Mozgókönyvtári ellátás a tatabányai kistérségben

T É K A T É MA A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖNYVTÁROSOK HÍRADÓJA

XIX. évfolyam, 2. szám, 2008. március-április Mozgókönyvtári ellátás a tatabányai kistérségben Második éve működik a tatabányai kistérségben a mozgókönyvtári ellátás. Április 22-én Tarjánban találkoztak a térség polgármesterei, könyvtárosai, hogy megbeszéljék, mennyire volt eredményes a szolgáltatás igénybevétele, mely problémákat kell megoldani az elkövetkező időszakban. Dr. Monostori Imre, a megyei könyvtár igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy sok félreértést kellett tisztázni a munka megkezdése előtt. A mozgókönyvtári ellátás nem bibliobuszt jelent, ahogy azt sokan gondolnák, a „szolgáltatás mozog”, azaz a vásárolt dokumentumokat az ellátást biztosító könyvtár feldolgozva kiszállítja, de vihet, visz is könyvtári rendezvényt, biztosíthat továbbképzést, szakmai tanácsadást. Ez év fontos feladata lesz pl., hogy elkezdjük az állományok felülvizsgálását, és az elavult könyveket selejtezzük. Félreértésekre adhat okot az is, hogy csak azon könyvtárak igényelhetik a mozgókönyvtári normatívát, amelyek nincsenek rajta a nyilvános könyvtárak jegyzékén. Mit jelent ez? Akkor nem lesz a könyvtár „nyilvános”? Erről szó nincs, a szolgáltatások továbbra is nyilvánosak maradnak. A községek költségvetése többnyire szűkös, és ennek gyakorta a kultúra látja kárát. Az 1 300 000 Ft, amely egy-egy településen így pluszban a könyvtárra jut, fejlesztéseket is lehetővé tesz. Több jut könyvre. A megyei könyvtár nagyobb kedvezményeket tud elérni, ráadásul áfavisszaigénylő, a községek így jobban járnak. A legtöbb helyen a fennmaradó összegből sikerült számítógépe(ke)t vásárolni – a technikai fejlesztés a működés javításához elengedhetetlen – és az internet is sok új látogatót vonzott. A bútorzat felújítása úgyszintén sok helyen fontos.

Nagyon hasznos – és a kistérség könyvtárainak jelentős része igénybe is veszi – a könyvtárközi kölcsönzés, hiszen akármennyire kicsik a távolságok, kényelmesebb a községi könyvtárat használni. Nem utolsó szempont, hogy egy könyvért nem kell beiratkozni a megyei könyvtárba. Ez a szolgáltatás nem csak a tanulók számára lehet érdekes. Vannak regények, amelyeket csak egy-két olvasó szeretne megismerni. Ezt célszerűbb könyvtárközi kölcsönzéssel kérni, megvásárolni a többek által keresett, vagy a tájékoztatás miatt fontos műveket érdemes. A számítógép nemcsak a könyvtárközi kölcsönzéshez kell: a községekben az internettel elérhetők az elektronikus könyvtárak. A megyei könyvtár is megkezdte a helyismereti gyűjtemény digitalizálását. Az Új Forrás és a Téka Téma mellett jelenleg 32 mű található a világhálón: a gyarapodás folyamatos. Valójában fantasztikus lehetőség, hogy a felhasználó otthon, az íróasztalánál is böngészhet a katalógusokban, olvashat tanulmányokat, könyveket. A hozzászólásokból kiderült, hogy a mozgókönyvtári szolgáltatás megkezdése javította a térség könyvtári ellátását. Sokan dicsérték a könyvtárközi kölcsönzést, noha ez a tevékenység nem korlátozódik a kistérségre, viszont a számítógépek megjelenése tette igazán elérhetővé. Talán nem meglepő, hogy a kapcsolatok erősödése is fontos eredmény. A polgármesterek remélik, hogy ez a fejlesztési lehetőség megmarad, mert így néhány éven belül korszerű könyvtárak várhatják az érdeklődőket a kistelepüléseken. Mindannyian bízunk abban, hogy a pályázati lehetőségek közös kihasználásával további eredményeket tudunk felmutatni. Takács Anna József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

KÖNYVTÁRAINK ÉL ETÉB ŐL

2


A kisbéri kistérség közös katalógusa A városi könyvtár és kistérsége számára a könyvtárak állományának feldolgozására a TextLib integrált könyvtári rendszert alkalmazza. A TextLib feladata a könyvtári munkafolyamatok támogatása, melynek központi eleme a bibliográfiai tételek adatbázisa, amelyen keresztül valamennyi részrendszer kapcsolatban áll egymással, ezért csak egységes adatrendszerben érdemes létrehozni. Az Infoker a könyvtárak igényeinek megfelelően folyamatosan fejleszti a rendszert. Ehhez több kiegészítő program és modul is készült, amelyeket egymástól függetlenül folyamatosan be lehet szerezni a könyvtár igényei szerint. A feldolgozásnál nagy segítséget jelent, hogy lehetséges a távoli adatbázisok elérése, így a rekordokat pillanatok alatt le lehet tölteni és nem kell a könyvek adatait egyenként bevinni. Hunmark rekordok letöltésére is alkalmas a program. A könyvek megrendelése után azonnal letölthetők a bibliográfiai leírások, a könyvet érkezés után már csak honosítani kell. Szükség esetén katalóguscédula nyomtatása is elvégezhető. Az olvasószolgálatban az olvasók nyilvántartása, a kölcsönzés lebonyolítása, a hosszabbítás, a felszólítás kinyomtatása, a díjak kezelése néhány kattintással megoldható. Lényegesen megkönnyíti a kért dokumentumok megkeresését, a könyvtárközi kérések lebonyolítását. A visszakeresés a bevitt adatok alapján a gyors tájékoztatásban nyújt segítséget a munkánk során. Fontos jellemzője a prog-

ramnak, hogy egy időben több feladatot is lehet végezni egy munkaállomáson. Új modulként használjuk a fiókrendszert. Ennek segítségével megoldható az, hogy a kistérséghez tartozó könyvtárak állományát központi helyen, a városi könyvtárban dolgozzuk fel. A fiókmodul segítségével a könyvtárak interneten keresztül kapcsolódnak a szerverhez (biztonságos eljárással), és úgy tudják futtatni a Textlib-klienst, mintha a könyvtár épületében lenne. A falvak könyvtárosai teljes joggal használhatják az állományrészüket, kölcsönözhetnek stb. A kistérségben levő feldolgozott dokumentumok azonnal megjelennek a közös internetes katalógusban. Ahol már gépi kölcsönzés van (folyamatosan térnek át a térség könyvtárai, mindenhol ott van már az olvasójegy és a vonalkódolvasó), ott a könyv státusza is nyomon követhető. A központi könyvtár rendeli meg a könyveket, dolgozza fel és látja el vonalkóddal. A közös katalógusban mindenki kereshet. Ebben az esetben egy központi számítógépen futtatott TextLib szerver programmal és a hozzá tartozó közös adatbázissal oldjuk meg a könyvtári hálózat tagkönyvtárainak kezelését. Az Infoker díjtalanul tart TextLibtanfolyamokat a szoftvertámogatást szerződéses keretben igénybe vevő könyvtárak számára. Morvai Józsefné Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár, Kisbér

Lógnak a gyerekek a neten? Magyarországon ez évben immár 9. alkalommal került megrendezésre március 26-31. között az „Internet Fiesta”. A József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára először csatlakozott a rendezvénysorozathoz, mely a gyermekek és az internet kapcsolatáról szólt. Maga a szlogen („Ne cs@k lógj a neten!”) jól rávilágít a mai helyzetre, miszerint a gyerekek az időt nem érzékelve képesek leginkább játékra, az oly népszerű chatelésre, vagy programletöltésekre használni a hálózatot, legyen az játék, zene, stb. Persze akadnak, akik házi feladataik miatt veszik igénybe az internetet, ám ezt többnyire a kötelességtudat, vagy a pedagógusok követelményei inspirálják. De hányan

használják arra, hogy adatbázisokban böngészszenek, informálódjanak a tágan vett világról, környezetükről, specifikus, egyéni érdeklődést elégítsenek ki, programot keressenek hétvégére, vagy akár személyes problémáik megoldására keressenek választ, segítséget? Március 31-én a tatabányai Kincskereső Alapítványi Iskola 6. osztályos diákjait láttam vendégül, hogy e kérdésekre választ keressek és – feltehetően későbbi gyakorlatukra hatással – látókörüket szélesítsem. Így a minimális technikai tudnivalók után a hangsúly természetszerűleg esett az internet felhasználási módjai és a web nyújtotta szolgáltatások részletes bemutatására.


Beszéltünk a netes kommunikáció és kapcsolattartás formáiról, a kibertérről. Ezt követően aktív linkekkel, az egyes webhelyeket meglátogatva tanulmányoztuk, hogy az élet bármely területéről (munka, oktatás, egészségügy, környezetvédelem, szabadidő, stb.), bármely tevékenységfajtáról (kutatás, nyelvtanulás, programszervezés, tárlatlátogatás, vásárlás, zenehallgatás, egy tv-műsor megtekintése, stb.) legyen is szó, sokoldalú és hasznos eszköz áll rendelkezésünkre. Ugyanígy részét képezte foglalkozásunknak az internethasználat veszélyforrásainak és vele párhuzamosan a védekezés módjainak taglalása is. A gyerekek hajlamosak megfeledkezni az óvatosságról és könnyebben teszik ki fertőzésnek a gépeket és a programokat. Nem biztos, hogy tudják, milyen a magas biztonsági fokozatú jelszó; mik azok a szűrőprogramok; miért igyekeznek a felnőttek korlátozni a hozzáférésüket; miért célszerű tájékozódni a felhasználás feltételeiről vagy egy adott információforrást ellenőrizni. Szintén kevéssé tudatosul a gyerekekben, hogy a netezés során is „viselkedni” kell. Akár e-mailről, akár csevegésről vagy fórumbejegyzésről legyen szó, íratlan illemszabályoknak kell megfelelni. A netikett nem csak a köszönésre, a másik tiszteletére és a megfelelő hangnemre hívja fel a figyelmet, hanem szól az ún. „elárasztás” kerüléséről vagy a hangulatjelek használatáról is. A foglalkozás végén az internet segítségével feladatmegoldás várt a gyerekekre, hogy a hallottak és látottak után gyakorlatban is megtapasztalják a felkutatható információk sokféleségét (pl. online térképen meg kellett keresniük lakhelyüket, a gyermekek jogairól szóló Unicef Egyezményt, vagy a Magyarországról szóló legbővebb információk tárhelyét, stb.). Az észrevétlen majdnem két órásra nyúlt bemutató után május 5-én „gyermekeim” visszatértek, hogy a korosztályuknak szóló honlapokat mutassak be nekik. Ők már sajnos kinőttek az „Egyszervolt.hu” és az „Olvasni Jó!” bűvköréből, és rá kellett döbbennem, hogy bizony hasonlóképpen nívós, sokoldalú oldalakat nem könnyű tini-kivitelben találni. Vannak ugyan tematikus linkgyűjtemények, ám ezeket böngészve is hoszszadalmas a tíz éven túliaknak ajánlott, színvonalas és széles információtartalmú honlapokra bukkanni. Végül a BIF (Barátságos internet fórum) és a Bigyoo nyújtott támpontot. Segítségükkel ellenőrizhető, hogy egy honlap megfelel-e a biztonság és tartalom kritériumainak. Ajánlatot nyújtanak korosztályonként és sok egyéb infor-

3


mációt is tálalnak a gyerekeknek a biztonságos internethasználatról, az inteneten gyakorolható jogaikról, stb. A foglalkozás során ezekkel nyitottuk a sort, majd tematikus bontásban, feladatokkal fűszerezve mutattam be a kamaszoknak szánt kínálatot. Így esett szó az egyéni érdeklődést kielégítő honlapokról (pl. Netmatek, Energiasuli, a Lázár Ervin virtuális kiállítás az OSZK honlapján, stb.). Érdekesség a Minifilm oldala, amely filmkészítésre ösztönzi a gyerekeket. Az egyes tudományterületekhez kapcsolódó honlapok sorában mutattam be pl. a Jávácska vortált a számítástechnika szerelmeseinek. A szabadidős elfoglaltságok információforrása lehet a Makettinfo vagy a „Házi kedvencek” oldala, és hogy a színvonalas játékról is szó essen, ajánlottam a 25 témakörből merítő Origo kvíz oldalát. „Célorientált oldalak” címszóval néztük meg a KutMagazint, mint a fiatalok által gondozott tudományos oldalt. A „Sulinet-Diák” oldalával feladatokon keresztül ismerkedtünk. Nem hagyhattam ki az újra népszerűsödő Cimborát, de figyelemre méltó a „Diáksajtó Online Diákmagazin” is, ahol aktív megjelenési lehetőséget kínálva értékes információkat olvashatnak a tinik. A Grund csak azért nem került bemutatásra, mert az osztály előzőleg a helyszínen ismerkedett a programmal. Említés szintjén szóba kerültek a tinisorozatok és főhőseik honlapjai (pl. witch.lap.hu, harrypotter.lap.hu, rajzfilmhosok.lap.hu, stb.). Az egyre inkább gyarapodó személyes honlapok sorából szintén kiemeltem egyet, és nem maradhatott el többek között a Mininews, mint az ország első gyerek-hírügynökségi és hírszolgáltató weboldala sem. A sérült emberekkel szembeni viselkedést, segítségnyújtást, előítéleteink leküzdését más hasznos információkkal célozza meg az azonos címen megjelent könyv online változata, a „Ne parázz!”. Végezetül a márciusban indult „Veszíts el egy könyvet!”-akcióra hívtam fel a figyelmet. További tanulmányozás céljára a gyerekek megkapták a szóba került összes webcímet tartalmazó listát. Az idő véges volt, de bírtuk volna végtelenül. Mindannyian profitáltunk az egymással szervesen is összefüggő két alkalomból. A téma pedig nincs lezárva, hiszen még szó sem volt az online gyereksajtóról, adatbázisokról, vagy az internet és gyerek kapcsolatának más vetületéről. A lehetőségek tárháza előttünk is nyitva áll az internettel… Kissné Anda Klára József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


4


Tervek, remények Komárom-Esztergom megyében Napjainkban sokat lehet hallani különböző fejlesztési tervekről, pályázati lehetőségekről. A megye városai is terveznek, hallani városközpont-rehabilitációról, bővítésekről, költözésekről. Április 14-én igazgatói értekezleten beszéltük meg az egyes könyvtárak helyzetét, különös tekintettel arra, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv célkitűzései között – ha nem is közvetlenül – a könyvtárak fejlesztése is szerepel. A városi könyvtárak helyzete eltérő. Az ácsi könyvtárban számítástechnikai fejlesztést terveznek. A bábolnai könyvtár indult a Közkincs-pályázaton, remélhető, hogy az épület felújítását megoldják. Esztergomban – mint ismeretes – a könyvtárat már kiköltöztették az 1967-ben elkészült épületéből, többféle elképzelés létezik, így ebben az évben pályázni sem tud. Veszélyben az 1969-ben átadott tatai művelődési ház és könyvtár épülete: jelentős tatarozásra szorulna, a város vezetése gondolkodik azon, nem lenne-e kifizetődő máshová költöztetni. Komáromban a Táncsics úti központi épületet szeretnék bővíteni: a pincét kívánják folyóiratraktárrá alakítani. A gyermekkönyvtárban indokolt lenne a festés, a szőnyi városrész könyvtárát pedig mindenképp új helyre

kellene költöztetni. Ennek tervei készen vannak, pályázati lehetőségre várnak. A térség könyvtáraiban technikai fejlesztés, a bútorzatok cseréje indokolt. Nyergesújfalun is tatarozni kell az épületet. Elképzelhető, hogy Oroszlányban is költözik a könyvtár, egy felszabaduló iskolaépület átalakítását tervezik. Tatabányán a városi könyvtár várhatóan a felújított Jászai Mari Színház, Népház épületébe kerül, egyelőre várjuk az új lehetőségeket. A megyei könyvtár újjáépítése nem került le a napirendről. A megyei önkormányzat nem mondott le teljesen a bővítésről, új tervek készülnek, reméljük, hogy végül is akad majd forrás a megújulásra. Az olvasás-megértés ma és a jövőben is a képzés, önképzés, az élethosszig való tanulás alapja, így nagy szükség van a könyvtárak korszerűsítésére. A „Tudásdepó Expressz” pályázati kiírásai ugyan csak a második, harmadik negyedévben esedékesek, de a felkészülést már megkezdtük, hogy sikeresen felelhessünk meg a követelményeknek. Takács Anna József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Dorogi tervek Dorog Város Polgármesteri Hivatala 2008 márciusában pályázatot nyújtott be a városközpontban található Bányatiszti Kaszinó felújítására (ma a városi könyvtár épülete). Teljes felújítás várható, az épület emeleti részeit is átépítik. A földszint teljes alapterületén változatlanul a könyvtár működik majd, ami egy 46,41 négyzetméteres tömörraktárral bővül. Az emeleti részeken kiállítótermeket alakítanak ki állandó és időszakos kiállításokra, valamint interaktív foglalkoztató termet terveznek. Az emeleti rész bányászati archívum és könyvtár lesz. A kaszinó mindig működtetett könyvtárat,

a városi könyvtár helyismereti gyűjteményében pedig nagy fontosságú a bányászati állományrész. A felújítás teljes körű, új berendezések és eszközök vásárlását is tervezik. A pályázat elbírálása őszre várható, nagy reményeket fűzünk sikeréhez. Amennyiben ez a terv nem valósulhat meg, a közös megyei pályázatokon szeretnénk részt venni, és kihasználni a kínálkozó fejlesztési lehetőségeket. Mucha Ildikó Arany János Városi Könyvtár, Dorog

Kisbéri gondok Kisbéren a Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár – mint integrált intézmény – sokrétű feladatokat lát el a városban. A közművelődésben helyet ad a különböző szakköröknek, civil szervezeteknek, segíti működésüket, szerve-

zi a város rendezvényeit, kulturális programokat, színházi előadásokat. Az éves műsortervről a város honlapján lehet tájékozódni. A városi könyvtár a mozgókönyvtári feladatok vállalásával jelenleg 14 település


könyvtárát látja el. A feladatok növekedésével – sajnos – nem nőtt a könyvtárosok száma, sőt eggyel csökkent. 2005 októberében költözött a könyvtár az új épületbe. Mivel az eredetileg könyvtár számára kialakított épületrészt kiadta az önkormányzat üzlethelyiségnek, nem sikerült a könyvtár számára megfelelő helyet találni. A könyvtár szétszórtsága az épületen belül nehezíti a munka összehangolását. Rendszerint „útban van” a közművelődési rendezvények és az ezzel kapcsolatos elképzelések megvalósításához. Jelenleg többször szóba került újabb költözés, de nincs az önkormányzat tulajdoná-

5

KÖNYVIS MERTET ÉS

ban olyan épület, ahol szakmai szempontoknak megfelelően el lehetne helyezni a könyvtár állományát. A várhatóan rövidesen megjelenő pályázatok lehetőséget nyújtanak a felújításokhoz, berendezések beszerzéséhez, saját honlap elkészítéséhez. Szeretnénk minden pályázat adta lehetőséget kihasználni mind a városi könyvtár, mind a térség könyvtárai számára. Morvai Józsefné Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár, Kisbér

A meghosszabbított könyvtári nyitva tartás tapasztalatai Nyergesújfalun 2008. január 1-jétől könyvtárunk az eddigi heti 38 órás nyitva tartás helyett 53 órában tart nyitva: hétfő 17 órától 20 óráig, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat: 10 órától 20 óráig. A változtatás célja egyrészt az volt, hogy az intézményt azok számára is hozzáférhetővé tegyük, akik eddig – időbeosztásuk miatt – nem vehették igénybe szolgáltatásainkat, másrészt az intézményben folyó egyéb közművelődési programokon (rajzszakkör, többféle tánc és tornafoglalkozás, civil csoportok összejövetelei stb.) résztvevőket is szerettük volna becsalogatni a könyvtárba. A könyvtárat látogatók körében osztatlan sikert aratott a változás, mert így a más településen dolgozók vagy tanulók is tudják és használják is a könyvtárat. Az internetet és számí-

tógépet használók száma is nőtt, ezért folytatjuk az előjegyzési rendszert, így elkerülhető az esetleges hosszú várakozási idő. Örvendetesen növekszik a helyben olvasók száma is az esti órákban (ők elsősorban a folyóiratokat forgatják szívesen). Közöttük sok az olyan szülő, nagyszülő, aki a próbákon résztvevő gyerekeket kísérik. Eddigi tapasztalatainkat összegezve elmondhatjuk, hogy a hosszabb nyitva tartás beváltotta a változtatáshoz fűzött reményeinket: nyitottabbá, hozzáférhetőbbé tette intézményünket, növelte a látogatók számát. Hartmann-né Rákosi Ildikó Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár, Nyergesújfalu

Tatabánya történelmi olvasókönyve II. kötet 2004-ben látott napvilágot Gyüszi László most megjelent kötetének első darabja, a Tatabánya történelmi olvasókönyve című forrásgyűjtemény első része (Ism. Téka Téma 2005. 2. sz.). A várossá nyilvánítás 60. évfordulójára elkészült az olvasókönyv második kötete, amely a bányászat kezdetétől 1956-ig tekinti át a város történelmét, közöl forrásszemelvényeket, képi dokumentumokat, adatokat. Célja és munkamódszere hasonló az első kötetéhez. Kronológiai sorrendben tárja elénk részben a még is-

meretlen, részben más munkákban már megjelent dokumentumokat. Az első fejezet A Tatai medence ipari tájjá változik címmel bemutatja, miként vált ez a csendes, mezőgazdasági vidék a helyi „ipari forradalom” következtében zajos, gyárkémények és aknatornyok szabdalta látképet mutató ipari területté. Az életmód változását, az otthonkultúra milyenségét, a korabeli szociális ellátottságot Fűrészné Molnár Anikó és dr. Ravasz Éva forrásközlései alapján ismerteti. Plasztikusan érzékelteti egy bányászcsalád

KÖNYVIS MERTET ÉS

életét egy önéletrajz jellemző részeivel. Szélesen értelmezi az életmód fogalmát, így kitér az akkor még élő bányász hagyományokra. Gyüszi László e fejezetben több sajtóanyagot is használ, értékelve hitelességüket, felhívja a figyelmet a más jellegű forrásokkal való egybevetés fontosságára. Az egészségügy ismertetésénél megjegyzi, hogy a bányatelep helyzete jobb az országos átlagnál, de a szomszédos falvak, elődközségek ellátottsága megoldatlan. Mozgalmas és zavaros idők kora került a második fejezetbe. Világháború, sztrájkok és forradalmak, a korábbi gyors fejlődés ellenére szegénység, társadalmi elégedetlenség, bérmozgalmak, kommunista és szociáldemokrata szervezkedések, gyermekmunka jellemzi a kort. Itt is törekszik az „emberi sors”, az életmód bemutatására. Kilenc forrás foglalkozik a Tanácsköztársasággal. A háborús években épült Népház kezdetéről kevés az anyag, ezért is fontos az itt közölt cikk. A későbbi bányásznap alapjául szolgáló 1919. szeptember 6-i csendőrsortűz reális, értékelő bemutatását is több forrás révén világítja meg. Jó fejezetlezárás A tatabányai jegyző jelentése a Tanácsköztársaság alatti eseményekről című anyag beválogatása. A harmadik fejezet a Horthy korszak gazdasági nehézségeit és az ezek nyomán kiéleződő társadalmi feszültségeket foglalja össze. Továbbra is sok korábbi forráskiadást használ, de például a munkásmozgalom két évtizedét újabb személyes visszaemlékezéssel toldja meg a már említett szemléletformálás jegyében. Szemelvényei között korabeli cikkek is szerepelnek, így a kormányzó 1930-as helyi látogatásáról, az 1935. évi bányaszerencsétlenségről, a helyi munkásjóléti intézményekről. Közli a Tatabánya és környéke az 1930-as években című, a Tata-Tóvárosi Híradóban megjelent tudósítást. Szemléletformáló jelentőségű a Magyary Zoltán és Kiss István által jegyzett Ténymegállapító tanulmány (1939) vonatkozó részeinek idézése. Itt ismét tudományos alapokon, történelmi szükségszerűségként vetődik fel a bányaközségek várossá egyesítésének gondolata. Tudjuk, hogy a MÁK Rt. nem támogatta, hogy az ekkorra együttesen már több tízezres lélekszámú községek lakosainak igényeit városi szinten elégítsék ki. Mintegy ezt igazolja Vida Jenő vezérigazgató levele az esztergomi tanfelügyelőséghez, amelyben közli, hogy a MÁK Rt. által fenntartott elemi magániskolák esetében nem kívánnak 7. és 8. osztályokat szervezni. Magától értetődően

6

KÖNYVIS MERTET ÉS

újak, és így a korábbi képet árnyalóak a revíziós hangulatot, ennek a politikának a helyi hatásait leíró részek. A második világháború helyi vonatkozásaiból kevesebbet válogat, ezt az időszakot részletesen tárgyalja a helyi levéltár kiadványa: Tatabánya a 2. világháborúban. Dokumentumok és tanulmányok. Levéltári füzetek 9. (2006). Az olvasókönyv negyedik fejezete A bányaközségek várossá egyesülése, a diktatúra kialakulása és válsága folytatja a már korábban felvetett témákat. Bánhidai harcok az erőmű körül egy szemtanú visszaemlékezése alapján, háborús károk, a Nemzeti Bizottság első ülése a békés átmenet felé közelítő helyzet leírása. Az ellátási nehézségek, a bányák helyzetéről, a széntermelés alakulásáról, a bányák államosításának várható nehézségeiről a gazdasági helyzetet ábrázolják. Az életmód látványos változását Fűrészné és a „Magyary-Kiss” korábbi forrásközléseinek folytatása és Germuska Páltól a szociális helyzetet leíró szemelvény mutatja be. Közigazgatás-történeti részek: a várossá nyilvánító belügyminiszteri rendelet, az alakuló városi képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve, valamint a városi tanács megalakulásáról szóló rész. A város fejlődése szempontjából kulcsfontosságú történelmi visszaemlékezést tartalmaz Kiss István: A tatai medence városi tájjá alakulása (1978) című munkája vonatkozó részeinek közlése. A korszak légkörét jellemzik a vörös hadsereg számára történő beszolgáltatás, a diktatúra kialakulása és a helyi 1956-ról szóló szemelvények. Korfestő hangulatúak a Gál Istvánhoz írt nyílt levél, illetve a Rákosi elvtársnak tett ígéretüket nem tudták teljesíteni című források. Eddig még nem közölt visszaemlékezés Smudla Mihályné Üldöztetésünkre emlékezem című, a Honismereti Szövetség pályázatára 1990 után készült memoárja. Oktatástörténeti szemelvények mutatják be a gimnázium alapítását, a Péch Antal Bányaipari Aknászképző Technikum első lépéseit volt tanárának visszaemlékezésével. Több mint fél évtizedes kutatómunka eredménye a Tatabánya történelmi olvasókönyvének két kötete. (Tatabánya történelmi olvasókönyve II. Bányászat, ipar, urbanizáció A XX. században. – Tatabánya 2007.) Dr. Horváth Géza József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

HÍREK

Annavölgy – Az Erkel Ferenc Kultúrotthonban hagyományosan verses délutánt rendeznek József Attila születésnapjának tiszteletére. Április 14-én hétfőn 16 órakor kezdődött a verses délutánunk, ahol több mint 40 fő mondott verset és közel százan vettek részt a rendezvényen. A legfiatalabb versmondó 5, a legidősebb 88 éves volt. Minden versmondónak – szintén hagyományosan – egy-egy tábla csokoládéval kedveskedett Annavölgy Község Polgármesteri Hivatala. Dorog – Április 11-én a költészet napja alkalmából szavalóversenyt rendezett az Arany János Városi Könyvtár gyermekkönyvtára. A helyi iskolák, illetve Csolnok részvételével két korcsoportban indulhattak a megmérettetésre vágyók e jeles napon, amely a Nyugat című folyóirat centenáriumi megemlékezésének is teret adott. Azaz ebben az évben Nyugat alkotóinak műveiből lehetett szabadon választani lírát avagy prózát. Ezúton is mindenkinek köszönjük a részvételt valamint a felkészítő tanárok munkáját. Érsekújvár – Április 14-én a Csemadokszékházban hatodik alkalommal került sor a „Verszuhatag” versmondómaratonra, ahol reggel 9-től a délutáni órákig több mint száz óvodáskorú gyermek, alap- és középiskolás tanuló mondta el legkedvesebb versét. Reggel és az esti gálaműsoron megjelent Pischinger Gejza polgármester is. Délután került sor az immár harmadszor meghirdetett gyermek- és ifjúsági irodalmi alkotópályázat értékelésére. 51 szerző 202 alkotást küldött be. A Kassától Párkányig az egész országból érkezett pályamunkák szerzői között érsekújváriak is szerepeltek: Az eredményhirdetés után a Verszuhatag Irodalmi Kör tagjai tolmácsoltak néhány díjnyertes pályaművet. A díjazottak könyvjutalmat és oklevelet kaptak. Minden pályázó emléklapot vitt haza, és minden pályamű megjelenik A képzelet szárnyain III. című antológiában. Esztergom – Endrei Judit több mint két évtizedig volt napjaink része a televízió képernyőjéről. Tíz éve pályát váltott: könyveket ír, a szentendrei kulturális élet egyik szervezője. A városi könyvtárban április 10-én találkozott az érdeklődőkkel, mesélt a tíz éve befejezett televíziós pályafutását követő életéről Esztergom – A költészet napját a negyven év óta működő esztergomi Klubszínpad műsorával ünnepelték a zsúfolásig megtelt könyvtár-

7

HÍREK

ban. A magyar irodalom történetén a kezdetektől máig átívelő verseket a Klubszínpad négy tagja adta elő. A verseket kevés, lényegre törő irodalomtörténeti bemutatással tették érthetőbbé, vonzóbbá. A színvonalas, egy órányi előadásra a könyvtárunknak helyet adó Dobó Gimnázium diákjain kívül a város több középiskolájának diákjai is kíváncsiak voltak. Héreg – A „Biblia éve” kapcsán április 30-án volt a könyvtárban a bibliáról szóló előadássorozat második része. Héreg – A kisiskolások vendége volt a könyvtárban május 6-án Döbrentey Ildikó meseíró, aki a könyvhétre megjelenő Égbőlpottyant legújabb mesék című könyvét mutatta be. Szólt arról, hogy hogyan születtek a meséi, kedvencei közül néhányat el is mondott. Kisbér – A költészet napja alkalmával – mint minden esztendőben – megyei szavalóverseny volt középiskolások számára. Ez alkalommal is jól felkészültek voltak, és a személyiségüknek megfelelő versválasztás jellemezte a versmondókat. A rendezvény díszvendége és egyben a zsűri elnöke Kinizsi Ottó színész, rendező volt, aki személyes kisugárzásával, közvetlenségével elbűvölte a verseny résztvevőit. Minden szavalatot külön értékelt, és tanácsaival segítette a diákok további felkészülését. Tatabánya – Április 5-én Grosics Gyula, az „Aranycsapat” legendás kapusa, a TBSC egykori labdarúgója és edzője volt a könyvtár vendége. Kő András: Grosics című könyvét mutatták be a szépszámú érdeklődőnek. Grosics Gyula Dorogon született, ott kezdődött labdarúgó pályafutása is. Tisztelők és csapattársak, egykori és leendő szurkolók vettek részt a beszélgetésen, és nagyon sokan dedikáltatták a művet, részben a találkozás emlékére, részben mert szerettek volna pár szót váltani a régi baráttal, a példaképpel. Tatabánya – Császár Angela volt a megyei könyvtár vendége április 14-én, amikor a költészet napja alkalmából „Vers, vigasz” címmel válogatott irodalmi alkotásokból. Szomorúság, fájdalom, derű és remény sugárzott a művekből a több kitüntetéssel rendelkező művésznő értő tolmácsolásában. Tudósítóink: Révész Ferencné, Gurinné Pintér Gabriella, Flórián Mária, Morvai Józsefné, Véghné Szalai Katalin. Az érsekújvári hírek a Castrum Novum írásai alapján készültek.

EGYES ÜL ETI ÉL ET

8

EGYES ÜL ETI ÉL ET

Látogatás a Millenáris Parkban Az MKE megyei csoportja április 7-én Budapestre látogatott. Délelőtt a Nemzeti Audiovizuális Archívumot tekintettük meg. A NAVA digitalizálja az m1, m2, Duna Tv, RTL Klub és TV2 magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorait. Emellett a Magyar Nemzeti Filmarchívum tartalmaz 100 magyar filmet és az 1943 előtti filmhíradókat. Az archívumban bárki kereshet, de a lejátszás az ún. NAVA pontokban történhet. Mivel a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak a díjtalan regisztráció után jogosultak a médiatartalom közvetítésére, a szolgáltatások bővítésének

nincs akadálya. További tájékozódásra javasoljuk a www.nava.hu weboldalt. Délután „A Mediciek fénykora – élet és művészet a reneszánsz Firenzében” című kiállítást tekintettük meg – ezen a napon a közgyűjtemények dolgozói ingyen mehettek be a múzeumba. A visszautat már nem zavarta meg semmi – a reggeli órákban ugyanis kissé nehéz volt bejutni Budapestre a MÁV és a BKV együttes sztrájkja miatt. Takács Anna József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Szakmai nap Budaörsön Az MKE megyei szervezete szakmai kirándulásra invitálta az érdeklődő kollégákat Budaörsre, a gr. Bercsényi Zsuzsa Városi Könyvtárba. A látogatás célja a könyvtár elektronikus szolgáltatásainak, terveinek bemutatása volt. Elsőként a könyvtár igazgatója, Filipszky István számolt be a könyvtárban végzett munkáról: a helytörténeti kutatástól kezdve a könyvtár saját alapítványának segítségével megvalósuló pályázatokon át egészen a sokszínű és jelentős érdeklődésre számot tartó rendezvényekig. A könyvtár bemutatását követően a helyi „telekuckó” létrehozója és jelenlegi munkatársa beszélt a magyarországi teleház-mozgalomról, kiemelve, hogy ezt az egyébként a könyvtárak profiljába vágó tevékenységet szinte teljesen egészében civilek végzik. Bár sok helyen azonos légtérben van a könyvtárral, mégsem szerves része annak. Mivel a teleházak szerepe, szolgáltatásainak köre változóban van, még most sem késő csatlakozni. Ezután a városi önkormányzat informatikai fejlesztésért felelős szakembere mutatta be a Budaörsön elérhető és működő – kimondottan polgárbarát – e-ügyintézési lehetőségeket: egyebek mellett pl. az okmányirodai ügyintézéshez időpontot sms-ben lehet foglalni, valamint a helyi adókat

interneten keresztül lehet bevallani és fizetni. Meg kell említeni, hogy országosan Budaörsön a legmagasabb az internet-kapcsolattal rendelkezők száma. Ez a város kiemelkedő gazdasági helyzetének köszönhető. Ezt követően a könyvtár számítógépes tevékenységéről, elsősorban a digitalizálásról hallottunk beszámolót. Hasonlóan a József Attila Megyei Könyvtárhoz, a helyismereti állomány kerül mindenki által hozzáférhetővé, és nem pusztán könyvekben gondolkodva. A technikájuk azonban eltér a miénktől, hiszen ők képként teszik közzé a szkennelt oldalakat, míg a mi elektronikus könyvtárunkban egy szövegfelismerő program segítségével a dokumentumok szövegében keresésre is nyílik lehetőség. Az ebédet követően a Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjteményt tekintettük meg Grósz András történész, levéltáros vezetésével, majd rövid sétát tettünk a városban, érintve a napórát(?), a római katolikus templomot, végállomásként pedig a város sváb lakosságának temetőjébe, az ún. Ótemetőbe látogattunk. Világi Orsolya József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Felelős szerkesz tő Takács Anna Olvasószerkesztő dr. Monostori Imre Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2. Felelős kiadó dr. Monostori Imre igazgató ISSN 1218 9278 T b.MK. S-9/2008

Mozgókönyvtári ellátás a tatabányai kistérségben

Recommend Documents