MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI
BIZOTTSÁG
- 2013.
1. A z MTA Állatorvos-tudományi bizottság 2013. évi tevékenysége (synopsis) A tárgyévben a bizottság négy teljes ülés és két munkabizottsági ülés keretében kiemelten foglalkozott az állatorvos-tudományt is szorosan érintő, de azon messze túlmutató stratégai kérdésekkel és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős Államtitkársága kérésére véleményezéssel, javaslatokkal továbbra is segített a tárgyévben elkészült és a Kormány által jóváhagyott „Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia –2013-2022” c. anyag elkészítésében (megalapozó dokumentáció kritikus áttekintése, háttéranyagok és részletes analízis készítése), melynek előkészítése során nyújtott bizottsági véleményeket és javaslatokat a VM csak részben tudta figyelembe venni. Különösen fájlalta a bizottság, hogy a fenti VM stratégia a nemzetközileg széles körben elismert szervezeti hatékonysággal működő magyar állategészségügyi szolgálat egységes egyenes vonalú irányításáról valamint az állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági és zoonózis kutatások jelentőségéről, jövőbeni K+F támogatási tervekről értékelhető jövőképet nem tartalmaz. A bizottság részéről elvégzett helyzetelemzések és lehetséges fejlesztési irányok megjelölése, remélhetőleg a továbbiak folyamán még szükséges lehet. Anyagainkat a VM illetékesek és az MTA Agrártudományok Osztálya felé eljuttattuk. Ugyancsak az illetékes Államtitkárság kérésére több ülésben foglalkozott a Bizottság az Élelmiszerlánc-biztonság oktatásának kérdéseivel, különös tekintettel a felsőoktatásra és segített az idevonatkozó tervek és javaslatok kialakításában, következetesen jelezvén hogy a felsőoktatás szintjén ezen témakört egységes szemléletben kell kezelni, s ehhez a SzIE Állatorvos-tudományi Kar a továbbiakban is minden segítséget megad. .A Bizottság kiemelt tudományos rendezvényei voltak: a szokásos januári „Akadémiai Beszámolók”,(2013 január 28-31) elsősorban fiataloktól hallott, 7 szekcióban tartott, 96 előadással a SzIE Állatorvos-tudományi Karon (a SzIE Állatorvos-tudományi doktori Iskolával karöltve). A Magyar Országos Állatorvos Egyesület (MOAE) társrendezőjeként a SzIE Állatorvos-tudományi Karon – a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében tartott „Országos Állatorvos Nap” (2013. nov. 21). Kiemelt témaként az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési szolgálat megerősítése, valamint az antibiotikum-használatnak az állati eredetű élelmiszer előállításban és az állategészségügyben való ésszerűsítése szerepelt. Egyéb rendezvényeket a 8. pontban sorolunk fel. A bizottság eleget tett az Agrártudományok Osztályától érkező ügyrendi és Dr-i követelményekkel kapcsolatos feladatoknak, s foglalkozott az állatorvos-tudományt érintő számos fontos szakmaitudományos kérdéssel (l: alább). A bizottsági tagok tudományos munkájának eredményességét jelzi, hogy vezető-, ill. társzerzőként 2013-ben is számos nemzetközileg is új eredményről számoltak be, tekintélyes nemzetközi szakfolyóiratokban. A bizottság 22 tagjának jelentős tudományos eredményeiről itt számba vett 91 közleménye az alaptudományok, klinikum, járványtan és mikrobiológia, élelmiszer.biztonság és parazitológia területét képviselte (kumulatív IF: ≥ 95,0). 1
2. A tudományos bizottság neve: MTA Állatorvos-tudományi bizottsága 3. Tudományos bizottság tisztségviselői: Elnök:
Nagy Béla, MTA r. tagja
Alelnök:
Szenci Ottó, az MTA doktora (Állatorvos-tudomány)
Tiszteletbeli elnök:
Mészáros János, MTA r. tagja
Titkár:
Tuboly Tamás, kandidátus (Állatorvos-tudomány) 26 fő, ebből
4. Tudományos bizottság létszáma: Akadémikus:
5 rendes tag, (ezen felül, 3 külső tag)
Nem akadémikus közgyűlési képviselő:
2 fő
MTA Doktora:
13 fő
Kandidátus:
8 fő
PhD:
2 fő
5. A tudományos bizottsághoz tartozó köztestületi tagok létszáma: 170 fő Akadémikus: 5 fő Tudomány és MTA doktora: 29 fő Kandidátus: 76 fő PhD: 59 fő 6. Tudományos bizottsághoz tartozó albizottságok: Élelmiszer-biztonsági Albizottság: lista nem meghatározott Elnök: Laczay Péter, kandidátus
Titkár: (nincs titkár)
Környezetvédelmi és Takarmány Toxikológiai Albizottság: lista nem meghatározott Elnök: Rafai Pál, MTA Dr. Zoonózis Albizottság:
Titkár:
(nincs titkár)
12 fő
Elnök: Nagy Béla, MTA r. tagja
Titkár:
Kovács Sándor, ny. igazgató
7. A tudományos bizottság ülései (időpont, helyszín, napirend, határozatok): 7.1. Ülés időpontja: 2013. március 19. 14 ó SzIE ÁoTK, H épület 301-es terem
Napirendi pontok és határozatok(H): 1. Elnöki beszámoló az MTA hírekről és az MTA tagválasztások előkészületeiről. 2. „Oktatási, szakképzési és ismeretterjesztési stratégia az élelmiszerbiztonsági ismeretek fejlesztéséhez” c. vitaanyag (előterjeszti: Kasza Gyula, Corvinus Egyetem, Budapest)
2
H-1: A vitaanyagot a tájékoztató alapján a bizottság megvitatta és számos kiegészítést javasolt, melyeket részletes írásos véleményében egy hónapon belül átad. Ennek középpontjában a felsőoktatási intézmények e területi oktatásában való egységesítés lesz (az anyagot átadtuk). 3. MTA köztestületi tagságra jelentkezés és ajánlások az MTA Agrártud.ok Osztálya felé: H-2: Hornok Sándor jelentkezését a Bizottság támogatta : Határozatképes ülés: 100% IGEN 4. A 2013. januári Akadémiai Beszámolók értékelése (szekció elnökök előterjesztései) A beszámolók sorozata 2013 január 29-31 között, 7 szekcióban tartott, 96 előadással a SzIEÁllatorvos-tudományi karon (a SzIE-Állatorvos-tudományi doktori Iskolával karöltve) az idén is elsősorban a fiatalok szereplésével zajlott, melyről a szekció elnökök az alábbiakban összegezték tapasztalataikat Dr. Vörös Károly: Korábbi javaslatainak köszönhetően idén lényegesen nagyobb volt az érdeklődés és az előadások látogatottsága is kiegyensúlyozottabb volt. Az előadások száma és szakterületenkénti aránya a tavalyihoz hasonlóan alakult. Hasznos és nagyon jó hangulatú viták kerekedtek. Dr. Gálfi Péter: Támogatja az új kevert rendszert, ennek köszönhetően 40-50 hallgató folyamatos jelenléte volt tapasztalható.Dr. Kassai Tibor a parazitológiai előadásokról elmondta, hogy élénk vitaszellemet tapasztalt, az előadások száma idén is 17 volt. Tematikailag elsősorban a kullancsok szerepeltek. Dr. Molnár Kálmán: a halkórtan elsősorban hal-parazitológia formában volt jelen. Javasolta, hogy a hal-virológia a jövőben kerüljön át a virológia szekcióba. Dr. Harrach Balázs pozitívan értékelte a virológiai szekciót, sok előadás szerepelt, és mindet más előadó tartotta. Hiányolta a CEVA-Phylaxia előadásait. Dr. Nagy Béla a bakteriológiai szekciót illetően elmondta, hogy a diagnosztikai intézet, a kutatóintézet és a járványtani tanszék szerepelt az előadásokon. Kifejezetten színvonalas előadások hangzottak el. Az illetékes távollétében az elnök értékelve az állathigiénia-genetika-takarmányozástan szekciót is, elmondta, hogy erőteljes fejlődés látszik és fontos szerepet kapott a publikáció orientáltság. Dr. Bartha Tibor: Az élettan-biokémia szekción is jellemző volt a magas színvonal és a vitakészség. H-3: Bizottság a szekcióelnökök beszámolóit elfogadta, s megköszönte a szekcióvezetők és az egyetemi munkatársak vezetői-, szervező- ill. technikai segítő munkáját, s a bizottság titkárának a beszámolók begyűjtését és szerkesztését és a SziE-ÁoTK Doktori Iskola együttműködését. 5. A 2012. évi bizottsági jelentést – a bizottság elnöke tekintette át, melyet az MTA Agrártudományok Osztályának jelenlévő elnöke magas színvonalúnak és a készülő akadémiai parlamenti beszámolóhoz jól használható agrártudományi anyagként értékelt. H- 4. A beszámolót a Bizottság elfogadta. 6. A 2013. évi munkatervi- és program javaslatok: - MTA Dr-i ügyek: az elnök biztatta a nyilvánosan hozzáférhető Áo.tud-i bizottsági minimumok szerint nagydoktori habitusú, potenciális jelölteket az MTA Dr-i fokozatszerzés megindítására. Őszre a Bizottság a MOÁE-vel közösen tervez egy országos összejövetelt, amelyet ezúttal nem az Akadémián hanem az ÁOTK-n (Dr. Fodor László: A MOÁE-n belül idén tisztújítás lesz. 3
- Állatorvosi Kamarai és továbbképzési ügyek és programok: Mivel az Állatorvosi Kamara ma már mindenre pontokat ad és több területen is megjelent a továbbképzésben, fölvetődött a Bizottság szerepe és tájékozódási igénye az állatorvos továbbképzésben. Dr. Tuboly Tamás a Kar illetékes dékán-helyettese által adott tájékoztatás szerint a 2012. év során elfogadott kamarai törvény az önálló állatorvosi praxis megindításához olyan követelményt támaszt, hogy minimálisan a „Kamarai Specialista”, vagy Szakállatorvosi diploma birtokosa, vagy pedig Európai College tag legyen. Mivel az első minimum követelmény teljesítési feltételei tisztázatlanok, kérte a T. Bizottság, segítségét. Az elnök javasolta, hogy a későbbiekben egy szűkebb bizottság jöjjön létre, ami a kérdést megvizsgálja. - Az elnök javasolta Dr. Kardeván Endre államtitkár idei meghívását. Továbbá kérte az előadott és kiadott élelmiszer-biztonsági oktatási stratégiai anyag véleményezését és fejlesztését, jelezvén, hogy ismét jön véleményezésre az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiai anyag is. H-5. A fenti és egyéb javaslatok: az időközben elkészített mellékelt „2013 évi bizottsági munkatervben rögzítésre kerültek. Egyéb: Tuboly Tamás ismertette a jelenlévőkkel, hogy az ÁOTK elnyerte a Kutatókar címet.
7.2. Ülés időpontja: 2013. május 21. 14 ó SzIE ÁoTK, H épület 301-es terem 1. Tájékoztatás az új állatvédelmi törvény, bizottságunkat érintő legfontosabb vonatkozásairól [Dr. Gyertyán István, osztályvezető (Richter RT), Országos Állatkísérleti Tudományos és Etikai Tanács elnöke]. Az előadó egy vetítéssel egybekötött előadás keretében ismertette az új szabályokat. Az EU 2010-ben a korábbi 1986-os irányelv helyett újat alkotott, amely 2010 novembere óta hatályos, és 2 éven belül a nemzeti jogrendszerbe az irányelveket át kellett ültetni. Hazánkban ez két részre bontva történt meg, egyrészt a 2013. január 1.-től érvényes, az általános és garanciális szabályokat tartalmazó Állatvédelmi törvényben, másrészt a 2013. április 15-től érvényben lévő Állatkísérletekre vonatkozó törvényben, amely utóbbi tartalmazza az oktatással kapcsolatos irányelveket is. A kísérletek engedélyezése helyi szinten történik a megyei kormányhivataloknál, és új elem a projektértékelés beépítése. 2. Tájékoztatás és megbeszélés az Élelmiszerlánc-biztonsági irányításban bekövetkezett módosulásokról, Szolgálatunk aktuális teendőiről, Bizottsági feladatainkról. [Előadó: Dr. Kardeván Endre, országos főállatorvos,VM államtitkár]. Az államtitkár úr ismertette az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatos tapasztalatokat (ennek 10%- a NEBIH laborok és módszerek fejlesztését szolgálja), valamint azt, hogy megszűnt a közvetlen szakmai irányítás, ezért az egyes folyamatok végig vitele rendkívül időigényessé vált, és felborult a korábbi monitoring rendszer. Bár az országos fő4
állatorvosnak a Parlament előtt kell beszámolnia a tevékenységéről, az „Élelmiszerlánc biztonsági Stratégia” nem kerül a Parlament elé. A megindult társadalmi egyeztetés során várnak további javaslatokat a Bizottságtól is. Szerinte van még elegendő idő az esetleges változtatásokra. A bizottság elnöke fölvette a korábban (2012) javasolt Takács János emlékéremnek a VM illetékes államtitkárság általi felkarolását, melyet az államtitkár úr továbbra is támogatna, de az ehhez szükséges miniszteri rendelet-változtatásra még nem értett meg az idő. 3. Az „Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022” c. vitaanyag bizottsági véleményezése [Ref.: Nagy Béla, - Dr. Jozwiak Ákos korábbi előterjesztő és a VM államtitkár úr jelenlétében]. Az anyag harmadízben szerepelt a Bizottság előtt (ezúttal 8 oldalas vélemény készült), s meg kellett állapítani, hogy annak számunkra érthető, átlátható volta nem sokat javult. Továbbra is túlságosan bő anyag (70 oldal, a többször javasolt 10-15 oldal helyett): a hálózat elmélet és tudásközpontok túlhangsúlyozása zavaró, miközben fontos gyakorlatiasabb kérdések nyitottak. Jozwiak Ákos szerint az anyag háttér anyag lesz, melynek 11 pontját később kell kifejteni. Ígérte a legújabb változat megküldését, a bizottsági megjegyzések bejegyzések céljából. H-1 : a fentiekről a bizottság egy rövid, a VM és NEBIH számára készített és felterjesztett véleményben – a társadalmi vita részeként összegezi és küldi meg (l: melléklet-PDF). 4. Az „Oktatási, szakképzési és ismeretterjesztési stratégia az élelmiszer-biztonsági ismeretek fejlesztéséhez” c. vitaanyag és ahhoz készített előterjesztés megvitatása. [Ref.: Dr. Laczay Péter] A referens szerint az oktatási stratégiának célzottan kell az egyes szereplők felé irányulnia. A szakképzéssel kapcsolatos vélemény, hogy országos szinten szükséges az agrárképzés integrációja. Jelezte, hogy a felsőfokú szakképzés hiányzik a stratégiából. az osztatlan képzés visszaállítására és 34 felsőoktatási központ létrehozására, a szakember tanárok képzésére és az oktatás fejlesztésére. Az állatorvos képzésnél növelni kell az élelmiszer biztonság súlyát, ami nehéz feladat. Fontos a tantárgy harmonizáció pl. az állatorvosi és agrármérnöki képzés területén. A posztgraduális oktatás területén a gyakorlat orientált képzéseket kell erősíteni. Az Állatorvos-tudományi Kar egyik fontos terve, hogy nem állatorvos végzettségű diplomások számára is indítson ilyen irányú képzést. A vitában Dr. Sótonyi Péter dékán kifejtette, hogy a vázolt stratégiában a Kar szerepe és súlya nincs kellően kihangsúlyozva. Sajnos, a Kar nem használja ki a lehetőségeket (tangazdaság, tanvágóhíd). H-2: az oktatási stratégiával a továbbiakban egy szűkebb munkacsoport foglalkozzon (: mell). 5. Az MTA 184. közgyűlésének rezüméje ( a közgyűlési képviselők, Dr. Magyar Tibor és Dr. Tuboly Tamás valamint az MTA tagok adtak tájékoztatást a Bizottság felé)
7.3. Ülés időpontja: 2013. július 3, 14 ó SzIE ÁoTK, H épület, 301-es terem. 5
1. Az „Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022” c. vitaanyag 2013. május 30-i (június 1-i körlevéllel kiküldött) legújabb változatának bizottsági véleményezése Referens: Nagy Béla, MTA r. tagja., Felkért szakértő: Kovács Sándor, ny. igazgató Szerintük a harmadik anyag, lényegét tekintve, az előzőekhez képest nem változott. Tartalmaz ugyan vezetői összefoglalót, de az is meglehetősen filozofikus. Az állategészségügy egy-egy konkrét példában, elszórtan, koherencia nélkül, a 40. oldal után jelenik meg először. Az egyenes vonalú (direkt) irányítási rendszer nem szerepel a stratégiában, az állategészségügyi irányítás és felügyelet 3 pólusban, feldarabolva jelenik meg, ezek a minisztériumi főosztály, a NÉBIH és a kormányhivatalok. Mindez kaotikus benyomást kelt. Ezen túl, a dokumentum: - nemcsak élelmiszer-, hanem élelmezés-biztonságról is beszél, - az állategészségügy valahol a NÉBIH és a kormányhivatalok között foglal helyet, ami végrehajtási problémákat vet fel, s nem világos, ki fogja elvégezni a tudáshálózat kiépítését ? - élelmiszerbiztonsági szemlélet és adminisztrációs folyamat pedig az anyagban keveredik. A fentieket a bizottsági hozzászólások megerősítették, azzal egészítve ki, hogy ennek alapján készül majd a konkrét cselekvési terv, ami majd a Parlament elé kerül. Addig viszont elég volna egy tömör összefoglalóban a stratégiát vázolni, s ennek alapján egy konkrét szakmai anyagot készíteni, ami viszont természetesen csak megfelelő VM felkérés esetén lehet bizottsági feladat. H-1-: a bizottság a fenti értékelést elfogadta s a rövid (.05.30-i) véleményben foglaltakkal egyetértett. 2. Egyéb: „Kiskérődzők gümőkór (TB) ellenőrzését szolgáló diagnosztkai módszerek..” Prof. Tuboly Sándor által vezetett szakértői bizottság –NEBIH felkérésre - e témában végzett munkájának és 2013. június 20-al jegyzett szakértői véleményének szóbeli ismertetése. Az alábbi témaköröket vizsgálták, s ezek mindegyikéhez javaslatokat fogalmaztak meg. Kiskérődzők TB diagnosztikájára az EU-ban vagy hazánkban nincs joganyag. Nálunk 3 különböző tuberkulin van forgalomban, kiskérődzőkre egyiket sem törzskönyvezték. - Vadon élő kérődzők ügye, két TB endémiás góc ismert. - Állatkerti állatok (esetenként nagy értékű egyedek) esetén a TB teszt nem megbízható. - A szarvasmarha gümőkór mentességünk elismerése helyett az EU eljárási és nyilvántartási hibákra hivatkozik. - A diagnosztikumok törzskönyvezése. - Epidemiológiai változások, multirezisztens törzsek megjelenése Magyarországon. H-2 : a Bizottság az ismertetést megvitatta, majd köszönettel és jóváhagyólag tudomásul vette. 7. 4. Ülés időpontja: 2013. december 16,, 14 ó SzIE ÁoTK, H épület, 301-es terem. 1. A Magyar Állatorvosok Lapja helyzete (Ref: Visnyei László, főszerkesztő) . Immár 16 esztendeje tölti be a főszerkesztői posztot és 2014. március végével felmentését kéri. A munkában segítő, remélhető utódja: Balka Gyula Dr. (jelen). Az elmúlt 16 év alatt a lap jelentős 6
megújulási folyamaton ment keresztül: a korábbi fekete-fehér kéthasábos folyóirat színes nyomtatásban egy hasábon jelenik meg. Az addig tematikus lapszámokat pl. felváltotta a vegyes és színesebb tartalmú szerkesztés, így minden állatorvos megtalálhatja a számára érdekes és fontos információkat egy-egy lapszámban is. Korábban gyakori volt a külföldi folyóiratokból átvett fordítások közlése. Hála azonban, a növekvő beküldött kéziratszámnak, ilyenekre már nincs szükség. Köszönhető mindez - többek között- az Állatorvos-tudományi Kar jelentős anyagi támogatásának. Néhány éve új kiadó Magyar Mezőgazda Kft. vette át ezen lapot is, melynek ilyen jellegű tapasztalata eddig nem volt. Többek közt jelentősen (8-10 hónapos) késéssel rendezi a kifizetéseket. A főszerkesztői pályázat kiírása előtt még néhány fontos kérdést szerkesztőbizottsági ülés elé visz. H-1: a Bizottság a beszámoló megvitatatása után a főszerkesztő eddigi munkáját – érdemei elismerésével – a maga részéről is megköszönte és a lapot további támogatásáról biztosította. 2. A 2014. januári akadémiai beszámolók (e formában 40.) megszervezése (jan 27-30) Ref. Dr.Tuboly Tamás,titkár: a 2014. januári beszámolókat a szokásos formában de a 40. évfordulóról megemlékező, az első szekció előtti rövid ünnepi üléssel indítjuk. A szekció- beosztásokat megvitattuk (l: melléklet). Körlevél kiment, Abstract beküldési határidő: dec. 30. 3. 2014. évi munkatervi javaslatok (Ref: Nagy Béla) . -
az állatorvos továbbképzések helyzete és jövőbeli alakulása (dr. Tuboly Tamás)
-
a Doktori Iskola átszervezése (dr. Tuboly Tamás, dr. Rusvai Miklós)
-
a kar önállósági törekvései (dr. Sótonyi Péter)
-
áttekintés a fertőző betegségektől való mentesítési programjainkról (Nagy B)
- annak megtárgyalása, hogy az állatorvos napot ismét az MTA helyszínen tartsuk-e ? 4. Egyebek: - Az MTA Agrártudományok Osztályának híreiről Prof. Solti László, osztályelnök távollétében a bizottság elnöke adott rövid összegzést, s megragadta az alkalmat, hogy a nyilvánosan hozzáférhető Áo.tud-i bizottsági minimumok szerint nagydoktori habitusú, potenciális jelölteket az MTA Dr-i fokozatszerzés megindítására biztassa. - az Élelmiszerlánc-biztonság oktatás jövőjét tárgyaló (Dr. Kasza Gyula által összeállított, s vele külön is megvitatott) legutóbbi anyagról a munkabizottság nevében Dr. Sótonyi Péter dékán adott tájékoztatást. Lényege, hogy e téma felsőoktatásának letéteményese a SzIE-ÁOTK kell legyen (l: mellékelt levél, 2013. okt 18. melyet K.Gy-nak és a VM államtitkárnak is átadtunk). - Antibiotikumok állategészségügyi felhasználását vizsgáló NEBIH- munkacsoport (2012) feladatairól és eddigi megfigyeléseiről Prof Szenci Ottó és Dr. Kulcsár Gábor adott rövid tájékoztatást, melyet a bizottság megvitatott és megköszönt, együttműködését is megajánlva. - Kitüntetés átadása (Csontos József Emlékérem) és könyv megjelenéshez valamint egyéb kitüntetésekhez való gratuláció (l: alább) után a Bizottság évzáró ülése véget ért. 7
8. A tudományos bizottság 2013. évi legfontosabb rendezvényei rövid leírással Akadémiai Beszámolók (2013. január 28-31.) SzIE Állatorvos-tudományi Kar, DIT-vel (l: fent). Országos Állatorvos Nap (2013. november 21.) Magyar Országos Állatorvos Egyesülettel (l: fent) 9. A tudományos bizottság al- és munkabizottságok 2013. évi legfontosabb rendezvényei rövid leírással „Második vitaülés (2013) az anitibiotikumok alkamazásáról témakörben- a XXI. Derzsy Nap keretében (Sümeg, 2013, június 6), a Baromfi Egészségügyi Társaság ás a Zoonózis albizottság és közös rendezvényén. Az antibiotikum rezisztencia (különösen az újonnan megjelent, átvihető aminoglycosid rezisztencia) kialakulásának és terjedésének tudományos alapjait, humán- és állategészségügyi vonatkozásait, az MTA vendégeként meghívott külföldi előadó (Prof. Bruno-Gonsales Zorn) ismertette. Ezt követően a hazai baromfiállományokban kórokozó és kommenzalista E. coli baktériumok rezisztencia és virulencia génjeinek jellemzéséről a Zoonózis Albizottság részéről Dr. Tóth István és Nagy Béla Prof. számoltak be. A bemutatott adatok ismét aláhúzták, hogy a közegészségügyi antibiotikum-rezisztencia adatok csak részben lehetnek az élelmiszertermelő állatok kezelésével kapcsolatban. 10. A tudományos bizottság díjai (2013. évi díjak és nyertesek): Nemleges 11. A tudományos bizottság tagjainak elismerései 2013-ben (díjak, kitüntetések): Dr. Kovács Sándor: Bizottságunkban, MTA-ATK- Állatorvos-tudományi Intézetének Csontos József emlékérmét vette át... Dr. Molnár Kálmánt az MTA Eötvös József koszorú díjjal tüntette ki. Prof. Rusvai Miklós: "Szent István Egyetem Aranyérem" egyetemi kitüntetést kapta Prof. Tuboly Sándor: Népegészségügyi érdemérem (ANTSz) kitüntetésben részesült. 12. A tudományos bizottság 2013. évi kiadványai: Akadémiai Beszámolók, (2013. január 28-31) 39. évi szekció füzetek (www:vmri.hu) Könyvek, kiadványok megjelenése a Bizottság tagjaitól: Laczay Péter: Élelmiszer-higiénia, élelmiszerlánc-biztonság. Második, átdolgozott kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2013, pp.676. Szenci Ottó, Brydl _Endre, Jurkovich Viktor (szerk) 23rd International Congress of the Hungarian Magyar Buiatrics, Oct 16-19. 2013. Siófok, Hungary (ISBN: 978-963-87942-6-0) 8
13. Egyéb (bármilyen, az előző pontokhoz nem sorolható, a tudományos bizottsághoz és tagjaihoz kötődő tudományos siker, közfeladathoz kötődő eredmény, a magyar tudományos élet szempontjából jelentős esemény): A bizottság tagjainak jelentősebb pályázati sikerei között említendő: Prof. Szenci Ottó, a Bizottság alelnöke, 2013 juli 1-től kutatócsoporti pályázatot nyerve, az MTA Nagyállat Klinikai Kutatócsoport pályázatot elnyerve ezen MTA csoport vezetője lett.. Tudományos eredmények: Morfológiai és idegélettani alapkutatások terén arra kerestek választ, hogy hogyan befolyásolja a neuronális architektúrát a cytoszkeleton dinamikus kialakításában résztvevő, alapvető enzimek hiánya. E célból evolúciósan konzervált aktin-kötő fehérjéket vizsgáltak (Arp2/3 komplex és WAVE-1) kvantitatív immun-elektronmikroszkópos, molekuláris-biológiai ill. viselkedésbiológiai módszerekkel, génkiütött (knock-out) ill. vad-típusú egerek hippocampusának CA1 régiójában. Eredményeik szerint a WAVE-1 és az Arp2/3 komplex hiánya egy eddig ismeretlen elváltozást eredményez a hippocampus cytoarchitektúrájában és az állatokban tapasztalt viselkedésmintázat igen hasonlít egyes súlyos, humán mentális kórképekére. Megfigyeléseik szerint a dendrittüskék citoplazmájában magas szintű szervezettséget mutatnak a vizsgált aktin-szabályozó fehérjék, hiányuk pedig kóros tüskealakokhoz és ezzel párhuzamosan neuropszichiátriai kórképek kialakulásához vezethetnek. A Bizottsági virológus tagjai sikerrel befejezték az erősen kórokozó bovin adenovírus 10 (BAdV-10) és két újabb nem-emberszabású majom-AdV teljes genom-szekvenálását és a szekvenciák átfogó bioinformatikai elemzését. Számos további érdekes és új eredmény mellett egy új adenovirust mutattak ki súlyos klinikai tünetek között elhullott selyem majomban, továbbá egy új, teknőseredetű Adenovirus genus megalapítására tettek javaslatot. Spanyol együttműködésben állati adenovírusok receptorkötő fehérjéjének (fiber) térszerkezeti vizsgálatát kezdték meg. A fibergéneket bakteriális kifejező vektorba építették, nagy mennyiségben előállították, és röntgenkrisztallográfiával elemezték. Közép-Európában a lovak Nyugat nílusi láz okozta, súlyos járványos megbetegedésében egy neuroinváziv, un. 2-es tipusú vírus szerepét tisztázták. Bakteriológiai kutatások keretében, a Francisella tularensis kutatások egy része a F. tularensis és a Francisella-szerű endosymbionták hazai kullancsokban való előfordulásának felmérésére, s a kimutatott baktériumok evolúciós kapcsolatának a meghatározására irányult. Egyúttal, széleskörű vizsgálatokkal meghatározták a F. tularensis, mint, állatokból származó, súlyos humán megbetegedést előidéző (zoonotikus) kórokozó antibiotikum érzékenységi jellemzőit. A tárgyévben a jelentős hagyományokkal rendelkező hazai parazitológiai kutatások is elsősorban a kullancsokra és általuk hordozott különböző humán és állat-megbetegedéseket előidéző, egyéb kórokozók kimutatására és járványtani viszonyaik tanulmányozására irányultak. A halparazitológiai 9
kutatások során a Balatonon és a Kis-Balaton területén a parazitafauna vizsgálata alapján megállapították, hogy az ezüstkárász kétségtelenül kínai eredetű halfaj, amelynek Kínában igen gazdag parazitafaunájából csak néhány élősködő terjedt át Magyarországra. A részletesen vizsgált myxozoák közül csak egy vesében élősködő faj, a Hoferellus carassii és egy kopoltyúélősködő, a Myxobolus diversus jelentős, de ezek specifikusak, és nincsenek hatással a ponty egészségi állapotára. Budapest, 2014. február 25.
Nagy Béla
Tuboly Tamás
elnök
titkár
10
