MUNKAANYAG. Földiné Dr. Polyák Klára. Vegyipari minőségirányítási rendszer alapjai. A követelménymodul megnevezése:

YA G

Földiné Dr. Polyák Klára

Vegyipari minőségirányítási

M

U N

KA AN

rendszer alapjai

A követelménymodul megnevezése:

Vegyipari minőségbiztosítási technikus feladatok A követelménymodul száma: 2068-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-008-50

VEGYIPARI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ALAPJAI


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET

YA G

A minőségirányítás összehangolt tevékenységek a szervezet irányítására és szabályozására,

a minőség megvalósításához és bizonyításához. Egy szervezet rendszer, amely magába foglalja azokat a folyamatokat, eljárásokat, tevékenységeket, eszközöket, felelősségeket és

hatásköröket, amelyek a minőség megvalósítása és bizonyítása céljából szükségesek. A minőségirányítási rendszernek két célja van: -

bizonyítani a vevőknek, hogy képes a szervezet (vállalat, szolgáltató, stb.) a minőségre vonatkozó igényeket teljesíteni.

KA AN

-

a minőségre vonatkozó célkitűzések biztosítása,

A minőségirányítás alapját a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International standard

Organization, ISO) tette le az ISO standard megalkotásával. Az ISO szabvány (ISO standard)

annyit jelent, hogy az egy nemzetközi szabvány (az ISO szervezet által kiadott, a köznyelvben az ISO 9000 szabvány), ami a minőségirányítási rendszer szabványosított követelményeit tartalmazza. Az ISO 9000 szabvány családdá alakult, amelynek célja olyan

szervezeti teljesítmény kialakítása, biztosítása, amely folyamatosan képes a vevők

minőséggel kapcsolatos követelményeinek megfelelő termékeket, szolgáltatásokat nyújtani

U N

az élet minden területén

Hazánkban a 2000-es évek elején indult meg a minőségirányítási rendszerek bevezetése.

Napjainkban pedig már az 1996-ban kiadott ISO 14000 (ill. annak tovább fejlesztett változatai) alapján kialakított környezetközpontú irányításról (KIR) szóló szabványnak való

megfelelés jelent előnyt a gazdasági élt szereplőinek. Az ISO 14001 szabvány lefekteti egy környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit, önértékelés vagy külső tanúsítás

M

céljára. A környezettudatos vállalatirányításnak számos eszköze alkalmazható. Ezek belső,

egyedi eljárásoktól kezdve, a környezeti teljesítmény értékelésén és a proaktív vállalatoknak

adott környezeti díjakon keresztül a környezeti kiválóságot szolgáló irányítási rendszerig

terjedhet.

2008-ban új elemként megjelent, és egyre ismertebbé válik az OHSAS 18001:2008 szabványnak megfelelő munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer.

1


SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER (MIR) A

minőségirányítási

rendszer

(MIR)

egy

olyan

vállalatirányítási

rendszer,

ahol

a

vállalatirányítás fő vezérlő elvét a termék minőségének, a követelmények kielégítésének és az ügyfelek elégedettségének szempontjai határoznak meg.

hazai megfelelője) szerint

YA G

Ezek figyelembevételével a kapcsolódó fogalmak az MSZ EN ISO 9000:2005 (az ISO 9000

Minőségirányítás: Összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából. A minőség szempontjából való vezetés és szabályozás általában

tartalmazza a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározását, a minőségtervezést, a

minőségszabályozást, a minőségbiztosítást és a minőségfejlesztést.

Minőségtervezés: "A minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, a

szükséges

működési

folyamatok

és

a

velük

KA AN

valamint

meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében.

kapcsolatos

erőforrások

Minőségszabályozás: "A minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontosít." Minőségbiztosítás:

"A

minőségirányításnak

az

a

része,

amely

a

bizalomkeltés

megteremtésére összpontosít arra vonatkozóan, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak."

Minőségfejlesztés: "A minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények

U N

teljesítési képességének növelésére összpontosít. MEGJEGYZÉS: A követelmények bármilyen szempontra vonatkozhatnak, pl. az eredményességre, a hatékonyságra vagy a nyomon követhetőségre."

A minőségirányítás alapelve az ISO 900:2000 szabvány alapján:

M

Vevőközpontúság:

A

szervezetek

a

vevőktől

függenek,

ezért

ismerniük

kell

a

követelményeiket, s igyekezniük kell felülmúlni elvárásaikat Vezetés (a vezetők) megteremti a szervezet céljainak és igazgatásának egységét Munkatársak bevonása teszi lehetővé a képességeik kihasználását a szervezet javára Folyamatszemléletű

megközelítés

folyamatként való irányítását

teszi

lehetővé

a

tevékenységek

és

erőforrások

Rendszerszemlélet az irányításban azt jelenti, hogy az összefüggő folyamat rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása a célok megvalósítása érdekében 2

VEGYIPARI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ALAPJAI Folyamatos fejlesztés a szervezet állandó célja kell legyen Tényeken alapuló eredményes döntéshozatal az adatok és információk elemzésén alapul Kölcsönösen előnyös kapcsolat a beszállítókkal fokozza mindkettőjük értékteremtő képességét

Az ISO 9000 szabványcsalád a minőségirányítás szabályaival foglalkozik és a termékeket, a alkalmazható

létrehozó legyen.

folyamatokra Az

megvalósításával járó előnyök:

ISO

vonatkozik.

9000

Célja,

hogy

szabványsorozat

bármilyen

folyamatra

követelményrendszerének

YA G

szolgáltatást

-

Piaci versenyelőny

-

A folyamatok átláthatóvá válnak, a beosztottak munkája nyomon követhető

-

-

-

-

Szabályozottabb, és hatékonyabb működés, termelés, szolgáltatás Csökken a selejt, a hibás teljesítés, szolgáltatás aránya

Az átláthatóságból adódóan csökken a raktári készlet, a ráfordítási veszteség

Az ISO 9000 segítségével a feladatokhoz kapcsolódó felelősségek egyértelművé

válnak

KA AN

-

A cég működésének gazdaságossága növekszik Jobb, pontosabb vezetői információk

Hatékonyabb irányítás és munkavégzés, csökkennek az üzemeltetési költségek, kialakul a folyamatos fejlődés igénye

A szabványsorozat gerincét az ISO 9001-9004 jelű szabványok adják, amelyek közül választani kell, attól függően, hogy milyen a vállalat tevékenysége, illetve a vállalat tevékenységének mekkora részére kívánják kiterjeszteni a minőségügyi rendszert. Az ISO 9001 (MSZ EN ISO 9001) a termelés teljes folyamatára kiterjed (a tervezés, a

U N

fejlesztés, a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje).

Az ISO 9002 (MSZ EN ISO 9002) a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje.

Az ISO 9003 (MSZ EN ISO 9003) a minőségügyi rendszerek minőségbiztosítási modellje, a

M

végellenőrzés és a vizsgálat területére terjed ki.

Az ISO 9004 (MSZ EN ISO 9004) a minőségirányításra és a minőségügyi rendszer elemeire

vonatkozó irányelveket tartalmazza.

3

VEGYIPARI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ALAPJAI 2000-ben új szabvány jelent meg, s ezzel a korábbi ISO 9000-es sorozat visszavonásra

került. A nemzetközileg elismert ISO 9001:2000 szabvány általános jellegű, vagyis nem termékre

vonatkozó

szabvány,

így

bármilyen

gyártó

vagy

szolgáltató

iparágban

alkalmazható. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által kidolgozott szabvány célja,

hogy nemzetközi követelményeket határozzon meg a Minőségirányítási Rendszerek számára. Az új szabvány az ISO 9001, az ISO 9002 és az ISO 9003 szabványok 1994. évi

kiadásait kombinálta. Az új szabvány nagyobb hangsúlyt fektet a folyamatos fejlesztésre és

az ügyfél-elégedettségre, mint az 1994. évi változatok és egy szervezet azon eljárásaira vonatkozik, amelyek kihatással vannak a minőségre. ISO

9000

szabványcsalád

folyamatosan

megújult,

fontos

jellemzője

lett

YA G

Az

a

folyamatszemléletű megközelítés (1. ábra), amely azt jelenti, hogy a szervezeten belül

M

U N

KA AN

egymással összefüggő folyamatok rendszerét irányítják.

1

1. ábra. A folyamatrendszerű megközelítés modellje1

http://www.muszakiak.com /minosegugy/a-minosegiranyitasi-rendszer.html (2010-07-08)

4

VEGYIPARI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ALAPJAI Az 1. ábra jobb oldalán helyezkedik el a vevői elégedettség mérése, az alsó részen a termék

előállításának folyamata. A termék-előállítási folyamatnak a bemenete a vevők igényi,

követelményei, kimenete az előállított termék, szolgáltatás. A folyamatábrán elhelyezkedő

további négy alrendszer - a vezetőség felelőssége, az erőforrások irányítása, a tervezés (P)(D), valamint a mérés, elemzés, fejlesztés (C és A) - a minőségirányítás elemeit mutatja. Ezek

az elemek a PDCA ciklus szerint következnek. A felülvizsgálat és a hibákból való tanulás vezet a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztéséhez, amit a vastag nyíl jelez. Az ISO 9000 szabvány alkalmazható:

-

-

-

A gyártók és szolgáltatók eligazítására a minőségirányítási rendszerük kialakítására

vonatkozóan

YA G

-

Beszállítók értékelésére és egymással való összehasonlítására

A szerződéses dokumentumként az előállító, a szolgáltató és a vevő között

A szervezet képességének bizonyítására, harmadik fél általi tanúsítás céljára

Az 1.táblázat2 összefoglalja a megfelelő szabvány-fejezeteket és a PDCA ciklus szerinti

helyüket.

ISO 9000:2000 fejezetszám

KA AN

1. táblázat. A szabvány-fejezetek és a PDCA ciklus szerinti helyük Fejezet címe

Alkalmazási terület, hivatkozások,

1,2,3

szakkifejezések

PDCA

-

Minőségirányítási rendszer

P

5

A vezetőség felelőssége

P

6

A gazdálkodás erőforrásai

P

7 8

U N

4

A termék megvalósítása

D

Mérés, elemzés, és fejlesztés

CA

Az ISO 9001:2000 szabvány jellemzői: Folyamatközpontú szemlélet és megközelítés

M

-

-

-

-

-

Külön fejezetben foglalkozik az erőforrásokkal és ezen belül is az emberi erőforrásokkal

Követelményként a rendszer folyamatos fejlesztése Nagyobb hangsúlyt kap a felső vezetőség szerepe Felépítése jól követi a PDCA-ciklus szerinti

-

Nem célja, hogy a minőségirányítási rendszer szerkezetét vagy dokumentációs

-

A rendszer dokumentációjának mértékét attól függően kell meghatározni, hogy

rendszerét egységesítse, bizonyos fokú rugalmasságot tesz lehetővé

milyen a szervezet nagysága, típusa, a folyamatok bonyolultsága, kölcsönhatásai, valamint a személyzet kompetenciája

5

VEGYIPARI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ALAPJAI -

Lehetővé teszi olyan követelmények kizárását, amelyek nem befolyásolják a

szervezetnek azt a képességét, hogy olyan termékeket gyártson, amelyek kielégítik a vevő és a tárgyra vonatkozó jogszabályok követelményeit

1.1. A minőségirányítási rendszer kiépítése, felülvizsgálata és tanúsítása A rendszer kiépítésének lépései: a projekt céljainak meghatározása, ismertetése, a projekt indítása. 1.1.1. Minőségügyi szervezet felállítása: minőségügyi vezető vagy megbízott kinevezése, kulcsfeladatra szánt dolgozó képzése.

YA G

minőségtanács kialakítása. A minőségügyi vezető és esetleg néhány, a rendszerben

1.1.2. Helyzetfelmérés, értékelés, önértékelés, amelynek során megvizsgálják: -

Az intézmény irányítási, döntési, működési és fejlesztési folyamatait

-

Az erőforrásokat

-

-

A dokumentumok és adatok kezelését Az információáramlás folyamatait Az előállítási folyamatokat

KA AN

-

Az ellenőrzési és visszacsatolási folyamatokat

Célszerű megvizsgálni a szervezeti kultúrát is, ami információt adhat a rendszer

bevezetéséhez szükséges emberi tényezőkről is. A helyzetfelméréshez, de különösen a kapott adatok értékeléséhez szükség van külső szemre - vagyis szakértő tanácsadóra - is. 1.1.3. A minőségpolitika és a minőségcélok megfogalmazása.

A rendszer megtervezése melynek során a kulcsfolyamatok és a folyamatok közötti

U N

kapcsolatok meghatározása történik meg.

A rendszer kiépítése és bevezetése magába foglalja: -

Felelősségek, hatáskörök meghatározását

-

A minőségirányítási rendszer bevezetésében felelősök és szerepet játszók további

A minőségirányítás alapjainak oktatását minden dolgozó számára

képzését

M

-

-

-

-

-

A folyamatleírások kidolgozását A dokumentáció elkészítését A rendszer működtetését

Belső audit a rendszer megfelelőségének és hatásosságának ellenőrzését, valamint a szükséges módosítások elvégzését

Tanúsítás során független fél írásos nyilatkozatot ad a minőségirányítási rendszer ISO 9001 követelményszabványnak való megfelelőségéről. 1.1.4. A minőségirányítási kézikönyv 6

VEGYIPARI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ALAPJAI A minőségirányítási kézikönyv a rendszer alapelveit foglalja össze, és a szervezet

minőségirányítási tevékenységének fontos dokumentuma.

A szervezet minőségpolitikája, szervezeti felépítése, minőségirányítási rendszere és

minőségirányítási folyamatainak alapelvei kerülnek bele. A kézikönyv célja kettős: egyrészt

tartalmazza a minőségirányítás vezetői szinten rögzített szabályait, másrészt bemutatja és deklarálja, hogy a szervezet a szabvány követelményeinek teljes mértékben megfelel. A kézikönyv kidolgozásának folyamata: -

Alapdokumentumok összegyűjtése

-

Kézikönyvtervezet elkészítése

Meglévő eljárási utasítások felhasználása, illetve a szükségesek elkészítése

YA G

-

A kézikönyvnek általában a következőket kell tartalmaznia:

Tartalomjegyzék

KA AN

Cím, cél, alkalmazási terület

Bevezető oldalak a szervezetről és magáról a kézikönyvről Minőségpolitika és minőségcélok

Szervezet leírása, felelősségek és hatáskörök,

A minőségirányítási rendszer elemeinek leírása vagy utalás a minőségirányítási eljárásokra Tárgymutató, használati tájékoztató (ha szükséges)

U N

Függelék (ha szükséges)

A minőségirányítási kézikönyv a szervezet ismertető és tájékoztató anyaga is egyben, tartalmazza az összes lényeges információt, megfelelő részletességgel átfogja az összes eljárást, amelyek szükségesek ahhoz, hogy meghatározzák a lényeges működési funkciókat

M

és felelősségi köröket, illetve ahhoz, hogy a kézikönyv alapján meg lehessen ítélni, valóban biztosítja-e

a


minőségirányítási kézikönyv

rendszer

hasznos

a

minőségpolitika

információkat

tartalmaz

megvalósítását.

az

adott

A

szervezet

működéséről, mind az auditor, mind a vevők, mind az esetleges műszaki ellenőrök számára. Meg kell azonban győződniük arról, hogy a valóságban minden így működik-e. A minőségirányítás előírásrendszerének felépítését a 2. ábra mutatja.

7

YA G


2. ábra. A minőségirányítás előírásrendszerének felépítése2 1.1.5. Folyamatok és eljárások minőségirányítás

körébe

tartozó

folyamatok

a


KA AN

A

eljárások

dokumentációjában kerülnek rögzítésre, és arra szolgálnak, hogy a szabvány, valamint a vevők

követelményeinek

teljesítéséhez

szükséges

tevékenységeket

és

módszereket

rendezett formában írják elő. Az eljárásoknak le kell fedniük az ISO 9001:2000 minden

alkalmazható elemét. Olyan részletesnek kell lenniük, amilyet az adott tevékenység

megfelelő szabályozása megkíván. Az eljárások leírása olyan is lehet, mint egy ellenőrzőlista vagy egy folyamatábra. Részletezni kell a felelősségeket, a jogköröket, a kapcsolatokat azok

között, akik a minőségre ható feladatokat végzik (Ki irányít, kivitelez, felügyel, vagy

vizsgál?). Le kell írni, hogyan kell az adott feladatot végrehajtani, mely dokumentumokat kell

U N

felhasználni, és hogyan kell szabályozni.

2. A KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER (KIR) A

környezetközpontú

irányítási

rendszer

alkalmazása

esetén

a

szervezet

a

környezetszennyezés csökkentését tűzi ki célul, és mindent megtesz annak érdekében, hogy mind termékeivel, mind pedig tevékenységével minél kisebb mértékben károsítsa a

M

környezetet, a természetet. Ehhez tudatosan figyeli tevékenységeinek kölcsönhatását a

környezettel, és úgy alakítja minden tevékenységét, hogy - lehetőleg a hatósági előírásokon

túlmenően is- a környezeti terhelés (szennyezés, károsítás) mértéke csökkenjen. Nagyobb

szervezetek egyre fontosabbnak tarják az ezen a téren elért eredményeiket, sőt ezen eredmények kommunikációját is.

Azok a vállalatok, amelyek figyelmen kívül hagyják a környezetvédelem szempontjait, adott

esetben komoly civil ellenállásra számíthatnak. Példát sem kell nagyon keresni, elég, ha nyitott szemmel járunk.

2

http://muszakiak.co/minosegugy/a-minősegiranyitasi-rendszer.html (2010-07-08)

8


3. ábra. Vízelvezető csatorna (a szerző saját felvétele) Minden szervezet igyekszik környezetkímélő működést bevezetni, és ennek meglétét bizonyítani, tevékenységének környezeti hatásait szabályozott kerek között tartani. Erre Ahhoz,

hogy

egy

szervezet

(gyár,

YA G

kényszeríti a jogi szabályozás, a gazdaságpolitika és a környezetvédelmi intézkedések. vállalat,

intézmény)

működése

kielégítse

a

jogszabályokban és a saját környezetpolitikájában leírtakat, szervezett környezetirányítási rendszert kell létrehoznia. Ennek kereteit adja meg az ISO 14001:1996 szabvány. Az

ISO

14001:1996

szabvány

a

"Környezetközpontú

irányítási

rendszerek"

(KIR)

követelményeit és irányelveit tartalmazza (1996-ban adták ki, Magyarországon 1997-ben

készült el). Lefekteti egy környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit, önértékelés külső

tanúsítás

céljára.

Bizonyos

irányítási

alapelveket

KA AN

vagy

átvesz

az

ISO

9000

szabványsorozatból. A szabvány nem határoz meg semmilyen konkrét célt vagy határértéket

a környezeti teljesítmény felé, kivéve a környezeti politikában egyértelműen kimondott elkötelezettségeket, a jogszabályi előírások következetes betartását és a környezetvédelem folyamatos javítást.

A szabvány célja olyan környezetközpontú irányítási rendszer , amit össze lehet hangolni a vezetés egyéb követelményeivel és segíti a kitűzött gazdasági és környezeti célok elérését.

Vállalati szinten a környezettudatos vállalatirányításnak számos eszközét alkalmazhatjuk, vannak egyszerűbb és bonyolultabb rendszerek. Magyarországon a leginkább elterjedt

U N

eszközök: -

-

Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) - ISO 14001:1996 vagy EMAS szerint

Környezeti teljesítményértékelés - az ISO 14031 szabvány alapján, vagy saját módszerrel, egyszerű mérőszámokkal

Tisztább termelés, pazarlások megszüntetése, hatékonyság növelése, megtakarítási

-

Környezetbarát termékek, termékfejlesztés, ökocímkézés

M

-

-

-

lehetőségek feltárása

Környezetre káros anyagok felhasználásának beszüntetése vagy jelentős csökkentése Káros anyag kibocsátás megszüntetése vagy jelentős csökkentése

A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és működése elősegíti a természeti

erőforrások megóvását, a szennyezések és a kockázatok csökkentését, a dolgozó és

környéken lakók egészségének megőrzése érdekében.

9

VEGYIPARI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ALAPJAI Az ISO 14001:1996-ot az un. Deming kör mentén építették fel (4. ábra.), melynek lényege a

tervezési, végrehajtási és az ellenőrzési folyamat rendszeres áttekintése, karbantartása és a

KA AN

YA G

folyamatos fejlesztés.

4. ábra. A Deming kör3

A rendszer sikere nagymértékben függ a vezetőség elkötelezettségétől. Az ISO 14001:1996 szabványnak közös irányítási rendszer szemlélete van a minőségügyi

rendszerekre vonatkozó ISO 9000-es szabványsorozattal, így az azzal már rendelkező vállalatok könnyen beépíthetik a környezetirányítási rendszert.

U N

A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) definíciója:

A teljes irányítási rendszernek az a része, amely felöleli a környezetpolitika kialakításához,

bevezetéséhez, véghezviteléhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükséges szervezeti felépítést, tervezési tevékenységet, felelősségeket, gyakorlatot, eljárásokat, folyamatokat és

M

erőforrásokat.

2.1. A KIR követelményei: 1. Környezetpolitika: a felső vezetőség határozza meg. Tartalmazza az elkötelezettséget a folyamatos

javításra,

a

környezetszennyezés

megelőzésére,

a

jogszabályok betartására, valamint megfogalmazza a környezeti célokat.

3

http://avacongress.net/ava2007/presentations/aksz2/6.pdf (2010-07-08)

10

környezetvédelmi

VEGYIPARI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ALAPJAI 2. Tervezés: a szervezet hozzon létre olyan eljárásokat, amelyek segítségével meg tudja

állapítani, hogy mely tényezőknek van jelentős befolyásuk a környezetre; határozzon meg

dokumentált környezeti célokat és előirányzatokat, amelyek eléréséhez indítson és tartson fenn programokat. (Célok pl. természeti erőforrások felhasználásának csökkentése;

hulladékkeletkezés minimalizálása; új fejlesztések környezeti hatásainak mérséklése; dolgozók környezeti tudatának fejlesztése). 3. Bevezetés és működés

-

-

-

Szervezeti felépítés és felelősség (meg kell határozni a hatásköröket, a KIR

bevezetéséért és működtetéséért felelős személyeket, a vezetőségnek biztosítania kell a KIR bevezetéséhez szükséges erőforrásokat)

YA G

-

Képzés, tudatosság, kompetencia (azok a személyek, akik olyan tevékenységet

végeznek, ami jelentős környezeti hatással jár, megfelelő képzésben részesüljenek,

gyakorlat és tapasztalatszerzés útján váljanak kompetens személlyé) Kommunikáció (a belső és külső érdekelt feleket tájékoztatni kell) A

KIR

megfelelő

menedzsment

dokumentációjának

kézikönyv,

a

KIR

létrehozása

és

alapdokumentuma,

fenntartása

leírja

a

(környezeti

célkitűzéseket,

-

viszonyait)

KA AN

követelményeket, a rendszer működtetésének feladatait, szervezeti és felelősségi Felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre.

4. Ellenőrző és helyesbítő tevékenység -

Megfigyelő- és mérő berendezésekkel azoknak a műveleteknek a nyomon követése,

-

Időről-időre a vonatkozó jogszabályok kielégítésére vonatkozó ellenőrzések

-

A hatás csökkentésére irányuló helyesbítő vagy megelőző tevékenység végrehajtása

Környezeti feljegyzések

U N

-

amelyek a környezetre hatással lehetnek

5. Vezetőségi átvizsgálás

Meghatározott időközönként szükséges a vezetőségi átvizsgálás. A változó követelmények,

és a folyamatos javítás iránti elkötelezettség tükrében a vezetőség a szükséges

változtatásokat meghozza akár a környezetpolitikában, vagy a KIR bármely elemében. A

M

környezetpolitikában való változtatás oka lehet: változó törvények, jogszabályok; változások

az érdekelt felek elvárásaiban; változás a vállalat tevékenységében; a tudomány és technológia fejlődése; a korábbi környezetvédelmi gyakorlatból levont tapasztalatok; piaci változások.

Az azonos irányítási rendszerszemlélet miatt az ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszer alapja lehet a környezetirányítási rendszer kiépítésének. Míg a minőségirányítási rendszer

(MIR) a fogyasztók igényeivel foglalkozik, a KIR az érdekelt felek széles skáláját és a társadalom fejlődő szükségleteit veszik figyelembe.

A minőségügyi és környezet irányítási rendszer a tervezés, az irányítás és a dokumentáció szintjén összekapcsolódva az integráció magas fokát jelentheti.

11

VEGYIPARI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ALAPJAI 2.2. Az ISO 14000-es szabványok bevezetésének kedvező hatásai A vevők és a hatóságok pozitívabban ítélik meg a tanúsított céget. A cég társadalmi,

közösségi, és piaci megítélése javul. Belföldi, és export piacok válnak megszerezhetővé, megtarthatóvá és folyamatosan bővíthetővé. A jövőben egyre több tender és jogszabály írja majd elő az ISO 14001 tanúsítvány meglétét. Továbbá csökken -

Az anyag és energiafelhasználás

-

A környezeti kockázat

-

A szennyezőanyag kibocsátás, a keletkezett hulladék

Anyag- és energiafelhasználás csökkenése Szennyezőanyag-kibocsátás csökkenése Hulladék keletkezés csökkenése

KA AN

Hulladék-újrafelhasználás javulása

YA G

Összefoglalva a KIR az alábbi kedvező hatásokat eredményezi:

Környezetbiztos üzemeltetés feltételeinek kialakulása  kockázatcsökkentés Felértékelődés a pénzintézeteknél és biztosítóknál

Környezetért viselt felelősségek egyértelmű meghatározása

A cég társadalmi, közösségi és piaci megítélésének javulása

Új belföldi és exportpiacok megszerzése, megtartása, illetve bővítése

U N

Hatósági kapcsolatok javulása

Korszerű menedzsment alkalmazása A 2001. március 19-i 761/2001 számú Európai Parlament és Tanácsi Rendelet (röviden

M

EMAS) lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség öko-irányítási és auditálási rendszerében (az EMAS 2001 rendelet elődje 1995 óta működik.

A rendelet egyfelől leír egy követelményrendszert a vállalatok - vagy más szervezetek -

számára a környezetközpontú irányítási rendszerük (KIR) kiépítéséhez, másfelől az EU

tagországok számára meghatározza a hitelesítés és ellenőrzés intézményi kereteit. Az EMAS bevezetése leginkább a cégek érdekében áll, ezért önkéntes. Az EMAS fő eszközei és követelményei:

12

-

Környezetközpontú

-

Környezeti teljesítmény javítása, terhelés csökkentése

kompatibilis)

irányítási

rendszer

(teljes

mértékben

ISO

14001:1996


-

Környezetvédelmi jogszabályok betartása

Nyilvános környezeti nyilatkozat (jelentés) kiadása

3. MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER (MEBIR) A vállalatirányítási rendszer új elemeként, egyre ismertebbé és alkalmazottabbá válik az MSZ 28001:2008 (OHSAS 18001:2007) jelű szabványnak való megfelelés alapján működtetett és tanúsított munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer (MEBIR).

YA G

A kockázat állandóan jelen van egy vállalkozásban, a technika dinamikus fejlődésével együtt

járó egyre bonyolultabb munkafolyamatok, új anyagok, eszközök, és az újfajta veszélyekkel

párosuló munkakörülmények igénylik a munka- és egészségvédelem új és módszeres megközelítését. Ha nem kap hangsúlyt a megelőzés, és a változásokat nem kezelik

megfelelően, annak mind morális, mind gazdasági szempontból súlyos következményei lehetnek. A munkahelyi biztonság és egészség tudatos, szervezett irányítása csökkenti a

kockázatokat és a balesetekkel járó veszteségeket, vagyis pozitívan befolyásolja a

KA AN

vállalkozás üzleti eredményét és külső/belső megítélését.

Az OHSAS 18001 vagy MSZ 28001 szabvány szerinti MEBIR-t működtető szervezet elkötelezett abban, hogy munkavállalói részére egészséges környezetben biztonságos munkavégzést biztosítson, arra törekszik, hogy a munkavállalók és egyéb, olyan érdekelt

felek kockázatát megszüntesse, vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse, akik ki vannak téve a szervezet tevékenységével kapcsolatos munkavédelmi kockázatoknak.

Az OHSAS 18001 vagy MSZ 28001 szabványok szerinti MEBIR olyan megoldások kialakítását

helyezi a középpontba, amelyek révén a munkáltatók és a munkavállalók minden működési

szinten, és minden tevékenység végzése során figyelembe vehetik a munka- és

egészségvédelem alapelveit és ezeket megfelelő intézkedések formájában, rutinszerűen

U N

valósíthatják meg.

A MEBIR működtetésének előnyei Alapvető előnye a preventív szemlélet meghonosítása. Fontos az előre gondolkodás, hiszen

M

egy baleset következtében -

A legfontosabb erőforrás (az alkalmazott) kiesik a munkából

-

A vezetőség kivizsgálásra és megoldásra fordított ideje hátráltatja a termelést

-

Problémák

-

-

-

Károsodik és megszakad az üzem működése

Az ütemezés felborul, ezáltal megrendelésektől eshet el a vállalat adódhatnak

katasztrófavédelem)

a

hatóságokkal

(rendőrség,

munkavédelmi

hatóság,

Esetleges perköltségek merülhetnek fel (pl. maradandó egészségkárosodás esetén) Jelentős presztízsveszteséget szenvedhet el a vállalat, romolhat a külső megítélése

Az OHSAS 18001 vagy MSZ 28001 szabvány szerinti MEBIR előnyei 13


Javul az alkalmazottak biztonsága

-

Nő a termelékenység

-

-

-

Csökkennek a termelési költségek Erősödik az alkalmazottak morálja

Az esetleges veszteségek megelőzése növeli a profitot

4. INTEGRÁLT RENDSZEREK ALKALMAZÁSA Rendszerintegrálás, integrált irányítási rendszer alatt a vezetési, irányítási rendszerek

harmonizálását, összekapcsolását értjük, melynek alapjául a feltárt/meglévő kapcsolódási

Milyen rendszereket lehet összekapcsolni?

YA G

pontok, a folyamatok közötti átfedések szolgálnak.

Szabványosított irányítási rendszerek (ISO 9001, ISO 14001, MSZ 28001 - OHSAS 18001, MSZ ISO/IEC 27001, stb.) bármelyikét, akár egyszerre többet is;

Szabványosított irányítási rendszereket (ISO 9001, ISO 14001, MSZ 28001 - OHSAS 18001, MSZ

ISO/IEC

27001,

stb.)

egyéb

vállalatirányítási,

-vezetési

rendszerekkel

KA AN

termelésmenedzsment, humán erőforrás menedzsment, pénzügy és kontrolling, stb.);

(pl.

Szabványosított irányítási rendszereket (ISO 9001, ISO 14001, MSZ 28001 - OHSAS 18001,

MSZ ISO/IEC 27001, stb.) szakma- és ágazatspecifikus rendszerekkel (pl. egészségügyi KES, élelmiszerbiztonsági - HACCP, autóipari – TS 16949 standardok, stb.). Miért előnyös az integrált rendszer? A bevezetés oldaláról:

A rendszer bevezetési költsége csökkenhető (kedvezőbb felkészítési és tanúsítási

ajánlat révén)

U N

-

-

Emberi erőforrás lekötés szempontjából kedvezőbb

Hatékonyabb változásmenedzsment (az alkalmazottak újdonsággal/változásokkal szembeni esetleges ellenállása egy lendülettel leküzdhető)

M

-

Időmegtakarítás érhető el, ezáltal gyorsabb a megtérülés

A működtetés oldaláról: -

Egyszerűbben kezelhető az integrált dokumentáció a két, vagy több különálló

-

Kiküszöbölhetőek a párhuzamosságok és ellentmondások

-

14

szabályozási rendszerrel szemben

Könnyebb a dokumentáció módosítása, ez kevesebb hibalehetőséget rejt magában

(pl. kereszthivatkozások)

-

Szinergia hatás révén hatékonyabb működtetés (a részrendszerek egymást erősítve

-

Áttekinthetőbb alkalmazás, valamint egyszerűbb kezelés, betartatás és ellenőrzés

javítják az összteljesítményt)


5. KIEGÉSZÍTŐ ISMERETEK AZ INTEGRÁLT MINŐSÉG- ÉS KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER VÁZLATA (SZABVÁNYPONTOK) 1. Alkalmazási terület 1.1 Általános tudnivalók

2. Rendelkező hivatkozás 2.1 A vezetői nyilatkozat

YA G

1.2 Alkalmazás

2.2 Az integrált minőség-és környezetirányítási rendszer területi és tevékenységi érvényessége

KA AN

3. Szakkifejezések és meghatározások

4. Integrált minőség- és környezetirányítási rendszer 4.1 Általános követelmények

4.2 A dokumentálás követelményei 5. A vezetőség felelősségi köre

5.1 A vezetőség elkötelezettsége

U N

5.2 Vevőközpontúság

5.3 Minőségi- és környezeti politika 5.4 Tervezés

M

5.5 Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció 5.6 Vezetőségi átvizsgálás

6. Gazdálkodás az erőforrásokkal 6.1 Gondoskodás az erőforrásokról 6.2 Emberi erőforrások 6.3 Feltételrendszer, infrastruktúra 6.4 A munkakörnyezet 15

VEGYIPARI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ALAPJAI 7. A termék előállítása 7.1 A szolgáltatási folyamatok tervezése 7.2 A vevővel kapcsolatos folyamatok 7.3 Tervezés és fejlesztés 7.4 Beszerzés 7.5 Előállítás és szolgáltatás nyújtása

8. Mérés, elemzés és fejlesztés 8.1 Általános útmutatás 8.2 Figyelemmel kísérés és mérés

KA AN

8.3 A nem megfelelő termék kezelése

YA G

7.6 A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése

8.4 Az adatok elemzése 8.5 Fejlesztés

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

1. A minőségirányítási rendszer (MIR), fogalmainak megértéséhez válasszon egy kisebb

U N

egységet környezetéből, pl. egy egyszerű termék előállítását (pl. kősóból átkristályosítással

étkezési célú konyhasó előállítása). Az integrált minőségügyi rendszer szabványpontjainak megfelelően elemezze a tevékenységet: -

Tárjon fel minden körülményt

M

-

Vegye számba a termék elállításnak miden lépést (adatgyűjtés)

2. Egészítse ki a felmérést a környezetvédelmi feladatokkal! 3. Tanulmányozza a vonatkozó hatályos MIR, KIR és MEBIR szabványokat!

16


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Ismertesse, mit jelent a minőségirányítási rendszer (MIR)?

_________________________________________________________________________________________

YA G

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

KA AN

2. feladat

Ismertesse a minőségirányítási rendszer alapelveit!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

U N

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

M

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

17

VEGYIPARI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ALAPJAI 3. feladat

4. feladat

KA AN

YA G

Mutassa be a minőségirányítás folyamatszemléletű modelljét!

Ismertesse, milyen dokumentum a minőségirányítási kézikönyv?

U N

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

M

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

5. feladat Sorolja fel, mit tartalmaz a minőségirányítási kézikönyv?

18


_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

YA G

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

KA AN

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

6. feladat

Fogalmazza meg, mit jelent a KIR?

U N

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

M

_________________________________________________________________________________________

7. feladat

Sorolja fel, milyen kedvező hatásai vannak KIR-nek a szervezet működésében?

19


_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

YA G

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

KA AN

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

8. feladat

Fogalmazza meg, mit jelent a MEBIR?

U N

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

M

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

20


MEGOLDÁSOK 1. feladat A


rendszer

(MIR)

egy

olyan

vállalatirányítási

rendszer,

ahol

a

vállalatirányítás fő vezérlő elvét a termék minőségének, a követelmények kielégítésének és az ügyfelek elégedettségének szempontjai határoznak meg.

YA G

2. feladat A minőségirányítás alapelve az ISO 9000:2000 szabvány alapján: Vevőközpontúság:

A

szervezetek

a

vevőktől

függenek,

követelményeiket, s igyekezniük kell felülmúlni elvárásaikat.

ezért

ismerniük

kell

a

Vezetés (a vezetők) megteremti (megteremtik) a szervezet céljainak és igazgatásának

KA AN

egységét.

Munkatársak bevonása teszi lehetővé a képességeik kihasználását a szervezet javára. Folyamatszemléletű

megközelítés

folyamatként való irányítását.

teszi

lehetővé

a

tevékenységek

és

erőforrások

Rendszerszemlélet az irányításban azt jelenti, hogy az összefüggő folyamat rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása a célok megvalósítása érdekében. Folyamatos fejlesztés a szervezet állandó célja kell legyen.

U N

Tényeken alapuló eredményes döntéshozatal az adatok és információk elemzésén alapul. Kölcsönösen előnyös kapcsolat a beszállítókkal fokozza mindkettőjük értékteremtő

M

képességét.

21


KA AN

YA G

3. feladat

5. ábra.

4. feladat

A minőségirányítási kézikönyv a rendszer alapelveit foglalja össze, és a szervezet

U N

minőségirányítási tevékenységének fontos dokumentuma. A szervezet minőségpolitikája,

szervezeti felépítése, minőségirányítási rendszere és minőségirányítási folyamatainak alapelvei kerülnek bele. A kézikönyv célja kettős: egyrészt tartalmazza a minőségirányítás

vezetői szinten rögzített szabályait, másrészt bemutatja és deklarálja, hogy a szervezet a

M

szabvány követelményeinek teljes mértékben megfelel. 5. feladat

A kézikönyvnek általában a következőket kell tartalmaznia: -

Cím, cél, alkalmazási terület

-

Bevezető oldalak a szervezetről és magáról a kézikönyvről

-

-

-

-

22

Tartalomjegyzék

Minőségpolitika és minőségcélok

Szervezet leírása, felelősségek és hatáskörök

A minőségirányítási rendszer elemeinek leírása vagy utalás a minőségirányítási eljárásokra


-

Tárgymutató, használati tájékoztató (ha szükséges) Függelék (ha szükséges)

6. feladat A teljes irányítási rendszernek az a része, amely felöleli a környezetpolitika kialakításához,

bevezetéséhez, véghezviteléhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükséges szervezeti felépítést, tervezési tevékenységet, felelősségeket, gyakorlatot, eljárásokat, folyamatokat és

7. feladat A KIR az alábbi kedvező hatásokat eredményezi: -

Anyag- és energiafelhasználás csökkenése

-

Hulladék keletkezés csökkenése

-

-

Szennyezőanyag-kibocsátás csökkenése Hulladék-újrafelhasználás javulása

Környezetbiztos üzemeltetés feltételeinek kialakulása  kockázatcsökkentés

KA AN

-

YA G

erőforrásokat.

-

Felértékelődés a pénzintézeteknél és biztosítóknál

-

Környezetért viselt felelősségek egyértelmű meghatározása

-

Új belföldi és exportpiacok megszerzése, megtartása, illetve bővítése

-

-

A cég társadalmi, közösségi és piaci megítélésének javulása Hatósági kapcsolatok javulása

8. feladat

Az OHSAS 18001 vagy MSZ 28001 szabvány szerinti MEBIR-t működtető szervezet elkötelezett abban, hogy munkavállalói részére egészséges környezetben biztonságos

U N

munkavégzést biztosítson, arra törekszik, hogy a munkavállalók és egyéb, olyan érdekelt

felek kockázatát megszüntesse, vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse, akik ki

M

vannak téve a szervezet tevékenységével kapcsolatos munkavédelmi kockázatoknak

23


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM http.minosegugy.lap.hu (2010-07-08) http://infibiz.hu/ir_kiepeitese_tanacsadas.html (Irányítási rendszer tanácsadás) (2010-07-

YA G

08)

http://www.minőségdoktorok.hu/blog/frissult_az_ios_9001_es_szabvany_iso_90012008_ms z_en_iso_90012009 (Frissült az ISO 9001-es szabvány) (2010.07.08.)

http://www.minőségdoktorok.hu/cikk/hogyan_valassz_jo_tanacsadot tanácsadót?) (2010-07-08)

(Hogyan

válassz

jó

http://www.minőségdoktorok.hu/cikk/mi_az_az_iranyitasi_rendszer (Mi az az irányítási

KA AN

rendszer? (2010.07.08.)

http://www.muszakiak.com/minosegügy (2010.07.08.)

http:kani.hu/kornyezetvedelem/korny_termved/1.doc (2010-07-08) http:vaport.hu (Cegfejlesztes) (2010-07-08)

MSZ EN ISO 14001:2005. Környezetközpontú irányítási rendszerek

U N

MSZ EN ISO 9001: 2008. Minőségirányítási rendszer

AJÁNLOTT IRODALOM

https://mszt.hu/portal 8Szabványok elérhetősége a Magya Szabványügyi Testület webáruházában) (2010-07-08)

M

MSZ 28001:2008 (OHSAS 18001:2007) Egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer (2010-07-08).

MSZ EN ISO 10012:2003 - Minőségirányítási rendszerek. A mérési folyamatokra és a mérőberendezésekre vonatkozó követelmények

MSZ EN ISO 19011:2003 - Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához

MSZ EN ISO 9000:2005 - Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár MSZ EN ISO 9001:2009 - Minőségirányítási rendszerek. Követelmények 24

VEGYIPARI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ALAPJAI MSZ EN ISO 9004:2001 - Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez MSZ ISO/TR 10013:2003 - Útmutató a minőségirányítási rendszer dokumentálásához MSZ ISO/TR 10014:2004 - Útmutató az ISO 9001:2000-hez alkalmazható statisztikai

M

U N

KA AN

YA G

módszerekhez

25

A(z) 2068-06 modul 008-as szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez:

A szakképesítés OKJ azonosító száma: 54 524 02 0001 54 04

A szakképesítés megnevezése Vegyipari minőségbiztosítási technikus

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám:

M

U N

KA AN

YA G

12 óra

YA G KA AN U N M

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv

TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52.

Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató

MUNKAANYAG. Földiné Dr. Polyák Klára. Vegyipari minőségirányítási rendszer alapjai. A követelménymodul megnevezése:

Recommend Documents