2011.08.31. szerda
Fővárosi Közgyűlés - MSZP: a zöld könyv a semmitmondások kiskönyve Fővárosi Közgyűlés - Változhatnak a kerékbilincselés szabályai Budapesten Önkormányzati reform - MSZP: szükségtelen az oktatási intézmények és szociális ellátások államosítása Fővárosi Közgyűlés - MSZP: a betegek győztek az ingatlanspekulánsokkal szemben Fővárosi Közgyűlés - Elfogadták a Széll Kálmán tér átépítésének koncepcióját MSZP: brutális megszorításokra kell felkészülni Mennyi miskolci tanárt küldenek el? Szocialisták: az embereken nem segít a válságkezelés
Szijjártó Péter minek nevezi? 2. A Dancsó-diktatúra „új minősége” Vasútfejlesztés és űrstratégia: úton az EU 2020 megvalósítása felé
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Fővárosi Közgyűlés - MSZP: a zöld könyv a semmitmondások kiskönyve
Budapest, 2011. augusztus 31., szerda (MTI) - Az MSZP szerint a Tarlós István főpolgármester által kiadott zöld könyv a "semmitmondások kiskönyve", és ahhoz a lassan egy éve hivatalban lévő főpolgármesternek nem sok köze van. Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakciójának vezetője a közgyűlés szerdai ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy számos olyan büszkeséget említ meg a főpolgármester a zöld könyvben, amely nem történt meg, és több megtett intézkedés is hiányzik belőle, például az iskolák és kórházak átadása a kormánynak és a kulturális élet teljes leépítése. A képviselő szerint nem olvasható a zöld könyvben az sem, hogy miért volt szükség az utca- és térátnevezésekre, valamint új zászlóra. Az MSZP azt kívánja Tarlós Istvánnak, hogy az ötletelés után lásson munkához, ne okozzon több kárt a budapestieknek - fogalmazott a politikus. Az MSZP felszólította a főpolgármestert, hogy vonja vissza azon előterjesztését, amellyel a kórházak átadását készíti elő a kormány számára, és legyen ereje szembe szállni a "fideszes ingatlanpanamával" - tette hozzá. Tarlós István főpolgármester hétfőn mutatta be a zöld könyvet, amely a főváros elmúlt tíz hónapban elért eredményeit és terveit tartalmazza. Trippon Norbert, az MSZP IV. kerületi frakcióvezetője a sajtótájékoztatón azt mondta, tiltakoznak az újpesti uszoda eladása ellen,
mert a jelenlegi ingatlanpiaci árak miatt csak áron alul lehetne értékesíteni az épületet, ami a vagyon elherdálásának is minősülhet. Néhány éve a Fidesz még maga is tiltakozott az eladás miatt - tette hozzá. Az ellenzéki párt azt kéri a két újpesti közgyűlési képviselőtől, Wintermantel Zsolt (Fidesz) IV. kerületi polgármestertől és Nagy Istvántól, hogy biztosítson forrásokat a fürdő teljes felújításához. Ha pedig ezt nem tudják, akkor tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az eladásból befolyt pénzt ne éljék fel, és a fővárosi önkormányzat utalja át a teljes vételárat Újpestnek.
Fővárosi Közgyűlés - Változhatnak a kerékbilincselés szabályai Budapesten
Budapest, 2011. augusztus 31., szerda (MTI) - Változhatnak a kerékbilincselés szabályai Budapesten 2012 első negyedévében, miután a képviselők elfogadták Tarlós István főpolgármester ez irányú előterjesztését a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. A főváros az egységesítés érdekében egyeztető tárgyalásokat kezdeményez a kerületekkel. A képviselők 27 igen és 5 tartózkodás mellett fogadták el a főpolgármester előterjesztését, amelyben Tarlós István úgy fogalmazott: Budapesten jelenleg nem egységes a kerékbilincselés és a járművek elszállításának jogi háttere, ezért a főváros egyeztető tárgyalásokat kezdeményezne a kerületekkel az egységesítés érdekében. A koncepció lényege, hogy kerékbilincselésre csak a legszükségesebb esetben kerülhessen sor, mivel nem szeretnék a szabálytalankodó járművet a szabálysértés helyén "konzerválni"; az üzemképtelen, valamint a közúti forgalom biztonságát, a közbiztonságot veszélyeztető járműveket elszállíttatnák, és erről a kerületekkel is meg szeretnének állapodni. Az előterjesztés vitájában Molnár Gyula (MSZP) azt mondta, a probléma valós, de ebből Tarlós István egy elemet emelt ki, arra kínál megoldást, de ezzel nem fog az egész parkolási probléma megoldódni Budapesten. Ez nem stratégia, ez csak a felületet karcolgatja - mondta a szocialista politikus. Az MSZP-frakció egyik része igennel szavazott, a másik része tartózkodott. Losonczy Pál (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy pártja a teljes kerékbilincseléses rendszer ellen van, mert az a korrupció melegágyának tekinthető. Hanzély Ákos (LMP) az előterjesztés támogatása mellett emelt szót, mint mondta, pártja minden olyan kezdeményezést támogat, amely az egységesítés irányába mutat. Az előterjesztés elfogadásával kezdeményezték a jogszabályok olyan célú módosítását is, hogy a fővárosi önkormányzat főjegyzője is elsőfokú szabálysértési hatóságnak minősüljön, mivel jelenleg a felügyelet, illetve általában a fővárosi önkormányzat által kezdeményezett szabálysértési eljárásokban kiszabott bírságok is a kerületekhez folynak be. Tarlós István az előterjesztésben hangsúlyozta, Budapesten nem egységes a kerékbilincselés és a járművek elszállításának gyakorlata, mert a kerületekkel különböző megállapodásokat kötöttek. Az I., a XIII., a XIV., a XV., a XVI., a XIX., a XX. és a XXIII. kerületben a Fővárosi Közterületfelügyelet valamennyi közterületen eljárhat a megkötött megállapodás szerint. A II., az V., a VI., a VII., a IX., a X. és a XVIII. kerületben csak a főváros tulajdonában lévő közterületeken járhatnak el, míg a IV., a
XVII. és a XXII. kerületben csak kerékbilincselésre jogosult a felügyelet. A III., a VIII., a XI., a XII. és a XXI. kerületben viszont a felügyeletnek semmilyen jogköre nincs. A főpolgármester előterjesztése szerint Budapest közlekedésében jelenleg kaotikus állapotok uralkodnak, tarthatatlan az a helyzet, hogy a közlekedési szabálytalanságok legkirívóbb szabálysértői alig, vagy egyáltalán nem vonhatóak felelősségre. A közlekedést zavaró jelenségek megszüntetése, a parkolási fegyelem és a főváros áteresztő-képességének javítása érdekében egységesebbé, átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé kell tenni Budapest közterületein a szabálytalanul várakozó üzemképtelen, és a közúti forgalom biztonságát, a közbiztonságot veszélyeztető gépjárművek elszállítását, valamint a szabálytalanul "elhelyezett" gépjárművek kivételes esetben történő kerékbilincselését - fogalmazott Tarlós István.
Önkormányzati reform - MSZP: szükségtelen az oktatási intézmények és szociális ellátások államosítása
Budapest, 2011. augusztus 31., szerda (MTI) - Szükségtelennek tartja az alapfokú oktatási intézmények és egyes szociális ellátások államosítását az MSZP. Tállai András önkormányzati államtitkár augusztus közepén jelentette be, hogy amíg az óvodai ellátás önkormányzati feladat lesz, addig az alapfokú oktatást az állam fogja megszervezni és ellátni a jövőben. Hasonlóképpen a szociális ellátásban a gyermekeket érintően az állam, az idősek, elesettek ellátásával kapcsolatban pedig az önkormányzat végezné el a feladatokat. Csabai Lászlóné, a szocialista párt elnökségi tagja szerdán sajtótájékoztatóján szükségtelennek nevezte az önkormányzati feladatok államosítását, kiemelve, hogy ez létszámleépítéshez, intézmények összevonásához és megszüntetéséhez vezet. Véleménye szerint ehelyett a finanszírozási problémákat kellene megoldani. Kitért arra is, hogy az MSZP szükségesnek tartja az önkormányzati rendszer részleges átalakítását, és például a kistérségek kialakításával kormányon is erre törekedett, az önkormányzati törvény tervezetét azonban kapkodónak és végiggondolatlannak ítélik. Példaként hozta, tisztázatlan, hogy pontosan mely közszolgáltatások finanszírozását vállalja át az állam, és az is, hogy mi lesz iparűzési adó, valamint az önkormányzati hitelek sorsa. A szocialista politikus azt is mondta: a járások kialakításával távolabb kerülnek a közszolgáltatások az emberektől. Az MTI kérdésére válaszolva kifejtette: egyes - így például az építésigazgatással, valamint az állami gondozott gyermekek ellátásával kapcsolatos - önkormányzati feladatok államosítását támogatni tudnák, ugyanakkor lehetetlennek ítélik, hogy három hónap alatt ezeket a változásokat a kormány megfelelően előkészítse, ezért az önkormányzati törvény hatályba lépését követően káoszra számít az MSZP. Az új önkormányzati törvény tervezete október-novemberben kerülhet az Országgyűlés elé, a jogszabály 2012. január 1-jén lépne hatályba, a feladatátalakítási, finanszírozási változások viszont valószínűleg csak 2013. január 1-jétől, a járások megjelenésével lennének hatályosak.
Fővárosi Közgyűlés - MSZP: a betegek győztek az ingatlanspekulánsokkal szemben
Budapest, 2011. augusztus 31., szerda (MTI) - Horváth Csaba szocialista frakcióvezető a betegek győzelmeként és az ingatlanspekulánsok vereségeként értékelte, hogy Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester a szerdai közgyűlésen visszavonta a fővárosi kórházak állami kézbe adásáról szóló előterjesztést. A szocialista képviselő szerint az előterjesztés egyértelműen ingatlanspekulációra, ingatlanpanamára irányult. Közölte, a dokumentum értelmében minden második kórházat be kellene zárni, ez pedig a budapestieknek hosszabb várólistát, és rosszabb ellátást jelentene. Horváth Csaba ugyanakkor jelezte, a meccs még nem ért véget, és elképzelhető, hogy a szükséges törvénymódosítások után újra napirendre kerülhet a kórházak államosításának a kérdése. Ezzel utalt arra, hogy a főváros és az állam közötti megállapodást a jogszabályi háttér rendezetlensége miatt nem kívánta megkötni a városvezetés. (Az előterjesztés az aláíráshoz adott volna közgyűlési felhatalmazást a főpolgármesternek.) A szocialista politikus szerint azonban a "fideszes törvényhozási metódusban (...) a ma még törvénytelen dolog holnap törvényessé válhat". Horváth Csaba a városvezetés figyelmét arra hívta fel, "itt a történelmi lehetőség" arra, hogy a fővárosiak érdekében, az esküjükhöz méltó módon végezzék a munkájukat, és ne legyenek részesei a budapesti egészségügyi ellátás tönkretételének. Havas Szófia szocialista szakpolitikus arról beszélt, örülnek annak, hogy Tarlós Istvánnak maradt ideje és energiája arra, hogy "két zászlótervezés között" rájöjjön, súlyosan törvényellenes lenne az előterjesztés elfogadása. Elmondta, nem értik a városvezetés részéről a sietséget és a kapkodást, azt hogy még az őszi kétharmados törvényalkotás előtt meg akarnak szabadulni a kötelező önkormányzati feladatoktól, a betegektől. Jelezte: egyelőre még azt sem tudni, kihez kerülnek a kórházak; a kormányhivatalokhoz, vagy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez. Arra a kérdésre, szerinte melyik intézmény lenne a jobb döntés, Havas Szófia azt mondta: minél távolabb van az egészségügyi ellátás a betegektől, annál rosszabb a színvonal, ezért - ha már az államosítás mellett döntenek inkább a hivatalokhoz érdemes telepíteni a kórházakat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában mindenhol - a 150 éves angol állami egészségügyi szolgálatot leszámítva mindenhol önkormányzatok, vagy ahhoz közeli szervezetek végzik az irányítást az egészségügyi ellátásban.
Fővárosi Közgyűlés - Elfogadták a Széll Kálmán tér átépítésének koncepcióját
Budapest, 2011. augusztus 31., szerda (MTI) - Elfogadta a budapesti Széll Kálmán tér átépítésével kapcsolatos koncepciót szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes előterjesztését a képviselők 24 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadták el. Az előterjesztő a vitában azt hangsúlyozta, hogy a korábbi több tízmilliárdos tervekkel ellentétben a pár milliárd forintból megvalósítható programmal szeretnék megoldani a Széll Kálmán tér területrendezési problémáját. Somfai Ágnes (LMP) azt sérelmezte, hogy hivatalosan nem értesült a koncepciótervekről, és hiányolta az ötletpályázat kiírását. Hozzátette: a javasolt koncepciót támogatják. Bihary Gábor (MSZP) úgy véli, szerény javaslatról van szó, "az előterjesztő mert kicsit álmodni". Szerinte abban az esetben, ha e koncepció alapján valósul meg a Széll Kálmán tér felújítása, akkor a közlekedési csomóponton kívül építészeti és köztéri "értékei" nem lesznek a három kerület határán elhelyezkedő térnek. Az elfogadott előterjesztés szerint 2010-ben 3 milliárd forintot különítettek el a tér felújítására, a térség közösségi közlekedési kapcsolatainak fejlesztésére, a fogaskerekű felújítására, annak a Széll Kálmán térre való vezetésére. A január 31-i közgyűlésen megszavazták, hogy készüljön koncepció a Széll Kálmán tér - a volt Moszkva tér - átrendezéséről, azt végül a Főmterv készítette el. A koncepció lényege, hogy a felújítás ütemezését, nagyságrendjét tisztázzák mind közlekedési, mind városépítészeti szempontból. A koncepcióterv tartalma szerint az első ütemben átalakítanák a gyalogosfelületeket, megújítanák az utcabútorokat és akadálymentesítik a teret, mozgólépcsőket helyeznének el a Várfok utca irányában. E mellett a gyalogoskapcsolatokat is fejlesztenék több zebra kijelölésével. A közlekedés szempontjából fontos elem, hogy a kerékpáros-közlekedési kapcsolatokat javítanák, illetve csökkentenék a közösségi közlekedés helyigényét; a tér forgalmi kapacitásait nem növelnék, de ennek csökkentése sem cél. A metróállomás teljes átépítése is szándékában áll a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) és a városvezetésnek is, a kereskedelmi funkciókat ellátó épületszárny bontásával együtt. A közösségi közlekedési kapcsolatok javítása szintén kiemelt feladat, a budai fonódó villamosvonalak projektjének Széll Kálmán téri ágát szeretnék megvalósítani, illetve az átszállási kapcsolatokat javítanák. A munkálatok első üteme a számítások szerint 2,5-3 milliárd forintba kerül, de a későbbi munkákhoz 1,5 milliárdos fővárosi forráskiegészítés szükséges a kivitelezés 2013-as beindításához. A BKK tervei szerint az első ütem kivitelezési munkálatai várhatóan 2014-ig fejeződhetnek be.
MSZP: brutális megszorításokra kell felkészülni
Budapest, 2011. augusztus 31., szerda (MTI) - Az MSZP elnöke szerint "hazudjon bármit a kormány", a rendszerváltás óta eltelt időszak legbrutálisabb megszorításaira kell felkészülnie az országnak. Mesterházy Attila szerdai sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy levelet írt Orbán Viktornak, ebben a munka törvénykönyvének tervezetéről kérdezi a miniszterelnököt. Mesterházy Attila azt mondta: mára egyértelművé vált, hogy Orbán Viktor "egy nullát tévedett a megszorítások mértékével kapcsolatban, hiszen az idei és a jövő évben független elemzők számításai szerint ezermilliárdos nagyságrendű megszorításra kell felkészülnie a magyar lakosságnak". A szocialista párt elnöke szerint ennek oka nemcsak a nemzetközi gazdasági válság, hozzájárult a kormány egykulcsos adóra épülő "dilettáns gazdaságpolitikájának" kudarca is, amely miatt Magyarország sérülékenyebb lett. Mint mondta, tudatos károkozásnak, rombolásnak tekintik, hogy a kormány "rögeszmésen ragaszkodik" ahhoz a gazdaságpolitikához, amely "liberális, konzervatív és baloldali közgazdászok szerint is megbukott". Ezzel összefüggésben elmondta, hogy az MSZP ismét beterjeszti a parlamentnek a kétkulcsos adórendszerre és a munkát terhelő járulékterhek csökkentésére vonatkozó javaslatát. Mesterházy Attila emellett arra szólította fel a kormányt, hogy költségvetési és törvényi eszközökkel ösztönözze a foglalkoztatás bővítését, a munkanélküliség csökkentését. Ehhez az MSZP azt tartja szükségesnek, hogy a közmunkaprogramok ismét nyolc órában adjanak munkát az állástalanoknak, valamint sürgetik azt is, hogy a kabinet vonja vissza a munka törvénykönyvének tervezetét. Az MSZP-elnök beszámolt arról is, hogy - Gúr Nándorral, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság szocialista elnökével - levelet írt Orbán Viktornak. Ebben a munka törvénykönyvének tervezetével összefüggésben azt kérdezik a miniszterelnöktől, egyetért-e azzal, hogy jövőre munkavállalók százezrei több munkáért ugyanannyi vagy kevesebb bért vigyenek haza, mint az idén, mert elveszik, illetve csökkentik a műszakpótlékukat. Rákérdeznek arra is, egyetért-e a miniszterelnök a szabadságolási idő csökkentésével, illetve az elbocsátási szabályok megváltoztatásával, amelyek miatt "a munkáltatók indoklás nélkül és méltánytalanul alacsony kompenzáció mellett küldhetik el dolgozóikat".
Mennyi miskolci tanárt küldenek el?
Ezt firtatja az MSZP. A városi közgyűlésen monitoring-bizottság felállítását kezdeményezik. „Tudomásunk szerint százon felüli, de az is lehet, hogy több száz miskolci pedagógus, iskolai dolgozó veszíti el állását azzal, hogy a fideszes miskolci városvezetés az oktatási intézmények fenntartására előirányzott költségvetési forrásokból 880 millió forintot zárolt. Éppen ezért a szeptemberi közgyűlésen kezdeményezni fogjuk, hogy az önkormányzat hozzon létre egy
monitoring-bizottságot annak felderítésére, hogy az alkalmatlan városvezetés intézkedése miatt ebből az ágazatból pontosan mennyi ember kerül az utcára" – jelentette ki dr. Simon Gábor, az MSZP önkormányzati frakciójának vezetője szerdán, Miskolcon. A képviselő elmondta: a fideszes városvezetés mindent tönkretesz, amitől Miskolc Miskolc, s „fapadossá" teszi a várost. Így van ez a költségvetéssel is. Emlékeztetett: a december 16-ai közgyűlés elfogadta dr. Kriza Ákos és a városvezetés költségvetési koncepcióját. Ebben 42 milliárd bevétellel és 47 milliárd forint kiadással számoltak. Ezzel kapcsolatban a polgármester az egyik lapnak nyilatkozva akkor elmondta: „Az év utolsó közgyűlése ugyan elfogadott egy koncepciót, de abban még egyáltalán nincs benne az új városvezetés keze, a régi automatizmus alapján készült. Ezért is lehetséges az, hogy a koncepció 5 milliárd forintos hiánnyal kalkulál az ez évi 3 milliárd után. Látható mi történne, ha nem változtatnák a folyamatokon." Dr. Simon Gábor arra is emlékeztetett, hogy márciusban a város költségvetésének elfogadásakor dr. Kriza Ákos – a közgyűlés jegyzőkönyvének tanúsága szerint – bejelentette, hogy a szocialisták által elindított úton 5 milliárd lett volna a hiány, de ezt ők több mint 20%kal lefaragták. Így 4 milliárd forintos hiányt terveznek, amit hitellel kívánnak megoldani. Dr. Simon Gábor szerint egyrészt nem tudni, honnan veszi a polgármester, hogy mennyi lett volna a hiány, ha a büdzsét a szocialisták tervezik, másrészt pedig már itt kiderült, hogy az eladósodás ellen „küzdő" fideszes városvezetés a hitelfelvétellel pontosan ellenkezőjét teszi annak, amiről folyamatosan beszél. A szocialista frakcióvezető szerint a költségvetés elfogadásával „megszületett az első Kriza-csomag. Jelentősen csökkent az oktatási intézmények, a Miskolci Nemzeti Színház, a bábszínház támogatása, csökkent a tömegközlekedésre, a köztisztasági feladatokra, a parkfenntartásra, a közvilágításra, a sportra fordítható összeg. A polgármester intézkedései már akkor válságba sodorták a várost" – mondta. Augusztusban aztán kiderült, hogy a város költségvetésének főösszege 56 milliárd forintra változik, míg a hiánya megközelíti a 9 milliárd forintot. „A dilettáns költségvetési tervezés és az Orbán-kormány megszorításai miatt így megszületett a második Kriza-csomag, 2 milliárd forintos zárolással. Az intézkedéssel soha nem látott összegeket vonnak ki az oktatásból, és a kultúrából. Ezen kívül tovább csökkentik a kátyúzásra fordítható összeget, aluljárók, hidak, járdák fenntartására fordítható összeget, a városüzemeltetés, és a város működése végleg válságba jut" – hangoztatta dr. Simon Gábor. Mint mondta, a városi oktatási rendszer, a városüzemeltetés és a kulturális intézmények szétverése a szocialisták számára elfogadhatatlan, ez ellen tiltakoznak is. „Felszólítjuk a polgármestert, hogy azonnal álljon el a tanárok kirúgásának tervétől, a túlórapénzek és pótlékok megvonásától, az iskolai csoportlétszámok kikényszerítéséről! Ha ez a feladat túl nehéz a pozícióba ültetett haveroknak, akkor pótlásukra vegyen fel igazi szakembereket!" – jelentette ki.
Szocialisták: az embereken nem segít a válságkezelés EGER | A Heves megyei hitelkárosultak ma is csupán magukra és a svájci frank
gyengülésére számíthatnak – hangsúlyozta dr. Sós Tamás szerdai sajtótájékoztatóján Egerben. A szocialisták megyei elnöke azt állítja: szinte senkinek nem előnyös igénybe venni azokat a kedvezményeket, amelyeket a kormány a devizahitelesek megsegítéséért hozott. – A Nemzeti Eszközkezelő Társaság három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig százharmincezernél több devizahiteles dőlt be hazánkban – vélekedik az országgyűlési képviselő. – Az árfolyamgát lehetőségével eddig mindössze néhány száz adós élt, jóval kevesebben, mint ahány igénylőre a bankok számítottak. Dr. Sós felvetette: a lakosság átlátja, hogy nem célravezető a mostani mellett egy három évvel későbbi adósságba sodródni. Szakvéleményekre hivatkozva azt mondta, hogy országosan nyolcvanezer családnál várható kényszerintézkedés, ha nem változik a nem fizetők aránya. A képviselő ismertette, hogy pártja nyilvános kérdésekkel fordul a kormányhoz. Egyebek között azzal is, hogy: „Tudnak-e arról, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?”
Szijjártó Péter minek nevezi? 2.
Budapest, 2011. augusztus 31., szerda (OS) - Szijjártó Péter továbbra is azt állítja, hogy nincsenek és nem is lesznek megszorítások. A megszorításokat bőrükön érző embereknek az jut eszébe, amikor a rajtakapott házastárs azt mondja párjának: ugyan drágám, nekem hiszel, vagy a szemednek? Tehát az alábbi, kivétel nélkül a második Orbán-kormány által hozott intézkedéseket a miniszterelnök magyar hangja minek nevezi? - állami gyógyszerkassza 25 milliárd forintos csökkentése - egykulcsos szja bevezetése, amellyel minden, bruttó 290 ezer forint alatt kereső munkavállaló jövedelme csökken - a munkavállalói járulék 0,5 százalékos növelése - bérek befagyasztása a közszférában 2013-ig
- különböző nyugdíj- és szociális kiadások GDP-arányos, 1,5 százalékos csökkentése - öregségi nyugdíjak indexálása, vagyis csupán inflációkövetővé tétele, vagyis a nyugdíjemelés befagyasztása - közösségi vállalkozásokra fordítható állami források csökkentése - termékdíj és hamburgeradó bevezetése - munkaidő túlóra nélküli hosszabbítása - hétvégi és éjszakai bérpótlék csökkentése - 5,5 napos munkahét bevezetése - közmunkaprogram forráskeretének megfelezése - munkanélküli ellátás idejének harmadára csökkentése - táppénz összegének megfelezése - belügyminisztériumi kiadások 35 milliárd forintos csökkentése, amelyből 20 milliárd forint a rendőrségtől került levonásra - az iskolákat, egészségügyi- és szociális intézményeket fenntartó önkormányzatok forráskeretének 86 milliárd forintos csökkentése - állami finanszírozású férőhelyek számának csökkentése a felsőoktatásban - fogyasztói árakban megjelenő különadók kivetése - 55 év felettiek utazási kedvezményeinek megszüntetése - Nemzeti Kulturális Alap egymilliárd forintos csökkentése - diákok ingyenes múzeumlátogatási lehetőségének megszüntetése - különböző kulturális intézmények forrásainak 5,3 milliárdos csökkentése És a jövőben tervezett kormányzati lépéseket? - 32 milliárd forint elvonása az önkormányzatoktól 2012-ben, további 122 milliárd forint 2013-ban - 83 milliárd forint elvonása a felsőoktatásból 2012-ben, további 120 milliárd forint 2013-ban - 93 milliárd forint elvonása a nyugdíjkasszából 2012-ben, további 129 milliárd forint 2013-ban - 45 milliárd forint elvonása az közösségi közlekedésből 2012-ben, további 60 milliárd forint 2013-ban - 83 milliárd forint elvonása a gyógyszerkasszából 2012-ben, további 120 milliárd forint 2013-ban És a napokban bejelentett újabb 100 milliárdos állami költséglefaragást, az állam szerepének már beharangozott csökkentését az oktatásban, az egészségügyben, vagy éppen a közlekedésben?
Még szerencse, hogy a miniszterelnök szóvivőjét Szijjártó Péternek hívják. Várjuk tehát a válaszát! Egyben együttérzésünket fejezzük ki, hisz nem lehet könnyű Orbán Viktor és bukott gazdasági minisztere napról napra nyilvánvalóbb kudarcát megmagyarázni. Török Zsolt, szóvivő
A Dancsó-diktatúra „új minősége” Az MSZP Orosházi Szervezete megdöbbenéssel értesült arról, hogy Dancsó József polgármester az összes önkormányzati fenntartású iskola tanulóját kirendelte a Táncsics gimnázium elé, és ott egy összevont tanévnyitót tartatott.
Mindeddig a Vörösmarty Mihály és a Czina Sándor Általános Iskolákban, azaz új nevükkel, „tagintézményekben” – emlékeztetve azok hajdani önállóságára – a tanévet az iskolákban megtartott évnyitóval kezdték. Ezzel a hagyománnyal szemben, a mai napon az itt tanuló diákoknak parancsszóra a Táncsics gimnázium elé kellett vonulniuk, hogy Dancsó József és a fideszes vezetők szólhassanak a tömeghez. Ugyanide kellett zarándokolniuk a rákóczitelepi és a kardoskúti általános iskola diákjainak is. Sokaknak nehézséget és fáradságot okozott a városközpontba való bejutás, és joggal tették fel a kérdést: „Miért kell idejönni, amikor ez nem a mi iskolánk?” (Egyéb, a helyszínen szülőktől hallott kommentárt most nem idéznék.)
Az MSZP Orosházi Szervezete tiltakozik ez ellen a diktatórikus lépés ellen. Emlékeztetnék, hogy 2006 előtt, a szocialista városvezetés idején ezek az önkormányzati iskolák példaszerűen működtek, önálló szellemi műhelyek voltak. Úgy hívták őket, hogy József Attila Általános Iskola, Czina Sándor Általános Iskola, Vörösmarty Mihály Általános Iskola, valamint Eötvös József Általános Iskola és Gimnázium. Mindegyik a saját iskolájában tartotta meg a tanévnyitót, és ugyanott is zárta. Mostantól ennek is vége.
Dancsó József és a Fidesz hosszú évek alatt rombolta le ezt a korábban jól működő iskolarendszert. Ennek a rombolásnak talán az utolsó állomása volt a mai nap. A Dancsó-diktatúra „új minősége”.
Füvesi Sándor önkormányzati képviselő
Vasútfejlesztés és űrstratégia: úton az EU 2020 megvalósítása felé Az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi szakbizottsága szerdai ülésén Magyarország fejlődése és az EU 2020 növekedési stratégiája megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú témákról tartott eszmecserét. Az ülésen egyetlen magyar képviselőként dr. Gurmai Zita is részt vett, és felszólalásában az összehangolt európai fejlesztési stratégiák szükségességét emelte ki.
Az egységes vasúti térség átdolgozásáról tartott vitában Gurmai Zita elmondta: a szektor fejlesztése óriási jelentőségű Magyarország számára, amelynek a személy- és áruszállító vasúti infrastruktúrája modernizálásra szorul. Az egységes vasúti térség jelentős előrelépés az integrált és átfogó európai vasútrendszer kialakítása felé. A tervezett uniós szabályozás javítja a befektetési feltételeket és a hatékonyságot, hozzájárulva egyúttal a széndioxid-kibocsátás csökkentésére tette európai vállalások teljesítéséhez – emelte ki a magyar EP-képviselő.
A szakbizottság megvitatta továbbá az európai űrstratégiáról szóló véleménytervezetét, amelyben hangsúlyozzák: az Európai Uniónak szüksége van űrstratégiára annak biztosítása érdekében, hogy az űrtechnológia valamennyi közlekedési mód esetén teljes mértékben hozzájárulhasson a biztonságosabb és hatékonyabb forgalomirányításhoz és közlekedésszabályozáshoz. A Lisszaboni Szerződés által biztosított új hatáskörök alapján a Bizottság áprilisban tette közzé közleményét az európai polgárok javát szolgáló európai űrstratégia kialakításáról, amelynek alapját a Galileo globális navigációs rendszer, az EGNOS GPS-jelkorrekciós rendszer és a GMES földmegfigyelési hálózat jelentik. Gurmai Zita emlékeztetett rá, hogy a készülő európai űrstratégia jobban összehangolt beruházásokat eredményez, és így hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.
