Munkaerő piaci kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségei Magyarországon

„Ne elégedj meg azzal, ami vagy, hanem törekedj azzá válni, ami lehetnél.”  Bertold Brecht   

Munkaerő‐piaci kulcskompetenciák  fejlesztési lehetőségei  Magyarországon  Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány 

Lektorálta:  Gál Antal,  Kovács Ibolya 

 

2009. április‐július  

Tartalom 1.

2.

Bevezetés .......................................................................................... 6 1.1.

Vezetői összefoglaló ....................................................................... 6

1.2.

Tanulmány célja ............................................................................ 7

1.3.

Tanulmány felépítése...................................................................... 8

Helyzetértékelés, környezetelemzés ....................................................... 9 2.1.

Munkaerő-piaci környezet ............................................................. 10

2.2.

Munkaerő-kínálat minőségi jellemzői – képzettség és kompetenciák .... 15

2.2.1.

Demográfiai jellemzők............................................................. 17

2.2.2.

Végzettség és képzettség ........................................................ 18

2.2.3.

Munkaerő-piaci státusz............................................................ 19

2.2.4.

Szociális és egyéb speciális helyzetek ........................................ 20

2.2.5.

Munkavállalói szempontok a munkahely kiválasztásában .............. 22

2.3. Munkaerő-kínálat minőségével kapcsolatos elvárások és ezek változási tendenciája ......................................................................................... 23 2.4.

Felnőttek tanulási szokásai ............................................................ 27

2.4.1.

A felnőttkori tanulás biológiai háttere ........................................ 27

2.4.2.

Az élethosszig tartó tanulás helyzete Magyarországon ................. 28

2.4.3.

A felnőttkori tanulás jellemzői .................................................. 31

2.5.

Fejlesztés indokoltsága ................................................................. 37

2.5.1.

Külső hatások, kezdeményezések, ösztönzők.............................. 43

2.6. Kapcsolat egyéb humán erőforrás fejlesztési, munkaerő-piaci programokkal ...................................................................................... 44

3.

2.6.1.

A projektcélok illeszkedése az ÚMFT célokhoz ............................. 45

2.6.2.

A projekt kapcsolódása a kiemelt projektekhez – szinergia vizsgálata 47

Kulcskompetencia fejlesztés, készségfejlesztés formái ............................ 53 3.1.

Sikeres életvitelhez szükséges kompetenciák rendszerezése, részletezése 53

3.2.

Kulcskompetenciák munkavégzéshez való rendelése ......................... 65

3.3.

Kulcskompetenciák fejlesztésének módszertani és intézményes formái 67

3.3.1.

Hazai intézményesült formák, lehetőségek, felnőttképzés............. 72 2 

 

3.4.

Képzési programok szabályozási háttere ......................................... 74

3.5.

Példa ’best practice’-re – Vallon képzési központok ........................... 77

3.5.1.1. Kapcsolódási pontok a magyar munkaerő-piaci kulcskompetencia fejlesztési programmal ....................................................................... 80 4.

Javaslat kulcskompetencia fejlesztési programra .................................... 83 4.1.

Programcélok meghatározása ........................................................ 83

4.2.

Célcsoportok, érintettek, hatáskör definiálása .................................. 84

4.2.1.

Célcsoportok.......................................................................... 84

4.2.2.

Célcsoport szegmensek ........................................................... 84

4.2.2.1.

Iskolai végzettség alapján ..................................................... 85

4.2.2.2.

Hátrányos helyzet alapján ..................................................... 99

4.2.2.3.

Munkaerő-piaci státusz alapján .............................................112

4.2.2.4.

Lakhely szerint ...................................................................113

4.2.3. 4.3.

Érintettek .............................................................................123

Fejlesztési igények és fejlesztési kínálat .........................................128

4.3.1.

Alapmodulok.........................................................................133

4.3.2.

Kiegészítő modulok................................................................137

4.4.

Rendelkezésre álló erőforrások......................................................141

4.4.1. 4.4.1.1.

Képzési programok ................................................................142 Módszertanok és a vegyes tanulás („Blended learning”) ...........147

4.4.2.

Intézményrendszer ................................................................151

4.4.3.

Képző intézmények kiválasztása ..............................................153

4.5.

Szükséges fejlesztések ................................................................155

4.5.1.

Kimeneti kompetenciák listája .................................................155

4.5.2.

Mentor rendszer ....................................................................156

4.5.3.

Voucher rendszer ..................................................................160

4.5.4.

Ingyenes e-learning rendszer ..................................................162

4.5.5.

Képzések összehasonlíthatósága..............................................163

4.6.

Folyamatmodell ..........................................................................164

4.7.

Célcsoport motiválása..................................................................169

4.8.

Célcsoport támogatási intenzitása .................................................170

4.8.1.

Támogatási változat I.............................................................173

4.8.2.

Támogatási változat II. ..........................................................177

4.8.3.

Javaslat támogatási politika megválasztására ............................180

3   

4.9.

Várható eredmények és indikátorok ...............................................182

4.10. 5.

Projekt lebonyolítása.........................................................................187 5.1.

Feladatok lehatárolása, tevékenységterv ........................................187

5.1.1.

A projekt lebonyolításának tevékenységterve ............................187

5.1.2.

Képzési programok lebonyolítása (képzők tevékenységei) ..........191

5.2.

Lebonyolításhoz szükséges erőforrások ..........................................192

5.2.1.

Emberi erőforrás ...................................................................192

5.2.2.

Infrastruktúra .......................................................................194

5.2.3.

Költségterv ...........................................................................199

5.3.

Elszámolhatóság .........................................................................207

5.4.

Cselekvési terv ...........................................................................207

5.4.1.

Előkészítés feladatai és pénzügyi ütemezése .............................207

5.4.2.

A lebonyolítás feladatai és pénzügyi ütemezése .........................208

5.4.3.

A szakmai megvalósítás feladatai és pénzügyi ütemezése............208

5.4.4.

A projekt monitoring-kontrolling ..............................................209

5.4.5.

Marketing-kommunikációs terv ................................................209

5.4.6.

Teljes projekt összefoglaló pénzügyi ütemezése .........................215

5.5.

Projektszervezeti keretek .............................................................215

5.5.1.

Projektvezetési módszertan ....................................................215

5.5.2.

A projektgazda tulajdonságai ..................................................216

5.5.3.

Javaslat projektszervezet felépítésére.......................................220

5.5.4.

A projektmegvalósítók............................................................223

5.6.

6.

Kockázatok kezelése .................................................................183

Jogi háttér elemzése, szerződési keretek definiálása ........................224

5.6.1.

A megvalósítás jogi keretei .....................................................224

5.6.2.

Támogatáspolitika jogi keretei .................................................224

5.6.3.

A támogatási szerződés jogi keretei .........................................225

5.6.4.

Közbeszerzés jogi keretei .......................................................226

5.6.5.

A lebonyolítás jogi keretei.......................................................227

5.6.6.

A projektgazda jogi háttere.....................................................227

Mellékletek ......................................................................................229 6.1. 1. számú melléklet: Hátrányos helyzetű kistérségek besorolása a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet alapján .............................................229 6.2. 2. számú melléklet: Minta képzési lista és célcsoport igények összehasonlítására ..............................................................................233 4 

 

7.

Felhasznált irodalom és hivatkozások ..................................................235

5   

1. Bevezetés 1.1. Vezetői összefoglaló A gyorsan változó környezetben, a globális versenyben, és az elmúlt időszak gazdasági, társadalmi nehézségeivel küzdve felerősödött az igény a munkaerő-piaci stabilitás és versenyképesség javítás iránt. A társadalom megújulását minden esetben szükséges központi iránymutatással és támogatással segíteni, főleg olyan időben, amikor kiemelt módon szükség van a lakosság aktivitására, alkalmazkodóképességére és erejére. A TÁMOP foglalkoztatás-bővítő, növekedést serkentő intézkedései egyaránt hatnak a munkaerő keresleti és kínálati oldalán keresztül. A kínálati oldalról való beavatkozás egyik hatékony eszköze a humán erőforrás fejlesztése képzéseken keresztül. Ez akkor működhet hatékonyan, hogyha minél szélesebb körben, azonban jól célzottan, a megfelelő, valós igényeket kielégítő módon történik. A program a TÁMOP „A tudás – esély” névvel fémjelzett zászlóshajó projektje pontosan erre a kihívásra ad választ. Egy olyan országos hatókörű képzési programról van szó, ami a szakképesítések helyett a kompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, méghozzá homogén csoportokra szabott kompetenciafejlesztés és képzési programok formájában. További jellegzetessége, hogy országos hatókörben kiemelkedően magas létszámot kíván bevonni. A támogatások kedvezményezettjei közvetlenül maguk az egyének, és ennek következtében ők maguk dönthetnek arról, milyen képzésre kívánják felhasználni a támogatási összeget. A program sikerességét támogatja több technikai újítás is, például a voucher rendszer (kvázi pénz) vagy a virtuális egyenleg rendszere.

A programon belül hangsúly helyeződik a képzésekhez egyébként hozzáférni nem tudó szegényebb, hátrányos helyzetű, alacsony végzettségű rétegek támogatására, de mellettük kívánatos, hogy a kevésbé nehéz helyzetben lévő egyének is kedvet kapjanak a tanuláshoz, és ne pusztán a nehéz és problémás, kényszerítő helyzetben tanuljanak, hanem előrelátó, proaktív módon fejlesszék tovább magukat. A program sikeres és eredményes megvalósítása a célcsoport és a munkaerőpiac gondos vizsgálatát igényli. A célcsoport szempontjából fontos a lehetőleg homogén képzési igényekkel rendelkező szegmensek megragadása, úgy, hogy a szegmensekkel az egész felnőtt lakosságot le lehessen fedni. Mindez nemcsak a képzési kínálathoz szolgál alapul, hanem a támogatáspolitika

6   

számára is, hiszen ezen keresztül lehet elvégezni a támogatási összeg céltudatos, hatékony felosztását. A tanulmány elméleti részei segítséget nyújtanak a témában való elmélyülésben ugyanakkor egy átfogó kép felépítésében is, gyakorlati részei pedig a megvalósítás lehetőségeit vizsgálva adnak támpontot a leendő projektgazda és érintett szervezetek számára. A tanulmány legfőbb célja egy középtávú, országos hatókörű, minden felnőtt lakos által elérhető munkaerő-piaci kulcskompetencia fejlesztési program alapjainak lerakása annak érdekében, hogy a lakosság megfelelő képzésekhez való hozzásegítésével nőjön a társadalmi és gazdasági alkalmazkodóképesség, a versenyképesség, és minél többen elsajátíthassák az életen át tartó tanulás alapelveit. Cél, hogy a program megkezdésétől számított két éven belül 100.000 fő jusson munkaerő-piaci kulcskompetenciát fejlesztő képzéshez, amit a tanulási motivációk és készségek emelkedése, a tanulási kultúra fejlődése követhet.

1.2. Tanulmány célja Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány azzal a céllal készült, hogy megvizsgálja, miként lehet a Társadalmi Megújulás Operatív Program iránymutatása és elvárása szerint a felnőtt lakosság képzéshez való hozzájutását növelni azokon a területeken, amit a munkaerő-piac kiemelkedően fontosnak értékel, ezáltal miként lehet a gazdasági versenyképességet javítani. A dokumentum két fő résszel bír. Az első rész rendszerezi a kulcskompetenciákkal kapcsolatos elméleti alapokat, a felnőtt lakosság munkaerő-piaci helyzetét a kulcskompetenciák szempontjából, a felnőttek tanulási szokásait, és bemutatja az uniós iránymutatásokat a témát illetően. Emellett megvizsgálja az aktuális munkaerő-piaci elvárásokat, vagyis milyen kompetenciákat tartanak a munkaadók fontosnak a munkaerő kiválasztásakor és megtartásakor. Ebből a szempontból az anyag egy rendszerező, összefoglaló képet kíván nyújtani a felnőtt lakosság munkaerő-piaci kulcskompetencia helyzetéről és ennek kapcsolódásairól. Az elméleti rendszerezést és vizsgálatot követően sor kerül egy országos hatókörű kulcskompetencia fejlesztési program gyakorlati koncepciójának és lehetséges megvalósíthatósági változatainak bemutatására. Ezt követően A javasolt program azért jelent igazán kihívást, mivel egyszerre szükséges biztosítani az általános és országos elemeket, mint például az országos lefedettség, a kompetenciák uniós meghatározása, ugyanakkor teret kell engedni az egyedi igényekhez való illeszkedésre is a programban való részvételt és a 7   

képzési program tartalmát illetően. Cél az országos méretű kulcskompetencia fejlődés elérése, ezt azonban az egyének személyes fejlődésén keresztül lehet megvalósítani.

1.3. Tanulmány felépítése A tanulmány módszertanilag két részre osztható: elméleti rendszerező részre és gyakorlati, megvalósíthatóságot vizsgáló részre. Ezek a részek további fejezetekre oszlanak. Tartalmilag az első rész (2. fejezet) a tanulmány bevezetését, a környezet és a helyzet elemzését, a téma és a fejlesztési igény indokoltságát tartalmazza. A helyzetelemezés (2. fejezet) az aktuális munkaerő-piaci helyzetet, a munkaerőpiac által fontosnak tartott kulcskompetenciák körét, a magyar felnőtt lakosság munkaerő-piaci kulcskompetenciáinak állapotát és a felnőttek tanulási szokásait tartalmazza. Ezt követi a 3. fejezetben a kulcskompetenciák meghatározásának bemutatása több forráson, elsődlegesen a szabályozási háttéren, keresztül, a képzési és fejlesztési módszertanok felsorolásával. Itt mutatjuk be a felnőttképzés szabályozási hátterét, a kapcsolódó fejlesztési programok listáját és néhány nemzetközi releváns példát. A harmadik rész (4. fejezet) a tanulmány egyik gyakorlati, pragmatikus fejezet. Itt esik szó a célcsoport átfogó elemzéséről, igényfelméréséről, a javasolt képzési kínálat felállításáról, a rendelkezésre álló képzési programokról és módszertanokról a magyar felnőttképzési piacon. Ezt követi az esetleges fejlesztési igények felsorolása, és folyamatmodell egy országos kulcskompetencia-fejlesztési programra. Bemutatjuk, miként osztható szét a rendelkezésre álló forrás, hogy az Akció Tervben szereplő támogatáspolitikai elvek érvényesülni tudjanak. Szintén bemutatásra kerül a célcsoport motiválásának rendszere, és lehetőségei, csakúgy, mint a lehetséges kockázatok és elvárt és várható eredmények listája. Az utolsó rész (5. fejezet) tartalmazza a jövőben megvalósítható program szervezési és technikai, projektvezetési kereteit és ajánlásokat annak paramétereire. Itt található a részletes feladat- és cselekvési terv, költségterv, marketing-kommunikációs terv, jogi háttér és a projektszervezeti keretek bemutatása.

8   

2. Helyzetértékelés, környezetelemzés Ahhoz, hogy kidolgozzunk egy hatékony és eredményes országos hatókörű munkaerő-piaci kompetencia-fejlesztési programot, elengedhetetlen a környezet vizsgálata, amiben a fejlesztés megvalósul. Stratégiai szempontból meg kell nézni milyen az ország foglalkoztatási helyzete, a munkanélküliség, és milyen változások és trendek várhatóak az elkövetkező években, rövid- és középtávon. Mindemellett megnézzük azt, hogy milyen az ország lakosságának munkaerőkínálata, annak jellegzetességei, erős fókusszal a kompetenciákra, továbbá mik a munkaadói oldal elvárásai, és ezek a jövőben hogyan változnak. Fontosnak tartjuk a tágabb környezet releváns eseményeinek, az EU-s stratégiák vonatkozó részeinek megemlítését és a nemzetközi tapasztalatok, esetleges legjobb gyakorlatok felsorolását. A magyar gazdaság és társadalom 2008 ősze óta, a pénzügyi válság és annak következtében kialakult világgazdasági válság hatására jelentős mélyrepülésbe kezdett, aminek hatása több területen érezhető. A válság hatásait illetően különböző prognózisok láttak napvilágot, amik hétről hétre változtak: korábban Magyarországon a 2009-2010-es évekre 2-2,5%-kos visszaesést jeleztek, mára ez 6-7%-ra emelkedett, ami 2010-2011-ben stagnálásra majd azután lassú növekedésre válthat. A Közép-Európai régión (Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Magyarország) belül a Reuters hírügynökség jelentése szerint a magyar gazdaság „szenvedhette el messze a legnagyobb visszaesést éves alapon” 2009. január-március között. 1 „2009 első hónapjainak adatai a múlt év végén erősödő gazdasági visszaesés folytatódását, további elmélyülését jelzik. Az év első két hónapjában az ipari termelés 26%-kal, az építőipari 11%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, a külkereskedelmi forgalom több mint 30%-kal csökkent. A foglalkoztatottak száma (december–február átlagában) 1,7%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál, a munkanélküliek száma 12,2%-kal emelkedett, a munkanélküliségi ráta 9,1%-ra nőtt. Az átlagkeresetek nominálisan 1%-ot meghaladóan csökkentek, a kiskereskedelmi forgalom volumene az első két hónapban 3,0%kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az I. negyedévben a fogyasztói árak 3,0%kal emelkedtek.” (KSH gyorsjelentés, 2009) 2 A helyzet külső és belső orvoslást egyaránt igényel. Hathatós és strukturális belső változtatásokra van szükség, és a külföldi partnerek növekvő gazdasági teljesítményére, mivel az ország export orientáltsága révén nagymértékben függ a külföldi partnerektől, mint például Németország. Az exportkereslet csökkenése révén a vállalatok kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek, amire létszámleépítéssel,

                                                             1 2

 Forrás: http://portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=114957&is=1 2009.05.13‐án   Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/jel1/jel10902.pdf 2009.05.13‐án 

9   

a bérek csökkentésével, a beruházások visszafogásával reagálnak. Az export helyzet javulása 2010-11-ben indulhat meg, ám a kilátások bizonytalanok. A tanulmány leginkább a munkaerő-piac szempontjából vizsgálja a magyar gazdaság és társadalom helyzetét és a jövőbeli lehetőségeit, ezért a következő fejezetekben leírjuk a foglalkoztatás, és a válság miatt megnövekedett munkanélküliség helyzetét.

2.1. Munkaerő-piaci környezet Egy, az uniós és magyarországi foglalkoztatás helyzetét és jövőjét tárgyaló 2008-as cikk 3 szerint habár az EU országok 2010-re szeretnék elérni a 70%-os foglalkoztatási rátát (a munkaképes korúak foglalkoztatási aránya), a magyar munkaerő-piacon 2010-re még az 58,7%-kos foglalkoztatási ráta is optimista becslésnek tűnik. Ez az állítás nagymértékben igazolást nyert a gazdasági világválságnak köszönhetően. 2009. január-március időszakban a 15-74 éves népesség 54,1%-a állt foglalkoztatásban, míg a 15-64 év közötti népességnek az 55,1%-a. Korábban az üzleti szféra egyes területein, mint például az építőipar és a szolgáltatások a foglalkoztatás bővülésével számoltak a szakemberek, az államigazgatásban és az oktatásban pedig a foglalkoztatás csökkenésével, ám a 2008. második felében realizált válság negatív irányba mozdította a világ és a magyar gazdaság és ezáltal a foglalkoztatás szerkezetét. „Hárs Ágnes a KopintTárki kutatója szerint a magyarországi foglalkoztatás szint alacsony és minden erőfeszítés ellenére alig emelkedik.” 4 A válság hatásaként jelentősen csökkent a magyar foglalkoztatás szintje és a gazdasági növekedés visszaesett. Korábban növekedést prognosztizáltak az építőipar területén, ma pedig a szakértők szerint ez az iparág fogja, többek között, a leginkább megszenvedni a válság hatásait. Hasonló folyamatok zajlottak és zajlanak le az autóiparban is, ahonnan embereik százezrei kerültek az utcára. A gazdaság teljesítményét tekintve a KSH (2009) szerint 2008-ban az ország teljesítménye 0,5%-kal bővült. Ehhez a teljesítményhez hozzájárult az árutermelő ágazatok (ipar, mezőgazdaság, építőipar) 4,2%-kos növekedése – bár ezen belül az ipar teljesítménye csökkent, és az építőiparé nőtt. Ám a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke – a korábbi pozitív szcenáriók ellenére – 4,2%-kal csökkent, amiben a pénzügy, az ingatlanügyek és a gazdasági szolgáltatások teljesítményének romlása játszott szerepet. 5 Az EU Foglalkoztatási Kutatóintézete (EU Employment Observatory, EEO 6 ) a 2008. őszi jelentésében reflektál az Unió és azon belül Magyarország                                                             

3

  ma.hu:  Az  idén  már  bővülhet  a  foglalkoztatás.  2010‐re  63  százalékos  foglalkoztatási  rátát  kíván  elérni  Magyarország. 2008.01.12. 08.35, MTI Forrásoldal:  http://gazdasag.ma.hu/tart/cikk/c/0/2526/1/gazdasag/2010re_63_szazalekos_foglalkoztatasi_ratat_kivan_eler ni_Magyarorszag  4   ma.hu:  Az  idén  már  bővülhet  a  foglalkoztatás.  2010‐re  63  százalékos  foglalkoztatási  rátát  kíván  elérni  Magyarország. 2008.01.12. 08.35, MTI Forrásoldal:  http://gazdasag.ma.hu/tart/cikk/c/0/2526/1/gazdasag/2010re_63_szazalekos_foglalkoztatasi_ratat_kivan_eler ni_Magyarorszag  5  Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/gdn/gdn20812.pdf 2009.05.13‐án  6  Forrás: http://www.eu‐employment‐observatory.net/index.aspx 2009.05.15‐én 

10   

munkaerő-piaci várakozásira, illetve jövőre vonatkozó elvárásokat is megfogalmaz. Az átlagos foglalkoztatási növekedési elvárások mellett felhívja azonban arra a figyelmet, hogy a jövőben csökkenéssel kell szembenéznie az országnak az elsődleges ágazatokban de legfőképpen a mezőgazdaságban. A válság előtt a munkaerő-piac szerkezetét tekintve említésre méltó jelenség volt a munkaerő-kereslet növekedése melletti munkaerő-túlkínálat. Ez a túlkínálat elsősorban olyan munkavállalási korú egyénekből állt, akik többnyire szakképzetlenek voltak, alacsony végzettséggel rendelkeztek, a nehezebb gazdasági és szociális helyzetű térségekben éltek, ahol egyébként sem volt nagy esélyük a foglalkoztatásra, ám mobilitási hajlandóságuk igen alacsony volt. A válság után ez a helyzet csak romlott. A munkanélküliségre és annak alakulására részletesen a következő fejezetben térünk ki. A helyzet megoldását lehetőségben látta:

a

GKI

kutatásvezetője,

Adler

Judit

(2008.)

két

•

A hátrányos helyzetű térségek infrastruktúrájának és foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztése, és/vagy

•

A hátrányos helyzetű térségek munkaerő-keresletének mobilisabbá tétele.

Meglátása szerint a foglalkoztatás igen alacsony a végzettség (még alapfokú végzettséggel sem rendelkező) és szakképzettség nélküli rétegekben. Mindez összefügg a romák foglalkoztatási helyzetével is, akiknek az alacsony iskolázottság mellett a hátrányos megkülönböztetés is akadályt jelent. Adler Judit a foglalkoztatás szempontjából rámutat arra a tényre, hogy a fiatal, pályakezdők száma várhatóan csökkenni fog, ám iskolázottsági szintjük a magasabb végzettség felé tolódik majd el. A fentiek mellett említést tesz arról az aggasztó jelenségről is, miszerint a hazai képzések és a munkaerő-piac igénye között nincsen teljes összhang. Igaz, hogy az EU által támogatott programok eredményeként jobb képzettséggel és alkalmazkodó készséggel bíró munkaerő jelenik meg a piacon, mégis van helye a további fejlesztéseknek, ugyanis a munkanélküliség tovább nő – lassuló ütemben, de nő – és az aktivitási ráta pedig együtt mozog vele. Mivel a gazdaság teljesítménye a jövőben várhatóan jelentősen visszaesik, a foglalkoztatás szintje is csökkenni fog. A szakemberek strukturális feszültségekre is felhívják a figyelmet, miszerint EU viszonylathoz képest nálunk nem a magasabban képzettek körében alacsony a foglalkoztatás szintje, hanem az alacsony képzettséggel rendelkezők és szakképzetlenek körében, ráadásul náluk a munkavállalásra való ösztönzés is nehezebb. Fontos megemlíteni a regionális különbségeket is: a fejlettebb nyugatmagyarországi régiókban a foglalkoztatás helyzete és szerkezete kedvezőbb, mint a fejletlenebb keleti és elmaradott régiókban. 7

                                                            

7

 Forrás: Munkaerő‐piaci kutatások 2008. www.afsz.hu 2009. 06. 12. 27‐48 oldal. 

11   

A következő fejezetben részletesen tárgyaljuk a magyar munkanélküliség jellemzőit, szerkezetét, a magyar munkanélküliek munkaerő-piaci sajátosságait.

A munkaerő-piaci 8 egyensúlyt – a kereslet és kínálat találkozását – több tényező befolyásolja: többek között a demográfiai folyamatok (népesség száma, koreloszlása), a földrajzi elhelyezkedés (fejlett és fejletlen régiók), gazdaságilag aktív népesség jellegzetességei (munkavállalási hajlandóság, képzettségi szintek, etc.), munkaadók jellegzetességei (befektetési hajlandóság, iparág, stratégiai célok, etc.). Munkanélküliek 9 számának alakulása. 2009. márciusban a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3.764.000 fő volt, és a munkanélküliség 403.000 főre emelkedett, a munkanélküliségi ráta elérte a 9,7 százalékos szintet (az EUROSTAT által közzétett adatok: EU-15: 8,6 %, EU-27: 8,4 %, Magyarország: 9,1%).

1. ábra A munkanélküliek számának alakulása 2001-2008. között, Forrás: KSH, 2008.

Nyilvántartott álláskeresők 10 számának alakulása. Magyarországon az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. 2008. decemberben számuk 477.400 fő volt, 2009. márciusban ez a szám már 563.900 fő, ami 15%-os (86.500 fő) tényleges emelkedést jelent 3                                                             

8

 Források: KSH adatok (2008‐2009)    Munkanélküli  az,  aki  az  adott  héten  nem  dolgozott,  és  nincs  is  olyan  munkája,  amelyből  átmenetileg  hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott  volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002‐ig 30, 2003‐tól 90 napon belül  dolgozni kezd. (KSH, 2009)  10   Nyilvántartott  álláskereső:  az  állami  munkaközvetítő  irodában  nyilvántartásba  vett  személy,  aki  munkaviszonnyal  nem  rendelkezik;  öregségi  nyugdíjra  nem  jogosult,  nem  nappali  tagozatos  tanuló;  aktív  foglalkoztatási  eszközben  (átképzés,  közhasznú  foglalkoztatás  stb.);  nem  vesz  részt;  munkát  vagy  önálló  foglalkozást  keres,  munkavégzésre  rendelkezésre  áll  és  a  Foglalkoztatási  Szolgálattal  álláskeresési  megállapodást kötött. (KSH, 2009)  9

12   

hónap alatt. 2009. márciusban a regisztrált álláskeresők száma 15 éves csúcspontra jutott.

2. ábra A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 2001-2008 között, Forrás: KSH, 2008.

A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez 11 viszonyítva 12,8 százalék, ez a mutató egy év alatt 2,3 százalékkal emelkedett. A bejelentett csoportos leépítések decemberben 5.500 főt, márciusban 5.800 főt érintettek. Ez a szám a gazdasági recesszió munkaerő-piaci hatásainak fokozódását mutatja. Az előző negyedévhez képest a foglalkoztatás minden régióban csökkent, a kedvezőbb (Dunántúl) és a hátrányosabb helyzetű (ÉszakAlföld) régiókat egyaránt 2 százalékpont feletti csökkenéssel sújtotta. A legnagyobb leépítések az Észak- és Dél-Alföldi régiót (1.100 fő, elsősorban a feldolgozóiparban), a Közép-Dunántúlt (1.200 fő) és a Nyugat-Dunántúlt (1.000 fő) érintik. A legtöbb leépítést korábban a 300 főnél több dolgozót foglalkoztató cégek jelentették, ebben az időszakban az érintettek a 100-300 főt foglalkoztató vállalatok. A munkanélküliek 75 százaléka a 25-54 éves korosztályból kerül ki, akik a legaktívabb munkavállalási aktivitással rendelkezhetnének. Szezonalitás a munkanélküliségben. Az eddigi évek tendenciái azt mutatják, hogy a szezonális foglalkoztatások (elsősorban a mezőgazdaságban, az építőiparban és a feldolgozóiparban) március hónapban indulnak és november hónapban érnek véget. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliség a téli hónapokban a legmagasabb. Mégis, 2009. márciusban magasabb volt a munkanélküliek száma, mint 2008. decemberben. Az idén tehát már a szezonális munkák hatására sem következett be a munkanélküliek számának csökkenése. Figyelembe kell venni azt a jelentős tényt is, hogy elkezdődött a közcélú foglalkoztatás (az új bejelentett álláshelyek 82%-a, 17.000 darab tartozik ebbe a                                                              11

  Gazdaságilag  aktívak:  azok,  akik  megjelennek  a  munkaerőpiacon,  azaz  a  foglalkoztatottak  és  a  munkanélküliek. (KSH, 2009.)

13   

foglalkoztatási formába). Nem támogatott álláshelyet főként Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon kínáltak a munkáltatók.

Közép-

Nemek szerinti munkanélküliség. Az elemzések azt jelzik, hogy a negatív munkaerő-piaci folyamatok a férfiakat jobban érintik, mint a nőket. A férfiak száma 25.4%-kal, míg a nők száma 18,1%-kal emelkedett. 12

Álláskeresők száma végzettség és hely szerint. Az elmúlt hónapok trendje alapján éves viszonylatban a középfokú végzettségű, szakképzett álláskeresők száma emelkedett az átlagosnál nagyobb mértékben. Győr-Moson-Sopron 13 , valamint Komárom-Esztergom 14 megyében az elmúlt évhez viszonyítva a szakmunkás, szakiskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők száma 80%-kal emelkedett. Nagy arányban nőtt a diplomás munkanélküliek száma is, míg a szakképzettséggel nem rendelkezők száma az átlagosnál kisebb ütemben emelkedett. Földrajzi elhelyezkedés szerint. A területi különbségek a munkanélküliség szempontjából továbbra is jelentősek. Míg az ország keleti régióiban nem nőtt jelentősen az újonnan regisztrált álláskeresők száma, a központi és a dunántúli régiókban nagymértékben emelkedett a számuk. A régiók közül Közép-Dunántúl rátája emelkedett a legnagyobb mértékben (4%-kal). Ennek ellenére a ráta továbbra is Észak-Magyarországon (21,4%) és az Észak-alföldi régióban (20,9%) a legmagasabb, a legalacsonyabb Közép-Magyarországon (4,9%) (KSH, 2009.). A jelentős munkanélküliség-növekedés az ország kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű, magasabb gazdasági aktivitással jellemezhető területeit érinti, ahol a legtöbb multinacionális vállalat tevékenykedik, ahol az iparban tevékenykedők aránya a legmagasabb. Álláskeresési státusz szerint. A tartósan álláskeresők (12 vagy több hónapja munkanélküliek) aránya 42,5%, akik egy éve vagy régebb óta keresnek állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,7 hónap. (KSH, 2009.) A nyilvántartott álláskeresők harmada ellátás nélküli. A pályakezdő álláskeresők száma is folyamatosan emelkedik, míg 2008. decemberben számuk 41.600 fő volt, 2009. márciusban már 46.300 pályakezdő regisztrált (ez több mint 10 százalékos emelkedés). A recesszió hatása, hogy a korábban kedvezőbb helyzetű Közép-magyarországi és a dunántúli régiókban emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma legnagyobb mértékben. Az előző év végén az újonnan regisztrált álláskeresők száma 31.388 fő volt, míg a 2009. márciusban belépők száma 65.192 fő volt, ez mintegy 52 százalékos emelkedést mutat. A kilépők száma annak ellenére 25 százalékkal csökkent, hogy a támogatott                                                              12

 Forrás: http://allasabc.hu/article/34/, 2009.04.20‐án   Kép forrása: http://www.infosite.hu/typo3temp/pics/dc649fb93b.gif 2009.05.14‐én  14  Kép forrása: http://www.infosite.hu/typo3temp/pics/00f39949dc.gif 2009.05.14‐én  13

14   

munkahelyeken, elsősorban közcélú foglalkoztatásban emelkedett az elhelyezkedettek száma. A kilépési forgalom visszaesése arra utal, hogy a szezonális ágazatokban, valamint a gazdasági-pénzügyi válság és az általa gerjesztett bizonytalanságok hatására, az induló tavaszi szezonban jelentősen csökkent a munkahely-kínálat. Az adatok tükrében megfigyelhető tendenciák: Régiós tendenciák: • Nő a munkanélküliség a korábban kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókban, mivel a gazdasági-pénzügyi válság elsősorban az iparban érezteti hatását. • Változatlanul az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régióban a legmagasabb az álláskeresők száma, mert nem létesülnek új munkahelyek, közmunkára, közcélú foglalkoztatásra építve lehet csak a foglalkoztatást növelni. • A meghirdetett álláshelyek döntő többsége aktív munkaerő-piaci támogatással valósulhat meg, közfoglalkoztatás, Start-kártya programok, közmunka, stb. támogatásokkal. • Nem enyhítik a munkanélküliséget a szezonális munkák a gazdasági recesszió miatt. Ez a bizonytalanság kihat a mezőgazdaságra, a feldolgozóiparra valamint az építőiparra. • Folyamatosan emelkedik a pályakezdő munkanélküliek száma, mert a válságban a munkáltatók elsősorban tapasztalattal rendelkező, sokoldalúan képzett munkavállalókat alkalmaznak. • Jelentősen emelkedik a szakképzett és a diplomás munkanélküliek száma valamennyi régióban. • Emelkedik a csoportos leépítések száma.

2.2. Munkaerő-kínálat minőségi jellemzői – képzettség és kompetenciák Magyarország 55,1 százalékos (KSH, 2009.) foglalkoztatottság szintje elmarad a fejlett és a környező fejlődő országok szintjétől (2007-ben EU-27 átlag: 65,4%, Magyarország: 57,3%, KSH), és ez az arány nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlennek számít. A helyzet kialakulásában több tényező is szerepet játszott és játszik a mai napig is 15 : •

Végzettség. Magyarországon a középfokúnál alacsonyabb képzettségűek EU viszonylatban is kirívóan alacsony foglalkoztatási szintje jellemző. A középfokúnál magasabb végzettségűek foglalkoztatása nem tér el számottevően az EU átlagtól. • Részmunkaidős munkavégzés. Közrejátszik a fenti eredményben a részmunkaidős munkavégzés kultúrájának fejletlensége.                                                             

15

 Forrás: http://www.koz‐gazdasag.hu/images/stories/4per1/03‐gaboretal.pdf 2009.05.14‐én 

15   

•

Térségi különbségek. Kedvezőtlen irányba befolyásolják a munkaerőpiaci egyensúly alakulását a hatalmas térségi különbségek társadalmi és gazdasági szempontból.

•

Nemek közötti különbségek. Magyarországon még mindig fennáll a nemek közötti megkülönböztetés – a férfiak foglalkoztatási szintje tartósan a nőké felett áll.

•

Életkor szerinti különbségek. Magyarország a fiatalok (21%) és az idősek (36%) foglalkoztatását tekintve is EU viszonylatban az utolsók között áll. Az okok kereshetők az oktatás és tanulás idejének kitolódásában és abban, hogy sokan a rendszerváltást követően a munkanélküliség elől a nyugdíjba menekültek. (Gábor-Galasi-Nagy, 2009.) 16

•

Nem hatékony jövedelem újraelosztási rendszer. A magas újraelosztási szinthez magas és bonyolult rendszerű (például sok járulékfajta, a marginális adók változó pályája, széles körű adókedvezmények, stb.) adók tartoznak, amik negatív irányba befolyásolják a munkaerő-kínálatot és –keresletet. „Magyarországon a munkajövedelmek adóterhelése nemzetközi mércével kiugróan magas.” (MNB, 2009.) Ezek mellett a minimálbér is reálértéke is negatívan hat a foglalkoztatásra. Mindehhez társul egy olyan szociális háló (széles körre kiterjed, készpénz alapú, bőkezű gyermektámogatási rendszer, stb.), amely nem a munkakeresést és a munkavállalást ösztönzi, hanem a munkanélküli létformát. Szomorú tény, hogy a statisztikák szerint a 25-64 év közötti magyar lakosság 11 %-a részesül valamilyen okból kifolyólag rokkantsági nyugdíjban. 17

Egy, a Magyar Nemzeti Bank 2009. áprilisban közölt elemzése alapján az alacsony foglalkoztatási szint, a magas munkanélküliség négy csoporthoz és azok jellegzetességeihez köthető: alacsony képzettségűek, fiatalok, szülésképes korú nők és a nyugdíj előtt állók csoportjához. Hosszú távon a foglalkoztatás számottevő bővítése az emberi tőke jelentős fejlesztésével (képzettségi szint növelése), az oktatási rendszer megújításával, az ingázási feltételek javításával, a munkajövedelmeket terhelő adók és a szociális háló rendszerének átalakításával érhető el. Elemzésünk most a munkaerő kínálat és kereslet jellegzetességeit vizsgálja, ezen belül is leginkább a munkavállalói kompetenciák tükrében. Ebben a fejezetben a munkaerő-kínálat minőségi jellemzőit írjuk le végzettség, életkor, lakóhely,

                                                             16 17

 Forrás: http://www.koz‐gazdasag.hu/images/stories/4per1/03‐gaboretal.pdf 2009.05.14‐én   Forrás: http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=mt_79. 2009.05.17-én 

16   

szociális és speciális helyzet 18 szempontjából, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkanélküliség összefügg az iskolai végzettséggel, a munkavállaláshoz szükséges készségek, ismeretek hiányával, a munkavállalásra való külső és belső ösztönzők hiányosságaival, valamint a szociális ellátórendszer nem megfelelő működésével. 2.2.1. Demográfiai jellemzők A lakosság elöregedésének (1990-es évek óta a halálozások száma rendre meghaladja a születések számát) köszönhetően egyre kevesebb fiatal és pályakezdő lép be a munkaerő-piacra. Szintén a munkanélküliség növekedéséhez járul hozzá, hogy vidéken a „fiatalabb, képzettebb és kreatívabb emberek” elvándorolnak a városokba és a fejlettebb régiókba. Mindez hozzájárul a vidéki területek népességének elöregedéséhez, az elnéptelenedéshez, a vidéki lakosság csökkenő képzettségi szintjéhez. (KSH, 2009.) 19 Kor szerint szignifikáns különbség mutatható ki a fiatalabb és az idősebb munkavállalói népesség között. Eltérő gondolkodásmóddal, kvalitásokkal, képzettséggel, hozzáállással rendelkeznek. Legjelentősebb különbség a következő területeken adódik: •

IST és IT. A fiatalabb korosztály már egy digitalizált, elektronikus világban nőtt fel. Számukra a számítógép használata megszokott, mindennapos dolog, a programokat gyorsan és lelkesen sajátítják el, és alkalmazzák az informatikát a mindennapok során (otthon, szabadidőben, stb.). Az idősebb korosztály egy része teljesen analfabéta informatikai szempontból. Azoknak a tudása is, akik értenek a számítógéphez, inkább a meglévő vagy korábbi munkakörében használt eszközökre és programokra koncentrálódik, és nehezebben fogadják be az informatikát a munkán kívüli, privát szférájukba is. Míg a fiataloknak az IST a létformához tartozik, az időseknek bőven a komfort zónán kívül esik, vagy annak határán mozog. • Változások kezelése és rugalmasság. Több, humán erőforrás tanácsadóval készített interjú alapján elmondható, hogy az idősebb korosztály tagjai közül többen lassabban alkalmazkodnak a változásokhoz legyen szó akár a munkáról, akár a magánéletről. A változásokat inkább kényelmetlenségként élik meg, míg a fiatalabbakra inkább jellemző a gyors alkalmazkodás, a kihívások keresése, az újdonságok iránti lelkesedés, és számukra a munkahelyen történő változások, újítások még ösztönzőleg is hathatnak. A megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor éppen ebben rejlik az a veszély, hogy a fiatal munkavállaló könnyebben                                                              18

  Azért  választottuk  a  végzettség,  képzettség,  életkor,  lakóhely  és  szociális  helyzet  dimenziókat  a  kategóriaalkotó  szempontoknak,  mert  ezek  függenek  össze  véleményünk  szerint  a  leginkább  az  egyének  foglalkoztathatóságával.  19  Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/terstat/2009/terstat0901.pdf 

17   

•

vált munkahelyet, nagyobb lehet a fluktuáció, míg az idősebbek hosszú távra terveznek, biztonságra törekednek. Tapasztalat, gyakorlatiasság. Az idősebb munkavállalók előnye a fiatalokkal szemben a nagy szakmai és munkatapasztalat, a felelősségvállalás magasabb szintje és a gyakorlatiasság. A fiatalok, főleg a pályakezdők nem rendelkeznek gyakorlati tudással, a megtanultakat sok esetben nem tudják a gyakorlatban alkalmazni. Egy nemzetközi munkaerő-közvetítő és –kölcsönző céggel készített interjú során tudtuk meg, hogy a pályakezdők közül vannak, akik egy olyan egyszerű postai ügyintézést nem képesek elvégezni, mint az ajánlott küldemény feladása.

2.2.2. Végzettség és képzettség A végzettség és a képzettség nagymértékben befolyásolja az egyén munkaerőpiaci helyzetét és lehetőségeit, ugyanis sok esetben kötik a munkafelvételt meghatározott szaktudáshoz. A képzettség tartalma mellett számít az, hogy, az egyén mikor szerezte azt, van-e gyakorlata benne, és ha igen, akkor mekkora, illetve mióta foglalkozik, vagy nem foglalkozik az adott területtel. Így például egy diplomás műszaki-informatikus szakember, aki hosszú évek óta nem foglalkozott az informatikával, kisebb valószínűséggel fog tudni elhelyezkedni ezen a területen, mivel nem rendelkezik naprakész IT tudással. Mindezzel együtt azért a képzettség nagymértékben meghatározza az egyén munkaerő-piaci lehetőségeit, ezért néhány jellegzetességet a következőkben bemutatunk. Végzettség nélküliek és alacsony végzettségű egyének. 20 A munkaerő-kínálat jelentős részét az alacsony végzettségűek (2,1 millió fő) képezik. Jelentős azok száma (209,4 ezer fő), akik még a 8 általánost sem végezték el. Többségüknél alapvetően nagy hangsúlyt kell helyezni a munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztésére és a tanuláshoz való pozitív hozzáállás kialakítására. Szakmával nem, de érettségivel rendelkezők Szakmával nem rendelkező érettségizettek száma és aránya a munkaerő-piacion pontosan a statisztikákból nem határozható meg. Arra vonatkozóan van adat, hogy 2008-ban a 15-74 éves népességből 847.900 fő rendelkezett gimnáziumi végzettséggel és 1.482.900 fő egyéb érettségivel. (Munkanélküli: 28.000 fő gimnáziumi végzettségű, 58.200 fő egyéb érettségivel; Foglalkoztatott: 344.800 fő gimnáziumi végzettséggel, és 936.400 fő egyéb érettségivel) (KSH, 2009.) Sokan közülük csak adminisztratív munkakörök betöltésére vagy betanított munkák elvégzésére képesek, mivel az érettségi és általános tudás szakképzettség hiányában kisebb munkaerő-piaci esélyeket biztosít számukra. Szakmával rendelkező egyének                                                             

20

 Adatok forrása: KSH MEF 

18   

A magyar lakosság bizonyos része rendelkezik kettő vagy több szakmával. Megkülönböztethetjük ezen a csoporton belül az egyéneket és lehetőségeiket a szakma, a szakma/szakmai tudás aktuális munkaerő-piaci értéke a lakóhely és az életkor szerint. Sokan rendelkeznek „elavult” szakmával, vagy olyan településen élnek, ahol egy-egy nagy foglalkoztató már bezárta a kapuit és a környéken nincs hasonló profilú vállalkozás, ahol erre a szakértelemre szükség lehet (pl. cipőfelsőrész-készítő munkanélküli csak szakképesítést nem igénylő területen tud elhelyezkedni, ha nincs „megközelíthető” távolságban másik cipőgyár, vagy a tsz-ek megszűnésével hasonló helyzetbe kerültek a mezőgazdasági szakmákkal rendelkezők). Fontos azt is figyelembe venni, hogy a szakmával rendelkezők egyének mikor szerezték meg szakmájukat, mennyi és milyen széleskörű vagy specializált gyakorlattal rendelkeznek, és az elmúlt legalább 5 évben is adott szakmájukban dolgoztak-e.

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők Egyre nagyobb számban jelennek meg a munkaerő-piacon a felsőfokú végzettségűek. A magyar munkaerő 15,7%-a rendelkezik valamilyen egyetemi, ill. főiskolai végzettséggel. Elsősorban oktatási területen tapasztalható munkanélküliség, de jelentős a mezőgazdasági-agrár végzettségűek elhelyezkedési nehézsége is. Viszonylag alacsony a műszaki-végzettségűek körében a munkanélküli diplomások száma.

2.2.3. Munkaerő-piaci státusz A munkanélküliség szintén meghatározó tényező az egyének foglalkoztathatóságának megítélésekor, ugyanis nem mindegy, hogy mióta és hogyan áll munkanélküli státuszban az adott személy. A következőkben a tartósan munka nélkül levő egyének és a rejtett munkanélküliekre, az ő készségeikre és jellegzetességeikre térünk ki. Tartós munkanélküliek Mindenképpen más elbírálás alá esnek a munkaerő-piacon a tartós munkanélküliek, azok, akik már több mint 12 hónapja nem találnak munkát. Ennyi idő alatt személyiségük alkalmazkodhat a munkanélküli létformához, megszokhatják, hogy csak alkalmanként dolgoznak, elveszíthetik a munkakeresésben kezdeti lendületüket, hiszen a folyamatos kudarcok miatt lelkesedésük és hitük abban, hogy az általuk keresett munkát találnak, csökken. „Kiemelkedően magas, hosszú ideig jelen lévő munkanélküliséget csak a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek körében figyelhetünk meg. … Emellett az is megfigyelhető, hogy 2004-től kezdve növekedésnek indult az alapfokú 19   

végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya. … Ez arra utal, hogy a munkapiac egyre kevésbé képes felszívni ezt a réteget. … Ugyanakkor a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett csoportok foglalkoztatását keresletoldali tényezők is akadályozzák.” (Kátay, 2009., 48. oldal) 21 A képzési programokkal szemben többen közülük szkeptikusak. Az ilyen helyzetbe került emberek motiválása nehezebbé válik. A tartósan munka nélkül lévők szociális ellátása 2008. év végéig az egy típusú segélyezésre épített, amikor a családban csak 1 fő kapott rendszeres szociális segélyt, a családi jövedelemvizsgálat alapján, legfeljebb a kötelező legkisebb minimálbér nettó összegéig. Ugyanakkor 2008. évben az 1 főre eső havi segélyösszeg átlagosan 28.860 forint. 22 2009. január 1-től az „Út a munkához” program új típusú támogatási rendszert vezetett be az aktív korúak ellátása érdekében, előtérbe helyezve a közfoglalkoztatást, annak érdekében, hogy a munkára képes, tartós munkanélküli személyek rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Ellátásra jogosult, aki keresőtevékenységet nem folytat és saját maga, vagy családjának megélhetése más módon nem biztosított. Az ellátás kéttípusú: • •

rendszeres szociális segélyre az jogosult, aki egészségkárosodott, vagy 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, de napközben elhelyezését nem tudja megoldani, rendelkezésre állási támogatásra az jogosult, aki közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, vagy olyan képzésben vesz részt, amelyhez a foglalkoztatási törvény szerint keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg.

A Magyar Államkincstár 2009. május havi adatai alapján közcélú foglakoztatásba 52.128 főt vontak be az önkormányzatok, rendelkezési állási támogatásra 180.481 fő jogost, rendszeres szociális segélyt közel 34.000 főnek állapítottak meg.

2.2.4. Szociális és egyéb speciális helyzetek A munkavállalók, de legfőképpen a munkanélküliek estében a képzettségi szinteken kívül fontos tényező a hátrányos helyzet, mert különböző negatív következményei lehetnek az egyén számára: • • •

esélyegyenlőtlenség, tanulási nehézség, kudarcok,

                                                             21

 Forrás: Kátay Gábor, 2009.: Az alacsony aktivitás és foglalkoztatottság okai és következményei  Magyarországon, MNB‐Tanulmányok 79., 2009.  22  Forrás: „Előterjesztés egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról az „Út a munkához”  programhoz kapcsolódó módosításáról” Országgyűlési előterjesztésben található. 

20   

• •

tartós alulképzettség, munkavállalási nehézség. (Halmos, 2005,13. oldal) 23

A következőkben ezekre a speciális helyzetekre, és a munkaerő-piaci értékkel való kapcsolatra világítunk rá. Roma származás Sajnos még mindig van rá példa, hogy a roma származás hátrányosan érinti az adott munkavállalót. A munkaadók hasonló adottságú munkavállalók közül az esetek többségében a nem roma származásút választják. Egyes keletmagyarországi vidékeken, ahol a kistelepülések lakosságának akár 50-70%-a romaszármazású, munkalehetőség csekély, az elhelyezkedés szinte lehetetlen. Jelenleg közmunkaprogramokban is nehéz a foglalkoztatásuk, mert az alapvető munkavállalói készségekkel is sokszor hiányoznak. Különösen nehezíti a helyzetet az, hogy ezek a hátrányos helyzetet generáló tényezők generációról generációra öröklődnek a kultúra és a minták átadása révén. Foglalkoztatásuk különösen nehéz, ha nagyobb létszámban kerülnek egy-egy munkáltatóhoz. 45-50 év felettiek A másik hátrányos helyzetű csoport a 45-50 év felettiek csoportja, akik aránya a munkanélküliek körében jelentősen megnőtt a nyugdíjkorhatár emelésével. A törvénytervezet szerint a korhatár további emelése arányukat tovább növeli az álláskeresők körében, illetve a szociális ellátórendszerben. Ennek a csoportnak a bevonása különböző képzési programokba nehezebb, mivel ők még úgy szocializálódtak a munkára, hogy érték kitartani egy munkahelyen, egy szakmában. Sokan jó szakemberek voltak, nagy traumát jelentett számukra, hogy munkanélkülivé váltak. Esetükben gyakori a „betegségbe menekülés”, a szenvedélybetegségek kialakulása, melyek tovább rontják munkaerő-piaci esélyeiket. Pályakezdők Pályakezdők száma is folyamatosan emelkedik a regisztrált álláskeresők között. Jellemző rájuk, hogy nem rendelkeznek munkatapasztalattal, gyakorlattal és az ezekhez kapcsolódó szocializációs és munkahelyi kompetenciák egy részével (azokkal, amik nem sajátíthatóak el a formális képzés keretén belül). Végzettségük függvényében képezhetők, fejleszthetők, vonhatók be különböző programokba. Kisgyermekes anyák Kisgyermekes anyák foglalkoztatási esélyei a gyermek betegsége miatti távollétek és a hosszú szülési szabadság miatt rosszak. Egyes munkáltatók ezért kerülik alkalmazásukat. A gyermek napközbeni ellátásának lehetőségeit kell                                                              23

 Forrás: Dr. Halmos Csaba, 2005: A felnőttképzésben résztvevők elhelyezkedése, különös tekintettel a  hátrányos helyzetű rétegekre, régiókra (Kutatási zárótanulmány) 

21   

feltárni, esetükben kiváló megoldás lehet az atípusos foglalkoztatási formák bevezetése, a részmunkaidő vagy a távmunka. Képzésbe vonásukkor is előnyösebb számukra a távoktatási programok választása. A családtámogatásokról szóló törvény módosításával várhatóan növekszik a gyermekük gondozása mellett munkát vállalni kívánó nők száma, mivel a gyermek 2 éves koráig választhatják az otthonmaradást. A gyermeküket nevelők részére rendkívül fontos az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása, de lehetőséget kell teremteni a kompetenciaképzéseken való részvételre is, akár a gyermekfelügyelet egyidejű megszervezése mellett is. Fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek A munkanélküliek jelentős csoportját képezik a fogyatékkal élők, illetve a megváltozott munkaképességűek. A munkaadók különböző ösztönző támogatások igénybevételével alkalmazzák őket, sokszor azonban csak annyi időre, amíg a támogatás jár. A munka mellett is támogatott ez a csoport a rokkantsági nyugdíjakkal, rokkantsági járadékkal, emelt összegű családi pótlékkal, vagy fogyatékossági támogatással. Részükre is az atípusos foglalkoztatási formák, vagy képzési formák jelenthetnek megoldást. (részmunkaidő, távmunka, távoktatás), amihez IT kompetenciák kifejlesztése szükséges. Életviteli és személyiségi kompetenciáik fejlesztése is kiemelt fontosságú, hisz alapkészségeken túl önmaguk elfogadásával, a csoportokban elfoglalt helyzetükkel, az alkalmazkodással, a konfliktusok kezelésével is meg kell küzdeniük. 2.2.5. Munkavállalói szempontok a munkahely kiválasztásában 2008-2009-ben a Hewitt Associates a környező országokra és Magyarország egészére kiterjedő nagyszabású kutatást 24 végzett a munkavállalók- és keresők munkahellyel kapcsolatos elvárásainak feltérképezésére. A kutatás szerint a munkahely kiválasztásakor a három legfontosabb szempont a kínált fizetés vonzósága, a munkahely stabilitása, és a szakmai fejlődés lehetősége. További eredmények: • • • • •

A hosszú távú elhelyezkedésre való törekvés. A fiatal, diplomás munkavállalókat (közel 85 százalék) jobban vonzza a szakértői karrier, mint a vezetői pozíció a velejáró felelősséggel. A megkérdezettek fele a kihívásokat keresi a munkában, és tartózkodik a rutinszerű munkáktól. Több mint 50 százalék szívesebben hajt végre utasításokat, minthogy meghatározza a saját munkafeladatait. A kiszámíthatóság és a kockázatkerülés (fix munkabér a teljesítményarányos bérrel szemben) különösen fontos most a válság idején munkavállalóknak.

                                                            

24

 Forrás: http://www.hewittassociates.com/Intl/EU/hu‐ HU/AboutHewitt/Newsroom/PressReleaseDetail.aspx?cid=6543 2009.05.05. 

22   

•

Érdekes módon a válságban nem növekedett a munkavállalók „buzgalma”, hanem inkább igyekeztek megtartani a munka és a magánélet egyensúlyát.

A rejtett, nem tudatos preferenciákra a tanulmány szerint igen nagy hatással van a válság, amely felülírja a választási szempontokat: a stabilitásérzet felértékelődött. Fontos tényező a munkáltatók megítélésében a cég vagy a termékének ismertsége: azok a preferáltabb cégek, akik termékei ismertebbek, amik marketingje hatásosabb (kereskedelem, pénzügyi szolgáltatók, autó-, élelmiszer- és dohányipar, könnyűipar). A válaszadók 61 százaléka szerint a média és a reklám területére a magas fizetések, a rugalmas munkafeltételek, karrierlehetőség, az érdekes, változatos munka csábítja a jelentkezőket. Az ITszektor és a pénzügyi terület is a magas jövedelem és a fejlődési lehetőségek miatt vonzó. Az üzleti tanácsadás szintén a munkafeltételek és a bér miatt népszerű. Ugyan ismert, mégsem olyan vonzó az autó-, az élelmiszer- és dohányipar, illetve a fogyasztási cikkeket gyártó szektor. Az autóipart a termékeinek kiváló színvonala és a vállalatok nemzetközi háttere emeli ki a mezőnyből, ám a munkahelyek stabilitása megrendült a válság miatt. A többi felsorolt iparág biztos munkát kínál, mégis alulértékelt a munkakeresők szemében. Ennek oka az alacsonyabb fizetésekben, illetve a munkafeltételek rugalmatlanságában keresendő. A magyar munkaerőre irányuló kutatásában az IBM 25 azt találta, hogy a magyarok nem szívesen vállalnak távmunkát, nem rendelkeznek gyakorlati nyelvtudással és 50 felett nem szívesen tanulnak. Ugyanakkor „a felmérésben részt vevők 86 százaléka úgy látja, hogy a munkaköréhez tartozó feladatok ellátásához ma leginkább együttműködési készségre, alkalmazkodásra és egyéni felelősségvállalásra van szükség. Ezen túl a válaszolók 87 százaléka mondja azt, hogy munka közben segítik egymást, és 60 százalékuk jobban kedveli a csoportban, mint az egyedül végzendő munkát.” 26 Szintén kiemelik azt, hogy a mobilitási hajlandóság jelentősen elmarad az EU átlagtól, és több munkavállalói réteg, mint a romák, idősebb korúak és az állami gondozottak „munkavállalói potenciálja” kihasználatlan. Állításuk szerint a magyar munkavállalók a technológiai újításokra kevésbé nyitottak, ám meglepő, hogy a munkaadói csoport erre kevésbé ösztönöz. Az írás szól arról is, hogy az oktatási rendszer viszont nem helyez kellő hangsúlyt a munkaerő-piaci kompetenciák és a hosszú távú szakképzettség fejlesztésére és a piaci igények kielégítésére.

2.3. Munkaerő-kínálat minőségével kapcsolatos elvárások és ezek változási tendenciája Az IBM fentiekben hivatkozott munkája (IBM, 2009) említést tesz arról, hogy a Magyarországon működő külföldi cégek igaz, hogy olcsónak és jó szellemi                                                              25 26

 Forrás: http://www‐05.ibm.com/hu/events/magyarorszag_versenykepessegenek.html, 2009.07.01‐én   Forrás: http://www.tavmunka.org/content/view/617/235/, 2009.07.01‐én 

23   

tőkének tartják a magyar munkaerőt, mégis megemlítik, hogy az oktatás (felsőoktatás és felnőttképzés) nem szolgálja ki igazán a munkaáltatók igényeit, mivel nem mérik fel azokat. De mire van vajon igény a munkaerő-piacon? A vállalatok versenyképességét nagymértékben meghatározzák azok az emberek, akik benne dolgoznak, ezeknek az embereknek a tudása és kompetenciája. Azok az alkalmazottak, akik az életük során megszerzett személyes tulajdonságaiknak és képességeiknek köszönhetően képesek megbirkózni a munka világának egyre összetettebbé váló kihívásaival, nagyobb mértékben tudnak hozzájárulni cégük versenyképességéhez. A következő megállapítások alapját több, 2009. április-májusban, öt nemzetközi munkaerő közvetítő- és kölcsönző cég szakértő munkatársával készített interjú szolgáltatta, ahol a szakemberek szellemi és fizikai munkavállalókkal és munkakeresőkkel kapcsolatos meglátásaikra kérdeztünk rá. Az interjúk félig strukturált, kvalitatív módon történtek. A beszélgetések három alapkérdésre fókuszáltak: 1. Milyen kompetenciákkal, képességekkel rendelkező munkaerőt keresnek a munkaadók különböző ágazatokban és szervezeti szinteken? 2. Milyen a hazai munkaerő-kínálat képességek és kompetenciák minőségét tekintve – mik a magyar munkavállalók erősségei és fejlesztendő területei? 3. Az előbbi témákat figyelembe véve miben tér el a munkaerő-piaci kereslet és kínálat ’minőségi’ szempontból? Az elmondások szerint a munkáltatóknak a munkaerővel szembeni elvárásai nagyon különbözőek. A szellemi munkára jelentkezők esetében a következő alapkövetelményeket tapasztalták és fogalmazták meg a szakemberek: • • • •

•

•

szinte minden szellemi munkakörben fontossá vált a társalgási szintű (legfőképp angol) nyelvtudás, a munkáltatók részéről elvárás a folyamatos fejlődésre, változásra való képesség, elengedhetetlennek tartják a magabiztos általános és a munkakörtől függő, speciális számítástechnikai ismereteket, hangsúlyozták, hogy a magabiztos és céltudatos személyiség kisugárzása előnyt jelent, és a hezitáló, bizonytalan személyekre nem szívesen alapoznak a vállalkozások, mert a mai, kiélezett versenyben, gyorsan változó, nehéz és sürgős helyzetekben bővelkedő üzleti életben fontos, hogy mindenkor számítani tudjanak munkavállalóikra, szintén fontos a fejlett kommunikációs képességek megléte, ami szinte minden szinten, minden területen szükséges, habár vannak olyan munkakörök, ahol ezek kiemelkedően fontosak (ügyfélszolgálat, sales, vezetői pozíciók, panaszkezelés, bolti eladók, turizmus, stb.) egyéb kompetenciák, mint a csapatban való együttműködés, hatékony problémamegoldás képessége, a proaktív gondolkodásmód és a felelősségvállalás szinte mindenhol elvárás. 24 

 

Fizikai dolgozók esetében a következő elvárásokat támasztják a munkáltatók: • • •

a szakmunkára való felvételkor elengedhetetlen a megfelelő szakképzettség és a szakmai tapasztalat nagy előnyt jelent, a betanított munkások esetében elsősorban alapkészségek számítanak és ezt sokszor mérik is a munkáltatók által összeállított tesztekkel, általánosan fontos a munkához való pozitív hozzáállás, az önálló felelősségteljes életvitel, a csapatban való együttműködés, hatékony konfliktuskezelés és problémamegoldás, proaktivitás és az igényes munkavégzésre való törekvés.

Az IBM kutatása 27 szerint a fizikai dolgozók körében óriási problémát jelent „a különböző technológia-váltásokból eredő gyors alkalmazkodó-készség, nyitottság hiánya. Az új munkahelyek 80-90 százalékához egyre megújuló ismeretek és képesség szükségesek. Ennek az állandó alkalmazkodóképességnek a kultúrája hiányzik az idősebb, de a fiatalabb munkavállalókból is. Utóbbiakat nem készíti fel erre az oktatási rendszer, míg az 50 év felettiek számára ez nem volt elvárás az aktív korukban. Ezzel szemben, sajnos ez a törekvés a legritkább esetben jelenik meg az éppen munkát kínáló vállalkozások rövidtávú érdekeit kiszolgálni kívánó oktatási, szakképzési rendszerben.” Emellett a kutatás során kiderült, hogy saját bevallásuk szerint a magyar felnőtt lakosság több mint fele nem tudja használni a számítógépet. Egy másik forrás szerint a hazai humánerőforrás tanácsadással foglalkozó szakemberek az alábbi felosztás szerint beszélnek a munkáltatók által elvárt kompetenciákról 28 : •

• •

• •

Önszervezés és önképzés: az önszervezésen alapuló aktivitás és kreativitás általános képessége – visszahatás az egyénre, technikai és módszertani kapcsolódás a környezeti feltételekhez, és kommunikáció más emberekkel. Személyes kompetenciák: konstruktív önkritikára való készség, produktív és proaktív hozzáállás, ’megfelelő’ értékrendszer. Tevékenységi és cselekvési kompetencia: a tudás elsajátításának képessége, kommunikációs készségek és eredmények, a személyes értékek aktív alkalmazása és integrálása más kompetenciákkal. Technikai és módszertani kompetencia: problémák kreatív kezelése a technikai és módszertani tudás megfelelő alkalmazásával. Szociális-kommunikatív kompetencia: személyes vélemény megfogalmazása másokkal folytatott vitában, kreatív együttműködés és kommunikáció.

                                                            

27 28

 Forrás: http://www.tavmunka.org/content/view/617/235/, 2009.07.01‐én   Forrás: http://www.merig.org/trainsme/toolkit/toolkit/hu/download/210_hu.pdf, 2009.05.10‐én 

25   

„Sok vita övezi napjainkban, különösen a generációs különbségek előretörésével, a munkavállalói kompetenciák szerepét a munkavállalásban, illetve annak megtartásában. Az álláskeresés folyamatában felértékelődött a kiegészítő kompetenciák szerepe a szakirányú ismeretekkel szemben. A szükséges kompetenciák előretörése több tényezőre vezethető vissza, melyek jelentős változáshoz vezettek a munkaadók munkavállalókkal szembeni elvárásaiban: •

•

•

A technológiai fejlődés eredményeként legyen bármilyen végzettségű szakemberekről, bármilyen munkakörről, az informatikai-technikai eszközök használata nélkülözhetetlen. Így a műszaki, de elsősorban az informatikai kompetenciák kiemelkedő szerephez jutottak a foglalkoztatásban és a kiválasztásban. A piacgazdasági átalakulása miatt az üzleti folyamatok szélesebb piaci körben, gyakran nemzetközi környezetben zajlanak le. Ennek eredményeként a megjelenés, a kommunikációs készségek, a nyelvtudás kiemelkedően fontos kompetenciává lépett elő. A felgyorsult döntéshozatali folyamatok miatt az informatikai ismeretek mellett a problémamegoldó-készség is fontos tényezővé lépett elő, mely nélkül a korábbinál magasabb felelősségű szintű beosztásokban nehéz teljesíteni.” 29

A szakirodalomban számos anyag található a kompetenciák és a kulcskompetenciák szerepéről és definícióiról. „Az Európai Uniós szakértők egy 5 éven át tartó kutatás eredményeként 2002-ben 23 kompetenciát azonosítottak, melyeket három csoportba soroltak: kulcs-, munka- és vezetői kompetenciák. E kutatás során megnevezett munkakompetenciák a következők: • Rugalmasság • Kreativitás • Kezdeti önálló döntéshozatal • Idegen nyelv ismerete • Magabiztosság • Kritikus szemlélet • Lehetőségek feltárása • Felelősségtudat • Cselekvőképesség” 30 Az előbbi tanulmány alapján a munkahelyi kompetenciák az alábbi felosztás szerint csoportosíthatóak és bővíthetőek: • •

Személyközi kompetenciák A csapatmunka és a közös célokért való együttműködés készsége

                                                             29

 Forrás: http://gtfk.nyf.hu/uj/files/publikaciok/Karrier2007_Aggod‐ Feko_Adrienn,_Vargane_Bosnyak_Ildiko_96‐106_0.pdf, 2009.05.15.‐én  30  Forrás: http://209.85.129.132/search?q=cache:k7oh5eqKwlAJ:www.leonardodavinci‐ projects.org/prj/4110/prd/1/1/NationalSurvey‐.doc+kulcs‐,+munka‐ +%C3%A9s+vezet%C5%91i+kompetenci%C3%A1k&cd=3&hl=en&ct=clnk&gl=uk&lr=lang_hu, 2009.05.16‐án 

26   

• • • • • • • • •

Vezetői képességek Hitelesség Személyes kompetenciák Motivációs készség és pozitív attitűd kutatásra, elemzésre A tanulás képessége Probléma megoldási készség Hatékony kommunikációs készség szóban, írásban szűkkörben és nyilvánosan Analitikus készség Következetesség, felelősségvállalás

„A munkahelyi kompetenciák általánosságban a munkavállalókra jellemző kompetenciáknak, tulajdonságaiknak azt a csoportját jelentik, amelyek az általános és szakmai, technikai készségeket kiegészítik, teljesebbé teszik. A munkahelyi kompetenciák, úgymint a problémamegoldás, a csapatmunka képessége, a vezetői készség, az analitikus beállítottság és attitűdök, stb. pedig különösen felerősödnek a tudás alapú társadalmakban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az új szervezeti struktúrákat alkalmazó tudásgazdaságok munkaadói nem egy esetben nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a készségeknek, attitűdöknek, mint az elsődlegesen technikai kompetenciáknak. Ennek oka az, hogy az ilyen készségek, kompetenciák birtokában a munkavállalók megfelelőbben tudnak alkalmazkodni a megváltozott munkakörülményekhez, a változtatásokat jobban kezelik, és magasabb teljesítmény elérésére képesek, mint a hasonló képzettségű, ám az említett kompetenciákat nélkülöző társaik.” 31 (Hivatkozott forrás, 16. oldal)

2.4. Felnőttek tanulási szokásai Az előző fejezetekből adódik, hogy fontos megnézni a felnőtt lakosság tanulási szokásait. 2.4.1. A felnőttkori tanulás biológiai háttere 32 „Az emberi agyvelőben az egész élten keresztül, a születéstől kezdve egészen az elmúlásig, szakadatlan és folyamatos információgyűjtés megy végbe.” Az agyi működés biztosítja azt az általános tevékenységet, amit ma az élethosszig tartó tanulásnak nevezünk. (Ádám György, 2008., ) Gyermekkorban és fiatal életkor esetén az un. asszociatív tanulás a jellemző. Ez azt jelenti, hogy a gyermek úgy tanul, hogy „az agyban legalább két információ bemenet működik egy időben, ekkor a két folyamat társulása, asszociációja                                                             

31

 Forrás: http://209.85.129.132/search?q=cache:k7oh5eqKwlAJ:www.leonardodavinci‐ projects.org/prj/4110/prd/1/1/NationalSurvey‐.doc+kulcs‐,+munka‐ +%C3%A9s+vezet%C5%91i+kompetenci%C3%A1k&cd=3&hl=en&ct=clnk&gl=uk&lr=lang_hu, 2009.05.16‐án  32  Forrás: Ádám‐Benedek‐Csoma‐Kálmán‐Koltai‐Lada‐Piróth‐Szigeti‐Vedovatti: Tanulás Életen át (TÉT)  Magyarországon, Tempus Közalapítvány, Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen 

27   

valósul meg. … Eszerint a tanulás főképpen asszociatív, vagyis ’kétcsatornás’ jellegű.” (Ádám, 2008. 9. oldal) Más szavakkal ez az „a tanulási forma, ami az ismeretek közötti kapcsolat létrehozásán alapszik. A kapcsolat ismételt téri, időbeli egybeesés következtében, valamint a hasonló vagy ellentétes tulajdonságok alapján a tanulás eredményeként jön létre.” 33 Ádám (2008., 9. oldal) írásában rámutat arra, hogy Pavlov szerint a tartós tanulás és tárolás feltétele a legalább kettő vagy ennél több információ bemenet egyszerre való, párhuzamos befolyása az agyra. Azonban a tanulás biológiája nagyon sokszínű. Így a tanulás nem korlátozódik csupán az egyszerű információgyűjtési tevékenységekre. A felnőtt és idős korban – bár az ifjú korban úgyszintén – inkább a kognitív tanulás a jellemző. Ez túlmutat az előbbi asszociatív módozaton, mivel nem csak az inger-válasz társításából jön létre, hanem összefüggések felismerése szükséges hozzá. Ilyenkor a kognitív agyi bemenet „robbanásszerű, hirtelen és rádöbbenés jellegű, gyors jelenség.” (Ádám, 2008., 10. oldal) A TÉT szerzőinek többsége azt vallja, hogy a gyermekkorban, fiatal korban inkább az asszociatív és kognitív tanulás egyensúlya jellemző, az idősebb korban pedig már a kognitív módszerek vannak túlsúlyban. Emellett fontos megállapítása az említett tanulmány kötetnek az is, hogy a kor előrehaladtával a tanulási teljesítmény romlik. Ez köszönhető a már igen korán meginduló agysejtpusztulásnak és az agy vér- és folyadékkeringés romlásának. A fenti megállapítások segítséget nyújtanak a felnőttképzésben alkalmazott módszertanok hátterének megértésében és a megfelelő módszerek kiválasztásában. A következőkben leírjuk, miként áll Magyarország az élethosszig tartó tanulás terén a TÉT Bizottság kutatásai és meglátásai alapján. 2.4.2. Az élethosszig tartó tanulás helyzete Magyarországon 34 A Bizottság szerint az életen át tartó tanulás igen komplex háttérrel és kontextussal bír. Nem csupán andragógiai kérdésekkel függ össze, hanem társadalmi, tudományos, közgazdasági és akár népegészségügyi vonatkozásokkal is bír. Erre vonatkozóan az ezredfordulón vált általános paradigmává az élethosszig tartó tanulás koncepciója, és ágyazódott be a fejlett országokbeli és az európai oktatás- és neveléspolitikába. Az élethosszig tartó tanulás egyik alapkérdése az emberek tanulási szokásainak vizsgálata: hogyan? mikor? miért? Azonban a TÉT Bizottság jelentése szerint Magyarországon ez a kérdés inkább fordítva hangzik: „Miért nem tanul az emberek jelentős része?” (TÉT Bizottság, 2008., 16. oldal) Az EU stratégia szerint 2010-re 12,5%-os átlagra kell növelni az oktatásban/képzésben résztvevő felnőttek arányát. Ugyanakkor Magyarországon ez az adat csak 3,8 %                                                             

33

 Forrás: http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/A7.xml/asszociativ_tanulas.html, 2009.08.01‐én    Forrás:  Ádám‐Benedek‐Csoma‐Kálmán‐Koltai‐Lada‐Piróth‐Szigeti‐Vedovatti:  Tanulás  Életen  át  (TÉT)  Magyarországon, 15‐28. oldal, Tempus Közalapítvány, Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen  34

28   

a jelenlegi 9,6%-os EU átlaggal szemben. Ráadásul „sajátos hazai adottság, hogy a 15 évesnél idősebb népesség 20%-a 8 osztálynál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik.” (TÉT Bizottság, 2008., 17. oldal) „Magyarországon a felnőttkori tanulásban való részvétel mértéke – nemzetközi összehasonlításban – alacsony, és számottevő egyenlőtlenségek tapasztalhatók a képzésben való részvételt tekintve. Minél idősebb és minél alacsonyabban képzett az egyén, annál kisebb az esély arra, hogy bekapcsolódjon a szervezett keretek között folyó felnőttkori képzés és tanulás bármelyik formájába.” (TÁMOP) A Bizottság jelentése is ezt erősíti meg, miszerint a támogatott képzésekben inkább a képzettebb egyének részesülnek, és csekély mértékben tudnak a nyolc osztálynál kevesebb végzettséggel rendelkezők magasabb képzettséghez jutni. Éppen ezért felhívja a figyelmet ennek a rétegnek a tanulási helyzetét – a nem csupán hagyományos oktatási formákkal, hanem hatékonyabb tanulási módszereket alkalmazó – javító intézkedések szükségességére. Az elmúlt időszakban folyamatosan bővültek a felnőttképzés lehetőségei. 2002 után jelentősen nőtt a felnőttképzési támogatások köre és bővültek forrásai. Számos program indult el, újabb és újabb lehetőséget teremtve az egyének, főleg a szakképzettséggel nem rendelkező, vagy nem piacképes, elavult szakképzettségű emberek számára. Változatlanul gondot okoz, hogy a felnőtt lakosság jelentős szegmensei továbbra is kevéssé motiváltak a felnőttkori tanulásban való részvételre, jóllehet nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy sokuk nem is rendelkezik a folyamatos, felnőttkori tanuláshoz szükséges készségekkel. A 2003. évi PISA felvétel adatai alapján a ma iskolába járó 15 évesek 48%-a nem rendelkezik az egész életen át tartó tanulásban való részvételt lehetővé tevő olvasási-szövegértési készségekkel. A felnőtt korú lakosságra vonatkozóan ilyen információt a 2007-ben megvalósuló, felnőttek kompetenciáit vizsgáló felvétel (Adult Lifeskills and Literacy Survey – ALLS) szolgáltat majd. Igen alacsony továbbá a foglalkoztatásban Magyarországon is meghatározó szerepet játszó mikro- és kisvállalkozásokban foglalkoztatottak (munkavállalók és menedzsment) részvételének aránya a képzésben. Az egész életen át tartó tanulásban való részvételt jellemző alacsony motiváltság mellett a nem formális képzések dominánsan kínálat vezérelte jellege, szolgáltatói bázisa, valamint a képzések elérhetőségében megmutatkozó hiányosságok együttesen okozzák azok alacsony igénybevételét, különösen a kis cégekben foglalkoztatottak körében.” (TÁMOP)

A TÉT Bizottság jelentése rámutat a korábban már említett kedvezőtlen magyar PISA és SIALS eredményekre, melyet az oktatás kritikájaként értékel. Az említett felmérések hívták fel a figyelmet többek között a magyar felnőtt lakosság anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikációjának gyengeségére, a gyakorlati jellegű tanulás alulreprezentáltságára és arra, miként hat ez a társadalmi és gazdasági leszakadásra országos és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A Bizottság jelentése kimondja, hogy a funkcionális analfabetizmus például nem csupán a „a 29   

szociális-egzisztenciális hátrányokat szenvedő, leszakadók” esetében honos. Nem kíméli a „tanultabb” társadalmi rétegeket sem. A funkcionális analfabetizmus forrásai között ugyanis felismerhető a szociokulturális háttér, és e háttér egészen közvetlen tényezőinek (főleg a családi miliő, es a kortárscsoportok, baráti környezet) funkcionális analfabetizmust gerjesztő hatása.” (22. oldal) Ezek mellett azonban ott van továbbá az alacsony felhasználói szintű informatikai kompetencia is. Fontos megállapítása a jelentésnek, hogy a magyar tanulást nagyban meghatározza az az általános hazai szemlélet, ami a formális oktatást tartja a tanulás fő porondjának, és csekély szerepet oszt a nem formális és főleg az informális tanulásnak. Ez jellemzi az oktatási kínálat nagy részét. Ezért a felnőttkori tanulás és képzés nem képes ellensúlyozni a kötelező iskolázás szakaszában kialakult tudás és képzettségi egyenlőtlenségeket, amelyek hosszú távon és döntően befolyásolják a munkavállalók munkaerő-piaci esélyeit, szakmai mobilitását és a változásokhoz való alkalmazkodó képességét. Fontos szerep hárulna ebben a tekintetben a közművelődési intézményekre azokban az aprófalvas térségekben és kistelepüléseken, ahol a felnőttkori tanuláshoz kapcsolódó közszolgáltatásokat iskola hiányában csak a kulturális közösségi színterek képesek közvetíteni.” (TÁMOP) Éppen ezért fontosnak tartják olyan egységes, átfogó, a „felnőtteket emancipáló” (köz)oktatási rendszer felállítását, ami segíti a hatékony élethosszig tartó tanulás elterjedését, a szükséges módszerek elsajátítását, és az ezt támogató intézmények megszervezését. Ehhez tartozik az, hogy az oktatás és a felnőttképzés együtt tudjon működni, és a „közművelődést” támogató, segítő programok ne szoruljanak háttérbe, az általuk megszerezhető tudás, ismeret és kompetencia általánosan elismertté és értékeltté váljon. Ezekből következően szükség van a megfelelő módon célzott, valós tanulói és munkaerő-piaci igényeket is kielégítő képzések biztosítására úgy, hogy az a célcsoport igényeivel összhangban álljon, és megfelelő oktatói kompetenciák és módszertanok párosuljanak hozzá. Fontos lemaradást okozó jelenség a „hosszabb távú társadalmi szint motiváció hiánya”, miszerint Magyarországon nem jött olyan rendszer létre, ami finanszírozási oldalról keltené fel és ösztönözné a felnőttkori egyénközpontú tanulást. Pozitív tendenciaként értéklehető azonban a távoktatás és az e-learning tanulási formákat támogató eszközrendszer kínálatának bővülése. Szintén kedvező tendenciát jelentenek az EU és nemzetközi forrásokból megvalósuló programok és fejlesztések, amik többek között kihatottak a pedagógiai, módszertani innovációk beindítására, a távoktatási szakemberhálózat nemzetközi hálózattal történő megvalósítására, tematikus fórumok és konferenciák megszervezésére.

30   

2.4.3. A felnőttkori tanulás jellemzői 35 Kálmán szerint (2008.) a felnőttek különböző időpontokban, ütemezéssel és módokon tanulnak. A tanulásnak azonban több értelme is van. Egyrészt tanulásról beszélhetünk az egyén és a környezet kölcsönhatása nyomán létrejött egyéni változások esetében, másrészt az általános szóhasználatban pedig tanulásról beszélünk akkor, amikor tanulási céllal végzett tevékenységet végzünk. Korábban, és ma is sok esetben tanulás alatt az iskolarendszerű tanulást értik, ám ennek fogalma kezd egyre árnyaltabbá és változatosabbá válni az élethosszig tartó tanulás koncepciójának elterjedésével, aminek célja nem annyira maga a fejlődés, mint a fejlődőképesség növelése. Ahogy említettük Kálmán munkája nyomán, a felnőttek eltérő módokon és stílusban tanulnak. Azonban van egy közös jellemzőjük: „szeretik tanulási tevékenységeiket valamilyen probléma köré csoportosítani, különösen, ha a tanulási eredményeik közvetlenül alkalmazhatók, beszámíthatók. A felnőttek múltbeli tapasztalatai befolyásolják jelenbeli tanulásukat, néha támogatóan, néha akadályozva azt. Az eredményes tanulás attól is függ, hogy a felnőtt elégedett-e tanulói énképével (önértékelésével) vagy sem.” (Kálmán, TÉT, 2008., 124. oldal) A tanulás lényege a változás, többnyire az emberi tevékenységben. Ez a felfogás nem elégszik meg a puszta ismeretátadással, hanem készségek, képességek fejlesztését igényli, hiszen csakis így érhető el valódi változás. Persze a tanulást vizsgáló körökben eltérő nézetek vannak arra vonatkozóan, mi nevezhető tanulásnak: a gondolati szintű változás vagy a viselkedés-cselekvés változása. Mi alapvetően a második mellett javasoljuk a voksot letenni, hiszen e tanulmány a kulcskompetenciák, készségek fejlesztését vizsgálja, másrészt Kálmán is rámutat arra, hogy az ismeretszerzés csak alapot teremt a valódi változáshoz, de önmagában nem feltétlen elegendő a tanuláshoz. Egy biztos, hogy kétrétű folyamatról van szó. A tanulás egyrészt egy belső változási folyamat, másrészt szándékolt, célzott tevékenység. Éppen ezért maga a tevékenység meg is tanulható, a tanulás tanulásával. Ebbe tartozik a tanulási cél kijelölése, a legjobb módszertan kiválasztása a kínálatból például. Kálmán az egyén tanulási fegyvertárát módszertani kultúraként emlegeti, és azt mondja, hogy csak az az ember igazán ’művelt’, aki megtanulta, hogyan tanuljon, és hogy csakis a folyamatos tanulás viheti előre. A felnőttek tanulási sajátosságai A felnőttek alkalmazkodóképességének, tanulásának és fejlődésének segítéséhez eltérő feltételeknek kell megfelelni a képző szervezeteknek. A képzéseknek alkalmazkodniuk kell a felnőttek sajátosságaihoz, és kezelnie kell tudni az eltérő                                                              35

  Forrás:  Kálmán  Anikó:  A  felnőttkori  tanulás  sajátosságairól,  2008.  (Forrás:  Ádám‐Benedek‐Csoma‐Kálmán‐ Koltai‐Lada‐Piróth‐Szigeti‐Vedovatti:  Tanulás  Életen  át  (TÉT)  Magyarországon,  126‐152.  oldal,  Tempus  Közalapítvány, Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen) 

31   

életkori, tapasztalati, tanulási stílusbeli sajátosságokat. Kálmán (2008.) öt fő pillért nevez meg, amit mindenképp szem előtt kell tartani a felnőttképzések során, és amit a sikeres felnőttkori tanulás elvár: •

•

„támogató környezet – megfelelő fizikai környezet, ami figyelembe veszi a fiziológiai szükségleteket (látás, hallás, egészség), megfelelő szociális környezet, támogató társaság és légkör, mások tisztelete – nyitottság, bizalom a másik iránt, partneri viszony, együttműködés és bevonás,

•

mások tapasztalatainak megbecsülése – különböző tapasztalatok és stílusok megértése, összhangba hozása, tapasztalati tanulás értékelése, a hibázás és tévedés, mint tanulási lépés engedése, eltérő tanulási stílusok elfogadása és kezelése,

•

figyelem mások szükségleteire – egyéni szükségletek figyelembe vétele, gyakorlati megoldások, ajánlások közvetlen alkalmazása,

•

teljesítmény- és elégedettségérzet – visszajelzések és megerősítés adása, csoportdinamika és támogatás”.

A fenti tényezőket a következő felnőttkori tanulással kapcsolatba hozható sajátosságok indokolják (Kálmán, 2008., 129-132. oldal): • •

A felnőttek többnyire maguk választanak képzést és iratkoznak be. Tapasztaltak, hosszabb és gazdag életútjuk van, megvannak a kialakult szokásaik, hobbijuk, életritmusuk, családjuk. Előfordulhat, hogy nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, mint a képző, így ezt megfelelőképpen kell tudnia a képzőnek kezelni.

•

A felnőttek eltérő fizikai kondícióval rendelkeznek, így ezekre az igényekre fokozottabban oda kell figyelni. Például rendszeres szünetek beiktatása, megfelelő fizikai körülmények teremtése elengedhetetlen, hiszen többen már egy ledolgozott nap után vesznek részt a képzésen, és ha nem helyeződik kellő hangsúly a regenerációra, a figyelem lanyhul és a tanulási aktivitás csökken.

•

A felnőttek bizalmatlanok lehetnek, mivel sokan régen jártak csak iskolába, és emiatt feszenghetnek a képzési szituációban, ill. környezetben.

•

A felnőttek kedvelik a humort és a vidámságot, ezért annak a képzésbe való beiktatása javítja a tanulási folyamatot és növelheti a motivációt.

•

Ellenértéket várnak el a pénzükért cserébe, így a minőségi oktatás, és elvárásaik, szükségleteik kielégítése kiemelten fontos, pláne, hogy egyénenként igen eltérőek lehetnek ezek az igények.

•

Frusztráció nélkül akarnak tanulni. Nehezen tűrik a noszogatást, a megterhelő házi feladatokat, ha untatják őket, ha zavarba hozzák őket, gúnyolódnak velük, rendreutasítják őket.

32   

•

A tanultakat saját tapasztalataikra vonatkoztatják, releváns dolgokat akarnak tanulni, amit a mindennapi életükben is tudnak alkalmazni.

•

Eltérő sebességgel tanulnak.

•

Elvárják, hogy felnőttként, partnerként kezeljék őket, emellett legyenek bevonva a döntési helyzetekbe, és szeretik a keretekkel bíró képzési rendszereket.

Felnőttkori tanulási helyzetek, keretek A felnőttek tanulási helyzete, stílusa és szokásai igen különbözőek. Részvételük a folyamatos tanulásban az oktatási rendszerből való kilépés után egyrészt a folyamatos tanulással folytatódik, ami magába foglal szinte minden tanulási helyzetet a formális tanulási tevékenységektől kezdve az iskolán kívül, akár a hétköznapokban szerzett tapasztalásokig. Ezek a tanulási helyzetek lehetnek szándékoltak vagy véletlenszerűek, iskolán belüliek vagy azon kívüliek. A szervezettebb formában történő felnőttkori tanulás sok esetben köthető vagy részidős ám folyamatos tanulmányokhoz, illetve szerződéses, többnyire munkaadótól kiinduló képzésekhez. A kettő közötti különbséget Kálmán Ildikó írása alapján az alábbi táblázat tartalmazza vázlatos formában: 1. táblázat A felnőtt tanulás intézményi különbségei, Forrás: Kálmán, 2008. 135. oldal

A képző intézmények nyújtotta életen át tartó tanulás két kiegészítő oldala Folyamatos oktatás Munkaadótól induló képzés (részidős tanulmányok) (szerződéses képzés) A felnőtt lakosság tagjai, akik fejlődésükhöz folyamatos képzést igényelnek. Programok, tanfolyamok s szemináriumok a szabályos teljes idejű kínálatból plusz speciális tanfolyamok az észlelt vagy feltárt szükségletek alapján. Részidős, credit és nem-credit tanfolyamok. Főállású vagy részidős oktatókkal, az intézmény tárgyi feltételeit használják a nappali órák után. A teljes képzési idejűek számára kötelező sztenderdek, azonos követelmények. Diplomához illetve vezető bizonyítvány.

fokozathoz

KINEK?

MIT?

HOGYAN?

MILYEN JÓL?

Akkreditáció

33   

A munkavállalókat kívánó, munkaadók

fejleszteni

Az intézménytől vásárolt, egyénre szabott képzés, amely kielégíti a munkaadóknak a termelékenység, a minőség és a versenyképesség növelésére irányuló igényét. Rövid időtartamú tanfolyamok, szemináriumok, demonstrációk kombinálva munkahelyi képzési és fejlesztési alkalmakkal – szakértő oktatók irányítása mellett. A tanulási feladatok tanulói megvalósításának mesterfoka, és a társaság céljait szolgáló képzés eredményessége. Bizonyítvány a tanúsított kompetenciáról vagy a látogatásról.

Az előbbi táblázatban leírtakból következik, hogy az önálló, részidős tanulást támogató képzéseknek nagyobb rugalmasságot, rövidebb tanfolyamokat, az óralátogatásra is adható bizonyítványt és speciális képző csapatot igényel. A tanulási tevékenység esetében, főleg a szervezett, keretek között zajló tanulási tevékenységeknél több érintett csoportot különböztethetünk meg: ƒ ƒ ƒ

Címzettek – ők azok, akik a megszerzett tudást, képességeket, készségeket, stb. felhasználják, annak haszonélvezői. Célcsoport – azok, akik a tanulásban valóban részt vesznek. Forrás csoport – akik a képzéshez szükséges tudással, infrastruktúrával és keretekkel rendelkeznek.

A felnőttek képzésekor kifejezett hangsúlyt kell fektetni a kompetencia alapú képzési lehetőségek biztosítására. Erre azonban nemcsak a felnőttképzésben van szükség, hanem az oktatásban is – erre több kormányzati és uniós programok is fókuszál. A kompetencia alapú oktatás lényege, hogy a képzést meghatározott munkakörökhöz szükséges ismeretek, készségek átadására szervezik. A megszerzendő kompetenciákról, a folyamatos mérési módszerekről és eszközökről a résztvevők előre tájékoztatást kapnak. A következő táblázat szemlélteti a kompetencia alapú és a hagyományos tanulás és képzés különbözőségeit:

2. táblázat A kompetenciákról, azaz a munkaképességekből levezetett tanulás és tanítás a hagyományoshoz viszonyítva. Forrás: Kálmán, 2008. 140. oldal

MIT?

HOGYAN?

Kompetenciából kiinduló Célorientált, pontosan meghatározott, frissen igazolt piaci értékű teljesítményekből, képességekből, mint célokból indul ki. Ezek a teljesítmények nélkülözhetetlenek a sikeres munkavégzéshez adott munkakörben. E kompetenciákat minden érdekelt számára hozzáférhetővé teszik, ami tartalmazza azt, hogy a képzés végén pontosan mire lesz képes az adott illető, ha befejezi a képzést. Keresletorientált megközelítés jellemzi. Általában gondosan tervezett, a cél elérését közvetlenül támogató anyagokkal történik a képzés, és lehetősége van sokszor a tanulónak saját ütemében haladni, befolyásolni az óra menetét az optimális eredmény elérése érdekében. A tanítás szerves részét

34   

Hagyományos A kiindulópont általában meglévő tananyag, tanfolyamvázlat, tankönyv, tematika, amely távol esik magától a foglalkozástól. A tanulók ritkán tudják pontosan, mit is fognak tanulni. Alapvetően kínálatorientált megközelítés jellemzi.

A módszer a tanár személyétől függ, aki általában tanárközpontú tevékenységekkel tölti ki a képzési időt. A tanulóknak kevés befolyásuk van az óra ütemére és tartalmára. Többnyire kevés rendszeres visszajelzés érkezik az előrehaladásról.

Feladatról feladatra való haladás

A feladatok megtanulásá nak végeztekor

képezi a rendszeres visszajelzés a tanulási folyamatról, így lehetőség van menet közben a javításra. A tanulóknak elegendő idejük van az egyes feladatok megtanulására, mielőtt a következőre térne.

A teljesítmény előírt, rögzített követelményekhez mérik, magas szintű teljesítményt várnak el a tanulótól munkakörnyezetben, hogy pozitív elismerést kaphasson.

Az előrehaladás ütemét a tematika határozza meg, mindenki előre meghatározott módon, ugyanannyi időt tölt az egyes tanulási fázisokban tekintet nélkül az egyéni igényekre és adottságokra. többnyire tesztekre támaszkodik, és a tanulók teljesítményét sokszor a csoportátlagoz mérik. A tanulóknak rá lehet térni, ill. kell is a következő lépcsőre, még ha az azt megelőzőt nem teljes mértékben sajátították el.

Tanulási folyamat A tanulási környezetről áttérünk a tanulási folyamat leírására, amihez a Kolb (Kálmán, 2008. 144-147. oldalak) féle modellt mutatjuk be. Kolb szerint az eredményes tanuláshoz négy tanulási képességre van szükség:

3. ábra Kolb-féle tapasztalati tanulási modell, Forrás: Kálmán, 2008. 145. oldal

A modell szerint a tanulási folyamat egy konkrét tapasztalatból ered, melyet önmagában, ill. annak hatását megfigyeljük, megvizsgáljuk. A vizsgálat és megfigyelés alapján levonjuk a tanulságot, amit igyekszünk ellenőrizni, többnyire igazolni, vagy akár cáfolni a gyakorlatban. Ebből újabb tapasztalás és tapasztalat születik, és így haladunk előre a tanulás folyamatában.

35   

Kolb nemcsak a tapasztalati tanulásra vonatkozóan alkotott modellt, hanem az egyének stílusára vonatkozó megfigyeléseit összegyűjtve négy fő tanulási jellegzetességet különböztetett meg. 3. táblázat Kolb tanulási stílus tipológiája, Forrás: Kálmán, 2008. 145. oldal

Tanulási stílusok jellemzői Domináns tanulási képessége Erőssége

Preferenciáj a

Szokásos foglalkozása

Asszimilátor

Akkomodátor

Konvergens

Divergens

elvont fogalomalkotás , tudatos megfigyelés elméleti modellek alkotása

konkrét tapasztalat, aktív kísérletezés végrehajtás, új tapasztalatok szerzése

konkrét tapasztalat, tudatos megfigyelés képzelőerő

sokféle megfigyelés integrálása egységes magyarázatba kutatás, tervezés

alkalmazkodás a közvetlen körülményekhe z

elvont fogalomalkotás , aktív kísérletezés eszmék gyakorlatban való alkalmazása egyetlen legjobb válasz a kérdésre, problémára műszaki

tanácsadás, személyzet- és szervezetfejleszté s

marketing, eladás

konkrét helyzetek sokoldalú szemrevétele

A tanulás képessége Kálmán szerint is a legfontosabb képesség, amit fejleszteni érdemes. Azt, hogy ki miként tanul, az határozza meg, hogy mit preferál a tanulási folyamatban, a konkrét tapasztalást, vagy inkább a megfigyeléssel tölt szívesen időt, vagy jobban kedveli az elméletalkotást, vagy akár a döntéshozást. Akármelyik is szimpatikusabb az illető számára, az határozza meg tanulási teljesítményét és képességeit. Tételesen fel lehet sorolni példákat az egyes tanulási stílusokhoz, amelyeket az egyének preferálhatnak. 4. táblázat Domináns tanulási stílusokhoz illeszkedő módszerválasztás, Forrás: Kálmán, 2008. 147. oldal

Domináns tanulási stílus Tapasztalatot preferáló egyén A megfigyelést preferáló egyén Az elmélkedést preferáló egyén A cselekvést preferáló egyén

Jellemző módszerválasztás képzelet, megjelenítés, ábrázolás, térkép, táblázat, ábrakészítés, rajzolás, alkotás, kísérletezés, bemutatás, stb. előadások hallgatása, irányított megfigyelés, videó, hanganyag, interjúkészítés, fényképezés, olvasás, kutatás, cselekvés írás, elemzés, bírálás, gondolkodás, jelentés, tanácskozás, jegyzetelés, összegzés, szervezés utazás, megmutatás, énekelés, táncolás, projektmunka, beszélgetés, gyűjtés, stb.

Mindez segíthet az egyének képzésének illetve tanulási hatékonyságának növelésében, az önismeret fejlesztésében és a fejlődési irányok kijelölésében. 36   

Tanulásra ösztönzők, felnőttek motivációi Fontos szót ejteni a felnőttek tanulási motivációiról is. Sinnet (Kálmán, 2008. 148. oldal) szerint a felnőtteket leginkább a tudatos tanulási céljaik motiválják. Ezek a célok kötődhetnek cselekvéshez, tudásvágyhoz, mint amikor valaki munkát akar találni, vagy tájékozottabbá akar válni, vagy meg akar felelni az elvárásoknak. Szintén motivátor lehet a személyes érdeklődésből belülről fakadó készségfejlesztési igény, mint egy vállalkozás indítása, előmenetel elérése, egy hobbi továbbfejlesztése. Harmadrészt pedig a társaság iránti vágy is ösztönözhet valakit tanulásra. Mindemellett meg kell azt is vizsgálni, mi tartja távol a felnőtteket a képzéstől és a tanulástól. Ennek oka lehet speciális személyes helyzet: finanszírozási problémák, mobilitási gondok, családi kötelezettségek, munkaköri felelősségek, stb. Szintén visszatartó erőt jelenthet a csekély önbecsülés: túl öregnek tartja magát a tanuláshoz, cikinek tartja a tanulást, nem tudja, mit tanuljon, rossz emlékei vannak az iskoláról, stb. Végül pedig meg kell említeni a nem ösztönző intézményi gyakorlatot is: nem megfelelő időbeosztás, elhelyezés, részidős és alternatív programok hiánya, magas belépési mérce, szigorú követelményrendszer, stb. A felnőttek tanulási hajlandóságát és teljesítményét nagyban befolyásolja a korábbi tanulási tapasztalatok, sikerélmények, amik kihatnak a tanuláshoz való hozzáállásra, a tanulási képességekre is. Látható, hogy a felnőttek képzésnek milyen jellegzetességei vannak, mik határozzák meg, miként motiválhatóak. Mindezek segítenek a kulcskompetencia fejlesztési programot a gyakorlatra lefordítani.

2.5. Fejlesztés indokoltsága Az előbbi fejezetekben leírt tényezők sora indokolja a magyar munkaerő fejlesztését. Az IBM 2009-es tanulmánya 36 szerint „az Európai Unióban egyre inkább a magasan képzett, a gazdasági és technológiai változásokra gyorsan reagálni képes munkavállalókra lesz igény, hiszen a magas szintű végzettséget igénylő állások aránya 2020-ra el fogja érni az összes munkahely körülbelül egyharmadát, míg a középfokú végzettséget igénylők aránya az 50 százalékot.                                                             

36

 Forrás: http://www.tavmunka.org/content/view/617/235/, 2009.07.01‐én 

37   

Éppen ezért a tanulásra, az új ismeretek megszerzésére törekvő egyéni stratégiák szolgálhatják a leghatékonyabban a társadalom, a gazdaság immunitását a fejlődéskilengésekkel szemben”. Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájában a tagországok részére 2010re előirányozta 15-64 év közötti lakosság körében a 70% körüli foglalkoztatási szint elérését. Ezen belül cél, hogy a nők 60%-a, a férfiaknak 70%-a, az idősebbeknek pedig 50%-a jelenjen meg foglalkoztatottként a munkaerő-piacon. (Gábor-Galasi-Nagy, 2009.) Ehhez hozzáteszi azt is, hogy a foglalkoztatás bővülése mellett általános tendenciaként jelentkezik a magasan képzett emberi erőforrás iránti kereslet, és az alacsonyabb képzettségűek vagy képzettség nélküliek szerepe csökkenni fog az értékteremtő folyamatok során az EU-n belül. Ez egyértelműen a magyar lakosság fejlesztésének, a képzettség növelésének szükségességét bizonyítja. Már a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet UI. része is a következőképpen ír a kulcskompetenciák fejlesztésének jelentőségéről: „Napjainkban felértékelődik a formális, informális, non-formális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, és még inkább így lesz a jövőben, amikor a kötelező iskolai képzéstől nem várhatjuk el, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson, hanem a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé.” Gazdasági világválság A lassan 9 hónapja kirobbant gazdasági válság erőteljesen érezteti hatását a gazdaság és a társadalom rendszerében. A negatív várakozások és szcenáriók bekövetkezni látszanak, és sok vállalat, vállalkozás, ember és munkahely jelenét és jövőjét sújtja keményen. A lelassult gazdasági fejlődés, sőt visszaesés, a rohamosan megnövekedett munkanélküliség, a csődbe vagy csődközeli állapotba jutott családok, az anyagi ellehetetlenedés emberek sokaságát veszélyezteti. Az OECD szakértők szerint 2010-ig a fiatalok, az alacsony képzettségűek, az idősebbek és a rövid határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező emberek a jelentik a leginkább veszélyeztetett csoportot. 37 Munkaerő-piaci feszültség „Ha a kompetenciákat a munkaerőpiac által igényelt olyan személyes tulajdonságokként fogjuk fel, melyek elsődlegesen az oktatási rendszerben eltöltött idő során alakulnak ki az egyénekben, akkor a kompetenciáknak ebben az értelmezésében két oldal különül el egymástól: az egyiken az egyén áll, a maga munkavégző képességével (tudástőkéjével), a másikon a munkaadó, a maga elvárásaival. A két fél sikeres, azaz gazdasági hasznot hozó találkozásának alapfeltétele az egyén megfelelő kompetencia szintje – azaz, hogy az egyén azt tudja, amit a munka során elvárnak tőle. Az oktatási rendszer teljesítményét                                                             

37

 Forrás: http://www.ugyvezeto.hu/?fejezet=4&alfejezet=3&tartalom=0&cid=58278&area=166 2009.05.01‐én 

38   

értékelő elemzések azt igazolják, hogy az oktatási rendszer részlegesen alkalmazkodott az munkaerő-piaci elvárásokhoz. Az oktatás ugyanis bizonyos fáziskéséssel követi a gazdasági viszonyaiban és értékrendjében folytonosan változó társadalom mozgását.” 38 (Jákó, n.a.) A fenti feszültség feloldására két megoldás kínálkozik: • •

Az oktatási rendszer fejlesztése – ez a jelen programnak nem célja és része. A régi oktatási rendszerben tanult felnőttek hiányos kompetenciáinak pótlása a felnőttoktatás segítségével.

Versenyképesség igénye Egy elemzés szerint több olyan kompetencia azonosítható, amik szükségesek egy adott pozíció betöltéséhez. Ebből az elemzésből kiderült, hogy Magyarország csak abban az esetben tud javítani jelenlegi nemzetközi megítélésén, válik vonzóvá a befektetők számára, ha rendelkezik megfelelő humánerőforrással. A jól képzett szakemberek értéke jelentősen csökken, ha csak szakmai ismeretekkel, rendelkeznek, de a kulcskompetenciákkal nem. Az elemzés alapján a következő kép rajzolódik ki az ideális munkavállalóról: • Kimagasló szakmai tudással rendelkezik • Ismeri a szakma és más gazdasági ágazatok egymásra épülését • Gyakorlatban használható aktív kommunikációs és szakmai nyelvtudása van • Képes az informatika és az IST alkalmazásokat a munkája során eredményesen használni • Gazdasági, vállalkozási ismeretekkel rendelkezik • Jól kommunikál • Jellemző rá az önállóság, a kiváló önismeret (erősségek-gyengeségek), a csapatmunka, a pontosság, ötletesség, igényesség és az életfogytig tartó tanulás igénye. Korábbi oktatási rendszer A korábbi hazai közoktatás még nem készítette fel a tanulókat arra, hogy aktívan élethosszig tanuljanak – nem közvetítette kellő hatékonysággal a szükséges stratégiákat és módszereket ahhoz, hogy az informális tanulási helyzeteket is úgy használják, hogy azt a megszerzett tudást a későbbiekben beszámíthatóvá tegye. Ennek átalakítása folyamatban van, de ez a fiatal korosztályt érinti, a társadalom kisebb hányadát, akik nem, vagy csak csekély mértékben célcsoportja a kulcskompetencia fejlesztésnek. Igaz, hogy mindazon tudás megszerzése, mely a jelenlegi oktatási rendszer kereteiben elérhető, valóban fontos és elengedhetetlen alapot biztosít a hatékony és eladható munkaerő-piaci érték kialakításában, de nem elegendő ahhoz, hogy a munkáltatók által valóban keresett munkaerő kerüljön ki.                                                              38

 http://www.erak.hu/szemelvenyek/kompetenciafogalom.pdf, 2009.05.17.‐én 

39   

Emellett a PISA kutatás eredményei azt mutatták, hogy a hagyományos közoktatási rendszer több szempontból is komoly problémákat rejt magában. „Nagyon sok a közoktatásból kikerülő fiatal, akik képzése megoldatlan, életkilátásai nem biztatóak, hiszen képzettség híján csak a munkanélküliek táborát gyarapíthatják. A magyar közoktatási rendszer egyik legnagyobb hibája a szelektivitás és az ismeretátadás kizárólagossága. Az iskolában a gyerekek idejük szinte teljes egészét tanórákon töltik, ahol ismeretek átadása folyik, és szociális készségeik fejlesztését pedig a véletlenre, a családra, a kortárs csoportra bízzák. (Simon, n.a.) A magyar közoktatás válságáról tanúskodnak az alábbi, 2005-ös adatok is: • • • •

Az Európai országok ranglistáján Magyarország az utolsó helyen áll az idegen nyelvek tanításában; A diákok általános olvasás utáni megértés-készsége nem kielégítő; Az általános iskolát elvégző diákok mintegy 30%-a funkcionális analfabéta több mint 7000 kontakt-óra után; Az általános iskolások mintegy 25%-a különböző tanulási nehézségekkel küszködik, melyeket a tanárok sokszor nem ismernek fel. (Simonfalvi, 2005)” 39 (5. oldal)

Látható ezek alapján, hogy a korábbi, nem kompetencia alapú, hagyományos oktatási rendszerben milyen problémákkal kellett a tanulóknak megküzdeniük, amiket sokszor továbbvittek magukkal. Ezeknek a hiányosságoknak, vagy fejlesztendő területeknek a gondozása azért is kiemelkedően fontos, mert a világ, a társadalom és a gazdaság is változik, és új képességekre, készségekre van szükség, gyorsan és rugalmasan kell reagálni a változásokra, a globalizálódó világban és a tudás és információ alapú társadalomban a nyelvtudásnak, az írásolvasásnak, a folyamatos tanulásnak stratégiai szerepe lett nemcsak a szervezetek és vállalkozások, hanem az egyének életében is. Elavult életpálya-minta és megváltozott életkörülmények A korábbiakban az ’egyvonalas’ életpálya volt a jellemző. Ez azt jelentette, hogy az egyén gyermekként bekerült az oktatási rendszerbe, onnan kikerülve munkába állt, és onnantól fogva minden szervezett tanulási tevékenységet abbahagyott. Egyedül a kulturális informális fejlesztést alkalmazták, amikor szabadidejüket könyvekkel, mozival, zenével, színházzal vagy egyéb kulturális tevékenységekkel töltötték meg. Az azonban ritkán volt jellemző, hogy munka mellett tovább képezzék magukat – egyrészt nem volt jellemző a kultúrára, másrészt fennmaradó szabadidejükben inkább mellékállást vállaltak, vagy egyéb munkákat végeztek a megélhetés érdekében. Mára azonban elengedhetetlenné vált a munka melletti vagy a munkában történő tanulás, az újabb kompetenciák, ismeretek elsajátítása, mert felgyorsult a világ                                                             

39

 Forrás: http://209.85.129.132/search?q=cache:k7oh5eqKwlAJ:www.leonardodavinci‐ projects.org/prj/4110/prd/1/1/NationalSurvey‐ .doc+Eur%C3%B3pai+orsz%C3%A1gok+ranglist%C3%A1j%C3%A1n+Magyarorsz%C3%A1g+az+utols%C3%B3+hel yen+%C3%A1ll+az+idegen+nyelvek+tan%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ban&cd=2&hl=en&ct=clnk&gl=uk&lr=lang_ hu, 2009.05.16‐án 

40   

és a gazdaság változási üteme, és muszáj a változásokat megtanulni kezelni, kedvezőbb esetben azok előnyeit kiaknázni. Szintén a korábbi életmintához kapcsolóik a magyar lakosság munkaerő-piaci rugalmatlansága és változással szembeni ellenállása: sokan erőteljes akadályként hozzák fel a család, a munkahely, a munkamennyiség és a pénzügyi problémák létét. Ezeken szintén változtatni szükséges, mert ha valaki most munkába szeretne állni, akkor teljesen más attitűdökkel kell rendelkeznie, mint 10 évvel ezelőtt. Egyéni motiváció 40 A fent említettek mellett a munkavállalók is érzik az élethosszig tartó tanulás jelentőségét. A Kelly Services nemzetközi munkaerő-piaci felmérése szerint hat magyar munkavállalóból öt tartja fontosnak a továbbtanulást, mivel azt gondolja, hogy jelen szaktudása öt éven belül el fog avulni. „A felmérés főbb megállapításai a következők: •

•

• • •

Az ún. "baby boomer" generáció (a 48-65 éves korosztály) tagjait aggasztja leginkább a munkaadóik által biztosított képzés mértéke illetve színvonala, ami 63 százalékuk szerint nem elégséges ahhoz, hogy valóban új tudást illetve ismereteket nyújtson és előmozdítsa karrierjüket. Az ún. "X" generáció (a 30-47 éves korosztály) képviselőinek 87 százaléka úgy véli, öt éven belül számottevő új ismeretekre lesz majd szükségük, ha a munkahelyi változásokkal lépést akarnak tartani. Az ún. "Y" generáció (a 18-29 éves korosztály) tagjai kapják a legtöbb támogatást cégük HR területétől szakmai célkitűzéseik eléréséhez. Az "X" generációhoz tartozó válaszadók többsége (81 százalék) szerint a képzés biztosítása a munkaadó és a munkavállaló közös felelőssége. A megkérdezett munkavállalók által leginkább kedvelt képzési forma a munkahelyi (on-the-job) képzés.

Korosztálytól függetlenül a férfiakat a nőknél jobban nyugtalanítja az, hogy munkaadóiktól nem kapják meg a megfelelő képzést, és körükben többen vélik úgy, hogy öt éven belül jelentős tudásfejlesztésre lesz szükségük, hogy az iparági változásokkal lépést tudjanak tartani.” Látható, hogy sokakban felmerül az igény a továbbtanulásra és az állandó fejlődésre, amit vagy képesek önerőből finanszírozni, vagy csak támogatások segítségével tudnak elérni. PISA eredmények 41                                                              40

 Forrás:  http://www.kellyservices.hu/web/hu/services/hu/pages/kgwi_munkaeropiaci_versenykepesseg.html,  2009.07.01‐én  41  http://209.85.129.132/search?q=cache:k7oh5eqKwlAJ:www.leonardodavinci‐ projects.org/prj/4110/prd/1/1/NationalSurvey‐.doc+kulcs‐,+munka‐ +%C3%A9s+vezet%C5%91i+kompetenci%C3%A1k&cd=3&hl=en&ct=clnk&gl=uk&lr=lang_hu, 2009.05.16‐án 

41   

Magyarország 2000. óta vesz részt az un. PISA felmérésben. „A PISA-felmérés a fejlett ipari országok azon felismeréséből indult ki, hogy az iskolai oktatás akkor tekinthető hatékonynak, ha felkészít az egész életen át tartó tanulás kihívásaira. A life-long learning, azaz az élethosszig tartó tanulás szükségessége abból a tapasztalásból indul ki, hogy a társadalmi-gazdasági változások rugalmas, folyamatosan képezhető és átképezhető munkaerőt követelnek. A PISA-vizsgálat nem az iskolai tudás felmérésére irányult, hanem azt szerették volna kideríteni, hogy 1) mennyire felkészültek a diákok a munkaerőpiac változó körülményeihez való alkalmazkodásra; 2) mennyire felkészültek arra, hogy megállják helyüket a mindennapokban; 3) mennyire készek új ismeretek befogadására. Ezért az iskolai tananyagtól eltávolodva, életszerű, komplex helyzetekben alkalmazható tudást mértek. Az olvasás-szövegértés jártasságának bizonyítására a vizsgálatok pl. a következő területeken zajlottak: • • • • • • •

általános szövegértés; információ visszakeresés, szövegértelmezés; reagálás a szöveg tartalmára; hibakeresés (releváns és irreleváns információk megkülönböztetése) döntéshozatal (információk értékelése, alternatívák mérlegelése); rendszerelemzés és –tervezés (változók rendszerében való eligazodás, új összefüggések felismerése, eredmények kommunikálása). A PISA 2000 magyar eredményei összességükben a nemzetközi átlagnál gyengébbek. A felmérés Magyarországot is szembesítette azzal, hogy a diákok az iskolában tanultakat nem tudják megfelelően átültetni a gyakorlatba. Az olvasási teljesítményekben a magyar diákok a résztvevő 32 ország közül a 22. helyen szerepeltek. A PISA vizsgálat fontos megállapítása volt az is, hogy nálunk az iskolák színvonala között óriási különbségek vannak. A magyar iskolák a szociokulturális háttér hiányosságait csak kevéssé vagy egyáltalán nem tudják kompenzálni. A magyar oktatás tehát az iskolák eltérő színvonala miatt szegregációt idéz elő, amely tovább növeli a társadalmi különbségeket. ” (Hivatkozott forrás, 5. oldal) A fenti megállapításokat a 2009 tavaszán közzétett MNB tanulmány 42 is alátámasztja, miszerint „Magyarország viszonylag alacsony életszínvonala többek között az alacsony foglalkoztatási rátához kötődik. … Számtalan közgazdász osztja véleményünket, hogy Magyarország számára jelenleg a foglalkoztatottság növelése és az inaktivitás visszaszorítása jelenti a legnagyobb kihívást. … Ehhez a következő lépésekre van szükség: •

A jóléti transzfereket vissza kell szorítani, illetve a transzfereken keresztül a munkakeresést és a munkába állást jobban kell ösztönözni…

                                                            

42

 Forrás: Kátay Gábor, 2009.: Az alacsony aktivitás és foglalkoztatottság okai és következményei  Magyarországon, MNB‐Tanulmányok 79., 2009. 

42   

•

… Hosszabb távon fontos a képzettség további növelése, az alacsonyan képzettek arányának további visszaszorítása.”. (Kátay, 2009., 51. oldal)

2.5.1. Külső hatások, kezdeményezések, ösztönzők Ha Magyarország nem pusztán elszenvedni akarja a nemzetközi globális munkaerő-piaci és gazdasági változásokat, hanem követni azokat vagy akár befolyással lenni azokra, alakítani azokat, akkor fontos, hogy megvizsgáljuk a nemzetközi trendeket és ajánlásokat. Trendek a felnőttoktatásban 43 „A felnőttképzés részvételi jellemzőit tekintve a fejlett országokban igen jelentős különbségeket találunk. Ha korcsoportonként megvizsgáljuk a részvételi arányokat a formális és a felnőttképzésben, azt állapíthatjuk meg, hogy a felnőttképzés a 19–21 éves korosztály esetében kezdi átvenni az iskolarendszerű képzés szerepét. Azokban az országokban (Finnországban és Dániában), ahol a legmagasabb a részvételi arány, 50 éves koráig a népesség több mint 60%-át képzési aktivitás jellemzi. A hazai képzési aktivitás ettől elmarad, nálunk a legmagasabb részvétel a 19–21 éveseknél tapasztalható (valamivel több, mint 30%), ami azután korcsoportról-korcsoportra csökken, s 40 éves kor után 20% alá esik. A nemzetközi összehasonlítás tehát a hazai felnőttképzési részvétel viszonylag jelentős lemaradásáról tanúskodik. Ugyanakkor a gazdasági fejlődés és a felnőttképzési részvétel együttes vizsgálata arról győz meg, hogy Magyarország részvételi arányai nagyjából megfelelnek gazdasági fejlettségének.” (Polónyi, 1. oldal)

Trendek az egyének fejlesztési motivációit illetően (Polónyi) „A felnőttképzésben részt vevő egyének motivációja a standard közgazdasági megközelítés szerint viszonylag egyértelmű. A képzés növeli termelékenységüket, ennek nyomán emelkedik a bérük, továbbá a képzés növeli a munkanélküliségtől való védettségüket is. Készült egy vizsgálat a felnőttképzésben résztvevők motivációit illetően.” Ennek tanulságai alapján öt fő bemeneti ösztönzőt, egyéni célt azonosítottak, amik összefüggésben állnak az egyén iskolai végzettségével: • „Kell a papír” – 8 általános iskolai és a gimnáziumi végzettség jellemzi. • Szaktudásbővítés – felsőfokú végzettségűek körében dominál. • Karrierépítés – felsőfokú végzettségűek körében dominál.                                                             

43

 Polónyi István: Befektetés a tanulásba, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=nyitott‐05‐Polonyi‐ befektetes, 2009.05.13‐án 

43   

• •

„Nincs szakmája” – 8 általános iskolai végzettségűek jelennek meg. Vállalkozás – felsőfokú végzettségűek körében dominál.

A kutatás fő eredményeként három nagy motivációs csoportot azonosítottak: • • •

Karrierépítés - minél lejjebb haladunk a foglalkoztatási skálán, annál fontosabbá válik, de kivételt jelentenek ez alól a munkanélküliek. Szabadidő hasznos eltöltése és új munkahely – a munkanélküliek leginkább emiatt, illetve az állás reménye miatt jelentkeznek képzésre. Új és érdekes ismeretek szerzése – minél magasabban van valaki a foglalkoztatási skálán, és minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, annál fontosabb számára az új, érdekes ismeretek megszerezése. (Polónyi)

A felnőttképzésben Polónyi szerint a kutatás alapján elsősorban a magasabb iskolázottsággal rendelkezők vesznek részt. Az ő céljuk vele a második, harmadik stb. kiegészítő szakma, végzettség, diploma megszerzése, a magasabb iskolázottság elérése, ezzel bizonyítva, hogy rátermettebbek a többieknél. Az Európai Közösségek Bizottságának „Az egész életen át tartó tanulás európai térségének valóra váltásáról” szóló bizottsági közleménye (Brüsszel, 2001. 11. 21.) megállapítja, hogy „a tagállamoknak növelniük kell az oktatási és képzési befektetések általános szintjét, ami feltétele az olyan alapvető változások meghozatalának, amilyeneket az egész életen át tartó tanulás sugall. Ennek elérésére nincsenek könnyű megoldások. Nagyobb befektetésekre és célzott finanszírozásra van szükség a magántőke beruházásait növelő mechanizmusok mellett.” Később Polónyi az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges erőforrások biztosításával kapcsolatosan – többek között – azt hangsúlyozza, hogy: „az állami és magán befektetések általános mértékét növelni kell. A növelésnek a kormány, a hatóságok, a munkáltatók, a szociális partnerek és az egyes polgárok között közös felelősségvállaláson kell alapulnia; … Új befektetési megközelítésre van szükség a tudásalapú társadalom kialakulásához szükséges újfajta tudáshoz és jártasságokhoz mind a (potenciális) tanulók, mind a tanulás elősegítői szempontjából. A tanulás pénzügyi és egyéb ösztönzői olyan megközelítési módok, amelyeket minden polgár számára ki kell alakítani, a munkaerőpiacon belül és kívül egyaránt.” A közlemény azt is leszögezi, hogy a bizottság ki fogja értékelni az egyes finanszírozási rendszerek különböző modelljeit (például az egyéni tanulási számlákat), hogy fel tudja mérni a befektetésre, a tanulásban való részvételre és a tanulás eredményeire gyakorolt hatásukat.

2.6. Kapcsolat egyéb humán erőforrás munkaerő-piaci programokkal

44   

fejlesztési,

A program akkor segítheti a magyar gazdaság versenyképességének fejlődését, hogyha a képzés mellett az elosztó rendszerek átalakítása is megtörténik (jóléti transzferek visszaszorítása, a munkához kapcsolódók járulékok, elvonások célzott csökkentése, az adóbeszedés szigorúbbá tétele, stb.). (MNB, 2009., 6. oldal) Ha ezekkel a változtatásokkal összhangban, párhuzamosan vagy megfelelő ütemezésben történik a fejlesztés, hathatós segítség adható a magyar gazdaságnak és társadalomnak. Ezért a következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy az éppen futó és induló humán erőforrás fejlesztéssel kapcsolatos programokkal milyen kapcsolatban áll a kulcskompetencia fejlesztése mind témakörét, tehát a kompetencia képzést és a célcsoportot illetően.

2.6.1. A projektcélok illeszkedése az ÚMFT célokhoz 44 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) legfőbb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése, melynek elérését – többek között – a gazdaságban és a társadalom megújulása érdekében indított állami és uniós fejlesztések révén kívánja megvalósítani. Az ÚMFT céljai között szerepel: • • • • •

a munkaerő-piaci aktivitás növelése, az egyének foglalkoztathatóságának javítása, a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának megteremtése, munkaerő-piaci környezet fejlesztése, és a munkaerő-kereslet növelése.

Az ÚMFT a fenti célok mellett kitűzte a tartós fejlődést és növekedést támogató humán erőforrás-fejlesztést, az ezt lehetővé tevő intézményrendszer fejlesztését. A tartós növekedést a versenyképesség javításával, ezen belül többek között az innováció és a tudásgazdaság erősítésével, a termelékenység növelésével, területfejlesztéssel, piacbővítéssel, a korszerű technológiák széles körű elterjesztésével kívánja elérni. A Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) az ÚMFT-nek a társadalmi megújulás prioritásához kapcsolódó stratégiái kerültek részletesen kidolgozásra az egész ország lakosságát érintő módon. A Társadalmi Megújulás Operatív Program az ÚMFT átfogó céljaihoz, a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedéshez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá. A gazdaság rendelkezésére álló munkaerő-kínálat növekedésében rejlő lehetőségek csak akkor használhatók ki, ha növekszik az álláskeresési aktivitás, csökken a munkaerő-piaci és társadalmi diszkrimináció mértéke, javul az összhang a                                                             

44

 Forrás: http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2, 2009.07.30‐án 

45   

keresett és a kínált képzettségek, képességek között, továbbá az egészségkultúra fejlődése által nő az egészséges munkaerő aránya. A foglalkoztatás bővítéséhez tehát az aktivitás növelésén keresztül vezet az út. Ezért a Társadalmi Megújulás Operatív Program átfogó célja a munkaerő-piaci részvétel növelése. A fenti célt elsősorban az emberi erőforrások minőségének javításával, az alábbi specifikus célok megvalósításán keresztül szeretné elérni. Az operatív program specifikus céljai a következők: • • • • • •

a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása, az aktivitás területi különbségeinek csökkentése, a változásokhoz való alkalmazkodás segítése, az egész életen át tartó tanulás elősegítése, az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása, a társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása.

A fenti célokhoz horizontális célok is kapcsolódnak, melyek magukba foglalják az esélyegyenlőség elősegítését, - különös tekintettel a nemek közti egyenlőségre , a romák és a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségét és társadalmi, valamint munkaerő-piaci integrációját, továbbá a fenntarthatóság biztosítását, illetve a területi kohézió elősegítését. A horizontális szempontok érvényesítése azt jelenti, hogy azokat az operatív program, illetve prioritási tengelyeinek, beavatkozásainak tervezése, megvalósítása, értékelése és nyomon követése folyamán egyaránt figyelembe kell venni, és biztosítani tényleges megvalósulásukat. A TÁMOP 2. prioritása az alkalmazkodóképesség javítását tűzte ki célul a képzésekhez való hozzáférés segítésén, a munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztésén és a szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztésén keresztül. A TÁMOP-hoz kapcsolódó Akcióterv (AT) tovább bontja ezeket a célokat és konkrét cselekvési tervet állít a stratégia mellé. Az AT a következő operatív célokat fogalmazza meg: • a képzéshez való hozzáférés segítése (2.1. intézkedés), • a képzés és a pályaorientáció intézményrendszerének fejlesztése (2.2. intézkedés), • a gazdasági szerkezetváltás előrejelzése és kezelése (2.3. intézkedés), • rugalmasság és biztonság (2.4. intézkedés), • a partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői között (2.5. intézkedés), • civil szervezetek kapacitásainak megerősítése, a szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásuk segítése (2.6. intézkedés), • átlátható munkaerőpiac (2.7. intézkedés). A projekt operatív céljainak és a stratégiai dokumentumoknak a kapcsolatát az alábbi táblázat mutatja be. Itt követhető nyomon a projekt célrendszerének kapcsolódása a TÁMOP és az AT célrendszeréhez.

46   

5. táblázat A projekt célrendszerének illeszkedése az ÚMFT és a TÁMOP célrendszerekhez

Projekt ÚMFT átfogó operatív/specifikus célokkal való céljai kapcsolat

TÁMOP specifikus célokkal való kapcsolat

a felnőtt lakosság sajátítsa el a munkaerő-piaci kulcskompetenciákat és az életen át tartó tanulás alapelveit a felnőtt lakosság társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedése sikeres és tartós legyen a munkaerő-piaci rugalmasság növekedjen

a humán erőforrás minőségének javításán keresztül a munkaerőkereslet és kínálat összhangjának elősegítése munkaerő-piaci környezet fejlesztése

nő a változásokhoz való alkalmazkodóképesség, és elősegíti az életen át tartó tanulás elterjesztését nő a változásokhoz való alkalmazkodás

munkaerő-piaci környezet fejlesztése

csökkenjenek az aktivitás területi különbségei

a társadalmi problémák enyhüljenek

munkaerő-piaci környezet fejlesztése

társadalmi összetartozás segítése

a gazdasági versenyképesség és aktivitás növekedjen

munkaerő-piaci aktivitás növelése, munkaerő-piaci környezet fejlesztése egyének foglalkoztathatóságának javítása, munkaerőpiaci környezet fejlesztése egyének foglalkoztathatóságának javítása

aktivitás területi különbségei csökkenjenek

a társadalmi egészség és aktivitás növekedjen

növekedjen a foglalkoztathatóság

TÁMOP horizontális célokkal való kapcsolat esélyegyenlőség elősegítése, területi kohézió elősegítése

esélyegyenlőség teremtése a társadalmi, munkaerő-piaci integrációban esélyegyenlőség teremtése a társadalmi, munkaerő-piaci integrációban esélyegyenlőség növelése, különösen a nemekre, a romákra és a fogyatékossággal élőkre való tekintettel területi kohézió segítése

az egészség és munkavégző-képesség javítása

esélyegyenlőség elősegítése

a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása

esélyegyenlőség elősegítése, területi kohézió segítése

2.6.2. A projekt kapcsolódása a kiemelt projektekhez – szinergia vizsgálata A projekt kapcsolódik az alább felsorolt – AT-ban nevesített, ill. megvalósítás alatt álló – kiemelt projektekhez:

47   

•

TÁMOP 1.1.1. – Megváltozott munkaképességű rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése o Illeszkedés:

emberek

ƒ

elhelyezkedés elősegítése képzéseken keresztül,

ƒ

önfoglalkoztatás fejlesztése,

ƒ

hozzájárul a gazdasági válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásainak kezeléséhez és

ƒ

a munkaerő-piac területi különbségeinek csökkentéséhez.

támogatása,

vállalkozói

kompetenciák

o Elhatárolás: ƒ

kifejezetten a megváltozott tartoznak a célcsoportjába,

ƒ

nem csak képzések, programok támogatása,

ƒ

célja a foglalkoztatás növelése.

hanem

munkaképességű

komplex

egyének

munkaerő-piaci

o A két projektből szinergiák nyerése lehetséges. Mindkét projekt foglalkozik a hátrányos helyzetű egyének támogatásával ezzel együtt érvényesíti az esélyegyenlőség elősegítésére irányuló horizontális célt.

•

TÁMOP 1.1.2 – Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért o Illeszkedés: ƒ

elhelyezkedés elősegítése képzéseken keresztül,

ƒ

önfoglalkoztatás fejlesztése,

ƒ

hozzájárul a gazdasági válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásainak kezeléséhez és

ƒ

a munkaerő-piac területi különbségeinek csökkentéséhez.

támogatása,

o Elhatárolás:

48   

vállalkozói

kompetenciák

ƒ

kifejezetten a célcsoportjába,

hátrányos

helyzetű

ƒ

nem csak képzések, programok támogatása,

ƒ

elsődleges célja a foglalkoztatás növelése.

hanem

egyének

komplex

tartoznak

munkaerő-piaci

o A két projektből szinergiák nyerése lehetséges. Mindkét projekt foglalkozik a hátrányos helyzetű egyének támogatásával ezzel együtt érvényesíti az esélyegyenlőség elősegítésére irányuló horizontális célt, és az egyének képzésekhez való hozzájutását.

•

TÁMOP 1.1.3 – „Út a munka világába” o Illeszkedés: ƒ

munkaerő-piaci helyzet javítása képzéseken keresztül,

ƒ

hozzájárul a gazdasági válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásainak kezeléséhez és

ƒ

a munkaerő-piac területi különbségeinek csökkentéséhez.

o Elhatárolás: ƒ

kifejezetten a rendszeres tartoznak célcsoportjába,

szociális

ƒ

nem csak képzések, programok támogatása,

ƒ

elsődleges célja a foglalkoztatás növelése.

hanem

segélyben

komplex

részesülők

munkaerő-piaci

o A két projektből szinergiák nyerése lehetséges. Mindkét projekt foglalkozik a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű egyének fejlődésének támogatásával.

•

TÁMOP 2.1.1 – Lépj egyet előre! (LEE) o Illeszkedés: ƒ

alacsony iskolai végzettségű célcsoportra koncentrál,

49   

ƒ

munkaerő-piaci igényeknek megszerzését támogatja,

megfelelő

képzettség

ƒ

a képzési programokon keresztül javítja a munkaerő-piaci helyzetet és az alkalmazkodóképességet,

ƒ

a foglalkoztatás megvalósítása nem cél a projekten belül.

o Elhatárolás: ƒ

célcsoportjába csak az alacsony iskolai végzettségű, elavult szakképesítéssel rendelkező, a hagyományos képzési módokat nem vagy csak korlátozottan elérő egyének tartoznak,

ƒ

szakképzettség megszerzésére irányul a fejlesztés, nem pedig kulcskompetenciákra.

o A két projekt erősíti egymást, mert mindkettő az alkalmazkodóképesség fejlesztésére irányul a képzések elérhetővé tétele és a kompetenciák növelése révén. Mindkét program az egyén oldaláról támogatja a munkaerő-piaci versenyképességet és az egyént támogatja.

•

TÁMOP 2.1.3 – 2.1.4 – 2.1.5 Munkahelyi képzések támogatása, ernyőszervezeteken keresztül, középvállalatok o Illeszkedés: ƒ

egyének képzésére koncentrálnak – tartalmaz vállalkozói kompetenciafejlesztést, idegen nyelvi és informatikai képzéseket,

ƒ

a képzési programokon keresztül javítja a munkaerő-piaci helyzetet és az alkalmazkodóképességet,

ƒ

a foglalkoztatás megvalósítása nem cél a projekten belül.

o Elhatárolás: ƒ

célcsoportjába alapvetően vállalkozások alkalmazottai tartoznak, akik fejlesztésén keresztül nőhet a vállalkozások versenyképessége, vagyis nem közvetlenül az egyén kapja alanyi jogon a képzési támogatást.

50   

o A projektek erősítik egymást, mert az alkalmazkodóképesség fejlesztésére irányulnak a képzések elérhetővé tétele és a kompetenciák növelése révén.

•

TÁMOP 2.3.3/I. Munkahelymegőrző csökkentéssel és képzéssel kombinálva o Illeszkedés:

támogatás

munkaidő-

ƒ

munkavállalók és egyének képzésre koncentrál,

ƒ

a képzési programokon keresztül enyhíti a gazdasági válság okozta negatív munkaerő-piaci hatásokat,

o Elhatárolás: ƒ

célcsoportjába alapvetően vállalkozások alkalmazottai tartoznak, és kettős céllal bír: munkahelyek megőrzése, a versenyképesség fenntartása,

o A projektek erősítik egymást, mert az alkalmazkodóképesség fejlesztésére irányulnak a képzések elérhetővé tétele és a kompetenciák növelése révén.

6. táblázat Az egyes kiemelt projektek és jelen program kapcsolatrendszere, lehetséges kereszthatások

TÁMO P 2.1.2

TÁMOP 1.1.1

TÁMOP 1.1.2

TÁMOP 1.1.3

TÁMOP 2.1.1

A megváltozott munkaképess égű emberek alkalmazkodó képességére kiemelten szükség van, hiszen számukra az általános munkaerőpiaci hatások is nagyobbak lehetnek.

A hátrányos helyzetű egyének foglalkoztatha tóságának javítása a változásokhoz való alkalmazkodó képesség növelésén keresztül is támogatható.

A rendszeres szociális segélyben részesülők számára kifejezetten fontos a támogatott képzések biztosítása, mivel anyagi okokból kifolyólag nem tudnak felnőttképzés ben részt venni.

Az alacsony iskolai végzettségű és alacsony szakképzettsé ggel rendelkező egyének számára kifejezetten fontos az élethosszig tartó tanulás alapelvének átadása, a megfelelő tanulási és fejlődési technikák

Így a munkaerőpiaci

Többek számára nehezen elérhetőek a szükséges

Emellett a

51   

TÁMOP 2.1.3 – 2.1.4 – 2.1.5 A munkaerőpiaci kulcskompete nciák, legfőképpen a vállalkozói készségek, az idegen nyelvi és informatikai készségek javításán keresztül segíthető a munkaerő versenyképes ségének növelése, alkalmazkodá

kulcskompete nciáik célzott fejlesztésével képessé tehetők a munkaerőpiacra való visszaintegrál ódásra. Kifejezett szinergiák érhetőek el a mozgássérült ek esetében, ahol az idegen nyelvi ill. informatikai kulcskompete nciák fejlesztésével képessé válhatnak az atipikus munkavégzés re, mint például a távmunka.

képzések, vagy anyagi, vagy szociális, vagy kulturális okokból kifolyólag. A munkaerőpiaci kulcskompete nciák képzési támogatásáva l olyanok juthatnak képzéshez, akik a támogatás nélkül ezt nem tehetnék meg. Ezzel segíthető a foglalkoztatha tóság és a sikeresebb életvitel növelése.

tartós munkanélkülis ég például szükségessé teszi a munkaerőpiaci kulcskompete nciák felfrissítését ill. fejlesztését. A képzésekhez való hozzájutás segíti a területi egyenlőtlensé gek orvoslását, és az esélyegyenlős ég növelését.

átadása. A tanulási szokások és kompetenciák fejlesztésén, illetve a többi munkaerőpiaci kulcskompete ncia fejlesztésén keresztül segíthető a munkaerőpiaci aktivitás és az alkalmazkodó -képesség növelése.

sa a változó környezethez és technológiai innovációkhoz .

A fenti hatások vizsgálata kiemelten fontos a projektgazda tevékenységeinek vizsgálata során. Meg kell nézni, van-e átfedés egyéb programmal a projekt, annak milyen hatása lehet a két projekt sikerességére. Továbbá meg kell vizsgálni azt is, hogy a projektgazdának a múltban milyen releváns tapasztalatai voltak, amelyek segítik jelen projekt sikeres megvalósítását. Ezt az elemzést a projektgazdának a pályázatkészítés során, a megvalósíthatóság vizsgálatakor kell megtennie.

Ezen fejezetben megvizsgáltuk a projekt szempontjából releváns környezet jellegzetességeit, a kapcsolódó trendeket, jelenségeket. A következő fejezetben részletesen tárgyaljuk a kulcskompetenciák elméleti és gyakorlati hétterét. Megvizsgáljuk a rendelkezésre álló iránymutatásokat, az intézményrendszert, kapcsolódó módszertanokat.

52   

3. Kulcskompetencia formái

fejlesztés,

készségfejlesztés

3.1. Sikeres életvitelhez szükséges rendszerezése, részletezése

kompetenciák

A szakirodalomban és a köznyelvben sem létezik a kompetencia kifejezésnek egyetlen általánosan elfogadott jelentése. Ezért szükséges, hogy a tanulmányban lefektessünk egy olyan közös definíciós alapot, amin a projekt minden érintettje ugyanazt érti. Ez a közös kompetencia definíció a következőképpen hangzik: A  kompetencia  olyan  komplex  tudás,  amely  ismereteken,  készségeken,  képességeken  és  hozzáálláson  alapszik,  aminek  egy  része  velünk  született,  ám  jelentős  része  tanulás  során  elsajátítható és fejleszthető. A kompetencia alkalmassá teszi az egyént egy feladat eredményes  elvégzésre, helyzetek sikeres kezelésére.  Ez a meghatározás a következő definíciós alapokon nyugszik. „A  kompetenciát  úgy  kell  tekinteni,  mint  olyan  általános  képességet,  amely  a  tudáson,  a  tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás  során fejleszt ki magában.” 

Ez az Európai Tanács szakértője, J. Coolahan, 1996-ban született meghatározása 45 . Éveken keresztül ez volt az általánosan elfogadott definíció, mivel nincs és nem volt a szakirodalomban olyan meghatározás, amely a kompetencia fogalmát kimerítően, annak minden aspektusát figyelembe véve leírta volna. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a kompetencia alkalmasságot, hozzáértést jelent.  46

A kompetencia, mint az ember cselekvésre való képessége kétféle szemlélet 47 alapján közelíthető meg. Az egyik megközelítés szerint: A kompetencia a személyiség olyan fő alkotóeleme, ami a jártasságok, a készségek, az egyszerű  és komplex képességek továbbá a motívumok hierarchikusan felépített rendszerét adják. Æ  A kompetencia egy meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság.                                                               45 46

 Forrás: http://ktnye.akti.hu/index.php/Kompetencia, 2009.04.15‐én   Forrás: Magyar Értelmező Kéziszótár 

53   

Ennek a nézőpontnak egyik jeles hazai képviselője, Nagy József 48 kutatásai szerint a kompetencia egy meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasságként értelmezhető. A személyiség vonatkozásában beszél az általános (kognitív, szociális, perszonális-önfejlesztő) és a specifikus – valamely szakma műveléséhez szükséges – kompetenciák egymást sajátosan átfedő rendszeréről. Ez utóbbi esetben gyakran használják a kompetencia szinonimájaként a „szakértelem” megnevezést. (Nagy, 2000) A másik szemlélet képviselői (Udvardi-Lakos, 2002) szerint: A kompetencia olyan teljesítményképes tudásként értelmezhető, amely az elsajátított tudás és  a  meglévő  adottságok,  készségek  valamely  konkrét,  életszerű  környezetben  való  alkalmazásának képességét jelenti. 

A felnőttképzési törvény (A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, 29.§) megfogalmazásában: A kompetencia olyan komplex tudás, ami a személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek,  magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, mely által képes lesz egy meghatározott feladat  eredményes teljesítésére.  Látható, hogy mennyire sokszínű a kompetenciák értelmezése. A következő részben leírjuk, miből épül fel az egyén egy kompetenciája, mitől lesz valaki kompetens valamiben.

A kompetencia összetevői Az egyén szintjén szakértők véleményét kompetencia elemeket nevesítjük:

figyelembe

véve

a

következő

                                                                                                                                                                                           47

 Forrás: https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_2003‐ 2007/fktanulmanyok/andragogia.pdf, 79. oldal, 2009.04.15‐én  48  Forrás: http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=integralt‐03‐szemelyiseg, 2009.04.15‐én 

54   

4. ábra A kompetencia összetevői

1. Ismeretek: fogalmak, adatok, tények, és az azokból származó asszociációk, információk, összessége. Fajtái: speciális-, ill. szakismeret, általános ismeretek. 2. Készségek, képességek és jártasságok: tudatos ismereteken, tudatosított műveleteken, tevékenységeken alapuló automatizálódott tevékenység-elemek, amik többszöri ismétlés, gyakorlás során alakulnak ki. 49 3. Önértékelés, szociális szerepek: „az ember kritikai megítélése és minősítése önmagáról, képességeiről, tevékenységéről, magatartásáról. A folyamatos önmegfigyelésen és önellenőrzésen alapuló önértékelés lehetővé teszi az egészséges, személyiségre jellemző önismeret és önbizalom kialakulását, az önirányítás képességének fejlődését.” 50 4. Személyiségvonások: az egyén pszichikai, fizikai jellemzői és a helyzetekre, információkra adott válaszainak összessége, 51 viselkedéstendenciák együttesei. 5. Motivációk: amelyek az egyén viselkedését irányítják, befolyásolják bizonyos célok felé. A felsorolt elemek összességéből áll össze az adott egyén kompetencia szintje és alkalmassága egy adott feladat/feladatkör elvégzésére, probléma, ill. helyzet megoldására. A kompetencia magába foglalja:

                                                             49

 Forrás: http://www.kislexikon.hu/kepesseg.html, 2009.04.28‐án   Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96n%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9s 2009.04.28‐án  51  Forrás:  http://209.85.129.132/search?q=cache:H0kNDGNwbxoJ:www.cinege.hu/download/02/szocialpszic1/a_szemel yiseg_fogalma.doc+szem%C3%A9lyis%C3%A9gvon%C3%A1sok&cd=1&hl=en&ct=clnk&gl=uk&lr=lang_hu,  2009.04.15‐én  50

55   

• •

• •

a kognitív kompetenciát, amely kiterjed az elmélet és a fogalmak, valamint a tapasztalatai úton szerzett, informális passzív tudás alkalmazására. a funkcionális kompetenciát (készségek vagy know-how) amelyre egy konkrét (munkahelyi, tanulási vagy társadalmi) tevékenység gyakorlásához van szükség. a személyes kompetenciát, amely magába foglalja annak ismeretét, hogyan viselkedjünk egy bizonyos helyzetben, és az etikai kompetenciát, amely bizonyos személyes és szakmai értékeket foglal magába.” 52

Kulcskompetenciák A szakirodalom és a szakértők a kompetenciák között több típust különböztetnek meg: 1. kulcskompetenciák – egy szervezet és/vagy egyén stratégiai céljait támogató kompetenciák, 2. általános kompetenciák – gyakran előforduló, általánosan használt kompetenciák, amik alapot szolgáltatnak a többi kompetenciának, 3. funkcionális kompetenciák – szakmai jellegű, speciális kompetenciák, amik a kiváló teljesítmény elérését teszik lehetővé szakmai szinteken. A program szempontjából a kulcskompetenciák vizsgálata lényeges, ugyanis 2000-ben Lisszabonban az Európai Unió tagállamai célul tűzték ki, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb tudás alapú társadalmává váljon az európai közösség. Ennek egyik stratégiai jelentőségű feltétele az egyének és a társadalom tanulási és sikeres életvitelhez szükséges képességeinek fejlesztése az oktatási és képzési rendszerek fejlesztésével párhuzamosan. Az EU munkák során pontosan meghatározásra kerültek azok a kompetenciák, amiket kulcskompetenciaként definiálnak, és amivel minden EU állampolgárnak rendelkeznie kell. Fontosnak tartjuk ismertetni, hogy mit is jelent az EU által elvárt kulcskompetencia, milyen fajtái és részei vannak, és miként kapcsolódik a sikeres életvitelhez és a társadalmi-gazdasági fejlődéshez. Az EU munkacsoport 53 által alkalmazott átfogó megközelítésnek megfelelően a kulcskompetencia általános meghatározása a következő: A  kulcskompetencia  az  ismeretek,  készségek  és  attitűdök  transzferábilis,  többfunkciós  egysége,  amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse,  be  tudjon  illeszkedni  a  társadalomba  és  foglalkoztatható  legyen.  A  kulcskompetenciákat,  a  kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át  tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.                                                               52 53

 Forrás: http://www.freeweb.hu/moe/kompetencia08.pdf 2009.04.15‐én   Forrás: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kompetencia‐02_kulcskompetenciak, 209.04.15‐én 

56   

A kulcskompetenciák funkciója az, hogy a tudásalapú társadalomban növelje • a foglalkoztathatóságot – cél, hogy minden ember képes legyen tisztességes munkához jutni a munkaerőpiacon, méghozzá saját munkaerő-piaci értékének fejlesztésén keresztül, • a társadalmi kohéziót - cél, hogy az egyén képessé váljon aktív állampolgárként felelősséget vállalni és beilleszkedni a társadalomba, aktív szereplőjévé válva a társadalmi életnek, • a személyes karriert – cél, hogy az egyén képes legyen élete során személyes célok kitűzésére, azok elérésére, és mindez a személyes fejlődés, folytonos tanulás iránti vággyal egészüljön ki. 54,55 A kulcskompetenciák az egyén stratégiai/életviteli és ezen keresztül az egész társadalom stratégiai céljait támogatják. „Az EU 2006-os ajánlásaiban meghatározott, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges nyolc kulcskompetencia olyan készségekhez kapcsolódik, amelyek különösen fontosak a kreativitás és az innovációs képesség szempontjából. Elsősorban olyan kompetenciákra van szükség, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy a változást lehetőségként éljék meg, befogadóak maradjanak az új elképzelésekkel szemben, illetve tiszteljék és értékeljék mások értékeit.” 56 A kulcskompetenciákra jellemző 57 , hogy transzferábilisak, több funkcióval rendelkeznek és a fejlődés, sikeres életvitel előfeltételei. A transzferabilitás azt jelenti, hogy nem csak egy helyzetben, hanem széles körben, több kontextusban és szituációban alkalmazhatóak. A funkciók sokszínűségére az előbbiekben utaltunk. Kulcskompetenciák fajtái Az EU referenciakerete (2006) nyolc kulcskompetenciát definiál és különböztet meg: anyanyelvi kompetenciákat, idegen nyelvi kompetenciákat, matematikai, természetés műszaki tudományi kompetenciákat, információs és telekommunikációs műveltség, szociális és állampolgári kompetenciákat, kezdeményezőkészséget és vállalkozói kompetenciákat, kulturális tudatosságot és kifejezőkészséget és a tanulás kompetenciáját. A magyar szabályozásban, a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletben ettől csak csekély mértékben eltérő definíciók találhatók:

                                                             54

 Forrás: http://www.mindentanulas.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=38&Itemid=46  2009.04.14‐én Zachár László előadása alapján.  55  Forrás: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kompetencia‐02_kulcskompetenciak, 2009.04.15‐én  56  Forrás: a Tanács és a Tagállamok Kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott 2008.  május 22‐i (2008/C 141/10) következtetése a kreativitás és az innováció oktatás és képzés révén való  előmozdításáról.  57  Forrás: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kompetencia‐02_kulcskompetenciak, 2009.04.15‐én   

57   

5. ábra A kulcskompetenciák csoportja

A kulcskompetenciák részletezését a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet III. fejezetének idézetei és szövegéből idézve, az alapján tesszük meg. 1. Anyanyelvi kommunikáció Olyan alapvető kompetencia, ami elengedhetetlen az egyén boldogulásához a társadalomban és az élet minden területén. A kompetencia magába foglalja: • • •

a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés, az IST jelenségeinek (internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását.

Az egyénnek képesnek kell lennie: • az önálló és másokkal együttműködő verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. • a legkülönbözőbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására, valamint arra, hogy a megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket felismerje, reflektáljon rájuk, és saját szövegek alkotásában maga is éljen ilyen eszközökkel. • a nem verbális kifejezőeszközök (testi és technikai apparátus az arcmimikától és hanglejtéstől az audiovizuális prezentáció eszközeiig) értelmezésére és használatára. • olyan szövegek önálló megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. • megismerni anyanyelvét, mint rendszert, annak jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak.

58   

2. Idegen nyelvi kommunikáció „Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi • a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. • a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismeretét. • a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. • a segédeszközök megfelelő használatát és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítását. • a pozitív attitűdöt, a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.” 3. Matematikai kompetencia „A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént az ismeretszerzésre, a problémák megoldására a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Így az egyén követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematikai kompetencia terén szükséges • a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismerete,

59   

• a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértése, amelyekre a matematika választ adhat, • a pozitív attitűd, az igazság tisztelete és arra való törekvés, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. 4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja: • az emberi tevékenység okozta változások megértését és • az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget, • a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismeretét, • a kritikus és kíváncsi attitűdöt, • az etikai kérdések iránti érdeklődést, • a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban, Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén •

•

•

•

megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. 60 

 

•

képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt.”

5. Digitális kompetencia „A digitális kompetencia a természetnek, az IST (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: • információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, • kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Magában foglalja: • a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. • az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. • a kritikus és megfontolt attitűdöket az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. • a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket.” 6. Hatékony önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek 61   

sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás igényli: • olyan alapvető képességek meglétét, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. • a saját tanulási stratégia kialakítását, a motiváció folyamatos fenntartását, a figyelem összpontosítását, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelését. • a közös munkára és tudás másokkal való megosztására való képességet, a saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére való készséget. • pozitív attitűdöt, • tanulási iránti motivációt, • a folyamatos fenntartásához a korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználását, új tanulási lehetőségek felkutatását, és a tanultaknak az élet minden területén széles körben való alkalmazását.” 7. Szociális és állampolgári kompetencia „A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A személyes és szociális jólét, a kompetencia megköveteli: • az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. • a sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében a normatudatot, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértését.

62   

• az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. • az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismeretét. • tájékozódást az európai társadalmak multikulturális és társadalmigazdasági dimenzióiban, a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértését. • a képességet, hogy különféle területeken hatékonyan tudjon kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. • a közügyekben való hatékony együttműködést, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritást és érdeklődést. • a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. • a stressz és a frusztráció kezelését, a változások iránti fogékonyságot. • pozitív attitűdök vonatkozásában az együttműködést, a magabiztosságot és az integritást, emberi jogok teljes körű tiszteletét, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. • a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődést, a sokféleség elismerését. • a személyes előítéletek leküzdését és a kompromisszumra való törekvést. • a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást. • a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén. • az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét. • a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák.” 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia „A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, 63   

a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség: • az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismeréshez, értelmezéshez szükséges ismeretek. • a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást segítő ismeretek. • az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek. • tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. • pozitív attitűd, mint a függetlenség, a kreativitás és az innováció a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. • a célok elérését segítő motiváció és elhatározottság, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.” 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség „Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi: • a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását. • a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. • Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. • a művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. • a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.” 64   

10. Önismeret Az önismeret nem tartozik a rendelet szerint a fő kulcskompetenciák közé, ám szintén fontos tulajdonságként nevesítve van, többek között, abban. Ezért most ennek lírását is ismertetjük. „Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól.” Ahhoz, hogy az egyének „képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagáért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.”

3.2. Kulcskompetenciák munkavégzéshez való rendelése A kulcskompetenciáknak van egy olyan köre, ami kifejezetten a hatékony és eredményes munkavégzéssel áll kapcsolatban. Ezeket nevezzük munkaerő-piaci kulcskompetenciáknak. Készült ezzel kapcsolatban az EQUAL Program keretében egy komoly, átfogó tanulmány, ami a munkaerő-piaci kulcskompetenciák újszerű megközelítéséről szól. 58 A tanulmány három kulcskompetenciára koncentrál – az anyanyelvi kommunikációra, a tanulás tanulására és az interperszonális kompetenciára, és ezeknek a szerepét, jelentőségét vizsgálja a munkaerő-piacon. Az eredmények azt mutatják, hogy van egyfajta inkonzisztencia az egyén saját gondolatvilágában az élethosszig tartó tanulás koncepciójához képest. Megállapították, hogy: • az attitűd komponens bír a legkisebb jelentőséggel, legfőképp a kommunikáció és az interperszonális készségek esetében. Ezt azért tartották fontos megállapításnak, mert a szakértők az élethosszig tartó tanulást sokszor szemléletként definiálják. • kiemelkedőnek tekinthető az ismeretek jelentősége, főleg a kommunikáció terén. • a vizsgált kompetenciák közül a kommunikáció volt a legkevésbé fontosnak értékelt, és a tanulás tanulása, ill. az interkulturális kompetencia voltak a leginkább jelentősek.                                                             

58

 Forrás: http://www.equalhungary.hu/main.php?folderID=1042&objectID=5002799, 2009.04.29‐én 

65   

•

a szociodemográfiai tényezőknek, kivételt képez ez alól a kor, alig van szerepe a kompetenciák jelentőségének megítélésében. • a vállalati oldal az interkulturális kompetenciát tartják a legkevésbé jelentősnek a munkahelyi boldogulást illetően. • a szakértői tevékenységet, szellemi munkát végzők körében tartják a vizsgált három kompetenciát a leginkább fontosnak. • érdekes, hogy a fizikai munkák esetében a munkaadók alulértékelték a munkakörök betöltéséhez szükséges kompetenciákat. • a megkérdezettek többsége szerint „a magyar társadalomban – egy szűk, fiatal, magasan kvalifikált csoportot leszámítva – nem működik az élethosszig tartó tanulás.” (Apró-Arnold-Csender-…-Várhalmi-Várhegyi, 2008., 10. oldal) 59 • a megkérdezettek közül voltak, akik azt gondolják, hogy „a magyar társadalomban a siker és a tudás fogalma nem párosul egymáshoz, mivel nem egyértelmű, hogy a sikereket tudással lehet elérni”. (ApróArnold-Csender-…-Várhalmi-Várhegyi, 2008., 10. oldal) Problémának látják a kiskapuk és a kapcsolatháló túlzott használatát, az eltorzult értékeket. Az előbb említett tanulmány megállapítását használjuk a kulcskompetenciák munkavégzéshez való rendelésében, miszerint „a kulcskompetencia megléte képessé teszi az egyént arra, hogy: • új tudásra tegyen szert, illetve hogy tudását az új követelményekhez hozzáigazítsa, • tudását, készségeit a szervezetek követelményeihez igazítsa és hozzájáruljon a szervezetek kibontakozóban lévő új formáihoz, • alkalmazkodjon a változó életpálya-kilátásokhoz, s az egész életen át tartó tanulás révén növelje a mobilitását.” (Apró-Arnold-Csender-…Várhalmi-Várhegyi, 2008., 16. oldal) Munkerő-piaci szempontból akkor fontos egy kulcskompetencia, hogyha az fontos a munkaerőpiaci boldoguláshoz, vagyis – a már hivatkozott tanulmány szerint – szükséges a megfelelő munkakörbe való eredményes bejutáshoz, illetve annak hatékony ellátásához. Ebből a szemszögből mindegyik kulcskompetencia fontos az egyén számára, csak munkakörtől függően eltérő módon. Általánosan fontos munkaerő-piaci kulcskompetencia - amik minden munkahely és munkakör betöltésekor egyértelműen fontosak: • az anyanyelvi készség – minden munkahelyen, pozíciótól, területtől, munka jellegétől függetlenül szükséges a magabiztos írási-olvasási készség, kommunikációs készség. • a matematikai, természettudományos kompetencia – a gyakorlatban és a mindennapi életben szükség van az alapvető számolási készségekre, és arra, hogy az egyén értse az emberi tevékenységek következményeit, a változásokban való szerepét, az alapvető természeti törvényeket és a fenntarthatóság igényét, és cselekedeteit azokhoz illessze.                                                              59

 Forrás: http://www.equalhungary.hu/main.php?folderID=1042&objectID=5002799 2009.04.29., 10. oldal 

66   

• tanulási kompetenciák – tanulni nemcsak formálisan lehet, hanem egész életünk során mindig tanulunk tapasztalásaink révén. Így a tanulásra, az újra való nyitottság, a tapasztatolk gyűjtése, alkalmazása mindenhol és mindenhol fontos szerepet tölt be a munkában és a magánéletben egyaránt. Munkahelyi sajátosságoktól függően eltérő mértékben fontos: • az idegen nyelvi készségek – nemzetközi környezetben, vagy emberekkel foglalkozó munkakörökben fontosabb, • digitális írástudás – a legtöbb munkakörben fontos, és használják, csupán eltérő mértékben, • vállalkozói kompetenciák – elsősorban a vállalkozói, gazdasági tevékenységet végzők, üzleti vállalkozásban dolgozóknál elsődleges, ám bármiféle szervezett tevékenységet végzők esetében szükséges, • állampolgári és esztétikai készségek – többnyire közvetett módon kapcsolódnak az egyén munkahelyi sikerességéhez, ám fontosak az integráció, a társadalmi részvétel, felelősségvállalás, minőségre való törekvés, stb. gyakorlása során. A 2007-2008-as Akcióterv a munkaerő-piaci kulcskompetenciákat a következőképpen definiálja: 1. Világnyelv: idegennyelv-tudás 2. Világháló: felhasználói szintű informatikai ismeretek, elsősorban az internet használatához szükséges készségek 3. A vállalkozók világa: gazdasági ismeretek, a vállalkozás indításához és működtetéséhez kapcsolódó ismeretek 4. A magad világa: önismereti, konfliktuskezelő és –megoldó képesség, menedzsment és önmenedzselési kompetenciák 5. Kiegészítő kompetenciák: anyanyelvi, kommunikációs készségek, számolás, tanulás kompetenciái. Ezeknek a kompetenciáknak az országos hatókörű fejlesztését célozza meg az Akcióterv a magyar felnőtt lakosság körében, kifejezett hangsúllyal a régi iskolarendszerben végzettekre. A következőkben leírjuk, hogy milyen módszertani, szervezeti, tudományos keretek között lehetséges a felsorolt kompetenciák hatékony és eredményes fejlesztése.

3.3. Kulcskompetenciák fejlesztésének intézményes formái

módszertani

és

Először a képzések lehetséges kereteit és módszertanát vizsgáljuk meg. Képzési metodikákat tekintve a szakemberek és a szakintézmények formailag három tanulási keretet különböztetnek meg: formális, nem-formális és informális tanulást.

67   

A formális képzés 60 alatt értjük azokat a képzéseket, amik iskolarendszeren és felsőoktatási intézményrendszeren belül történnek, és azokat az előbbi két rendszeren kívüli képzéseket, amik intézményes keretek között végzettséget adnak. Egy másik definíció 61 szerint formális tanulás minden olyan „szervezett, strukturált formában folyó ismeretszerzés, amely a legtöbb esetben valamilyen bizonyítvány vagy diploma megszerzésével ér véget. Ide tartozik tehát a közoktatás, a felsőoktatás, valamint például az OKJ-s bizonyítvány megszerzését megcélzó szakmai tanfolyam is.” Még általánosabb 62 megfogalmazásban a formális képzés hierarchikusan és időrendben felépített képzési rendszer, ami az elemi iskolától kezdődik, és a felsőoktatással ér véget, kiegészítve általános tudományos tanulmányokkal és specializált programokkal a teljes idős képzésfejlesztés érdekében. A nem-formális képzés fogalma az 1960-as, 1970-es években született meg nemzetközi téren, és az élethosszig tartó tanulás elképzelésével kapcsolódott össze. 2001. évi CI. törvény Értelmező Rendelkezései szerint nem-formális képzésnek nevezzük a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett rendszerezett oktatás-tanulást, amely oktatási, képzési intézményeken (oktatási rendszeren) kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez. A nem formális képzés még általánosabb értelemben minden szervezett tanulási formát magába foglal, ami a formális képzési rendszeren kívül történik azonosítható tanulási alanyokkal és tanulási céljaik kiszolgálásával. Az informális tanulás 63 minden ember mindennapjában benne van, mert ide tartoznak azok a tanulási formák, amik sokszor észrevehetetlenül, a mindennapi tevékenységek végzésekor gyarapítják az egyén ismereteit, kompetenciáit. Ebben a tanulási formában többnyire nem tudatosan mindenki szerez ismereteket, készségeket, mintákat a hétköznapi életben való létezés során – a családtól, a barátoktól, a piacon, a könyvtárban, a munkában, játékban, szórakoztatásban, stb. 64 Jellemző, hogy itt a tanulás, fejlődés egyfajta velejárója a cselekvésnek, nem pedig közvetlen célja, mégis eredményeként javulhat az egyének munkaerő-piaci helyzete és esélye a sikeres életvitelre. Informálisan tanulunk, amikor például barátainkkal, munkatársainkkal beszélgetünk, vagy amikor megnézünk egy ismeretterjesztő, vagy kulturális műsort a televízióban, meghallgatjuk a rádióban. De ugyanide tartozik a gyermekek családban való felnevelése, az értékek, viselkedésminták, magatartások, az életről való ismeret elsajátítása is. A lehetőségek tárháza szinte végtelen ebben a tanulási formában,                                                              60

 Forrás: http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/F6.xml/formalis_kepzes.html, 2009.04.30‐án   Forrás: http://okj2006.hu/szakiranytu/formalis_nonformalis_informalis.html 2009.04.30‐án  62  Forrás: Mark K. Smith (1996, 2001, 2009): Non‐formal education, www.infed.org – Conference: informal  education within a formal setting  63  Forrás: http://okj2006.hu/szakiranytu/formalis_nonformalis_informalis.html 2009.04.30‐án  64  Forrás: Mark K. Smith (1996, 2001, 2009): Non‐formal education, www.infed.org – Conference: informal  education within a formal setting  61

68   

és az csakis az egyénen múlik, miként (mennyire tudatosan, milyen gyakran, milyen minőségben) él vele. 7. táblázat A formális és nem formális képzés ideál-tipikus megkülönböztetése Mark K. Smith (2009.) gondolatai alapján

Szempontok Képzési cél, szándék Időtartam Képzés tartalma

Képző rendszer

Ellenőrzés

Formális képzés Általános, hosszú táv, tanúsítvány-alapú Hosszú ciklusok, előkészítő jellegű, teljes időt igénylő Sztenderdizált, képzési anyag orientált (felülrőllefelé), tudományos, a bemeneti elvárások a rendszer által meghatározottak Intézményi alapú, a környezettől elvonatkoztatott, szigorú felépítés, erőforrás és képző alapokon nyugszik Külső ellenőrzés, hierarchikus

Nem formális képzés Specializált, rövid táv, nem bizonyítvány alapú Rövid ciklusok, ismétlődő, részidőben végezhető Egyénre szabott, eredményorientált (lentrőlfelfelé), gyakorlati, a tanuló határozza meg a bemeneti követelményeket Környezeti alapú, a társadalommal összhangban, rugalmas, tanulóbarát, erőforrástakarékos, Önirányító, demokratikus

Tanulmányunk és a felnőttek munkaerő-piaci kompetenciájának fejlesztésének szempontjából a nem formális és informális tanulási és képzési formák vizsgálata és segítségül hívása a fontos, mivel a kompetenciák fejlesztése közvetlenül nem eredményez végzettséget igazoló bizonyítványt/tanúsítványt – igaz, annak megszerzéséhez is segítséget nyújthat. Másik ok pedig a rugalmasságuk, mivel a formális képzési rendszerek jellegzetességeikből fakadóan nehezebben alkalmazkodnak a szociális-társadalmi-gazdasági változásokhoz, mint a másik két forma. A nem formális képzések kialakításának fő motivációja, többek között, az volt, hogy a formális rendszerek az előbb említett változásokat csupán követték, nem eredményezték azokat, és szükség volt arra, hogy a képzés maga is generálja a változási folyamatokat. Készült egy OECD kutatás 2000-ben 65 , ami a nem formális és informális tanulás kereteit vizsgálta több országban (Kanada, Finnország, Németország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, USA). Ezek alapján a következő tanulási módszereket és lehetőségeket írták le: 8. táblázat A nem formális és informális tanulás példái

Példák nem formális oktatásra

Példák informális tanulásra

                                                             65

 Forrás:  http://209.85.129.132/search?q=cache:foo2esftMikJ:www.nepfoiskola.hu/eaea/EAEA_hu/downloads/kutataso k/adat3.doc+form%C3%A1lis+nem‐ form%C3%A1lis+inform%C3%A1lis+tanul%C3%A1s&cd=8&hl=en&ct=clnk&gl=uk&lr=lang_hu 2009.04.30‐án 

69   

Tantermi oktatás Szeminárium Műhelymunka Levelező kurzus Esti iskola Gyakornok-képzés, felnőttek képzése Foglalkoztatást elősegítő tanfolyamok

Továbbképzés egyetemeken/továbbképző központokban Tanfolyam nyári egyetemeken

Munkahelyi képzés Oktatási szoftver Rádió és televízió Audió/videokazetták, diszkek Olvasmányok Internet-alapú tanulás Önállóan irányított tanulás (oktatók által biztosított tananyaggal, levelező tanfolyamok, képzés rádió, TV, számítógép stb. segítségével) Konferenciák Foglalkoztatottak részvétele munkájukkal kapcsolatos informális tanulásban (kollégák által nyújtott munkahelyi oktatás, önállóan irányított tanulás, műhelymunka, minőségfejlesztő körök, stb.)

Népfőiskola Tanulmányok iskolák felnőttképzési tanszékén Nem szakmai tanfolyamok (gyakorlati készségek, művészet, irodalom, sport, stb.) Szakmai orientációjú tanfolyamok (új foglalkozás, új szakmai kihívások, karrierépítés, stb.) Részvétel munkához kapcsolódó képzésben, amit részben vagy egészben a munkáltató finanszíroz (tanfolyamok, szemináriumok, stb.) Munkához kapcsolódó továbbképző tanfolyamok (munkahelyi képzés, szabadidős tanfolyamok) Nem munkához kapcsolódó továbbképzési tanfolyamok

A felsorolt táblázat elemei, módszertanai jó támpontot nyújthatnak a kompetencia fejlesztési program meghatározásakor, illetve a képzésben résztvevő képző intézmények részére ajánlott módszertanként szolgálhatnak. A képzéseket tekintve, a teljesség igénye nélkül, a következő szempontok szerint kategorizálhatók az egyes képzési formák: 1. Képzés módszertanát tekintve: a. ismeretanyagok átadásával – hagyományos, tantermi keretek vagy távoktatás, e-learning formájában,

70   

2.

3.

4.

5.

6.

b. gyakorlati készségekkel, az ismeretanyagok alkalmazási készségeinek fejlesztésével gyakorlatorientált módszerekkel – csoportmunkákkal, projektekkel, helyzetgyakorlatokkal, szituációs gyakorlatokkal, esettanulmányok feldolgozásával, stb., az előzőek kombinációjával. Résztvevők létszáma és igénye alapján: a. egyéni, b. kiscsoportos (legfeljebb 10 fő), c. nagycsoportos (legfeljebb 30-40 fő), d. tömeges (több száz fő). A képző és a tanuló kapcsolatát, találkozását tekintve: a. személyes találkozáson alapuló (például a klasszikus tantermi órák, tréningek, workshop-ok, stb. esetén), b. távkapcsolaton alapuló, személyes találkozást nem igénylő (például e-learning bármely formája, telefonos konzultáció, levelezéses oktatás). A képzés tananyagát tekintve: a. személyre szabott, vagy személyre szabható – a tanuló igényeire, helyzetére, tanulási célkitűzéseire szabott képzés, b. sztenderd – a tanuló konkrét egyedi igényeit kevéssé figyelembe vevő, inkább általánosan megfogalmazott képzési követelményekhez igazodó képzési forma (ilyenek például az un. „konzerv tréningek” 66 ). c. az előző kettő elemeit vegyesen tartalmazó képzések – ekkor a képzés egyes elmei sztenderdek, ám bizonyos részei az ügyfél és a tanuló igényeire szabhatóak. Képzés intenzitását tekintve: a. intenzív képzések: rövidebb idő alatt, nagy óraszámban történő képzés, a cél, a minél gyorsabb kompetencia fejlesztés, b. normál ütemezésű képzés: egy előre meghatározott optimális ütemezéssel, kiegyensúlyozott tempóban zajló képzés, ahol a gyorsaság nem elsődleges cél. Képzés szintje, az adott kompetencia mélységét tekintve: a. kezdő – az alapokat átadó képzés, b. haladó – az alapozás után, a mélyebb ismeretek átadását célzó képzések, c. mester – az adott kompetencia magas szintű elsajátítását lehetővé tevő képzés.

A fenti kategorizálás csupán néhány szempontból vizsgálja a képzéseket, és előfordulhatnak adott kategórián belül eltérő szintek és megkülönböztetések is. Azért írtuk le a fentieket, hogy érzékeltessük a kompetencia fejlesztési lehetőségek és kombinációk sokszínűségét.                                                             

66

 Konzerv tréningnek nevezzük azokat a tréning programokat, amiknél egy általánosan kifejlesztett, sablon  módszertan, ismeretanyag és tematikai rendszer alapján történik a képzés. 

71   

Fontos definiálni, mitől lesz eredményes és sikeres egy képzési program. Kálmán Anikó szerint a felnőttek eredményes képzéshez a következő elemek szükségesek: • „felhasználóbarát rugalmas képzési rendszer, • minőségközpontú működés, • gyakorlatorientáltság a képzési tartalom meghatározásánál, • módszertani fejlesztés tekintettel a képzési piacon levő versenyhelyzetre es a piaci resztvevők igényeire, • valamint a gazdaságossági megfontolásokra. • előzetesen megszerzett tudást merő es értékelő rendszerek” (Kálmán, TÉT, 2008. 123. oldal) Szintén fontos • a képzők képzettsége és motivációja, • a képzésben használt anyagok relevanciája és minősége, • a képzés folytatása, utókövetése, megerősítése. Ezekre a követelményekre vonatkozóan a képző intézmények számára az akkreditációs követelmények (https://www.nive.hu/felnottkepzesi_akkreditacio/index.php) és a szabályozás tartalmaz elvárásokat és iránymutatásokat. 3.3.1. Hazai intézményesült formák, lehetőségek, felnőttképzés „Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a részt vevők számára.” 67 A hazai felnőttképzési rendszer két típusba sorolható: egy része iskolarendszeren belül zajlik, másik része iskolarendszeren kívül. Mindkét oktatási rendszer célja a képzésben résztvevők munkaerő-piaci érétkének növelése, és a munkaerőpiac igényeinek kiszolgálása. A különbség abban rejlik, hogy az iskolarendszeren belüli felnőttképzés közvetlen kimenete új, magasabb szintű végzettség, általános műveltség, míg az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés elsősorban a szakmai tudás és a szakképzettség átadására fókuszál. 68 A magyar képzésekre – legyenek iskolarendszeren belüli vagy azon kívüliek – a poroszos vonások jellemzőek: tudományágak felől felépített képzési tematikák, akadémiai megközelítés, ’alulról felfelé’ építkezés, az ismeretanyagok dominanciája, készségek, képességek, un. „soft-skill” 69 -ek alulreprezentáltsága.

                                                            

67

 Forrás: http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt%20menu=253, 2009.05.02‐án   Kiszter István: Felnőttképzési törvény értelmezése, 2005, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet,  Továbbképzési füzetek 63.  69  Soft skills: „a soft skillek mindazok a képességek, amelyek a szakmai tudáson felül alapvetően meghatározzák  a munkavállaló beilleszkedési‐, motiválhatósági‐, kezelhetőségi‐, kreativitási jellemzőit. Például: csapatmunka,  kommunikáció,  szervezőkészsége,  felxibilitás,  mobilitás,  EQ,  motiválhatóság,  asszertivitás,  kreativitás,  68

72   

Ezek az oktatási formák és módszertanok az ismeretanyagok átadására koncentrálnak elsősorban, azonban sokszor hiányoznak azok a képzési módszerek, amik az ismeretanyagok gyakorlatias alkalmazásának képességét fejlesztenék ki az egyénekben. Igaz, részben ennek köszönhetően lehettünk büszkék tudósainkra, akadémikusainkra – azonban ők végül nem hazánkban bontakoztatták ki zsenialitásukat, hanem Nyugaton vagy az Egyesült Államokban. És ennek a rendszernek köszönhető az is, hogy a PISA felmérések során a magyar diákok a várakozásokhoz képest alacsonyabb eredményeket produkáltak a szövegértési feladatokban és a gyakorlati feladatok értelmezésekor, megoldásakor. Az angol-szász oktatási rendszerek ezzel szemben a gyakorlatias megközelítést alkalmazza: gyakorlati, kimeneti kompetenciákból visszavezetve építi fel a képzést, üzleti megközelítés, a gyakorlatok dominanciája, a tudományok kisebb súlya. Ezek az oktatási módszertanok az egyén különböző képességeire fókuszálnak, az ismeretek megszerzésének és alkalmazásának módjára tanítanak sokszor, nem pedig magára az ismeretanyagra. Sok esetben a felnőttképzési piacot is az ismeretek dominanciája jellemzi, és kevesebb az olyan képzés, ami adott helyzetre, munkakörre szabott kompetenciákat fejlesztene. Ezt az igényt általában a vállalati megrendelésre készített, vállalatra és ügyfélre szabott képzések elégítik ki. Tömeges szinten a tréningek, workshop-ok, a gyakorlati elemeket tartalmazó képzések elégíthetik ki. Ám ezeknek is megvan a maga korlátja. Egy humán fejlesztési szakértővel folytatott beszélgetés rávilágított a kompetencia alapú fejlesztés korlátaira is, miszerint egy fejlettségi szinten túl – ezt ő a vezetőfejlesztés során tapasztalta – már nem annyira a kompetenciák, a személyiség fejlesztése az elsődleges, hanem a mélyebb értékek, mozgatórugók, a jellem és a további ismeretek fejlesztése. Azonban a magyar lakosság nagy részének, az alsóbb szintű végzettséggel nem rendelkezőknek, a hátrányos helyzetűeknek fontos lehet a kulcskompetenciák fejlesztése, és ezt a munkaerő-piac képviselői is visszajelezték a munkaerő-közvetítő szakértőkkel folytatott beszélgetések során. A hazai képzési kínálatot böngészve sokféle tartalmú, típusú, módszertanú és árú felnőttképzéssel találkozhatunk. A képzési kínálat nagy részét az iskolarendszerű oktatási intézmények és a felnőttképzési intézmények adják. Szintén jelentős szerepet töltenek be a Regionális Képzési Központok. Magyarországon a közoktatásban a kompetencia alapú oktatás fejlesztésére a Nemzeti Fejlesztési Terv I. keretében került sor. A kompetencia alapú oktatás viszont már korábban is megjelent a felnőttképzési intézmények kínálatában. A készségfejlesztések, humán erőforrás fejlesztés területén már a 90-es években is gyűrűztek be új módszertanok a képzési szolgáltatások körébe.                                                                                                                                                                                            intelligencia.  Forrás:  HR  Portál:  Részletesen  a  sokat  emlegetettsof  skill‐ek  világáról.  I.‐II.  Forrásoldal:  http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=56477, 2009.04.30‐án 

73   

A jogszabályi meghatározásokat tekintve, Kiszter István 70 szakértői anyaga alapján elmondható, hogy az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésként definiál a felnőttképzési törvény minden olyan képzést, amely során a képzés résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Ettől bővebb értelmezés található egyéb szakértői anyagokban. Ezek értelmében az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek több területe van: munkaerő-piaci képzés, önképzés, egyéb képzés. A munkaerő-piaci képzések jelentik a döntő hányadot, és ezek célja az egyén foglalkoztathatóságának növelése, munkába állása, ill. munkahelyének megtartása. Ide tartoznak a szakképzések is, amik konkrét szakma átadását célozzák, ám ezek a legköltségesebbek nagyobb idő és követelmények miatt – néhány esetben célszerűbb kifejezetten a munkáltatói igényekre szabott képzési csomagok összeállítása. Az iskolarendszeren kívüli képzési formák egyre nagyobb jelentőséget és szerepet kapnak. A magyar társadalom most kezdi megtanulni – és ennek a programnak is ez az egyik fő célja – hogy nem elégséges a régen követett minta (fiatalkori iskolarendszerű képzés, majd munkába állás végül nyugállományba vonulás) a munkaerő-piaci versenyképességhez, és ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a felgyorsult, globalizálódó világgal és annak folyamataival, hanem fontos, hogy munka mellett folyamatosan képezzék magukat.

3.4. Képzési programok szabályozási háttere A következőkben a képzési programok és így a projekt szabályozási és törvényi hátterét foglaljuk össze, mely lista az http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13492 (2009.05.03-án) oldal tartalma alapján készült.

9. táblázat Képzési programok szabályozási háttere, Forrás: SZMM

Törvények A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény Szakképzési törvények: • 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről • 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról • 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról • 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről Foglalkoztatási törvények (számuk és közvetett relevanciájuk miatt nem nevesítjük őket) Kormányrendeletek Felnőttképzési Kormányrendeletek: • A felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 123/2007. (V. 31.) Korm. rendelet

                                                             70

 Forrás: http://mediatar.eti.hu/medialib/CF293768‐EEC2‐B4F7‐1F17‐062C01813FF0.pdf, 2009.05.02‐án 

74   

•

A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet Szakképzési Kormányrendeletek: • Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a szakmai képzési együttműködésről és a szakképzési bizonyítványok egyenértékűségének elismeréséről szóló, Bécsben, 1994. április 6-án aláírt Egyezmény szövegének kormányrendelettel történő kihirdetéséről szóló 159/1994. (XII. 2.) Korm. rendelet • A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet • A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről szóló 292/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet • Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet • Az Útravaló Ösztöndíj programról szóló módosított 152/2005. (VIII. 2.) Kormányrendelet • A szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 3.) Korm. határozat Foglalkoztatással kapcsolatos Kormányrendeletek (számuk és közvetett relevanciájuk miatt nem nevesítjük őket) Miniszteri rendeletek Felnőttképzéssel kapcsolatos miniszteri rendeletek: • Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályiról szóló 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet • A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználási szabályairól szóló 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet • A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet • A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályiról szóló 15/2007. (IV.13.) SZMM rendelet • A szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet Szakképzéssel kapcsolatos miniszteri rendeletek: • 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről • 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről • 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól • 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről • 7/2004. (III. 8.) OM rendelet a szakmai gyakorlaton alapuló elismerés rendszeréről • 8/2004. (III. 8.) OM rendelet a bizonyítványok besorolásáról [módosította: 29/2004. (X. 15.) OM rendelet] • 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről [módosította: 2/2006. (II. 17.) OM rendelet] • 29/2004. (XII. 20.) FMM rendelet a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

75   

hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről [módosította: 9/2005. (VII. 15.) FMM rendelet, 6/2006. (V. 17.) FMM rendelet] • 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről [módosította: 25/2006. (VI. 8.) OM rendelet, 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet, 35/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet, 8/2008. (IV. 13.) SZMM rendelet] • 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről • 14/2006. (IV. 3.) OM rendelet a szakiskola és a szakközépiskola kilencedik évfolyamán a gyakorlati oktatás támogatásának igényléséről, folyósításáról és elszámolásának rendjéről [módosította: 12/2006. (XII. 5.) OKM rendelet] • 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól [módosította: 12/2008. (VII. 18.) SZMM rendelet] • 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról • 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről • 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről • 8/2008. (VI. 13.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról • 9/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről • 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról [mely hatályon kívül helyezte a 13/2004. (IV. 27.) OM rendeletet] • 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről [mely hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendeletet] • 19/2008. (XII. 4.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjének [20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet] módosításáról • 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díjak kereteiről [a korábbi 1/2001. (I. 16.) OM rendeletet váltja fel] Foglalkoztatással kapcsolatos Miniszteri rendeletek (számuk és közvetett relevanciájuk miatt nem nevesítjük őket)

A projekt tartalmilag az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésekhez kapcsolódik, ezért törvényi szinten a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényt kell keretjelleggel, a felnőttek képzésének szakmai irányításának, garanciájának,

76   

finanszírozásának szabályozási alapjául venni. A törvény értelmezésekor Kiszter István (2005.) 71 gondolatait használtuk fel, és azokat idéztük.

3.5. Példa ’best practice’-re – Vallon képzési központok 72 A kompetencia fejlesztések szempontjából szeretnénk egy EU példát részletesen bemutatni, amit az Belgium valósított meg, és bizonyos elemei, a megvalósítás technikája ötletként szolgálhat a magyar országos munkaerő-piaci kulcskompetencia fejlesztésének kidolgozásában. A bemutatás során az általános elemek mellett rávilágítunk a Magyarországon is használható elemekre, illetve felhívjuk a figyelmet a különbségekre is. Minden bemutatás végén összefoglaljuk az adott program főbb kapcsolódási és potenciális ’benchmark’ pontjait. A belga Vallonban 1998-ban elindítottak egy innovatív kompetenciafejlesztési programot, aminek keretében kompetencia központokat és –hálózatokat hoztak létre. Indokoltság A kompetenciaképző központok létrehozását az alábbi igények és szükségletek hívták életre: ƒ ƒ ƒ ƒ

Szükséges volt a munkaerő általános iskolázottsági szintjének emelése, Szükség volt egy átfogó, az életen át tartó tanulást támogató stratégia kidolgozására, Fontos volt a képzéseket a valós munkaerő-piaci igényekhez igazítani, és Meg kellett szüntetni a munkaerő-piac szűk keresztmetszeteit.

Vallonban az általános iskolai végzettség elmaradt az EU átlagtól, és a munkaerő-piac pedig kereslet-orientált képzéseket követelt, mivel csakis így tudták növelni a termelékenységet, a minőséget és az innovációt. Mindemellett érdekes jelenségre lettek figyelmesek az ezredfordulón, miszerint 120.210 álláshirdetésre mindössze 110 szakember jutott. Az előbb felsorolt állapotok követelték ki egy olyan képzési rendszer életre hívását, ami különbözött a korábbi képzési programoktól, valóban ki tudták elégíteni a munkaerő-piac igényeit, hangsúlyt fektettek a partnerségek kialakítására és gondozására, mindenki számára elérhető képzést valósítottak meg átfogó szemlélettel. Fontos megjegyezni azt, hogy volt egy korábbról hozott történelmi alap, amire építkezhettek, ez pedig a partneri kultúra volt, ami 1992/1993 óta volt jelen,                                                             

71 72

 http://mediatar.eti.hu/medialib/CF293768‐EEC2‐B4F7‐1F17‐062C01813FF0.pdf, 2009.05.02‐án   Forrás: http://www.mutual‐learning‐employment.net/, 2009.05.03‐án 

77   

amikor is a egymással.

társadalmi

szereplők

szorosabb

együttműködésbe

kezdtek

Képző központok alapelvei 2003-ban 14 képző központ működött, és további 9 megnyitását tervezték 2005ig. A központok egy része a nemzeti foglalkoztatási és képző szervezet égisze alatt, másik része pedig állami-magán partneri társulások égisze alatt működött. Az említett központoknak négy alapvető feltételnek kellett megfelelnie: 1. Összhang és kapcsolat a regionális gazdasági fejlődéssel – a képző központoknak szoros kapcsolatot kellett ápolniuk a helyi gazdasági hálózatokkal és képviselő szervezetekkel, és támogatniuk kellett a társadalmi-gazdasági fejlődést a képzéseken és egyéb tevékenységeken keresztül. 2. Társulások, partnerség – a képző központoknak egy nyílt, partnerségi megközelítésben kellett működniük. A partnerségek három fajtáját alakították ki: a. Ideiglenes partnerség: amikor a felek nem kívánnak befektetni, ám egyéb értékes hozzájárulást tudnak tenni. Többen albizottsági és közösségi munkálatokban vettek részt. b. Társadalmi és egyéb partnerség: befektetési támogatást nyújtanak a képző központoknak például eszközbeszerzéshez. Egyfajta irányító és szervező, vezető szerepet is betöltenek. c. Partnerek: az alapvető befektetések biztosítói, akik akár non-profit társulásokat is létrehozhatnak, státuszuktól függően. 3. Diverzifikált tevékenységek – igaz, hogy a képzések a képző központok legfőbb tevékenységei, mégis egyéb feladatok ellátásának is eleget tesznek. A központok például rendszeresen mérik a kompetenciák és a képességek szintjét és jelentést készítenek a tendenciákról, segítik a megfelelő tudatformálást és informálódást a képzésekkel kapcsolatban, népszerűsítik az e-learning-et, tanácsadás keretében segítséget nyújtanak a munkaadóknak a megfelelő képzési igények azonosításában és képzési stratégiák kialakításában, gazdaságfejlesztési stratégiákat készítenek, és minőségbiztosítási tevékenységet végeznek. 4. Mindenki számára elérhető – a képző központok fő célcsoportját a munkával rendelkezők és a munkanélküliek alkotják, ugyanakkor vállalati vezetés, oktatók, gyakornokok számára is kínálnak tanulási lehetőséget. Képző központok finanszírozása és működése A képzések felügyelete szektorról szektorra változik, mivel minden ágazatnak megvan a saját képzési alapítványa, amit a munkáltatók és a kereskedelmi egyesületek közösen irányítanak. A finanszírozás pedig százalékokban van meghatározva. A partneri együttműködés magába foglalja az erőforrások és vezetés irányítás közös biztosítását. 78   

Minden egyes ágazat magának állítja össze képzési struktúráját és kínálatát, vagy kiszervezi a képzést állami vagy magán képző szervezeteknek. A képző központok szorosan együttműködnek a támogató ágazatokkal, így képesek az ágazati változásokat folyamatosan követni, a szükséges változtatásokat véghezvinni, és a folyamatosan változó ágazati igényeket kielégíteni. A finanszírozást tekintve a tőke 20%-a származik a magán szférából pénz vagy egyéb hozzájárulás formájában, és a további 80% állami pénzeknek, a képzések bevételeinek és az Európai Strukturális Alapnak a közreműködésével áll össze. Az egyes képző központok költségvetése 1-10 millió euróra rúg. A hálózat működtetési költsége pedig 0,5 millió eurót tesz ki. Eredmények Az eredmények igen biztatóak. Mindegyik képző központ sikeresen működik. A központok három fejlődési szakaszon mentek keresztül: 1. A szervezetek megalapítására több partner (képzést nyújtók, képzők, egyetemek, az ágazatok és a gazdaság képviselői, társadalmi képviselők) összefogására volt szükség. Ezáltal született meg a szakértők hálózata, kerültek a kapcsolatok kialakításra. 2. A második szakaszban a képző központok hálózata került kialakításra. 3. Végül a központok egy szélesebb körű partnerségbe integrálódtak, ami már az alkalmazott kutatás, a regionális gazdasági fejlődés, a környezeti kérdések, stb. témakörén dolgozik. Kihívások Igaz, hogy a koncepció sikeresen megvalósításra került, amit a gyakorlat is visszaigazolt, azonban felmerültek olyan kérdések, amik a fenntarthatóság és jövőbeli hatékony működés témakörét vizsgálták. Egyrészt a program az embereket sikeresen irányította a képzések és a tanulás felé, ugyanakkor a fejlett és komoly technológiai alapú ágazatok felé is. Azonban az alapvető cél az volt, hogy az alacsony képzettségű, akár hanyatló ágazatokban dolgozó egyének kapjanak hathatós segítséget. A kérdés, hogy jelen formában erre a képző központok képesek-e. A kérdés felhívja a fókuszált és tudatos figyelmet az említett célcsoportokra és szegmensekre, akik kiemelt figyelmet igényelnek. A bemutatott finanszírozási modell jelen esetben egy jó példaként szolgálhat, azonban fenntarthatósága hosszú távon bizonytalan, mivel a külső források nem garantálhatóak határozatlan ideig, és az Európai Strukturális Alap támogatásai is határozott időre szóltak. A fő kérdés az, hogy miként válhatnak a képző központok önfinanszírozóvá.

79   

A vallon képzési gyakorlat alapvetően kínálat orientált volt. Ez komoly gondolkodásmódbeli váltást igényel a szereplők és érintettek részéről, hiszen a célok között szerepel a keresletorientált képzési rendszer kialakítása. Ráadásul a gazdaság és az ipar nem vett részt korábban ilyen formában a képzések alakításában. Erre jelenthet megoldást a partneri rendszer működtetése, a keresletet támasztók bevonása. A képző központok önmaguk szervezetén belül is szembesülnek a stratégiai emberi erőforrás menedzsment követelményeivel, ezért elengedhetetlen számukra a tudatos törekvés a fejlődésre és a szervezeti tanulásra. A képző központok esetében a nemek közötti különbözőségek nem kellőképp kerültek megragadásra, és a tapasztalatok azt bizonyították, hogy nem elégséges a vállalatokra és a piacra bízni a probléma kezelését, hanem tudatosan figyelni kell az esélyegyenlőség biztosítására. Fontos kérdés a képző központokban megszerezett kompetenciák elismerésének és elismertetésének témaköre, mivel ezek nem államilag elismert képzettségek. Ugyanakkor mivel a régiók gazdasági, ipari szereplői részt vettek a képzési koncepciók kialakításában, a képzések eredményét a munkaerő-piac elismeri. Mindezeket együttvéve a vallon irányítás intenzív eszme- és véleménycserét folytat egyes tagállamokkal a tapasztalatokat és a koncepciót illetően. A vallon érintett kormányzat a képző központokat a vallon képzési programok mozgatórugójaként látják.

3.5.1.1. Kapcsolódási pontok a magyar kulcskompetencia fejlesztési programmal

munkaerő-piaci

A fenti program több ponton hordoz jelen projekt számára alkalmazásra javasolt elemeket, és több ponton mutat hasonlóságot: Hasonlóságok az indokoltságot tekintve ƒ

ƒ

ƒ

Hasonló igények miatt kerül sor a képzések biztosítására – mindkét esetben fontos az alacsony végzettségűek és képzettségűek továbbtanulásának segítése, mivel mindkét országban jóval az EU átlag alatt van/volt a képzettségi szint. Mindkét esetben elvárás a keresletorientált képzések biztosítása, vagyis csak olyan kompetenciákat sajátítson el az egyén, amit a gyakorlatban is tud alkalmazni és hasznosítani. Szintén szükség volt mindkét projektnél az élethosszig tartó tanulás támogatása, és terjesztése.

80   

A különbség abban rejlik, hogy míg a vallon régióban szinte hagyományszerűvé vált a partnerségi együttműködése ezen a területen, addig Magyarországon nem jellemző ilyen mértékben ez a fajta társulás. Kapcsolódások az alapelveket tekintve Mivel jelen megvalósíthatósági tanulmány egy országos méretű kulcskompetencia fejlesztését szolgáló program javaslatát hivatott az asztalra tenni, ezért ebben az esetben a vallon gyakorlat felhasználható elemeit mutatjuk be. Tekintve, hogy a hazai programban nem szakképzés, hanem általánosan elvárt, munkaerő-piaci kulcskompetencia képzés a cél, nem szükséges a gazdasági szereplőkkel az a fajta szoros együttműködés, ami a vallon esetben megtörtént. Azonban itt sem hanyagolható el a keresletorientált szemléletmód, ami viszont aktív és közvetlen párbeszédet vár el a képző intézmények és a program tervezői részéről a munkáltató oldallal. Ez biztosíthatja azt, hogy valóban a munkaerőpiac által értékelt és fontosnak tartott kompetenciák kerüljenek a képzési kínálatba. Ennek egyrészt az előzetes megvalósíthatósági tanulmány keretén belül részben eleget tettünk, amikor a témakörben megkérdeztük a munkaerőközvetítők képviselőit, továbbá képző szervezetek és HR tanácsadó cég munkatársait. Javasolt a részletes megvalósíthatóság vizsgálatakor egy újabb felmérést végezni, akkor már az előzetes tanulmányra alapozva, és a megkérdezettek körébe akár a potenciális célcsoportot is érdemes bevonni. A partnerségek és együttműködések jellegét és körét tekintve nem szükséges egy külön képző központ létrehozása Magyarországon, mivel több területen áll rendelkezésre a szükséges felnőttképzési kínálat. Azonban szükség van ezeknek a megalapozott hálózatba szervezésére, és együttműködésük megteremtésére az országos lefedettség biztosítása és a szinergiák kiaknázása érdekében. A program tervezésébe és megvalósításába elengedhetetlen felnőttképzési és minőségbiztosítási szakértők bevonása. Összességében ez a pont az együttműködés és az integráció és konzisztencia elveire hívja fel a figyelmet. Mivel a program EU forrásból kerül finanszírozásra, fenntarthatóságát az EU elvárásainak megfelelően kell megtervezni. Ez egyrészt a tervezés feladata, másrészt a megvalósítók tapasztalataira kell épüljön. A tevékenységek diverzifikációját tekintve a képző intézmények önmagukban nehezen ruházhatók fel extra feladatokkal, azonban itt is szükség lehet egyfajta egységes kompetencia-mérésre. Ez biztosítható központosított módon, illetve biztosítható a képzők kiválasztásakor előre meghatározott elvárások és módszertanok mentén. Az országos elérhetőség jelen esetben is elvárás, és erre minden lehetőséget meg kell teremteni. Erre a jelen projekt a támogatások elosztásának meghatározásakor tud választ adni. 81   

A finanszírozást tekintve kevés hasonlóság fedezhető fel az eltérő finanszírozási forma és szerveződés miatt. Ugyanakkor a kulcskompetencia projekt esetében is felmerül a kérdés, miként biztosítható hosszú távon a képzettség szintjének országos növelése, és az egyének tanulási hajlandóságának növelése, a rászorulók képzéseinek finanszírozása. Közös kihívások A vallon gyakorlat kihívásai nagyban hasonlítanak azokhoz a kérdésekhez, amikkel jelen projektnek szembesülni kell. Itt is probléma lehet az, hogy a képzésekben általában a magasabb képzettségűek vesznek részt, és a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, nehezen elérhető, rejtett csoportok nem tudnak, vagy nem akarnak tanulni. A támogatások elosztásakor és a képzési kínálat összeállításakor figyelembe kell venni ezt a veszélyt, és kezelni szükséges. A magyar képzési gyakorlat, főként az oktatás sok esetben kínálat orientált. Itt is fontos a szemléletváltás támogatása, hogy valóban azt tanulhassák az egyének, amire szükség van. Ezt biztosíthatja a kommunikáció a munkaerő-piaccal, továbbá megfelelő tanácsadás nyújtása az egyénnek a programba való belépéskor. A nemek közötti különbségek megnevezése, és kezelése szintén fontos, amire a célcsoport jellemzésekor, és a támogatások elosztási politikájának meghatározásakor figyelmet kell fordítani. Magyarországon elsősorban a kisgyermekes anyák azok, akik jelentős nehézségekkel szembesülnek élethelyzetüknél fogva. Támogatásuk mindenképp fontos a projekt során. A képzések során megszerezhető kompetenciák elismerésének kérdése mindkét esetben aktuális. Ráadásul a kulcskompetenciák esetében égetőbb is, mivel nem lesz a munkaadói oldal oly mértékben bevonva a képzési programba. A megszerzett kompetenciákról kapott tanúsítvány elismertsége inkább a referenciáktól és a tapasztalatoktól függ. Ezt csökkenthetik az államilag és nemzetközileg tett vizsgák és a munkaerő-piaci kommunikáció.

82   

4. Javaslat kulcskompetencia fejlesztési programra Magyarország, mint az EU tagállamainak egyike, irányadónak tekinti a lisszaboni stratégiát, és ennek megfelelően igyekszik saját gazdaságát és társadalmát fejleszteni. Ennek egyik lépése volt, hogy a 2007-2008-as tervezés során az Akciótervben nevesítésre került a munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése. Az Akciótervben található iránymutatás alapján a program célja az, hogy a felnőtt lakosság azokon a területeken gyarapíthassa tudását, azon kompetenciáit fejleszthesse, amelyeket a munkaerő-piac a szakmai tudás mellett kiemelkedően fontosnak értékel.

4.1. Programcélok meghatározása A program fő és közvetlen, stratégiai célja, hogy a felnőtt lakosság tagjai: • elsajátítsák és alkalmazzák az életen át tartó tanulás alapelveit és a munkaerő-piaci kulcskompetenciákat (egyéni szint) 73 , • ezáltal társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésük sikeres és tartós legyen (egyéni szint). A program eredményeként 100.000 fő munkaerő-piaci kulcskompetencia szintjének fejlesztése, ezáltal foglalkoztathatóságuk növelése kell megvalósuljon. A program közvetett célja – az egyén tanulási képességén és alkalmazkodóképességének javításán keresztül – a munkaerő-piaci rugalmasság és a gazdasági versenyképességhez hozzáadott tudás növelése. Ez részleteiben a következő területeket érinti: a) a munkaerő-piaci rugalmasság növelése (egyéni és országos szint), b) a társadalmi problémák kezelése (egyéni és országos szint), c) a gazdasági versenyképesség és aktivitás javítása (országos szint), d) társadalmi egészség és aktivitás javítása (egyéni és országos szint), e) a foglalkoztathatóság növelése (egyéni és országos szint). A program céljai kétrétűek. Egyrészt fontos a társadalmi-gazdasági hasznosság növelése (foglalkoztathatóság, munkaerő-piaci rugalmasság, versenyképesség, fenntarthatóság), másrészt a szociális szempontok érvényesítése (társadalmi szociális helyzet javítása, társadalmi egészség javítása). Fontosnak tartjuk részcélok – olyan alcélok, amik elérése együttesen szükséges a program közvetlen és közvetett céljainak eléréshez – kitűzését is. Ezek rendre a következők: 1. A megfelelő célcsoport(ok) definiálása.                                                             

73

 A célok tekintetében megkülönböztetünk egyéni és országos szinteket, annak megfelelően, hogy a cél  elsődlegesen kire vonatkozik. 

83   

2. Olyan képzési portfólió/csomag összeállítása, ami egyszerre illeszkedik a célcsoport igényeihez és helyzetéhez, ugyanakkor integrálja a szükséges és kívánatos kimeneti kompetencia követelményeket is – képzési kínálat és kereslet harmonizálása. 3. A célcsoport hatékony elérése, megszólítása. A célcsoportból legalább 300 000 fő hatékony megszólítása minimum egyféle kommunikációs csatornán keresztül. 4. Olyan képzési rendszer (képzők, vizsgáztatók rendszere) összeállítása, ami egy komplett egészként (szervezetileg és szakmai tartalom szempontjából), strukturáltan, szervezetten, összhangban, integráltan működik. Ezáltal a képzési program is következetesen van felépítve: 1. kompetenciaszint felmérése, 2. képzési program kiválasztása, 3. képzés, 4. elsajátított kompetencia megfelelő mérése, 5. Utókövetés.

4.2. Célcsoportok, érintettek, hatáskör definiálása Ebben a fejezetben meghatározzuk a kulcskompetencia-fejlesztési program célcsoportját, azoknak az egyéneknek és rétegeknek, csoportoknak a körét, akiknek munkaerő-piaci kulcskompetencia-fejlesztését a program eredményesen tudja segíteni. 4.2.1. Célcsoportok A programban érintett célcsoport Magyarország felnőtt korú, munkaképes lakossága, akik képesek megfelelő motivációval és megszólítással munkaerőpiaci helyzetük javítása, a munkáltatók elvárásainak való megfelelés érdekében tanulni. A projekt mintegy 300 000 felnőtt tájékoztatásával 100 000 fő képzését tervezi egyéni jellemzőinek tükrében. Az eredményesség kulcsa az általánosan megadott alapokra épített, ám a homogén csoportokra szabható, alakítható rugalmas elemeket is tartalmazó képzési modulok kidolgozása. 4.2.2. Célcsoport szegmensek A célcsoport nagyságát tekintve elengedhetetlen, hogy különböző szempontok alapján kisebb szegmensekre bontsuk. Erre azért van nagy szükség, mert eltérőek – többek között – a bemeneti kompetenciák, eltérő a résztvevők háttere, jövőbeli terveik, a szakmai irányultságuk. A program akkor lesz igazán eredményes, hogyha a célcsoport igényeire szabott, ’felhasználóbarát’ rendszer jön létre, amit könnyű használni, elérni és gyakorlati haszna érezhető a résztvevő számára. Ehhez szükséges a homogén szegmensek kialakítása, megtalálása, és az ő fejlődési igényeik kielégítése. A szegmentálás másik nagyon fontos indoka a támogatási intenzitás meghatározása: a program kiket és milyen mértékben támogasson a képzések során. Mivel a program céljai közé tartozik, hogy a felnőtt lakosság tanulási hajlandósága növekedjen, ezért a támogatási technikát úgy kell kialakítani, hogy 84   

a felnőttképzési piacon megjelenő kereslet összességben növekedjen, vagyis a már piacon levő forrásokat ne helyettesítse az uniós támogatás, hanem azokat kiegészítse. Mindez a közgazdasági fogalmakat használva azt jelenti, hogy igyekezzünk elkerülni az un. kiszorító hatást, amikor a korábbi fizetőképes keresletet támasztók igyekeznek megszerezni az új forrást, amivel nem növelik a továbbképzési keresletüket, hanem képzésüket nem saját jövedelmükből fedezik, hanem támogatásból. A támogatási technika kulcskérdése ebből a szempontból azok megtalálása és képzésben való részvételre ösztönzése, akik korábban azért nem vettek részt képzésben, mert erre nem voltak szabad forrásaik, illetve azért, mert fogyasztási preferenciájukban ezt a kiadást értékítéletük alapján hátrébb sorolták. A célcsoport szegmensek jellemzőinek és igényeinek összeállítása nagymértékben korábbi foglalkoztatási és pályázati programok tapasztalataira épül (2009. évben 457 munkanélkülivel személyes elbeszélgetés, élethelyzetükről, elképzeléseikről; 2005. és 2009. között négy pályázati programban összesen 130 fő foglalkoztatása és a programban-tartása). A célcsoportokat a következő elvek szerint alkottuk meg: 1. Iskolai végzettség. Kategóriák: nincs 8 általános, 8 általános, szakmunkás, érettségi, érettségi+szakma, felsőfokú végzettség. 2. Hátrányos helyzet. Kategóriák: 1. roma származású, 2. elavult szakmával rendelkező, 3. tartós munkanélküli, 4. pályakezdő, 5. 50 év feletti, 6. kisgyermekes anya, 7. megváltozott munkaképességű, 8. fogyatékkal élő. Amennyiben több kategória is vonatkozik a célszemélyre, akkor halmozottan hátrányos helyzetűnek számít. 3. Munkaerő-piaci státusz. Kategóriák: 1. munkanélküli 2. munkahelyváltásra készülő. 3. Adott munkahelyen szeretne versenyképesebb munkaerővé válni. 4. Lakhely. Kategóriák: 1. Észak-Alföld, Észak-Magyarország (a legmagasabb a munkanélküliek száma, a leghátrányosabb helyzetű régiók. 2. Dél-Dunántúl, Dél-Alföld (kevesebb a munkanélküli, de hátrányos helyzetű régiók) 3. Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl (a legkedvezőbb foglalkoztatási mutatókkal rendelkező régiók) A célcsoportok jellemzése során törekedtünk arra, hogy a munkaerő-piaci kompetenciák szempontjából releváns szempontokat mutassuk be. Igyekeztük rávilágítani az egyes jellegzetességekkel rendelkező egyének lehetőségeire, még inkább a feltételezhető fejlesztési igényeikre, szükségleteikre. 4.2.2.1. Iskolai végzettség alapján Elsődleges kategóriaalkotó elvnek azért célszerű a végzettséget választani, mert a formális oktatás és nevelés az egyén tudását az egyik legjelentősebb 85   

mértékben meghatározó tényező. Ennek szintje meghatározza az egyén ismereteit, a világról alkotott nézeteit, a dolgokhoz való hozzáállását, önmagáról alkotott képét és különböző viselkedésmódokat, magatartásmintákat ad. Egy tanulmány 74 szerint „elmondható, hogy mind a munkanélküliségi esélyek, mind a keresetek alakulása szempontjából rendkívül jelentős előnyt jelent a középiskolai, és különösen a felsőfokú végzettség. Kertesi az iskolai végzettség és a munkanélküliségi kockázat összefüggéseit vizsgálva megállapítja, hogy a felsőfokú végzettségűekhez képest a középiskolai végzettség 2,5-szörös, a szakmai 3,5-szörös, a 8 osztály 5-szörös, míg a kevesebb, mint 8 osztályos végzettség 10-szeres munkanélküliségi kockázattal jár. A humántőke-elméletek szerint az iskolai végzettség emelkedésével emelkedik az iskolai végzettség piaci értéke is. … A foglalkoztatási esélyeket tehát jelentősen befolyásolja az iskolai végzettség.” (19. oldal) Az iskolai végzettséget az azt igazoló bizonyítvány, tanúsítvány alapján lehet ellenőrizni. A KSH 2008-as jelentése 75 alapján „2008-ban Magyarországon a 25–64 éves népesség 19%-a rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával. 30%-nak a legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi volt, további 30% szakiskolai vagy szakmunkás, 20% pedig csak befejezett, vagy befejezetlen általános iskolai végzettséggel rendelkezett.”

Nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel Az alapfokú végzettséggel rendelkezők csoportjáról az „Út a munkához” program kapcsán kiderült, hogy nagyon változatos helyzettel és problémákkal küzdő emberekről van szó. Az említett program keretén belül a 35 éven aluli 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők körében a Regionális és Átképző Központok felmérést készítettek, a 7. és 8. osztályos képzési anyag összeállítása céljából. Azt találták, hogy rendkívül vegyes szükségletű csoportról van szó, mivel sokan közülük értelmileg sérültek vagy szociálisan nehéz helyzetben vannak, és ezért nem tudták az általános iskolát befejezni. Sokan csupán az általános iskola 2. vagy 3. osztályát végezték el, és ezért nem tudnak írni, olvasni, számolni magabiztos módon, többen funkcionális analfabéták. Az alapok megtanítása és a tanulási képességek fejlesztése, valamint a hiányosságok feltárása esetükben elengedhetetlen. A képzési rendszerbe feltehetően szakemberek (mentorok) személyes segítségével fognak tudni sikeresen belépni és bennmaradni.                                                             

74

 Forrás: Kovai Melinda – Zombory Máté: A magyarországi roma népesség foglalkoztatottsága, szakirodalmi  kismonográfia, 2000., 19. oldal  75  Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2008.pdf, 2009.08.01‐én 

86   

Munkaerő-piaci és szociális helyzetük nekik lehet a legnehezebb. Magyarországon a legalacsonyabb iskolázottságúak (nyolc osztályt vagy kevesebbet végzettek) elhelyezkedési esélyei nagyon rosszak, foglalkoztatási rátájuk nagymértékben elmarad az Európai Unió átlagától. Számukra az iskolai végzettséget pótló speciális oktatási programok folytatása, újabb típusú oktatási programok kiszélesítése lehet a program célja. „Az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező emberek az elsődleges munkaerőpiacon csak, mint alkalmi, illetve feketemunkások tudnak megjelenni, szakképzetlen munkaerőként nincs lehetőségük elhelyezkedni. Az iskolai végzettség hiánya miatt a munkaügyi központok képzési, átképzési programjaiban sem tudnak részt venni, mivel ezek bemeneti követelménye szinte minden esetben az alapfokú végzettség.” 76 „A legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők jövedelme a legalacsonyabb a munkaerőpiacon. Ebből adódóan nem tudnak megtakarítást képezni jövedelmükből és képzési programokban saját erejükből részt venni, ezért kiemelt fontosságú, hogy támogassuk a képzési programokban történő részvételüket és az azt követő munkagyakorlat szerzési lehetőségeiket” 77 A fentiekből fakadóan élethelyzetük sokszor bizonytalan, és többen kiszolgáltatottak a feketemunkának. Sokan közülük a szociális ellátórendszer támogatásiból tudnak kiegészítést, vagy támogatást szerezni. Szintén sokan válnak az uzsorahitelezés áldozatává, mert informáltságuk, illetve a megalapozott és felelősségteljes döntés meghozatalához szükséges kompetenciáik (például számolás, információgyűjtés, hosszú távú következmények felismerése, stb.) hiányoznak. Jellemző problémák: •

•

•

•

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az aktív korosztály már abban a korszakban nőtt fel, amikor kötelező volt a 8 osztályt elvégezni. Ha a 8 osztályt nem végezték el, akkor feltételezhető, hogy tanulási problémákkal küzdöttek. Sokan lassabban, nehezebben és szelektíven tanulnak – előfordul, hogy csupán csak egy-egy munkafolyamat megtanulására képesek. Sokuk számára jelent problémát az egyszerű szövegek írása, olvasása, értelmezése, akik így a legegyszerűbb írott utasításokat sem tudják végrehajtani. Az előző pontból következik, annak a veszélye, hogy a figyelmeztetéseket, használati utasításokat figyelmen kívül hagyják, amivel nőhet a baleset, és kárveszély az egyén és munkáltatója számára egyaránt. Több okból fakadóan (például sokan szezonálisan, rövidtávon kerülnek alkalmazásba) nem mindegyikükben alakult ki a munkavállalói

                                                            

76

 Forrás: http://www.autonomia.hu/index.jsp?id=35&main=65&akt=35&lang=hu, 2009.06.01‐én   Forrás: http://earmk.afsz.hu/engine.aspx?page=EARMK_tamop112&switch‐ content=EARMK_tamop112_20090309_1&switch‐zone=Zone1&switch‐render‐mode=full, 2009.05.30‐án  77

87   

felelősségvállalás, a lojalitás a cég iránt, sem az alapvető munkavállalói hozzáállás, értékszemlélet. Munkaerő-piaci kulcskompetenciák kiemelkedően fontos: • •

•

•

szempontjából

ennek

a

csoportnak

Az alapvető kompetenciák, mint az írás-olvasás-számolás magabiztos elsajátítása, amennyiben ezzel nem rendelkezik. Olyan készségek erősítése, amit az egyén az írott szövegek (mint például egy munkaszerződés), helyzetek, munkavállaláshoz kötődő elvárások, munkavállalói jogok és kötelezettségek, a munkaügyi kapcsolatok értelmezésekor, megértésekor használ. Fontos, hogy értse, miért fontos a rendezett munkaügyi kapcsolat fenntartása, a feketemunka kerülése, mit jelent a járulékfizetés, a bejelentett munkaviszony, stb.. Ezt követően ajánlott az életviteli kompetenciák fejlesztése, a felelősségvállalás, a konfliktuskezelés, problémamegoldás, alkoholfogyasztás mellőzése, indulatok, érzelmek, konfliktusok kezelése, alapvető tanulási készségek kialakítása. Munkavállalói attitűd és szerepek kapcsán fontos az utasítások követése, felelősség az elvégzett munka minőségéért, alkalmazkodás a munkahelyi elvárásokhoz, rendszeresség, pontosság, teljesítményorientáltság, alkalmazkodás a munkatársakhoz.

Esetükben fontos az egyén bemeneti kompetenciáinak, végzettségi szintjének, motivációinak, alapvető készségeinek felmérése. Ezek ismeretében lehetséges eredményre vezető fejlesztési program kidolgozása és ajánlása az egyén számára. Valószínűleg a célcsoport ezen tagjainak egy része nem elérhető egyszerűen a munkaügyi központokon keresztül, hanem hangsúlyt kell helyezni akár a családsegítőkön és egyéb csatornákon a megszólításukra. Sokan közülük mentori segítséggel fognak tudni megfelelő módon bekapcsolódni és bennmaradni a programban, mivel a korábban említett tényezők miatt nincsenek az információ és a lehetőség tudatában, vagy nem tudják azt megfelelően értelmezni, maguk hasznára, fejlődésére felhasználni. Meg kell jegyezzük, hogy a tanulmány a munkaügyi központok adataira épít, és az ott regisztrált munkanélkülieknek 2009. január 1-től kötelező a 8. általános iskola befejezése. Ezeknek az egyéneknek az alapvető kompetencia fejlesztésük (írás-olvasás-számolás a munkaügyi központok által javasolt program keretében történik. Ezért a 35 év alattiaknak nagy részét lefedik a kötelező képzések, és a központokban meg nem jelenő, rejtett célcsoport tagok elérése viszont speciális elérési stratégiát igényel. Erre a kommunikációról szóló 6.4.5. fejezetben térünk ki részletesen. Fontos, hogy a kompetencia képzés ezeknek az embereknek az esetében összekapcsolódjon a munkaügyi szolgáltatásokkal és a családsegítéssel.

88   

Ezt a mentor rendszer nyújtotta szolgáltatásokon keresztül lehet megvalósítani. Erről a Mentor rendszerről szóló 5.5.3. fejezetben szólunk. Jövőbeli lehetőségeik. A népesség javuló iskolázottsági szintje ellenére folyamatosan újratermelődik az alacsony iskolázottságúak csoportja. Évente ötezren az iskolaköteleskor betöltéséig sem fejezik be az általános iskolát, és több mint húszezer azok száma, akik az általános iskola befejezése után nem tanulnak tovább, vagy lemorzsolódnak a középfokú képzésből. Közel 240 ezer azoknak a 18-24 éves szakképzetlen fiataloknak a száma, akik nem dolgoznak és nem is tanulnak. Ők, bár közvetlenül az iskolarendszerből kerülnek ki (kiesnek), nem, vagy csak elégtelen mértékben rendelkeznek a munkaerőpiaci alapkészségekkel, kulcskompetenciákkal. Részükre, a legalacsonyabb szintű, szakismeretet nem igénylő munkakörök betöltéséhez is legalább készségfejlesztő programokat kell biztosítani. Amennyiben ezek az emberek nem kapnak hathatós segítséget, továbbviszik a problémát. Leendő vagy meglévő gyermekeik is hasonló életformára szocializálódnak, hiszen ők sem kapnak lehetőséget, vagy szülői iránymutatást a tanulásra. A tapasztalatok és elbeszélgetések szerint ezekben a családokban viszonylag magas a gyermeklétszám, a célcsoport aránya is emelkedik a munkaerő-piacon. Létszámuk az Észak-alföldi, Észak-magyarországi régióban a legmagasabb, ahol a legrosszabbak a foglalkoztatási mutatók. Így a motiváció, az elhelyezkedés lehetősége bizonytalan. A 8. osztály elvégzése után távlati cél lehet a mezőgazdaságban, az építőiparban elhelyezésüket támogatni utazási költségekkel, utaztatással, kimondottan az ő foglalkoztatásukra kidolgozott, a munkaügyi központ által finanszírozott támogatásokkal. Szociális körülményeikre való tekintettel ez a célcsoport csak 100%-os támogatással képezhető. Fokozatosan és folyamatos szakemberi segítséggel alakítható ki felelősségvállalási képességük. Ennél a csoportnál már 20-25%-os eredmény is jónak számít.

8 általános végzettséggel rendelkező egyének 8 általános végzettséggel rendelkezők esetében is hasonló tapasztalatokat szereztek az „Út a munkába” program kapcsán készült felmérésekkor a szakemberek: sokféle személyes, fizikai, szellemi és szociális problémával és igénnyel rendelkeznek. Az ő esetükben is megjelenhetnek az alapvető kompetenciákat érintő hiányosságok, a tanulási képességek hiánya. Létszámában hatalmas célcsoportról van szó, arányuk is nagyon magas a munkanélküliek körében, a leépítések elsősorban őket érintik. Az is nagy 89   

eredménynek számít, ha a programot követően 10 százalékuk motivált lesz a továbbtanulásra, és szakmatanulás vagy más fejlesztések révén el tudna helyezkedni. Munkaerő-piaci és szociális helyzete a csupán 8 általános végzettséggel rendelkezőknek kedvezőtlen, mivel a legtöbb esetben a munkáltatók segédmunkásként vagy betanított munkásként csak fizikai munkakörökben alkalmazzák őket. Sokan az általános iskola elvégzése után rögtön munkába álltak, s mivel az adott feladatok végrehajtására képesek voltak, nem volt szükséges a továbbtanulás. Sokan az iparban, feldolgozóiparban egy-egy részfeladat betanulása mellett, szalagrendszerben, a kézügyesség használatával dolgoznak. A másik nagy felvevőpiaca a szakképesítés nélkülieknek a mezőgazdaság, illetve az építőipar, ám a munkaerő-piaci prognózisok ezekben az iparágakban a foglalkoztatás csökkenését jelzik előre. Vannak egyéb munkakörök, melyek ellátása szintén nem igényel magasabb képzettséget, pl.: segédápolói munkakör betöltéséhez az egészségügyben, betanított szociális gondozó feladatkör ellátásához a szociális szférában. Ugyanakkor a gazdasági szerkezet változása – a hangsúly az iparról és mezőgazdaságról a szolgáltatások irányába tolódik el – következtében sok munkakör esetében elengedhetetlenné válik a változások követése, és új ismeretek, kompetenciák elsajátítása, így ezeknél az egyéneknél is szükséges lesz a munkavállaláshoz szükséges készségek fejlesztése. Jellemző problémák: • Mivel ez a csoport nem rendelkezik szakképzettséggel, szakmai jellegű ismeretekre és készségekre csak a munkatapasztalatok során tehetett szert. • Sokak tanulási képességének szintje alacsony, és nem folytattak további tanulmányokat. • Már az alapvető életviteli (egyéni életviteli és társas) készségek is hiányozhatnak, mint a hétköznapi gazdálkodási ismeretek (pl. háztartási pénztár, tervezés, hitelek), csapatban való együttdolgozás, munkavállalói jogok és kötelezettségek ismerete, stb. • Sok esetben nehézséget okozhat számukra a termelési folyamatban az okokozati összefüggések átlátása, amennyiben csak részfeladatokról szerezett az egyén a korábbiakban tapasztalatot. • Némely esetekben az alacsony jövedelem, az alkalmi munka negatív megkülönböztetést eredményezhet és a társadalmi ranglétra aljára sodorhatja az egyént. Csakúgy, mint az alapfokú végzettségűeknél, ebben a csoportban is vannak olyan emberek, akik szellemi, fizikai és/vagy szociális nehézségekkel küzdenek. Így a hosszú távon eredményes fejlesztésük szakértői segítséget igényel. Képzési igényt tekintve ennél a csoportnál is nagyon fontos a programba való belépéskor a kompetenciák szintjének és a tanulási zavaroknak a feltérképezése, 90   

amik alapján megállapítható az egyén fejlesztési igénye. A következőkben olyan képzési területeket sorolunk fel, amik az alacsony iskolázottságot és a többeknél előforduló nehéz szociális és egyéb hátrányokból adódó helyzetet is figyelembe veszik – a hátrányos helyzetű célcsoport tagok jellemzése a következő alfejezetben található: •

•

• •

a hiányzó, elsődleges kompetenciák pótlása – amennyiben az alapvető készségek hiányosak, vagy nem magabiztos az egyén azokban (anyanyelv használata – szövegértelmezés, helyes írás, magabiztos nyelvhasználat az önkifejezés és mások megértése során, számolás), először ezek fejlesztését kell megtenni, elsődleges lehet az életviteli képességek, mint például önismereti, egyéni készségek (például céltudatosság, lehetőségek feltérképezésének és értelmezésének, felhasználásának képessége, felelősségvállalás, önmotiválás, felelős és hatékony háztartási pénzgazdálkodás, munkavállalói szerep, stb.) és a társas készségek (például konfliktusok kezelése, munkahelyi társas kapcsolatok) fejlesztése, a tanulási kedv felébresztése, tanulási készségek fejlesztése, a régen tanult, vagy megszerzett ismeretek felfrissítése.

Ezek eredményeként az egyén képessé válik a jövőben egy szakma elsajátítására, hiszen a szakmatanuláshoz szükséges bemeneti kompetenciákat el tudja a program során sajátítani. Az informatikai, idegen nyelvi, vállalkozási kompetenciák elsajátítása másodlagos akkor, hogyha az életviteli és alap kompetenciák komoly fejlesztésre szorulnak.

Abban az esetben fog javulni az egyén munkaerő-piaci esélye, hogyha magabiztos alapkompetenciákkal, társas készségekkel, megfelelő munkavállalói tudatossággal, felelősségés szerepvállalással rendelkezik. Jelentősen javulhatnak az esélyek egy szakma és/vagy az informatikai készségek elsajátításával. Az előbbihez a program a tanulási kompetenciák fejlesztésével tud hozzájárulni, viszont önmagában a szakmaképzést nem tartalmazza. A digitális írástudás elsajátítását azonban támogatható e program keretén belül. Amennyiben az egyén a fejlesztések következtében megfelelő módon (hosszabb távon, tartósan, bejelentett módon) el tud helyezkedni, akkor akár egy korábbi tartós munkanélküliségből, akár a bizonytalan foglalkoztatási helyzetből, esetleges segélyekkel és szociális támogatásokkal fenntartott állapotból egy, az alapvető emberi szükségleteket (fiziológiai és biztonsági) közvetlenül, és a magasabb szintűeket (szeretet, megbecsülés, önbecsülés) 78 biztosító létformába kerülhet át.

                                                            

78

 A szükségletek jelen tipologizálásánál a Maslow‐piramis kategóriáit használtuk. /Forrás:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Maslow‐piramis, 2009.05.30‐án/ 

91   

A változások pozitív megélésével fejlődhet alkalmazkodóképessége, magabiztosabban, felelősségteljesebben tudja majd feladatait ellátni. Sikerei növelhetik önbizalmát és személyisége tovább fejlődhet. Szakmunkások A szakmunkások célcsoportjának esetében több kimeneti cél fogalmazható meg az egyén jellemzői alapján. Más a motiváció, a képezhetőség, ha a szakmáját magas szinten művelő, szerető személyről van szó, vagy ha olyanról, aki kényszerűségből szerezte meg bizonyítványát vagy soha nem érdekelte, amire képezték. A személyes választás a siker kulcsa, amihez a programban személyes tanácsadás nyújthat segítséget. A bemeneti szint felmérésekor a tanácsadó segítséget nyújthat a személyiség feltérképezésében és a leghatékonyabb képzési csomag összeállításában. A munkanélküliek körében ez a második legnépesebb csoport. Munkaerő-piaci és szociális helyzet: Sokan ebből a csoportból a munkanélküliség mellett gyakran vállalnak feketemunkát életszínvonaluk fenntartásához. Az „egyetlen munkahelyen leélt élet” típusú életpályán nagy törést jelenthet a munka elvesztése, ami gyakran a betegségek, szenvedélybetegségek felé sodorhatják a célcsoport tagjait. Magas a szakmunkások száma a munkanélküliek körében, melynek eltérő okai lehetnek: többek között létszámleépítés a válság miatt, elavult a szakmája, egy új munkahelyre való felvételkor a követelményeknek a kompetenciák hiányában nem tud megfelelni, vagy lehet, hogy a szakmája egy távoli régióban hiányszakma, de az egyén nem mobilis. Jellemző problémák: • Vannak, akik inkább a megszokott dolgokhoz ragaszkodnak, nehezebben nyithatnak az új dolgokra, a munkahely elvesztését nehezen dolgozzák fel. • Szakmájukban, vagy annak egy részterületében szerezhettek nagy gyakorlatot. • Előfordul, hogy egy részfeladat elvégzését jelentő munkakörben eltöltött hosszú idő miatt nem rendelkeznek folyamatszemlélettel. • Azok, akiknek szakmájuk elavult, nem vagy csak nehezen tudják a munkaerejüket a munkaerő-piacon értékesíteni. Képzési igény lehet a tanulási képességek fejlesztésére, a nagyobb fokú önállóság, önismeret, képesség-érdeklődés feltérképezésére, ismeretek önálló alkalmazására, fejlettebb kommunikációra és konfliktuskezelésre. Az egyén képességeinek feltérképezése után választhat a képzések közül, amihez szakemberek segítsége javasolt. A szakmunkások esetében több kompetencia 92   

fejlesztésével lehet hosszabb távon hathatós eredményt elérni. Lehet igény keresztkompetencia fejlesztésre, egyes esetekben pedig az anyanyelvi és számolási készségek felfrissítésére. Ezeken kívül szükség lehet az egyéni és személyközi, életviteli kompetenciák komoly fejlesztésére. Az ITK készségek fejlesztése egyre fontosabb, mivel a munkafeladatok és munkahelyeken az esetek többségében informatika által támogatott munkafolyamatok vannak, sokszor a kommunikáció is a digitális eszközökön keresztül működik. Fontos a szakmunkásoknak a tanulás és fejlődés adta lehetőségek bemutatása, és az élethosszig tartó tanulás jelentőségének és hozadékainak megismertetése. A fejlesztések révén a jövőben képessé válhatnak • • •

•

•

Vállalkozói ismeretek megszerzésével önálló vállalkozás létrehozására. Idegen nyelv tanulásával szakmájában akár külföldi tulajdonban lévő cégnél való elhelyezkedésre. Az IT kompetencia fejlesztésével megismerheti szakmájának legkorszerűbb ismereteit, képessé válhat a legmodernebb technikák kezelésére. Magasabb szintű végzettség megszerzése lehet cél a szakmáját kiválóan értő szakmunkások esetében, hogy akár munkahelyükön előbbre juthassanak, vagy magasabb fizetésre tehessenek szert, akár vezetői pozícióba kerülhessenek. Új, az egyén képességeihez jobban illeszkedő szakma felé lehet segíteni azokat a szakmunkásokat, akiknek szakmájuk elavult.

Érettségivel rendelkezők A pusztán érettségivel rendelkezők csoportja iskolai hátteret tekintve két jól elkülöníthető részre bontható. A 80-as évek közepétől kezdve a középiskolák két elkülönült célra fókuszálva végezték a tanulók oktatását: felkészítés a felsőoktatási felvételire, felkészítés a munka világára. Ennek megfelelően, bár az érettségi bizonyítványok azonos érvénnyel bírtak, mégis megkülönböztették azt, hogy ki milyen intézményben szerezte bizonyítványát. Sajnos azonban a szakértők szerint az érettségi önmagában nem elegendő a munkaerő-piacon való sikeres érvényesüléshez. Bár ebbe a kategóriába tartoznak azok az egyének, akik érettségi után rögtön elmentek dolgozni, és azok is, akik felvételt nyertek egy felsőoktatási intézménybe, de nem fejezték be azt, viszont kellő szakmai ismeretet és kompetenciát szereztek, hogy kedvező állást szerezzenek maguknak. Többen egyetem és főiskola alatt elmentek gyakornoki pozícióba, inkább munkájukra koncentráltak és végül nem fejezték be az iskolát. Ezek közül az emberek közül sokan értékes szakmai- és munkatapasztalattal rendelkeznek, erős kapcsolati tőkével és versenyképes munkaerő-piaci kulcskompetenciákkal. Ugyanakkor ebbe a csoportba tartozik az 93   

is, aki érettségi után nem tanult tovább, hanem azonnal elhelyezkedett, vagy családot alapított. Látható, hogy ez a csoport is nagyon heterogén, így egyéb szempontokat, mint a munkatapasztalat jellege, hossza, életkor, meglévő kompetenciák szintje is érdemes figyelembe venni. Ennek megfelelően eltérő tanulási készségekkel, motivációval, szándékkal rendelkeznek. A kérdés az, hogy az egyén kíván-e tovább fejlődni képzési programok által. Amennyiben motivált vagy motiválható, célszerű a gyakorlatban megszerzett kompetenciáira és a céljaira építve képzési tervet készíteni. Szintén igen eltérőek a különböző kompetenciák szintje is. Leginkább a szakmával vagy szakismerettel nem rendelkezőknél hasznos lehet a pályaorientációs tanácsadás az erősségeik, fejlesztendő területeik és a jövőbeli potenciális munkaélet-pálya feltérképezése céljából. Fontosnak tartjuk megemlíteni azt, hogy a munkanélküliekkel folytatott beszélgetések során voltak néhányan, akik a gimnáziumot magasabb rendű iskolának tartották a szakközépiskolánál, amiből kifolyólag a felkínált munkahelyek és -feladatok között is hasonlóképpen szelektáltak. A statisztikák alapján 2009. elején a munkanélküliek között 112.294 fő érettségizett volt, minden régióban 20.000 körüli létszámmal, kivéve a Középdunántúli régiót (10.881 fő) és a Nyugat-dunántúli (8.972 fő). A munkanélküliek 19,9%-a tartozik ebbe a körbe. Ma a munkaerő-piacon „rengeteg munkakör betöltéséhez szükséges az érettségi. Lassan viszont több állás elnyeréséhez kevés a szimpla érettségi.” 79 Egy 2009. márciusi cikk szerint, aki nem tud tovább tanulni, annak bizony szükséges egy szakmát megtanulnia ahhoz, hogy érvényesülni tudjon. Egy másik, 2009-es írás 80 szerint jelen helyzetben, amikor még a szakképzettek is nehéz helyzetben vannak a munkaerő-piacon, a szakmával nem rendelkezők még több nehézséggel kell szembenézzenek. Egyesek szerint mára az érettségi önmagában elveszítette a presztízsét, ami a bérekben és a pozíciókban is megmutatkozik. Az Education Kht. 2000. óta végzett felmérése szerint az érettségi után a megkérdezett emberek a következő jellegzetes pályákat választják: • egyharmaduk kíván tovább tanulni – középfokú szakképesítést kívánnak szerezni, sokan tanulnak szakmát, többen pedig felsőfokú szakképzésre jelentkeznek, • 15,4 százalékuk keres közvetlenül érettségi után munkát.

Munkaerő-piaci és szociális helyzet: kettős helyzetben van az érettségizett egyén a munkaerő-piacon, mert:                                                              79

 Forrás:  http://munkaero.mconet.biz/index.php?action=fullnews&id=464386&category=2036&category_name=munka ero_hirek, 2009.05.30‐án  80  Forrás: http://www.jobmonitor.hu/index.php?module=magazine&target=article&id=218&language=hu,  2009.06.04‐én 

94   

• •

•

Amennyiben szakképesítéssel nem rendelkezik, nehezen helyezhető szaktudást igénylő munkakörbe, Másrészt vannak, akik az egyes munkákat osztályozzák, és csak olyan munkát vállalnak el, amit nem tartanak méltatlannak iskolai végzettségüket tekintve. Többen közülük nehezen fogadják el, hogy az érettségi nem jelent szakképesítést, és ez mára hátrányt jelenthet számukra a munkaerő-piacon. Az idősebb érettségizettek körében többen el tudtak helyezkedni adminisztratív munkakörökben, ám akik nem képezték tovább magukat, gyakran nehéz helyzetbe kerültek a munkaerő-piacon egy esetleges munkahelyváltáskor.

Jellemző problémák: •

• • •

• •

Vannak, akik bizonyos feladatokat, munkaköröket alacsonyabb rendűnek tartanak, ezért nem szívesen váltanak, vagy vállalnak el új feladatokat, amennyiben azt végzettségükön alulinak ítélik. Vannak, akik a kétkezi szakmák tanulására kevésbé motiváltak. Néhányukra jellemző lehet a konfliktusok kerülése vagy az, hogy a kudarcokat nehezebben tudják feldolgozni. Idegen nyelvi készségeik változóak. Aki legalább középszintű nyelvismerettel rendelkezik, az is inkább a hétköznapi életben való eligazodásra képes a nyelv segítségével – nem rendelkezik hozzá szakszókinccsel és szakismeretekkel. Nem feltétlenül rendelkeznek gazdasági, vállalkozói ismeretekkel, kivéve, hogyha tapasztalatot szereztek azon a téren. Általános műveltséggel rendelkeznek, ám ennek szintjét meghatározza az érettségi éve, hogy milyen régen szerezte az illető, illetve az, hogy milyen intellektuális beállítottsággal és kulturális igénnyel rendelkezik – olvas-e, ha igen, akkor mit; tájékozódik-e rendszeresen, utazik-e, jár-e színházba, előadásokra, stb.

Képzési igény: Ismereteik, meglévő kompetenciáik, tapasztalataik szintjétől függően igen eltérő képzési igényekkel rendelkezhetnek. Éppen ezért hasznos lehet számukra az önismeret és az öntudat fejlesztése, adottságaik, készségeik és az érdeklődési irányuk feltérképezése. Amennyiben igényt tartanak rá, szakmai tanácsadás keretén belül részt vehetnek pályaorientációban, ahol segítséget kaphatnak a jövőbeli célok meghatározásában, azok elérésének lehetőségeit illetően. Szintén hasznos lehet számukra az idegen nyelv és az IT kompetenciák szintjének emelése, hiszen ezek több, szakképesítést nem igénylő munkakörben szükségesek, mint például az ügyfélszolgálat, asszisztens, stb. A vállalkozói-gazdasági kompetenciák fejlesztésével pedig nőhet az esélyük az üzleti szférában való elhelyezkedésre. Jövőbeli lehetőségek: 95   

1. Szakma választása és szakismeretek, ill. szakképzettség megszerzése. 2. Vállalkozás alapítása, társulás szakmával rendelkezővel a vállalkozási-gazdasági kompetenciák birtokában. 3. Nyelvi és IT modullal adminisztratív vagy kiszolgáló területeken való elhelyezkedés (pl. ügyfélszolgálat, call-center magyar és idegen nyelveken). 4. Továbbtanulás. Érettségivel és szakképesítéssel rendelkezők Vannak olyan egyének is, akik érettségivel és szakképesítéssel is rendelkeznek. Feltételezzük, hogy esetükben erős lehet az igény az önmegvalósításra, képzésre, fejlődésre, ugyanakkor érdemes megvizsgálni, hogy mi motiválta az egyént a különböző képzettségek megszerzésében. Elképzelhető, hogy számukra a tanulás valóban egy eszköz volt a saját célok elérésére, és ezért értékelik a tanulást. Az előzőből következik a belső motiváció a fejlődésre, és feltehetően konkrét elképzelésekkel rendelkeznek azt illetően, mit szeretnének tanulni. Ugyanakkor éppen e nyitottságból és motivációból fakadóan igényt tarthatnak szakember segítségére, hogy még hatékonyabban tudjanak előre haladni céljuk elérése érdekében. Munkaerő-piaci és szociális helyzet: Egy szakma és érettségi szélesebb körű lehetőségeket teremt az egyén számára, mint csupán az egyik. Természetesen munkaerő-piaci szempontból fontos megnézni, hogy a szakma elavult, vagy piacképes-e, továbbá milyen és mekkora gyakorlattal rendelkezik az egyén. Amennyiben az egyén megfelelő tapasztalattal és kompetenciákkal bír, jó esélye van vezetői pozíciók megszerzésére, illetve sikeres vállalkozás működtetésére. Amennyiben elavult szakmával rendelkezik, nehezebb érvényesülnie a munkaerő-piacon, pláne, ha nincs az adott szakmának olyan társszakmája, amibe könnyen és gyorsan bele tudna tanulni. Ugyanakkor a munka szeretete, a megbízhatóság, a szakma művelése során kialakult igényesség előny lehet számára. Fontos, hogy az előbbiek nélkül szintén nehéz szakmával elhelyezkedni. A Smaroglay & Tóth Személyzeti Tanácsadó Iroda senior tanácsadója, Stattler Katalin tapasztalata szerint sok embernek van érettségije és szakmája is, de ez utóbbiban nem remekelnek. …igazi mesterek helyett túlképzett, de a szakmájukban gyengébb szakemberek kerülnek ki az iskolapadból.” 81 Vannak azonban olyanok is, akik kedvezőbben látják a helyzetet, és szerintük „ha valakinek szakmája is van az érettségi mellett, sokkal előnyösebb a helyzete a munkaerőpiacon” … „Töreki Renáta úgy tapasztalja, hogy a sima érettségi inkább a továbbtanuláshoz ad alapot, a munkaerőpiacon sokkal jobb eséllyel pályázhatnak azok, akiknek valamilyen OKJ-s szakmai                                                              81

 Forrás: http://www.jobmonitor.hu/index.php?module=magazine&target=article&id=218&language=hu,  2009.06.04‐én 

96   

végzettségük is van. Előfordul az is, hogy összeszerelő munkára érettségizett munkatársat keresnek, mert később továbbképzik műszerésznek, összetettebb feladatokat kívánnak rábízni” 82 . A szakmával és érettségivel rendelkezők esetében a következő munkaerő-piaci problémák és jellegzetességek állhatnak fenn: •

•

•

Nyitottság és motiváció az önmegvalósításra, a továbbfejlődésre saját szakmán vagy akár új, az egyén érdeklődését felkeltő szakmán belül. Tanulási képességeik szintje egyénenként eltérő lehet. A munkatapasztalattól, személyes történettől, korábbi tanulmányoktól függően rendelkezhet az egyén IT és nyelvi kompetenciákkal. Ha az egyén inkább belföldön dolgozott, végzettségét régebben szerezte, és ismeretségi körében, munkahelyén nem volt szüksége az idegen nyelvre, feltehetően nem rendelkezik ilyen jellegű kompetenciákkal. ITK kompetenciák tekintetében is eltérő a kép, itt inkább a szakma, a munkatapasztalat, az életkor és a személyes érdeklődés határozza meg, milyen informatikai ismeretekkel rendelkezik az egyén. Inkább egy vagy néhány adott program és alkalmazás magabiztos használata a jellemző Sokan képesek a bonyolultabb folyamatokat átlátni, szervezni, irányítani, komoly felelősséget vállalni.

Amennyiben az egyén hajlandó időt, energiát és helyzetétől függően pénzt áldozni a fejlődésre, ismeretinek, kompetenciáinak vertikális és/vagy horizontális bővítésére, • • • •

esetlegesen elavult szakmáját piacképes szakmára cserélheti, meglévő munkahelyén nagyobb sikereket érhet el munkakör gazdagítással vagy más, akár magasabb pozícióba kerüléssel, meglévő vállalkozását a jövőben sikeresebben tudja működtetni, vagy akár új vállalkozást is indíthat.

Látható, hogy ebben a csoportban inkább eltérő, egyéni fejlesztési igények vannak, amik az eltérő személyes és szakmai háttérből, ambíciókból, tapasztalatokból erednek. Előfordulhat, hogy míg az egyik személynek egy kompetencia fejlesztése is elegendő ahhoz, hogy jelentős sikereket érjen el a jövőben, míg a másiknak több területen lehet szüksége segítségre. Így javasolt a programba belépőknek a regisztrációt követően egy kompetencia szint felmérésen és karrier (pályaorientációs) tanácsadáson részt venni, ahol segítenek neki kiválasztani a számára lehető legjobb eredmény elérését segítő képzést.

Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők                                                             

82

 Forrás: http://www.jobmonitor.hu/index.php?module=magazine&target=article&id=218&language=hu,  2009.06.04‐én 

97   

A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező egyének iskolai tapasztalatait és történetüket tekintve feltételezzük, hogy többen magas szintű önmegvalósítási motivációval rendelkeznek, és ezért hajlandók tanulni, fejlődni. Akármelyik modult választják, a mai kihívásoknak és a munkaadói magas követelményeknek megfelelő, keresett munkaerővé válhatnak, vagy helyzetük és alkupozíciójuk tovább erősödhet. Bár a munkaerő-piacon emelkedik számuk, mégis a munkanélküliek körében mindössze 3,8%-ot képviselnek, minden régióban 3000 alatti létszámmal, kivéve az Északalföldi régiót, ahol számuk 3.545 fő (elsősorban pályakezdők). Motiváltak a tanulásra, nyitottak, érdeklődőek és igényesek. Körükben vannak azok, akik jobb beosztás, jobb fizetés reményében hajlandók lehetnek váltani. Munkaerő-piaci és szociális helyzetük: az elmúlt időszakban felértékelődött a diploma szerepe, sok fiatal érettségi után felsőfokú tanulmányokat folytat, így a diplomások aránya megnőtt a munkaerő-piacon, ám sajnos a jelenlegi gazdasági helyzetben egyes diplomák nehezen ’eladhatóak’. Másik oldalról közelítve azonban vannak, akik a szociális helyzetüktől függően alacsonyabb beosztást nem hajlandóak elfogadni. Az egyes közmunka programok során előfordult, hogy habár ezekben a munkanélküli egyén köteles elfogadni a végzettségénél eggyel alacsonyabb szintű munkára közvetítést, mégsem vállalta el a felkínált munkát, hanem inkább kilépett az ellátási rendszerből. Egyes ágazatokban túlképzés működik, elsősorban a pedagógus végzettségűek találnak nehezen munkát, de a munkaerő-közvetítőkkel végzett beszélgetés során kiderült, hogy a marketing és az emberi erőforrás területek is túltelítettek. Közülük kerülnek ki leggyakrabban a szakmát módosítók. Bár nem magas a mezőgazdasági diplomások száma, a terület jelenlegi helyzete alapján nem tudják alkalmazni őket. Viszont a műszaki, építőipari, gépészeti diplomások száma kevés, az ő elhelyezkedésük könnyebb lehet. A diplomások életszínvonala a szakmájuk és pályájuk keresettségének függvénye. Pontos adataink nincsenek a „féldiplomásokról”, akik a nyelvvizsgát nem teljesítve, nem kapták még meg oklevelüket. Többen közülük határozott idejű munkaszerződésekkel szereznek munkatapasztalatot, ám vannak olyan munkáltatók, akik megelőlegezik a ’bizalmat’ és az egyén már foglalkoztatása alatt fejezi be tanulmányait. Sokan gyakorlati helyükön folytatják karrierjüket a diploma megszerzése után. Képzési igényeiket tekintve egyéni szintjükhöz képest bármely kompetencia fejlesztésével könnyen és gyorsan növelhető munkaerő-piaci lehetőségeik száma. Sokaknak a nyelvi kompetenciák fejlesztése, bővítése jelenthet igazi segítséget. Másoknak az IT speciális, adott területre, programokra fókuszáló professzionális szintű fejlesztése jelenthet előrelépést. Nagy előrelépést a vállalkozói ismeretek vagy azok egy részének fejlesztése hozhat. Ennek 98   

keretében a saját vagy egy rokon szakmához kapcsolódó piackutatás, -elemzés, vállalkozási-menedzsment kompetenciák fejlesztése történhet meg. Célszerű lenne önismereti és önértékelést, önbizalmat építő képzések nyújtása is, hogy valóban ki tudják aknázni a bennük rejlő potenciált. Jövőbeli lehetőségeik: Magasan képzett, a kompetenciafejlesztés révén európai szintű tudással rendelkező, vezető beosztású, akár a szakmáját magas szinten, önállóan művelni tudó munkaerőként kibővült munkaerő-piac kínál számukra elhelyezkedési lehetőséget. 4.2.2.2. Hátrányos helyzet alapján A hátrányos helyzet, mint munkaerő-piaci meghatározó tényező azért kerül a tanulmányban nevesítésre, mivel bizonyos élethelyzetek nagy hatással vannak az egyén elhelyezkedési esélyeire. A következőkben megvizsgáljuk, hogy a roma származás, az elavult szakma, a tartós munkanélküliség, a pályakezdő státusz, az életkor, a testi és szellemi hátrány és a kismamaság miként hat az egyén munkaerő-piaci lehetőségeire. Roma származás Ennél a témakörnél fontos tisztázni, hogy mit jelent a roma származás, kiket érint ez. Roma származású az az ember, aki roma nemzetiségi csoportba tartozónak tartja leginkább magát, és erről hajlandó írásban is nyilatkozatot tenni. Magyarországon egy korábbi tanulmány 83 előrejelzései szerint 2010-ben kb. 710.000 roma él, és számuk 2050-re elérheti a 1,2 milliót.. “A roma népesség területi elhelyezkedése igen jelentősen eltér az ország népességétől. Míg a cigányság bármely csoportjának kevesebb, mint 10 százaléka lakik a fővárosban, szemben a népesség 20 százalékával, addig a községekben lakik a cigányság 58–64 százaléka, szemben az országos 38 százalékkal”. (Kovay – Zombory, 2000., 3. és 5. oldal) Arányuk Borsod-Abaúj-Zemplén (22,3%) és SzabolcsSzatmár-Bereg (17,5%) megyékben a legmagasabb. A hivatkozott forrás szerint a roma nemzetiségűek majdnem 60%-a él komfort nélküli lakásokban, míg a teljes népességnek csupán 15,7%-a. Komfortos lakásban csak 22%-uk él. Jellemző munkaerő-piaci problémák: Kovay – Zombory (2000, 11 oldal) tanulmánya (2000, 11. oldal) állítja, hogy a romaság „körében jellemző az aktív keresők alacsony és az eltartottak magas aránya. Az eltartottak aránya a romáknál majdnem kétszerese az országos szintnek. Ugyancsak jellemző az országos átlaghoz képest az inaktív keresők alacsonyabb és a munkanélküliek magasabb aránya.” Az előbbi írás szerint, míg a férfiak és nők aránya a foglalkoztatottak körében a teljes népességet tekintve                                                             

83

 Kovai Melinda – Zombory Máté: A magyarországi roma népesség foglalkoztatottsága, szakirodalmi  kismonográfia, 2000. 

99   

közel azonos, ez az arány a férfiak javára változik a roma lakosság körében. A romák gazdasági aktivitását vizsgálva a következő jellegzetességeket találták a szakemberek (Kovay – Zombory, 2000; Kertesi, 1994): • Az idősebb és fiatalabb romák aktivitási aránya alacsonyabb. • A magasabb gyermeklétszám két hatást szül: a csökkent egy főre jutó családi jövedelem miatt nő a motiváció a munkavállalásra, ám a több gyermek miatt viszont felértékelődik a családban töltött idő szerepe. • Az iskolai végzettség a romák esetében jelentősen növeli az elhelyezkedési esélyrátát. • A városokban és azok környékén élők részére több elhelyezkedési lehetőség áll rendelkezésre. • Kereseti viszonyaikat tekintve szinte minden ágazatban kevesebbet keresnek a nem romáknál. (Kovay – Zombory, 2000., 31. oldal) Kovay – Zombory tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a roma lakosság „alacsonyabb aktivitási rátája teljes egészében betudható az iskolázottságbeli lemaradásnak és a nagyobb gyerekszámnak.” (13. oldal) Emellett „a roma munkanélküliség azért olyan nagyarányú, mert a cigányság iskolázottsága jóval alacsonyabb az országos átlagnál, a roma népesség lakóhelyét tekintve az ország válságrégióiban koncentrálódik, tipikus munkahelyei azokban az ágazatokban voltak, melyek a rendszerváltás után szinte teljesen megszűntek, vagy legalábbis elvesztették jelentőségüket.” Mindehhez társult továbbá a negatív etnikai diszkrimináció is korábban. (28-29. oldal) A szakértők (Kertesi, Kovay – Zombory, Kemény) szerint a romák körében 3,5szer magasabb a munkanélküliség, mint a nem romák körében. Ennek egyik oka, hogy a legtöbbjüknek csupán 8 általános végzettsége van, aminek munkaerőpiaci értéke igen csekély. Vonatkozó tanulási és munkaerő-piaci problémákról ír Liskó is: • A roma „családok rossz viszonya az iskolával, a szülők viselkedési mintáik és korábbi iskolai tapasztalataik folytán képtelenek gyerekeik sikeres iskolai menedzselésére. • A többségi társadalom előítéletei a tanulmányi sikertelenség érzéséhez vezetnek. • A szakmai iskolákban fontos tényező a szülő, ill. szülők szakképzettsége, ami a romák esetében nincs meg, továbbá a szakmunkás szubkultúra cigányellenessége. • A rendszerváltás előtti időszakban a cigányság az alacsonyabb presztízsű nagyipari szakmákat sajátította el. Az 1989 utáni leépítések elsősorban ezeket az ágazatokat érintették. Megszűntek a nagyüzemi gyakorlóhelyek is, az új gyakorlat szerint ezeket a kisvállalkozók biztosítják, és sok esetben e helyeket “meg kell venni”, amit a rossz anyagi körülmények között élő cigányság nehezen tud megtenni. • A tanulási motiváció szerepe a romáknál alacsony: szülők “karrierje” miatt, továbbá a cigányoknál fellelhető szaktudás nem iskolában szerzett ismeretekre alapozódnak, ugyanúgy, ahogy a “törvényesség határát súroló 100   

tevékenységek” sem, melyek az iskolai karrier merülhetnek fel.” (Kovay – Zombory, 2000, 22. oldal)

alternatívájaként

Fejlesztési program számukra akkor tud hathatós segítséget nyújtani, hogyha a tanulási készségek és a tanulási motiváció növelésével felkészítést kapnának a magasabb iskolai végzettség, ill. egy szakma megszerzéséhez. Szintén fontos számukra az életviteli készségek, sok esetben az egyéni kompetenciák és a munkavállalói készségek fejlesztése. A munka világába való visszavezetésük hosszas folyamat, mivel többségük tartósan munka nélkül éli életét. A szakértők szerint (Kovay – Zombory, 2000, 45. oldal) a „helyi igények piaci szolgáltatássá szervezésével, a szakképzetlenség felszámolásával, a munkába való visszavezetéssel lehet mindezt javítani. Itt hangsúlyozni szeretnénk a munkába való visszavezetést, ugyanis egyes szociális és munkaügyi szakértők véleménye szerint a munkába hathatósan csak munkával lehet visszavezeti az embereket, és azt lehet képzéssel támogatni, segíteni. Így a romák esetében elsődleges prioritást a munkába való visszavezetés, az őket támogató közmunkaprogramokba való integrálás jelenti, aminek hatékonyságát képzési programmal is lehet javítani. Abban az esetben, hogyha alapvető kompetenciák hiányoznak, természetesen első kell legyen azoknak a pótlása. Ez a program akkor tud hatékony segítséget nyújtani, ha kiegészíti a romákat támogató programokat, nem pedig helyettesíteni próbálja azokat. Így fontos a kapcsolódási pontok vizsgálata. Jövőbeli kilátások a munkaerő-piacon: Fontos lehet a közfoglalkoztatási programokkal fokozatos visszavezetés (sajnos nagyon gyakran bevezetés) a munka világába, munkatapasztalat szerzés. A programok utókövetése, esetleges nem megfelelés esetén az egyéni okok feltárása, a problémák kezelése, további életviteli és önismereti programokba integrálás. A roma számrazásúak munkaerő-piaci helyzete több okból kifolyólag is nehéz. Ezekről a korábbiakban már szót ejtettünk. Többféle kormányzati és EU forrásból származó támogatás áll rendelkezésükre

Elavult szakmával rendelkezők Az elavult szakma fogalma nem egységesen tisztázott a szakmai körökben és irodalmakban, így önmagában nehezen megragadható. Egy szakma elavulhat az egyén és a munkaerőpiac szempontjából is. Egy definíció szerint elavult szakmának minősül „az a szakma, amelyet •

egyrészt a felnőtt legalább 15 éve szerzett és legalább 5 éve nem dolgozik az adott munkakörben,

101   

•

másrészt a felnőtt egészségügyi károsodása következtében nem tud gyakorolni,

•

harmadrészt még rész-szakképesítésként sem jelenít meg az új Országos Képzési Jegyzék (ÚJ OKJ). Egyetlen, az új OKJ-ben szereplő, valamint a hiányszakmák listáján megtalálható szakképesítés sem minősülhet elavult szakmának” 84 .

Elavult szakma esetében bármely szakma ide értendő, ha több szakmával rendelkezik az egyén. Önbevallás alapján – iskola és végzés évének meghatározásával A gazdaság és a társadalom átalakulása, a válsághelyzet új típusú életpályákat generál. Már nem elegendő az elhelyezkedéshez, vagy a munkahelyváltáshoz az évekkel ezelőtt megszerzett szakma, amire már nincsen szükség. Elavult szakmával elsősorban az idősebbek rendelkeznek. A tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása, a megfelelő új szakma vagy rokonszakma megtalálása mindenképpen szükségessé teszi a személyes segítséget, a folyamatos mentorálást a programba kerüléshez és a bennmaradáshoz. Munkaerő-piaci kompetencia: Ezek az egyének saját szakmájuk leértékelődést tapasztalják meg. Sokan emiatt könnyen elveszíthetik motivációjukat a tanulásra. Többen szakmájukban nagyon ügyesek, jó szakmai ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek, és szeretik szakmájukat. Ha sikerül megtalálni számukra azt az új vagy kapcsolódó szakmát – a legcélszerűbb egy hiányszakma választása lehet –, akkor sikeresek lehetnek munkájukban. Fejlesztési igény: Esetükben fontos a felkészítés a piacképes szakma megszerzésére az életviteli készségek (pl. pályaorientáció, önismeret, változások kezelése, etc.) fejlesztésével. Továbbá szükségük lehet az informatikai és nyelvi készségeik fejlesztésére is. Mindehhez javasolt mentori vagy tanácsadói segítségnyújtás a programba való belépéskor, hogy az egyén fel tudja mérni erősségeit, fejlesztendő területeit, megismerhesse a számára kínálkozó lehetőségeket, és ki tudja jelölni azt az irányt és célt, ami felé el akar indulni. Az elavult szakmával rendelkező egyének számára konkrét programok állnak rendelkezésre az átképzésre. A Lépj Egyet (LEE) előre uniós forrásból megvalósuló program kifejezetten erre a célcsoportra és az alacsony iskolai végzettségű, alacsony képzettségű, szakma nélküli célcsoportokra fókuszál. Így azt inkább csak kiegészíteni tudja ez a program, akkor, ha az egyén tovább kívánja fejleszteni magát valamely kulcskompetencia területen, illetve, ha olyan fejlesztést igényel, amit a szakképzés nem ad meg számára. Tartós munkanélküliek 85                                                             

84

 Forrás: https://www.felnottkepzesi1x1.hu/(S(xipw3f55i1qpsu55kty5ymvm))/Pages/Dictionary.aspx?ID=129,  2009.06.01‐én  85   KSH  definíció:  Tartósan  (12  vagy  annál  több  hónapja)  munkanélküliek  azok  a  legalább  15  éves,  nem  intézményi háztartásban élő személyek, akik az elkövetkező két hétben munka nélkül lesznek, munkakezdésre 

102   

Tartós munkanélküli az a személy, aki hosszú távon, megszakítás nélkül legalább 12 hónapig rendelkezik munkanélküli státusszal. Ezt a munkaügyi központ igazolása alapján ellenőrizhető. A tartós munkanélküliség „napjaink egyik legégetőbb problémája, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyoknak a következménye. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által már nem keresett szakképzettséggel rendelkezők kiszorulnak a munkaerőpiacról, és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. Az utóbbi években egyre több azon fiatalok száma is, akik egyáltalán nem találnak állást, így munkatapasztalatot sem tudnak szerezni” 86 . Sokan már motivációjukat vesztethették a folyamatos csalódások és negatív visszajelzések következtében. Veszélyt jelent az, hogy belefásulnak a helyzetükbe, hozzászoknak a munkanélküli életformához, és egy idő után már csak a szociális ellátórendszer és/vagy az alkalmi-, ill. feketemunka adta lehetőségekre támaszkodnak. Ebből a helyzetből sokakat nehéz kimozdítani, hogy felelősen, változva, tanulva, saját magukat fejlesztve feljebb dolgozzák magukat, és szociális helyzetük javuljon, mivel „gyakran elveszítik azokat a képességeiket, reményüket és önbizalmukat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy újra megvessék a lábukat a munkaerő-piacon.” 87 Számukra nagyon fontos lehet a mentori segítség a programba lépéskor és a képzéseken való részvétel során a motivációs szint fenntartásához, kedvező esetben növeléséhez. Kompetenciáikat tekintve leginkább jellemzőnek mondható az, hogy elszokhattak a rendszerességtől, a közösségtől, a teljesítménytől, a kitartástól, a napi szintű munkába járástól. A munkakedv felébresztése elsődleges szempont náluk. Kompetencia fejlesztés szempontjából a tartós munkanélküliség leginkább a munkába való visszaintegrálás igényét támasztja. Ehhez hathatósan csak munkával lehet segítséget nyújtani, ami jelen fejlesztési programnak nem része, ám értékes támogatást tud adni a megfelelő életviteli kompetenciák fejlesztésén keresztül. Egyrészt az egyéni életviteli képességek, legfőképp az önismeret, önbizalom és felelősségvállalás fejlesztésével lehet eredményeket elérni. Ezek mellett a munkavállalói kompetenciák, jogok és kötelezettségek ismerete, alkalmazása is fontos tényezőt jelentenek. A tartós munkanélküliek esetében fontos a pályaorientációs tanácsadás nyújtása, amit a belépéskor elvégzett kompetencia és motivációs szint kell, hogy megalapozzon. Fontos feltárni a tartós munkanélküliség egyéni okait, hiszen csak ezek ismeretében orvosolható a valódi probléma.                                                                                                                                                                                            rendelkezésre állnak, és akik munkát keresnek (aktívan állást kerestek az előző négy hét bizonyos időszakában,  vagy már nem keresnek, mert találtak egyet, melyet később kezdenek meg).  86  Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/19656, 2009.06.03‐án  87  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (2006/C 24/18) véleménye 3.2.6. 

103   

Elképzelhető azonban, hogy az egyént csak elegendő lenne informatikai vagy vállalkozói kompetenciák elsajátítására ösztönözni, abban az esetben, hogyha nem alapvetően életviteli kiváltó okai vannak a tartós munkanélküliségnek. Jövőbeli lehetőségeiket tekintve támogatott programokkal, részmunkaidős foglalkoztatással, akár közfoglalkoztatással segíthető visszakerülésük a munka világába. Ezt a célt, a tartós munkanélküliség felszámolását, hivatott elérni a Kormány 2008-ban elindított „Út a munkába” című programja. Az intézkedés kiemelt célja, „hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek – akik 2008. évig egy típusú ellátásban, rendszeres szociális segélyben részesültek – a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. … A szociális törvény módosításának következtében az ellátásra jogosultak közül: • a munkavégzésbe bevonhatók: o közfoglalkoztatásban vesznek részt és különböző típusú munkaerő-

piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre, o pénzbeli ellátásként pedig rendelkezésre állási támogatás illeti meg

őket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból, nem tudnak részt venni, • képzésbe bevonhatók: a szociális ellátás folyósításának feltétele, hogy

aki 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányul. A képzés időtartamára, ha keresetpótló juttatást nem állapítanak meg részükre, a rendelkezésre állási támogatás illeti meg őket. • munkavégzésre

nem kötelesek: továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak, számukra a közfoglalkoztatásban való részvétel nem előírás, ugyanakkor a segélyre jogosult személy is vállalhatja az önkormányzattal kötött megállapodásban, hogy részt vesz a közfoglalkoztatásban.

Az aktív korúak ellátására jogosultak körébe tartozó személyek közül a közfoglalkoztatásban, vagy képzésben részt vevőket az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként veszi nyilvántartásba, és velük álláskeresési megállapodást köt. Emellett ez a személyi kör közfoglalkoztatásban vesz részt, amelynek feltételeit a települési önkormányzatok biztosítják. A munkavégzés időtartamára természetesen munkabér jár, pénzbeli ellátást, azaz a rendelkezésre állási támogatást pedig csak arra az időtartamra kell folyósítani, amikor a jogosult számára az önkormányzat éppen nem tud munkát biztosítani.” 88 Látható, hogy a tartós munkanélküliek visszavezetését a munka világába egy konkrét program végzi, aminek keretében                                                              88

 Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/19656, 2009.06.03‐án 

104   

KSH adatok szerint 2009 első negyedévében 166.400 fő keresett egy éve vagy annál régebben állást. Ez 6700 fővel több 2008 utolsó negyedévéhez képest. Az előbb említett program 2012-re 5000 fő bevonását, 3600 fő képzését tervezi. Ezeknek az egyéneknek a képzése munkaerő-piaci képzést is tartalmaz, ami témájában hasonlatos a kulcskompetencia program képzéseihez. Mivel az a program kifejezetten a tartós munkanélküliek célcsoportját célozza meg, tanácsos a célcsoport tagjait abba a csatornába irányítani. Természetesen, hogyha valaki a kulcskompetenciák képzéshez szeretne támogatást kapni, és a programban részt szeretne venni, ugyanúgy megteheti, és igénybe tudja venni a támogató szolgáltatásokat. Pályakezdő 89 Pályakezdőnek számít minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban. 25. életévét be nem töltött személynek számít az, aki a programba való jelentkezés időpontjában még nem töltötte be a 25. életévét. Ennek meghatározása a személyazonosságot igazoló iratban szereplő születési dátum alapján történik. A pályakezdő fiatalok helyzete nem volt könnyű korábban, és most sem az. Ők azok, akik többnyire nem rendelkeznek munkatapasztalattal, és a sokszor elméleti jellegű oktatás miatt nem tudnak gyakorlatiasan működni. Támogatásukra több program hivatott segítséget nyújtani, többek között ilyen: a START program, a vállalkozóvá, önfoglalkoztatottá váláshoz nyújtott támogatások, a szakképzettséggel rendelkező pályakezdők elhelyezkedési támogatása („kormány az elhelyezkedéshez szükséges munkatapasztalat megszerzésében segíti azokat a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő fiatalokat, akik legalább 90 napja regisztrált álláskeresők, de sem egyénileg, sem a munkaügyi központon keresztül nem tudtak állást találni „ 90 ). Készült egy tanulmány 91 arra vonatkozóan, miként értékeli a munkaerő-piac a frissdiplomást. „Tizenegy, a munkaerőpiacon meghatározó szerepet betöltő, diplomások tömegeit foglalkoztató cég személyügyi kérdésekkel foglalkozó részlegének vezetőjétől igyekeztek megtudni: vajon „a felsőoktatás kimenete transzparens-e a munkaerőpiac bemenetével?” A kérdőíves kutatás rávilágított arra, hogy a munkáltatók inkább a tapasztaltabb diplomásokat keresik a friss diplomásokkal szemben. Ha viszont a felsőoktatás nagyobb gyakorlati lehetőséget biztosítana tanulói számára, a munkaadók nyitottabbak lennének friss diplomások alkalmazására is. A vélemények többsége arra is egyértelműen utal, hogy a hazai felsőoktatás nem a cégek által keresett tudással bocsátja ki a friss diplomásokat. Igaz, az is kiderül a kutatásból, hogy a diplomás                                                             

89

 Kép forrása: http://oktatas.origo.hu/kepek/cikkkep/1215001610palyakezdo1a.jpg, 2009.06.01‐én   Forrás: http://www.hrportal.hu/c/tamogatas‐reszmunkaidos‐foglalkoztatasra‐palyakezdok‐alkalmazasara‐ 20090327.html, 2009.06.05‐én  91  Forrás: http://www.hetek.hu/fokusz/200705/diplomagyar, 2009.05.30‐án  90

105   

munkavállalók hamar elsajátítják a munkaadói terület specifikumait, így a gyakorlati kompetenciákat legtöbbször a munkahelyeken gyűjtik be. A munkaadóktól azt is megkérdezték, hogy szerintük a felsőoktatás ad-e olyan készségeket és képességeket, kulcskompetenciákat, amelyeket a munkaerőpiac – úgy általában – igényel. A felmérésből kitűnik, hogy a munkaerőpiac keresleti oldala szerint ez a szempont kevésbé hangsúlyozottan jelenik meg a felsőoktatásban. A cégek többsége úgy látja, hogy a felsőoktatás ugyan a munkaerőpiac igényeinek megfelelő digitális kompetenciával bocsátja ki a hallgatókat, viszont az ez idő alatt megszerezhető – és nem utolsósorban használható – idegennyelvismeret tekintetében jelentős hátrányokkal küzdünk a szomszédos országokhoz képest. Minden, a programba jelentkező diplomás esetén fontos lehet az esetleges elhelyezkedési nehézségek, ill. hiányosságok okainak feltárása. Ebben a csoportban valószínűsíthető sok munkával rendelkező bekapcsolódása a programba, közülük is azok, akik váltásra készülnek, vagy egyre inkább meg akarnak felelni a magasabb szintű munkáltatói elvárásoknak. A pályakezdőkre a minták figyelhetők meg a munkaerő-piaci kompetenciák tekintetében: • Jó eséllyel beszélnek egy idegen nyelvet jól – főleg azok, akik nemzetközi tanulmányokat is folytattak tanulmányaik során. • Az informatikai készségek felhasználói szinten megvannak, hiszen ez a nemzedék már a számítógépes generáció tagja. • A munkára, tanulásra való hajlandóságuk magas. Azonban megfigyelhetők egyeseknél irreális elvárások a munkáltatóval szemben, a magasabb pozíciót, jövedelmet illető elvárások miatt az iskola elvégzése után. Pályakezdők esetében eltérő képzési igény jelentkezhet a végzettség jellegét, szintjét, szakterületét illetően. Természetesen számukra legfontosabb a gyakorlati tapasztalat megszerzése, amiben önmagában e program nem tud segítséget nyújtani, azonban a munkahelykereséshez szükséges kompetenciák fejlesztésén, az esetleges nyelvi, IT, vállalkozói és személyközi kompetenciák fejlesztésén keresztül hatékonyabbá lehet tenni a pályakezdők karrierindítását. Könnyen lehet, hogy esetükben egyetlen kompetencia terület fejlesztése is elegendő ahhoz, hogy sikeresen állást tudjanak találni, és azt meg tudják tartani. Így a kulcskompetencia-fejlesztés nekik az álláskereséshez és a munkába állás után a munka megtartásához nyújthat segítséget a képzésekkel. 50 év felettiek Ebbe a csoportba tartozik mindenki, aki a programba jelentkezés naptári évében 51 éves vagy ennél idősebb, illetve azok, akik a programba jelentkezés naptári évében töltik be az 50. életévüket.

106   

Mindezt a személyazonosságot igazoló iratban szereplő születési dátum alapján lehet ellenőrizni. A 45, de legfőképpen az 50 év feletti munkavállalók igen nehéz munkaerő-piaci helyzetben voltak, ám ezen a válság sokat rontott, hiszen fiatalabb társaik is tömegesen váltak munkanélkülivé. Az idősebb korosztály munkaerő-piaci helyzetét tekintve komoly problémát jelent az állásszerzés, a munkahely megtartása vagy a munkahelyváltás az életkoruk és annak következtében adódó járulékos költségek (például gyakoribb betegség, hosszabb szabadság, stb.) miatt. „A cégek rugalmatlanságtól tartva és technikai hiányosságokra hivatkozva tartanak a korosztálytól.” 92 A gyakorlat azt mutatja, hogy a munkáltatók sokszor a fiatalabb és középkorú munkaerőt részesítik előnyben annak ellenére, hogy a kor szerinti diszkrimináció törvényellenes. Vannak, akik úgy vélik, hogy „persze a cégek nem vállalják fel nyíltan az életkor szerint diszkriminációt, mert félnek a következményektől. De mással aligha magyarázható, hogy a releváns szakmai tapasztalat és a jó referenciák ellenére miért olyan nehéz állást találni. Sőt, főként a tapasztalatot nem szívesen fizetik meg. Inkább keresnek helyette fiatalt. Persze kevesebb tapasztalattal és kevesebb pénzért.” 93 Pedig a nyugdíjkorhatár emelése mindenképpen az 50 éven felüliektől is elvárja, hogy meg tudjanak felelni az új kihívásoknak, hogy újra tudják tervezni életpályájukat. Az idősebb korosztály elhelyezkedéséhez vagy munkájának megtartásához elengedhetetlen a hiányzó munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése, és a munkavállalói oldalról való támogatás is. Jellemző problémák és erősségek: • A korábban említett álláskeresési gondok és előítéletek miatt jól átgondolt álláskeresési stratégiával kell a korosztály tagjainak rendelkezni. • Sokan rendelkeznek komoly, megbízható munkaés szakmai tapasztalattal. • Többen a biztonságot és stabilitást értéknek tartják, ezért megbízható, lojális munkaerőt jelentenek. • Tanulni munkáltatói nyomásra tanulnak sok esetben, ám lassabban és nehezebben, mint a fiatalok, hiszen biológiai okok miatt 50 év felett nehézkessé válik a tanulás. • Stressztűrő, konfliktuskezelő képességük alacsonyabb lehet, és sokan inkább kerülik a konfliktusokat. • Általában kis százalékuk beszél jól piacképes idegen nyelvet. Többségük nem vagy csak alig beszélnek bármilyen idegen nyelven, vagy ha igen, akkor az nem az angol vagy a német. • Informatikai készségeik alacsonyak, csak a munkában addig használt programokra, alkalmazásokra korlátozódnak. • Az IBM kutatásai alapján „sajnos az idősebb korosztály többsége már nem tervez hosszútávra, ami azért elszomorító tény, mert az 50 és 64 év                                                             

92 93

 Forrás: http://www.origo.hu/allas/tipp/20090306‐allaskereses‐45‐ev‐felett.html, 2009.06.05‐én   Forrás: http://www.origo.hu/allas/tipp/20090306‐allaskereses‐45‐ev‐felett.html, 2009.06.05‐én 

107   

közöttieknek körülbelül csak egyharmada van állásban Magyarországon. Az attitűdök tekintetében is éles generációs különbség figyelhető meg a fiatal és az idősebb munkavállalók között. A fiatalok nyitottak, sokkal jobban alkalmazkodnak, hajlandóak többet tanulni, dolgozni, túlórát vállalni. Ezzel szemben kevésbé lojálisak a munkaadókhoz, könnyebben váltanak munkahelyet, ami sok esetben azt jelenti, hogy a képzésükbe fektetett idő és pénz máshol hasznosul”. 94 Képzési igényük a fentiekből kifolyólag elsősorban az életviteli kompetenciák, és a jövőbeli munkában használandó informatikai vagy nyelvi kompetenciákra érdemes, hogy koncentráljon. Az álláskeresési stratégiákban igényelhetnek szakmai segítséget, amit a regisztráció során belépési felmérésekre alapozva tanácsadó tud nekik nyújtani. Amennyiben informatikai készségeik alacsony szinten vannak, érdemes azokat tágítani, fejleszteni, hiszen az ma már rengeteg munkakör szerves részét képezi. Vállalkozási készségeik fejlesztése révén módjuk lehet a korábbi évtizedekben összegyűjtött szakmai tapasztalat kamatoztatására és kibontakoztatására. Valójában esetükben bármely kompetencia terület fejlesztése történik meg, komoly segítséget jelenthet számukra. Kisgyermekes anyák Jelen programban kisgyermekes anyukának számít az a nő, akinek gyermeke még nem érte el a tankötelezettségi életkort (a tankötelezettségi életkor elérése a 1993. évi LXXIX. Közoktatási Törvény szerint legkorábban abban a naptári évben történik, amelyben a gyermek a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti). Ennek megállapításához, ellenőrzéséhez a gyermek életkorát igazoló hivatalos irat bemutatása szükséges, illetve a 6. életévet betöltött, de még nem tanköteles gyermek tankötelezettségéről szóló óvodai vagy nevelési tanácsadói szakvéleményt lehet alapul venni. A fenti definíciót az indokolja, hogy az iskolába még nem járó kisgyermekek több gondoskodást, odafigyelést, törődést igényelnek szellemi, lelki és testi fejlődésük érdekében, így az édesanyák több időt és fokozott figyelmet kell, hogy fordítsanak anya szerepüknek, ami sokszor nehezen összeegyeztethető a munkával. Egy korábbi cikk 95 szerint „ötvenezerrel emelkedhetne a foglalkoztatottak száma, ha sikerülne a 25-34 éves nők körében az európai átlagot jelentő szintig emelni a munkaerő-piaci aktivitást. Nem csak az állami kedvezmények hiánya, az anyaszerepről alkotott hazai értékrend is ez ellen dolgozik”. A fenti írás szerint az igazi áttörést a táv-és részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése jelentené. Ehhez, munkavállalói oldalról                                                              94 95

 Forrás: http://www.tavmunka.org/content/view/617/235/, 2009.07.01‐én   Forrás: http://www.minok.hu/node/2357, 2009.06.05‐én 

108   

szemléletváltásra (a korábbi tradicionális több évig GYES-en levő anyaszerepről a tevékeny kismama szerepre való áttérés) és a szükséges kompetenciáknak a fejlesztésére van szükség. Ennek a kultúrának, ami nemcsak a munkavállalói, hanem a munkaadói oldalról is gyenge lábakon áll, a meghonosítása és kialakítása hosszabb folyamat. 2006-ban a részmunkában foglalkoztatottak aránya 4% volt, míg az európai átlag 18% volt. Hasonló lemaradásról ír a cikk a távmunkát illetően is. Elhelyezkedésüket családi körülményeik gátolják és emiatt akár új szakma választására kényszerülhetnek. Segítségre lehet szükségük nemcsak a számukra megfelelő képzési csomag összeállításához, hanem a gyermekeik napközbeni ellátásához is. Ezért ennek a célcsoportnak kiváló lehet az atípusos képzési és foglalkoztatási formák feltérképezése. Jellemző, hogy a munka és a család összehangolásának megtanulása új életviteli technikák elsajátítását teszik szükségessé. A régi tudás aktualizálása, új ismeretek megszerzéséhez szükséges képességek, készségek fejlesztése. Fejlesztési igény lehet: távoktatás, e-learning, havi rendszerességű konzultációkkal nyelvi és IT ismeretek megszerzésével felkészítés a munkába való visszatérésre, új szakma megtanulására vagy továbbtanulásra. Jövőbeli lehetőségek lehetnek: atípusos foglalkoztatással, közfoglalkoztatással, támogatott foglalkoztatással visszavezetésük a munka világába. Elérésükre különböző lehetőségek választhatóak. A kismamák és a kisgyermekes anyukák a következő helyeken és csatornákon keresztül érhetőek el: védőnők, házi orvos, óvoda, bölcsőde, bab-mama klubok és magazinok, kisgyermekes programok (uszoda), internetes kismama fórumok, játszóterek. Ezeket a csatornákat elsősorban információ átadásra lehet használni. A közvetlen csatornákat (óvoda, bölcsőde, háziorvos, védőnő) pedig motiválásra is lehet használni. Érdemes kihasználni azt a lehetőséget, amit a kisgyermekes anyukák közötti informális kapcsolatok és a közös élethelyzet jelent, és amennyiben pozitívan ítélik meg a lehetőséget és a programot, akkor ők maguk is tovább fogják adni az információt. Megváltozott munkaképességűek „Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a személy, aki veleszületett, balesetből, vagy betegségből kifolyólag nem képes olyan módon vagy mértékben elvégezni a rá bízott feladatokat, mint a hozzá korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában. A munkaképesség-csökkenés mértéke lehet 40%os, 50%-os, 3. csoportú (67%), 2. csoportú (100%, önmagát ellátni képes), 1. csoportú (100%, önmagát ellátni nem képes). Azt, hogy adott személy milyen mértékű munkaképesség-csökkenéssel él, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) állapítja meg, szakértői vizsgálat során. A szakértői vizsgálat eredményeképpen a személy egy OOSZI határozatot kap, mely kimondja, hogy milyen mértékű munkaképesség109   

csökkenéssel rendelkezik, valamint, hogy állapota, megállapított "százaléka" maradandó-e, vagy felülvizsgálatra szorul-e” 96 . Ennek a szakorvosi véleménynek a bemutatása szükséges a programban a megváltozott munkaképesség igazolásához. Betegségből, balesetből adódóan változnak meg az egyének munkavállalási képességeik és életük. A munkaképesség módosulás mértékétől függ, hogy az egyén mennyi ideig és miként foglalkoztatható. Kedvező esetben lehetséges az eredeti munkakör megtartása, és a hosszú távú foglalkoztatás. Kedvezőtlenebb helyzetekben már szükségessé válik a munkakörülmények módosítása, esetleg más munkakör és munkahely találása. Szintén megoldást jelenthet a részmunkaidőben vagy bedolgozóként való foglalkoztatás. Ezekhez a módosulásokhoz és a megváltozott életkörülményekhez, életritmushoz való hozzáállás fejlesztése, a problémák fejlett kezelése fontos feladat az egyén esetében. Egyrészt fontos megtanulni saját érdekeit a jogszabályoknak megfelelő módon képviselni. Így a munkavállalói jogok és kötelezettségek ismerete kiemelt jelentőséggel bír ebben a helyzetben. Emellett szükségessé válhat a munkahely, munkamódszer, esetleg szakma váltása, amihez új ismeretek, kompetenciák kellhetnek. Ezek az egyén lehetőségeitől, érdeklődési területétől és személyes paramétereitől függenek. A munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztési igényeinek meghatározását egyénenként kell megtenni, méghozzá a programba való belépéskor az orientációs tanácsadás keretén belül. A megváltozott munkaképességűek fejlesztési támogatása azért fontos, mert a hazai források inkább a munkáltatói oldalról ösztönöznek, és a foglalkoztatás növelését segítik bértámogatásokkal és egyéb eszközökkel. Igaz, hogy lehetőség van a vállalkozóvá váláshoz támogatás igénylésére, és a vállalkozóvá váláshoz szükséges képzéseket ez esetben 100%-ban megtéríthetők, ám egyéb munkaerő-piaci készségek képzéséhez nincsenek nevesítve a kormányzati támogatások célcsoportjaiban. Az EU forrásokból megvalósuló programok között azonban konkrétan a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjára készült egy konstrukció a TÁMOP 1.1.1. program keretében, ahol kifejezetten képzésekhez, munkaerő-piaci tanácsadáshoz, vállalkozóvá váláshoz nyújtanak támogatást. Ebben a programban 2014-re 12.000 fő bevonását, 5000 fő képzését, 9600 fő sikeres program befejezését tervezték. A kívánt fejlődést és a megváltozott munkaképesség helyes kezelését segítik a Munkaügyi Központok humán szolgáltatásai is, mint a rehabilitációs tanácsadás, a munkavállalási, pályaválasztási, pályakorrekciós, életvezetési, álláskeresési tanácsadás. Mivel az előbb említett programok célzott módon, kellő hangsúlyt helyeznek erre a célcsoport szegmensre, e program keretén belül nem javasolt a többitől eltérő, kiemelt figyelem fordítása rájuk, hanem a részvétel és az igényeikre szabott képzési lehetőségek biztosítása tanácsos. A programba belépők számára a csökkent munkaképesség jellegétől és mértékétől és egyéb hátrányos helyzetű tényezők esetén szükséges lehet mentor                                                              96

 Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Megv%C3%A1ltozott_munkak%C3%A9pess%C3%A9g, 2009.06.15‐én 

110   

hozzárendelése, akinek a programban való eligazodás, a motiváció fenntartása, az információáramlás biztosítása, és a személyes tanácsadás lehet a feladata ebben az esetben. Fogyatékkal élők Fogyatékosság meghatározása változó a szakirodalmakat és szakoldalakat vizsgálva. Egy szakértő, Dr. Csernus Eszter 97 szerint két meghatározás létezik. „Az elterjedtebb, orvosi megközelítés szerint a fogyatékosság valamely olyan testi vagy szellemi képesség károsodása, amely képességgel mások egy elfogadott norma szerinti mértékben rendelkeznek. Ez a definíció azonban kizárólag az egyénből indul ki, és helyzetét elszigetelten kezeli. Ezzel szemben a szociális vagy társadalmi megközelítés egy adott szituációban, környezetben értelmezi a fogyatékosságot, és tekintettel van azokra a tényezőkre, amelyek ahhoz vezetnek, hogy egy ember valóban fogyatékossá váljon. E szemlélet lényege, hogy egy képesség károsodása önmagában még nem számít fogyatékosságnak, azzá csak a társadalom hozzáállása teszi.” A program szempontjából tágan értelmezzük a fogyatékosságot, és az orvosi megközelítést használjuk, mivel sok esetben a fogyatékosság ténye olyan új szituációt teremt, amiben hátrányt szenved az egyén, és ekkor válik relevánssá a társadalmi definíció. Feltételezzük, hogy sok esetben szenved a fogyatékkal élő hátrányt és negatív megkülönböztetés áldozata lesz, ezért minden fogyatékkal élőnek fontos lehetőséget biztosítani készségeinek, meglévő erősségeinek fejlesztésére és új erősségek megtalálására. Az egyén fogyatékosságának típusától és mértékétől függően szükséges speciális oktatási formák, körülmények és típusok biztosítása. Sokak számára lehet előnyös a távoktatás, ahol csak időnként kell megjelenni személyesen a konzultációkon, vagy a vizsgákon. A képzést bonyolítóinak is speciális képzettségre van szükségük. Ez a projekt segítheti a társadalmi integrációjukat és elfogadásukat. Estükben elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra kialakítása (akadálymentesítés, speciális számítógépek használata, stb.) és a fogyatékuknak megfelelő képzést biztosító gyógypedagógusok bevonása. A nehézségek ellenére, ha csak néhány fogyatékkal élő vonható is be a programba, mindenképpen ajánlott a megfelelő képzési csomagok összeállításához mentori segítség nyújtása.

A fogyatékkal és a megváltozott munkaképességgel élők csoportja nem atárolható jól el egymástól, több esetben lehet átfedés, hiszen egy megváltozott munkaképességű fogyatékkal élővé válhat és a fogyatékkal élő is lehet megváltozott munkaképességű. Azonban mindkét előző csoportra jellemző, hogy akár betegségük, akár fogyatékuk miatt egyedi foglalkoztatási körülményeket igényelnek, viszont                                                              97

 Forrás: http://www.stud.u‐szeged.hu/szttsz/konferenciak_elemei/csernus.pdf, 2009.06.15‐én 

111   

számukra a munka, a tanulás rehabilitációs terápia is. Nemcsak megélhetésüket, de hasznosságtudatukat is javíthatja a munka. Erre a kompetencia program kiválóan felkészítheti őket. Számukra fontos a segítőszakemberek folyamatos jelenléte, a gyakori és rendszeres személyes kapcsolat a képzés során, de az IT, a nyelvi és a vállalkozói kompetenciák elsajátítása is segítheti munkaerő-piaci esélyeik növelését, főleg ha távoktatásra, e-learning-re épül. Jövőbeli lehetőségeik: atípusos, részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka lehetőségek felé irányítás. Kiaknázatlanok ma még az IT lehetőségei, de hasznos jó előre felkészülni az „e-foglalkoztatásra”.

A hátrányos helyzetű célcsoportok vizsgálata alapján látható, hogy jelen program keretében milyen szegmensekre fontos hangsúlyt helyezni. Az elemzések alapján a pályakezdők, a kisgyermekes anyukák, a roma származású felnőttek képzésére lehet kiemelt figyelmet fordítani, amellett, hogy minden hátrányos helyzetű felnőtt részt vehet a programban és egyéni igényei szerint választhat és vehet részt a képzéseken, részesülhet mentori és felnőttképzési tanácsadásban. 4.2.2.3. Munkaerő-piaci státusz alapján Munkanélküliek A munkanélküliek tábora jelen gazdasági helyzetben igen vegyes. Szinte minden végzettséggel, területtel, háttérrel rendelkező egyén megtalálható közöttük a gazdasági válság eredményeként történt nagy létszámú elbocsátások miatt. A munkanélküliek motivációi, képzési igénye ennek megfelelően igen eltérő lehet. Az előző szempontok (végzettség és képzettség szintje, típusa, hátrányos helyzet) figyelembe vételével kell meghatározni, hogy milyen képzési szükségletet kell kielégíteni. Esetükben a kiesett rendszeres jövedelem miatt célszerű magasabb támogatást nyújtani a képzések finanszírozásához. Illetve a támogatást indokolja az is, hogy a munkanélküliek munkába állását nagymértékben segíteni lehet a megfelelő képzésekkel. A regisztrált munkanélkülieknek lehetőségük van a Munkaügyi Központokon keresztül is részt venni képzéseken, továbbá egyes képzők ingyenes OKJ képzést kínálnak meghatározott célcsoportoknak (például meghatározott életkorú, felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőknek). Az, hogy az adott munkanélküli ember milyen mértékben szorul anyagi támogatásra, az anyagi helyzetén múlik. Cél, hogy olyan munkanélküli emberek kapjanak támogatást a képzésekkor, akik valóban nem engedhetik meg maguknak. Ezt pedig az egyén helyzetének specifikálásával lehet meghatározni. Erre az 5.8 Célcsoport támogatásának intenzitása fejezetben térünk ki részletesen. Munkahely-váltásra készülők 112   

A váltani készülőket elsősorban a jobb kereseti lehetőség, másodsorban a szakmai megfelelés és harmadsorban a jobb munkahelyi légkör megtalálása motiválja – ők inkább hajlandók képzésben részt venni. Belső motivációjuk és a munkahely adta biztonságból önállóan keresik a képzési lehetőségeket, mert a váltási szándék azt hozza, hogy minél inkább meg akarnak felelni új, magasabb munkaadói elvárásoknak. Ez a csoport mind a keresésben, mind a választásban önálló tud lenni, és feltehetően konkrét elképzelésekkel rendelkezhetnek. Vannak természetesen olyanok is, akik segítséget igényelnek a lehetőségek feltárásához, az önismeretük fejlesztéséhez, így számukra is fontos lehet orientációs tanácsadás biztosítása. Munkahelyet megtartók, versenyképességet javítók Vannak olyan egyének, akik saját belső motivációtól, érdeklődéstől, előrelátó gondolkodásmódtól hajtva keresik a fejlődési lehetőségeket és képzéseket. Többeknek lehetősége van a munkahely keretein belül képzéseken (a legkedveltebb vállalati képzések közé tartoznak a nyelvi és egyéb, kommunikációs, együttműködést fejlesztő képzések) részt venni. Feltételezzük, hogy ők proaktívan, ambíciózus módon működnek, szeretnek jól teljesíteni, ezért belső motivációjukból eredően keresik a képzési programokat. Könnyű őket bevonni a projektbe, mert a képzés költségeihez nagy valószínűséggel a munkáltatójuk is hozzá tud járulni. 4.2.2.4. Lakhely szerint 98 Képzés és foglalkoztatás vizsgálatakor nagyon fontos szempont, hogy a célcsoport tagja melyik régióban lakik, hiszen Magyarország régiói nagyon eltérő jellegzetességeket mutatnak munkaerő-piaci tekintetben. Ahol nagyon rosszak a foglalkoztatási mutatók, ott sokkal nehezebb a tanulási kedv felébresztése, a programban maradás biztosítása, a projekt végén az elhelyezkedés segítése. Ezekben a régiókban több szakember segítő részvételére van szükség, és sikeresebbek lehetnek az állandó elfoglaltságot biztosító projektek. Míg a kedvező adottságú régiókban a lehetséges munkahely elvárásainak a megismerése ösztönöz a képzésben való részvételre, motivál a jobb munkahely megtalálása is. Régiók szerint a következőképpen alakul a magyar munkanélküli lakosság végzettsége:

                                                              Az prognózisadatok a munkaügyi központok nyilvántartása alapján a 2008. évi átlagadatok, a munkaerő‐piaci  jellemzők adatai pedig 2009. márciusának adatai.  98

113   

6. ábra - A magyar lakosság végzettségének megoszlása régiónként 2008-ban

A fenti ábrán látható, hogy mely régiók milyen végzettségű és számosságú lakossággal rendelkeznek: Észak-Magyarországon van a legtöbb alacsony végzettségű ember, míg Közép-Magyarország rendelkezik a legtöbb felsőbb szintű és legkiegyensúlyozottabb végzettségi összetételű lakossággal. A következőkben az egyes régiók jellegzetességeit mutatjuk be. Észak-Magyarország – Borsod-Abaúj-Zemplén megye; Heves megye; Nógrád megye; A régióban foglalkoztatottak száma Munkanélküliek havi átlagos száma 2008-ban Nyilvántartott álláskereső 2009. márciusban

407.400 fő 63.300 fő 110.553 fő (a gazdaságilag népesség 21,4%-a)

114   

aktív

A munkanélküliek 53 százaléka (62.509 fő) férfi, 47 százaléka (48.044 fő) nő. A pályakezdő munkanélküliek aránya 9,7 százalék (10.800 fő), a tartósan regisztrált álláskeresők aránya 37,8 százalék (41.634 fő) és számuk folyamatosan emelkedik. A munkanélküliek közel fele a legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkező, szakképesítés nélküli csoportba tartozik, de a szakmunkások aránya is több mint 30 százalék. Lényegesen magasabb a férfi munkanélküliek száma, mint a nőké. A munkát keresők 37,8 százaléka már több mint egy éve nem tudott elhelyezkedni. Prognózisok a régióban: (1132 cég megkérdezésével) A régióban 2.490 munkaviszony megszűnését és 3.543 munkahely létrejöttét tervezik, ami 1.053 fővel növelné a foglalkoztatottak számát. Nemzetgazdasági áganként 2009. évre tervezett leépítések, illetve létszámbővítések: • • • • • • • •

Mezőgazdaság csökken (273 megszűnés, 264 felvétel) Iparban foglalkoztatottak száma 406 fővel emelkedik (1.329 megszűnés, 1.735 felvétel) Építőipar 126 fővel emeli a foglalkoztatást (93 leépítés, 219 felvétel) Az oktatásban nem változik a foglalkoztatottak létszáma. Az egészségügyben 6 munkahellyel csökkentik a létszámot. Jelentős lesz a bővítés a kereskedelemben (+211 fő) és az ingatlanügyletekben (+132 fő) A vendéglátásban (+72 fő) és a szállításban (+94 fő) várható még jelentősebb bővítés Tartósan betöltetlen álláshelyek is vannak, pl.: varrónő 219 fő, hegesztő 54 fő, lakatos 38 fő, autóbusz-vezető 37 fő, tehergépkocsi-vezető 30 fő, de gépészmérnök is hiányzik 24 fő.

A változások tükrében, az adatok alapján tervezhetőek a régió kompetenciaalapú képzésbe bevonható célcsoportjai. Jelentős az alacsony végzettségű kikerülő munkanélküliek száma: 52.188 fő. Visszavezetésük a munka világába a jól megválasztott, személyre szabott kompetenciafejlesztési programcsomagokkal lehetséges, melynek kimenetében szerepel a piacképes szakmaválasztás. A pályaorientációt és kompetenciafejlesztést tekintve a nőket a szabó-varró szakmák felé, a férfiakat a hegesztő, lakatos és a gépkocsivezető szakmák felé lenne érdemes irányítani. Szellemi foglalkozásúak közül gépészmérnökök hiányoznak, tehát az érettségizett munkanélküliek számára ez lehet egy továbbtanulási irány, ha a kompetenciafejlesztési programban irányultságuk, érdeklődésük felmérésénél van adottságuk a pályához. A régió létszámfelvételi pozitív mutatói azoknak az intézkedéseknek köszönhetőek, melyek a térségben ösztönzik az új munkahelyek teremtését, a vállalkozások bővítését. A nyelvi kompetenciáikat ebben a régióban is érdemes legalább alapfokú szintre, az IT kompetenciákat pedig középszintre

115   

emelni, hogy a külföldi tulajdonban lévő cégeknél is keresett munkaerővé válhassanak. Észak-Alföld – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Hajdú-Bihar megye;JászNagykun-Szolnok megye

A régióban száma Nyilvántartott márciusban

foglalkoztatottak 510.400 fő álláskereső

2009. 110.594 fő (a gazdaságilag népesség 14,6%-a)

aktív

A munkanélküliek 53 százaléka (58.889 fő) férfi, 47 százaléka (51.705 fő) nő. A pályakezdő munkanélküliek aránya 11,5 százalék (12.726 fő), a tartósan regisztrált álláskeresők aránya 36,7 százalék (40.563 fő) és számuk folyamatosan emelkedik. Ebben a régióban a legmagasabb azoknak a száma, akik még a 8 általánost sem végezték el, illetve azoké, akik legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkeznek, de szakképesítésük nincs. Lényegesen magasabb a férfi munkanélküliek száma, mint a nőké. A munkát keresők 37,7 százaléka már több mint egy éve nem tudott elhelyezkedni, 63 százalék viszont kevesebb, mint egy éve munkanélküli. A jövőben létszámcsökkentést az élelmiszeripar, a fémipar, a gépipar és a textilipar, valamint a mezőgazdaság és a kereskedelem tervezett 2009re. Jelentős az alacsony végzettségű, fizikai állománycsoportból kikerülő munkanélküliek száma. Visszavezetésük a munka világába a jól megválasztott, személyre szabott kompetenciafejlesztési programcsomagokkal lehetséges, melynek kimenetében szerepel a piacképes szakmaválasztás. A választásnál figyelembe kell venni, hogy a régióban mindenképpen nagyobbak az elhelyezkedési esélyek a feldolgozóiparban és a kereskedelemben. Kiemelt feladat lehet a képzettségi szint növelése, a munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy ebben a térségben vannak azok a települések, ahol a roma lakosság meghaladja az 116   

országos átlagot (pl.: Tiszaroff, Tiszabő – akár 60-80 százalék). A képzésbe való bevonásuk fontos szerepet tölt be a munka világába való visszatéréshez. Ezen a területen a személyes kapcsolat, a roma koordinátorok szerepe, az életvezetési kompetenciák, a felelősségvállalás, a motiváció és a folyamatos jelenlétet igénylő képzések jöhetnek szóba, 100 százalékos támogatás mellett. Dél-Dunántúl : Baranya megye; Tolna megye; Somogy megye; A régióban száma Nyilvántartott márciusban

foglalkoztatottak 393.700 fő álláskereső

2009. 69.685 fő (a gazdaságilag népesség 17,7%-a)

aktív

A munkanélküliek 53,8 százaléka (37.506 fő) férfi, 46,2 százaléka (32.179 fő) nő. A pályakezdő munkanélküliek aránya 8,4 százalék (5.863 fő), a tartósan regisztrált álláskeresők aránya 30,3 százalék (21.076 fő) és számuk folyamatosan emelkedik. A régióra jellemző, hogy a munkanélküliek között magasabb iskolai végzettséggel mindössze 20 százalék van jelen, de kiemelkedően magas a 8 általánost végzettek (45,6 százalék) és a szakmunkások száma (33,2%). A kompetenciaprogramot elsősorban ezekre a célcsoportokra kell építeni, mert ha képesek lesznek magasabb végzettség megszerzésére, elhelyezkedési esélyeik is javulnak. Motivációként szolgálnak számukra a statisztikai adatok is, mert azt mutatják, ebben a régióban érdemes tanulni. A régió nem közölt adatokat a várható munkaerő-piaci tendenciákról. Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye; Békés megye; Csongrád megye; A régióban foglalkoztatottak 496.100 fő száma Munkanélküliek havi átlagos száma 67.313 fő 2008-ban Nyilvántartott álláskereső 2009. 83.289 fő 117   

(a

gazdaságilag

aktív

márciusban

népesség 14,6 százaléka)

A munkanélküliek 53 százaléka (44.163 fő) férfi, 47 százaléka (39.126 fő) nő. A pályakezdő munkanélküliek aránya 8,2 százalék (6.832 fő), a tartósan regisztrált álláskeresők aránya 27 százalék (22.456 fő) és számuk folyamatosan emelkedik. A régióra jellemző, hogy jelentős a legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkező, szakképesítés nélküli munkanélküliek száma. Lényegesen magasabb a férfi munkanélküliek száma, mint a nőké. A munkát keresők 27 százaléka már több mint egy éve nem tudott elhelyezkedni, 56 százalék viszont kevesebb, mint fél éve munkanélküli. Prognózisok a régióban:

A prognózisok szerint a cégek 22,4 százaléka tervez létszámleépítést (ez 2.193 főt érint, 1.108 fő a feldolgozóiparból). Létszámbővítést a cégek 25,1 százaléka tervez, de alacsonyabb létszámmal, mint a leépítettek száma, így a munkanélküliség további emelkedésével kell számolni. A változások tükrében, az adatok alapján tervezhetőek a régió kompetenciaalapú képzésbe bevonható célcsoportjai. Jelentős az alacsony végzettségű, fizikai állománycsoportból kikerülő munkanélküliek száma: szakmunkás 26.180 fő, betanított munkás 17.164 fő és segédmunkás 17.164 fő. Visszavezetésük a munka világába a jól megválasztott, személyre szabott kompetenciafejlesztési programcsomagokkal 118   

lehetséges, melynek kimenetében szerepel a piacképes szakmaválasztás – elsődlegesen a feldolgozóipar számára, mert a régió legnagyobb létszámban, a feldolgozóiparban foglalkoztatja a munkavállalókat. Szellemi foglalkozásúak munkanélküliségi mutatói alapján a legtöbben (9.966 fő) ügyintéző, ügyviteli alkalmazotti munkakörből válnak állástalanná. A vezetők, irányítók száma is jelentős (1.928 fő). A tervezésnél valószínű, hogy könnyen motiválhatók, kompetenciáikat kell fejleszteni, elsősorban a nyelvi és IT kompetenciáikat kell minimum középszintre emelni, hogy a külföldi tulajdonban lévő cégeknél is keresett munkaerővé válhassanak. Közép-Magyarország: Budapest; Pest megye; A régióban száma Nyilvántartott márciusban

foglalkoztatottak 1.254.000 fő álláskereső

2009. 63.954 fő (a gazdaságilag népesség 5,1 százaléka)

aktív

A pályakezdő munkanélküliek aránya 4,2 százalék (2.707 fő), a tartósan regisztrált álláskeresők aránya 15,5 százalék (9.975 fő) és számuk folyamatosan emelkedik. Területileg a legkisebb, de legnépesebb régió foglalkoztatási mutatói néhány sajátossággal rendelkeznek. A munkanélküliek száma mindössze 5,1 százalék. Az adtok tükrében látható, hogy viszonylag könnyű a pályakezdők elhelyezkedése, mindössze 2.707 fő a munkanélküli, és kevesen maradnak tartósan a rendszerben, 9.975 fő. Másik sajátosság az, hogy magasabb az érettségizett munkanélküliek száma, mint a szakmunkásoké. Ebben a régióban tehát elsősorban rájuk kell fókuszálni a kompetenciaprogram tervezésénél. Ez viszont azt is jelenti, hogy ebben a régióban tervezhető leginkább a személyes jelenlétet nem, vagy csak időnként igénylő távoktatás vagy e-learning. A másik nagyobb létszámú célcsoport a végzettség nélküliek csoportja, ösztönzésük, motiválásuk egyszerűbb, mint más régiókban, az elhelyezkedés belátható időn belüli reményében.

119   

A régió jellegét meghatározza centrális fekvése, itt van az ország fővárosa is. A népesség, az emberi erőforrások, a gazdasági tevékenységek, a műszaki infrastruktúra, a kulturális örökségek koncentráltsága olyan mértékű, mely a térség számára a régiók sorában kiemelt jelentőséget és az ország többi részétől egyértelműen eltérő karaktert kölcsönöz. A régió mezőgazdasági termelése a budapesti felvevőpiac felé irányul. Ebben a régióban a legmagasabb a kereskedelmi vállalkozások koncentrációja. A fővárosra koncentrálódik a bankrendszer, az árutőzsde, az értéktőzsde. A lakosság magas képzettsége – például az egyetemet végzettek száma, vagy az a tény, hogy a hazai tudományos kutatás-fejlesztésben dolgozók 60 százaléka itt tevékenykedik – Budapestnek az oktatásban, kutatásban elfoglalt központi szerepét hangsúlyozza. A munkanélküliség növekedését elsősorban a költségvetési szektorban, az egészségügyben és az oktatásban a törvénymódosítások és a költségvetési szigorítások eredményezték. A 2008. évi beruházási szándékok vizsgálatánál a szállítás, raktározás, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek tekintetében várható számottevő beruházási kedv. Mivel a beruházások a termelési kapacitás növelését is szolgálják, feltehetően ez együtt jár új munkahelyek teremtésével is. A kompetenciafejlesztési programban ebben a régióban a legkönnyebb az érintettek megszólítása (a fejlett infrastruktúra révén), a magasabb végzettségek miatt várható a motiváltság a képzésben való részvételre, s a jó foglalkoztatási mutatók feltételezik a munkáltatók és a munkavállalók anyagi bekapcsolódását is. Közép-Dunántúl: Komárom-Esztergom megye; Veszprém megye; Fejér megye; A régióban száma Nyilvántartott márciusban

foglalkoztatottak 462.800 fő álláskereső

2009. 57.442 fő (a gazdaságilag népesség 11,6 százaléka)

120   

aktív

A munkanélküliek 53,1 százaléka (30.503 fő) férfi, 46,9 százaléka (26.912 fő) nő. A tartósan regisztrált álláskeresők aránya 15,2 százalék (8.755 fő). A régió földrajzi, gazdaságföldrajzi helyzete, településszerkezete nagymértékben meghatározza az itt élők életlehetőségeit – a fővárost is magába foglaló KözépMagyarország után az ország második legsűrűbben lakott térsége. A megyéken belüli ingázás a főbb ipari városokra irányul. A válság ebben a régióban is érezteti hatását, a nyilvántartott álláskeresők száma pedig folyamatosan emelkedik. A régió sajátossága, hogy alacsony a tartós munkanélküliek száma. Jelentős viszont az alacsony végzettségű, fizikai állománycsoportból kikerülő munkanélküliek száma: 44.495 fő (általános iskola vagy kevesebb végzettség: 23.410 fő, szakmunkás: 21.085 fő). A várható leépítések ellenére is a többi régióhoz viszonyítva jobbak az elhelyezkedési lehetőségek, így a visszavezetés a munka világába a jól megválasztott, személyre szabott kompetenciafejlesztési programcsomagokkal lehetséges, melyet követhet egy piacképes szakma választása. A munkaerő-piacra vonatkozóan a következő prognózisok találhatók: • A mezőgazdasági munkaadók várható létszámcsökkenésének nagysága 175 fő. • A feldolgozóipari szervezetek közül a híradástechnikai termék, készülék gyártása ágazatban terveznek a legtöbb létszámot érintően létszámcsökkenést (-383 fő). • Ezen felül még a gép, berendezés gyártása, valamint a vegyi anyag, termék gyártása ágban szintén 300 fő körüli a létszámcsökkentés nagysága. • Több feldolgozóiparhoz tartozó munkáltató jelezte létszámcsökkentési szándékát, aminek nagysága összességében meghaladta a kétezret. • Az építőipar, a kereskedelem, javítás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat is egyéb létszámleadásról tájékoztatott, aminek nagysága 152, 485 illetve 435 fő. Ugyanakkor az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazat a 437 fős egyéb létszámcsökkentés mellett 304 főt érintő elbocsátásról is számot adott. • A villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás valamint szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazat jelzett 102, illetve 103 főre vonatkozó létszámcsökkenést, ugyanakkor az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ág képviselői jelentős, 648 főt érintő létszámcsökkenésről adtak számot. Szellemi foglalkozásúak (8.899 fő) figyelembe vétele a tervezésnél arra alapul, hogy könnyen motiválhatók a tanulásra. A képzés során kompetenciáikat kell fejleszteni, elsősorban a nyelvi és IT kompetenciáikat kell minimum középszintre emelni, hogy a külföldi tulajdonban lévő cégeknél is keresett munkaerővé válhassanak. 121   

Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye; Vas megye; Zala megye; A régióban száma Nyilvántartott márciusban

foglalkoztatottak 424.700 fő álláskereső

2009. 44.862 fő (a gazdaságilag népesség 4,9 százaléka)

aktív

A munkanélküliek 55,6 százaléka (24.943 fő) férfi, 44,4 százaléka (19.919 fő) nő. A pályakezdő munkanélküliek aránya 5,4 százalék (2.450 fő), a tartósan regisztrált álláskeresők aránya 27 százalék (6.384 fő) és számuk folyamatosan emelkedik. A Nyugat-dunántúli régiót a Közép-magyarországi után a második legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régióként tartják nyilván. A régión belül azonban vannak olyan térségek, amelyek az országos átlagnál rosszabb helyzetben vannak és a körzet munkanélküliségi rátája csaknem kétszerese az adott megye átlagának, s nyilván egyes településeken ennél még rosszabb arányok is előfordulnak. A régiós sajátosságok közé tartozik az észak-déli lejtés, a munkahelyhiányos kistelepülések (aprófalvas településszerkezet), amelyek foglalkozatási problémáját tovább fokozza, hogy a rossz közlekedési lehetőségek miatt ezekből a falvakból a foglalkoztatási körzetközpontok is nehezen közelíthetőek meg. A társadalmi-gazdasági rendszerváltást követően a külföldi tőkebefektetések tekintetében előnyt jelentett a nyugati határ közelsége, aminek eredményeként napjainkban a külföldi érdekeltségű vállalkozások tizede működik a régióban. A külföldi befektetők elsősorban az ipar területén ruháztak be. A beruházások eloszlása azonban nem történt egyenletesen, elsősorban az erősebb ipari háttérrel rendelkező északi és középső területeket részesítették előnyben. Részben a külföldi tőke domináns jelenlétének köszönhetően a gazdasági fejlettségi mutató (az egy főre jutó GDP) alapján a második legfejlettebb területté vált a Nyugat-dunántúli régió. A bruttó hozzáadott érték döntő részét az országos arányoktól eltérően az ipar adja, melynek részesedése 2006-ban 40,1 % volt. 122   

A foglalkoztatásban való magas részesedés is az ipar jelentőségét mutatja. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb foglalkoztató a gépipar, amely a különösen magas exportorientáltsága miatt érzékenyen reagál a világgazdaságban zajló folyamatokra. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint kétezer fővel, 2 %-kal csökkenhet a létszámuk. A korábbi megkérdezésekkor kivétel nélkül mindig növelést jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. A pénzügyi és gazdasági válság foglalkoztatást érintő negatív hatásai tehát egyértelműen érződnek már a megkérdezett cégeknél. Régión belül – az eddigi felmérésekkel ellentétben – valamennyi megyében visszaesik várhatóan a létszám az I. negyedévben, illetve a 2009 végéig terjedő időszakban is. Az I. negyedév végéig szóló előrejelzés alapján Győr-Moson-Sopron és Vas megyében mérsékelten, míg Zalában az átlagot meghaladóan csökkenhet a foglalkoztatottak száma 2009 első három hónapjában. Az egy évre szóló előrejelzések alapján 2009 végéig a létszámfogyás Vasban és Zalában 2-3 % körüli lesz, ugyanakkor Győr-Moson-Sopronban gyakorlatilag szinten marad a foglalkoztatottak száma. 2008 év egészében a munkáltatók által bejelentett létszám-leépítési szándékok száma (34db) és létszámtartalma (2270 fő) elmaradt a 2007. évitől. A régióban az elemzések egyértelműen jelzik, hogy a munkáltatók a munkavállalók felé követelményként állítják a munkavállalási, nyelvi és IT kompetenciákat. Ebben a régióban várható a programra a legnagyobb kereslet. 4.2.3. Érintettek A következő táblázatban bemutatjuk a program érintettjeit (stakeholder), akikre a program közvetlen, vagy közvetett módon hatással lehet, és akár ők maguk is hathatnak a programra. Az elemzésben kitérünk az egyes érdekcsoportokkal való kapcsolódási pontokra, a kapcsolat erősségére és jelentőségére. Az egyes dimenziók a következőt jelentik: •

Érdekcsoportok: a program szempontjából homogén csoportok, akikkel a program közvetlen vagy közvetett módon kapcsolatban áll, és interakcióba lép.

•

Érdekek és elvárások: az egyes érdekcsoportok elvárásai a programmal kapcsolatban, ill. érdekei, amiket a program érvényesíteni és támogatni kíván. Indokoltság, erősségek: olyan tények, jelenségek, amik a program relevanciáját és szükségességét támasztják alá. Veszélyek, nehézségek: a programot akadályozó vagy a sikerességet veszélyeztető tényezők, jelenségek, tendenciák. Befolyás mértéke: milyen mértékben hat a programra az adott érdekcsoport, mennyire tudja annak sikerességét befolyásolni. Támogatás mértéke: az adott érdekcsoport felől érkező/várható támogatás mértéke.

• • • •

123   

124   

10. táblázat A program érintettjei és kapcsolatuk a programmal

Érdekcsoportok

Munkavállalási képességgel rendelkező felnőtt lakosság (célcsoport)

Foglalkoztatásban érdekelt szervezetek, munkaadók

ESZA KHT.

Érdekek és elvárások

A program növelje az alkalmazkodóképesség szintjét az egyéni kulcskészségek és kompetenciák fejlesztésén keresztül. A képzés gyakorlati haszna magas legyen – alkalmazható képességeket fejlesszen, amiket a munkaerő-piac nagyra értékel. A program fejlessze a munkaképes népesség munkaerő-piaci kompetenciáit (személyi és személyközi kompetenciák, digitális írástudás, idegen nyelv, üzleti szemlélet), hatékony és értékteremtő humán erőforrás ’álljon rendelkezésre’, ezáltal növekedjen a gazdaság versenyképessége. A kiemelt projekt hatékony és eredményes lebonyolítása.

Veszélyek, nehézségek

Befolyás mértéke (alacsony /közepes /jelentős)

Támogatás mértéke (alacsony /közepes /jelentős)

A célcsoport nagy része nem áll pozitívan a képzésekhez. A célcsoport egy része nem kíván aktívan tenni élete és saját helyzete jobbá tétele érdekében.

Jelentős

Közepes

Sok esetben nem a szakmai tudást hiányolják a munkáltatók, hanem az egyéb kompetenciákat (proaktivitás, felelősségvállalás, csapatmunka, etc.).

A szakmai tudás még mindig elsődleges szempont sok esetben a kiválasztások során. A munkaadók nem fektetnek elegendő hangsúlyt a kulcskompetenciák tudatos fejlesztésére.

Jelentős

Közepes

Rendelkezik a humán fejlesztési projektek lebonyolításához

Számos párhuzamos programmal foglalkoznak, így

Jelentős

Jelentős

Indokoltság, erősségek

A felnőtt lakosság nagy részének szüksége van a személyes és személyközi, nyelvi, IT és üzleti kompetenciák fejlesztésére.

125   

szükséges tapasztalatokkal, szakmaisággal és know how-val.

A foglalkoztathatóság szintjét növelő, képző szervezetek, intézmények (Képzők)

Világosan megfogalmazott célok (tevékenység, határidők, minőségi kritériumok), eredmények (indikátorok, mérhetőség), ellenszolgáltatások (költségvetés).

Szakmai tapasztalat, sokszínű kínálati paletta, módszertanok által generált verseny a képzések között.

szükséges a megfelelő koordináció és projektintegráció a szervezet életébe.

Eltérő minőség a képzésekben.

Jelentős

Jelentős

A megvalósításban résztvevő partnerek, vállalkozók

Világosan megfogalmazott célok (tevékenység, határidők, minőségi kritériumok), eredmények (indikátorok, mérhetőség), ellenszolgáltatások (költségvetés). Hatékony kommunikáció és együttműködés a megbízóval és a partnerekkel.

A rendelkezésükre álló szakértelemmel és tapasztalattal a megvalósítás sikerességét és minőségét biztosítják mind a képzések, az eredmények felmérése (vizsga) és a projekt menedzselés szempontjából. A válság hatásaként még magasabb motivációval rendelkeznek a vállalkozók a megbízások megszerzését illetően.

Saját területüknek és szolgáltatásaiknak testre szabása szükséges – a program és a képzésben résztvevők szempontjából. A közigazgatás és az üzleti szféra eltérő módszereiből és kultúrájából fakadó nehézségek előrejelzése és kivédése szükséges.

Jelentős

Jelentős

Szociális dolgozók, családsegítő munkatársak, munkaügyi központok munkatársai

Szakmai önmegvalósítás és a szociális érzékenység, elhivatottság motiválja őket. Ellenszolgáltatások.

Gyakorlati tapasztalat az emberek elérésében, segítésében. Segítő és fejlesztő szándék.

-

Jelentős

Jelentős

126   

(mentorok)

Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetői

A program segítse elő minél több ember munkaerő-piaci alkalmazkodóképességének növelését és a gazdaság versenyképességét. A program járuljon hozzá a válság hatásainak hatékony kezeléséhez.

Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Tervezési és Fejlesztési Titkárság

Az operatív programokkal való konzisztencia megteremtése és megtartása, megfelelő szakmapolitikai irány biztosítása.

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

Hatékony és eredményes felnőttképzés magas színvonalon, a minőség biztosításával. Szakmaiság.

Munkaerőközvetítők, képző szervezetek szakértői

Piacképes munkaerő-piaci kompetenciákkal rendelkező, versenyképes munkaerő a piacon.

Hatékonyan tudja segíteni a program társadalmi kommunikációját és támogatottságát.

Az EU elvárások ismerete, a program sikerességének, szakmai és politikai támogatottságának segítése, az operatív programok közötti összhang megteremtésének képessége. Nagy szakmai tapasztalattal és háttérrel, információs adatbázissal rendelkeznek. Nagy tapasztalat a munkaerő-piac kínálatának és keresletének minőségét és a fejlesztési igényeket illetően.

127   

A szervezetben előírt eljárások és szabályozások miatt a ügyelni kell az ütemezés reális meghatározására.

Jelentős

Jelentős

A működési rend és eljárás figyelembe vételével fontos a megfelelő és körültekintő ütemezés és kommunikáció tervezése.

Közepes

Alacsony

Saját kialakított gondolkodásmód és álláspont dominanciája.

Alacsony

Közepes

A képző szervezetek szakértőinél esetleges elfogultság a saját módszertanok iránt.

Alacsony

Alacsony

4.3. Fejlesztési igények és fejlesztési kínálat A korábbi fejezetekben már szó esett arról, hogy általánosságban és különböző szempontok szerint vizsgálódva milyen a magyar lakosság munkaerő-piaci kulcskompetenciáinak állapota. Ebben a fejezetben konkretizáljuk azokat az igényeket és fejlesztendő területeket, amiket egyrészt az EU lisszaboni stratégiája kijelöl, másrészt a munkaerő-piac aktuális és jövőbeli helyzete megfogalmazott. A fejlesztési igényeket megállapítások tehetők: •

tekintve

végzettség

szempontjából

a

következő

Alap- és keresztkompetenciák fejlesztése

A célcsoportok iskolai végzettség szerinti jellemzéséből látható, hogy az alacsony és alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező személyek körében többek számára problémát jelent az anyanyelv magabiztos használata, az írás, olvasás. Ebbe a kompetencia csoportba tartozik az anyanyelv használata o önálló üzenetek, szövegek, közlendők, mondanivalók megalkotására írásban és szóban úgy, hogy azt a fogadó fél megértse, o különböző stílusú, formájú, tartalmú, méretű szövegek, üzenetek felfogására, feldolgozására, kritikai értékelésére, értelmezésére, o a lényeg kiszűrésére és összefoglalására, következtetések levonására. o Fontos az anyanyelvi és kommunikációs stílusok, szabályok ismerete, és azok alkalmazásának képessége is. Alapvető kompetenciához tartozik a matematikai alapműveletek és alapvető természettudományi szabályszerűségek ismerete, logikai és matematikai összefüggések és kapcsolódások felismerése, és alkalmazási képessége a mindennapi életben, a munkában és munkán kívül. A fentiek jelentik minden munka alapját, legyen az fizikai vagy szellemi. Szintén ezek jelentik a tanulási képesség alapfeltételeit is, amire a szakma és a felsőbb fokú képzettség megszerzését alapozni lehet. •

Tanulási kompetenciák fejlesztése

A tanulási képességek és készségek, továbbá a tanuláshoz való hozzáállás fejlesztése a magyar lakosság és a megnevezett célcsoportok többségében elengedhetetlen, hiszen ez mindennek (munka, továbbtanulás, boldogulás az életben) az alapfeltétele. A hatékony tanulás módszertanának több szintje és területe van – vonatkozhat ez a formális, nem formális és az informális tanulási készségek fejlesztésére is. Az alacsony iskolai végzettséggel, alacsony szintű munkaerő-piaci kompetenciákkal rendelkező egyéneknél esszenciális a hatékony önálló tanulás fejlesztése, hiszen sokaknál jelenthetett ez akadályt a

 

128

továbblépésre az életben. A tanulási kompetencia fejlesztésében esetükben kiemelt figyelmet kell fordítani a tanuláshoz való pozitív hozzáállás, a tanulás nyújtotta jobb életviteli és munkalehetőségek megismertetésére. „A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátítása, a következőket foglalja magában: • az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), • az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; • a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; • az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; • a gondolkodási kultúra fejlesztése; • az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; • az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.” 99 Az alacsony iskolai végzettségű egyéneknél fontos a tanulás alapvető módszertani elemeit, mint például szövegértelmezés, lényeglátás, információk összeállítása adatokból, információk gyűjtése, szintetizálása, ismeretek gyűjtése, értelmezése, saját tapasztalatok szerzése, feldolgozása, következtetések levonása, megszerzett ismeretek és információk beépítés, alkalmazása, stb. elsajátítani. A magasabb iskolai végzettségű, fejlettebb tanulási kompetenciákkal rendelkező egyéneknél már nem az alapok elsajátítása a fontos, hanem a tanulásra való hajlandóság, saját tanulási szükségletek folyamatos követése, kielégítése, a hétköznapi impulzusok beépítése a személyes és szakmai fejlődésbe, az önirányított tanulás, informális és alternatív tanulási módszerek megismerése, elsajátítása jelenthet segítséget az egyén fejlődéséhez. •

Pályaorientációs és karrier-/munkaéletpálya építési készségek fejlesztése

Pályaorientációs és karrier-, illetve munkaéletpálya építési készségek alatt értjük az egyén azon képességeinek összességét, amelyek segítségével kiválasztja azt a szakmát, területet, pozíciót, amihez képességei megfelelőek vagy fejleszthetőek, ugyanakkor kihívást is jelent számára, és kielégítheti általa az egyéni szükségleteit (ez lehet alapvető, fiziológiai, biztonsági szükséglet, mint a megélhetés biztosítása, vagy lehet más jellegű, mint például a szakmai ambíciók, önmegvalósítás, kibontakozás elérése). „A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzá vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése¸ a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása." (NAT - 2002. Vitaanyag. Új Pedagógiai Szemle, 2002                                                              99

 

 Forrás: http://pihgy.hu/nat_a_tanulas_tanitasa, 2009.05.15‐én 

129

december.)” 100 Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az egyén el tudja érni az elképzelt életcéljait, meg tudja valósítani a kívánt életpályát. A pályaorientáció célja, hogy az egyén össze tudja kapcsolni jövőjét a munkahelyével, tudatába kerüljön saját motivátorainak, meg tudja önállóan határozni fejlődési szükségleteit. Ezek alapján a következő lépések, témakörök javasoltak: •

•

•

•

Önismeret, önkép 101 megismerése és fejlesztése – az egyén személyes, személyközi/társas, mentális, fizikai képességeinek, kompetenciáinak, erősségeinek, fejlesztendő területeinek, érdeklődési körének, motivátorainak ismerete, megismerése, bizalom fejlesztése a saját képességekben. Ide tartozhat az egyén saját életében kitűzött céljainak deklarálása is. Sokan azonban nincsenek tisztában saját személyes céljaikkal sem, talán még az érdeklődési körüknek sincsenek tudatában. Ehhez persze az információk és lehetőségek megismerése is fontos – hiszen ha az egyén nem tud valamiről, vagy nem próbálta, nem fogja tudni, kedveli-e, szereti-e. Így a következő, ezzel összefüggő lépés a lehetőségek megismerése. Lehetőségek feltérképezése – a lehetséges pályák, szakmák, foglalkozások, pozíciók, szerepek, feladatok feltérképezése, információk összegyűjtése, megértése. Elérési utak, stratégiák kidolgozása – az egyes vagy a kiválasztott szakma, szerep, munkakör, eléréséhez vezető út átgondolása – „Mit kell tegyek ahhoz, hogy azt elérjem?” – cselekvési terv felvázolása. Választás – az egyes felvázolt lehetőségek alapján döntés a célokról és a cselekvési tervről.

Pályaorientációt tekintve lehetőséget kell teremteni az résztvevő egyéneknek arra, hogy a programba való belépéskor igénybe vehessék, hogy a képzési területet és programot ennek megfelelően ki tudják választani. A felsőoktatási, a felnőttképzési intézmények, a munkaerő-közvetítő szervezetek kapcsolódó szolgáltatásként több helyen nyújtanak pályaorientációs tanácsadást. Pályaorientációs tanácsadás kiemelten javasolt az alacsonyabb végzettségűek, a csak érettségivel rendelkezők, az elavult szakmával rendelkezők, a tartós munkanélküliek, az 50 év felettiek és a megváltozott munkaképességű egyének, fogyatékkal élők esetében. •

Munkavállalói szerepek és kompetenciák fejlesztése

A munkavállalói tapasztalattal nem rendelkező, vagy csak csekély, bizonytalan, szezonális munkatapasztalattal rendelkező, vagy tartósan munka nélkül levő egyének esetében fontos a munkavállalói szerep hatékony betöltéséhez szükséges készségek fejlesztése. Ez feltehetően érinti a tartós munkanélküli, a roma származású, az alacsony iskolai végzettségű és a pályakezdő egyéneket.                                                             

100 101

 

 Forrás: http://www.sulinet.hu/tart/cikk/fa/0/12752/1, 2009.05.15‐én   Forrás: http://www.grafobuvar.hu/palyaalkalmassag, 2009.05.15‐én 

130

Ilyen fejlesztési igényt jelent a munkavállalói jogok és kötelezettségek ismerete és gyakorlása, alkalmazása, a felelősségvállalás a tettekért, döntésekért, véleményekért, hatékony problémamegoldás. Szintén ide tartozik az eredményorientált szemlélet kialakítása, amit a munkáltatók egy része elvár. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló teljesítményét nem a ledolgozott órák száma, hanem a munkája eredménye és minősége határozza meg. Vannak azonban olyan munkavállalói kompetenciák, amiket a munkáltató igényei és az adott iparág, szakterület és pozíció határoznak meg. Ide tartoznak a proaktivitás, rugalmasság, a bizonytalanság kezelése, az együttműködés, illetve a társas kompetenciák. Ezeket az egyén vagy önmaga meg tudja ítélni, vagy a pályaorientációs folyamat során meg tudja határozni szakember segítségével. •

Informatikai, ITK kompetenciák fejlesztése

Az informatikai kompetenciák fejlesztése szinte minden munkavállaló esetében szükséges, mivel a technológiai ismeretek és az informatika minden munkakör ellátása során szinte elengedhetetlen. Az alapfokú és alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőknél ez akkor történhet meg, hogyha a tanulás feltételeit jelentő alapkompetenciákat elsajátították. Ezen kívül az összes többi célcsoport szegmens esetében egyformán fontos az ITK készségek megléte, csupán a tartalmát érintően lehetnek eltérések. Mindenkinek rendelkeznie kell az alapvető és alapfokú ismeretekkel, mint a számítógép működése, nyújtotta lehetőségek, operációs rendszerek, az internet és elektronikus levelezés működése és használata, adott programok ismerete és alkalmazása. A szellemi foglalkozásúaknak sok esetben elengedhetetlen az internet és az irodai (adatbázis-kezelő, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentáció-készítő, stb.) alkalmazások és programok magabiztos, legalább középfokú alkalmazása. A fizikai dolgozók körében az adott munkakörnél elvárt programok ismerete kiemelten fontos, amit többnyire a munkáltatók határoznak. Ám ezek elsajátításánál fontos, hogy az alapokat a munkavállaló ismerje. •

Vállalkozói készségek fejlesztése

A vállalkozói kompetenciák, mint a gazdasági és üzleti ismeretek, kockázatvállalás, kitartás, motiváció fenntartása, vezetés, ügyvitel, ügyfélkezelés részleteinek és összességének elsajátítása, fejlesztése komoly lehetőséget jelenthet sok szakértő és munkavállaló embernek, különösen a szakmát művelőknek, a nagyobb tapasztalattal rendelkező idősebb aktív korosztálynak, a lelkes és szakmával rendelkező fiataloknak és a magasabb végzettséggel és komolyabb szakmai tapasztalatokkal rendelkezőknek. Ennek keretében igény lehet a következők fejlesztésére: o Vállalkozás sikeres elindítása,  

131

o Vállalkozás sikeres működtetése, o Vállalkozói gondolkodásmód elsajátítása. Az üzleti és gazdasági gondolkodásmód azonban sok munkakörben fontos, hiszen szervezett keretek között dolgoznak az emberek, aminek költségei és bevételei vannak. Alap szinten fontos hogy az illető értse, hogy saját munkája értéket teremt, és összefügg más munkatársak teljesítményével, és a jó minőségű munka kifizetődőbb, mint a hanyagságból, vagy egyéb okból eredő hibás termék, vagy szolgáltatás. Fontos, hogy bármilyen szinten van is a munkavállaló, értse, hogy ha nem jól teljesít, ezzel komoly kárt okozhat – ezekről már korábban, a 3. fejezetben szóltunk. •

Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése

Hazánk lakosságának csekély része rendelkezik gyakorlatban használható idegen nyelvi tudással. Ennek jelentősége azonban egyre nő a globalizáció és a munkaerő-piacok átjárhatósága miatt. A nyelvtudás hiánya, vagy nem megfelelő szintje elsősorban a szellemi foglalkozások, a vezető beosztások és olyan vállalkozások esetén kritikus, amik külföldi partnerekkel és kapcsolatokkal is rendelkeznek. Országos cél, hogy a lakosság nagy része legalább alap szinten beszélje az angol nyelvet, és minél többen tudják a gyakorlatban hasznosítani a nyelvtudásukat. A képzések során a legalább alapfokú nyelvi képzések célcsoportjába bárki beletartozhat, a magasabb szintre készítő képzésekre valószínűleg a magasabb képzettséggel vagy külföldi kapcsolatokkal rendelkező egyének fognak igényt tartani. Sok esetben a pályakezdőknél jelent gondot az idegen nyelv hiányossága, a szakmával nem rendelkezők esetében pedig lehetőséget jelentene a képzés az ügyfélszolgálati munkák betöltésére. Az kifejezetten külföldi személyekkel foglalkozó, érintkező szakmák esetében pedig folyamatos igény lehet a képzésekre. Ilyen szakmák a turizmus szakmái, a rendőr, orvos és közszolgálati szakmák.

A fenti igényelemzés csupán egy eleme a képzési kínálat kialakításának, ugyanis az Akcióterv tételesen rendelkezik azokról a területekről, amik képzésének országos szinten meg kell valósulnia. A következő oldalakon elsősorban az Akcióterv és az EU iránymutatás alapján meghatározott képzési modulokat és struktúrát mutatjuk be, amit másodsorban kiegészítünk a jelen hazai munkaerőpiaci elvárásokkal. Az egyén a jelentkezéskor kapott pályaorientáció után szabadon, saját akarata, felelőssége, motivációja szerint dönt arról, melyik képzést, vagy képzéseket kívánja igénybe venni.

A képzési területek a következők:

 

132

• • • •

•

Világnyelv: idegen nyelv-tudás fejlesztése . Világháló: felhasználói szintű informatikai ismeretek megszerzése, elsősorban az internet használatához szükséges készségek elsajátítása. A vállalkozók világa: gazdasági ismeretek, a vállalkozás indításához es működtetéséhez kapcsolódó ismeretek megszerzése. A magad világa: önismereti, konfliktuskezelő es – megoldó képesség, menedzsment es önmenedzselési kompetenciák fejlesztése – kizárólag valamely más képzéshez kapcsolódóan, azok kiegészítéseként. Az alapmodulok mellé, azok kiegészítéseként olyan kiegészítő modul vehető igénybe, amelynek célja a képzésben résztvevő anyanyelvi, kommunikációs készségének – írás, olvasás, szövegértés -, valamint számolási, tanulási kompetenciájának fejlesztése.

A fenti területek a következő struktúrában épülnek fel:

Kiegészítő, támogató modulok

Alapmodulok

A felsorolt modulok tartalmát alapvetően az EU által meghatározott módon (2006/962/EK Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az eész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról), annak elvárásai szerint kell kialakítani. 4.3.1. Alapmodulok Ennek megfelelően az alapmodulok a következő tartalommal kerülhetnek megszervezésre: IDEGEN NYELVI MODUL •

 

A1, A2, B1, B2, C1, C2 szintekre való képzés javasolt

133

•

A fentiek tartamát alapvetően az EU által elfogadott szintezések szerint kell megtenni.

A következőkben idézzük az EU ajánlását: Fogalmom-meghatározás: „Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció az anyanyelven folytatott kommunikáció túlnyomó részben azonos készségeivel jellemezhető: a koncepciók, a gondolatok, érzések tények és vélemények megértésének, kifejezésének és értelmezésének szóban és írásban történő képességén alapul (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség) a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – az oktatásban és a képzésben, a munkában, a családi életben és szabadidős tevékenységek során – az egyén kívánalmainak és szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció továbbá olyan készségeket igényel, mint például a közvetítés és az interkulturális megértés. Az egyén nyelvtudásának szintje változó lehet a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az eltérő nyelvek és az egyén társadalmi és kulturális háttere, környezete és igényei és/vagy érdeklődése tekintetében. Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeret, készségek és attitűd: Az idegen nyelvek ismerete a szókincs és a funkcionális nyelvtan ismeretét, valamint a verbális kapcsolat és a nyelv szintjeinek fő típusaira való rálátást követeli meg. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonzatának és változatosságának ismerete. Az idegen nyelven folytatott kommunikációhoz elengedhetetlen készségek magukban foglalják a szóbeli üzenetek megértésének, a beszélgetések kezdeményezésének, folytatásának és lezárásának, valamint az egyén igényeinek megfelelő szövegek olvasásának, megértésének és előállításának képességét. Az egyénnek továbbá képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára, és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretek között történő tanulására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletét, és a nyelvek és az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.” (2006/962/EK, L 394/14-15)

VILÁGHÁLÓ ÉS DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS MODUL A következőkben idézzük az EU ajánlását: Fogalmom-meghatározás: „A digitális kompetencia magában foglalja az információs társadalmi technológiák (IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a szabadidő és a kommunikáció terén. Ez az IKT terén meglévő alapvető készségeken alapul:

 

134

számítógép használata információ visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje céljából, valamint a kommunikáció és az együttműködő hálózatokban való részvétel céljából az interneten keresztül.

Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeret, készségek és attitűd: A digitális kompetencia megköveteli a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek alapos értését és ismeretét a mindennapokban: személyes és társadalmi életünkben és a munkában. Magában foglalja a fő számítógépes alkalmazásokat, mint például a szövegszerkesztést, adattáblázatokat, adatbázisokat, információtárolást és -kezelést, valamint az internet által kínált lehetőségek és esetleges veszélyek megértését és az elektronikus média útján történő kommunikációt (e-mail, hálózati eszközök) a munka, a szabadidő, az információ megosztása és az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és kutatás számára. Az egyénnek továbbá értenie kell, hogyan támogathatja az IST a kreativitást és innovációt, és tudatában kell lennie az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körülötti problémáknak és az IST interaktív használatához tartozó jogi és etikai elveknek. A szükséges készségek magukban foglalják: az információ megkeresésének, összegyűjtésének és feldolgozásának képességét és kritikus és szisztematikus alkalmazását, értékelve a fontosságát és megkülönböztetve a valóst a virtuálistól a kapcsolatok felismerése során. Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy eszközöket tudjon alkalmazni komplex információ előállítására, bemutatására és megértésére, és képesnek kell lennie az internetalapú szolgáltatások elérésére, a velük való kutatásra és használatukra. Az egyénnek képesnek kell továbbá lennie az IST alkalmazására a kritikus gondolkodás, kreativitás és innováció támogatása érdekében. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöt követel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata tekintetében. Ezt a kompetenciát támogatja továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel iránti érdeklődés.” (2006/962/EK, L 394/15-16) Alapmodulon belüli szintek kialakítása lehetséges és szükséges is. Ez többféleképpen tehető meg. Alkalmazható rá az ECDL típusú differenciálás és definíció, vagy alkalmazható az alábbi ajánlás is: • Minimum szint: alapvető technológiai és műveltség, az IST technológiák alapszintű ismerete (pl. telefon, fax, számítógép, nyomtató, ezek részei, alapvető működtetésük) • Alap szint: irodai alkalmazások (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, rajzprogram, adatbázis-kezelők), és az internet (üzenetküldés, böngészés) ismerete és alkalmazásainak képessége • Középszint: irodai és szakmai alkalmazások, programok ismerete és rutinszerű, magabiztos használata (szövegszerkesztő, táblázatkezelő,

 

135

•

prezentációkészítés, üzleti programok, grafikai program, adatbáziskezelők, szakmai szoftverek) Felsőfokú szint: adott programokra specializált mesterfelhasználó

Ezt végleg a kidolgozáskor és előkészítéskor a felnőttképzési szakértő fogja megmondani.

VÁLLALKOZÓK VILÁGA MODUL A következőkben idézzük az EU ajánlását: „A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia az egyén azon képességére utal, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Ide tartozik a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás, valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez. Ez segíti az egyéneket – nemcsak a mindennapi életükben otthon és a társadalomban, hanem a munkahelyükön is – abban, hogy megértsék a munkájuk tágabb környezetét, és képessé teszi őket arra, hogy megragadják a lehetőségeket, valamint az olyan speciálisabb készségek és tudás alapját képezi, amelyre azoknak van szükségük, akik társadalmi vagy kereskedelmi tevékenységet hoznak létre, vagy ilyen tevékenységhez járulnak hozzá. Ez magában foglalja az etikai értékekkel kapcsolatos tudatosságot és ösztönzi a jó vezetési gyakorlatot. Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeret, készségek és attitűd: A szükséges tudás magában foglalja az elérhető lehetőségek felismerésének képességét a személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységek esetében, ideértve a „szélesebb palettát” érintő olyan kérdéseket, amelyek az emberek életének és munkájának hátterét biztosítják, mint például a gazdaság működésének átfogóbb megértése és azok a lehetőségek és kihívások, amelyek a munkaadóval vagy szervezettel szemben merülnek fel. Az egyénnek továbbá tudatában kell lennie a vállalkozások etikai helyzetének, és annak, ahogyan a jó érdekében fel lehet őket használni, például a tisztességes kereskedelem vagy a társadalmi célú vállalkozás révén. A készségek a proaktív projektmenedzsmenthez (ideértve például a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés és a delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a beszámolás, az értékelés és rögzítés képességét), az eredményes képviselethez és tárgyaláshoz és annak képességéhez kapcsolódnak, hogy egyénileg és csapatban együttműködve is képes legyen valaki dolgozni. Elengedhetetlen az egyén erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A vállalkozói attitűdöt a kezdeményezőkészség, a proaktivitás, a függetlenség és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Magában foglalja továbbá a célkitűzések elérését szolgáló motivációt

 

136

és eltökéltséget, legyenek ezek személyes vagy másokkal közös célok vagy törekvések, beleértve a munkával kapcsolatosakat is.” (2006/962/EK, L 394/1718) Ezekhez kapcsolódóan különböző szintek megnevezése lehetséges a modulon belül. Ennek egy lehetséges változata a következő: • Vállalkozói életforma, működés (hozzáállás, értékek, vállalkozói gondolkodásmód, esélyegyenlőségi-környezeti értékek, döntésképesség) • Kisvállalkozások indítása, sikeres üzletvezetés (ötlettől a megvalósulásig – üzleti tervezés, stratégia, változásvezetés, csapatépítés és –vezetés, munkaügy, jogi háttér és környezet, pénzügy-számvitel-adó, folyamatmenedzsment, ügyfélközpontú gondolkodás-marketing, PR) • Közepes méretű vállalkozások indítása, sikeres üzletvezetés (ötlettől a megvalósulásig – üzleti tervezés, stratégia, változásvezetés, csapatépítés és –vezetés, munkaügy, jogi háttér és környezet, pénzügy-számvitel-adó, folyamatmenedzsment, ügyfélközpontú gondolkodás-marketing, PR) • Vállalatvezetés közép és felső szinten (változásmenedzsment, menedzsment technikák, vezetői készségek fejlesztése) Ezt végleg a kidolgozáskor és előkészítéskor a felnőttképzési szakértő fogja megmondani. 4.3.2. Kiegészítő modulok

MAGAM VILÁGA KIEGÉSZÍTŐ MODUL Ezen belül az akcióterv több kompetencia területet jelöl meg, amik a következők: • • • •

Önismeret Konfliktuskezelés, konfliktusmegoldás Menedzsment Önmenedzsment

Erre vonatkozóan az EU ajánlás részben a következőket tartalmazza: „Ezek magukban foglalják a személyi, interperszonális és interkulturális kompetenciákat és meghatározzák a viselkedés minden olyan formáját, amely arra teszi képessé az egyént, hogy hatékony és építő módon vegyen részt a társadalmi és szakmai életben, különösen az egyre sokfélébb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat tudjon megoldani. Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeret, készségek és attitűd: A szociális kompetencia kapcsolódik az egyéni és társadalmi jól-léthez, és megköveteli annak megértését, ahogyan az egyén saját ideális fizikai és mentális egészségét biztosítani tudja, ideértve ennek a maga és családja, illetve közvetlen  

137

társadalmi környezete számára szolgáló forrásként való felismerését, valamint annak ismeretét, ahogyan az egészséges életvitel mindehhez hozzá tud járulni. A sikeres interperszonális és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok és a különféle társadalmakban és környezetben általánosan elfogadott magatartás megértése (pl. a munkahelyen). Az is ugyanennyire fontos, hogy tudatában legyünk az egyénnel, csoporttal, munkaszervezettel, nemek közti egyenlőséggel és megkülönböztetés-mentességgel, társadalommal és kultúrával kapcsolatos alapvető koncepcióknak.” (2006/962/EK, L 394/17) Az önismereten belül a következő tematika javasolt: •

Önismeret – saját képességek, személyiség megismerése, fejlesztése o Önmegismerés o Önkontrol o Önfejlesztés o Önbecsülés, önbizalom, személyes méltóság o Felelősségvállalás általánosságban és a munkahelyen o Egészséges életvitel: fizikai és mentális egészség

Ezt végleg a kidolgozáskor és előkészítéskor a felnőttképzési szakértő fogja megmondani.

TANULÁS KIEGÉSZÍTŐ MODUL A tanulás tanulása az egész életen át tartó tanulás alapelvének egyik elengedhetetlen része. Erre vonatkozóan az EU a következő ajánlásokat teszi. Fogalom-meghatározás: „A tanulás elsajátítása az a képesség, amellyel az egyén a tanulásra törekszik és azzal foglalkozik, megszervezi saját tanulását, beleértve az idővel és információval való hatékony gazdálkodást is, mind az egyéni, mind a csoportos tanulás során. Ez a kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes tanulás érdekében. Ez a kompetencia az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A tanulás elsajátítása rávezeti a tanulót, hogy az előzetesen tanultakra és élettapasztalatára építsen annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudja használni és alkalmazni: otthon, a munkában, az oktatásban és képzésben. A motiváció és a magabiztosság elengedhetetlen az egyén kompetenciái tekintetében. Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeret, készségek és attitűd:

 

138

Míg a tanulás az egyes munka- vagy karrierbeli célok felé mutat, az egyénnek ismernie kell a szükséges kompetenciákat, ismereteket, készségeket és képesítéseket. Mindenesetre, a tanulás elsajátítása megköveteli az egyéntől, hogy ismerje és értse a számára előnyös tanulási stratégiákat, készségei és szakképesítése erős és gyenge pontjait, valamint hogy képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket és útmutatást és/vagy támogatást. A tanulás elsajátításának készsége először is megköveteli az olyan alapvető készségek elsajátítását, mint az írás, az olvasás, a számolás és az IKT készségek, amelyekre a további tanuláshoz van szükség. Ezen készségekre építve az egyénnek képesnek kell lennie az új tudás és készség elérésére, megszerzésére, feldolgozására és asszimilálására. Ez az egyén tanulási, karrierés munkabeli mintáinak hatékony kezelését követeli meg, és különösen azt a képességet, hogy rendületlenül kitartson a tanulás mellett, hogy huzamosabb időn keresztül tudja figyelmét összpontosítani, valamint hogy kritikusan mérlegelje a tanulás szándékát és célját. Az egyénnek tudnia kell időt szánni az önálló és önfegyelemmel folytatott tanulásra, de a tanulási folyamat részeként képesnek kell lennie a másokkal végzett munkára is – élvezve a heterogén csoport előnyeit –, és meg kell tudni osztania másokkal, amit megtanult. Az egyénnek képesnek kell lennie saját tanulásának megszervezésére, munkájának értékelésére, valamint tanács, információ és támogatás kérésére, ha szükséges. A pozitív attitűd magában foglalja azt a motivációt és magabiztosságot, amely az egész életen át ösztönöz és sikerre visz a tanulás terén. A problémamegoldó attitűd egyaránt támogatja a tanulást és az egyén azon képességét, hogy akadályokat szüntessen meg és változásokat kezeljen. Annak vágya, hogy az előzetesen tanultakat és az élettapasztalatokat alkalmazzuk, valamint a tanulás lehetőségének keresésére és a tanulásnak az élet minden területén való alkalmazására irányuló kíváncsiság a pozitív attitűd elengedhetetlen eleme.” (2006/962/EK, L 394/16) ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ KIEGÉSZÍTŐ MODUL Előfordul, hogy egyes jelentkezőknek hiányossága van az alapvető anyanyelvi, írási, olvasási, szövegértési kompetencia területén. Erre vonatkozóan az EU a következő ajánlásokat teszi. Fogalom-meghatározás: „Az anyanyelven folytatott kommunikáció annak képessége, hogy az egyén koncepciókat, gondolatokat, érzéseket, tényeket és véleményeket tud kifejezni és értelmezni szóban és írásban egyaránt (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), valamint hogy nyelvileg helyes és kreatív módon kapcsolódik be a társadalmi és kulturális tevékenységek teljes körébe; az oktatásba és képzésbe, a munkába, a családi életbe és a szabadidős tevékenységekbe.

 

139

Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeret, készségek és attitűd: A kommunikációs kompetencia az anyanyelv elsajátításából következik, ami természeténél fogva kapcsolódik az egyén azon kognitív képességének fejlődéséhez, hogy a világot értelmezi és másokhoz viszonyul. Az anyanyelven folytatott kommunikáció megköveteli az egyéntől, hogy rendelkezzen a szókincs, a funkcionális nyelvtan és a nyelvi funkciók ismeretével. Ez magában foglalja a verbális kapcsolattartás fő típusait, az irodalmi és nem irodalmi stílusok körét, a különféle nyelvi stílusok és regiszterek fő sajátosságait, és a nyelv és a kommunikáció változását különféle helyzetekben. Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy mind szóban, mind írásban kommunikálni tudjon különféle kommunikációs helyzetekben, és hogy figyelemmel kísérje és a helyzet követelményeihez igazítsa kommunikációját. Ez a kompetencia magában foglalja tovább azt, hogy az egyén különféle típusú szövegeket meg tud különböztetni és fel tud használni, információt tud keresni, összegyűjteni és feldolgozni, segédeszközöket alkalmazni, szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon, meggyőzően tudja megfogalmazni és kifejezni. Az anyanyelven folytatott kommunikáció irányában megnyilvánuló pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való hajlamot, az esztétikai minőség tiszteletét és az erre irányuló törekvést, valamint a másokkal fennálló kapcsolat iránti érdeklődést. Ehhez szükséges a nyelv másokra gyakorolt hatásának tudatosítása és a nyelv pozitív és társadalmilag felelős módon való értése és használata.” (2006/962/EK, L 394/14) MATEMATIKA KIEGÉSZÍTŐ MODUL Itt elsősorban az alapvető számolási készségek elsajátítása a szükséges, ami a tanulás, a munka és a mindennapi életben való eligazodáshoz elengedhetetlen. Az EU ajánlása a matematikai kompetencia területén a következőképpen hangzik: Fogalom-meghatározás: „A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében. A magabiztos számolni tudásra alapozva a hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai kompetencia, különböző szinteken magában foglalja a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét és az erre irányuló hajlamot (logikus és térbeli gondolkodás), valamint az ilyen jellegű megjelenítést (képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok, táblázatok). Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeret, készségek és attitűd:

 

140

A matematika terén szükséges ismeret magában foglalja a számok, a mértékek és szerkezetek, az alapműveletek és az alapvető matematikai megjelenítési formák alapos ismeretét, a matematikai fogalmak és koncepciók és azon kérdések létének ismeretét, amelyekre a matematika válasszal szolgálhat. Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, otthon és a munkahelyen, valamint hogy követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. Az egyénnek képesnek kell lennie arra, hogy matematikai úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást és a matematika nyelvén kommunikáljon, valamint hogy megfelelő segédeszközöket alkalmazzon. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok okát és azok érvényességét keressük.” (2006/962/EK, L 394/15)

A listán szerepelnek olyan kompetenciák, amik minden kompetencia területen belül fontosak vagy a tanulás hatékonysága, vagy pedig általánosságban véve a munkák többségében. Ilyen például a fejlett anyanyelvi készség vagy a magabiztos számolási készségek. Ezek képzése, fejlesztése minden képző feladata a programok során abban az esetben, ha nem alapvető hiányosságokról van szó, ám kifejezetten ezek nem kerülnek mérésre. Szeretnénk, hogyha a programba bárki, a célcsoportból be tudna kapcsolódni, így az írás-olvasás-számolási hiányosságokkal, nehézségekkel küzdő egyének is. Az ő számukra ajánlott az anyanyelvi és matematikai kiegészítő modul, mivel az alapvető írás-olvasás-számolás készségek nélkül nem tudnak érdemben és hatékonyan bekapcsolódni a további képzésekbe. Ezzel a többi képzésben való részvétel lehetőségét kívánjuk növelni.

A mellékletben található a modellezést segítő egyfajta képzési modul táblázat a célcsoport szegmensek vélhető igényeit és az ajánlható képzési modulszinteket tekintve. Ez természetesen csak ajánlás, mely a program felépítését segíti, ettől bármikor el lehet térni, hiszen a programban az egyén maga dönt a képzés kiválasztásáról, és az egész képzési kínálati lista elérhető bárki számára.

4.4. Rendelkezésre álló erőforrások Látható, hogy a célcsoportok igényeinek kielégítése diverzifikált képzési portfóliót követel meg, aminek egy része sztenderd programokat kínál, mint például a nyelvi képzések és azok szintjei, struktúrái. A másik oldalon azonban fontos a személyre szabott tanácsadás, mert a résztvevő személyisége nagy szerepet

 

141

játszik a képzés eredményében – ilyen például a pályaválasztási vagy az önismereti képzés. A következő fejezetek első részében megvizsgáljuk, hogy a program milyen módszertani, intézményi lehetőségek közül választ. A fejezetek második felében pedig az eredményes képzési rendszer szempontjából ideálisnak vélt javaslatokat fogalmazzuk meg. Az utolsó fejezet tárgyalja a meglévő módszertanokra és intézményekre vonatkozó szükséges fejlesztéseket. 4.4.1. Képzési programok A Nemzeti Fejlesztési Terv I-ben a HEFOP 3.5.1. program keretén belül kidolgozásra kerültek olyan innovatív, kompetencia alapú képzések, amik témája, és tartalma nagymértékben lefedi jelen program igényeit. A következő területekre találhatók képzési know how-k a Regionális Képző Központoknál: 1. Informatikai képzések: alapismeret csomag, irodai alkalmazások, elektronikus kommunikáció, operációs rendszerek, internethasználat, irodatechnika, hardver ismeretek, hálózati ismeretek, információgyűjtés, gépírás, prezentációkészítés, grafika, programozás, ECDL, stb. Számos képzés e-learning formájában is elérhető a lakosság számára. 2. Nyelvi képzések: szakmai és általános nyelv, több szinten – angol, német, orosz, olasz. 3. Önmagad világa: önismeret, emberismeret, motiváció, egészséges életmód, munkajogi és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák, pályaorientáció, munkanélküliség megelőzése, tanulásmódszertan, stb. 4. Vállalkozói képzések: munkaszervezés, vállalkozói ismeretek, ügyvitel, könyvvezetés, munkaerő-gazdálkodás, marketing ismeretek, pénzügyek, tervezés, stb. A kompetenciafejlesztés szempontjából felnőttképzési intézményekben.

sok

képzés

áll

rendelkezésre

a

1. Informatika: az alkalmazott informatika minden szintjére, specializációjára találhatunk ma már a kedvünk szerint képzést a képzési piacon. Ezek tartalma, ára közel hasonló. Aki teljesen kezdő, és szeretné elsajátítani az informatika alapjait, és felhasználói szintre fejlődni, az ECDL képzések ideális lehetőséget nyújtanak számára. 2. Nyelv: a nyelvi központok és nyelviskolák kínálatát nehéz felülmúlni, mivel a teljes kínálati paletta náluk található általános és szakmai szempontból, minden szinten. Van mód csoportos és egyéni órákra, és a csoportoson belül is választhat a jelentkező, hány fővel szeretne együtt tanulni. Az árak ennek megfelelően változnak. 3. Vállalkozási ismeretek: kifejezetten vállalkozói kompetenciák fejlesztése az iskolarendszerű oktatásban zajlik, ám van példa részkompetenciák fejlesztésére tréningeken, workshop-okon, továbbá szemléletmód váltásra

 

142

is lehetőséget kínálnak egyes képzők és hálózatok. Az iskolarendszeren kívüli képzések ára és tartalma sokban különbözhet. 4. Önmagad világa: a magyar képzési palettán van mód önismereti, személyiségfejlesztési tanfolyamokon részt venni, ám ezek módszertana sokféle lehet. Konfliktuskezelésre és kommunikációfejlesztésre, pályaorientációra számos lehetőség kínálkozik. A tanulásmódszertant, háztartási pénzügyek kezelését, az életviteli technikákat nehezen lehet megtalálni, amennyiben léteznek és elérhetőek. A csapatban való együttműködésre pedig inkább csoportos, vállalati tréningek tanítják az érdeklődőket. Látható, hogy inkább az Önmagad világa, azon belül is a tanulásmódszertan, életviteli technikák, együttműködés fejlesztése az, amire kevésbé találtunk képzést, ám ezek is fontos szerepet játszanak az egyén alkalmazkodóképességének javításában, és munkaerő-piaci esélyeinek növelésében. Tanulmányunk szempontjából a megnevezett kulcskompetenciákra hangsúlyt helyező képzési programok a fontosak, ezért azok kínálatát vizsgáltuk meg egy internetes kutatás során. A vizsgálat célja többrétű volt: •

• •

Meg akartuk nézni, van-e jelenleg minden képzési területre (digitális írástudás, anyanyelv, idegen nyelv, vállalkozói kompetenciák, tanulásmódszertan, „önmagad világa”) képzés a magyar piacon? Milyen áron és milyen feltételekkel érhetők el a képzések? Milyen részletes információk (tematika, tananyagok, vizsga, stb.) érhetők el a képzésekről?

Informatikai képzések A kutatás során 13 informatikai ECDL Start és ECDL képzés alapján az ECDL start képzések átlag díja 64.800 forint, az ECDL képzéseké 77.827 forint. Óraigényt tekintve 60-180 óra közötti képzések között válogathatnak az érdeklődők. 11. táblázat Kutatási eredmények a magyar képzési piacon szereplő informatikai képzésekre vonatkozóan Informatika képzés

http://thesilverservicecompany.hu/a lbaszoft/okt_ecdl.htm#stkezdo http://www.ruander.hu/ecdlstart.html http://pcsuli.freeweb.hu/tanfolyamaink.htm

 

ECDL Start Képzés ára 84000

Órák szá ma

Ór adí j

ECDL Képzés ára

Órák szám a

Óradí j

100

840

50400

60

840

69000

96

719

99000

160

34000

80

425

85000

190

618,7 5 447,3 68421 1

143

http://www.merlinstudio.hu/ecdlsta rt.php

128000

120

106 7

94000

90

1044, 44444 4 800

http://www.cooloktatas.hu/ecdlstart.php http://www.oklevel.hu/index.php?m uv=3&akt=nez&o_akt=fo&kepzes_ID =3111&m=1 http://www.corvuskft.hu/ECDL_tanf olyam.html

120000

150

800

72000

90

39000

90

433

59000

160

368,7 5

55000

104

529

88000

164

536,5 85365 9

http://www.perfekt.hu/web/vas/36

49000

75

653

http://www.beyondx.hu/oktatas/ecdl-start_tanfolyamok

45600

80

570

90000

140

642,8 57142 9

http://www.csob.hu/index.php?pgn =24 http://szam.hu/2008/05/09/ecdlstart-%E2%80%93-informatikaiirastudas-latas-es-hallasserulteknekis/ http://www.stilusoktatas.hu/Tandij mentes.html http://www.szev.hu/content/ecdl_st art Átlag - kalkulációs alap: 70.000

60000

120

500

50000

100

500

75000

160

468,7 5

71700

120

597,5

44000

120

367

72000

180

400

64800

103

61 7

77827

138

615

Hogyha nem az általános informatikai képzéseket nézzük, hanem specializált képzéseket, mint például a grafikus programok tanfolyamát, vagy honlapkészítési képzéseket, azok ára is 21.800 forinttól kezdődnek, és többnyire 7080.000 forint körül találhatóak, ám a drágább képzések több 100.000 forintba is kerülhetnek. Hogyha az egyén az ECDL tanfolyamoknak csak egy-egy részére kíváncsi, módja van részmodulokat is tanulni, alacsonyabb képzési áron. Nyelvi képzéseket tekintve 14 képzést néztünk meg, amik átlagosan 41.020 forintba kerültek és 49 órát vesznek igénybe. Az árat és időtartamot tekintve ezek a képzések tekinthetők a leghomogénebb csoportnak. 12. táblázat Kutatási eredmények a magyar képzési piacon szereplő idegen nyelvi képzésekre vonatkozóan Nyelvi képzés

Képzés ára

http://www.eurocomnyelvstudio.hu/

38000

http://www.eurocomnyelvstudio.hu/

60000

http://www.elhousenyelviskola.hu/tanfolyamdijak.php

31900

http://www.danubiusnyelviskola.hu/dijak.html#1

36890

http://www.danubiusnyelviskola.hu/dijak.html#1

36890

http://www.favoritnyelvsuli.hu/tanfolyamok-felkeszites.php

32000

http://www.m-prospect.hu/index.php?pg=menu_526

32000

http://www.zenitnyelviskola.hu/?mode=arak

39900

 

144

Órá

http://www.tudomanynyelviskola.hu/courses.php?language=hu

49500

http://www.manhattannyelvstudio.hu/tanfolyami_dijak.phtml

29900

http://www.italingua.eu/

40800

http://www.lingva.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2&Itemid=3

38500

http://www.szituaciosnyelviskola.hu/node/15163

64000

http://nyelv-iskola.hu/ajanlat.html

44000

Átlag - Kalkulációs alap: 40.000

41020

Az iskolarendszeren kívüli komplex vállalkozói képzések kínálata a nyelvi és informatikai képzésekhez képest az internetes keresés során szerényebbnek bizonyult. Inkább a vállalkozással kapcsolatos részterületekre koncentrált képzések találhatóak (vállalkozás indítása, marketing, piackutatás, pénzügy, adó, stb.). Nyolc vállalkozó képzési tanfolyamot találtunk, amihez ár is fel volt tüntetve. Ezek átlagosan 69.563 forintba kerültek és a 8-60 óráig kínáltak elfoglaltságot. 13. táblázat Kutatási eredmények a magyar képzési piacon szereplő vállalkozói kompetenciát megcélzó képzésekre vonatkozóan Vállalkozási képzés http://www.vallalkozoitanfolyamok.net/gazdasagi_uzleti_tanfolyam.htm http://www.oklevel.hu/index.php?muv=3&akt=nez&o_ak t=fo&kepzes_ID=4044&e_kepzes_tipus_ID=10&kepzes_ti pus_ID=10 http://www.gazdagmami.hu/kismama-tanfolyam http://www.vallalkozoitanfolyamok.net/tanfolyamok_egyeni_vallalkozoknak.htm http://www.vallalkozoitanfolyamok.net/tanfolyamok_egyeni_vallalkozoknak.htm http://www.vallalkozoitanfolyamok.net/tanfolyamok_egyeni_vallalkozoknak.htm http://www.vallalkozoitanfolyamok.net/tanfolyamok_egyeni_vallalkozoknak.htm http://www.tpf.hu/pages/subpage/index.php?page_id=8 55 Átlag - Kalkulációs alap: 70.000

Képzés ára 80000

Órák száma 40

Óradí j 2000

12000

8

1500

49000

43

1140

80000

40

2000

54000

30

1800

75000

30

2500

37500

15

2500

169000

60

2817

69563

33

2032

Az önismeret, személyiségfejlesztés, tanulási technikák, kommunikáció, konfliktuskezelés témakörök esetében nagy különbségek és szórás van a képzési piacon mind árat, módszertant és óraszámot figyelembe véve. 14. táblázat Kutatási eredmények a magyar képzési piacon szereplő kommunikációs képzésekre vonatkozóan Kommunikációs képzés http://www.samling.hu/kepzesreszletek.php?kepze s_id=375&fcs_id=70&nyelv=0 http://www.samling.hu/kepzesreszletek.php?kepze

 

Képzés ára 60000

Órák száma 8

Óradíj

172800

24

7200

7500

145

s_id=408&fcs_id=70&nyelv=0 http://www.mediacomm.hu/kommunikacios_trenin g/ http://www.exante.hu/

154800

16

9675

57000

16

3563

http://www.kepzeslista.hu/index.php?form_name=f orm_gyorskereso&lap=keresok%2Fkep_listaz&mind enben=1&kep_name=&kep_kti_id=&kep_kte_id=61 &kep_kfo_id=10 http://www.exante.hu/

180000

16

11250

57000

16

3563

http://www.vallalkozoitanfolyamok.net/kepzesek_uzletember_vallalkozo.ht m http://www.euportal.hu/index.php?muv=1&akt=ne z&id=87 http://www.lelkititkaink.hu/asszertiv_trening.html

40000

20

2000

38400

8

4800

43200

20

2160

89244

16

5746

Órák száma 20

Óradíj

Átlag:

15. táblázat Kutatási eredmények a magyar képzési piacon szereplő személyiségfejlesztési, önismereti képzésekre vonatkozóan Önismeret, személyiségfejlesztés tanfolyam

Képzés ára

http://www.lelkititkaink.hu/onismeret.html

30000

1500

http://mindennapinlp.hu/enkep_nlp_tanfolyam

59760

http://mindennapinlp.hu/mely_belso_atalakulas_nl p_tanfolyam http://www.indiahaz.hu/oktatas.html

39800 55000

80

688

http://www.vezetoitudas.hu/pages/getpage.aspx?i d=70C70ABF-C63E-4DDF-932C-9EDE25CDA71A Átlag :

33600

18

1867

43632

39

1351

16. táblázat Kutatási eredmények a magyar képzési piacon szereplő konfliktuskezelési képzésekre vonatkozóan Konfliktuskezelés tanfolyam http://www.iir-hungary.hu/rendezvenynaptar?id=834®isztracio http://www.treningakademia.hu/konfliktuskezeles-nyilt-trening.html http://www.lsi.hu/content/konfliktuskezeles-es-problema-megoldas-trening http://www.tanfolyamok.net/node/6181 Átlag:

Képzés ára 262800

Órák száma

78000

8

127000

60

90000

16

98333

28

16

17. táblázat Kutatási eredmények a magyar képzési piacon szereplő tanulás technikai képzésekre vonatkozóan Tanulás technika tréning

Képzés ára

Órák száma

Óradíj

http://www.tanuljtanulni.hu/vezetoi-tanulasi-trening.php

12800

8

1600

http://rosszerjulcsi.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=260722

32000

40

800

12800

8

1600

Átlag :

 

146

18. táblázat Kutatási eredmények a magyar képzési piacon szereplő komplex személyiségfejlesztési képzésekre vonatkozóan Komplex - kommunikáció, személyiségfejlesztés, önismeret, stb. http://www.vallalkozoitanfolyamok.net/tanfolyamok_egyeni_vallalkozokn ak.htm http://www.kepzeslista.hu/index.php?lap=keresok /kep_reszl&kep_id=6231 http://www.dalecarnegie.hu/training/kommunik %C3%A1ci%C3%B3-retorika-%C3%B6nbizalomkommunik%C3%A1ci%C3%B3s-tr%C3%A9ning/ Átlag:

Óradíj

20000

Órák száma 10

285000

24

11875

300000

42

7143

201667

25

7006

2000

Az önmagad világa témakör képzései nagyon változatosak minden tekintetben. Itt a program csak egy részterület fejlesztését tudja támogatni, amihez szükséges egy átlagár határt szabni. 4.4.1.1. Módszertanok és a vegyes tanulás („Blended learning”) Módszertanokat tekintve fontos, hogy a kimeneti kompetenciához, az egyén helyzetéhez és igényeihez minél inkább igazítható képzési forma kerüljön a kínálatba. Ez vonatkozik • az oktatás módszertanára: ismeretátadás (pl. előadás), gyakorlati jellegű oktatás (pl. kiscsoportos foglalkozások, esettanulmányok, stb.), tapasztalati jellegű oktatás (pl. tréningek, workshop-ok), egyéni vagy csoportos oktatás, stb., • az oktatás csatornájára: kontaktórás (személyes találkozás), távoktatás (pl. e-learning), vegyes megoldások (blended learning). A kompetenciák témája és köre önmagukban meghatározzák bizonyos mértékben, hogy a fentiek közül milyen módszert és csatornát válasszon a képző ahhoz, hogy a képzés és a tanulás minél hatékonyabb és sikeresebb legyen, azonban az egyén élethelyzete és igényei is nagyban számítanak, és ideális esetben mód van a választásra. A következő táblázat 102 a hagyományos és hálózati oktatási formákat tematizálja. 19. táblázat: Hagyományos és elektronikus oktatási formák (Apertus)

Hagyományos oktatási formák Tantermi oktatás: előadások, tanfolyamok, prezentációk, viták, kiselőadások, szemináriumok, szerepjátékok, csoportmunkák, konferenciák, stb. Munkahelyi tanulás: gyakorlatban elsajátított tudás, projektekben való részvétel, másoktól tanulás, szakmai gyakorlat, üzemlátogatás, stb.

Hálózati/elektronikus, e-learning formák On-line tartalmak: interaktív, testre szabott tartalmak, szimulációk, stb.

Szinkron és aszinkron online együttműködés

                                                             102

 

 Forrás: http://nft352.apertus.hu/index.php/news/NewsPage?news_id=72, 2009.06.15‐én 

147

Támogatók által vezetett és ellenőrzött oktatási folyamatok: tutorálás, mentorálás, coaching Nyomtatott médiából szerzett tudás: könyvek, nyomtatott sajtó, stb. Nem interaktív elektronikus média: audió-, illetve videó kazetták, CD-k, DVD-k, rádió

E-tutorálás, e-mentorálás, e-coaching

Mobil learning: mobiltelefonok, laptopok, PDA-k Web-felületek: internetes oldalak, elektronikus tananyagok letöltése, elektronikus levelezés, chat, stb.

Mindkét oktatási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az Apertus Alapítvány 103 ezeket tételesen meg is nevezi. „A hagyományos tanulási formák elsősorban a pszichomotoros képességek elsajátítására és fejlesztésére, adott folyamatok begyakorlására, interperszonális képességek fejlesztésére alkalmasak. Hosszabb időt igényelnek, mint az online komponensek, és csak kis létszámú, viszonylag homogén csoportoknál lehetnek igazán eredményesek. A tananyag tartalmának frissítése lényegesen nehézkesebb, lassúbb. Az elektronikus komponensek előnye, hogy nagyobb létszámú, esetleg földrajzilag egymástól távol elhelyezkedő csoportoknál is alkalmazható, rövidebb egybefüggő időt igényelnek, tartalmuk könnyebben frissíthető, mint az offline komponensek, ugyanakkor a kommunikáció nincs időbeli/térbeli limitek közé szorítva. Ebben a környezetben jelentősen megváltozik a tanár szerepe; a hagyományos magyarázó szerep háttérbe szorul, és az indirekt értelmező, irányító, moderáló funkciója válik hangsúlyossá.” Fontos azonban, hogy minden helyzetben meg tudják találni a megfelelő megoldásokat Erre pedig kiváló lehetőséget biztosít a blended learning 104 , magyarul vegyes tanulás, ami túlmutat az e-learning és a hagyományos oktatás módszerén. Miben is tér el a vegyes tanulás az e-learningtől? Erre a következő két meghatározás ad választ. Forgó (2002.) 105 szerint „az e-learning olyan hálózaton elérhető nyitott – tér- és időkorlátoktól független – képzési forma, amely a tanítási – tanulási folyamatot megszervezve hatékony, optimális, ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-tanuló kommunikációt, valamint a számítógépes, interaktív oktatószoftvert, egységes keretrendszerbe foglalva a tanuló számára hozzáférhetővé teszi.” Ezzel szemben a vegyes tanulás egy kombinált oktatási forma, „aminek jellemzői túlmutatnak az osztályterem keretein, hiszen formális és informális, technológiára alapozott és emberközpontú, egyéni és társasági, irányított és felfedezés-orientált. … A blended learning, tanulás és oktatáselméleti alapokon nyugvó átfogó infopedagógiai stratégia, mely a tanulást támogató rendszer révén                                                              103

 Forrás: http://nft352.apertus.hu/index.php/news/NewsPage?news_id=72, 2009.06.15‐én   Forrás: Forgó‐Hauser‐Kis‐Tóth: A blended learning elméleti és gyakorlati kérdései  105  Forrás: Forgó S. (2002.): Oktatástechnológiai és információtechnológiai konferencián elhangzott előadás,  Agria Media. (Forrás:  http://docs.google.com/gview?a=v&q=cache:m5N4qRQ9lzYJ:https://nws.niif.hu/ncd2005/docs/ehu/029.pdf+b lended+learning&hl=en&gl=uk, 2009.06.15‐én)  104

 

148

– az emberi lét változatos megismerési, és kommunikatív formáit integrálva – tér- és időkorlátok nélkül biztosítja a tanuló számára az optimális ismeretelsajátítást. Olyan oktatási technológia, mely a képzéshez változatos, tanulási környezeti elemek (módszerek és eszközök) - hagyományosan és virtuális tantermi tanulási formák, személyes és távolsági kunzultáció biztosításával, nyomtatott- és elektronikus tananyagok segítségével magasszínvonalú (hi-tech) infokommunikációs eszközök révén a tananyagot kooperatívan, változatos módszerekkel, egyénre szabott formában teszi hozzáférhetővé, biztosítja tanulók előrehaladási ütemének ellenőrzését, értékelését.” Forgó-Hauser-Kis-Tóth munkájában megtalálható a vegyes tanulás elemeinek, tartalomtípusainak és tanulástámogatási formáinak tematizált gyűjteménye, amit alább idézünk. 20. táblázat: A blended learning elemei (Forgó-Hauser-Kis-Tóth)

Hagyományos, frontális osztályterem • Oktató által irányított osztályterem • Műhelymunka • Konzultáció/Témavezetés • Gyakorlati képzés Virtuális együttműködés (szinkron) • E-learning osztályok • E-témavezetés

Önálló tanulás • Webtananyagok • Linkek on-line forrásanyagokhoz • Szimulációk • Forgatókönyvek • Videó és audió CD-k/DVD-k • On-line önértékelés • Munkatankönyvek

Hagyományos, frontális osztályterem (informális) • Kollegiális kapcsolatok • Munkacsoportok • Szerepmodellezés Virtuális együttműködés (aszinkron) • E-mail • On-line elektronikus hirdetőtáblák • Levelezőlisták • On-line közösségek Kivitelezés, előadás támogatása • Súgórendszerek • Nyomtatott segédletek • Tudástár • Dokumentáció • Kivitelezés/döntéstámogató eszközök

21. táblázat: A tartalomtípusok elemzése a tartalmi állandóság és az előállítási időtartam vonatkozásában (Forgó-Hauser-Kis-Tóth)

Tartós

Tartós állandós ág

Munkatankönyv Dokumentáció On-line súgó (független) E-learning (archivált) Nyomtatott segédletek Kollegális kapcsolatok Szerep/feladat modellezés Munkacsoportok

 

Munkatankönyv Dokumentáció On-line súgó (integrált) Instruktor által irányított osztály Szimuláció Forgatókönyv Műhelymunka Webes tananyag modul Videó- és Audió CD-k/DVDk Kivitelezés/döntéstámogat ó eszközök

149

Munkacsoportok Linkek on-line forrásanyagokhoz Gyakorlati képzés Online önértékelés Levelezőlista On-line elektronikus hirdetőtábla E-learning (események) Nyomtatott segédletek E-mail Konzultáció (telefon) On-line tudástár

On-line közösségek E-learning (osztályok) Témavezetés E-témavezetés

Gyorsa n változó Alacsony ÅÆ Magas A megvalósításhoz szükséges idő

22. táblázat: A tanulástámogatási formák választásának hatása az emberi élő-munka technológia ill., a költségvonzatok alakulásának vonatkozásában (Forgó-Hauser-KisTóth)

Ember Technoló gia

Kapcsol at

 

Gyakorlati képzés Konzultáció (telefon) On-line elektronikus hirdetőtábla On-line közösségek Kollegális kapcsolatok Levelezőlista Szerep/feladat modellezés E-mail E-learning (osztályok/események) Munkacsoportok Munkatankönyv Linkek on-line forrásanyagokhoz Online önértékelés On-line tudástár Dokumentáció E-learning (archív) Nyomtatott segédletek Videó- és Audió CD-k/DVD-k (meglévő) On-line súgó (független) Alacsony ÅÆ Magas Költségek

Témavezetés Instruktor által irányított osztály Műhelymunka E-learning (osztályok/események)

Szimuláció Videó- és Audió- CD-k/DVD-k (Fejlesztés) On-line súgó (integrált) Webes tananyag modul Forgatókönyv Kivitelezés/döntéstámogató eszközök

150

Blended learningre a következő módokat javasolja Forgó-Hauser-Kis-Tóth: • • • • • • • • •

•

Tantermi oktatás esetén alkalmazott számítógéppel segített tanulás, Az ITK eszközöket alkalmazó távoktatás, nyitott képzés, Web(táv)előadás, webszeminárium, Televíziós oktatás, különösen az új digitális televíziózás új interaktív lehetőségeit kihasználó oktatás, A számítógépes multimédiával, web tartalmakkal támogatott önálló tanulás, Multimédiás oktatóprogramok, Internetes kollaboratív eszközöket használó tréningek, Mobil infokommunikációs technológiával támogatott oktatási formák, Hagyományos jelenléten alapuló oktatás és konzultáció, valamint a távoktatás elektronikus tanulási környezetének, illetve tananyagainak különböző változatai, Formális-informális, virtuális együttműködési (szinkron – aszinkron), és az önálló tanulást támogató tanulási formák.

Látható, hogy a vegyes oktatás lehetőségei széles tárházzal rendelkeznek. A programban képzést végző képző intézmények és programok kiválasztásakor javasolt ezeknek a lehetőségeknek (egy részüknek vagy többségüknek) a kínálatát vizsgálni, és olyan képző intézményt választani, aki képes a belnded learning nyújtotta rugalmasságot és változatosságot biztosítani a tanulni vágyók számára. Sok esetben kínálnak a képzők ingyenesen elérhető e-learning anyagokat és ingyenes online kurzusokat, miknek integrálása a programba nagy hasznossággal bír. Szinte minden kompetenciaterületre lehet találni egy vagy két, vagy akár több ingyenesen elérhető tananyagot. Javasolt ezeknek a linkeknek az összegyűjtése és egy csokorban való kínálása a programban részt vevőknek. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a vegyes tanulás elektronikus elemei feltételeznek bizonyos szintű digitális írástudást, ezért valószínűleg a célcsoport egyes részei fogják tudni hasznosítani, azok akik rendelkeznek alapszintű számítógép-felhasználói kompetenciákkal. Javasolt a képző intézmények és képzési programok kiválasztásakor elvárásként vagy előnyként feltüntetni az e-learning szolgáltatások meglétét. 4.4.2. Intézményrendszer A felnőttképzést tekintve meg kell vizsgálni, hogy milyen intézményi háttér jellemző Magyarországra, aminek segítségével a kompetencia fejlesztés hatékonyan megvalósítható a célcsoport egyes szegmenseiben. A felnőttek (18 éven felüliek) képzését tekintve – ahogy korábban részleteztük – beszélhetünk iskolarendszerű (formális) és iskolarendszeren kívüli (nem formális) képzésekről. Ezeknek az intézményi háttere is nagyban eltérő, bár nem minden

 

151

esetben. Az intézményi háttér vizsgálatánál elsősorban az iskolarendszeren kívüli képzésekhez kapcsolódó intézményeket nézzük meg, mivel ezek tartoznak a felnőttoktatáshoz, és feltételezésünk szerint rugalmasabban alakítható keretekkel rendelkeznek, amit könnyebben lehet a program sajátosságaihoz alakítani. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés 106 Iskolarendszeren kívüli felnőttképzést végezhetnek gazdasági társasági formában működő képzési vállalkozások, költségvetési intézmények (pl. regionális képző központok) és non-profit szervezetek. Arányaiban a gazdasági társaság formában működő képzők foglalják el a piac nagyobb részét, mivel ők képesek rugalmasabban alkalmazkodni a munkaerő-piaci igényekhez. Az iskolarendszeren kívüli képzést nyújtó piac kínálata módszertani, infrastrukturális, és egyéb szempontból is nagyon eltérőek. Ezen a piacon jelen vannak a következő felnőtt képzéssel és oktatással foglalkozó intézmények: • • • •

Regisztrált felnőtt-képző intézmények, szervezetek Regionális Képző Központok Akkreditált felnőtt-képző cégek, felsőfokú oktatási intézmények Szakképző iskolák

Az iskolarendszeren kívüli képzések piacán részletezve a következő intézmények vannak jelen – ezek közül a vállalkozási formában működő képzők uralják a piacot: •

• •

•

• •

A minisztériumok egykori önálló képző intézményeiből átalakult vállalkozók, akik stabil, nagyméretű infrastruktúrával és erőforrásokkal, országos hálózattal rendelkeznek. A volt állami nagyvállalatok képző központjaiból kivált és átalakult vállalkozások, akik országos hálózattal azonban nem rendelkeznek. A külföldi képző szervezetek hazai leányvállalatai. Ők jelentik a nemzetközi know how-t, kevésbé jellemző náluk a magyar piac igényei szerint fejlesztett képzési program. Az ő szerepük a nyelvi, a vezető és vállalkozó képzésben jelentős. A 90-es években több képzési vállalkozás alakult, és jellemző rájuk az, hogy adott szakmai területen belül szélesebb szolgáltatási palettával rendelkeznek. Ezek a vállalkozások jelen vannak a személyiség- és szervezetfejlesztés, a nyelvi készségfejlesztés, az informatika és a vállalkozó képzés területén is. Egy részük kis méretekben működik, másik részük olyan nagyra nőtte ki magát, hogy be tudott épülni akár a felnőttoktatás rendszerébe is. Iskolarendszerhez tartozó intézmények Az iskolarendszerben működő intézmények az oktatás mellett szintén kínálnak felnőttképzési szolgáltatásokat. Előfordul az is, hogy az iskolák képzők alvállalkozójaként, vagy az infrastruktúrájuk, szakembereik bérbe

                                                            

106

 

 Forrás: Professzorok Háza Felsőoktatási Kutatóintézet (2004.): A magyarországi felnőttképzés 

152

•

• •

•

adásával is megjelenhetnek. Emellett van példa arra is, amikor ezek az intézmények és munkatársaik hoznak létre képző vállalkozásokat. Regionális Képző Központok. Minisztériumi irányítás alatt működnek, ám forrásaik egy részét a piacon szerzik, így maguk is piaci szereplők. Jellemző rájuk a többi piaci szereplővel való partnerségi együttműködés – az eszközigényes képzéseket ők vállalják, míg a kis befektetést ám nagyobb rugalmasságot igénylő képzéseket kiszervezik. A szerény képzési hányadot jelentő non-profit szervezeteket és alapítványokat is érdemes megemlíteni. Fontos szerepet töltenek be a népfőiskolák, amik főleg vidéken, mezőgazdasági és vállalkozói képzésekkel szerepet vállalnak az ország alapkészségeinek fejlesztésében. Végül fontos említést tenni a főként vidéken domináns ismeretterjesztő és művelődési házakról, központokról is.

4.4.3. Képző intézmények kiválasztása Ezek az intézmények, ahogy említettük, eltérő infrastrukturális, tapasztalati, szakember, módszertani, anyagi erőforrás háttérrel nyújtják szolgáltatásaikat, ennek megfelelően a képzések minősége is eltérő. Ennek kivédésére hivatalosan három lehetőség adódik: • • •

Akkreditáció – akkreditált intézmények, vagy akkreditált programok bevonása a programba, Országos Képzési Jegyzék – államilag elismert képzési programok részeinek oktatása, Nemzetközileg elismert képző intézmények és/vagy képzési programok bevonása vagy know how-juk megvásárlása és alkalmazása.

Fontosnak tartjuk azonban azt, hogy azok a fenti kategóriákba nem eső intézmények és programok, amik színvonalas, eredményes kompetenciafejlesztést tudnak megvalósítani, se legyenek kizárva. Ennek megoldása lehet vagy az, hogy egy előre, szakértők által kidolgozott színvonalas képzési program megvalósítására kerülnek megadott szempontok alapján kiválasztásra. Alapvető elvárás az Akciótervben megfogalmazott intézményi és program akkreditációs követelmény, vagyis csak ilyen képző intézmények és programok vehetnek részt a projektben. Szintén követelmény az országos lefedettség biztosítása, a homogén csoportokra szabott képzési csomagok kínálata. Mivel a program megköveteli az országosan egységes színvonalat és lefedettséget is, ésszerű a dilemma, hogy mekkora számú képzővel valósuljon meg a program. A kisszámú képzői gárda csakúgy hordoz előnyöket és hátrányokat, mint a nagy.

 

153

23. táblázat A képzési kínálatot biztosító képzési csapat nagyságának vizsgálata

Kevés képző Előnyök Kockázatok Egységes irányítás Országos és felügyelet lefedettség biztosítása nehézkesebb lehet Közel azonos minőségű és árú képzések kínálata

Sok képző Előnyök Kockázatok Verseny a képzési Egységes minőség piacon a képzésben és ár biztosítása részt venni kívánókért Nagyobb választási Nehézkes egységes paletta irányítás és felügyelet Az országos lefedettség és kiszolgálás a számosságból fakadóan könnyebb

Egy korább fejezetben (4.3. Kulcskompetenciák fejlesztésének módszertanai és intézményes formái) szóba került a képzések minőségével kapcsolatos intézményi elvárás rendszer. Ezt kibővítve a következő szempontok fontosak a képző intézmények kiválasztásakor (legfőbb szempont, hogy miként tudja az elvárt kimeneti kompetenciák szintjét képezni országos szinten): • • • • • • • •

Képzők képzettsége és motivációja, Képzésben használt anyagok relevanciája és minősége, Képzésben használt módszertanok, oktatási módszerek illeszkedése az adott kompetenciához, Képzés szervezése - folytatása, utókövetése, megerősítése Képzési csatornák kínálata – a megfelelők kínálata Képzéshez szükséges infrastrukturális háttér biztosítása Együttműködési képesség partner szervezettek és a megbízóval Innovativitás és eredményorientáltság.

A fenti elvárásokat részletesen a projektgazdának kell meghatároznia a pályázati anyag kidolgozásakor. Informális tanulást lehetővé tevő csatornák Bár nem intézményrendszerhez köthető a legtöbb esetben, mégis fontosnak tartjuk megemlíteni azokat a csatornákat és kereteket, amikor például a televízión vagy a rádión, vagy írott sajtón keresztül, nem kötött kereteken belül, hanem önálló indíttatásból érhető el a felnőttek fejlődése. Informális tanulást segíti minden intézmény, aki strukturált keretek közötti ismeretszerzésre nyújt lehetőséget és támogatja az ehhez szükséges egyéni hozzáállás, attitűd kialakítását. Ilyen lehetőségteremtésre szolgálnak az online tartalmak, az akár ingyenesen elérhető anyagok, a televízió és a rádió különböző műsorai, a magazinok, a könyvek széles és végtelenül változatos tárháza, a különböző klubok és szerveződések, irodalmi baráti társaságok, és a többi.

 

154

Ezeket a módszereket inkább támogató, kiegészítő lehetőségként érdemes nyújtani, elérhetővé tenni az egyének számára.

4.5. Szükséges fejlesztések A képzési kínálat professzionális összeállításához több dimenziót kell megvizsgálni és gondosan, szakszerűen meghatározni, és amennyiben szükséges fejlesztéseket végrehajtani: • • •

Képzések tartalma, területe és ’terméke’, a kimeneti kompetenciák Képzések módszertana Képzési kínálat és háttér

Ezek kidolgozása, meghatározása együttesen sikeresen megvalósítani.

segítenek a program célját

4.5.1. Kimeneti kompetenciák listája A képzések témakörét és tartalmát a célcsoport igényeinek és jellegzetességeinek vizsgálata és a kulcskompetenciák uniós definíciója alapján a korábbiakban leírtuk és rendszereztük. Látható volt az 5.4.1. Képzési programok fejezetben, hogy programcím szerint mely kulcskompetencia területre vannak jelenleg képzések Magyarországon. A képzés valódi értékét annak terméke, a kimeneti kompetenciák jelentik, amit a képzés során el lehet érni. Ezt nagymértékben meghatározza annak tematikája is. Vannak esetek, amikor ezt a képző intézmény az internetes oldalán megadta, ám sokszor hiányzott. A programnak azonban biztosítani kell tudni azt, hogy a képző intézmények adott kulcskompetencia területen, annak kimeneti kompetenciáin ugyanazt értsék, hogy bárhol vesz is részt az egyén a képzésben, a végeredmény ugyanaz legyen. Ezért a tervezési folyamatban a következő fontos lépés a kimeneti kompetenciák gondos meghatározása kell legyen. Ezek nagyvonalakban az 5.3. Fejlesztési igények fejezetben már meghatározásra kerültek. Ám további pontosítás szükséges, amihez felnőttképzési szakértő és felnőttképzési minőségügyi szakértő (FAT szakértő) segítsége javasolt. Ők fogják tudni szakszerűen meghatározni azt a kompetencia követelmény rendszert, amit a képző intézmények képzéseinek képeznie kell, és amit a képzést követően mérni szükséges. Kiemelten fontos az egységes kulcskompetencia fogalom és rendszer alkalmazása a képzők és a kompetenciamérés körében, mivel egymástól független szervezetekről van szó, és ez jelenti a közös alapot számukra – a képzőnek ugyanazokat a kompetenciákat kell képeznie, amiket a képzés végén független vizsga mér.

 

155

4.5.2. Mentor rendszer A humán erőforrás fejlesztés egyik hatékony módja a mentori rendszer működtetése. A vállalatok és munkáltatók célja a „beilleszkedési folyamat és a fejlődés segítése a szervezeti szükségletek, célok és az egyéni célok, fejlődési potenciálok összehangolásával, valamint a felhalmozott tapasztalati tudás átadása a következő nemzedék számára, a tudatos utánpótlás-nevelés” 107 . Ebben a kontextusban a mentorálás egy kétoldalú fejlesztési kapcsolat, ahol új készségeket sajátíthatnak el a résztvevők, ill. a meglévőket továbbfejleszthetik. A mentoring rendszert az oktatásban is használják. Ma már egyes egyetemi diákszervezetek is tudatosan élnek ezzel a módszerrel az új tagjaik integrálását és fejlődését segítendőn. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mentorálás hatékony segítséget tud nyújtani, és a mentorált munkatársak kisebb arányban lépnek ki a cégtől, magasabb lojalitással és elkötelezettséggel bírnak. Mindez csökkenti a humán erőforrás költségeket a vállalatoknál. Ezek mellett a mentorált munkatársak jobban is teljesítenek, mivel célzott szakmai és egyéb készségeik jobban fejlődnek. Egyes kimutatások szerint nagyobb esélyük is van a karrierfejlődésre ezeknek a kollégáknak. A hivatkozott forrás szerzői, Karoliny-Farkas-Poór-László (2007) kiemelik, hogy a mentoring program csak akkor lehet igazán sikeres, hogyha a mentorált is motivált és aktív. Mentori rendszer célja, szerepe Ebben a fejlesztési programban a mentor szerepe, hogy a célcsoport meghatározott tagjainak a programba való bekapcsolódását, a programban való eligazodását, a bennmaradását, a lehető legmagasabb mértékű fejlődés elérését segítse. Ehhez hozzátartozik az információk közvetítése, a szakmai és személyes tanácsadás, az adott egyén fejlődésének és programban való útjának követése, és meghatározott esetekben az egyén megkeresésén keresztül a motivációs szint ingadozásának kezelése. Mentori feladatok A mentoroknak a program különböző szakaszaiban a következő feladatai javasoltak: •

Informálás. Információval látja el a célcsoport meghatározott szegmensének tagjait a program részleteit illetően a program lezártáig. Ez különösen fontos feladat a program indulásakor, és a célcsoport toborzásakor. A mentorok feladata, hogy a különböző szociális és munkaügyi szakértőkkel, intézményekkel való együttműködés révén meg tudják szólítani és el tudják érni a nehezen elérhető célcsoport réteget is.

                                                            

107

 Forrás: Karoliny Mártonné ‐ Farkas Ferenc – Poór József –László Gyula: Emberi erőforrás menedzsment  kézikönyv 

 

156

• •

• • • •

Közvetítőként segíti az egyének és a programközpont együttműködését, az információáramlást a felek között. Tanácsadóként o segíti az egyént az orientációban, az önismeret és a bementi kompetenciák felmérésében, a célkijelölésben, a képzési lehetőségek megismerésében és megértésében, a képzési terv összeállításában és a programban való eligazodásban, o segíti az egyént a problémás helyzetekben, motiválja, tanácsot ad, miként maradhat az egyén a képzési programban és ne csak elkezdje a képzést, hanem végig tudja azt csinálni, és sikeres vizsgát tudjon tenni. Ilyen lehet a képzési programban való részvételt befolyásoló családi vagy egzisztenciális krízisek, képző és képzett közötti konfliktusok, képzettek közötti konfliktusok esete. o lehetőséget ad konzultációra a képzés lezárását követő fél éven belül az egyén képzési, fejlődési kérdéseiben, és segít az utókövetésben a képzővel együttműködve. Amennyiben szükséges, segíti az egyént az érdekképviseletben a programban való sikeres részvételt veszélyeztető problémás helyzetekben. A munkájához kapcsolódó dokumentációs feladatokat végez. Együttműködik az érintett programpartnerekkel (például mentor társak, ügyfélszolgálati és programiroda munkatársak). A mentorált egyénnek programban való részvételét követő 6. hónapban segíti a programirodát az utókövető kérdőív kitöltetésében, annak felmérésében, hogy az egyén mennyire tartotta hasznosnak és eredményesnek a programot saját maga szempontjából.

A mentori tevékenység időtartama a program megkezdésétől a program lezárásáig tart.

Mentori kompetenciák A programban dolgozó mentoroknak meghatározott kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkezniük, hogy a fent említett feladatokat eredményesen el tudják látni. • • • • • •

 

Célcsoporthoz kötődő ismeretek megléte (korábbi munkatapasztalat, releváns képzettség, hasonló élethelyzet), Képzési paletta, azok bemeneti és kimeneti kompetenciáinak ismerete, Mentálhigiénés ismeretek, munkajogi, szociális ismeretek, Képzési, humán, szociális, mentálhigiénés tanácsadási tapasztalat előnyt jelent, Önismeret, önreflexió képessége, Kiemelkedő kommunikációs képesség,

157

•

•

•

Elkötelezettség mások segítése és a fejlesztés iránt, fejlett társas kompetenciák (pl. fejlett konfliktuskezelési, probléma-megoldási és együttműködési képesség), Fejlesztő szemlélet és gondolkodásmód, amihez kell türelem és megfelelő módszertan, ami azt teszi lehetővé, hogy a mentor ne csak megmondja, mit kell tenni, hanem fejlessze az egyén problémamegoldó képességét (egy ismert szólással élve: ne halat adjon, hanem tanítsa meg halászni), Magabiztos számítógép (internet, irodai programok) használat.

Fontos, hogy a mentorok rendelkezzenek a fenti kompetenciákkal, hálózatban, csapatként tudjanak együttműködni az egyénekkel és a program munkatársaival (különösen az ügyfélszolgálattal és a képzőkkel). Ezért javasolt egy átfogó mentori képzés és orientáció kidolgozása és megtartása a program elején, hogy a fenti célok és elvárások teljesüljenek. A képzésnek tartalmaznia kell a megfelelő ismeretanyagokat (program és céljainak, a képzések, támogatási lehetőségek ismerete) és kompetencia-fejlesztést (konfliktuskezelés, problémamegoldás, kommunikáció és együttműködés fejlesztést), mentori szerepdefiníciót, jogi és felelősségi körök tisztázását. Ez történhet belended learning formájában. Ennek időtartama lehet kettő vagy több nap. A képzési piacon lehetőség van szakszerű mentorképzés megvásárlására is. Emellett fontos a folyamatos tudásmegosztás és információáramlás biztosítása a mentori rendszerben a programot érintő tárgyi információkat és a tapasztalatcseréket illetően. Ezek történhetnek elektronikus formában, és konzultációk továbbá rendszeres csoportos egyeztetések formájában is. Ennek kidolgozását a mentori hálózat és a programirányítás vezetői kell, hogy meghatározzák. Mentori kapcsolatrendszer A mentorok a következő felekkel kerülnek kapcsolatba: •

•

•

 

Egyének, o azok a potenciális résztvevők, akik tulajdonságaik (lakhely, életkor, iskolázottság, hátrányos helyzet, stb.) alapján a célcsoportba tartoznak és támogatásra jogosultak és szorultak. o azok, akik már bekapcsolódtak a programba, és akiknél folyamatos nyomonkövetés során a mentor igyekszik fenntartani vagy növelni a motivációs szintet. Képzők o a képzések kezdetekor amennyiben az egyénnek szüksége van rá, a mentor segítheti a képzőkkel való kommunikációban, információáramlásban. o a képzések során a képző jelezheti a mentornak, ha az egyén nem jelent meg a képzésben, és a mentor közvetlen megkeresésen keresztül igyekszik megtudni a mulasztás okát, és ha szükséges, akkor szakmai segítséget tud nyújtani. Mentor társak

158

•

•

o a többi mentorral való tudásmegosztás és tapasztalatcsere, csapatként való működés fontos a problémás helyzetek, és a jó ötletek, fejlesztések érdekében. Ügyfélszolgálati és programiroda munkatársai o az egyének programban való kezelése, nyomon követése, koordinálása során fontos az együttműködés az ügyfélszolgálati munkatársakkal, o az elszámolások, a célcsoport kezeléséhez kapcsolódó stratégiák egyeztetése, a program eredményességét növelő konstruktív kritikák, fejlesztő javaslatok tételekor és az elszámolásokkor a programiroda munkatársaival is együtt kell tudni működni. Célcsoport elérésébe, megszólításába bevont partnerek o Munkaügyi Központok, családsegítő szolgálatok, önkormányzatok szociális munkatársai

Mentoráltak köre A mentori tevékenység akkor hatékony, hogyha valóban személyre szabottan oda tud figyelni a mentor a mentoráltjára. Ehhez szükséges meghatározni azoknak a célcsoport tagoknak a körét, akik részére mentori szolgáltatás javasolt. A célcsoportok elemzésekor minden célcsoport szegmensnél megjelölésre került az, hogy mely személyek számára fontos szakmai segítség. A következőkben ez alapján felsoroljuk, majd becsüljük azon egyének számát, akikhez mentort javasolt rendelni. A következő egyénekről van szó: •

•

•

•

 

Alapfokú vagy általános iskolai végzettséggel, alacsony képzettséggel rendelkezők, mivel feltételezhetően nem rendelkeznek kellő motivációval és megfelelő készségekkel a tanulásra, ezért a program előnyeit és hozadékát be kell mutatni nekik, hogy lássák, mennyiben javulhat életük és körülményeik, ha tanulnak. Többszörös hátrányos helyzetű egyének, mivel ők sok esetben szembesülnek tanulási, elhelyezkedési, előrelépési lehetőségekkel a munkahelyen és az élet egyéb területein, ezért egy mentor segíthet az esetleges problémák megoldásában, feldolgozásában, és ezzel együtt a motivációs szint növelésében. Vannak helyzetek, amikor viszont egyszeres hátrányos helyzet is indokolttá teheti mentor kirendelését. Ilyen a fogyatékkal élők esete, ahol akár a testi, akár a szellemi fogyatékosság miatt fontos szakember folyamatos segítsége. Munkanélküliek, főleg, ha a munkanélküliség tartós és régóta jelen van, mivel a sorozatos kudarcélmények, a megváltozott élethelyzet vagy egyéb körülmények köréből nehéz kilépni, és egy külső segítő ezt jelentősen meg tudja könnyíteni, továbbá segíthet az önismeret és az önbecsülés növelésében, ezáltal a kedvezőbb célállításban és a motiváció felépítésében.

159

A mentori támogatást igénylő egyének létszáma a programban résztvevők közül a támogatáspolitika és a források elosztásáról való döntés alapján mondható meg. Az 5.8. Célcsoport támogatásának intenzitása fejezetben kerül a támogatás modellezésre. Az alapján mondható, hogy a teljes- (100%-ban) és nagymértékben (80 és 60 %-ban) támogatottak köre igényel mentori rendelkezésre állást, ez a becslések és a modellezés szerint 20-40 ezer főt jelenthet, ha a teljes 100-80-60%-os támogatott csoportot vesszük. Ha feltételezzük, hogy minden második egyén, akik a fenti kategóriába esik, igényli a mentori segítséget, akkor 10-20 ezer főről beszélhetünk. Feltételezzük azonban, hogy nem mindenki fog élni a mentori szolgáltatás lehetőségével és az egyes személyeknél eltérő intenzitású mentori munkára lesz szükség, mivel a többszörösen hátrányos helyzetű, munkanélküli, vagy végzettséggel nem, vagy csak alacsony fokú végzettséggel rendelkező egyének esetében több támogatásra, odafigyelésre, konfliktuskezelésre, esetleg nehezebb egzisztenciális és személyes helyzetekre lehet számítani, mint az egyszeresen hátrányos helyzetű, vagy magasabb képzettséggel rendelkezőek körében. Ahol intenzív mentori segítségnyújtás szükséges, ott több esetben a mentornak együtt kell tudnia működnie más partner szervezetekkel és szakemberekkel, szociális munkásokkal, akik segítheti az adott személy életminőségének és fejlődésének javulását más támogató programokba való bevonás révén. Mentori hálózat és rendszer működése A mentori rendszer felállítását és működtetését végezheti maga a projektgazda, ám javasolt ehelyett annak komplett szolgáltatásként, önálló külső rendszerként való megvásárlása kifejezetten erre a programra szabott módon. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem a képző intézmények végzik a mentorálási tevékenységet. Mivel a programban egy fő több képzésben, több képző intézménynél is részt vehet, és ideális esetben részt fog venni, így az egész programon belül fontos a támogatása, képző intézménytől függetlenül. Emellett pedig a mentor végezhet orientációs tanácsadást is, aminél alapelv a képzőktől való függetlenség, az érdekközösség kizárása. A mentori szolgáltatással kapcsolatban elvárás az országos lefedettség biztosítása és a rendszerben való működés (folyamatos információáramlás, tudásmegosztás, közös tudástár, közös kompetencia csomag, mentori képzések, stb.). A mentori rendszer és tevékenység finanszírozását a 6.2.3. Költségvetés fejezetben részletezzük. 4.5.3. Voucher rendszer Polonyi 108 munkájában megjelenik egy innovatív oktatásfinanszírozási forma, a „voucher”. Ennek lényege, hogy a finanszírozó, támogató nem az oktatási                                                              108

 

 Forrás: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=nyitott‐05‐Polonyi‐befektetes 2009.04.28‐án 

160

intézményeket finanszírozza, hanem a tanulókat, méghozzá egy oktatási utalvány formájában. Polonyi szavaival élve a voucher egy, az oktatást finanszírozására alkalmas pénzhelyettesítő, kvázi pénz, amit a tanulni szándékozó a kiválasztott, és a vouchert elfogadó oktatási intézménynél be tud váltani. Ennek mintájára a felnőttképzési intézményekkel is lehetséges egy olyan megállapodás, miszerint a tanulók voucherrel fizethetnek. Az iskolarendszerű oktatásnál az állam minden beváltott voucher után teljesíti a fizetést, és nem köti képzési teljesítményhez. A voucher jól alkalmazható a felnőttképzés területén. A voucher kibocsátója – azaz a képzési utalvány által biztosított támogatás nyújtója – lehet az állam, de lehet a munkaadó és az állam együttesen. Az oktatási utalvány alkalmas arra, hogy kibocsátója oktatáspolitikai célkitűzéseket érvényesítsen: például csak meghatározott oktatási szolgáltatók (minősített, akkreditált szolgáltatók, meghatározott végzettséget biztosító szolgáltatók stb.) esetében váltja vissza az utalványt.” Jelen program keretében cél, hogy az egyén kapja a támogatást, és azt csak képzésre használja fel. Ez kétféleképpen biztosítható: a) A program központilag megvásárolja a szolgáltatást a képző intézménytől, és meghatározza, hogy adott kompetenciaterületeken belül milyen tulajdonságokkal rendelkező egyéneket mekkora létszámban kell képezni. b) Az egyén kapja a támogatást, és ő választja ki, hogy melyik képzést szeretné elvégezni. Az említett két alternatívának vannak előnyei és hátrányai. Az első lehetőség esetében biztosítható, hogy a támogatás összege valóban képzésre legyen felhasználva, ám az egyéni igények kiszolgálása nehézkes, mivel több esetben először szükség van a bemeneti kompetenciák, motivációs szint, önismeret mérésére, és csak azután születik döntés a képzésről. A második esetben, amikor az egyén pénz formájában kapja a támogatást, nem garantálható teljes mértékben az, hogy valóban képzésre költi. Ezért egy köztes megoldás szükséges, amit a képzési voucher jelent. Ebben az értelemben a voucher-t az egyén a kiválasztott képzés alapján kapja meg a támogatási döntés megszületése után, amit beválthat az általa korábban kiválasztott képző intézmény képzésére. Így biztosítható, hogy a támogatás valóban képzést finanszírozzon, és az egyén igényei is figyelembe legyenek véve a képzési csomag összeállításakor. A voucher kiállításának a folyamata a következő: 1. Az egyén az ügyfélközpontban jelentkezik és regisztrálásra kerül a programra. Itt átfogó tájékoztatást kap a lehetőségekről.

 

161

2. Amennyiben igényli, részt vesz orientációs tanácsadáson, felmérik a motivációját, az erősségeit, fejlesztendő területeit, érdeklődési körét és alapvető bemeneti kompetenciáit, ami alapján segítséget kap a megfelelő célok kijelöléséhez és az azokhoz illeszkedő képzések kiválasztásához. 3. Az egyén dönt, melyik képzésben szeretne részt venni. 4. Az internet, ill. az ügyfélszolgálati tanácsadó segítségével kalkulálják az igényelhető támogatás mértékét. 5. Az egyén kitölti a támogatási kérelmet, és benyújtja a szükséges igazolásokat, dokumentumokat. 6. Elbírálásra kerül a támogatási kérelem, és megszületik a döntés a támogatás mértékéről. Amennyiben pozitív, akkor az egyén részére kiállítja az ügyintéző a névre, meghatározott képzésre, meghatározott képző intézménybe a voucher-t. 7. Az egyén elmegy a képző intézményhez a voucher-rel, ahol jelzi részvételi szándékát. 8. A képző felméri az egyén bementi kompetenciáit. A felvételt követően felnőttképzési szerződést köt az egyén és a képző, és a képző átveszi a voucher-t az egyéntől, amit a projektgazdánál tud beváltani.

4.5.4. Ingyenes e-learning rendszer A képzési piacon a kínálat egy része bárki számára ingyenesen elérhető módon kínál tanulási lehetőséget. Fontos és kívánatos lenne olyan ingyenesen elérhető e-learning rendszer és kínálat összeállítása a program keretén belül, ami a munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztését segíti. Ez többféle módon megvalósítható: 1. Elvárás a képző intézményektől – a képző intézmények kiválasztásakor elő lehet írni akár feltételként, akár előnyként ingyenes e-learning szolgáltatás biztosítását a képző részéről. 2. Meglévő ingyenes e-learning képzések összegyűjtése – nem lenne szabad a meglévő ingyenesen elérhető tartalmakat figyelmen kívül hagyni, hiszen az is komoly munka és fejlesztés eredménye. Ezért javasolt a munkaerő-piaci kulcskompetenciák körébe tartozó ingyenes e-learning képzések felkutatása, és egy közös ajánlóban való összegyűjtése. Ilyen képzést kínál például az Educommm Eduverzum (http://www.kopsuli.hu/?page=e_fejlesztesek) idegen nyelvi területen. 3. Tartalmak és program fejlesztése – megfelelő szakemberek és szakértők segítségével meg is lehet vásárolni a tartalmak és a képzések fejlesztését. Ráadásul ma már léteznek ingyenes e-learning keretrendszerek, mint például a MOODLE (http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/46/cikk_46_58_63.pdf), ami térítésmentesen teszi lehetővé oktatóportál létrehozását. Amennyiben

 

162

ilyen lehetőséggel él a projektgazda, már csak a feltöltendő tartalmak fejlesztését kell megvásárolnia. Az ingyenes e-learning tartalmak képezhetnek önmagukban egy képzési programot, ugyanakkor javasolhatók és használhatók a többi, térítéses képzés kiegészítéseként, a jobb eredmény elérése érdekében. Fontos azonban azt megjegyezni, hogy inkább a magasabb képzettségű, vagy magasabb tanulási hajlandósággal, belső motivációval rendelkező egyének tanulási terepe, akik feltételezhetően egyébként is hangsúlyt helyeznek a folyamatos fejlődésre. Ráadásul ehhez szükséges internet elérés, és felhasználói szintű számítástechnikai ismeret. Ugyanakkor sok esetben segítséget jelenthet az, ha az e-learning képzés konzultációs lehetőséggel is kiegészül. A közvetett vagy közvetlen személyes kontaktus, a visszajelzések és a megfelelő értelmezés miatt nagyon hasznos. Ennek kivitelezése attól függ, hogy a projektgazda milyen formában kívánja megoldani a fenti feladatot. Amennyiben az 1. vagy akár a 2. változatot választja, a szolgáltató-képző intézmények nyújthatnak ilyen konzultációs szolgáltatást. A 3. esetben külön meg kell vásárolni, és megszervezni a tanácsadási, konzultációs tevékenységet.

4.5.5. Képzések összehasonlíthatósága Fontos, hogy a képzési programok tartalmi és finanszírozási szempontból összehasonlíthatóak legyenek. Ezt pedig egy egységes adatbázissal lehet megoldani, amit a program érintettjei az interneten keresztül is el tudnak érni bármikor. Mintául a biztosítások összehasonlítását lehetővé tevő alkalmazások (például a www.biztositas.hu weboldal) szolgálnak, ahol bizonyos szempontok megadása után a honlap egy olyan táblázatot kínál fel, ahol a biztosító társaságok, az adott feltételeknek megfelelő biztosítási termék, annak ára és egyes paraméterei találhatóak. Mód van ezeken az oldalakon az ügyfél által kijelölt termékek részletes paramétereinek megtekintésére és összehasonlítására, sőt a kiválasztott biztosítás megkötésére is. Ennek analógiájára fontos lenne egy olyan internetes felület fejlesztése, ahol az egyén meg tudja adni (önállóan vagy szakember segítségével) a szükséges paramétereket (végzettség, szakterület, tanulás tárgya és témaköre, bemeneti ill. kimeneti kompetencia szintje - a kimeneti jobb lenne, mert előre tekintő – és lakóhely), és a felület egy, a következőhöz hasonló táblázatot jelenítene meg például: 24. táblázat Példa a képzési kínálat összehasonlíthatóságának elősegítésére

Képzés neve

 

Képző neve

Megszerezhető

Képzés díja

Képzés

Képzés

163

Képzés A.

Képzés B.

Képző Intézmény A. Képző Intézmény B.

képességek Kompetencia A. szint 1. Kompetencia A. szint 1.

100.000 (1666 Ft/óra) 120.000 (1714 Ft/óra)

Ft

időtartama 60 óra

helyszíne Város A.

Ft

70 óra

Város B.

…

4.6. Folyamatmodell Az előbbi alfejezetekben meghatározott képzési kereslet, kínálat és a szükséges és lehetséges fejlesztések alapján összeállítottuk a komplett képzési portfólió. A cél az, hogy egy olyan képzési rendszer és program jöjjön létre, amit a képzési kereslet határoz meg – valóban azt tanulja az egyén, amire szüksége van, ill. lesz a gyakorlatban – és a szükséges kompetenciák elérését teszi lehetővé, vagyis kereslet orientált, emellett pedig az egyének igényeihez is alkalmazkodni tud. Fontos, hogy ne azt tanulja az egyén, amit a képzési piac kínál, hanem azt, amire valóban szüksége van. Mindez egy határozott gondolkodásbeli váltást igényel a magyar oktatási rendszer poroszos (kínálat orientált) jellegét tekintve nemcsak a képző intézmények, hanem akár a partnerek és együttműködők részéről is. Alapelvek a rendszer felépítésekor a következők voltak: 1. Normatív működés - a képzésbe bármely felnőtt bekapcsolódhat, aki betöltötte a 18. életévét, illetve akit a felnőttképzési törvény megenged. 2. Elérhetőség, országos lefedettség. Bárki számára könnyen elérhető és igénybe vehető legyen országos szinten – kortól, nemtől, származástól, képzettségi háttértől függetlenül. 3. Átláthatóság és kevés adminisztráció – elvárás az, hogy a programban való bekapcsolódás, a programban való részvétel és kilépés az egyén számára egyszerű és gyors legyen, kevés adminisztrációval és egyszerű folyamatokkal járjon. 4. Középpontban a tanulni szándékozó egyén áll – az egyén saját meglévő kompetenciái, tervei, motivációja alapján választhat a képzési kínálatból. A választáshoz szakszerű pályaorientációs tanácsadást vehet igénybe, ami segíti őt a célok kijelölésében, a lehetőségek feltárásában, és a cselekvési terv összeállításában. Fontosnak tartjuk, hogy a képzési listára olyan képző intézmények és programok kerüljenek, amik a képzéseik során a résztvevők szakterületéhez igazodó, gyakorlatias módszereket és példákat alkalmazzanak a képzés során. 5. Kereslet-orientáció és gyakorlatiasság – a képzési kínálatot a munkaerő-piac elvárásai határozzák meg, hogy azt tanulhassák az egyének, amire valóban szükségük van a gyakorlatban. A képzési programot és folyamatot a következő alfejezetben írjuk le részletesen.

 

164

7. ábra A program megvalósításának lépéseit, a munkafolyamat

A cél az, hogy minél több felnőtt, tanulni vágyó egyén fejleszthesse magát a számára legfontosabb kompetencia-területeken. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a kommunikációra, a folyamatokra, a rendszerekre, a képzések tartalmi és módszertani elemeire, a képzési portfólióra és az egyének segítésére. 1. lépés: Informálás, kommunikáció A kommunikációs kampánynak (televízió, rádió, internet, plakátok, stb.) és a képzők intézmények hirdetéseinek, a mentoroknak és a partnerségbe vont szervezeteknek köszönhetően fontos, hogy minél többen tudomást szerezzenek a program nyújtotta lehetőségekről. Cél, hogy a hirdetések hatására az egyének felkeressék a programközpontokat, ahol teljes körű tájékoztatást (lehetőségek, támogatások, kiegészítő szolgáltatások, mentori rendszer) kapnak a program részleteit, a részvételi feltételeket és kondíciókat illetően. A képző intézmények is hirdethetik képzéseiket és a támogatási lehetőséget, erre korábbi EU forrásból megvalósuló képzési programban volt is példa. Amennyiben az egyén a képzőnél jelentkezik, a képző adhat felvilágosítást, majd tovább küldi az egyént az ügyfél/programközpontba további tanácsadásra, informálódásra és jelentkezésre. Kiemelt hangsúly van a mentorok szerepén ebben a fázisban, ugyanis ők lehetnek a hátrányos helyzetű, nehezen motiválható, ill. bevonható egyének számára az út a programba és a fejlődéshez. Ahogy korábban említettük, a mentorok feladatai közé tartozik az aktív célcsoport-bevonás aminek keretében közvetlenül megszólítják, felkeresik a lakosság tagjait, és tájékoztatják őket a lehetőségekről. Fontos az együttműködés a Munkaügyi Központokkal is, hiszen a célcsoport egy része (munkanélküliek) közvetlenül elérhető ezen a csatornán. Itt különböző tájékoztató anyagokon keresztül közvetlenül megszólítható az egyén, illetve a Munkaügyi Központ munkatársainak készített tájékoztató és útmutató

 

165

segítségével közvetett módon érhetők el a célcsoport tagjai. Szintén javasolt az önkormányzatoknak, azok munkaügyi és szociális témáival, EU pályázati lehetőségekkel foglalkozó szakembereinek eljuttatni a tájékoztató és útmutató anyagot, illetve a segítségükkel levélben vagy mentori segítséggel megszólítani a potenciálisan bevonható személyeket. Amikor az egyén tudomást szerzett a programról, be kell mennie egy ügyfél/program központba, ahol teljes körű tájékoztatásban részesül a központ tanácsadói által a programot, a képzéseket és a feltételeket illetően. Ehhez az elektronikus úton elérhető és nyomtatott tájékoztató anyagok is segítséget nyújtanak, hogy akár otthon, vagy a program központban is tudjon tájékozódni az egyén. 2. Belépés a programba Az egyén számára bekapcsolódásra.

több

lehetőség

áll

rendelkezésre

a

programba

való

a. Regisztráció Az egyének regisztrációja a programba több formában történhet: a) interneten keresztül önállóan vagy mentori segítséggel interneten (otthonról, teleházból, egyéb, internetkapcsolattal rendelkező helyen) keresztül, b) a képző intézményen keresztül, c) a program központokon és ügyfélszolgálaton keresztül. Mivel a regisztráció csupán adatfelvételt, információátadást jelent, ezt bárhol megteheti az egyén. A regisztráció során rögzíteni kell az egyén alapadatait (név, születés helye és ideje, személyazonosságot igazoló okmány azonosítója, lakcím adatok, elérhetőség, legmagasabb iskolai végzettség adatai, szakképzettség adatai, érdeklődési köre (4 kompetencia terület). A regisztrációt követően történik a képzési program kiválasztása és jelentkezés a programra. b. Képzés kiválasztása, (pálya)orientáció A programba jelentkező egyének között lesznek olyanok, akik konkrét igénnyel és elképzelésekkel jönnek, és lesznek olyanok, akik szakmai segítséget fognak igényelni a választáshoz. Abban az esetben, ha az egyén konkrétan tudja, milyen képzésben szeretne részt venni, akkor a regisztráció után kiválasztja a képzéseket, és jelentkezik azokra a központi rendszerben. Fontos megjegyezni azt a kockázatot, amit a pályaorientáció tanácsadás elhagyása vagy a nem teljes körű tájékoztatás jelent, abban az esetben, hogyha az egyén a képző intézményen keresztül értesül a lehetőségről, mert fennállhat a veszélye annak, hogy a képző csak a saját maga által kínált képzések felé irányítja az egyént.

 

166

Akkor, ha az egyénnek nincsenek konkrét elképzelései, céljai, hogyha tanácstalannak érzi magát, segítségre van szüksége, célszerű pályaorientációs tanácsadást és szakszerű segítséget igénybe vennie a képzési csomagja összeállításához és a jelentkezéshez. Amennyiben ezt a módszertant választja, számolni kell a projektgazdának a bonyolultabb rendszerműködéssel és a magasabb tranzakciós költségekkel az egyének részéről is. Ekkor vagy a mentor vagy az ügyfélszolgálat/programközpont segítségével indulhat el a folyamatban. A program eredményessége szempontjából biztonságosabb megoldást jelent az ügyfélszolgálati, programközponti és mentor által támogatott folyamat, azonban lehetőséget érdemes biztosítani az önálló belépésre is. c. Képzési csomag összeállítása és támogatás igénylése A pályaorientációt, vagy ha azt nem vesz igénybe, akkor a regisztrációt követően az egyén választ a képzési listából, és összeállítja saját képzési programját. A képzések kiválasztásakor világosan láthatóvá kell tenni, hogy az egyes képzéseknél milyen bemeneti és kimeneti kompetencia követelmények vannak. A bemeneti kompetencia követelményeket elektronikus módon javasolt mérni, és ideális esetben ezt az egyén megteheti bármely internet elérhetőséggel rendelkező helyről. A bemeneti kompetencia-felmérés eredménye alapján eldönthető, hogy az egyén részt tud-e venni a programban. Ezek után az egyén maga választ, melyik képzési programra jelentkezik. Ezt követően egy tanácsadó, illetve az internetes felület segít a pénzügyek és a támogatás kalkulációjában. Ehhez az egyénnek válaszolnia kell a helyzetét felmérő kérdésekre, ami alapján kiderül, milyen támogatási kategóriába eshet. Ennek mérlegelése után az egyén dönt a támogatás igényléséről, és kitölti a támogatási kérelmet. A támogatási kérelemhez mellékelni szükséges: 1. ha munkanélküli, akkor az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, 2. képzettséget igazoló tanúsítványt, 3. legmagasabb iskolai végzettség bizonyítványát, 4. legkisebb gyermek születését igazoló okmány másolatát és amennyiben elmúlt 6 éves, és még nem jár iskolába, az arról szóló hivatalos határozatot, és 5. lakcímkártya másolatát. Ezt követően a támogatási kérelmet az illetékes ügyintéző elbírálja a módszertani útmutatóban leírtak szerint (az egyén valóban a célcsoportba tartozik-e, a támogatáshoz szükséges iratok hiánytalanul mellékelve lettek-e). Miután döntés születik a támogatásról, aláírásra kerül a támogatási szerződés az egyén és a projektgazda között, és kiállításra kerül a nevére szóló voucher, amely tartalmazza a támogatási összeg nagyságát. A 100%-os támogatottságú egyének motivációja több szempontból bizonytalan, ennek kezelését a projektgazda dönti el, miként próbálja az esetlegesen alacsony motivációval  

167

rendelkező egyéneket vizsgatételre.

ösztönözni

a

képzések

elvégzésére

és

a

sikeres

A voucher-rel az egyén jelentkezik a képző intézménynél a képzésre. Felvételt követően a képző és az egyén között felnőttképzési szerződés köttetik, a képző átveszi a voucher-t, és kiállít az alapján egy bizonylatot az önrészre, amit az egyén a képzőnek befizet, és a támogatási összegről pedig a voucher alapján kiállít egy szállítói részteljesítést, és megküldi a program központnak. A teljes folyamat során lehetőség van mentori támogatás igénybe vételére, aki végigsegíti az egyént a procedúrán. 3. Képzéseken való részvétel A felvételt követően az egyén részt vesz a képzésen. Ennek során lehetősége van mentori támogatás igénylésére, aki segítséget nyújthat számára a képzések elvégzésében, az esetleges hátráltató problémák megoldásában. A képzés végén, amennyiben a képző a képzés részeként előírja, az egyén belső vizsgát tesz, ami alapján a képző kiállítja a képzés elvégzéséről szóló tanúsítványt. Ez egyfajta próbavizsgaként, a külső vizsgára való felkészülésként is szolgálhat. Mindehhez az egyén, amennyiben rendelkezik mentorral, szakmai és technikai támogatást kaphat mentorától. 4. Kimeneti kompetencia mérés Minden képzési programot fontos záró tudás-/kompetencia szint felméréssel befejezni. Ennek célja az ismeretek szintetizálása, a fejlődés és közvetett módon a képzés hatékonyságának felmérése és így a program hatékonyságának felmérése. Az akkreditált képzések zárása minden esetben a képző intézmény vizsgája, ahol a képző felméri, miben fejlődött a résztvevő. A sikeres vizsgát követően a képző kiállítja a megszerzett kompetenciáról a tanúsítványt. Ezt megküldi a projektgazdának. A hivatalos tanúsítvány bizonyítja, hogy az egyén sikeresen elvégezte a képzést, az elvárt kimeneti kompetenciákat megszerezte, és folyósítható a képzés költsége. 5. Támogató szolgáltatások Amennyiben az egyén mentort igényel, akkor a segítője végigkíséri az egész folyamaton, és támogatja, informálja, motiválja őt, segít az ügyek elintézésében, a képzést érintő nehézségek leküzdésében, és a sikeres fejlődésben. Szintén támogató funkciót tölt be az állandó telefonos, internetes és személyes ügyfélszolgálat. Az ügyfélszolgálat célja többrétű: résztvevőkkel, képzőkkel, érintettekkel való kommunikáció biztosítása a programot érintő minden kérdésben.

 

168

Fontos, hogy a támogatottak kérdéseikkel programközpontokhoz és kijelölt tanácsadókhoz.

fordulhassanak

az

illetékes

6. Folytatás és utókövetés Amennyiben az egyén több képzési programra jelentkezett, csakis egymás után vehet részt a képzéseken, párhuzamosan nem. Ennek oka, hogy nagyobb eredményesség érhető el, hogyha idejét és figyelmét egy területre összpontosítja, mintha megosztaná azt. Mindemellett kisebb kockázatot jelent finanszírozási szempontból a projektgazdának is, mert ha egy kevésbé motivált egyén kap lehetőséget már a program elején több képzésben való részvételre, és ennek megfelelően kifizetésre kerül a támogatási összeg, és az egyén végül mégsem fejezi be a képzéseket, akkor nem sikerült a kívánt eredményt elérni. Abban az esetben vehet részt egyszerre két képzésen az egyén, ha a 40 %-os támogatási kategóriába esik. Így a finanszírozás és az indikátorok teljesülésére vonatkozó kockázat csökkenthető. A képzések befejezését követő fél évben egyszer felmérést fontos végezni arról, miként sikerült hasznosítania az egyénnek a megszerzett ismereteit, és miként változott meg munkaerő-piaci státusza. Ez a hatásindikátor meghatározásához szükséges. Emellett a képzés eredményessége is növelhető utókövetéssel, ami a képző feladata kell legyen. Több esetben alkalmazzák a képzések során az aktív utókövetés technikáját emlékeztetők, konzultációs lehetőségek biztosításával. Ennek előírásáról a kompetenciák pontos meghatározását végző szakértői javaslat alapján lehet dönteni, és elvárásként a képző felé támasztani.

4.7. Célcsoport motiválása Fontos szem előtt tartani azt, hogy a cél a sikeres kompetencia-fejlesztés és az, hogy az egyének belső indíttatásból vegyenek részt és vizsgázzanak le. Ehhez a pozitív ösztönzőkkel működő rendszer hatékonyabban járul hozzá, mint a szankcionáló, mivel az előbbi pozitív attitűdöt, belső hajtóerőt generál, az utóbbi pedig félelmet. Korábban, a 3.5.1. Külső hatások, kezdeményezések, ösztönzők fejezetben szóltunk egy nemzetközi felmérésről, amely a felnőttképzésben részt vevő egyének motivációját vizsgálta. Ennek fő következtetései alapján három ösztönzőt azonosítottak: • • •

 

Karrierépítés - minél lejjebb haladunk a foglalkoztatási skálán, annál fontosabbá válik, de kivételt jelentenek ez alól a munkanélküliek. Szabadidő hasznos eltöltése és új munkahely – a munkanélküliek leginkább emiatt, illetve az állás reménye miatt jelentkeznek képzésre. Új és érdekes ismeretek szerzése – minél magasabban van valaki a foglalkoztatási skálán, és minél magasabb iskolai végzettséggel

169

rendelkezik, annál fontosabb számára az új, érdekes ismeretek megszerezése. A fenti motivációs elemzések alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a felnőttképzésben meghatározóan a magasabb iskolázottságúak vesznek részt azzal a céllal, hogy második, harmadik stb. kiegészítő szakmát, végzettséget, diplomát szerezzenek magasabb, még magasabb iskolázottságot érjenek el. Éppen ezért fontos az alacsonyabb végzettségűek motiválása, hiszen ők azok, akik kevésbé engedhetik meg, hogy részt vegyenek hasonló képzésekben. Erre a mentori rendszer jelenti a megoldást, aminek a feladatait részletesen ismertettük az 5.5.3. fejezetben. Mivel a programban nincsen közvetlen pénzügyi ösztönző építve, fontos az egyéb motivátorok megtalálása. A motivátoroknak két funkciót kell betölteniük: • ösztönözni kell a képzés elvégzésére, és • ösztönözni kell a sikeres vizsga letételére. Mindkét pont kockázatot rejt magában az indikátorok teljesülése szempontjából, mivel a támogatás összege előzetesen kerül kifizetésre. Ennek kezelésére nyereményjáték, vagy teljesítmény alapján történő ajándék alkalmazható, aminek a lényege, hogy a képzést elvégzők, ill. a sikeres vizsgát tevők között tárgyi nyereményeket (pl. számítógép) vagy egyéb szolgáltatásokat (pl. üdülési/étkezési csekk, internet szolgáltatás, képzési utalvány, stb.) sorsolhatnak ki. Ezek mellett a képzéshez kapcsolódó háttérszolgáltatások rendszerével is komoly eredmények érhetők el. Ezt korábbi pályázati tapasztalatok is bizonyították. Amennyiben mód van arra, hogy az egyének a gyakorlatban is kipróbálhassák magukat, esélyt kaphassanak, emelkedik a motivációjuk is. Ilyen lehetőség például az állásbörze a programon belül, vagy külföldi munkáltatónál a képzettségi szintnek megfelelő munkahelyi gyakorlati lehetőség vagy tanulmányút. Ha ezeket a lehetőségeket is integrálnák a nyereményjátékba, akkor feltételezhető módon nőne a motiváció.

4.8. Célcsoport támogatási intenzitása A képzések és a támogatás meghatározásakor a célcsoportok igényeinek és helyzeteinek figyelembe vételére törekedtünk, úgy, hogy az egyén szabadon választhasson a képzési kínálatból, és amennyiben szüksége van, szakmai, mentori segítséget kaphasson.

A konstrukció keretében a célcsoportba tartozó valamennyi magyar állampolgársággal rendelkező felnőtt részesülhet támogatásban. Speciális esetnek számítanak a következő helyzetek:

 

170

-

-

tanulói/hallgatói jogviszonnyal rendelkezők 109 csak a Felnőttképzési törvény által meghatározott esetekben vehetnek részt a program képzéseiben (például nyelvi, informatikai képzésen történő részvétel). nem vehet részt a képzésekben az, aki hazai vagy uniós forrásból támogatott képzésben vesz részt vagy vett részt az elmúlt 1 évben – ennek ellenőrzésére szintén az egyén nyilatkozata alapján történhet.

A támogatási intenzitást és rendszert úgy célszerű meghatározni, hogy azokat az egyének kapjanak magasabb támogatást, akik anélkül nem engedhetnék meg maguknak, hogy tanuljanak, és ne azok részesüljenek ebben, akik egyébként is ki tudják fizetni a képzések díját. Elkerülendő a kiszorító hatás. A támogatási rendszerben a támogatási intenzitás megállapításának alapja a célcsoport szociális helyzete, munkaügyi státusza, iskolai végzettsége, valamint a célcsoport létszáma. Ezek a szempontok a következőket jelentik: 25. táblázat A célcsoport-szegmensek tulajdonságainak és nagyságának rendszerezése

Célcsoport típusa

Magyarázatok

Teljes célcsoport, 15-64 éves korosztály Gazdasági aktivitás szerint Gazdaságilag aktív, 15-64 éves korosztály

Gazdaságilag inaktív, 15-64 éves korosztály

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességről. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. Főbb csoportok: foglalkoztatottak, munkanélküliek A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül minazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. Főbb csoportok: inaktív keresők, eltartottak. Az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol Az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90

Létszám, fő 110 6.794.200 4.177.900

2.616.300

3.849.100

328.800

                                                             109

  Lebonyolítás  szempontjából  a  tanulói/hallgató  jogviszony  ellenőrzése  az  egyén  nyilatkozata  alapján  történhet, amelyben a tanulói/hallgatói azonosító számot is meg kell adja az, akinek ilyen azonosítója lehet.  110  KSH adatok alapján. 

 

171

napon belül dolgozni kezd. Hátrányos helyzet alapján Roma származás Aki saját bevallás szerint roma nemzetiségi csoportba tartozónak tartja leginkább magát. A származásra vonatkozóan írásban kell nyilatkoznia. Elavult Elavult szakmának minősül az a szakképesítés, amit szakmával a felnőtt legalább 15 éve szerzett és legalább 5 éve rendelkező nem dolgozik az adott munkakörben vagy egészségkárosodás miatt nem tud gyakorolni és a szakma még rész-szakképesítésként sem található meg az új OKJ-ben. Elavult szakma esetében bármely szakma ide értendő, ha több szakmával rendelkezik az egyén. Önbevallás alapján – iskola és végzés évének meghatározásával. Tartós Minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 munkanélküli hónapig munkanélküli személy. Pályakezdő Minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban. 25. életévét be nem töltött személynek számít az, aki a programba való jelentkezés időpontjában még nem töltötte be a 25. életévét. Ennek meghatározása a személyazonosságot igazoló iratban szereplő születési dátum alapján történik. 50 év feletti Azok, akik a programba jelentkezés naptári évében 51 évesek vagy ennél idősebbek, illetve azok, akik a programba jelentkezés naptári évében töltik be az 50. életévüket. Mindezt a személyazonosságot igazoló iratban szereplő születési dátum alapján ki lehet számolni. Fogyatékkal élő Minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra. Ennek igazolása szakorvosi igazolás, illetve fogyatékossági támogatásban való részesülés alapján történhet. Kisgyermekes Jelen programban kisgyermekes anyukának számít anya az a nő, akinek gyermeke még nem érte el a tankötelezettségi életkort (a tankötelezettségi életkor elérése a 1993. évi LXXIX. Közoktatási Törvény szerint legkorábban abban a naptári évben történik, amelyben a gyermek a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti). Ennek megállapításához, ellenőrzéséhez a gyermek életkorát igazoló hivatalos irat bemutatása szükséges, illetve a 6. életévet betöltött, de még nem tanköteles gyermek tankötelezettségéről szóló óvodai vagy nevelési tanácsadói szakvéleményt lehet alapul venni. Megváltozott „Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a munkaképességű személy, aki veleszületett, balesetből, vagy betegségből kifolyólag nem képes olyan módon vagy mértékben elvégezni a rá bízott feladatokat, mint a hozzá korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában. A munkaképesség-csökkenés mértéke lehet 40%-os, 50%-os, 3. csoportú (67%),

 

Kb. 600700.000 Kb. 300.000

155.200 41.581

1.044.000 fő gazdaságilag aktív, 1.925.800 fő gazdaságilag nem aktív A népesség 5,7 %-a (2007.), kb. 571.767

Nincs adat.

Nincs adat.

172

Hátrányos helyzetű kistérségi és/vagy régiós lakhely 112

2. csoportú (100%, önmagát ellátni képes), 1. csoportú (100%, önmagát ellátni nem képes). Azt, hogy adott személy milyen mértékű munkaképesség-csökkenéssel él, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) állapítja meg, szakértői vizsgálat során. A szakértői vizsgálat eredményeképpen a személy egy OOSZI határozatot kap, mely kimondja, hogy milyen mértékű munkaképesség-csökkenéssel rendelkezik, valamint, hogy állapota, megállapított "százaléka" maradandó-e, vagy felülvizsgálatra szorul-e” 111 . Ennek a szakorvosi véleménynek a bemutatása szükséges a programban a megváltozott munkaképesség igazolásához. A jogszabály szerint hátrányos helyzetű kistérségben van a lakhelye. Ez a lakcímkártya alapján ellenőrizhető.

A lakosság kb. 10%-a: 1.003.100

A támogatási kategóriákat technikailag úgy határozzuk meg, hogy az egyén egyértelműen besorolható legyen a fenti kategóriák vizsgálata után. Alapelv, hogy a kategóriák között ne legyen átfedés, és minden az előbb említett szempont érvényesüljön. Minden olyan egyén, az előre meghatározott létszám és képzési költség keretei belül, támogatandó, aki a felsorolt célcsoport tulajdonságok egyikével vagy többségével rendelkezik. 4.8.1. Támogatási változat I. Ebben a támogatási koncepcióban a maximálisan egy főre jutó támogatási összeg meghatározásával kerül a támogatás felosztása meghatározása. A támogatás differenciáltan kerül kiosztásra, melyet a fentebb említett elvek szerint kell meghatározni. Az alábbi táblázat egy részben normatív, részben differenciált elveken nyugvó támogatási lehetőséget mutat be.

26. táblázat 1. számú példa támogatás elosztására

Támogatás intenzitása 100%

90%

Hátrányos helyzet 113 Három-szoros vagy többszörös hátrányos helyzet Három-szoros vagy

Reláció és

és

Munkahelyi státusz Tartós munkanélküli Munkanélküli

Reláció vagy

vagy

Iskolai végzettség Nincs végzettsége Legfeljebb 8

                                                             111

 Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Megv%C3%A1ltozott_munkak%C3%A9pess%C3%A9g, 2009.06.15‐én   Ezeket a helységeket a Mellékletben soroljuk fel.  113  Hátrányos helyzetű egyénnek számít az, aki az alábbi kategóriák legalább egyikébe beletartozik: roma  származás, elavult szakmával rendelkező, tartós munkanélküli, pályakezdő, 50 év feletti, kisgyermekes anya,  megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő, hátrányos helyzetű kistérségi és/vagy régiós lakóhellyel  rendelkező.  112

 

173

többszörös hátrányos helyzet 80%

70% 60% 50%

általános iskolai végzettség Szakmunkás, alapfokú szakképesítés -

Három-szoros vagy vagy Munkanélküli vagy többszörös hátrányos helyzet Kétszeres hátrányos helyzet Egyszeres hátrányos helyzet Bármely felnőtt, aki a fejezet elején említetteknek megfelelően részesülhet a képzési kínálatban található képzésben való részvételhez támogatásban.

A táblázat az alábbi módon értelmezendő: • A képzési költség 100%-ban nyújtható támogatás, ha o az egyén háromszorosan vagy többszörösen hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli, o az egyén végzettség nélküli, o az egyén alapvető írás-olvasás-számolás készségeket fejlesztő felzárkóztató képzésben vesz részt a programban • A képzési költség 90%-ban nyújtható támogatás, ha o az egyén többszörösen hátrányos helyzetű és munkanélküli, o az egyén legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezik. • A képzési költség 80%-ban nyújtható támogatás, ha o az egyén háromszorosan vagy többszörösen hátrányos helyzetű, o az egyén munkanélküli, o az egyén legfeljebb szakmunkás végzettséggel, ill. alapfokú szakképesítéssel rendelkezik. • A képzési költség 70%-ban nyújtható támogatás, ha o az egyén kétszeresen hátrányos helyzetű. • A képzési költség 60%-ban nyújtható támogatás, ha o az egyén egyszeresen hátrányos helyzetű. • A képzési költség 50%-ban nyújtható támogatás, ha o az egyén felnőtt magyar állampolgár. A finanszírozást tekintve az egyén az önrészét (a képzési díj nem támogatási összegből fedezett része) a képzésre való beiratkozáskor, a felnőttképzési szerződés megkötésekor fizeti be a képzőnek, amennyiben a képző másképp nem szabja meg. A program által támogatott képzési költséget a program központ az egyén nevére kiállított számla alapján fizeti meg a képzőnek. A projektgazda kiköthet teljesítményhez kapcsolódó fizetést, amit az egyén sikeres vizsgája jelenthet. A 100%-os támogatásban részesülők esetében szintén javasolt egy jelképes összegű előleg előírása és beszedése a támogatási szerződés megkötésekor az ügyfélközpontban, ami motiválja az egyént a képzés elvégzésére és a sikeres vizsga letételére, és amit sikeres vizsga esetén visszakap. Ez az összeg legyen

 

174

annyira minimális, amit a nehéz anyagi helyzetben lévő egyén is tud átmenetileg nélkülözni, ugyanakkor annak visszaszerzése számítson és motiválóan hasson az egyénre. Ennek megfelelően javasolt a képzési költség 10%-a, vagy egy jelképes 5000 forint előlegként való bekérése. A sikeres vizsgát követően a program központ kifizeti a képzés teljesítménydíját a képzőnek és a befizetett előleget az egyén részére. Ennek célja, hogy minden, a programban résztvevő fél érdekelt legyen a képzési lehetőségek legjobb kihasználásában, és motivált legyen a kompetenciák elsajátítására, a sikeres vizsga letételére. Ahhoz, hogy a források hatékonyan elosztásra kerüljenek, meg kell határozni, hogy az egyes támogatási kategóriákba hány fő, milyen képzési költséggel eshet. A program során szeretnénk, hogyha a források a leghatékonyabb módon és a legnagyobb eredményességgel kerülnének elosztásra. A célcsoport elemzéséből látható volt, hogy a 100%-os támogatási kategóriába esők (a többszörösen hátrányos helyzetű munkanélküliek, a végzettséggel nem vagy csak alapfokú rendelkezők esetében) több képzés szükséges ahhoz, hogy munkaerő-piaci esélyei javuljanak. Ugyanakkor biztosítani kell megfelelő részvételi arányukat a programban. Így cél, hogy a résztvevők 20 százaléka az alacsony iskolai végzettségűek köréből kerüljön ki. Támogatáspolitikát tekintve cél, hogy minél több felnőtt juthasson képzéshez, és tapasztalhassa meg a tanulással járó előnyöket. Ezért fontos meghatározni, hogy miként oszlik meg a támogatási összeg, ha mindenki csak egy képzésben vesz részt, illetve miként engedhető az meg, hogyha valaki egy képzés után kedvet kapott a további tanuláshoz, és szeretne több képzésben részt venni. A képzési költségek kalkulációjához becsülni kell a képzések költségeit is. A korábbi, hazai képzési kínálatot vizsgáló kutatás alapján becsülni lehet, hogy az egyes kompetenciákat fejlesztő tanfolyamok, képzések milyen átlagáron érhetők jelenleg el: • IT képzés kb. 100.000 Ft/képzés • Nyelvi képzés kb. 60.000 Ft/képzés • Vállalkozói kompetencia fejlesztése kb. 140.000 Ft/képzés • Önmagad világa kb. 100.000 Ft/képzés (területtől függ) • Felzárkóztató képzés kb. 100.000 Ft/képzés – ennek összege valóban csak becslés, mivel erre vonatkozó adat nem található, ugyanis a legtöbb ilyen képzés támogatás formájában kerül megrendezésre. Itt a képzési költség becsülhető. Ezeket figyelembe véve a következőképp oszthatóak fel a források. A.1. Legmagasabb képzési költség-kombinációt* tekintve, ahol mindenki egy képzésben** vesz részt *A legmagasabb képzési költség kombináció azt jelenti, hogy a nem 100%-ban támogatottak a magasabb költségű, 140.000 Ft-os képzést is igénybe vehetik.

 

175

** A mindenki egy képzésben vesz részt azt jelenti, hogy egy munkaerő-piaci kulcskompetencia képzésben vesz részt, kivéve a 100%-ban támogatottak, akiknek szükségük lehet felzárkóztató képzésre, és csak azt követően vehetnek részt egy további kulcskompetencia képzésen. A következő táblázatok tartalmazzák a források elosztásának egy változatát: 27. táblázat Az 1. számú támogatás elosztási változat egy lehetséges kalkulációja

Támogat ási intenzitás (%)

Képzés költsége (Ft)

Egyéni támogatá s összege (Ft)

Létszám (fő)

Létszám megoszlá sa (%)

Összes támogatá si költség (Ft)

2.000.000. 000 1.260.000. 000 1.680.000. 000 1.960.000. 000 1.680.000. 000 1.400.000. 000

100%-os

200.000

200.000

10.000

10

90%-os

140.000

126.000

10.000

10

80%-os

140.000

112.000

15.000

15

70%-os

140.000

98.000

20.000

20

60%-os

140.000

84.000

20.000

20

50%-os

140.000

56.000

25.000

25

0

0

10.000

0

100.000

100

0%-os*

Összesen

0

Támogat ási összeg megoszl ása (%, kerekítv e) 20 13 17 19 17 14 0

9.980.000. 100 000 *A 0%-os kategóriába azok kerülnek, akik az ingyenesen elérhető online képzéseken vesznek részt. Ezt azonban nem számítjuk az indikátorok közé, így a kalkulációban sem szerepelnek a létszám összesítésekor.

Így összesen a képzés és a vizsgáztatás támogatása 9.980.000.000. forintba kerül. A.2. Legmagasabb képzési költség-kombinációt tekintve, ahol mindenki több képzésben** vesz részt Abban az esetben, hogyha az egyén valóban kedvet kap a tanulás folytatásához, javasolt lehetőséget biztosítani további képzések támogatására. Mivel a források szűkösek, fontos határokat szabni. Javasoljuk, hogy a 100%-os támogatási kategóriákba eső egyének esetében, legyen lehetőség akár mind a négy kulcskompetencia területen is képzést igénybe venni, és a többi támogatási kategóriában pedig összesen kettőben. Másik lehetőség, hogy nem a területet, hanem a képzések számát határozzuk meg. **Ekkor a 100%-os támogatású egyén négy képzésben vehet részt, akár egy területen belül több képzésben, és a többi résztvevő pedig két képzésben.

 

176

Fontos, hogy az első képzéshez támogatást igénylők előnyt élvezzenek azokkal szemben, akik már vettek részt képzésben, azonban ha mód van rá, akkor egy fő több képzésben is tudjon részt venni. Ennek kalkulációjára az alábbiaknak adunk egy példát.

28. táblázat Az 1. számú támogatás elosztási változat másik lehetséges kalkulációja

Támogat ási intenzitás (%)

Képzés költsége (Ft)

Egyéni támogatá s összege (Ft)

Létszám (fő)

Indikátor létszám (fő)

Összes támogatá si költség (Ft)

3.200.000. 000 1.728.000. 000 1.536.000. 000 1.344.000. 000 1.224.000. 000 960.000.00 0

100%-os

400.000

400.000

8.000

32.000

90%-os

240.000

216.000

8.000

16.000

80%-os

240.000

192.000

8.000

16.000

70%-os

240.000

168.000

8.000

16.000

60%-os

240.000

144.000

8.500

17.000

50%-os

240.000

96.000

10.000

20.000

0

0

10.000

0

50.500

117.000

0%-os*

Összesen

0

Támogat ási összeg megoszl ása (%, kerekítv e) 32 17 15 14 12 10 0

9.992.000. 100 000 *A 0%-os kategóriába azok kerülnek, akik az ingyenesen elérhető online képzéseken vesznek részt. Ezt azonban nem számítjuk az indikátorok közé, így a kalkulációban sem szerepelnek a létszám összesítésekor.

Így összesen a képzés és a vizsgáztatás támogatása 9.992.000.000. forintba kerül.

Abban az esetben, ha a fenti rendszer túl sok adminisztrációt ró a projektgazdára, és bonyolultnak bizonyul a támogatás megítélésének vizsgálata, egyszerűsíthetőek a kategóriák. Erre az alábbi táblázatokban és támogatási lehetőségekben mutatunk be példákat.

4.8.2. Támogatási változat II. A támogatást megatározó szempontok változatlanok ebben az esetben is, csupán a támogatási kategóriák száma csökken az egyszerűbb és áltáthatóbb rendszer

 

177

érdekében, továbbá a támogatási feltételek szigorodnak, azért, hogy valóban az arra rászorulók jussanak támogatáshoz, ne pedig differenciálás nélkül mindenki. A finanszírozás módját és a költségek díjának becslését az előző változatban leírtak alapján itt is érvényesnek tekintjük. Az alábbi táblázat négy támogatási kategóriával a következőképpen épül fel: 29. táblázat 2. számú példa támogatás elosztására

Támogat ás intenzitá sa

Hátrányo s helyzet

Reláci ó

Munkahelyi státusz

Reláci ó

Iskolai végzettsé g

100%

3 vagy többszörö s

és

munkanélküli

vagy

Nincs végzettség e, felzárkóztat ó képzés

80%

3 vagy többszörö s

vagy

munkanélküli

vagy

Legfeljebb 8 általános

60%

x2

és

munkával rendelkező

vagy

Szakmunká s, alapfokú szakképesít és

40%

x1

és

munkával rendelkező

vagy

Középfokú iskolai ill. középfelsőfokú szakképesít és

•

•

Célcsopo rt aránya

114

A képzési költség 100%-ban támogatandó, ha o az egyén többszörösen hátrányos helyzetű és munkanélküli, o az egyén végzettség nélküli, o az egyén alapvető írás-olvasás-számolás készségeket fejlesztő felzárkóztató képzésben vesz részt. A képzési költség 80%-ban támogatandó, ha o az egyén többszörösen hátrányos helyzetű, o az egyén munkanélküli, o az egyén legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezik.

                                                             114

 Hátrányos helyzetű egyénnek számít az, aki az alábbi kategóriák legalább egyikébe beletartozik: roma  származás, elavult szakmával rendelkező, tartós munkanélküli, pályakezdő, 50 év feletti, kisgyermekes anya,  megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő, hátrányos helyzetű kistérségi és/vagy régiós lakóhellyel  rendelkező. 

 

178

•

•

A képzési költség 60%-ban támogatandó, ha o az egyén kétszeresen hátrányos helyzetű, o az egyén szakmunkás végzettségű, o az egyén alapfokú szakképesítéssel rendelkezik. A képzési költség 40%-ban támogatandó, ha o az egyén egyszeresen hátrányos helyzetű, o az egyén legfeljebb középfokú iskolai végzettséggel és/vagy középill. felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik.

Ebben a felosztásban jobban érvényesül a képzési támogatásra rászorultak differenciálása, és Látható, hogy ez a felosztás egy szigorúbb, differenciált rendszert testesít meg. B.1. Legmagasabb képzési költség-kombinációt* tekintve, ahol mindenki egy képzésben** vesz részt *A legmagasabb képzési költség kombináció azt jelenti, hogy a nem 100%-ban támogatottak a magasabb költségű, 140.000 Ft-os képzést is igénybe vehetik. ** A mindenki egy képzésben vesz részt azt jelenti, hogy egy munkaerő-piaci kulcskompetencia képzésben vesz részt, kivéve a 100%-ban támogatottak, akiknek szükségük lehet felzárkóztató képzésre, és csak azt követően vehetnek részt egy további kulcskompetencia képzésen. A következő táblázatok tartalmazzák a források elosztásának egy változatát a fentieket tekintve: 30. táblázat Az 2. számú támogatás elosztási változat egy lehetséges kalkulációja

Támogat ási intenzitás (%)

Képzés költsége (Ft)

Egyéni támogatá s összege (Ft)

Létszám (fő)

Létszám megoszl ása (%)

Összes támogatási költség (Ft)

3.800.000.0 00 2.128.000.0 00 1.680.000.0 00 2.352.000.0 00

100%-os

200.000

200.000

19.000

19

80%-os

140.000

112.000

19.000

19

60%-os

140.000

84.000

20.000

20

40%-os

140.000

56.000

42.000

42

0

0

10.000

0%-os*

Összesen

21 17 24

0

9.960.000.0 100 00 * A 0%-os kategóriába azok kerülnek, akik az ingyenesen elérhető online képzéseken vesznek részt. Ezt azonban nem számítjuk az indikátorok közé, így a kalkulációban sem szerepelnek a létszám összesítésekor.

 

100.000

Támogat ási összeg megoszlá sa (%, kerekítve ) 38

100

179

Így összesen a képzés és a vizsgáztatás támogatása kerül 9.960.000.000. forintba.

B.2. Legmagasabb képzési költség-kombinációt tekintve, ahol mindenki több képzésben** vesz részt Az előző alternatíva párhoz hasonlóan itt is javasolt lehetőséget biztosítani további képzések támogatására abban az esetben, hogyha az egyén valóban kedvet kap a tanulás folytatásához. Szintén tanácsos a 100%-os támogatási kategóriákba eső egyének esetében a négy, a többiek esetében pedig a két képzés támogatása. Itt is előnyt élveznek az első képzéshez támogatást igénylők a több képzésben részt vettekkel szemben. Alábbi példa szemlélteti ezt a lehetőséget. 31. táblázat Az 1. számú támogatás elosztási változat másik lehetséges kalkulációja

Támogat ási intenzitá s (%)

Képzés költsége (Ft)

Egyéni támogatá s összege (Ft)

Létszám (fő)

Indikátor létszám (fő)

Összes támogatási költség (Ft)

4.000.000.00 0 2.400.000.00 0 2.160.000.00 0 1.440.000.00 0 0

100%-os

400.000

400.000

10.000

40.000

80%-os

240.000

192.000

12.500

25.000

60%-os

240.000

144.000

15.000

30.000

40%-os

240.000

96.000

15.000

30.000

0%-os*

0

0

10.000

10.000

52.500

125.000

Összesen

Támogat ási összeg megoszl ása (%, kerekítv e) 40 24 22 14 0

10.000. 100 000.000 * A 0%-os kategóriába azok kerülnek, akik az ingyenesen elérhető online képzéseken vesznek részt. Ezt azonban

Így összesen a képzés és a vizsgáztatás támogatása kerül 10.000.000.000. forintba.

4.8.3. Javaslat támogatási politika megválasztására A támogatáspolitika kialakításakor a következő elvek és kérdések mentén lehet ésszerű támogatási rendszert létrehozni.

 

180

Mi legyen az elsődleges támogatáspolitikai szempont? Miként álljon fel a szempontrendszer? Fontos, hogy a) A teljes felnőtt lakosságnak lehetősége legyen bekapcsolódni. b) Minél többen vegyenek részt támogatott munkaerő-piaci kulcskompetencia képzésen. c) Amennyiben valaki szeretne, több képzéshez is kaphasson támogatást. d) Az előbbi két pontból adódik, hogy az első képzésben részesülők előnyt élveznek a támogatás megítélésekor azokkal szemben, akik már vettek részt támogatott képzésben. e) A résztvevőknek legalább 20 százaléka az alacsony iskolai végzettségű lakosság köréből származzon. f) Azok részesüljenek elsősorban támogatásban, akik enélkül nem engedhetnék meg maguknak a képzéseken való részvételt. g) Azok is részesüljenek támogatásban akik nincsenek hátrányos helyzetben. Miként történjen a támogatási kategóriák számának megválasztása? A fenti szempontokat figyelembe véve az A. változat eleget tesz minden kritériumnak. Ezzel szemben a B. változat szigorúbb feltételekhez köti a támogatáshoz való jutást, ezzel kissé csonkítva az a) és f) elvet. A kettő között fontos választani. A kormányzati álláspont csakis az első változatot tartja elfogadhatónak, vagyis, hogy minden támogatáspolitikai elv egyszerre érvényesüljön. Másodlagos szempont a projektgazda lebonyolítási szempontja, vagyis melyik kategorizálást találja technikai szempontból kivitelezhetőbbnek. Milyen képzési költséggel kalkuláljunk, mi határozza meg az egy főre eső támogatás kalkulációs mértékét? Technikai szempontból kalkulálhatunk képzési költségekkel és képzés számokkal, vagy meghatározhatunk képzési költség limitet, és azon belül a kínálatból annyi képzésre mehet az egyén, amennyire szeretne. A fenti kalkulációk az első verzióval történtek, ám átértelmezhetők a táblázatok a második elv szerint, és amennyiben csak az A./B.1. verzióval számolunk, mondhatjuk, hogy annyi képzésre mehet az egyén adott költségkereten (100%-os támogatottak 200.000 Ft, többiek 140.000 Ft) belül, amennyire tudnak. Reálisan ez például a 140.000 Ft esetében jelenthet akár egy vagy két nyelvi képzést – ha például két 40.000 Ft körüli díjazású képzésről van szó - és egy informatikai részkompetenciára irányuló képzést – ezek közül több már 20-50.000 Ft körül megtalálható a képzési piacon. Hogyan történjen a képzések és a résztvevők létszámának kialakítása?

 

181

Amennyiben a maximális képzési költség mellett döntünk, nem jelent problémát a résztvevők létszámának kialakítása és változtatása a program során, hiszen a kalkulációban egy főre számolt, ám a gyakorlatban fel nem használt összeg újabb egyén támogatását teszi lehetővé. Azonban az indikátorok teljesítésének kalkulációja így bizonytalanná válhat. Így érdemes az A./B.1. verziókból kiindulni, és azt szorgalmazni, hogy az egyének az ott meghatározott támogatási keretet, ha lehetséges, használják ki teljes mértékben – vagyis ha több képzésen való részvétel is támogatható, akkor az egyén éljen a lehetőséggel. A kérdés az csupán, hogy mekkora legyen ez a maximális összeg: 1. vagy 2. változatok? Ha kisebb támogatási összeget határozunk meg, több egyén vehet részt legalább egy képzésben, ami pedig az indikátorok teljesíthetősége szempontjából fontos. Ha nagyobb képzési díj limitet határozunk meg, akkor kevesebb egyén, de több képzésen vehet részt, amit nehezebb lehet kalkulálni, hiszen az egyének motivációja is ingadozhat, mégha mentori és egyéb ösztönző rendszer segíti is őket a programban maradásban.

4.9. Várható eredmények és indikátorok A program eredményességének mérésére és biztosítására indikátor táblát szükséges készíteni. Az indikátorok olyan mennyiségi és/vagy minőségi mutatók, amik segítségével nyomon lehet követni és értékelni lehet a projekt előrehaladását és eredményességét, segítenek az értékelésben és a döntéshozatalban. A szakemberek négyféle indikátort különböztetnek meg: •

Input indikátor: a projekt költségvetésére vonatkozik és számszerűsíti a megvalósításhoz igénybe veendő erőforrásokat. (pl. a képzésekhez szükséges oktatók száma, tananyag költsége, etc.)

•

Output/kimenet indikátor: a tevékenység eredményeként létrejövő ’termékeket’, eredményeket számszerűsítő mutató. (pl. 150 órás informatikai képzés, etc.)

•

Eredménymutató: a projekt azonnali, közvetlen hatásait számszerűsíti. (pl. képzést elvégző személyek száma, levizsgázott személyek száma, etc.)

•

Hatásmutató: a projekt közvetlen, ám hosszabb távú hatásait írják le. (a képzés után fél éven belül elhelyezkedett egyének száma, etc.)

A következő táblázatban a program indikátor-rendszere található. 32. táblázat A program javasolt indikátor rendszere

Mutató neve

Képzésben résztvevők

 

Típus (output/eredmény)

Mértékegység

kimenet

Fő/év

Minimálisan elvárt célérték 50 ezer

Célértéke elérésének időpontja A konstrukció

182

Mutató forrása PEJ

száma*

zárásáig

Képzést eredményesen elvégzők száma** A programban való részvétel hatására kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetbe került egyének száma***

eredmény

Fő/év

38 ezer

A konstrukció zárásáig

PEJ

hatás

%

15

A konstrukció zárását követő hat hónapig.

Utókövetési jelentés

*Képzésben résztvevők száma: képzésében résztvevők létszámát kell figyelembe venni az indikátor számításánál. Ha egy személy több munkaerő-piaci kulcskompetencia képzésre is jelentkezik, akkor azt a személyt többször is be lehet számítani. **Képzést eredményesen elvégzők száma: a képző által kiadott tanúsítvánnyal rendelkezők száma. A „képzésben résztvevők száma” indikátornál megadott létszámadathoz kell viszonyítani azok létszámát, akik tanúsítványt kaptak a képzésen való sikeres részvételről a képző intézménytől. *** A programban való részvétel hatására kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetbe került egyének száma: az utókövetés során megkérdezett egyének száma, akik saját bevallásuk alapján a program segítségével sikeresen új munkahelyet tudtak találni, vagy váltani, vagy meg tudták tartani munkahelyüket, vagy a munkahelyükön jobb lehetőségekhez jutottak. A képzést eredményesen elvégzőket a konstrukció zárását követő hat hónapig adatszolgáltatásuk alapján (utókövetési jelentés) kell követni és vizsgálni, hogy a programban való részvétel hatására kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetbe kerültek-e.

4.10.

Kockázatok kezelése

A program egészét tekintve és az alcélok esetében is fontos meghatározni az esetleges kockázatokat fenyegetettségeket, rendszerbeli, koncepcionális gyengeségeket azért, hogy azok kezelésére előre kidolgozott stratégia álljon rendelkezésre.

 

183

8. ábra A program kockázatait befolyásoló érintettek rendszere

A program sikerességét és hatékony lebonyolítását több tényező befolyásolja. Beazonosíthatók olyan tényezők, faktorok, amik kockázatot jelentenek akár a lebonyolító szempontjából, akár a célok elérését tekintve. Ezek a faktorok származhatnak a célcsoportból, a megvalósító partnerekből, magából a modellből, vagyis a felépített lebonyolítási és képzési rendszerből és a külső környezetből. Maguk a kockázatok negatív következményei lehetnek pénzügyi, szakmai, technikai és emberi nehézségek. 33. táblázat A program lehetséges kockázatai és javaslat azok kezelésére

Kockázat megnevezése

Bekövetkez és valószínűsé ge (%)

Hatás mértéke (Kicsi /Közepes /Nagy)

Kezelés módja

I. Az egyénből fakadó kockázat Az egyén nem végzi el a képzést.

40

Nagy

Az egyén nem vizsgázik le, mert nem megy el.

50

Nagy

Az egyén megbukik, mert rosszul választ képzést.

10

Nagy

A résztvevők nem tudják kifizetni a képzés rájuk eső, vagy előzetes költségét, és ez nem is hajtható be.

20

Közepes

 

Mentori és ösztönző rendszer alkalmazása a program során a magasabb kockázatú célcsoporttagok esetében. A vizsga letételében, arra való motivációban a képző és a motivációs és mentori rendszer támogat. A bemeneti kompetencia mérése, a szakmai orientációs tanácsadás segít ennek a kockázatnak a minimalizálásában. A támogatási kategóriák az egyén élethelyzetéből és foglalkoztatási helyzetéből fakadóan lettek kialakítva, így várhatóan pontosan azoknak nyújt kellő mértékben támogatást, akik erre rászorulnak.

184

II. A partnerekből fakadó kockázatok A fő- és alvállalkozók nem rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal vagy szaktudással. A fő- és alvállalkozók késedelmes teljesítése miatt csúszik valamely folyamat vagy tevékenység. A Képzők nem teljesítik a szerződésben rögzítetteket (pl. nem ad tananyagot, nem tartja meg az órát, csalások, etc.). Ha az egyén a Képzők hirdetéséből értesül a programról és csak aszerint választ képzést.

A Képzők a piaci ár felett kínálják a képzéseket ennek a programnak a keretében.

30

Nagy

A tevékenység kiszervezésével vagy szakértők bevonásával a probléma eredményesen kezelhető.

30

Nagy

Szerződéses feltételek gondos kidolgozásával és folyamatos minőségbiztosítási tevékenységgel kezelhető.

30

Nagy

Szerződéses feltételek gondos megfogalmazása és kikötése.

20

Kicsi

40

Közepes

Minden egyén a programba való belépéskor széleskörű tájékoztatásban részesül, továbbá pályaorientációs tanácsadásban, és egyénre szabott képzési tanácsadásban is részt vehet. A képzők kiválasztásakor meghatározható képzés fajtánként képzési költség limit.

III.

A rendszerből fakadó kockázatok A projekt nem kezdődik 50 Nagy el időben.

A közbeszerzést megtámadják, vagy érvénytelen, szabálytalan. Újabb igények merülnek fel a projekt során, amelyek megoldása költségnövekedést okoz. A projekt valamely szakaszának időigénye meghaladja az előzetes

 

20

Nagy

50

Közepes

50

Közepes

Reális, minden jelentős érintettet, kockázatokat, szabályozást és eljárási időt figyelembe vevő gondos tervezéssel, ütemezéssel ez a kockázat csökkenthető. Megfelelő előkészítéssel, szabályszerű, gondos módon való eljárással eza kockázat csökkenthető. Gondos és alapos tervezéssel, akár tartalék tervezésével is a kockázat csökkenthető.

Gondos tervezéssel minimalizálható a kockázat. Amennyiben megtörténik, jelezni

185

becslést.

A megvalósításhoz szükséges pénzügyi források nem állnak rendelkezésre a projekt teljes időtartama alatt.

10

Nagy

Nem áll rendelkezésre elegendő pénzügyi forrás, ami a folyamatos likviditást biztosítja a lebonyolítónál.

20

Nagy

kell az illetékesek felé, és a megváltozott helyzethez kell az ütemezést alakítani. A projekt tervezése során látható pontosan, mikor milyen cash-flow-val kell számolni, és ezt a bevételek miként tudják fedezni. Tervezéssel minimalizálható kockázat. Alternatív átmeneti finanszírozási formák keresése szükséges. Vészforgatókönyv készítése javasolt ilyen esetekre.

IV.

A környezetből fakadó kockázatok 20 Nagy Megváltozik a jogi, szabályozási környezet, és ez kedvezőtlenül befolyásolja a program sikerességét. Negatív közvélemény 30 Nagy alakul ki a programról.

A bizonytalan politikai környezet következtében a program politikai támogatottsága csökken. A lebonyolító szervezetében átalakítás történik.

50

Közepes

30

Közepes

A jogszabályok változását, tervezett változásait egy jogász segítségével folyamatosan nyomon kell követni. Szabályszerű, terv szerinti működéssel, megfelelő kommunikációval, az egyének igényeire való nyitottsággal, a rendszer folyamatos fejlesztésével a kockázat minimalizálható. A megvalósítási fázisba került projekt kevésbé függ a politikától, amennyiben az alapok előre le lettek fektetve.

A projektszervezet kialakításától függ a kockázat nagysága. Amennyiben önálló projektszervezet irányítja a projektet, a kockázat csökkenthető.

V. Több tényezőből fakadó kockázatok A projekt dokumentálása nem megfelelő, hiányos.

10

Közepes

Nem működik hatékonyan a résztvevő felek között a

40

Nagy

 

Gondos tervezéssel, megfelelő projektmódszertan bevezetésével, folyamatos számonkéréssel, ellenőrzéssel a probléma megelőzhető. A felelősségi-, és feladatkörök megfelelő megtervezésével, lefektetésével, az eljárási módok

186

kommunikáció.

A projekt eredményei nem lesznek hosszabb távon fenntarthatóak (minimum 1 év).

30

Közepes

Az utófinanszírozás ténye kedvezőtlen módon befolyásolja a likviditást, a program zavartalan előrehaladását és pénzügyi zavarokat okoz a partnereknél.

30

Nagy

követésével a kockázat csökkenthető. Amennyiben a probléma bekövetkezik, azonnali orvoslást igényel, és a tanulságok leszűrésén keresztül az együttműködés fejlesztése válik szükségessé. Az eredmény az, ha az egyén a képzéseken tanultakat hasznosítani tudja. Ez akkor valósítható meg, ha egyrészt megfelelő képzést választott és megfelelő motivációs szinttel rendelkezett. Ebben a pályaorientáció és a szakmai tanácsadás segít. Gondos tervezéssel, vészforgatókönyv készítésével csökkenthető a kocskázat.

5. Projekt lebonyolítása 5.1. Feladatok lehatárolása, tevékenységterv 5.1.1. A projekt lebonyolításának tevékenységterve 5.1.1.1. Szakmai előkészítő feladatok Részletes megvalósíthatósági tanulmány ƒ képzési követelményrendszer meghatározása, kimeneti kompetencia követelmény rendszer meghatározása kompetenciánként és kompetencia szintenként, ƒ javaslat bemeneti kompetenciák mérési módszertanára, ƒ javaslat kimeneti kompetenciák mérésének módszertanára, ƒ képzési módszertani javaslatok kidolgozása, ƒ egységes lebonyolítási, projekt működési módszertan meghatározása a képző intézmények számára, ƒ egységes lebonyolítási, projekt működési módszertan meghatározása a program központi koordinációjára, ƒ a projektben résztvevő partnerek feladatainak lehatárolása, kiválasztásuk szempontjainak részletes specifikációja,

 

187

ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

projekt-lebonyolítást támogató infrastruktúra (infrastruktúra, egyéb) részletes specifikációja, a képző intézmények képzési listára kerülésének specifikációja, az egyének részvételi folyamatának kidolgozása, dokumentációs rend, a célcsoportok elérésének kampányterve, specifikációja, kommunikációs stratégia és operatív tervezés, ügyféloldali kommunikáció, infrastruktúra részletes specifikációja (ügyfélszolgálat, területi elérhetőség biztosítása), a projektirányítás, projektmenedzsment specifikációjának részletes kidolgozása, szakmai minőségbiztosítás specifikációjának kidolgozása, pénzügyi-szakmai ellenőrzés, monitoring rendje, szabályozása, projekt kontrolling (vezetői ellenőrzési rendszer, erőforrásmenedzsment, belső minőségbiztosítás, elszámolások, cash flow menedzsment) szakmai specifikációja.

5.1.1.2. Szakmai megvalósítás feladatai Közbeszerzések előkészítése és lebonyolítása ƒ feladatspecifikációk elkészítése, ƒ közbeszerzési felhívások elkészítése, ƒ ajánlattételi dokumentációk összeállítása, ƒ közbeszerzések lebonyolítása, ƒ szállítói szerződések megkötése. Informatikai rendszer megtervezése, üzembe helyezése és működtetése ƒ a program működését támogató informatikai rendszer összeállítása: részletes monitoring és előrejelző funkciók biztosítása a rendszer által (projektirányítás, projektmenedzsment, minőségbiztosítás, monitoringkontrolling tevékenységek kiszolgálására), ƒ jelentkezések és teljes workflow egységes kezelése az egyes képzőknél (a képzési programok informatikai támogatására), ƒ címzettek dokumentumait nyilvántartó rendszer és ennek működtetése (egyének), ƒ online ügyféloldali kommunikáció (ügyfélszolgálati rendszer) felállítása és működtetése, ƒ célcsoport elérését és toborzását támogató informatikai rendszer (telemarketing funkciók) kiépítése és működtetése, ƒ a felállított informatikai rendszerek működtetése, karbantartása, folyamatos fejlesztése. Képzők kiválasztása és a képzések lebonyolítása

 

188

ƒ

ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

ƒ ƒ ƒ ƒ

képzők listájának egy meghatározott szempontrendszer szerinti összeállítása, képzők és képzési programok regisztrálása, adataik nyilvántartása, kezelése, információs napok, road show-k lebonyolítása, a kérdések megválaszolása, a projektműködési módszertan bevezetése a képzőknél, szerződéskötés, szerződések nyilvántartása, támogatások folyósításának technikai bonyolítása képzési oldalon, a projekt végrehajtásának szakmai támogatása (ügyfélszolgálat), a képzők segítése nyomon követési dokumentumaik elkészítésében (projektműködés szempontjából), képzési és infrastrukturális követelményrendszer teljesítésének ellenőrzése, a képzések szakmai és elszámolhatósági szempontú minőségbiztosítása, az előre meghatározott minőségi paraméterek folyamatos ellenőrzése, a folyamat minőségbiztosítása megvalósítás nyomon követése, határidők teljesülése, ellenőrzések lebonyolítása (helyszíni szemlék, kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel), pénzügyi elszámolások, kifizetések bonyolítása, dokumentumok megőrzése, tárolása.

Képzést igénybe vevők (célcsoport) pályáztatásának bonyolítása ƒ célcsoport-specifikus, egyszerűsített pályázati dokumentációs rendszer kidolgozása, ƒ pályázat meghirdetése, információs napok, road show-k lebonyolítása, kérdések megválaszolása, ƒ képzésre jelentkezők regisztrálása, támogatási jogosultságra jogosító dokumentumok befogadása, ƒ támogatásra jogosító dokumentumok ellenőrzése, tárolása, ƒ jelentkezések nyilvántartása a képzők bevonásával, adattárház, ƒ értékelés, kiválasztás, ƒ a támogatottak egyéni képzési keretösszegének nyilvántartása, ƒ belépési teszt kitöltetése, pályaorientáció, képzési terv összeállításában való segítségnyújtás, tanácsadás a képzésben és a programban való részvételt illetően, ƒ címzettekhez kapcsolódó projektmenedzsment feladatok és a projekt végrehajtásának szakmai támogatása, ƒ egyszerűsített nyomon követési dokumentációs rendszer kezelése célcsoportonként, ƒ célcsoport segítése nyomon követési dokumentumaik elkészítésében, ƒ megvalósítás nyomon követése, ellenőrzések lebonyolítása, ƒ elszámolások, kifizetések bonyolítása, ƒ dokumentumok megőrzése, tárolása. Szakmai támogató feladatok

 

189

ƒ

ƒ ƒ

ƒ ƒ ƒ

a képzések eredményének és eredményességének folyamatos nyomon követése, ha szükséges, módosítások véghezvitele a képzések szerkezetében, ügyfélszolgálat biztosítása a programban résztvevő személyek számára: telefonos, elektronikus, személyes, pályaorientációs és képzési tanácsadás, mentorrendszer kidolgozása, működtetése, koordinálása, mentorok képzése, mentori rendszer szakmai és elszámolhatósági minőségbiztosítása, szakmai felügyelet és tanácsadás az összes képzési tematika témájában, képzések eredményességének nyomon követése, ha szükséges, módosítások kidolgozása, megvalósítása, támogatottak által vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése.

Nyilvánosság, szakmai kommunikáció ƒ kommunikációs kampány részletes tervezése • • • • • • • • •

•

ƒ

PR • • • • •

ƒ

ƒ

 

marketing stratégia kidolgozása: fő- és melléküzenetek, eszköztár és csatornák, célok és indikátorok, egyebek, marketing feladatok meghatározása, kommunikációs terv: célok, feladatok, célcsoport meghatározása, üzenetek, időzítés, a program képviselőinek felkészítése médiatréning keretében kreatív elemek és elvek kidolgozása, médiastratégia kidolgozása, kockázatmenedzsment, válságkommunikációs terv készítése, PR, direkt-, tele-, marketing, a reklám és a helyi regionális csatornák elérésének koordinációja, összehangolása, összefogása, marketing tevékenységek értékelése, indikátorok teljesülésének felügyelete. közvélemény-kutatás, korábbi média-megjelenések összegyűjtése, elemzése, sajtótájékoztató, sajtóközlemények, sajtómegjelenések szervezése, megvalósítása, információs anyagok készítése, program honlap arculati, tartalmi tervezése, fejlesztése, kapcsolattartás a kommunikációs partnerekkel,

direkt marketing • • •

direkt marketing stratégia és feladatok meghatározása, direkt marketing üzenetek és arculat kidolgozása, direkt marketing megvalósítása,

• • •

szóró-reklámajándékok készítése, internetes reklám eszközök használata, szóróanyagok terjesztése,

reklám

190

•

ƒ

időzítés,

helyi, regionális elérési eszközök • • •

ƒ

rádiós és televíziós megjelenések tervezése: tartalom, gyakoriság, célcsoport, kivitelezése.

mentor hálózat (lásd fentebb) célcsoport szegmens specifikus eszközök kiválasztása, önkormányzati intézmények, munkaügyi intézményrendszer, helyi fórumok, egyéb regionális hálózati rendszerek (pl. Posta),

telemarketing: képzésbe nehezen bevonható célcsoportok (például alacsony képzettségűek, hátrányos helyzetűek) eléréséhez célzott kommunikáció •

a nehezen bevonható célcsoportok elérésének szakszerű tervezése, rendszerbe foglalása, csatornák és eszközök: lásd mentor hálózat, és olyan személyek és szervezetek megkeresése és megszólítása, akik rendszeres kapcsolatban vannak az említett célcsoportokkal (pl. családsegítők, Munkaügyi Központok, Polgármesteri Hivatalok, stb.).

5.1.2. Képzési programok lebonyolítása (képzők tevékenységei) 5.1.2.1. Képzések előkészítése ƒ

ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

képzési programok előkészítése a követelményrendszernek megfelelően (kompetencia-szinteknek és célcsoportoknak megfelelően), képzési infrastruktúra biztosítása, képzési erőforrások biztosítása, képzési programok akkreditációja, képzési portfólió kialakítása, képzési listára kerülés, képzés meghirdetése, tájékoztatás, ügyfélszolgálat, jelentkezések fogadása, szerződéskötés, együttműködés a lebonyolítás rendszerével a projektmódszertan szerint.

5.1.2.2. Képzések megvalósítása ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

 

képzési programok lebonyolítása, akkreditált képzések vizsgáztatása, e-learning képzések lebonyolítása, nyilvántartások, dokumentummenedzsment, kommunikáció.

191

5.2. Lebonyolításhoz szükséges erőforrások 5.2.1. Emberi erőforrás A projekt megvalósításához szükséges emberi erőforrásokat a következőkben mutatjuk be. A projekt megvalósítása két tevékenységcsoportból áll: 1. projekt lebonyolítása 2. képzések megvalósítása A projekt lebonyolításához az adott tevékenységeknek megfelelő szakmai háttérrel, tapasztalattal és kompetenciákkal rendelkező humán erőforrás szükséges, logikus projektszervezeti felépítéssel, előre meghatározott projektműködési módszertannal, belső és külső erőforrásokkal. A projekt lebonyolításához és a képzések megvalósításához szükséges belső emberi erőforrás-szükségletet az alábbi táblázat szemléleti: 34. táblázat A projekt lebonyolításához szükséges belső emberi erőforrás-szükséglet

Feladatkör

Létszám igény

Elvárások

Részletes megvalósíthatósági vizsgálat Projektmenedzser

1 fő

Felsőfokú végzettség, min. 2 projektmenedzsment tapasztalat

év

Felsőfokú végzettség, szakmai tapasztalat

min.

2

év

Felsőfokú végzettség, szakmai tapasztalat

min

1.

év

Szakértők: •

Vezető tanácsadó

1 fő

•

Tanácsadó

2 fő

Összesen

4 fő

Program központ – vezetés, irányítás, koordinálás országos szinten Menedzsment

2 fő (min.)

Felsőfokú végzettség, min. 2 év (projekt)menedzsment tapasztalat

Jogi szakértő

1 fő (jogász)

Jogász végzettség

Közbeszerzési munkatárs

1 fő

Közbeszerzési referens képzettség és min. 2 év szakmai tapasztalat

Felnőttképzési munkatárs

1 fő

Felnőttképzési, szakértő

1 fő

Minőségbiztosítási

akkreditációs

Minőségbiztosítás •

 

Vezető szakértő

képzettség

és

192

•

Ellenőrző szakértők a szakmai megvalósítás felügyeletére

4 fő

tapasztalat Minőségbiztosítási tapasztalat

képzettség

Szakirányú min. végzettség és/vagy szakmai tapasztalat

és

Gazdasági és adminisztrációs munkatárs

1 fő

középfokú min. 2 év

Irodavezető

1 fő

Informatikus

2 fő

Felsőfokú informatikai végzettség és min. 2 év gyakorlat

Ügyfélszolgálati munkatárs

2 fő

Ügyfélszolgálati kompetenciák

Összesen

16 fő

Program regionális központok 1.-7. – koordinálás, kiszolgálás regionális szinten Feladatkörök program regionális központonként Menedzsment

1 fő (min.)

Felsőfokú végzettség, min. 2. év (projekt)menedzsment tapasztalat

Gazdasági és adminisztrációs munkatárs

1 fő

Szakirányú min. végzettség és/vagy szakmai tapasztalat

Tanácsadó

3 fő

Pszichológus, akkreditációs, képzettség

középfokú min. 2 év

felnőttképzési, szociális szakértő

Min. 3 év szakmai tapasztalat •

1 vezető tanácsadó

•

2-3 tanácsadó/mentor

Min. 1 év szakmai tapasztalat

Irodavezető

1 fő

Irodavezetői kompetenciák

Informatikus (részmunkaidő)

1 fő

Felsőfokú informatikai végzettség és min. 2 év gyakorlat

Összesen

7 fő

Mindösszesen (7 központra)

49 fő

ÖSSZESEN

65 FŐ

A belső projektszervezet tulajdonságait részletesen az X.6. Projektszervezeti keretek című fejezetben mutatjuk be. A projekt lebonyolításához és a képzések megvalósításához szükséges külső emberi erőforrás-szükségletet az alábbi táblázat szemléleti:

 

193

35. táblázat A projekt lebonyolításához szükséges külső emberi erőforrás-szükséglet

Feladatkör

Elvárások

Elő megvalósíthatósági vizsgálat Szakértők

•

A projekt megvalósíthatóságának projektkoncepció részleteinek kidolgozása.

vizsgálata,

•

A projekt lebonyolítására specifikáció teljesítése,

•

Az előírt indikátorok adott időn belüli elérése.

•

Országos területi lefedettség biztosítása,

•

Célcsoportok elérése,

•

Kompetencia követelmények képzése,

•

Akkreditációban előírt személyi feltételek teljesítése indikátorok adott időkereten belüli teljesítésével.

•

Kommunikációs programban meghatározott teljesítése a program futamidejére.

Informatika Tervezési, fejlesztési és karbantartási szakértők

kiírt

informatikai

és

szakmai

Képzések lebonyolítása Képzők

az

Kommunikáció Szakértők

indikátorok

Mentor hálózat – országos lefedettség Mentor

•

Országos területi lefedettség biztosítása, szakmai specifikáció teljesítése.

5.2.2. Infrastruktúra A program szakszerű és gördülékeny lebonyolításának érdekében a következőkben felsorolt belső infrastrukturális feltételek előteremtése és biztosítása szükséges. Az erőforrások eredetét – belső vagy külső forrásból származik-e, az alábbi táblázatban jelöljük. 36. táblázat A projekt megvalósításához szükséges informatikai igény

Infrastruktúra igény

Mennyiség

Erőforrás eredete

Az egész programot átölelő általános infrastruktúra igény Informatika szoftver •

 

Integrált projektirányítási rendszer (adatbázis, projektirányítás, monitoring, kontrol, minőségbiztosítás, stb.)

1 db

Belső és vásárolt termékek és szolgáltatások

194

•

Interaktív külső portál

•

E-learning tananyagok és rendszer

1 db

•

Kompetencia- és belépő felmérések

témakör szerint

•

Ügyfélszolgálati rendszer

témakör szerint

•

Tele-marketing rendszer

1 db

•

Szerver

1 db

•

Irodai szoftverek: operációs rendszer, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, prezentáció-készítő, levelező, anti-vírus alkalmazások

1 db A felhasználók számától függ

Az informatikai rendszer elemeit a projektgazda összeállíthatja belső erőforrásból, külső erőforrásból, vásárolhatja szolgáltatás formájában, vagy az előzőek kombinációjaként. Az a fontos, hogy a meglévő alkalmazások és know how-k integrálva legyenek, minden fontos funkciónak, igénynek eleget tegyen és egységes egészként működjön. A következő funkciókat kell tudni kezelni: • •

Nyilvántartások, adatbázisok kezelése – jelentkezők, címzettek adatai, képzők, képzések információinak bevitele, tárolása, kezelése. Monitoring, reporting funkció, jelentések készítése,

•

Az érintettek közötti kommunikáció segítése,

•

Interaktivitás – a képző és a címzett is tudjon regisztrálni, jelentkezni, saját egyenlegét és profilját lekérdezni az interneten keresztül,

•

Kompatibilitás – a Word, Excel, Access programokkal, az általános irodai alkalmazásokkal, az internettel.

Az informatikai rendszer specifikációját a későbbiekben fontos pontosan meghatározni, mivel az informatikai rendszer felállása előfeltétele a képzők, képzések és címzettek bevonásának, regisztrálásának. A rendszer összeállításáért, működtetéséért, karbantartásáért a projektgazda felelős, amit megvalósíthat belső forrásból, ám célszerű egyes részeit vásárolt szolgáltatásként kiszervezni szakértőknek. Található olyan informatikai rendszer vagy folyamatban vannak olyan fejlesztések, amik struktúrájukban és alkalmazásaikban nagymértékben megfelelnek a program követelményeinek. Ezek vizsgálata és a döntés róla a projektgazda feladata. 37. táblázat A projekt lebonyolításához szükséges belső infrastrukturális szükséglet

Program központ – vezetés, irányítás, koordinálás országos szinten Irodahelység és berendezés • • • •

 

Programvezetői iroda Titkársági, irodavezetői iroda Program munkatárs iroda Ügyfélszolgálati iroda

1 db

Belső és/vagy vásárolt szolgáltatások

1 db

195

• • • •

Ügyféltér (recepció, várakozó, munkaasztalok) 1 tárgyaló 1 konyha Dokumentumok tárolására alkalmas tér

1 vagy 2 db 1db 1db 1db 1 db

Informatika hardver •

Számítógép

1 db/fő, össz. 16 db

Belső és/vagy vásárolt erőforrások

Technikai felszerelés • • • • • • •

nyomtató, fax, fénymásoló-gép scanner iratmegsemmisítő projektor egyéb technikai eszközök (pl. fűzőgép)

1db 1db 1db 1 db

Belső és vásárolt erőforrások

1db 1 db szükség szerint

Telefon

1 db/fő, össz. 16 db

Mobilitás (autó vagy tömegközlekedés)

Belső és/vagy vásárolt erőforrások Belső és/vagy vásárolt szolgáltatások

Program regionális központ 1.-7. – koordinálás, kiszolgálás regionális szinten Infrastruktúra igény program regionális központonként*7 Irodahelység és berendezés • • • • • •

Programvezetői helység Program munkatárs iroda Ügyféltér (recepció, várakozó, munkaasztalok) 1 tárgyaló 1 konyha Dokumentumok tárolására alkalmas tér

1 db*7 1 db*7 1 db*7

Belső és/vagy vásárolt erőforrások

1db*7 1db*7

Informatika hardver •

Számítógép

(1 db/fő, össz. 7 db 2-3 db ügyfélgép)

Belső és/vagy vásárolt erőforrások

*7

 

196

Technikai felszerelés • • • • • • •

nyomtató, fax, fénymásoló-gép scanner iratmegsemmisítő projektor egyéb technikai eszközök (pl. fűzőgép)

1db*7 1db*7 1db*7 1 db*7

Belső és vásárolt erőforrások

1db*7 1 db*7 szükség szerint*7

Telefon

(1 db/fő, össz. 7 db)*7

Mobilitás (autó vagy tömegközlekedés)

Belső és/vagy vásárolt erőforrások Belső és/vagy vásárolt szolgáltatások

A program céljának eléréséhez szükséges külső infrastrukturális szükségletet és elvárásokat az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze: 38. táblázat A projekt megvalósításához szükséges külső infrastrukturális igény

Infrastruktúra igény

Elvárások

Kommunikáció Kommunikációs hálózat

• • •

Program irodák és kirendeltségek

•

A marketing terv specifikációinak teljes körű kiszolgálása, Célcsoport elérése, üzenetek közvetítése, A programba való bekapcsolódás és a részvétel során országos lefedettség – minden településen vagy annak 20 km-es körzetében elérhető kell legyen a célcsoport számára. Pl.: Magyar Posta, bankok, teleház hálózat, művelődési és község házak, kistérségi irodahálózat, régis fejlesztési irodák, RFÜ, VÁTI, stb. Regionális program központok

Informatika Program irodák és kirendeltségeik informatikai hardver igénye

 

• •

A korábban felsorolt hálózatokkal: Magyar Posta, bankok, teleház hálózat, művelődési és község házak, kistérségi irodahálózat, régis fejlesztési irodák, RFÜ, VÁTI, stb. való együttműködés keretében lehetséges országos lefedettség megvalósítása a célcsoport programba való bekapcsolódása, részvétele során. Ügyfélszolgálat biztosítása. Amennyiben külső hálózattal rendelkező szervezetek révén kerülnek a regionális program központok és irodák megvalósításra, az informatikai eszközöket a partner szervezet szolgáltatja a korábban meghatározott szempontok

197

alapján.

Képzések lebonyolítása Képzések eszköz- és hely igénye

•

Képzések tananyaga

•

Ügyfélszolgálat

•

Informatika

•

Ügyfélkezelés

•

A képzések szakszerű lebonyolításához szükséges infrastruktúrát a felnőttképzési törvény és az akkreditációs előírások szabályozzák. Ennek részletei a https://www.nive.hu/index_sec.php internetes oldalon találhatóak. Ennek fő tételei: oktatóterem elméleti, informatikai és nyelvi képzés esetén és ügyfélszolgálat. A képzésekhez szükséges immateriális és materiális tananyagok, segédanyagok biztosítása a képző intézmény feladata. Telefonos, elektronikus, személyes elérhetőség biztosítása.

A képző intézmény informatikai rendszerének a program integrált rendszerével való összehangolása. Mentor hálózat – országos lefedettség

Informatika hardver és szoftver Telefon Mobilitás (autó ill. tömegközlekedés)

 

• •

A célcsoport fogadására és kiszolgálására alkalmas ügyféltér vagy tárgyaló biztosítása. Telefonos, elektronikus, személyes elérhetőség biztosítása. A célcsoport hatékony kiszolgálására és támogatására alkalmas számítógépek biztosítása, a rendszer összehangolása a program központi rendszerével és informatikai alkalmazásaival.

•

Mentoronként elérhetőség megadása.

•

A célcsoporthoz való kiszállás eszköze.

198

5.2.3. Költségterv 39. táblázat A program lebonyolításának költségterve

212 FUNCKIONÁLIS TEVÉKENYSÉG- ERŐFORRÁS- ÉS KÖLTSÉGTERV FUNKCIÓK

TEVÉKENYSÉGEK

TEVÉKENYSÉGEK RÉSZLETEZÉSE

1./ ELŐKÉSZÍTÉS A PROGRAM képzési követelményrendszer szakmai-módszertani RÉSZLETES elemeink meghatározása a meglévő és a TERVEZÉSE kidolgozandó programokra nincs megjegyzés képzési követelményrendszer infrastrukturális, erőforrás- és minőségügyi követelményeinek meghatározása a meglévő és a kidolgozandó képzési programokra nincs megjegyzés képzési bemeneti kompetenciák meghatározása és azok mérésének módszertana

KÖLTSÉGVETÉS (Ft)

100 000 000,00

szakértő által kidolgozott bemeneti kompetencia szintek és mérési módszertanok, és a pályaorientációs rendszer kidolgozása támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés, szállítói szerződések, jelentkezések, támogatások megítélése, képzési tanúsítvány, dokumentációk útja

jogi keretek kidolgozása, szerződéses feltételek meghatározása, a lebonyolítás jogi kérdéseinek tisztázása egységes lebonyolítási és projektműködési módszertan kidolgozása a projektirányításra, a képző intézményekre, a mentorhálózatra, valamennyi partnerre nincs megjegyzés projekt-lebonyolítást támogató infrastruktúra szerződéskezelés, ügyfélszolgálatok, szakmai részletes specifikációja erőforrás, infrastrukturális háttér követelményei

 

199 

az egyének részvételi folyamatának kidolgozása, dokumentációs rend, jogosultságvizsgálat módszere a célcsoportok elérésének kampányterve, specifikációja ügyféloldali kommunikáció, infrastruktúra részletes specifikációja

projektirányítás, projektmenedzsment specifikációja közbeszerzések specifikációja és beszerzési terv 2./ KÖZBESZERZÉS BONYOLÍTÁSA közbeszerzési felhívások készítése

regisztráció, támogatási jogosultság vizsgálata (iratok ellenőrzése), döntés, előlegkezelés, szerződéskötés, voucher kiállítása, képzővel való kommunikáció, tanúsítványok begyűjtése, előleg visszautalása stb.

ügyfélszolgálat, területi elérhetőség biztosítása, folyamattervezés, módszertani specifikáció központi iroda, területi egységek, szolgáltatók, partnerek, szakértők, határidő-menedzsment, működési módszertan, szervezeti felépítés, folyamattervezés, belső kommunikáció, feladatés felelősség kidolgozása, dokumentációs rend képzők, mentori rendszer, kommunikáció, informatika és ügyfélszolgálatok, projektirányítás, bonyolítás nincs megjegyzés

KÖZBESZERZ részvételi, ajánlattételi dokumentációk összeállítása ÉSEK LEBONYOLÍT ÁSA, SZÁLLÍTÓI közbeszerzések lebonyolítása SZERZŐDÉSE közbeszerzési jogi tanácsadás K KÖTÉSE szerződések megkötése

nincs megjegyzés feladás, hiánypótlás, regisztráció, bontás, szakmai értékelés, jogi, pénzügyi értékelés, döntés-előkészítés, jogorvoslati eljárások, szerződések előkészítése

utókövetés 3./ BONYOLÍTÁS: SZERZŐDÉSKEZELÉS, EU-S ELLENŐRZÉS, KIFIZETÉSI KÉRELMEK KEZELÉSE egyének egyszerűsített szerződésminták kidolgozása az pályázatkeze egyének számára lése jelentkezések nyilvántartása, adatkezelés, adattárolás értékelések, kiválasztás, döntés támogatási jogosultságról

nincs megjegyzés

 

60 000 000,00

nincs megjegyzés nincs megjegyzés

nincs megjegyzés

578 640 000,00

nincs megjegyzés legalább 100 000 támogatási jogosultságról szóló döntés

200 

támogatási szerződések megkötése az egyénekkel

50 500-120 000 személy, 120 000 képzés pl. hátrányos helyzet ellenőrzése okiratok vagy munkaügyi központnál történő lekérdezés alapján, helyszíni szemlék kockázatelemzésen ellenőrzések bonyolítása az egyéneknél (jogosultság) alapuló mintavételezéssel képzés támogatására való jogosultsági adatok tárolása, egyén adatainak tárolása, felnőttképzési szerződések nyilvántartása, támogatott képzési programok nyilvántartása, a támogatás mértékének nyilvántartása, a képzési dokumentációs rendszer menedzselése az költség finanszírozásához szükséges egyéneknél dokumentumok nyilvántartása 20 000 képzés (a 100%-osan támogatottak) előlegkezelés esetében a képzők szerződéseinek kezelése nincs megjegyzés felnőttképzési szerződések nyilvántartása elszámolások bonyolítása a képzőknél képzők menedzselés e

helyszíni ellenőrzések bonyolítása

dokumentációs rendszer menedzselése a képzőknél

ügyfélszolgál at

 

ügyfélszolgálat az egyének irányába (információs napok, road show-k, telefonos és online ügyfélszolgálat)

nincs megjegyzés támogatások folyósításának technikai bonyolítása (228 elszámolással kalkulálva) pl. akkreditációs követelmények teljesülésének ellenőrzése, helyszíni szemlék kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel, projektdokumentumok ellenőrzése szerződések, egyéni jogosultságot igazoló okiratok, képzések iratanyaga, akkreditációs iratok, működést igazoló dokumentumok, jelentkezések, pénzügyi dokumentumok tájékoztatás a programról, a képzési programokról, támogatási jogosultságról, területi lefedettség, adminisztratív információk, kérdések megválaszolása, szakmai támogatás a projektdokumentumok (PEJ, elszámolások) elkészítésében, panaszkezelés a program futamideje alatt

201 

ügyfélszolgálat a képzők irányába (információs napok, road show-k, telefonos és online ügyfélszolgálat) szolgáltatók menedzselés e külső szolgáltatók szerződéseinek menedzselése

program működése, célok, elvárt eredmények, akkreditáció, adminisztratív információk, képzési programok, hiányzó modulok, akkreditáció, képzési listára kerülés, szakmai támogatás a projektdokumentumok (PEJ, elszámolások) elkészítésében kommunikációs feladatok, mentorrendszer, tanácsadók, bonyolító alvállalkozók szerződéseinek menedzselése

4./ NYILVÁNOSSÁG, TUDATFORMÁLÓ KAMPÁNY, TOBORZÁS részletes tervezés

kampányterv elkészítése (toborzás + szemléletmódváltást célzó kampány)

PR direkt marketing kommunikác ió reklám

helyi, regionális elérési eszközök telemarketing

 

marketingstratégia, kommunikációs taktika, médiatréning, kockázatmenedzsment, válságkommunikációs terv, belső kommunikációs rend, uniós programkommunikációs terv korábbi média-megjelenések összegyűjtése, sajtómegjelenések szervezése, megvalósítása, információs anyagok készítése, program-honlap arculati elemeinek tervezése, fejlesztése, kommunikációs partnerekkel történő kapcsolattartás direkt marketing stratégia elkészítése, üzenete, arculat, bonyolítás szóró-reklámajándékok, internetes reklámeszközök tervezése és használata, szóróanyagok készítése, terjesztése, rádiós és televíziós megjelenések tervezése (időzítés, tartalom, gyakoriság, célcsoport) és kivitelezése célcsoportszegmens-specifikus eszközök használata, intézményrendszer használata (pl. helyi önkormányzatok, teleházak, munkaügyi központok stb.), fórumok szervezése, helyi médiák alkalmazása, toborzó funkciók tervezése, alkalmazása, helyi ügyfélszolgálat bevonásával telefonon és/vagy interneten keresztül történő direkt értékesítés (figyelemfelkeltés, motiválás,

650 000 000,00

202 

a célcsoport bevonása) 5./ MENTORÁLÁS, PÁLYAORIENTÁCIÓ

részletes tervezés mentorrendszer kidolgozása

mentorrends zer

mentorok képzése, work shop-ok mentorálás támogatottak teljesítésének ellenőrzése (ahol mentorálás volt)

pályaorientá pályaorientációs és képzési tanácsadás ció (ügyfélszolgálatokon) 6./ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS felnőttképzé si szakértői tevékenység képzési módszertani útmutató és tanácsadás a képzőknek

 

szervezeti felépítés, munkafolyamatok tervezése, feladatkörök, mentori kompetenciák, elvárások a mentorral kapcsolatban, szükséges emberi erőforrás, helyszínnel kapcsolatos elvárások, a feladatok ütemezése, teljesítménymenedzsment, az irányítás megszervezése a tréning megszervezése (elvárt kompetenciák meghatározása), képzés, információátadás (program lebonyolítása, ütemezés, utánkövetés) a mentori rendszer működtetése (országos lefedettséggel)

443 000 000,00

az egyén fejlődésének utánkövetése mentor által pályaorientációs felmérések, tesztek beszerzése, a pályaorientáció tartalmának, folyamatának kidolgozása, a rendszer működtetése (a mentor is végezheti) képzési módszertani útmutató átadása a képzőknek a kiválasztáskor, továbbá hazai és nemzetközi best practisek átadása, javaslattétel módszertanokra, gyakorlatorientált képzésekhez kapcsolódó tanácsadás, nemzetközileg is elismert szervezetek vagy személyek bevonásával

352 000 000,00

203 

képzési és infrastrukturális követelményrendszer teljesítésének ellenőrzése, a képzések minőségbiztosítása az egyének teljesítésének szakmai ellenőrzése, egyének minőségbiztosítása fejlődésének nyomon követése mentorálás minőségbiztosítása vizsgák ellenőrzése képzést záró vizsgák minőségbiztosítása 7./ INFORMATIKAI RENDSZER, PROJEKTIRÁNYÍTÁS

informatika informatikai rendszertervek elkészítése program működését támogató informatikai rendszer létrehozása és működtetése

 

az akkreditációs követelmények teljesítésének ellenőrzése, erőforrás meglétének ellenőrzése, a képzési program minőségének ellenőrzése, a képzésen való részvétel arányának elemzése, a különböző képzőknél bonyolított azonos képzések minőségének összehasonlítása, vizsgaeredmények gyűjtése, értékelése, az ügyfél-elégedettség értékelése, problémás helyzetek kezelése, követése, szükség esetén változások menedzselése a képzési szerkezetben vizsgák eredményeinek bekérése, az eredmények értékelése, mentori segítségnél a mentor bevonásával, szükség esetén intézkedés megtétele, pl. mentor bevonása vagy kizárás a mentorok munkájának szakmai minőségbiztosítása, az elvégzett munka minőségének értékelése, teljesítmények mérése, szükség esetén változások menedzselése a mentori rendszerben a vizsgák ellenőrzése, a képzési követelményrendszer ellenőrzésének hatékonysága (személyes, online), ügyfélelégedettség értékelése projektirányítás, work flow a képzőknél, címzettek dokumentációs rendszere, képzési rendszer, címzettek pályázati rendszere, ügyfélszolgálati rendszer, célcsoport elérését és toborzását támogató rendszer, átjárhatóság, integráltság ESZA által vezérelt, összekapcsolja a partnerekkel, képzőkkel, szakképzési nyomonkövetési rendszer, követelményrendszert a HEPIH adja

227 200 000,00

204 

jelentkezések, workflow bonyolítása a képzőknél

célcsoport-specifikus, egyszerűsített pályázati dokumentációs rendszer működtetése az egyének számára ügyfélszolgálati rendszer felállítása és működtetése

célcsoport elérését és toborzását támogató informatikai rendszer

projektirányí tás projektműködési módszertan bevezetése a projekttagoknál megvalósítás nyomon követése (mérföldkövek, határidők, indikátorok) teljesítésének ellenőrzése riportolás alapján

 

a képzési programok elérhetősége egységes felületen, kereshetőség kompetenciaszint, kulcskompetencia-terület, területi elhelyezkedés szerint, kereshetőség az online oktatási formák között, a képzések témája szerint, kioszkok az ügyfélszolgálatokon jelentkezési lap, érkeztetés, jogosultsági kritériumoknak való megfelelés, bemeneti kompetencia-szint, képzési igény, jogosultságvizsgálat, jogosultságról szóló döntés, képző intézmény, képzési program megnevezése, támogatás mértéke, támogatási intenzitás, önerő-befizetés nyilvántartása, felnőttképzési szerződés, egyszerűsített támogatási szerződés, akkreditált vizsgák, pénzügyi tranzakciók (pl. önerő letét, folyósított támogatás a képzőnek) ügyfélszolgálati rendszer az egyének, a képzők tájékoztatásához, ezen rendszerek összekapcsolása központi megoldással végezhető telefonos és online támogatású értékesítési és marketingtevékenységek, a potenciális célcsoport kereshetőségével és szűrésének lehetőségével projektirányítás, projektmenedzsment szervezeti és működési szabályok megalkotása és bevezetése, a képzők projektműködésének szervezése, szabályok bevezetése, az egyének projektbe szervezése, egységes projektműködés, a mentorok, a teljesítmények mérése, indikátorok teljesülésének követése, változásmenedzselés lehetőségének biztosítása egységes projektműködési módszertan által

422 100 000,00

a projekt határidőn belüli, adott mérföldkőre előírt teljesítés ellenőrzése a projektterv alapján

205 

szállítói szerződések összehangolása

dokumentumok megőrzése, tárolása, tudásmenedzsment projekt eredményeinek értékelése

projekt előrehaladási jelentések készítése projekttámogatás

cash flow menedzsment változásmenedzsment

eredmények értékelése ÖSSZESEN

 

kiszerződött szolgáltatások menedzselése módszertani anyagok, támogatásról szóló döntés, szerződések, kérelmek és azok elbírálása, ügyfélpanaszok és azok kezelése, projekt előrehaladási jelentések, riportok, indikátorok és azok teljesítése monitoring tevékenység, a programban vállalt mennyiségi és minőségi követelmények teljesítésének értékelése a közreműködő szervezet által előírt projektelőrehaladási dokumentumok mérföldkövenkénti elkészítése és benyújtása, riportolás projekt-elszámolások a közreműködő szervezet felé, cash flow menedzsment, monitoring, kontrolling a likviditás folyamatos tervezése, figyelése, beszámolók összeállítása (kifizetések és befolyó támogatások egyensúlyának biztosítása) a részindikátorok értékelése alapján szükséges módosítások véghezvitele a projektben a program eredményeinek ismeretében a fenntarthatóság biztosítása, konzultációk, programtervezési dokumentumok készítése, program-előkészítés 2 832 940 000,00

206 

5.3. Elszámolhatóság A projekt támogatásának feltétele, hogy az a TÁMOP 2007-2008 Akciótervben nevesítve szerepeljen és a Kormány határozattal elfogadja. Projektgazda a Programtervezési felhívásban foglalt szempontok figyelembevételével készíti el Programtervét és nyújtja be pályázatát. A támogatott programterv alapján, az HEPIH-val megkötött Támogatási Szerződésben válik kedvezményezetté. A projekt költségei elszámolhatók, mivel azok a Programtervezési felhívásban rögzített elszámolható költségek mentén kerülnek a projekt megtervezésre (az előírt %-os korlátok és tervezési szempontok betartása mellett). Az elszámolhatóság feltétele a projektben kitűzött célok és vállalt indikátorok teljesítése. A beszállítói kör vállalkozási szerződéseiben a részindikátorok rögzítése megtörténik, ezáltal a program céljaival összefüggő, teljesítési igazolással rendelkező, kifizetett tételek kerülnek elszámolásra. Támogatási intenzitás 100% TÁMOP forrás.

5.4. Cselekvési terv 5.4.1. Előkészítés feladatai és pénzügyi ütemezése A projekt szakmailag magas minőségű megvalósításához szükséges megtenni az előkészületeket, ami a projektgazda felelőssége. Az ESZA non-profit Kft. előkészületi feladatai a következők: • Tervezési feladatok és ütemezésük o Programtervezési felhívás megjelentetése (HEPIH): augusztus 15. o Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány, képzési követelményrendszer (ESZA Nonprofit Kft.): szeptember 08. o Pályázat benyújtása (ESZA): szeptember 15. • Engedélyeztetési folyamatok, ütemezésük o A képzők képzési programjának akkreditációja a pályázat benyújtását követően: 2009. szeptember – december. • Közbeszerzési feladatok és ütemezésük o Közbeszerzési specifikáció (ESZA): október 15. ƒ (képzés, informatikai rendszer feltétele, hogy induljon a képzés, két legfontosabb közbeszerzési témakör) • Informatikai rendszer és kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások  

207

• Kommunikáció, ügyfélszolgálat • Mentoring • Támogatási szerződés o Értékelés, döntés (HEPIH): november 31. o Szerződéskötés (HEPIH): január 31.

5.4.2. A lebonyolítás feladatai és pénzügyi ütemezése A projekt szakmailag magas minőségű lebonyolításához szükséges feladatok a következők: ƒ ƒ

projektirányítás előre rögzített projektműködési módszertan szerint, belső minőségbiztosítás,

ƒ

monitoring-kontrolling tevékenységek működtetése,

ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

jelentkezések nyilvántartása, adattárház, dokumentum-nyilvántartó rendszer működtetése, online ügyféloldali kommunikáció (ügyfélszolgálati rendszer) működtetése, döntéshozás támogatásra jogosultságról (értékelés, kiválasztás), szerződéskötés, szerződések nyilvántartása, megvalósítás nyomon követése, határidők teljesülése, ellenőrzések lebonyolítása (helyszíni szemlék, kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel), pénzügyi elszámolások, kifizetések bonyolítása, dokumentumok megőrzése, tárolása.

ƒ ƒ

A bonyolítás feladatainak végrehajtása a projekt kezdetétől annak lezárásáig folyamatos. Elszámolása havi rendszerességgel javasolt 2009. október – 2011. decemberig. 5.4.3. A szakmai megvalósítás feladatai és pénzügyi ütemezése

A projekt szakmailag magas minőségű lebonyolításához szükséges szakmai támogató feladatok a következők: ƒ ƒ ƒ ƒ

 

az informatikai rendszer megtervezése, üzembe helyezése és szakmai támogatása a projekt végrehajtása során, képzők listájának egy meghatározott szempontrendszer szerinti összeállítása vagy a képzők kompetencia-területenkénti kiválasztása, projektműködési módszertan bevezetése a képzőknél, a képzések eredményének és eredményességének folyamatos nyomon követése, ha szükséges, módosítások véghezvitele a képzések szerkezetében, szakmai felügyelet és tanácsadás az összes képzési tematika témájában,

208

ƒ ƒ ƒ ƒ

marketingkommunikációs, ügyfélszolgálati végrehajtása elfogadott kampányterv alapján a programban résztvevők lemorzsolódásának nyomon követése, megelőzés és problémakezelés (pályaorientációs tanácsadás, mentorálás), képzések hatékonyságának mérése, projekt-fenntarthatóság: a kiválasztás futamidejétől függően szakmapolitikai összhang 2013-ig, akciótervben szereplő képzések bővítése.

A szakmai támogatás tevékenységei, a tervezési fázis végén (2009. október), valamint a képzési programok lebonyolításától kezdődően, a projekt futamidejéig folyamatosan, havonta kerülnek elszámolásra. 5.4.4. A projekt monitoring-kontrolling

Projektgazda monitoring és kontrolling tevékenységeit a következő módszertan szerint bonyolítja.

ƒ

ƒ

ƒ

ƒ

ƒ

FEUVE (folyamatba épített utólagos vezetői ellenőrzési rendszer): o a vezető ellenőrzi, hogy az alkalmazott által aláírt 10 dokumentumból hány százalék hibás. Ha 20% hibás, kijavíttatja, ha 50% hibás, a folyamaton (rendszeren) módosít. Erőforrás-menedzsment: o projektszervezet és a megvalósítók feladatainak és erőforrásainak allokálása. Önellenőrzés, belső minőségbiztosítás (monitoring): o projektszervezet belső indikátorainak figyelése, folyamatok finomítása, ellenőrzési rendszerek. PIK/PAD Elszámolások üzemszerű működtetése: o bejövő számlákat folyamatosan feldolgozva, likviditási szempontokat figyelembe véve, hibátlan elszámolások benyújtása az IH/KSZ felé. Cash flow menedzsment: kedvezményezett likviditásának folyamatos tervezése, figyelése, beszámolók összeállítása (kifizetések és befolyó támogatások egyensúlyának biztosítása)

5.4.5. Marketing-kommunikációs terv Egyrészt fontos a megszólítás, az informálás, az olyan kommunikációs kampány, amely a megfelelő, célcsoport szegmensenként differenciált üzenetekkel felkelti a célcsoport érdeklődését és motivációját, és vonzóvá teszi számára a lehetőségeket. A kampány funkciója:

 

209

9. ábra A projekt marketing-kommunikációs tervének célrendszere

1. Figyelemfelkeltés - Bevonás

Fontos a program célcsoportjának minél szélesebb körű elérése és ösztönzése a programban való részvételre. 2. Informálás A program nyújtotta lehetőségek fontos részleteinek (részvétel feltételei, előnyök, támogatás, képzések, célcsoport) átadása, a lehetőségek és eredmények és az Európai Unió támogatási szerepének minél szelesebb körű bemutatása a célcsoport, a lakosság és az érintettek körében. 3. Gondolkodásmód-formálás A kulcskompetenciák fontosságának, szerepének, jellegzetességeinek megismertetése, elterjesztése a lakosság körében. A kampány elemeinek tartalmába olyan témaköröket, példákat, eseteket kell bemutatni, ami bemutatja, hogy a kulcskompetenciák legalább olyan fontosak a sikeres életvitelhez és a munkahelyen, mint a szaktudás és a szakértelem. A kommunikációs tevékenység szereplői közé tartoznak • • • • • • • • •

 

a célcsoport, a képzésben érdekelt felnőttek, a képzési programba bevont és potenciálisan bevonható akkreditált képző intézmények, az ESZA Nonprofit KFT., a projektszervezet tagjai és szervezeti egységei – program központ(ok), az ügyfélszolgálat, a mentorok, a célcsoport bevonását segítő partner szervezetek, Szociális és Munkaügyi minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága.

210

A kommunikációs tevékenységnek a projekt teljes időtartamát át kell ölelnie. Ide tartozik a projekt lezárását követő, az eredményeket ismertető kommunikációs tevékenység is. A kommunikációnak biztosítani kell az országos lefedettséget, ugyanakkor a célcsoport-fókuszt is. Így amellett, hogy az ország egészére kiterjed, az üzenetekben, a csatornák megválasztásakor figyelembe kell venni az egyes célcsoport-szegmensek jellegzetességeit, és hozzájuk kell igazítani a kampány releváns elemit. Ehhez minden lehetséges kommunikációs eszközt és csatornát meg kell vizsgálni. A célcsoport elérésére és bevonására a következő csatornák nyújtanak lehetőséget: 40. táblázat A projekt kommunikációjának lehetséges módozatai

Csatorna megnevezése Intézményrendsze ren keresztül

Munkaügyi Központok kirendeltségei

Polgármesteri Hivatalok

Családsegítő Központok

Felnőttképzéssel

 

Lehetséges megvalósítási mód Az intézményrendszeren keresztüli megszólítás biztosítja a célcsoportnak a személyes kapcsolatot, a felmerülő kérdések megbeszélésének lehetőség, az egyénnek a személyre szabott felvilágosítást. A célcsoportok eléréséhez több, országos szintű intézményrendszer biztosított. Lsd. alábbi felsorolás. Valamennyi regisztrált munkanélküli elérését lehetővé teszi, (ez 2009. márciusban 563.885 fő volt) az előírt jelentkezési kötelezettség miatt. Az ügyintézők személyes beszélgetés során, a programot bemutató ismertető anyag biztosításával, tájékoztathatják a hozzájuk forduló ügyfeleket. A kirendeltségekkel a munkáltatók is folyamatos kapcsolatot tartanak állásajánlataikkal, a támogatások igénybevétele ügyében, vagy akár a leépítések bejelentésekor. Mivel a program nemcsak a munkanélküliek számára biztosítja a bekapcsolódást, hanem az aktív dolgozóknak is, a munkáltatók érdekeltté válhatnak dolgozóik képeztetésében. A kirendeltségek hatalmas ügyfélforgalma miatt csak a tájékoztató anyagok eljuttatásában, figyelemfelkeltő plakátok kifüggesztésében és rövid szóbeli tájékoztatásban lehet számítani közreműködésükre. Személyes ajánlat a képzésekkel foglalkozó ügyintézőktől várható. Adott település lakói, bármilyen munkaerő-piaci státuszban vannak is, ügyeik intézése céljából felkeresik a hivatalt. Az itt elhelyezett ismertető anyagok, plakátok felkelthetik az érdeklődést. Személyes felvilágosítást az aktív korú munkanélküliekkel foglalkozó ügyintézők adhatnak (rendszeres szociális segélyezett 207.500 fő). Adott ügyfél tájékoztatása részletesebb lehet, aktívabb a személyes kapcsolat az ügyintéző és az érintett között. A családsegítők ügyfélköre a hátrányos helyzetűekből kerül ki, akiknek életviteli, gyermeknevelési, elhelyezkedési és adósságkezelési tanácsokat adnak. A kapcsolat az ügyfél és a családgondozó között a legszemélyesebb az intézményrendszerekben, így a személyre szóló tájékoztatás, tanácsadás biztosított, de kevesebb célcsoporttag érhető el. A plakátok és tájékoztató anyagok elhelyezése itt is biztosított. Ezekben az intézményekben tanulni vágyó felnőttek rendszeres

211

foglalkozó intézmények Mentor rendszer

Fórumok szervezésével

Médián keresztül

Személyes levél

Internet

 

jelenléte biztosított. Biztosított az érdeklődés, az igény a képzésre. Plakátok, szórólapok kelthetik fel az emberek érdeklődését, és tájékoztathatják őket a lehetőségekről. A mentorok feladatkörébe tartozik a célcsoport bevonása, tájékoztatása. Ők elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben támogatják a potenciális felnőtteket a tájékozódásban, gondolkodásmód-váltásban, a programban való bekapcsolódásban, részvételben és a sikeres vizsga letételében. A mentori rendszer működéséről és alkalmazásáról a mentorokról szóló fejezetben szólunk részletesen. A fórumok szervezése az egyik leghatékonyabb módszere egy projekt bemutatásának. A programot jól ismerő előadók pontos információkkal látják el a lakosságot, a munkáltatókat, az érdeklődőket. A fórumok szervezése kistérségi központokban javasolt. Ezt a térség lakói könnyen meg tudják közelíteni, az adott régió specifikumainak figyelembevételével lehet a fórumot szervezni. Az előadások utáni konzultációkon a térség igényeinek megfelelő programok ajánlására nyílik lehetőség (mások a kompetenciaigényei egy Észak-alföldi, jelentős számú roma lakossággal, magas munkanélküliséggel és alacsonyvégzettségű célcsoporttal rendelkező kistérség munkáltatóinak, s mások a Nyugat-dunántúli, alacsony munkanélküliséggel rendelkező határ közeli kistérségek munkáltatóinak). A fórumokon elsősorban a munkáltatók, a munkanélküliekkel foglalkozó intézmények, a képzők képviselői vesznek részt, az ő tájékoztatásuk és érdeklődésük felkeltése a program sikerének egyik kulcsa. A kistérségi fórumokat lakossági fórumok követhetik, ahol a lakosság ismerheti meg a projektet, teheti fel kérdéseit és kaphat tájékoztató anyagokat. A média szerepe elengedhetetlen. A rádió-televízió a legszélesebb körben minden érintetthez eljuttatja a megfelelő információkat. A reklámok a figyelem felkeltését szolgálják, jól megválasztott részinformációkkal, a program hasznosságát hangsúlyozva. A programot bemutató részletes riportok, rövidebb hírek a tényszerű és részletes megismerést szolgálják. A legfontosabb ismeret közvetítése a program elérhetőségének megadása. Hátránya, hogy nincs visszakérdezési lehetőség, az információk egyéni értelmezése. A nyomtatott sajtó lényegesen kevesebb potenciális célcsoporttaghoz jut el. A hirdetések, a reklámriportok és a részletes tájékoztatók alkalmasak arra, hogy a programra irányítsák a figyelmet. Az írásnak súlya van, tartja magát az a nézet, hogy ami az újságokban megjelenik, az fontos. Személyes levélben minden célcsoporttag megszólítható. A módszer csak a figyelem felkeltésre ajánlott, arra, hogy az érintett tájékozódjon a program indulásáról, fő céljairól, a bekapcsolódás lehetőségeiről és arról, hogy milyen előnyöket jelent személyesen számára a kompetenciafejlesztés. A levél nem lehet hosszú, tárgyilagos és hangsúlyozott információkat tartalmazhat. Cél: az érintett olvassa el és keresse meg azokat a lehetőségeket, ahol többet megtudhat a programról, interaktív módon. Alkalmas a legrészletesebb információk közvetítésére, a program interaktív bemutatására. Internetes oldalakon lehetőség van a kérdések feltételére, megválaszolására. Lehetséges

212

Szórólapok, plakátok

„próbacsomagok” egyedi összeválogatása, amiből az egyén megtudhatja, hogy az általa elképzelt képzés milyen modulokból áll, mennyi a képzés ideje, milyen képesítést kaphat, mennyibe kerül a képzés, milyen kedvezményekre lehet jogosult. Ez a forma feltételez bizonyos szintű képzettséget az oldal használatához, vagy a szakemberek segítségét (pl. az intézményeknél). Az internet közösségi oldalai reklámozhatják a programot. A kampány fontos részei, néhány lényeges információval a figyelemfelkeltést szolgálhatja. Bármilyen módszerrel juttatjuk el a lakossághoz, nem hatékony, mert az ilyen típusú megkereséseket a legtöbben el sem olvassák. Mégis jól megválasztott szlogenekkel, formátummal, színezéssel, amit jó kézbe venni elérhető, hogy keressék a részletesebb tájékozódási lehetőségeket.

Kommunikáció a projekt megvalósításában A képzések során több lehetőség áll rendelkezése a címzettek elérésére: személyes találkozás, online kapcsolat és egyéb hálózati alkalmazások. Ez hatással van a címzettek való kapcsolattartás és a képzéseken való részvétel módjára. Személyes találkozás (képzés helyét vinni a címzetthez, vagy a címzettet vinni a képzés helyéhez) Nagyon fontos minden célcsoport számára a személyes találkozás. A találkozások gyakorisága a célcsoport szegmensektől függ. Általános alapelvként meghatározhatjuk, hogy minél alacsonyabb végzettségű és hátrányosabb helyzetű csoportról van szó, annál fontosabb az oktatók és a célcsoportok között a személyes kapcsolat, s annál fontosabb a képzést vinni a címzetthez, vagyis a lehető legkevesebbet kelljen utaznia az egyénnek. A legalacsonyabb végzettségű és leghátrányosabb helyzetű csoportoknál a képzés napi elfoglaltságot kell, hogy jelentsen, a tudás, az ismeret, a gyakorlás, a számonkérés, a beépülés és a felhasználás rendszerében. Ezzel a képzési formával egyéb kulcskompetenciákat is fejleszteni tudunk, mint például a rendszeresség, felelősségvállalás, pontosságra, precizitásra való törekvés. A személyes konzultációk szükségesek az ismeretek rendszerezésére, a problémák megbeszélésére. Az értékelő, személyiségfejlesztő, kommunikációs és konfliktuskezelő modulok is személyes jelenléttel valósíthatóak meg, mivel itt a csoporttagok megismerik egymást, kialakul az együttműködés és a csoport húzóereje, ami segíti a programban maradást. Célcsoporttól függően a heti 2 találkozástól a havi egyszeri találkozásig építhetőek fel a programok. Ennél kevesebb személyes jelenlét a program sikerét kockáztathatja. A személyes konzultációk az e-learning során is segítséget jelentenek, ezért kívánatos azok biztosítása.

 

213

Online felület (internet lefedettségtől függően)

kapcsolaton

keresztül

módszertől

és

internet

Az egyén motivációjától, meglévő kompetenciáitól, időbeosztásától és helyzetétől függően választható önálló, interaktív tanulási forma, az e-learning. Ehhez szükség van a számítógép felhasználó szintű ismeretére és belső motivációra, önállóságra és felelősségvállalásra, kitartásra, melyek a rendszeres tanulás elengedhetetlen feltételei. A programmodulok jól feldolgozható interaktív „leckékre” bonthatók, melyek elméleti ismeretet, gyakorlati feladatokat tartalmaznak. A hazai e-learning képzések között találhatók nyelvi, IT, személyiségfejlesztő és vállalkozói képzések. Ezeknek azonban a hatékonyságáról megoszlanak a vélemények. Egyéb hálózati alkalmazások A potenciális célcsoport elérésére, az ügyfélszolgálat működtetésére érdemes olyan országos lefedettségű hálózatokat is bevonni, amik informatikai háttere, emberi erőforrása, lokációja és infrastruktúrája már biztosítva van, és gördülékenyen működik, így csak a program releváns rendszereinek integrálása szükséges. Ilyen hálózattal rendelkeznek a következők: • • • • • • • • •

Magyar Posta, bankok, teleházak, Családsegítő Központok, Polgármesteri Hivatalok, Munkaügyi Központok, kistérségi irodahálózat, régiós fejlesztési irodák, VÁTI, stb.

Ezek a rendszerek alapvetően csak infrastrukturális szempontból jelenthetnek partnerséget, hiszen az ügyfélszolgálatokon zajló szaktanácsadást csak szakmailag kompetens, képzett szakértő végezheti. Nyilvánosság biztosítása A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség dokumentumai alapján a projektgazdának és a kedvezményezetteknek a projekt jellegétől és méretétől függően előírt kommunikációs kötelezettségnek kell eleget tenniük. Ennek értelmében folyamatos kapcsolatot kell fenntartaniuk a projekt szűkebb és tágabb környezetével, a partnerekkel, érintettekkel, és a projekt sikerességét befolyásoló véleményformálókkal. A projekt-nyilvánosságra és a tájékoztatásra vonatkozó követelményeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Dokumentumtár) honlapján közzétett

 

214

„Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum és az „ÚMFT kedvezményezett arculati kézikönyv” fogalmazza meg. A projektgazda és a kedvezményezettek a projekt megvalósítása során a következő nyilvánosságot szolgáló tevékenységeket kötelesek elvégezni: 1. A fent említett „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” dokumentumban található I. számú információs csomag megvalósítása, mivel országos hatókörű, kiemelt projektről van szó. 2. A fent említett „ÚMFT kedvezményezett arculati kézikönyv” szerinti C típusú plakát elhelyezése a projekt megvalósításainak helyszínén/-ein. A célcsoport és az érintettek kommunikációs szempontú részletes elemzésére, a kommunikációs üzenetek megfogalmazására, az eszközök és csatornák kiválasztására, a részletes ütemterv elkészítésére a későbbiekben fontos, hogy nagy hangsúly kerüljön.

5.4.6. Teljes projekt összefoglaló pénzügyi ütemezése

212_teljes koltsegvetes.xls

10. ábra A projekt összefoglaló pénzügyi ütemezése

5.5. Projektszervezeti keretek 5.5.1. Projektvezetési módszertan

A kulcskompetencia program célkitűzések által vezérelt, komplex tevékenységegyüttesből áll, mely tevékenységek megvalósítása egyedi problémamegoldást igényel, meghatározott idő-, költség- és erőforráskeret mellett. Az előző fejezetekben meghatározásra kerültek a program rövid- és középtávú, közvetlen és közvetett céljai, valamint az elérendő eredmények és a rendelkezésre álló idő. Mindezek teljesítését egy korszerű projektmenedzsment módszertan hivatott biztosítani. A célok és a célok eléréséhez vezető tevékenységek sorozata az adott szakterület függvényében változik, ezért a projekt-megvalósítást alkotó tevékenységek vezérlése komoly tervezési, szervezési munkát igényel. A tudományos és

 

215

társadalmi fejlődés azonban mind bonyolultabb struktúrákat hoz létre, melyek megváltoztatása, fejlesztése sokrétű ismereteket feltételez. Egy üzleti alapon működő társadalom ugyanakkor elvárja, hogy a közpénzekből finanszírozott tevékenységeket hatékonyan, átlátható és elszámoltatható formában végezzék el a benne résztvevő személyek. Emiatt van szükség a komplex tevékenységek tervezési és tapasztalatainak összegyűjtésére, a gyakorlatban jól hasznosítható módszerek, eszközök kialakítására és folyamatos javítására. A projektvezetési módszertan tehát a különböző alapelvek, módszerek, eszközök és eljárások összessége. Az ismertetett kulcskompetencia program irányítási szempontú megvalósítása a PRINCE2 módszertanon alapszik. A PRINCE a PRojects In Controlled Environment (projektek ellenőrzött környezetben) kifejezésből képzett rövidítés, ami a brit kormányzat informatikai részlegeinek projektirányítási ajánlása, de szabadon felhasználható a kormányzaton kívül is. A PRINCE2 jelentősége, hogy míg elődje a PRINCE módszertan elsősorban informatikai fejlesztésekre koncentrált, addig ez már általános projektmenedzsment keretrendszernek tekinthető, így bármilyen szakterületen alkalmazható. A PRINCE módszertan öt pillére: ƒ

szervezet: a projekt környezetével és a szükséges szervezettel foglalkozik, felelősségi köröket állapít meg a szervezet minden tagja számára és útmutatásokat nyújt a célok felállításához;

ƒ

tervek: bemutatja a tervezés célját, típusait, a szükséges tervek szintjeit; kifejti, kinek kell elkészítenie a terveket, hogyan kell azokat jóváhagyni, mit kell tartalmazniuk, hogyan kell összegyűjteni a szükséges információkat, javaslatot tesz nyilvántartásuk módjára; végül útmutatást nyújt a minőségi stratégia kialakításához is;

ƒ

ellenőrzés: meghatározza az ellenőrzés célját és az időpontokat, amikor a projektet ellenőrzik, valamint felsorolja a célokat és az ellenőrzési pontok egy lehetséges listáját, valamint a kivétel-kezelési eljárásokat;

ƒ

termékek és tevékenységek: a projektalapítástól a projektzárásig bezárólag összefoglalja a projektirányítási tevékenységeit; fontos megjegyezni, hogy nem a projekt szakmai tevékenységeivel, hanem az irányítási tevékenységekkel foglalkozik;

ƒ

dokumentáció: összefoglalja a szükséges nyilvántartásokat, tartalmát és a karbantartásukért felelős személyeket.

azok

5.5.2. A projektgazda tulajdonságai

 

216

A projektgazda szerepét az ESZA Nonprofit Kft. tölti be. Az ESZA Nonprofit Kft. Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. néven, 2000. október 16-án alakult, a Gazdasági Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Szociális és Családügyi Minisztérium alapításával. A szervezet fő feladata az Európai Szociális Alap típusú programok irányítása (munkaerő-piaci integrációs, foglalkoztatási, illetve a foglalkoztatást elősegítő oktatási és képzési, valamint az esélyegyenlőséget, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális integrációját elősegítő projektek), illetve a területhez tartozó európai uniós, ún. közösségi programokkal az Európai Szociális Alap fogadásával kapcsolatos koordinációs és szakértői feladatok ellátása. Felelős továbbá az Európai Szociális Alap típusú munkaerő-piaci integrációs, továbbá az intézményfejlesztési és az esélyegyenlőséget előmozdító programok előkészítéséért, a jóváhagyott programok teljes körű szakmai és pénzügyi lebonyolításáért, a programvégrehajtás ellenőrzéséért és utóellenőrzéséért. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) pályázatkezelő szervezeteként ellátja az SZMM felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására az SZMM által kiírt hazai pályázatok kezelését. Az ESZA Kht. törzstőkéje 555.930 ezer Ft. Működésének finanszírozására az SZMM ESZA fejezeti sor, a Munkaerő-piaci Alap támogatása, az SZMM-től kapott – pályázatok bonyolítására felhasználható – támogatás és a HEFOP-projektek végrehajtására az NFÜ-től kapott támogatás szolgál, összesen hozzávetőlegesen 3,5 milliárd Ft/2008. Az ESZA Nonprofit Kft. személyi állománya 374 fő. 40 fő ellenőrzéssel, 46 fő gazdasági igazgatással, 93 fő hazai pályázatok kezelésével, 18 fő informatikai rendszer üzemeltetésével, 19 fő stratégiai tervezéssel, 148 fő uniós programok lebonyolításával foglalkozik, 10 fő az ügyvezetést támogatja. Az állomány szakmai tapasztalatait igazolja: ƒ

ƒ

ƒ

ƒ

 

A HEFOP programok végrehajtási rendszerében szerzett foglalkoztatási és felnőttképzési közreműködő szervezeti tapasztalat, ahol mintegy 20 milliárd forint támogatás kifizetése történt meg 90%-os abszorpcióval. A TÁMOP programok esetében a munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztésében lát el közreműködő szervezeti feladatokat, de 2007-2008 akciótervben foglaltak szerint 9 TIOP, a 2009-2010 akcióterv szerint 6 TIOP konstrukció tartozik az ESZA kezelésébe. Kezeli a TIOP Közép-Magyarországi régióban lebonyolítandó „tükörkiírásait”. Utóbbi esetekben hozzávetőlegesen 1 milliárd forint került kifizetésre. A hazai finanszírozású programok esetében az SZMM feladataihoz kapcsolódó pályázatok kezelése szintén az ESZA-hoz tartozik.

217

Az ESZA Kht. szervezeti felépítést az alábbi az SZMSZ mellékletét képező ábra mutatja be.

 

218

11. ábra A projektgazda szervezeti felépítése

 

219 

5.5.3. Javaslat projektszervezet felépítésére A projekt sikeres megvalósításához – az alkalmazott PRINCE2 módszertannak megfelelően – a következő projektszervezet kialakítása javasolt. Projektiroda A program hatékony lebonyolításának érdekében szükséges egy olyan szervezet delegálása, amely kizárólag a projekt szakmai, technikai, adminisztratív lebonyolításával foglalkozik, s mindezért felelősséget is vállal. A szervezet tulajdonképpen az ESZA Nonprofit Kft. (mint Projektgazda) oldaláról tölti be a projektvezetési funkciókat. A legideálisabb megoldás egy elkülönített szervezeti egység felállítása a szervezeten belül, amely néhány fővel elkülönülten, de ugyanakkor az ESZA szervezetébe integráltan tevékenykedik. A projektiroda „házon belüli” státusza a szervezet belső szervezeti és működési logikájával is konzisztens. A projektiroda feladatai: ƒ ƒ

projekt terjedelmének kontrollálása projekt időütemezés menedzselése

ƒ

projekt költségek kontrollja

ƒ

minőségbiztosítás

ƒ

projekt humán erőforrás menedzsment

ƒ

projektkommunikáció menedzselése

ƒ

kockázatkezelés

ƒ

változások menedzselése

ƒ

szolgáltatások és árubeszerzés menedzselése

A projektiroda minimális humán erőforrás igénye: ƒ ƒ

2 fő projektmenedzser 1 fő jogi szakértő

ƒ

1 fő közbeszerzési szakértő (legalább 2 éves szakmai tapasztalattal)

ƒ

1 fő felnőttképzési szakértő

ƒ

1 fő minőségbiztosítási szakértő

ƒ

2 fő informatikus

ƒ

4 fő programellenőr

ƒ

1 fő kommunikációs munkatárs

ƒ

1 fő pénzügyi munkatárs

A felsorolt státuszokat munkavállalóként, vagy megbízási jogviszonyban célszerű betölteni.

 

220

A program projektmenedzsment megközelítésű közvetlenül az alábbi szervezetek vesznek majd részt: •

Projektiroda (ESZA Nonprofit Kft.). Feladata a projektgazda általi projektirányítási funkciók ellátása.

• Projektmegvalósításban részt vevő partnerek, vállalkozók: Feladatuk a világosan megfogalmazott célok (tevékenység, határidők, minőségi kritériumok), eredmények (mérhető indikátorok) elérése a rendelkezésre álló költségvetési keret alapján. Cél, a rendelkezésükre álló szakértelemmel és tapasztalattal biztosítani a megvalósítás sikerességét. •

Szociális és Munkaügyi Minisztérium: szerepe a projekt előkészítésének folyamatában elősegíteni az egyének alkalmazkodóképességének és a foglalkoztathatóság növelését, a szociális szempontok érvényesítését, a válság hatásainak enyhítését, valamint a program megvalósítása során hatékonyan biztosítani a program társadalmi kommunikációját és támogatottságát.

•

Irányító Hatóság: szerepe közreműködő szervezetként biztosítani a kitűzött célok elérését, az elérendő eredmények megvalósulását, a program szabályos jogi, pénzügyi és szakmai lebonyolítását.

Az emberek a legértékesebb és leg-költségérzékenyebb erőforrásai minden projektnek. Emiatt a projektvezetésnek úgy kell szerveznie a humán erőforrásokat, hogy a megfelelő szintű szakmai felkészültséggel rendelkező személyek ott és akkor álljanak rendelkezésre, amikor szükség van rájuk. Ennek érdekében a PRINCE szervezeti alkotóelemei úgy kerültek kialakításra, hogy elősegítsék a projekt személyzetének strukturálását és ellenőrzését. Tartalmazzák a vezetői és szakmai szerepkörök szerkezetét, a szerepkörök munkaköri leírását, valamint a szerepkörökre osztott felelősségi köröket. Fontos szempont, hogy a felelősségi köröket a személyek helyett a szerepkörök kapják, így lehetőség van arra, hogy egy személyt egy időben egy vagy több szerepkört töltsön be, vagy akár ugyanazon személy elláthat más és más szerepköröket is a projekt különböző szakaszaiban.

 

221

Projekt irányító  bizottság

Szakértői testület

Operatív  projektmenedzsment

Lebonyolítás Képzések

ESZA Nonprofit  Kft.

Szakértő  szervezetek és  személyek

Stratégiai  tanácsadó

Vizsgáztatás IH, KSZ

Kommunikáció

12. ábra Projektszervezet felépítése a PRINCE módszertan gyakorlati alkalmazásával

Operatív projektmenedzsment A projekt napi szintű operatív feladatait az operatív projektmenedzsment csapat irányítja, melynek tagjait az egyes tevékenységcsoportokat irányító szakemberek alkotnak, részben a Projektgazda, részben a Projektgazda által kiszervezett tevékenységek vállalkozói alkotják. A csapat működését a Projekt Alapító Dokumentum szabályozza.

Projektirányító bizottság Az operatív menedzsment feladatok előrehaladását a projektirányító bizottság ellenőrzi, felügyeli. A bizottság munkáját a projekt kedvezményezettje vezeti, tagjait a kedvezményezett, a stratégiai tanácsadó és az IH (mint közreműködő szervezet) delegálják. A projektirányító bizottság előre meghatározott rendszerességgel (havonta) ülésezik. Az ülések napirendjét a projekt előrehaladása (a kitűzött célok, elvárt eredmények teljesülése), az időbeli előrehaladás, az esetleges válságok kezelése képezik. Az ESZA Nonprofit Kft. felelőssége a projekt stratégiai céljainak felügyelete, a projekttel kapcsolatos jogi, adminisztratív tevékenységek ellátása, szinergia biztosítása más projektekkel, ágazati szakpolitikai célokkal, a kommunikáció megvalósítása, a projekt képviselete, együttműködés az SZMM-mel, részvétel a releváns testületekben. Szakértő testület

 

222

A projektet kívülről szakértő testület támogatja. A testületet az ESZA Nonprofit Kft. szakértői, külső szakértők, szervezetek (pl. NSZFI, Akkreditációs Testület), az SZMM szakértői, egyéb meghívott szakemberek alkotják. A testületnek véleményező szerepe van, tajgai a projekt előre meghatározott mérföldköveinél üléseznek. 5.5.4. A projektmegvalósítók A projekt működésére jellemző, hogy az ESZA Nonprofit Kft. a megvalósításhoz szükséges erőforrás jelentős részét szolgáltatásvásárlás útján szerzi be, azaz mind a projektszervezetet támogató szakértelmet, mind a különböző tevékenységek megvalósítását külső vállalkozóra bízza. Megvalósításban részt vevő vállalkozások: ƒ képző intézmények: elvárás az országos területi lefedettség biztosítása, a célcsoportok elérése, a kompetencia követelmények, az akkreditációban előírt személyi és tárgyai feltételek teljesítése az indikátorok adott időkereten belüli teljesítésével. ƒ informatikai rendszert működtető és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat végző vállalkozások: a projekt lebonyolítására kiírt informatikai és szakmai specifikáció teljesítése, az előírt indikátorok adott időn belüli elérése. ƒ kommunikációért felelős vállalkozás: kommunikációs programban meghatározott indikátorok teljesítése a program futamidejére. ƒ mentor személyek, mentori hálózat: elvárás a területi lefedettség biztosítása, szakmai specifikáció teljesítése. A szolgáltatásvásárlásra vonatkozó közbeszerzési részvételi felhívás és részvételi dokumentáció a részletes megvalósíthatósági tanulmány részeként készül el, tartalmazva a kitűzött célokat, a megvalósítandó feladatok pontos leírását, az elérendő eredményeket, és az ehhez szükséges, vélt (becsült) humánerőforrás kapacitást. A megvalósító vállalkozások ismeretében véglegesedik majd a projektcsapat, hiszen a különböző szakterületek (projektelemek) megvalósításáért felelős cégképviselők bekerülnek a projektmenedzsment csapatba. A nyertes vállalkozás (vagy vállalkozó csapat) szerződésben rögzített módon felel a projekt céljainak megvalósításáért, a feladatok végrehajtásáért és az eredmények (indikátorok) eléréséért, ennek érdekében hatékonyan kell megszerveznie a projekt működését és ellenőrzését. A projektszervezetbe bevont szervezetek releváns tapasztalatai a közbeszerzési specifikációban elvárásként definiálhatóak. Tekintettel arra, hogy ezen partnereket közbeszerzés útján vásárolja meg a Projektgazda, bővebb információ róluk nem áll rendelkezésre.

 

223

5.6. Jogi háttér elemzése, szerződési keretek definiálása 5.6.1. A megvalósítás jogi keretei Projektmegvalósítás jogi kérdései: A támogatási források jellegzetességeit figyelembe véve a projekt jogi keretei az alábbi szerződések és együttműködési formák megkötésével teremthető meg 1. IH-ESZA támogatási szerződés 2. ESZA által kötött szerződések 1.1. Informatikai rendszert működtető és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat végző vállalkozások: a projekt lebonyolítására kiírt informatikai és szakmai specifikáció teljesítése, az előírt indikátorok adott időn belüli elérése. Projektirányítás, projektmenedzsment, minőségbiztosítás, ellenőrzés. Projektminőségbiztosítás, szakmai minőségbiztosítás. 1.2. Képzések lebonyolítása: elvárás az országos területi lefedettség biztosítása, a célcsoportok elérése, a kompetencia követelmények, az akkreditációban előírt személyi és tárgyai feltételek teljesítése az indikátorok adott időkereten belüli teljesítésével 1.3. Kommunikáció lebonyolítása: kommunikációs programban meghatározott indikátorok teljesítése a program futamidejére. Megfelelő területi lefedettséggel és informatikai háttérrel, nagy ügyfélforgalmat bonyolítani képes partner bevonása. (Ügyfélszolgálati tevékenység ellátása is.) 1.4. Mentor személyek, mentori hálózat: elvárás a területi lefedettség biztosítása, szakmai specifikáció teljesítése. A program kapcsán támogatáspolitikai szempontból a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet az irányadó, mivel a projekt az Európai Szociális Alapból kerül támogatásra 2007-2013 időszakban. 5.6.2. Támogatáspolitika jogi keretei A program kapcsán támogatáspolitikai szempontból a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet az irányadó, mivel a projekt az Európai Szociális Alapból kerül támogatásra 2007-2013 időszakban. Így a projektgazdára, és a program lebonyolításában részt vevőkre a fenti rendelet érvényes, eljárási alapelveinek (2. §) érvényesítése kötelező. A program kapcsán a Az 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 1. -14. §-ok jogszabályi rendelkezései az irányadóak:

 

224

ƒ

ƒ

ƒ

ƒ

ƒ ƒ

A projektkiválasztás, illetve -jóváhagyás határideje a támogatásról vagy elutasításról hozott döntésről történő értesítésig - ide nem számítva az esetleges hiánypótlás idejét - kiemelt projekt esetében a projektjavaslat beérkezésétől számított 75 nap; Amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik, akkor ezen program esetében, mivel kiemelt projektről van szó, a 4-10. §-t nem kell érvényesíteni. A kiemelt projektek esetében a 10./A. és 10./B. §-okban foglaltak szerint az NFÜ előkészíti és lebonyolítja a projektek bírálatát. Olyan projektötletek esetében, amelyeket a miniszter nyújtott be, és amelynek célja, hogy valamely szolgáltatás az ország egész területén hozzáférhetővé váljon, a miniszter az NFÜ és a közreműködő szervezet részvételével projektelőkészítő munkacsoportot hoz létre a kiemelt projektről szóló előterjesztés Kormány részére tervezett benyújtását megelőző legalább 60 nappal. A 11. § (1) szerint az NFÜ felhívásban tájékoztatja a lehetséges projektgazdákat a támogatás igénylésének feltételeiről a 4. §-ban meghatározott módon. A 10. § (9) szerint a felhívást az NFÜ az akcióterv Kormány általi elfogadását követő 45 napon belül megküldi a projektgazdának. A támogatás igénylését a projektgazda a 12. §-ben foglaltak szerint igényelheti. A 14. § (2) szerint a közreműködő szervezet a támogatásban részesített projektek listáját a döntést követő 3 munkanapon belül rögzíti az EMIRben.

5.6.3. A támogatási szerződés jogi keretei Az 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 15. -19. § a támogatási szerződéssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések: ƒ Támogatási szerződés akkor köthető, ha a projekt megvalósítása megkezdhető, illetve legalább a megvalósítás megkezdéséhez szükséges közbeszerzési eljárás haladéktalanul elindítható. A támogatási szerződés megkötéséhez, de legkésőbb a támogatás kifizetéséhez a 15. § (2)-ben foglalt dokumentumok benyújtása szükséges a kedvezményezett részéről. ƒ A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok és az aláírt támogatási szerződés benyújtására a közreműködő szervezet a 13. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatásban annak kézhezvételétől számított legfeljebb 60 napos (feltételes közbeszerzési eljárás esetén 150 napos) határidőt tűz ki. A közreműködő szervezet a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok kézhezvételét követő 10 napon belül az általa aláírt támogatási szerződést a kedvezményezettnek megküldi. Amennyiben a megküldött dokumentumok hiányosak vagy hibásak, a közreműködő szervezet a kézhezvételt követő 10 napon belül hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.

 

225

ƒ

ƒ

ƒ

A támogatási szerződés módosítását kezdeményezheti vagy kezdeményeznie kell: o a kezdeményezettnek a 17 § (2)-ben foglalt esetekben kötelezően (módosítás átfutási ideje legfeljebb 45+postázás nap), o a közreműködő szervezet, o az NFÜ. A támogatási szerződéstől elállhat a közreműködő szervezet a 19. §-ben foglaltak esetén és módokon. Ettől, ha a támogatott projekt sajátosságai szükségessé teszik, az NFÜ jóváhagyásával a támogatási szerződésben el lehet térni. A 19/A. § szerint támogatási szerződés helyett az NFÜ vagy a közreműködő szervezet támogatás odaítéléséről szóló döntés alapján a 13. § (4) bekezdésben meghatározott esetben támogatást nyújt, egyéb esetekben támogatást nyújthat a kedvezményezett részére. 5.6.4. Közbeszerzés jogi keretei

Az 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendeletben a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések (20. és 22.§): ƒ A projektgazda felelős és ránézve kötelező: o A projektet érintő valamennyi közbeszerzési eljárás lefolytatása - a központosított közbeszerzés kivételével -, a vonatkozó jogszabályok betartása és ennek dokumentálása a támogató felé. 115 o A támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően, a részletes projektjavaslat benyújtását követően a 20. § rendelkezései szerint jár el. o Az előrehaladási jelentésben tájékoztatja a közreműködő szervezetet a projektet érintő valamennyi közbeszerzési eljárás megindításáról, az esetleges jogorvoslati eljárásról és annak eredményéről. Ez alapján megküldi a 20 § (5)-ben foglaltakat az előírt módon a közreműködő szervezetnek. o Valamennyi beszerzés, illetve ilyenek előkészítésére vonatkozó beszerzés esetén - a 20. §-ban foglaltak mellett - a 22. § (2)-(8) bekezdésben meghatározott eljárást alkalmazza. o Költségkalkuláció, előzetes összesített tájékoztató és közbeszerzési dokumentumok (rendkívüli sürgősség esetén, alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál a beszerzés 12 hónapnál nem régebbi költségkalkulációja, ill. a közbeszerzési dokumentumok haladéktalan) megküldése a közbeszerzési eljárás megindítása előtt legalább 30 munkanappal a közreműködő szervezet részére.                                                              115

  Ha  a  projektgazda  és  a  projekt  végrehajtásában  részt  vevő,  a  támogatási  szerződésben  megnevezett  ‐  elszámolható  költség  alapjául  szolgáló  számla  benyújtására  jogosult  ‐  ajánlatkérő  szervezet  személye  elválik  egymástól,  úgy  az  NFÜ,  illetve  a  közreműködő  szervezet  ebben  az  esetben  is  jogosult  az  ajánlatkérő  közbeszerzési eljárása teljes folyamatában ellenőrzést végezni. 

 

226

o

o

A fenti dokumentumok a közreműködő szervezet és az EKKE által végzett szakmai szempontú minőség-ellenőrzés (átfutási idő kb. 2025 nap) eredménye szerint módosítja és megküldi az EKKE és a közreműködő szervezet részére (további átfutási idő 3 munkanap. A közbeszerzési eljárás tervezése és lebonyolítása és a nyertes ajánlattevővel való szerződéskötés során a 22/A. § szerint kell eljárni.

5.6.5. A lebonyolítás jogi keretei ƒ

ƒ

ƒ

ƒ

Megvalósítás nyomon követése érdekében a 16/2006. (XII. 28.) MeHVMPM együttes rendelet alapján a kedvezményezettnek előrehaladási jelentést kell benyújtania a közreműködő szervezet felé a rendelet 23 §ának megfelelő módon, tartalommal, csatolmányokkal, formátumban, legalább 6 havonta egy alkalommal. A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 24 §-a alapján a projekt fenntarthatóságára vonatkozóan a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt befejezésétől számított 5 évig a támogatás visszafizetése mellett a projekt megfelel a 1083/2006/EK rendelet 57. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak. A projekt során minden, a lebonyolításban résztvevő szervezetnek a projektre elkülönített számviteli nyilvántartást vezetnie, és a dokumentumokat elkülönítetten kezelnie és legalább 2020. december 31ig megőriznie. (16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 24 § (3).) A közreműködő szervezet a fentieket a helyszínen vizsgálhatja. (16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 24 § (5).)

5.6.6. A projektgazda jogi háttere Az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c. pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek ƒ ƒ ƒ ƒ

ƒ

 

2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása (170/2006. (VII.28.) Korm. rendelet 1. § b)-c) és 6. § a)-e) pontjai), 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (170/2006 (VII. 28.) 9.§ d)-e) pont) 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, (170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1.§ f) pont; 9.§ c-d) pont); 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1.§ h) pont, 11.§ (1) bekezdés bb) pont, (3) bekezdés b) pont); 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, (170/2006. (VII. 28.)

227

ƒ

ƒ ƒ ƒ

ƒ

ƒ

Korm. rendelet 1.§ i) pont, 12.§ d) pont első fordulata, e) pont első fordulata, g) pont második fordulata); 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, (132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1.§ b) pont, 7.§ (2) bek. g) pont) 16. fogyasztóvédelem (170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1.§ k) pont), 17. rehabilitációs foglalkoztatás 170/2006. (VII.28.) Korm. rendelet 11. § (3) b)-c) pontjai), 18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások (170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1.§ g) pont; 10.§ (1) bek. k) pont, m) pont második fordulat);, 19. euroatlanti integráció elősegítése (22/2004. (VI. 8.) FMM-OM együttes rendelet az Oktatási Minisztérium Alapkezelési Igazgatósága és az Európai Szociális Alap Nemzeti Programiroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság közreműködő szervezetté történő kijelöléséről, valamint a 20042006. évi Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program közoktatási, szakképzési és felsőoktatási intézkedéseinek végrehajtásáról, 9/2008. (VII. 25.) NFGM rendelet 1.§) 20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások (170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1.§ m) pont, 16.§ c)-d) pont).

A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet részei a projekt jellegének megfelelően irányadóak a projektgazdára vonatkozóan, különösen a 2/A. §-ban foglalt eljárási alapelvek.

 

228

6. Mellékletek 6.1. 1. számú melléklet: Hátrányos helyzetű kistérségek besorolása a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet alapján Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű Komplex programmal segítendő leghátrányos abb helyzetű

A kistérség neve

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Edelényi

1

Encsi

1

Kazincbarcikai

1

Mezőkövesdi

1

Ózdi

1

Sárospataki

1

Sátoraljaújhelyi

ÉszakMagyarország

1

Szerencsi

1

Szikszói

1

Abaúj-Hegyközi

1

Bodrogközi

1

Mezőcsáti

1

Tokaji

1 Heves megye

Hevesi Füzesabonyi

1 1

Pétervásárai Bélapátfalvai

1 1 Nógrád megye

Bátonyterenyei Pásztói Salgótarjáni Szécsényi Észak-Alföld

1 1 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Baktalórántháza i Csengeri

 

1

1 1

229

Fehérgyarmati Kisvárdai

1 1

Mátészalkai Nagykállói

1 1

Nyírbátori

1

Tiszavasvári

1 1

Vásárosnaményi IbrányNagyhalászi Záhonyi

1 1 Hajdú-Bihar megye

Balmazújvárosi

1

Berettyóújfalui Hajdúböszörmé nyi Polgári

1 1 1

Püspökladányi

1

DerecskeLétavértesi

1

Hajdúhadházi

1 Jász-Nagykun-Szolnok megye

Jászberényi

1

Karcagi

1 1

Kunszentmárton i Tiszafüredi Törökszentmikló si Mezőtúri

1 1 1

Dél-Alföld

Bács-Kiskun megye Bácsalmási

1

Kalocsai

1

Kiskőrösi

1

Kiskunhalasi

1

Kiskunmajsai

1

Kunszentmiklósi

1

Jánoshalmai

1 Békés megye 1

Mezőkovácsház ai Orosházai Sarkadi

 

1 1

230

Szarvasi

1

Szeghalomi

1

Békési

1 Csongrád megye

Csongrádi Hódmezővásárh elyi

1 1

Kisteleki Makói

1 1

Mórahalomi Szentesi

1 1 Baranya megye

Komlói

1

Mohácsi

1

Sásdi

1

Sellyei

1

Siklósi

1

Szigetvári

1

Pécsváradi

1

Szentlőrinci

1 Tolna megye

Dél-Dunántúl Dombóvári

1

Tamási

1 Somogy megye

Barcsi

1

Csurgói

1

Kaposvári

1

Lengyeltóti

1

Marcali

1

Nagyatádi

1

Tabi

1

Kadarkúti

1 Vas megye

Nyugat-Dunántúl

Őriszentpéteri

1

Vasvári

1 Zala megye

Letenyei

1

Zalaszentgróti

1

Pacsai

1

Zalakarosi

1

Közép-Dunántúl

Veszprém megye Sümegi

1

Fejér megye

 

Enyingi

1

Sárbogárdi

1

231

Abai

1 Komárom-Esztergom megye

KözépMagyarország

 

Kisbéri

1

Szobi

1

Pest megye

Leghátrányosabb helyzetű részösszesen:

14

Leghátrányosabb helyzetű összesen:

47

Hátrányos helyzetű összesen:

47

MINDÖSSZESEN:

94

33

232

6.2. 2. számú melléklet: Minta képzési lista és célcsoport igények összehasonlítására CÉLCSOPORT SZINTEK

NYELVI KOMPETENCIÁK

DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS

VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIÁK ÉS KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG

"ÖNMAGAD VILÁGA"

EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ MODULOK

I.

Nincs 8 általános

Idegen nyelv - A1 szint

Minimum szint

Önismeret, Konfliktuskezelés és – megoldás, Menedzsment, Önmenedzsment

Matematika és anyanyelvi modul, Tanulás

II.

8 általános

Idegen nyelv A1, A2 szint

Alapszint

Önismeret, Konfliktuskezelés és – megoldás, Menedzsment, Önmenedzsment

Matematika és anyanyelvi modul, Tanulás

III.

Szakmunkás (szakmacsoport szerint)

Idegen nyelv A1, A2, B1, B2 szint (bemeneti +1)

Alap ill. közép szint (bemeneti +1)

Vállalkozói életforma, működés; Kisvállalkozások

Önismeret, Konfliktuskezelés és – megoldás, Menedzsment, Önmenedzsment

Tanulás

IV.

Érettségi és/vagy szakképesítés

Idegen nyelv A1, A2, B1, B2 szint (bemeneti +1)

Közép ill. felsőfokú szint (bemeneti +1)

Kis ill. középvállalkozások

Önismeret, Konfliktuskezelés és – megoldás, Menedzsment, Önmenedzsment

Tanulás

V.

Felsőfokú iskolai végzettség (szakmacsoport

Idegen nyelv A1, A2, B1, B2 szint (bemeneti +1)

Közép ill. felsőfokú szint (bemeneti +1)

Kis ill. középvállalkozások; Vállalatvezetés

Önismeret, Konfliktuskezelés és – megoldás, Menedzsment,

Tanulás

 

233 

szerint)

 

Önmenedzsment

234 

7. Felhasznált irodalom és hivatkozások Irodalom, kutatások, cikkek ‐

„Előterjesztés egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról az „Út a munkához” programhoz kapcsolódó módosításáról” Országgyűlési előterjesztés

‐

243/2003. (XII. 17.) Kormány rendelet III. fejezete

‐

A Tanács és a Tagállamok Kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott 2008. május 22-i (2008/C 141/10) következtetése a kreativitás és az innováció oktatás és képzés révén való előmozdításáról.

‐

Ádám-Benedek-Csoma-Kálmán-Koltai-Lada-Piróth-Szigeti-Vedovatti (2008.): Tanulás Életen át (TÉT) Magyarországon, Tempus Közalapítvány, Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen

‐

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (2006/C 24/18) véleménye 3.2.6.

‐

Dr. Halmos Csaba (2005.): A felnőttképzésben résztvevők elhelyezkedése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre, régiókra (Kutatási zárótanulmány)

‐

Forgó-Hauser-Kis-Tóth (2003.): A blended learning elméleti és gyakorlati kérdései

‐

Karoliny Mártonné - Farkas Ferenc – Poór József –László Gyula (2008.): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv

‐

Kátay Gábor (2009.): Az alacsony aktivitás és foglalkoztatottság okai és következményei Magyarországon, MNB-Tanulmányok 79., 2009.

‐

Kiszter István (2005.): Felnőttképzési törvény értelmezése, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Továbbképzési füzetek 63.

 

235

‐

Kovai Melinda – Zombory Máté (2000.): A magyarországi roma népesség foglalkoztatottsága, szakirodalmi kismonográfia

‐

Magyar Értelmező Kéziszótár

‐

Professzorok Háza Felsőoktatási Kutatóintézet (2004.): A magyarországi felnőttképzés

 

236

Internet ‐

KSH adatok, Forrás: www.ksh.hu

‐

NFU adatok, Forrás: www.nfu.hu

‐

SZMM adatok, Forrás: www.szmm.gov.hu

‐

Munkaügyi adatok, Forrás: www.afsz.hu

‐

ÁFSZ: Mind többen munka nélkül, Forrás: http://allasabc.hu/article/34/, 2009.04.20-án

‐

Apretus: Blended learning, Forrás: http://nft352.apertus.hu/index.php/news/NewsPage?news_id=72, 2009.06.15-én

‐

Fn.hu (2009.): Az érettségi csak egy „szükséges” rossz a továbbtanuláshoz? Forrás: http://www.jobmonitor.hu/index.php?module=magazine&target=article&id =218&language=hu, 2009.06.04-én

‐

Forgó S. (2002.): Oktatástechnológiai és információtechnológiai konferencián elhangzott előadás , Agria Media. (Forrás: http://docs.google.com/gview?a=v&q=cache:m5N4qRQ9lzYJ:https://nws. niif.hu/ncd2005/docs/ehu/029.pdf+blended+learning&hl=en&gl=uk, 2009.06.15-én)

‐

Grafobuvar.hu: Pályalkalmasság, Forrás: http://www.grafobuvar.hu/palyaalkalmassag, 2009.05.15-én

‐

Hetek.hu (2009.): Diplomagyár, Milyen értelmiséget nevelünk az Uniónak? Forrás: http://www.hetek.hu/fokusz/200705/diplomagyar, 2009.05.30-án

‐

HrProtal.hu (2009.): Támogatás részmunkaidős foglalkoztatásra, pályakezdők alkalmazására, Forrás: http://www.hrportal.hu/c/tamogatasreszmunkaidos-foglalkoztatasra-palyakezdok-alkalmazasara20090327.html, 2009.06.05-én

‐

http://209.85.129.132/search?q=cache:foo2esftMikJ:www.nepfoiskola.hu/ eaea/EAEA_hu/downloads/kutatasok/adat3.doc+form%C3%A1lis+nemform%C3%A1lis+inform%C3%A1lis+tanul%C3%A1s&cd=8&hl=en&ct=cln k&gl=uk&lr=lang_hu 2009.04.30-án

 

237

‐

http://209.85.129.132/search?q=cache:H0kNDGNwbxoJ:www.cinege.hu/d ownload/02/szocialpszic1/a_szemelyiseg_fogalma.doc+szem%C3%A9lyis %C3%A9gvon%C3%A1sok&cd=1&hl=en&ct=clnk&gl=uk&lr=lang_hu, 2009.04.15-én

‐

http://209.85.129.132/search?q=cache:k7oh5eqKwlAJ:www.leonardodavi nci-projects.org/prj/4110/prd/1/1/NationalSurvey-.doc+kulcs-,+munka+%C3%A9s+vezet%C5%91i+kompetenci%C3%A1k&cd=3&hl=en&ct=cln k&gl=uk&lr=lang_hu, 2009.05.16-án

‐

http://209.85.129.132/search?q=cache:k7oh5eqKwlAJ:www.leonardodavi nci-projects.org/prj/4110/prd/1/1/NationalSurvey.doc+Eur%C3%B3pai+orsz%C3%A1gok+ranglist%C3%A1j%C3%A1n+Ma gyarorsz%C3%A1g+az+utols%C3%B3+helyen+%C3%A1ll+az+idegen+n yelvek+tan%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ban&cd=2&hl=en&ct=clnk&gl=u k&lr=lang_hu, 2009.05.16-án

‐

http://earmk.afsz.hu/engine.aspx?page=EARMK_tamop112&switchcontent=EARMK_tamop112_20090309_1&switch-zone=Zone1&switchrender-mode=full, 2009.05.30-án

‐

http://gtfk.nyf.hu/uj/files/publikaciok/Karrier2007_AggodFeko_Adrienn,_Vargane_Bosnyak_Ildiko_96-106_0.pdf, 2009.05.15.-én

‐

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96n%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9s 2009.04.28-án

‐

http://hu.wikipedia.org/wiki/Maslow-piramis, 2009.05.30-án

‐

http://hu.wikipedia.org/wiki/Megv%C3%A1ltozott_munkak%C3%A9pess %C3%A9g, 2009.06.15-én

‐

http://hu.wikipedia.org/wiki/Megv%C3%A1ltozott_munkak%C3%A9pess %C3%A9g, 2009.06.15-én

‐

http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/A7.xml/asszociativ_tanulas.html, 2009.08.01-én

‐

http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/F6.xml/formalis_kepzes.html, 2009.04.30-án

‐

http://ktnye.akti.hu/index.php/Kompetencia, 2009.04.15-én

‐

http://mediatar.eti.hu/medialib/CF293768-EEC2-B4F7-1F17062C01813FF0.pdf, 2009.05.02-án

 

238

‐

http://okj2006.hu/szakiranytu/formalis_nonformalis_informalis.html 2009.04.30-án

‐

http://oktatas.origo.hu/kepek/cikkkep/1215001610palyakezdo1a.jpg, 2009.06.01-én

‐

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/gdn/gdn20812.pdf, 2009.05.13-án

‐

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/jel1/jel10902.pdf 2009.05.13-án

‐

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2008.pdf, 2009.08.01-én

‐

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/terstat/2009/terstat0901.pdf, 2009.05.20-án

‐

http://portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=114957&is=1, 2009.05.13-án

‐

http://www.autonomia.hu/index.jsp?id=35&main=65&akt=35&lang=hu, 2009.06.01-én

‐

http://www.equalhungary.hu/main.php?folderID=1042&objectID=500279 9, 2009.04.29-én

‐

http://www.erak.hu/szemelvenyek/kompetenciafogalom.pdf, 2009.05.17.én

‐

http://www.eu-employment-observatory.net/index.aspx 2009.05.15-én

‐

http://www.freeweb.hu/moe/kompetencia08.pdf, 2009.04.15-én

‐

http://www.hewittassociates.com/Intl/EU/huHU/AboutHewitt/Newsroom/PressReleaseDetail.aspx?cid=6543, 2009.05.05-én

‐

http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=56477, 2009.04.30án

‐

http://www.infosite.hu/typo3temp/pics/00f39949dc.gif 2009.05.14-én

‐

http://www.infosite.hu/typo3temp/pics/dc649fb93b.gif 2009.05.14-én

‐

http://www.jogiforum.hu/hirek/19656, 2009.06.03-án

‐

http://www.kellyservices.hu/web/hu/services/hu/pages/kgwi_munkaeropi aci_versenykepesseg.html, 2009.07.01-én

‐

 

http://www.kislexikon.hu/kepesseg.html, 2009.04.28-án

239

‐

http://www.koz-gazdasag.hu/images/stories/4per1/03-gaboretal.pdf 2009.05.14-én

‐

http://www.mindentanulas.hu/index.php?option=com_content&task=view &id=38&Itemid=46 2009.04.14-én Zachár László előadása

‐

http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename= mt_79. 2009.05.17-én

‐

http://www.mutual-learning-employment.net/, 2009.05.03-án

‐

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kompetencia02_kulcskompetenciak, 2009.04.15-én

‐

http://www.stud.u-szeged.hu/szttsz/konferenciak_elemei/csernus.pdf, 2009.06.15-én

‐

http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt%20menu=253, 2009.05.02-án

‐

http://www.ugyvezeto.hu/?fejezet=4&alfejezet=3&tartalom=0&cid=58278 &area=166 2009.05.01-én

‐

http://www05.ibm.com/hu/events/magyarorszag_versenykepessegenek.html, 2009.07.01-én

‐

https://www.felnottkepzesi1x1.hu/(S(xipw3f55i1qpsu55kty5ymvm))/Page s/Dictionary.aspx?ID=129, 2009.06.01-én

‐

https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_20032007/fktanulmanyok/andragogia.pdf, 79. oldal, 2009.04.15-én

‐

ma.hu: Az idén már bővülhet a foglalkoztatás, Forrás: http://gazdasag.ma.hu/tart/cikk/c/0/2526/1/gazdasag/2010re_63_szazale kos_foglalkoztatasi_ratat_kivan_elerni_Magyarorszag, 2008.01.12. 08.35

‐

Magyar Távmunka Szövetség: Nem beszél jól nyelveket, de olcsó és jó munkaerő a magyar, Forrás: http://www.tavmunka.org/content/view/617/235/, 2009.07.01-én

‐

minok.hu (2009.): Kevés a kismama a munkaerőpiacon, Forrás: http://www.minok.hu/node/2357, 2009.06.05-én

‐

Munkaerő Online (2009.): Érdemes szakmát is tanulni, Forrás:http://munkaero.mconet.biz/index.php?action=fullnews&id=46438 6&category=2036&category_name=munkaero_hirek, 2009.05.30-án

 

240

‐

Munkaerő-piaci kutatások 2008., Forrás: www.afsz.hu 2009. 06. 12. 27-48 oldal

‐

Origo.hu (2009.): Álláskeresés 45 év felett, Forrás: http://www.origo.hu/allas/tipp/20090306-allaskereses-45-ev-felett.html, 2009.06.05-én

‐

Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény (2008.): A tanulás tanítása, Forrás: http://pihgy.hu/nat_a_tanulas_tanitasa, 2009.05.15-én

‐

Polónyi István (2003.): Befektetés a tanulásba, Forrás: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=nyitott-05-Polonyibefektetes 2009.04.28-án

‐

Polónyi István: Befektetés a tanulásba, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=nyitott-05-Polonyibefektetes, 2009.05.13-án

‐

Sulinet.hu: Pályaorientáció, Forrás: http://www.sulinet.hu/tart/cikk/fa/0/12752/1, 2009.05.15-én

‐

TrainSme: Kompetenciák, Forrás: http://www.merig.org/trainsme/toolkit/toolkit/hu/download/210_hu.pdf, 2009.05.10-én

‐

Új Magyarország Fejlesztési Terv, Forrás: http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2, 2009.07.30-án

 

241