MTV1, Csütörtök Este, 2010.12.16. 21:10:48-21:22:53
Mv.: - Január 1-jétől már az uniós pályázatok önrészét is lehet Széchenyi-kártyával fizetni, és az év első felében az agrárvállalkozások is kaphatnak majd kártyát. Hogy ők pontosan mikor az attól függ, miben sikerül megállapodni az Európai Unióval. R.: - Az első tévés szereplésére készül Simkó László és Nagy Róbert. Voltak már rendőrök, magánnyomozók, vállalkozás közvetítők, egy ideje zöldség-gyümölcs kereskedők. Nagy Róbert, ügyvezető, Bonitas 2001 BT.: - Egy helyre elkezdtünk szállítani, hajnalban keltünk, rendelést vettünk fel, válogattunk, számoltunk, mértünk, szállítólevelet írtunk, számláztunk, bankba jártunk, mi voltunk a titkárnők, a sofőrök egyben, minden. R.: - Ma már van 6 alkalmazottjuk, 4 teherautójuk, sofőrökkel, saját raktáruk, irodájuk. Jól menő vállalkozásnak mondható az övék, forgalmuk évről évre nő. Kizárólag 4 illetve 5 csillagos szállodákba, elegáns éttermekbe viszik az árut. Mégis elégedetlenek. Nagy Róbert, ügyvezető, Bonitas 2001 BT.: - Szeretnénk nyitni egy komoly helyen egy komoly üzletet. Ehhez azonban pénz kell. Nem kevés. Ezért előbb Széchenyi-kártyát váltottak, majd hitelt vettek fel. Simkó László, ügyvezető, millió Ft-ot vettünk olajozottan működött a forgóeszköz-hitel a bank és ezt is igénybe vettük,
Bonitas 2001 BT: - 2008 tavaszán 10 és fel, teljesen zökkenőmentesen dolog, és most megjelent ez a vezetője felhívta rá a figyelmünket ez pedig 5 millió Ft.
R.: - Rajtuk kívül eddig több mint 300-an vettek fel ilyen hitelt. 2002. Az első Széchenyi-kártya. Maximum 1 millió Ft-ot lehetett igényelni, és a kártyához akkoriban még csak folyószámla-hitel társult. 2010-ben már 25 millió a maximálisan felvehető keret, és jár folyószámla, forgóeszköz és beruházási hitel is. Dávid Ferenc, főtitkár, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége: - Csaknem 150 ezer vállalkozás kapott már eddig ilyen hitelt, reméljük a jövőben több lesz. Csaknem 800 milliárd Ft került ki vállalkozásokhoz.
R.: - A főtitkár szerint közel, s távol nincs ilyen vagy ehhez hasonló hitellehetőség. Dávid Ferenc, főtitkár, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége: - Európában van hasonló konstrukció, de itt környező országokban ilyennek nem találkoztunk, nem találkozunk. A Széchenyi-kártya iránt egyébként külföldről is érdeklődnek. R.: - A jövő év első felében már a mezőgazdaságban dolgozók is igényelhetnek kártyát. Molnár Katica, vállalkozó: - Automata tojófészkeket szeretnénk beállítani. Minden hagyományos technológiánk van, az automata tojófészek egy istállóban kb. 15 millió Ft. R.: - Ezt önerőből képtelenség megvalósítani. Az uniós pályázatok között meg nem találtak megfelelőt, úgyhogy marad a Széchenyi-kártya. A tervek szerint ugyanis az agrárvállalkozásoknak is járna ilyen hitel. Ezzel újabb munkahelyek jöhetnének létre és a vállalkozók is visszaforgathatnák az így kapott pénzt. Pl. egy automata tojófészekbe. Vagy egy komoly helyen egy komoly üzletbe. Mv.: - Az Este vendégei Parragh László, az MKIK elnöke, és Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója, jó estét kívánok az uraknak! Bővül a Széchenyi-kártya felhasználási köre újból, már egyszer bővült augusztusban, szeptemberben, pontosan most januártól milyen változások lesznek? Krisán László, vezérigazgató, Kavosz Zrt.: - Elsősorban a változás az egy vállalkozók által igényelt változás, nem öncélúan kezdeményezzük ezeket a változásokat. Az uniós pályázatok nagy-nagy problémája volt mindig is, hogy az önerő előteremtése kifejezetten probléma, ha valaki ügyesen elnyer mondjuk egy 50%-os támogatást, akkor ebben a mai világban főleg, de a tőkehiányos családi vállalkozások híján meglehetősen mostoha körülmények között élő vállalkozásoknál nagyon nehéz előteremteni ezt is. Maga a termék egyébként az önerő hitel kiegészítésére szolgáló termékünk az nem elsősorban azt a célt szolgálja, hogy teljesen kiváltsa az önerejét a vállalkozónak, hanem részben próbálja meg valamilyen módon hitellel, támogatott hitellel, garanciával ellátott hitellel megoldani. Mv.: - Összegekről beszélünk, még egy picit arról, hogy melyik elem pontosan mire használható? Itt van folyószámla-hitel, forgóeszköz, beruházási hitel, mikor van szükség egyikremásikra egy vállalkozásnak?
Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Nyilvánvaló, hogy a futamidő a meghatározó. Vannak olyan helyzetek, amikor egy vállalkozásnak készletet kell venni, bért kell fizetni, számlát kell kifizetni. Ez egy rövid távú hitelt igényel. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor fejleszteni kíván, ezt rövid lejáratú hitellel biztosítani nagyon kockázatos, hiszen, hogyha a hitel futamideje véget ért, akkor azt vissza kell fizetni, miközben az eszköz még nem termelte ki ennek a hitelnek a fedezetét. Erre szolgál a beruházási hitel. Egyébként a régi Széchenyi-kártya az kétszer egy évre szól, a forgóeszköz-hitel pedig 3 éves lehetőséget biztost árbevétel függvényében a vállalkozásnak. Mv.: - Ha már a visszafizetést említette, van, aki azt mondja, hogy a kibővített, tehát már a beruházásra is használható változat veszélye, hogy az összeg megnőtt. És nem lehet most megmondani, hogy vissza is fogja tudni fizetni majd azt a vállalkozó. Nem lehet ezt megállapítani a piac miatt. Mit szólnak ehhez? Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Hát ez egy klasszikus kérdés. Mv.: - Mi van, ha nem tudja visszafizetni? Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Minél hosszabb lejáratú egy hitel, annál nagyobb a annak, hogy a futamidő alatt valamilyen valószínűsége gazdasági, kockázati esemény bekövetkezik. Ennek ellenére léteznek hosszú távú hitelek, tehát nemcsak a Széchenyi-kártya esetében létezik beruházási hitel, hanem máshol is. Talán a miénk annyiból jobb, vagy annyiból izgalmasabb, hogy kedvezőbb, jobban szervezett és gyorsabban elérhető. Mv.: - Mekkora összegekről beszélünk? Mondjuk egy vállalkozás mekkora összegeket tud felvenni hitelben? Egyáltalán lehet-e kombinálni vagy csak egyfajtát tud ő felvenni? Krisán László, vezérigazgató, Kavosz Zrt.: Eddig a klasszikus Széchenyi-kártya, ahogy elnök úr mondta, az 25 millió Ft-os volt a kezdeti 1 millió Ft-hoz képest. Az megmaradt 25 millió Ft. nem is kell több, e a napi likviditási gondoknak a fedezésére legjobb vagy legalkalmasabb eszköz. Emellett a beruházási hitel 50 millió Ft-os felső határú és 10 évre szól, és van ennek a beruházásnak vagy eszköznek a működtetésére szolgáló egy forgóeszköz-hitel, ami szintén 25 millió Ft-os és ez a három most már összevonható, és amennyiben be tudunk indulni és ez még uniós egyeztetéseket igényel az önerőhitelünkkel már kora januárban, akkor az további 50 millió Ft-os felső határ lenne, és ezeket mind össze lehet vonni.
Mv.: - Na ezért kérdeztem én, hogy mi van, ha valaki nem tudja visszafizetni, mert akkor itt már akár 100 millió Ft-ról, nem lehet ez veszélye vagy gátja, hogy mondjuk így tőke és a piachiányban szenvedő hazai vállalkozások nem is merik felvenni ezt vagy most itt a cég bukik, vagy magánvagyon is? Vagy hogy van ez? Krisán László, vezérigazgató, Kavosz Zrt.: - Nézze, a helyzet a következő, mindenki attól félt 2002-ben, 2003-ban és fo9lyamatosan évente halljuk azt, hogy úristen ezek a vállalkozások lehet, hogy be fognak bukni és akkor a rendszert veszélyeztetik. Azt a bizalmat meg kell szavazni a vállalkozásoknak, és azt gondolom, hogy a kormányzat, amikor felvállalta azt, hogy garanciával látja el ezt a terméket, akkor a bankok is sokkal szívesebben kezdtek el, a takarékszövetkezetek és a bankok sokkal szívesebben kezdtek el finanszírozni hiteleket a Széchenyi-kártya program keretein belül. Tehát én azt gondolom, hogy ezt a bizalmat meg kell adni a továbbiakban is a vállalkozásoknak. Ez nem jelenti azt, hogy mindenfajta kontroll nélkül kapnak hiteleket, nagyon komoly elővizsgálatok előzik meg a vállalkozások hitelhez jutását, de nincsenek olyan mesterséges gátak a rendszerben, amelyek esetleg megakadályozhatják valamilyen külső ok folytán az ő pénzhez jutásukat. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Itt van egy kockázati közösség. Tehát mi azzal, hogy egy garanciát teszünk mögéje, valamennyi hitelfelvevőt egy kockázati közösségbe tereljük és ott már statisztikai számok mentén mérhető a bebukások aránya. Mv.: - Mindjárt folytatjuk a tapasztalatokkal, az Este vendége a miskolci stúdióban Bán Anna, a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, jó estét kívánok! Egy picit az eddigi tapasztalatokról, megyei szinten, ráadásul hátrányos helyzetű térségekben mire igényelnek, mire használják a hiteleket, a kártyát, mik a tapasztalatok? Bán Anna, titkár, Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: Igen, hát nálunk valóban a vállalkozásoknak a tőkeereje az alacsony és ezért nagyon népszerű a Széchenyi-kártya, nem véletlen, hogy a Budapesti Kamara után mi regisztráltuk a legtöbb ügyfelet. Hogy mire használják? Például egy kiskereskedő arra, hogy amikor éppen van egy akciós vagy olcsóbb árukészlet, akkor ő feltöltse a saját készletét és egy nagyobb mennyiséget tudjon megvásárolni. Egy vízvezetékszerelő, mikor elvállal egy munkát, akkor ahhoz neki be kell szerezni a csöveket, a szelepeket, a fittingeket, ezeket csak a végén, a szerelés végén fogják neki kifizetni. Egy villanyszerelőnek a kismegszakítókat, az is egy csomó
eszközt be kell szerezni, amikor a végén megkapja a pénzt. De az is lehet, hogy még ki se fizették az egyik munkáját, és már egy másikra tudna vállalkozni, csak annak megint az anyagbeszerzését nem tudja megoldani. És hát még egy tapasztalatunk volt, ahogy a válság elindult és a körbetartozások növekedtek, több olyan vállalkozás, akinek addig nem volt semmilyen hitele, biztonsági okokból tartalékként azért a Széchenyi-kártya hitelt felvette, hogy soha ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy fizetésképtelen legyen. Mv.: - Megyei szinte mekkora összegeket igényelnek összesen? És ez mondjuk vállalkozásonként mekkora támogatást jelent? Bán Anna, titkár, Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: A vállalkozások a saját bevételük arányában, forgalmuk arányában igényelhetnek és kaphatnak hitelt. Jellemzően az 5 és 10 milliós nagyságrendű hitelek a leggyakoribbak, 10 és 15 közöttiek, ritka most már az 1 milliós és ritka a 25 milliós is. Ez nyilván a vállalkozások tőkeereje miatt is, meg forgalma miatt is így van. Az általunk eddig forgalmazott vagy regisztrált hitelek száma az most már több mint 10 ezres nagyságrend környékén van, tehát 9000 fölött van jóval, és 4748 milliárd Ft az, amit eddig ki tudtunk helyezni a vállalkozásokhoz. Mv.: - Köszönöm szépen, hogy itt volt velünk. Hitelfelvétel, nem egy egyszerű dolog sohasem. Mennyivel egyszerűbb ezeket a hiteleket felfenni, Mekkora a bürokrácia, az adminisztráció? Krisán László, vezérigazgató, Kavosz Zrt.: - Hát én azt gondolom, hogy a legfontosabb erénye a Széchenyi-kártyának, hogy abszolút vállalkozói nyelven szól, hiszen a vállalkozók folyamatosan az irodákon keresztül visszajelzéseket adnak felénk. Mivel informatikában abszolút ráálltunk arra, hogy teljes lefedettség van, én azt gondolom, hogy a papírok mennyisége tekintetében messze megelőztük a normális hitelezési műveleteket, A lehető legkevesebb dokumentációval, inkább az irodában dolgozó kollégáknak a szakértelmére, és a kommunikációra vállalkozásokkal, tehát direkt kommunikáció van közöttük, inkább erre próbáltunk meg hangsúlyt helyezni és emiatt nagyon gyors az ügyintézés és nagyon gyorsan jut hozzá a pénzéhez a vállalkozás. Mv.: - Lejár az időnk mindjárt, nagyon röviden agrár Széchenyi-kártya is elindulhat jövőre. Biztos, hogy el tud indulni? Vagy az Unió gátja lehet ennek még? Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Egyértelmű ez nem rajtunk múlik. Az Európai Unió mindenféle agrártámogatást próbál korlátozni, ezen a falon kell áttörnünk, ezen dolgozunk.
Mv.: Még egy dolog, foglalkoztatásról, foglakoztatás bővítésről, nem olyan régen az MKIK készített egy felmérést, ami azt mutatta, hogy pozitív tendenciák jelentkeznek a munkaerőpiacon. 15-16%-kal több cég akarja bővíteni a dolgozói létszámot jövőre. Ezek milyen cégek elsősorban? Ezek kis- és közepes vállalkozások vagy inkább nagy külföldi cégek? Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Nem, egyértelműen a nagy külföldi cégek részéről jött ez a jelzés, aminek a hátterében az áll, hogy az exportpiacaink mozdultak meg, német, francia piacok és az ide való kiszállítás indult el. Mv.: - De ennek milyen hatása lehet, vagy mekkora elmozdulás ez? Ki lehet azt mondani, hogy mondjuk ez a szektor túljutott a válságon? Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: - Ez a szektor egyértelműen túljutott a válságon. Ezzel együtt nem abban a dinamikában bővül, ahogy a német gazdaság bővül, ez mindenképpen egy aggasztó jel. De a mélyponton mindenképpen túl vagyunk. Egyébként a Széchenyi-kártyánál is mértük a foglalkoztatási számot és az derült ki, hogy megnéztük a cégeknél,. hogy amikor felvették mekkora létszámuk volt, ,és egy év múlva, amikor visszafizették mekkora, évente általában 15-20 ezer új munkahelyet teremt ez a rendszer. Mv.: - Köszönöm, hogy itt voltak.
