 209 ezer fő mezőgazdasági 166 ezer fő közgazdasági, pénzügyi, irodai; 140 ezer fő oktatási, pedagógiai és tudományos; 107 ezer fő kereskedelmi-vendéglátási új szakképzett munkaerő képzésére a 2001-2021 közötti időszakban.
„Öregedő” szakmák A legelöregedettebb munkaköri pozíciók közé tartoznak a vezetők, a részegység vezetők, a középfokú végzettségű termelésirányítók, a középfokú végzettségű gazdasági foglalkozásúak, a felsőfokú végzettségű könyvelők, a tetőfedő szakma és a műszeripar képviselői. E foglalkozási szakmacsoportok 2015-ig elveszítik a csoport tagjainak 12-15%-át. Demográfiai okokból pótlásukhoz együttesen, a következő öt évben 60 ezer, gazdasági és műszaki végzettségű munkaerő iránti igényt jelent. Ezzel szemben a legfiatalabb foglalkozási szakmacsoportok a következő években csupán 610 százalékukat veszítik el, amely mérsékelt, alig 15 ezres pótlási igény támaszt. E szakmacsoportokba tartoznak a jelenleg divatosnak számító marketing, informatikai és kereskedelmi foglalkozási szakmacsoportok.
51
35. ábra: A demográfiai eredetű pótlási igény 2015-re az egyes munkakörökben régiónként
Forrás: 3K Consens Iroda
A gazdaság fejlődése szempontjából nagyon fontos szakmacsoportok öregednek el. Különösen a gépipar, építőipar, műszeripar érintett ebben a kedvezőtlen folyamatban. 36. ábra
52
A munkaszervezésből és technológiai változásokból eredő munkaerő kereslet. A műszaki-technikai fejlődés önmagában nem szab egyértelmű irányt a munkaerő foglalkoztatottságában. A termelési folyamatok korszerűsödése egyszerre eredményezhet bővülő és szűkülő munkakínálatot. Ugyanakkor a következő esztendőkben folytatódik a költségcsökkentésre, a hatékonyság növelésére irányuló piaci verseny, ami megköveteli a létszám-takarékosabb munkaszervezési megoldások alkalmazását, a vezetési kultúrák modernizációját, beszállítói rendszerek kialakítását stb. A technológiai modernizáció különösen a faiparban, nyomdaiparban és a gépipari ágazatokban jelent majd foglalkoztatás csökkenést. A technológiai fejlesztés, mint foglalkoztatás-mérséklő eszköz különösen jelentős lesz a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság versenyképességéhez szükséges, várhatóan nagyarányú technológiai fejlesztés együtt fog járni a mezőgazdasági foglalkoztatás további leépülésével. Az építőipariban is radikális változások elé nézünk: a hagyományos kőműves szakma elmozdul az alacsonyabb technológiai igénnyel bíró ágazatok felé, úgymint a lakóház, iroda, családi ház, területeire. A nagyméretű út, közmű-, középület-, lakópark-, stb. építkezések terén is inkább a modulokból összeállított zsaluzási, vasbeton szerelési, fémszerkezet építési tevékenység veszi át a kőműves munkák helyét. Az épületek komplexebb gépészeti jellege pedig a különféle szerelők feladatait alakítja át. E változások radikálisan növelik a szakemberek szemben támasztott tudásigényt és általánosan jellemzővé válik az egyes szakmák közötti határvonalak elhalványulása. 37. ábra: A szakmunkások arányának csökkenése technológiai modernizáció miatt (2005-2015)
53
A foglalkoztatók által prognosztizált középtávú keresletváltozás A 3K Consens iroda kutatásai, és a szerző által készített kérdőíves felmérés alapján a következőkben bemutatjuk a különböző vállalkozások szakmunkások iránti keresletének meghatározó paramétereit a következő öt év távlatában. A felmérésekben szereplő vállalatok létszámbővítési tervei kisebb-nagyobb szórást mutatnak a cégek mérete és az éves nettó árbevételük függvényében. Szembetűnő, hogy a munkaerő keresletüket leginkább a mikro- és kisvállalkozások tervezik csökkenteni 5 éves időtávon. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy méreteiktől függetlenül a vállalatok közel háromnegyed része nem tervez jelentős létszámbővítést a következő fél évtizedben. Mindez rávilágít a jelenbeli gazdasági helyzet teljes bizonytalanságára, és arra az általános félelemérzetre, mely szerint a válság még sokáig elhúzódhat. 38. ábra
Forrás: 3K Consens Iroda
Az ágazati elemzések szerint az ipar és az építőipar területén működő cégek tervezik legnagyobb arányban növelni létszámukat az 5. évben. Rendre 28,7% és 26,9%-kal. Csökkentési tervek jellemzően a mezőgazdaságban működő vállalatoknál fogalmazódnak meg. Összességében a megkérdezett mezőgazdasági cégek 4,6%-a tervezi csökkenteni a foglalkoztatottainak létszámát.
54
Megyei bontás szerint a legnagyobb arányban a Komárom-Esztergom és Fejér megyékben működő cégek jelezték, hogy az 5. évben növelik létszámukat. A régiók szerinti vizsgálatból az derül ki, hogy legnagyobb arányban a Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon működő cégek tervezik növelni létszámukat a következő 4 éven túl (30,1%, illetve 26,6%).
A várható létszámváltozás mértéke az 5. évben A Pest megyei és budapesti vállalkozások támasztják várhatóan majd a legerősebb keresletet a szakképzett munkaerő iránti. A prognosztizált létszámnövekedés 9.601 fő, illetve 9.248 fő. A legkisebb növekedés Tolna megyében várható (95 fő). A régiók közül várhatóan Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon fog leginkább megnövekedni a szakképzett munkaerő iránti kereslet az 5. évben, legkevésbé pedig a DélDunántúlon. Ugyanakkor a többi régió közel azonos létszámnövekedésre számíthat. 39. ábra
Forrás: 3K Consens Iroda
A legnagyobb mértékben az ipar és szolgáltatások területén működő cégek tervezik a leginkább megnövelni szakképzett munkaerő iránti keresletüket, a legkisebb mértékben pedig a mezőgazdasággal foglalkozó cégek tervezik növelni a szakképzett munkaerő létszámát az 5 év során. Az alábbi grafikonon jól látható, hogy a 2008-as terveikhez képest valamennyi ágazat csökkentette munkaerő-keresleti előrejelzéseit. Ez megint csak azt sugallja, hogy a válságból történő kilábalás a várakozások szerint nem lesz olyan gyors, mint arra korábban számítani lehetett.
55
40. ábra
Forrás: 3K Consens
A fizikai szak-, és betanított munka iránti kereslet alakulása A demográfiai kutatások előrejelzési szerint a következő öt évben, évente 130 ezer fő körüli új, azaz pályakezdő munkaerő belépésére lesz szükség országos szinten. Ebből 28-ezer körüli lesz a diplomások iránti igény és 100 ezer új munkába lépőre lesz szükség a felsőfokú képzettséget nem igénylő munkaerő kereslet kielégítésére. E százezres munkaerő kereslet belső szerkezetében összességében 24 százalékot (24000 fő) tesznek ki a szakképzettséget nem, legfeljebb betanító tanfolyamokat igénylő munkakörök. Évente 6500 fő körüli lesz az üzemek, kereskedelmi és építőipari vállalatok szakképzetlen elsősorban férfi nehéz fizikai munkásai iránti igény. A következő öt-nyolc évre számítva, az évi középfokú szakképzettséget szerzettek iránti munkaerő kereslet tehát 74-80 000 fő körül mozog majd. Ugyanakkor a 2008-as esztendőben érettségihez kötött/nem kötött középfokú szakképzettséget kb. 50 ezer fő szerzett. E csoport nagy része viszont nem lép ki a munkaerőpiacra, mert vagy valamilyen okból elfordul a szakmától, vagy tovább tanul. Hozzátehetjük továbbá, hogy a munkaerő kínálat közel fele nem illeszkedik a keresleti szakmaszerkezethez, azaz kibocsátási többletként, értelmezhető. A különböző kutatások eredményei szerint a középfokú szakképzésben közel 20-30 százalékkal vesznek részt kevesebben, mint az évi munkaerő kereslet, s e hiányt növeli a szakmától való elfordulás illetve a továbbtanulás.
56
14. táblázat
Forrás: 3K Consens
A hosszú távú gazdasági előrejelzések a kereskedelmi ágazati jellegű szakmacsoportban mutatják a legnagyobb keresletnövekedést a következő öt évre. Ezt követi a fémfeldolgozás-, gépipari, majd az építőipari szakmacsoportba tartozó szakmák iránti igények növekedése. Az előttünk álló esztendőkben elkerülhetetlenné válik a fémfeldolgozás-, és gépipari csoportba tartozó szakmunkás utánpótlás biztosítása, miután az elmúlt 5-8 év során általánossá vált a munkaerőhiány. Az e szakmacsoportba tartozó leginkább keresett szakmák a lakatosok, forgácsolók, jármű-, és motorszerelők hegesztők, szerszámkészítők és felületkezelők.
57
15. táblázat
Forrás: 3K Consens
A műszeripari ágazati jellegű foglalkozási szakmacsoportokban tapasztalható hiány a fém és gépiparban tapasztaltnál is súlyosabb. Szinte az ország egészére az jellemző, hogy a kereslet négyszer, vagy még ennél is többször haladja meg a kínálatot.
58
16. táblázat
Forrás: 3K Consens
Az építőipari tevékenységhez legszorosabban kapcsolódó szakmák szinte mindegyike hiányszakmának tekinthető. Így az ács-állványozó, az épületasztalos, a kőműves, a vasbetonszerelő, a szigetelő, az épületbádogos, a gépészeti munkákat végző vezeték és hálózatszerelő. Az építőipari ágazati jellegű foglalkozási szakmacsoportban évente 8200, a kapcsolódó faipari szakmacsoportban (ács–állványozók, épületasztalosok) további 1200-1500 pályakezdőre van szükség. A megközelítően évi 9 000-esi munkaerő kereslettel szemben 5-5500 fős kibocsátás áll: a hiány 60 % körüli.
59
17. táblázat
Forrás: 3K Consens
A kereskedelmi, vendéglátó ipari szakmunkások szakmacsoportjában magas munkaerőhiány tapasztalható. A kereskedelemhez kötődő legfontosabb szakmák mindegyike hiányszakmának tekinthető, ilyen szakma a bolti pénztáros, a (szak) kereskedők, az eladó, árus, felvásárló. A két legnépesebb és egyben a legnagyobb képzési hiányt mutató szakmacsoport a bolti pénztáros, illetve eladó. Mivel a szakmacsoportban jelentős foglalkozási szerkezeti változások nem várhatók, ezért az említett pályakezdő igények a demográfiai pótlási igényt és a konjunkturális változások miatti létszámigény többletet foglalja magába. A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmájúak iránti évi 17 ezer fős kereslettel szemben a középfokú iskolarendszer mindössze 11 ezer szakmunkást és középfokú szakembert képez. Szakértői becslések szerint e képzett létszámnak mindössze 60%-a (6-7 ezer fő) jelenik meg a munkaerőpiacon új belépőként. A szakértői becslések tanúsága szerint a végzettek egyötöde a végzés után elhagyja a szakmáját, s közel ugyanennyien tanulnak tovább, új szakmát, vagy érettségit szereznek, az érettségizettek esetén jellemző a felsőfokú továbbtanulás is. Az országos előrejelzésekkel szemben a veszprémi vállalkozók kínálati többletről számoltak be, így ebben a térségben valószínűsíthető a túlképzés. 60
A fehérköpenyes végzettségű szakmunkások, illetve középfokú végzettségűek szakmacsoportjában nem tapasztalható kiemelkedő mértékű munkaerőhiány. Az egészségügyben és szociális szférában évente 4700 pályakezdőre van szükség. Mivel az ágazat jellegéből adódóan nem várhatóak számottevő belső szakmaszerkezeti változások, így a pályakezdők iránti igény a reprodukciós igényt és az ágazat konjunkturális változásából eredő igényt foglalja magában. A fehérköpenyes szakmák közül a gondozók, valamint az asszisztensek esetén jelentős munkaerőhiány tapasztalható. Ugyanakkor képzési kibocsátási többlet van az ápolók és a szociális képzettségűek körében. A szakmacsoportban a 4700-as kereslettel szemben a középfokú képző intézmények ugyan közel ugyanennyi szakmunkást képeznek, de a szakértői becslések alapján a szakmaelhagyás és továbbtanulás következtében csak három és fél ezer új belépő jelenik meg a munkaerőpiacon. A képzés eredményessége 80%-os, azaz az oklevéllel végzettek négyötödére számíthatnak potenciális munkavállalóként az egészségügyi szervezetek. A 17 ezer főt számláló gondozókkal szemben mutatkozó munkaerőpiaci keresletnek csupán a negyede jelenik meg középfokú kínálatként. Az egészségügyi szervezeteknek pályakezdők iránti igénye évi 5-600 fő. A középiskolák alig több mint 200 főt képeznek, azonban ennek a létszámnak csupán a háromnegyede jelenik meg kínálatként, a többi továbbtanul (15%), vagy elfordul a szakmájától (13%), így a hiány mintegy 400 fő.
Összefoglalás: A gazdasági konjunktúraciklusokon túl a demográfiai és a technológiai változások is jelentősen befolyásolják a munkaerő iránti keresletet. Magyarország egy egyszerre csökkenő és öregedő népességgel kell, hogy szembenézzen a következő évtizedekben. Ezzel párhuzamosan a lakosság képzettségi szintje is jelentősen emelkedni fog, különösen a felsőfokú végzettségűek számának gyarapodására számíthatunk. Mindez a már ma is súlyos munkaerő-piaci feszültségek további eszkalációjával járhat. Amennyiben a trendek nem változnak, úgy a szakmunkások hiánya drámaian fokozódhat. A középtávú munkaerő keresleti előrejelzések szerint a Bakony TISZK tagintézményeiben oktatott szakmacsoportok többségében túlkereslet lesz a jellemző. A prognózisok azonban jelentékeny bizonytalansági tényezőt tartalmaznak, a munkáltatók ugyanis jellemzően maximum egy-másfél éves vagy legfeljebb kétéves távlatban képesek előre tervezni, tekintve a gazdasági-piaci környezet állandó hullámzását, a megrendelések gyors változását. Egy munkaerő-piaci előrejelzés természetéből fakadóan egy pillanatfelvétel. A közölt adatokat érdemes rendszeresen felülvizsgálni, a gazdasági szereplők igényeit, terveit ismételten felmérni. 61
Irodalomjegyzék MNB Tanulmányok 79., Magyar Nemzeti Bank, Budapest, 2009. ECOSTAT Mikroszkóp, XIII: évfolyam, 3. szám, Budapest, 2010. A gazdasági fejlődés regionális különbségei, KSH, Budapest, 2007. Jelentés a pénzügyi stabilitásról, MNB, Budapest , 2010. Munkaerő kereslet és kínálat előrejelzés, 3K Consens Iroda, Budapest, 2007 KSH Statisztikai tükör, IV. évfolyam 30. szám, KSH, Budapest, 2010. Közép-dunántúli Operatív Program, 2006. Kilábalás, Oriens, Budapest, 2008. Szakképzési Szemle, VI. évfolyam, 2-3. szám, Budapest, 2007 Közép-dunántúli regionális szakképzési stratégia, Veszprém, 2009. Eurostat Indicators, 59/2010, Bruxelles
Internetes információbázisok www.ksh.hu www.afsz.hu www.kdrmk.hu www.ecostat.hu www.portfolio.hu www.nive.hu www.gkm.hu
62
