MTA Lévai András Energetikai Alapítvány www.energiaakademia.lapunk.hu
KLÍMA‐ és ENERGIAPOLITIKA Dr. Petz Ernő REÁLIS ZÖLDEK KLUB, 2016. szeptember 23. Előzmények: 1. Mi van, ha mégsem igaz? Polgári Szemle, 2011/4. 2. Tévúton az energetika. KAPU, 2013. 3; Polgári Szemle 2013/1‐2. 3. Válaszút előtt az energetika. KAPU, 2013. 6 ‐7. 4. Atomkérdés. KAPU, 2012. 11‐12. 5. Google: Petz Ernő Válaszút előtt az energetika I. és II. 6. Google: Petz Ernő Az energetika aktuális kérdései I. és II. 7. Pusztába kiáltott szavak. Püski Kiadó, Budapest, 2000. 8. Az energetika zsákutcája. Polgári Szemle, 2014/1‐2. 9. Vakvágányon az energetika. KAPU, 2014. 9. 10. Google/Hatoscsatorna/Tabuk, titkok, tények www.energiaakademia.lapunk.hu (több mint 100 cikk, előadások, „újraolvasás”)
A klíma és energiapolitika alalaptézisei • • • • • • • • •
Globális felmelegedés van (IPCC) A felmelegedés klímakatasztrófákkal fenyeget Korlátozni kell a felmelegedést (+2 ill. +1,5 oC) A felmelegedést a növekvő CO2‐kibocsátás okozza Vissza kell szorítani a fosszilis energiahordozók felhasználását (dekarbonizáció) Növelni kell a megújuló energiaforrások hasznosítását Törvényi megalapozás: pl. EEG (megúj. en. törv.), 2000 Közös klíma‐ és energiapolitika Zászlóshajó Németország (Angela Merkel)
A német „Klímavédelmi terv 2050” • A kormány terve, hogy a Marrakesben nov. 7‐én tartandó klímakonferenciáig a parlament ratifikálja a „Párizsi egyezményt” • A Barbara Hendricks által vezetett környezetvédelmi minisztérium elkészítette a „Klímavédelmi terv 2050” c. javaslatot, amely a német vállalások programját tartalmazza (67 old.) • A kancellária négy oldalas állásfoglalásban reflektált (júl. 12), amelyben fenntartásait közli • Merkel nem fogadja Hendrickst, a program tárgyalására így csak ősszel kerülhet sor
A klímavédelmi tervről • Vezérszava: dekarbonizáció (a Párizsi klíma‐egyezményben nem szerepel) • 2050‐ig az energiafelhasználásban szén‐dioxid mentes állapot > 2030‐ig 55 %‐al kevesebb kibocsátás > 2050‐ig 80‐95 %‐al kevesebb kibocsátás > a szénből való kiszállás azonnali megkezdése > új épületek fűtése 2030‐tól olaj és gáz nélkül (áttérés villamos fűtésre!) > 2050‐ig a közlekedésben áttérni szintetikus hajtóanyagra (repülés), ill. villamos hajtásra (gépkocsik) > bizottság felállítása a szénből való kiszállás irányítására
Fenntartások a klímavédelmi tervvel kapcsolatban (Kancellária) • A párizsi vállalásokhoz képest nem lehetnek további szigorítások • „A javaslat túlzottan becsvágyó” (P. Altmaier) • Hendricks mutassa be, hogy a célok miképpen érhetők el • „A célkitűzéseket újra felül kell vizsgálni” • Tisztázandó: milyen gazdasági következmények várhatók? Az ENSZ főtitkár klíma‐különmegbizottja (Mary Robinson) számon kérőleg máris hevesen reagált Egyfajta kijózanodás ‐ „eljött az igazság pillanata!”‐ Nem Merkeli szellemben • 2016. szept. 4: Mecklenburgi választások – AfD 21,4 %!
Miért tévút? Miért nem teljesíthetők a célkitűzések? • Dekarbonizáció a villamosenergia‐termelésben: 70 % szélerőmű, 25 % naperőmű és 5% egyéb • Milyen erőművi fejlesztések szükségesek? (Jelentősen nő a villamosenergia‐igény!) • Mekkora energiatárolási kapacitások kellenek? • Milyen hálózati fejlesztések szükségesek? • Működőképes‐e egy ilyen rendszer, hogyan alakul az ellátásbiztonság? • Ki fizeti? (nem a klímavédők)
Fogyasztói igény és termelés 2016. május
Számszerűsített adatok 2016. május.
Megújuló energiatermelés (2015. dec.)
Előrejelzés 2050. dec.‐re (EEG szerint az áramterm. 80 %‐a megújulókból) Szélerőművi/naperőművi kapacitás: 330 GW/52 GW
Túlterhelődő vezeték‐szakaszok
Hálózati szükségbeavatkozások
A szél‐ és naperőművi termelés éves tartamdiagramja
Beépített teljesítőképességi és energiatárolási szükséglet
Fejlesztési igények Beépített szél+naperőművi teljesítőképesség szükséglet (tartalékkapacitással): 500÷600 GW • Energiatárolási szükséglet (Dr. Björn Peters): 80 000 GWh • Elképzelhető megoldások: ‐‐ Tározós vízerőmű A jelenlegi tározós vízerőmű kapacitás: 45 GWh Fajlagos beruházási költségigény: 150 EUR/kWh Kiépítés: > nagy tározós vízerőmű (500‐1000 MW) > decentralizált ‐ szélerőművi parkokra telepítve (10‐100 MW) Ábrák ‐‐ Power‐to‐Gas technológia: vízbontás+gáztárolás+gázerőmű > Vízbontó kapacitás a szél+naperőművi kapacitásnak megfelelő (500 GW) > Hidrogéntárolás a jelenlegi gázvezetékrendszerben > Gázrerőművi kapacitás a fogyasztói csúcsigénynek megfelelő (100 GW – a hatásfokokkal nem számolva!) GAZDASÁGILAG és TECHNOLÓGIAILAG is IRREÁLIS.
•
A Goldisthal szivattyús tározós erőmű tározója (1060 MW)
Víztározós szélerőmű‐park Elvi felépítés
Térbeli elhelyezkedés Gaildorf, Németország
Elkészült széltorony
Kísérleti tározós vízerőműpark Fontosabb adatok • • • • • • • •
Fejlesztő cég: NATURSPEICHER, Németország Széltorony alap: 40 m. magasság, 16.8 m átm. Széltorony magasság: 240 m‐ig Víztározó: 13 m magasság, 63 m átm. Tározó térfogat: 160 000 m3 Szintkülönbség: 200 m Voith‐turbina: 16 (24, 32) MW Beruh. Költség: 50‐100 millió euró/erőmű
Elektrolízis állomás: „szél‐gáz” előállítása (Brandenburg – 1 MW)
Hálózati fejlesztések • Túlterhelődő távvezetékek felújítása • Nagy É‐D irányú vezetékek építése Milliárdos beruházási igény
• Határkeresztező vezetékek + fázistolók építése Egyetlen fázistoló beruházási költsége: 100 Mio € (400 t)
• Viták a szomszédos országokkal
Energie‐ wende (2014)
CLEXIT – Climate exit
