MUNKAERŐ-PIACI HELYZETELEMZÉS

TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0017 Őrségi Foglalkoztatási megállapodás

MUNKAERŐ-PIACI HELYZETELEMZÉS

Készült „A helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” TÁMOP-1.4.4-08/1 pályázati program támogatásával, „Őrségi foglalkoztatási megállapodás” című, TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0017 azonosító jelű pályázat keretében

Megrendelő: Natúrpark Térségfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.

Készítette: BFH Európa Kft.

Szombathely, 2010. május 31.


TARTALOMJEGYZÉK 1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................... 3

2. RELEVÁNS KISTÉRSÉGI ÉS REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE ........................................................................ 8 2.1. 3.

TERÜLETFEJLESZTÉS, VIDÉKFEJLESZTÉS ................................................................................ 8

FEKVÉS, KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK.............................................................................. 9 3.1. 3.2. 3.3.

4.

ELHELYEZKEDÉS, KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK .................................................................... 9 A TERMÉSZETI ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ........................................................................... 10 TELEPÜLÉSSZERKEZET ....................................................................................................... 12

NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM.............................................................................................. 13 4.1. 4.2.

A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE .................................................................................................. 13 NÉPMOZGALOM ................................................................................................................. 15

5.

A HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK JELLEMZŐI................................................................... 17

6.

LAKÁSHELYZET, KÖZMŰVEK, INFO-KOMMUNIKÁCIÓ ............................................. 18 6.1. 6.2.

7.

A LAKÁSOK FELSZERELTSÉGE, KOMFORTOSSÁGA, LAKÁSÉPÍTÉSEK....................................... 18 A KÖZMŰVI ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTETTSÉGE .............................. 19

A KISTÉRSÉG GAZDASÁGA................................................................................................ 22 7.1. 7.2. 7.3. 7.4.

8.

FŐBB GAZDASÁGI JELLEMZŐK............................................................................................. 22 VÁLLALKOZÁSOK, KKV SZEKTOR ........................................................................................ 23 A VÁLLALKOZÁSOK FŐTEVÉKENYSÉGE ............................................................................... 27 SZERVEZETT IDEGENFORGALOM ......................................................................................... 30

FOGLALKOZTATÁS.............................................................................................................. 31 8.1. 8.2. 8.3. 8.4.

9.

GAZDASÁGI AKTIVITÁS, FOGLALKOZTATÁSI ARÁNY ............................................................ 31 FOGLALKOZTATÁSI STRUKTÚRA ......................................................................................... 34 MUNKANÉLKÜLISÉG ........................................................................................................... 36 NAPI INGÁZÁS .................................................................................................................... 41

OKTATÁS, KÉPZÉS ............................................................................................................... 44

10. SZOCIÁLIS ÉS FOGLALKOZTATÁSI CÉLÚ KÖZKIADÁSOK, PROGRAMOK, PÁLYÁZATOK ................................................................................................................................. 45 10.1. 10.2. 10.3. 10.4.

A SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁS FORMÁI .................................................................................... 45 KÖZCÉLÚ FOGLALKOZTATÁS .............................................................................................. 45 A MUNKAÜGYI KÖZPONT SZOLGÁLTATÁSAI ÉS TÁMOGATÁSAI ............................................. 47 HELYI FELMÉRÉS A FOGLALKOZTATÁSRÓL, ESÉLYEGYENLŐSÉGRŐL ÉS A FEJLESZTÉSI, PÁLYÁZATI ELKÉPZELÉSEKRŐL ......................................................................................................... 50 11.

AZ ŐRSÉGI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTÚ SWOT ELEMZÉSE .... 56

12.

FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚALKALMAK ................................................................... 59

13.

KSH ADATTÁBLÁK ............................................................................................................... 60

14.

ÚMFT-S PÁLYÁZATOK A KISTÉRSÉGBEN ...................................................................... 78

15.

ÚMVP-S PÁLYÁZATOK A KISTÉRSÉGBEN...................................................................... 82

12


1. Vezetői összefoglaló Előzmények, háttér A helyi közösségeken belüli, integrált, szektorokon átívelő partnerségek létrehozása a helyi foglalkoztatási és gazdasági stratégiák iránt elkötelezett megközelítés előmozdításához mára mainstreamnek (a szakmapolitikák főáramához tartozónak) számít az EU régi tagországaiban. Az Európai Bizottság az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektet a magánszektor teljesebb részvételének ösztönzésére, a vállalati társadalmi felelősségvállalás értelmében kíván hatni a magánszektor szereplőire, hogy részt vállaljanak a helyi közösségek sikeresebbé tételében. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések komoly hatással lehetnek a tartós munkanélküliség, szakképzettség-hiány és egyenlőtlenség kezelésére. Valóban, az elmúlt két évtized alatt Európa-szerte gyűjtött bizonyítékok azt mutatják, hogy a helyi foglalkoztatási kezdeményezések segíthetnek a helyi szükségletek kielégítésében, miközben hozzájárulnak a nemzeti politika céljainak megvalósulásához. A helyi foglalkoztatás fejlesztés kulcsfontosságú jellemzője az, hogy gazdagítja az országos és regionális szakmapolitikát azáltal, hogy mozgósítja a helyi szereplőket és jobban hozzáigazítja a lépéseket az egyes helyi területi egységek foglalkoztatási szükségleteihez és lehetőségeihez. A nyugat-dunántúli munkaügyi központok (elsősorban Zala és Vas megye) és az Osztrák Állami Foglakoztatási Szolgálat regionális irodái közötti együttműködés eredményeként, területi foglalkoztatási paktumok kerültek bevezetésre kistérségi szinten Nyugat-Dunántúlon, a PHARE program támogatásával. További paktumok kerültek később bevezetésre mind a hét magyar régióban (kb. 50 működő és 20, jelenleg létrehozás alatt álló). A megállapodások összehozzák az adott területen a foglalkoztatás fejlesztés fő szereplőit a foglalkoztatás fejlesztés stratégiai prioritásainak egyeztetésére, valamint hogy megállapodjanak a helyi közreműködők széleskörű részvételével szervezendő tevékenységekben. A helyi foglalkoztatás-fejlesztésben sikeres EU-s országoktól (pl. Írország, Ausztria, Anglia) eltérően sajnos Magyarországon jelenleg hiányoznak a helyi foglalkoztatás-fejlesztés szakmapolitikai keretei (a foglalkoztatási paktumok helye, szerepe nem tisztázott minisztériumi, jogszabályi szinten, nincs koordináló, támogató szervezeti háttér), és a stabil finanszírozási rendszer sem biztosított (túl centralizált, bürokratikus, a helyi szintet kevésbé figyelembe vevő kormányzati tervezés és pénzelosztás, amely gyenge hatékonyságú és nem használja ki a helyi szint bevonásának potenciálját, továbbá a partnerségek menedzsmentjének és összehangolt programjainak finanszírozása is hiányzik). Az elkövetkező időszak kiemelt feladata lesz, hogy a problémákat megoldani akaró, motivált, tettre kész helyi partnerségek szerepet, eszközöket, lehetőséget kapjanak a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-

13


fejlesztésben. A válságból való létrehozása is csak így lehetséges.

kilábalás,

fenntartható

munkahelyek

A fenti folyamatok figyelembevételével az őriszentpéteri kistérség a Natúrpark Térségfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. gesztorságával pályázatot nyújtott be a TÁMOP 1.4.4. intézkedéséhez. A „Őrségi foglalkoztatási megállapodás” című (TÁMOP 1.4.4-08/1-2009-0017) azonosító számú projekt keretében, amelynek megvalósítása 2010. január 1-jével kezdődött és 2011. közepéig tart. A projekt általános célja, hogy a foglalkoztatás növekedésével javuljon a régióban élő emberek életszínvonala, szociális biztonsága. Ennek érdekében elkészül egy olyan stratégia, amely igazodik az Európai Uniós elvárásokhoz, az országos és regionális, megyei és kistérségi foglalkoztatási koncepciókhoz. A stratégia megteremti az alapját a foglalkoztatás bővítésének, a munkaerő-piac kínálati és keresleti oldalát egyaránt érintve, pozitív hatást gyakorolva a foglalkoztatási környezet alakítására. A projekt közvetlen célja az őrségi kistérségben, a kistérségi szereplők helyi partnerségen alapuló összefogása, foglalkoztatási együttműködési megállapodás megkötése, a térségi foglalkoztatáspolitika társadalmasításának érdekében, foglalkoztatási paktum létrehozása a térség munkaerő-piaci szereplői igényeinek, gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseinek, céljainak összehangolása érdekében. A projekt célcsoportjába tartoznak: a kistérség lakossága, a munkaadók, vállalkozások, civil szervezetek, szociális szolgáltatók, képző intézmények, a munkavállalók és álláskeresők, a munkaerő-piacot befolyásolni tudó partnerek, illetve a munkavállalók különböző érdekképviseleti szervei. A közvetett és közvetlen célcsoport legnagyobb igénye a foglalkoztatás bővítése, a munkanélküliség csökkentése. A projektben részt vevő konzorcium tagjai: · Natúrpark Térségfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. · Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás · Őrségi ÁFÉSZ · Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ · Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetség A kidolgozandó foglalkoztatási stratégiát a munkaerő-piaci helyzetelemzés alapozza meg, amely bemutatja a kistérség demográfiai, gazdasági, foglalkoztatási helyzetét. Rögzíti azt a helyzetet, amelyhez képest értékelhető a terv végrehajtása, így lehetővé teszi, hogy a tervezés a helyi szükségletekre, igényekre adjon választ. Az elemzés megpróbál választ adni a kistérség sajátos foglalkoztatáspolitikai krízis-jelenségeinek okaira és kitér a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását gátló tényezőkre is.

14


A helyzetelemzés során alkalmazott módszertani elemek - A konzorciumi partner munkaügyi szervezettől kikért – a térség munkaerő piacára vonatkozó értékelés, melynek alapja a munkaügyi szervezetnél meglévő elemzések, prognózisok és statisztikák - Meglévő kistérségi programok, stratégiák, koncepciók elemzése - KSH adatok elemzése - Helyi adatfelvétel, fókuszcsoportos interjú. - A partnerség-építő találkozókon elhangzottak. - SWOT analízis

A helyzetelemzés főbb megállapításai Egy térség munkaerő-piacát számos mutatószámmal jellemezhetjük, ezek közül a legfontosabb mutatók: foglalkoztatottak száma, munkanélküliek száma, munkaerő állomány, foglalkoztatási arány, munkanélküliségi ráta, átlagkereset. Ezen mutatószámok természetesen jelen helyzetelemzés alapját is adják. Ugyanakkor egy terület munkaerő-piaci elemzésénél és legfőképp a javasolt fejlődési irányoknál több külső körülményt, a fent említett mutatószámokat befolyásoló körülményeket is meg kell vizsgálni. Jelen helyzetelemzés is ezeket a munkaerő-piac alakulásához hozzájáruló tényezőket vette figyelembe. A térségre jellemző, hogy kevés a nagyfoglalkoztató, és a vállalkozások tőkeszegények. Munkaerő-piaci szempontból a legnagyobb gyengeséget az alacsony helyi munkahelyek száma (különösen a kistelepüléseken, ahol az önkormányzatok a legnagyobb, szinte egyedüli foglalkoztatók), az ingázás magas szintje, a csökkentő foglalkoztatási ráta, és a jelentős tartós munkanélküliség jelenti. A térségben már megjelent a többgenerációs munkanélküliség is, amely területi és etnikai szegregáltságot eredményez. A helyi gazdaság fejlődését akadályozza a hiányos infrastruktúra (szennyvíztisztítók hiánya/alacsony kapacitása a kistérségben, belső úthálózat rossz minősége, M8 - nincs gyorsforgalmú elérhetőség a térségben) és a kihasználatlan iparterületek a szomszédos kistérségben (Szentgotthárd). A tágabb térségben is a szakmunkás képzés alacsony minősége jellemző, amelynek legfőbb oka, hogy gyakorlati képzés eredménytelen (a jól képzett emberek nem találnak helyben munkát, emiatt elvándorolnak, a pályaorientáció nem hatékony, a szakmáknak nincs presztízse). Jellemző a vállalkozói érdekképviselet hiánya, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások számára nyújtott tanácsadási szolgáltatások nem kielégítőek.

15


A térség erőssége, hogy jelentős foglalkoztatási potenciállal is rendelkező turisztikai, természeti és kulturális vonzerő koncentrálódik a térségben, továbbá vannak külföldi piacokra is termelő, jelentős munkaerőt foglalkoztató vállalkozások. A megyei átlaghoz képest magasabb munkanélküliség miatt nincs lehetőség minőségi intézkedések (pl. munkafeltételek javítása, családi élet és a munka összeegyeztetése) megvalósítására a munkaerő-piaci fejlesztések során. A munkaerő állapota, munkához való hozzáállása, felkészültsége nem jó (idegen nyelvismeret, iskolai végzettség), a munkavállalók között a mobilitási hajlandóság nem túl magas. A munkanélküliség ráta a megyei átlag feletti. A térségi humánerőforrás minősége – a világgazdaság jelenlegi trendjeinek figyelembe vételével – alapvető módon határozza meg az adott terület versenyképességét és jövedelemtermelő képességét. Így az oktatási rendszer fejlesztése hangsúlyos eleme kell, hogy legyen a térség fejlesztésének. A települések fekvése, környezeti adottságának vizsgálata szintén szorosan kapcsolódik, illetve meg is alapozza a térség munkaerő-piaci helyzetét. Két fontos szálat kell kiemelni: Egyrészről a térség településeinek kapcsolatrendszere történelmi gyökerű, másrészről túlmutat az ország- és megyehatáron. Az Őrség természetes vonzáskörzete átnyúlik Szlovéniába, de több szállal kapcsolódik a környékbeli, de a szomszédos kistérségekhez tartozó településekhez is. A térség turisztikai potenciálja fontos gazdasági és foglalkoztatási tényező lehet. A vonzerők és az adottságok mélyebb kiaknázása mellett a szálláskapacitások minőségi fejlesztése azonban szükségszerű a fejlődés előremozdítása érdekében. Emellett a kistérség hagyományosan mezőgazdasági jellegű vidék, igen jók a gazdálkodás lehetőségei, erre kellene építeni, mivel az ipari tevékenység a környező városokba (Szentgotthárd, Körmend) összpontosul, gazdasági szerepe elsősorban ottani helyi vetületben számottevő. A kistérségben átlag alattinak tekinthető a vállalkozás-sűrűség, jellemző a mikro-vállalkozások nagyobb arányú előfordulása és a kis- és a közepes méretű szervezetek visszafogott jelenléte. Emiatt kiegészítő, vagy továbblépési lehetőség lehet a képzések területén a vállalkozási ismeretek alapozása, bővítése. A kistérség számára fejlődési lehetőség lehet a határ közeliség kihasználása oktatási terület meghatározás szempontjából is, akár a határ menti hiányszakmákban való képzés biztosítása, akár nyelvi képzések hangsúlyozása. A határmenti kapcsolatok erősítésével egyéb ipari ágak is megtelepedhetnek a kistérségben, mely a gazdaság, versenyképesség emelkedése mellett, az oktatás területén is újabb lehetőségeket adhat. A helyi agrárszférán belül említésre érdemes színfolt azonban a helyi sajátosságú élelmiszertermékek (pl. tökmagolaj, kecskesajt) tradíciójának felélesztése és kézműves hagyományokkal (pl. fazekasság, kosárfonás) együtt történő turisztikai hasznosítása, amelyre az utóbbi években komoly törekvések születtek. Ezen gazdasági ágakra épülő

16


oktatás is megfontolandó lehet a közeljövőben a megfelelő térségi partner (pl. III. Béla Szakképző Iskola) kiválasztásával. A falusi vendéglátás határozottan jelentős a kistelepüléseken, az ott élők számára biztos megélhetési forrást jelent, emiatt nagy hangsúlyt fektetnek a munkavégzéshez szükséges alapvető ismeretek oktatására is. Továbbfejlődési lehetőség lehet a nyelvekre való hangsúlyhelyezés, mely az idegenforgalom, vendéglátás területén kiemelt fontosságú, és hozzásegíthet más területen való elhelyezkedéshez is. A gazdaság recessziója végső soron mindig a foglalkoztatás megroppanását idézi elő, amelyből a kivezető út lassan járható és hosszan tartó. A kilábalás jellemzően kormányzati intézkedésekre épül, de nem nélkülözheti a helyi kezdeményezéseket, a helyi erőforrások mozgósítását sem. Egy-egy térség munkaerő-piaci kiszolgáltatottságának csökkentése igényli a gazdaság, a közigazgatás és a civil szféra helyi szereplőinek összefogását, együttműködését, amelynek egyik formája a térség foglalkoztatási paktumának tető alá hozása és működtetése lehet. Az együttműködés generálója és szervezője a Natúrpark Np Kft. mellett az Őriszentpéteri Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása, amely összehangolja a kistérségre vonatkozó foglalkoztatási programokat a munkaerőpiac helyi szereplőinek részvételével, a területi és személyi hátrányok okozta egyenlőtlenségek csökkentését és partneri viszony kialakítását. A közös cselekvésnek a kistérség készülő foglalkoztatási gazdasági terve lesz a vezérfonala, amelyet a kistérségre vonatkozó általános értékelés alapoz meg. Az elemzés bemutatja a kistérség demográfiai, gazdasági, foglalkoztatási helyzetét. Rögzíti azt a helyzetet, amelyhez képest értékelhető a terv végrehajtása, így lehetővé teszi, hogy a tervezés a helyi szükségletekre, igényekre adjon választ. Az elemzés megpróbál választ adni a kistérség sajátos foglalkoztatáspolitikai krízisjelenségeinek okaira és kitér a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását gátló tényezőkre is.

17


2. Releváns kistérségi és regionális fejlesztési dokumentumok foglalkoztatási szempontú elemzése 2.1. Területfejlesztés, vidékfejlesztés A helyzetelemzéshez kapcsolódóan összegyűjtésre kerültek a kistérség területfejlesztési, vidékfejlesztési stratégiái, programjai, tervezési dokumentumai. Ezek közül kiválasztásra kerültek azok, amelyek releváns tartalommal rendelkeznek a kistérség munkaerőpiacának fejlesztésére. Ezek a teljes körből kiválasztásra került dokumentumok a következők: -

kistérségi szerkezetátalakítási program

-

kistérségi közfoglalkoztatási terv

-

az őriszentpéteri kistérség területfejlesztési programja

-

az őriszentpéteri kistérség átfogó fejlesztési programja

-

területfejlesztési program és helyzetelemzés

-

Bázis projekt fejlesztési dokumentumai

-

Vas megye területfejlesztési programja 2007-13

-

Regionális Átfogó Program 2007-13

Ezen dokumentumok foglalkoztatási szempontú feldolgozása nem ebben a helyzetelemzésben, hanem a foglakoztatási stratégia megalapozó fejezetében kerül dokumentálásra, a készülő és a fejlesztési célokat tartalmazó tervdokumentum illeszkedésvizsgálatát érintő résznél.

18


3. Fekvés, környezeti adottságok 3.1. Elhelyezkedés, közlekedési kapcsolatok Az őriszentpéteri kistérség Vas megye délnyugati szegletében terül el, Magyarország sajátos táji-természeti, néprajzi egységét, az Őrséget jelentős részben lefedve. Délkeleten Zala megye, nyugatról Szlovénia, északról a Rába folyó határolja. Központja Őriszentpéter, amely a megyeszékhelytől 60, Budapesttől 240 km távolságra fekszik. A település közlekedés-földrajzi helyzete nem kedvező. Az 1990-es évek közepén kezdődött a Zalalövő-Bajánsenye vasútvonal tervezése és építése, amelyet aztán 2001-ben adtak át a forgalomnak. A vonal felújítása az évek során folytatódott, 2010-ben a villamosítása is teljes hosszon megtörtént. Az újraépült vasútvonalnak a kistérség négy településén van megállóhelye, s így Őriszentpéter vasúti fővonalon is elérhetővé vált. A városon naponta 14 vonatpár halad át. Közvetlen vasúti összeköttetése van Zalaegerszeggel, Szlovéniával és Szombathellyel.

A kistérség központi települését főközlekedési útvonal nem érinti, négy alsórendű közút viszont itt fut össze. Ezek Zalalövő-Zalaegerszeg,

19


Szlovénia, Szentgotthárd, Körmend-Szombathely irányába vezetnek. Minőségük megfelelő. A település közösségi közlekedési elérhetősége vonzáskörzetéből kielégítő. Őriszentpéterről naponta mintegy 30 közvetlen autóbusz járat indul/érkezik (Szombathelyre, Körmendre, Szentgotthárdra, Csákánydoroszlóra és Lentibe). Szomszédos kistérségei: észak-nyugaton a Szentgotthárdi, északon a Körmendi-, keleten a Zalaegerszegi-, Dél-Keleten pedig a Lenti Kistérség. Nyugaton Szlovéniával határos. Az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás 2006. augusztus 1-jén alakult a kistérség területén működő 22 önkormányzat részvételével. A kistérséghez tartozó 22 település: · Őriszentpéter · Bajánsenye · Felsőjánosfa · Felsőmarác · Hegyhátszentjakab · Hegyhátszentmárton · Ispánk · Ivánc · Kercaszomor · Kerkáskápolna · Kisrákos · Kondorfa · Magyarszombatfa · Nagyrákos · Őrimagyarósd · Pankasz · Szaknyér · Szalafő · Szatta · Szőce · Velemér · Viszák

3.2. A természeti és az épített környezet Hazánk egyik legnyugatibb vidéke, éghajlata alapvetően átmenetet képez a Dunántúl és az Alpok között. Ennek megfelelően a napsütéses órák száma a legkisebb (1800 óra évente), az évi középhőmérséklet 9 C0 körüli. Az átlagos évi csapadék 800-900 mm, amelynek jelentős része vegetációs időszakban hullik le. Az alacsony hőmérséklet és magas csapadék miatt igen nagy a relatív légnedvesség. A térség a gyertyános - tölgyes és bükkös klímazónába esik, ez határozza meg a természetes növénytakarót, ami szinte mindenütt erdő. Az őriszentpéteri kistérség felszíne mély, széles völgyekkel tagolt dombvidék. A Kerka patakon túl fekvő területe átmenetet képez a Zalai dombság felé. A kistérség nyugati területe a Szlovéniával határos

1 10


Vendvidék, amely meredekebb domboldalaival és alpesi flórájával magashegyi jegyeket mutat. A kistérség három folyó vízgyűjtő területéhez tartozik. Az északra folyó patakok a Rába vízgyűjtőjéhez, a Zala és patakjai a Balatonéhoz, a Zalától délre eredő patakok a Kerkán keresztül a Mura-Dráva vízrendszeréhez tartoznak. A három folyó közül a Zala Szalafőn ered. A jelentősebb vízfolyások: a Zala és a Kerka a Kercával. Rajtuk kívül számos patak van. Az utóbbi 20 évben több patakon is mesterséges tavakat, víztározókat duzzasztottak: így jött létre a Himfai- tó, a Vadása I. és II. tó és a Bajánsenyei tó. Az Őrség talaja sekély termőrétegű. Az agyag és az itteni kavics is egyaránt rossz vízvezető, gyakran vízzáró réteget alkotnak, így pangóvizes talajok képződnek. A szabdalt felszín és pangóvizes talajok miatt a terület szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas, nagyüzemi művelésre csak a széles völgyek és a fennsíkok lennének megfelelőek, de a talaj minősége - a Kerka völgyét leszámítva - gyenge. A mezőgazdasági terület rétként és az erdőként való hasznosítása jellemző. A kistérség erdősültsége messze az országos átlag fölötti, meghaladja az 50%-t. A kiterjedt erdőségek, kaszálók, láprétek vizes élőhelyek gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont, amelyek között szép számmal találhatók védett fajok is. A természetes erdőtársulások főleg lombelegyes erdei fenyvesek, bükkösök és gyertyános tölgyesek, a patakok mentén égerligetek. Ezek az erdei fenyvesek fás-és lágyszárú növényzetükben is egyedülállóak és különleges természetvédelmi értéket képeznek. Több olyan virágos növény él ezekben, ami hazánkban másutt nem található meg. Az Őrség erdei igen gazdag gombatermő helyek. Az őrségi tőzegmohás lápok országos ritkaságnak számítanak. Ezek a jégkorszaki maradványok sok ritka növény élőhelyei. A térség hazánk lepkékben leggazdagabb területe. A tiszta patakokban sok ritka halfaj él, a Kerkában folyami rák is. A vadászható apróvad nagyon kevés, a nagyvad-állomány viszont jelentős. A kistérség nagy része már 1978 óta tájvédelmi körzet volt, ezt kibővítve 2002-ben jött létre az Őrségi Nemzeti Park. Az őriszentpéteri kistérség területének legnagyobb része, településeinek mindegyike a Nemzeti Parkhoz tartozik. Az értékek védelmét az Őrségi Nemzeti Park mellett az Őrség-Raáb-Goričko Natúrpark látja el, amely szervezetek aktív szerepet töltenek be a térség fenntartható fejlődésének elősegítésében. A térség egyetlen fontosabb ásványkincse az agyag, amely a helyi kézművesség fontos alapanyaga, illetve a közelmúltig ipari nyersanyagként (téglagyártás) is fontos szerepet kapott a helyi foglakoztatásban. Megemlíthető még a térségben feltárt termálvízkincs, amelynek hasznosítása nem megoldott, illetve a földgáz-vagyon, amelynek kitermelése ugyan folyik, azonban mérsékelt hatással van a kistérség életére. A táj népi és kultúrtörténeti értékekben bővelkedik, a hagyományőrző népi mesterségeket több helyi lakos ma is gyakorolja. A táji hagyományokra és a környezetbarát technológiák hasznosítására épülő gazdálkodás egyben a

1 11


sikeres turisztikai fejlesztések egyik alapköve is. Az elsősorban a táji értékekre alapozó turizmus a térség fejlődésének biztosítéka.

3.3. Településszerkezet A kistérség területe 305 km2, az ország legkisebb lélekszámú kistérsége. Nagyon alacsony (23 fő/ km2) a népsűrűség, az országos átlag negyedét sem éri el. A népsűrűség is jelzi, hogy jellemzően aprófalvas térségről van szó, ahol a központi funkciók is meglehetősen hiányosak. A közeli városok, Szentgotthárd és Körmend igen jelentős vonzással bírnak a kistérség településeire. A 22 településen alig 7 ezer ember él. Egyedül a kistérség központjának számító Őriszentpéternek 1000 fő feletti a népessége, a falvak többsége (19 település) 500 fő alatti törpefalu, az átlagos lélekszám 320 fő. A legkisebb népességű településen – Szaknyéren – alig hatvanan élnek, s a kistérség legnagyobb népességű falva (Ivánc) is csupán az ott működő bentlakásos szociális intézménynek köszönheti 700-hoz közelítő lélekszámát. A történelmi Őrség központi területei, maga Őriszentpéter is sajátos, „szeres” településtípusúak. Az egymástól távol levő, elsősorban dombtetőkre települt épületcsoportok, szétszórtan található házcsoportok máig őrzik a honfoglalás koráig visszavezethető faluformát. Településszerkezet, Vas megye, 2009. január 1.

Kistérség

A települések száma A 120 feletti népességnagyságnépsűrűségű Ebből: Népsűrűség, kategóriák szerint Település településeken város fő/km2 lakók aránya, – 500– 1000– 10 % 499 999 9999 000–

Celldömölki

28

1

17

9

1

1

52,9

44,8

Csepregi

16

2

12

2

2

–

57,9

31,8

Körmendi

25

1

20

1

3

1

64,8

56,1

Kőszegi

15

1

10

2

2

1

98,9

65,7

Őriszentpéteri

22

1

19

2

1

–

21,7

–

Sárvári

32

2

14

12

5

1

60,3

48,1

Szentgotthárdi

15

1

10

4

1

–

63,2

60,7

Szombathelyi

40

1

16

13

10

1

175,7

77,7

Vasvári

23

1

14

8

1

–

37,8

–

Összesen

216

11

132 53

26

5

78,2

58,8

Forrás: KSH

1 12


Nyugat-Dunántúlon az őriszentpéteri az öt legfejletlenebb kistérség egyike. A pacsai, zalakarosi kistérségekkel nagyjából azonos átlagos fejlettségi szinten áll, az országos rangsor utolsó harmadának elején. A kedvezményezett kistérségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a 46, területfejlesztési szempontból hátrányos helyzetű kistérségek közé sorolja az őriszentpéterit is. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékét tartalmazó 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet az egyes településeket azok fejlettsége szerint minősíti, komplex mutatórendszer alapján. A kistérség 22 települése közül társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból Kondorfa elmaradottnak minősül, s ezzel együtt még az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel is sújtott. További néhány település (Kercaszomor, Szatta, Magyarszombatfa és Pankasz) csak az egy évnél hosszabb ideje munkanélkül állók kategóriája szerint hátrányos helyzetben van.

4. Népesség, népmozgalom 4.1. A népesség összetétele Az őriszentpéteri kistérség az ország legkisebb népességű kistérsége, alig hétezer ember otthona. Összehasonlításként: a második legkevesebb lélekszámú kistérségben, a Zala megyében található pacsaiban is több mint tízezren élnek. Vas megye lakosságának 2,6 %-a él a kistérséget alkotó 22 településen. A népesség 18 %-a a kistérség központjában, egyetlen városában, Őriszentpéteren lakik. A városon kívül 500 lelket mindössze Ivánc és Bajánsenye népessége számlál. Előbbi község is kizárólag az ott működő, bentlakásos szociális otthon ellátottainak köszönheti hétszázat közelítő népességét. A vonzáskörzet falvainak átlagos népessége 270 fő. Vas megye kistérségei közül az Őriszentpéteriben van – arányát tekintve - a legtöbb 100 főnél kevesebbet számláló település (összesen öt, a kistérség településeinek közel negyede). A kistérség lakóinak 51%-a nő, arányuk itt 1 %ponttal alacsonyabb, mint Vas megye egészében. Az utóbbi évtizedben a nemek aránya 1 %ponttal eltolódott a férfiak javára, ellentétesen a megyére jellemző folyamattól. Az őriszentpéteri kistérség állandó népességének 14,7 %-a 18 év alatti fiatalkorú. Mindössze Felsőjánosfa, Hegyhátszentmárton és Pankasz azok a települések, amelyekben a fiatalkorúak aránya magasabb a megyei átlagnál. A települések döntő többségének még magának Őriszentpéternek is – a korfája széles koronájú, vagyis az idősebb korcsoportokban kiszélesedő, így a népesség természetes reprodukciójának esélye rendkívül csekély.

1 13


A munkaképes korú népesség aránya a kistérségben rendkívül alacsony, nem éri el a teljes népesség 56 %-át, szemben a megyei 60%-os átlaggal. A megyei átlagot mindössze Viszák és Őriszentpéter tudja e tekintetben produkálni. Az előbbiek következtében a 60 év feletti időskorúak aránya 28 %, ami 5,5 %ponttal magasabb a megyei átlagnál. A kistérség hat településén (Felsőmarác, Kerkáskápolna, Kondorfa, Szaknyér, Szalafő, Velemér) legalább minden harmadik lakos 60 év feletti. A 60 év feletti lakónépesség aránya az összlakosságon belül a megyében mindenütt növekedést mutat, de a növekedés dinamikája az őriszentpéteri kistérségben egészen gyors. Az állandó népességen belül a kistelepüléseken növekszik a 60 év felettiek száma. A 60 év feletti népesség, valamint a nyugdíjkorhatár felé közeledő jelentősebb lakossági csoportok jelenléte is alátámasztja, hogy a kistérség egészében jelentős feladat lesz az idősgondozás kiterjedt, egymásra épülő, kistérségi szinten is összehangolt szolgáltató rendszerének kialakítása, bővítése. A kistérség iskolázottsági mutatói kedvezőtlenek. Felsőoktatási intézmény nincs a kistérségben, elérhető távolságban is csak Zalaegerszegen és Szombathelyen. A diplomát szerzők gyakran nem térnek vissza a szülőhelyükre. A kistérség népességének iskolázottsága településenként eltérő: néhány településen rendkívül magas az általános iskolát sem végzettek száma, illetve azoké, akiknek legmagasabb iskolai végzettségük az általános iskola. Ilyen például a szociális intézmény lakói miatt Ivánc, ahol a 7 év feletti lakosok négytizede alapfokú általános ismeretekkel sem rendelkezik, illetve Kondorfa és Szaknyér, ahol 30 % az általános iskolát sem végzettek aránya. A relatíve alacsony elvégzett átlagos osztályszám a kistérség egészére jellemző, amelynek oka az ott élők magas átlagéletkora, az időskorúak népességen belüli nagy aránya és a képzett fiatalok munkahiány miatti elvándorlása. A térségen belül a városokon kívül általában ott magasabb a népesség iskolázottsága, ahol működik általános iskola vagy óvoda, valamint egyéb olyan intézmény, amely az esetek többségében diplomás embereket foglalkoztat. A kistérségben a diplomát szerzettek megfelelő korú – 25 év feletti - népességhez viszonyított aránya a megyei átlag alig felét éri el. Három olyan település van a kistérségben (Ispánk, Szatta, Őriszentpéter), amelyekben a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a megyei átlagot. E településeket a pozitív vándorlási egyenleg jellemzi. A betelepülők jellemzően távoli vidékről érkezett értelmiségiek, akik a táj nyújtotta egyedi, vonzó életkörülmények miatt választják otthonukként az Őrséget. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a kistérség alig 2 százaléka tartozott valamely hazai nemzetiségi közösséghez. Kimutatható számban cigányok, németek és szlovének élnek a kistérségben. A német kisebbséghez tartozók többsége az 1990-es években letelepedett, az Őrségben házat vásárolt, nem egy esetben ott gazdálkodó, jellemzően nem csak magyar állampolgársággal rendelkező személy. Számuk egyik településen sem haladta meg a tizet. A szlovének, vendek Bajánsenyén és

1 14


Kondorfán alkotnak kisebb számú közösséget, a többi településen csak elszórtan élnek. Megbecsülendő értéke a kistérségnek a roma közösség is. A roma kisebbség három településen koncentrálódik: Őriszentpéteren, Pankaszon és Bajánsenyén. E településeken nem jellemző a negatív diszkrimináció, roma és a magyar családok békében élnek egymás mellett.

4.2. Népmozgalom A kistérség lakónépessége évente nagyjából egy Ispánk nagyságú település lélekszámával (-130 fő/év) csökken. Az őriszentpéteri kistérségben a népességfogyás éves üteme az utóbbi 3 év átlagában -19‰, amely a megyei ütemnek a három és félszerese. A népességcsökkenés háromnegyed részben a természetes fogyásból, vagyis a születések és a halálozások számának negatív egyenlegéből származik. Jól jellemzi a kistérség természetes népesedési folyamatát, hogy a kistérséget alkotó 22 település közt egy olyan sem akad, amelyikben az utóbbi 3 esztendőben többen születtek volna, mint ahányan elhunytak. Ezzel szemben rendkívül magas azon települések száma (15), ahol az utóbbi 3 esztendő alapján számított éves átlagban a természetes fogyás mértéke meghaladta a 10 ezreléket! Közülük öt településen (Hegyhátszentmártonban, Ispánkon, Szaknyérben, Szattán és Veleméren) egészen drámai a népesedési folyamat, hiszen e falvakhoz köthetően az utóbbi 3 év során egyetlen élve születést sem regisztráltak! A drámai mértékű és ütemű természetes fogyást a belföldi vándorlási egyenleg akkor sem lenne képes ellensúlyozni, ha az, az utóbbi 3 év mindegyikében lakosságtöbbletet eredményezett volna. Ezzel szemben az a helyzet, hogy a kistérség nem vándorlási célterület, sokkal inkább az elvándorlás figyelhető meg a településeken. Az ország egyéb területeiről évente mintegy háromszázan költöznek a kistérség valamely településére azzal az elhatározással, hogy ott alapítsanak maguknak új otthont. E vándorlás célpontjai elsősorban Őriszentpéter, valamint azok a települések (Szőce, Szalafő, Ispánk, Hegyhátszentjakab), amelyek szép természeti környezettel rendelkeznek. Speciális, statisztikai értelemben azonban létező vándorlási céltelepülés Ivánc, az ott működő szociális intézmény természetes gondozott-forgalmának köszönhetően. Ami figyelemre méltó: az Őrség, mint odavándorlási célpont, évről-évre kevesebb letelepedni vágyót vonz, egyre kevesebben választják maguknak állandó lakóhelyként valamelyik őrségi települést (2005-ben még százzal többen telepedtek le a 22 település valamelyikén, mint 2008-ban). Az elvándorlás ezzel szemben évről évre nagyjából azonos létszámot mutat, mintegy 350-en hagyják el a kistérséget évente. Demográfiai folyamatok Vas megye kistérségeiben Természetes Belföldi A szaporodás, vándorlási Lakónépesség települések különbözet fogyás (–) Kistérség változása, % átlagos (2001=100,0) 2000–2008. évi átlaga ezer népessége lakosra

1 15


Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Összesen Forrás: KSH

-6,6 -2,8 -4,2 1,7 -10,4 -4,0 -4,3 -0,7 -7,9 -2,8

896 669 857 1 220 301 1 135 983 2 839 616 1 208

-5,4 -5,8 -3,2 -5,2 -12,5 -5,6 -6,8 -3,6 -7,4 -4,9

-4,8 2,7 -2,2 7,3 -1,2 -0,6 0,5 1,1 -3,4 0,1

A települések lakosság-megtartó ereje különböző. Tartós, évről évre kimutatható népességfogyás jellemzi a kistérség településeinek harmadát. E települések nagyságukban, fejlettségükben is erősen különböznek egymástól (például Őriszentpéter és Hegyhátszentmárton), sőt még a centrum-periféria kapcsolatrendszerben sem lehet őket azonos jellemzővel leírni. Az utóbbi négy év átlagában vándorlási többlettel a kistérség nyolc települése rendelkezik. Közülük Ivánc helyzete a fentebb már említett szociális intézmény gondozott-forgalma miatt speciális, azonban Ispánk, Szatta és Velemér valós és éves átlagban 10 ezreléket meghaladó vándorlási többlettel rendelkezett. Az is igaz azonban, hogy e vándorlási többlet főként az utóbbi négy év első két évében jelentkezett, azóta a vándorlási egyenleg inkább zéró, mint pozitív. Tartós és egyenletes lélekszám-emelkedést csak az a település tud felmutatni, amelyik képes a megélhetéshez alapvetően szükséges jövedelemszerzési lehetőséget és a közszolgáltatásokat, valamint a vonzó környezetet vagy önmagukban, vagy elérhető – legfeljebb 15-20 perc utazással elérhető - távolságon belül biztosítani.

1 16


5. A háztartások, családok jellemzői A kistérség népessége 2.700 háztartásban él, amelynek több mint negyede egyszemélyes háztartás. Ez az arány 4 %ponttal magasabb a megye átlagánál, a kistérség legtöbb településére jellemző magas átlagéletkor következtében. Az egyszemélyes háztartások több mint nyolctizede egyedül élő időskorú, nyugdíjas. Különösen magas, 30 % feletti az egyedül élők aránya a kistérség 9 községében. Az egyszemélyes háztartások magas aránya miatt a kistérségben az egy háztartásban élők átlagos száma 2 százalékkal alacsonyabb (2,6 fő/ háztartás) a megyei átlagnál. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a kistérségben a háztartások mindössze 56 %-ában élt olyan személy, akinek volt munkajövedelme. A mutató rendkívül alacsony: a felmérés időpontjában ugyanis Vas megye háztartásainak kétharmadában élt munkajövedelemmel rendelkező személy. Az őriszentpéteri kistérségben így 100 háztartásra átlagosan 97 foglalkoztatott jutott, amely a megyei átlagnál ugyancsak jelentősen, 18 %kal alacsonyabb. Mindezen mutatók a kistérség rendkívül gyorsan öregedő társadalmára, ebből fakadóan a nagyarányú inaktivitásra vezethetők vissza. A háztartások jellemzői, 2001 Őriszentpéteri Vas megye kistérség 2 691 95 967

Háztartások száma Az egyszemélyes háztartások 26,9 aránya, % Az egy háztartásban élők átlagos 2,6 száma Forrás: Népszámlálás, 2001

23,1 2,7

A népszámlálás adatai szerint a kistérségben mintegy 1600 házastársi, 100 élettársi kapcsolat, s több mint 350 csonka család - vagyis gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő szülő - létezett. A családok 68%-ában volt kereső családtag. Kirívóan alacsony volt ez az arány Kerkáskápolnán (44%), Kondorfán (52%), Veleméren (53%) és Kercaszomoron (55%). 100 családra átlagosan 113 kereső jutott, a megyei átlagnál – hasonlóan a háztartásoknál mért mutatóhoz - 18%-kal kevesebb. A kistérség lakóinak 45%-a rendelkezik olyan jövedelemmel, amelyre kiterjed a személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettsége. Az adófizetők népességen belüli aránya Őriszentpéteren 49 %, a vonzáskörzet falvaiban mindössze 44% volt. Az adófizetők éves átlagos bruttó jövedelme 2008-ban 1,45 millió forint körül alakult. Ez a számított érték mintegy 16%-kal kevesebb, mint a megyei és a Nyugat-dunántúli régió átlaga. A kistérségi központ-vonzáskörzet viszonylatában az adóalapot képező jövedelem 1,14szeres Őriszentpéter javára.

1 17


Személyi jövedelem, 2008 1 800

50 49

1 700

48

1 600

47 %

ezer Ft 1 500

46 1 400

45

1 300

44

1 200

43 Vonzáskörzet

Őriszentpéter Őriszentpéteri kistérség

egy adófizetőre jutó SZJA-alap

Vas megye

NyugatDunántúl

adófizetők aránya a népességen belül

A kistérségben az egyes településeken élők átlagos jövedelmi helyzetében az eltérés nem jelentős: a két, egyébként nem jellemzően előforduló szélsőérték – a legalacsonyabb (Őrimagyarósd) és a legmagasabb (Velemér) átlagos SZJA alappal rendelkező település - között kétszeres a különbség.

6. Lakáshelyzet, közművek, info-kommunikáció 6.1. A lakások felszereltsége, komfortossága, lakásépítések Az apró- és törpefalvakból álló Őrségben 2009 végén összesen 3 375 lakás létezett. Az otthonoknak mindössze 15,7%-át építették Őriszentpéteren, ami tükrözi a település-együttes elaprózott településszerkezetét. Az őriszentpéteri kistérségben vették használatba Vas megye teljes lakásállománynak alig három százalékát. 2005 és 2009 között 62 új lakást húztak fel a település-együttesben, ennek háromtizede, 19 db gyarapította Őriszentpéter ingatlan-állományát, míg a fennmaradó héttized a többi 21 település között oszlott meg. A kistérség 22 településéből ötben egyáltalán nem épült lakás ebben az időszakban, ami jelzi az itt zajló társadalmi-demográfiai folyamatokat: az elvándorlást, a népesség elöregedését, a lakosság alacsony mobilitását, összességében tehát azt, hogy más vidéki területekhez hasonlóan a kistérség lakosságmegtartó ereje gyengülőben van. A kistérség településein az építési kedv

1 18


éves nagyságrendje 2007-ig a 2005-ös szinthez képest kis mértékben lefelé mozdult el, majd 2008-ban drasztikusan, a 2005-ös szint 35%-ára esett vissza. A jelentős csökkenés után 2009-ben ismét növekedett az építési kedv, de még így is csak a 2005-ös szint háromnegyedére tudta magát feltornászni. 2008 végén átlagosan 2 ember élt egy lakásban, kevesebb mint a megyében és a régióban, ami ugyancsak az elvándorlást és kedvezőtlen korösszetételt érzékelteti. A lakások komfortfokozatára vonatkozó adatok a 2001-es teljes körű lakásfelvételből származnak. Ezek azt mutatták, hogy a kistérségben az összkomfortos lakások aránya még a háromtizedet sem érte el (27%), amit a komfortos lakások részesedése is csak kis mértékben múlt felül (35%). Őriszentpéteren ennél valamivel kedvezőbben alakult a lakások felszereltsége, de még így is jócskán rosszabb képet mutatott a vasi helyzetnél. A megye más kistérségeivel összehasonlítva azt tapasztalhattuk, hogy a félkomfortos és a komfort nélküli lakások aránya meglehetősen magas volt, 13,8% és 19,4%. A szükség-és egyéb lakások részesedése 4,6%-ot ért el, ami majdnem kétszeresét tette ki a vasi (2,5%), és a nyugat-dunántúli régió átlagának (2,9%). Az átlagosnál gyengébb komfortösszetétel a kistérség vonzerejének, de legalábbis megtartó erejének helyreállítása valamint és a foglalkoztatás bővítése szempontjából valószínűleg nem a pozitív oldalon esnek a latba, és nem kedveznek a lakossági mobilitásnak és a befogadási potenciál növelésének sem.

6.2. A közművi kiépítettsége

és

infokommunikációs

infrastruktúra

Az őriszentpéteri kistérségben 2008 végén 6 632 fő élt, Vas megye lakosságának mintegy 2,5 százaléka. A népességnek alig egyötöde lakott Őriszentpéteren. A közműellátottságot alapvetően ezen adatok és a törpe-, illetve aprófalvas településszerkezet adta korlátok tükrében érdemes értékelni. A közüzemi infrastruktúra kapcsán a szennyvíz-hálózat fejlesztése a legsürgetőbb feladat mind környezetvédelmi, mind település-, és gazdaságfejlesztési szempontból. Az ivóvíz-hálózatba bekapcsolt otthonok arányát tekintve a kistérség kimondottan jól állt, a települések felében teljesen kiépült a közmű, és a többi településen is jócskán 90% feletti volt a bekapcsolt lakások aránya (97,4%). A lakások infrastrukturális ellátottsága, 2008 Közüze mi Közcsa- Kábel ivóvíztvtornavezeték hálózat hálózat Megnevezés ba ba hálózat ba bekapcsolt lakások aránya, %

Háztart ási gázfogyasztó k a lakásállomán y százalé

Ezer lakosra jutó távbeszé lő fővonal

ISDN vonalak aránya a távbeszé lőhálózatb an, %

1 19


-kában Őriszentpéter i kistérség Ezen belül: Őriszentpéter Községek együtt Vas megye NyugatDunántúl Forrás: KSH.

97,4

55,5

3,1

26,2

339

7,8

96,4

78,6

0,0

32,4

346

12,5

97,6 97,1

51,2 67,8

3,7 53,8

25,1 65,7

338 319

6,8 12,7

97,1

75,0

58,8

73,0

321

16,2

Ugyan az elmúlt évek fejlesztései és az uniós források megnyílása után a kistérség infrastrukturális helyzete javult, a szennyvízhálózat kiépítése az eddigi erőfeszítések ellenére még most is ad tennivalót a helyi vezetőknek. A kistérség fejlődése, vonzerejének és népességmegtartó-képességének növelése szempontjából kiemelt kérdésként kell kezelni a szennyvízhálózat bővítését és fejlesztését. 2008 végén a település-együttes 22 településéből 8-ban egyáltalán nem létesült szennyvízhálózat, ezen kívül a kiépítettség sehol sem volt teljes körű. Még az őriszentpéteri otthonoknak is csak valamivel több, mint háromnegyede, a községi lakásoknak pedig nagyjából a fele volt csatornázott, ami határozottan alacsonynak tekinthető az amúgy sem magas, 67,8 %-os megyei mutatóval szemben, a 75%-os régiós mutatótól pedig kimondottan elmaradt. A hálózat kiépítését a sajátos szeres településszerkezet és a lakosság alacsony jövedelme is nehezíti. Ne felejtsük azt sem, hogy az uniós tagsággal ránk rótt kötelezettség miatt a csatornázottsági aránynak 2012-ig el kell érnie a 80%-ot. Az infrastrukturális beruházások és fejlesztések azért is kiemelten fontosak, mert hozzájárulnak a helyiek életminőségének javításához, és így növelheti a település-együttes megtartó erejét és munkahely-teremtési potenciálját is. Három település kivételével 2008-ra mindenütt kiépült a vezetékes gázhálózat, bár a rácsatlakozott háztartások hányada a kistérség lakásállománynak alig több mint az egynegyedét fedte le; miközben megyei szinten az otthonok hattizede csatlakozott a közműre. A vezetékes gázhálózat fejlesztése a lakások komfortfokozatának javítása és a telephely létesítések szempontjából is fontos lenne. Az eddigi fejlesztések ellenére még jelentős a kistérség lemaradása ezen a téren, ami ebben az esetben is az aprófalvassággal, ezen belül is alapvetően a fejlesztési költségekhez viszonyítottan alacsony lakosságszámmal függ össze. Az 1990-es évek fejlesztései nyomán a vezetékes telefonhálózat mindenhol kiépült, a kistérségben az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma elérte a 339-et, ami kis mértékben ugyan, de meghaladta a megyei átlagot (319), sőt a régiósat is (321). Az ISDN-vonalak aránya a vezetékes hálózatban kimondottan alacsony volt, átlagosan 7,8%, ami az amúgy sem magas megyei mutatónak (12,7%) is mindössze hattizedét tette ki, és 2 településen egyáltalán nem is létezett. A műszaki és technológiai fejlődés tendenciáit figyelembe véve párhuzamosan várható, hogy ez az arány nem

1 20


is fog nőni, hiszen a szélessávú Internet (ADSL) és a mobilinternetlehetőségek kiépítése jelenleg vonzóbb, és könnyebben elérhető infokommunikációs szolgáltatást jelentenek. A szélessávú internethez szükséges infrastruktúra a térségben még mindig hiányos annak ellenére, hogy a települések információhoz jutását, az ügyintézést egyszerűbbé és gyorsabbá tehetné a lakosság számára. A távmunkának köszönhetően az ebben résztvevők számára szükségtelenné válna a gyakran aránytalanul időigényes és drága ingázás, a fiatalok egy része nem kényszerülne arra, hogy a városokba vagy a megyeszékhelyre költözzenek. A lakosság mellett a települési önkormányzatok számára is rejt hatékonyságbeli előnyöket, ha elektronikus útra terelnék a működésüket, a másokkal való együttműködésüket. A kistérségben mindössze 2 teleház működött (Veleméren és Őriszentpéteren), amelyek száma pályázati források segítségével tovább nőhet. A laza településszerkezet okozta kiépítési nehézségek miatt kábeltelevízió-hálózat csak 2 településen (Felsőjánosfa és Hegyhátszentjakab) létesült, ráadásul ezeken is alacsony a bekötések aránya. A telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésére a helyi erőforrásokon felül magasabb szintről is szükség lenne támogatásra. Annál is inkább, mert a kommunikációs és információs kapcsolatok fejlesztése segíti a lemaradások lefaragását, és hozzájárulhat a területi különbségek mérsékléséhez. E nélkül hasonló helyzet következhet be, mint a gázhálózat-fejlesztés esetében: mire sor kerül a közmű kiépítésére a sereghajtók már nem képesek kihasználni annak versenyelőnyeit, a beruházás csupán a halmozódó hátrányok mérséklését szolgálhatja. A késlekedés következtében azonban a szükséges műszaki háttér és a hálózat mielőbbi kiépítésével sem juthat már versenyelőnyhöz a kistérség, viszont mindenképp szükséges lenne a leszakadás megállításához.

1 21


7. A kistérség gazdasága 7.1. Főbb gazdasági jellemzők A rendszerváltásig a térségben az őriszentpéteri cipőgyár és az Őrség mezőgazdasági szövetkezet volt a legnagyobb foglalkoztató. A termelőszövetkezet felszámolásával rengeteg ember került az utcára. A mezőgazdaságból elbocsátott dolgozók vagy lakóhelyüktől távoli munkahelyekre járnak dolgozni, vagy kis területű földjeiken rendezkedtek be önellátó gazdálkodásra. A cipőgyár megszűnésével ugyancsak sokan elvesztették állásukat. Az uniós csatlakozásig munkalehetőséget biztosított a Határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség is. Azonban ezek a foglalkoztatók is megszűntek, illetőleg kisebb apparátussal működnek tovább, bár e testületekből néhányan átképezték magukat rendőrnek. Az Őrségre jellemző feldolgozóipari tevékenységek közül a kerámiagyártás szenvedte el a legsúlyosabb veszteséget, bár Magyarszombatfán úgy tűnik sikerül újjáéleszteni e nagy múltú tevékenységet. Az őriszentpéteri kistérség a helyi adottságok, a rendelkezésre álló erőforrások és a földrajzi fekvés alapján alapvetően agrárjellegű vidék, annak ellenére, hogy intenzív szántóföldi növénytermelésre kevésbé alkalmas. A szántóföldek minősége gyenge, a legtöbb helyen átlagos aranykorona értékük hektáronként 10 alatti. A legjobb földek a Kerka-patak völgyében találhatóak. A település-együttes az Őrségi tájkörzet szerves része, így az itt élők fő megélhetési forrása a zömében extenzív jellegű mezőgazdasági tevékenység és az erdő- és vadgazdálkodás, illetőleg az előbbihez kapcsolódó faipar. A mezőgazdasági termékek feldolgozása zömében a háztáji gazdaságokban történik, a sajtkészítés, a gyümölcsléelőállítás, a szeszfőzés és az olajütés a legjellemzőbb tevékenységek. Az extenzív tényezők miatt a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben és a kertészeti termelésben a biogazdálkodás lehet az egyik kitörési pont, ez azonban eddig nem igazán tudott széles körben meghonosodni. A helyi gazdaságban egyre fontosabb szerepet betöltő idegenforgalmi szolgáltatások inkább jövedelem-kiegészítés szempontjából fontosak. A gazdasági szolgáltatások elterjedése vontatottan halad az apró- és törpefalvak magas aránya, a szórt településszerkezet, az elaprózódott gazdasági szerkezet, a tőkehiány és a fizetőképes kereslet korlátai miatt. Az Őrségben a kiterjedt erdőségek, kaszálók, láprétek, vizes élőhelyek gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont, melyben szép számmal találhatók védett fajok is. A táj sajátos népi és kultúrtörténeti értékekben bővelkedik, a hagyományt őrző népi mesterségeket máig sokan ápolják. Az őriszentpéteri kistérség valamennyi települése része a 2002. március 1-jén megalakult Őrségi Nemzeti Parknak. Ez a státusz a tájegység legmagasabb fokú védelmén, értékeinek megőrzésén és bemutatásán keresztül élénkítheti a turizmust – egyúttal az Igazgatóság munkalehetőséget is

1 22


teremt –, ugyanakkor megnehezíti bizonyos folytatását, így a foglalkoztatás intenzív bővülését.

termelő-tevékenységek

A másutt húzóágnak számító feldolgozóipar alacsony hozzáadott értéket állít elő és elsősorban betanított munkaerőt alkalmaz. A telephely létesítésnek nem kedvez a kistérség perifériális elhelyezkedése, nehézkes közúti megközelíthetősége és a természet- és környezetvédelmi kötöttség. A kiterjedt erdősültség miatt fontos tevékenység a fűrészárú-gyártás és az asztalosipar, bár ezek inkább csak helyi szükségleteket elégítenek ki. Az egykor nagyhírű Magyarszombatfai Kerámiagyárban újabban kályhacsempe gyártása folyik. A kereslet növekedése miatt az üzemben fokozatosan korszerűsítenek, új beruházásokat indítanak, így egyre több embernek biztosítanak munkalehetőséget. A helyben kitermelhető agyagvagyonra építették fel Pankaszon több mint száz évvel ezelőtt a téglagyárat, amely még ma is működik, de már csak kereskedelmi tevékenység folyik benne. Gödörházán és Veleméren régi hagyománya van a fazekasságnak, ami szintén a jó minőségű agyagot hasznosítja. Ez utóbbi kisvállalkozások inkább az önellátásban és a jövedelem-kiegészítésben töltenek be szerepet, kevésbé a széles körű foglalkoztatásban. Az Őrségben egyetlen nagyvállalat, a MOL folytat gázkitermelést, azonban a kiaknázott alapanyag feldolgozása másutt történik. Hegyhátszentjakabon a FIKSZ Kft. építőipari és könnyűipari vállalkozás a legjelentősebb foglalkoztató. A kistérségben a megyei és regionális tendenciáktól eltérően a meglévő üzemek bezárása, visszafejlődése volt tapasztalható. A 2000-ben megnyílt szlovén vasútvonal a település-együttes gazdasági fejlődésére egyelőre nem gyakorolt számottevő hatást. A kistérség gazdaságilag aktív lakói ezért megélhetésük érdekében kénytelenek a környező ipari központokba (Szentgotthárd, Zalaegerszeg) ingázni.

7.2. Vállalkozások, kkv szektor Az őriszentpéteri kistérségben 2009. december végén 1 410 gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A Vas megyében bejegyzett szervezetek közül csupán minden 16. választotta székhelyül a település-együtteshez tartozó helységek valamelyikét, ami ugyan elmaradt a területi részesedéstől, viszont magasabb arányt mutatott, mint a népességkoncentráció. A szervezetek közül 39 volt államháztartásból finanszírozott, melyből 8 a kistérség központjába helyezte székhelyét. Minden településen létezett legalább egy költségvetési szerv. Számuk 2005 és 2009 között a feladatellátás területi átszervezése és a takarékossági intézkedések nyomán 5-tel csökkent, közülük 4 a falvakban szűnt meg. A kistérség területén 2008 végén 111 nonprofit szervezetet tartottak nyilván, melyek háromnegyedét a falvakban élők képviseletére, érdekeik, szükségleteik szolgálatára alapították. A civil aktivitás meglehetősen élénk az Őrségben. A nonprofit szervezetek száma 2005 és 2009 között 11-gyel gyarapodott, és a múlt esztendő végén Hegyhátszentmárton és Szaknyér kivételével mindenütt létezett legalább egy belőlük. A kistérségben ezer

1 23


lakosra majdnem 17 társadalmi szervezet illetőleg alapítvány jutott, kétszer annyi, mint a megyében, illetőleg a régióban. A gazdasági szervezetek kilenctizedét, azaz 1 260-at elsődlegesen nyereségszerzés céljából hozták létre. A vállalkozások előfordulása a szervezetek között elmaradt a megyei és a regionális átlagtól. A regisztrált vállalkozások száma 2005 és 2009 között több mint 600-zal gyarapodott, nagyobb ütemben, mint az összehasonlításul szolgáló területi egységekben. A bővülés mögött azonban döntően adminisztratív okok húzódtak meg. Az ÁFA törvény módosításának következtében ugyanis a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkezőket 2008-tól besorolták a vállalkozások közé. Minden ötödik profitorientált szervezet Őriszentpétert választotta székhelyül, ugyanakkor 2005 óta a vonzáskörzetben együttesen dinamikusabban gyarapodott a nyereségérdekeltségű szervezetek száma (megduplázódott), mint a városban, ahol 1,6-szeresére bővült. E folyamat mögött ugyancsak az őstermelők korábbiaknál szigorúbb regisztrációja érhető tetten. A kistérség központján kívül egyedül a közúti és vasúti határátkelővel rendelkező Bajánsenyén haladta meg számuk a százat, 80 fölötti vállalkozással még Kondorfán, Pankaszon és Viszákon találkozhatunk. 2005 óta mindenütt erősödött a vállalkozásalapítási hajlam. Az őriszentpéteri kistérségben a viszonylag alacsony gazdasági teljesítőképesség ellenére magas a helyben lakók vállalkozói aktivitása, ami elsősorban a helyi adottságok, lehetőségek és erőforrások kihasználására épül. A település-együttesben 2009 végén minden ezer állandó lakosra 184 vállalkozás jutott, ezen belül Őriszentpéteren 1,2-szer magasabb (214) volt a mutató nagysága, mint a vonzáskörzetben. Fajlagosan élénk lakossági kezdeményezés mutatkozott Ispánkon (245), Kisrákoson (270), Szalafőn (257) és Viszákon (292). Ezzel szemben nagyon alacsony volt a helyiek vállalkozásalapítási szándéka Iváncon (79). A vállalkozás-sűrűség azonban már a nyereségérdekeltségű szervezetek ritka elterjedéséről tanúskodott. 2009 végén ugyanis minden egyes négyzetkilométerre 4,1 vállalkozás jutott, jóval kevesebb a megyei (10,9) és a nyugat-dunántúli (13,3) átlagnál. A mutató nagysága sehol sem érte el a Vas megyei szintet. A vállalkozások vizsgálata során nem hagyhatók figyelmen kívül azok az információk, melyek jelzik a vállalkozások létezését, ténylegesen folytatott gazdasági tevékenységét. A rendelkezésre álló legutolsó, 2007. évi adatok alapján elmondható, hogy az őriszentpéteri kistérségben bejegyzett vállalkozások alig több mint a fele (54%-uk) működött ténylegesen, azaz adott „életjelt” magáról. A nehéz vállalkozási körülményeket jelzi az is, hogy 2005-höz képest zsugorodott a vállalkozások körében a ténylegesen munkát végzők előfordulása. Az arány egyik évben sem érte el a megyei, de még a regionális szintet sem. Az adatok alapján elmondható, hogy a vonzáskörzetben valamivel életképesebbnek bizonyultak a vállalkozások, mint a városban. Úgy tűnik tehát, hogy a kistelepüléseken a nehéz gazdasági körülmények ellenére – sok esetben a megélhetési kényszer miatt is – komoly erőfeszítéséket tesznek a vállalkozások képviselői a talpon maradás és a fejlődés előremozdítása érdekében.

1 24


Az őriszentpéteri kistérségben a vállalkozások között túlsúlyban vannak a kis alaptőkével rendelkező, elsősorban az önellátás érdekében életre hívott, esetleg jövedelem-kiegészítés céljából alapított magánkezdeményezések. Mindezt mutatja, hogy a nyereségérdekeltségű szervezetek 83,3%-át egyéni vállalkozásként tartották nyilván. A vállalkozói igazolvánnyal, esetleg adószámmal rendelkező magánszemélyek együttes jelenléte a vállalkozások között jóval gyakoribb volt itt, mint Vas megyében és a Nyugat-Dunántúlon. Valamennyi településen a magánkezdeményezések dominanciája érvényesült, bár mindenütt létezett legalább egy társas vállalkozás is. Regisztrált vállalkozások, 2009

2005 = 100,0 egyé ni

1 260

192,7

Őriszentpéte r

257

Községek együtt Vas megye

Megnevezés

Őriszentpéte ri kistérség

Társas vállalkozások közül

Ebből:

Regisztr ált vállalkoz ás

Ezer állandó lakosra jutó vállalkoz ás

társa s

Kft.

Bt.

1 050

210

110

71

184

160,6

221

36

13

18

214

1 003

203,0

829

174

97

53

177

36 409

126,0

26 401

10 008

5 726

3 045

138

Ezen belül:

Forrás: KSH A kistérségben nyilván tartott 210 társas vállalkozás között a legnépszerűbb cégforma korlátolt felelősségű társaság volt, minden második cég ilyen keretek között folytatta tevékenységét. Összességében a második legelterjedtebb formát a kft-nél általában kisebb vagyonnal és nagyobb személyes felelősséggel rendelkező betéti társaságok képviselték, pontosan egyharmaduk sorolódott ebbe a típusba. A nagyobb tőkét koncentráló részvénytársaságból mindössze kettőt jegyeztek be Őriszentpéteren. A döntéshozatalban a tagok széles körének érdekeit szem előtt tartó, a gazdálkodás mellett esetenként szociális jellegű tevékenységet is felvállaló, ugyanakkor napjainkban visszaszorulóban lévő szövetkezeti formában 4 társaság (Bajánsenyén, Hegyhátszentjakabon, Kisrákoson és Pankaszon) tevékenykedett. Közülük mezőgazdasági tevékenységet már csak a bajánsenyei folytatott. Az egyéni vállalkozások munkavégzésének a jellege szoros összefüggést mutat a kistérség demográfiai sajátosságaival. Nevezetesen az idősödő korstruktúrából adódóan valamennyi területi egységhez képest jóval magasabb a magánkezdeményezések között a nyugdíjasok aránya. Az

1 25


elmúlt év végén ugyanis kistérségi szinten az egyéni vállalkozások négytizede valamilyen nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás vagy járadék mellett tevékenykedett, miközben ez az arány a megyében és a régióban alig haladta meg a 22%-ot. A magánkezdeményezések mindössze 27,9%-a dolgozott hivatásszerűen, azaz megélhetése alapvetően a vállalkozási tevékenységtől függött. A főállásúak valamivel sűrűbben fordultak elő Őriszentpéteren, mint a községekben együttesen. Az egyéni vállalkozások további egyharmada főfoglalkozás mellett kiegészítő jövedelemszerzés céljából vállalkozott döntően mezőgazdasági vagy kertészeti tevékenység folytatására. A gazdaság szerkezetéről, a vállalkozások teljesítőképességéről, munkaerőpiacon betöltött szerepükről fontos képet nyújt a vállalkozások „piramisa”, azaz a foglalkoztatotti létszám-kategóriák szerinti összetétele. Ez az őriszentpéteri kistérségben még a megyei és a regionálisnál is laposabb alakzatot mutatott. Mindez – kizárólag a foglalkoztatottak állományát figyelembe véve – a mikro-vállalkozások tömeges előfordulásáról és a kis-, de még inkább a közepes méretű szervezetek visszafogott jelenlétéről tanúskodott. A kistérségben bejegyzett vállalkozások 98,7%-a 2009 végén ugyanis alkalmazott nélkül tevékenykedett, vagy legfeljebb 9 munkavállalót foglalkoztatott. A vonzáskörzetben a 21 falu közül 11-ben csak ilyen méretű vállalkozásokkal találkozhattunk. A regisztrált vállalkozások létszám-kategóriák szerint, 2009

összetétele

foglalkoztatotti

Őriszentpéteri kistérség Ezen belül: Őriszentpéter Községek együtt Vas megye Nyugat-Dunántúl 0%

10%

0-9 fős

20%

30%

10-19 fős

40%

50%

20-49 fős

60%

70%

80%

90% 100%

50 fős és afeletti

Forrás: KSH. Mindössze 12 nyereségérdekeltségű szervezet tartozott a 10 és 19 alkalmazottal, és csupán 2 a 20 és 49 munkavállalói létszámmal működő kisvállalkozások csoportjába. Közepes méretű, azaz legalább félszáz, de legfeljebb 249 munkavállalónak megélhetést nyújtó társaság szintén 2 működött a kistérségben, és az előbbi kategóriához hasonlóan valamennyi ilyen méretű vállalkozást vidéken jegyeztek be. Nagyméretű, azaz 250

1 26


dolgozónál többet foglalkoztató cégnek pedig nem volt a településegyüttesben székhelye.

7.3. A vállalkozások főtevékenysége Az őriszentpéteri kistérségben regisztrált vállalkozások bejelentett főtevékenység szerinti összetétele alapvetően a helyi adottságokra és lehetőségekre épülő gazdasági viszonyokat mutatja. A gazdaság szerkezete itt még kevésbé modernizálódott. A vállalkozások kétharmada termelő, azon belül is döntően mezőgazdasági tevékenység folytatására szakosodott és alig több mint egyharmada szolgáltatások nyújtására. A fejlettebb térségekben ez pontosan fordítottan alakul, azaz egyharmad-kétharmad az arány a szolgáltatásokat végzők javára. A részletesebb gazdasági ágak szerinti struktúrából egyértelműen kirajzolódik a település-együttes mezőgazdasági jellege, egyúttal a térség sajátos és egyedi arculatából, történelmi és tájképi hagyományaiból fakadó turisztikai jellege. A vállalkozások legnépesebb csoportját a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységre specializálódott szervezetek alkotják. Minden második vállalkozás a primer szektorba sorolódott. Az agrárium és az erdőgazdálkodás különösen a községekben tölt be domináns szerepet a megélhetés biztosításában és a foglalkoztatásban, de az Őrség központjában is jóval gyakrabban fordultak elő mezőgazdasági munkákra szakosodott vállalkozások, mint Vas megyében és a Nyugat-Dunántúlon. Az iparba és az építőiparba tartozó nyereségérdekeltségű szervezetek számbéli súlya lényegében hasonlóan alakult, mint a viszonyításul szolgáló, nagyobb területi egységekben, azaz átlagosan minden huszadik tartozott a szekunder szektorba. Alacsony számbéli súlyuk viszonylag szerény gazdasági teljesítőképességgel párosul, ugyanis jórészt a helyi alapanyagok feldolgozására és bedolgozói vagy bérmunka konstrukcióra épül. A kereskedelemmel, javítással foglalkozók számbéli súlya fele akkora volt, mint az összehasonlításul szolgáló nagyobb területi egységekben, ami elsősorban a perifériális elhelyezkedéssel, a szűk piaccal és a viszonylag gyenge vásárlóerővel függ össze. A kereskedelemmel, javítással foglalkozók részesedése Őriszentpéter és a vonzáskörzet gazdasági szerkezetében nem mutatott különbséget. Ezer lakosra 11 bolt jutott, egyharmaddal kevesebb, mint a megyében és a régióban. Szatta és Szaknyér kivételével mindenütt működött legalább egy kiskereskedelmi egység. Őriszentpéteren kívül a legtöbb boltot a határforgalmat lebonyolító Bajánsenyén, valamint Kondorfán nyitották. Az üzlethálózat sűrűsége a városban valamivel kedvezőbb helyzetről tanúskodott – ezer lakosra 19 jutott, miközben a községekben együttesen csupán 9 –, ahol a kistérségben lévő boltok háromtizedét üzemeltették. Üzemanyagtöltő-állomás is egyedül itt létezett. A település-együttesben 2008 végéig 5 nagykereskedelmi raktárt alakítottak ki, ebből egyet a kistérség központjában. Minden második-harmadik üzlet élelmiszer jellegű termékek forgalmazására szakosodott. A községekben

1 27


utóbbiak gyakrabban fordultak elő, mivel kereslet itt inkább az alapvető cikkek iránt mutatkozott. Az idegenforgalmi adottságoknak és lehetőségeknek köszönhetően a szervezett turisztikai szolgáltatásokra és vendéglátásra specializálódott nyereségérdekeltségű szervezetekkel gyakrabban találkozhatunk itt, mint a megye egészében. A kistérségben átlagosan minden tízedik vállalkozást alapítottak szálláshely-szolgáltatással vagy vendéglátással kapcsolatos szolgáltatások nyújtására.

1 28


A regisztrált vállalkozások bejegyzett főtevékenysége, 2009. Ezen belül a(z)

Megnevezés

Regis z-trált vállalkozás

mező gazda -ság

ipar

építőipar

keres kedelem, javítá s

Ingat lanüg yletek

egyéb gazda -sági szolg áltatás ok

humá n szolg áltatás ok

gazdasági ág(csoport)ban bejegyzettek aránya, % Őriszentpét eri kistérség

1 260

55,6

4,7

5,2

4,6

7,0

19,0

4,0

Őriszentpét er

257

45,9

3,9

7,4

4,7

8,6

24,5

5,1

Községek együtt

1 003

58,1

4,9

4,6

4,6

6,6

17,5

3,7

Vas megye

36 409

26,6

4,7

6,9

10,8

15,0

25,0

4,0

NyugatDunántúl

150 974

26,5

5,0

6,6

10,8

14,7

26,1

10,4

Ezen belül:

Forrás: KSH. Az őriszentpéteri kistérségben a szállítmányozási, raktározási, logisztikai feladatokat ellátók lényegében ugyanakkora arányban (2,4%) képviseltették magukat a vállalkozások körében, mint a tágabb környezetben. A helyzeten azonban javíthat a 2000-ben újjáépített Őrségi vasút teherszállításban betöltött szerepének további erősödése, amelyet a 25-ös számú vasúti hálózaton megvalósuló fejlesztések (villamosítás) alapozhatnak meg. A szolgáltatási szektor legnagyobb csoportját az ingatlanügyletekkel és gazdasági szolgáltatások nyújtásával foglalkozó vállalkozások képviselik, ennek ellenére a szűk piaci lehetőségek miatt jóval ritkábban találkozhatunk velük itt, mint a megyében és a régióban. Hasonló mondható el az oktatási, egészségügyi, szociális egyéb személyi jellegű tevékenységet folytatók előfordulásával kapcsolatban is. A kistérségben ugyanis a vállalkozások mindössze 4%-a specializálódott humán jellegű szolgáltatások elvégzésére. A gazdasági szerkezetben betöltött súlyuk harmada volt a megyeinek. Mindez azzal magyarázható, hogy az államháztartásból finanszírozott közösségi szolgáltatásokat biztosító intézmények árnyékában hasonló jellegű feladatok ellátására vagy kiegészítésére csak kevesen mertek vállalkozni a mérsékelt kereslet miatt.

1 29


7.4. Szervezett idegenforgalom A kistérség elaprózott településszerkezetéből és a természeti környezet jellegéből adódóan a jellemző vendéglátási forma a magán szállásadás. 2008-ban a kistérség 22 településén mindössze 12 kereskedelmi szálláshelyet találhattunk hat településen, a 20 településen elérhető 122 magán vendéglátóval szemben. A magán szállásférőhelyek részesedése az összes férőhelyből majd hat tized volt, ami jócskán meghaladta mind a megyei (36,8%), mind a régiós (43,8%) mutatót. A magán szálláshelyek számának tízszeres fölénye a kereskedelmi szállásokkal szemben nem tükröződött a férőhelyek számában, hiszen a kereskedelmi férőhelyek száma 2008-ban 549 volt, szemben a 812 magán szálláshellyel, amelyek előnye így már „csak” alig másfélszeres. Sőt, ez az arány meg is fordult, ami a vendégek számát illeti: 2008-ban összesen 6 149 vendéget fogadtak a kereskedelmi és 5 602 vendéget a magán szállásadók, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi szállásadók nagyjából 10%-kal több vendégnek örülhettek. Ugyanakkor ezek a vendégek majd 10%-kal több éjszakát töltöttek a privát vendéglátóknál, mint a kereskedelmi szállásokon. A megyei és régiós mutatókhoz képest a magán szállásférőhelyeknek erőteljes fölényét mutatja az ezer lakosra jutó férőhelyek száma (203), és ez többszöröse mind a megyei (72), mind a régiós (84) mutatónak. Az összes vendégéjszakák tekintetében a kistérség a Vas megyei mutatónak mindössze 0,03%-át teszi ki, ami a település-együttes természeti értékeit és egyedülálló adottságait tekintve arra utal, hogy még komoly kihasználatlan turisztikai potenciálok rejtőznek a kistérségben. Azt jelezheti, hogy a falusi vendéglátásban, az aktív és zöld turizmusban rejlő gazdasági potenciálokat még nem aknázták ki teljes mértékben. Ezért nem meglepő, hogy a fejlődő turisztikai kínálat ellenére is az átlagos tartózkodási idő csak 2,9 éj, ami jócskán alatta marad mind Vas megyei (3,3 éj), mind a régiós mutatónak (3,2) is. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy a hosszabb átlagos tartózkodási időt feltételező gyógy- és wellness- és szabadidő-turizmus a kissé távolabb lévő gyógyfürdőhelyekre és a Balaton partra koncentrálódik, és nem ide. A viszonylagos közelségben lévő, akár magyarországi, akár a határok túloldalán található minőségi gyógyfürdők a maguk négycsillagos szállodáival, színvonalas szolgáltatásaival komoly turisztikai elszívó-hatást fejtenek ki. Ezen a téren a kistérség nem is tud versenyezni, inkább a saját adottságaira, a hagyományaira és a természeti értékeire építve célszerű mást, helyi jellegű és egyedi turisztikai kínálattal a kiránduló- és üdülőturizmus háttértérségeként érvényesülnie. A térség jó lehetőségeket kínál az aktív és zöld turizmus különböző ágaihoz. Ebben a tekintetben fontos szerep juthat a Nemzeti Parknak és az Őrségi Natúrparknak. Különösen fontos az aktív, a zöld és a falusi turizmushoz kapcsolódó turisztikai programok fejlesztése, hiszen a térség nem rendelkezik kiemelkedő épített, vagy természeti idegenforgalmi attrakcióval. Ilyen turisztikai programból akad bőven május közepe és október közepe között. Az Őrségi Vásár az Őrség turizmusát nagymértékben fellendítette, már

1 30


régóta az országos nagyvásárok között tartják számon. A Kerkáskápolnai Lovasnapok, amelyek az Őrség leglátogatottabb szabadtéri programjai közé tartoznak, és aktív kikapcsolódási lehetőségei az egész család számára adnak módot kellemes nyári időtöltésre. A Magyarszombatfán megrendezett Fazekas Napok – Nemzetközi Fazekastalálkozó és a Virágzás Napjai, a Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja, a Természetesen, Őrség! Bio hétvége, a Völgyhídi Vásár, az Őrségi Vadpörköltfőző Verseny mind-mind a kistérség saját és egyedi értékeit, életformáját, hagyományait mutatja meg, amelyek komoly turisztikai vonzerőt jelenthetnek a növekvő számú, kikapcsolódásra vágyó látogatók számára. Ez is arra utalhat, hogy minőségi falusi vendéglátás kiaknázható gazdasági és foglalkoztatási potenciálokat rejt, a tiszta levegő, a tiszta és igényes környezet, a városokban el nem érhető kikapcsolódási formák minőségi ellátással és a megszokott vagy annál magasabb komfortossággal kombinálva egyre keresettebb turisztikai értéket és terméket képviselnek. Emellett nagy jelentősége lehet a helyi termékek és népi kézművesipari mesterségek népszerűsítésének, szervezettebb bemutatásának is. A közlekedési infrastruktúra, az utak minőségének javítása is jelentősen befolyásolhatja a tartózkodás hosszát, gyakoriságát, a vendégek visszatérési kedvét.

8. Foglalkoztatás 8.1. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatási arány Az elmúlt két évtizedben a demográfiai folyamatok és a szerkezetváltás következtében jelentősen megváltozott a népesség gazdasági aktivitása. Szűkült a munkaerőpiac, módosult a foglalkoztatás struktúrája és megjelent a munkanélküliség. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt csökkent a munkaerő-utánpótlást biztosító fiatalkorúak száma. A folyamatos öregedés és a korai nyugdíjazás lehetőségeinek megteremtődése pedig az inaktívak állományát szélesítette ki, növelve ezzel együtt a társadalomra háruló terheket. Az őriszentpéteri kistérség iparában jelentősen csökkent a munkavállalók száma, de a helyi gazdaság meghatározó szegmensének, a mezőgazdaságnak is zsugorodott a foglalkoztatásban betöltött szerepe. A feleslegessé vált munkaerőt a lassan kibontakozó szolgáltatási szektor csak részben tudta felvenni. Az elbocsátott alkalmazottak egy része élt a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj igénybe vételének lehetőségével. Mivel versenyképes, magas hozzáadott értéket előállító, nagy létszámú munkaerőt felszívó termelő-beruházásokat nem sikerült a térségbe csábítani, emiatt a munkanélküliség kezelése komoly erőfeszítést és széles körű összefogást kíván a helyi szereplőktől. Már a legutolsó teljes körű lakossági megkérdezésen alapuló statisztikai felvétel szerint is kedvezőtlennek mutatkozott az őriszentpéteri kistérségben a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele. Ráadásul a térség alacsony gazdasági potenciálja, a városba és néhány községbe koncentrálódó munkahelyek miatt településenként is éles különbségek

1 31


tapasztalhatók. A foglalkoztatottak részesedése a népességen belül alacsony, ami azt jelzi, hogy igen nehéz helyben a munkához jutás. Az inaktív réteg súlya a kistérségben, azon belül is különösen a vonzáskörzetben, jóval magasabb volt, mint a megyében vagy a régióban, ami utal a lakosság fokozatos öregedésére és az elvándorlásra. A teljes népesség pontosan egyharmadát képviselték a nyugdíjasok, járadékosok, ami lényegesen meghaladta a vasi és a nyugat-dunántúli átlagot. Az eltartotti réteg átlagosnál kisebb hányada a munkaerő-utánpótlás és a jövőbeni foglalkoztatás szempontjából lehet hátrányos. Részesedésük a népességen belül Őriszentpéteren volt a legmagasabb (27%), de még így is éppen hogy meghaladta a megyei szintet. Mindezek ismeretében elmondható, hogy az aktív népességre jóval nagyobb terhek hárulnak a kistérségben, mint másutt. Különösen a vonzáskörzetben volt alacsony a munkavégzés szempontjából ténylegesen szóba jöhető társadalmi réteg aránya. A népesség gazdasági aktivitása, 2001 Ebből: a(z) Népesség foglalkoz- munkaMegnevezés összesen, tatottak nélküliek fő aránya, % Őriszentpéteri kistérség 7 399 2 662 213 Ezen belül: Őriszentpéter 1 305 552 50 Községek együtt 6 094 2 110 163 Vas megye 268 123 114 846 5 270 Forrás: Népszámlálás, 2001.

100 gazdaságilag inaktív eltartottak aktívra jutó keresők nem aktív 2 947

1 577

157

351

352

117

2 596 1 225 79 469 68 538

168 123

Valamivel pontosabb képet kapunk a népesség gazdasági aktivitásáról, ha azt a munkaerő-piaci szempontból ténylegesen szóba jöhetők, azaz a 15 és 74 év közötti személyek körében vizsgáljuk meg. E korcsoportba tartozók aktivitása elmaradt a megyei és a regionális átlagtól, ezzel együtt a kistérség központjában kedvezőbb képet mutatott, mint a községekben együttesen. Az alacsony aktivitás mögött egyrészt a kedvezőtlen demográfiai összetétel (időskorúak magas aránya), a kényszernyugdíjazás révén kiszélesedett inaktív réteg, és a kedvezőtlen elhelyezkedési lehetőség tükröződik. A térségi összehasonlításban hátrányos aktivitási viszonyok ráadásul nemenként is markáns különbséget mutatnak. A férfiak gazdasági aktivitása jóval magasabb szintet ért el, mint a nőké. Ez a jelenség elsősorban a nők munkaerőpiacra történő későbbi belépésével, a gyermekvállalás idején inaktív státuszba kerüléssel, a számukra szóba jöhető álláshelyek hiányával és a férfiakétól eltérő nyugdíjba vonulási időpontjukkal hozható összefüggésbe. A 15-74 évesek gazdasági aktivitása, 2001 Megnevezés

Aktivitási arány, %

Foglalkoztatási arány, %

1 32


férfi

nő

összesen

férfi

nő

összesen

Őriszentpéteri kistérség 60,1 43,0 51,4 53,8 41,6 47,6 Ezen belül: Őriszentpéter 68,7 53,2 60,5 60,3 51,5 55,5 Községek együtt 58,4 40,7 49,5 52,5 39,5 45,9 Vas megye 65,3 50,7 57,8 61,9 49,0 55,3 Forrás: Népszámlálás, 2001. A legutolsó népszámlálás időpontjában a kistérségben élő minden száz, 15 és 74 év közötti személy közül alig minden második (48 fő) folytatott valamilyen jövedelemszerző tevékenységet, amely megélhetését elsődlegesen biztosította. Amíg az érintett korosztályba tartozó férfiak 54%a dolgozott, addig a nők csupán négytizede végzett munkát. A kistérség központjában lakók ebben az időszakban valamivel jobb foglalkoztatási pozícióval rendelkeztek, mint a falvakban élők, de a korábbi legnagyobb foglalkoztató, a cipőgyár bezárását követően itt is sokat romlott a helyzet. A vidéken élő aktív korú férfiak és nők számára a megyei és a regionális helyzethez képest még rosszabb munkavállalási esélyek mutatkoztak. Leginkább problematikusnak tűnik a falvakban élő nők foglalkoztatása. Különösen nehéz a Kisrákoson, Kerkáskápolnán, Veleméren, Iváncon élő nők munkához jutása, amit jelez az is, hogy e településeken élők aktív korú nők nem egészen egyharmada tudott munkát találni magának. Ebből a szempontból az Őriszentpéteren élők mellett az Őrimagyarósdon és a Viszákon lakó nők voltak szerencsésebb helyzetben, e településeken ugyanis minden második el tudott helyezkedni. A foglalkoztatási arány összességében Kerkáskápolnán volt a legalacsonyabb (33,8%), Őrimagyarósdon pedig a legmagasabb (61,5%), ezzel együtt minden második helységben a kistérségi átlag alatt maradt.

1 33


8.2. Foglalkoztatási struktúra A foglalkoztatottak összetételéről részletes információk egyelőre még a 2001-ben végrehajtott népszámlálásból nyerhetők. A rendelkezésre álló adatok szerint Szaknyér kivételével minden településen a foglalkoztatottak többsége férfi volt, összességében azonban a községekben nagyobb súlyt képviseltek az aktív keresők között, mint Őriszentpéteren. A nők aránya egyedül a 15-29 éves foglalkoztatottak között és a kistérség központjában múlta felül a férfiakét azzal összefüggésben, hogy a nők elhelyezkedése számára leginkább szóba jöhető szolgáltatási jellegű munkakörök ide összpontosultak. Megállapítható ezen kívül az is, hogy a foglalkoztatottak korösszetétele a 30 és 39 évesek és a 60 éven felüliek korcsoportjában múlta felül a megyei szintet. A többi korcsoportban vagy pontosan megegyezett azzal (40 és 54 évesek között:42,5%-os, az 55-59 évesek között pedig 5%-os részesedét mutatott) vagy elmaradt attól (15-29 évesek körében). A falvakban a foglalkoztatottak között általában gyakrabban fordultak elő pályakezdők és néhány éves munkatapasztalattal rendelkezők (legfeljebb 39 évesek), mint a központban. Ez a jelenség a demográfiai hatás mellett sok esetben szociális természetű okokra vezethető vissza. A községekben élő fiatalok ugyanis sok esetben saját maguk és családjuk megélhetésének biztosítása érdekében kényszerülnek rá arra, hogy mélyebb szakmai ismereteket nyújtó szakmai képzés vagy a továbbtanulás helyett korábban lépjenek be a munkaerőpiacra. Az őriszentpéteri kistérségben a férfi foglalkoztatottak korösszetétele valamelyest kiegyenlítettebb képet mutatott, mint a nőké. A nők körében ugyanis a 40 és 54 év közöttiek fölénye markánsabban érvényesült a foglalkoztatottak között, mint a férfiak esetében. Majdnem minden második jövedelemszerző tevékenységet folytató nő ebbe a korcsoportba sorolódott, miközben a férfiak négytizede tartozott ide. A férfiakéhoz képest gyakoribb előfordulásuk azzal magyarázható, hogy a tanulás, a képzés és gyermekvállalás után ebben a korban térnek vissza ismét aktívan a munkaerőpiacra, de még nem tartoztak bele a korai nyugdíjba vonulás lehetőségével élők körébe. Az őriszentpéteri kistérségben a gazdasági szerkezet vontatott átalakulása és a szolgáltatási szféra lassú kibontakozása következtében a foglalkoztatási struktúra kevésbé modernizálódott, mint másutt. Az aktív keresők között többségben maradtak az ipari, építőipari és a speciális szakismereteket kevésbé igénylő, zömében betanított jellegű munkakörökben dolgozók, de mezőgazdasági munkát folytatókkal is gyakrabban találkozhatunk itt, mint a megyében vagy a régióban. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a település-együttesben a foglalkoztatottak 21,8%-a dolgozott szellemi munkakörben. Ez az arány jelentősen elmaradt a megyei (32,1%) és nyugat-dunántúli (34,3%) átlagtól, miközben településtípusonként is jelentősen szóródott. Őriszentpéteren, ahol a kistérség igazgatási intézményeinek többsége található szellemi munkát folytatott a foglalkoztatottak háromtizede, miközben a falvakban csupán minden ötödik munkavállaló dolgozott

1 34


magasabb iskolai végzettséget és képzettséget igénylő beosztásban. A kistérségben értelmiségi tevékenységet végző foglalkoztatottak nem egészen háromtizede a városban lakott. A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerinti összetétele, 2001 Ipari, Egyéb Vezető, SzolgálMezőgaz építőipa Egyéb értelmis szelle Megnevezés tatási -dasági ri mi égi foglalkozásúak aránya, % Őriszentpét eri kistérség 11,2 10,6 13,8 6,5 45,6 12,3 Ezen belül: Őriszentpét er 15,6 14,1 11,4 4,3 41,1 13,4 Községek együtt 10,1 9,6 14,5 7,0 46,8 12,0 Vas megye 15,4 16,8 14,0 3,0 41,9 9,0 NyugatDunántúl 16,4 17,9 15,8 3,0 38,1 8,8 Forrás: Népszámlálás, 2001. A szolgáltatási jellegű munkakörben dolgozók megyeihez hasonló aránya egyrészt a turisztikai jellegű tevékenységekkel, a határ menti forgalom kereskedelmi igényeinek kielégítésével, másrészt a szociális szolgáltatások jelenlétével függött össze. Kifejezetten szolgáltatási jellegű település Bajánsenye, Ispánk és Kerkáskápolna, ahol minden negyedik munkavállaló dolgozott ilyen munkakörben. A mezőgazdaság szervezeti struktúrája és a foglalkoztatás jellege a nagyüzemek felbomlása következtében átalakult, jelentősége azonban fennmaradt az egyéni gazdálkodás elterjedésével. Mivel az Őrségben nem telepedtek meg nagy létszámú munkaerőt felszívó ipari üzemek, és a tercier szektor sem tudott a korlátozott piaci lehetőségek miatt az átlagosnál jobban megerősödni, ezért a primer szféra súlya fontosabb maradt a foglalkoztatásban, mint másutt. Az agrárium különösen Őrimagyarósdon, Szaknyéren, Szalafőn és Szattán bír meghatározó szereppel, ahol a munkavállalók több mint egyötödének nyújtott megélhetést. Az állami és szövetkezeti formában működő vállalatok átalakulása, a vállalkozási szabadság kiteljesedése következtében zsugorodott az alkalmazotti státuszban dolgozók előfordulása, de még így is meghatározó foglalkozási viszony maradt. Az őriszentpéteri kistérségben 2001-ben a foglalkoztatottak 84,4%-a dolgozott alkalmazottként. Képviseletük a foglalkoztatottak között nem mutatott lényeges különbséget a város és a vidék viszonylatában. A kistérségben minden tízedik jövedelemszerző tevékenységet folytató személy önálló, egyéni vállalkozóként dolgozott, de Őriszentpéteren valamivel gyakrabban találkozhattunk magánvállalkozásokkal. A vidéken élők körében az alacsonyabb vállalkozói kedv összefügg a korlátozottabb gazdasági lehetőségekkel, az aprófalvas jellegből adódóan a kicsi és elaprózódott piaccal, a vállalkozói ismeretek hiányával és sok esetben az induláshoz és a folyamatos működés fenntartásához szükséges tőke hiányával. A vállalkozási korlátokat

1 35


érzékelteti az is, hogy vidéken alacsonyabb volt azoknak magánkezdeményezéseknek az aránya, akik munkaerőt tudtak felvenni. Mindemellett a kistérségben a jövedelemszerző tevékenységet végzők 5,6%-a vállalt munkát abban a szövetkezetben vagy társas vállalkozásban, ahol tulajdonosként (tagként) szerepelt. Ez vidéken valamivel magasabb részesedést mutatott, mint a városban, de nem tért el lényegesen a megyei és a regionális helyzettől.

8.3. Munkanélküliség Az Őriszentpéteri kistérség munkaerő-piaci helyzete Vas megyét – a gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt igen kedvezőtlen hatása ellenére - még mindig az egyik legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű térségek között tartják nyilván. A megye kistérségeit azonban eltérő mértékben sújtja a munkanélküliség. A beruházók által leginkább elkerült Őriszentpéteri kistérségben 2009 decemberében a munkavállalási korú népességnek 9,58%-a volt nyilvántartott álláskereső. A megye kistérségei közül a Vasvári (11,16%) után itt a legmagasabb a munkanélküliek aránya. (A Celldömölki kistérségben az Őriszentpéterihez hasonló az arány.) Nyilvántartott álláskeresők száma az Őriszentpéteri kistérségben

550 500 450 fő

400 350 300 250 200 jan

febr. márc ápr

2007.

máj

jún

2008.

júl

aug szept okt

2009.

nov dec

2010.

A 2007. év eleji 400 főt meghaladó munkanélküli létszám nagyobb részben a Marc Cipőgyár őriszentpéteri üzemében 2006-ban végrehajtott 200 fős létszámleépítésnek a következménye. Az elbocsátottak közül mintegy 150en regisztráltatták magukat munkanélküliként. 2006 utolsó hónapjaiban befejeződött közmunkán, közhasznú munkán foglalkoztatottak beáramlása, a szezonális foglalkoztatók téli átmeneti elbocsátása tovább növelte a létszámleépítés miatt amúgy is magas munkanélküli létszámot.

1 36


2007. márciustól júniusig hónapról hónapra csökkent a munkanélküliek száma, ami döntően a közmunka programok, közhasznú munkák elindulásának, az építőipari munkások újbóli munkába állásának az eredménye. 2007-ben több hónapon keresztül viszonylag alacsony szinten, 270 fő körül alakult az álláskeresők száma, amit december-január hónapokban a szezonális munkák befejeződéséből adódó beáramlások növelték meg átmenetileg, majd a szezonális foglalkoztatás (építőipari) és a közmunkák részbeni újraindulásával hónapról hónapra fogyott a létszám a 2008.évben. 2008 első öt hónapjában változó ütemben, de folyamatosan csökkent a munkanélküliek száma. Májusban alig több, mint 200-an szerepeltek a nyilvántartásban álláskeresőként, 24,8%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A május végéig illetve június elejéig tartó közmunka programok befejeződésével azonban megállt ez a kedvező tendencia és a csökkenést változó ütemű, 2009 áprilisáig tartó növekedés váltotta fel. A számottevő növekedés ellenére a regisztrált munkanélküliek száma nem haladta meg a 2007. februári szintet, az egy évvel korábbinál azonban 85,4%-kal magasabban alakult. 2009. május – júniusban a regisztráltak száma jelentősen csökkent, köszönhetően a közfoglalkoztatások elindulásának, valamint az ágazati közmunka programoknak, azonban ez a csökkenés sem volt ahhoz elég, hogy a nyilvántartottak száma újra lecsökkenjen az előző évi szintre, és sajnos még a 2007. év megfelelő időszakához képest is még magasabb maradt. A júliustól kezdődően – október kivételével, amikor átmenetileg csökkent a regisztráltak száma – változó ütemben, de hónapról hónapra emelkedett a munkanélküliség a térségben. A folyamatos bővülés következtében 2010 januárjában 531-en voltak munkanélküliként nyilvántartva a térségben, amely az egy évvel korábbi adatnál több mint egyharmaddal volt magasabb. A munkanélküliség erőteljes növekedése a férfiakat fokozottabban érintette. 2009. január- novemberben általában 20-40%-kal több férfi szerepelt munkanélküliként a nyilvántartásban, mint nő. Az év utolsó hónapjában és 2010 első hónapjában ez az arány 45-50%-ra emelkedett.

1 37


Regisztrált munkanélküliek száma nemenként 350 300

férfiak nők

fő

250 200 150

2010.jan

dec

nov

okt

szept

aug

júl

jún

máj

ápr

márc

febr

2009.jan

100

Az utóbbi hónapokban tapasztalt erőteljes beáramlás következtében az Őrségben a megyei átlagnál valamelyest alacsonyabb (14,9%) a tartós (365 napja) munkanélküliek aránya. A nyilvántartott álláskeresők 35-36%-a legfeljebb 8 általános iskolai illetve szakmunkás végzettséggel rendelkezik. Szakközépiskolába, technikumba 18% járt, gimnáziumi érettségit 8% szerzett, a felsőfokú végzettségűek aránya 3%. Regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint, 2009. január

8%

3% 35%

18%

max.8.ált. s zakmunkás s zakközépis k., technikum gimnázium

36%

főisk., egyetem

Az Őrségi kistérségben a legtöbb munkanélküli 25 évnél idősebb és legfeljebb 45 éves. A támogatott foglalkoztatások elindulása eredményeként május-június hónapokban számuk jelentősen mérséklődött és több hónapon keresztül 130-150 között mozgott. A téli hónapok alatt azonban rendkívüli ütemű bővülés volt tapasztalható a támogatott foglalkoztatások megszűnése következtében. A 45 évnél idősebb korosztályban hasonló tendenciák voltak megfigyelhetőek a vizsgált időszakban, de számuk általában elmaradt a középkorosztályétól. A fiatalok száma 2009. január és 2010. január között nem csökkent 50 fő alá, de a 100 főt sem érte el.

1 38


250 230 210 190 170 150 130 110 90 70 50

<=25 éves >25 <=45

2010. jan

dec

nov

okt

szept

aug

júl

jún

máj

ápr

márc

febr

>45 éves

2009.jan.

fő

Regisztrált munkanélküliek korcsoportok szerint

Részben a jogszabályi változásokból adódóan 2009. év során jelentősen átstrukturálódott az ellátásban részesülők száma. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma és aránya igen jelentősen csökkent, miközben a RÁT-osok száma - a közcélú foglalkoztatások ellenére is - folyamatosan bővült, 2010 első hónapjában már meghaladta a 80 főt a kistérségben. Álláskeresési járadékban a nyári hónapokban részesültek a legkevesebben, számuk azóta hónapról hónapra bővült. Az év elején még 30% alatt volt az ellátásra nem jogosult nyilvántartott munkanélküliek aránya, ami júniustól októberig 40% fölé emelkedett (részben a pályakezdő fiatalok nyári hónapokra jellemző belépésének következtében, ugyanis ők nem jogosultak semmilyen ellátásra). Novembertől 30% körül alakult az ellátásban nem részesülő nyilvántartott álláskeresők aránya. Regisztrált álláskeresők ellátás szerinti adatai 2009. jan febr.

rendszeres szoc. segél y 52 50

állásrendelkezésre keresési állási tám. járadék

vállalállás-keresés i álláskozói + vállalkozói keresési járadék járadék seg ély I.

álláskeresési segély II.

álláskeresési segély III.

nyugdíj előtti segély

ellátásra nem jogosult

Összesen

2

141

0

0

10

69

7

1

112

394

24

157

0

0

11

41

8

1

112

404

márc

48

39

155

0

0

13

22

10

1

119

407

ápr

46

48

140

1

1

14

31

9

1

154

445

máj

26

40

115

2

1

15

25

9

1

120

354

jún

3

34

93

2

1

18

14

10

1

134

310

júl aug

2 1

45 49

92 98

2 3

1 1

19 20

5 6

10 10

1 1

147 157

324 346

szept

1

51

104

3

1

13

12

10

0

154

349

okt

2

51

104

2

0

10

15

9

0

136

329

nov

1

58

122

3

0

18

51

9

0

124

386

dec

1

62

151

4

0

16

57

7

0

124

422

201 0. jan

1

84

181

5

0

21

72

9

0

158

531

Piaci viszonyok között a munkanélküliség elsősorban a gazdasági folyamatoktól függ, amelynek szintjét befolyásolhatják központi és helyi

1 39


szabályozások, intézkedések. A 2008 utolsó negyedévében kibontakozó recesszió hatásaként vállalkozások szűntek meg vagy fogták vissza termelőkapacitásaikat, melynek következményeként számos esetben kénytelenek voltak megválni munkavállalóiktól. Az őriszentpéteri kistérség kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetén lényegesen nem rontott a gazdasági válság. A piaci helyzet romlásából fakadó elbocsátások és a költségek lefaragása érdekében végrehajtott leépítések következtében egy év alatt ugyan itt is megemelkedett az állástalanok száma, de a növekedés üteme jóval alacsonyabb volt a megyeinél és a regionálisnál. A kistérségen belüli arányok Ahogy azt már bemutattuk, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2009. decemberi adatai szerint összesen 422 állástalant tartottak nyilván az őriszentpéteri kistérségben, 67 fővel többet, mint 2008. decemberében. A növekmény kilenctizede a falvakban jelentkezett. Az Őrségben élő munkanélküliek száma a Vasban regisztráltak 3,3%-át tette ki. Az elhelyezkedési problémákat érzékelteti, hogy ez az arány magasabb volt, mint az itt élő munkavállalási korúak (15-61 évesek) részesedése a megyeiből. Az állástalanok létszáma csupán 3 községben (Kondorfán, Magyarszombatfán és Szaknyéren) fogyott egy év távlatában, miközben Hegyhátszentjakabon nem változott, a többiben viszont egy és 11 fő között (utóbbi Viszák volt) emelkedett. A munkanélküliségi arány, azaz a nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú állandó népességhez viszonyított hányada a kistérség területén 2009. december végén 9,6%-ot mutatott, 2,3 százalékponttal magasabb értéket, mint Vas megyében. A ráta nagysága egy év leforgása alatt 1,6 százalékponttal nőtt. A munkanélküliség szintje a központi település és a vonzáskörzet viszonylatában lényeges eltérést nem mutatott, ami többek között arra utal, hogy Őriszentpéternek nincs igazi foglalkoztatási központ szerepe. A legalacsonyabb volt a mutató Veleméren (2,3%), a legmagasabb pedig Pankaszon (19,7%). Tíz százalék alatti munkanélküliséget a centrum mellett további tíz helységben regisztráltak. Nyilvántartott álláskeresők 2009. december végén Megnevezés Őriszentpét eri kistérség Ezen belül: Őriszentpét er Községek együtt Vas megye

Nyilvántartott álláskeres ő, fő

Előző év azonos Megoszlá s, % időpontja = 100,0

Legalább egy éve Munkaállástalan nélküliok ségi rátaa) aránya, %

422

118,9

3,3

16,4

9,6

69

113,1

0,5

8,7

8,3

353 12 982

120,1 154,6

2,7 100,0

17,8 18,1

9,9 7,3

1 40


a) Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség (15-61 évesek) százalékában. Forrás: ÁFSz. A munkanélküliek hattizede férfi volt, de a városban a nemek aránya kiegyenlített képet mutatott. A tartósan, azaz már legalább egy esztendeje állás nélkül lévők aránya összességében nem tért el lényegesen a megyei és a regionális átlagtól, ennek ellenére az Őrségben akut foglalkoztatási problémák jelentkeznek, ugyanis rendkívül nehéz az újbóli elhelyezkedés. Ennek az álláskínálat hiánya, a közlekedési nehézségek mellett oka az is, hogy a munkaerőpiacról kiszorultak iskolai végzettsége területi kitekintésben viszonylag alacsony. Kistérségi szinten a munkanélküliek 35,3%-a legfeljebb 8 osztályt végzett. További 37,9%-uk szakmunkásképzőt, szakiskolát járt, 23%-uk érettségizett, 3,8%-uk pedig főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezett. A munkaerőpiacról kiszorultak kilenctizede állásának elvesztése előtt fizikai munkakörben dolgozott. Minden száz munkanélküli közül 6 személynek még nem volt korábban állása, azaz pályakezdőnek számított.

8.4. Napi ingázás Az 1990-es években a mezőgazdasági üzemek és melléküzemágaik felszámolása, átalakulása, és a vidéki ipari telephelyek bezárása következtében romlott a munkához jutás a kistelepüléseken. A munkahelyteremtő beruházások elsősorban a jobb üzleti lehetőséggel kecsegtető városokba, a megfelelő közlekedési kapcsolatokkal, fejlettebb infrastruktúrával rendelkező településekre összpontosultak. A folyamatok hatására egyre gyakrabban elvált egymástól a lakóhely és a munkahely települése. A foglalkoztatási központok kialakulása nyomán a munkavállalók egy jelentős hányada így naponta kényszerül ingázni otthona és a munkavégzés helyszíne között. Az elérhető információk szerint az őriszentpéteri kistérségben jelentős a jövedelemszerző tevékenységet folytatók napi közlekedése. Ezzel együtt elmondható az is, hogy Szombathely munkaerővonzása a kistérség települései irányába a távolság és a kedvezőtlen közlekedési összeköttetés miatt nem igazán érzékelhető. A 2001-ben végrehajtott átfogó felmérés szerint a település-együttesben a foglalkoztatottak fele (52%-a) nem ugyanabban a helységben élt, ahol dolgozott. Mindez azt jelentette, hogy hozzávetőleg 1 400 munkavállaló kényszerült naponta más településre utazni saját maga, illetőleg családja megélhetése érdekében. A kistérségben naponta közlekedők aránya jóval magasabb volt, mint Vas megyében, illetőleg a Nyugat-Dunántúlon. Különösen vidéken komoly probléma a helyben történő foglalkoztatás. Ugyanis amíg a városokban lakó munkavállalók 27,7%-a ingázott, addig a községekben élő foglalkoztatottak kétszer akkora hányadának, 58,3%-ának kellett eljárni máshová dolgozni.

1 41


A foglalkoztatottak napi ingázása, 2001

más megyé be

Bejáró

1 384

422

650

1 928

72

399

153

74

260

659

119

879

1 231

348

390

1 269

60

72 263

42 583

8 526

37 524

109 787

96

Más települé sre eljáró

1 278

Őriszentpét er Községek együtt

Őriszentpét eri kistérség

Helyben dolgozó a helyben lakó százalékáb an

Helybe n dolgoz ó

Helybe n lakó és dolgozó

Megnevezés

Ebből:

Ezen belül:

Vas megye Forrás: Népszámlálás, 2001

A kistérség megyehatár menti elhelyezkedése, és az észak-zalai munkalehetőségek közelsége miatt a munkavállalók háromtizede más megyében talált magának állást. Ennél nagyobb arányban Bajánsenyéről, Felsőjánosfáról, Hegyhátszentjakabról, Kerkáskápolnáról, Magyarszombatfáról, Velemérről és Őriszentpéterről ingáztak a dolgozók a szomszédos megyében lévő munkáltatóikhoz. A kistérség legtöbb munkalehetőséget biztosító településein, azaz Őriszentpéteren, Iváncon és Magyarszombatfán volt a legalacsonyabb a naponta közlekedők előfordulása. Mindeközben Szőcén, Veleméren és Viszákon tíz foglalkoztatott közül 8 nem az otthonául szolgáló településén dolgozott, de további 5 községben (Felsőjánosfa, Hegyhátszentmárton, Kercaszomor, Kisrákos, Nagyrákos) is háromnegyedük csak másutt talált jövedelmet biztosító tevékenységet magának. A vasi és a nyugat-dunántúli helyzethez hasonlóan az ingázók hattizede férfi volt. Az Őriszentpéterről eljáró 4 dolgozó közül azonban 3 közülük került ki, de hetven százalék feletti volt a férfiak részesedése Hegyhátszentjakabon, Iváncon és Magyarszombatfán is. A naponta közlekedő munkavállalók korösszetétele nem tért el lényegesen az összehasonlításul szolgáló területi egységekhez képest. Az eljárók 57%-a a középkorúak, azaz a 30 és 49 év közöttiek korcsoportjából került ki, háromtizedük még nem töltötte be a 30. életévét, a fennmaradó 13%-uk pedig az idősebb, azaz az 50 év feletti munkavállalók közé tartozott. A másutt munkát vállalók kétharmada érettséginél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezett, de az általános iskolát vagy legfeljebb szakközépiskolát, szakiskolát jártak előfordulása jóval magasabb volt a községekben (68,8%), mint a városban (54,9%).

1 42


A település-együttes területén csupán két település létezett az összeírás időpontjában, amely szűkebb környezetére munkaerő-vonzást gyakorolt. Hegyhátszentjakabon és Őriszentpéteren többen dolgoztak egy átlagos munkanap, mint ahány foglalkoztatott itt élt. Az összes többi helységben ugyanis nem volt annyi munkahely, amennyi a helyben lakó munkavállalók elhelyezkedési lehetőségeit biztosította volna.

1 43


9. Oktatás, képzés A kistérség aprófalvas szerkezete, a kedvezőtlen társadalmi és demográfiai folyamatok miatt az óvodai ellátásnak és az alapfokú oktatási intézményeknek kiemelt jelentősége van a lakosság elöregedésének megállításában, az elvándorlás csökkentésében, illetőleg e folyamat megfordításában, és legalább a kistérség lakosságmegtartó erejének helyreállításában. A gyesről, gyedről visszatérők számára foglalkoztatási szempontból elsődleges kérdés a minél korábbi gyermekelhelyezés és a hosszú távon helyben, vagy a lakóhelyhez minél közelebb biztosítható minőségi oktatás. A képzési helyek elérhetősége szempontjából nagy jelentősége van a közlekedési infrastruktúrának és a több település által közösen fenntartott, minőségi oktatást és elhelyezést biztosítani képes intézményeknek, esetleg iskolabuszoknak. A 2008/2009-es tanévben az őriszentpéteri kistérség 22 településéből 5-ben működött óvoda, a beíratott gyermekek száma sehol sem érte el a hivatalosan rendelkezésre álló helyek számát. 2008-ban a kistérség óvodáinak kihasználtsága 81%-os volt, ami csak kis mértékben marat el a 86%-os Vas megyei mutatótól. Ez egyrészt tükrözi a kistérségben jelentkező csökkenő igényeket, illetve utal az elöregedő korstruktúrára. A kistérség 22 települése közül 6 helyütt létezett általános iskola, ami a megyében működő általános iskolák (105) csekély hányadát tette ki. Ha az általános iskolai tanulók számához viszonyítva (314 fő) összevetjük az alsó tagozatos tanulók számát (173) akkor azt tapasztaljuk, hogy az összes általános iskolás tanulónak több mint a fele volt alsó tagozatos. Ez egyebek mellett arra is utal, hogy egyre több településen szűnik meg a felső tagozat a helyi általános iskolában. A minőségi oktatás fenntartása érdekében számos helyen szervezik az oktatást társulási formában, ami legtöbbször azt jelenti, hogy helyben legfeljebb az alsó tagozatos oktatás biztosított, míg a felső tagozatot több település együttesen tartja fenn. Zalaegerszeg, Körmend, Szentgotthárd és Szombathely viszonylagos közelsége miatt nem meglepő, hogy az őriszentpéteri kistérségben semmilyen középiskolai, szakiskolai vagy szakmai jellegű oktatás nem érhető el, ideértve a felnőttképzés minden formáját is. Az utóbbinak különös jelentősége lenne az alacsony képzettséggel, iskolai végzettséggel, és elavult szakmával rendelkező népesség foglalkoztatásában. A kistérség közlekedési és infokommunikációs infrastruktúrájának elmaradottsága szintén kulcskérdés lehet a foglalkoztatási helyzet mennyiségi és minőségi javításában, hiszen ezek fejlesztésével a Szombathelyi Savaria Térségi Integrált Szakképző Központ vagy a közelebb eső Észak-Zalai TISZK fontos és meghatározó szerepet játszhatna a felnőttképzésben, a szakmaváltásban. Az itt kínált kurzusok új esélyt jelenthetnek az alacsony képzettséggel és/vagy elavult szakmákkal rendelkezőknek a tartós, illetve az újratermelődő munkanélküliségből való kitörésre.

1 44


10.

Szociális és foglalkoztatási közkiadások, programok, pályázatok

célú

10.1. A szociális alapellátás formái A kistérség önkormányzatai közös célként fogalmazták meg a családok és ezen belül a társadalmi kirekesztettséggel leginkább fenyegetett rétegek, csoportok (idősek, fogyatékosok, veszélyeztetett gyermekek) életminőségének fejlesztését. Mivel az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás a szociális és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önállóan nem tudja ellátni, így megállapodással a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény végzi a térség szociális feladatellátását. A szociális ellátás infrastruktúrája a kistérségben viszonylag szerény. Egyetlen szociális ellátást biztosító intézet működik itt: a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést 230 férőhelyen biztosító ivánci szociális otthon, amely kifejezetten az időskorúak ellátására 35 férőhelyet is üzemeltet. Az ivánci intézmény a megyei önkormányzat fenntartásában működik, ellátási területe így nem csak a kistérségre terjed ki. A térség lakóinak 1 %-a rendszeres szociális segélyben részesült 2008-ban. Vas megye egészét tekintve ez az arány 0,7% volt. A térség átlagához viszonyítva magas (a kistérségi átlag kétszeresét meghaladó) a rendszeres szociális segélyezettek száma Pankaszon és Kercaszomoron. Rendszeres szociális segélyezésre mindössze két településen nem kényszerült az önkormányzat. Rendszeres szociális segélyezésre 19 millió forintot fordítottak a települési önkormányzatok. Az átmenetileg segélyezettek aránya a kistérségben háromszor nagyobb, mint Vas megye egészében. Szaknyér lakosainak például 60 %-a részesült átmeneti segélyben 2008 folyamán, de Hegyhátszentjakab, Felsőjánosfa, Kisrákos és Ispánk lakói közül is minden negyedik. A helyiek lakásfenntartás költségeihez csak a nagyobb lélekszámú települések önkormányzatai járulnak hozzá, kevéssé jellemző támogatási forma.

10.2. Közcélú foglalkoztatás A kistérségben a rendszeres munkavégzés lehetősége kevéssé, szinte kizárólag az önkormányzati foglalkoztatóknál adott. A közfoglalkoztatás (Út a munkához program) - a rendelkezésre állási támogatásban részesülők foglalkoztatásával – tovább erősítette a települési önkormányzatok ezirányú szerepét. A programban a települési önkormányzatok a tartósan munkanélküli helyi lakosok számára szerveznek munkát, s így ideiglenes jövedelemhez juttatják őket. E foglalkoztatási forma a kistérség turisztikai fejlesztése szempontjából is fontos lehet, hiszen az Őrség egyik fejlődési

1 45


területe a szelíd turizmus, amelynek vonzerejéhez a rendezett falukép, külterület és úthálózat elengedhetetlen. A Szociális-és Munkaügyi Minisztérium az elmúlt három évben több közmunkaprogramot is meghirdetett. Ezek az Őriszentpéteri kistérség aprófalvas településein jelentős segítséget nyújtottak a munkanélküliség átmeneti kezelésében. Közmunkaprogramok a kistérségben, 2007Résztvevő Foglalkoztatottak Program Időtartam önkormányzatok száma száma 2007 7 hónap 20 37 Közmunkaprogram 2007/10 3 hónap 21 51 Közmunkaprogram 2007/10/a 2 hónap 21 51 Közmunkaprogram 2008 Őszi 3 hónap 19 42 Közmunkaprogram 2008/10 2 hónap 21 30 Téli Közmunkaprogram 1,5 2008/10/a 20 30 Téli Közmunkaprogram hónap 2010/01 Téli-tavaszi 5 hónap 19 30 Közmunkaprogram 23,5 22 170* Összesen hónap * Két közmunkaprogram is a korábbi program meghosszabbítása volt, a résztvevők ugyanazok. A közmunka programok célcsoportjának egyik legfőbb problémája a többgenerációs munkanélküliség. A tartósan munkanélküliek jövedelmét a szociális segély, esetleges alkalmi munkák biztosítják. Komoly probléma, hogy a munkanélküliek nem kapnak elengedő motivációt a munkahelykereséshez. A közmunka programok célja, hogy a szociális segélyezettek, romák, 45 év felettiek, 25 év alattiak és a nők munkához juthassanak, és így, szervezett körülmények között próbáljanak meg visszajutni az elsődleges munkaerőpiacra. Ehhez azonban sok esetben képzésre is szükség van, amelyet a kistérség két közmunkaprogramja is lehetővé tett. Az egyik program képzési panelje parkgondozói végzettséget, a másik pedig hulladékkezelői oklevelet adott a képzést sikeresen elvégzőknek. Az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa első alkalommal 2009-ben fogadta el a kistérség közfoglalkoztatási tervét, amely 22 település tervét öleli fel. A közfoglalkoztatási tervet minden év február 15-ig kell elfogadni. A közfoglalkoztatás kiterjed a házi segítségnyújtásra; az önkormányzati intézmények felújítására; a felszíni vízelvezető árkok, közutak, járdák

1 46


környezetének karbantartására; településüzemeltetési és tisztasági, közművelődési feladatok ellátására; parkosításra és a köztemető gondozására. A terv megvalósítása érdekében 2009. 05.01-től a Társulás közfoglalkoztatás-szervezőt is foglalkoztat, 2010. 04.01-től pedig továbbfoglalkoztatásként működik tovább ez a munkakör. Segítségével a 2009. év során összesen 115 fő foglalkoztatása valósult meg a közfoglalkoztatás keretében 2010-ben 135 fő közcélú foglalkoztatást tervezik a kistérség 22 településen. A Kistérségi Társulásnál a közfoglalkoztatás-szervező feladatai közé tartozik a települések közfoglalkoztatási terveinek elkészítése, az önkormányzati közmunkaprogram(ok) koordinálása, kapcsolattartás a települések és a Megyei Munkaügyi Kirendeltség között. Tavaly csupán néhány alkalommal fordult elő, hogy a felajánlott munkát a programba bevontak nem fogadták el, és emiatt meg kellett szüntetni az ellátásukat. A 2010-es közmunkaprogramban is sor került képzésre, 3 napos kisgépkezelői tanfolyamon vetek részt a jelentkezők, és a tanfolyam elvégzéséről igazolványt kaptak. A rendelkezésre állási támogatásban részesítettek közül 2008-ban 74-en vettek részt foglalkoztatásban, közülük 46-an közcélú munka keretében. Egy-egy közcélú foglalkoztatottra 436 ezer forintot fordítottak a települések. E tekintetben nagy a különbség Őriszentpéter és a vonzáskörzet települései közt: előbbiben másfélszer akkora összeg jutott egy közcélú foglalkoztatottra.

10.3. A munkaügyi központ szolgáltatásai és támogatásai Szolgáltatások álláskeresők részére: § Álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése (legfeljebb 2 mFt vissza nem térítendő tőkejuttatás). § Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása (ajánlott és elfogadott) § Helyközi utazási támogatás Szolgáltatások munkáltatók részére: § Munkahelymegőrzés támogatása § Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás § A munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének 2010. évi támogatására indított központi program § Pályakezdők munkatapasztalat szerzésének támogatása § A rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának támogatása § A válság következtében munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatás § Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása § Létszámleépítések megelőzése érdekében részmunkaidős foglalkoztatás támogatása § Munkaviszonyban állók képzési támogatása § Közhasznú munkavégzés támogatása § Mobilitás támogatása

1 47


§ § §

- helyközi utazási támogatás - csoportos személyszállítás támogatása Csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás Munkahelyteremtés támogatása Bérgarancia Alaprészből nyújtható támogatás érdekében.

A körmendi munkaügyi kirendeltség részvétele fejlesztési projektekben: NetLab projekt (AU-HU ETE): „Hálózati együttműködés létrehozása a munkaerőpiacon a magyar-osztrák határ menti térségben”: Célok: • Határon átnyúló regionális partnerségi hálózat kibővítése • A szomszédos szociális partnerek problémáinak, munkamódszereinek megértése, megismerése • Az együttműködés és a tudástranszfer fokozása • Platform létrehozása, amelynek keretében az átmeneti szabályozások időszakát követően gyorsan lehet reagálni a határon átnyúló munkaerőpiac változásaira és kihívásaira • Az átláthatóság támogatása a közös határon átnyúló foglalkoztatási és gazdasági térségben Modulok: 1. Hálózatépítés 2. A foglalkozások és szakképesítések határon átnyúló összehasonlítását biztosító kétnyelvű Internet-platform 3. A közvetlen határon átnyúló munkaközvetítés optimalizálása 4. Regionális stratégia a szakmunkáshiány megszüntetése érdekében 5. Bilaterális regionális munkaerő-piaci elemzések 6. Információs offenzíva EXPAK projekt (AU-HU ETE): „Osztrák-magyar szakértői akadémia” Célok: · rendszeres kölcsönös tájékoztatás · innovatív koncepciók közös kidolgozása · szenzibilitás fokozására irányuló intézkedések közös kifejlesztése vállalatok számára az Esélyegyenlőségi Központ keretében Célcsoportok: munkaügyi szervezetek, non-profit szervezetek, szociális partnerek, a regionális és helyi politika intézményei, vállalatok, álláskereső vagy a munkaerőpiactól távol lévő személyek Munkacsomagok: 1. munkacsomag: integrációs monitor éves jelentés készítése az aktuális tanulmányok eredményeiről és adatelemzésekről valamint évente (200 vállalat bevonásával készített) vállalati felmérés kiértékelés 2. munkacsomag: munkaügyi konferenciák minden évben egy háromnapos munkaügyi konferencia kerül megrendezésre mintegy 100 résztvevővel

1 48


3. munkacsomag: intézkedések közös kifejlesztése két képzési program kidolgozása a cél, amelyeket Ausztriában és Magyarországon valósítanak meg mintegy 15 fő részvételével 4. munkacsomag: Esélyegyenlőségi Központ évente egy workshop és egy konferencia szervezése, valamint egy roma folyóirat kiadása; szenzibilitás fokozására irányuló intézkedések kidolgozása vállalatok részére beleértve azok megvalósítását 5. munkacsomag: kistérségi hálózatépítés az osztrák és magyar oldalon lévő munkaügyi kirendeltségek szisztematikus hálózatba tömörítése szemináriumok, találkozók, tanulmányutak, szakmai gyakorlat, stb. segítségével 6. munkacsomag: alkalomszerű segítségnyújtás pl. írásbeli összefoglalók, tanácsadási találkozók, stratégiai workshop-ok 7. munkacsomag: információs szemináriumok évente 2 szeminárium különböző témakörökben 8. munkacsomag: PR tevékenység / nyilvánosság a weboldal folyamatos frissítése,1/4-évente hírlap, 1 brosúra az EXPAK-kal, 1 brosúra az Esélyegyenlőségi Központtal kapcsolatban, Roma-magazin Támogatások, pályázati programok a körmendi kirendeltség területén az őriszentpéteri kistérségre vonatkozóan 2009-ben: 1. Vállalkozóvá válás támogatása: 2009. év 0 fő részére 0,- Ft összegben 2010. év 2 fő részére 882.000,- Ft összegben. 2. Munkahelymegőrző bérköltség támogatás (DEFA) Egy hatósági szerződés keretében: 2009. év 5 fő részére 2.189.555,- Ft összegben. 2010. év ugyanaz az 5 fő részére 2.175.564,- Ft összegben. 3. Postapartner program: 0 munkáltató 0 főre 0,- Ft összegben. 4. TÁMOP.1.1.1. (rehabilitációs járadékban részesülő és személyek és megváltozott munkaképességű álláskeresők) ezek az adatok KÖRMEND ÉS SZENTGOTTHÁRD térségére összességében vonatkoznak: Bérköltség támogatás: 21 munkáltató 30 főre (18.337.389,- Ft). Útiköltség térítés támogatás.: 5 munkáltató 8 főre (962.629,- Ft). 5. TÁMOP.1.1.2. (5 hátrányos helyzetű célcsoport): Bértámogatás: 2 munkáltató 2 főre (1.406.100,- Ft). Bérköltség támogatás: 11 munkáltató 14 főre (11.161.060,- Ft). Útiköltség térítés. támogatás: 1 munkáltató 1 főre (48.000,- Ft).

1 49


10.4. Helyi felmérés a foglalkoztatásról, esélyegyenlőségről és a fejlesztési, pályázati elképzelésekről Az „Őrségi foglalkoztatási megállapodás” nevű projekt megvalósításának egyik kezdő lépése volt egy adatgyűjtő kérdőív kiküldése az Őriszentpéteri Kistérség 22 önkormányzatához, intézményeihez és a 22 településen működő kisebb-nagyobb vállalkozásokhoz. Az adatlapon kérdések kerültek feltételre a szervezetek, cégek, intézmények által foglalkoztatottak számára, arra, hogy mennyien dolgoznak teljes, ill. részmunkaidőben, alkalmaznak-e megváltozott munkaképességűeket, fogyatékkal élőket, romákat, van-e más kistérségekből bejáró dolgozó, vállalatok esetében arra, hogy milyen tevékenységet, hány alkalmazottal végeznek. Megkérdeztük, hogy rendelkeznek-e esélyegyenlőségi tervvel, tartanak-e esélyegyenlőségi képzést, van-e lehetőség rugalmas munkakezdésre, ill. munkaidő kedvezményre abban az esetben, ha a dolgozók továbbképzésen vesznek részt. A kérdőív 2. részében a fejlesztési elképzelésekről érdeklődtünk. Ezen belül telephely fejlesztési tervekről, új munkahely létesítésének esélyéről, technológiai fejlesztésekről, munkatársak képzéséről. A 3. rész pedig a fejlesztési elképzelések megvalósításához szükségesnek ítélt külső segítségekről, szolgáltatásokról szólt. Hitelről, piackutatásról, tanácsadásról, az elmúlt 2 évben megvalósított projektekről, ezekben részt vevő partnerekről, igénybe vett forrásokról szólt. Önkormányzati adatlapok összesítése Az Őriszentpéteri Kistérség 22 önkormányzatához kiküldött foglalkoztatási adatlapok közül 21 érkezett vissza. Hiányzik Kondorfa adatlapja. Ezek alapján a következő összegzés mondható el: · · · · · · ·

Az önkormányzati dolgozók legnagyobb többsége teljes munkaidőben foglalkoztatott, részmunkaidőben leginkább a közfoglalkoztatottak dolgoznak. A foglalkoztatottak többsége nő. Megváltozott munkaképességű foglalkoztatott 2 településen dolgozik (Felsőjánosfa, Ispánk, 1-1 fő) Fogyatékkal élő, roma és pályakezdő foglalkoztatott nincs egy településen sem. A foglalkoztatottak legnagyobb többsége az adott településen él, távolabbról bejáró alkalmazottról csak Őriszentpéter és Pankasz települések adtak adatot. (összesen 19 fő) 3 település nyilatkozott igennel az esélyegyenlőségi terv meglétéről. (Őriszentpéter, Hegyhátszentmárton, Ivánc), esélyegyenlőségi képzést egyedül Őriszentpéteren tartanak. A hasonló munkakörben dolgozók többnyire azonos bérezésben részesülnek.

1 50


· · ·

A felső- és középvezetésben nagyobb a férfiak aránya. A rugalmas munkakezdés lehetősége körülbelül fele településen megoldható, felénél nem. Projekt végrehajtása során születendő szabályozás kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, ezen kérdésre többségében igen volt a válasz és a feltüntetett célcsoportok a romák, megváltozott munkaképességűek.

Fejlesztési elképzelések ·

· ·

· · · · ·

·

Telephely fejlesztésére a települések többsége nem szolgált adattal, nem tervezi (3), anyagiak miatt nincs lehetősége (2), épület felújítása (1 megtörtént Őriszentpéteren), falugondnoki busz számára garázs építése, játszótér felújítás, szociális helyiségek kialakítása (1) Új munkahely létesítéséről vagy nem kaptunk adatot, vagy nem tervezik, kizárólag pályázati támogatással, és vállalkozó hiányában szinte lehetetlen. Energia felhasználás racionalizálása. Többségtől nincs adat, ahol már megvalósult, ott az épületek szigetelése és nyílászárók cseréje, valamint gáz bevezetése történt meg, ahol tervben van, ott pályázati segítséggel tudják csak megvalósítani, önerő nincs rá. Technológia fejlesztése: többségtől nincs adat, napkollektorok kiépítése, informatikai hálózat fejlesztése – kiépítése, anyagi háttér hiánya okoz gondot. Foglalkoztatottak létszámának bővítése. nincs adat, nem tervezik, pályázati finanszírozással többen is tervezik, vagy nincs lehetőség. Munkatársak képzése, humán erőforrás fejlesztés: a munkakörhöz szükséges, kötelező képzések legtöbb helyen megtörténnek, engedélyezettek, de van, ahonnét erre nem kaptunk adatot. Minőségbiztosítási rendszer bevezetése: egy településen sincs, nem tervezik, többnyire az alacsony lakosságszámra hivatkozva nem tartják szükségesnek. Egyéb fejlesztési elképzelések: több településen is falugondnoki busz vásárlása vagy cseréje, önkormányzati épületek, kultúrházak felújítása, szigetelése, turisták számára „kiszolgáló hely” létesítése, úthálózat felújítása, Pankaszon felmerült az egykori téglagyár átalakítása krematóriummá, Magyarszombatfán a Fazekasház tetőszerkezetének felújítása, több településen a ravatalozó felújítása, helytörténeti múzeum felújítása, Ispánkon polgárőr iroda kialakítása, minden esetben pályázati lehetőségek kihasználása. A települések nagy többsége a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki, nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A kisebb hányad nem szolgáltatott adatot (7)

Fejlesztési elképzelések megvalósításához szükségesnek ítélt külső segítség / szolgáltatás

1 51


· · · · ·

·

· · ·

A pályázati vissza nem térítendő támogatás minimális mértéke: legtöbb önkormányzat nem szolgált adattal, volt 80-85%, 100% feltüntetve Hitel: csak minimális törlesztés mellett lenne felvállalható, de több önkormányzat erre a kérdésre nem adott választ Piackutatás: nem szolgáltattak adatot, egy önkormányzat jelezte az árajánlatkérést, ill. kedvező ajánlat elfogadását. Tanácsadás: tanácsadói tevékenységet nem végez, ez a feladat a körjegyzőségé (2), minden tanácsot szívesen elfogad (3), ill. a feladat helyi szervezeteken keresztül megoldott (1). Az elmúlt 2 évben megvalósított projektek: falunap lebonyolítása, falugondnoki buszok beszerzése, garázsok építése, művelődési, közösségi házak, önkormányzati épületek felújítása, e Magyarország pont kialakítása és továbbfejlesztése, ravatalozó felújítása, belterületi utak karbantartása, vízelvezető árkok tisztítása, fásítási program, közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó eszközbeszerzés, Közösségi Ház, Orvosi rendelő felújítása, sportpálya vízzel, villannyal ellátása, szennyvízberuházás, útfelújítás, gázvezeték kiépítése, fazekasnapok évenkénti lebonyolítása, szeszfőzde felújítása, járda-, útfelújítás, közmunkaprogram, tájékoztató táblák kialakítása, kihelyezése, temetői utak kialakítása, faluház tetőszerkezetének felújítása, temető kerítés építése… Megvalósításban részt vevő partnerek: Sigray Margit FaluvédőFaluszépítő Kulturális Egyesület (Ivánc), Népi Mesterségek Műhelye Egyesület (Őriszentpéter), Önkéntes Tűzoltó Egyesület (Ivánc), Őrségi Fazekasok Egyesülete (Fazekasnapok), Hydroép, STRABAG, Switelsky Kft., Regionális Fejlesztési Ügynökség, Kistérségi Társulás, kivitelezők, vagy nem voltak partnerek, ill. nem jött adat. Finanszírozás forrásai: Vas Megyei Önkormányzat, közmunkaprogram, TEKI, LEKI, CÉDE, EMVA, KIOP, TEUT, Phare pályázatok, FVM – Leader programok. A településen lakó vállalkozók számáról, annak nevéről és elérhetőségéről adótitoktartásra hivatkozva csak néhány településről kaptunk adatokat. Más településre járó lakosok száma sem minden településről ismert, többnyire a környező településekre, nagyobb városokba járnak dolgozni, ill. nagy a mozgás a kistérségen belül.(Őriszentpéter, Csesztreg, Körmend, Zalaegerszeg, Szentgotthárd, Nagyrákos, Szombathely, Ivánc, Zalalövő, Pankasz, Hegyhátszentjakab)

Intézményi adatlapok összesítése 14 adatlapot küldünk ki, ebből mindegyik visszaérkezett. Ezek alapján: Az intézményekben foglalkoztatottak legnagyobb része női alkalmazott, egyetlen intézménynél dolgozik több férfi, mint nő (Nemzeti Park), többségében teljes munkaidőben. Megváltozott munkaképességűeket 1 intézmény foglalkoztat (Teleház), fogyatékkal élőket, romákat egy sem.

1 52


Pályakezdők, távmunkában dolgozók nincsenek. Többségük a kistérségen belül él, távolabbról csak 3 intézménybe járnak dolgozók. Nagyobb részük rendelkezik esélyegyenlőségi tervvel. A hasonló munkakörben dolgozók azonos bérezésben részesülnek, rugalmas munkakezdésre és munkaidő kedvezményre továbbképzések esetén többnyire van lehetőség. Fejlesztési elképzelések A fejlesztési elképzelések megvalósításához minden megkérdezett a pályázati lehetőségek kihasználását említi elsősorban. Egységes óvodai-bölcsődei csoport létrehozása, csoportszoba bútorainak cseréje, épület hőszigetelése, nyílászárók cseréje került megnevezésre. A technológiai fejlesztések rovatába a következők kerültek: informatikai hálózat korszerűsítése, energiafelhasználás modernizálása, energiatakarékos világítási rendszer kiépítése, audiovizuális könyvtár létrehozása. Folyamatos módszertani képzések, ill. a kötelező 120 órás továbbképzések mindenütt biztosítottak. Sajnos az intézmények között is voltak olyanok, amelyek a kérdőív kifejtős részét kevésbé töltötték ki. Fejlesztési elképzelések megvalósításához szükségesnek ítélt külső segítség / szolgáltatás A pályázati vissza nem térítendő támogatás mértékére: 30.000 forint és 2.5 millió forint közötti összegeket jelöltek meg 5 intézmény esetében. Hitelt egyik intézmény sem vett fel. A piackutatásra két óvoda adott választ, egyikük az interneten keresztüli árajánlatok lekérését, illetve a gyártók és termékeik megismerését írta, a másik a szülők igényeinek felmérését az új intézménytípus igénybevételnek szándékáról, illetve szintén az árajánlatok kérését és összehasonlítását. Tanácsadásra egyedül az egyik óvoda adott választ, a módszertani bölcsőde javaslatainak kikérését említve. Az elmúlt 2 évben megvalósított projektekkel kapcsolatban felújítások, technológia fejlesztések, munkatársak továbbképzései, szabványoknak megfelelő berendezések beszerzése, térségi rendezvények lebonyolítása, helyi újság, rádió elindítása, múzeum látogatások, kirándulások megszervezése illetve a Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány 2008/113, illetve 2009/228, valamint a TÁMOP 3.1.4/08/2-2009-0199 „Kompetenciaalapú oktatás és nevelés az Őrségben” lett felsorolva. Partnerek közül a fenntartók, a Szombathelyi Egyetem Szakmai Szolgáltató Központ szakemberei, óvodai szaktanácsadók, önkormányzatok, ÖTKT, ÖNPI, Őrségi Vendégvárók Egyesülete, illetve egyes helyeken a szülők lettek megnevezve. Finanszírozó forrásként az Európai Szociális Alap, a Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány Kuratóriuma, pályázati, egyesületi támogatás, önkormányzati támogatás, NCA, NKA, RIB, Tiszta Formák Alapítvány, ORTT, saját erő,

1 53


TRFC pályázat, NYDOP 3.2.1/B, Phare program és OKM rendelet lett feltűntetve Egyéb kategóriába 3 intézmény írt megjegyzést, egyikük az Együttműködési Megállapodás a Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesületével-t, másikuk a Helyi nevelési program: hagyományőrzés, hagyományápolásjeles napok, naptári évhez kötött ünnepnapok ünneplése, -zenei hét, egészségnevelési hét, szekerezés, lovaglás, színházlátogatás, Környezetvédelmi nap-ot, a harmadik pedig önkéntes munka, a térségi szereplők partnerségen alapuló kedvezményes megoldását írta. Céges adatlapok összesítése Sajnálatos módon a kiküldött adatlapoknak csak 1/3-a érkezett vissza, ezek is többnyire a helyben működő vállalkozásoktól. (33-ból 12 szolgált adattal) Ezek alapján: 1 vállalkozó foglalkoztat 35 főnél több embert. Természetesen a cég profilja nagyban befolyásolja a női dolgozók arányát. Többnyire teljes munkaidőben dolgoznak. Megváltozott munkaképességű és roma alkalmazottat egyetlen cég foglalkoztat, profiljukból is adódik, fogyatékkal élőt egy sem. A pályakezdők és az 50 év felettiek aránya kisebb. Legtöbb alkalmazott a kistérségen belül él, távmunkában egy vállalkozó sem foglalkoztat dolgozókat. Távolabbról, más kistérségből csak néhány ember jár be. Esélyegyenlőségi tervvel, képzéssel, hatáselemzéssel egyetlen cég rendelkezik. Hasonló munkakörben dolgozók mindenütt azonos bérezésben részesülnek. Rugalmas munkaidőkezdésre, ill. munkaidő kedvezményre továbbképzések esetén többnyire mindenütt van lehetőség. Fejlesztési elképzelések A telephelyfejlesztéshez többnyire felújítási munkákat írtak, de a beérkezett adatlapok közt több kérdőíven erre a kérdésre nem kaptunk választ. Új munkahely létesítését csak 1-2 cég tervezi, ill. szezonális munkák esetében van erre lehetőségük. Az energia felhasználás racionalizálása, ahol ez már megtörtént és ott is, ahol tervezik, az épület szigetelésével, kazáncserével, napelemes vízmelegítéssel és fűtésrendszerrel lett vagy lesz megoldva. Több cégtől erre a kérdésre sem érkezett válasz. A technológia fejlesztését gépek korszerűsítésével, új berendezések beszerzésével, ill. az informatikai hálózatok felújításával, kialakításával szeretnék megvalósítani. A munkatársak továbbképzésére többnyire van lehetőség, a kötelező képzésekre mindenütt. Nyelvtanfolyam, csapatépítő tréning… Fejlesztési elképzelések megvalósításához szükségesnek ítélt külső segítség / szolgáltatás

1 54


A pályázati vissza nem térítendő támogatás átlagosan 5-10 millió forint között van, egy cégnél 50 millió forint és egy cégnél 150 millió forint. Többieknél nincs adat, vagy nem volt ilyen. Hitel vagy magánszemélyeknek, vagy kedvezményes vállalkozói van, ill. van, aki nem tervez hitelt felvenni, többieknél nincs adat. A piackutatáshoz két konkrét adat van, többiek vagy nem végeztek ilyet, vagy nem lett pontosítva. Tanácsadást láthatólag nem vettek igénybe, egy cég jelezte, hogy érdekli a szakmai tájékoztatatás, és egy említett humán monitoringot. Az elmúlt 2 évben megvalósított projekteket a telephely-fejlesztés, a technológia fejlesztése, korszerűsítés, felújítások jellemzik. Pályázati programot két cég említ. A partnerek megnevezésénél leginkább az önerő jellemző, de említették az NFÜ, Bak és Vidéke Takarékszövetkezet, a Magyar Fejlesztési Intézet és a PharmaFood Kft. segítségét is. A finanszírozási források közt a következőket nevezték meg: hitel, saját forrás, Baross, Innoreg, Nyugat Dunántúli Fejlesztési Ügynökség, UMVPEMVA, illetve NKTH-Baross Egyéb megjegyzésekhez a működésük további fenntartását és támogatását, illetve elérendő célok megvalósítását írták be

1 55


11.

Az őrségi kistérség szempontú SWOT elemzése

foglalkoztatási

Elemzési területek: · Gazdaság, vállalkozások, munkahelyteremtés, munkahelyek minősége · Képzési rendszer, munkaerő felkészültsége, LLL · Munkaerő-piaci szolgáltatások · Helyi menedzsment kapacitások · Hátrányos helyzetű rétegek, szociális gazdaság - Erősségek - Átlátható térség, kis méret, megfelelő önismeret, áttekinthető struktúrával rendelkező térség - 2 Leader Akciócsoport működik a térségben - Helyben történő ügyintézés a Munkaügyi Központ részéről, így a munkaügyi kirendeltség által nyújtott szolgáltatások helyben állnak rendelkezésre (humán szolgáltatások, foglalkoztatáspolitikai eszközök) - Vállalkozások sűrűsége egyes területeken - Megfelelő hozzáállás a pályázatok generálásához, benyújtásához, megvalósításához - Különböző szolgáltatások helyben is elérhetőek - Becsületes, megbízható munkaerő - Természeti környezet, turisztikai és kulturális vonzerő, amely jelentős foglalkoztatási potenciállal is rendelkezik - Faanyagban gazdag térség - Számítástechnika, internet használat - Jelkincs - Pályázati tapasztalatok - A munkavállalói attitűd - A munkavállalói réteg részbeni mobilitása - A támogatások igénybevétele

- Gyengeségek - Vállalkozások fejlesztése hatékonyságnövelésre fókuszál - Vállalkozások többsége mikrovállalkozás - Térség számára nem megfelelő pályázati kiírások - Összefogás hiánya - Gyenge térségmarketing - Sok az alacsony képzettségű ember - Falusi turizmusban megszűntek az adókedvezmények - Közmunkaprogram még nem teljesen hatékony, nem fedi le a teljes kistérséget - Értékek felismerése - Az emberek, szervezetek, vállalkozások nem ismerik egymást - Adminisztratív kötöttségek a vállalkozások számára - Megfelelő szakemberek hiánya - Vállalkozás indítási nehézségek - Vidékfejlesztési programok vállalkozóvá válást írnak elő - Kevés a nagy foglalkoztató, tőkeszegények a vállalkozások - Alacsony a helyi munkahelyek száma (különösen a kistelepüléseken, ahol az önkormányzatok a legnagyobb, szinte egyedüli foglalkoztatók) - Jelentős tartós munkanélküliség

- Együttműködési szándék a foglalkoztatási - A megyei átlaghoz képest magasabb munkanélküliség paktum kezdeményezésben - A munkavállalói réteg egy részének alacsony - Erős vállalkozói aktivitás néhány mobilitása területen, emellett pedig a vállalkozói

1 56


összefogás, egymásra támaszkodás elindult - A Natúrpark és a társulás meglévő tapasztalatai közfoglalkoztatási programok szervezésében, és a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációját célzó szolgáltatásokban

- Lehetőségek - Pályázati programok jobb kihasználása - Helyi tevékenységek, termékek, kézművesség erősítése - Természeti adottságokra jobban építeni - Meglévő vállalkozások bővítése - Szélesebb körű információnyújtás (pályázati lehetőségek) - Mikro- és kisvállalkozások közötti együttműködések - Önképzések szervezése az alacsony végzettségűek számára - A térség vonzza a fővárosiakat (új turisztikai lehetőségek) - Jelkincshez kapcsolódó emléktárgyak - Fazekas mesterség utánpótlása, a fazekasság „reklámozása” - Gazdag faanyag készlet kihasználása - Helyi emberek helyi terméket fogyasszanak - Őrségi honlaprendszer kialakítása - Képzések szervezése a vendéglátásban - Helyi termékek népszerűsítése - Túravezetés (kerékpáros és gyalogos) a térségben - Állattenyésztés újra elterjesztése - Új munkahelyek teremtése, turisztikai szolgáltatásokban, a zöld munkahelyek területén - Autonóm kistérségi pilot program kialakítása (pl. megújuló energiák kihasználása, helyi termékekre alapuló piacok) - A határmenti fekvésből adódó gazdasági lehetőségek kihasználása

- Az idegen nyelvismeret alacsony arányú (kivéve a nemzetiségeket) - A helyi szakképzés hiánya kistérségben - Gyenge infrastruktúra - A helyi termékre épülő piaci ellátás hiánya - A turisztikai potenciál és együttműködések kihasználatlansága - A munkaképes emberek nem jelennek meg a munkaerőpiacon (társadalmi probléma)

-

- Veszélyek Nem mérhető munkanélküliség a nyilvántartási rendszer hiányossága miatt Utófinanszírozás a pályázatoknál Passzivitás az emberek körében Passzivitás a Natúrpark és az emberek között Néhol ellenérdekeltség keletkezik a Nemzeti Park és a gazdálkodók között Korlátozott lehetőségek Széttagolt településrendszer

- Jogszabályozási problémák a turizmusban, a bürokrácia, továbbá a magas adó- és járulékterhek korlátot jelentenek a foglalkoztatásban - Az állandó változások kiszámíthatatlanságot okoznak - Az alulról jövő kezdeményezések, együttműködések elhalnak - A betelepülők az önös érdekeiket képviselik - Hitelfelvétel lehetőségeinek beszűkülése, emiatt a támogatási lehetőségek kihasználatlanok maradhatnak - Az elöregedési tendencia erősödése, az eltartott népesség arányának növekedése kapcsán növekvő teher hárul az aktív népességre, a falvak elnéptelenednek vagy elöregednek - A tartós munkanélküliség további emelkedése - a befektetők inkább a Nemzeti Park, így a kistérség határain kívül keresnek befektetési lehetőségeket; - A leszakadó társadalmi csoportok létszámának növekedése (a segélyen élés jobban megéri, mint a munka, a negatív

1 57


- A munkáltatók igényeinek megfelelő szakképzési és helyi felnőttképzési programok helybe hozatala - A helyi foglalkoztatási információs pontok térségi hálózatának létrehozása - A többi kistérségi paktummal való együttműködés, tapasztalatcsere

minta a többgenerációs munkanélküli családokban mélyülő gazdasági és társadalmi problémákat okozhat, tartós munkanélküliség növekedése) - Az országhatárt átlépő vasútvonalban rejlő potenciálok jobb kihasználása, a fa és agyag, mint nyersanyagkincs jobb kihasználása

1 58


12.

Fókuszcsoportos interjúalkalmak

A projekt keretében a 2010. április 27-én egy helyi partnerségi szeminárium került megszervezésre a térség releváns szereplőivel és a regionális munkaügyi szervezet képviselőivel Őriszentpéteren, a Polgármesteri Hivatal Nagytermében. A szemináirum napirendjén szerepelt: - A projekt rövid ismertetése - A foglalkoztatási partnerség céljainak és résztvevőinek pontosítása - A helyzetértékeléshez kapcsolódó közös SWOT elemzés elkészítése csoportmunkában - Vélemények és problémák felvázolása - Partnerség építés, ötletek gyűjtése a továbblépéshez A projekt keretében 2010. május 19-én Szakképzési Fórum is lebonyolításra került szintén Őriszentpéteren, ez lehetőséget adott a célcsoport és a munkaerőpiaci valamint a képzési szolgáltatókkal folytatandó párbeszédre, a képzési kereslet és a kinálati oldal közötti szakadék csökkentésére, a további fejlesztési elképzelések összehangolására. Bemutatkozott és ismertette a térségre vonatkozó felnőttképzési kínálatát valamint a korábbi együttműködések tapasztalatait a Szentgotthárdi III. Béla Szakképző Intézet és a szombathelyi Regionális Munkaerő-piaci Képző és Átképző Központ. A szakképzési fórum napirendjén volt: - A projekt rövid ismertetése - A foglalkoztatási partnerség céljainak és résztvevőinek pontosítása - A helyzetértékeléshez kapcsolódó közös SWOT elemzés elkészítése csoportmunkában - Vélemények és problémák felvázolása - Partnerség építés, ötletek gyűjtése a továbblépéshez Mindkét rendezvényen lehetőség nyílt a helyzetelemzéshez kapcsolódó tisztázó kérdések feltételére és közös csoportmunka technikával végzett elemzések lefolytatásra. A feltett kérdések között szerepelt: a helyi munkaerőpiac sajátosságai, a foglalkoztatás szempontjából releváns szervezetek helyzete, a hiányzó készségek, képzések azonosítása, a korábbi kezdeményezések tapasztalatai és a határon átnyúló kapcsolatok. A hozzászólásokról készült emlékeztető, a rendezvények jelenléti ívei, meghívói és a két alkalomról készült fényképek elérhetőek a Natúrpark Nonprofit. Kft. projekt dokumentációjában. A rendezvényeken rögzített felvetések beépítésre kerültek a SWOT elemzésbe.

1 59


13.

KSH adattáblák

A táblázatok adatainak forrása a külön nem jelölt esetekben a Központi Statisztikai Hivatal rendszeres adatgyűjtése. 13.1. - Népesség, népsűrűség, 2008.december 31.

2008

A település Lakónépesség Népsűrűség, területe, száma az év fő/km2 hektár végén, fő

Bajánsenye

2 185

488

22,3

Felsőjánosfa

306

196

64,1

Felsőmarác

1 744

264

15,1

Hegyhátszentjakab

947

281

29,7

Hegyhátszentmárton

1 274

57

4,5

Ispánk

692

111

16,0

Ivánc

1 714

706

41,2

Kercaszomor

1 287

205

15,9

Kerkáskápolna

920

100

10,9

Kisrákos

1 106

211

19,1

Kondorfa

2 161

541

25,0

Magyarszombatfa

1 594

277

17,4

Nagyrákos

1 611

272

16,9

Őrimagyarósd

1 229

231

18,8

Pankasz

927

431

46,5

Szaknyér

293

59

20,1

Szalafő

2 737

219

8,0

Szatta

601

69

11,5

Szőce

1 871

375

20,0

Velemér

955

87

9,1

Viszák

1 013

254

25,1

Vonzáskörzet

27 167

5 434

20,0

Őriszentpéter

3 356

1 198

35,7

Őriszentpéteri kistérség

30 523

6 632

21,7

Vas megye

333 610

260 950

78,2

Nyugat-Dunántúl

1 132 831

998 187

88,1

1 60


Az Őrségi Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések lakosságszámának alakulása 2009. adatok a KSH adatai alapján Település KSH kódja 1817020

1808013 1829841 1818032 1821838 1808977 1831680 1826596

1819761 1811147 1813028 1825423 1829869 1813453 1810630 1823108

Település neve Bajánsenye Dávidháza Kotormány Őrbajánháza Senyeháza Felsőjánosfa Felsőmarác Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Ispánk Ivánc Kercaszomor Kerca Szomoróc Kerkáskápolna Kisrákos Kondorfa Magyarszombatfa Nagyrákos Őrimagyarósd Őriszentpéter Pankasz

1910.

1930.

218 151 265 523 234 986 599 327 236 972

201 159 274 461 252 1089 698 302 241 1051

353 200 362 454 1284 396 533 526 1162 539

413 208 366 493 1552 412 630 551 1407 643

1949.

1970. 1990. 2001. 2005. 868 653 552 603

377 763 270 1043 630 299 249 1003 723

285 707 517 170 158 1027 504

357 487 1572 407 657 521 1507 723

204 123 111 94 402 279 245 246 1243 771 678 606 313 356 302 294 520 349 322 306 440 296 261 257 1281 1208 1310 1274 696 562 494 493

1 61

211 358 362 85 91 759 274

211 316 308 70 118 726 241

221 313 300 75 111 715 264


1816504 1810223 1802440 1819521 1818430 1807940 ÖSSZESEN:

Szaknyér Szalafő Szatta Szőce Velemér Viszák

210 761 236 880 438 535

216 696 227 1026 393 612

186 682 210 919 337 528

140 505 167 733 232 457

13380 14573 14450 11569

1 62

80 281 88 449 135 343

77 240 73 418 106 304

66 245 85 405 83 290

8113

7483

7346

387 77 276 6879


13.2. – Korstruktúra

2009

Állandó Állandó Állandó népességből népességből népességből a a 18-59 az fiatalkorúak évesek időskorúak aránya, % aránya, % aránya, %

Bajánsenye

17,1

59,4

23,5

Felsőjánosfa

18,3

54,8

26,9

Felsőmarác

15,1

48,2

36,7

Hegyhátszentjakab

15,9

54,1

30,1


17,7

53,2

29,0

Ispánk

13,6

60,9

25,5

Ivánc

10,8

62,1

27,1

Kercaszomor

15,7

57,3

27,0

Kerkáskápolna

15,6

44,4

40,0

Kisrákos

12,2

56,8

31,1

Kondorfa

8,5

50,6

40,9

Magyarszombatfa

13,9

56,4

29,7

Nagyrákos

16,4

57,5

26,1

Őrimagyarósd

15,0

55,4

29,6

Pankasz

18,7

55,6

25,7

Szaknyér

12,3

54,4

33,3

Szalafő

16,7

51,4

32,0

Szatta

9,5

66,7

23,8

Szőce

16,0

58,0

26,0

Velemér

10,7

50,7

38,7

Viszák

12,8

65,3

21,9

Vonzáskörzet

14,4

56,5

29,1

Őriszentpéter

16,5

61,7

21,8


14,7

57,4

27,9

Vas megye

17,0

60,5

22,5

Nyugat-Dunántúl

17,1

60,6

22,4

1 63


13.3. – Népmozgalom

2005-2008 évek átlaga

Természetes Belföldi Népességnövekedés szaporodás(+), vándorlási (+), természetes egyenleg, népességfogyás (-), fogyás (-), ezrelék ezrelék ezrelék

Bajánsenye

-9,7

-21,9

-31,6

Felsőjánosfa

-11,0

-12,3

-23,3

Felsőmarác

-15,0

-31,8

-46,8

Hegyhátszentjakab

-7,9

2,6

-5,3


-28,0

-32,0

-60,0

Ispánk

-15,9

15,9

0,0

Ivánc

-44,0

39,4

-4,6

Kercaszomor

-19,9

2,3

-17,5

Kerkáskápolna

-14,4

-2,4

-16,8

Kisrákos

-18,1

-7,9

-26,1

Kondorfa

-25,5

0,4

-25,0

Magyarszombatfa

-5,3

0,0

-5,3

Nagyrákos

-6,3

-16,2

-22,5

Őrimagyarósd

-9,6

-9,6

-19,1

Pankasz

-5,1

-11,8

-16,9

Szaknyér

-7,8

-46,9

-54,7

Szalafő

-13,3

-4,4

-17,7

Szatta

-10,6

10,6

0,0

Szőce

-17,4

-4,5

-21,9

Velemér

-26,9

13,4

-13,4

Viszák

-11,5

-7,6

-19,1

Vonzáskörzet

-17,3

-2,4

-19,6

Őriszentpéter

-2,8

-13,1

-15,9


-14,6

-4,3

-18,9

Vas megye

-4,9

-0,5

-5,4

Nyugat-Dunántúl

-3,8

1,4

-2,4

1 64


13.4. – Lakásállomány, lakásépítés

2009

Lakásállomány

2001 = 100,0

Épített Laksűrűség, lakások 100 száma 2006 fő/lakás és 2009 között

Bajánsenye

246

100,4

202

2

Felsőjánosfa

90

102,3

226

4

Felsőmarác

191

100,5

141

2

Hegyhátszentjakab

160

100,6

177

2


54

100,0

106

0

Ispánk

57

109,6

199

6

Ivánc

240

101,3

295

4

Kercaszomor

115

100,9

188

1

Kerkáskápolna

56

100,0

183

0

Kisrákos

98

100,0

218

0

Kondorfa

298

100,7

186

2

Magyarszombatfa

152

102,7

183

5

Nagyrákos

151

100,7

182

1

Őrimagyarósd

116

100,0

200

0

Pankasz

180

100,0

241

1

Szaknyér

40

100,0

156

1

Szalafő

149

104,2

152

8

Szatta

38

102,7

189

1

Szőce

215

100,9

175

2

Velemér

73

97,3

121

0

Viszák

126

100,0

202

1

Vonzáskörzet

2 845

101,0

194

43

Őriszentpéter

530

102,7

230

19


3 375

101,3

200

62

Vas megye

110 069

103,0

239

4 642

Nyugat-Dunántúl

418 510

103,3

240

19 162

1 65


13.5. – A lakások komfortossága

2001

ÖsszkomforFélkomfor- Komfort SzükségKomfortos tos tos nélküli és egyéb lakások aránya, %

Bajánsenye

30,7

28,3

16,4

20,9

3,7

Felsőjánosfa

28,6

29,8

14,3

19,0

8,3

Felsőmarác

22,6

38,2

8,6

25,3

5,4

Hegyhátszentjakab

32,3

43,2

12,9

9,7

1,9


24,5

30,2

9,4

35,8

0,0

Ispánk

24,0

42,0

10,0

16,0

8,0

Ivánc

28,0

38,4

3,9

22,0

7,8

Kercaszomor

19,5

32,7

13,3

27,4

7,1

Kerkáskápolna

7,1

32,1

30,4

26,8

3,6

Kisrákos

26,5

38,8

16,3

13,3

5,1

Kondorfa

22,0

28,8

24,4

18,6

6,1

Magyarszombatfa

23,3

29,5

15,1

25,3

6,8

Nagyrákos

21,1

49,0

8,2

20,4

1,4

Őrimagyarósd

22,8

28,9

24,6

19,3

4,4

Pankasz

22,3

39,7

19,6

12,8

5,6

Szaknyér

15,8

39,5

26,3

18,4

0,0

Szalafő

18,7

43,9

12,9

20,9

3,6

Szatta

31,4

37,1

5,7

22,9

2,9

Szőce

19,4

40,8

14,7

21,8

3,3

Velemér

12,7

38,0

8,5

38,0

2,8

Viszák

35,5

23,4

18,5

18,5

4,0

Vonzáskörzet

24,0

35,6

14,9

20,7

4,7

Őriszentpéter

46,4

30,2

7,4

12,1

3,9


27,4

34,8

13,8

19,4

4,6

Vas megye

49,0

33,4

5,1

10,0

2,5

Nyugat-Dunántúl

51,7

32,6

4,2

8,6

2,9

Forrás: Népszámlálás, 2001

1 66


13.6. – Közszolgáltatások, infokommunikáció ISDN KözcsatornaHáztartási Ezer Rendszeres vonalak hálózatba gázfogyaszlakosra hulladékgyűjtésaránya a 2008 kapcsolt tók a jutó be vont lakások távbeszélő lakások lakásállomány távbeszélő aránya, % hálózatban, aránya, % százalékában fővonal %

Bajánsenye

74,8

24,8

0,0

362,7

6,8

Felsőjánosfa

69,3

40,9

46,6

295,9

6,9

Felsőmarác

0,0

39,8

0,0

435,6

5,2

Hegyhátszentjakab

78,1

56,3

40,0

473,3

9,0


0,0

27,8

0,0

491,2

7,1

Ispánk

98,2

42,9

0,0

432,4

8,3

Ivánc

74,9

38,9

0,0

206,8

6,8

Kercaszomor

73,9

20,9

0,0

370,7

5,3

Kerkáskápolna

0,0

7,1

0,0

290,0

6,9

Kisrákos

81,6

30,6

0,0

355,5

8,0

Kondorfa

0,0

0,0

0,0

358,6

2,1

Magyarszombatfa

53,9

25,7

0,0

346,6

14,6

Nagyrákos

68,9

21,2

0,0

327,2

6,7

Őrimagyarósd

0,0

27,6

0,0

333,3

0,0

Pankasz

78,3

26,1

0,0

276,1

13,4

Szaknyér

0,0

37,5

0,0

440,7

7,7

Szalafő

76,6

0,0

0,0

383,6

7,1

Szatta

0,0

0,0

0,0

376,8

15,4

Szőce

76,3

22,3

0,0

325,3

4,9

Velemér

0,0

19,2

0,0

367,8

12,5

Viszák

64,3

24,6

0,0

330,7

0,0

Vonzáskörzet

51,2

25,1

3,7

337,5

6,8

Őriszentpéter

78,6

32,4

0,0

346,4

12,5


55,5

26,2

3,1

339,1

7,8

Vas megye

67,8

65,7

53,8

319,2

12,7

Nyugat-Dunántúl

75,0

73,0

58,8

320,6

16,2

1 67


13.7. – Regisztrált gazdasági szervezetek Ezen belül:

2009

Ezer Társas Egyéni Költségve- Nonprofit lakosra jutó tési szerv szervezet gazdasági vállalkozás szervezet

Bajánsenye

20

80

3

10

206

Felsőjánosfa

2

21

1

1

120

Felsőmarác

9

43

1

5

209

Hegyhátszentjakab

14

37

3

6

203


3

7

1

0

177

Ispánk

10

17

1

6

309

Ivánc

14

41

3

6

92

Kercaszomor

8

40

1

7

226

Kerkáskápolna

1

14

1

2

200

Kisrákos

6

54

1

4

293

Kondorfa

15

69

1

3

163

Magyarszombatfa

9

39

2

5

201

Nagyrákos

8

56

1

5

234

Őrimagyarósd

8

47

1

4

250

Pankasz

12

76

3

5

204

Szaknyér

1

7

1

0

158

Szalafő

7

50

1

6

288

Szatta

2

17

1

1

250

Szőce

7

35

2

2

125

Velemér

3

14

1

1

253

Viszák

15

65

1

4

310

Vonzáskörzet

174

829

31

83

197

Őriszentpéter

36

221

8

28

244


210

1 050

39

111

205

Vas megye

10 008

26 401

615

2 282

149

Nyugat-Dunántúl

43 739

107 235

1 986

8 212

161

13.8. – Regisztrált vállalkozások létszám-kategóriák szerint

1 68


2009

0-9 fős

10-19 fős

20-49 fős

50-249 fős

250 fő feletti

Bajánsenye

99

1

0

0

0

Felsőjánosfa

23

0

0

0

0

Felsőmarác

52

0

0

0

0

Hegyhátszentjakab

49

1

0

1

0


10

0

0

0

0

Ispánk

27

0

0

0

0

Ivánc

55

0

0

0

0

Kercaszomor

48

0

0

0

0

Kerkáskápolna

15

0

0

0

0

Kisrákos

59

1

0

0

0

Kondorfa

83

1

0

0

0

Magyarszombatfa

47

0

1

0

0

Nagyrákos

63

1

0

0

0

Őrimagyarósd

54

1

0

0

0

Pankasz

87

1

0

0

0

Szaknyér

8

0

0

0

0

Szalafő

57

0

0

0

0

Szatta

18

1

0

0

0

Szőce

42

0

0

0

0

Velemér

17

0

0

0

0

Viszák

77

1

1

1

0

Vonzáskörzet

990

9

2

2

0

Őriszentpéter

254

3

0

0

0


1 244

12

2

2

0

Vas megye

35 568

416

257

134

34

Nyugat-Dunántúl

147 547

1 798

1 001

518

110

1 69


13.9. – Regisztrált vállalkozások szektor szerint Ezen belül: Gazdasági Humán MezőIpar, 2009 szolgálta- Kereskedelem, Ingatlanügyle- szolgáltatágazdaság építőipar tek, gazdasági tások sok javítás szolgáltatás

Bajánsenye

60

4

31

9

10

5

Felsőjánosfa

11

5

7

2

1

0

Felsőmarác

31

6

12

1

0

3

Hegyhátszentjakab

14

8

29

3

17

0


6

1

3

1

1

0

Ispánk

14

6

6

1

0

1

Ivánc

33

6

15

4

2

1

Kercaszomor

32

1

11

1

4

4

Kerkáskápolna

12

2

1

0

0

0

Kisrákos

44

3

12

3

3

1

Kondorfa

54

5

21

3

5

4

Magyarszombatfa

21

15

10

2

3

2

Nagyrákos

37

4

22

4

6

1

Őrimagyarósd

28

9

16

0

7

2

Pankasz

57

6

25

5

3

0

Szaknyér

6

1

0

0

0

1

Szalafő

25

7

21

0

12

4

Szatta

14

0

5

1

3

0

Szőce

26

1

11

2

4

4

Velemér

9

1

6

1

3

1

Viszák

49

4

24

3

0

3

Vonzáskörzet

583

95

288

46

84

37

Őriszentpéter

118

29

97

12

41

13


701

124

385

58

125

50

Vas megye

9 671

4 222

18 514

3 947

2 275

3 999

40 020

17 409

77 854

16 302

10 398

15 677

Nyugat-Dunántúl

1 70


13.10. – A népesség gazdasági aktivitása

2001

Ebből:

Ebből: Inaktív Eltartott Foglalkoztatott Munkanélküli kereső Nyugdíjas

Bajánsenye

209

18

195

171

123

Felsőjánosfa

80

7

73

61

49

Felsőmarác

105

8

149

130

62

Hegyhátszentjakab

124

4

113

97

58


22

0

32

26

11

Ispánk

42

5

40

26

26

Ivánc

205

1

370

328

140

Kercaszomor

68

22

101

89

42

Kerkáskápolna

27

7

46

41

21

Kisrákos

83

7

121

105

35

Kondorfa

194

3

369

322

101

Magyarszombatfa

112

3

129

113

54

Nagyrákos

116

20

118

99

62

Őrimagyarósd

120

6

82

71

55

Pankasz

171

19

178

134

122

Szaknyér

23

1

28

23

19

Szalafő

89

11

89

78

49

Szatta

31

1

35

30

12

Szőce

130

18

164

146

98

Velemér

31

1

53

41

21

Viszák

128

1

111

93

65

Vonzáskörzet

2 110

163

2 596

2 224

1 225

Őriszentpéter

552

50

351

291

352


2 662

213

2 947

2 515

1 577

Vas megye

114 846

5 270

79 469

67 789

68 538

Nyugat-Dunántúl

416 849

25 304

299 542

253 724

262 605


1 71


13.11. – A foglalkoztatottak száma foglalkozási főcsoportok szerint Ezen belül: 2001

Vezető, Egyéb Szolgálta- MezőgazdaIpari, Egyéb értelmiségi szellemi tási sági építőipari foglalkozású

Bajánsenye

27

17

48

8

69

40

Felsőjánosfa

8

4

8

5

49

6

Felsőmarác

17

21

13

5

41

8

Hegyhátszentjakab

16

10

18

3

64

13


5

1

2

2

9

3

Ispánk

8

2

10

2

18

2

Ivánc

25

38

14

7

98

23

Kercaszomor

3

4

8

5

38

10

Kerkáskápolna

3

1

7

0

11

5

Kisrákos

5

7

10

3

50

8

Kondorfa

8

11

37

10

104

24

Magyarszombatfa

10

2

18

3

57

22

Nagyrákos

11

9

17

4

56

19

Őrimagyarósd

6

13

13

41

42

5

Pankasz

24

13

19

6

96

13

Szaknyér

2

2

3

5

9

2

Szalafő

7

2

13

24

34

9

Szatta

4

3

4

7

11

2

Szőce

13

16

15

7

65

14

Velemér

3

4

6

0

13

5

Viszák

8

23

22

1

54

20

Vonzáskörzet

213

203

305

148

988

253

Őriszentpéter

86

78

63

24

227

74


299

281

368

172

1 215

327

Vas megye

17 630

19 285

16 068

3 415

48 131

10 317

12 593

158 864

36 769

Nyugat-Dunántúl

68 326

74 538

65 759

Forrás: Népszámlálás, 2001 13.12. – Nyilvántartott álláskeresők, december

1 72


Legalább Előző év egy Nyilvántartott azonos Munkanélküliéve időszaka álláskereső ségi ráta, % = 100,0 állástalanok aránya, %

2009

Bajánsenye

39

125,8

12,8

10,7

Felsőjánosfa

12

200,0

16,7

9,4

Felsőmarác

12

200,0

16,7

8,2

Hegyhátszentjakab

9

100,0

11,1

5,0


3

300,0

0,0

8,1

Ispánk

8

400,0

12,5

10,1

Ivánc

32

123,1

18,8

6,8

Kercaszomor

18

120,0

27,8

11,2

Kerkáskápolna

4

133,3

25,0

8,3

Kisrákos

15

150,0

13,3

10,9

Kondorfa

23

67,6

21,7

7,3

Magyarszombatfa

12

92,3

25,0

6,8

Nagyrákos

25

156,3

0,0

13,4

Őrimagyarósd

10

125,0

20,0

7,0

Pankasz

58

103,6

25,9

19,7

Szaknyér

4

57,1

50,0

11,1

Szalafő

14

116,7

7,1

10,8

Szatta

11

183,3

36,4

18,3

Szőce

18

138,5

22,2

7,5

Velemér

1

16,7

0,0

2,3

Viszák

25

178,6

8,0

13,3

Vonzáskörzet

353

120,1

17,8

9,9

Őriszentpéter

69

113,1

8,7

8,3


422

118,9

16,4

9,6

Vas megye

12 982

154,6

18,1

7,3

Nyugat-Dunántúl

46 697

140,3

18,9

7,0

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

1 73


13.13. – A foglalkoztatottak napi ingázása Más településre eljáró

2001

Helyben lakó és dolgozó összesen

Helyben Helyben dolgozó a lakosok ebből: Bejáró foglalkoztatott arányában, más % megyébe

Bajánsenye

106

103

37

65

171

82

Felsőjánosfa

21

59

35

19

40

50

Felsőmarác

19

86

12

8

27

26

Hegyhátszentjakab

68

56

35

82

150

121


5

17

2

11

16

73

Ispánk

16

26

5

3

19

45

Ivánc

130

75

9

64

194

95

Kercaszomor

18

50

14

3

21

31

Kerkáskápolna

9

18

7

0

9

33

Kisrákos

22

61

15

18

40

48

Kondorfa

75

119

21

14

89

46

Magyarszombatfa

66

46

29

15

81

72

Nagyrákos

28

88

26

2

30

26

Őrimagyarósd

69

51

12

16

85

71

Pankasz

96

75

19

50

146

85

Szaknyér

8

15

5

1

9

39

Szalafő

50

39

4

5

55

62

Szatta

15

16

4

1

16

52

Szőce

25

105

32

4

29

22

Velemér

6

25

11

3

9

29

Viszák

27

101

14

6

33

26

Vonzáskörzet

879

1 231

348

390

1 269

60

Őriszentpéter

399

153

74

260

659

119


1 278

1 384

422

650

1 928

72

Vas megye

72 263

42 583

8 526

37 524

109 787

96

Nyugat-Dunántúl

268 518

148 331

32 476

128 449

396 967

96


1 74


13.14. – Szociális támogatás, segélyezés Rendszeres LakásfenntarRendkívüli Átmeneti szociális tási gyermekvédelmi segélyezésben segélyben 2008 támogatásban támogatásban részesültek részesítettek részesültek részesültek átlagos száma száma száma száma * Bajánsenye

15

7

3

4

Felsőjánosfa

0

74

0

1

Felsőmarác

0

2

0

2

Hegyhátszentjakab

0

119

0

2


0

0

0

0

Ispánk

0

30

12

0

Ivánc

1

5

0

4

Kercaszomor

17

11

0

5

Kerkáskápolna

7

6

0

0

Kisrákos

0

59

0

3

Kondorfa

0

1

0

2

Magyarszombatfa

0

2

2

3

Nagyrákos

2

1

69

1

Őrimagyarósd

1

0

51

2

Pankasz

0

117

0

23

Szaknyér

0

38

0

0

Szalafő

0

8

39

3

Szatta

0

14

0

1

Szőce

2

1

96

5

Velemér

0

0

0

1

Viszák

0

52

0

0

Vonzáskörzet

45

547

272

62

Őriszentpéter

10

224

96

6


55

771

368

68

Vas megye

4 280

12 835

5 274

1 846

Nyugat-Dunántúl

17 666

44 132

15 998

8 363

* - 2006.07.01-től

1 75


13.15. –Közcélú foglalkoztatás

2008

A rendelkezésre A rendelkezésre állási támogatásban állási támogatásban részesítettek részesítettek közül közcélú közcélú foglalkoztatására foglalkoztatásban fordított összeg, résztvettek száma ezer Ft

Bajánsenye

6

1 296

Felsőjánosfa

1

65

Felsőmarác

0

0

Hegyhátszentjakab

1

427


0

0

Ispánk

1

850

Ivánc

2

796

Kercaszomor

2

680

Kerkáskápolna

3

1 049

Kisrákos

2

926

Kondorfa

1

461

Magyarszombatfa

0

0

Nagyrákos

2

1 416

Őrimagyarósd

2

846

Pankasz

3

1 345

Szaknyér

1

605

Szalafő

4

1 353

Szatta

1

543

Szőce

4

1 439

Velemér

0

0

Viszák

2

1 016

Vonzáskörzet

38

15 113

Őriszentpéter

8

4 941


46

20 054

Vas megye

504

228 831

Nyugat-Dunántúl

2 244

830 204

1 76


Jelentősebb foglalkoztatók az őriszentpéteri kistérségben Gazdasági szervezet

Település

Tevékenység

Fiksz Varró és Építőipari Kft.

Hegyhátszentjakab

építőipar és ruhagyártás

Vas Megyei Szakosított Otthon

Ivánc

szociális ellátás

Domino-Trans Kft.

Viszák

közúti áruszállítás

Domino Logistic Kft.

Viszák

szállítást kiegészítő szolgáltatás

Matt Kerámia Kft.

Magyarszombatfa

tűzálló csempe gyártása

Force Idegenforgalmi Kft.

Viszák

szállítást kiegészítő szolgáltatás

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Őriszentpéter

igazgatási tevékenység

Őrségi Faipari Kft.

Kisrákos

faipari tevékenység

Őrségi Sütőipari Kft.

Őriszentpéter

pékáru gyártása

Általános iskola

Őriszentpéter

alapfokú oktatás

1 77


14.

ÚMFT-s pályázatok a kistérségben

Forrás: www.nfu.hu (2010. május 20.) Az őriszentpéteri KISTÉRSÉG támogatott projektjei az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében

Alintézkedés / Település Pályázó neve / Projekt megnevezése: ÁROP 1.A.2/A A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése Őriszentpéter Őriszentpéter Város Önkormányzata Új szervezeti, működési kultúra meghonosítása az Őriszentpéteri Polgármesteri Hivatalban GOP 2.2.2 Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása Bajánsenye Spilák György egyéni vállalkozó MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer bevezetése Spilák György egyéni vállalkozó élelmiszer nagykereskedelmi tevékenységére.

Megítélt támogatás (HUF): 11 639 472

800 000

GOP 2.1.1-09/A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Felsőjánosfa MARTON-GÖDEL Faipari-Kereskedelmi és Gazdasági Bt. Árumozgató eszköz beszerzése a Marton-Gödel Bt. számára

3 369 834

GOP 2.2.3-08 E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása Hegyhátszentjakab DIO GROUP Kft. Informatikai fejlesztés a Dio Group Kft-nél

5 100 000

GOP 2.1.2/B Munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben kis- és középvállalkozások számára Hegyhátszentjakab EXTRAKT-BAU Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

39 406 000

1 78


Komplex technológiafejlesztés és marketing program az EXTRAKT-BAU Kft-nél GOP 2.1.1-09/A/2 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése Hegyhátszentjakab EXTRAKT-BAU Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ''Világszínvonalú építőipari technológiafejlesztés az EXTRAKT-BAU Kft.-nél''

24 800 000

GOP 2.1.1-08/B Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára Hegyhátszentjakab EXTRAKT-BAU Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. "Világszínvonalú földmunkagépek beszerzése, HR és marketing program az EXTRAKT-BAU Kft.-nél"

39 050 000

GOP 2.1.1-09/A/2 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése Magyarszombatfa MAT Kerámia Kályhacsempe Gyártó és Kereskedelmi Kft. MAT Kerámia Kft technológiai fejlesztése

5 083 942

GOP 2.1.1-08/A Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Magyarszombatfa MAT Kerámia Kályhacsempe Gyártó és Kereskedelmi Kft. MAT Kerámia Kft. technológiai fejlesztése

5 478 640

GOP 1.1.1-07/1 Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása Szalafő MONET 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELŐ ÜZEMEINEK ENERGIA OPTIMALIZÁCIÓS PROTOTIPUS FEJLESZTÉSE

82 731 842

KEOP 7.6.3.0 Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem) Őriszentpéter Pannon Egyetem Intelligens környezetvédelmi adatbank - INKA

12 527 700

NYDOP 1.3.1/D Telephelyfejlesztés

28 414 257

1 79


Magyarszombatfa MAT Kerámia Kályhacsempegyártó és Kereskedelmi Korlátolt Felelőségű Társaság MAT Kerámia Kft telephelyfejlesztése NYDOP 3.1.1/D Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések Őriszentpéter Őriszentpéter Város Önkormányzata Kistérségi közigazgatási központ kialakítása az Őrség szívében

49 658 052

NYDOP 3.2.1/B Közösségi közlekedési infrastrukturális fejlesztések Őriszentpéter Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás Őrségi közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése

75 101 479

NYDOP 5.2.1/A Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése /Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése / Alapellátás fejlesztése, helyi egészségházak kialakítása Őriszentpéter Őriszentpéter Város Önkormányzata Egészségház építése az Őrségben

59 993 082

NYDOP 2.1.1/D-09 A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása Őriszentpéter Népi Mesterségek Műhelye Egyesület Népmesepark - regionális népmeseműhely NYDOP 4.1.1/2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése Pankasz Florasca Környezetgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság A PRF-TFH Komzorcium pályázata a NYDOP-2007-4.1.1/2 Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzésére NYDOP 2.2.1/B Történelmi és kulturális örökség értékek fenntartható hasznosítása Szalafő Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Kulturális értékek megőrzése az Őrállók földjén

222 399 375

16 546 100

2. fordulóba léphet

1 80


NYDOP 2.2.1/B-2f Történelmi és kulturális örökség értékek fenntartható hasznosítása Szalafő Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Kulturális értékek megőrzése az Őrállók földjén

100 415 260

TÁMOP 1.4.4-08/1 Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások Őriszentpéter Naturpark Térségfejlesztési Közhasznú Társaság Őrségi foglalkoztatási megállapodás

23 512 909

TÁMOP 1.4.1-07/1 Alternatív munkaerő-piaci programok támogatása Őriszentpéter Naturpark Térségfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. Megváltozott munkaképességűek munka-erőpiaci programja az Őrségi Nemzeti Park területén

35 301 150

TÁMOP 3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Őriszentpéter Őriszentpéter Város Önkormányzata Kompetencia alapú nevelés és oktatás az Őrségben

36 994 420

1 81


15.

ÚMVP-s pályázatok a kistérségben

Forrás: www.ohne.hu (2010. május 20.) Az őriszentpéteri KISTÉRSÉG támogatott projektjei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében ÚMVP III. tengely FALUMEGÚJÍTÁS ÉS FEJLESZTÉS: - Református templom felújítása Szalafőn

22.406.641

Őriszentpéter- Szalafői Református Társ Egyházközség Szalafő - Művelődési Ház épületének felújítása

12.025.529

Kercaszomor község Önkormányzata Kercaszomor - Művelődési Ház külső felújítása és játszótér kialakítása

4.698.038

Ispánk község Önkormányzata Ispánk - Református Parókia külső felújítása

13.658.712

Kercaszomori Református Társ Egyházközség Kercaszomor TURISZTIKAI TEVÉKENYSÉGEK ÖSZTÖNZÉSE: - Ifjúsági szállás az őriszentpéteri Kézműves Házban

35.901.338

Népi Mesterségek Műhelye Egyesület Őriszentpéter - Vendégház kódisállásos műemlék parasztházból

4.997.506

Zaicz Tibor Szalafő MIKROVÁLLALKOZÁSOK LÉTREHOZÁSA ÉS FEJLESZTÉSE: - Ingatlan korszerűsítés, ingatlan beruházás

12.305.846

Spilák Food kereskedelmi Kft. Bajánsenye

1 82

MUNKAERŐ-PIACI HELYZETELEMZÉS

Recommend Documents