MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA - 2012. ÉVI JELENTÉSE 1. A tudományos bizottság neve: MTA Állatorvos-tudományi bizottsága 2. A tudományos bizottság 2012. évi tevékenysége (szinposzis) A tárgyévben a bizottság három teljes ülés és két munkabizottsági ülés keretében kiemelten foglalkozott az állatorvos-tudomány és élelmiszerbiztonság aktuális kérdéseivel (szivacsos agyvelőgyulladás megelőzését célzó, állati fehérje felhasználási szabályok ésszerűsítése, Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 – Koncepció”) és tett konkrét javaslatokat az MTA-n keresztül a Vidékfejlesztési Minisztérium számára, ezáltal is erősítve a hazai állatorvostudomány és az igazgatási gyakorlat együttműködését. A bizottságnak kiemelt tudományos rendezvényei voltak: a szokásos „Akadémiai Beszámolók”, elsősorban fiataloktól hallott, 7 szekcióban tartott, ≥100 előadással a SzIE-Állatorvos-tudományi karon, valamint az MTA Agrártudományok Osztálya rendezvényeként, „Frontvonalak az Állatorvos-tudományban” a Magyar Országos Állatorvos Egyesület (MOAE) társrendezésével tartott ünnepi tudományos ülés. A bizottság MTA Dr-i habitus vizsgálatra egy esetben kapott felkérést. Ezen túl eleget tett az Agrártudományok Osztályától érkező különböző ügyrendi és Dr-i követelmény-meghatározási feladatoknak, s foglalkozott az állatorvos-tudományt érintő számos fontos szakmai-tudományos kérdéssel. A bizottsági tagok tudományos munkájának eredményességét jelezi, hogy vezető-, ill. társzerzőként 2012-ben is számos új és hasznos megfigyelésről számoltak be, tekintélyes nemzetközi szakfolyóiratokban. A jelentős tudományos eredményekről beszámoló, itt számba vett 55 közlemény az állatorvosi klinikumok, járványtan és molekuláris mikrobiológia, parazitológia és élelmiszer-biztonság területét képviselte (kumulatív IF: ≥110), mely eredmények közül néhányra a jelentés 13. pontjában térünk ki. 3. Tudományos bizottság tisztségviselői: Elnök:
Nagy Béla, MTA r. tagja
Alelnök:
Szenci Ottó, az MTA doktora (Állatorvos-tudomány)
Tiszteletbeli elnök:
Mészáros János, MTA r. tagja
Titkár:
Tuboly Tamás, kandidátus (Állatorvos-tudomány)
4. Tudományos bizottság létszáma:
27 fő, ebből
Akadémikus:
5 rendes tag, 4 külső tag
Nem akadémikus közgyűlési képviselő:
2 fő
MTA Doktora:
13 fő
Kandidátus:
8 fő
PhD:
2 fő 1
5. Tudományos bizottsághoz tartozó köztestületi tagok száma: …. fő + 5 fő akadémikus Akadémikus:
5 fő
Nem akadémikus közgyűlési képviselő:
2 fő
MTA Doktora:
30 fő
Kandidátus:
77 fő
PhD:
… fő
6. Tudományos bizottsághoz tartozó albizottságok: Élelmiszer-higiéniai Albizottság: lista nem meghatározott Elnök:
Laczay Péter, kandidátus
Titkár: (nincs titkár)
Környezetvédelmi és Takarmány Toxikológiai Albizottság: lista nem meghatározott Elnök:
Rafai Pál, MTA Dr.
Zoonózis Albizottság: Elnök:
Titkár:
(nincs titkár)
12 fő
Nagy Béla, MTA r. tagja
Titkár:
Kovács Sándor, ny. igazgató
A Diagnosztikai albizottság Mészáros János akadémikus vezetése alatt az elmúlt időszakban és 2012-re vonatkozóan eseti bizottságként működött, az aktuálisan felmerülő igények alapján. 7. A tudományos bizottság ülései: 6.1. Ülés időpont: 2012. március 6-n, 14 ó. ., helyszín: SzIE-AoTK, H-épület 301.
Napirendi pontok és határozatok(H): . 1. MTA köztestületi tagok jelentkezése és ajánlások az MTA Agrártud.ok Osztálya felé: H-1: Gyuranecz Miklós és Kaján Győző jelentkezését a Bizottság támogatta. 2. MTA Dr-i habitus megítélése (Farkas Róbert tv. egyet. tanár beadványának megvitatása). A referensek véleménye a 89,2-es IF valamint, 369 független (90%-ban ISC) hivatkozás alapján, egyöntetű volt a tekintetben, hogy a jelölt az Osztály és az MTA Állatorvostudományi Bizottság minimális tudománymetriai követelményeit jelentősen meghaladó publikációs mutatókkal rendelkezik, közleményeinek 50%-ában első vagy utolsó szerző, s a „Háziállatok traumás myiasisával és a parasitosist okozó pettyes húsléggyel (Wohlfahrtia magnifica) kapcsolatos vizsgálatok” c. MTA Dr-i értekezése a későbbi bírálatra alkalmas. H-2: Az összességében kiváló publikációs mutatók, a hivatkozások száma és egyéb követelmények teljesítése alapján a pályázatot a Bizottság maximálisan (100%) támogatta. 3. Az MTA 2011. decemberi munka-közgyűlésének a bizottságot érintő határozatai: Az Állatorvos-tudományi Intézet integrálása az MTA Agrár-tudományi Kutatóközpontba 2
(Magyar Tibor, intézeti igazgató tájékoztatója). Az MgSzH állategészségügyi és élelmiszer ellenőrzési diagnosztikai intézeti hálózatát érintő átszervezésekről Abonyi Tamás igazgató adott tájékoztatást. A 2007-től az MgSzH kereteibe vont diagnosztikai intézet 2012-től kormányhivatali fennhatóság alá, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal névvel MgSzH jogutódként megalakult szervezetnek része lett.. Az új struktúra jogköri változásokkal és belső szerkezeti, feladatköri átalakulással járt, s a közszférában zajló létszámleépítés helyileg 185-ről 159 főre történő karcsúsítást eredményezett. H-3: A bizottság a két beszámolót megvitatta, majd a vezetőket további figyelméről biztosítva, s az átalakulásoktól hosszabb távon a tudományos-szakmai munka továbbfejlesztését remélve, a beszámolókat tudomásul vette. 4. Bizottság 2011. évi jelentésének szóbeli ismertetése (a jelentés a tagoknak kiküldve). H-4: A tájékoztatást a Bizottság tudomásul vette. 5. Bizottság 2012 évi munkaterve és albizottságainak tevékenysége. H-5: - A diagnosztikai albizottság a jövőben is feladattól függő, eseti bizottsági formában müködik. - Az élelmiszerhigiéniai albizottság: úgy tűnik e terület nem eléggé vonzó az állatorvostan hallgatók számára. Más egyetemek viszont e téren intenzív és komplex képzést folytatnak. Az albizottság az élelmiszerhigiénia és biztonság terén működik tovább. - A Környezetvédelmi és takarmány-toxikológiai albizottság, mint eddig is, állandó
albizottságként folytatja munkáját.
- A Zoonózis albizottság: továbbra is az eddigi
összetételben
és
működési
rendben, állandó albizottságként folytatja tevékenységét. A véleményező és tanácsadói munkában a négy albizottság a 2012. évben is kivette részét. 6.2. Ülés időpont: 2012.. április 16., 14 ó, helyszín: SZIE Állatorvos-tudományi Kar.
Napirendi pontok és határozatok(H): . 1. Kardeván Endre VM államtitkár (országos főállatorvos) tájékoztatója hangzott el az új Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NEBIH) és ezen belül az új hatósági strukturába került állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szolgálat feladatairól, terveiről, s ezek megvalósításához való bizottsági hozzájárulás lehetőségeiről, különös tekintettel egyes fertőző állatbetegségek elleni védekezésre, zoonózisokra és az élelmiszerlánc-biztonság további javítására. A kérdések hozzászólások az állatállományokra vonatkozó mentesítési tervekre ill. azok megvalósúlának stádiumára, járványügyi aktualitásokra vonatkoztak. Sertések (Aujeszky vírus, PRRS vírus). Szarvasmarha állományok: IBR-mentesítés és a Schmallenberg vírus fertőzés 3
járványtani helyzete. Baromfi állományok: Salmonella elleni védekezés, és az antibiotikum rezisztens klónok terjedése merült fel. H-1.: A beszámolót – számos hozzászólás és élénk vita után – a bizottság köszönettel vette, kifejezvén azon reményét, hogy a fenti témák kapcsán elhangzott számos szakmai megjegyzés és javaslat az igazgatásban ezen közös megbeszélés alapján is hasznosulhat. 2. MTA köztestületi tagok jelentkezése és ajánlások az MTA Agrártudományok Osztálya felé H-2: Zádori Zoltán és Doszpoly Andor köztestületi tagságát a bizottság egyhangúlag támogatta. 3. MTA Agrártudományok Osztálya új Ügyrendje és ennek átvezetései Bizottságunk ügyrendjébe A bizottság elnöke az ülést megelőzően nyomtatott formában kiadott ügyrendi anyagból azokat a pontokat vette sorra, amelyek a korábbiakhoz képest változtak ill. pontosítottak. H-3: Az ügyrendi módosításokat a bizottság megvitatta, majd egyhangúlag elfogadta.
4. A bizottság 2012. évi további feladatai: MTA Agrártudományok Osztálya 2012 évi novemberi tudományos
rendezvénye,
a
„Tudomány
Hete”
rendezvénysorozat
keretében
(N.B.)
Solti László akadémikus, osztályelnök ismertette az MTA Agrártudományok Osztálya részéről kiinduló javaslat főbb pontjait, melyek szerint a Magyar Tudomány Ünnepén, egy ünnepi ülés programját állatorvos-tudományi témákkal lehetne megtölteni. A vitában fölmerült javaslatok: megemlékezni a magyar állatorvosképzés 225. évfordulójáról és bemutatni az állatorvostudománynak, a szélesebb érdeklődésű tudományos közösség számára is érdekes főbb vonalait. H-4: A javaslathoz tett számos hozzászólás után az alább ismertetett, 2012. nov 6-i, „Frontvonalak az Állatorvos-tudományban” c. ünnepi program kerekedett ki.
5. Beszámoló a SzIE- Állatorvos-tudományi Kar 2012. május 17-i rendezvényéről a magyar állatorvos-képzés 225. tanévének megünnepléséről (Fodor László, dékán):a Kar szervezésében rendezendő jubileumi ünnepség program-tervezetét ismertette, amelynek során a Tolnay emlékmű koszorúzására és az állatorvosképzés történetére, jelenére és jövőjére vonatkozó előadások megtartására kerül majd sor. Az ünnepség egy, a gödöllői Grassalkovich kastélyban rendezendő fogadással zárul.
H-5: .A bizottság a tájékoztatást köszönettel vette.
6. Egyebek: a.) A bizottság elnöke beszámolt a „Horizont 2020” programot ismertető MTA rendezvényről, mely felhívta a figyelmet arra, hogy az EU 2014-2020 kutatási programjainak kiírása a javasolt 4
témakörök figyelembevétel történik. A fontos hazai kutatási témákra vonatkozóan javaslatokat vár a Nemzeti Innovációs Hivatal. E célból rendelkezésre állnak a NIH honlapján a megfelelő adatlapok. Több ország is képes lobbizni, a kutatóinknak sem kellene ezen a lehetőséget kihagyni. b.) Fodor László dékán ismertette az Állatorvos-tudományi Kar 2012. április 10.-én tartott Kari Tanács szavazati eredményét, Sótonyi Péter professzort javasolja az Egyetemi Szenátus számára a kari dékáni pozícióra. A bizottság elnöke gratulált a dékáni jelöléshez, jó egészséget és sok sikert kívánva az elvégzendő feladatokhoz.
6.3. Ülés időpont: 2012. november 27, 13:30 , helyszín: SzIE Állatorvos-tudományi Kar 1. Dr. Bognár Lajos VM helyettes államtitkár tájékoztatója az új Kormányzati Élelmiszerbiztonsági Stratégiáról , továbbá az állategészségügyi igazgatási és a laboratóriumi diagnosztikai munka fejlesztésének közép és hosszú távú lehetőségeiről. Ezek szerint 2013-ban kerül véglegesítésre az Élelmiszerlánc Biztonsági Stratégia, amely a 2013-2022-es periódusra vonatkozóan határozza meg a kormányzati célokat. A célok közé tartozik a termékek és folyamatok egészére vonatkozó elfogadható kockázati szint biztosítása és az információ aszimmetria kiegyenlítése. Az új stratégia támaszkodik az MTA szakirányú dokumentumaira és az MTA-val folytatandó egyeztetésekre. A laboratóriumok jövője erősen forrás függő, ezek jobb kihasználása érdekében koncentrálni kell a kapacitásokat. A monitoring vizsgálatok vonatkozásában a helyettes államtitkár két alternatívát ismertetett, melyek mindegyikében kiemelt szerep jut a nemzeti referencia laboratóriumoknak. A bizottsági vita során hangsúlyt kapott, hogy a Stratégia laboratóriumokkal kapcsolatos, eddig megismert részei nem megnyugtatóak. Fel kellene mérni mi az, amit az állam vizsgáltatna, és ehhez kell kapcsolni a kapacitást és a forrást. A központi állategészségügyi diagnosztikai intézetnek 13 EU referencia feladata van. Kérdés, van-e elegendő szakember ezek ellátására ? A bizottság felhívta a figyelmet az esetleges kiszervezések veszélyére. A helyettes államtitkár válaszai általában egyetértők és a szakmai alapok erősítésére irányulóak voltak, s kérte a bizottság jövőbeni részletes írásos véleményét a bemutatott Stratégiához (l: később). H-1. A bizottság elnöke megköszönte a tájékoztatást és jelezte, hogy bizottság szívesen segít a Stratégia kidolgozásában pl. a kutatás és diagnosztika területén. A központi diagnosztikai és kutató egység kialakítását illetően utalt a pozitív cseh és lengyel példákra. 2. Áttekintés és javaslat: a szarvasmarha vágóhidak hulladékából készült húslisztek sertések vagy baromfival való etetésének EU rendeleti akadályairól. (Varga János vezette „ad hoc” munkacsoport, Mészáros János- és Tuboly Tamással, meghívottként: Ózsvári Lászlóval)
5
A javaslat Mészáros János akadémikustól indult, akinek bevezetője után Varga János akadémikus ismertette az előzetesen megküldött írásos anyagot, mely a jelen helyzet összefoglalását és ezzel kapcsolatos bizottsági javaslatokat tartalmazza. A 1069/2009 EK jogszabály engedi az un harmadik kategóriás termékek nem kérődzőkkel való etetését. Ugyanakkor a 999/2001 EK tilalom ma is fennáll, bár ennek szakmai indoka nincs. A scrapie/BSE monitoring és az SRM (specified risk material) eltávolítása kizárja a fertőzés lehetőségét. Továbbra is elfogadható, hogy kérődzőkkel ne etessünk állati eredetű fehérjét, de a sertés-, és baromfi esetében ez nem indokolt. H-2. Az előterjesztést a bizottság a vitában elhangzottakkal kiegészített, mellékelt formában az Agrártudományi Osztály elnökéhez és az illetékes VM államtitkársághoz eljuttatta (1. Melléklet). 3. Előzetes tájékoztató a kísérleti állatokra vonatkozó küszöbön álló új törvényről valamint az új GMO törvényről és ezek mindennapi munkánkat illető hatásáról, jövőbeni lehetőségeinkről a.) A bizottság elnökének rövid ismertetője szerint az állatkísérletekre vonatkozóan új helyzettel kell szembesülni. Január 1.-től új törvény lép hatályba, ami megszünteti a jelenlegi rendszert. Marad, az állategészségügy elsődleges felügyeleti szerepe, de minden kérelemhez alapos háttérelemzés, kockázatbecslés benyújtása szükséges. Csak az általános (alap) engedéllyel rendelkező intézetekben és csak konkrét kísérletekre lesz az engedély kiadható, meglehetősen komplikált előírások alapján. Az engedélyezési szintekben változás lesz, különösen a felsőbb szinten, mely kísérletekről a minisztérium (VM) etikai és állatvédelmi bizottsága lesz illetékes az engedélyt javasolni. H-3a: Az új állatkísérleti törvény életbe lépésekor a bizottság hívja meg Gyertyán Istvánt VM illetékes osztályvezetőjét, aki minderről alapos tájékoztatást nyújthat. b.) A GMO törvény már nyár óta érvényben van. Minden, még a nukleinsav klónozás is GMO tevékenységnek számít. Minden tevékenységet dokumentálni, indokolni kell. H-3b: A hozzászólásokkal kiegészített tájékoztatást bizottság tudomásul vette. 4. Tájékoztató MTA levelező tag jelölésekről és MTA közgyűlési képviselő választások menetéről. A bizottság elnökének tájékoztatása szerint új levelező tagokat, szigorú limit szerint, az MTA Elnöksége által kiadott szempontok alapján, akadémikusok jelölnek. A jelöléshez legalább 3 akadémikus támogatása szükséges, aki két-két személyt támogathatnak. Az Agrártudományi Osztályon a jelölés 18-20 névvel indult, majd 14 főre csökkent, melyből az elnökségi jelzések szerint 1-2 jelölt juthat be. A 14-es listán, Harrach Balázs, Szenci Ottó és Kovács Melinda szerepel, kétkét állatorvos-, illetve két állattenyésztő akadémikus és más tudományterületek akadémikusainak ajánlásával. Tiszteleti tagként Prof. P.A. Barrow jelölésére (Univ.Nottingham, UK) történt javaslat. 5. 2013. januári (28-29-30-31) Akadémiai Beszámolók rendjének, bizottságainak megbeszélése. H-5: A szekciók, elnökei-, titkárairól, bizottsági tagjairól szóló javaslatot a bizottság elfogadta 6
6. Egyebek: az MTA Doktori Tanácsától és Solti László osztály elnöktől felszólítás érkezett a bizottság által meghatározott doktori minimumok emelésére, a hivatkozások tekintetében. H-6: A bizottság az elnök előterjesztése alapján, az MTA Agrártudományok Osztálya felé az eddigi állatorvos-tudományi MTA Dr-i citációs (SCI) minimumok 25-33%-os emelését javasolta. 6.4. Bizottsági vélemény és munkacsoporti ülés ( 2012 dec 19.), a VM Élelmiszerláncbiztonsági Stratégia 2013-2022 – Koncepció”.c tervezetéről (2012. december) A fenti VM stratégiai tervezetet a bizottság valamennyi tagja előzetesen megkapta, majd arról dec. 17-19-n elektronikus formában az elnök véleményeket gyűjtött, melyeket egy erre felkért bizottsági munkacsoport dec. 19-n délutáni ülésén (MTA-ATK-AoTI-ben) kiértékelt és egy Emlékeztetőben rögzített módon megvitatott. Ezek alapján a bizottsági vélemény elkészült. A bizottsági véleményt és javaslatokat tartalmazó anyagból itt is fontos kiemelni, hogy a bizottság elsősorban az állati eredetű élelmiszerek biztonságosságával kapcsolatos kérdésekben tekinti magát kompetensnek, megjegyzéseit és javaslatait elsősorban erről az alapról terjesztette fel. Ezért hangsúlyozta, hogy a hazai élelmiszerlánc-biztonsági stratégiának világosan le kell szögeznie az állati termék előállításnak és azt szolgáló állategészségügynek kiemelt szerepét, mely nélkül élelmiszertermelésünk és mezőgazdaságunk hosszabb távú nemzetközi versenyképessége súlyos károkat szenved. Stratégiai célként, különösen kiemelendő lenne az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési vonal intézményi és szakmai fejlesztése, továbbá közvetlen és egységes „egyenes vonalú” működtetésének megőrzése, továbbfejlesztése, az élelmiszerlánc minden egyes szakaszán. A 7 oldalas bizottsági tanulmányt a bizottság elnöke a VM megbízásából eljáró Jozwiak Ákos NEBIH főosztályvezetőnek átadva, egyben az MTA Agrártudományok Osztálya elnökének valamint a megbízó, VM helyettes államtitkárnak küldte meg (2. Melléklet).
8. A tudományos bizottság 2012. évi kiemelkedő rendezvényei, és azok rövid leírása 8.1. „Akadémiai Beszámolók” MTA és a SZIE ÁOTK Doktori Iskola-val közös rendezvény. időpont: 2012. január 16-19., helyszín: SzIE Állatorvos-tudományi Kar. A közel 40 éves hagyományoknak megfelelően: 7 szekcióban 110 előadás hangzott el, az alábbi szakterületekről (időbeni sorrendben): Élettan Biokémia Kórélettan Morfológia, Élelmiszerhigiénia, Virológia, Immunológia, Bakteriológia, Állathigiénia Állattenyésztés , Genetika Takarmányozástan, Parazitológia, Állattan, Halkórtan, Klinikumok , Gyógyszertan, Toxikológia. Az előadások összefoglalóiról a Magyar Állatorvosok Lapja 2012. évi számaiban a szekciók titkárai adtak a gyakorlat számára is értékelhető áttekintéseket. Az MTA és az ÁOTK
7
Doktori Iskola együttműködésének köszönhetően kiemelkedően magas volt a Beszámolókon a fiatal kutatók (PhD hallgatók) részvétele, előadóként és hallgatóként egyaránt. Előadásaik általában magas szintűek voltak. A Bizottságban felmerült, hogy a vezető kutatókat ösztönözni kellene arra is, hogy kutatási témáikról egy-egy átfogóbb előadást is adjanak. Erre azért van igény, mert a PhD hallgatók bármilyen jól felkészültek is a szűkebb kutatómunkájukkal kapcsolatban, előfordul, hogy a maguk részét nem tudták megfelelően egy-egy szélesebb keretbe beilleszteni. 8.2. „Állatorvosi Tudományos Nap”.
Időpont: 2012. nov. 6., helyszín: MTA, Díszterem
Az MTA főtitkára által megnyitott, VM államtitkár előadásával indított a Magyar Tudomány Hete kiemelt rendezvényeihez sorolt tudományos rendezvény az állatorvos-tudomány 2012. évi legfontosabb rendezvénye volt, melyet az Agrártudományok Osztálya rendezvényeként, a Bizottság és társrendezőként a Magyar Országos Állatorvos Egyesület rendezett. Ennek során megemlékeztek a hazai állatorvosi felsőfokú oktatás elindításának 225. évfordulójáról, majd meghallgatták Kardeván Endre országos főállatorvos (VM államtitkár) az élelmiszerlánc-biztonsági szolgálat újjáalakulásáról, eredményeiről és jövőbeni feladatairól szóló előadását, valamint ahhoz csatlakozó tudományos előadásokat. A sertés állományok PRRS mentesítésének hazai tudományos alapjait ismertető előadás (Rusvai Miklós. , Balka Gyula., Bálint Ádám.) kapcsán áttekintették a legfontosabb igazgatási és szakmai feladatokat is. Az egyes szakterületek (klinikumok, molekuláris virológia,
vakcinológia és hal-parazitológia) legújabb eredményeit pedig a további előadások
mutatták be: -
Adatok az adenovírusok őstörténetéhez” (Harrach Balázs – Benkő Mária),
-
Vektorvakcinákkal a legsúlyosabb vírusos baromfibetegségek ellen (Pénzes Zoltán).
-
Tumor tipizálás és a daganatos betegségek prognosztikája az állatorvosi gyakorlatban (Jakab Csaba - Vajdovich Péter)
-
A halak nyálkaspórás élősködőinek kettős élete (Molnár Kálmán)
Az ünnepi tudományos ülést „A Magyar Országos Állatorvos Egyesület (MOAE) szerepe a kutatások támogatásában” c. előadással és kitüntetés átadással, laudációval Fodor László, MOAE elnök zárta. 9. Albizottsági vitaülés, időpont: 2012. június 21., helyszín: Siófok „Vitaülés az anitibiotikumok alkamazásáról (Rezisztencia kialakulása baromfiban, humán vonatkozások)” témakörben- a Derzsy Nap keretében, a Zoonózis albizottság és a Baromfi Egészségügyi Társaság közös rendezvényén, a CEVA-Phylaxia támogatásával. Az antibiotikum rezisztencia tudományos alapjait, humán- és állategészségügyi vonatkozásait, az MTA vendégeként meghívott külföldi előadó (Dr. Stephen Lister) valamint a bizottság elnöke- és a témában jártas humán-, és állategészségügyi szakemberek előadása és azt követő 8
vitafórum tekintette át. Az ülés konklúziója szerint az állattartók és állatorvosok részéről is az antibiotikumok alkalmazásának célzottabb voltát és a mennyiség csökkentését kell elérni ahhoz, hogy a rezisztencia terjedése visszafogható legyen. Világossá vált azonban az is, hogy a közegészségügy rezisztencia gondjainak csak egy része irható az élelmiszertermelő állattartók és állatorvosaik rovására, mert igen jelentős lehet a humán gyógykezelések hatása is. A fenti vitaülést megelőzően, a Köves és Derzsy napok közös megnyitóján a bizottság és a MOAE Baromfi-egészségügyi Társaság tiszteletbeli elnöke, Mészáros János akadémikus: adott, tudománytörténeti dokumentumokat is bemutató és a mának is üzenő, teljeskörű áttekintést, „100 éves a magyar állatgyógyászati oltóanyaggyártás” címmel (Magy. Áo. Lapja, 2012. 134., 669). 10. A tudományos bizottság 2012. évi ülésén (MTA , november 6-n) kiosztott díj Hutyra Emlékérem (Magy. Orsz. Állatorvos Egyesület érme) díjazott: Benyeda János 11. A tudományos bizottság tagjai által elnyert dijak, elismerések 2012-ben
Belák Sándor MTA külső tagjának tudományos teljesítményét a rangos Arany Medál Díjjal a Svéd Királyi Akadémia ismerte el. A kitüntetést XVI. Károly Gusztáv svéd király nyújtotta át.
Kovács Ferenc akadémikus, az állatorvos-tudomány területén végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje csillaggal, magas állami kitüntetésben részesült, melyet a Parlamentben a Magyar Állam elnökétől vehetett át.
Varga János akadémikus a Szent-István Egyetem „Honoris Causa” professzora címet nyerte el. 12. A tudományos bizottság tagja által 2012. évben megjelentetett könyv:
Gálfi Péter – Csikó György- Jerzsele Ákos: Állatorvosi Gyógyszertan III. (Robbie-Vet Kft, Budapest, 2012), 468 o, 68t, 156á, 3 függelék. (Szerkesztette: Gálfi Péter), 13. Egyéb, a bizottság tagjaihoz kötődő kiemelkedő tudományos eredmény, siker Tudományos eredmények: A SZIE-ÁOTK Járványtani Tanszékének virológiai munkacsoportja jelentős eredményeket ért el a sertések újabban megjelent parvovírus fertőzéseinek elemzése terén (Infect Genet Evol. 2012 Aug;12(6):1163-71.// Arch Virol. 2012 Jun;157(6):1003-10), a sertés circovírusok molekuláris evolúciójával kapcsolatban (Infect Genet Evol. 2012 Mar;12(2):420-7). Továbbá elsőként azonosítottak lesőharcsákban circovírusokat (Arch Virol. 2012 Jun;157(6):1173-6) és jelentős szerepet töltöttek be egy rekombináns növényvírusra alapozott sertés circovírus vakcinajelölt kifejlesztésében (PLoS One. 2012;7(12):e52688). Az MTA-ATK-Állatorvos-tudományi intézetének bizottsági tagjai eddig ismeretlen adenovírusokat mutatattak ki, gazdasági és 9
vadállatokból, s genomjaik összehasonlító vizsgálata alapján vontak le következtetéseket. Így pl. denevérekből származó új adenovírusok kapcsán megerősítve látják korábbi elképzelésüket, miszerint a kutyákat, medvéket veszélyeztető, májgyulladást okozó adenovírus (kutya-adenovírus 1-es), valamint a lovak 1-es típusú adenovírusa is denevér-eredetű lehet (J. General Virol 2012, 93, 2457// J.Virol., 2012. 86(3), 1888). Bakteriológiai kutatásaink egyik érdekes eredménye szerint a hazai, többszörös antibiotikumrezisztenciával rendelkező, kórokozó és kommenzalista E. coli törzsek rezisztencia és virulencia génjeinek kapcsolódása esetenként jelentős szelekciós előnyt jelent akár az állattól ember felé terjedésben, vagy új pathotípusok megjelenésében is. Más rezisztencia gének viszont humánspecifikusak maradnak (Int.J.Med. Microbiol, 2012. 302, 4 // Vet. Microbiol. 2012. 156, 110). A tularémia kórokozójának (Francisella tularensis subsp. holarctica) európai filogeográfiaia megoszlására irányuló, nemzetközi munkamegosztásban végzett vizsgálatok megerősítették azon korábbi magyar álláspontot, miszerint egyes olaszországi járványgócok nem a magyar mezei nyulak vadászati célú betelepítésével kapcsolatosak (Emerg. Infect.Dis.2012.18, 290). Az ugyancsak jelentős hagyományokkal rendelkező hazai halparazitológiai kutatások számos új parazita fajt ill. új gazdát leíró, tekintélyes lapokban publikált eredményei mellett ez évben kiemelendők a hazai és a külföldről behozott invazív halfajok parazitás fertőzöttségére irányuló ökológiai megfigyelések, melyek a hazai őshonos fajokra nézve jelentenek veszélyt. A betelepült dunai géb fajok pl. galandféreg (P. laevis) lárva fertőzöttsége a márna és balin állományok már meglévő fertőzöttségét jelentősen transzformálja, míg a balatoni gébekben kialakult ligula fertőzöttség a dévérkeszeg állományt veszélyezteti. Megfigyelték, hogy az invaziv ezüstkárász is több hazai őshonos halfaj (széleskárász, compó) életterét veszélyezteti (ATK Tudományos Nap, Martonvásár, 2012). A bizottság tagjainak jelentősebb pályázati sikerei között említendők: Akadémiai kutatócsoporti pályázat és EU FP7 pályázatok elnyerése: - a Kaposvári egyetemen "Mikotoxinok az élelmiszerláncban" nevű akadémiai kutatócsoportja alakulhatott meg 2012-ben, Kovács Melinda vezetésével. - EU FP7 ADVance, Marie Curie Initial Training Network (humán gyógyászati célú adenovírus vektor fejlesztés kapcsán fiatal kutatók képzése), Harrach Balázs – Benkő Mária résztvevők. - EU FP7 PROMISE (Bakteriális kockázatbecslés az EU élelmiszer fogyasztói védelmében), Nagy Béla résztvevő és WP1 munkacsoport vezető. Nagy Béla s.k. elnök
10
