Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola

Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Készítette:

Busák István igazgató

EGER 2011

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ _____________________________________________________ 4 A minőségirányítás törvényi háttere intézményi szempontból ________________ 4

I.

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ____________________________ 6 1.

Szerkezeti felépítés ______________________________________________ 6

2.

Alapelvek, célkitűzések __________________________________________ 7

3.

Az iskola tanulói ________________________________________________ 8

4.

Az intézmény nevelőtestülete ______________________________________ 9

5.

A képzés körülményei ___________________________________________ 9

II.

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA ________________________ 10

1.

A fenntartói elvárásokból adódó intézményi célok és feladatok ________ 10

2.

Küldetésnyilatkozat ____________________________________________ 12

3.

Intézményi minőségpolitikai nyilatkozat ___________________________ 13

4.

A Comenius 2000 I. Intézményi modell alapján kiépült minőségbiztosítási program működtetése __________________________________________ 14

5.

Intézményi minőség célok _______________________________________ 15

III.

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER ______________________ 18

1.

A vezetés szerepe, felelőssége, elkötelezettsége a minőségfejlesztési programban és annak működtetésében. ___________________________ 18 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

2.

A jogszerű működés biztosítása _________________________________________ 19 A vezetői ellenőrzés rendje ____________________________________________ 19 Feladatok meghatározása, felelősségdelegálás _____________________________ 20 Munkafeltételek biztosítása ____________________________________________ 21 Humán erőforrással való gazdálkodás ____________________________________ 21

Az intézményi munka tervezése __________________________________ 23 2.1 Stratégiai tervezés ___________________________________________________ 23 2.2 Az intézmény működési rendjének biztosítása (operatív tervezés) ______________ 28 2.3 Éves munkaterv elkészítése ____________________________________________ 28 2.4 Kulcsfontosságú folyamatok meghatározása a nevelő-oktató munka sikeressége érdekében________________________________________________________________ 30

3.

A partnerkapcsolatok irányítása__________________________________ 33 3.1 3.2

4.

A partnerek igényeinek és elégedettségének/elégedetlenségének mérése _________ 33 Kommunikáció a partnerekkel __________________________________________ 33

Mérés, ellenőrzés, értékelés ______________________________________ 35 4.1 4.2 4.3

A mérés ___________________________________________________________ 35 Vezetői ellenőrzés (szervezeti hatékonyság ellenőrzése)______________________ 39 Vezetői értékelés (szervezeti hatékonyság értékelése)________________________ 43

IV.

A minőségfejlesztési rendszer működtetése _____________________ 54

1.

A minőségfejlesztési szervezet ____________________________________ 54

2.

A munkatársak minőségfejlesztési kompetenciáinak fejlesztése ________ 54

3.

Munkaterv____________________________________________________ 55

4.

Felelősségi mátrix ______________________________________________ 56

5.

Intézkedési tervek készítése ______________________________________ 57

KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola

V.

Minőségirányítási Program

Az IMIP elfogadása, egyeztetések, felülvizsgálat, nyilvánosságra hozatal __________________________________________________ 58

1.

Az IMIP hatálybalépése _________________________________________ 58

2.

Az IMIP érvényessége, felülvizsgálata _____________________________ 58

3.

3. Az IMIP jóváhagyását megelőző egyeztetések _____________________ 58

4.

Az IMIP nyilvánosságra hozatala _________________________________ 59

5.

Záradék ______________________________________________________ 59

VI.

Legitimációs záradék ______________________________________ 60

Diákönkormányzat vélemény-nyilvánítása _______________________________ 60 Szülő szervezet vélemény-nyilvánítása __________________________________ 60 Nevelőtestületi elfogadás ______________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fenntartói jóváhagyás________________________________________________ 60

VII.

MELLÉKLETEK _________________________________________ 61

1. számú melléklet: Programterv a 2011-12.tanévre _________________________ 61 2. számú melléklet: Kérdőív pedagógus teljesítményértékeléshez – Tanulói kérdőív 66 3. számú melléklet: Kérdőív pedagógus teljesítményértékeléshez – Önértékelés ___ 67 4. számú melléklet: Kérdőív pedagógus teljesítményértékeléshez – Vezetői értékelés 68 5. számú melléklet : Partneri elégedettség vizsgálata- Szülői kérdőív ___________ 69

3



BEVEZETŐ A minőségirányítás törvényi háttere intézményi szempontból A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-a írja elő az intézményi minőségirányítási program elkészítését: „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai,

kollégiumi

diákönkormányzat

(Kt.

63.

§.)

véleményét.

Az

intézményi

minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.

Az

intézményi

intézményben

vezetői

minőségirányítási

feladatokat

ellátók,

programnak

továbbá

a

tartalmaznia

pedagógus

kell

az

munkakörben

foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a

4



javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.” A törvényi előírásnak megfelelően az intézmény kialakítja partnerközpontú minőségirányítási programját. Az IMIP stratégiai alapdokumentuma az intézmény működésének. Az intézmény működése, működtetése partnerközpontú. Legfontosabb partnereink: Közvetlen partnerek: -

az intézményben dolgozó tanárok,

-

az intézmény alkalmazotti köre,

-

a szülők (szülői munkaközösség),

-

az intézményben tanuló diákok,

-

a fenntartó,

-

az intézménnyel kapcsolatban álló általános iskolák, mint a bejövő tanulókat kibocsátó intézmények,

-

a végzős diákokat fogadó legfontosabb intézmények.

Közvetett partnereink: -

Heves Megyei Pedagógiai Intézet,

-

Családsegítő Szolgálat,

-

Nevelési Tanácsadó,

-

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.,

-

Sportegyesületek,

-

Gazdálkodó szervezetek.

5

I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1. Szerkezeti felépítés Az ezredfordulón Eger és vonzáskörzetében megnövekedtek az ipari beruházások, a megjelenő gazdálkodó szervezeteknek pedig szükségük volt a minőségi munkaerőre. Ezért az oktatási terület e szegmensében mutatkozó igényt kielégítve kezdettől fogva az ipari szakemberképzést tekintetük a feladatunknak. A képzés első két évében a 9. és 10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, a hangsúly a közismereti, általánosan művelő tantárgyak tanításán van. A 10. évfolyamon az általános képzés mellett orientáló jellegű szakmai alapozás is történik, amely lehetőséget ad arra, hogy 16 éves korban a tanulók eldönthessék, mely szakterületen folytatják tanulmányaikat. A 11. és további szakképzési évfolyamokon, – a munkaerőpiac igényeihez igazodó – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. Oktatott idegen nyelvek: német és angol nyelv. Megszerezhető szakképesítések a 10. évfolyamot sikeresen teljesítők részére: Elektrotechnika-elektronika szakirány OKJ 33 522 04 0000 00 00 33 522 04 0000 00 00

Megszerezhető Szakképesítés Villanyszerelő Villanyszerelő

Képzési idő 3 év

Felvehető 16 fő

2 év

16 fő

Gépészeti szakirány OKJ 31 521 09 0000 00 00 31 521 09 0000 00 00 31 521 10 0000 00 00 31 521 11 0000 00 00

Megszerezhető Szakképesítés Gépi forgácsoló

Képzési idő 3 év

Felvehető 30 fő

Gépi forgácsoló

2 év

30 fő

Géplakatos

3 év

16 fő

Hegesztő

2 év

30 fő

6



2. Alapelvek, célkitűzések Az alapítás óta eltelt idő nagyon rövid egy iskola életében, de ez alatt már kialakultak azok az értékek, amelyek mentén rendeződött a napjainkig tartó fejlődés. Ilyen értékek: széles körű általános műveltséget, a gazdaság és a társadalom igényeinek megfelelő szakmai tudást adni a tanulóknak, és a társadalomba beilleszkedni tudó, munkát szerető, tovább fejlődni és tartalmas életvitelre képes emberekké nevelni őket. A műszaki jelleg az iskola megalapításától döntő jellemzője az itt folyó oktatásnak, de míg korábban az egy-egy ipari szakma szűk körére korlátozódott, az új szakiskolai képzési rendszer bevezetésével azonban műszaki iskolaként széleskörű gépész, villamos, ill. informatikai szakmai előkészítéssel országos szakmai képesítések elérését teszi lehetővé a szakmacsoporthoz tartozó valamennyi szakképzési területen. Az informatika meghatározó a gépész és villamos szakok esetében is, hiszen a mai kor elvárásainak a szakterületébe beépülő informatikai ismeretek nélkül egyetlen szakember sem tud megfelelni. Emellett segítjük diákjainkat a gépkocsivezetői engedélyek megszerzésében, különböző szakmai (CNC forgácsoló) tanfolyamok elvégzésében is. A kimeneti szakmai képesítéseket az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. A modul rendszerű szakmai alapozás széles körű specializációt és rugalmas szakmaváltást tesz lehetővé. Szakképzésünk céljai: -

felkészítse a tanulókat a szakmai vizsgákra,

-

kielégítsük a térségben jelentkező munkaerőpiaci keresletet,

-

a képzésben résztvevők részére olyan tudást adjunk, amely lehetővé teszi, hogy: • biztosan munkahelyet találjanak, • a munkahelyen megállják helyüket, • a munkahely által igényelt és biztosított szakmai továbbképzéseket eredményesen elvégezzék, • a gazdasági szerkezet változásából adódó esetleges átképzéseket megfelelő szakmai alapokon felvállalhassák.

7


-


szakmájukat szerető, csoportos munkavégzésre képes, idegen nyelvet értő szakembereket neveljünk, akik képesek arra, hogy: • elvégezzék a kvalifikált munkát (pl. CNC gépek kezelés, mérési-ellenőrzési feladatok ellátása stb.) • középszintű műszaki munkakörökben dolgozzanak.

Az iskola képzési célja tehát egyértelmű: a valós munkaerőpiac kielégítése.

3. Az iskola tanulói Az iskola tanulói létszáma 2011. október 1-jén 208 fő. Az osztályok száma: 7 Tanulóink fele helybeli, a többiek döntő része Heves megyéből kerül iskolánkhoz, de vannak a környező megyékből érkezők is. A vidékiek 5 %-a veszi igénybe az intézményünk kollégiumát, a többiek naponta bejárnak. A bejáró tanulók nemcsak sok időt veszítenek az utazással, hanem számukra korlátozott a tanórán kívüli programokban való részvétel, s körükben kevésbé érvényesülhet a tanórán kívüli nevelés személyiségfejlesztő hatása is. Tanulóink összetétele heterogén, mely megmutatkozik az előképzettségben, a tanuláshoz való viszonyban, a viselkedéskultúrában. Ily módon egyaránt feladatot jelent a beiskolázási hátrányok mielőbbi ledolgozásával a képességek minél teljesebb kibontakoztatása, ill. a kiemelkedően tehetséges tanítványaink fejlesztő gondozása. Az utóbbi években beiskolázásunk állandósult. Kevés az olyan tanuló, aki nem első helyen bennünket választott. Ez azért fontos, mert a tanulók belső motiváltsága a kezdeti időszakban ezen esetben kedvezőbb. Tanítványainkat átlagban kétszeres jelentkezési létszámból választhatjuk ki. Tehetséges, jól felkészült tanulóink minden évben szép sikereket érnek el az SZKTV és egyéb tanulmányi versenyeken, műveltségi vetélkedőkön, pályázatokon.

8



4. Az intézmény nevelőtestülete Az iskolai nevelő-oktató munkához a személyi feltételek, a szakos ellátottság biztosított. A nevelőtestületben az ország pedagógus társadalmának nemek közötti arányát tekintve - elsősorban a műszaki jelleg következtében - nagyobb a férfiak létszáma. A tanárok életkori megoszlása kiegyensúlyozottnak mondható. A korszerű ismeretekkel rendelkező fiatalok mellett mind a munkabírásuk teljében lévő középkorúak, mind a nagy élet- és pedagógiai tapasztalattal rendelkező idősebbek jelen vannak a testületben. A nevelőtestület innovációs készsége jó, gondot fordítanak az önképzésre, az nevelőoktató munka színvonalának emelésére Nyitottak az új és korszerű törekvések iránt, érdeklődéssel, tevékenyen kapcsolódnak be különböző pedagógiai kísérletekbe. Többségüket a korszerűsítés, a jobbítás állandó igénye jellemzi. A nevelőtestület fő kérdésekben egységes, részleteiben viszont színes, sokoldalú. A pedagógusok közösséget alkotnak, szívesen segítik egymást pedagógiai, s módszertani kérdésekben. Pedagógiai kérdésekben az iskola legfőbb szerve a nevelőtestületi értekezlet. E fórum döntései mindenkire kötelezőek. A vezetés kötelessége, hogy folyamatos és őszinte tájékoztatást adjon az iskola helyzetéről, anyagi lehetőségeiről, a meglévő feszültségekről, gondokról, s ezáltal a nevelőtestület aktív részesévé válhasson a döntések előkészítésének és a döntéshozatalnak egyaránt. Az elméleti felkészültség és a módszertani kultúra fejlesztését jól szolgálják a munkaközösségek, amelyekbe az azonos tantárgyi csoportot tanító szaktanárok szerveződnek.

5. A képzés körülményei Az intézmény rendelkezésére az alábbi helyiségek állnak: 12 tanterem, ill. műhely, nyelvi laboratórium, könyvtár, tornaterem, kondicionáló terem, lőpálya, két szabadtéri pálya. A korábbi képzési rendszereknek helyet adó tanműhelyeket saját kivitelben pályázati pénzeszközökből és a szakképzési alap felhasználásával, számítógépparkkal felszerelt korszerű szakmai termekké alakítottuk át. A tárgyi feltételek közel ideálisak az elektronika, a gépészeti ismeretek és az informatika oktatásához.

9



II. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA 1. A fenntartói elvárásokból adódó intézményi célok és feladatok A Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány Kuratóriuma, mint fenntartó az alábbi minőségi elvárásokat fogalmazta meg az Intézmény számára: - Az általánosan képző évfolyamokon törekedni kell az elméleti és alkalmazott tudás egyensúlyának megtalálására az egyes tantárgyak sajátosságainak megfelelően minél nagyobb lehetőséget kell teremteni a probléma megoldási, a gondolkodási képességek fejlesztésére. - A szülői igényekhez és a tanulói képességekhez igazodva ki kell alakítani az egyéni és a differenciált bánásmódot, a tehetséggondozás megfelelő formáit. - A tanulók idegen nyelvi kommunikációs és informatikai, valamint a műszaki gondolkodásukat megalapozó matematikai ismereteit, képességeit kiemelten kell fejleszteni. - Folyamatos feladat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmakínálat alakítása, a gyakorlati képzés korszerűsítése. - A szakképzésben fontos a szakmaváltást is lehetővé tevő tanulási képességek és motiváció kialakítása. - Folyamatosan mérni kell a legfontosabb partnereink igényeit és elégedettségét, melynek eredményeit be kell építeni a stratégiai és az éves tervezésbe. Az oktatási szerkezet és tartalmi szabályozás változásainak megfelelően folyamatosan fejleszteni kell az iskola szervezetét a minőségbiztosítás keretein belül azonosított partnerek igényeinek figyelembevételével.

10


- Törekedni

kell

arra,

hogy


az

iskola

minden

dolgozója

azonosuljon

a

minőségfejlesztési céljainkkal és az iránti elkötelezettséggel a kölcsönös bizalom és megbecsülés légkörében a legjobb szakmai tudásukkal végezzék munkájukat. - Teljesüljön az a fontos követelmény, hogy: a gyakorlati képzés során tanulóink találkozzanak a technológiai folyamatokban alkalmazandó minőségfejlesztési követelményekkel. - Célunk az, hogy a Comenius Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. modell a minőségpolitikai célkitűzések elérése érdekében hatékonyan működjön. A kiépített rendszer biztosítsa a folyamatos fejlesztést, melynek érdekében minőségügyi támogató teamet működtetünk. A rendszer kiépítése, bevezetése és működtetése érdekében az intézmény vezetése az alábbiakat biztosítja a fenntartói elvárások alapján: • Működteti a 3 fős minőségügyi csoportot. A csoport évente vizsgálja, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálja és értékeli, továbbá az intézmény eredményességét, a pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, a nevelési, tanítási, tanulásirányítási módszerek,

az

alkalmazott

tankönyvek,

taneszközök

beválását,

a

teljesítményértékelés gyakorlatát,a szülők, a tanulók elégedettségét. • A szabályozott folyamatainak működtetése, a folyamatos fejlesztés érdekében működteti a folyamatgazda rendszert. • Működtetjük a belső audit rendszerét, amely keretében évente két területet átfogó vizsgálatra jelölünk ki. Megállapításait a stratégiai és az éves tervezésnél figyelembe vesszük. • A minőségügyi csoport rendszeresen beszámol a nevelőtestületnek a végzett munkáról, az ellenőrzések és az auditok eredményeiről. Mindezen eredmények és az intézményi indikátorrendszer mutatói jelentik az éves értékelésnek az alapját, amelyet az igazgató mutat be a tanévzáró értekezleten.

11



2. Küldetésnyilatkozat -

Intézményünk a korszerű műszaki szakképzés bázisaként tanulóit versenyképes kínálattal várja,

hogy

képességeiknek,

érdeklődésüknek,

személyiségeiknek

megfelelően

tanulhassanak. -

Célunk olyan értékek és alapkészségek közvetítése, kialakítása, amelyek birtokában a kikerülő fiatalok korszerű, használható, alkalmazható tudással rendelkeznek és képesek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben.

-

Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak

-

Az ismeretanyag átadása a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskolai élet tevékenységének egészén keresztül történik.

-

Intézményünk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra.

-

Szakképzésünkben a szakképzési irányok és a szaktárgyi ismeretek megválasztásával a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismerteteket közvetítünk.

-

Az nevelő-oktató munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, a korszerű tárgyi feltételrendszer kialakításával biztosítjuk.

-

Gyermekközpontú, követelményeket támasztó, ugyanakkor humánus neveléssel és oktatással segítjük tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségfejlődését, a folyamatos önfejlesztés képességének kialakítását.

12



3. Intézményi minőségpolitikai nyilatkozat Intézményünk nyitott a társadalom és oktatáspolitikai változások követésére, a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra, információcserére törekszik. A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk. A szabadidős tevékenységet a szülői, tanulói igények figyelembevételével alakítjuk ki. A szakképzési kínálatot folyamatosan bővítjük a változó munkaerő-piaci igényeknek megfelelően; rugalmasan alkalmazható ismereteket közvetítünk. A sikeres működés és fejlesztés érdekében széles körű partnerkapcsolatot építünk ki. Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működünk. Minőségpolitikánk alapeleme a társadalmi, törvényi változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó tartalmi és szervezeti szabályozás. Működésünk nyitott, munkánk átlátható partnereink és a fenntartó számára. Intézményünk dolgozói elkötelezettek a minőségi, hatékony, törvényes, szakszerű munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Arra törekszünk, hogy tanulóink képesek legyenek az „élethosszig” tartó tanulásra, kialakuljon bennük a folyamatos tanulás, fejlődés képessége. Céljaink

érdekében

az

esélyegyenlőséget,

eredményességet,

átláthatóságot,

kiszámíthatóságot, tanuló- és partnerközpontúságot, mint alapértékeket szem előtt tartva végezzük munkánkat.

13

4. A

Comenius

2000

I.

Intézményi

modell

alapján

kiépült

minőségbiztosítási program működtetése Intézményünk a fentiek megvalósítása és segítése érdekében kiépítette, és működtetni kívánja a Comenius 2000 I. intézményi modellt. A modell alkalmazásával intézményünk képessé vált: -

partnerközpontú működés kiépítésére, működtetésére;

-

folyamataink szabályozására;

-

a szabályozott folyamatok partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésére;

-

a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint folyamatos fejlesztésére az intézményi élet résztvevőinek elvárásai alapján. A minőségfejlesztési rendszer kiépítése során intézményünk életében, a résztvevők

gondolkodásmódjában újnak számító követelmények fogalmazódtak meg. A program kiépítése és működtetése több éves, komoly belső erőforrásokat igénylő elkötelezettség, melynek sikeréhez az iskolavezetés és a nevelőtestület aktív támogatása elengedhetetlen.

14

5. Intézményi minőség célok Cél 1. A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő-oktató munkába. Folyamatos információcsere biztosítása.

Időtartam

Sikerkritérium Elégedettségi szint 90 % felett. Visszajelzés 80 % felett. Pályaorientáció tartalmi fejlesztése.

2. Piacképes (a társadalmi igényeknek megfelelő oktatási szerkezet működtetése

folyamatos

Tanulói elégedettség 80 %, szülői elégedettség 90 % felett. Választott szakma – elhelyezkedés az adott szakmában (évente +).

3. Tartalmas szabadidő és tanórán kívüli tevékenység kialakítása

4 év

4. Az intézmény által képviselt értékek beépítése a nevelésioktatási gyakorlatba

folyamatos

5. Megfelelő felkészültségű alkalmazotti kör kialakítása. Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál.

2 év

6. A szervezeti kultúra fejlesztése

3 év

Indikátor - visszaérkező mérési lapok száma - elégedettségi szint - elvárások – megvalósított elvárások aránya

- képesítést szerzettek és elhelyezkedettek aránya - munkába állás (12.évf. elégedettségi szintje) - jelentkezők és felvettek aránya Tanulói elégedettség, - elégedettségmérés szülői elégedettség, du- - munkatervek (isk., i programok számának szabadidő növekedése, iskolai szervezés, DÖK) sportkör hatékony programok működtetése. számának változása - jelentkezők számának alakulása Elégedettségi - mérési lapok mérésekben jelentkező elemzése pozitív változás. - mérési lapok elégedettségi %ának emelkedése 100%-os szakos - alkalmazottak ellátottság. végzettsége Belső képzések - hiányzó szervezése. szakemberek száma Továbbképzési terv - továbbképzésekben teljesítése. résztvevők száma Rendszeres módszertani továbbképzés Klímateszttel kimutatott

15

- klímateszt eredményei


7. Együttműködés a helyi és országos intézm.-kel, szervezetekkel 8. Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése

folyamatos

9. Fokozni kell a szakmai munkaközösségekben folyó műhelymunkát, csapatmunkát és a tervszerű ellenőrzést 10. Tovább kell keresni és kihasználni az iskola – kollégiumi egység adta lehetőségeket mind a szakmai munka, mind pedig a tárgyi feltételek jobb kihasználása terén 11. Az információáramláson túl az értékelésre, a dicséretekre, ill. a hiányosságok feltárására is figyelmet kell fordítani. Erősíteni kell a megbeszélések műhelymunka jellegét a kreativitás kibontakoztatása érdekében 12. A minőségirányítási rendszer folyamata és tevékenységi, ellenőrzési, mérési rendszerének működtetése 13. Országos kompetenciamérés intézményi eredményeinek viszonya az országos átlaghoz 14. Az oktatási munka gyakorlatában az oktatást és kompetenciafejlesztést segítő módszerek beépítése (projektrendszerű és kooperatív technikák).

3 év

5 év


pozitív változás Működő kapcsolat az ált. és középiskolákkal, gazdálkodó szerv.-kel Jelenlegi tapasztalatok - értékelések, alapján értékelési, mérések mérési rendszerünk. - értékelések összegzések Egységesebb - munkatervek, követelmények. tanmenetek Egyenletes terhelés. - tantárgyfelosztás Kezdeményezések.

2 év

Munkatervek egyeztetése. Közös programok. Egyforma követelményszint.

- munkatervek - felmérési eredmények

2 év

Elégedettségi mutatók javulása. Aktivitás fokozása. Jobbító javaslatok.

- felmérési eredmények - megvalósított javaslatok száma

5 év

A rendszer beépülése a - folyamatok mindennapi életbe. kidolgozása, leírása - mérési eredmények pozitív változásai

5 év

Az eredmények javulása, az országos átlag elérése.

- felmérési eredmények

2-3 év

A kompetenciaalapú oktatást szolgáló módszerekkel oktatott tanulók arányának növekedése.

- érintett pedagógus és tanuló szám

16


15. Új típusú technikai eszközök (interaktív tábla), ill. hozzájuk kapcsolódó háttéranyagok és módszerek kidolgozása

2-3 év


Közismereti tantermek - interaktív táblával interaktív táblával való rendelkező felszerelése, adaptált tantermek aránya tananyagok rendszeres - új módszerrel használata, innovációs oktatott tanulók készség javulása. aránya - ped. továbbképzés adott területen

17


III.


MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER Az iskola a minőségpolitikájának végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert

működtet (Kt. 40. § (10) bekezdése, valamint a 3/2002. (II.15.) OM rendelet 4. § (1), (2) és 5 § (1) bekezdése). A minőségfejlesztési rendszer biztosítja a minőség iránti elkötelezettséget, a működés rendjét a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez.

1. A vezetés szerepe, felelőssége, elkötelezettsége a minőségfejlesztési programban és annak működtetésében. -

Az intézmény vezetése elkötelezett az IMIP kidolgozásában és végrehajtásában.

-

Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét.

-

Szervezetet hoz létre és működtet a minőségfejlesztési program végrehajtására.

-

Biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére és biztosítja a jogszerű működést.

-

Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit, egyezteti azok tartalmát.

-

Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal.

-

Kapcsolatot tart fenn a közvetlen és közvetlen partnerekkel, koordinálja az együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Biztosítja az intézményben jogaik gyakorlását.

-

Menedzseli az intézményt.

-

Felügyeli a rendszer működését.

Cél: az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a háromévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával, folyamatok, szabályozások rendszerével.

18


1.1


A jogszerű működés biztosítása

Az iskolavezetés feladata az intézmény jogszerű működéséről való gondoskodás. Ennek érdekében biztosítja az intézményhasználók számára, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok (törvények, különböző szintű rendeletek, fenntartói és intézményi szintű belső szabályzók) hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. A vezetés a jogszabályok változását követi, azokról tájékoztatást ad az érintetteknek. Az intézmény működését szabályozó dokumentumok jogszerűségét és hatályosságát biztosítja.

1.2

A vezetői ellenőrzés rendje

A vezetés ellenőrzési rendszert működtet az intézmény kulcsfolyamatait érintő területeken. Az ellenőrzéssel kapcsolatos alapvető követelmények: –

jogszerűség,

–

rendszeresség, tervezettség,

–

dokumentáltság. A vezetés a vezetői ellenőrzések rendszerét működtetve javító és/vagy megelőző

intézkedéseket hoz, majd azok hatását kontroll ellenőrzésekkel méri. Az ellenőrző feladathoz tartozó tevékenységek: –

tanulmányi munka ellenőrzése,

–

versenyeredmények figyelemmel kísérése,

–

fegyelmi ügyek,

–

jutalmazások,

–

munkaközösségi tervek,

–

az országos kompetenciamérések eredményeinek okfeltáró elemzése,

–

belső mérések eredményeinek értékelése,

–

pedagógus és nem pedagógus munka ellenőrzése,

–

házirend,

–

ügyeleti rendszer,

–

pedagógiai program végrehajtása,

–

SZMSZ,

–

éves terv,

19


gazdasági-pénzügyi terület.

stratégiai tervezés

X

éves tervezés

X

vezetői ellenőrzés

X

intézmény működtetésének ellenőrzése

X

X

irányított önértékelés

X

partnerek azonosítása

X

panaszkezelés

X

munkaerő kiválasztás és betanítás

X

továbbképzési tervezés

X

munkaközösség vezetők

minőségfejlesztési csoport

Folyamatok

gazdasági vezető

Feladatok meghatározása, felelősségdelegálás igazgatóhelyettes

1.3

igazgató

–


X X X

X

Belső értékelési rendszer

X

eszközbeszerzés

X

ösztönzőrendszer

X

pénzügyi források

X

biztonságos munkavégzés

X

pedagógusok szakmai együttműködése

X

X

X

tanulói értékelés Belső audit

X

X

X

X X

20

X


1.4


Munkafeltételek biztosítása

Cél: a megfelelő munkakörnyezet kialakításának és fenntartásának alapja a hatékony működéshez szükséges rend, tisztaság, rendszeres, mindennapi biztosítása. Az intézmény vezetése folyamatosan értékeli a fenti feltételek teljesülését. A feladathoz tartozó tevékenységek Tanulók részére sportoktatáshoz öltöző, fürdő biztosítása Fizikai alkalmazottak – öltöző, zuhanyzó biztosítása Védőruhák, védőfelszerelések, tisztálkodó eszközök Képernyő előtti munkavégzése

1.5

Szabályozás helye Kötelező taneszköz jegyzék Üzemi megállapodás Üzemi megállapodás, SZMSZ Jogszabály szerint

Humán erőforrással való gazdálkodás

1.5.1 Az alkalmazottak felvétele, betanítása Az iskola kidolgozza az új alkalmazottak felvételének és betanításának rendjét, annak érdekében, hogy a kiválasztás egységes szempontrendszer szerint történjen. Az új munkatársak ismerjék meg az intézményi hagyományokat, a közösen kialakított és elfogadott értékeket, valamint a biztonságos és egészséges munkavégzés szabályait és feltételeit. A feladathoz tartozó tevékenységek: –

a pedagógiai végzettség megfelelőségének vizsgálata,

–

a pedagógiai gyakorlat vizsgálata,

–

a gyakornoki rendszer működtetése,

–

óralátogatás,

–

a munkaközösség vezető véleményének kikérése,

–

a munkarend és szokások ismertetése,

–

munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás.

1.5.2 A továbbképzési rendszer A munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségeket jogszabályok rögzítik. A nem pedagógus dolgozók a gazdasági vezetővel egyeztetik további igényeket.

21



A feladathoz tartozó tevékenységek: –

az oktatással kapcsolatos továbbképzések figyelemmel kísérése,

–

munkaközösségi terv és a továbbképzési terv harmonizálása,

–

továbbképzési terv készítése,

–

pedagógus és nem pedagógus dolgozók egyéni képzéseinek figyelembe vétele.

1.5.3 A belső értékelési rendszer működtetése Az iskola vezetése – partnereivel együttműködve – kialakítja, és a gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendjét a küldetésnyilatkozatban, a Pedagógiai programban, a Szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazott alapértékekre építve. A belső értékelési rendszer magában foglalja az intézményben vezetői feladatokat ellátók, valamint a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak önértékelését és vezetői értékelését a 2006. évi LXXI. 9. §-ában foglaltak, továbbá a fenntartó elvárása szerint. A feladathoz tartozó tevékenységek: –

tanári adminisztráció értékelése (napló, törzslap, beírási napló),

–

írásbeli feljegyzés értékelése,

–

pedagógus önértékelés és vezetői értékelés,

–

nem pedagógus dolgozók értékelési szempontrendszerének kidolgozása.

1.5.4 Az ösztönző rendszer működtetése Az iskola kialakítja és működteti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló anyagi és erkölcsi elismerés intézményi alapelveit, rendjét, jogszabályi megfelelőség alapján. Az ösztönzés lehetséges formái: –

belső kitüntetés adományozása,

–

kereset kiegészítés a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezéseinek a figyelembevételével (pályázatírás, célfeladat kijelölése estén).

22



2. Az intézményi munka tervezése 2.1

Stratégiai tervezés

Az iskolában a stratégiai tervezés két alapdokumentumban jelenik meg, a Pedagógiai programban és a Minőségirányítási programban. A Pedagógiai programban a stratégiai tervezést az iskola küldetése, jövőképe, az intézményi célok és pedagógiai alapelvek jelentik. Ezt a tervezési szintet az IMIP-ben a minőségpolitikai nyilatkozat, és a minőségcélok meghatározása jelenti. Ezekben az intézmény hosszú távú céljainak rögzítése történik. A fejlesztéseket a hosszú távú célnak megfelelően lehet kijelölni. Stratégiai tervezést tartalmaz a vezetői pályázat cél és feladat rendszere, mely meghatározza az intézmény hosszú és középtávú céljait és azok rövid távú megvalósítását. Az iskola stratégiai tervezési szintjébe kell sorolni a kompetenciafejlesztés feladatainak megvalósítását és ellenőrzését. A feladathoz tartozó tevékenységek: –

a pedagógiai program fejlesztési irányzatainak, fejlesztési feladatainak megvalósítása és ellenőrzése,

–

a minőségirányítási program továbbfejlesztésének irányainak, fejlesztési feladatainak megvalósítása és ellenőrzése,

–

nevelőtestület bevonása a vezetői tervezésbe,

–

célzott vezetői értekezletek szervezése,

–

képzési kínálat tervezése

–

az Agria TISZK Társasággal összehangolt stratégiai tervezés,

–

a kompetenciafejlesztés feladatainak megvalósítása és ellenőrzése.

Cél: olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető, egyenletes iskolai munkában. Feladat: –

érvényesüljön a stratégiai tervezés,

–

tervezési szintek meghatározása,

–

az elfogadott tervek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.

Meglévő elemek: Pedagógiai Program (Helyi tanterv) IMIP

23



A pedagógiai tervezés folyamatszabályozása A folyamat célja az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. A folyamat leírása: Feladat Felelős 1. Az igazgató tájékoztatója a igazgató kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. A kibővített iskolavezetőség igazgató feltérképezi, majd azonosítja a HPP (Helyi Pedagógiai Program) módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. Megalakulnak a munkacsoportok.

igazgató

A munkacsoportok felülvizsgálási igazgató témakört választanak maguknak.

Érintett tantestület

kibővített isk.vez.

Informált

Határidő szeptember

nev. test.

szeptember

minőségfejl. nev. test. team munkacsop.- nev. test. ok

szeptember közepe szeptember vége

Az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. A munkacsoportok elvégzik a kijelölt területek elemzését. A csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. A tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat.

igazgató

nev. test.

október eleje

csoportvezetők csoportvezetők

munkacsop.- igazgató ok tagjai munkacsop.- igazgató ok tagjai

október vége november közepe

igazgató

nev. test.

november közepe

Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. Az így kiegészített pedagógiai programot a szülői szervezet ülésen

munkacso- nev. test. portok vezetői

november vége

igazgató DÖK

december eleje

24

iskolaszék, DÖK


elfogadjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. Az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. Az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait. Ha a testület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. Elfogadás után, a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, diákok) Az igazgató a módosított HPP-t felterjeszti a fenntartóhoz jóváhagyásra. A jóváhagyott HPP nyilvánosságra hozatala.


igazgató

minőségfejl. igazgató team

december közepe

igazgató

nev. test.

január közepe

igazgató

nev. test, szülők, tanulók

január vége

igazgató

fenntartó

második félév eleje

igazgató

nev. test, szülők, tanulók, fenntartó

Márciusáprilis

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve A HPP módosításra szoruló területe, folyamatai Megalakult munkacsoportok listája

kitöltő kibővített isk. vezetőség

Megőrzési Megőrzési Másolatot kap hely idő Minőségügyi 1 év munkacsoportok kézikönyv

„nev-okt.” minőségi kör vezetője A területekhez rendelt „nev-okt.” munkacsoportok listája minőségi vez.-je

Minőségügyi kézikönyv

1 év

igazgató


1 év

igazgató

Módosító javaslatok, munkacsoportok kiegészítések Kiegészített HPP munkacsoportok

Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv

1 év

igazgató

5 év

könyvtár, igazgatói iroda

25



A minőségpolitikai tervezés folyamatszabályozása A folyamat célja az IMIP Minőségpolitikai nyilatkozatának és Minőségcéljainak felülvizsgálata, módosítása. Ezzel összefüggésben a teljes IMIP felülvizsgálata, módosítása. A folyamat leírása: Feladat Felelős 1. Az igazgató tájékoztatója a igazgató kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. A kibővített iskolavezetőség igazgató feltérképezi, majd azonosítja a IMIP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel.

Érintett tantestület

Határidő szeptember

nev. test.

szeptember

minőségfejl. nev. test. team munkacsop.- nev. test. ok

szeptember közepe szeptember vége

igazgató

nev. test.

október eleje

csoportvezetők csoportvezetők

munkacsop.- igazgató ok tagjai munkacsop.- igazgató ok tagjai

október vége november közepe

nev. test.

november közepe

Amennyiben a tantestület elfogadja a munkacso- nev. test. javaslatokat, a módosítások, portok kiegészítések bekerülnek a vezetői programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy

november vége

Megalakulnak a munkacsoportok.

igazgató

A munkacsoportok felülvizsgálási igazgató témakört választanak maguknak. Az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. A munkacsoportok elvégzik a kijelölt területek elemzését. A csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják.

A tantestületi értekezleten a igazgató munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat.

26

kibővített isk.vez.

Informált


héten belül. Az így kiegészített IMIP-et a szülői szervezet ülésén elfogadjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. Az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített IMIP megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. Az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja az IMIP fejlesztési módosításait. Ha a testület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. Elfogadás után, a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, diákok) Az igazgató a módosított IMIP-et felterjeszti a fenntartóhoz jóváhagyásra. A jóváhagyott IMIP nyilvánosságra hozatala.


igazgató DÖK

iskolaszék, DÖK

december eleje

igazgató

minőségfejl. igazgató team

december közepe

igazgató

nev. test.

január közepe

igazgató

nev. test, szülők, tanulók

január vége

igazgató

fenntartó

második félév eleje

igazgató

nev. test, szülők, tanulók, fenntartó

Márciusáprilis

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve A IMIP módosításra szoruló területe, folyamatai Megalakult munkacsoportok listája

kitöltő kibővített isk. vezetőség

Megőrzési Megőrzési Másolatot kap hely idő Minőségügyi 1 év munkacsoportok kézikönyv

„nev-okt.” minőségi kör vezetője A területekhez rendelt „nev-okt.” munkacsoportok listája minőségi vez.-je


1 év

igazgató


1 év

igazgató

Módosító javaslatok, munkacsoportok kiegészítések Kiegészített IMIP munkacsoportok

Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv

1 év

igazgató

5 év

könyvtár, igazgatói iroda

27


2.2


Az intézmény működési rendjének biztosítása (operatív tervezés)

Az iskolavezetés a kötelező szabályozásokon kívül (SZMSZ, Házirend,) a folyamatos fejlesztés igényének megfelelve gondoskodik a minőségfejlesztés szervezeti feltételeinek megteremtéséről, a szervezeten belüli kommunikáció rendszerességéről, megfelelőségéről és szabályozza a szervezetben dolgozók egymáshoz való viszonyát. A feladathoz tartozó tevékenységek: –

a minőségfejlesztési csoport működtetése (a minőségfejlesztési csoport ügyrendje),

–

a pedagógiai program feladat és eszközrendszerének tervezése,

–

a minőségirányítási program minőségfejlesztési rendszerének tervezése, illetve továbbfejlesztése,

–

a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása,

–

kötelező és intézményi szabályozások elkészítése, felülvizsgálata, módosítása, hozzáférések biztosítása.

A folyamat leírása hasonló lépésekben történik, mint a HPP és IMIP módosítása (a 2.1 pontban leírtak szerint).

2.3

Éves munkaterv elkészítése

Az iskola vezetése az intézményt érintő külső és belső ellenőrzések, mérések, valamint az értékelések tapasztalatainak összegzése alapján, meghatározza az éves feladatokat, valamint a fejlesztendő, javítandó területeket. A folyamat célja, hogy a munkaterv meghatározza az iskola nevelő-oktató munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. A feladathoz tartozó tevékenységek: –

jogszabályi határidők, fenntartói ütemterv tanulmányozása,

–

iskolai események ütemezése,

–

tanórán kívüli tevékenységek ütemezése,

–

a kompetencia jellegű intézményi belső mérések ütemezése.

28



A folyamat leírása: Feladat Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi, tárgyi és szervezeti feltételekről. A fentieket figyelembe véve a tantestület az első megbeszélésén meghatározza a célokat, célértékeket. Cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, időkereteket, felelősök rendelése, ellenőrzéshez, értékeléshez Ezzel egy időben a DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket.

Felelős igazgató

Érintett Informált tantestület, tantestület DÖK vezető

Határidő augusztus vége

igazgató

nev. test.

augusztus vége

igazgatóhelyettes

nev. test.

augusztus vége

DÖK felelős, GYIV felelős A munkaközösség-vezetők munkaköz. összeállítják, és írásba foglalják a vezetők munkaközösségi terveket. Ezt követően az igazgató a igazgató munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. Ugyanakkor a munkaközösségi igazgató tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. Ezzel egy időben az igazgató igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. Ezek után az igazgató összeállítja igazgató és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. A tanévnyitó értekezleten a igazgató nevelőtestület dönt a munkaterv

nev. test.

igazgató

augusztus vége

nev. test.

igazgató

augusztus vége

munkaköz. vezetők, GYIV felelős, DÖK vezető

augusztus vége

munkaköz. vezetők

augusztus vége

munkaköz. Vezetők DÖK vezető

augusztus vége

nev. test.

29

tantestület

augusztus vége

Fenntartó, szülő

tanévnyitó értekezlet



elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. Az igazgató egy példányt elküld a igazgató fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában.

iskolatitkár

szeptember 15.

Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat 1. Jegyzőkönyv

Kitöltő Jegyzőkönyvvez.

2. Órarend

Ig. helyettesek

3. DÖK és ifj. véd.-i munkaterv 4. Munkaközösségi tervek 6. Mérési terv 7. Program füzet

DÖK vez., ifj. védelmi vezető munkaköz. vezetők igazgató igazgató és ig. helyettesek igazgató

8. Tájékoztatási rendszer 9. Az intézmény munkaterve

2.4

igazgató

Megőrzési hely dosszié (jegyzőkönyvtár) ig. helyettesi iroda igazgatói iroda

Megőrzési idő 1 tanév

Másolatot kap -

½ tanév

tanárok

1 tanév

-

igazgatói iroda

1 év

igazgatói iroda igazgatóhelyettesi iroda minőségügyi kézikönyv igazgatói iroda

1 év 1 év 1 év

munkaköz. vezetők mk. vezetők szülők, alkalmazotti közösség -

1 év

fenntartó

Kulcsfontosságú folyamatok meghatározása a nevelő-oktató munka sikeressége érdekében

2.4.1 A pedagógiai program fejlesztése A kötelező foglalkozáson kívül megfelelés a partneri elvárásoknak, kiegészítő és szolgáltató tevékenységek meghatározása. A korszerű pedagógiai, nevelési-oktatási módszerek alkalmazása. A feladathoz tartozó tevékenységek: –

fejlesztő tevékenység,

–

szabadidős tevékenység szervezése,

–

kompetencia alapú oktatás előtérbe helyezése.

30



2.4.2 A módszertani kultúra fejlesztése A nevelőtestület (munkaközösség) ajánlása alapján az iskola meghatározza és összegyűjti a nevelő-oktató munkához szükséges módszertani anyagokat és kidolgozza azok használatának rendjét. A módszertani kultúra fejlesztésének érdekében vizsgálatokat végez a napi gyakorlatban használatos módszerekről és az intézményi nevelési-oktatási programnak megfelelően fejlesztési projekteket készít, amelynek keretében ösztönzi a „jó gyakorlatok” elterjedését. A feladathoz tartozó tevékenységek: –

munkaközösségi értekezletek,

–

óralátogatások,

–

pedagógus továbbképzés,

–

csoportbontásos oktatás,

–

projektmódszer és kooperatív technikák alkalmazása.

2.4.3 A tanulás támogatása A tanulók ismeretszerzését segítő eszközök, módszerek összegyűjtése, melyek a tanulói teljesítmények intézményi elvárásának való megfelelőségét teszik lehetővé. A feladathoz tartozó tevékenységek: –

pedagógiai, módszertani értékelés osztályközösségenként,

–

kapcsolattartás a pedagógiai tanácsadó szolgálattal, iskolapszichológussal,

–

egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, alkalmazása,

–

tehetséggondozás.

2.4.4 Pedagógusok együttműködése A nevelőtestület meghatározza az együttműködés formáit, amelyek eredményes pedagógiai munkát tesznek lehetővé. Az együttműködés, találkozások gyakoriságát a szabályozókon kívül az események, feladatok aktualitása határozza meg. A feladathoz tartozó tevékenységek: –

munkaközösségi értekezletek,

–

egy osztályban tanítók megbeszélése,

–

nevelőtestületi értekezletek,

–

hospitálás, jó gyakorlat elterjesztése (egyéni és munkaközösségi szinten),

31



–

értékelő esetmegbeszélések a mérési eredmények tükrében

–

iskolai projektnapok szervezése.

2.4.5 A tanulók előrehaladására vonatkozó pedagógiai tervezés A munkaközösségek a pedagógiai programnak megfelelően, azonos szempontrendszer alapján készítik a helyi tanterv előírásai szerint a tanmeneteket. A tantárgyi haladást félévenként egyeztetik a munkaközösségi tagok a tanmenetekkel. A teljesültség foka szerint meghatározzák további teendőiket. Az oktatás során kompetenciák fejlesztését célzó feladatokat alkalmazunk. A tanulók és tanulócsoportok teljesítményét a tanévben folyamatosan mérjük és teljesítményüket egyénileg és csoportonként értékeljük. A feladathoz tartozó tevékenységek: –

a tanmenetek tartalmi és formai követelményeinek meghatározása,

–

a tanmenetek felülvizsgálati kritériumainak meghatározása,

–

tankönyvválasztás,

–

tanmenetek félévenkénti teljesültségének vizsgálata,

–

a tanulók és tanulócsoportok teljesítményének mérése és értékelése,

–

tanulmányi versenyre történő felkészítés,

–

az idegen nyelv oktatása,

–

felkészítés a szakmai oktatásban való részvételre.

2.4.6 A

tanulók

értékeléséhez

szükséges

követelmények

és

mérőeszközök

meghatározása A feladathoz tartozó tevékenységek: –

értékelési követelmények meghatározása,

–

mérési területek, eszközök meghatározása (országos kompetenciamérés – 10 évfolyamon, intézményi bemeneti -9. évfolyamon, és kimeneti mérés – 12. évfolyamon => kétszintű érettségi vizsga),

–

a helyi tantervben előírt követelmények, kompetenciák teljesítési szintjének mérése,

–

a tanulók fizikai állapotának mérése,

–

a mérési adatok elemzése, felhasználása.

32



3. A partnerkapcsolatok irányítása A partnerközpontú tevékenység az iskola működésének lételeme. Egyik oldalról partnereink biztosítják számunkra a működéshez a tárgyi, szellemi forrásokat. Partnereinktől kapunk motivációt újabb feladatokhoz, tevékenységekhez, ill. segítséget az új utak felkutatásához, az eszközök biztosításához. Másik oldalról partnereink igényei, visszajelzései útmutatók számunkra munkánk értékeléséhez, a kudarcok felszámolásához, ill. a sikeres tevékenységek folytatásához. Cél: a partnerközpontú működés fenntartása, fejlesztése. A partnerek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése. Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása. A lehetőségekhez mérten az igények kielégítése. Feladat: A területen meglévő Comenius I. folyamatainak fejlesztése

3.1

A partnerek igényeinek és elégedettségének/elégedetlenségének mérése A feladathoz tartozó tevékenységek

Szabályozás helye

Azonosítás Igényfelmérés Elemzés Fejlesztendő területek kijelölése

Minőségirányítási Kézikönyv

Partneri igény és elégedettség mérés


(lásd: 4.1.5. pont)

3.2

Kommunikáció a partnerekkel

Cél: Az intézmény szabályozza a közvetlen és közvetett partnerekkel történő kommunikációját, az őket érintő információk teljes körű nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét. Feladat: Az intézmény minőségfejlesztő csoportja minden nevelési év elején – szeptemberben – azonosítja a partnereket és elvégzik az információs tábla frissítését. 33



A feladathoz tartozó tevékenységek Szülői értekezletek Fogadó órák Nyílt napok

Szabályozás helye

Írásbeli tájékoztatás

Pedagógiai Program Éves munkaterv Minőségirányítási Kézikönyv Éves munkaterv Minőségirányítási Kézikönyv

Panaszkezelés


Az Agria TISZK Társaság és az iskola kapcsolata

Társasági megállapodás alapján

34



4. Mérés, ellenőrzés, értékelés 4.1

A mérés

4.1.1 Belső mérések Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: A pedagógusok körében: Az iskola vizsgálata (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) Felelős: igazgató SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása (kétévente) Felelős: igazgató Pedagógusok (dolgozók) mérés-értékelése a Pedagógus Értékelési Rendszer (PER) szerint. Felelős: igazgató Szülők körében A szülői elégedettség mérése: a partneri elégedettség kérdőívével készített felmérés (kétévente). Felelős: osztályfőnök A tanulók körében Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel (két tanévenként) Felelős: igazgató, osztályfőnök A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: - Évfolyamonként

minden

tantárgyból

egy-egy

témakör

lezárását

követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni.

35

követően

a



Felelősök: szaktanárok - Félévenként tantárgyaktól függően írásbeli vagy szóbeli vizsgát köteles tenni, melynek eredménye a féléves munkával együtt alakítja ki a záró osztályzatot. - Az a tanuló, aki tanulmányait magántanulóként folytatja, a tantervi követelményeket beszámoltatás útján teljesíti (félévenként 2 alkalommal). Ennek rendjét a tanulóval ismertetni kell. 4.1.2 Külső mérés Külső mérést végez: - A Minisztérium megbízásából országos tudásszint-mérés különböző tantárgyakból. - Gazdálkodó szervezetek - Kamara - Fenntartó

4.1.3 Eredmény és hatékonyságvizsgálat Az iskola nevelési-oktatási eredményeit az alábbiak szerint értékeljük: Tanulmányi munka: - OKJ vizsgaeredmények - továbbtanulók száma - végzett tanulók elhelyezkedési / munkavállalási mutatói - tanulói évismétlések - iskolai tanulmányi átlag - nyelvvizsga eredmények - versenyeken résztvevők száma - versenyeredmények A kimenő osztályok eredményei: - OKJ vizsgaeredmények - továbbtanulók száma - végzett tanulók elhelyezkedési / munkavállalási mutatói 36



- versenyeken résztvevők száma - versenyeredmények Neveltségi mutatók: - tanulói dicséretek száma - tanulói figyelmeztetések száma - tanulói fegyelmi eljárások száma 4.1.4 Az országos kompetenciamérés feldolgozásának eljárásrendje: 1. Fejlesztő csoportok megalakítása. 2. Az országos kompetenciamérés eredményének elemzése. 3. A meglévő mérési szoftverek tanulmányozása. 4. A fejlesztésre szoruló tanulók listájának összeállítása az eredmények tükrében. 5. A munkacsoportok feladatlapokat, feladatbankokat állítanak össze. 6. Egyéni fejlesztési tervek készítése. 7. A feladatbank megismertetése a tantestülettel, véleményeztetés. 8. Mérési, fejlesztési időpontok meghatározása. 9. Feladatlapok folyamatos alkalmazása visszacsatolással. 10. Fejlesztési eredmények közreadása. A mérés-értékelési rendszer továbbfejlesztése Cél: tanulóink kompetenciái elérjék, illetve meghaladják az országos átlagot, ezzel biztos alapot adjunk a továbbtanuláshoz, a választott szakma elsajátításához. Célunk megvalósítása érdekében felhasználjuk az országos kompetenciamérés eredményeit, minden évben elemezzük azokat. Az iskolánkra vonatkozó adatok alapján a mérési csoport tagjai feldolgozzák, és a nevelőtestülettel megismertetik az eredményeket. Javaslatot tesznek, az iskolavezetéssel közösen, a szükséges intézkedésekre. Ezek figyelembevételével készítjük el az egyéni fejlesztési terveket. A fejlesztéshez a humán erőforrásokat folyamatosan képezzük, egyrészt külső továbbképzéseken, másrészt belső továbbképzéseken. Ezekhez az anyagi forrásokat elsősorban pályázatokból és saját költségvetésünkből fedezzük. 37



Az iskola éves munkatervében határozzuk meg a mérés-értékelési rendszer továbbfejlesztéséhez rendelve a felelősöket, a határidőket, az érintetteket (tanár, tanuló). 4.1.5 Partneri igény- és elégedettségmérés Célja: az intézet elegendő információval rendelkezzen az állandó minőségjavításhoz. A szolgáltatásainkkal kapcsolatban a minőségirányítási rendszer kiépítésének kezdeti szakasza óta végzünk igényfelmérést – kérdőívek alkalmazásával. A felmérés kiterjed: - az elvárásokra, igényekre, - az nevelő-oktató munka véleményezésére - az iskola adottságaira, a környezetre. A kérdőívek feldolgozása évente megtörténik. A körülmények, változások figyelembe vételével a kérdőívek felülvizsgálata szükséges.

38


4.2


Vezetői ellenőrzés (szervezeti hatékonyság ellenőrzése)

A vezetői ellenőrzés legfontosabb célja az iskolai szabályoknak való megfelelés, adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez, fejlesztéshez; a normáknak, a jogi és belső szabályozásnak megfelelő működés biztosítása; a külső - jogi, törvényességi, hatósági, pénzügyi – ellenőrzések megfelelő előkészítése, a munka segítése; az ellenőrzés során feltárt hibák javítása, a rendszer javítása a hibák kizárására. A vezetői ellenőrzések az évente elfogadásra kerülő belső ellenőrzési tervben szabályozottak. Feladat: Az ellenőrzési szintek meghatározása, a vezetői ellenőrzés területeinek meghatározása, az ellenőrzési feladatok átruházása, ezeknek a területeknek a meghatározása, az ellenőrzés tervezése, a beszámolás, dokumentálás rendjének meghatározása, a PDCA ciklus működtetése. 4.2.1 A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Ellenőrzés Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a Pedagógiai programban, a Szervezeti és működési szabályzatban és a Házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: -

pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, valamint külső szakértők;

-

tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók, szakértők.

A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki:

39



A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: - A kulcskompetenciák fejlesztésében elért eredményekre. - A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. - A szülőkkel való kapcsolattartásra. - A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: -

A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája.

-

A tanítási óra felépítése és szervezése.

-

A tanítási órán alkalmazott módszerek.

-

A tanulók ellenőrzése, értékelése.

-

A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása az órán.

-

Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése

- A felzárkóztatás egyéni fejlesztési terv alapján és a tehetséggondozásra. - Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. - A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. - A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. - A tanulók pályaválasztásának, továbbtanulásának és munkába állásának segítésére, irányítására. - A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. A tanulók iskolai munkáján belül: - A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból. - Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. - A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése, valamint a tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tantervek, ill. a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján.

40



A folyamat leírása: Feladat A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. Az iskolavezetés kiválasztja az ellenőrzött területeket. Az iskolavezetés elkészíti az éves ellenőrzési tervet Az igazgató ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. Az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után a 1 héten belül. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányosságok pótlására Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.

Felelős igazgató

Érintett iskolavezetés

Informált Határidő alkalmazotti augusztus közösség vége

igazgató

iskolavezetés

igazgató

iskolavezetés

alkalmazotti közösség alkalmazotti kör

igazgató

alkalmazotti közösség

igazgató

delegáltak

szeptember eleje

igazgató

delegáltak

ellenőrzést végző személy ellenőrző

ellenőrzött

szeptembermárcius március

ellenőrzött

április eleje

ellenőrző

ellenőrzött

ellenőrző

igazgató

igazgató

augusztus vége szeptember eleje szeptember eleje

április április vége

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve Szempontlista Az ellenőrzött területek listája Idő- és felelősségmátrix Feljegyzés Terv

Kitöltő/készítő vezetői kör igazgató igazgató igazgató

Megőrzési hely Minőségügyi kézikönyv


41

Megőrzési Másolatot kap idő 5 év irattár 1 év 1 év

irattár irattár

1 év

fenntartó


Jegyzőkönyv

igazgató

Megbízások

igazgató

Időterv (a beszámoláshoz) igazgató Ellenőrzési lista Elektronikus adatbázis

a delegált a feljegyzést végző


Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv

1 év

fenntartó

1 év

a delegált


5 év

42

a delegált irattár


4.3


Vezetői értékelés (szervezeti hatékonyság értékelése)

Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola Pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület

pedagógiai

tevékenységének

helyességét,

vagy

feltárja

a

hibákat,

hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: - az intézmény értékelésére, - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, - a tanuló személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembe vételével – átfogóan értékeli. 4.3.1 Intézményértékelés Ennek formája az irányított önértékelés, melyet kétévente végez az intézmény az irányított önértékelés szabályzata szerint. Ennek formája: - fenntartói (szakmai, gazdasági), - irányított önértékelés, melyet kétévente végez az intézmény az irányított önértékelés szabályzata szerint. - vizsgák, - éves munka értékelése.

43



A pedagógusok teljesítményértékelése Az iskolában folyó munka minőségének egyik – valószínűleg messze a legfontosabb – tényezője az ott tanító tanárok teljesítménye, ezért nyilvánvaló, a pedagógustevékenység színvonalának emelésére való törekvést kell megvalósítanunk. Ehhez elengedhetetlen a tanári munka minőségének rendszeres vizsgálata. A Pedagógus Értékelési Rendszer (továbbiakban: PER) érvényességi köre valamennyi, a KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskolában pedagógus munkakörben foglalkoztatott (vezető és nem vezető) alkalmazottra vonatkozik. A KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola az Intézményi minőségirányítási programját (továbbiakban IMIP) az alábbi ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerrel egészíti ki. Az értékeléssel kapcsolatos alapelvek Az értékeléssel szemben támasztott követelmények, alapelvek − Legyen az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerű, szakszerű, és tervezett. − Legyen mindenki számára világos, jól definiált. − Legyen hatékony, és alapvetően a gyermekek, a tanulók érdekében működjön. − Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. − Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható. − Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. − Legyen áttekinthető, reprodukálható, egyértelmű, fejleszthető. − Legyen nyilvános a jogszabályi keretek között. − Az értékelendő személyre vonatkozóan az értékelés az iskolai munka minél szélesebb körére terjedjen ki. − Támaszkodjon a meglevő információkra és intézményi erőforrásokra. − A folyamat minden lépése legyen a nevelőtestület által legitimált. − Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen.

44



Az értékelés célja és jellege A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy – mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között – hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok nevelő-oktató munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggő alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő jellegű. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok − segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülről, és a tanári közösség egésze által elfogadott mérce szerint; − nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést; − segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével elősegíteni a tanár szakmai fejlődését. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok − elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; − elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását; − elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását; − adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai program aktualizálásához; − javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt; − adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez; − adatokat,

információkat

szolgáltatni

a

bérezéssel,

jutalmazással

kapcsolatos

döntésekhez. Az értékelés célja: az egyéni és az intézményi munka minőségi javítása − eredményes munka kimutatása, elismerése; − minden tanár képet alkothasson arról, hogy az elfogadott, közös kritériumrendszer szerint hogyan ítélik meg munkáját; 45



− problémás területek azonosítása; − a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölése; − egyéni teljesítmény változásának kimutatása; − jobb információcsere segítése a vezetés és a tanárok között, lehetőség a tanárok véleményének megismerésére; − az iskolai munka szervezésével, irányításával összefüggő problémák feltárása; − az iskolai feladatok jobb elosztásának elősegítése; − az egyéni igények és továbbképzések összhangjának elősegítése; − fejlesztő szándék: adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos döntéseknél, a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. Az értékelés tárgya, módszerei, menete A korrekt teljesítményértékelés eszköze tehát a fent megfogalmazott alapelvek és célok szellemében kialakított, a gyakorlatban már bevált, általánosan elfogadott elemekből álló, adatok

szolgáltatására

alkalmas

területeket

vizsgáló

rendszer

lehet,

amely

egy

közmegegyezésen alapuló, az adott iskola által értelmezett minőségi munka jellemzőit tükröző komplex követelményrendszeren alapul. A vezetői munkakört betöltők teljesítményértékelésének szempontjai: − a vezető munkaköri leírásában foglaltak értékelése, − a vezető pedagógiai szakmai felkészültségének értékelése, − a vezető innovatív szakmai tevékenységének értékelése, − a vezető alkalmasságának, korrektségének értékelése, − a vezető partnerekkel való együttműködésének értékelése, − a vezető csoportban végzett munkájának értékelése, − a vezető konfliktuskezelő képességének értékelése. A pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai A tanári munka komplexitásából adódóan szükség van a vizsgálandó területek kijelölésére, prioritások meghatározására. A fejlesztő jelleg a következő területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek: 46



− a tanár tanórai nevelő-oktató munkájának értékelése; − a tanár részvétele a tanulói kulcskompetenciák fejlesztésében; − a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése; − a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése; − a tanári teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése; − a tanár által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése; − a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése; − a tanár, kompetenciafejlesztés terén végzett munkájának értékelése. Az információgyűjtés megengedett és tiltott eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben fogalmazódik meg. A vezetői munkakört betöltők esetében: - nevelőtestület kérdőívekkel. A pedagógusok esetében: - dokumentumelemzés, - óralátogatási lap (megfigyeléshez), - vezetői értékelés, - tanulói kérdőív (tanulói véleményhez), - önértékelő lap (önértékeléshez), - véleménykérő lap (kollegák véleményéhez) - értékelési beszélgetés (az értékelési ciklus végén interjúval). Az értékeléskor tilos használni: − névtelen forrásból származó információt (tanulói kérdőív kivételével), − a tanár tudta nélkül keletkezett információt, − ami nem a szakmai munkával kapcsolatos, − amiről az értékelt pedagógus nem kap tájékoztatást az értékelő interjú előtt. Az értékelés ciklus időtartama, folyamata Egy értékelési ciklus két tanévből áll. Az információgyűjtés és az értékelési ciklus két részből áll.

47



Az értékelési ciklus évenkénti folyamata Az információgyűjtés az alábbiak szerint: − az értékelt pedagógus szakterületének megfelelő csoportvezető (részterület-vezető) tanévente legalább egyszer órát látogat; − az óralátogatásokat óramegbeszélések követik; − tanulói kérdőív kitöltése ciklusonként kétszer adott tanév május havában; − a ciklus végén (május-június) önértékelő lap kitöltése; − a ciklus végén, júniusban az összes adat birtokában értékelő megbeszélés (értékelt tanár, részterület-vezető, egy vezetőségi tag); − a ciklust követő nyitóértekezleten az értékelési felelős (igazgató) tájékoztatja a nevelőtestületet a folyamat eredményéről; − a vezető beosztást betöltő személyek értékelésére (nevelőtestületi kérdőív, önértékelés) ciklusonként egyszer kerül sor, a ciklus második tanévének április havában; Az értékelés lebonyolítói és feladatkörük Az értékelési felelős feladat- és hatásköre: 1) Értékelési felelős: az igazgató 2) Az értékelési felelős feladatai: a) elkészíti az intézmény pedagógusértékelési tervét b) az értékelési csoport összeállítása c) értékelő csoportok beosztása d) év eleji tájékoztató értekezlet lebonyolítása: − előző évi összesített adatok ismertetése, − Pedagógiai programmal kapcsolatos tanulságok összegzése, − tanulói kérdőívek feldolgozása, egyéni visszajelzések előkészítése, − vizsgálat egységességének biztosítása, − bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során.

48



Az értékelési csoport feladat- és hatásköre 1) Értékelési csoport tagjai: a nevelőtestület választja ciklusonként a) 1 fő – az értékelési csoport vezetője b) 3 fő – részterület-vezetők c) 3 fő - az iskolavezetés képviselői 2) Az értékelési csoport feladatai: a) az értékelési csoport vezetője: − összeállítja javaslattételre a csoport munkatervét beleértve az értékelendő személyeket, − irányítja és koordinálja az értékelési csoport munkáját, − felelős az értékelés szakszerű lebonyolításáért. b) Iskolavezetés képviselője: − ciklusonként legalább egyszer órát látogat, majd óramegbeszélést tart, − vizsgált tanár teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtése, összesítése, − értékelési beszélgetés előkészítése, lebonyolítása, − összesítő lap véglegesítése. c) Az értékelési csoport tagjai: − a ciklusban tanévenként legalább egyszer látogatják az adott pedagógus óráját, − a tanulói kérdőíveket összesítik, értékelik, − az önértékelő lapok kitöltését koordinálják. d) Az értékelt tanár: − fogadja az (előre egyeztetett) óráján az értékelő csoport tagját, − részt vesz az óra megbeszélésén, − tájékoztatást kap az év végi tanulói visszajelzések személyére vonatkozó eredményéről, − tájékoztatást kap az iskola összesített eredményéről (nyitó értekezlet), − önértékelő lapon ad tájékoztatást a tanórán túlmenő tevékenységéről, munkakörülményeiről, saját iskolai helyzetéről, karriertervéről,

49



− ciklus végén az értékelő beszélgetésen hangot adhat minden, a vizsgálattal összefüggő véleményének, segítséget, tanácsot kérhet, a következő ciklusra vonatkozó célok megfogalmazásában aktívan részt vesz, − összesítő lapot kap a ciklus végén a vizsgálat eredményeiről, tanulságairól, a fejlődést elősegítő célokról, − aláírja az összesítő lapot, − panaszt tehet az értékelési felelősnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, de nem tehet panaszt annak tartamára vonatkozólag (az értékelési felelős a panaszt köteles kivizsgáltatni egy erre kijelölt bizottsággal; a kéttagú bizottságot az igazgató a feladatra nevezi ki, megbízatásuk a feladat befejezésig tart). e) A tantestület: − megválasztja az értékelési csoport tagjait, − a rendszer bevezetése előtt véleményezi, majd többségi szavazással dönt az iskola értékelési szabályzatának elfogadásáról, − minden augusztusban tájékoztatást kap az értékelési felelőstől az egész területre vonatkozó adatokról, − módosítási javaslatokat tehet. Dokumentumok kezelése, adatok felhasználása Dokumentumkezelés − Érintett tanár: minden őt érintő dokumentum másolatát megkapja, a következő ciklusig megőrzi. − Értékelési felelős: az összesítő lap és mellékleteinek biztonságos őrzéséért felelős. − Hozzáférési jog illeti meg az igazgatót, a helyetteseket, a csoportvezetők saját tagjainak tekintetében és az érdekeltet. − Az összesítő lap nem selejtezhető, amíg a tanár az iskolában tanít. − Ha munkaviszonya megszűnik, a lapot a tanár kérésére neki át kell adni. Ha nem kéri, meg kell semmisíteni, más munkáltatónak nem adható át.

50



Adatok felhasználása Az érintett tanár a) minden róla szóló adatot, információt megismerhet, hasznosíthatja a tapasztalatokat, b) kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az információkat, c) az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban (aki köteles segíteni, pl. továbbképzés, mentor kijelölése). A munkáltató (igazgató) a) bármikor mindenki adatához hozzáférhet, b) felhasználhatja forrásként beosztást érintő döntéseknél, bérezéshez, jutalmazáshoz, a vezetési gyakorlat javítására (munkamegosztás), továbbképzésekkel kapcsolatos döntésnél, c) NEM használhatja fel fegyelmi eljárás vagy elbocsátás kezdeményezésére. Titoktartási kötelezettség a) Minden személyes adat bizalmasan, titokként kezelendő! b) Csak az iskolaigazgató, és -helyettes, csoport-vezető egymás közti megbeszélésen kap felmentést ez alól. c) A tanárok saját eredményeiket nem kötelesek közölni másoknak. Segédletek a pedagógus-értékelési rendszer működéséhez Az értékeléshez szükséges információgyűjtés Iskolánkban a pedagógus értékelési rendszer működéséhez alkalmazott segédleteink a kérdőívek, illetve az elbeszélgetések. 1. Önértékelés az önértékelési lap kitöltésével. 2. Pedagógust tanuló értékel: teljes felmérést végzünk (a tanulók csak az őket, az adott tanévben tanító tanárokról nyilvánítanak véleményt; az értékelés valamennyi érintett pedagógusra vonatkozik). Az értékeléshez kérdőíveket használunk és a megadott kérdésekre a válaszokat 1-5 –ig kell sorszámozni. A tanulói kérdőív kevesebb kérdést tartalmaz, így a súlypontozás ez esetben kevesebb. 3. Óralátogatás 4. A vezető által kitöltött kérdőív 5. Értékelőbeszélgetés 51



Eljárásrend Felelősök A PER működtetéséért az igazgató a felelős. A részterületek (kapcsolódó eljárásrendek) működtetéséért pedig az azokban megnevezettek felelősök (az értékelési csoport vezetője és a részterület vezetők). Iskolánkban az alábbi részterületeket alakítottuk ki: -

közismereti oktatás,

-

szakmai oktatás,

-

gyakorlati oktatás. A részterületek (csoportok) vezetői egy értékelési ciklusra (2 évre) kapnak megbízást. A

megbízás lejártakor a nevelőtestület új vezetőket választ. Együtt érvényes dokumentumok Intézményi Pedagógiai Program Intézményi Minőségirányítási Program Szervezeti és Működési Szabályzat Üzemi Megállapodás Az iskola 3 éves továbbképzési terve A folyamat meghatározása Az KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola nevelőtestülete állást foglalt abban, hogy a pedagógusértékelési ciklus két tanévből áll. Az előző ciklus zárult: 2010. július 01. A jelenlegi ciklus indult: 2010. szeptember 01. A jelenlegi ciklus zárul: 2012. július 01. A továbbiakban teljes eljárási ciklus két tanévet ölel fel.

52



Eljárásrend menete SorFeladat Felelős szám 1. Az értékelési csoport tagjainak Igazgató megválasztása 2. A ciklus munkatervének elkészítése. Az értékelési csoport vezetője 3. Óralátogatások Részterület-vezetők, igazgatósági tagok 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 10.

Határidő

Ciklus első tanévének októbere Ciklus első tanévének októbere A ciklusban folyamatosan (egyéni ütemterv alapján) Tanulói kérdőívek kitöltése Osztályfőnökök és az Ciklusonként kétszer, értékelési csoport adott tanév május vezetője hónapban Tanulói kérdőívek összesítése, Osztályfőnökök és az Ciklusonként kétszer, értékelése értékelési csoport adott tanév május vezetője hónapban A vezető beosztást betöltő személyek Értékelési csoport A ciklus második értékelése. vezetője tanév, április hónapban Az önértékelő lap kitöltése A felelős az értékelési A ciklus második csoport vezetője és a tanévének május részterület-vezető június hónapja Önértékelő lapok feldolgozása A felelős az értékelési Az önértékelő lapok csoport vezetője és a leadása után részterület-vezető Értékelő beszélgetés Igazgató, részterület- A ciklus második vezető tanévének június hónapja Fenntartó tájékoztatása Igazgató A ciklus második tanévének második kuratóriumi űlése A nevelőtestület tájékoztatása a Igazgató A ciklust követő első folyamat eredményéről nevelőtestületi értekezlet

53


IV.


A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE

1. A minőségfejlesztési szervezet A KONTAWIG Műszaki és Üzlettudomány Szakképző Iskola Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelős. Az iskolai működés teljes körű szabályozása a szervezeti felépítésünkben változást hozott. Az igazgató kinevezi a minőségfejlesztési rendszer támogatásáért felelős Támogató Csoportot, amely – egyéb feladataitól függetlenül – elegendő hatáskörrel rendelkezik a minőségfejlesztési rendszer működtetéséhez. A minőségirányítási vezető az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata az IMIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásban előírtaknak megfelelően végzi az IMIP működtetésének feladatát. Munkáját a folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, illetve a minőségirányítási vezető felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét a felelősségi mátrix segítségével tettük áttekinthetővé (lásd: III.1.3. fejezet). Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA), másrészt az intézmény szintjén belső audittal (nagy PDCA). Az IMIP felülvizsgálatát 3 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük.

2. A munkatársak minőségfejlesztési kompetenciáinak fejlesztése Nevelőtestületi értekezlet

félévente

Iskolavezetőségi értekezlet

hetente

Munkaközösség vezetői értekezlet

hetente

Munkaközösségi tájékoztató

hetente

Munkaközösségi értekezlet

havonta

Minőségügyi információk elhelyezése az iskola web-lapján

folyamatos

54



3. Munkaterv Feladat

Felelős

Határidő

Hosszú távú stratégiai célokhoz kapcsolódó minőségcéloknak megfelelő éves feladattervek készítése

Igazgató

minden tanév szept. 30-ig

Az intézmény kidolgozza hiányzó folyamatszabályozó eljárásait

Minőségfejlesztési csoport

minden tanév szept. 30-ig.

A minőségfejlesztési csoport elkészíti az egyes Minőségfejlesztési működési területek minőségcéljai eléréséhez csoport szükséges célterveket a folyamatgazdák részére

minden tanév nov. 30-ig

A céltervek alapján a folyamatgazdák feladattervet készítenek

Folyamatgazdák

minden tanév nov. 30-ig

A feladattervek ellenőrzése

Igazgató

félévenként

A céltervek és feladattervek összhangjának belső ellenőrzése


félévenként

A végrehajtás során felmerült problémák észlelésére, kezelésére „Hibajelentő rendszer” kidolgozása


minden tanév febr. 01-ig

Nevelőtestület tájékoztatása az IMIP megvalósulásáról

Igazgató

félévenkénti nevelésitestületi értekezlet

DÖK tájékoztatása

Igazgató

évenként

Szülői szervezet tájékoztatása

Igazgató

évenkénti szülői értekezlet

Az IMIP aktuális feladatainak a program Minőségfejlesztési teljesítés időbeliségének bemutatása a az iskola csoport honlapján

folyamatos

Esetleges korrekciók esetén az IMIP módosítása Igazgató

szükség szerint

IMIP felülvizsgálata a stratégiai terveknek megfelelően

3 év

Igazgató

55



4. Felelősségi mátrix A felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely főfolyamatnak ki a gazdája A B C D E F G

Szervezeti egység vagy folyamatgazda Igazgató Általános igazgató helyettes Műszaki igazgató helyettes Minőségügyi vezető Folyamatgazda 1. Folyamatgazda 2. Folyamatgazda 3.

1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Folyamat A Stratégiai tervezés X Éves tervezés Vezetői ellenőrzés Irányított önértékelés Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kiválasztási és betanulási rend X működtetése Továbbképzési rendszer működtetése X Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése) Ösztönző rendszer működtetése (szolgáltatások) Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra) Gazdasági és pénzügyi folyamatok Egyéb kiszolgáló folyamatok Beiskolázás Módszertani eszköztár és kultúra A tanulás támogatása Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet) A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök Pedagógusok együttműködése Az intézmény működésének éves értékelése A 8. osztályosok nyomon követése Belső audit

H

Szervezeti egység vagy folyamatgazda Gazdasági vezető

B

C

X

X

D

E

F

G H

X X X

X

X

X

X

X

X X X X X X X X X

X X X

X

X X X

56

I

J

K L



5. Intézkedési tervek készítése A minőségfejlesztési rendszer működtetése során a feltárt eltérések, elégedetlenségek javítására intézkedési tervet készítünk. Az intézkedési tervre a minőségfejlesztési csoport tesz javaslatot és az igazgató hagyja jóvá. Az Intézkedési tervben: –

meg kell határozni a javítandó, fejlesztendő területet,

–

az elégedettség javítására meg kell fogalmazni a feladatot,

–

a feladat végrehajtásának felelősét meg kell nevezni,

–

a feladat végrehajtásának határidejét ki kell jelölni.

Az intézkedés nyomon követése: A feladat megvalósítását, végrehajtását – jellegétől függően – folyamatosan kell figyelemmel kísérni, illetve a teljesítés határidejének megfelelően ellenőrizni kell. Az ellenőrzése alkalmával értékelni kell a teljesítés megvalósulását, színvonalát.

57



V. AZ IMIP ELFOGADÁSA, EGYEZTETÉSEK, FELÜLVIZSGÁLAT, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 1.

Az IMIP hatálybalépése

Az IMIP-et – a Kt. 40. § (10) bekezdése alapján – az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadás előtt be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. Az IMIP a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az IMIP-nek a fenntartóhoz történő benyújtására 2011. december 1. napjáig kerül sor. Az IMIP a jóváhagyásról szóló fenntartói határozat kézhezvételét követően lép hatályba. Jelen IMIP hatályba lépésével és nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg a korábbi IMIP hatályát veszíti és bevonásra kerül.

2. Az IMIP érvényessége, felülvizsgálata Az IMIP érvényessége: 5 év. Az IMIP felülvizsgálatára kétévente kerül sor. A tervezett felülvizsgálaton kívül is sor kerülhet felülvizsgálatra az alábbi esetekben: –

jogszabályi változások,

–

az intézmény szervezetében bekövetkezett változások,

–

az együttműködő partnerek megalapozott kérése esetén.

3. 3. Az IMIP jóváhagyását megelőző egyeztetések Az IMIP-et véleményezi: –

a szülői szervezet,

–

a diákönkormányzat.

Az IMIP-et a nevelőtestület fogadja el. A véleményezők és az elfogadó testület véleményét a legitimációs záradék tartalmazza.

58



4. Az IMIP nyilvánosságra hozatala Az iskola igazgatója a fenntartói jóváhagyást követően az IMIP-et – a Kt. 40. § (11) bekezdése alapján az intézmény honlapján hozza nyilvánosságra. Ezen túlmenően a kihirdetés az alkalmazotti értekezleten, a szülői szervezet értekezletén, a diákönkormányzat ülésén, illetve osztályfőnöki órákon történik. Az IMIP nyomtatott formában az alábbi helyeken kerül elhelyezésre: –

igazgatói irodában,

–

igazgatóhelyettesnél,

–

nevelői irodában,

–

minőségirányítási csoport vezetőjénél,

–

iskolatitkárnál,

–

könyvtárban,

–

irattárban.

Az érdeklődők számára az IMIP a titkárságon vehető át betekintés céljára.

5. Záradék A KONTAWIG Műszaki és Üzlettudomány Szakképző Iskola Minőségirányítási Programját – a nevelőtestület bevonásával – az intézmény igazgatója készítette.

Eger, 2011. augusztus 25.

igazgató

59


VI.


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Diákönkormányzat vélemény-nyilvánítása Az IMIP-et az iskola diákönkormányzata 2011. augusztus 25. napján véleményezte és elfogadását javasolta. Eger, 2011. augusztus 25. Diákönkormányzat elnöke

Szülő szervezet vélemény-nyilvánítása Az IMIP-et az iskola szülői szervezete 2011. augusztus 25. napján véleményezte és elfogadását javasolta. Eger, 2011. augusztus 25.

Szülői Munkaközösség elnöke

Az intézmény alkalmazotti közösségének elfogadása Az IMIP-et az iskola alkalmazotti közössége 2011. augusztus 25. napján megtárgyalta és elfogadta. Eger, 2011. augusztus 25. igazgató

Fenntartói jóváhagyás Az IMIP-et, a fenntartó Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány Kuratóriuma 2011.08.26. napján megtárgyalta és

…09/2011 (08.26.)…………………………számú kuratóriumi

határozattal jóváhagyta. Eger, 2011. augusztus 26. Kuratórium elnöke

60



VII. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Programterv a 2011-12.tanévre

PROGRAMTERV A 2011-12. TANÉVRE Az Agria TISZK minőségirányítási programjának áttekintése, véleményezése. Az intézmény minőségirányítási programjával történő összehangolása, közös pontok keresése, lehetséges fejlesztési irányok meghatározása. Előző évek méréseinek értékelése, a tanmenetek részletes kidolgozása.

SZEPTEMBER

A tanulók képesség szerinti beosztása az egyes csoportokba. Válogatás és jelentkezés a különböző országos tanulmányi és szakmai versenyekre SZKTV komplex szakmai alapozó és speciális szakmai OSZKTV irodalom-magyar nyelv és helyesírás, matematika-fizika, számítástechnika (alkalmazói szint) és történelem Intézményi minőségirányítási megbeszélés.

Óralátogatások

OKTÓBER

Új minőségbiztosítási elemek beemelése az intézményi programba.

Intézményi minőségirányítási megbeszélés.

61



Óralátogatások értékelése, megbeszélése, szükséges változtatások megtervezése NOVEMBER Intézményi minőségirányítási megbeszélés.

DECEMBER

SZKTV előkészítése

MÁSODIK FÉLÉV

Az Agria TISZK minőségirányítási programjának feldolgozása, az intézmény minőségirányítási programjával történő folyamatos összehangolása, közös pontok keresése, lehetséges fejlesztési irányok meghatározása.

A 12. évfolyamos hegesztőknek szintvizsga

SZKTV gépi forgácsoló, villanyszerelő és hegesztő szakmákban

JANUÁR

Feladatok összehangolása az intézmény minőségirányítási programjával, közös pontok keresése a munkaközösségek között, a második félév feladatainak időrendi beosztása.

A tizedik évfolyam matematika tananyagának átdolgozása a későbbi évfolyamok szakmai számításaihoz igazodva.

A fejlesztendő kompetenciák összehangolása évfolyamszinten magyar nyelv és irodalom, történelem és idegen nyelv tantárgyakból.

62



Agria TISZK indikátor táblázatának kitöltése.

SZKTV gépi forgácsoló, villanyszerelő és hegesztő szakmákban OKPV iskolai forduló

FEBRUÁR

szakmai vizsgákra való jelentkezés

A fejlesztendő kompetenciák összehangolása évfolyamszinten matematika, fizika, kémia, biológia és földrajz tantárgyakból. Készülés az Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny észak-magyarországi regionális fordulójára Szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének kidolgozása, tehetséges tanulók patronálása, fejlesztésre szoruló diákok felzárkóztatása.

SZKTV gépi forgácsoló, villanyszerelő és hegesztő szakmákban

Intézményi minőségbiztosítási megbeszélés. MÁRCIUS Agria TISZK minőségbiztosítási megbeszélés.

Agria TISZK részére történő humánerőforrás mutatók, kompetencia térkép, tanulói adatok, versenyeredmények és beválási mutatók elkészítése.

63



Óralátogatások ÁPRILIS-MÁJUS A meglátogatott órák értékelése, a szükséges változtatások megbeszélése

ÁPRILIS-JÚNIUS

Agria TISZK Minőségirányítási programjához kapcsolódó adatok feltöltése, mérési-értékelési időpontjainak egyeztetése, eszközeinek meghatározása.

Szakma Sztár verseny OKPV Döntő ÁPRILIS Intézményi minőségbiztosítási megbeszélés (a kollégák óralátogatási programjának összeállítása, a minősítési szempontok kidolgozása).

2010. május 3-június 24.

Megbeszélés a szakmai vizsgák zökkenőmentes lebonyolítása érdekében.

MÁJUS

Szakmai vizsgák

Agria TISZK minőségbiztosítási megbeszélés.

Intézményi minőségbiztosítási megbeszélés

64



A szervezet által beadott további pályázatokhoz szükséges adatszolgáltatás.

Szakmai vizsgák

A pályakövetési rendszer beindításához szükséges előkészítő munka, a tanulói elérhetőségek összegyűjtése. JÚNIUS Intézkedési terv és Eljárásrend elkészítése az Agria TISZK minőségbiztosítási mérési rendszerének megvalósításához.

11.évfolyamos villanyszerelőknek szintvizsga 11.évfolyamos gépi forgácsoló szintvizsga

Szakmai vizsga gépipari mérnökasszisztens JÚLIUS Az előző tanévek tapasztalatai, következtetések levonása

AUGUSZTUS

Az évfolyamszintű tanulócsoportok kialakítása, egységes tanmenet- és tankönyvhasználat.

65



2. számú melléklet: Kérdőív pedagógus teljesítményértékeléshez – Tanulói kérdőív

66



3. számú melléklet: Kérdőív pedagógus teljesítményértékeléshez – Önértékelés

67



4. számú melléklet: Kérdőív pedagógus teljesítményértékeléshez – Vezetői értékelés

68



5. számú melléklet : Partneri elégedettség vizsgálata- Szülői kérdőív

69

Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola

Recommend Documents