MUNKAERİ-PIACI PARTNERSÉG SZÉKESFEHÉRVÁR

MUNKAERİ-PIACI PARTNERSÉG SZÉKESFEHÉRVÁR Munkaerı-piaci barométerjelentés 5. szám

2009. május 14.

A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja. OFA/FP7249/0008

Tisztelt Olvasónk!

Köszöntjük az ötödik Székesfehérvári Munkaerő-piaci Barométer olvasói körében. Célunk, hogy a rendszeresen megjelenő kiadvánnyal naprakész információkat szolgáltassunk a székesfehérvári munkaerő-piacról, és kicsit az adatok „mögé nézve” rávilágítsunk a város és vonzáskörzete munkaerő-piaci folyamataira, a főbb trendekre és azok hatásaira. A kéthavi gyakorisággal elkészülő Barométerekben kiemelünk fontosabb, aktuális területeket, megvizsgáljuk a Székesfehérvárra jellemző aktuális trendeket, majd megpróbáljuk előrevetíteni a jövőt meghatározó folyamatokat, az adatok várható alakulását. Jelen számunkban az aktuális jogszabály-változások miatt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeire esik nagyobb hangsúly. Reméljük, hogy az összeállítással hozzájárulunk a munkaerővel, képzéssel, szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezéshez. Üdvözlettel: A Barométer Csapat

Tartalom 1.

MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATOK.........................................................................................................2

2.

AMIT TUDNI KELL A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSÉRŐL, ILLETVE ANNAK MEGSZŰNÉSÉRŐL...................6 Rendes felmondás......................................................................................................................................... 8 Rendkívüli felmondás.................................................................................................................................. 10

3.

VÁLSÁGKEZELŐ PROGRAM AZ ADÓ ÉS JÁRULÉKVÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN .........................................11 Közszféra bérei............................................................................................................................................ 12 Nyugdíjrendszer.......................................................................................................................................... 12 Szociális rendszer........................................................................................................................................ 12 Adó- és járulékrendszer .............................................................................................................................. 12 Vállalkozások .............................................................................................................................................. 13 Fogalommagyarázat .................................................................................................................................. 14

További információ és kapcsolat: www.mupsz.hu [email protected]

1


1. Munkaerő-piaci folyamatok Összeállította: Tésits Mihály ([email protected]), Valtner Zsófia ([email protected])

Április hónapban Fejér megyében tovább nőtt a regisztrált álláskeresők száma. A növekedés mértéke 619 fő volt, mely csökkenő mértékű, hisz 2009-ben először fordult elő, hogy a növekedés 1 000 fő alatt maradt. Ugyanakkor a jelenleginél magasabb regisztrált munkanélküli létszám (22 244 fő) 1993-95ös években volt mérhető. Sajnos a pénzügyi és gazdasági válság komoly krízishelyzetet idézett elő a bankszektorban és a multinacionális környezetben. Ennek eredményeként Magyarország – mely különösen kiszolgáltatott a külpiaci mechanizmusoknak súlyosabb válságot szenved el, mint a Közép–, Kelet–Európai országok többsége. Az országon belül pedig azon régiók kerültek különösen kedvezőtlen helyzetbe, ahol a külföldi tőke a meghatározó, vagyis a Nyugat–Magyarországi és a Közép–Dunántúli régiók egyes megyéi. A Közép–Dunántúli Régión belül mindhárom megye munkaerő piaci helyzetére jellemző a nagyarányú pozícióromlás, de Komárom-Esztergom, illetve Fejér megyére különösen igaz ez a megállapítás. Fejér megyében elsősorban az ipari centrumoknál szembetűnő, hogy jelentős számú a növekedés a munkanélküliek körében, de a kevésbé fejlett kistérségekből is oda ingáztak az emberek munkát vállalni, így a létszámleépítések náluk is jelentkeztek. Ha a jelenlegi állapotot az egy évvel korábbihoz viszonyítjuk megállapítható, hogy Székesfehérvár körzetében 3 094 fővel, Dunaújváros kistérségben 1 416 fővel, Mór vonzáskörzetében pedig 809 fővel növekedett az állástalanok létszáma. A többi kistérségben átlagosan 500 fővel emelkedett a munkanélküliek száma, egy kivétellel, ugyanis Bicske körzetében csupán 260 fős növekedés mutatható ki.


2


Regisztrált álláskeresők Enying

1 851

Ercsi

1 406 2 064

Kistérségek

Sárbogárd Gárdony

1 271 1 141

Bicske Mór

1 479

Dunaújváros

4 392 8 640

Székesfehérvár 0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

9 000 10 000

Fő

A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában jelenleg 11,7 %-os, amely 4,2 %-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az előző hónaphoz képest a növekedés üteme pedig 0,3 %. A kistérségek közül továbbra is a megye déli részén található sárbogárdi és enyingi térség van a legkedvezőtlenebb helyzetben, hisz a munkanélküliségi mutatójuk 22,2 % illetve 21,1 %os, ami közel duplája a megyei átlagnak (11,7 %). Székesfehérvár és térségének mutatója elmarad a megyei átlagtól (10,5 %), mely az egy évvel korábbinál 4,0 %-kal magasabb. Mindösszesen két kistérségben alacsonyabb a nyilvántartott álláskeresők aránya, mint 10%, ezek pedig a gárdonyi és a bicskei körzet. Ha csupán Székesfehérvár Megyei Jogú Várost vizsgáljuk, megállapítható, hogy a 69.552 fős munkavállalási korú népességből 3 928 fő a regisztrált munkanélküli. Ennek aránya 8,65%-os, mely a város munkaerő piaci helyzetének romló, de más településekhez viszonyított kedvezőbb alakulását mutatja.


3


A jelenlegi munkaerő piaci adatok szerint a pályakezdő álláskeresők statisztikája is tovább romlott, számuk 1 339 fő, mely az előző hónaphoz képest 61 fővel több, illetve 418 fővel magasabb, mint az egy évvel korábbi érték. A pályakezdő munkanélküliek 66,0 %-a a két megyei jogú városban él. A munkanélküliek összetételét vizsgálva megállapítható, hogy 51,1 %-uk a férfi. Kor szerinti csoportosításuk alapján 18,0 %-uk a 25 év alatti, és 21,6 %-uk 50 év feletti korosztály. Míg az előbbiek létszáma 4 006 fő, addig az idősebb korosztály 4 815 fő. Mind a két korcsoport a munkaerő-piacon hátrányos helyzetűnek számít.

Álláskeresők életkor szerinti megoszlása

4 006 18%

4 815 22%

25 éves és fiatalabb 26-35 éves 36-45 éves

2 677 12% 5 011 23%

5 735 25%

46-50 éves 50 évesnél idősebb

Iskolai végzetség szerint 40,5 %-os arányt képviselnek a nyolc általános iskolai végzetséggel, vagy ennél alacsonyabb iskolázottsággal bírók, számuk 9 000 fő, míg a szakképesítéssel rendelkezők közel 11 000 fős létszáma (szakmunkásképzőt, szakközépiskolát, technikumot végzettek) 48,3 %-os arányt jelent. A főiskolát, egyetemet végzettek – bár arányuk kismértékben növekedett – 3,9 %-os részarányt jelentenek.


4


Álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása 1 622 7%

865 749 4% 3%

3 413 15%

8 252 38%

7 343 33% 8 általánosnál kevesebb Szakmunkásképző, szakiskola

Általános iskola Szakközépiskola, technikum

Gimnázium

Főiskola, egyetem

Úgy tűnik, hogy a munkanélküliek állomány szerinti megoszlását tekintve a segédmunkások aránya a legkisebb, őket követi a szellemi dolgozók aránya (16,0 illetve 16,3 %) míg a betanított munkások (31,4 %-os) a szakmunkások (36,3 %-os) arányt képviselnek. Az adatokból az is megállapítható, hogy arányszámok az előző hónaphoz képest változást nem mutatnak. A jövőt illetően, ha a korábbi évek kondícióiból indulunk ki, akkor várhatóan megáll a munkanélküliek számának növekedése, és egy esetleges pozitív változás a nemzetközi pénzpiacon, illetve a reálgazdaságban elindíthat egy a foglalkoztatás bővítését elősegítő folyamatot. Ehhez persze az is kell, hogy a hazai gazdaság fejlődését, fejlesztését elősegítő programok beinduljanak, és a fogyasztás visszatérjen a 2008 év előtti szintre. A magyar gazdaság strukturális fejlődése érdekében szorgalmazni kéne az élelmiszer – feldolgozóipar fejlesztését, a turizmus, az idegenforgalom lehetőségeinek bővítését, és a fogyasztás növelésével a szolgáltatóipart. A feldolgozóipar a nemzetközi fellendüléssel Magyarországon is bővülni fog, így 1-2 éven belül a foglalkoztatás szintje a munkanélküliség mértéke elfogadható nagyságrendűvé válhat.


5


2. Amit tudni kell a munkaviszony létesítéséről, illetve annak megszűnéséről Összeállította: Tésits Mihály ([email protected]), Valtner Zsófia ([email protected])

Nagyon sok munkavállaló nincs tisztában azzal, hogy milyen feltételek mellett legális az ő munkaviszonya, s mik azok a fő szempontok, amelyek mellett korrekt munkaszerződésről beszélünk. A munkaviszony létesítése mellett a munkaviszony megszűnésekor is történhetnek jogszabálysértő megoldások, ezért összefoglaljuk azokat a rendező elveket, amelyeket szükséges figyelembe venni mindkét esetben.

I.

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amit írásba kell foglalni – kivéve az

alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. A munkaszerződés sem jogszabállyal, sem a kollektív szerződéssel nem lehet ellentétes, csak abban az esetben, ha az a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. Munkaviszony létesítésekor próbaidő köthető ki, melynek időtartama általában 30 nap, de legfeljebb 3 hónap. Ezen idő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. Fontos továbbá, hogy a próbaidő meghosszabbítása tilos! A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei a következők: -

munkavállaló személyi alapbére

-

a munkavállaló munkaköre, munkavégzésének helye, mely lehet állandó és változó

A munkaszerződésben a szerződő felek nevét, megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adataikat kell feltüntetni (pl. születési év, szabadságnapok száma stb.) A munkaszerződés aláírásával egyidejűleg a munkáltató tájékoztatási kötelezettséggel tartozik a munkavállaló felé az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a szabadság mértékéről és számítási módjáról, a felmondási idő


6


megállapításának szabályairól stb. A munkáltató kötelezettsége továbbá, hogy a foglalkoztatás tényét hivatalos dokumentumokkal a hatóság felé jelezze. A munkaszerződést a munkáltató és a munkavállaló csak közös megegyezéssel módosíthatja. A munkaköri leírás a végzendő munkák körét határozza meg, s a munkaszerződés mellékletét képezi. Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag kell meghatározni, hossza az öt évet nem haladhatja meg. A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé válik, ha annak lejártát követően egy munkanapot a dolgozó közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. Ha a munkakört pályázat útján kívánják betölteni, akkor csak olyan munkavállalónak lehet munkaszerződést kötni, aki a pályázaton részt vett, illetve megfelelt a pályázati kiírásban foglaltaknak.

II.

Sok munkavállaló számára nem egyértelmű, hogy mi a különbség a munkaviszony megszűnése és megszüntetése között.

II./A) A munkaviszony megszűnésének hátterében négy tényező állhat, így -

a munkavállaló halála

-

a határozott idejű munkaszerződés lejárta

-

a munkáltató jogutód nélküli megszűnése

-

ha a munkáltató egésze, vagy egy része, = szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi javainak, erőforrásainak meghatározott csoportja = átadásra kerül

Ez utóbbinál az átadás napján rendes felmondással szűnik meg a munkaviszony. Amennyiben

a

dolgozó

(nyilatkozatával)

hozzájárul

az

új

munkáltatónál

történő

továbbfoglalkoztatásához, munkaviszonya jogfolytonossá válik.


7


II./B) A munkaviszony megszüntetése a munkáltató, illetve a munkavállaló döntésén alapuló cselekmény. Így a munkaviszony megszüntethető:

-

a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével

-

rendes felmondással

-

rendkívüli felmondással

-

azonnali hatállyal próbaidő alatt

A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással, vagy – próbaidő kikötése esetén – azonnali hatállyal szüntethető meg.

Rendes felmondás A határozatlan idejű munkaviszonyt mindkét fél felmondással megszüntetheti, de a munkáltató a felmondást köteles megindokolni, melyből ki kell tűnnie a felmondás okának. Vita esetén a felmondás indokának tényszerűségét, valóságát a munkáltatónak kell bizonyítani. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkáltató jogutódlása önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésére indokként. A rendes felmondást nem kell a munkáltatónak indokolnia, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, ugyanakkor az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtti öt évben csak nagyon indokolt esetben lehet felmondani a munkavállalónak. A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyát annak, aki:

− betegség miatt a keresőképtelen − üzemi baleset, foglalkoztatási megbetegedés miatt táppénzre jogosult − beteg gyermek ápolása, táppénzes állományba helyezés − közeli hozzátartozó otthoni ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság esetén

− terhesség, szülési szabadság és a szülést követő három hónap ideje alatt További információ és kapcsolat: www.mupsz.hu [email protected]

8


− rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes időtartama alatt. A felmondási idő a felmondási védelem időtartamát követően csak 15 illetve 30 nap elteltével kezdődhet. A felmondási idő legalább harminc nap, de az egy évet nem haladhatja meg. A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál a munkaviszonyban töltött

− három év után öt nappal − öt év után tizenöt nappal − nyolc év után húsz nappal − tíz év után huszonöt nappal − tizenöt év után harminc nappal − tizennyolc év után negyven nappal − húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. Rendes felmondás esetén a munkáltató a munkavállalót köteles a munkavégzés alól felmenteni, melynek mértéke a felmondási idő fele. Ezen időtartamra a munkavállalót átlagkereset illeti meg. Természetesen a dolgozót végkielégítés is megilleti, ha a munkaviszonya rendes felmondással vagy jogutód nélkül szűnt meg, melynek mértéke az adott munkáltatónál fennálló munkaviszonytól függ, ez legalább

− három év esetén – egy havi − öt év esetén – kéthavi − tíz év esetén – háromhavi − tizenöt év esetén - négyhavi − húsz év esetén – öt havi − huszonöt év esetén- hat havi átlagkeresetet jelent. Ezen

mérték

háromhavi

átlagkeresettel

emelkedik,

ha

a

munkavállaló

munkaviszonya nyugdíjjogosultságát megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem jár végkielégítés annak, aki munkaviszonyának megszűnésékor nyugdíjasnak minősül.


9


Rendkívüli felmondás A munkáltató rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg a munkavállaló jogviszonyát, ha 1.

a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi

2.

olyan magatartást tanúsít, a mely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A rendkívüli felmondást is írásban indoklással kell elkészíteni, vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítani. Amennyiben a jogvitában a bíróság a munkavállalónak ad igazat, úgy a munkáltatónak a munkavállaló felé az elmaradt bérét, egyéb járandóságait, felmerült kárát meg kell téríteni. Sőt, a dolgozó kérésére őt eredeti munkakörébe vissza kell helyeznie. Ha a munkaviszony megszűnése, megszüntetése „jogerőre” emelkedett a munkavállaló munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni, valamint a munkáltatónak elszámolni. A munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat.


10


3. Válságkezelő program az adó és járulékváltozások tükrében Összeállította: Tésits Mihály ([email protected]), Valtner Zsófia ([email protected])

Magyarország gazdasági növekedését a kedvezőtlen külpiaci tendenciák 2006 óta negatívan befolyásolják. Amíg a világ egészének gazdasági növekedése 3,5-4,0 % volt, a magyar gazdaságé csupán 3,0 %-ra volt tehető. Közép- és Kelet-Európai országoké ugyanakkor meghaladta a 7,0 %ot. A következő évre a gazdaság növekedésének mértéke már csak 1,1 %-os, ami 2008-ra 0,5%ra csökkent. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országoknál még akkor is 5,0 % -os mérték volt a jellemző. A világgazdasági recesszió ezt követően mélyrepülést idézett elő, melynek eredményeként a folyamatosan változó előrejelzések 2009 évre mintegy 6,0 %-os visszaesést prognosztizálnak a magyar gazdaságra. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a forint árfolyama az euróéhoz képest jelentősen leértékelődött, ezáltal az államadóság finanszírozása is jóval drágább lett. Az adósság szolgálat jelentősen megterheli az állami költségvetést, magasak az állam működési költségei, s relatíve magasak egyes szociális támogatások a GDP– hez viszonyítva. Magyarország eladósodottsága rendkívül magas (GDP 107 %-a) ami kb. duplája, vagy triplája a környező országokénak. Az állami költségvetés deficitje, a vállalkozások és a lakosság devizahitelei összességében kockázati tényező a külföldi befektetők szemében. A reálgazdaság fő problémája, hogy a kis és közepes vállalkozások aránya (63.6%)mellett az ország export árbevételének csupán 21,7%-át adják, tehát nem kellően versenyképesek kis tőkeerejük, magas adóterheik, fejletlenebb technológiájuk miatt. A nagyvállalati szféra az exportárbevétel közel 80%-át produkálja, ahol a foglalkoztatottak aránya 36,4%. Ez hatékony, de mindenkor függ a nemzetközi tendenciáktól és folyamatoktól, a nemzetközi tőke „magatartásától”.


11


Magyarországon alacsony a foglalkoztatottsági ráta, kvázi kevés a struktúrájában megfelelő munkahely, magas az inaktívak aránya. Az országban a válság ma mélyebb, mint a világban, melynek okai elsősorban a hiteltelenségben, az ország eladósodottságának mértékében, a magas adóterhekben a növekedést gátló jelentős elvonásokban keresendők. Ezért fontos a gazdasági növekedés ösztönzése, illetve az egyensúly megteremtése. A kormány válságkezelésének egyik legfontosabb eleme az egyensúly javítását célzó intézkedések sorozata 2009-2010-ben.

Közszféra bérei Ezek közé sorolandók a közszféra béreinek 2 évre történő „befagyasztása”, a 13. havi juttatások megszüntetése, az Önkormányzati támogatások csökkentése.

Nyugdíjrendszer A nyugdíjrendszert érintő változások, így a 13. havi nyugdíj eltörlése, a 2009. évi visszavonása a nyugdíjkorrekciók átütemezése, elhagyása, az indexálás megváltoztatása, korhatáremelés felgyorsítása, 2012-től fokozatosan 65 évre.

Szociális rendszer A szociális rendszeren belüli átrendeződések, mint a családi pótlék 2 évig történő szintentartása, a korhatár csökkentése 23 évről 20 évre, a gyes és a gyed időtartamának maximalizálása (lerövidítése), a lakástámogatások felfüggesztése, a gáz és a távhő kompenzáció fokozatos megszüntetése, a táppénz csökkentése 10 százalékkal (70 %-ról 60 %-ra ez év augusztusától), a gyógyszer-támogatás mérséklése. Terv továbbá a közösségi közlekedés támogatásának csökkentése, az agrártámogatások mérséklése.

Adó- és járulékrendszer Az adó és járulékrendszer várható változásai részben az élőmunka terheit hivatottak csökkenteni, részben annak forrását kívánják biztosítani. Ezért 2009-ben 5 százalékponttal csökken a munkaadói járulék a minimálbér kétszereséig, illetve a személyi jövedelemadó alsó sávhatára kitolódik 1,7 MFt-ról 1,9 MFt-ig.


12


Az említett adócsökkenések forrását az Általános Forgalmi Adó kulcsának 25 százalékpontra történő emelésével kívánja a kormány biztosítani. Ugyancsak emelkedik a jövedéki adó mértéke is 5-6 %-kal. Az ÁFÁ-nak lesz egy úgynevezett kedvezményes kulcsa is (18 %), mely a tej a tejtermékek, a kenyér, a pékáru és a távhő forgalmi adóját csökkenti 20 %-ról 18%-ra. A 2010-es év várható intézkedései között olyan elemek találhatók, mint az élőmunka terheinek további csökkentése (5 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés, az EHO eltörlése az SZJA kulcsok csökkentése, az alsó adó-sávhatár jelentős emelése 5 MFt-ra). Továbbá a kormány tervei között szerepel az EVA (egységes vállalkozói adó) 25 %-ról 30 %-ra való emelése. Az adóelkerülés, a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a tervek között szerepel az általános értékalapú ingatlanadó és az egységes társasági adó bevezetése, a különadó eltörlése, az adókedvezmények korlátozása, valamint az illetékrendszer egyszerűsítése.

Vállalkozások Magyarországon szükség van a kis- és közepes vállalkozások finanszírozását segítő programokra, a munkahelyek megőrzésére, az uniós források célirányos és gyorsított ütemű felhasználására és nem utolsó sorban a pénzügyi rendszer stabilizálására, melyeket a kormány cselekvési terve tartalmazza ugyan, de a szakértők ennél markánsabb gazdaságélénkítést várnak.

Az intézkedések hatékonysága még nem látható előre. Az ország költségvetési egyensúlyát átmenetileg biztosíthatja, míg a gazdaság növekedését csak kis mértékben segíti elő. Amennyiben a pénzügyi válság mérséklődik, a gazdaság finanszírozhatósága világszerte biztosítottá válik, s befektetői bizalom Magyarország irányában ismét kedvezően alakul, további gazdaságélénkítő „csomagra” – jelentős adó és járulékcsökkenésre - lesz szükség a komolyabb fellendüléshez.


13


Fogalommagyarázat ÁFA: Az „általános forgalmi adó” - a már a köznyelvben megjelenő – betűszava.

Jelentése: Az Áfa olyan többfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után meg kell fizetni, de az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli.

Áfa jellemzői: -

általános: minden termelésre, eladásra, exportra, importra kiterjed

-

forgalmi: az értékesítésnél kell az adót fizetni

-

többfázisú: a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kell fizetni

-

nettó típusú: nem tartalmaz halmozódást

-

közvetett: az adófizetésre kötelezett és az adóterhet viselő személy nem ugyanaz

-

hozzáadott értékadó: az eladási és beszerzési ár különbsége után kell megfizetni

-

fogyasztói adó: a végső felhasználót terheli

-

verseny semleges: független a piaci viszonyoktól

-

eredmény semleges: független a vállalkozás eredményességétől

-

szervezet semleges: független a vállalkozási formától

-

számlaadási kötelezettségre épül.

SZJA: A „személyi jövedelemadó” betűszava, természetes személyek belföldön megszerzett éves jövedelme után fizetendő, sávosan progresszív adó. Az SZJA célja, hogy a magánszemélyek hozzájáruljanak a közterhekhez, valamint az adóbevételek biztosítása az állami és az önkormányzati költségvetés számára.


14


EHO: „Egészségügyi hozzájárulás” adójellegű fizetési kötelezettség, amelyet százalékosan, illetve tételesen határoznak meg. A százalékosan meghatározott egészségügyi hozzájárulás az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) szerinti munkáltatót, illetve kifizetőt terheli a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott jövedelem után. Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt nem terheli jövedelemadó- (adóelőleg-) megállapítási kötelezettség e jövedelem után, a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie az egészségügyi hozzájárulást. EVA: „Egyszerűsített vállalkozási adó” betűszava, amely 2003-tól létezik Magyarországon. Mértéke a bruttó árbevétel 25%-a. Az egyéni vállalkozók esetében kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót vagy a vállalkozói átalányadót, a cégautó adót, illetve az általános forgalmi adót. Társas vállalkozások esetében pedig a társasági adót, az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót, a cégautó adót, és az általános forgalmi adóval kapcsolatos adófizetési kötelezettséget.

GDP: Gross Domestic Product angol betűszó, mely magyarra fordítva bruttó hazai terméket jelent. Valamely országban általában egy év alatt előállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól, hogy azokat mely ország illetőségébe tartozó társaságok hozták létre.


15

MUNKAERİ-PIACI PARTNERSÉG SZÉKESFEHÉRVÁR

Recommend Documents