MUNKÁCSY MIHÁLY NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA
Házirend 2013.
TARTALOM TARTALOM .......................................................................................................... 1 1. A HÁZIREND HATÁLYA, HATÁLYBA LÉPÉSE ...................................... 2 2. A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA ............................................................. 2 3. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA ..................................... 3 4. TÉRÍTÉSI DÍJ ................................................................................................ 5 5. A TANKÖNYVTÁMOGATÁS ELVE, ELOSZTÁS RENDJE .................... 6 6. TANKÖNYVTÁMOGATÁS ......................................................................... 6 7. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYÍLVÁNÍTÁSA ............................................. 8 8. A TANULÓK JUTALMAZÁSA.................................................................... 8 9. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ ÉS FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................... 11 10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ..................................................................................................... 15 11. 12.
CSENGETÉSI REND ............................................................................... 18 A TANULÓK ISKOLAI MUNKARENDJE ............................................ 18
13.
A TANÓRAI ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK RENDJE ..................... 20
14.
A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSA ........................................... 20
15. ISKOLÁN KÍVÜLI RENDEZVÉNYEKEN ELVÁRT TANULÓI MAGATARTÁS .................................................................................................. 21 16. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK HASZNÁLATA ................................................................................................... 21 MELLÉKLET ..................................................................................................... 24 OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ............................................ 24 Alsó tagozat ..................................................................................................... 24 Felső tagozat .................................................................................................... 30
1
A Munkácsy Mihály Általános Iskola házirendjét a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete alapján készítette el. A tanulók jogairól és kötelességeiről a 2011. évi CXC. törvény (a nemzeti köznevelésről) rendelkezik
1.
A HÁZIREND HATÁLYA, HATÁLYBA LÉPÉSE
1.1
A házirend előírásait be kell tartania az iskolákba járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak, illetve azoknak a személyeknek, akik az iskolát bármilyen engedélyezett célra használják.
1.2
A házirend előírásai azokra az iskolai, valamint az iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
1.3
Jelen házirend előírásait a nevelőtestületi elfogadást, valamint a fenntartói jóváhagyást követő hónap első napjától kezdődően kell alkalmazni
2.
A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA
2.1
A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie.
2.2
A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola irattárában az iskola tanári szobájában az iskola vezetőjénél a tagintézmény épületében kifüggesztve az iskola honlapján
A házirendet az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
2
2.3
Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell a tanulókat osztályfőnöki órán, a szülőket szülői értekezleten.
2.4
A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, valamint az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban.
3. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA 3.1
A tanulónak a tanóráról, vagy tanórán kívüli foglalkozásról történő hiányzását szülői, vagy elsősorban ellenőrző könyvbe írt orvosi igazolással kell igazolni.
3.2
A szülő gyermekének egy tanévben legfeljebb három tanítási napot igazolhat.
3.3
Fontos családi esemény esetén a szülő kérésére az osztályfőnök 3 napos távollétet engedélyezhet. Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt. A hiányzásról szóló szülői igazolást a tanuló ellenőrző könyvébe kell beírni.
3.4
A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.
3.5
A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
3
3.5
A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.
3.6
Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.
3.7
Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanárok által megszabott határidőn belül.
3.8
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola tájékoztatja a szabálysértési hatóságot. Ha az igazolatlan mulasztása eléri, az 50 órát az iskola értesíti az illetékes gyámhatóságot. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen eléri a kétszázötven tanítási órát és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület
engedélyezi,
hogy
osztályozó
vizsgát
tegyen.
A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztása meghaladja a húsz tanítási órát. 3.9
A mindennapi testnevelésben mindenki részt vesz, Az iskolában szervezett délutáni tömegsport foglalkozáson való részvétel alól felmenthető az a tanuló, aki valamelyik sportegyesület aktív tagja és az erről szóló igazolást az osztályfőnöknek a tanév elején bemutatta. A tanuló köteles az egyesület foglalkozásain való részvételéről havi rendszerességgel igazolást hozni és az osztályfőnöknek bemutatni. A foglalkozásokról történő távolmaradás a délelőtti hiányzással egyenértékű igazolatlan mulasztásnak minősül.
4
4.
TÉRÍTÉSI DÍJ
4.1
A kötelező alapfokú neveléshez, oktatáshoz való jog ingyenes. Az étkezést igénybe vevők étkezési térítési díjat havonta előre minden hónap 10-ig személyesen az iskola titkárnál, vagy elektronikus utalással kell befizetni
4.2
Kedvezményes térítési díj ebéd - tartósan beteg (szakorvosi igazolás)
50%
- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista (szakorvosi és rehabilitációs bizottság igazolása) - pszichés, fejlődési zavar (szakértői igazolás)
50% 50%
- három- vagy többgyermekes családban él (családi pótlékról szóló igazolás)
50%
- rendszeres gyermekvédelmi támogatásban (erről szóló határozat)
100%
5
5.
A TANKÖNYVTÁMOGATÁS ELVE, ELOSZTÁS RENDJE
5.1
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az I. igazgatóhelyettes, a tankönyvfelelős és az iskolatitkárok a felelősek.
5.2
Az iskolában a tankönyvrendelés, illetve annak előkészítése a mindenkori jogszabályok alapján történik. A normatív alapon járó kedvezmények érvényesítéséhez, az igazolások összegyűjtése, a nevelőtestület, illetve a szülök értesítése a időpontok
kedvezményekről, a törvénybe meghatározott
figyelembevételével,
az
iskolatitkár
feladata.
A tankönyvrendelés lebonyolítása a tankönyvfelelős és az iskolatitkárok feladata. A konkrét pénzügyi elszámolást, illetve a fenntartó felé (normatív kedvezmények érvényesítése) az iskolán keresztül, az iskolatitkárok látják el. A tankönyvjegyzékből az iskolahelyi tanterve alapján, a szakmai munkaközösségek és a szaktanárok véleménye alapján választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető, ára a beszerzési árral azonos. A tankönyv elvesztése, megrongálása esetén a tanulót, illetve szülőjét kártérítési kötelezettség terheli, amelynek összege a tankönyv ára.
6.
TANKÖNYVTÁMOGATÁS - tartósan beteg (szakorvosi igazolás)
a támogatás mértéke 100%
- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista (szakorvosi és rehabilitációs bizottság igazolása) - pszichés, fejlődési zavar (szakértői igazolás)
100% 100%
- három- vagy többgyermekes családban él (családi pótlékról szóló igazolás) 6
100%
- rendszeres gyermekvédelmi támogatásban (erről szóló határozat)
100%
7
7.
A TANULÓK VÉLEMÉNYNYÍLVÁNÍTÁSA
7.1
A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az intézmény igazgatója az iskolai DÖK vezetőségi ülésein legalább kéthavonta, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban
biztosított
jogaiknak
az
érvényesítése
érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselők, tisztségviselők
útján
osztályfőnökükhöz,
–az az
intézmény
iskola
igazgatóságához,
nevelőihez,a
vagy
az
diákönkormányzathoz
fordulhatnak.
8.
A TANULÓK JUTALMAZÁSA
8.1
Azt a tanulót jutalmazzuk, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez.
8.2
Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban.
8.3
Az iskolai jutalmazás formái: tanítói, tanári dicséret szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatóhelyettesi dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret
8
8.4
A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén be kell jegyezni a bizonyítványba.
A
kitűnő
tanuló
teljesítményét
oklevél
és
könyvjutalommal, a kiemelkedő teljesítményt elérő tanulót pedig könyvjutalommal ismerheti el az intézmény.
8.5
Az „Év diákja” címet elnyerheti az az 5-8. osztályos tanuló, aki a címre pályázik, és a feltételeknek megfelel.
Az „Év diákja” díj elnyerésének feltételei Díjazott: felsős tanuló Díjkiosztás időpontja: Tanévzáró Díjazásra felterjesztés ideje: minden tanév júniusának első hete A pályázni szándékozó nyújtson be pályázatot a megadott szempontok szerint!
A pályázatot elbíráló Bizottság tagjai Iskolavezetés Szülői Munkaközösség elnöke DÖK” gyerek tag” (aki nem érintett a pályázatban) DÖK segítő pedagógus Felsős nevelők közül választott tag, aki nem osztályfőnök
Díj elnyerésének szempontjai 1. Kitűnő vagy jeles tanulmányi eredmény 2. Példás szorgalmú 3. Példás magaviseletű 4. A házi tanulmányi versenyeken, illetve városi versenyen legyen az első 3 helyezett között 5. Induljon megyei és esetleg országos versenyen. 9
6. Sokoldalú személyiség 7. Köztiszteletben áll mind a tanárok, mind a tanulók között 8. Szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséretek tulajdonosa 9. Közösségi ember 10. Iskolánkat, városunkat méltón képviseli 11. Szabadidejét aktívan tölti valamilyen sportkörben illetve egyéb szakkörben, művészeti csoportban.
8.6.
Az a tanuló, aki a tanév során sorozatosan kiváló sporteredményt ér el oklevelet és kupát kaphat. (év sportolója)
8.7.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. (év osztálya) Az „Év osztálya” díj elnyerésének feltételei Díjazott: felsős osztály Díjkiosztás időpontja: Tanévzáró Díjazásra felterjesztés ideje: minden tanév júniusának első hete A pályázni kívánó osztály nyújtson be pályázatot a megadott szempontok szerint!
A pályázatot elbíráló Bizottság tagjai Iskolavezetés Szülői Munkaközösség elnöke DÖK „gyerek tag” (aki nem érintett a pályázatban) DÖK segítő pedagógus Felsős nevelők közül választott tag, aki nem osztályfőnök
10
Díj elnyerésének szempontjai 1. Jó tanulmányi átlag. 2. Félévi tanulmányi eredményeiket megtartják, vagy javítanak rajta. 3. 1-2-szer, vagy egyáltalán nem voltak „T”- szobában. 4. Jó magaviseletűek és szorgalmúak. 5. Vigyáznak az iskola felszerelésére. 6. A házirend szabályait betartják. 7. Illedelmesen viselkednek a tanárokkal, felnőttekkel. 8. Jól működik az osztályközösség, összetartóak, segítik egymást. 9. Aktívak az iskola rendezvényeiben 10. Az iskola ÖKO programjaiban aktívan vesznek részt. 11. Az osztályban több tanuló részesüljön igazgatói dicséretben. Városi vagy megyei versenyen egyénenként eredményesen vesznek részt (a legjobb 3, illetve 10-be kerülve)
9.
A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ ÉS FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK
9.1
A fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.
9.2
Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit, folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. Az iskolai büntetések formái: tanári figyelmeztetés szóban, tanári figyelmeztetés írásban, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés 11
osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás nevelőtestületi figyelmeztetés, nevelőtestületi intés
9.3
Az iskolai büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni.
9.4
A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás szabályai
A fegyelmi eljárás menete
A tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Az iskola feladataihoz szükséges rend fenntartása érdekében a jogszabályok alapján ki kell vizsgálni azokat az eseteket, ahol alapos gyanú szerint a diákok vétkesen és súlyosan megszegték kötelezettségüket. A fegyelmi eljárás főbb szabályait a 20/2012.EMMI rendelet 53-62.§ szabályozza. A kötelességek elmulasztásának és mások jogai megsértésének elkerülhetetlen következménye a felelősségre vonás. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell.
Egyeztető eljárás A fegyelmi meghallgatás célja, hogy kiderüljön van-e vita a tényállásról. Ha a tényállás minden érdekelt fél számára egyértelmű, akkor az eljárás során fegyelmi tárgyalás nélkül is meghozható a fegyelmi határozat. 12
Fegyelmi tárgyalás Ha a diák vitatja a terhére rótt kötelességszegést, kötelező fegyelmi tárgyalást tartani. A fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni a tanulót, a szülőt és a fegyelmi bizottság tagjait (intézményvezető, osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős). A fegyelmi bizottság elnöke az intézmény vezetője. A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság elnökének javaslata alapján a nevelőtestület hozza.
A fegyelmi tárgyalás menete A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira. Ismertetni kell a diák terhére rótt kötelességszegést. Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthessék, az abban foglaltakról véleményt nyilváníthassanak, és bizonyítási indítvánnyal élhessenek (ez a jog a fegyelmi eljárás egész menete alatt megilleti őket). Meg kell hallgatni az intézményi diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről.
Fegyelmi határozathozatal A fegyelmi határozat szóbeli kihirdetése. A fegyelmi eljárást – a megindítástól számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az érintett feleknek.
13
Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetések a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folyatatásától, f) kizárás az iskolából.
Tanköteles tanulóval szemben az „e, és f” pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli, vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére 15 napon belül nem oldódik meg, a Kormányhivatal köteles 7 napon belül másik iskolát kijelölni a számára. A „d” pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A „c” pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett
cselekmény
súlyát.
A
tanulóval
szemben
ugyanazért
a
kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Jogorvoslat A jogorvoslat érdekében az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani (intézményvezető).
14
Felül bírálati kérelem nyújtható be, ha a kiskorú tanuló a felelősségre vonás jogszerűségét nem vitatja, de túl súlyosnak ítéli meg a szülő a kiszabott büntetést. Törvényességi kérelem nyújtható be, ha a kiskorú tanuló szülője szerint az eljárás során jogszabálysértés történt. Kártérítési felelősség Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézménynek
kárt
okoz,
a
Ptk.
szabályai
szerint
kell
helytállnia.
A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: Gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%-át. Szándékos károkozás esetén az okozott kár legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni. A károkozót és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha, a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanuló szülőjét tájékoztatni kell és fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére.
10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Tanulmányok alatti vizsga: A helyi tanterv tantárgyi értékelési része szabályozza a 4. évfolyamon az emelt óraszámú képzésnél a matematika, illetve a német nemzetiségi képzésnél a 8. évfolyamon a német nyelvi vizsga rendjét. Az emelt óraszámú matematikaképzésben részesülő 4. évfolyamos tanulók, illetve a német nemzetiségi képzésben résztvevő 8. évfolyamos tanulók számára a vizsgán való részvétel kötelező. Mindkét vizsgát május hónap első felében szervezi az iskola. 15
Osztályozóvizsga: Osztályozó vizsgát tehet akkor a tanuló: ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól; ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget; ha igazolt hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára; egy tanítási évben egy adott tantárgy óráit figyelembe véve az éves óraszám 30%-nál többet mulasztott, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára; ha felkészültségről független vizsgabizottság előtt ad számot. ha magántanuló volt.
Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató jelöli ki minden tanév május hónap második felében.
Az osztályozóvizsga előírásai: Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni; Tagjai: szaktanár, munkaközösség-vezető, igazgató vagy igazgatóhelyettes; Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni; A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja; Jellegétől függően írásbeli, szóbeli részből áll; Az osztályzatot a bizottság állapítja meg
A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők, amennyiben a szülő más kéréssel az iskolavezetéshez nem fordul: 16
2-4.
évfolyam:
magyar
nyelv
és
irodalom,
matematika,
környezetismeret. 5-6. évfolyam: magyar nyelvtan, magyar irodalom, történelem, matematika, természetismeret. 7-8. évfolyam: magyar nyelvtan, magyar irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz. Javítóvizsga Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 2-8. évfolyamon, a tanév végén legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott; A javítóvizsgák előírásai: A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagjai: szaktanár, osztályfőnök, igazgató, vagy helyettese; A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni; A javítóvizsga időpontja: augusztus 25- 31-ig terjedhet; Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell; A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá; A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. Amennyiben más helységbe költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát. A vizsga eredményét az iskolatávozási bizonyítványon jelzi a vizsgáztató iskola; A javítóvizsga nem ismételhető; Azt a tanulót, aki az osztályozó- ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna.
17
11. CSENGETÉSI REND Az intézményben a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
tanórák
szünetek
1. óra:
800 – 845
1. szünet
845 – 855
2. óra:
855 – 940
2. szünet
940 – 955
3. óra:
955 – 1040
3. szünet
1040 – 1055
4. óra:
1055 – 1140
4. szünet
1140 – 1150
5. óra:
1150 – 1235
5. szünet
1235 – 1245
6. óra:
1245 – 1330
A második óra utáni szünetben a tanulók a tantermeikben fogyaszthatják el a tízóraijukat. A harmadik és a negyedik óra utáni szünetben a tanulók az udvarra vonulnak, és a friss levegőn töltik a szünetet.
12. A TANULÓK ISKOLAI MUNKARENDJE 12.1 Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola 7:00 órától tanítás,
illetve
a
napközi
végéig
(16:30),
valamint
a
kívülifoglalkozások idejére tudja biztosítani.
12.2 A tanítás előtti gyülekezés helye 7:00 órától 7:20-ig az iskola aulája.
18
a
tanórán
12.3 Az iskolába a tanulóknak reggel 7:50-re kell megérkezniük.
12.4 Becsengetést követően minden tanuló köteles a tantermében tartózkodni és ott fegyelmezetten kell várnia a nevelőt.
12.5 A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14:00 óra és 18:00 óra között szervezik meg.
12.6 Egy tanítási napon az osztályközösség csak két témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a tanár köteles már az azt megelőző tanórán bejelenteni a tanulóknak. 12.7 Osztályfőnöke, vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyását az osztályfőnök engedélyezheti írásbeli kiléptető kitöltésével, amit a távozó tanulónak a portán le kell adnia. 12.8 Az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes nevelők utasítása szerint az osztályteremben, a folyosókon, vagy az udvaron töltik a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére. 12.9 A felső tagozatos tanulók a 3. és a 4. óra után az anyaiskola nagy udvarán tartózkodhatnak az ügyeletes nevelők felügyelete mellett. Az alsó tagozatos tanulók szintén a 3. és 4. óra után tartózkodhatnak az iskola kisebb udvarán. Az udvaron való tartózkodásról az időjárás függvényében a mindenkori ügyeletes nevelők döntenek. A Fiumei úti telephelyen szintén a 3. és 4. szünetben van lehetőségük a tanulóknak az udvaron tartózkodniuk.
19
13. A TANÓRAI ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK RENDJE 13.1 A tanítási órák ideje: 45 perc 13.2 A tanítási órákon minden tanuló feladata, hogy: előkészítse tájékoztató füzetét, és a szükséges tanfelszereléseit, figyeljen és teljesítse feladatait – képességeinek megfelelően, kézemeléssel jelezze szólási szándékát, a tanterembe lépő - távozó felnőttet néma felállással üdvözölje, a tanítás végén tisztaságot és rendet hagyjon maga után.
Nulladik órát csak a diákönkormányzat és a szülői választmány egyetértésével a tantárgyfelosztás ismeretében az igazgató engedélyezheti.
13.3 A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.
14. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSA 14.1 A tanulók 1. évfolyamon választhatnak német nemzetiségi, testnevelés, matematika és általános osztályok között.
14.2 3. évfolyam végén angol, illetve német nyelv tanulása között választhatnak a törvényi előírások betartása mellett. 14.3 Az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán vesz részt. 14.4 Melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vagy állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. 20
15. ISKOLÁN KÍVÜLI RENDEZVÉNYEKEN ELVÁRT TANULÓI MAGATARTÁS 15.1 Iskolán kívüli ünnepi rendezvényeken megjelenés ünnepi ruhában (munkácsy-s nyakkendő). A kísérő nevelő utasításait és a házirendet az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is be kell tartani.
15.2 Tartózkodnak az erőszakos cselekedetektől, megnyilvánulásoktól. Nem feledkeznek meg arról, hogy iskolánkat képviselve hozzájárulnak a külső megítéléséhez.
16. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK HASZNÁLATA 16.1 Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja.
16.2 A szaktermek használata nevelői felügyelethez kötött, szaktanár kíséretében léphetnek be a tanulók: Tornaterem Konditerem Számítástechnika termek Technika terem és tankonyha Nyelvi labor Természettudományi szaktanterem (Eötvös terem) Szertárak Könyvtár
21
16.3 Az iskola tanulói az intézmény létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.
16.4 Az iskola területére csak kivételes esetben lehet gépkocsival behajtani (igazgatói, igazgató-helyettesi engedély). A balesetek elkerülése végett kerékpárral behajtani tilos. Az elhelyezése kizárólag a kijelölt tárolóban történhet. 16.5 A tantermeket és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra. 16.6 A szaktantermeket vagyonvédelmi, biztonsági okokból kulccsal bezárva tartjuk. A kulcsot a szaktanár veszi fel a portán, kezeli és ő adja le a tanóra végén. A szaktantermek használatakor a tantermeket kulcsra zárva kell tartani. 16.7 Könyvtárhasználati szabályzat Jogok és kötelezettségek.
1.
Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják.
Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: kölcsönzés könyvtári gyűjtemény helyben használata állományfeltáró eszközök használata információ a könyvtár és más könyvtárak szolgáltatásairól.
22
2.
Beiratkozás
Kölcsönözni csak beiratkozás után lehetséges. Kölcsönzés szabályai: Minden beiratkozott olvasó jogosult a könyvtárból kölcsönözni. A
kölcsönözhető
állomány
szabadpolcon
található,
a dokumentum kiválasztható. Csak helyben használhatóak: kézikönyvek. Részlegesen
(csak
tanórára)
kölcsönözhetőek:
atlaszok,
feladatgyűjtemények, szótárak, szöveggyűjtemények stb. Egy
olvasó
egyidejűleg
maximum
3
db
dokumentumot
kölcsönözhet. A kölcsönzési időtartama 14 nap. Hosszabbítás csak indokolt esetben. Tanév végén minden dokumentumot vissza kell hozni a könyvtáros tanár által megjelölt időpontig. A kölcsönzött dokumentumok állapotáért a kölcsönző anyagilag felelős. Elvesztés vagy elhasználódás esetén köteles megtéríteni az árát.
16.8 Tanulók által bevitt dolgok feletti rendelkezés: Az iskolai felszerelésen kívüli dolgokért (pl.: ékszer, mobiltelefon és egyéb technikai berendezés) amelyeket a tanuló magával hoz, az iskola felelősséget nem vállal.
23
MELLÉKLET OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI Alsó tagozat
Környezetismeret 1. évfolyam tudja az irányokat helyesen használni; tudja elmondani saját lakcímét, szülei nevét; ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok, évszakok nevét, azok sorrendjét; ismerje fel a növények és az állatok legfontosabb részeit;
2. évfolyam tudja az irányokat helyesen használni a gyakorlatban; ismerje iskolája nevét és pontos címét, helyiségeit, rendeltetésszerű használatát; tudja elmondani saját lakcímét; ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok és az évszakok elnevezéseit és egymást követő sorrendjét; ismerje fel a megfigyelt lágy- és fás szárú virágos növény fő részeit; nevezzék meg a tanult állatok néhány jellemző tulajdonságát; tudja, hogy az élőlények táplálkoznak, lélegeznek, szaporodnak, növekednek, fejlődnek, elpusztulnak; tudja az emberi test főbb részeit megnevezni.
24
3. évfolyam ismerje a növényi szervek feladatát; tudja, hogy az élőlények életben maradásához tápanyagokra, levegőre, vízre, megfelelő hőmérsékletre, fényre van szükség; állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fővilágtájakat; legyen képes felfedezni a fővárosi és vidéki élet közötti különbségeket;
4. évfolyam ismerje fel, nevezze meg és jellemezze a tanult életközösségek legjellemzőbb élőlényeit; tudja az élőlényeket a megfelelő csoportba besorolni; legyen képes elemi szinten tájékozódni Magyarország domborzati térképén; tudjon irányokat meghatározni a fővilágtájak segítségével; találja meg lakóhelyét és nagy tájainkat a domborzati térképen.
25
Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam A tanuló képes legyen: egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra; a magyar ábécé betűinek fölismerésére, összeolvasására; kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok - a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő néma és hangos olvasására; másolásra kötött betűkkel írott mintáról, a saját nevének önálló, helyes leírására; szavak írására másolással: betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül; a leírt nyelvi anyag fölolvasására, javítására összehasonlítással. Szóbeli és írásbeli közlések, utasítások megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszadás. Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos felolvasása. A vers és a próza megkülönböztetése. A magyar ábécé ismerete, szavak, nevek betűrendnek megfelelő sorba rendezése. Szavak, szószerkezetek, két-három kijelentő és kérdő mondat helyes leírása másolással, tollbamondás után. Szavak szótagolása, elválasztása. Szöveg tagolása mondatokra. A kijelentő és a kérdő mondat felismerése, megnevezése, helyesírása.
26
3. évfolyam Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek felolvasása felkészülés után. Az igék, a főnevek és a melléknevek felismerése, megnevezése. A személynevek, állatnevek, a lakóhely nevének helyes leírása. A begyakorolt szavak helyesírása a kiejtés szerint, a szóelemzés alapján. Egyszerű és összetett szavak elválasztása önállóan.
4. évfolyam Előzetes felkészülés után ismert tartalmú szöveg pontos, folyamatos, értelmező felolvasása, a szövegfonetikai eszközök használata. Magyar költők és írók nevéhez a megfelelő művek kapcsolása, alkotásaik címének felelevenítése. Mondatok helyes leírása. A mondatfajták felismerése, megnevezése, helyes leírása. A szavak szófajának megnevezése a tanult szófajok esetében. A tulajdonnevek fajtáinak helyesírása, a földrajzi név, intézménynév, címek, márkanevek, díjak nevének esetében a begyakorolt szavak helyesírása. A melléknév, a számnév helyes írásmódja. A hibák javítása tanítói segítséggel, önellenőrzéssel.
27
Matematika 1. évfolyam Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Matematikai jelek: +, –, =, <, > ismerete, használata. Számok írása, olvasása (20-as számkör). Összeadás, kivonás, bontás, pótlás. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása.
2. évfolyam Számok írása, olvasása (100-as számkör). Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. Szorzótábla ismerete a százas számkörben A műveletek sorrendjének ismerete. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása
3. évfolyam Számok írása, olvasása 1000-es számkörben. Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma. Természetes
számok
nagyság
szerinti
összehasonlítása
1000-es
számkörben. A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben Háromjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás egyjegyű számmal írásban. 28
4. évfolyam Számok írása, olvasása, helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 10 000-es számkörben. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás egy- és kétjegyű, számmal
írásban.
Osztás egyjegyű és kétjegyű számmal írásban. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata.
29
Felső tagozat Magyar irodalom 5. évfolyam: Nép- és műmesék Példák különféle műfaji változatokra (pl. tündér varázsmese,
valódi
mese,
hősmese,
csalimese,
láncmese,
hazugságmese, tréfás mese). Petőfi Sándor életútja (pápai vonatkozások is) A János vitéz cselekménye, szerkezete. Elbeszélő költemény. Petőfi Sándor: Az Alföld (elemzés és memoriter is). Arany János Családi kör című művének elemző bemutatása (memoriter is) 6. évfolyam: Egy népballada értelmezése és előadása (Kőmíves Kelemen 1. szakasz) Arany János életútja A Toldi cselekménye, szerkezete. Memoriter: Előhang, 4. ének 3. versszak. Fogalmak: előhang, mottó, epizód, ének Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – műértelmezés.
7. évfolyam: Kölcsey és Vörösmarty életútja Romantika fogalma, jellemzői Himnusz 4 vsz. Szózat 4 vsz. Petőfi életútja / pápai vonatkozás is/ Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (2 szakasz) Fogalmak: regény, epigramma, himnusz, óda, elégia 30
8. évfolyam: Nyugat indulása Ady életútja Ady: Góg és Magóg c. vers memoriter József Attila élete József Attila: Nincsen apám… memoriter Móricz Zsigmond: Hét krajcár c. novellájának értelmezése, elemzése, Radnóti Miklós: Nem tudhatom c. versének értelmezése, memoriter is. Fogalmak: regény, novella, műnemek.
31
Magyar nyelvtan:
5. évfolyam: Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés). Az egyszerű és összetett szavak elválasztása. A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. ABC, betűrendbe sorolás
6. évfolyam: Ige, főnév, melléknév, számnév, felismerése, jellemzői Igeragozás, igei személyrag Tulajdonnevek helyesírása A tanult alapszófajok leggyakoribb jeleinek felismerése.
7. évfolyam: Szótő, toldalék: képző, jel, rag; összetett szók; alapszófajok: ige, főnév,
melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek:
főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk. Szótő, toldalék: képző, jel, rag; összetett szók; alapszófajok: ige, főnév,
melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek:
főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk.
32
8. évfolyam: Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése, értelmezése. A mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek leggyakoribb szabályainak alkalmazása. Az egyszerű és összetett mondatok megkülönböztetése. Az alárendelő és mellérendelő összetett mondatok. A tagmondatok közötti tartalmi-logikai és/vagy grammatikai viszony felismerése.
33
Történelem
5. évfolyam: Őskor: Az emberré válás kritériumai Az ősember élete A vértesszőlősi lelet Ókor: Egyiptom: társadalom /rabszolga, fáraó, szabadok/, piramis –többistenhit Mit örököltünk az ókori Kelet államaitól? (Kína: porcelán iránytű, selyem, papír, könyvnyomtatás, lőpor) (India: tízes számrendszer, helyiérték, arab számok) Hellasz: az athéni demokrácia, az olümpiák, a maratoni csata Az ókori Róma: mondák Róma eredetéről/anyafarkas, capitoliumi libák/, Julius Caesar A magyar nép eredete: Magna Hungária, Levédia, Etelköz, honfoglalás
6. évfolyam A középkor társadalma /földesúr, jobbágy/ jobbágyi szolgáltatások/robot, ajándék, terményadó/ A városok kialakulása árutermelés, pénzgazdálkodás A nagy földrajzi felfedezések/ Kolumbusz Kristóf/ a manufaktúrák/
34
Magyar történelem:
6. évfolyam A kalandozások kora Géza fejedelem I. Szent István állam-és egyházalapító munkája I. László és Könyves Kálmán – a feudális állam megszilárdítói az aranybulla a tatárjárás –IV. Béla a második honalapítás Károly Róbert és a visegrádi királytalálkozó Nagy Lajos törvényei A nándorfehérvári diadal Mátyás központosított állama Mohács és az ország 3 részre szakadása
7. évfolyam Az Egyesült Államok megalakulása és polgárháború az USA-ban A francia forradalom a Bastille ostroma Napóleon császársága Az egységes olasz és Németország létrejötte Az I. világháború Magyar történelem: Az abszolutista uralkodók: III. Károly, Mária Terézia, II. József A reformkor nagyjai: gr Széchenyi István és Kossuth Lajos programja Az 1848/49.évi forradalom és szabadságharc A kiegyezés
35
8. évfolyam: A versailles-i békerendszer / Wilson elnök 14 pontja/ Trianon Európa a két háború között A stálini személyi kultusz A nácizmus Németországban A II. világháború Magyar történelem: Trianon Az őszirózsás forradalom A tanácsköztársaság A bethleni konszolidáció A revíziós politika eredményei Hazánk a II. világháborúban Rákosi Mátyás személyi kultusza Nagy Imre és az 1956.évi forradalom és szabadságharc A kádári konszolidáció
36
Természetismeret 5. évfolyam Gyümölcseink, zöldségféléink és ezek károsítói Változások a környezetünkben Tájékozódás a térképen és a természetben Az időjárás és az éghajlatjellemzői A folyóvizek és a tavak világa A földfelszín változása Ház körül élő állatok életműködése
6. évfolyam: Az erdők élővilága A testek fizikai tulajdonságai, kölcsönhatások A Föld éghajlata, azok jellemzői Magyarország elhelyezkedése a Földön, szomszédai, éghajlata, tájai. A vizek és vízpartok, füves területek élővilága, azok kialakulása
37
Biológia 7. évfolyam Ismerje fel a távoli tájak életközösségeit, kialakulásukat, éghajlati jellemzőiket. Tudja az élővilág általános jellemzését Legyen jártas az élőlények rendszerezésében. Ismerje fel a rendszertani kategóriákat: ország – törzs – osztály – faj A növény-, és állatfajok legfontosabb jellemzőit, testfelépítési sajátosságait és életműködését. 8. évfolyam: Tudja az ember testfelépítését. Tudja az emberi test szerveződési szintjeit: sejt, szövet, szerv, szervrendszer, élő szervezet, életközösség, bioszféra Tudja, hogy miből épül fel az emberi test. Hogyan történik szervezetünk anyagcseréje Ismerje fel az életfolyamatok szabályozásának összefüggéseit. Alakuljon ki a tanulókban a szervrendszerek betegségeinek a megelőzési módjai, az egészséges életmód kialakításának a fontossága
38
Földrajz
7. évfolyam: A földkéreg mozgásfolyamatai. Földünk legfontosabb éghajlati és növényzeti övei. A gazdaság felosztása, ágai, ágazatai. Afrika tájai, Amerika partvonala, tájai és az Amerikai Egyesült Államok. Ázsia határai, partvonala, tájai. Japán és Kína földrajza. Ausztrália és a sarkvidékek földrajza.
8. évfolyam : Európa határai,szigetei, félszigetei és felszínformái. Észak-Európa felszínének kialakulása. Dél-Európa félszigetei tájai. Spanyolország és Olaszország földrajza. Nyugat-Európa országai: Nagy-Britannia és Franciaország. A Kárpát-medence és a Kárpátok tájai, kialakulása. Magyarország szomszédos országai: Ausztria, Szlovákia, Románia és Szerbia földrajza. Magyarország nagy tájai és felszínének kialakulása. Magyarország lakossága, gazdasági életének főbb jellemzői.
39
Matematika 5. évfolyam: Alapműveletek végzése természetes számokkal milliós számkörben. Közönséges törtek és tizedes törtek összeadása és kivonása. Egész számok összeadása és kivonása. A téglalap és a négyzet kerülete, területe. A kocka és a téglatest felszíne és térfogata. Szögmérés. Mértékváltások (tömeg, űrtartalom, hosszúság, terület, térfogat)
6. évfolyam: Alapműveletek végzése a racionális számok körében. Egyenes arányosság, fordított arányosság, százalékszámítás. Egyszerű oszthatósági szabályok, prímszám, összetett szám. Tengelyes tükrözés. Tengelyesen tükrös háromszögek, négyszögek szerkesztése, kerülete, területe.
7. évfolyam: Alapműveletek végzése a racionális számkörben. Hatványozás, normálalak. Arány, arányos osztás, egyenes és fordított arányosság, százalékszámítás. Összetett oszthatósági szabályok. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Algebrai kifejezések, egyenletek. Középpontos tükrözés. Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör kerülete, területe. A hasáb és a henger hálózata, felszíne, térfogata. 40
8. évfolyam: Műveletek racionális számokkal. A hatványozás azonosságai. Számok négyzete, négyzetgyöke. Pitagorasz tétel és alkalmazása. Egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges feladatok. Függvények: lineáris, másodfokú, abszolút érték függvény ábrázolása. Számtani és mértani sorozat. Eltolás, a vektor. A kúp, a gúla és a gömb felszíne, térfogata.
41
Kémia
7. évfolyam: A víz, a levegő. Az oldatok. Az anyagok csoportosítása összetétel szerint. Elemek, vegyületek. A vegyjel, a képlet. Az anyagmennyiség. Kémiai reakciók, egyenletek, a tömegmegmaradás törvénye.
8. évfolyam: Redoxi reakciók, sav-bázis reakciók. Közömbösítés, kémhatás, indikátorok. Nemfémes elemek (hidrogén, klór, oxigén, nitrogén, kén, szén, szilícium) és vegyületeik. Savak: sósav, kénsav, salétromsav, szénsav. Sók. Fémes elemek: nátrium, kalcium, alumínium, vas. Alumíniumgyártás, vasgyártás. Élelmiszerek, építőanyagok, energiahordozók, háztartási vegyszerek, műanyagok.
42
Fizika 7. évfolyam: Képes legyen a sebesség fogalmát különböző kontextusokban is alkalmazni. Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. Értse meg, hogy a gravitációs erő egy adott testre hat és a Föld (vagy más égitest) vonzása okozza. A tanuló magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát. Képes legyen a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben az erő és a felület hányadosaként. Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel. Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben. Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb és szilárd anyagokban a legnagyobb.
43
8. évfolyam: Ismerje a fény alapvető tulajdonságait. A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa és azokat a vita során felhasználja. Ismerje az áramkör részeit, képes legyen egyszerű áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére. Tudja, hogy az áramforrások kvantitatív jellemzője a feszültség. Tudja, hogy az elektromos fogyasztó elektromos energiát használ fel, alakít át. A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni. Tudja, hogy az elektromos energia bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet.
44
