MUNKAERİ-PIACI PARTNERSÉG SZÉKESFEHÉRVÁR

MUNKAERİ-PIACI PARTNERSÉG SZÉKESFEHÉRVÁR Munkaerı-piaci barométerjelentés 6. szám

2009. július 7.

A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja. OFA/FP7249/0008

Tisztelt Olvasónk!

Köszöntjük a hatodik és egyben utolsó Székesfehérvári Munkaerő-piaci Barométer olvasói körében. Célunk, hogy a rendszeresen megjelenő kiadvánnyal naprakész információkat szolgáltassunk a székesfehérvári munkaerő-piacról, és kicsit az adatok „mögé nézve” rávilágítsunk a város és vonzáskörzete munkaerő-piaci folyamataira, a főbb trendekre és azok hatásaira. A kéthavi gyakorisággal elkészülő Barométerekben kiemelünk fontosabb, aktuális területeket, megvizsgáljuk a Székesfehérvárra jellemző aktuális trendeket, majd megpróbáljuk előrevetíteni a jövőt meghatározó folyamatokat, az adatok várható alakulását. Jelen számunkban az aktuális jogszabály-változások miatt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeire esik nagyobb hangsúly. Reméljük, hogy az összeállítással hozzájárulunk a munkaerővel, képzéssel, szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezéshez. Üdvözlettel: A Barométer Csapat

Tartalom 1.

MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATOK.........................................................................................................2

2.

A SZAKKÉPZÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT MUNKAADÓI IGÉNYEK FELMÉRÉSE – KUTATÁSI BESZÁMOLÓ ÖSSZEFOGALALÁSA ........................................................................................................7

További információ és kapcsolat: www.mupsz.hu [email protected]

1


1. Munkaerő-piaci folyamatok Összeállította: Tésits Mihály ([email protected]), Valtner Zsófia ([email protected])

Fejér megyében a gazdaságilag aktív népesség száma az előző negyedévihez képest 188,2 ezer főre emelkedett, a növekedés mértéke 2 000 fő. (forrás: KSH) Ugyancsak KSH felmérés, hogy a foglalkoztatottak száma is emelkedett 175,7 ezer főről 177,0 ezer főre. Így a foglalkoztatási arány javult 53,4 %-ról 53,8 %-ra. Az aktivitási arány az előző negyedévihez képest 0,6 % ponttal lett magasabb, értéke elérte az 57,2 %-ot. Ha ezen adatokat az országos értékekhez viszonyítjuk megállapítható, hogy a foglalkoztatási arány 3,4 %-kal, az aktivitási arány 2,5 %-kal magasabb megyénkben, mint az országos átlag. A munkanélküliségi ráta (KSH felmérés szerinti) 6,0 %, ami ugyan rosszabb, mint az előző negyedévi (5,6 %), de így is 2,0 % ponttal alacsonyabb, mint az országos mutató. Összességében tehát a megye foglalkoztatási mutatói kedvezőbbek az országosénál, régión belül pedig átlagos értéket mutatnak (jobbak, mint a Veszprém megyeiek, s alig maradnak el Komárom-Esztergom megye mutatóitól). Június hónapban, Fejér megyében 21 942 fő regisztrált álláskeresőt tartott nyílván a munkaügyi szervezet, mely létszám 279 fővel kevesebb, mint a május havi, ugyanakkor 7 994 fővel több, mint az egy évvel korábbi.


2


Regisztrált álláskeresők számának alakulása

18 55 5

84 64

86 40

86 71

86 82

22 24 4

22 22 1

21 94 2

63 63 16 58 7

59 07 15 12 4

54 81 14 21 9

54 74 14 28 7

53 94 14 14 6

54 58 14 13 6

53 74 13 94 8

15000

53 05

20000

14 03 5

Fő

25000

20 37 8

72 14

79 33

30000

21 62 5

35000

Fejér megye

10000

székesfehérvári kistérség

5000

2008.

június

május

április

március

február

január

december

november

október

szeptember

augusztus

július

június

május

0

2009.

Hónap

A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában 11,6 %, ami 0,1 %-kal alacsonyabb az előző havi értéknél, s 4,5 %-kal magasabb, mint a 2008-as év hasonló időszakában mért érték. Az a tény, hogy április hónaphoz viszonyítva májusban és júniusban is csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, két dolgot jelenthet; egyfelől az idényjellegű munkák (mezőgazdaság, turizmus, építőipar) iránti igény növekedését, másfelől a gazdasági válság lassú lecsengését, amely stabilizálhatja a munkaerő-piacot. Ugyanakkor fellendülést csak a gazdaságélénkítés, keresleti oldal igénynövekedése jelenthet. Fejér megyén belül a legkedvezőbb helyzetben a bicskei és a gárdonyi kistérség van, ott a nyilvántartott álláskeresők aránya 8,7 %, illetve 8,0 %, tehát 10 % alatti. A megyei átlagérték alatti mutatót produkáló kistérségek még a székesfehérvári (10,5 %), a dunaújvárosi és a móri (11,2 – 11,2 %).


3


A legkedvezőtlenebb helyzetű körzet továbbra is az enyingi (21,2 %), a sárbogárdi (20,2 %), valamint az ercsi kistérség a maga 14,3 %-os mutatójával.

Regisztrált álláskeresők Enying

1 860

Ercsi

1 371 1 872

Kistérségek

Sárbogárd Gárdony

1 162

Bicske

1 121

Mór

1 494 4 380

Dunaújváros

8 682

Székesfehérvár 0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

9 000 10 000

Fő

Jóllehet az előző hónaphoz képest a móri kistérségben 49 fővel a székesfehérvári körzetben pedig 11 fővel emelkedett a regisztráltak száma, de a mérték az összlétszámhoz viszonyítottan elhanyagolható. Jellemzően tehát stagnál a munkanélküliség, amit a pályakezdő álláskeresők számának változása (megyei szinten -11 fő) is alátámaszt. Székesfehérvár város lakónépességének 68,4 %-a (69 552 fő) a munkavállalási korú, melyből a regisztrált álláskeresők száma 4 120 fő. A számított munkanélküliségi mutató 5,92 %, mely 1,6 %-kal alacsonyabb, mint a megyei, s 2,47 %-kal alacsonyabb, mint az országos átlag. A munkanélküliek közül a férfiak aránya 0,2 %-kal alacsonyabb, mint a nőké, számszerinti eltérés mindössze 50 fő.


4


Jelentős eltérést az életkor szerinti megoszlás sem mutat, az összesen 279 fős csökkenés két korosztálynál – a 25 évesnél fiatalabb, illetve a 46-50 éves korcsoportnál – mutatható ki az előző hónaphoz képest.

Álláskeresők életkor szerinti megoszlása

3 676 17%

4 854 22%

2 602 12%

25 éves és fiatalabb 26-35 éves 36-45 éves 5 803 26%

5 007 23%

46-50 éves 50 évesnél idősebb

Az iskolai végzettséget vizsgálva szintén megállapítható, hogy az arányszámok jelentős eltérést nem mutatnak, továbbra is igaz, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya magasabb a regisztráltak között. Az általános iskolát végzettek, illetve az azt befejezők részaránya 38,7 %, a szakmunkás képesítéssel rendelkezőké 33,7 %, a középiskolai végzettséggel bíróké 23,3 %, míg a főiskolát/egyetemet befejezőké 4,2 %. Az állománycsoportok megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy jelentős változás az előző hónaphoz képest nem történt, a fizikai létszámon belül mindhárom kategóriában (szak-, betanított- és segédmunkások) létszáma 100-100 fővel csökkent, míg a szellemi foglalkozásúaké közel 100 fővel emelkedett.


5


Álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása 1 662 8%

928 682 4% 3%

3 451 16%

7 815 35%

7 404 34% 8 általánosnál kevesebb Szakmunkásképző, szakiskola

Általános iskola Szakközépiskola, technikum

Gimnázium

Főiskola, egyetem

A gazdasági válság – bár stagnálni látszik a munkanélküliség – továbbra is érezteti hatását, amely főként abban nyilvánul meg, hogy létszámbővítést a megyei foglalkoztatók nem terveznek. A bejelentett üres álláshelyek száma sem jelentős, hisz a gazdasági válság előtti időszak idején bejelentett álláshelyek harmadát sem éri el, ami abszolút számban 550-600 főt jelent. A munkáltatók elsősorban - tekintettel az idényjellegű munkákra – fizikai foglalkozásúakat keresnek, amelyek 60 %-ának betöltéséhez elegendő az általános iskolai végzettség. Ha az elmúlt időszak tendenciáit vizsgálva próbálunk következtetni a foglalkoztatás jövőbeni alakulására feltehető, hogy még egy ideig a stagnálás lesz a jellemző. Az igazi fellendülésre, a foglalkoztatás jelentős javulására csak 2010 tavaszától számíthatunk.

Az összeállításban szereplő adatokat a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szolgáltatta.


6


2. A szakképzéssel szemben támasztott munkaadói felmérése – kutatási beszámoló összefogalalása

igények

Összeállította: Petróczi Ferenc ([email protected])

A szakképzéssel szemben támasztott munkaadói igények felmérése. Beszámoló a Munkaerő-piaci Partnerség Székesfehérvár – Foglakoztatási Paktum fejlesztése és szolgáltatások bővítése című projekt keretében megvalósuló igényfelmérésről

Előzmény és a kutatás háttere: A Foglalkoztatási Stratégiában definiált fő célok prioritások megvalósításának, valamint az akcióterv végrehajtásának céljából a projektet végrehajtó partnerek 2007. november 9-én munkaerő-piaci együttműködési megállapodást, más néven foglalkoztatási paktumot kötöttek. A paktumhoz már megalakulása előtt 15 szervezet – civilek, vállalkozások, nagyfoglalkoztatók, vállalkozásfejlesztési szervezetek, képzők – csatlakoztak, mely mutatja a kezdeményezés sikerét. A projekt fenntartására és eredményeinek kiterjesztésére, tovább fejlesztésére vonatkozóan teljes körű egyetértés és közös cselekvési szándék mutatkozik a partner szervezetek körében, melyet a foglakoztatási paktum szövegében is megerősítenek. A partnerek közösen Munkatervet dolgoztak ki, melyben a paktum fenntartásának 2008. évi feladatait és a hozzájuk rendelt költségeket határozzák meg. A paktum Munkaterv szerinti szakmai tevékenységei és irányvonalai:

Munkaerő-piaci portál fenntartása és folyamatos frissítése

Foglalkoztatási Fórumok szervezése

Székesfehérvári Foglalkoztatási Stratégiában nevesített három akcióterv (program) végrehajtása együttműködésben a partnerekkel


7


Partnerség (paktum aláírói körének) életben tartása, konkrét akciókkal való megtöltése, ennek érdekében pályázati lehetőségek kihasználása

Munkaerő-piaci partnerség térbeli kiterjesztése, kistérségi kapcsolódások megerősítése

Speciális irányvonal: megváltozott munkaképességűek munkába állítása

A székesfehérvári kistérség munkaerő-piaci helyzete az országos átlagnál kedvezőbb képet mutatott még 2008. első felében, de ezt követően az új évezred első nagyobb világgazdasági válságának következtében Székesfehérváron is jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma. A munkaerő felkészültsége a piaci változásokra eléggé ellentmondásos képest mutat. Az Európai Unióban minden második felnőtt kapcsolódik be valamilyen felnőttképzési programba, hazánkban negyven százalékuknak semmilyen szakképesítése nincs, és ez ronthatja a régió társadalmi-gazdasági versenyképességét, a munkaerőpiac működésében zavarokat okozhat, a képzett munkaerő hiányát eredményezheti ezért még a gazdaságilag nehéz körülmények között is a strukturális munkanélküliség jellemző. A középfokú képzés struktúrája az elmúlt időszakban jelentős változásokon ment át. Az első, illetve a második un. „világbanki programban” résztvevő iskolák, a 2004-ben induló szakiskolai program, a HEFOP 3.2-4.1. (a Térségi integrált szakképző központokra irányuló) programban résztvevő iskolák véleménye és tapasztalatai alapján elmondható, hogy a szakképzési struktúra nem szolgálja a munkaerőpiac és a gazdaság által elvárt igényeket sem tartalmában, sem struktúrájában. A régió munkanélküliségének strukturális összetétele a felnőttképzés tartalmi, módszertani átalakítását kell, hogy indukálja a következő időszakban. A szakmai képzés tartalmi, módszertani tervezésénél azt is figyelembe kell venni, hogy: •

a létező szakmák 5%-a ötévenként kicserélődik,


8


•

az információ-kommunikációs technológiai ismeretek nélkül az űzhető szakmák 5%-kal csökkennek,

•

az alapvető IKT-ismeretek nélkül űzhető szakmák jövedelemtermelő képessége a minimálbér körül mozog,

•

a megtanult szakmai ismeretek 10 év alatt elévülnek,

•

a munkavállaláshoz kapcsolódó ismeretek mennyisége évenként 32-szeresére nő,

•

a munkavállalók az aktív életkorban jelenleg 3-4-szer kényszerülnek szakmát-pályát változtatni (míg eddig 1-2-szer, Európában 4-5-ször),

•

az élethosszig tartó tanulás egyik fő eleme az alapkompetenciák kialakítása.

Tehát a humánerőforrás-fejlesztés egy térségi koordináción alapuló komplex, képzési, átképzési rendszer működtetését kell, hogy jelentse, amely a gazdaság-fejlesztési prioritásokat kell, hogy szolgálja, és összhangban kell lennie a régió-fejlesztés többi elemével. A munkaerő-piaci szereplők összefogása, tevékenységük összehangolása jelentős szerepet játszik a munkanélküliség megelőzésében és mérséklésében, a gazdaság versenyképességének megőrzésében. A képzések hatékonysága nagyban függ a gazdaság igényeihez igazodó képzési szakirányok meghatározásától, a képzés tartalmának kialakításától. Az önkormányzat, mint a szakképző intézményeket működtető felelős szervezet a városi foglalkoztatási stratégia rendszer fejlesztése érdekében az alábbi elvárásokat fogalmazta meg: • a gazdaság igényeinek kielégítésére alkalmas, hatékony és rugalmas szakképzési hálózat működési paramétereinek meghatározása és kialakítása, • a minőségi, összehangolt és átjárható szolgáltatások rendszerének kimunkálása és működtetése. • A foglalkoztatási szint növelése, elsősorban az inaktívak bevonása a munkaerő piacra.


9


A szakképzéssel szemben támasztott munkaadói igények megismeréséhez a piaci szereplők elvárásából kell kiindulni. A kutatás során alkalmazandó módszerek és a mintavétel terve A kutatás során empirikus módszert használtunk 25 interjút készítettünk, alapvetően a foglalkoztatottak létszámát és az ágazatot vettük figyelembe a minta összeállításánál. Mivel Székesfehérváron az informatikai vállalkozások száma magasabb, így különböző nagyságú cégek közül az összes interjú közel felét az informatikai klaszterhez tartozók tették ki. A megkérdezettek között élelmiszeripar, építőipar, kereskedelem, mezőgazdaság is megjelent és multinacionális céget is felkértünk válaszadásra. Ezeken kívül az érdekképviseletek – szakszervezet, kamara- és önkormányzati szakértők, valamint egy informatikai felsőoktatási intézmény megkérdezésére is sort kerítettünk. A tapasztalatok összegzése A megkérdezett szervezetek összetétele a foglalkoztatottak száma szerint

9% 22%

501 fölött 101-500 51-100 21-50

56% 4%

20 alatt

9%

A vizsgálat során 25 székesfehérvári vállalkozás vezetőjét kérdeztük meg. Mivel a kutatás során lehetőségünk nem volt arra, hogy teljes körű vizsgálatot folytassunk, így a Székesfehérvárra jellemző ágazatokból kerestünk meg cégeket, így az informatikai területen működők (68%) kerültek többségbe a cég tevékenységét figyelembe véve. A mintában szerepelt az építőipar, kereskedelem, elektronikai készülékgyártás, és megkerestünk érdekképviseleti


10


szervezeteket is. A dolgozók létszáma alapján csoportosítottuk a megkeresett szervezeteket, amelyek között legnagyobb számban a 20 fő alatti foglalkoztató kisvállalkozások voltak, 56 százalékban. A több mint 500 főt foglalkoztató nagyvállalatok a minta 3%-át adták. Az interjú vázlatokban szerepelnek a megkeresett cégek adatai, létszámadatai, éves termelési értékei, stb. Megkérdezettek fı tevékenység szerinti összetétele

4%

8%

8%

8% 4%

elektronika készülék gyártás építıipar kereskedelem vagyonvédelem informatika

68%

érdekvédelem

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2008. évben az Országos Érdekegyeztető Tanács szociális partnerével együtt egy vizsgálatot kezdtek el a munkaadói igények felmérésére, a szakiskolai férőhelyek meghatározására. Ezen program keretében is megvizsgálták az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által negyedévente végzett, a magyar vállalatok várható munkaerőpiaci keresletének felméréséből származó eredmények megbízhatóságát, pontosságát. Regionális szakképzési fórumokat tartottak az eredmények bemutatására, amely írásos anyagából az alábbiakat emeljük ki: „A rendelkezésre álló adatfelvétel alapján megállapítható, hogy a vállalatok kérdőíves felmérése csak nagyon korlátozott mértékben képes előre jelezni a várható munkaerőfelvételeket és –elbocsátásokat, akár szakmacsoportonként is. Legkevésbé pontos előrejelzések a mikro- és kisvállalkozások köréből, valamint a mezőgazdasági és építőipari szektorokból származnak.”


11


Külön vizsgáltuk az informatikai területre vonatkozó előre jelzéseket, amelyekre az alábbi általános megállapításokat tették: •

„A gazdasági és társadalmi szükséglettel szemben az iskolai rendszerű informatikai szakképzésbe belépők (a felsőfokú képzés elszívó hatása, a vonzó karrier pályák ismeretének hiánya következtében) száma és minősége drasztikusan csökken.

•

Az új OKJ szakmastruktúra kevésbé ismert az érintettek körében.

•

Alapvetően az informatikai szakképzés területén túlképzésről nem lehet beszélni. Ahol foglalkoztatási problémák észlelhetők, ott ez a bemeneti minőségi hiányosságok megmaradásának és a gyakorlat orientált képzés és a foglalkoztatók információ hiányának tudható be (pl. multimédiaalkalmazás fejlesztő).

•

Az informatikai szakképzésben (iskolarendszerű szakképzést, a felsőoktatást, a felnőttképzést és az informális ismeretszerzést is átfogó) a korábbi felmérések által megalapozott, a globális kihívásoknak és az EU irányelveknek (i2010, eSkills, elnclusion) is megfelelő fejlesztéseket javasolnak a szervezők.”

A vizsgálat megtervezésekor a gazdasági válság hatásai még kevésbé voltak érzékelhetők, de az interjúzás időszakában már jelentős mértékű gazdasági visszaesés volt tapasztalható, és a foglalkoztatási létszám is drasztikusan csökkent. Ennek tükrében külön is érdekes volt, hogy főleg a kis- és középvállalkozások, és ezen belül is az informatikai szektor hogyan reagál a gazdasági válságra. A vizsgálat módszerénél megpróbáltunk olyan technikát használni, amely a trendeket mutatja be, tehát azt, hogy milyen irányba mozdul el a foglalkoztatott létszám, milyen stratégiákat építenek ki maguknak a vállalkozások, és miben kérnek támogatást. Az interjúban résztvevő szervezeteknél összegeztük a foglalkoztatási létszám irányát (csökkenés-növekedés-stagnálás), és ezt az alábbi diagramban mutatjuk be.


12


A foglalkoztatott létszám változás

2008-2009 között

13%

növekvı csökkenı ugyanannnyi

54%

33%

A gazdasági válság ellenére a megkérdezett szervezetek 13%-nál növekedés volt tapasztalható, viszont a szervezetek harmadánál leépítésre is sor került, csökkent a dolgozók létszáma. Már nem csak a nagyvállalatokat, a több száz főt foglalkoztatókat érte el a gazdasági válság létszámot érintő hatása, megfigyelhető a kis- és középvállalkozásoknál is, a 3-10 főt foglalkoztató informatikai cégeknél is. Megfigyelhető volt, hogy minél nagyobb a szervezet, annál inkább él a létszámcsökkentés eszközével, és alkalmazkodik a dolgozói létszáma a megrendelés nagyságához. Néhány informatikai cég pályázott az OFA által meghirdetett munkahely megőrzését támogató pályázatra, sajnos kevés sikerrel. A cég helyzetének megítélése 2009 május

20% 40% stabil reményt keltı bizonytalan 40%


13


A cégvezetők a gazdasági válság ellenére is jelentős részben (40%) stabilnak ítélik meg saját cégük helyzetét – ez jellemzően a kisebb vállalkozásoknál figyelhető meg. A nagyobb foglalkoztatók többségében bizonytalanok. A válságra való reakciókat is vizsgáltuk. Külön rákérdeztünk a takarékosságra, a profilváltásra, a létszámgazdálkodásra, innovációs tevékenységre. A vállalkozások működése során a takarékosság az első „védelmi” stratégia. A mintában szereplő cégek 63%-a élt is ezzel a lehetőséggel, és minden lehetséges területen költségtakarékosabb megoldásokat próbál választani. Hogyan reagált a válságra? Takarékosság?

8% 29% igen nem nem jellemzı 63%

A megkérdezett cégek többsége az alaptevékenységüket megalakulásuk óta fenntartották, kevésbé voltak rugalmasak a tekintetben, hogy megváltoztassák tevékenységük profilját. Valószínűsíthető az is, hogy ez a legnehezebb, főleg egy kis cég életében, akkor, amikor a profilváltáshoz szükséges gazdasági háttér hiányzik, hitellehetőségek beszűkülnek, és a piaci bizonytalanság növekszik. Ma nagyon kevesen tudják megmondani azt, hogy a következő időszakban milyen tevékenységek lesznek sikeresek, és melyek kevésbé lesznek azok. A megkérdezett vállalkozásoknál közel háromnegyedes arányban nem tudtak a profilváltáson gondolkodni sem, és nem is tervezik ezt a védelmi lépést. Inkább a nagyobb cégek azok, amelyek próbálkoznak új termékekkel, új szolgáltatásokkal előállni.


14


Hogyan reagált a válságra? Profilváltás?

8%

20%

igen nem nem jellemzı

72%

A válságra való első reakció a mintában szereplő cégek körében nem a létszámleépítés volt, megpróbálták megtartani a humán erőforrást. Indoklásként az is elhangzott, hogy egy dolgozó betanítása, felkészítése idő és pénzigényes tevékenység, és mivel arra számítanak, hogy a válság nem lesz elhúzódó, így a létszámleépítést csak a végső megoldásként kívánják alkalmazni. A kisvállalkozások esetében a létszámleépítés a vállalkozás megszűnéséhez is vezethet. Hogyan reagált a válságra? Létszámleépítés?

8%

16%

igen nem nem jellemzı

76%

Az innovációs képesség mindenképpen szükséges ahhoz, hogy gazdaságilag nehéz időszakban a cég megtalálja a megfelelő megoldásokat akár termékváltással, akár szolgáltatásbővítéssel, akár az eddigi működés átalakításával. Ezzel a megkeresett szervezetek


15


többségénél teljes mértékben tisztában vannak, és 56%-uk erre mindenféleképpen hangsúlyt helyez. Az innovációhoz szükséges anyagi források előteremtése viszont sokaknak gondot okoz, és a válság időszaka ennek a tevékenységnek igazából nem kedvez. Többen elmondták azt is, hogy az innovációs tevékenységet gazdaságilag felfelé ívelő szakaszban kell mindig fokozottan megtenni, akkor sokkal könnyebb az ehhez szükséges erőforrásokat biztosítani. Sokan azonban a válságkezelő stratégiájuk markáns elemének tartják a pályázati források felhasználását K+F+I tevékenységük finanszírozásához. Itt azonban ismét kiemelték a pályázati rendszer buktatóit, azaz az ütemezés és pénzügyi tervezhetőség teljes hiányát. Hogyan reagált a válságra? Innováció?

40% igen nem 56%

nem jellemzı

4%

Vizsgáltuk azt is, hogy kitől és milyen segítséget várnak leginkább a piaci szervezetek. A kormányzat és az önkormányzat is rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek pozitívan és negatívan is tudják befolyásolni a gazdaság működését. Az Európai Uniós támogatások elosztási technikái, pályázati rendszerek, adók, és járulékok, bürokrácia nagysága, mind-mind befolyásolják a szektor működését, annak stabilitását. A gazdasági válság időszakában a piaci szektor is segítséget vár a kormánytól, hogy legfőképpen milyen támogatásokat szeretnének, azt próbáltuk megtudni.


16


Milyen segítséget várna leginkább a kormánytól?

Adó és járulékcsökkenés

16% 44%

kisebb adminisztráció pályázati lehetıségek bıvülése

28%

beruházások támogatása, hitel bıvítés

12%

A többség az adó- és járulékcsökkentést (44%) szeretné, közel egyharmaduk a pályázati lehetőségek bővülését említette legfontosabbnak, de voltak olyan szervezetek is, akik az adminisztrációs kötelezettség csökkentését szeretnék kérni a kormányzattól. A települési önkormányzatok általában iparűzési adó mértékének csökkentésével tudnak kedvezőbb feltételeket teremteni, de ami ennél is fontosabb szempontként jelent meg a megkérdezettek körében, ez a városi megrendelések helyi vállalkozókkal történő megvalósítása lehet. Több munkát szeretnének a vállalkozók saját településükön, önkormányzati megrendelésből. Milyen segítséget várna leginkább a várostól?

12%

20% helyi adó csökkentése városi megrendelések nem válaszolt

36%

politikai semlegességet 32%


17


A foglalkoztatáspolitikai intézményrendszertől, munkaügyi központtól, képző központtól, foglalkoztatási hivataltól több mindent várnak a piaci szereplők. Az elsődlegesen megfogalmazott igények is sokszínűek. Kisebb bürokráciát várnak, és gyorsabb elbírálásokat az ügyintézések területén. Sokak véleménye szerint átképzési támogatásokkal, a fogyatékosok foglalkoztatásának

támogatásával,

hatékonyabb

szervezeti

működéssel,

pályakezdők

támogatásával tudná a szektort segíteni az intézményhálózat. Milyen segítséget vár a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerétıl? 8%

8% 16%

32%

12% 12%

12%

pályakezdık támogatása hatékonyabb munkaügyi szervezet átképzési támogatásokat fogyatékosok foglalkozttaásának támogatása munkahelymegörzı támogatásokat nem vár semmit nem válaszolt

A munkaerőigény előre tervezésénél érdekes válaszokat kaptunk, mert amit nem feltételeztünk, hogy hosszabb távra is képesek tervezni a vállalkozások, azt megcáfolták a válaszadó szervezetek. A megkérdezettek 36%-a képes hosszabb távra is előre tervezni.


18


Mennyire tervezhetı elıre a munkaerıigény?

8% 32% rövidtávra középtávra hosszabb távra 36%

nem tervezhetı 24%

A szakképzés rendszerét a válaszadók kevésbé ismerik, és tapasztalataik általában csak közvetve vannak. Az interjú során megkérdeztük a válaszadókat, hogy általában milyennek minősítik a magyar szakképzés rendszerét, mennyire tartják azt hatékonynak, és mennyire tudják kiszolgálni a munkaerőigényt az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmények. A válaszok közel egyenlő arányban oszlottak meg a gyenge, közepes, jó minősítés tekintetében, bár a válaszadók egyharmada általában gyenge osztályzatot adott. Magas az információhiánnyal rendelkezők száma is, és feltételezhető az is, hogy akik minősítettek, ők sem rendelkeznek teljeskörű információval a szakképzés rendszeréről. Milyennek minısíti a szakképzés rendszerét?

17% 33% gyenge közepes jó nem tudja

29% 21%


19


Megkérdeztük a cégek képviselőit, milyen javaslatai lennének a szakképzés fejlesztésére. Itt a válaszokat csoportosítva összességében a gyakorlati oktatás erősítését tartották legfontosabbnak (40%), a jobb intézményi feltételek kialakítását 20% helyezte első helyre, és a megkérdezettek egyharmada szeretné azt, ha a piaci igényeket jobban figyelembe tudná venni a képzési rendszer. Milyen javaslatai vannak a szakképzés fejlesztésére?

nincs

20%

32% gyakorlati oktatás erısítése

8%

jobb feltételeket

40%

piaci igényeket figyelembe venni

A válaszadók aktivitását is megpróbáltuk feltérképezni azzal, hogy megkérdeztük, milyen tevékenységgel tudnának részt venni a szakképzés folyamatába annak érdekében, hogy eredményesebb tevékenység folyjék ezen a területen. A többség a gyakorlati képzésbe való részvételt jelölte meg (28%), és ugyanolyan arányba tanítanának, és valamilyen kiegészítő tevékenységben vennének részt.


20


Hogyan tudnának résztvenni a szakképzésben?

24%

24%

tanítanának gyakorlati helyszín biztosításával oktatást kiegészítı tevékenységekben

24%

28%

nem tudják

A fenti dilemmák ellenére a szakképzés minőségének megítélése kedvező, csupán a válaszadók egyharmada minősíti gyengének, elsősorban a szakképzésből kikerülő szakemberek felkészültségét minősítve. 18% tapasztalata az, hogy a képzésről kikerülve jól felkészült munkaerő áll rendelkezésre. Milyennek ítéli meg a szakképzés minıségét?

27%

32%

nem tudja megítélni jó minıségő közepes gyenge 18%

23%

A személyes interjúk, beszélgetések során az alábbi vélemények is felszínre jöttek. Ezek nem mindegyike kapcsolódik szorosan a szakképzési rendszerhez, de közvetve érintik a kistérség foglalkoztatás- és gazdaságpolitikáját. •

Fontos lenne a helyi beruházások ösztönzése.


21


•

A KKV-k életben maradását tovább nehezíti helyi szinten a beruházások csökkenése, illetve a politikai-, gazdasági- és társadalmi helyzet miatt kialakult bizalmatlanság, fizetési morál romlása. A vállalkozások konzorciális összefogása szinte lehetetlen.

•

Kistérségi szinten a közbeszerzési eljárásokat az önkormányzat írja ki. Ezeknek a helyi kisvállalkozások nem, vagy csak részben tudnak megfelelni, elsősorban a kistérségekben fellelhető szubjektív hatások miatt: egy idegenben jobban bíznak a kiírók, olyan feltételeket szerepeltetnek a kiírásokban, ami gyakorlatilag kizárja a helyi KKV-kat. Ez azért fontos probléma, mert a KKV-k országosan és kistérségi szinten is jelentős szerepet vállalnak a foglalkoztatásban. Ezáltal a munkanélküliség és a segélyből élők száma is csökkenhetne kistérségi szinten.

•

Az önkormányzatok projektfinanszírozása utólagos, ezt a helyi KKV-k nem tudják kezelni. Az átmeneti időszak finanszírozására megoldást kellene találni.

•

A civil szervezetek részéről vannak olyan kezdeményezések, melyek a vállalkozások helyzetbe hozását célozzák (pl. paktumok, inkubátorházak, stb.), javítják a foglalkoztatást. Ezt azért tartják fontosnak a megkérdezettek, mert a közbeszerzési eljárások változtatására nincs lehetőség.

•

A válságkezeléshez kapcsolódó pályáztatási rendszer rosszul működik. Például az OFA Megőrzés programja rosszul kiírt pályázat volt, idő előtt lezárták, a GOP eszközbeszerzés pályázatot felfüggesztették, stb.

•

A pályázati rendszer projektelszámolása lassú kifizetésekkel működik

•

A partnerség kialakítása a civil szféra és az üzleti szektor között javíthatna a jelenlegi helyzeten

•

A nemzet jövőképének hiánya elemésztő, globális és helyi javaslatok nélkül operatív programokról nem lehet beszélni.


22


•

A kisvállalkozások önmagukban nem versenyképesek a hozzájuk érkező, vagy akár több éve náluk dolgozó szakemberek számára, sem anyagilag, sem szakmailag nem tudnak kellő mértékben vonzó jövőképet nyújtani számukra.

•

A tehetséges fiatalok nem maradnak a térségben, sokan közülük külföldre, vagy nagyvállalatokhoz mennek dolgozni.

•

Az informatikai klaszter vállalkozásai részt vettek a MUPSZ projekt keretén belül szervezett Legjobb gyakorlat - Gyakornoki program, mely a tehetséges szakképzett fiatalok helyben tartását és adott vállalkozáshoz „kötését” biztosította. A BMF ROIKkal közösen kidolgozott pilot projekt folytatását a megkérdezettek többsége támogatja.

•

A KKV-k nem rendelkeznek megfelelő szintű anyagi erőforrásokkal ahhoz, hogy munkatársaik számára magas szintű képzéseket nyújtsanak, az ágazatban napról napra megjelenő új tudás-elemeket beépítsék. Szükség lenne hídképző szervezetek munkájára a gazdasági szféra és a kutatóhelyek közti közvetlen kapcsolat kialakítására.

A munkaerőképzés dilemmái a gazdasági válság időszakában Nem megfelelő a képző intézmények és a munkaerőpiac szereplőinek kapcsolatrendszere, a gazdaság által orientált foglakoztatási prognózisok és érdekek közvetítése, a feladatok koordinálása. Gondot jelent a szakképzés irányításának megosztottsága, ami az intézmények kiszolgáltatottságát fokozza. Az EU csatlakozást követően az európai közösségben a gazdaság szereplőinek mint munkaadóknak helytállása, a foglalkoztatási biztonság növelése megköveteli a szakképzés, ezen belül a képző intézmények koncentráltabb fejlesztését.


23


A gazdaság diktálta foglalkoztatási feltételek javítása érdekében a fejlesztésnek magában kell foglalnia a közismereti elméleti, a nyelvi és informatikai képzés feltételeinek javítását, a gyakorlati képzőhelyek technikai, technológiai fejlesztését, a minőségbiztosítási rendszerek megismertetését és elterjesztését, egyes szakmák képzésének tartalmi megújulását. A foglakoztatási adatok folyamatos figyelemmel kisérésével, elemzésével segíteni kell a szakképzés belső tartalmi reformjának mielőbbi végrehajtását, ami a rendszerből kikerülőknek a jelenleginél megalapozottabb megfelelő perspektívát, ezen keresztül a szakmák elismertségét is növelheti. A demográfiai mutatók remélhetően átmenetileg a képzésbe bevonhatók és az aktív népesség lassuló csökkenését vetítik előre, így kiszámíthatóan felgyorsul a társadalom elöregedése, ami a munkaerő-piaci ellentmondásokat tovább élezheti. Egyrészről strukturális munkaerőhiány keletkezhet, míg másrészt megnő a munkanélküliségben töltött időtartam. A képzés koordinációjának hiánya miatt, és a foglalkoztatási centrumok várható további központosulása hatására megnő a kistérségek leszakadásának veszélye, amely csak a foglalkoztatás és képzés interregionális kapcsolatrendszerének kialakításával ellensúlyozható. A valós munkaerő-piaci igények figyelmen kívül hagyásával az irányítási és koordinációs hiányosságok eredményeként területileg közel eső intézményekben párhuzamos képzések folynak, amit a gazdaság képtelen befogadni. A szakképző intézmények közötti koordináció hiánya és az irányítási rendszer problémái nem ösztönzik az intézmények együttműködését, a munkaerő-piaci prognózisokat figyelembe vevő képzési tervek összehangolását. Sok esetben ellenérdekeltséget hordoz magában, ami a beiskolázandókért folytatott versenyben, a szakképzés résztvevőjének érdekeit figyelmen kívül hagyva történik. Válaszkeresések A fenti problémák kezelésére több szervezet is összefogott és folyamatosan készülnek azok a felmérések, szakmai anyagok amelyektől a pozitív változásokat is várják a folyamat szereplői.


24


Regionális Informatikai Szakképzési Fórumok keretében ismerteti kutatási eredményeit a Munkaadók és gyáriparosok Országos Szövetsége, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, Informatikai Vállalkozások Szövetsége, Magyar Tartalomipari Szövetség A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2008-ban kezdte meg az átfogó kutatási programját amelynek keretében több mint 10000 vállalkozást keresnek fel és kérdőíves felmérés keretében gyűjtik az információkat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság együttműködésének eredményeként a kutatási módszerek pontosabbak lettek 2009. évre és várhatóan az eredmények további segítséget adnak ahhoz, hogy a munkaerőpiac igénye a jelenleginél gyorsabban és hatásosabban megjelenjen a szakképzést folytató intézmények és azok fenntartóinak döntés előkészítési folyamatában. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2009-2010. tanévre vonatkozóan az előrejelzések ismeretében hozta meg döntését többek között figyelembe véve a 3K Consens Iroda „úton a második struktúra váltás felé? Című munkaerő-piaci tanulmányát, amely a munkaerő kereslet és kínálat kapcsolatát elemezte a Közép-dunántúli Régióban. Folyamatos az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által negyedévente végzett a magyar vállalatok várható munkaerő keresletének felmérése és az adatok közzététele és a Regionális Munkaügyi szervezetek is folyamatosan készítik el a munkaerő igényt bemutató adatbázisukat. A fentiekből is látható, hogy a téma nagyon aktuális és a jelenlegi gazdasági válság közepette, a bizonytalan helyzetben is a középpontban szerepel a szakképzéssel szemben támasztott munkaadói igények figyelemmel kísérése. A Munkaerő-piaci Együttműködés Székesfehérvár (MUPSZ) program keretében készített interjúk feldolgozásával készült adatgyűjtés és a fenti eredmények is felhívják a figyelmet a terület fontosságára és a téma aktualitására.


25

MUNKAERİ-PIACI PARTNERSÉG SZÉKESFEHÉRVÁR

Recommend Documents