Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Pápa
Intézkedési terv a 2014-es kompetenciamérés eredményei alapján
2015. június 23.
1
A 2014-es Kompetenciamérés eredményeinek elemzése
A 6. évfolyamon 3 tanuló SNI egyéb pszichés fejlődési zavar miatt kapott mentességet, a 8. évfolyamon 2 tanuló kapott hasonló okból mentességet, 1 tanuló pedig ideiglenes sérülés miatt. A 6. évfolyamon és a 8. évfolyamon is 4-4 tanuló hiányzott, melyet utólag hivatalosan igazolt a szülő vagy a gyerekorvos.
Iskolánk tanulói által elért eredményt az alábbi táblázatok szemléltetik.
2
A fentiek alapján látható, hogy a 6. évfolyam matematika eredménye jelentősen eltér az országos átlagtól.
Az iskola családi háttérindexéhez mért iskolai pedagógiai teljesítmény jelentősen alacsonyabb a várhatóhoz képest a hatodik évfolyamon mind matematika, mind a szövegértés területén.
3
A fentiekből látható, hogy a 6. évfolyamon 2010 óta az eddigi leggyengébb eredményt érték el diákjaink matematikából és szövegértésből is gyengébben teljesítettek, mint az ezt megelőző két évben. A 8. évfolyamon is visszaesés tapasztalható mindkét területen.
4
A táblázatok alapján megállapítható, hogy a 2014. évi mérés eredményei a korábbiakhoz viszonyítva rosszabbak lettek. Előző években mindkét területen, mindegyik évfolyam esetén magasabb volt az intézményi átlag az országos átlagnál. A 2014-es mérésnél:l matematika területén a 6. évfolyamon az intézményi átlag: az országos átlagnál: 36 képességponttal kevesebb; a városi általános iskolák átlagnál 18 képességponttal kevesebb; a nagyvárosi általános iskolák átlagánál 8 képességponttal kevesebb
matematika területén a 8. évfolyamon az intézményi átlag: az országos átlaggal megegyezik; a városi általános iskolák átlagnál 24 képességponttal több; a nagyvárosi általános iskolák átlagánál 12 képességponttal több
szövegértés területén a 6. évfolyamon az intézményi átlag: az országos átlagnál: 13 képességponttal kevesebb; a városi általános iskolák átlagnál 24 képességponttal több; a nagyvárosi általános iskolák átlagánál 1 képességponttal kevesebb
szövegértés területén a 8. évfolyamon az intézményi átlag: az országos átlagnál 9 képességponttal több; a városi általános iskolák átlagnál 35 képességponttal több; a nagyvárosi általános iskolák átlagánál 17 képességponttal több.
Ezen kívül matematikából az alapszint alatt teljesítők aránya mindkét évfolyamon magasabb az országos átlagnál, illetve a minimum szintet el nem érők aránya is magasabb az országos átlagnál. Szövegértés területén a 8. évfolyamon tapasztalhatunk hasonlót. A kompetenciamérés gyengébb eredményének lehetséges okai:
Az olvasás napjainkban nem tartozik a családokban a napi, megszokott tevékenységek közé, így a gyermekek többsége nem lát pozitív követendő példát közvetlen környezetében.
5
A családok nem járatnak folyóiratot, heti-, és napilapokat sem. Nem válik tehát általános gyakorlattá szövegek, hírek olvasása, ezek „eszközszerű” használata, az ezekből történő tájékozódás sem.
Az információszerzés legelterjedtebb formája a televízió nézés, ez nem igényli, és nem fejleszti az olvasott szövegértést.
Az internetezés kedvelt, de tartalma szintén nem az irodalmi, a természettudományos és technikai ismeretterjesztő információs szövegek köréből kerül ki.
A kompetenciamérés és az iskolai oktatás tartalma közötti különbség.
A feladatok megoldása jó színvonalú szövegértő olvasást igényel, mellyel a tanulók nagyobbik része nem rendelkezik. Sok tanulónak olvasástechnikai nehézségei vannak, ezért a szöveg olvasása folyamán a tartalomra nem tudnak figyelni. A tanulási nehézséggel küzdőknek gondot okoz a többszörösen összetett és hosszú feladatok elolvasása és értelmezése. A szövegek hosszúak, nagyon gyakran idegen tulajdonneveket tartalmaznak. Ennek következtében egyes tanulók végig sem olvassák a szöveget csak találomra bejelőlnek egy megoldást.
A tanulók fogalmazás- és íráskészsége nem elegendő a feladatok jó megoldásához. Mivel a tanulók többsége szókincsbeli hiányosságokkal küzd, a kifejtős válaszok megfogalmazása további nehézséget okoz.
A matematikai eszköztudás jó szövegértést és logikus gondolkodást feltételez.
A kompetenciamérés nagy szellemi, fizikai és pszichés terhelést jelent a tanulók számára, hiszen a napi gyakorlatban legfeljebb 2 témazáró dolgozatot írhatnak, viszont a mérés az egész délelőttöt igénybe veszi. Az „elfáradást” a gyermekek egyrésze úgy ellensúlyozza, hogy feladja, és nem folytatja a küzdelmet.
A hozzáadott érték becslése a tanulói kérdőívek alapján jelentős tévedési lehetőségeket hord magában, hiszen nem biztos, hogy valós adatokat tartalmaz.
Az intézmény pedagógiai munkája során a nevelőtestület minden tagjának nagyobb figyelmet kell fordítani a felzárkóztatásra, egyéni foglalkozásra, korrepetálásra annak érdekében, hogy a gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók is eredményesebben vegyenek részt az országos mérésekben.
6
Intézkedési terv
A 2014-es mérési eredmények javítása érdekében az alábbi feladatok és tevékenységek végrehajtása szükséges:
feladat
felelős
határidő
A 2014-es mérési eredmények
Intézményvezető
2015. június 30.
A 2014-es mérési eredmények
matematika munkaközösség-
2015. augusztus 31.
tantárgy szintű, évfolyam
vezető
szintű elemzése.
humán munkaközösség-vezető
A 2014-es mérési eredmények
matematika és magyar szakos
osztály szintű és egyéni
tanárok
iskolai szintű elemzése.
2015. augusztus 31.
elemzése. Az
alsó
tagozaton
tanítók
alsós tanítók
folyamatos
minden pedagógus
folyamatos
munkája során kapjon nagyobb súlyt
a
szövegértési
kompetencia és a matematikai eszköztudás
fejlesztése.
A
következő tanévben minden alsós
tanulócsoportban
legalább 2 órát kell fordítani a felzárkóztatásra.
Olvasástechnikai, szövegértési, szókincsfejlesztő
feladatok
alkalmazása minden tanítási órán, minden osztályban. Ne csak magyar órán történjen meg
irodalmi,
történelmi,
természettudományos technikai
vagy
ismeretterjesztő 7
szövegek
feldolgozása
csoportmunkában, munkában
páros
vagy
egyéni
munkában, annak érdekében, hogy
a
gyerekek
aktív
közreműködök legyenek saját tanulási folyamatukban.
Fogalmazási
készség
minden pedagógus
folyamatos
minden pedagógus
folyamatos
matematikát oktató nevelők
folyamatos
A matematika szakos kollégák
felsős matematika szakos
folyamatos
gyakrabban iktassanak be a
pedagógusok
fejlesztése
a
szóbeli
számonkérések gyakoriságának megnövelésével.
Íráskészség
fejlesztése
munkafüzet
használatával,
illetve a vázlatírás közben.
Matematika órákon a kollégák fordítsanak nagyobb figyelmet a
szöveges
értelmezésére,
feladatok a megoldási
terv lejegyzésére.
tanítás során a témakörhöz kapcsolódó kompetencia alapú feladatok
megoldását
az
interaktív táblák és az internet használatával.
Minden olyan tantárgy esetén, ahol
lehetőség
van
megfelelő szakos kollégák
rá
(matematika,
8
folyamatos
környezetismeret, terészetismeret, földraz, fizika, biológia, technika, történlem, informatika kémia) készítsünk, illetve
értelmezzünk
grafikonokat,
fordítsunk
nagyobb figyelmet a mérésre és a becslésre.
Az éves tervezés során a
Az adott évfolyamokon tanító
matematikát és magyart tanító
magyar és matematika szakos
kollégák
a 6. és
a 8.
2015. szeptember 1.
tanárok
évfolyamon építsenek be a tanév során legalább két 45 percre
tervezett
kompetenciaméréshez hasonló feladatlap
megoldását
és
értékelését. A napköziben, tanulószobán
Napközit és tanulószobát
gyakorlásként oldjanak meg
vezető tanítók, tanárok
tanulók
a
korábbi
tesztfüzetekben
szereplő
folyamatos
feladatokat. Az osztályfőnökök a 6. és 8.
A 6. és 8. osztályos
évfolyamon szülői értekezleten
osztályfőnökök
2016. április 15.
készítsék elő a következő évi kompetenciamérést. A
7.
évfolyamos
7. osztályos osztályfőnökök
2016. április 15.
iskolavezetés
folyamatos
osztályfőnökök osztályszinten elemezzék szülői értekezleten a 2015-ös év eredményeit. Az óralátogatások során kapjon nagyobb intézkedési
figyelmet tervben
az a
9
szaktanárokkal
szembeni
elvárások értékelése.
Pápa, 2015. 06. 23.
Megyeriné Borsó Éva igazgató
10
11
12
13
