Műszaki rajz 01.hét-előadás MŰSZAKI RAJZ. 2 óra előadás, 2 óra gyakorlat, 4 kreditpont

Műszaki rajz – 01.hét-előadás

MŰSZAKI RAJZ 2 óra előadás, 2 óra gyakorlat, 4 kreditpont Összeállította: Dr. Házkötő István Lektorálta: Joanovics László

Mottó: Amit nem lehet elmondani, azt le lehet rajzolni. Mona Lisa mosolyát sem lehet szavakkal leírni.

2006 Dr. Házkötő István

BME Gépszerkezettani Intézet http://www.gszi.bme.hu © BME, GSZI 2006.11.23. 1 Fólia

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.3.1 Operatív Programja keretében

A tantárgy célkitűzése Műszaki rajz – 01.hét-előadás

A tantárgy célkitűzése megismertetni a hallgatókkal a műszaki kommunikáció „nemzetközi szaknyelvét”, a 2D-s műszaki ábrázolást és annak legfontosabb szabályait - „a nemzetközi nyelvtani szabályokat”. A műszaki ábrázolás alaki, formai követelményeinek megismerésén túl, az ábrázolási szabályok begyakorlása és önálló alkalmazása a további műszaki ismeretek elsajátításához és a konstrukciós, szerkesztési feladatok önálló végzéséhez szükségesek. Az általános nemzetközi előírások megismerése után a tárgy a termékszerkesztés alapjaihoz szükséges legjellegzetesebb szabványos kialakításokkal és elemekkel, csavarkötésekkel, nyomatékkötésekkel, alkatrészek csatlakozásával, tűrésekkkel és illesztésekkel, valamint a csőszerelvény modellezése során felismerendő gyártáshelyes kialakításokkal foglalkozik. A gyakorlatokon készített ún. begyakorló feladatok a szabadkézi vázoló készség fejlesztését, az otthon elkészítendő rajzfeladatok pedig a különböző rajzkészítési technikák (kézi szerkesztés és kihúzás, AutoCAD stb.) gyakorlását is szolgálják. A szabadkézi vázoló készségre szükség van nemcsak az előtervezéskor, a szerkesztési munkát magalapozó vázlatok készítésekor és modellezéskor, hanem az előadások, irodalmi források jegyzetelésekor is. Dr. Házkötő István



Előadások Műszaki rajz – 01.hét-előadás

Az előadások témakörei: 01. hét: Műszaki ábrázolási módok. Vetületi ábrázolás: nézetek és metszet. 02. hét: Műszaki ábrázolás általános szabályai. Nézetek, metszetek, szelvények. 03. hét: Méretmegadás, mérethálózat felépítésének általános szabályai. 04. hét: Menetek jelképes ábrázolása. Csavarkötések. Csavarok és anyák. 05. hét: I. zárthelyi: ábrázolás vetületekkel, vetületkiegészítések, méretmegadás. 06. hét: Fogazott elemek ábrázolása. Kötések fajtái és ábrázolásuk. 07. hét: Méretszóródás. Tűrések és illesztések. Illesztési rendszerek. 08. hét: Alak- és helyzettűrések. Felületi minőségek megadása. 09. hét: A csőszerelvények modellezéséhez: működés, funkció, kialakítás. 10. hét: Forgácsolt és öntött alkatrészek gyártáshelyes kialakítása (modellezéshez). 11. hét: Méretlánc tagjai. Tűréstechnikai példák. 12. hét: Jellegzetes szabványos termékek ábrázolása 13. hét: II. zárthelyi: kirészletezés, szerkesztési alapfeladat, tűrések és illesztések. 14. hét: I. és II. zárthelyi pótlása. Dr. Házkötő István



Bevezetés Műszaki rajz – 01.hét-előadás

Egy műszaki alkotás, gép, termék létrehozásához tartozó műszaki dokumentációt rajzi és szöveges „információ hordozók” alkotják. A műszaki kommunikáció leggyakoribb és legjellegzetesebb formája a műszaki rajz, amely a műszaki emberek „nemzetközi szaknyelve”. A műszaki rajz - műszaki gondolatok rajzban való tárolásának és közlésének speciális eszköze, egyezményes „nemzetközi nyelvtani szabályok”, ábrázolási módszerek és jelölési rendszerek alkalmazásával. Ezek biztosítják az ábrázolás egyértelműségét, az alak- és mérethű, ill. méretarányos jellegét. A műszaki rajz jellegzetesen kétdimenziós (2D-s, síkbeli) megjelenítése a háromdimenziós (3D-s, térbeli) terméknek. Ez felveti a sík-tér kétirányú konfliktusát, vagyis a rajz készítésének, ill. olvasásának, a transzformálásnak a nehézségét. Ehhez nem elegendő az ábrázolási szabályok ismerete, hanem „térszemlélet”, ”térben való látás” („nyelvérzék”) is kell, amely ugyan biológiai adottságunk, de fejleszthető, gyorsabbá és aktívabbá tehető. A műszaki dokumentáció adott nyelven írott, szöveges részei: műszaki leírás, tervezői számítások, technológiai, munkavédelmi, minőségbiztosítási, biztonságtechnikai stb. előírások, szerelési, üzembehelyezési, kezelési és karbantartási útmutatók stb. Ezek információ-tartalmának felhasználása egyértelmű. Dr. Házkötő István



Rajzkészítési technikák Műszaki rajz – 01.hét-előadás

Kézi technikák közül a gondolatrögzítés leggyorsabb, praktikus formája a szabadkézi vázolás, amely a legszerényebb eszközigénye mellett bárhol alkalmazható. Szabadkézi vázlatokat készítünk az előtervezés, a konzultációk, az előadások és az irodalmi források jegyzetelése stb. során. Szabadkézi műhelyrajzszerű vázlatokat készíthetünk egyedi gyártás, karbantartás, javítás esetén az azonnal elkészítendő alkatrészekről. A ceruzával pontosan felszerkesztett és kihúzott- nevezzük ceruzás technikának- rajzok ma már csak az oktatási intézményekben készülnek a képzési időszak elején. A ceruzás technika eszközigénye szerény, de időigényes, nem hatékony, mert sok ismétlődő rajzi munkát kell végezni. Gépi technikák közül a 2D-s rajzoló programok legelterjedtebb Auto-CAD-jét kell megemlíteni. A ceruzás technika eszközei helyett billentyűzetet és egeret használunk. A program végrehajtja az általunk kiadott parancsot pl. a „vonal” parancsra – a vonalzót és a ceruzát helyettesítve – rajzol egy vonalat egy megadott pontból kiindulva egy megadott másik pontig. A rajzolási munka hatékonyságát, gyorsaságát elsősorban az ún. módosítási, szerkesztési szolgáltatások növelik. Ezek lehetővé teszik az általunk már megrajzolt részletek másolását, kiosztását, tükrözését, mozgatását stb. , és lehetőség van mások, pl. a gyártó cégek által készített rajzok beillesztésére. Gyorsabban építhető fel a mérethálózat is. Dr. Házkötő István



Rajzkészítési technikák, rajzfajták Műszaki rajz – 01.hét-előadás

A 3D-s tervező programok (Pro/Engineer, Unigraphics, Catia, Inventor, SolidWorks, Solid Edge stb.) rajzkészítő moduljai szolgáltatásként állítják elő a korábban elkészített alkatrész-modellek, összeállítási modellek, robbantott szerelési modellek általunk igényelt tartalmú és fajtájú rajzait. A rajzkészítés itt sem automatikus és nem befejezett. A program használójának kell eldöntenie, hogy mi legyen a főnézet és milyen további vetület (nézet, metszet, szelvény, kiemelt részlet stb.) szükséges az egyértelmű, szabatos ábrázoláshoz. A program által előállított rajz „kozmetikázást” igényel például a méretmegadásban és a mérethálózat felépítésében. A rajzot be kell fejezni a tűrések és illesztések, az alak- és helyzettűrések, a felületi érdességek stb. megadásával, valamint a műszaki előírásokkal és a darabjegyzék, illetve a feliratmező kitöltésével. A műszaki rajzok fajtái A műszaki rajz dokumentum, amely valamely termék általában elkészítés utáni állapotát mutatja a célnak megfelelő részletességgel. A rajz tárgya: a termék (gyártmány), a gyártás végső eredménye, amely állhat egy vagy több alkatrészből, esetleg több szerkezeti egységből. Az alkatrész a termék tovább már nem bontható eleme, amely egy darabból áll, egyféle anyagból, szerelési művelet nélkül készül. Dr. Házkötő István



A műszaki rajzok fajtái Műszaki rajz – 01.hét-előadás

A műszaki rajzok elnevezése utal annak tárgyára, céljára vagy kidolgozásának a módjára (pl. szabadkézi vázlat). A rajz tárgyára utaló elnevezések: összeállítási rajz, rész-összeállítási rajz, alkatrészrajz, körvonalrajz, kapcsolási rajz, csomagolási rajz, elrendezési (diszpozíciós) rajz stb. A rajz céljára utaló elnevezések: törzsrajz, műhelyrajz, technológiai stb. rajz. A képzésben leggyakrabban előforduló rajzfajták: Törzsrajz a termék minden részletére kiterjedő, teljes körű megtervezését bemutató rajz, amelyen annyi vetület, részlet és fontos méret található, amelyek alapján valamennyi egyedi alkatrész alakja és mérete egyértelműen megállapítható, s így az ún. kirészletezés alapjául szolgál. A törzsrajzhoz darabjegyzék is készül. Összeállítási rajz a termék szereldei végső összeszereléséhez szükséges információkat tartalmazó rajz, amelyen csak annyi vetület, részlet van, amennyi ahhoz szükséges, hogy minden egyes alkatrészhez tételszám rendelhető legyen. Az összeállítási rajzhoz nagyon precízen kitöltött darabjegyzék tartozik. Alkatrészrajz a terméktervezés egyik legfontosabb rajzfajtája, az alkatrész elkészítése utáni, szerelésre kész állapotot ábrázolja, és egyértelmű adatokat szolgál a gyártáshoz, sőt a szereléshez és az ellenőrzéshez is. Az egy alkatrészről készült rajzot – a felhasználására utalóan- műhelyrajznak is nevezzük. Dr. Házkötő István



A műszaki rajzok fajtái Műszaki rajz – 01.hét-előadás

Robbantott (szerelési) ábrák. A 3D- s programok rajzkészítő moduljai a modelltérben létrehozott alkatrész vagy szerkezet axonometrikus képeit is ki tudják rakni a rajzlapra. Így rendkívül egyszerű pl. egy szerkezet össze- ill. szétszerelését szemléletesen mutató robbantott ábrát készíteni. Ezen az alkatrészek a közös tengelyek mentén, a szerelési sorrendben, az alaphelyzetből eltérő távolságra eltolt helyzetben vannak axonometrikusan ábrázolva. Ezek felhasználhatók pl. ismertetőkben. Az alkatrészrajz és az CNC technológia viszonya Ha az alkatrész vagy annak legyártásához szükséges szerszám pl. fröccsöntő-, sajtoló-szerszám stb. CNC technológiával készül, akkor az alkatrészrajz olyan gyártást kísérő dokumentum, amely az alkatrész-modellhez hozzá nem rendelhető információk pl. anyagminőség, alak- és helyzettűrések, felületminőségi előírások, felületkikészítés módja stb. miatt készülnek. A hétköznapi termékek formatervezésében igen gyakran alkalmazunk spline-felületeket. Ezek alakjának teljes és egyértelmű geometriai meghatározottságára, a bonyolultsága miatt, nem törekszünk az alkatrészrajzokon. Pendrive Dr. Házkötő István



Az alkatrész-modell alapján készülő szerszám Műszaki rajz – 01.hét-előadás

A 3D-s alkatrész-modell geometriai adatbázisa alapján alkatrészrajz nélkül is előállítható a fröcscsöntő szerszám modellje.

Szemétlapát Dr. Házkötő István



Szabványosítás Műszaki rajz – 01.hét-előadás

A munkamegosztás, a kooperáció és a gazdaságos termelésre való törekvés egyre több területen tette és teszi ma is szükségessé a céltudatos egységesítési és szabályozási tevékenységet, a szabványosítást. Célja a rendszeresen ismétlődő műszaki-gazdasági feladatokra egységes, optimált megoldási módok meghatározása és alkalmazása. A szabványosítás tehát egy eszköz ahhoz, hogy az ismétlődő feladatokat egységesen, gazdaságosan, jó minőségben és biztonságosan oldhassuk meg. A műszaki szabvány műszaki előírás, amely a szabvány tárgyával szemben támasztott követelményeket tartalmazza. Ezek vonatkozhatnak különböző tulajdonságokra, mennyiségi és minőségi előírásokra, követelményekre és azok vizsgálatának módjára, valamint különböző paraméterekre. A szabványosítás tárgya lehet: • termékekre, terményekre, létesítményekre, berendezésekre (továbbiakban együtt: termékre ) vonatkozó műszaki (minőségi, csatlakozási, cserélhetőségi ) követelmények, méret- és minőségválaszték, vizsgálati módszerek, mintavétel, minősítési feltételek, megnevezés, megjelölés, az árukezelés és megóvás (csomagolás, szállítás, tárolás) módja (szabványai az ún. termékszabványok); Dr. Házkötő István




• a munka- az élet- az egészség-, a testi épség és az emberi környezet, valamint a vagyonvédelem érdekében a termékekre vonatkozó műszaki követelmények és vizsgálatok; • a műszaki és gazdasági tevékenység körében használt fogalmak és meghatározások, ezek jelölése, jelképe, ábrázolás- és írásmódok, műszaki mérési és számítási módok (szabványai az ún. alapszabványok); • dokumentáció és más rendszerező módszerek, ügyviteli nyomtatványok és eszközök • a szolgáltatásokra vonatkozó -ide értve a lakosság részére végzett javító, szolgáltató és karbantartó tevékenységet is- műszaki követelmények, vizsgálatok, minősítési feltételek és meghatározások. A szabványosítás elősegíti: - a műszaki fejlesztési feladatok megvalósítását; - a gyártás technológiai és műszaki előkészítésének szabályozását, egységesítését; - a termelés gazdaságosságát; - a gazdasági kapcsolatok műszaki megalapozottságát; - a minőség fejlesztését és szabályozását; - a fogyasztók és felhasználók védelmét; - a munka-, az élet-, az egészség-, a testi épség és a vagyonvédelmet, Dr. Házkötő István




- az emberi környezet védelmét , és a nemzetközi együttműködést. A szabványok fajtái A szabványok kidolgozása öt, egymásra épülő szinten történik. A nemzetközi szabványokat az International Organization for Standardization ( rövidítve: ISO ), Nemzetközi Szabványügyi Szervezet dolgozza ki. Ezek közvetlen alkalmazásra és változtatás nélküli honosításra, a nemzeti szabványokba beágyazva (pl. MSZ ISO, DIN ISO stb.) használható dokumentumok. A nemzeti és a nemzetközi szabványok között helyezkednek el a regionális szabványok. Ezek érvényessége csak egy meghatározott területre terjed ki. Hazánkat csak az Europäische Norm (EN) szabványok érintik. Dr. Házkötő István




Az EN szabványok kidolgozásában elsősorban az Európai Unió országai vesznek részt. A szabványosítás célja az egységes európai piac létrehozása előtt álló műszaki akadályok felszámolása. A szabványosítási munkákat két szervezet a CEN (Comité Européen de Normalisation) Európai Szabványügyi Bizottság és a CENELEC (Comité Européen de Normalisation Electrotechique) Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság koordinálja. Az EN szabványokat az adott ország nyelvére lefordítva -változtatás nélküli honosítás-, a nemzeti szabványokba beágyazva ( pl. MSZ EN, DIN EN stb.) használják. A szabványok alkalmazása. A szabványok előírásai általában csak ajánlottak, de az élet egyes területein rendelet vagy törvény az alkalmazásukat kötelezővé teheti. Ilyenek pl. a munkavédelmi törvények stb. Más területeken pedig a "kőkemény" gazdasági érdek határozza meg az alkalmazásukat. A műszaki rajzok alaki követelményeit (rajzlapméretek, vonalfajták, vonalvastagságok, betűk, számok írása, feliratmező, darabjegyzék stb.), valamint a tartalmukhoz kapcsolódó műszaki ábrázolási szabályokat is ( a "nyelvtani szabályokat”) ISO alapszabványok írják elő, amelyek alkalmazása kötelező. Dr. Házkötő István



A két alapvető vetítési mód Műszaki rajz – 01.hét-előadás

Az ábrázolás feladat egy térbeli alakzat megjelenítése a síkrajzon. Középponti vagy centrálís vetítés A tér egy rögzített pontjából kiinduló vetítősugarakkal hozzuk létre a tárgy vetületét. A kapott perspektivikus kép szemléletes, de nem mérethelyes. Párhuzamos merőleges vetítés A vetítési középpont a végtelenben van, ezért a vetítősugarak, mint a Nap sugarai párhuzamosak és merőlegesek a képsíkra. Ez a vetítési mód a tárgy képsíkkal párhuzamos felületeit, ill. a forgásfelületek körvonalát alak- és mérethelyesen viszi át a képsíkba. Dr. Házkötő István



Párhuzamos merőleges vetítési módszerek-1 Műszaki rajz – 01.hét-előadás

1. Első térnegyedbeli vetítési mód, vagy első szögű vetítés, korábban európai (E) vetítési módszer Az ábrázolandó tárgy a szemlélő és a megfelelő koordinátasík (képsík) között helyezkedik el. A különböző nézetek helyzetét az „A” főnézethez viszonyítva képsíkjainak tengelyek körül való forgatása határozza meg Dr. Házkötő István



Párhuzamos merőleges vetítési módszerek-2 Műszaki rajz – 01.hét-előadás

2. Harmadik térnegyedbeli vetítési mód, vagy harmadik szögű vetítés, korábban amerikai (A) vetítési módszer Az ábrázolandó tárgy a szemlélő és a megfelelő koordinátasík (képsík) mögött helyezkedik el. A tárgy nézeteit az átlátszónak feltételezett képsíkokra párhuzamos merőleges vetítéssel kapjuk. A főnézet most is az „A” elölnézet, ennek a síkjába forgatjuk be a többi nézetet. Dr. Házkötő István



Axonometrikus ábrázolás Műszaki rajz – 01.hét-előadás

Az axonometrikus képet a tárgyhoz rögzített térbeli koordinátarendszerrel és egy képsíkkal állítjuk elő. A képsíkhoz képest általános helyzetű kocka és a hozzá rögzített térbeli tengelykereszt ferdeszögű vetítéssel előállítható axonometrikus ábráját mutatjuk. A merőleges (ortogonális) axonometrikus ábrázolás esetén a vetítősugarak merőlegesek a képsíkra. A műszaki gyakorlatban csak azokat az axonometrikus ábrázolási módokat használjuk, amelyeknél a tengelykereszt könnyen rajzolható, és a tengelymenti rövidülések könnyen számíthatók Az axonometrikus ábrázolások nem mérethűek és szögtartóak, bonyolult, időigényes szerkesztést igényelnek kézi technika esetén, ezért elsősorban szemléltető ábrák, szabadkézi vázlatok formájában alkalmazzuk. Dr. Házkötő István



Axonometrikus ábrázolási módok Műszaki rajz – 01.hét-előadás

A műszaki gyakorlatban alkalmazott axonometrikus ábrázolások:

Dr. Házkötő István



Európai vetítési mód szerinti hat rendezett nézet Műszaki rajz – 01.hét-előadás

A nézetrend keletkezése: elképzeljük az ábrázolandó testet azt körülvevő függőleges és vízszintes síkokkal (hat síkkal) határolt térben, és az egyes képsíkokra vetített képeket, mint „dobozoldalak”-at kiterítjük az elölnézet (főnézet) síkjába.




Nézetrendtől eltérő elhelyezésű nézetek Műszaki rajz – 01.hét-előadás

Ha a rajzterület jobb kihasználása érdekében eltérünk a nézetrendtől, akkor a nézési irányt mutató nyíl és azonosítók alkalmazásával a nézet tetszés szerint elhelyezhető. A nyíl és az azonosítók méretarányai:




A nézetet helyettesítő metszet bevezetése Műszaki rajz – 01.hét-előadás

A tárgy külső képét mutató vetületet nézetnek nevezzük A tárgyak belső geometriai kialakításának egyértelmű megmutatása céljából metszetet készítünk. A metszet egy képzeletbeli metszéssel csonkított tárgy vetülete. A korábbi példában szereplő hasábban legyen egy lépcsős furat. Ennek a legjellemzőbb metszetét a felülnézeti síkon kapjuk a következő módon: a furat szimmetriasíkjában felveszünk egy képzeletbeli metszősíkot, a metszősík és szemlélő közötti részt gondolatban eltávolítjuk, az elmetszett, csonkított testet a felülnézet síkjára vetítjük, és a metszéssel keletkezett felületet pedig vonalkázzuk. Dr. Házkötő István



Ábrázolás nézetekben és metszetben Műszaki rajz – 01.hét-előadás

A lépcsős furattal rendelkező hasáb nézeteinek és a felülnézetet helyettesítő metszetének a képzése a koordinátasíkokon, valamint ezek síkbaterítése.




Metszet és szelvény Műszaki rajz – 01.hét-előadás

A nézeteken nem látható részletek megmutatására is metszetet vagy szelvényt rajzolunk. A képzeletbeli síkkal kimetszett síkidomot szelvénynek nevezzük. A metszet a szelvényből és a metszősík mögötti tárgyrész nézetéből áll.




Metszet és szelvény alkalmazása az élet más területén Műszaki rajz – 01.hét-előadás

Anatómiában is -Leonardo da Vinci óta biztosan- használják az ábrázoláshoz a képzeletbeli síkkal való metszést. A computer tomográf pedig a test szelvényeit állítja elő.




A műszaki ábrázolás általános szabályai Műszaki rajz – 02.hét-előadás

A tárgy egyértelmű ábrázolásához szükséges vetületek (nézetek, metszetek) számát a tárgy alakja, geometriai bonyolultsága határozza meg. A tárgy alakját és nagyságát a rajzon lévő vetületek és méretek együtt határozzák meg. A méretmegadásban szereplő egyezményes alakjelek általában feleslegessé teszik annak a nézetnek a megrajzolását , amelyik az alakot mutatja.




Főnézet és a túlhatározottság nélküli ábrázolás Műszaki rajz – 02.hét-előadás

A műszaki ábrázolás legfontosabb szabályai: • A testet úgy kell a képsíkokkal határolt térnegyedben elhelyezni, hogy a főnézet (elölnézet) adjon a test formájáról és méretéről a legtöbb információt. • A főnézeten a testet működési vagy megmunkálási helyzetben ábrázoljuk. • Csak annyi további vetületet (nézetet, metszetet) kell rajzolni, amennyi a tárgy teljes és egyértelmű meghatározásához szükséges. A tárgyat egyértelműen bemutató nézetek és metszetek számát a lehető legkevesebbre kell korlátozni. Takarékoskodjunk a rajzi munkával, kerüljük a részletek ismétlődését, és a nem látható részletek szaggatott vonallal való ábrázolást.

A fénykép illusztrációként történő felhasználásáért ezúton kérek elnézést Görög Zitától, és számítok a humorérzékére. Tisztelettel Házkötő István Dr. Házkötő István



Forgásszimmetrikus tömör alkatrész ábrázolása Műszaki rajz – 02.hét-előadás

Belül tömör, forgásszimmetrikus alkatrészeket elegendő egy nézetben ábrázolni, mivel a méretmegadásban szereplő alakjelek feleslegessé teszik valamelyik oldalnézetnek a megrajzolását, amely a köröket mutatná.




Szimmetrikus tárgyak ábrázolási lehetősége Műszaki rajz – 02.hét-előadás

Szimmetrikus tárgyak ábrázolásakor megengedett, hogy a tárgynak csak a felét, vagy esetleg a negyedét rajzoljuk meg. Ha a szimmetriavonalat nézetvonal fedi, akkor a félvetület helyett törésvonallal határolt részvetületet kell rajzolni.




Részvetületek Műszaki rajz – 02.hét-előadás

A nem szimmetrikus alkatrészek ábrázolásakor is takarékoskodunk a rajzi munkával. A részvetületek (résznézetek, részmetszetek) rajzolása is megengedett. Ilyenkor a teljes vetület megrajzolása helyett annak csak azt a részét rajzoljuk meg, amelyik új információkat tartalmaz.




Kiemelt részlet, ismétlődő elemek ábrázolása Műszaki rajz – 02.hét-előadás

Kiemelt részlet A vetületen adott méretarányban nehezen látható, méretezhető, vagy egyáltalán nem ábrázolható részletek megmutatása. A kiemelt részlet nézet helyett részmetszet is lehet. Ismétlődő elemek egyszerűsített ábrázolása A tárgy szabályosan ismétlődő, azonos részleteinek kirajzolása helyett egyszerűsített, jelképes ábrázolás alkalmazunk. Ismétlődő furatok esetén csak a furatok helyét rajzoljuk meg. Dr. Házkötő István



Felületi mintázat és sík felület jelölése Műszaki rajz – 02.hét-előadás

A felület mintázatát, pl. a recézést a felület egy részén, az elején és a végén elegendő megrajzolni.

A forgásfelületű alkatrészek sík felületeire hívjuk fel a figyelmet azzal, hogy a sík felület átlóit vékony folytonos vonallal megrajzoljuk.




Ferde vetületek és ferde részvetületek alkalmazása Műszaki rajz – 02.hét-előadás

Ferde vetület A szokásos vetítési irányhoz képest ferde felületek alakja torzulva látszana a normál vetületen, ezért a ferde felületre merőleges vetítési iránnyal képezzük az ún. ferde vetületet. Ferde részvetület Teljes vetületek helyett csak a szükséges terjedelmű részvetületeket rajzoljuk meg. Ilyenkor a torzuló, semmitmondó, és kézi technika esetén nehezen megrajzolható ábrarészeket elhagyjuk. Dr. Házkötő István



Elforgatott vetületek Műszaki rajz – 02.hét-előadás

Elforgatott ferde vetületek Ha a vetületnek a vetítési irány szerinti ferde elhelyezése kézi technika esetén nehezen szerkeszthető vagy nehezen elhelyezhető, indokolt lehet a vetület elforgatása. Az elforgatás irányát és szögét egyezményes módon jelölni kell.




Helyi nézetek Műszaki rajz – 02.hét-előadás

A helyi nézet a fővetületnek csak egy részletét mutatja meg új nézeten. A helyi nézetet az amerikai (A) vetítési mód szerint kell rajzolni. A főábrával középvonal kapcsolja össze és csak azt a részt rajzoljuk meg, ami új információt ad. A helyi nézetet a lyukkörön lévő furatok megmutatására is gyakran alkalmazzuk.




Különleges nézetek Műszaki rajz – 02.hét-előadás

Eredeti (alakítás előtti) körvonal A hajlított tárgy kiindulási (kiterített) alakját is ábrázolni szokták vékony kétpont-vonallal.

Csatlakozó alkatrész ábrázolása A csatlakozó alkatrész nem takarja az ábrázolt tárgy vonalait- üvegszerűnek kell elképzelni. A csatlakozó alkatrész körvonalát vékony kétpont-vonallal kell megrajzolni. Mozgó alkatrész ábrázolása A mozgó alkatrészeket mindig az egyik szélső helyzetben ábrázoljuk. A másik szélső állásban csak a körvonalát, és üvegszerűnek képzelve kell megrajzolni. Dr. Házkötő István



A nézetek tagolóvonalai Műszaki rajz – 02.hét-előadás

Az öntött és a kovácsolt alkatrészek nyersen maradó felületei, valamint a lemezből hajlítással készülő alkatrészek felületei lekerekítéssel vagy legömbölyítéssel csatlakoznak egymáshoz. A folyamatos átmenetet tagolóvonallal (t) ábrázoljuk. A tagolóvonalakat az elméleti áthatás- a felületek áthatása legömbölyítés nélkül – helyén úgy rajzoljuk meg, hogy azok nem csatlakoznak a tárgy kontúrvonalához, hanem attól 2-5 mm-el előbb befejezzük. Félvetületen a tagolóvonalakat a szimmetriatengelyig kell húzni.




A nézetek tagolóvonalai Műszaki rajz – 02.hét-előadás

Enyhén lejtős, vagy kúpos átmenetek vetületén a két tagolóvonal helyett egyetlen vastag nézetvonal (l) is rajzolható. Nem rajzolunk tagolóvonalat a kontúrgörbe törés nélküli görbületváltozásainál. Ezeknek az ún. érintőéleknek a láthatóságát a 3D-s programokkal készített rajzokon a nézeteken ki kell kapcsolni.




Metszetekkel kapcsolatos ábrázolási szabályok Műszaki rajz – 02.hét-előadás

A metszet a nézeteken nem látható, belső részletek megmutatására való. Nem szabad metszetben ábrázolni olyan alkatrészt, vagy részletét, melynek metszete nem mutat többet, mint ami nézetben is látható. 1. Tilos metszetben ábrázolni a tömör alkatrészeket a nagyobb anyagkiterjedés irányában (hossztengelyén vagy hosszanti irányban átmenő metszősík). Ilyenek a tengelyek, a rudak, az orsók, a csavarok, a szegek, a reteszek, a golyók stb. Nem szokás metszetben ábrázolni összeállítási rajzokon a belül üreges szabványos kötőelemeket, pl. anyákat, alátéteket.




Metszetekkel kapcsolatos ábrázolási szabályok Műszaki rajz – 02.hét-előadás

2. Tilos metszetben ábrázolni a kerület mentén nem körbemenő, illetve a hosszanti irányban nem végigmenő anyagrészű részleteket. Ilyen elemek, illetve részletek például a küllők, a bordák, a fogak, a fülek stb. Ha a metszősík mégis tartalmazza ezeket az irányokat, például összeállítási rajzokon, akkor ezeket a részleteket, illetve elemeket nézetben kell ábrázolni. 3D-s gépi technika esetén: - a nem metszendő alkatrészeket előre (vagy módosítással utólag) ki kell jelölni, - a nem metszendő részleteket pedig „kozmetikázással” ki kell javítani. Dr. Házkötő István



Egyszerű metszetek Műszaki rajz – 02.hét-előadás

A metszősík számától függően a metszet lehet egyszerű, ha a metszetet egy metszősíkkal, lépcsős, ha egymással párhuzamos több metszősíkkal képezzük, és beforgatott, ha az egymást követő metszősíkok egymással szöget zárnak be. Egyszerű metszet A képzeletbeli metszősík a szimmetriasík, és a metszet a nézet helyére kerül. Ilyenkor a metszősík nyomvonalának és a metszetnek a jelölése kézi technika esetén elhagyható. A nézési irány pedig a nézetrendből következik. Gépi 3D-s technika esetén csak a betűazonosítás hagyható el. Dr. Házkötő István




Kézi technika esetén is ha csak egy metszősík van, de a metszősík helye nem egyértelmű, azonban a metszet a vetítési iránynak megfelelő helyen, azaz a nézet helyén van, akkor csak a metszősík nyomvonalát kell jelölni. Ezt ferde nyomvonalú metszeteknél - a metszősík egyik képsíkkal sem párhuzamos- is alkalmazzuk. Ha a ferde nyomvonalú metszet nem a vetítési iránynak megfelelő helyre kerül, vagy 45 foknál kisebb szöggel függőleges vagy vízszintes helyzetbe elfordítva rajzoljuk, azonosító feliratot kell használnunk.





Ha egy alkatrészrajzon vagy egy összeállítási rajzon több metszet van, akkor valamennyit- így a magától értendő helyzetűeket isbetűkkel kell azonosítani. A metszeteket a nézési irányt mutató nyilak mellett elhelyezett latin nagybetűk kötőjeles kettőzésével azonosítjuk. Ezeket a metszet fölött vagy alatt helyezzük el, de egy rajzon belül az elhelyezésüknek azonosnak kell lennie. Egyazon betű több metszősík nyomvonalának jelölésére is használható, ha ahhoz ugyanolyan metszet tartozik. Dr. Házkötő István



Félnézet-félmetszet Műszaki rajz – 02.hét-előadás

A metszet is lehet teljes vagy részmetszet. Kézi technikánál a rajzolási munkával való takarékoskodás vezetett különféle egyszerűsítés bevezetéséhez. Félnézet-félmetszet A belül üreges szimmetrikus alkatrészek, ill. ilyen alkatrészekből álló szerkezetek egyik felét metszetben (félmetszet), a másik felét nézetben (félnézet) ábrázoljuk. Szokás az, hogy a felülnézeten az alsó részt, elölnézeten pedig a jobboldali részt rajzoljuk metszetben. A félnézetet és a félmetszetet a szimmetriatengely választja el. Ha szimmetriatengelyre nézetvonal esik, akkor a nézetet törésvonal határolja. Dr. Házkötő István



Félnézet-félmetszet szemléltetése Műszaki rajz – 02.hét-előadás

Kézi technika esetén nem jelöljük a metszősíkot és nem azonosítjuk a metszetet.




Kitörések (részmetszetek) Műszaki rajz – 02.hét-előadás

A tömör alkatrészeken lévő bemélyedő részletek, kisebb üregek, furatok stb. megmutatásához az alkatrész teljes metszete helyett csak kitöréseket alkalmazunk. A kitöréssel ábrázolt metszet területét kézi technika esetén vékony folytonos törésvonallal, gépi technika esetén általában spline-al határoljuk.




Lépcsős metszetek Műszaki rajz – 02.hét-előadás

Két vagy több párhuzamos metszősíkkal képzett részmetszetek egyesítésével, összetolásával lépcsős metszetet hozunk létre. Az egymás melletti részmetszetek vonalkázása folytonos, de ha szükséges (pl. figyelem felkeltés), akkor kézi technika esetén a nyomvonal törésénél, az eltolás helyén vékony folytonos törésvonalat rajzolhatunk és a vonalkázást félosztással eltolva folytathatjuk.




Lépcsős metszet szemléltetése Műszaki rajz – 02.hét-előadás




Beforgatott metszetek Műszaki rajz – 02.hét-előadás

Az egymást metsző síkokkal képzett részmetszetek közös síkba fordításával hozzuk létre a kiterített metszetet, a beforgatott metszetet. A beforgatott metszősík mögötti részleteket először a metszősíkra merőlegesen vetítve, majd azzal a közös síkba beforgatva kell ábrázolni. Ha ezek a részletek torzulnak, akkor elhagyhatók, ill. kézi technika esetén csak egyes részletet forgatunk be pl. egy lyukkörön lévő furatok jelölés nélkül is beforgathatók a közös síkba.




Beforgatott metszet szemléltetése Műszaki rajz – 02.hét-előadás




Szelvények fajtái Műszaki rajz – 02.hét-előadás

A szelvény a metszeti ábrázolás speciális esete, amikor csak a képzeletbeli síkkal metszett felületet ábrázoljuk. A metszet és a szelvény közötti alapvető különbség az, hogy a szelvény nem vetület, és a metszősík nem lehet összetett. A szelvényt megrajzolhatjuk a megfelelő nézetbe befordítva vagy elhelyezhetjük a nézeti képen kívül. Befordított szelvényt vékony vonallal rajzoljuk a megkülönböztetés érdekében. A tengelye mentén eltolt és befordított, nézeten kívül megrajzolt teljes vagy részszelvényt vastagvonallal rajzoljuk. A ferde szelvény függőleges vagy vízszintes irányba elfordítása megengedett, de a metszeti ábrázoláshoz hasonlóan ilyenkor meg kell adni a vetítési irányt, a betűazonosítót és az elforgatás szögét. Dr. Házkötő István



Szelvények fajtái Műszaki rajz – 02.hét-előadás

Ha egy tárgy ábrázolásához több szelvényt kell megrajzolni, akkor a metszősíkok jelölése és a szelvények rajzolása lehetőleg ábcé sorrendben történjen, és ügyeljünk az elhelyezés áttekinthetőségére. A középvonallal jelölt helyen beforgatott, nézeti ábrán, kontúron kívül megrajzolt szelvényeknél kézi technika esetén korábban nem rajzoltunk vetítési irányt mutató nyilakat. A szelvényt általában jobbnézetnek vagy alulnézetnek ábrázoltuk. A metszet és a szelvény közötti különbség egyre inkább elmosódik, mivel a metszetből elhagyhatók a semmitmondó, nehezen rajzolható torzult nézetrészek. A széteső szelvények összetartozását pedig nézetvonalak berajzolásával hangsúlyozzuk. Dr. Házkötő István



A metszetek és szelvények vonalkázása Műszaki rajz – 02.hét-előadás

A vonalkázás (sraffozás) az elmetszett anyag felületét jelöli. Az anyagfajtától független, általános metszeti jelölés esetén a vonalkázás egyenletes sűrűségű, vékony, folytonos, párhuzamos vonalrendszer. A vonalak hajlásszöge a kontúr- vagy szimmetriavonalhoz viszonyítva rendszerint 45 fok, de ettől eltérhetünk azért, hogy az iránya lehetőleg egyik kontúrvonaléval se legyen azonos. A 2 mm vagy annál vékonyabb keresztmetszetek vonalkázás helyett befeketíthetők.




Anyagjelölés: sraffozási mintázatok Műszaki rajz – 02.hét-előadás

A fémes anyagok metszett felületét 45 fokos párhuzamos vonalakkal jelöljük. A vonalkázás sűrűségét az ábra nagyságával arányosan kell megválasztani. A nemfémes anyagok sraffozásakor az anyagfajtától függő mintázatot használunk. A gépi technika esetén igen nagyszámú mintázatból választhatunk. Több alkatrészből álló szerkezet metszetén a csatlakozó alkatrészeket eltérő irányú, és ha kell, különböző sűrűségű vonalkázással különböztetjük meg.




Méretmegadás Műszaki rajz- 03.hét-előadás

Az ábrázolt tárgy geometriáját a vetületek és a rajzon megadott méretek együtt határozzák meg, függetlenül attól, hogy a rajz milyen méretarányban készült. Általános esetben a méretmegadás magába foglalja a méretszám elé írt alakjelet és a mögé írt tűrést. Már itt is meg kell említeni, hogy a tűrésezetlen méreteknek is van tűrése. Az alakjel nélküli méret lineáris, hosszúsági méretet jelent. A jellegzetes geometriai alakzatok méretmegadásában szereplő egyezményes alakjelek: Külső és belső hengerek: A külső hengeres felületeket csapoknak, a belső hengeres felületeket furatoknak nevezzük. Dr. Házkötő István




Külső és belső gömbfelületek: Betűjele az angol gömb szó kezdő betűje, S. Korábban körrel jelöltük. Külső és belső kúpfelületek:





Külső és belső lejtős felületek:

További jellegzetes alakjelek:





Külön nézetet tehet feleslegessé a rajz síkjára merőleges egyetlen méret előírása pl. a lemezvastagság, a laptávolság, idomacél hosszúsága. Az ilyen kiegészítő méretet mutatóvonalon adjuk meg - a mutatóvonal végén ponttal-, és a méretszám elé x-jelet rajzolunk. A méretvonalakat ne keresztezze méretsegédvonal:

Részben kirajzolt méretvonal alkalmazása félnézeten ill. félnézet-félmetszeten:





A mérethatároló elemeket (nyilakat) a méretvonal végződéseken belül, ha a hely korlátozott, akkor a meghosszabbított méretvonalon kívül helyezzük el. Esetenként a nyílfej helyett ferde vonalat rajzolunk.

A méretvonal-határoló elemeket vastagvonal nem keresztezheti, a méretszámokat pedig semmilyen vonal nem keresztezheti. Dr. Házkötő István




Lekerekítéssel csatlakozó vonalszakaszok méretsegédvonalait a meghosszabbított egyenes szakaszok metszéspontjaiból kell rajzolni. A szögméret megadásakor a méretsegédvonalakat sugárirányban, a szögszárak folytatásaként rajzoljuk. A húr méretsegédvonala merőleges a húrra, méretvonala pedig párhuzamos azzal. Ha a sugár mérete más méretből számítható, akkor elegendő csak az R jelképpel ellátott nyilazott sugarat feltüntetni méret nélkül. Dr. Házkötő István




Az élletörésre egyrészt munkavédelmi okok miatt van szükség, másrészt pedig az az élletöréssel létrejövő kúpfelületek segítenek az alkatrészek csatlakoztatásakor a központosításban. A 45 fokos letöréseket egyszerűsített módon szokás megadni. A 45 foktól eltérő szög esetén mindkét méretet külön be kell méretezni.





A furatok fajtái és készítésük:

Sima furatok A furatok megadása:

Kúpos süllyesztésű furat

Hengeres süllyesztésű furat





Megengedett az átmenő furat átmérőjét, ill. alakos furatokat meghatározó méreteket „x” jellel összekapcsolt összetartozó méretként - a részletes kirajzolás nélkül - mutatóvonalon megadni. Ilyenkor a mutatóvonal a furattengely és a körvonal metszéspontjától ill. a középvonalak metsződési pontjából indul.





Ismétlődő részletek megadása Egyenlő távolságra lévő alakzatok méretmegadása:

Egyenlő szögosztások esetén, ha a rajzon egyértelmű, az osztások szögértékei elhagyhatók.

Ha a távolságok hossza és az osztások száma nem egyértelmű:





Ismétlődő alakzatok megadása Az azonos alakú és méretű elemek számának feltüntetésével elkerüljük az azonos méretek ismétlését. Az ismétlődés száma a méret előtt „x” jellel kapcsolódóan, vagy önállóan mutatóvonalon adható meg.





A rudak és idomok egyszerűsített megadása a megfelelő ISO szabvány szerinti megnevezésből és utána kötőjellel elválasztva a rudak és idomok hosszából áll. Ez a megnevezés érvényes a darabjegyzék kitöltésére is.





Nem mindig kell a rajzon részletként kirajzolni és részletesen beméretezni azokat a szabványokban rögzített konstrukciós részleteket, melyekre a szabványban előírt egyezményes megadással utalunk. Ilyenek pl. a beszúrások, a központfuratok stb. Egyszerűsített módon adhatjuk meg öntvényeknél a csavarok felfekvő felületeit is.




Szövegmegadás Műszaki rajz- 03.hét-előadás

A rajzon szöveggel fejezzük ki az ábrázolással és jelképekkel elő nem írható műszaki követelményeket. A jelmagyarázatokat a feliratmező felett helyezzük el.




A méretek fajtái Műszaki rajz- 03.hét-előadás

A mérethálózat felépítésekor tekintettel kell lenni az alkatrész rendeltetésszerű feladatára, az elkészítés folyamatára és az ellenőrzési lehetőségekre. A méreteket rendeltetésük szerint osztályozzuk. Megkülönböztetünk funkcionális (F), nem funkcionális (NF) és tájékoztató méretet (AUX). A funkcionális méret (F) olyan méret, amely a tárgy rendeltetésszerű működéséhez szükséges. Ezeket a működési szempontból fontos méreteket lehetőleg közvetlenül kell megadni az alkatrészrajzokon. A nem funkcionális méret (NF), olyan méret, amely a tárgy működése, vagy elhelyezkedése szempontjából nem lényeges. Ezek mindig türésezetlen méretek a rajzokon. A tájékoztató méret (AUX) csak a tájékoztatás szempontjából megadott méret, amely a rajzon megadott kapcsolódó méretekből származik, azokból kiszámítható. A tájékoztató méret nem türésezhető és zárójelben kell megadni. Dr. Házkötő István



A mérethálózat felépítése Műszaki rajz- 03.hét-előadás

A különböző rajzfajták céljuknak megfelelően tartalmaznak méreteket pl.: az öszszeállítási rajzon csak a gép vagy géprész főméreteit és csatlakozó méreteit adjuk meg. Az alkatrész műhelyrajzán a gyártáshoz szükséges összes méretet és tűrést fel kell tüntetni. A műszaki rajzokon a megadott méretek összességét mérethálózatnak nevezzük. Általában derékszögű, ritkábban polárkoordináta-rendszerben építjük fel. A méretek elhelyezése, felrakásának rendje egyrészt tükrözi a tervező elgondolását, másrészt meghatározó a szerkezet működése és gyárthatósága szempontjából. A tárgy egyértelmű és teljes meghatározása érdekében a mérethálózat olyan legyen, hogy: • tartalmazza a tárgy geometriai meghatározásához szükséges valamennyi méretet ( gyártáskor rajzról méretet nem szabad lemérni és felhasználni), • a méreteket azon a vetületen kell megadni, amelyen a legjellemzőbben mutatja a beméretezett részletet, • minden méret csak egyszer szerepeljen, • mérhető, gyártáshoz szükséges, ellenőrizhető méreteket adjunk meg, • minden felület és helyzet túlhatározottság-mentesen, nyitott és lehetőleg rövid méretlánccal legyen meghatározva. Dr. Házkötő István




A méretezés módja lehet láncszerű vagy bázistól induló, és a kettő kombinációja. • Láncszerű ( soros, lineáris) méretmegadást alkalmazunk az olyan helyeken, ahol a tűrések lehetséges összeadódása nem ütközik az alkatrész működési követelményeivel. • Bázistól induló méretezést ott alkalmazunk, ahol az azonos irányú méretek egy közös alaptól indulnak. A méretvonalak párhuzamosan helyezkednek el, de megengedett az összevont (halmozott) méretezési mód alkalmazása is. A bázisból kiinduló méretezés esetén minden főirányban válasszunk egy méretezési alapvonalat, bázist. A bázisválasztás tükrözze a tárgy egyes felületeinek feladatát és működési szempontból való fontosságát.





A bázisfelületeket úgy kell megválasztani, hogy azoktól az alkatrész felületeit könnyen lehessen méretezni és mérni. Célszerű ha a szerkesztési, a gyártási és a mérési bázisfelületek azonosak, illetve egybeesnek. A bázisvonalak lehetnek: - a főméret valamelyik - működési szempontból vagy mindkét fontos méretek határvonalai, határolóvonala, ha mint pl.: lépcsős tengely - a működés a tárgyon nincs támasztóvállai, melyek a szempontjából fontos kitüntetett működő csatlakozó alkatrészek szimmetriatengely: felület: helyzetét is meghatározzák:





A bázisból kiinduló összevont méretezést lehet két irányban is alkalmazni:

A bázisokból kiinduló méretezés koordinátái megadhatók összesítő táblázatban is:





További szempontok a mérethálózat felépítéséhez: -a tárgy egyes részleteinek (furat, horony stb.) meghatározásához szükséges méretek lehetőleg egyazon vetületen legyenek megadva:

- egy vetületen belül is csoportosítani kell az összetartozó méreteket, ilyenek pl.: a külső felületek és a belső felületek méretei:





- el kell különíteni a nyersen maradó és a megmunkált felületeket meghatározó méretek csoportját:

- a szereléskor kapcsolódó alkatrészek rajzain célszerű a méreteket azonos elrendezésben előírni:





-a kész alkatrészen nem ellenőrizhető, de a méretek előrajzolásához, a gép beállításához stb. szükséges méreteket is meg kell adni a mérethálózaton:

- szimmetrikusan elhelyezkedő elemeket csak az egyik félvetületen kell méretezni, és félvetület rajzolás esetén is teljes méretet kell megadni:





Nem kell beméretezni a rajz alapján érthető, ill. magától értetődő méreteket. Ilyenek: - a merőlegesnek, ill. a párhuzamosnak rajzolt élek és felületek merőlegessége, ill. párhuzamossága, - a hatszögletesnek rajzolt és laptávolságával adott hatszög szögei, - az adott távolságú egyeneseket összekötő félkör sugara, (csak az R alakjelet adjuk meg), - a középvonallal felezett méretekből adódó félméretek egyenlősége, - a lyukkörön számukkal megadott furatok egyenletes osztása, - a furat vagy nyílás átmenő jellege, ha mélység nincs megadva, illetve metszeten nincs megmutatva. Dr. Házkötő István



A csavarmenetek jellemzői Műszaki rajz- 04.hét-előadás

Az egyik leggyakrabban használt gépelempár a csavarorsó (csavar) és csavaranya (anya). A két elem célszerűen kialakított csavarmenettel kapcsolódik egymáshoz. Ha egy körhenger palástjára egy állandó emelkedési szögű lejtőt tekerünk, a lejtővonal csavarvonal alakot képez. Ha a csavarvonal mentén valamilyen, a csavarvonal tengelyén átmenő síkban fekvő síkidomot az ún. menetszelvényt, pl. háromszöget, trapézt, stb. mozgatunk, menettest keletkezik. A hengeres felületen így kialakított menetet orsómenetnek, a hengeres belső felületen pedig anyamenetnek nevezzük. A menetes orsó mérhető külső átmérője: d, a menetemelkedése pedig: P. Dr. Házkötő István



A csavarmenetek megadása Műszaki rajz- 04.hét-előadás

A csavarmenetet meghatározzák: - a menetszelvény, - a névleges menetátmérő, - a menetemelkedés , - a bekezdések száma, - a csavarodás iránya. Példák csavarmenetek megadására: Normál métermenet: M27 Finom métermenet: M20x1,5 Normál Whitworth menet: W2" Finom Whitworth menet: W3"x1/9", vagy W56x1/13" Csőmenet: G1 1/2 Trapézmenet: Tr48x8 Fűrészmenet: S70x10 Zsinórmenet: Rd40 Az élesmenetek közül a metrikus menetek menetprofiszöge 60 fok, a Whithworth meneté és a csőmeneté pedig 55 fok. Dr. Házkötő István



A csavarmenetek gyártása Műszaki rajz- 04.hét-előadás

A gyakorlatban a meneteket esztergálással, menetmetszővel, menetfúróval, vagy menethengerléssel, menetmángorlással állítják elő. A menetes furatokat menetfúróval úgy állítják elő, hogy először előfúrják a lyukat a magátmérőnek megfelelően, majd elkészítik a menetet. A menetesztergálásnál a beszúrási horony a szerszám szabad kifutását biztosítja.




A csavarmenetek ábrázolása Műszaki rajz- 04.hét-előadás

A csavarmenetet általában egyszerűsítve, kontúrvonalával és menetvonalával jelképesen ábrázoljuk. A menetes orsó külső és a menetes furat belső burkoló vonalát vastag vonallal, a menetes orsó magvonalát és a menetes furat külső vonalát pedig vékony folytonos vonallal jelöljük. A menetjelképek a kontúrtól menetmélységnyire, de legalább kétszeres vastagvonalnyi távolságra vannak. Tengelyirányú vetületen a jelkép kb. 3/4-nyi kör, ami ne kezdődjön, és ne végződjön szimmetriavonalon. A menetes rész teljes szelvényű szakasza a hasznos menet (b), ennek határát vastag vonal jelöli. Dr. Házkötő István




Metszetben a vonalkázás (sraffozás) mindig a vastag vonalig (orsón a külső átmérőig, menetes furaton a belső átmérőig) tart. A menetes orsók és furatok éltompítását tengelyirányú nézetben nem kell megrajzolni, ha a tompítás mértéke a menet mélységével megegyezik. A csavarmenetek vékony menetvonalát nézetben és metszetben egyaránt a tompítás, a süllyesztés, a lekerekítés, a menethorony kontúrvonaláig kell húzni. Dr. Házkötő István




A csavarmenet névleges méreteit mindig a külső vonalon kell megadni, vagyis orsómenet esetén a kontúrvonalon, anyamenet esetén a vékony menetvonalon. A szabványos csavarmenetet a szabványos menetjelöléssel és a hasznos menethosszal adjuk meg, a menetkifutás nélkül. Ha szükséges, a menetkifutás külön megadható. Az orsómenet vagy a menetes furat egyéb átmetszéséből pl.: furat vagy bevágás miatt adódó áthatási vonalát egyenközűen követi a menetjelkép. Kúpos menet tengelyirányú vetületén a menetjelképet csak a nézőhöz közelebb eső végnek megfelelően rajzoljuk meg. Dr. Házkötő István



A menetes kötések ábrázolása Műszaki rajz- 04.hét-előadás

A menetes csatlakozásokat, kötéseket is jelképesen, egyszerűsítve ábrázoljuk. A menetes kötés rajzán az orsómenet (apamenet) mindig fedi az anyamenetet ((klasszikus sexfigura: az apa van felül)) függetlenül attól, hogy az orsómenetet nézetben vagy metszetben rajzoljuk. Természetesen, ha a metszősík helyén hiányzik az orsómenet, mint pl. tengelyen lévő horonynál, akkor itt nincs menetcsatlakozás, és így ilyenkor csak az anyamenet kell megrajzolni. A horony véges szélessége miatt keletkező áthatási vonalak alakhelyes megrajzolása azonban csak nagyméretű ábrán indokolt. Dr. Házkötő István



Csavarok és anyák ábrázolása Műszaki rajz- 04.hét-előadás

A csavarkötésekben leggyakrabban alkalmazott csavarok és anyák jellegzetes kialakítása: a hatlapú hasáb alakú csavarfej és anya, amelyek sarkait - a szerelőszerszám (villás kulcs, csőkulcs, stb.) ráhelyezésének megkönyyítése céljából, valamint a balesetveszély csökkentése végett -általában 120°-os kúppal tompítják. A hatlapfejű csavaron és a hatlapú anyán a sarkokat tompító kúp az oldallapokkal hiperbola áthatási vonalakat képez. Ezeket egyszerűsítve körívvel helyettesítjük, és a tengelyirányú nézeten látható kört a laptávolsággal megegyező átmérővel rajzoljuk.




Csavar-anya rákapatása Műszaki rajz- 04.hét-előadás

A menetvégek élletörési kúpjai a központosítást segítik, de az egyik elem kifutó menethernyóját a másik elem menetárkába is be kell vezetni.

Klikkeljen a képre!




Jellegzetes csavarkötések ábrázolása Műszaki rajz- 04.hét-előadás

A hatlapfejű csavarkötés metszetben rajzolt összeállítási rajzán is nézetben hagyjuk -a csavaron kívülaz anyát és az alátétet is. Általában a csavarfejet és az anyát is úgy ábrázoljuk, hogy három lapjukat látjuk. A csavarral és az anyával közrefogható k szerkezeti méretet közrefogásnak nevezzük. A szabványos csavarok méretei közül a menetméretet és a az l szerkezeti hosszúságot adjuk meg (pl.M8x35) a darabjegyzékben. A csavar számára az orsóátmérőnél nagyobb furatot készítünk a fej alatti lekerekítés és a szerelés megkönnyítése miatt. Ászokcsavart vagy tőcsavart használunk olyan helyeken, ahol az átmenő csavar nem alkalmazható, vagy ahol a csavarorsó kicsavarása szükségtelen. A zsákfuratba a b= 1d, 1.25d, 1.5d, ill. 2d becsavarási hosszúsággal rendelkező végét csavarjuk be. A becsavarási hosszat az alkatrész anyagminőségétől függően választjuk meg. Dr. Házkötő István



Jellegzetes csavarkötések ábrázolása Műszaki rajz- 04.hét-előadás

A belső kulcsnyílású (vagy imbusz-) csavart olyan helyeken alkalmazzuk, ahol a csavarfej kiállása esztétikai, vagy műszaki okok miatt nem engedhető meg. A csavart a hozzátartozó hatszögletű imbuszkulccsal húzzák meg, ill. oldják. Forgácsolással és képlékeny alakváltozást felhasználó technológiákkal ún. tövigmenetet nem lehet gyártani a szerszámok kifutása és a bekezdő kúpjai miatt. Öntéssel, így pl. fröccsöntéssel műanyagból készülő alkatrészeknél elérhető, hogy a menet teljes hosszon, egészen a vállig vagy falig elkészüljön. Ilyen tövig elkészült menetek vannak a palackok, a flakonok, a tubusok stb. menetes zárókupakjaiban is. Dr. Házkötő István



Hatlapú anyák ábrázolása Műszaki rajz- 04.hét-előadás

Csavarkötésekben legelterjedtebbek a hatlapú anyák. A normál anyán mindkét oldalon van szerszám rávezetést segítő éltompító kúp. A zárt anyák esztétikusak stb.




Különleges anyák ábrázolása Műszaki rajz- 04.hét-előadás




Csavarok ábrázolása Műszaki rajz- 04.hét-előadás




Csavarok ábrázolása Műszaki rajz- 04.hét-előadás




Csavarbiztosítások ábrázolása Műszaki rajz- 04.hét-előadás

Az anya meghúzásakor az éleken súrlódó erő ébred.

Hasonló elven működnek:

A sasszeges biztosítás alakkal záró biztosítási módszer. A sasszeg számára a furatot a koronás anya meghúzása után fúrják. Forgó alkatrészeken, csapágyaknál stb. gyakran hornyos csapágyanyát és körtaréjos biztosítólemezt alkalmaznak.




Különleges csavarkötések és elemeik Műszaki rajz- 04.hét-előadás

Az eddig bemutatott csavarokon és anyákon kívül még igen nagyszámban léteznek másfajta csavarok és anyák. A csavarok és anyák jellegzetes elnevezéseire asszociálva készítettük a „Különleges csavarkötések és elemeik” című összeállítást, amelyet csak 18 éven felülieknek ajánlunk az eddig bemutatott csavarok és anyák megismerése után.




Az I. zárthelyi megírása Műszaki rajz- 05.hét-előadás

A hallgatók különböző, de az alábbi minta-zárthelyihez hasonló feladatlapot kapnak.




Az I. zárthelyi feladatai Műszaki rajz- 05.hét-előadás

A feladatlap első oldalán található vetületkiegészítési feladatok közül az 1. és a 2. feladat viszonylag egyszerű.





Ez a feladatot csak a gyakorlottabb hallgatók tudják felrajzolni. Dr. Házkötő István




A feladatlap második oldalán vetületekben való ábrázolási feladatok szerepelnek. Az 5. feladatban a mérethálózatot is fel kell építeni.




Az I. zárthelyi feladatainak értékelése Műszaki rajz- 05.hét-előadás

A rajzokat szabadkézi ( egy vonalzóval és körzővel támogatott) technikával készítik a hallgatók. A zárthelyi elkészítésének időtartama 70 perc. A feladatok megoldásához a hallgatók axonometrikus vázlatokat is készíthetnek a feladatlap szabad részén. A feladatlapon 5 feladat szerepel, értékeléskor minden egyes feladat egy osztályzatot ér. Kontúrvonal ill. látható él hiánya vagy helytelen berajzolása esetén a feladat nem fogadható el, még akkor sem ha az bármilyen hosszúságú. A mérethálózat felépítésében előforduló apró hibák, ill. mérethiányok esetén 0 – 0,4-del csökkentjük az osztályzatot, sok méretezési hiba esetén – ha az ábrázolás egyébként helyes- a feladatra csak 0,5-es osztályzatot adunk. A hallgatók „térlátása” egész félév során fejlődik, ezért a nem teljesített zárthelyit a legutolsó előadáson pótolhatják a hallgatók. Dr. Házkötő István



A fogazott elemek egyszerűsített ábrázolása Műszaki rajz- 06.hét-előadás

Fogazott elemeket alkalmazunk fogazott nyomatékkötésekben és fogaskerékhajtásokban. A fogazott elemek között ún. alakkal záró kapcsolat van. Egy tengelyről a nyomatékot és a forgó mozgást egy vele párhuzamos másik tengelyre különböző áttételű fogaskerékpárokkal tudjuk átvinni. A hengeres kerék fogainak működő felülete körevolvens (ritkábban ciklois) vezérgörbéjű felület. Kinematikai szempontból jellemző a gördülőkör, illetve elemi fogazatú kerekek kapcsolódásakor az osztókör. Ábrázolásnál a fejkör, az osztókör és a lábkör kap szerepet.





Az osztókör kerülete a z fogszám és a p osztóköri íven mért osztással felírva: A fogaskerék legfontosabb szabványosított mennyisége a mm-ben mért modul (m). Az egyenesfogú hengeres kerekek modulja:

A kapcsolódó fogaskerekek fogosztása, és így modulja is azonos. A fogaskerekek szinte minden jellemző méretét a modul függvényében adjuk meg. A fogazat készülhet henger-, kúp- vagy síkfelületen. A fogazott hajtópárok tengelyei a hajtásban lehetnek párhuzamosak, metsződőek és kitérőek. Dr. Házkötő István



Fogazott elempárok Műszaki rajz- 06.hét-előadás

Hengereskerékpár

Külső-belső fogazatú pár

Csiga-csigakerék

Csavarkerékpár

Kúpkerékpár

Fogaskerék-fogasléc





A fogazat géprajzi ábrázolásakor egyszerűsítéseket alkalmazunk, a fog tényleges alakja helyett általában csak a fogazatot határoló jelképes vonalakat rajzoljuk meg. A fogazatok fejkörét (illetve a fejszalag vetületeit) folytonos vastag vonallal kell rajzolni. A fogazat osztókörét, és az osztófelület alkotóját vékony pontvonal jelöli. A lábkör vékony folytonos vonallal berajzolható, de ha nem szükséges elhagyható. A tengelyen átmenő metszeteken a fogazatokat nem vonalkázzuk, -ami a metszeti ábrázolás szabályaiból következik-, mivel nem körbemenő anyagrész. Nem ábrázoljuk metszetben a fogaskereket tengelyükre merőleges síkban, a csigát a tengelyén átmenő síkban, a fogaslécet pedig a hosszanti irányban. Dr. Házkötő István




Fogaskerékpárok ábrázolásakor a fogazat fejkörét, illetve a fogak fejszalagjait tartalmazó felületet a nézeteken vastag folytonos vonallal, az osztóköröket, illetve azok alkotóit vékony pontvonallal kell rajzolni. A fogaskerékpár tengelyirányú metszetén az egyik kerék fogát úgy kell ábrázolni, hogy a másik kerék foga előtt van.

Hegeres fogaskerékhajtás

Kúpfogaskerékhajtás





A kilincskerék rajzán néhány fogat és a lábkört kell megrajzolni. A kilincskeréken osztókör nem értelmezhető és a fogárok helyzetét a szögosztásokkal jellemzik. Ha a metszősík a fogasléchajtás vagy csigahajtás kerekének tengelyén hosszanti irányban megy át, akkor a kerék fogát a fogasléc elé, a csiga fogát a csigakerék elé kell rajzolni.

Fogaskerékhajtás

Csigahajtás

Kilincskerék

Kitérő tengelyű íveltfogú kúpkerékhajtás




Bordás, fogazott és barázdás tengelykötések Műszaki rajz- 06.hét-előadás

Ezekben a nyomatékkötésekben a tengelyre munkált bordák, fogak és az agyban készített hornyok viszik át a nyomatékot.




Reteszkötések Műszaki rajz- 06.hét-előadás

Reteszkötésekben a tengelyhoronyba és az agyhoronyba egyszerre illeszkedő elem: a fészkes retesz (ritkábban íves retesz) "alakkal záró" módon viszi át a nyomatékot. A retesz alkalmazásakor az agynak a tengelyen való elcsúszását egyik irányban általában tengelyváll, a másik irányban ha szükséges, akkor ún. "szerelhető váll„ akadályozza meg. Dr. Házkötő István



Reteszkötések Műszaki rajz- 06.hét-előadás

Az íves reteszkötéseket ritkábban és csak 38 mmnél kisebb átmérők esetén alkalmazzuk. A reteszek a hornyokban szélességi irányban illesztettek, magassági irányban hézag van, amelyet a rajzokon meg kell mutatni.




Hegesztett kötések ábrázolása Műszaki rajz- 06.hét-előadás

A hegesztett kötés hegesztési eljárással létrehozott oldhatatlan kötési mód. A hegesztési eljárások két alaptípusa: az őmlesztőhegesztés és a sajtolóhegesztés. Az ömlesztőhegesztés során a fémek közötti szilárd kohéziós kapcsolat az alapanyagok megömlése révén alakul ki. Az ömlesztőhegesztés általában hozaganyaggal készül, amely lehet elektróda, pálca, fedőpor, bevonat stb. Az ömlesztőhegesztés lehet ív-, gáz-, öntő-, sugárvagy villamos salakhegesztés. A sajtolóhegesztés esetén a fémek közötti szilárd kohéziós kapcsolatot külső erőhatás hozza létre. Itt az ún. kötési övezet kicsi, azaz nagyobb menynyiségű ömledék nem jön létre. Dr. Házkötő István




A sajtolóhegesztés közül leggyakoribb az ellenállás hegesztés, a hidegsajtolás, a robbantásos, az ultrahangos hegesztés és a kovácshegesztés. Az ömlesztőhegesztéssel létrehozott kötések a rajzokon rajzjelekkel vagy a kötés részletes kirajzolásával adható meg. Hegesztett szerkezetek törzsrajzán célszerű lehet az élkiképzéseket, illesztéseket, ill. a varratalakokat is megmutatni. A varrat szelvény ilyenkor metszetben befeketíthető, annak ellenére, hogy a varrat, a heganyag nem elkülöníthető elem. A hegesztett szerkezetek rajzain sokszor csak a kötés helyét egyetlen vonallal rajzoljuk, és a kötés jellemzőit a vonalhoz kapcsolódó mutatóvonalon adjuk meg. Dr. Házkötő István




A hegesztési varratok rajzjellel való ábrázolása alapjelből áll, amelyet ki lehet bővíteni kiegészítő jellel, a méretek megadásával és kiegészítő utasítással (a jel villa után). A varrat jelképes megadásának elemei:

A jelképes megadás vonalvastagságai és betűnagyságai megegyeznek a rajzon alkalmazott méretmegadás jellemzőivel. Dr. Házkötő István




A hegesztési varrat helyzetét a nyilas mutatóvonallal, a referencia- és azonosító vonalakkal, valamint a varratjel elhelyezésével adjuk meg a következő szabályok szerint: - a folyamatos referenciavonalon elhelyezkedő varratjel esetén a hegesztett kötés a mutatóvonal nyílja felöli oldalon van, - ha a hegesztett kötés a másik, a nyíl irányával ellentétes oldalon van, a varratjel a szaggatott azonosító vonalon helyezkedik el.





Sarokvarratok és más varratok megadása:





A különféle hegesztéseket jelölő alapjel olyan rajzjel, ami általában hasonlít a varrat alakjához.









Az alapjelek kombinálhatók. A kétoldalról hegesztett szimmetrikus varratok esetén az alkalmazott alapjeleket úgy kell elhelyezni, hogy szimmetrikusan álljanak a referenciavonalra.

Az alapjeleket ki lehet egészíteni olyan további rajzjelekkel, amelyek a hegesztési varrat külső alakjára, felületére utalnak.





A kiegészítő jelet csak akkor kell alkalmazni, ha a varrat felület alakját részletesen elő kell írni. Az egyéb előírások, pl. szereléskor készítendő varrat is kiegészítő rajzjelekkel adható meg.




Hegesztési varratok méretmegadása Műszaki rajz- 06.hét-előadás

A varrat keresztmetszet méretét: a varrat vastagságot vagy beolvadási mélységet (s), ill. a "gyökméretet" (a) a varratjel előtt, a hosszirányú méretet (l) pedig a varratjel után kell megadni.

Ha a varratjel előtt nincs méret, akkor az azt jelenti, hogy az egyoldali hegesztés teljesen kitölti a kapcsolódó felületek közötti hézagot.

Ha a varratjelet nem követi hosszméret (l), akkor a hegesztés a munkadarab teljes hosszában folyamatos. Dr. Házkötő István



Hegesztési varratok méretmagadása Műszaki rajz- 06.hét-előadás

A sarokvarratok esetében a méretek megadására két módszer van: vagy a varratoldal méretét (z) vagy a varrat keresztmetszetbe írható legnagyobb egyenlő szárú háromszög átfogójához tartozó magasság méretét (a) adjuk meg. Ezért a méretszám elé mindig elé kell írni az "a" vagy "z" betűt. Szakaszos és egyéb varratok:




Szegecskötések ábrázolása Műszaki rajz- 06.hét-előadás

A szegecskötések nem oldható kötések megvalósítására alkalmas gépelemek. Felhasználási területük szerint három csoportba sorolhatók: -csak erőhatással szemben kell szilárdságot adni (vasszerkezetek), -a szilárdságon kívül a tömör zárást is létre kell hozni (tartályok, kazánok stb.), -csak tömör zárást kell megvalósítani (ez a tömítő szegecselés). A szegecsek hengeres szárral és egyik végükön gyámfejjel kerülnek forgalomba. Hátrányuk, hogy a szegecselés során a szegecs mindkét oldalának hozzáférhetőnek kell lennie. A zárófej végső kialakítása fejező szerszámmal történik. A szegecselést kisebb átmérők esetén általában hidegen, nagyobb átmérőknél melegen végzik.

A szegecsek leggyakoribb fajtái:





Vannak olyan szegecsek, amelyekkel egyoldali hozzáférés esetén is létrehozható a kötés. Ezeket vakszegecseknek nevezzük. A termo- vagy robbanószegecsnél a zárófejet úgy készítik, hogy az üreges szegecsszárban elhelyezett robbanótöltetet, amelyet lakkréteg véd meg a kihullástól és az időjárási hatásoktól, villamos fűtésű szegecselőgéppel a fejen keresztül a robbanásig hevítik.

A Juker-féle húzószegecsnél a zárófej kiképzése egy felzömített végű tüske segítségével történik. A tüske végét a meghúzás után levágják. Mivel a tüske a szegecselés után is benne marad az üreges szárban, közel akkora (nyíró-) erők vihetők át vele, mint a tömör szegeccsel.





Hasonló az elve a popszegecseknek is, de ennél a fej kialakítása és az ún. szegecstű eltávolítása egy műveletben történik a tű kihúzásával, mivel az a kötés létrejötte után a gyengítés helyén a húzóerő hatására elszakad, és a szegecstű feje a zárófejoldalon kiesik.

Egy oldalról hozható létre a kötés a Kerpin-féle csapos szegecsnél is, ahol az üreges szegecsbe szereléskor beütünk egy hasított szeget, amely a szegecs felhasított végét szétfeszíti.





Az átlapolt szegecskötésnél a két lemezt egymásra helyezve szegecseljük össze. A szegecseket a terheléstől függően egy vagy több sorban helyezzük el.

Ha a lemezek igénybevétele nagy, hevederes kötést alkalmazunk. Ilyenkor az egymás mellé helyezett lemezvégeket az egyik vagy mindkét oldalon ráhelyezett hevederekkel együtt szegecseljük össze.





A szegecskötések jelképesen is ábrázolhatók, elsősorban az összeállítási rajzokon. Példaként egy szegecselt acélszerkezeti csomópont részletét mutatjuk be a lenti ábrán.




Pontossági követelmények rajzi előírása Műszaki rajz- 07.hét-előadás

Az alkatrészrajzon vetületekkel meghatározott test, azaz az alkatrész egy ideális geometriai test. A rajz alapján elkészített munkadarab a leggondosabb és legpontosabb gyártás mellett sem követi az elképzelt ideális testet. A munkadarab felületein felismerhető az utolsó technológiai művelet nyomai, pl. esztergálás esetén a forgácsolóél geometriájának megfelelő csavarvonal alakú barázda, homokformázású öntvény felületén a homokszemcsék negatív geometriája stb. A valóságos test (munkadarab) felülete többé kevésbé eltér az ideálistól. Nem méretpontos, nem szabályos és nem teljesen sima. A makrogeometriai eltérések:

- méreteltérések; - alak- és helyzeteltérések.

A mikrogeometriai eltérések:

- hullámosság; - felületi érdesség.

A megengedett eltéréseket , a tűréseket egyezményes jelrendszerrel adjuk meg. Dr. Házkötő István



Méretszóródás és tűrések Műszaki rajz- 07.hét-előadás

A korszerű sorozat- és tömeggyártásban gazdaságosan előállítható csereszabatos alkatrészek és részegységek (pl. gördülőcsapágyak, kötőelemek stb.) készülnek. Csereszabatosnak azokat az alkatrészeket nevezzük, amelyek válogatás és utánmunkálás nélkül szerelhetők, ill. kölcsönösen cserélhetők. Ez a tulajdonság úgy érhető el, hogy a működést, a csatlakozást meghatározó méretek csak egy célszerűen választott mérettartományba esnek. Sorozat- és tömeggyártásban az azonos gyártási feltételek mellett előállított alkatrészek méretei sem lesznek azonos értékűek, hanem a méretek szóródni fognak. Ennek objektív és szubjektív okai vannak, amelyek elsősorban méréstechnikai (mérőeszközök pontossága, az újraélezett szerszám beállítási pontossága stb.) és technológiai (szerszámkopása, szerszámgép pontossága, munkadarab anyagminőségének a szórása, a munkadarab befogásából, melegedéséből és deformációjából adódó méretváltozás stb.) jellegűek. Sok azonos alkatrész legyártása után, azokat nagy pontossággal lemérve és a méreteket egy választott ( pl. század, ezred mm szélességű) résztartományokba sorolva felszerkeszthető az ún. gyakorisági diagram, amely a méretszóródás jellegéről és terjedelméről tájékoztat. Dr. Házkötő István




A szórásgörbe általában nem szimmetrikus, ha szimmetrikus harang-alakú, akkor normál eloszlásról beszélünk. Nem funkcionális, nem illeszkedő méretek, hanem alárendelt, tűrésezetlen méretek esetében a szokásos technológiából adódó teljes méretszóródás megengedhető. Az illeszkedő alkatrészek helyes működése, cserélhetősége megköveteli, hogy a csatlakozó méretek méretszóródásait bizonyos határok közé szorítsuk. Ez a két méret a felső és alsó határméret. A méretszóródás - az alkatrész működése szempontjából megkívánt és tervező által előírt- korlátozása a tűrésezés. Ha az alkatrész tényleges mérete a megengedett mérethatárokon, azaz a tűrésen kívül esik, az alkatrész selejtesnek minősül. Dr. Házkötő István




A tűrésezéssel kapcsolatos további alapfogalmak, méretek: - a pontosan meg sem határozható valóságos méret helyett a méréssel meghatározott tényleges méret (TM); - a műhelyrajzon előírt névleges méret (N), ill. a helyette előírt méreteltérések vonatkoztatási alapmérete (A), amely szabványos tűrések estén a névleges mérettel megegyezik; - a tűrésmező, a határméretek méretAz erősen felnagyítva rajzolt tűrésmezőt, vonalának végéhez húzott, azokra és az alapvonalhoz viszonyított helyzetét merőleges vonalak közötti sávval, nevezzük tűrésvázlatnak. azaz tűrésmezővel ábrázolt tűrés. A tűrés két fogalmat takar: a tűrés nagyságát és az alapvonalhoz viszonyított elhelyezkedését. A tűrés nagysága a tűrésmező szélessége, a tűrés ( T ) abszolút értéke, ami csak pozitív érték lehet. A tűrésmező helyzetének megmutatására a nulla eltérésnek megfelelő alapvonalat használjuk. Dr. Házkötő István




Az eltérések (AE és FE) előjelesen értelmezett értékek. A tűrés nagysága: T=FH - AH = (A + FE) - (A + AE) = FE - AE A tűrésmező alapvonalhoz viszonyított helyzetét szabványos tűrések esetén az alapeltéréssel ( E ) adjuk meg, amely a felső ( FE ) és az alsó határeltérés ( AE ) közül a kisebb abszolút értékű.

A tűrésezett méret ellenőrzése A munkadarab mérete megfelelő, ha a határméretek között van. A tényleges méret (TM) megállapítása, és annak határméretekkel való egybevetése helyett azonban elegendő a munkadarab méretét összehasonlítani a határméreteket megtestesítő ellenőrző eszköz, az idomszer méreteivel. A fényképen a furat ellenőrzésére szolgáló dugós, és a csap ellenőrzésére szolgáló villás idomszer látható. Dr. Házkötő István




Az idomszerrel való mérés a tömeggyártás egyszerű eszköze, de nem olcsó, mivel még egyazon méretnél is minden egyes tűrésnagysághoz és tűrés elhelyezkedéshez más -más idomszer szükséges.





Az alkatrészek cserélhetősége és az idomszer választék csökkentése érdekében szabályozni, ill. szabványosítani kellett: - a névleges méretek választékát, - a tűrések nagyságát, - a tűrésmező elhelyezkedésének választékát, és - a névleges mérethez való hozzárendelését. Szabványos méretsorozatok A sorozatban gyártott elemek méretválasztékát geometriai lépcsőzés szerint célszerű alakítani úgy, hogy a méretek között a tizes számrendszer egész értékei szerepeljenek. E követelményeket az ún. Renard-számsorozatok (R5, R10, R20, R40) elégítik ki, melyeknél a sorozat hányadosa 10-nek 5., 10., 20. ill. 40. kitevőjű gyöke, vagyis 1,6, 1,25 1,12 ill.1,06. Ezekből képezhetők a következő dián látható szabványos méretsorozatok. Szabványos (ISO) tűrésrendszer A gazdaságos sorozatgyártás és az alkatrészek cserélhetőségi követelményei szükségessé tették a tűrések rögzítését, rendszerbe foglalását és szabványosítását. Az egységes tűrésrendszert a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) dolgozta ki. Dr. Házkötő István








A tűrésrendszer felépítése figyelembe veszi, hogy a tűrés nagysága függ - a névleges méret nagyságától, - méret mérhetőségétől, valamint - a technológiától. A mérettől és a mérhetőségtől való függést a tűréstényező (i, I) fejezi ki ( IT5 és IT18 között):

A D névleges méretet mm-ben kell behelyettesíteni. A méretek és a tűrésnagyságok összetartozó értékeinek táblázatos megadása céljából a méreteket mérettartományokba osztották és mérettartományonként azonos tűréstényezőt alkalmaznak. A "D" méret a mérettartomány mértani középértéke. Dr. Házkötő István




Szabványos tűrés nagysága (T) a tűréstényező többszöröse: T = q i, ahol q- a minőségi tényező. A szabvány 18+2 tűrésfokozatot vagy minőséget tartalmaz, jelük: 0, 01, 1, 2 ......18. A minőség kifejezésére (ha csak a tűrésnagyságról kívánunk beszélni) az IT betűket ( ISO Tolerencia) használjuk, pl. "IT11-es mérettűrés". Az átlagos műszaki gyakorlatban előforduló 5 - 16 minőségi fokozatokhoz tartozó minőségi tényezők (q) értékei, a minőségi fokozatok felhasználási területe, valamint azok eléréséhez szükséges technológiai eljárások a lenti táblázatban láthatók.




Tűrések és illesztések Műszaki rajz- 07.hét-előadás

A szabványos tűrésmezők elhelyezkedése A szabványos tűrésmezők alapvonalhoz viszonyított helyzetét az alapeltérés betűjelével adjuk meg: - csap esetén kisbetűvel (a, b, c...), - furat esetén nagybetűvel (A, B, C...). A szabványos tűrésmező elhelyezkedéseket mutató ábrákat ld. az illesztési rendszereknél. A szabványos tűrés nagyságára utaló jel, azaz a "tűrésosztály" az alapeltérés betűjeléből, és a tűrésfokozat számjeléből áll, amelyeket a méretszám után írjuk, pl. 50H7. Illesztési alapfogalmak Az illeszkedés két összeszerelt alkatrész csatlakozása, melynek jellemzésére az illeszkedés mérőszámát használjuk, ez az összeszerelés előtti tényleges méretekből számítható különbség. Ez vagy játék (J) , vagy fedés (F). Dr. Házkötő István



Illesztések Műszaki rajz- 07.hét-előadás

Minden illeszkedés a közrefogó elem (lyuk) és a közrefogott elem (csap) konkrét méretkülönbségével, játékkal vagy fedéssel jellemezhető. Az illesztés olyan előírás, amely két alkatrész csatlakozó méreteinek a tűréseit tartalmazza, meghatározott illeszkedések elérésére. Az illesztés tehát előírás, illeszkedés pedig az illesztés egy megvalósított esete. A tűrésmezők viszonylagos elhelyezkedésétől függően az illesztés lehet: laza, átmeneti vagy szilárd. Laza illesztés jellemzésére a lehetséges illeszkedésekből a közepes méretekből kiindulva a közepes játékot (MJ), a szélső határméretekből kiindulva a legkisebb (KJ), ill. legnagyobb játékot (NJ) vizsgáljuk.

Laza illesztés





Szilárd illesztés esetén a csap tűrésmezeje teljes egészében a lyuk tűrésmezeje felett helyezkedik el. A közepes méretekből kiindulva a közepes fedést ( MF ), a szélső határméretekből pedig a legkisebb ( KF ) és a legnagyobb fedést ( NF ) kapjuk. Szilárd illesztés Dr. Házkötő István




A tűrések olyan előírását, amikor előre nem tudható, hogy a szereléskor éppen összepárosított alkatrészek között játék vagy túlfedés lesz-e - átmeneti jellegű illesztésnek nevezzük. Átmeneti illesztés esetén a lyuk és a csap tűrésmezői egymást részben fedik. A párosított alkatrészek valóságos méreteitől függően az átmeneti illesztés tényleges illeszkedése vagy laza, vagy szoros lesz. Átmeneti illesztés Dr. Házkötő István



Illesztési rendszerek Műszaki rajz- 07.hét-előadás

A különböző alapeltérésekből és tűrésminőségekből képezhető szabványos tűrések száma nagy, és ezek tetszés szerinti párosítása indokolatlan. Nem lenne gazdaságos sem, mert pl. az ellenőrzéshez nagyszámú idomszer válna szükségessé. Nem is lenne célszerű, hiszen a közel ugyanolyan illesztési jelleg többféle előírással is elérhető. Így a valóban alkalmazott párosítások számát korlátozni lehet és kell is. A korlátozás vezető szempontja az , hogy az egyik alkatrész mérete a névleges értékhez közel maradjon, és a különböző kívánt illeszkedési jelleget a másik alkatrész méretének a megválasztásával érjük el. Pontosabban, a kapcsolatban résztvevő egyik elemhez mindig nulla alapeltérésű tűrést rendelünk: amikor a lyukhoz, akkor alaplyukrendszerről, ha a csaphoz, akkor alapcsaprendszerről beszélünk. A műszaki gyakorlatban mindkét rendszerre szükség van, de az alaplyukrendszer alkalmazása elterjedtebb. A lyuktűrések korlátozása az alakos forgácsoló szerszámokból (fúrók, dörzsárak stb.) kisebb raktárkészletet tesz lehetővé, ezenkívül a csapok gyártása minőségi és pontossági szempontból egyaránt könnyebb. Az utóbbival indokolható az is, hogy az illesztések előírásában a csapokhoz általában egy minőségi fokozattal durvább minőségű lyukakat párosítunk. Dr. Házkötő István




Alaplyukrendszer olyan illesztési rendszer , amelyben az alaplyuk mindig „H” tűrésjelű lyuk, és a különböző játékokat és fedéseket különböző tűrésű csapokkal való párosítás útján képezzük. A H tűrésjelű lyuk alapeltérése 0, azaz a méret alsó határa az alapvonalon van, és a tűrése mindig pozitív ( a tűrésmező az anyagoldalon van).





Alapcsaprendszer olyan illesztési rendszer , amelyben az alapcsap mindig h tűrésjelű csap, és a különböző illesztéseket úgy hozzuk létre, hogy hozzá más és más alapeltérésű furatokat választunk az illeszkedés jellegétől függően. A h tűrésjelű csap alapeltérése 0, azaz a csapméret felső határa az alapvonalon van, és a tűrése mindig negatív ( a tűrésmező az anyagoldalon van).





Alapcsaprendszert használjuk, akkor ha kereskedelemben beszerezhető félkész- vagy készterméket ( pl. méretre húzott rúdacélt, reteszacélt stb. ) építünk be a szerkezetbe. Az ismertetett felépítésű illesztési rendszerek nagyon változatos illesztési lehetőségeket biztosítanak. Az alaplyuk- és az alapcsaprendszer egymásnak megfelelő illesztései (a kis- és nagybetűk felcserélésével kapjuk pl. H7/k6 és K7/h6) azonos működési feltételeket adnak, ezért lehetőség van a további szűkítésre. A nagy választékból a gyakorlat számára a szabványalkotók kiválasztották a leginkább használatos tűréseket és illesztéseket, és az illeszkedések gyakorlati megvalósításához előnyben részesítendőket ún. "Ajánlott illesztések" táblázatokban foglalták össze. Jegyezzük meg, hogy a tűrésnagyság csökkentésével a gyártási költségek általában növekednek, a gazdaságos gyártás követelményeit a tervező úgy veheti figyelembe az illesztések előírásakor, hogy a megengedhető legnagyobb tűréseket választja - amelyek a felhasználási cél, működési és cserélhetőségi szempontból még elfogadhatók. Dr. Házkötő István



Mérettűrések előírása a rajzokon Műszaki rajz- 07.hét-előadás

A rajzokon megadott méretek tűrésezési szempontból lehetnek: - egyedi tűrésezett, "tűrt" méret, amelynél mindkét határméret megszabott (az alapmérettel és a két határeltéréssel); - szabványos tűrésezésű méret, amelynél a tűrésmező helyzetét jelölő betű, valamint a tűrés nagyságát, minőségét jelölő számjel szerepel, a határméretek a vonatkozó ISO szabvány segítségével határozhatók meg; - egyirányban határolt méretnek vagy csak a felső, vagy csak az alsó határmérete van megszabva; Dr. Házkötő István




- tűrésezetlen méret, amelynél tűrést közvetlenül nem írunk elő, mivel az alkalmazott szokásos technológia esetén kapott méretszóródás megengedhető, azonban ennek a nagyságát is ISO szabvány rögzíti:





Összeállítási rajzokon az illeszkedő felületek tűrései megadhatók tört alakban vagy azonosító felirattal. Ilyenkor a tört számlálójában a lyuk, nevezőjében a csap tűrése van felírva.




Alak- és helyzettűrések Műszaki rajz- 08.hét-előadás

Az alkatrészek alakját általában egyszerű mértani felületekkel meghatározhatónak választjuk. Ezek vetületei körzővel, vonalzóval könnyen rajzolhatók, és a rajz alapján feltételezzük, hogy a rajzolt egyenes a valóságban egyenes élnek vagy síknak felel meg, a kör pedig egy forgásfelületnek, többnyire hengernek a tengelyirányú vetülete. Magától értetődőnek tekintjük az egyenesek rajzolt helyzete alapján a párhuzamosságot, a merőlegességet, a szimmetriát, az egytengelyűséget és az egyéb megrajzolt helyzeteket is. A gyártás véges pontossága miatt azonban ezek az elvárások nem teljesülnek, és így például egy hengerfelület tényleges alakját - az átmérő előírt tűréshatárán belül is - a felületet létrehozó technológiában használt elemek (anyag, szerszám, szerszámgép) hibái (pl. a szerszámgép, a szerszám kopása) együttesen, ill. halmozottan határozzák meg: - az alkotó helyzete, ill. egyenestől eltérő alakja miatt a felület lehet kúpos, hordós, nyerges stb., - a sugárirányú méret változása miatt bármely szelvény lehet ovális, szögletes, álkörös, bütykös stb., Dr. Házkötő István




- a tengely egyenestől eltérő alakja pedig síkbeli görbeséget, hullámosságot, csavarodottságot okozhat.

A felület ilyen elemenkénti vizsgálatakor az alkotó egyenességét egy ráfekvő egyenestől, a szelvény körösségét egy ráfekvő körtől, ill. az egész henger hengerességét egy ráfekvő hengerfelülettől való eltérésekkel lehet jellemezni. Dr. Házkötő István




Alakeltérésnek nevezzük az elméleti elemet (felületet, vonalat) helyettesítő ráfekvő elemtől a valóságos elem egyes pontjainak mért távolságát a vonatkoztatási hosszon belül. Az alaktűrés a megengedett legnagyobb eltérés. A helyzettűrés az alkatrészen megjelölt tűrésezett elemek (felületek, tengelyek) helyzete és a bázis közötti megengedett legnagyobb eltérés. Bázis: olyan elméletileg pontos geometriai elem (pl. sík, tengely), amelyhez a tűrésezett elemeket viszonyítjuk. A bázisok valamely alkatrész egy vagy több báziselemén alapulnak. A bázissík meghatározásához 3 pont ( x ), a bázistengely kitűzéséhez pedig 2 pont (x) kijelölése szükséges. A x a bázishelyet jelöli. Báziselem: valamely alkatrész valóságos eleme (pl. felület, furat stb.), amelyet a bázis helyzetének meghatározására használnak fel. Sokszor adnak meg alaktűréseket a báziselemekre, a lehetséges gyártási hibák miatt. Segédbáziselem: a báziselemmel érintkező megfelelően pontos alakú valóságos felület (egyengetőlap, támasz, tüske), amely a báziselemmel érintkezik, és amelyet a bázis meghatározására alkalmaznak. A báziselem felülete jelentősen eltérhet ideális alakjától, ezért a teljes felület báziselemként való előírása nem mindig célszerű. Ezért szükséges lehet bázishelyek előírása. Dr. Házkötő István



Alak- és helyzettűrések rajzjelei Műszaki rajz- 08.hét-előadás




Alaktűrések Műszaki rajz- 08.hét-előadás




Helyzettűrések Műszaki rajz- 08.hét-előadás




Helyzettűrések Műszaki rajz- 08.hét-előadás




Alak- és helyzettűrések megadása Műszaki rajz- 08.hét-előadás

Az összegzett alak- és helyzethiba elemzésekor a tényleges felületet vizsgáljuk egy báziselemhez viszonyítva. Mérőórás indikálással ezek az összegzett hibák közvetlenül leolvashatók. Az összegzett alak- és helyzettűrés az alkatrészen megjelölt elem (és nem a ráfekvő eleme) és a báziselemmel meghatározott, vagy bázisnak tekintett névleges helyzet között megengedett legnagyobb eltérés. Az alak és helyzetpontosság tűréseit a 2 vagy 3 mezőre osztott, a betűnagyság kétszeresének megfelelő magasságú tűréskeretbe kell beírni. A tűréskeret hossza a beírt adatokhoz igazodik. A tűréskeretet a mutatóvonallal annak az elemnek a kontúrvonalához kapcsoljuk, amelyre a tűrés vonatkozik. Ha a tűrés felületre vagy profilra vonatkozik, akkor a tűréskeret mutatóvonala és a tűrésezett méret méretvonala nem eshet egybe. A mutatóvonal célszerűen a keretoldal folytatása is lehet. A tűréskeret lehetőleg vízszintes elrendezésű legyen. A tűréskeretet semmilyen vonal nem keresztezheti. A tűréskeretet és a mutatóvonalat vékony vonallal vagy a beírt jelekkel azonos vonalvastagsággal rajzoljuk. A helyzettűrések bázisainak jele egyenlő oldalú, a méretszámok magasságával közel azonos magasságú feketített háromszög, amelyet kötővonal kapcsol a tűréskerethez. Dr. Házkötő István




Az alkatrészből kilépő felületelemen is előírható helyzettűrés, erre a mérési helyet meghatározó méretszám elé, ill. a tűrés után tett, körbe foglalt P jel utal.

Egyazon felületre vonatkozó tűréskeretek egymás alatt közös kötővonalhoz kapcsolódhatnak. Egy tűréselőírás a kötővonal elágaztatásával több felülethez is hozzárendelhető. Dr. Házkötő István



Alak- és helyzettűrések megadása Műszaki rajz- 08.hét-előadás

A pozíciótűrés, valamint a koordinátákkal meghatározott profil és felület tűrésezésének előírásához a névleges helyzetet (ill. felületet) keretbe foglalt elméleti méretekkel kell meghatározni. Az alak- és helyzettűrést a műszaki rajzokon csak akkor kell megadni, ha ez működési vagy technológiai okokból szükséges. Az általános alak- és helyzettűréseket ISO szabvány írja elő. Külön előírás hiányában a mérettűrések az alakeltéréseket is korlátozzák. A mérettűrés által megszabott határok között az alkatrész felülete bárhogy elhelyezkedhet, tehát szélső esetben az alakeltérés a teljes mérettűrést kihasználhatja. A tényleges felületnek a határméreteket megtestesítő, egyenközű egymástól T/2 távolságban lévő felületek között kell elhelyezkednie. A helyzettűrések a mérettűréstől látszólag függetlenek, de a közelítőleg mérettűrés értékűre felvett helyzettűréseket tekintik a mérettűrés minőségével megegyező pontossági osztályúnak. Dr. Házkötő István



Általános alak- és helyzettűrések Műszaki rajz- 08.hét-előadás




Felületminőség megadása Műszaki rajz- 08.hét-előadás

A legkeményebb természetes anyagunk a gyémánt, amelyet saját porával csiszolják, miközben forgácsoló szemcsék geometriája átmásolodik a felületre. Minden alkatrész felületén felismerhető az utolsó technológiai művelet nyomai. A testeket burkoló valóságos felületeket csak a műszereinktől függő pontossággal tudjuk letapogatni és mérni. Így az észlelt (effektív) felület csak megközelítése lehet a valóságos (reális) felületnek. A felület egészének vizsgálata alapján az alakhibák értékelhetők, ezek makrogeometriai hibák. A felület mintázata azonban jellegében ismétlődik, és egy kiragadott kis rész érdessége a felület egészére is jellemző. Az ilyen lokális, úgynevezett mikrogeometriai vizsgálatnál az egész felület helyett csak egy tetszőleges helyen lévő kis részt, sőt még annak is csak egyetlen, de mértékadó szelvényét vizsgáljuk, és az itt kapott eredményt az egész felület jellemzőjéül elfogadjuk. Ilyen mikrogeometriai jellemző a felületi érdesség és a hullámosság, amelyet egymástól az egyenetlenségek hullámhossza alapján lehet szétválasztani. Dr. Házkötő István




A primerprofil alapján határozható meg a profil maximális egyenetlensége: Pt, amely a profilt közrefogó tetővonal és fenékvonal távolsága a mérési hosszon. Az érdesség és a hullámosság értékelésére különválasztott, megszűrt profilokból közvetlenül lemérhető - a profilt közrefogó tetővonal és fenékvonal távolságaként például az érdességi profil maximális egyenetlensége, az Rt. Hullámossági profilnál a mérési hosszon lévő legmagassabb hullámtető és a legmélyebb hullámvölgy méreteinek az összege adja a legnagyobb hullámosság értékét, a Wt. Dr. Házkötő István




A maximális egyenetlenség helyett legjellemzőbb az alaphosszon belül található öt legkiemelkedőbb csúcs, és az öt legmélyebb völgy magasságkülönbségének átlaga, az egyenetlenség-magasság: Rz.

Másik meghatározás: Rz az öt, egymás utáni mérési alaphosszokon belül észlelt maximális egyenletlenségek ( Rti ) átlaga. Dr. Házkötő István




Elterjedtebb azonban az értékelést a területkiegyenlítéssel nyert középvonaltól mért eltérésekre támaszkodva végezni az alaphosszon belül. Így képezhetők az átlagos jellemzők, amelyek mérőszámait mikrométerben kell megadni.

Az átlagos érdesség a középvonaltól számított eltérések abszolút értékeinek átlaga:





A kétféle érdességi mérőszám közötti tapasztalati összefüggés: Rz = (4 ÷ 5) Ra A durván nagyolt felületek jól látható, és tapintható maximális egyenetlensége 0,3-0,4 mm, azaz 300-400 mikron. A mérőszámok sorozatával innen indulnak el. A használatos mérőszámokat az alábbi táblázat tartalmazza.

A különböző érdességi tartományokban más-más elven működő műszereket ( profilmikroszkóp, tapintós elektronikus mérőműszer, interferencia-mikroszkóp stb. ) használnak, ezért a szabvány a használt műszertípusokkal összhangban a durva és nagyon finom felületekhez az Rz mérőszámok, a közbenső tartományra az Ra mérőszámok alkalmazását ajánlja. A hullámosság magasság Wz mikronban adott számértékeinek sora az Rz -éhez hasonló: 200 100 50 25 12,5 6,3 3,2 1,6 0,8 0,4 0,2 0,1. Dr. Házkötő István




A rajzon a felületi érdességi mérőszámot "érdességi jelbe " írva adjuk meg. A felületi érdességet a tárgynak (munkadarabnak) csak a rajz szerint megmunkálandó felületeire kell megadni. A felületminőségi (érdességi) jel felépítése: a) Az érdesség (R), hullámosság (W), profil (P) betűjelének helye egy felületminőségi követelményre. b) és a) Két vagy több felületminőségi követelmény helye. c) Megmunkálás és/vagy felületi kikészítés előírásának a helye d) Felületmintázat jele. e) Megmunkálási ráhagyás.





Ha a felület megmunkálási módja közömbös, az eltérő érdességet nyitott ékkel kell jelölni. A nyitott ék tulajdonképpen "vizsgált felületet" jelöl. Nyitott éket használunk akkor is, ha megjegyzés tartozik hozzá. A forgácsoló megmunkálással elérendő érdességet zárt ékkel, a forgácsmentes megmunkálással elérendő érdességet, vagy a megmunkálatlan felületet körös nyitott ékkel kell jelölni. Az egyes paraméterek mérési alaphosszait is szabványok rögzítik, ezeknek az előírása csak akkor szükséges, ha az alaphossz a szabványostól eltér. A megmunkálási utasítás az érdességi jel vízszintes vonalszakaszán írható elő.





Az érdességi jelet az alkatrészfelület kontúrvonalán, méretsegédvonalon (méretvonalhoz közel), vagy felülethez kapcsolt mutatóvonalon kell elhelyezni. Az érdességi jelet és a mutatóvonalat mindig kívülről kell a felülethez csatolni.

Az érdességi jelet semmilyen vonal nem metszheti. Ha metszené, akkor a kontúr-, méretsegéd- stb. vonalat vagy a vonalkázást meg kell szakítani.





A felületi érdességet a rajzon minden felületre egyszer kell megadni, lehetőleg a felületeket meghatározó méret közelében. Ismétlődő elemeken csak ott adunk meg érdességi jelet, ahol a méret is megtalálható.

Nem kell érdességi jelet tenni azokra a felületekre, amelyeken a szokásos technológiával (pl.: fúrással) kapott felület elfogadható. A félkész áruból készített alkatrészeknek csak az utólag előállítandó felületeire tesznek érdességi jelet. Dr. Házkötő István




Ha az alkatrész minden felülete azonos érdességű, akkor ezt az érdességet felületeken való megadás helyett a rajz jobb felső sarkában kiemelten kell megadni. A kiemelt érdességi jel is vékony vonalú, nagysága pedig a felülethez rajzolt jelnek 1,4-2-szerese legyen. A rajzon megadott érdességek közül a leggyakrabban ismétlődőt ki lehet emelni a rajz jobb felső sarkába a kerek zárójelbe tett nyitott ékkel együtt. Ez utóbbi szám nélküli jellel hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a rajzon azokra a felületekre vonatkozik a kiemelt érdesség, amelyekre külön nincs megadva. Másik ajánlás szerint a zárójelben célszerű az összes, rajzon előírt felületi érdességet feltüntetni. Dr. Házkötő István




Élek 45°-os tompításánál, élletörésénél és furatok egyszerűsített méretmegadásánál a méretszám után adjuk meg érdességet.

Az azonos méretű, de különböző érdességű és tűrésű felületszakaszokat vékony folytonos vonallal kell elválasztani.





Egymáshoz éllel csatlakozó felületek körben azonos érdességét egyszer kell megadni. Ezt az érdességi jelre rajzolt 2-3 mm átmérőjű körrel kell jelölni. Méretezett részösszeállítási és összeállítási rajzon az illeszkedő alkatrészfelületek érdességét mindkét felületre külön meg kell adni. Az érdességi jel - a méretmegadáshoz hasonlóan - az alkatrész kész felületére (festett alkatrészek esetén a bevonás előtti állapotra) vonatkozik. A galvanikusan bevont alkatrészen a bevonás előtti és utáni felületi érdesség megadása is szükséges lehet. Ismétlődés esetén alkalmazható jelölés:





Igényesebb felületeknél csupán a felületi érdesség mérőszámának az előírása nem elegendő, mert például a felület siklási tulajdonságait, a megmunkálás, a barázdairány jelentősen befolyásolhatja. A barázdák iránya az érdességi jellel ellátott kontúrhoz képest különböző lehet. Ezt az érdességi jel után rajzolt jellel adjuk meg.




A tűrés és a felületi érdesség kapcsolata Műszaki rajz- 08.hét-előadás

Bár a mérettűrésnek és a felületi érdességnek egy felülethez való hozzárendelése elvileg független egymástól, a gyakorlat mégis azt igazolja, hogy működés szempontjából mégsem választhatók meg egymástól függetlenül. A tűrésezett méret ellenőrzésekor a mérőeszköz az érdességi csúcsokra támaszkodik. Ezek a csúcsok a működés szempontjából nem mértékadók, ugyanis szereléskor, illetve bejáratáskor ezek lekopnak és ezzel a méret és az illeszkedés mérőszáma is megváltozik, pl. az 50%-os hordkép kialakulása a kapcsolódó érdességi profilok középvonalainak a közelében várható, ezért az alkatrészek méretváltozása kb. az egyenetlenség magasságoknak megfelelő értékű. Ez szemlélteti a sematikus vázlat egy laza illesztésű csap és siklócsapágy persely esetén. Dr. Házkötő István




Az átlagos felületi érdesség ( Ra ) és a tűrésnagyság ( T ) közötti, a gyakorlat számára jó tájékoztatást adó tapasztalati összefüggést mutatja az alábbi ábra. Az átlagos érdesség és a tűrésnagyság összefüggésének három fokozata: finom, közepes és durva fokozat teszi lehetővé a működési követelményekhez való alkalmazkodást. Dr. Házkötő István




Hangsúlyozni kell, hogy a szabványos tűrések és felületi érdességek bemutatott egymáshoz rendelése nem merev előírás. Az ajánlott felületi érdesség értéktől pl. a siklócsapágyaknál, a munkahengereknél stb. a finomítás irányában térünk el, a működési követelményeknek megfelelően. Számos terméknél pl. kezelő elemeknél stb. esztétikai vagy ergonómiai okok miatt választunk finomabb felületi minőséget. Az átlagos érdesség számértékeit a tűrésminőség és a méretcsoportok függvényében táblázatokból kényelmesebben választhatjuk. A tervezőnek most is figyelembe kell vennie, hogy az érdesség csökkentése -a tűrésnagyság csökkentéséhez hasonlóan- a gyártási költségeket általában növeli. A gazdaságos gyártás követelményeit a tervező úgy veheti figyelembe az illesztések előírásakor, hogy a megengedhető legnagyobb mérettűréseket és felületi érdességeket választja - amelyek a felhasználási cél, működési és cserélhetőségi szempontból még elfogadhatók.




A csőszerelvények modellezéséhez Műszaki rajz- 09.hét-előadás

A modelltárban található csőszerelvények: csapok, szelepek és tolózárak feladata az átáramló közeg mennyiségének a szabályozása, illetve a közegáramlás megakadályozása. 1. Csapok A zárótest mozgása forgó mozgás. Kúposcsap fő alkatrésze a ház és a csapforgó. A kúpos csapforgót és a házat általában összecsiszolják a tökéletes zárás érdekében. Összeszerelés után a csapforgót a menetes fedél egy közbenső alátéten keresztül szorítja a házba. A csapforgón lévő átömlő nyílás köralakú vagy ovális alakú.

Kúpos csap





Golyóscsapokban záróelemként golyót alkalmaznak áramlástechnikailag kedvező, egyenes vonalú, köralakú átfolyási keresztmetszettel. A csapgolyó tömítését két egyforma tömítőtest biztosítja, amelybe a golyó beszerelhető.

Golyóscsap Dr. Házkötő István




Karos golyóscsap Dr. Házkötő István




A csapok egyszerűek és olcsók, egyenes átfolyásúak, gyorsan müködtethetők. Tömítési tulajdonságaik kevésbé kedvezőek: golyóscsapoknál a tömítőtestekben, illetve az O-gyűrűkben szereléskor létrehozott előfeszítésből származik a tömítőnyomás, a kúpos csapoknál viszont van utánállítási lehetőség kopás esetén. A csapok nyitásakor és zárásakor a közegáramlásban lökéshullámok keletkezhetnek. A csapokat általában kis névleges átmérő- és közepes nyomástartományban alkalmazzák. A ház és a csapforgó anyaga lehet öntöttvas, sárgaréz és különböző bronzok, továbbá könnyűfém, műanyag és különleges célokra pl. a vegyiparban üveg is lehet. 2. Szelepek A zárótest mozgása a közegáramlás irányába történő haladó mozgás. A szelepek előnyei a gyors nyitás és zárás, a tömítőfelületek egyszerű előállíthatósága, szabályozási célokra jól megfelelnek. Hátrányai: az átfolyásnál az áramlás irány megváltozik, nyomásveszteség jön létre, a ház holttereiben a szennyeződések lerakódnak, nyitáskor és záráskor nyomáslökések keletkezhetnek. A szelepeket a közepes névleges átmérők tartományában és a teljes nyomástartományban alkalmazzák. Dr. Házkötő István




Áteresztőszelep





Ferdeülékű szelep Az egyenes ülékű szelepekben a közeg kétszer is irányváltozásra kényszerül. Ez nagy áramlási ellenállást és nyomásveszteséget jelent. Ezen segít a ferdeülékű szelep, amelyben a szeleporsót és a tányért, valamint az ülékrészt 45 fokkal elferdítjük. Így gyakorlatilag iránytörés nélküli átfolyást kapunk. Dr. Házkötő István




Behegeszthető szelep Dr. Házkötő István




Rugós biztonsági szelep

Az előfeszített rugó tartja zárva a szelepet, amely önműködően kinyílik a beállított nyomáshatár túllépésekor.





Lefúvató szelep Dr. Házkötő István




3. Tolózárak A zárótest mozgása merőleges a közeg áramlási irányára. Leggyakoribb az ékfelületű tolózár, amelyben ék alakú zárótest csúszik be a házba. A tolózárak előnye a kis szerkezeti hosszúság és az egyenes, irány- és keresztmetszet-változás nélküli átfolyás. A nyomásveszteség kicsi, nyitáskor és záráskor lökés nem jelentkezik. Dr. Házkötő István



A csőszerelvények tömítései Műszaki rajz- 09.hét-előadás

A tolózárak hátránya a szükséges nagy löket és az ebből adódó nagy szerkezeti magasság, valamint az is, hogy a tömítőfelületeket kissé nehézkesebb megmunkálni; továbbá a kopást okozó csúszósúrlódás, ami azonban konstrukciós megoldásokkal, mint az előző dián látható bronz betétgyűrűkkel és megfelelő anyagok alkalmazásával csökkenthető. A tolózárakat közepes nyomástartományban a kis és közepes átmérőktől a legnagyobb átmérőkig alkalmazzák. A csőszerelvények alkatrészeinek modellezésekor tudatosan elemezni kell azok funkcióját. Minden egyes csőszerelvénynél különböző tömítési feladatokat kellett megoldani. A csőszerelvények nyugvó tömítései A házhoz menettel csatlakozó fedeleknél lapos tömítéseket használnak és a menetes kapcsolat előfeszítésével hozzuk létre a szükséges tömítőnyomást. Dr. Házkötő István




Tömítésre azért van szükség mert a (hengeres) menetes kapcsolat nem tömít. (A víz- és gázszerelők teflon stb. zsinórt tekernek a csatlakozó menetekre). Az O-gyűrűket nyugvó és mozgó tömítésként is használják a golyóscsapokban.





Az O-gyűrűk gumiból készülnek és a fészkük méretei úgy vannak megállapítva, hogy szereléskor rugalmas alakváltozásra kényszerítjük. A Poisson-hatás miatt létrejövő, az erőre merőleges irányú alakváltozás gátlása következtében nyomás-dombok jönnek létre. Az azokban megjelenő legnagyobb tömítőnyomásnak nagyobbnak kell lennie, mint a közeg nyomása. Golyóscsapokban a zárótest, (a golyó) és a ház közötti tömítést kívülről kúpos közbenső elasztomerből készült tömítőtömbökkel oldják meg. Ezeken a tömbökön körbemenő tömítőajak van, amely a tömbök beszorításakor a ház kúpfelületéhez szorul, és így jön létre a beömlő, illetve kiömlő nyílás körül a tömítőnyomás-domb. A csőszerelvények mozgó tömítései A szelepeknél és a tolózáraknál a mozgató orsók általában a fedélen keresztül jönnek ki a csőszerelvényből. Ezeken a helyeken az álló fedél és a forgó mozgású (ritkábban alkalmazott vándororsós mozgatás esetén csavarvonalú mozgást végző) orsó között kell a tömítést megoldani. Érintkező, csúszó tömítések esetén gondoskodni kell a terhelés alatti relatív elmozdulás következtében létrejövő kopás utánállításáról, sőt eseténként az elkopott tömítések üzem közbeni cserélési lehetőségéről is. Dr. Házkötő István




A leggyakrabban a tömszelencés tömítéseket alkalmazzák, ahol a tömítést axiális erővel rugalmasan vagy plasztikusan deformálják, így a radiális tömítőrés eltűnik és valamilyen nyomáseloszlás jön létre. Az ebben létrejövő legnagyobb tömítőnyomásnak nagyobbnak kell lennie a csőszerelvényben lévő közeg nyomásánál.





A tömszelence legfontosabb alkatrészei a tömszelence persely és a perselyt axiálisan leszorító hollandianya. A persely nyomja össze a tömítőanyagot. Az orsó és a tömítőanyag között ébredő súrlódási erő kopást okoz. A rövid tömítések nagy nyomóerőt igényelnek, aminek nagyobb súrlódás és elhasználódás a következménye. A tömítőanyag rugalmas alakváltozása esetén a Poisson-hatást használjuk fel, de emellett az ékhatást is felhasználhatjuk. A tömszelence perelyen és a fedélben kialakított kúpok az ékhatás felhasználása céljából készülnek. A konstrukció a funkció összevonásra is példa: a menetes persely a sima persely és a hollandianya összevonását jelenti. Dr. Házkötő István



A csőszerelvények zárása Műszaki rajz- 09.hét-előadás

A csőszerelvényekkel szemben támasztott legfontosabb követelmény a tökéletes zárás. Az orsóhoz mereven rögzített zárótest esetén az összeszerelés után az ülék tömítőfelülete és a zárótest zárófelülete között szöghiba (x) lehet. Ezt illusztrálja a jobb oldali ábra. Ez az összeszerelt alkatrészek csatlakozó (funkcionális) felületeinek az alakés helyzethibáiból adódik. Ennek következtében a zárást adó tömítőnyomás (pt) csak az érintkező tömítöfelületrészen lép fel és nem egyenletes eloszlású. Ahol a tömítőfelületek nem érintkeznek ott átfolyás következik be.. Dr. Házkötő István



A csőszerelvények zárása Műszaki rajz- 09.hét-előadás

A tömítőfelületek párhuzamossági hibájának a hatása csökkenthető egy lágy, rugalmas anyag - általában gumi- közbeiktatásával. Ez záráskor -az F erő hatására a tömítő kerület mentén- változó nagyságú rugalmas alakvátozást szenved, s így a tömítőnyomás is változó lesz. A zárás és a nyitás pillanatában az orsóval együttforduló zárótest esetén a tömítőfelületeken súrlódási erő is fellép, ami gyors kopást eredményez. A fentiek alapján megfogalmazható követelmény: az orsó és a zárótest közötti kapcsolat önbeálló és szabadon elforduló legyen. Dr. Házkötő István



A zárótest önbeállását biztosító kapcsolatok Műszaki rajz- 09.hét-előadás

1. Sík-gömb

2. Kúp-gömb

Az érintkezés pontszerű, teherbírás szempontjából nem kedvező.

Az érintkezés vonalszerű, teherbírás szempontjából kedvezőbb.

3. Gömb-gömb Az érintkezés (terheléstől függő nagyságú) felületen történik, ami a terhelésátadás szempontjából igen kedvező. Dr. Házkötő István



A szeleporsó és a szeleptányér kapcsolat Műszaki rajz- 09.hét-előadás

A zárási folyamatban a szeleptányér helyzetét a szelepházban kialakított szelepülék határozza meg. Az orsó meghúzásával ez a helyzet nem változik az orsó-szeleptányér kapcsolat önbeálló jellege miatt. Ezáltal a szelepüléken körbemenően közel állandó tömítőnyomás alakul ki. Figyeljük meg, hogy az önbeállás biztosításához radiálisan és axiálisan is megfelelő nagyságú hézagokra van szükség. Az önbeállás és a terhelésátadás az orsó végén, a szeleptányér tengelyvonalában kialakított gömbkapcsolaton keresztül valósul meg.




A szeleporsó és a szeleptányér kapcsolata Műszaki rajz- 09.hét-előadás

Kétrészes gyűrűvel és tartócsavarral megoldott konstrukció.

Az orsó és a tányér közötti szabad elfordulást egy U-alakú huzallal oldották meg, amelynek a végeít szereléskor hajlítják be.

Egy olcsó, de nem javítható megoldás a szereléskor végzett végleges peremezés.




A csőszerelvény alkatrészeinek gyártáshelyes kialakítása Műszaki rajz- 10.hét-előadás

Egy alkatrész geometriája (forma, méret, felületminőség, tűrések) befolyásolja, sok esetben meghatározza az alkatrész előállítására alkalmazható gyártási eljárását (technológiát, szerszámgépeket stb.). Ez fordítva is igaz, azaz egy alkatrész tervezésekor a geometria kialakításakor figyelembe kell venni az alkalmazni kívánt gyártástechnológia lehetőségeit – ezt nevezzük gyártáshelyes kialakításnak. Az alkalmazandó gyártástechnológiát általában az anyagminőség és a gyártási darabszám alapján választják meg. A modelltárban lévő csőszerelvények tömeggyártásban készülnek, ahol a nagy darabszám miatt előtérbe kerül az idő és anyagmegtakarító forgács nélküli eljárás: az öntés. A jelentős formakészítési költség sok darabon, alkatrészen oszlik meg. Bonyolult, több funkciót is betöltő alak állítható elő öntéssel, az egyes funkciókat megvalósító részalakokból történő összeszerelés helyett. Ezzel az eljárással formatervezési szempontoknak megfelelő, esztétikus megjelenésű alkatrészformák könnyebben alakíthatók ki. A megmunkálási költségek nagyságrendekkel csökkenthetők az egy tömbből kiforgácsolt alkatrészekhez képest. Az öntés, a legrövidebb út az alapanyagtól a kész termékig. Az öntött alkatrészeknél szilárdságilag kedvező anyagtakarékos formák, vagy pl. a csőszerelvényeknél áramlástechnikailag kedvező formák alkalmazhatók. Dr. Házkötő István



A csőszerelvények öntött alkatrészei Műszaki rajz- 10.hét-előadás

A modelltárban található csőszerelvényeknek általában a háza, a fedele és a kezelőeleme öntött alkatrész. Ezek modellezésekor tudatosan elemezni kell az öntött alkatrészek gyártáshelyes kialakításának szempontjait. Ezek megértéséhez az öntési technológia lépéseit egy egyszerű példán ismertetjük.




Kúposcsap házának öntése (homokformában) Műszaki rajz- 10.hét-előadás

A ház öntvénye

Minta magtámaszokkal

Mag a magtámaszokkal




Kúposcsap házának öntése Műszaki rajz- 10.hét-előadás

Minta: a ház külső geometriája+magtámaszok.

A beformázáshoz az osztássíkban két részre vágott minta vezetőcsapokkal:

Mag: a ház belső geometriája+magtámaszok.





A mag behelyezése a magtámaszokra, majd a forma-szekrényfelek összeszerelése vezetőcsapokkal.

Mindkét formaszekrénybe történő beformázás után a minta kivétele:





Az öntvény külső felületéhez tapadt anyag, valamint mag eltávolítása után kapott öntvényen az osztássíkban megtalálható ún. öntési sorját is le kell köszörülni ahhoz , hogy a lentihez hasonló munkadarabot kapjunk.

Az osztássíkra merőleges nézet úgy, hogy a felső formaszekrényt gondolatban eltávolítottuk. A folyékony fém a forma és a mag közötti térrészeket tölti ki. A folyékony fém kristályosodása a hőelvonás következtében először a forma hideg falai mentén kezdődik, majd a réteg befelé növekszik. Dr. Házkötő István




A kúposcsap házának öntési folyamatát egy kis videoklippel is bemutatjuk.

.

Klikkeljen a képre!





A fentiek szerint az öntött alkatrészek kialakításának legfontosabb szabályai a mintakészítésből és a minta beformázásból és kivételéből adódnak. Elsősorban ezeknek a szabályoknak megfelelő kialakításokat kell észrevenni a csőszerelvények homokformázással öntött alkatrészeinek a modellezésekor. Mintakészítés - A formaadáskor lehetőleg egyszerű, síkokkal és forgásfelületekkel határolt geometrikus formákra (építőelemekre) vagy azok részeinek kombinációjára kell törekedni. (A modelltárban lévő általános rendeltetésű csőszerelvényeknél nem alkalmaztak formatervezési szempontból olyan spline-felületeket, amelyek a háztartásban ma használatos csőszerelvényeknél előfordulnak). - A minta elkészítése lehetőleg egyszerű legyen. A minta síkfelületeit famarógépen, a forgásszimmetrikus felületeit pedig faesztergagépen munkálják meg. (Nem alkalmaznak faszobrászt a mintakészítő műhelyekben, a spline-felületekkel is rendelkező alkatrészek formáit pedig közvetlenül, CNCtechnológiával állítják elő). A csőszerelvények öntött alkatrészeinek a mintáit az ismert egyszerű testek: hasáb, henger, kúp, gömb, tórusz és hordó, vagy ezek részeinek a kombinációjával: összecsapolásával állították elő. Dr. Házkötő István




A minta beformázása és kiemelése - A formázási ferdeség teszi lehetővé, hogy a minta és a forma szétválasztható legyen. Ez azt jelenti, hogy a mintának nem lehet az osztássíkra merőleges felülete. A formázási ferdeség megértéséhez gondoljunk a gyermekkori homokozó játékainkra: a forma - öntésnél a minta - emelésekor valamennyi felületnél egyszerre következik be az elválás a homokforma sérülése nélkül.





A formázási ferdeség nagysága (1:20, 1:50, műanyagoknál 1 fok, fémeknél 3-5 fok stb.) a formázó anyagtól és az öntési technológiától függ. A formázó anyagtól függően az éleket, a felületek csatlakozásait, az átmeneteket jól le kell kerekíteni. A formázási ferdeség és a lekerekítéssel csatlakozó felületek ábrázolása. A kézikeréknél alkalmazott formázási ferdeség miatt készülő kisszögű kúpok és a lekerekítés miatt rajzolandó, a kontúrvonalhoz közeleső tagolóvonal - az ISO alapszabvány szerint – elhagyható. A kör és kosárgörbe alakú szelvényeknél nincs az osztássíkra merőleges felületrész- csak az érintő az. Dr. Házkötő István



A csőszerelvények öntött és forgácsolt alkatrészei Műszaki rajz- 10.hét-előadás

Az öntött alkatrészek felvételezése során további gyártáshelyes kialakítási szempontokat is észre kell venni. Ilyen például az, hogy kerüljük a hirtelen falvastagság változásokat, a helyi anyagtorlódásokat, amelyek ún. lunker (belső üreg) képződéshez, lehűlés után visszamaradó feszültségek keletkezéshez, vetemedéshez stb. vezethetnek. A forgácsolt alkatrészek gyártáshelyes kialakítása A csőszerelvények forgácsolással készült alkatrészein csak a működéshez szükséges, funkcionális felületeket találjuk meg. Az élletörések a csatlakozó alkatrészek szerelését könnyítik és/vagy munkavédelmi okok miatt készülnek. A vállaknál lévő lekerekítések technológiai okokból készülnek. A gyártási költség minimumának elérése érdekében a felületi minőségeket és a gyártási tűréseket a működési követelményekhez igazodva a lehető legdurvábbra választjuk meg. A csőszerelvény forgácsolt alkatrészeinek modellezésekor észreveendő egyik legfontosabb kialakítási szempont: a szerszámok kifutásának a biztosítása. Ez különösen érvényes a forgácsolással készülő menetek gyártására. Az ún. tövigmenetet csak öntéssel lehet előállítani (pl. műanyag flakkonok kupakjain). Dr. Házkötő István



A csőszerelvények forgácsolt alkatrészei Műszaki rajz- 10.hét-előadás

A csőszerelvény menetei forgácsolással készültek, ezért a menetvégeknél menetkifutás, illetve szeszámkifutást biztosító beszúrási hornyok vannak.




A méretlánc tagjai. Tűréstechnikai számítások Műszaki rajz- 11.hét-előadás

A méret- és tűréslánc számításokra a tervezőnek és a technológusnak egyaránt szüksége lehet a tűrésezett méretek kapcsolódását és a tűrések kölcsönhatását elemző számításokban. A tűréstechnikai számításokban használt alapfogalmak a következők: Méretlánc egy alkatrész, vagy több egymás után szerelt alkatrész, meghatározott sorrendben következő tűrésezett méreteinek a láncolata. Másképpen fogalmazva: a méretlánc az egymáshoz csatlakozó két vagy több elkészítendő, tűrésezett méretből és az ezekből kiadódó ún. eredő méretből áll. A tűréstechnikában használt méretlánc mindig zárt, tehát tartalmazza a rajz mérethálózatában szereplő nyitott méretláncot és annak a zárótagját: az eredő méretet. Méretlánctag a méretláncot alkotó méretek egyike, amely lehet összetevő vagy eredő méret. Összetevő méretek azok, amelyek alapján az alkatrész, ill. alkatrészek ténylegesen elkészültek. Egy alkatrész műhelyrajzán ezeket a gyártás közben mérendő összetevő méreteket kell megadni. Az összetevő méretek jelölése: A, B, C... Dr. Házkötő István




Eredő méret a méretlánc azon tagja, amely az összetevő méretek elkészítése után eredményül kiadódik. Ez a közvetlenül le nem gyártott, a munkadarabok megmunkálásakor utolsóként, mérés nélkül kiadódó (eredő) méretet az alkatrészrajzokon (műhelyrajzokon) nem szabad megadni. A műhelyrajzokon a méretek hálózata szükségképpen mindig nyitott. A méretlánc záró tagját, az eredő méretet a továbbiakban „R” betűvel jelöljük. Tűréslánc a méretláncban szereplő valamennyi összetevő és eredő méretlánctag tűréseinek együttese, amely valamennyi összetevő tűrést, és az ezekből kiadódó eredő tűrést tartalmazza. 1. Az eredő méret lehet egy alkatrész legyártása után kiadódó méret. Egyszerű példánkban a fejes csapszeg hosszméreteit az ábrán látható méretek (B,C) alapján készítik el, így a kiadódó méret a csapszeg fejmagassága ( A=R ) lesz, amely a gyártás után, a már kész fejes csapszegen utólag lemérhető. Dr. Házkötő István




2. Az eredő méret lehet két csatlakozó alkatrész tűrésezett méretpárjának kapcsolata: az illesztés. A méretlánc összetevői a közrefogó (lyuk) és közrefogott (csap) méretek, mert ezeket készítik el, és az eredő méret az összeszereléskor kapott játék vagy túlfedés. 3. Az eredő méret kiadódhat több egymás után szerelt alkatrész tűrésezett méretsorozatával előállított működési vagy szerelési helyzetként. Az ábrán látható műanyag görgő tengelyirányú ún. axiális játéka az alkatrészek megfelel méreteiből álló lineáris méretlánc eredője. Dr. Házkötő István



Tűréstechnikai számítások Műszaki rajz- 11.hét-előadás

Általában a tűréstechnikai zárt méretláncnak bármelyik tagja lehet ismeretlen, ennek tűrésezett értéke - legyen az akár eredő, akár összetevő méret- a többi tag ismeretében kiszámítható. A feladatok megoldásához mindig abból indulunk ki, hogy a kiadódó méret határméreteit egyenletszerűen kifejezzük az összetevő méretek határméreteivel. A mértékadó határméreteket logikai úton választjuk ki. A fent bemutatott fejes csapszeg esztergálási műveleteit szemlélteti az ábra. A kéttagú, műhelyrajzon szereplő méretlánc tűrésvázlatán a tűrésmezőket az elkészítendő méretek (B,C) szabad végeinél rajzoljuk fel. Dr. Házkötő István




Így az eredő méretet (R=A) két oldalról határolja tűrésmező. Megállapítható, hogy az eredő tűrés az összetevő méretek tűréseinek összege. A tűrésmezőket is tartalmazó vázlat alapján felírhatók a következő egyenletek:

A két egyenletet egymásból kivonva:

A kettőnél több tagú méretláncok esetén, a tűrésmezőket nem lehet ilyen szemléletesen ábrázolni. A fenti példában láttuk, hogy az eredő méret meghatározásában az összetevő méreteket a helyzetüktől függően az eredővel azonos vagy ellentétes határméretével vesszük figyelembe. Dr. Házkötő István




Az összetevő méretek két csoportra oszthatók: - növelő méretek (N) azok, amelyek növelése - a többit változatlannak feltételezve- az eredő méretnek a növekedését okozza, - csökkentő méretek (Cs) azok, amelyek növelése - a többit változatlannak feltételezve - az eredő méret csökkenését idézi elő. A növelő és csökkentő méretlánctagok segítségével logikai úton felírhatók az eredő határméretek és tűrése:





Ha az eredő méret főméret, akkor értelemszerűen nincsenek csökkentő tagok. A logikai úton felírt egyenletekben bármely tag lehet ismeretlen, amelynek meghatározásához az egyenletek átrendezésével juthatunk el. A fenti fejes csapszeg példában megadott méretek közül az eredő méretet nővelő méret: N= C, a csökkentő méret pedig Cs=B. Ezeket behelyettesítve az egyeneletekbe a fenti, tűrésvázlat alapján felírt egyenleteket kapjuk. A több, egymás után szerelt alkatrész csatlakozó méreteiből álló méretlánc esetén adódó játék vagy fedés méretszóródására olyan nagy érték adódhat, amely esetleg a működési követelmények miatt nem megengedhető. A teljes cserélhetőségről akkor beszélünk, amikor a méretláncban előforduló alkatrészek megfelelő méretei válogatás vagy utólagos illesztés nélkül összeszerelhetők oly módon, hogy a zárótag (eredő) előírt tűrését biztosítják. A gyártási tűrések szűkítése helyett a gyakorlatban alkalmazott egyik módszer az, hogy a méretláncba beépítünk egy ún. méretcsoportokban legyártott kompenzáló tagot, alkatrészt ( ilyenek pl. a hézagológyűrűk), amelyekből a szükséges méretűt szereléskor mérés alapján választjuk ki. Dr. Házkötő István




Az eredő meghatározása mellett a tűréstechnikai számítások másik alkalmazási területe: az összetevő méretek tűréseinek a számítása. Az összetevő tűrések számításakor ügyelni kell arra, hogy egyetlen összetevő kivételével a többihez a tűrést fel kell venni oly módon, hogy a felvett tűrések összege kisebb legyen az eredő tűrésnél, mert különben a mechanikus számítás eredménye logikai ellentmondáshoz: negatív tűréshez vezet, ilyenkor beszélünk tűréshiányról. A tűrés ugyanis - a T=FH-AH alapján - mindig pozitív méret, mivel FH > AH. Rossz kiinduló adat, vagy számolási hiba könnyen vezethet olyan eredményhez, hogy AH > FH, ami nyilvánvalóan logikai ellentmondás. Ezért szükséges a számítások befejezéseként a tűrésegyenlet: ellenőrzése Az összetevő méret és tűrés számítás egyik fontos alkalmazási területe a bázisváltás miatt elvégzendő számítások. Egyszerű példánk legyen ismét a fejes csapszeg. A tervező által előírt működési szempontból fontos, -következő dián láthatóhosszméretek: A és B. Dr. Házkötő István



Tűréstechnikai számítások A tervező méretei:

Műszaki rajz- 11.hét-előadás

A rajzon csak zárójelben, tűrések nélkül előírható tájékoztató jellegű főméret (C) kiadódó méret, melynek határai:

A technológus -a korábban ismertetett esztergálási módnak megfelelően- az alábbi műveleti rajzot készíti a gyártáshoz:

A tervező által előírt "A" méret most kiadódó méret, egyenleteket átrendezve:





Összehasonlítva a főméretre ( C ) kapott összefüggéseket megállapítható, hogy a példánkban a bázisváltás a gyártási tűrések szűkítését eredményezte. Az ábrán látható műanyag görgő tengelyirányú „J” játéka (az axiális hézag), a csatlakozó alkatrészek megfelelő méreteiből álló lineáris méretlánc eredője: R=J. A méretek közül az eredő méretet csökkentő tagok, Cs : A és B méret, a növelő tag a N=C méret. Dr. Házkötő István




Ezek után a logikai úton felírt egyenletekkel meghatározható az axiális hézag lehetséges legnagyobb és legkisebb értéke:

A hézag teljes méretszóródása: Megjegyzés: ha a hézag valamelyik, vagy mindkét határértékére negatív számértéket kapunk az játék helyett fedést jelent. Másik megjegyzés, hogy a teljes cserélhetőség feltétele esetén a hézag méretszóródására ( T ) olyan nagy érték adódhat, amely esetleg a működési követelmények miatt nem megengedhető. Példánkban a tervező működési követelmények alapján előírhatja a hézag határértékeit pl. J=0,1-0,3mm, azaz az eredő méretet. Ilyenkor az összetevő méretek tűréseinek a szűkítése helyett a méretláncba beépíthetünk egy ún. méretcsoportokban legyártott kompenzáló tagot: hézagológyűrűt, amelyből a szükséges méretűt szereléskor mérés alapján választjuk ki. Dr. Házkötő István




Kettőnél több tagból álló méretláncok esetén a tűrések felvétele és megosztása áttekinthetőbbé válik, ha közepes méretekkel és szimmetrikus méretszóródásokkal számolunk. A legyártott méretek- megfelelő technológiai feltételek mellett- a közepes méret körül szóródnak. A közepes méretek valószinűsége a méretek találkozásakor megnő és a kiadódó méret határok közelébe esése egyre valószínűtlenebb. Az eredő tűrés eloszlását szemlélteti az ábra. Így az eredő tűrés kis kockázat vállalással (megengedett selejt-százalék mellett) növelhető, ami lehetővé teszi az összetevő tűrések növelését. Dr. Házkötő István



Néhány jellegzetes szabványos termék ábrázolása Műszaki rajz- 12.hét-előadás

1. Oldható rögzítőelemes kötések ábrázolása Az oldható rögzítőelemek közé soroljuk a különféle helyzetbíztosító szegeket és csapszegeket. Az illesztőszegeket két alkatrész viszonylagos helyzetének meghatározására, elmozdulásának/elfordulásának megakadályozására használjuk. Illesztőszeggel határozhatjuk meg pl. a furatba kerülő kisebb alkatrész helyzetét és akadályozhatjuk meg ennek elfordulását. Dr. Házkötő István



Csapszegek ábrázolása Műszaki rajz- 12.hét-előadás

Csapszeget használunk ha két alkatrészt lazán, játékkal kell egymáshoz kötni, kapcsolni. A legegyszerűbb csapszeg a sarokletöréssel rendelkező hengeres rúd, amelynek két végén a sasszeg számára furat van. A menetes csapszeget anyával és alátéttel használják az alkatrészek összekötésére. A fejes csapszeg jobb oldali ábra szerinti beépítése lehetővé teszi az összefogott alkatrészek relatív elfordulását. Szereléskor a sasszeg szárait szét kell hajlítani. Ez alakkal záró biztosítást ad. Dr. Házkötő István



Néhány jellegzetes szabványos termék ábrázolása Műszaki rajz- 12.hét-előadás

2. Csapágyak egyszerűsített ábrázolása A csapágyak feladata a forgó vagy lengő mozgást végző, erőátvitelt megvalósító alkatrészek megtámasztása, vezetése. A forgástengelyre merőleges erőket radiális csapágyak veszik fel. A tengelyirányú erőket önállóan felvevő csapágyakat támasztó vagy axiális csapágyaknak nevezzük. Megfelelő csapágytipus esetén a radiális és axiális terhelés egy és ugyanazon csapággyal is felvehető. Szerkezeti kialakításuk szerint a csapágyak alapvetően kétfélék lehetnek. Ha az egymáson elmozduló alkatrészek felületei között csak kenőanyag van, és így csúsznak egymáson, akkor siklócsapágyakról beszélünk, ha pedig az erőátadás az elmozduló alkatrészek közötti gördülőelemeken történik, gördülőcsapágyaknak nevezzük. A bronzból, sárgarézből stb. készülő vagy porkohászati úton előállított önkenő, porózus siklócsapágy perselyeket hengeres és peremes változatban szabványosították. Dr. Házkötő István



Gördülőcsapágyak egyszerűsített ábrázolása Műszaki rajz- 12.hét-előadás

A gördülőcsapágy általában két gyűrűből vagy két tárcsából áll, amelyek futófelületei között helyezkednek el a gördülőelemek: a golyók vagy a görgők. A görgő lehet: hengeres görgő, hordóalakú görgő, kúpos görgő vagy tűgörgő. A csapágyak megnevezésében mindig szerepel az, hogy milyen gördülőelemekkel rendelkezik. A gördülőelemek közötti távolságot a kosár biztosítja, ami megakadályozza, hogy a gördülőelemek egymással érintkezzenek. A rajzokon általában a kosarakat nem ábrázoljuk. A gördülőcsapágyak csatlakozó méreteit, tűréseit és jelöléseit nemzetközi ( ISO) előírások, szabványok rögzítik. A gördülőcsapágyak metszetben történő ábrázolásakor általában csak a gyűrűket, ill. tárcsákat és a gördülőelemeket ábrázoljuk. Törzsrajzon, ajánlati terven és összeállítási rajzon a csapágyak szerkezetét részletesen bemutató metszet helyett a csapágyat egyszerűsített módon is ábrázolhatjuk a következő táblázatok szerint. Néhány példát is mutatunk ezek alkalmazására. Dr. Házkötő István
















Ma már a 3D-s tervező programokkal készített rajzokon nem alkalmazzuk a gördülőcsapágyak vonalas egyszerűsített ábrázolását, mivel az ún. elemtárakból, ill. a gyártó cégek honlapjairól a gördülőcsapágyak kész modelljei letölthetők.




Tömítések egyszerűsített ábrázolása Műszaki rajz- 12.hét-előadás

A tömítésekkel különböző nyomású és különböző közeggel töltött tereket tudunk egymástól elválasztani. A csatlakozó felületek relatív elmozdulása szerint megkülönböztetünk nyugvó és mozgó felületek közötti tömítéseket. A nyugvó tömítések szinte kivétel nélkül érintkező tömítések. A mozgó tömítések érintkező és érintkezés nélküli tömítések lehetnek. A felületek relatív mozgása lehet forgás vagy haladás. A szabványos tömítéseket törzs-, ill. összeállítási rajzon a szerkezetüket részletesen mutató metszeti ábrázolás helyett egyszerűsített módon is ábrázolhatjuk a következő diákon látható táblázat szerinti jelöléssel. Dr. Házkötő István











Rugók egyszerűsített ábrázolása Műszaki rajz- 12.hét-előadás

A gépek, berendezések és készülékek szerkezeteiben fontos szerepe van a különféle kialakítású rugóknak. A rugók terhelések hatására nagymértékű rugalmas alakváltozásokra képesek. Ennélfogva alkalmasak mozgásváltozások kiegyenlítésére (jármű rugók), lengések és rezgések csökkentésére (rugalmas tengelykapcsolók), ütközési energia elnyelésére (vasúti kocsik), mozgások szabályozására (különböző mechanizmusok), szelepek vezérlésére (belsőégésű motorok), erőátadásra (fékek, súrlódó kapcsolók), sőt energia tárolására is (rugós szerkezetek, órák). A rugókat jó minőségű acélból, általában rugóacélból készítik hideg, vagy melegalakítással. A csavarrugók kör vagy négyszög keresztmetszetű huzalból vagy lemezből, készülnek. Dr. Házkötő István




A rugókat szinte mindig egyszerűsítve ábrázoljuk. Ez azt jelenti, hogy csak a kapcsolódó rugóvégeket rajzoljuk ki teljes részletességgel, továbbá 2-3 szélső menetet, az ismétlődő elemekből álló középrész pedig az ábrázolási egyszerűsítés szabályainak megfelelően elhagyjuk. A csavar- és tekercsrugók rugómenetének kontúrvonalát a vetülethelyes alaktól - csavarvonal mentén végigvezetett rugószelvénnyel kapott test vetülete - eltérően egyenes vonallal ábrázoljuk. Dr. Házkötő István




A rugószelvény csavarvonal alakú középvonalát nem rajzoljuk meg, de a rugószelvények középpontján keresztül középvonalat kell rajzolni a rugó teljes hosszában. A rugó rajzolható nézetben, vagy metszetben, sőt összeállítási rajzon a kisméretű rugókat csak vonalasan, jelképesen mutatjuk meg. Metszetben a rugó szelvényét vonalkázással, Ötnél kisebb menetszám a 2,5 mm-nél kisebb átmérőjű rugószelesetén a rugó minden vényt feketítéssel jelöljük. Ugyancsak menetét meg kell rajzolni, feketítéssel jelöljük a 2 mm-nél kisebb nézetben és metszetben is. szelvényméretű tekercsrugó metszetét is.





Lemezrugó ábrázolásakor oldalnézetben a rugólapot egyetlen vastagvonallal, esetleg a rajzon használatos kiemelt vastagságú vonallal rajzolhatjuk. A rugóvégződéseket a valóságnak megfelelően kell megrajzolni. A nyomó csavarrugó lehet zárt vagy nyitott végű, és mindkét esetben lehet köszörült vagy köszörületlen kivitelű. A nyomórugó rugóvégződéseit a központosan ható erő felvételére alkalmassá kell tenni, ezért síkba köszörülik és a kiélesedett 1/4 menetrészt lecsípik. Alárendelt célra készítenek olyan rugót is amelynél a végeken 2/3 - 3/4 menetnyi, emelkedés nélküli ív biztosítja a felfekvést. Dr. Házkötő István




A nyomó- és a húzórugókat jobbra csavarodással kell ábrázolni. A balra csavarodó rugó rajzán az ábra mellé fel kell írni az LH jelölést. Ügyeljünk arra, hogy a rugó egyik oldalán megrajzolt szelvényekhez viszonyítva a másik oldalon egy fél emelkedéssel eltolva kell a szelvényeket ábrázolni. A húzórugó végződését (rugószemet) általában egy fél vagy teljes menetnek a felhajlítása, illetve a rugó tengelysíkjába való becsavarása adja. A rugó utolsó meneteit és a vég kialakítását mindig nézetben rajzoljuk, és vékony pontvonallal jelölt középvonal követi a rugóvég görbülését. Az ilyen rugókról az alkatrészrajzon annyi vetületet kell rajzolni, hogy a rugószemek állása és kialakítása a rajzról egyértelműen megállapítható legyen.





A fül vagy szem nélkül készített kis húzórugók a húzóerőt többnyire becsavart, furatos lemezbetéteken keresztül adják át. A húzórugó gyártásakor szokásos a huzal megcsavarása, és ezzel a rugó előfeszítése. Ilyenkor a menetek csak egy adott értékű terhelés felett válnak el egymástól. A forgatórugóban a csavarrugó végei gyakran egyenes huzalágakban folytatódnak, amelyek számára a csatlakozó alkatrészekben kell kialakítani a kapcsolódó felületeket. Dr. Házkötő István




Ha a gyártó cégektől, ill. a kereskedelemben nem szerezhető be a kívánt rugó, akkor a legyártásához alkatrészrajzot kell készíteni.

Hengeres csavarrugó ábrázolása és karakterisztikája:

A rugó alkatrészrajza: - ábrán mutatjuk meg a jellemző alakot, és adjuk meg a geometriai méreteket ( rugóátmérő, huzalátmérő, emelkedés, beépítési hossz), - az ábrához kapcsolt rugókarakterisztika mutatja a terhelhetőséget, ill. a terheléshez tartozó deformációkat és az - adattáblázatban foglaljuk össze az egyéb, gyártáshoz és ellenőrzéshez szükséges előírásokat (menetszám, keménység, kikészítés). Dr. Házkötő István




Előfeszített húzórugó ábrája és karakterisztikája:

A forgatórugó karakterisztikája a nyomaték változását ábrázolja az elfordulás függvényében. Dr. Házkötő István




A tányérrugók különösen alkalmasak kis helyszükséglet esetén nagy erők felvételére, kis alakváltozás, berugózás mellett.

A nézetben rajzolt összeállítási rajzokon természetesen a rugót is nézetben, a metszetben ábrázolt csatlakozó alkatrészek esetén a rugót is metszetben ábrázoljuk. Dr. Házkötő István



A II. zárthelyi megírása Műszaki rajz- 13.hét-előadás

A hallgatók a lenti minta-zárthelyihez hasonló feladatlapot kapnak.




A II. zárthelyi feladatai Műszaki rajz- 13.hét-előadás

Működési helyzetből elforgatva









A zárthelyiben szereplő dugóhúzó javításkor kézbe adható tanulmányozás céljából.

Tárolási helyzet




A II. zárthelyi értékelése Műszaki rajz- 13.hét-előadás

A kirészletezési feladattal a műszaki tevékenységhez szükséges rajzolvasási készséget ellenőrizzük. A kirészletezési feladatot szabadkézi technikával készítik a hallgatók különálló normál papíron vagy pauszpapíron. Az alapszerkesztési feladatot a kiadott feladatlapon kell megrajzolniuk szintén szabadkézi technikával. A zárthelyi időtartama 90 perc. A feladok értékelése: • a kirészletezési feladat 3 pontot ér, ebből a hibátlan vetületi ábrázolás, szükséges nézetekben, metszetekben és részletekkel 2 pontot ér, a helyesen felépített mérethálózat 1 pontot ér, • az alapszerkesztési feladat 1 pontot ér, • a tűrés és illesztési feladat helyes megoldása vázlattal együtt szintén 1 pontot ér. A zárthelyit a gyakorlatvezetők közvetlenül a megírás után kijavítják. A pótzárthelyit a hallgatók az utolsó előadáson írják meg. Dr. Házkötő István



A pótzárthelyik megírása Műszaki rajz- 14.hét-előadás

Az utolsó előadáson a hallgatók pótolhatják az I. és a II. zárthelyit.

A zárthelyik tartalmukban hasonlóak a normál zárthelyikhez.

A zárthelyik osztályozása is megegyezik a normál zárthelyik értékelésével.




Műszaki rajz 01.hét-előadás MŰSZAKI RAJZ. 2 óra előadás, 2 óra gyakorlat, 4 kreditpont

Recommend Documents