MUNKAANYAG. Dézsi Zsolt. Általános rendelkezések. A követelménymodul megnevezése: Vám-és jövedéki alapok

YA G

Dézsi Zsolt

M

U N

KA AN

Általános rendelkezések

A követelménymodul megnevezése:

Vám-és jövedéki alapok

A követelménymodul száma: 1981-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50

KA AN

U N

M YA G


A VÁMJOG JOGSZABÁLYI HÁTTERE, ÉRTELMEZŐ

ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET

YA G

RENDELKEZÉSEK

Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) vívmányai és eszközei ma már a

társadalom csaknem valamennyi rétege számára hozzáférhetőek. Az interneten keresztül nagyon rövid idő alatt szinte bármilyen információhoz hozzá tud jutni az ember, és ezek az információk

egyre

többször

az

ésszerűség

és

gazdaságosság

céljára

kerülnek

felhasználásra. Például, egyre többet vásárolunk interneten keresztül. Könnyen ki lehet választani a legjobb árajánlatot, az eladó által megbízott futárszolgálat vagy a posta pedig

KA AN

házhoz szállítja a megrendelt terméket, a fizetési kötelezettség teljesítésére is több megoldás (pl.: átutalás, bankkártyával történő fizetés, készpénzben fizetés az átvételkor, utánvét) lehetséges, amelyet az értékesítő és/vagy a szállítást végző részére kell teljesíteni.

Sokszor a legjobb árajánlatot, vagy azt az árut, amelyet keresünk, olyan országban találjuk

meg, amelyik nem része az Európai Uniónak. Annak, hogy ilyen országból rendeljünk árut,

fizikai és technikai akadálya nincs, azonban felmerülhetnek további fizetési kötelezettségek,

amelyeket az Európai Unió közös kasszájába, és a magyar költségvetés részére kell megfizetni. Ezek pedig a vámok és a különböző, a termékimportot terhelő forgalmi adók (pl.: Általános forgalmi adó).

U N

Ugyanez a helyzet akkor is, ha nem az egyén vagy a család szintjén vizsgáljuk a termékimportot, hanem makrogazdasági szinten. Amikor egy gazdálkodó, egy kereskedő, vagy export-import tevékenységet folytató társaság tervezi a tevékenységét, akkor az egyik, és legfontosabb cél az, hogy minél nagyobb haszonra tegyen szert, vagy minél olcsóbban

tudja értékesíteni az áruját a konkurenciával szemben, így nagyobb piaci szerepet tudjon

M

vállalni. Ebben az esetben szintén adott az a lehetőség, hogy az értékesítésre, vagy

feldolgozásra kerülő árut, vagy annak egy részét külföldről szerezze be. Ilyenkor a

gazdálkodónak ugyanúgy kalkulálnia kell azzal, hogy az importhoz kapcsolódóan a vámokat

és az egyéb forgalmi adókat meg kell fizetnie ahhoz, hogy a terméket a közösségen belül értékesíteni tudja. Az EU-nak, mint vámuniónak, védenie kell a saját gazdaságát, a közösség gazdálkodóinak

érdekeit és az állampolgárokat a közösségen kívülről érkező szállítmányok és áruk rejtette veszélyektől,

a

nem

kívánt

hatásoktól.

Ennek

a

védelemnek

kereskedelempolitikai intézkedések, azon belül pedig a vámok.

1

az

eszközei

a

Általános rendelkezések De milyen jogszabályok, vagy egyéb rendelkezések szabályozzák a vámok és az egyéb kereskedelempolitikai

intézkedések

alkalmazását?

Hogyan

kell

értelmezni

ezeket

a

szabályokat, mikor, kivel mivel szemben, és hol kell alkalmazni? Vajon csak közösségi szinten, vagy nemzeti szinten is van szabályozva ez a terület? Vannak-e egyéb jogszabályok, amelyeket figyelembe kell venni?

Ezekre a kérdésekre találhatja meg a választ a jegyzetben.

BEVEZETÉS

YA G

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

A vámszedést és a vámszedő mesterséget már az időszámításunk előtti időszakban is ismerték, amelynek - a történelmi időszakoknak és az aktuális politikai, társadalmi

viszonyoknak megfelelően - különleges pénzügyi és gazdasági hatása volt. A vámbeszedés, illetve az adók kivetése és beszedése minden társadalmi rendszernek meghatározó eleme

KA AN

volt és napjainkban is kiemelkedő szerepe van.

Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, így ez követően az Európai Közösség vámrendszerét kell hazánkban is alkalmazni.

Ebben a témakörben megismerkedhet a közösségi vámjog kialakulásával, felépítésével és a

konkrét jogszabályi hátterével. Fontos kiemelni, hogy a közösségi szabályozás megadja azokat a lehetőségeket, amelynek során a tagállamok nemzeti szintű szabályokat is alkothatnak.

A közösségi és a nemzeti szintű jogforrások megismerésén túlmenően találkozhat azokkal

U N

az alapvető fogalmakkal, amelyek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a részletesebb eljárási szabályokat, mozzanatokat megismerje. A

vám

fogalmát

különböző

tankönyvekben,

kisebb-nagyobb

mértékben

eltérő

megfogalmazással találhatjuk meg, három elemében azonban közös. Hiszen a vám olyan

M

adók módjára fizetendő köztartozás, amelyet a vámhatárt átlépő áruk után az állam erre a feladatra felruházott szerve szed be.

Az Európai Közösség egy vámuniót alkot, amely alapján a tagállamok közötti kereskedelem liberalizált, nincsenek vámok és mennyiségi korlátozások, közös vámjogszabályokat és

közös vámtarifát alkalmaznak, és a vámbevételek a Közösség saját forrásainak részét képezik.

2

Általános rendelkezések A kereskedelem-politikai intézkedések alkalmazására és ellenőrzésére, azon belül is különös tekintettel a vámra vonatkozó jogszabályok összessége alkotja a vámjogot. Ezek nemzetközi szerződéseken, valamint közösségi és nemzeti jogszabályokon alapulnak. A jogszabályok

egyrészt meghatározzák a vám mértékét, a vámfizetés módját, a vámmentességet, a vámigazgatás, illetve a vámellenőrzés eljárási és anyagi szabályait.

A vámjogot eljárási és anyagi szabályok alkotják. Eljárási szabályok pl. a vámigazgatási

eljárás, a vámeljárás és egyéb vámjogi rendeltetések, illetve az utólagos ellenőrzés. Anyagi

szabályok pl. a vámbiztosítékokat, a vámtartozást vagy a költségtérítéseket és egyéb fizetési

YA G

kötelezettségeket meghatározó jogszabályok.

A VÁMKÓDEX KIALAKULÁSA

A Római Szerződés 9. cikke kimondja: „A Közösség egy vámunión alapul”. A vámunió lehetővé teszi az áruforgalom liberalizálását, a tagállamok eltörlik az egymás közötti

forgalomban a vámokat és mennyiségi korlátozásokat, és a harmadik országokkal szemben közös vámtarifát alkalmaznak.

KA AN

Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, létre kellett hozni a közös vámtarifát, amely 1968. július 01-én lépett életbe. (2008-ban volt 40 éves a Vámunió az EU-ban.)

Ezt követően a Közösség ajánlásokkal, később irányelvekkel és rendeletekkel szabályozta a

külkereskedelem ellenőrzését, amelyek száma a 80-as évek végére megközelítette a harmincat.

A vámunió egységes szabályozása érdekében 1991. január 31-én bizottsági javaslat

született, 1992-ben megalkották a Vámkódexet, 1993-ban a Vámkódex végrehajtásáról szóló bizottsági rendeletet, és 1994. január 01-én életbe lép a VÁMKÓDEX.

U N

A VÁMKÓDEX hatálybalépését követően azonban több mint duplájára nőtt az EU tagállamainak

száma,

jelentősen

megváltoztak

a

külkereskedelem

súlypontjai,

az

infrastruktúra és az informatikai háttér, így szükség volt a Vámkódex modernizálására is, amelynek eredményeként megszületett a "Modernizált Vámkódex" az Európai Parlament és

M

Tanács 450/2008-as rendeletével.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A vámhoz kapcsolódó jogszabályokat két fő csoportba lehet sorolni. Az egyik csoportba tartoznak

a

közösségi

szabályok,

amelyek

minden

tagállamra

nézve

kötelezően

alkalmazandók. A másik csoportba az adott tagállam által a közösségi szabályozást segítő/kiegészítő nemzeti szabályok kapcsolódnak. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbiak

csak az adott tagállamban érvényesek és nem lehetnek ellentétesek a közösségi szabályozással.

3


1. Közösségi jogforrások Közösségi vámjogszabályok:

-

a Tanács 1992. október 12-i, 2913/92/EGK rendelete a Közösség Vámkódex létrehozásáról (a továbbiakban: Vámkódex)

a Bizottság 1993. július 2-i, 2454/93/EGK Rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK Tanácsi rendelet végrehajtásáról (a továbbiakban: VHR)

a Tanács 2009. november 28-i, 1186/2009/EK rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról

a Tanács 1987. július 23-i, 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai

YA G

-

nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról

A nemzeti jogszabályokat két csoportra tudjuk osztani. A közösségi vámjog valamennyi

jogforrása tartalmaz lehetőséget arra, hogy a tagállamok bizonyos területeket önállóan, a

közösségi jogszabályokat kiegészítve szabályozzanak. A nemzeti jogszabályok első csoportjához azok a rendelkezések tartoznak, amelyek konkrétan a vámjoghoz kapcsolódó előírásokat tartalmazzák. Ezek a vámjog nemzeti jogforrásai:

a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. Törvény (a továbbiakban:

-

a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. Törvény

-

KA AN

-

nemzeti vámtörvény, vagy 2003. évi CXXVI. Tv.)

a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet

a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.)

a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény végrehajtásáról szóló 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet

U N

A vámjogszabályok azonban sokszor csak az eljárások formáját határozzák meg, ezt úgy is nevezik, hogy keret jogszabály, amelyet tartalommal egyéb jogszabályok töltenek meg. Ez igaz a közösségi és a nemzeti vámjogszabályokra is. A nemzeti jogszabályok második

csoportjába azon jogszabályok tartoznak, amelyek a vámhoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak eljárási és anyagi szabályait, valamint egyéb eljárási szabályokat tartalmaznak.

M

Ezek az úgynevezett kapcsolódó jogszabályok, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak: -

-

-

-

-

az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA törvény)

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (jövedéki adótörvény)

a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (regisztrációs adótörvény) a

környezetvédelmi

termékdíjról,

továbbá

egyes

termékek

termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (KVTD törvény) az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény

környezetvédelmi

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi

CXL. törvény (Ket.)

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 4

Általános rendelkezések -

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.)

-

a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (Be.)

-

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.)

2. A Vámkódex hatálya A Vámkódex hatálya alatt a jogszabály érvényességét értjük, ilyen az időbeli, személyi, tárgyi

és területi hatály.

A Vámkódex 1994. január 1-én lépett hatályba, Magyarország 2004. május 1-jét követően

YA G

alkalmazza. Ez a Vámkódex időbeli hatálya.

Fontos megjegyezni, hogy a Vámkódex a hatálybalépése óta annyi változáson ment

keresztül, és a külső körülményekben is olyan mértékű változások következtek be (technikai,

informatikai, gazdasági, kereskedelmi szokások, szervezett bűnözés) amelyek szükségessé tették a Vámkódex modernizálását. Az Európai Parlament és Tanács megalkotta a 450/2008.

Rendeletét a közösség vámkódexének létrehozásáról (Modernizált Vámkódex), amely a

KA AN

végrehajtási rendelet megalkotását követően, legkésőbb 2013 júniusában lép hatályba. A Vámkódex személyi hatálya kiterjed a vámhatóságra és a személyre.

A Vámkódex tárgyi hatálya kiterjed a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre,

valamint az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó szerződés, az Európai

Atomenergia Közösséget (EURATOM) létrehozó szerződés, valamint az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződés hatálya alá tartozó árukra.

A Vámkódex területi hatálya kiterjed a Közösség vámterületére. A Közösség vámterületét a

M

U N

Vámkódex 3. cikke határozza meg.

5

M

U N

KA AN

YA G


1. ábra: Az Európai Unió tagállamai1

"A Közösség vámterülete magában foglalja: -

-

a Belga Királyság területét,

a Dán Királyság területét, a Feröer-szigetek és Grönland kivételével,

1 Forrás: http://eusab.mti.hu/euegyrec.cgi?azon=GRAF_20060155&milesz=8 6


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

területe

kivételével

(az

1964.

a

Németországi

Szövetségi

a Spanyol Királyság területét, Ceuta és Melilla kivételével,

a Francia Köztársaság területét, kivéve a tengerentúli területeket, valamint SaintPierre és Miquelon-t és Mayotte-ot, a Görög Köztársaság területét, Írország területét,

az Olasz Köztársaság területét, kivéve Livigno és Campione d'Italia területeit,

valamint a Luganói-tó nemzeti vizeit a part és a Ponte Tresa és Porto Ceresio közötti terület politikai határa között,

a Luxemburgi Nagyhercegség területét, a Holland Királyság európai területét, az Osztrák Köztársaság területét, a Portugál Köztársaság területét, a Finn Köztársaság területét, a Svéd Királyság területét,

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint a Csatorna-szigetek

és a Man-sziget területét,

a Cseh Köztársaság területét,

az Észt Köztársaság területét,

a Ciprusi Köztársaság területét, a Lett Köztársaság területét,

a Litván Köztársaság területét,

a Magyar Köztársaság területét, a Máltai Köztársaság területét,

-

a Szlovén Köztársaság területét,

a Lengyel Köztársaság területét, a Szlovák Köztársaság területét,

U N

-

23-án

Köztársaság és a Svájci Államszövetség között létrejött szerződés),

-

-

november

YA G

-

a Németországi Szövetségi Köztársaság területét, Heligoland szigete és Büsingen

KA AN

-

-

-

a Bolgár Köztársaság területét, Románia területét."2

A felsorolásból látható, hogy az Európai Unió vámterülete általában megegyezik az egyes tagállamok közigazgatási területével, néhány esetben azonban előfordulnak egy tagállamhoz

M

kapcsolódóan olyan területek, amelyek különleges helyzetben vannak, és nem részei a közösség vámterületének. A fentieken kívül a Közösség vámterületének a részét képezi a Francia köztársasággal kötött

szerződés alapján a Monacói Hercegség területe, valamint a Ciprusi Köztársaságot létrehozó

szerződés alapján Akrotiri és Dhekelia felségterületei.

2 Az Európai Unió Tanácsának 2913/1992. Rendelete a Közösség Vámkódexének létrehozásáról, 3. cikk

7


3. A Vámkódex felépítése A Vámkódex három részből és kilenc címből áll az alábbiak szerint.

Bevezető rész I. cím: Általános rendelkezések Ez a fejezet tartalmazza az alapfogalmakat, a hatályra, a képviseletre, a határozatra, és a felvilágosításokra vonatkozó szabályokat.

YA G

II. cím: A vámbeszedés anyagi jogi szabályai

A Vámkódex egyik legfontosabb fejezete, ugyanis a vámtarifa, a származás, és a vámérték szabályai töltik meg tartalommal az eljárási szabályokat.

III. cím: A vámeljárást megelőző előírások a Közösség vámterületére behozott árura vonatkozóan

Ez a fejezet tárgyalja a beléptetés, a vám elé állítás, az árunyilatkozat, és az átmeneti

KA AN

megőrzés szabályait, vagyis azokat a rendelkezéseket, amelyeket a vámeljárást megelőzően kell alkalmazni a Közösség vámterületére érkezett árukkal kapcsolatban.

Tartalmi rész

IV. cím: Vámjogi rendeltetés -

vámeljárásra vonatkozó általános rendelkezések;

-

egyéb vámjogi rendeltetések.

-

vámeljárások

U N

A Vámkódex eljárási szabályaira vonatkozó legfontosabb része.

Befejezés

V. cím: Kiléptetés a Közösség vámterületéről

M

VI. cím: Kedvezményes eljárások A Vámkódex a vámmentességi szabályok közül csak néhányat tartalmaz. Ezek a tértiáru, tengeri halászat termékei vámmentességi szabályai. Az egyéb kedvezményes eljárásokat külön jogszabály, a 1186/2009. EK Tanácsi Rendelet tartalmazza. VII. cím: Vámtartozás Az anyagi szabályokhoz és a szabad forgalomba bocsátás vámeljáráshoz kapcsolódó nagyon

fontos fejezet, amely a vámbiztosítékkal, és a vámtartozással (vámtartozás keletkezése, érvényesítése, megfizetése, megszűnése, vámvisszatérítés és mentesség) foglalkozik.

8

Általános rendelkezések VIII. cím: Jogorvoslat IX. cím: Záró rendelkezések

ALAPFOGALMAK A Vámkódex több olyan alapfogalmat határoz meg, amelyek segítséget nyújtanak a jogszabály értelmezéséhez. Ezek közül – a teljesség igénye nélkül – a későbbi szabályok

megértéséhez a legfontosabbak a következők (az egyéb alapfogalmak az adott fejezetnél kerülnek ismertetésre).

YA G

Először tekintsük át a vámjogszabályokhoz kapcsolódó személyekre vonatkozó fogalmakat. Személy: -

a természetes személy

-

ahol a hatályban lévő jogszabályok értelmében erre lehetőség van, az olyan jogi

a jogi személy

személyiséggel nem rendelkező személyegyesülések, amelyek ügyleti képessége elismert

KA AN

-

A Közösség területén letelepedett személyek: -

természetes személy esetében, minden olyan személy, akinek szokásos lakóhelye ott

-

jogi személy vagy személyegyesülés esetén minden olyan személy, amelynek

található,

bejegyzett székhelye, központi ügyintézésének helye vagy állandó üzleti telephelye a Közösség területén van.

A Közösség területén letelepedett személy fogalmát azért kell elkülöníteni, mert több olyan

U N

eljárást, tevékenységet is megkülönböztet a Vámkódex, amelyet nem végezhet bármely személy.

Ilyenek

lehetnek

például

a

gazdasági

vámeljárások,

vagy

a

különböző

engedélyekhez kötött tevékenységek. Ügyfél: mindazon személy, akit a vámjogszabályok szerint jogok illetnek meg és/vagy

M

kötelezettségek terhelnek.

Adós: a vámtartozás megfizetésére köteles bármely személy. Vámhatóságok: azok a hatóságok, amely a vámjogszabályok alkalmazásáért felelősek. A következőkben a vámeljárások helyszínével kapcsolatos fogalmak kerülnek felsorolásra. Vámhivatal: minden olyan hivatalt jelent, ahol a vámalakiságok egésze vagy egy része teljesíthető.

9

Általános rendelkezések Beléptető vámhivatal a vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, ahova

a Közösség vámterületére beszállított árukat késedelem nélkül tovább kell szállítani, és ahol

azokat megfelelő kockázatalapú beléptetési ellenőrzésnek vetik alá.

Behozatali vámhivatal a vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, ahol a Közösség vámterületére beszállított áruk vámjogi sorsának meghatározásával kapcsolatos alakiságokat elvégzik, beleértve a megfelelő kockázatalapú ellenőrzéseket is. Magyarázat! A fent leírtakból adódóan beléptető vámhivatal fő szabály szerint egy

határvámhivatal, ahol egy szállítmány belép a Közösség vámterületére, behozatali vámhivatal pedig az a hivatal, ahol az áru további vámjogi sorsát rendezik. Ha például egy debreceni

YA G

gazdálkodó Ukrajnából importál egy árut, amely közúton érkezik, és Záhonynál jelentkezik belépésre, de a szabad forgalomba bocsátás Debrecenben történik, akkor Záhony lesz a

beléptető vámhivatal, a debreceni pedig a behozatali vámhivatal. Az ügyfél akár Záhonyban is kérheti a szabad forgalomba bocsátást, ebben az esetben Záhony a beléptető és a behozatali vámhivatal is egyben.

Kiviteli vámhivatal a vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, ahol a

KA AN

Közösség vámterületét elhagyó áruk vámjogi sorsának meghatározásával kapcsolatos alakiságokat elvégzik, beleértve a megfelelő kockázatalapú ellenőrzéseket is.

Kiléptető vámhivatal a vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal,

amelynek az árukat be kell mutatni, mielőtt azok elhagyják a Közösség vámterületét, és

amelynél ezen árukat a kiléptetési alakiságok elvégzésével kapcsolatos vámellenőrzésnek és

megfelelő kockázatalapú ellenőrzésnek vetik alá.

Magyarázat! Amennyiben egy székesfehérvári gazdálkodó exportra termel árut, amelyet az

USA-ba fog értékesíteni, és az áruját Hamburgban fogják kihajózni, akkor a kiviteli vámhivatal, ahol a kiviteli vámeljárást kezdeményezi a gazdálkodó, a székesfehérvári

U N

vámhivatal, a kiléptető vámhivatal pedig, ahol a szállítmány ténylegesen elhagyja a Közösség vámterületét a hamburgi vámhivatal lesz.

Az eljárási szabályok szempontjából az egyik legfontosabb dolog annak meghatározása,

M

hogy milyen az áru vámjogi helyzete, vagy vámjogi státusza.

Vámjogi helyzet az áru közösségi vagy nem közösségi helyzete. Közösségi áru: -

olyan áruk, amelyeket teljes egészében a Közösség vámterületén állítottak elő/jöttek

-

olyan harmadik országból importált áruk, amelyeket szabad forgalomba bocsátottak

-

létre (és nem tartalmaznak harmadik országból importált árukat)

olyan áruk, amelyet vagy harmadik országból importált és szabad forgalomba bocsátott árukból, vagy a Közösség területén létrejött/előállított árukból és harmadik

országból importált és szabad forgalomba bocsátott árukból állítottak elő/jöttek létre.

10

Általános rendelkezések Nem közösségi áruk: olyan áruk, amelyek eltérnek a közösségi áruktól. A következőkben néhány, a Vámkódex anyagi szabályaival kapcsolatos fogalom kerül bemutatásra.

Vámtartozás: valamely személy kiviteli vámok vagy behozatali vámok összegére vonatkozó fizetési kötelezettsége. -

-

Behozatali vám: az áruk behozatalakor fizetendő vámok és azonos hatású díjak. Kiviteli vám: az áruk kivitelekor fizetendő vámok és azonos hatású díjak.

YA G

Nem közösségi adók és díjak: a vámigazgatási eljárás során megállapított, olyan – külön nemzeti jogszabályokban meghatározott – fizetési kötelezettség, amelynek kiszabását és beszedését külön jogszabály a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe utalta (ilyen pl.: áfa, jövedéki adó, regisztrációs adó, energiaadó). Az áru vámjogi sorsa: -

Az áru vámeljárás alá vonása

-

Az áru beléptetése vámszabad területre vagy vámszabad raktárba;

Egyéb vámjogi rendeltetések:

KA AN

-

-

Az áru újrakivitele a Közösség vámterületéről;

-

Az áru felajánlása az államkincstár javára.

-

Az áru megsemmisítése;

Vámeljárások: -

Szabad forgalom bocsátás

-

Ideiglenes behozatal

-

Aktív feldolgozás

U N

-

Árutovábbítás

-

-

-

-

Passzív feldolgozás

Vámfelügyelet mellett történő feldolgozás Vámraktározás Kivitel

M

A vámeljárásokat három csoportba oszthatjuk. Megkülönböztetjük az alapeljárásokat

(szabadforgalomba bocsátás és kivitel), a gazdasági vámeljárásokat és felfüggesztő

eljárásokat. A

gazdasági

vámeljárások

olyan

eljárások,

amelyek

túlmutatnak

az

egyszerű

külkereskedelmi (export-import) vagy szállítási tevékenységen. Ezekhez az eljárásokhoz valamilyen

kapcsolódik.

különleges

külkereskedelmi

ügylet

Gazdasági vámeljárások tehát: -

Ideiglenes behozatal 11

(pl.:

bérmunka,

feldolgozás,

bérlet)


Aktív feldolgozás

-

Vámfelügyelet mellett történő feldolgozás

-

-

Passzív feldolgozás Vámraktározás

A felfüggesztő eljárások olyan vámeljárások, amelyek nem rendezik véglegesen a nem közösségi áru vámjogi sorsát. Ezek az eljárások az alábbiak: -

(külső) árutovábbítás

-

Aktív feldolgozás (felfüggesztő eljárásban)

-

-

Ideiglenes behozatal

Vámfelügyelet mellett történő feldolgozás Vámraktározás

YA G

-

Vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében végzett cselekmények összessége.

Vámáru-nyilatkozat valamely személy azon óhajának előírt formában és módon tett jelzése,

KA AN

hogy az árut adott vámeljárás alá kívánja helyezni.

Nyilatkozattevő az a személy, aki saját nevében tesz vámárunyilatkozatot, vagy akinek nevében a vámáru-nyilatkozatot tették.

Az áru vám elé állítása a vámhatóság erre megállapított módon történő értesítése az árunak

a vámhivatalba vagy a vámhatóságok által kijelölt vagy jóváhagyott egyéb helyre történő

megérkezéséről.

Áru kiadása a vámhatóságok azon intézkedése, amellyel az árut az adott vámeljárás által előírt célra rendelkezésre bocsátják.

U N

A vámeljárás jogosultja az a személy, akinek nevében a vámárunyilatkozatot tették, vagy akire az előbb említett személy jogai és kötelezettségei a vámeljárás tekintetében átszálltak. Engedélyes az a személy, akinek az engedélyt megadták. Vámfelügyelet a vámhatóságok által a vámjogszabályok és – indokolt esetben – a

M

vámfelügyelet alatt lévő árura vonatkozó egyéb rendelkezések betartásának biztosítása céljából általában tett intézkedés.

12

Általános rendelkezések Vámellenőrzés a vámhatóságok által végrehajtott egyedi intézkedések, amelyeket abból a célból végeznek, hogy biztosítsák a Közösség vámterülete és harmadik országok között

mozgó áruk beléptetésére, kiléptetésére, továbbítására, átszállítására és meghatározott célra

történő felhasználására, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétére

vonatkozó vámszabályok és egyéb jogszabályok helyes alkalmazását. Ezen intézkedések körébe tartozhat többek között az áru megvizsgálása, a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett adatok ellenőrzése, az elektronikus vagy papíralapú írott okmányok meglétének és

hitelességének ellenőrzése, a vállalkozások elszámolásának és egyéb nyilvántartásainak megvizsgálása, a szállítóeszközök átvizsgálása, a poggyász, illetve a személyek által és egyéb hasonló intézkedések megtétele.

YA G

szállított vagy rajtuk lévő egyéb áru átvizsgálása, valamint hivatalos vizsgálatok lefolytatása

Kockázat a Közösség vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésével, kiléptetésével,

továbbításával,

átszállításával

és

meghatározott

célra

történő

felhasználásával, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétével kapcsolatos olyan esemény bekövetkeztének a valószínűsége, amely megakadályozza a közösségi, illetve

a nemzeti intézkedések helyes alkalmazását, vagy sérti a Közösség és tagállamai pénzügyi

érdekeit; vagy veszélyezteti a Közösség biztonságát, a közegészségügyet, a környezetet

KA AN

vagy a fogyasztókat.

Kockázatkezelés a kockázat rendszeres megállapítása és a kockázat korlátozásához

szükséges valamennyi intézkedés megtétele. Ezen intézkedések közé tartozik adatok és információk gyűjtése, a kockázatelemzés és kockázatértékelés, intézkedések előírása, illetve

megtétele, valamint az eljárás és az eljárás eredményeinek figyelemmel kísérése és felülvizsgálata a nemzetközi, közösségi és nemzeti források és stratégiák alapján.

Az előzőekben felsoroltak azok a legfontosabb alapfogalmak, amelyek ismerete feltétlenül

U N

szükséges a vámjogra vonatkozó rendelkezések ismeretéhez.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

Minden joggal foglalkozó tantárgy, ismeretanyag azzal kezdődik, hogy meghatározásra

M

kerül az, hogy milyen jogszabályok szabályozzák az adott területet, milyen a jogszabályok

hierarchiája, egymáshoz való viszonya, kapcsolata. A vámjogi terület azért speciális, mert a legmagasabb szintű jogszabályok közösségi jogszabályok, amelyeket kiegészítenek a

nemzeti jogszabályok. Fontos továbbá az is, hogy vannak egyéb jogszabályok is, amelyek kapcsolódnak akár a közösségi, akár a nemzeti vámjogszabályokhoz.

Amennyiben már ismert a jogszabályi háttér, tudni kell azok alkalmazhatóságát, hatályát, vagyis azt, hogy mikor, hol, kivel és mivel szemben lehet alkalmazni.

13

Általános rendelkezések Ezt követően kerülhet sor az alapfogalmak, értelmező rendelkezések elsajátítására. Ezeket azért hívják alapfogalmaknak, mert alapvető fontosságúak, és gyakran szó szerint kell megtanulni, ha úgy tetszik bemagolni, mert ha bármilyen pici változtatás is történik egy

fogalom meghatározásában, akkor az más értelmet kaphat. Célszerű azonban az egyes fogalmakat úgy rögzíteni, hogy azt megmagyarázzuk saját magunknak, értelmezzük, így sokkal nagyobb eséllyel maradnak meg. Sokszor érdemes tagolni még a nagyon rövid fogalmakat is, és az értelmezés során "fontossági" sorrendet felállítani.

Például: a "Vámtartozás: valamely személy kiviteli vámok vagy behozatali vámok összegére

vonatkozó fizetési kötelezettsége." Vagyis a vámtartozás egy fizetési kötelezettség,

Hosszabb fogalmakat mindig tagolva rögzítsen!

YA G

méghozzá a vámokra vonatkozó fizetési kötelezettség, amely bármely személyt terhelhet.

Például: "Beléptető vámhivatal a vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt

vámhivatal, ahova a Közösség vámterületére beszállított árukat késedelem nélkül tovább kell

szállítani, és ahol azokat megfelelő kockázatalapú beléptetési ellenőrzésnek vetik alá." Vagyis a beléptető vámhivatalt olyan vámhivatal: amit a vámhatóságok jelölnek ki,

-

ahová a közösség vámterületére belépő árukat haladéktalanul tovább kell szállítani,

-

amelyet a vámjogszabályok alapján jelölik ki,

azért, hogy beléptetési ellenőrzést végezhessenek.

M

U N

-

KA AN

-

14


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat A 2003. évi CXXVII. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról szól.

-

Igaz

Hamis

YA G

-

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

KA AN

Válassza ki, mely vámeljárások tartoznak a gazdasági vámeljárások közé! -

passzív feldolgozás

-

ideiglenes behozatal

-

kivitel

-

-

vámraktározás

szabad forgalomba bocsátás

U N

_________________________________________________________________________________________

3. feladat

A felsoroltak közül melyik nem tartozik a vámjog nemzeti jogforrásai közé? 2004. évi XIX. törvény

-

15/2004 PM rendelet

-

24/2004 PM rendelet

M

-

-

1186/2009. EK Tanácsi Rendelet

_________________________________________________________________________________________

15

Általános rendelkezések 4. feladat A Közösségi Vámkódex alapján kit tekintünk adósnak? -

A nem közösségi adók és díjak megfizetésére kötelezett bármely személyt.

-

A vámtartozás megfizetésére köteles bármely személyt.

-

-

A főkötelezettet.

A vámteher megfizetésére kötelezett bármely személyt.

YA G

_________________________________________________________________________________________

5. feladat

Mikor lépett hatályba Magyarországon a Közösségi Vámkódex? -

1994. január 01.

-

1994. május 01.

-

2004. május 01.

KA AN

-

2004. január 01.

_________________________________________________________________________________________

6. feladat

U N

A vámtartozás valamely személy -

nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó fizetési kötelezettsége.

-

kiviteli vámok vagy behozatali vámok összegére vonatkozó fizetési kötelezettsége.

-

vám,

M

-

vámbiztosíték-nyújtási kötelezettsége. valamint

kötelezettsége.

közösségi

adók

és

díjak

tekintetében

keletkezett

fizetési

_________________________________________________________________________________________

7. feladat A beléptető vámhivatal az a hivatal,

16


ahová a Közösség vámterületére érkezett árukat késedelem nélkül tovább kell

-

ahol a Közösség vámterületére behozott nem közösségi árukat szabad forgalomba

szállítani és ahol azokat megfelelő kockázat alapú ellenőrzés alá kell vonni. bocsátják.

_________________________________________________________________________________________

YA G

8. feladat Válassza ki, mely vámeljárások tartoznak a felfüggesztő vámeljárások közé! -

passzív feldolgozás

-

vámraktározás

-

-

ideiglenes behozatal kivitel


KA AN

-

_________________________________________________________________________________________

9. feladat

Fejezze be az alábbi mondatot!

U N

A Közösségi Vámkódex személyi hatálya kiterjed: -

az adósra és a főkötelezettre

-

a vámhatóságra és a személyre

-

a meghatalmazottra és a pénzügyőrre

M

-

a vámhivatalra és az ügyfélre

_________________________________________________________________________________________

10. feladat A felsoroltak közül melyik nem tartozik a vámjogi sors lehetőségei közé? -

megsemmisítés

-

vámraktározás

-


17


-

átmeneti megőrzés újrakivitel

_________________________________________________________________________________________

11. feladat

-

-

YA G

A nem közösségi áru olyan áru, amely eltér a közösségi árutól. Igaz

Hamis

M

U N

KA AN

_________________________________________________________________________________________

18


MEGOLDÁSOK 1. feladat A 2003. évi CXXVII. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról szól.

YA G

Hamis

2. feladat

Válassza ki, mely vámeljárások tartoznak a gazdasági vámeljárások közé!

passzív feldolgozás __________________________________________________________________________

KA AN

ideiglenes behozatal _________________________________________________________________________ vámraktározás ______________________________________________________________________________

3. feladat

A felsoroltak közül melyik nem tartozik a vámjog nemzeti jogforrásai közé?

U N

1186/2009. EK Tanácsi Rendelet

4. feladat

M

A Közösségi Vámkódex alapján kit tekintünk adósnak? A vámtartozás megfizetésére köteles bármely személyt.

5. feladat Mikor lépett hatályba Magyarországon a Közösségi Vámkódex?

19


2004. május 01.

6. feladat A vámtartozás valamely személy

YA G

kiviteli vámok vagy behozatali vámok összegére vonatkozó fizetési kötelezettsége.

7. feladat A beléptető vámhivatal az a hivatal,

KA AN

ahová a Közösség vámterületére érkezett árukat késedelem nélkül tovább kell szállítani és ahol azokat megfelelő kockázat alapú ellenőrzés alá kell vonni.

8. feladat

Válassza ki, mely vámeljárások tartoznak a felfüggesztő vámeljárások közé!

U N

ideiglenes behozatal _________________________________________________________________________ vámraktározás ______________________________________________________________________________

M

9. feladat

Fejezze be az alábbi mondatot! A Közösségi Vámkódex személyi hatálya kiterjed: a vámhatóságra és a személyre

20

Általános rendelkezések 10. feladat A felsoroltak közül melyik nem tartozik a vámjogi sors lehetőségei közé? megsemmisítés _____________________________________________________________________________ szabad forgalomba bocsátás ___________________________________________________________________ vámraktározás ______________________________________________________________________________

YA G

újrakivitel _________________________________________________________________________________

11. feladat

A nem közösségi áru olyan áru, amely eltér a közösségi árutól.

M

U N

KA AN

Igaz

21


VÁMELJÁRÁSOK ÉS EGYÉB VÁMJOGI RENDELTETÉSEK

ESETFELVETÉS, MUNKAHELYZET Az előző fejezetben bemutatásra került a vámjog jogszabályi háttere, a legfontosabb

YA G

alapfogalmak és értelmező rendelkezések. Ezek megfelelő ismerete és értelmezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a további eljárási és anyagi szabályokat értelmezni lehessen. Ahhoz, hogy a további eljárási szabályokat alkalmazni lehessen, mindenek előtt azt kell

tisztázni, hogy az áru felett rendelkezésre jogosultnak (például az importőrnek) mi a szándéka az adott áruval. Azt Magyarországon, vagy a Közösség egy másik tagállamában

kívánja értékesíteni, vagy fel akarja dolgozni és aztán újra kivinni a Közösség vámterületéről,

vagy egyelőre nincs pontos szándéka, csak volt egy jó vételi lehetőség, amelyet nem akart

KA AN

elszalasztani, és várja a kedvező alkalmat a továbbértékesítésre?

A megfelelő eljárás kiválasztásához ismerni kell a vámeljárásokat és az egyéb vámjogi rendeltetéseket, ezeket kívánja bemutatni a fejezet további része.

Ebben a fejezetben csak a vámeljárások és az egyéb vámjogi rendeltetések értelmezése kerül leírásra, az egyes vámeljárásokra vonatkozó részletes szabályokat egy másik füzet tartalmazza.

U N

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM VÁMELJÁRÁSOK

M

4. Árutovábbítás

Az árutovábbítás vámeljárás az áru mozgását teszi lehetővé a Közösség vámterületének két pontja között. A vámeljárás nem rendezi véglegesen az áru vámjogi sorsát, így azt biztosan további vámeljárás, vagy vámjogi rendeltetés fogja követni.

Például egy Oroszországból vasúton érkező szállítmány Záhonynál lép be a Közösség vámterületére, az áru szabad forgalomba bocsátása viszont csak Dunaújvárosban történik, akkor Záhonytól árutovábbítás vámeljárás keretében kell a szállítmányt eltovábbítani.

22

Általános rendelkezések Az árutovábbítás során a szállítmány végig vámfelügyelet alatt áll, vagyis nyilvántartásba van

véve, az áru azonossága biztosítva van, és amennyiben szükséges, vámbiztosíték is rendelkezésre áll.

Az árutovábbításokat több szempont alapján is lehet csoportosítani: irány szerint, az

árutovábbításhoz használt okmány alapján vagy a továbbításra kerülő áru vámjogi helyzete szerint. Az árutovábbításnak az iránya szerint három fajtája van: -

Behozatali irányú;

-

Kiviteli irányú.

Átviteli irányú (tranzit);

YA G

-

A behozatali irányú árutovábbítás lényege, hogy a harmadik országból érkező áru

továbbítása történik a határtól valamelyik "belterületi" vámhivatalig, ahol megtörténik az áru vámjogi sorsának további rendezése. Ez a belterületi vámhivatal a Közösség vámterületének

bármelyik pontján lehet a felhasználás céljától, illetve az áru felett rendelkezésre jogosult

KA AN

szándékának megfelelően.

Átviteli, vagy tranzit árutovábbítás során a szállítmány csak áthalad a Közösség

vámterületén. Például egy Oroszországból érkező szállítmány Szerbiába kerül szállításra,

akkor a Záhonyban belépő szállítmány Röszkéig átviteli irányú árutovábbításban kerül elszállításra.

A kiviteli irányú árutovábbítás lényege, hogy egy kiviteli eljárás alá vont szállítmány kiviteli

eljárása a Közösség vámterületén belül lezárul, amelyet ezt követően kiviteli árutovábbítási

eljárás keretében kell folyamatos vámfelügyelet alatt a vámhatárra leszállítani, és a Közösség vámterületéről kivinni.

U N

Árutovábbítási eljárást az alábbi formákban (okmányokkal) lehet kezdeményezni: -

közösségi árutovábbítás eljárás keretében,

-

TIR igazolvánnyal

-

a Rajnai Hajózási Egyezmény 9. cikke alapján

ATA igazolvánnyal

M

-

-

-

NATO egyezmény szerint postai úton

Az árutovábbítás fajtái a továbbításra kerülő áru jellege szerint lehet: Külső árutovábbítási eljárás (T1): a Közösség vámterületén belül egy adott pontról egy másikra -

nem közösségi árunak a továbbítása, vagy

-

olyan közösségi árunak a továbbítása, amelynek kivitelével kapcsolatban bizottsági intézkedés van érvényben.

23

Általános rendelkezések Példa: Egy Ukrajnából érkező fűrészáru-szállítmány beléptetése a Közösség területére a

záhonyi vám- és pénzügyőri hivatalnál történik, és ezt követően kerül sor az áru

továbbítására a debreceni vám- és pénzügyőri hivatalhoz. Mivel nem közösségi áru továbbításáról van szó, ez egy külső árutovábbítás.

Belső árutovábbítási eljárás (T2): a Közösség vámterületén lévő egyik pontról a másikra közösségi áruk szállítását jelenti, harmadik ország területén keresztül.

Példa: Görögországból egy narancsszállítmány (görög narancs) továbbítására kerül sor

Magyarországra. A szállítmány keresztülhalad Montenegrón és Szerbián, és ismét belép a

YA G

Közösség területére (Magyarországra). Mivel közösségi áru továbbítása történt, de áthaladt harmadik országokon keresztül is, ezért ez belső árutovábbítás. Mindkét eljárás valamennyi árutovábbítás esetén végrehajtható.

5. Szabad forgalomba bocsátás

A szabad forgalomba bocsátás talán a legfontosabb vámeljárás, ugyanis ehhez kapcsolódik a

KA AN

vámtartozás kiszabása és beszedése, és a vámeljáráshoz kapcsolódóan a nem közösségi adók és díjak kiszabása és beszedése is.

E vámeljárás következményeként a nem közösségi áru elnyeri a közösségi áru vámjogi helyzetét, amely áru ezt követően a Közösség területén (néhány speciális eljárástól eltekintve) szabadon felhasználható. A vámeljárás magában foglalja: -

a kereskedelem-politikai intézkedések alkalmazását;

-

a jogszabály alapján fizetendő vámok megállapítását.

az áruk behozatalával kapcsolatos egyéb vámalakiságok elvégzését;

U N

-

M

A vámeljárás folyamatát az alábbi ábra tartalmazza.

24

KA AN

YA G


2. ábra: A szabad forgalomba bocsátás folyamata

Jogszabályi helyek

A szabad forgalomba bocsátás vámeljárása vonatkozó jogszabályi helyek az alábbiak: A Vámkódex 79-83. cikkei;

U N

-

-

A VHR. 290-308d. cikkei.

Ezek a jogszabályi helyek azonban csak a vámeljárásra vonatkozó általános szabályokat tartalmazzák. A vámeljárás tartalmát a kereskedelem-politikai intézkedések alkalmazása és

M

a vámok megállapítása jelenti, így az egyéb alkalmazandó rendelkezéseket a Vámkódex

vámtartozás fejezetében találjuk meg. Itt kerül meghatározásra a vámtartozás keletkezése, könyvelése, közlése, esedékessége és megfizetése.

Az előző fejezetben meghatározásra került a vámtartozás fogalma, amely valamely személy kiviteli vámok vagy behozatali vámok összegére vonatkozó fizetési kötelezettsége.

A vámoknak azonban különböző fajtái vannak, amelyek a következőkben kerülnek bemutatásra.

A vámok fajtái A vámok lehetnek: 25


értékvám;

-

vegyes vám;

-

-

-

mértékvám;

minimum vám;

maximum vám; mezőgazdasági összetevőn alapuló vám.

Értékvám Az értékvám (vagy százalékos vám) lényege, hogy a vám alapja az áru vámértéke, a vám

YA G

mértéke pedig százalékban kerül meghatározásra.

Példa: Ukrajnából ékezik egy cementszállítmány (vámtarifaszám: 2523290000), amelynek értéke 20 000 USD. (1 USD=240.- Ft) Mennyi a vámtartozás összege? Árumegnevezés cement 2523290000

Vámérték:

4 800 000

Mennyiség:

200 000 kg

Vámtétel:

1,7%

Vám összege:

81 600.- Ft

U N

Mértékvám

KA AN

Tarifaszám:

Mértékvám esetén a vám alapja az áru mennyisége, a vám mértéke pedig egy, az áru meghatározott mennyiségére vonatkozó összeg.

M

Példa: Szerbiából 18 000 kg 0,8% zsírtartalmú tej (vámtarifaszám: 0401101000) érkezik. A szállítmány értéke: 6000 euró (1 euró=300.- Ft). Mennyi a vámtartozás összege? Árumegnevezés 0,8% zsírtartalmú tej Tarifaszám:

0401101000

Vámérték:

1 800 000.- Ft

26

Általános rendelkezések Mennyiség:

18 000 kg

Vámtétel:

13,8 EUR/100 kg

Vám összege:

745 200.- Ft

Vegyes vám Vegyes vám esetén az árura értékvámot és mértékvámot is fizetni kell. Szerbiából

érkezik

20

000

kg

marhahús

A szállítmány értéke: 40 000 euró (1 euró=300.- Ft) Mennyi a vámtartozás összege?

hűtött marhahús (félbevágva)

Tarifaszám:

0201100000

Mennyiség: Vámtétel:

0201100000).

KA AN

Árumegnevezés:

Vámérték:

(vámtarifaszám:

YA G

Példa:

12 000 000.- Ft 20 000.- kg

12.8% + 176.8 EUR/100 kg

Vám összege (értékvám):

1 536 000.- Ft.

U N

Vám összege (mértékvám): 10 608 000.- Ft.

Maximum vám

Maximum vám esetén az árura meghatározásra kerül egy értékvám és/vagy mértékvám és

egy maximális vám. Ez azt jelenti, hogy ki kell számítani az általánosan meghatározott

vámtétel(ek) és a maximum vámtétel alapján is a vám összegét. Amennyiben az általános

M

vámtétel alapján számított vám összege magasabb, akkor a maximum vámot kell megfizetni (annál több nem lehet a fizetendő vám). Példa:

Svájcból

érkezik

2

000

kg.

rágógumi

A szállítmány értéke: 20 000 euró (1 euró=300.- Ft). Mennyi a vámtartozás összege? Árumegnevezés

Rágógumi (drazsé)

27

(vámtarifaszám:

1704101090).

Általános rendelkezések Tarifaszám:

1704101090

Vámérték:

6 000 000.- Ft

Mennyiség:

2 000 kg

Vámtétel:

6.2 % + 27.1 EUR / 100 kg MAX 17.9 %


372 000.- Ft

Maximum vám

YA G

Vám összege (mértékvám): 162 600.- Ft 1 074 000.- Ft

Mivel a számított vám (érték+mértékvám) alacsonyabb a maximum vámnál, így a számított vám kerül megfizetésre.

Ha ugyanennyiért több rágógumit tud megvásárolni az importőr, figyeljük meg, hogyan

Árumegnevezés Tarifaszám: Vámérték: Mennyiség:

Rágógumi (drazsé) 1704101090

6 000 000.- Ft 10 000 kg

6.2 % + 27.1 EUR / 100 kg MAX 17.9 %

U N

Vámtétel:

KA AN

változik a vám számítása.


372 000.- Ft

Vám összege (mértékvám): 813 000.- Ft

M

Maximum vám

1 074 000.- Ft

Ebben az esetben ugyanannyi összegért több rágógumit tudott megvásárolni az importőr,

így a számított vám (érték+mérték) már magasabb a maximum vám összegénél. Ebben az esetben tehát a maximum vámot kell megfizetni. Az előzőekben bemutatásra kerültek tehát a vámok fajtái. Azt, hogy egy árut milyen típusú és mértékű vám terhel, a TARIC tartalmazza. TARIC 28

Általános rendelkezések A TARIC az Európai Unió Integrált Közösségi Vámtarifája. -

Integrált, mert egységesen tartalmazza a nemzetközi áruforgalomhoz kapcsolódó

vám-, agrár- és kereskedelem-politikai intézkedéseket.

Közösségi, mert alkalmazását a Tanács Vám és Statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87EGK Rendelete határozza meg.

Vámtarifa, mert az árubesorolás és áruosztályozás elvégzésére szolgál.

Ez az informatikai adatbázis tartalmazza mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az áruk behozatalával vagy kivitelével kapcsolatban alkalmazni kell.

A menürendszer két fő részből áll. -

YA G

A TARIC a http://kkk.vam.gov.hu/eles/1/taricweb címen érhető el.

A „Nomenklatúra lekérdezés” menü az áruk tarifális besorolását (áruosztályozást),

illetve az árujegyzékhez kötődő lábjegyzetek megjelenítését biztosítja. A

„Tarifa

információ

lekérdezés”

menü

egy

megadott

TARIC

kódhoz,

származási/rendeltetési országhoz és szimulációs dátumhoz kapcsolódó érvényes

KA AN

közösségi és nemzeti intézkedések megjelenítésére szolgál.

A fenti két menüponton kívül a TARIC tartalmazza a Megjegyzések, HR Magyarázat, KN Magyarázat, az Áruosztályozási vélemények, az Áruosztályozási rendeletek, az EB ítéletek és a Korrekciós tábla menüpontokat is.3 Nem közösségi adókés díjak

A szabad forgalomba bocsátás során azonban nem csak a vámtartozást, hanem a nem közösségi adókat és díjakat is meg kell határozni, amelyek alapját és mértékét az egyes

U N

adónemekre vonatkozó jogszabályok, illetve a TARIC HU is tartalmazza.

6. Kivitel

A kiviteli eljárás lehetővé teszi, hogy a közösségi áru elhagyja a Közösség vámterületét. A

közösségi áruk ezzel elveszítik közösségi jellegüket.

M

A kivitel magában foglalja a kereskedelem-politikai intézkedések alkalmazását, valamint szükség szerint a kiviteli vámok kiszabását. Bár a Közösségi Vámkódex tartalmazza a kiviteli

vámokkal kapcsolatos szabályozást, jelenleg ezeket nem alkalmazzák. A kivitelhez tehát nem kapcsolódik vámfizetési kötelezettség, mégis a Közösség területét elhagyó árukhoz

olyan pénzügyi, vagy egyéb következmények kapcsolódhatnak, amely miatt nagyon fontos az eljárás megfelelő nyomon követése. Ilyen következmények például:

3 http://kkk.vam.gov.hu/eles/1/taricweb 29


kivitelhez kapcsolódó korlátozó, tiltó rendelkezések;

-

exporttámogatás (pl. mezőgazdasági termékek);

-

-

-

megfigyelési intézkedések; áfa-mentesség;

jövedéki adó visszaigénylése; behozatali vámok visszafizetése, elengedése.

U N

KA AN

YA G

A kivitel vámeljárás folyamatát az alábbi ábra szemlélteti.

M

3. ábra: A kivitel vámeljárás folyamata

7. Vámraktározás A vámraktározás vámeljárás - ahogy a nevében is benne van - lehetővé teszi, hogy árut a

vámjogi sorsának rendezése nélkül vámraktárban tároljanak. Általában akkor kerül alkalmazásra, ha az áru vámjogi sorsának rendezése valamely okból később történik meg. Vámraktározás eljárás során az alábbi árukat lehet vámraktárban tárolni -

nem közösségi áruk, anélkül, hogy azok behozatali vámok vagy kereskedelem-

politikai intézkedések hatálya alá tartoznának,

30


közösségi áruk, amelyeknél a különleges tárgykörökre vonatkozó közösségi jogszabályok

előírják,

hogy

vámraktárba

helyezésük

olyan

intézkedések

alkalmazásával jár, amelyek általában az ilyen áru kiviteléhez kapcsolódnak (pl. a kivitelre kerülő áru, ha a külföldre szállítás feltételei fennállnak, de a kiszállításra csak későbbi időpontban kerül sor).

U N

KA AN

YA G

A vámraktározás vámeljárás folyamatát az alábbi ábra szemlélteti.

4. ábra: A vámraktározás vámeljárás folyamata

M

8. Aktív feldolgozás

Aktív feldolgozási vámeljárás alá kell vonni mindazokat a nem közösségi árukat, amelyeket bérmunkaszerződés vagy feldolgozási tevékenység keretében hoznak be Magyarországra.

Mindkét esetben a külföldről behozott árukat azzal a céllal hozzák be, hogy a feldolgozást követően azokat külföldre visszaszállítsák.

Az aktív feldolgozás vámeljárásnak két formája van.

31

Általános rendelkezések A felfüggesztő aktív feldolgozás vámeljárás lényege, hogy a nem közösségi áru

beérkezésekor a vámtartozást nem kell megfizetni, azonban biztosítékot kell a fizetendő

köztartozások erejéig nyújtani. Ennek a biztosítéknak összegszerűen fedeznie kell a

beérkező áruk után fizetendő vámtartozást, valamint a nem közösségi adókat és díjakat.

Az aktív feldolgozás vámeljárásnak van egy másik formája is, mely a vámvisszatérítéses aktív feldolgozás. A felfüggesztő aktív feldolgozástól eltérően ebben az esetben meg kell fizetni a

vámtartozást és a nem közösségi adókat és díjakat, azonban a feldolgozást követően nem

kötelező kiszállítani a végterméket. Az elszámolás ebben az esetben szabad forgalomba

bocsátás vámeljárással történik. Ugyanakkor, ha az áru kiszállításra kerül, ennek igazolása

YA G

esetén a kiszállított mennyiségbe beépült import alapanyag után megfizetett vámtartozás

arányosan visszaigényelhető, illetve visszafizethető.

M

U N

KA AN

Az aktív feldolgozás folyamatát az alábbi ábra szemlélteti.

5. ábra: Az aktív feldolgozás vámeljárás folyamata

9. Vámfelügyelet melletti feldolgozás

32

Általános rendelkezések A vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás lehetővé teszi a Közösség vámterületén nem

közösségi áruk felhasználását olyan műveletekben, amelyek megváltoztatják jellegüket vagy

állapotukat

anélkül,

hogy

azokra

behozatali

vámok

vagy

kereskedelem-politikai

intézkedések vonatkoznának, és lehetővé teszi, hogy az ilyen műveletekből származó termékeket a rájuk vonatkozó behozatali vámtétel mellett bocsássák szabad forgalomba. Az ilyen termékeket feldolgozott termékeknek nevezik. Az eljárás lényege tehát, hogy a vámtartozás nem a Közösség területére behozott áru után, hanem a feldolgozott áru után (annak értéke alapján és vámtételével) kerül megállapításra.

A bizottsági rendelet (Vhr.) meghatározza, hogy a vámfelügyelet melletti feldolgozásra

YA G

vonatkozó vámeljárás olyan áruknál alkalmazandó, amelyek feldolgozása alacsonyabb

összegű behozatalai vámok alá tartozó termékeket eredményez, mint amekkora az importárukra alkalmazandó.

A vámeljárás azokra az árukra is alkalmazandó, amelyeket műveleteknek kell alávetni ahhoz, hogy szabad forgalomba bocsátásukhoz a műszaki előírásoknak megfeleljenek.

A Vhr. 76. melléklet A. részében említett áru- és műveletfajtáknál a gazdasági feltételeket meg kell vizsgálni.

KA AN

teljesítettnek kell tekinteni. A más típusú áruknál és műveleteknél a gazdasági feltételeket

A Vhr. 76. melléklet B. részében említett, és az A. részében nem említett áru- és műveletfajtáknál a gazdasági feltételek vizsgálatára a Bizottságban kerül sor.

M

U N

A vámeljárás folyamatát az alábbi ábra szemlélteti.

33

KA AN

YA G


6. ábra: A vámfelügyelet mellett történő feldolgozás vámeljárás folyamata

IDEIGLENES BEHOZATAL

Az ideiglenes behozatali eljárás lehetővé teszi — teljes vagy részleges behozatali vámok alóli mentesség mellett, és anélkül, hogy az áruk kereskedelem-politikai intézkedések hatálya alá

U N

tartoznának — az újrakivitelre szánt nem közösségi áru felhasználását a Közösség vámterületén anélkül, hogy a használat miatti szokásos értékcsökkenést kivéve bármilyen változáson mennének keresztül.

Az ideiglenes behozatal lényege tehát, hogy a nem közösségi áru ideiglenes jelleggel

M

(visszaviteli kötelezettséggel) érkezik a Közösség területére, azon az állagmegóváson kívül semmilyen

más

visszaszállítani).

tevékenységet

nem

lehet

végezni

(változatlan

állapotban

kell

A teljes vámmentesség azt jelenti, hogy az ideiglenes behozatal ideje alatt nem keletkezik

vámtartozás-fizetési kötelezettség, míg a részleges vámmentesség esetén az ideiglenes behozatal időtartamának megfelelő mértékű vámtartozást kell fizetni (részletesen lásd a részleges vámmentesség fejezetben).

Az ideiglenes behozatal folyamatát az alábbi ábra szemlélteti.

34

KA AN

YA G


7. ábra: Az ideiglenes behozatal vámeljárás folyamata

10.

Passzív feldolgozás

A passzív feldolgozási eljárás lehetővé teszi a közösségi áru ideiglenes kivitelét a Közösség

U N

vámterületéről feldolgozási műveleteknek való alávetés céljából, és az ilyen feldolgozásból származó termékek (a visszahozatalt követő) szabad forgalomba bocsátását teljes vagy részleges behozatali vámmentességgel.

A közösségi áru ideiglenes kivitele kiviteli vámok, kereskedelem-politikai intézkedések, és a közösségi áruknak a Közösség vámterületéről történő kiléptetéséhez kapcsolódó egyéb

M

vámalakiságok alkalmazásával jár.

A passzív feldolgozási eljárás nem engedélyezett az olyan közösségi áruk esetében: -

-

-

amelyek exportja behozatali vámok visszatérítésével vagy elengedésével jár,

amelyek

a

kivitel

előtt,

a

végfelhasználásuk

alapján

teljes

behozatali

vámmentességgel kerültek szabad forgalomba bocsátásra mindaddig, amíg az ilyen mentesség megadásának feltételei fennállnak,

amelyek kivitele export-visszatérítéssel jár, vagy amelyeknél az ilyen visszatérítéstől

eltérő, a közös agrárpolitika szerinti, az említett áru kivitele alapján járó pénzügyi

kedvezmény megadására kerül sor.

35


KA AN

YA G

A passzív feldolgozás vámeljárás folyamatát az alábbi ábra szemlélteti.

8. ábra: A passzív feldolgozás vámeljárás folyamata

U N

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM EGYÉB VÁMJOGI RENDELTETÉSEK Általános szabályok

M

11.

A Közösségi Vámkódex meghatározza azokat a lehetőségeket, amelyekkel rendezni lehet egy a Közösség vámterületére érkező nem közösségi áru, vagy a Közösség területét elhagyó közösségi áru vámjogi sorsát. Ezt vámjogi rendeltetésnek vagy vámjogi sorsnak hívjuk.

A vámjogi sors lehetőségei közül a legáltalánosabb a vámeljárás alá vonás, amellyel a korábbi fejezetek foglalkoztak.

Az egyéb vámjogi rendeltetések pedig az alábbiak: -

vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolás; 36


újrakivitel a Közösség vámterületéről;

-

megsemmisítés.

-

12.

felajánlás az államkincstár javára;

Vámszabad területek és vámszabad raktárak

A vámszabad területek és vámszabad raktárak a Közösség vámterületének részei vagy a Közösség vámterületén elhelyezkedő és a terület többi részétől elkülönített helyiségek vagy területek, melyekben:

a közösségi árukat behozatali vámok és a kereskedelem-politika behozatali intézkedéseinek szempontjából úgy tekintik, mintha nem lennének a Közösség

YA G

-

vámterületén, feltéve, hogy azokat nem bocsátják szabad forgalomba, nem vonják

más vámeljárás alá, illetve nem használják fel vagy el a vámjogszabályban előírt

-

feltételektől eltérő feltételek mellett.

azok a közösségi áruk, amelyekre vonatkozóan ilyen rendelkezést hoztak a különleges tárgykörökre vonatkozó közösségi jogszabályokban, vámszabad területre vagy vámszabad raktárba helyezésük alapján jogosultak azokra az intézkedésekre,

KA AN

amelyek általában az áruk kiviteléhez kapcsolódnak. A vámszabad területek jellemzői A

tagállamok

a

Közösség

vámterületének

egyes

részeit

vámszabad

területnek

nyilváníthatják, vagy azokon vámszabad raktárak létesítését engedélyezhetik. A tagállamok határozzák meg az egyes vámszabad területek területét. A vámszabad raktárként kijelölni kívánt helyiségeket vagy területeket a tagállamoknak jóvá kell hagyniuk.

A vámszabad területeknek körülkerítetteknek kell lenniük. A tagállamok jelölik ki a vámszabad területek vagy vámszabad raktárak be- és kilépő helyeit. Vámszabad területen

U N

lévő épület építéséhez a vámhatóság előzetes jóváhagyása szükséges. A vámszabad területek és vámszabad raktárak határai, illetve be- és kilépő helyei a

vámhatóságok felügyelete alatt állnak. A vámszabad területre vagy vámszabad raktárba

belépő, vagy ezeket elhagyó személyek és szállítóeszközök vámellenőrzés alá vonhatók. A vámszabad

terület

vagy

vámszabad

raktár

igénybevétele

megtagadható

az

olyan

M

személyektől, akik nem biztosítják a szükséges garanciákat az e Kódexben foglalt szabályok

betartásához.

A vámhatóság ellenőrizheti a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba belépő, azokat

elhagyó, vagy azokban maradó árukat. Az ilyen ellenőrzések elvégzésének lehetővé tételére a belépő vagy kilépő árut kísérő fuvarokmány egy példányát a vámhatóság által erre kijelölt személynek a vámhatóságnak át kell adnia, vagy azt rendelkezésre bocsátás céljából meg

kell őriznie. Ha ilyen ellenőrzés válik szükségessé, az árut a vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani.

13.

Újrakivitel 37

Általános rendelkezések Az újrakivitel - adott esetben - magában foglalja a kilépő árura megállapított vámalakiságok

alkalmazását, ideértve a kereskedelem-politikai intézkedéseket is. A bizottsági eljárásnak megfelelően meg lehet határozni azokat az eseteket, amelyekben a nem közösségi áru olyan felfüggesztő eljárás alá vonható, amelynek célja, hogy ne kerüljenek alkalmazásra a kivitelre vonatkozó kereskedelem-politikai intézkedések.

Az eljárás lefolytatása nagyon hasonló a kivitel vámeljáráshoz, az alapvető különbség, hogy

az újrakivitel a nem közösségi áru újra kivitelét jelenti a Közösség területéről.

14.

Felajánlás

YA G

A vámjogszabályok lehetőséget biztosítanak az áru felajánlására az államkincstár javára. Erre

akkor kerülhet sor, ha az áru felett rendelkezésre jogosult nem tudja, vagy nem akarja megfizetni a vámtartozást, nem tudja az árut értékesíteni, és az újrakivitel túlzott költséggel járna.

Amennyiben az árunyilatkozat már elfogadásra került, akkor a vámhatóság érvényteleníti azt.

KA AN

Az államkincstár javára történő felajánlás - a megsemmisítéshez hasonlóan - nem eredményezhet költséget.

A felajánlás csak ellenszolgáltatás nélkül, és akkor fogadható el, amennyiben az áru

értékesíthető. A felajánlást követően a vámhatóság akkor értékesíti az árut, ha a vevő a

további vámjogi sors rendezéséhez kapcsolódó minden alakiságot elvégez.

15.

Megsemmisítés

A vámjogszabályok lehetőséget biztosítanak a nem közösségi áru vámfelügyelet mellett

U N

történő megsemmisítésére. Ennek célja lehet: -

-

a vámtartozás visszafizetése vagy elengedése;

behozatali korlátozás vagy tilalom alá eső áruhoz kapcsolódó kötelezettségek alóli

mentesülés.

M

A Vámkódex szerinti, az áru megsemmisítésére vonatkozó értesítést írásban kell megtenni,

és azt az érintett személynek alá kell írnia. Az értesítést megfelelő időben kell benyújtani

annak érdekében, hogy a vámhatóság számára lehetővé váljon a megsemmisítés felügyelete.

Ha a szóban forgó árukra már benyújtották a vámhatóság által elfogadott vámáru-

nyilatkozatot, a vámhatóság jelzi a megsemmisítés tényét a vámáru nyilatkozaton, és a vámáru-nyilatkozatot érvényteleníti. Az áruk megsemmisítésekor jelen lévő vámhatóság a formanyomtatványon vagy vámáru-

nyilatkozaton meghatározza a megsemmisítés eredményeképpen keletkező hulladék vagy maradék jellegét és

mennyiségét abból a

célból, hogy egy másik vámjogi sors

meghatározása során meg lehessen állapítani az alkalmazandó terheket. 38


TANULÁSIRÁNYÍTÓ A vámjogszabályok legfontosabb része a vámeljárásokra vonatkozó fejezet, ugyanis a vámeljárások határozzák meg azt, hogy mit kell tenni az adott vámeljárás alá vont áruval. Az azonban, hogy milyen vámeljárás kerül alkalmazásra, az ügyfél döntésén múlik, illetve azon,

hogy mit kíván tenni az adott áruval. Például, ha az importőr egy harmadik országból behozott árut a közösség vámterületén akar értékesíteni, akkor szabd forgalomba bocsátást

kell kezdeményeznie. Ha közösségi árut exportálni akar, akkor a kivitel vámeljárás a megoldás. Amennyiben az ügyfél célja, hogy az áru a közösség egyik pontjáról egy másikra

YA G

elszállításra kerüljön, akkor árutovábbítást kell kezdeményezni.

Ismétlésképpen, tehát az adott vámeljárás az ügyfél szándékától és az áruhoz kapcsolódó

külkereskedelmi ügylettől függ. A vámhatóság pedig ellenőrzi, hogy valóban fennállnak-e a vámeljárás lefolytatásához szükséges feltételek, és amennyiben nem, akkor tájékoztatást ad

M

U N

KA AN

az ügyfélnek az egyéb lehetőségekről.

39


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Egy debreceni tüzép telepet üzemeltető vállalkozó fűrészárut vásárol Ukrajnából azzal a

céllal, hogy azt Magyarországon szeretné értékesíteni. Az áru közúton érkezik és Záhonynál lép be az országba, de a gazdálkodó Debrecenben szeretné az áru vámjogi sorsát

YA G

véglegesen rendezni. Milyen vámeljárást kell kezdeményezni Záhonyban?

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

KA AN

Egy debreceni tüzép telepet üzemeltető vállalkozó fűrészárut vásárol Ukrajnából azzal a céllal, hogy azt Magyarországon szeretné értékesíteni. Az áru közúton érkezik és Záhonynál lép be az országba, de a gazdálkodó Debrecenben szeretné az áru vámjogi sorsát véglegesen

rendezni.

Az

áru

kezdeményeznie a gazdálkodónak

megérkezett

Debrecenbe.

Milyen

vámeljárást

kell

_________________________________________________________________________________________?

U N

3. feladat Egy

budapesti

gyógyszergyár

brazil

megrendelésre

állít

elő

gyógyszereket.

Milyen

vámeljárást kell kezdeményezni ahhoz, hogy a megrendelés alapján legyártott termékeket

M

külföldre (végleges rendeltetéssel ki lehessen szállítani? _________________________________________________________________________________________

4. feladat A HUNGEXPO területén megrendezésre kerül a BOAT-SHOW nemzetközi hajókiállítás és vásár. Egy horvát hajógyártó cég is szeretné kiállítani a termékeit. Milyen vámeljárást kell kezdeményeznie?

40


_________________________________________________________________________________________

5. feladat Egy magyar gazdálkodó, amerikai alapanyagokból egy amerikai cég megrendelése alapján, bérmunka szerződés keretében állít elő elektronikai cikkeket. Milyen vámeljárást kell

YA G

kezdeményezni az alapanyagokra?

_________________________________________________________________________________________

6. feladat

Egy magyar gazdálkodó, japán alapanyagokból egy japán cég megrendelése alapján,

KA AN

feldolgozásos ügylet keretében állít elő elektronikai cikkeket. Milyen vámeljárást kell kezdeményezni az alapanyagokra?

_________________________________________________________________________________________

7. feladat

Egy magyar bútorgyártó cég, Oroszországból érkező alapanyagokból állítja elő termékeit.

U N

Milyen vámeljárás alá kell vonni az orosz alapanyagot ahhoz, hogy azt a magyar gazdálkodó fel tudja dolgozni?

_________________________________________________________________________________________

M

_________________________________________________________________________________________

8. feladat Egy magyar gazdálkodó, az olcsó kínai munkaerőt kihasználva, magyarországi alapanyagok felhasználásával, bérmunka szerződés keretében Kínában állíttatja elő a készterméke,

amelyet a Közösség területén kíván értékesíteni. Milyen vámeljárást kell kezdeményezni a magyarországi alapanyagok feldolgozásához?

41


_________________________________________________________________________________________

9. feladat Szerbiából érkezik egy építőanyagokat tartalmazó szállítmány, amelynek szabad forgalomba bocsátását Szegeden szeretné kezdeményezni az importőr. A vámeljárást megelőzően megvizsgálja a szállítmányt, és megállapítja, hogy sem mennyiségben, sem pedig

YA G

minőségben nem az érkezett, mint amit megrendelt. Mit tehet a gazdálkodó?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

10. feladat

KA AN

_________________________________________________________________________________________

Egy magyarországi import-export tevékenységet folytató gazdálkodó egy kiváló vételi lehetőséget kihasználva Oroszországban vásárol cementet. Ezt a cementet a lehető

legnagyobb haszonnal próbálja meg továbbértékesíteni, így vár a kedvező eladási pozícióra.

U N

Mit tehet a cementszállítmánnyal?

_________________________________________________________________________________________

M

_________________________________________________________________________________________

11. feladat

Norvégiából érkezik egy fagyasztott lazac szállítmány (vámtarifaszám: 03041999), amelynek értéke 20 000 EURO (1 USD=270.- Ft). Mennyi a vámtartozás összege? Árumegnevezés fagyasztott lazac Tarifaszám:

03041999 42

Mennyiség:

4 000 kg

Vámtétel:

15%

YA G


12. feladat

Forrázott barnarizst importálnak Kínából. A szállítmány értéke 10 000 EURO (1 EURO=270.Ft).

KA AN

Mennyi a vámtartozás összege?

Árumegnevezés forrázott barnarizs 10062015

Mennyiség:

50 000 kg

Vámtétel:

65 EUR/tonna

M

U N

Tarifaszám:

13. feladat

Egy importőr fagyasztott csemegekukoricát importál az Amerikai Egyesült Államokból. A szállítmány értéke 5000 USD. (1 USD=200.- Ft). Mennyi a vámtartozás összege? Árumegnevezés fagyasztott csemegekukorica 43

Általános rendelkezések 07104000

Mennyiség:

15 000 kg

Vámtétel:

5,1 + 9,4 EUR/100 kg

KA AN

14. feladat

YA G

Tarifaszám:

Egy gazdálkodó fehér csokoládét importál Svájcból. A szállítmány értéke 10 000 EURO. (1 EURO=270.-).


Árumegnevezés Fehér csokoládé 17049030

U N

Tarifaszám: Mennyiség:

2000 kg

Vámtétel:

9,1 + 45,1 EURO/100 kg

M

MAX 18,9 + 16,5 EURO/100 kg

44

15. feladat

KA AN

YA G


Egy gazdálkodó vöröskáposztát importál Algériából. A szállítmány értéke 5000 EURO (1 EURO=270.- Ft).

U N

Mennyi a vámtartozás összege? Árumegnevezés vöröskáposzta 07049010

Mennyiség:

1500 kg

Vámtétel:

12 MIN 0,4 EURO/100 kg

M

Tarifaszám:

45


MEGOLDÁSOK 1. feladat Egy debreceni tüzép telepet üzemeltető vállalkozó fűrészárut vásárol Ukrajnából azzal a

céllal, hogy azt Magyarországon szeretné értékesíteni. Az áru közúton érkezik és Záhonynál lép be az országba, de a gazdálkodó Debrecenben szeretné az áru vámjogi sorsát

YA G

véglegesen rendezni. Milyen vámeljárást kell kezdeményezni Záhonyban? Árutovábbítást.

2. feladat

Egy debreceni tüzép telepet üzemeltető vállalkozó fűrészárut vásárol Ukrajnából azzal a

KA AN

céllal, hogy azt Magyarországon szeretné értékesíteni. Az áru közúton érkezik és Záhonynál lép be az országba, de a gazdálkodó Debrecenben szeretné az áru vámjogi sorsát véglegesen

rendezni.

Az

áru

kezdeményeznie a gazdálkodónak

megérkezett

Debrecenbe.

Milyen

vámeljárást

kell

Szabad forgalomba bocsátást.

U N

3. feladat Egy

budapesti

gyógyszergyár

brazil

megrendelésre

állít

elő

gyógyszereket.

Milyen

vámeljárást kell kezdeményezni ahhoz, hogy a megrendelés alapján legyártott termékeket külföldre (végleges rendeltetéssel ki lehessen szállítani?

M

Kivitelt.

4. feladat A HUNGEXPO területén megrendezésre kerül a BOAT-SHOW nemzetközi hajókiállítás és vásár. Egy horvát hajógyártó cég is szeretné kiállítani a termékeit. Milyen vámeljárást kell kezdeményeznie?

46


Ideiglenes behozatalt (teljes vámmentességgel).

5. feladat Egy magyar gazdálkodó, amerikai alapanyagokból egy amerikai cég megrendelése alapján, bérmunka szerződés keretében állít elő elektronikai cikkeket. Milyen vámeljárást kell

YA G

kezdeményezni az alapanyagokra?

Aktív feldolgozást (felfüggesztő eljárásban).

6. feladat

Egy magyar gazdálkodó, japán alapanyagokból egy japán cég megrendelése alapján,

KA AN

feldolgozásos ügylet keretében állít elő elektronikai cikkeket. Milyen vámeljárást kell kezdeményezni az alapanyagokra?

Aktív feldolgozást (vámvisszatérítéses eljárásban).

7. feladat

Egy magyar bútorgyártó cég, Oroszországból érkező alapanyagokból állítja elő termékeit.

U N

Milyen vámeljárás alá kell vonni az orosz alapanyagot ahhoz, hogy azt a magyar gazdálkodó fel tudja dolgozni?

Amennyiben az előállított terméket a Közösség területén kívánja értékesíteni, akkor szabad forgalomba

M

bocsátást. Amennyiben a termék bérmunka szerződés keretében került előállításra, vagyis az előállítást követően harmadik országba újra kiszállításra kerül, akkor aktív feldolgozást felfüggesztő eljárásban. Ha a gazdálkodó bizonytalan a késztermék értékesítési piacában, akkor aktív feldolgozást vámvisszatérítéses eljárásban.

47

Általános rendelkezések 8. feladat Egy magyar gazdálkodó, az olcsó kínai munkaerőt kihasználva, magyarországi alapanyagok felhasználásával, bérmunka szerződés keretében Kínában állíttatja elő a készterméke,

amelyet a Közösség területén kíván értékesíteni. Milyen vámeljárást kell kezdeményezni a magyarországi alapanyagok feldolgozásához?

YA G

Passzív feldolgozást.

9. feladat

Szerbiából érkezik egy építőanyagokat tartalmazó szállítmány, amelynek szabad forgalomba

bocsátását Szegeden szeretné kezdeményezni az importőr. A vámeljárást megelőzően megvizsgálja a szállítmányt, és megállapítja, hogy sem mennyiségben, sem pedig

KA AN

minőségben nem az érkezett, mint amit megrendelt. Mit tehet a gazdálkodó?

Kéri az áru szabad forgalomba bocsátását, vagy újrakivitelét, vagy felajánlja az állam számára ellenszolgáltatás nélkül, vagy kéri az áru megsemmisítését, vagy betárolja az árut vámszabad területre, vagy vámszabad raktárba.

10. feladat

Egy magyarországi import-export tevékenységet folytató gazdálkodó egy kiváló vételi

lehetőséget kihasználva Oroszországban vásárol cementet. Ezt a cementet a lehető

U N

legnagyobb haszonnal próbálja meg továbbértékesíteni, így vár a kedvező eladási pozícióra. Mit tehet a cementszállítmánnyal?

M

A legoptimálisabb, ha kéri az áru vámraktárba történő betárolását.

11. feladat

Norvégiából érkezik egy fagyasztott lazac szállítmány (vámtarifaszám: 03041999), amelynek értéke 20 000 EURO (1 USD=270.- Ft). Mennyi a vámtartozás összege? Árumegnevezés fagyasztott lazac

48

Általános rendelkezések Tarifaszám:

03041999

Vámérték:

5 400 000.-

Mennyiség:

4 000 kg

Vámtétel:

15%

YA G

vámtartozás=5 400 000*0,15=810 000.- Ft

12. feladat

Forrázott barnarizst importálnak Kínából. A szállítmány értéke 10 000 EURO (1 EURO=270.Ft).

KA AN

Mennyi a vámtartozás összege? Árumegnevezés forrázott barnarizs 10062015

Vámérték:

2 700 000.- Ft

Mennyiség:

50 000 kg

Vámtétel:

65 EUR/tonna

U N

Tarifaszám:

vámtartozás=50 000 kg/1000*65 EURO*270=877 500.- Ft

M

13. feladat

Egy importőr fagyasztott csemegekukoricát importál az Amerikai Egyesült Államokból. A szállítmány értéke 5000 USD. (1 USD=200.- Ft). Mennyi a vámtartozás összege? Árumegnevezés fagyasztott csemegekukorica Tarifaszám:

07104000

49

Általános rendelkezések Vámérték:

1 000 000.- Ft

Mennyiség:

15 000 kg

Vámtétel:

5,1 + 9,4 EUR/100 kg

értékvám=1 000 000*0,051=51 000.- Ft__________________________________________________________ mértékvám=15 000 kg/100*9,4 EURO*270=380 700.- Ft ____________________________________________

YA G

vámtartozás=értékvám + mértékvám = 431 700.- Ft

14. feladat

Egy gazdálkodó fehér csokoládét importál Svájcból. A szállítmány értéke 10 000 EURO. (1 EURO=270.-).

KA AN


Árumegnevezés Fehér csokoládé 17049030

Vámérték:

2 700 000.-

Mennyiség:

2000 kg

Vámtétel:

9,1 + 45,1 EURO/100 kg

U N

Tarifaszám:

M

MAX 18,9 + 16,5 EURO/100 kg

50


Számított vámtartozás ______________________________________________________________________ értékvám=2 700 000 * 0,091 = 245 700.- Ft ______________________________________________________ mértékvám=2000 kg/100 * 45,1 EURO * 270.- Ft = 243 540.- Ft ____________________________________ vámtartozás = értékvám + mértékvám = 489 240.- Ft _____________________________________________

Maximum vámtarozás ______________________________________________________________________

YA G

értékvám=2 700 000 * 0,189 = 510 300.- Ft ______________________________________________________ mértékvám=2000 kg/100 * 16,5 EURO * 270.- Ft = 89 100.- Ft _____________________________________ vámtartozás = értékvám + mértékvám = 599 400.- Ft _____________________________________________ Mivel a maximum vámtartozás magasabb a számított vámtartozásnál, ezért a számított vámtartozást kell

15. feladat

KA AN

megfizetni.

Egy gazdálkodó vöröskáposztát importál Algériából. A szállítmány értéke 5000 EURO (1 EURO=270.- Ft).

Mennyi a vámtartozás összege? Árumegnevezés vöröskáposzta 07049010

Vámérték:

1 350 000.-

Mennyiség:

1500 kg

M

U N

Tarifaszám:

Vámtétel:

12 MIN 0,4 EURO/100 kg

51


Számított vámtartozás ______________________________________________________________________ vámtartozás = 1 350 000 * 0,12 = 162 000.- Ft ____________________________________________________ Minimum vámtarozás_______________________________________________________________________ vámtartozás = 1500 kg/100 * 0,4 EURO * 270.- = 1620.- Ft __________________________________________ Mivel a számított vámtartozás meghaladja a minimum vámtartozás összegét, ezért a számított

M

U N

KA AN

YA G

vámtartozást kell megfizetni.

52


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM A Tanács 1992. október 12-i, 2913/92/EGK rendelete a Közösség Vámkódex létrehozásáról (a továbbiakban: Vámkódex)

A Bizottság 1993. július 2-i, 2454/93/EGK Rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó

YA G

2913/92/EGK Tanácsi rendelet végrehajtásáról (a továbbiakban: VHR)

A Tanács 2009. november 28-i, 1186/2009/EK rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról

A Tanács 1987. július 23-i, 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. Törvény (a továbbiakban:

KA AN

nemzeti vámtörvény, vagy 2003. évi CXXVI. Tv.)

Dézsi Zsolt: Vámjogi ismeretek, Vám, jövedéki és termékdíj ügyintézők és pénzügyőrök

kézikönyve, SALDO kiadó, 2010. http://vam.gov.hu

http://kkk.vam.gov.hu/eles/1/taricweb

U N

http://eusab.mti.hu/euegyrec.cgi?azon=GRAF_20060155&milesz=8

AJÁNLOTT IRODALOM

A Tanács 1992. október 12-i, 2913/92/EGK rendelete a Közösség Vámkódex létrehozásáról (a továbbiakban: Vámkódex)

A Bizottság 1993. július 2-i, 2454/93/EGK Rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó

M

2913/92/EGK Tanácsi rendelet végrehajtásáról (a továbbiakban: VHR)

A Tanács 2009. november 28-i, 1186/2009/EK rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról

A Tanács 1987. július 23-i, 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. Törvény (a továbbiakban: nemzeti vámtörvény, vagy 2003. évi CXXVI. Tv.)

53

Általános rendelkezések Dézsi Zsolt: Vámjogi ismeretek, Vám, jövedéki és termékdíj ügyintézők és pénzügyőrök

kézikönyve, SALDO kiadó, 2010.

M

U N

KA AN

YA G

http://vam.gov.hu

54

A(z) 1981-06 modul 001-es szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez:

A szakképesítés OKJ azonosító száma:

A szakképesítés megnevezése

52 343 03 0000 00 00

Pénzügyőr

52 343 05 0010 52 01

Jövedéki ügyintéző

52 343 05 0010 52 02

Vámügyintéző

M

U N

KA AN

8 óra

YA G

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám:

YA G KA AN U N

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv

M

TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52.

Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó:

Nagy László főigazgató

MUNKAANYAG. Dézsi Zsolt. Általános rendelkezések. A követelménymodul megnevezése: Vám-és jövedéki alapok

Recommend Documents