MultiMédia az oktatásban Debreceni Egyetem Informatikai Kar Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen, június

MultiMédia az oktatásban Debreceni Egyetem Informatikai Kar Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen, 2009. június 24-25.

Multimédiaelemek a tananyagfejlesztésben Muhari Csilla Gábor Dénes Főiskola, Informatikai Intézet [email protected] Absztrakt A multimédia szó hallatán sokan egy mozgalmas, színes alkalmazásra gondolnak, amelynek legfőbb jellemzője a nagy mérete. Emiatt idegenkednek a multimédiaelemek használatától. A cikkben bemutatásra kerül néhány – SCORM szabványnak megfelelő – tananyagfejlesztő környezetben a multimédiaelemek beillesztésének lehetősége, módja. Ezek az alkalmak jól szemléltetik használatuk előnyös tulajdonságait. Ma már a tananyagfejlesztéshez szükséges számítástechnikai ismeret az alapműveltség része, ezért a cikkben vizsgált fejlesztői környezetek esetében az is szempont volt, hogy mennyire igényelnek speciális tudást az oktatóktól, tanárokról. A vizsgálódás során kiderült, hogy ezek a programok mindegyike alkalmas a tananyagok színesítésére, a tartalom illusztrálására különböző multimédiaelemekkel. Fény derült az alkalmazások gyenge pontjaira is, de mindig a tananyaghoz kell megtalálni az eszközt és nem az eszközhöz a tananyagot. Így minden esetben a megfelelő lehetőségeket nyújtják a tananyagfejlesztő eszközök. Bevezetés

Bármennyire is előtérbe kerül a multimédiaelemek gyakori használata, az egyes ingyenesen elérhető tananyagfejlesztő programok elég szegényes eszköztárral rendelkeznek ezek használatához. Az elektronikus tananyagfejlesztés során nem mindig számítástechnikai szakember végzi ezt a feladatot, hiszen alapvetően tananyagfejlesztéssel pedagógusok foglalkoznak. Igaz ugyan, hogy ma már a számítógép használata alapműveltségnek számít, mégis az elektronikus tananyagok elterjedésének egyik mozgatórugója az lehet, ha a rendelkezésre álló fejlesztőkörnyezetek nem igényelnek speciális számítástechnikai ismereteket. 1. A tananyagfejlesztés

Egy tananyag formáját tekintve lehet nyomtatott (pl.: jegyzet, könyv), illetve elektronikus. A cikkben ez utóbbi típusról lesz szó. A tananyagfejlesztés során több szempontot kell figyelembe venni, pl.: kiknek szól, milyen korosztálynak, milyen előképzettségre van szükség, a tananyag pedagógiai mondanivalója, didaktikai felépítése stb. Ebben az esetben ezen szempontokat a cikk nem tárgyalja, kizárólag a tananyagfejlesztői eszközökre, illetve a tananyagba beilleszthető multimédiaelemek beépíthetőségére fókuszál. A következőkben két ingyenes tananyagfejlesztő program kerül bemutatásra, melyekről előbb egy általános ismertető készül (előny, hátrány), majd részletesen ismertetésre kerülnek az egyes multimédiaelemek importálásának módja a tananyagba. Mindkét vizsgált program tananyag struktúrája fa szerkezetű. Egyik sem igényel programozási képességet.

1


2. Az eXe 1.04.0

Az eXe (eXe eLearning XHTML Editor) tananyagfejlesztő eszköz az egyik vizsgálandó program, mely a http://www.exelearning.org/ címről tölthető le. Kifejlesztésének célja az volt, hogy egy nyílt forráskódú felületet biztosítsanak az oktatásban részt vevőknek webes tananyagtartalom fejlesztéséhez úgy, hogy mindez ne igényeljen HTML vagy XML kódolásban való jártasságot. További szempont volt, hogy a tananyagfejlesztési munka ne igényeljen internet kapcsolatot. Egy újzélandi központú nonprofit oktatási szervezet fejleszti, több együttműködő oktatási intézmény bevonásával. [1]

1. ábra eXe logo [2]

Az eXe nagyon népszerű, sokan használják egyszerűségének köszönhetően. A támogatottsága is megfelelő, a fejlesztőközösség szívesen fogadja a jobbítás minden szándékát. Kedveltségének egyik oka, hogy a program elérhető magyar nyelven, bár vannak hiányosságai, pl.: a Súgó nem érhető el csak angolul. 2.1. Az eXe előnyei és hátrányai

A következőkben az eXe néhány előnye és hátránya került összefoglalásra. Először az eddig még nem említett előnyei: - kisméretű, összesen 19 MB, telepítve is csak 54 MB (XP és Vista esetén), - telepíthető Windows (XP és Vista), Mac OS X, illetve Linux operációs rendszereken, - szépszámú (összesen 18 darab) beépített iDevice (tananyagelem) segíti a tananyagfejlesztést, - többféle – Igaz-Hamis kérdés, Feleletválasztós teszt, Feleletválasztós teszt (több jó válasz) – teszt előállításának lehetőségét nyújtja, - kimeneti lehetőségei is tekintélyesek (SCORM 1.2, IMS tartalomcsomag, HTML stb.), - 8 féle megjelenési séma szolgálja a tananyaghoz leginkább illeszkedő, a tananyaggal leginkább harmonizáló színvilág és ikonkészlet megtalálását. Az alábbiakban az eXe hátrányairól lesz szó, melyeket mélyebb HTML, illetve XML tudással bizonyára ki lehet küszöbölni, de a program célja éppen a felhasználói munka segítése mindenféle programozói tudás nélkülözésével. A felsorolt hibák azért is problematikusak, mert nem szignifikánsak. Egyszer előfordul, másszor nem, egyik gépen hibát ad, a másikon nem, egyik alkalommal lefagy a program, másszor hiba nélkül elvégzi a kért műveletet: - egy egyszerű szöveg megszerkesztése más forrásból már problémát jelent. Erre 3-féle módot kínál az eXe, de már egy szövegszerkesztőben megszerkesztett bekezdés bemásolása minimum utószerkesztést kíván. Van, hogy csak a betűméretét kell megigazítani, de ez az eset a legritkább és legegyszerűbb. Több problémát okoz, ha a 2


forrás szövegben behúzások vannak, vagy üres sorok, illetve több pontnyi bekezdést követő térköz. - szövegszerkesztéskor az első leütött szóköz nem látszik, viszont a szöveg folytatása esetén kihagyja az egy üres karaktert. - a Szövegben felsorolás kezdeményezésekor a Weboldal/Könyvtárba rendezve kimenet esetén html-kódok jelennek meg a kész tartalomban (2. ábra). Másik gépen, más esetben hiba nélkül működik. - Wiki szócikk beszúrására esetenként lefagy a program, utána már nem lehet semmit sem szerkeszteni, csak azt az oldalt hajlandó megmutatni, amelyiken a hivatkozás van. A program/gép újraindítása sem segít a hiba elhárításában. Egyedüli megoldás a lap törlése, majd ha volt valami a lapon, akkor annak a tartalomnak az ismételt elkészítése, esetleg egy hivatkozás elhelyezése a tananyagban a megfelelő Wikipedia oldalra.

2. ábra A felsorolás hibás megjelenése weboldalként

3. ábra Képgaléria hibás szerkesztése a tananyagban

- Ha Képgalériát kell készíteni, akkor aszerint, hogy Szöveg elé vagy mögé kerül elhelyezésre, több-kevesebb helyet hagy a képek/animációk előtt. A 3. ábra jól szemlélteti ezt, ahol a Szöveg után helyezkedik el a képgaléria, itt kevesebb helyet hagy ki), ahol a szöveg előtt szerepel Képgaléria, ott akkora helyet hagy ki, hogy megtéveszti a felhasználót, mert az oldalon egyáltalán nem látszik a galériaelemek egy része sem, ahhoz görgetni kell az egérrel, - új iDevice szerkesztésénél időnként lefagy a program, viszont újraindítás után üzemképes, - a teszteket minden kérdésnél kiértékeli, de nem összesíti a teszt végén, ezt magának a hallgatónak kell megtennie, - nincs hozzá magyarnyelvű útmutató, - a címekhez beépített betűtípust használ, melyet a felhasználó nem tud módosítani, - a fejlécbe csak képfájlt (.jpg, .png, .gif stb.) lehet beilleszteni, flash animációt (.swf) nem, - hangállományt nem lehet a tananyaghoz illeszteni aláfestésként, - a Képgalériába is csak animált gif-et lehet berakni, egyéb animációs állományt nem. A tananyagba lehet videót és animációt is beilleszteni, csak nem a Képgalériába.

3


3. Multimédiaelemek beillesztése az eXe-be

Az eXe támogatja a tananyag különböző multimédiaelemekkel való illusztrálását. Ezen lehetőségek közül kerülnek bemutatásra a fő multimédiaelemek alkalmazásai. 3.1. Szöveg szerkesztése

Szöveget beilleszteni a tananyagba a Szöveg tananyagelem megnyitásával lehet. Ebbe az ablakba begépelhetjük az odavágó szövegrészletet, de lehetőség van előre elkészített, elektronikus szöveg bevágására is a Paste (Beillesztés vágólapról) ikon megnyomásával. További lehetőség, amikor a vágólap tartalma egyszerű szövegként került beillesztésre, illetve a Word-ben megszerkesztett anyagot kell beszúrni (4. ábra), de ez esetben elvesznek a formázások. A szöveg megjelenítésének lehetősége elég szegényes, mert csak 17 féle betűtípusból és 7 méretből lehet válogatni. Betűstílus a szövegszerkesztőkből megszokott félkövér, dőlt, aláhúzott és ezek kombinációja. A betűk színét és hátterét szintén a megszokott módon egy színpaletta segítségével lehet beállítani. Sajnos, a szöveg megjelenését nem lehet mindenhol befolyásolnia a felhasználónak. Ott, ahol a szöveg része a megjelenés sablonnak, ott a sablonhoz kötődik a betűtípus, -stílus, -méret, szín. A szövegben LaTeX alapú matematikai kifejezést lehet összeállítani. A LaTeX gomb ( ) megnyomására egy új ablak nyílik meg, melyben az összeszerkesztett képlet előnézeti megtekintésére is lehetőség nyílik. További nem szokványos lehetőség egy szimbólum karaktertábla, mely alapján a szövegbe be lehet szúrni nem szabványos jeleket is, de az újdonság ereje ezen túlmutat, mert a szimbólum kiválasztásakor megmutatja annak HTML és numerikus kódját is. A Szöveg tananyagelem segítségével hiperhivatkozások helyezhetők el a szövegben, melyek mutathatnak a tananyagon belül egy másik oldalra, de akár egy konkrét weboldalra is. Viszont arra is adódik lehetőség, hogy magát a tananyagot meg lehessen tekinteni HTML kódként a HTML feliratú gombra kattintva. Ez azért hasznos, mert ez a HTML kódkép alkalmat ad arra, hogy a hozzáértők külső hivatkozásként akár egy YouTube videót tudjanak illeszteni a tananyagba. Beillesztés vágólapról

Beillesztés Wordből, formázások megszüntetése

Vágólap beillesztése egyszerű szövegként 4. ábra Szöveg beillesztésének lehetőségei

Képszúrása háttértárról vagy webről

Animációk, audió- és videóállományok beillesztése háttértárról vagy webről 5. ábra Kép és videó beillesztési lehetősége

4


3.2. Képek, animációk, videó- és audióállományok beillesztése

Képek és animációk elhelyezésére a tananyagban több lehetőség is adott. Az egyik a Képgaléria, ahová akkor szerencsés képet/animációt beszúrni, ha egyszerre többet is be kell illeszteni, ha egy igazi galériát kell kialakítani. Egyébként, a Szöveg tananyagelem használatával lehetőség van mind kép, mind videóállomány beszúrására is (5. ábra). Ez utóbbi opció szolgál a videó- és audióállományok tananyaghoz illesztésére is. A következő formátumok kerülhetnek a tananyagba: ShockWawe Flash (SWF), Quicktime, Windows media, Real media (audio), MP3 és FLV. Az MP3 és FLV formátumok megjelenítéséhez beépített lejátszó van az eXe-ben, így beillesztés után pl.: Weboldalak kimenetben már a megjelenítő program ablakában látszik az .flv állomány első kockája, ez alatt pedig a kezelőszervek, illetve az időegyenes látható, amelyen követhető, hogy mely részében tartunk az állománynak. Továbbá lehetőség van URL cím megadására is, ahonnan a tananyagba illeszthető egy-egy kép, animáció, videó stb. 4. CourseLab

A CourseLab tananyagfejlesztő programot a WebSoft Ltd. készíti, melyet a Moszkvai Állami Egyetemen végzett diplomásokból álló csoport alapított 1999-ben. Céljuk, a piaci szoftverek mellett, az oktatás számára is kifejleszteni és karbantartani egy ingyenes, könnyen kezelhető fejlesztő környezetet. Mottójuk is ezt tükrözi: „Free Tool for Free People”. A program letölthető a http://www.courselab.com oldalról. Alapjaiban mások a lehetőségei, mint az eXe-nek. Már a kurzus megnevezésénél 6 féle sablonkönyvtárból (könyvtáranként néhol 12 félét) lehet kiválasztani a szerzőnek leginkább megfelelő, a tananyag témájához, stílusához illeszkedő megjelenést.

6. ábra CourseLab logo 4.1. A CourseLab 2.4 előnyei és hátrányai

A CourseLab tananyagfejlesztő eszköz használata során rögtön fény derül annak sokrétűségére, egyéni megoldásaira, melyek megkülönböztetik a többi tananyagszerkesztőtől, főként az eXe-től. Röviden összefoglalva a CourseLab az alábbi előnyöket nyújtja: - kisméretű, összesen 16 MB, telepítve is csak 25 MB (XP és Vista esetén) - átlagos erőforrásigénnyel rendelkezik, bármilyen számítógépen működőképes, melyek megfelelnek az alábbi követelményeknek: o Operációs rendszer tekintetében: Windows 98, Me, NT, 2000, XP vagy Linux, 5


-

o Internet böngésző esetében Microsoft Internet Explorer 5.0 vagy magasabb verzió, Mozilla FireFox 1.0 vagy magasabb verzió, Netscape 7.2 vagy magasabb verzió, o JavaScript engedélyezve legyen, o XML támogatás engedélyezve legyen. [3] felépítése hasonlít az MS PowerPoint-ra, ezért használatát könnyebb elsajátítani, előre beállítható az alapértelmezett betűtípus, számtalan beépített szerkezet segíti a tananyagfejlesztői munkát, stb.

A CourseLab programnak hátrányát találni elég nehéz. Nagyon aprólékos, körültekintő munkával sikerülhet csak. Az alábbiakban lássunk néhányat ezekből is: - nem egyértelmű a kezelése, az egyes ablakszeletek bezárásához nem mindig a jobb felső sarokban kell keresni a bezáró x-et, - összetettsége miatt alapos munkával lehet csak megismerni az összes szolgáltatást, amit nyújtani képes, - fizetős kiegészítések, - nem magyarnyelvű. A CourseLab-ban vannak beépített lehetőségek, melyekkel ki lehet egészíteni a program szolgáltatásait. Sajnos, ezek fizetős szolgáltatások, melyeket szolgáltatásonként 99 dollárért lehet megvásárolni. A program ezek nélkül is tökéletesen működik, inkább csak a komfortérzetet növelik a kiegészítő szolgáltatások. Ilyen plusz funkció az MS PowerPoint-ban készített prezentáció importálása a CourseLab-ba, illetve a képernyő felvételének lehetősége stb. 5. Multimédiaelemek beillesztése a CourseLab-ba

A tananyagfejlesztés során nemcsak multimédiaelemekre van szükség, hanem különböző előre elkészített tananyagelemre is. A CoursLab ebben jeleskedik. A témákat forgatókönyv struktúrában is támogatja felépíteni, ehhez megad minden szerkezeti segítséget, a szerzőnek csak a megfelelő adatokat kell megadnia. Minden diaablakon lehetőség van segítség igénybevételére (angol), illetve az elkészített munka tartalomjegyzékének megtekintésére, mely segíti a navigációt: a tartalomjegyzékben is átléphetünk egy másik oldalra. 5.1. Szöveg szerkesztése

Szöveg – hasonlóképp, mint az eXe-nél – többféleképpen bevihető a tananyagba. Elsősorban gépeléssel. Az aktuális dián be kell szúrni egy szövegdobozt, melyre kétszer kattintva a bal egérgombbal, megjelenik egy szövegszerkesztő ablak, ahol az alapértelmezettként beállított betűtípussal lehet szöveget bevinni. Ha közben meg kell változtatni a betűtípust, arra is van lehetőség. Más szövegszerkesztőből bemásolt szöveg esetén megtartja az eredeti betűtípust.

6


Ebben az ablakban a szokásos betű- és szövegformázási lehetőségeken túl az elemekhez – a vetítés során bekövetkező – eseményeket lehet rendelni, pl.: mielőtt vagy miután a dia megjelenik, egérkattintásra vagy csak, ha az egér a jelölt elem fölé kerül stb. A program egy kattintásra ( ) a beírt szöveget HTML formátumúra alakítja, amit ugyanezen ablakban lehet szerkeszteni. Visszaváltani a szövegre ezen gombra való ismételt kattintással lehet. Az OK gombbal lehet nyugtázni a szövegdoboz tartalmát, ekkor visszakerül a tananyagfejlesztő a dianézetbe. 5.2. Képek, animációk beillesztése

Képet beilleszteni a CourseLab által készített tananyagba többféleképpen lehet. Egyik megoldás a szövegdoboz, ahová a szöveg mellé, de akár helyette is lehet képet beszúrni a következő formátumokban: JPEG, BMP, GIF, PNG. A diákon ugyanúgy, mint szövegdobozt, képet is be lehet illeszteni, mégpedig Képgyűjteményből (ClipArt) és saját forrásból is. Továbbá különböző alakzatok (folyamatábra elemek, gondolatbuborékok, kapcsos zárójelpár stb.) is lehetnek részei a tananyagnak. Ezeket a funkciókat mind menüből, mind az ikonsorról el lehet érni. Az Objektum könyvtárból (Object Library) a legkülönfélébb navigációs és dizájn elemeket, űrlap összetevőket, különböző típusú tesztkérdések összeállításához szükséges szerkezeteket (pl.: igen/nem típusú, több választós, sorba rendezős stb.) lehet beilleszteni a tananyagba. 5.3. Audióállományok

Audióállományok beillesztésére az objektum kijelölése után a Format menü Format ablakának Sound fülén az elérési útvonal beállításával van mód. Továbbá, az Objektum könyvtárban lévő Média opciónál a beépített Windows Media Player, QuickTime Player és Real Player lejátszó szerkezet diára való beszúrása (fogd és húzd) után lehetőség nyílik bármely audióformátum megadására, melyhez a számítógépen rendelkezésre áll a megfelelő kódoló-dekódoló (codec) program. 5.4. Videóállományok, flash animációk

Az Objektum könyvtárból (Object Library) az eddig említetteken kívül a Média opciónál flash mozi, flash videó, shockwave mozi számára nyílik lehetőség, továbbá beépített Windows Media Player, QuickTime Player, Real Player szolgálja ezen elemek beillesztésének és megjelenítésének a lehetőségét. Ezen elemek egyikét a diára húzva (fogd és vidd módszerrel), kettős egérkattintás után, beállítható a lejátszandó állomány elérési útja (saját könyvtár vagy webcím), lejátszáskor milyen legyen a háttér, látszódjanak-e a lejátszást vezérlő gombok stb.

7


7. ábra Videóállomány beillesztése 6. Összegzés

A cikkben kiemelt két tananyagfejlesztő eszköz mindegyike rendkívül alkalmas multimédiaelemek tananyagba illesztésére. Segítségükkel színvonalas, jó minőségű tananyagok fejleszthetők. Az egyelőre kicsit kevesebb szolgáltatással rendelkező eXe Editor azoknak ajánlható, akik szerényebb számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek. A CourseLab program bővebb kínálata, a látványokban gazdagabb, eseményvezérelt tananyagok elkészítését teszi lehetővé, amely alkalmas lehet akár egyszerűbb tudásfelmérésre is. Mindkét eszközben rendelkezésre áll a SCORM 1.2 szabvány szerint kimeneti lehetőség, ezért eLearning-es környezetben bátran alkalmazható fejlesztési felületet biztosítanak. References [1] eXe: http://sourceforge.net/apps/trac/exe/wiki (2009. 02. 08.) [2] eXe honlapja: http://www.exelearning.org (2009. 02. 08.) [3] CourseLab honlapja: http://www.courselab.com (2009. 02. 28.)

8

MultiMédia az oktatásban Debreceni Egyetem Informatikai Kar Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen, június

Recommend Documents