Mozgáskorlátozottak Mezőhegyesi Egyesülete 5820 Mezőhegyes Kozma Ferenc utca 20.
MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK MEZŐHEGYESI EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA EGYSÉGES SZERKEZETBEN
Mezőhegyes, 2014.07.15.
1
A MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK MEZŐHEGYESI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapító tagok közös, tartós, ezen alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján egyesületet hoznak létre. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § AZ EGYESÜLET ADATAI 1. Az egyesület neve: Mozgáskorlátozottak Mezőhegyesi Egyesülete 2. Székhelye: Mezőhegyes Kozma Ferenc utca 20. 3. Működési területe: Mezőhegyes város közigazgatási területe 4. Bélyegzője: Köralakú, a következő felirattal: „Mozgáskorlátozottak Mezőhegyesi Egyesülete” középen az egyesületet szimbolizáló ábrával. 5. A Mozgáskorlátozottak Mezőhegyesi Egyesülete helyi egyesület, működésében az anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, az öntevékenység, az egyéni aktivitás és a felelősség érvényesül. Az egyesület jogi személyiséggel rendelkező közhasznú civil szervezet. AZ EGYESÜLET JOGÁLLÁSA, KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGALAPOZOTTSÁGA, CÉLJAI ÉS FELADATAI 2. § A) Az Egyesület jogállása A) Az Egyesület jogállása Az Egyesület jogi személyiséggel rendelkező, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény(a továbbiakban: Ectv.) 2.§ 6. pontja, a 4. § (1) bekezdésében, továbbá a 32.§ (1) (3) (4) (5) bekezdéseiben, valamint a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó rendelkezéseiben foglalt feltételeknek megfelelő közhasznú civil szervezet. B) Az Egyesület a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tagszervezeteként a hatályos jogszabály szerint előírt közhasznú jogállás egyéb feltételeit az alábbiak szerint teljesíti (Ectv. 34. § (1) bekezdés a), b), c), d) pontjai, valamint 42. §- a és 46. §-a alapján): 1. Az Egyesület közhasznú tevékenységeit, szolgáltatásait nemcsak tagjai, önkéntesei, munkavállalói, hanem bármely rászoruló személy számára korlátozás nélkül biztosítja, az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve, a kizárólagosság igénye nélkül.
2
2. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Vállalkozásból származó bevételei nem érik el az összes bevétel jogszabályban meghatározott arányát. 3. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban írt alap- és közfeladatokban meghatározott tevékenységére fordítja. 4. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével- cél szerinti juttatásban nem részesíti. 5. Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait Mérlegében, Tevékenységi beszámolójában és annak közhasznúsági mellékletében, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon és formában közzé teszi, a közhasznúságra vonatkozó dokumentumait és annak mellékleteit letétbe helyezi, továbbá (www.mezome.gportal.hu) honlapján, illetve igény esetén, székhelyén, bárki számára elérhetővé, illetve megismerhetővé teszi. 6. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül az Ectv. 2. § 22. pontja szerint a párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, városi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselőtestületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése. Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése. 7. Az Egyesület közhasznú tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatásainak elérhetőségét, azok igénybevételére vonatkozó feltételeket honlapján (www.mezome.gportal.hu), székhelyének, valamint rendszeres, illetve eseti kiadványaiban, továbbá rendezvényein nyilvánosságra hozza. 8. Az Egyesület a feladatai ellátásához megfelelő erőforrásokkal és megfelelő társadalmi támogatottsággal folyamatosan rendelkezik (Ectv. 32. § (4) és (5) bekezdése). 9. Az Egyesület szervezete és tevékenysége egyebekben is megfelel az Ectv, valamint a Ptk. rendelkezéseinek. 10. Az Egyesület tevékenységének folytatását alapvetően önkéntes tisztségviselők, aktivisták közreműködésével végzi. Az önkéntes személyekről a külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint nyilvántartást vezet.
C) Az Egyesület céljainak megvalósítását szolgáló közhasznú tevékenységek és az azokat megalapozó jogszabályhelyek (Ectv. 34. § (1) bekezdés a) pontja alapján): 1. Fogyatékos személyek érdekképviselete Az Egyesületnek a fogyatékos személyek érdekképviseletére irányuló közhasznú tevékenysége elsősorban a fogyatékos személyek, mint hátrányos helyzetű társadalmi csoport esélyegyenlőségét elősegítő érdekérvényesítésre, érdekvédelemre, tájékoztató, tanácsadó tevékenységre, valamint a fogyatékosságból eredő speciális fogyasztóvédelmi
3
szolgáltatások nyújtására terjed ki az Egyesület működési területén élő fogyatékos, egészségkárosodott és megváltozott munkaképességű emberek számára. Az Egyesület az 1. pontban foglalt közhasznú tevékenységét az alábbi jogszabályokban meghatározott állami és önkormányzati feladatokhoz (közfeladatokhoz) kapcsolódóan – azokat közvetlenül, ill. közvetetten szolgálva - látja el: a) Magyarország Alaptörvénye Hitvallása: „Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.”, valamint a XII.cikke alapján. b) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény1. §, 2.§ (1)-(5) bekezdése, 3.§, 4.§ a), b), c) d) és e) pontjai, 19. §, 20.§, 21. § a)-g) pontjai, 26. § (1) bekezdése alapján. c) Az Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. OGY Határozat 6. a) és c) pontja, az I. Fejezetben rögzített Személyhez fűződő jogok elve 3. bekezdés, Rehabilitáció elve, Semmit rólunk, nélkülünk elve, a III. Fejezetben rögzített 1. Rehabilitáció elve, 2. Társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásának elve,a 2.1. utolsó bekezdésben rögzített az érdekvédelmi szervek tevékenységének támogatása, 4.A társadalmi életben való aktív részvétel segítésének elve, 4. 1. Érdekvédelem, érdekérvényesítés, érdekképviselet támogatása alapján. d) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 1.§, 4.§ f) és h.)pontja, 5. § c.) és d.) pontja,8. § g.) pontja,valamint a 18. §-a alapján. e) A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény: 1.cikk, 3. cikk, 4. cikk 1/a,b,c,e,h és i pontjai, 4. cikk 3. pontja, 6. cikk, 7 cikk, 8. cikk, 9.cikk, 10. cikk, 19. cikk, 20. cikk, 21. cikk a,c és d pontja, 24. cikk 1/a és 1/b pontja, 26.. cikk 1/b pontja, 27. cikk 1/d pontja, 28. cikk 1/c. pontja, 29. cikk b. pontja, 30. cikk 1,2 és 3 pontja, 5/c, d, e pontja, 32.cikk 1/b és 1/c pontja, 33. cikk 3 pontja alapján. f) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 8. § (1)és (2) bekezdése, valamint a (3) bekezdés a.) pontja alapján. Az Egyesület a MEOSZ által a tagegyesületek számára átadott jogkörben részt vesz az éves támogatási sorrend meghatározására jogosult bizottságban, a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott döntési jog gyakorlását elősegítő közösségi álláspont kialakításában, a MEOSZ elnöke által meghatalmazott MEOSZ képviselő biztosításával. g) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 10. § (1)és (2) bekezdése alapján. Az Egyesület a MEOSZ által a tagegyesületek számára átadott jogkörben részt vesz a lakás-akadálymentesítési támogatás igénybevételére vonatkozó kérelem indokoltságának szakmai elbírásában, a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott, személyre szabott szakmai álláspont kialakításában, továbbá szükség esetén a szakmai állásfoglalás kialakításának elősegítése érdekében a működési területén végzett helyszíni környezettanulmányok elvégzésében.
4
D) Az Egyesület céljai Az egyesület alapvető célja a működési területén élő mozgásukban korlátozott, fogyatékos, emiatt megváltozott munkaképességű emberek érdekeinek érvényesítése, védelme, számukra széleskörű szociális, egészségügyi, köznevelési, munkaerő-piaci, sport, szabadidős és egyéb közösségi szolgáltatások nyújtása. Az alapcél szerinti besorolása: szociális tevékenység, kód 8. Az egyesületi tevékenység a mozgássérültek lehető legteljesebb társadalmi beilleszkedését szolgálja az egyén, a társadalom érdekében, a sajátos egyéni érdekek figyelembevételével, azok érvényre juttatása mellett. 3. Az alapvető cél megvalósulása érdekében meghatározott további célok --A fogyatékossággal élő emberek és családtagjaik számára lelki támasz, továbbá a társadalomban való részvételük elősegítése érdekében mentális, pszichés, sorstársi tanácsadás, jogi, információs és rehabilitációs segítség nyújtása. --Érdekérvényesítő, érdekképviseleti, érdekvédelmi hálózat létrejöttének elősegítése és működtetése, beleértve a fogyasztóvédelmi feladatok szervezését és ellátását is. --Az érintett emberek és hozzátartozóik részére hiányt pótló szociális, képzési, egészségügyi és egyéb életvitelt segítő szolgáltatások nyújtása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése. --A társadalmi beilleszkedést segítő közösségi szolgáltatások nyújtása az életvitel, a kultúra, a művészet, az önmegvalósítás, a sport, a szabadidősport, az egyéb szabadidős tevékenységek, a pihenés és rekreáció, a fejlesztés, a képzés, átképzés, felnőttképzés, a rehabilitációs célú foglalkoztatás területén.
E) az Egyesület feladatai és tevékenységei 1. Alapfeladata: A fogyatékossággal élő, ezen belül elsősorban: - a súlyosan mozgássérült, kerekesszéket használó, - bentlakásos intézményekben élő, - egyéb okok miatt, magasabb támogatási igényű emberek társadalmi életben való egyenrangú részvételét segítő, a fogyatékosságból eredő sajátos érdekek képviseletét, szükség esetén védelmét is ellátó, civil szervezeti keretek közt működő segítség, támogatás nyújtása. 2) Az Egyesület egyéb feladatainak és közfeladatainak összefoglalása a) Érdekérvényesítés, érdekvédelem. A MEOSZ tagszervezeteként, részvétel a MEOSZ által meghatározott irányoknak megfelelően, országos szinten, megyei szinten, illetve települési önkormányzati szinten a megyei vezetőség, illetve a helyi csoportok vezetőségének közreműködésével az érdekérvényesítő tevékenységben. b) Közösség teremtés a fogyatékos, megváltozott munkaképességű, különösen a mozgáskorlátozott emberek és családtagjaik számára, integrációs, a teljes jogú, egyenrangú, egyenlő esélyű társadalmi beilleszkedést segítő céllal. c) Szakértői tevékenység végzése az átélésen alapuló, valamint a szerzett szakértelem felhasználásával, az egyenlő esélyű hozzáférés, a rehabilitáció, a szociális, köznevelési,
5
felsőoktatási, szakképzési, felnőttképzési, átképzési szolgáltatások, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, valamint az alapvető emberi jogok érvényesülésének területein. d) Közreműködés, együttműködés az állami, önkormányzati, egyházi és civil ellátó, segítő, támogató szolgáltatások minél magasabb színvonalú rendelkezésre állásának elősegítése érdekében. e) Hiányt pótló, innovatív, új, rendszerbe állításra alkalmas szolgáltatások kidolgozása, kipróbálása, működtetése, valamint az ellátó rendszerben már szabályozott keretek közt rendelkezésre álló szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése, illetve ilyen szolgáltatások közvetlen, vagy közvetett módon történő biztosítása a fogyatékossággal élő emberek számára. 3. A fenti feladatok megvalósítása érdekében végzett tevékenységek összefoglalása a) Együttműködés a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek esetében a mozgásszervi gyógyító és rehabilitációs intézmények vezetőivel és a szakmai személyzetével, a legfrissebb tudományos és kezelési eredmények megismertetése, az ezekhez való hozzáférésre vonatkozó információk terjesztésével. b) Érdekérvényesítő eszközök és az átélésen alapuló szakértelem, továbbá a szakmai tapasztalatok felhasználásával elismertetni és elfogadtatni a sorstársak rehabilitációjához elengedhetetlenül szükséges gyógyszerek, segédeszközök és életvitelt segítő eszközök, különös tekintettel, a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek megfelelő gyógyászati segédeszközzel való ellátásának, társadalombiztosítási rendszer által történő támogatását. c) Olyan közérdekű és közhasznú szociális, egészségmegőrző, betegségmegelőző, egészséget helyreállító, ismeretterjesztő, tanácsadó közfeladatok és szolgáltatások ellátása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése, amelyek az állami, önkormányzati és társadalombiztosítási rendszerek esetleges hiányait pótolják, vagy azokat kiegészítik. d) Az Egyesület, a közérdekű, közhasznú feladatainak ellátása érdekében intézményeket, nonprofit közhasznú gazdasági társaságokat, illetve alapítványokat hozhat létre. Az ilyen szervezetek létrehozására vonatkozó javaslatot a Vezetőség előterjesztése alapján a Közgyűlés hagyhatja jóvá. e) Hatékony közreműködés a betegség, baleset, vagy egyéb ok következtében tartósan fogyatékossá váló emberek egészségügyi, képzési, átképzési, foglalkoztatási és szociális rehabilitációjának elősegítésében, a sorstársi tanácsadás, az információszolgáltatás, a közösségi rendezvények, kulturális, művészeti, szabadidősport, szabadidős programok, tanácskozások szervezése, kiadványok készítése, továbbá a személyes meggyőzés, az interperszonális kapcsolatok kiadványok és a közösség példaadó, meggyőző ereje eszközeinek alkalmazásával. f) Érdekérvényesítő, érdekvédelmi közfeladatok ellátása a tartósan, súlyosan fogyatékossá váló emberek és családjaik számára megyei és települési önkormányzati szinteken egyaránt. Az Egyesület által végzett alaptevékenységek részletezése. 3/1. Ismereteket gyűjt, kutatásokat végez, a mozgáskorlátozott emberek egészségügyi, szociális, közlekedési, építészeti, műszaki, oktatási, foglalkoztatási, szemléletbeli, kulturális, sport, anyagi-pénzügyi, intézményi, jogi életfeltételeiről, a jogszabályok
6
szerint őket megillető jogok érvényesüléséről. Figyelemmel kíséri mind e területeken folyó állami, területi önkormányzati, társadalmi tevékenységet. 3/2. Javaslatokkal, észrevételekkel segíti a jogalkotói és jogalkalmazói tevékenységet. 3/3. Ellátja a megváltozott munkaképességű személyek érdekvédelmét a megváltozott munkaképesség következtében fellépő hátrányok vonatkozásában, 3/4. Támogatja a mozgáskorlátozott emberek önszerveződő közösségeit, helyi csoportjainak munkáját információk, pénzeszközök átadásával képzések, szolgáltatások szervezésével és nyújtásával is segíti. 3/5. Hazai, nemzetközi tanácskozásokat, rendezvényeket, kiállításokat, akciókat rendez, önállóan, illetve a MEOSZ, vagy más partnerek közreműködésével. 3/6. Tevőlegesen részt vesz a mozgáskorlátozott emberek és szervezeteik problémáival foglalkozó hazai és nemzetközi szakmai és érdekegyeztető szervezetek, testületek, fórumok munkájában, ilyenek szervezésében. 3/7. Fogyatékossággal, egészségkárosodással, megváltozott munkaképességgel élő személyek és családtagjaik részére hiányt pótló köznevelési, oktatási, képzési, felnőttképzési, szociális, egészségügyi, egészségmegőrző, szolgáltatásokat szervez, nyújt, ennek érdekében, szolgáltató egységeket, intézményeket, alapítványokat, civil társaságokat hozhat létre, támogathat, illetve tarthat fenn. 3/8. Nonprofit, önálló jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiség nélküli vállalkozásokat, gazdasági társaságokat, hozhat létre, illetve saját szervezetében, alapfeladatainak megvalósítása érdekében vállalkozási, illetve vállalkozást - segítő tevékenységet folytathat, a hatályos jogszabályban megengedett mértékben, alapfeladatainak megvalósulását nem veszélyeztető módon. 3/9. Jogszabályi felhatalmazás alapján részt vesz állami, önkormányzati, egészségbiztosító által finanszírozott feladatok megoldásában. 3/10. Sajtóterméket, kiadványokat, papír alapú, mágneses adathordozón, illetve elektronikus terjesztés formájában kép és hangfelvételeket jelentethet meg és terjeszthet, melynek érdekében, a hatályos jogszabályok betartásával, kiadói tevékenységet folytathat. 3/11. Szervezi, támogatja, ösztönzi a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű emberek szabadidősport és versenysportra előkészítő sport tevékenységét biztosító rendezvényeket, eseti és rendszeres mozgási testedzési lehetőségeket. 3/12. A MEOSZ közreműködésével, illetve önállóan, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal, illetve a fogyatékos emberek sportszervezeteivel szorosan együttműködve sport szakmai eszközökkel is szervezi és támogatja a szabadidősport, a versenysport utánpótlás szervezeti kereteinek kialakulását, civil társaságként működő sportcsoportok, klubok létrejöttét és azok beépülését a sportéletbe. 3/13. Együttműködik mozgáskorlátozott, fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott emberek hazai és külföldi szervezeteivel, továbbá mindazon állami, önkormányzati, gazdálkodó és civil szervezetekkel, szövetségekkel, egyesületekkel, alapítványokkal, amelyek tevékenysége a hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségének biztosítását, jogaik érvényesülését, illetve szükségleteik kielégítését szolgálja. 3/14. Tagságot vállalhat nemzetközi szervezetekben, ilyen szervezetek létrejöttét kezdeményezheti, szervezheti, támogathatja. 3/15. A tömegkommunikáció, a kultúra és a művészetek képviselőivel együttműködve és eszközeiket, módszereiket felhasználva részt vesz a fogyatékos embereket befogadó, számukra kedvező társadalmi tudat-formálásában.
7
3/16. Kulturális, művészeti, szabadidős rendezvényeket szervez, illetve ilyen rendezvények szervezését támogatja, elősegíti az általa képviselt réteg egyenlő esélyekkel történő részvételét a kulturális, a művészeti, sport és a szabadidő hasznos eltöltését biztosító rendezvényeken. 3/17. Rétegszervezeteket, réteg csoportokat, civil társaságokat hozhat létre, illetve támogathat, a különböző okok miatt fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberré váló, életkor, vagy egyéb sajátosságaik miatt eltérő igényű és szükségletű személyek érdekeinek megjelenítése és érvényesülése érdekében. 3/18. Ösztöndíj rendszert működtethet, fogyatékossággal élő, hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek, fiatalok, illetve felnőttek oktatásának, képzésének, átképzésének, fejlesztésének segítése érdekében. 3/19. Pályázati úton, szociálisan rászorult, súlyosan fogyatékos, egészségkárosodott emberek számára gyógyászati segédeszközöket, életvitelt, ápolást - segítő eszközöket, továbbtanulást, képzést, rehabilitációt segítő eszközöket kölcsönöz, illetve, ilyen céllal segédeszközöket szerez be, valamint, kivételes esetekben, pályázati úton ilyen eszközök beszerzéséhez anyagi segélyt folyósít. 3/20. Szociális célú üdülési, turisztikai lehetőségeket, programokat biztosít, szervez, közvetít fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű, szociálisan hátrányos helyzetű és nyugdíjas korú olyan személyek és családtagjaik részére, akik egészségkárosodásuk, életkoruk, vagy egyéb körülményeik miatt, e szolgáltatások általános igénybevehetősége terén hátrányos helyzetben vannak. 3/21. Szakértői tevékenységet végez, szakértői anyagokat készít, illetve szakértői anyagok készítését támogatja, ilyen anyagokat véleményez, a fogyatékosságból eredő társadalmi hátrányok megszüntetése, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében, az épített környezet, a közösségi és egyéni közlekedés, továbbá a társadalmi élet egyéb területeinek akadálymentesítésére vonatkozó módszerek, technikák, eljárások, jogi szabályozások kialakítása tárgyában. 3/22. Szükség esetén, érdekérvényesítő céllal pereket indít, érdekvédelmi eljárásokat kezdeményez, érdekérvényesítő akciókat, demonstrációkat szervez. 3/23. A fogyatékosságuk miatt többszörös hátránnyal élő nők érdekeinek érvényesítésére önálló lobby, szakértői, közösségteremtő és egyéb tevékenységet végez. 3/24. A fogyatékossággal élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének javítása érdekében, számukra önálló érdekérvényesítő lobby, szakértői, szolgáltató és közösségteremtő lehetőségeket szervez, biztosít és működtet. 3/25. Védi az általa képviselt célcsoport fogyasztói jogait, számukra fogyasztóvédelmi tevékenységet, végez, szervez, biztosít, a fogyasztóvédelem civil és állami hálózatával együttműködve. 3/26. Fellép az emberi, állampolgári jogok védelme érdekében önállóan, illetve más emberi jogi szervezetekkel együttműködve. 4. Az Egyesület, alap, közhasznú, közérdekű és egyéb tevékenységek megvalósulása érdekében feladatának tekinti: - a működési területén élő mozgássérültek helyzetének felmérését, - a működési területén folyó, társadalmi beilleszkedést szolgáló állami és társadalmi tevékenység (egészségügyi, munkaügyi és társadalmi rehabilitáció) figyelemmel kísérését, segítését, - tagjai aktivitásának felkeltését, nevelésük, munkaképességük fejlesztésének, munkába állításuknak, művelődésüknek ösztönzését, elősegítését,
8
a) b) c) d)
tagjai pihenésének, üdülésének, szabadidejük kulturált, társas emberi kapcsolatok kialakítását eredményező eltöltésének elősegítését, a segítség nyújtását tagjai egyéni helyzetének javításához, jogos érdekeinek érvényre juttatásához, intézmények, ellátó rendszerek létrehozását és működtetését, az egyesület keretein belül, szükség szerint önálló szervezet - vállalkozás - létrehozását saját, illetve bevont források felhasználásával, a fogyatékossággal élő gyermekek és fiatalok társadalmi esélyegyenlősége megvalósulásának elősegítését ifjúsági csoportok létrehozásával, a képzés, a kultúra, a művészet, a szabadidő, a sport és egyéb tevékenységek szervezésével, illetve támogatásával.
5. E feladatok megvalósítása érdekében:
-
közreműködik és segíti a mozgássérültek helyzetének javítására vonatkozó jogszabályok végrehajtását és érvényesülését,
-
szükség és lehetőség szerint vállalatot, vállalkozást alapíthat önállóan vagy más társadalmi, állami gazdálkodó szervezetekkel közösen,
-
formálja a helyi közvéleményt tagjai társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében,
-
együttműködik a mozgássérültek, valamint más fogyatékossággal élő emberek helyi vagy országos szervezeteivel, szervezeti egységeivel,
-
együttműködik mindazon állami és társadalmi szervezetekkel, amelyek a fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedésének elősegítését célozzák, munkájához kéri ezen szervezetek támogatását,
-
teljesíti, gyakorolja a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének tagjaként a tagsággal együtt járó jogokat és kötelezettségeket,
-
a fogyatékossággal élő emberek társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében a különböző rétegek eltérő helyzetére tekintettel réteg- szervezeteket hozhat létre, azok önszerveződéssel történő létrejöttét támogathatja, a fogyatékosság oka, a fogyatékos emberek kora, eltérő érdeklődési köre, vagy más szempontok alapján,
-
a fogyatékossággal élő emberek sport tevékenységének elősegítése és ösztönzése érdekében sport szervezeti egységet hozhat létre, illetve szerveződések létrejöttét támogathatja,
-
a fogyatékossággal élő emberek életének megkönnyítése érdekében számukra térítésmentesen információt nyújt, melyhez szóbeli és írásos eszközöket használ fel, az információ megjelenhet apróhirdetésként és a szolgáltatások hirdetéseként is, 3. § AZ EGYESÜLET TAGJAI
9
1. Az egyesület „rendes” tagja lehet minden magyar állampolgár, akinek mozgáskorlátozottsága a társadalmi beilleszkedést bármely vonatkozásban korlátozza vagy csak átlagon felüli erőfeszítések árán teszi lehetővé, továbbá azok, akik ezen Alapszabály rendelkezése alapján velük azonos jogállású személynek minősülnek, ha kinyilvánítják egyetértésüket az egyesület céljaival és hajlandóságukat e célok megvalósulásának támogatására és a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére. Rendes tagság: az egyesület tagsági viszony önkéntes jelentkezés alapján keletkezik, a belépési nyilatkozat kitöltésével. A belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. 2. Pártoló tagjai lehetnek azok a természetes személyek és jogi személyek, akik tevékenységükkel, vagy anyagi hozzájárulásukkal az egyesület céljának megvalósulását rendszeresen kívánják segíteni. A pártoló tag jelentkezése a rendes tagsági viszony szerint történik. 3. A teljes cselekvőképességgel nem rendelkező egyesületi tagok egyesületi jogaikat és kötelességüket törvényes képviselőjük révén, vagy közreműködésével gyakorolják. 4. Az egyesületi tagság önkéntes jelentkezés alapján, a belépési nyilatkozat aláírásával, az aláírás napján keletkezik. A TAGOK JOGAI 4. § 1. Az egyesület „rendes” tagja: a. A közgyűlésen megválasztható, jelölésére, választására jogosult, b. Ha mozgáskorlátozottsága akadályozza, hogy a közgyűlésen részt vegyen, akkor a közgyűlés tárgysorozatában szereplő napirendekkel kapcsolatos véleményét, észrevételeit, javaslatait jogosult a közgyűlés megkezdéséig a közgyűlés elnökének írásban eljuttatni, aki azt köteles a közgyűlésen ismertetni, c. Kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválasztható, d. Indítványt tehet az ügyészségnél az egyesületi jogszabályba vagy az alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítésére, e. Az egyesületből az indok megjelölése nélkül kiléphet, f. Az egyesület tagjai, az egyesületi célok megvalósítása érdekében, a Vezetőség jóváhagyásával, legalább 50 fő részvételével, helyi, vagy körzeti csoportot hozhatnak létre, 2. A pártoló tagok jogaira vonatkozóan, az Egyesület által nyújtott kedvezmények és a tagokat Alapszabály alapján megillető juttatások tekintetében a Vezetőség eltérő szabályokat állapíthat meg. A pártoló tagok nem vehetnek részt a testületi szervek határozathozatalában, tisztségre nem választhatók. 3. Az Egyesülettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, rendszeres önkéntes társadalmi munka végzésére irányuló szerződéses viszonyban álló munkatársakat, aktivistákat, - amennyiben pártoló tagsági viszonyt létesítenek – a választás és a választhatóság jogát kivéve, a rendes tagokkal azonos jogok illetik meg. 4. Az Egyesület nem pártoló tag tagjait, valamint az Egyesület érdekében, a rendszeresen önkéntes munkát végző pártoló tag dolgozókat, aktivistákat, önkénteseket, a Vezetőség határozata alapján megilletik a hatályos SZJA jogszabályok szerint a tagsági viszonyra, illetve az önkéntes társadalmi munka végzésre tekintettel adómentesen nyújtható juttatások.
10
TAGOK KÖTELESSÉGEI 5. § 1. A tagok kötelesek az Alapszabály, a közgyűlés, a vezető szervek és a tisztségviselők törvényes rendelkezéseit megtartani. 2. Az egyesület tagja - mozgáskorlátozottságától függően - a 6. 5. (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően köteles:lehetőségeihez mérten - képességei feltárásával, fejlesztésével és kibontakoztatásával önmaga társadalmi beilleszkedését előmozdítani, - az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában - az Alapszabályban vagy a közgyűlési határozatban foglalt előírásoknak megfelelően - közreműködni, - az egyesület szervezeti életében, a közös vagyon védelmében és gyarapításában részt venni, -a közgyűlés által megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni. A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE 6. § 1. A tagsági viszony megszűnik: a tag halálával, önkéntes kilépésével. 2. A kilépés szándékát a vezetőség elnökéhez írásban kell bejelenteni. 3. Kilépési szándék esetén, a tagsági viszony a kilépés bejelentésének napján szűnik meg. 4. (1) A tagsági jogviszony megszűnik Ptk 3:68. §.
a) a tag kilépésével; b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. (2) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
[A tagsági jogviszony felmondása] Ptk. 3:69. §. (1) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. (2) A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.
5. Az egyesület felmondja annak a tagnak a tagsági jogviszonyát, akit a bíróság szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt. 6. Az egyesület felmondja annak a tagsági jogviszonyát aki az egyesület munkájában huzamosabb ideig neki felróható okból nem vesz részt, vagy közösségellenes magatartást tanúsít. 7. A felmondás kérdésében a vezetőség dönt. 8. A felmondásra vonatkozó Vezetőségi Határozatot, a taggal, a felmondás indokainak megjelölésével, írásban, az átvétel bizonyítására alkalmas módon közölni kell. 9. A felmondást kimondó határozat ellen az érintett személy a Közgyűléshez fordulhat panasszal. 10. A felmondás tárgyában bejelentett panaszt, a Határozat közlését követő legközelebbi Közgyűlés elé kell döntésre terjeszteni. 11. A felmondás tárgyában hozott Közgyűlési határozat ellen az érintett személy az Egyesület nyilvántartására jogosult Törvényszéknél keresetet indíthat. 11
AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI 7. § 1. Az egyesület testületi szervei: - Közgyűlés-mint legfőbb döntéshozó szerv - Vezetőség, - mint operatív döntéshozó szerv - Felügyelő Bizottság- mint ellenőrző, felügyelő szerv 2. Az egyesület választott tisztségviselői: - Elnök - Elnökhelyettes - Gazdasági felelős 3. Az egyesületi feladatokat a tisztségviselők társadalmi munkában látják el általában. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 4. Az egyesületi tisztségviselők egyesületi munkájukat anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik. Szükséges kiadásaik megtérítését a tagoknak, a hatályos jogszabályok szerint vezetőség határozata alapján igényelhetik az egyesület pénzeszközeiből. Az egyesület vagyoni helyzetéhez mérten a vezetőség által megállapított szabályok szerint, az egyesület tisztségviselőit, illetve társadalmi munkásokat jutalomban részesítheti. A jutalom, illetve a tiszteletdíj mértékéről a vezetőség dönt, döntés után a közgyűlésnek való utólagos beszámolás kötelezettségével. Az egyesületi tisztségviselők a vezetőség döntése alapján munkaszerződéssel munkaviszony keretében is végezhetik tevékenységüket. Munkabérüket a vezetőség állapíthatja meg a közgyűlésnek történő beszámolási kötelezettséggel. A munkaszerződés egyéb feltételeinek meghatározása az elnök jogköre, a munkáltatói jogokat is az elnök gyakorolja. Az elnökkel történő munkaszerződés létesítését a közgyűlés hagyhatja jóvá, esetében a munkáltatói jogokat a közgyűlés ilyen irányú megbízása alapján az felügyelő bizottság elnöke gyakorolhatja. 5. A tisztségviselő megbízatása megszűnhet: - a tisztségviselő halálával – a halál napján -a tisztségviselő tagsági jogviszonyának, vagy munkaviszonyának megszűnésével, a jogviszony megszűnésének napján, - lemondással, melynek elfogadásáról a Közgyűlés által választott tisztségviselők esetén a Közgyűlés, a Vezetőség által választott tisztségviselők esetén a Vezetőség, a Helyi csoportgyűlések által választott tisztségviselők esetén, a Csoportgyűlés dönthet. A lemondás elfogadása esetén, a tisztségviselő megbízatása a lemondásnak, az adott testület által történő elfogadása napján szűnik meg.
12
- az intézmények és szolgáltató szervezetek vezetői esetében, a vezetői megbízásnak, a Vezetőség által történő visszavonása napján. 6. Összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok: A). A Ptk. 3:22.§ 1,4,5 bekezdés (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. A.)a. A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. Ptk.3:26§ (2). a. Az egyesületi Vezetőség, Elnökség valamint az Felügyelő Bizottság tagjai egymásnak, valamint a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv dolgozójának közeli hozzátartozói nem lehetnek. Valamennyi tisztséget csak olyan nagykorú tag tölthet be, aki nem áll közügyektől eltiltás büntetés hatálya alatt. b. Az egyesület testületi szerveinek határozat hozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján: kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, bármilyen előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület célja szerinti bárkit megillető juttatás, szolgáltatás igénybevétele, illetve az egyesület által a tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerint adott juttatás. c. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke, tagja az a személy aki: - a Közgyűlés elnöke, a Vezetőség, vagy az Elnökség tagja, - az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munkaviszonyban, vagy - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, - a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által a tagsági jogviszony alapján a tagoknak nyújtható Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, - az előzőekben írt személyek hozzátartozója. d. Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása során, a hozzátartozók, illetve a közeli hozzátartozók körét a hatályos PTK határozza meg. Közeli hozzátartozónak minősül az élettárs is. e. Nem lehet a Vezetőség, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, elnöke, illetve tagja az a személy, aki 3 éven belül olyan civil szervezetnek, alapítványnak volt tisztségviselője, amelynek megszüntetését köztartozás miatt bíróság elrendelte.
13
7. Az egyesület testületeinek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülésen történtekre való utalást, az elhangzottak lényegét a nyilatkozó személy megjelölésével, valamint külön sorszámmal megjelölve a testület határozatait. Az egyes döntések mellett fel kell tüntetni a támogatók, az ellenzők és a tartózkodók számát, lehetőség szerint, személyét. 8. A jegyzőkönyvet, az ülést vezető személy és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet két fő - a közgyűlés által erre a tisztségre megválasztott - hitelesítő személynek is alá kell írnia. 9. Az egyesület testületi ülésein hozott határozatokat külön kiemelve a Határozatok Tárában testületenként elkülönítve, az adott testület nevének kezdőbetűivel jelölve (Közgyűlés = KGY, Helyi csoportgyűlés = HGY, Vezetőség = V, Elnökség = E, Felügyelő Bizottság = FB) évenként egytől kezdődő sorszámmal ellátva és az ülés dátumával törve külön is nyilván kell tartani. A határozatokat mindazokkal közölni kell, akikre jogokat, vagy kötelezettségeket állapítanak meg. A határozatok - a zárt ülésen hozott határozatok kivételével nyilvánosságra hozhatók az érintett testület döntése szerint, egyébként pedig, azokba a betekintés lehetőségét bárki számára lehetővé kell tenni. A KÖZGYŰLÉS 8.§ 1. Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlést a tagok által a Helyi csoportgyűléseken megválasztott tagok alkotják. 2. A Közgyűlést legalább évente össze kell hívni. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni: - a vezetőség kétharmados szótöbbséggel hozott határozata alapján, - a Felügyelő Bizottság erre vonatkozó indítványára, - a Helyi csoportok kétharmadának erre vonatkozó, csoportgyűlésen egyszerű többséggel hozott határozata alapján, - az ügyészség felhívására. - az Elnökség határozata alapján, amennyiben az egyesület működését, gazdálkodását, vagy az egyesületi célok megvalósulását sértő, vagy veszélyeztető körülmények merülnek fel. 2. A Közgyűlést a Vezetőség, az Elnökség, vagy a Felügyelő Bizottság írásbeli meghívóval és a Napirend feltüntetésével a Közgyűlés időpontját legalább 8 nappal megelőzően hívja össze. A Közgyűlés előkészítése során, csoportgyűléseken, vagy egyéb alkalmas módon, pl. a szervezet honlapján történő közzététellel meg kell ismertetni a tagsággal a közgyűlés által eldöntendő kérdéseket, beszámolókat. A kiküldött napirend módosítását, kiegészítését bármely tag, tagok, tisztségviselő, az Egyesület szervei, legkésőbb a Közgyűlés határozatképességének megállapításáig írásban, vagy szóban kezdeményezhetik, a javaslat indoklásával. A javaslat elfogadásáról, vagy elutasításáról a határozatképes Közgyűlés nyílt szavazással, a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően dönt. 3. A Közgyűlésre szóló meghívó kiküldhető postán, könyvelt küldeményként, vagy az adott tagot megválasztó csoport valamely tagja által igazolható módon történő kézbesítéssel. 4. A Közgyűlésre meg kell hívni a tagokat, a Vezetőség, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság tagjait, valamint a Tisztségviselőket, továbbá a MEOSZ képviselőjét. 5. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvet és a közgyűlésen hozott határozatokat a következő Közgyűlésig meg kell őrizni. A közgyűlés által hozott olyan határozatokat, amelyek nem kizárólag valamely szerv, vagy személy számára tartalmaznak rendelkezéseket, az Egyesület 14
honlapján kell nyilvánosságra hozni. Azokat a határozatokat, amelyek csak valamely személy, vagy szerv számára tartalmaznak rendelkezéseket, az érintett személyek, szervek számára, a határozat meghozatalától számított 15 napon belül az érintett személy, vagy szervezet számára, a kézbesítést igazolható módon, kézbesíteni kell. 9. § 1. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a tagok fele és még egy fő tag jelen van. 2. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés határozatképtelen, akkor azt, az eredeti kezdési időpontot követő 2 órát követő időben akkor lehet érvényesen megtartani, ha a Közgyűlés meghívója erre, illetve ennek korlátaira és jogkövetkezményeire vonatkozó, kifejezett tájékoztatást tartalmaz. 3. Az így megismételt közgyűlés, kizárólag az eredeti meghívóban közölt napirendi pontokra vonatkozóan, kizárólag az egyszerű többséggel elfogadható kérdésekben hozhat határozatot. 4. Az előző pont szerinti megismételt Közgyűlés, a megjelent tagok számára tekintet nélkül, a 3. pontban foglalt korlátozással határozatképes. 5. A Közgyűlés nyilvános, amennyiben az Alapszabály, a Közgyűlés, illetve jogszabály másképpen nem rendelkezik - határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén, a szavazást mindaddig kell folytatni, ameddig szótöbbség nem jön létre. 6. A Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van, szavazni csak személyesen lehet. 7. A Közgyűlés a személyi kérdések előkészítésére, a tisztségviselő választást megelőző év közgyűlésén Jelölő Bizottságot választhat, amely legalább három tagból áll. Jelölő Bizottság hiányában a Helyi csoportok gyűlései jogosultak jelöltek állítására. 8. Amennyiben a Közgyűlés titkos szavazást rendel el, akkor Szavazatszámláló Bizottságot kell választania, amely legalább három tagból áll. Nyílt szavazás esetén a szavazatszámlálást a Közgyűlés elnöke végzi a jegyzőkönyv hitelesítők közreműködésével. 9. A Közgyűlést a Vezetőség által levezető elnöki tisztségre felkért egyesületi tag, vagy az erre felkért MEOSZ tisztségviselő vezeti, amennyiben erre a tisztségre a határozatképes Közgyűlés megválasztja. A levezető elnök megválasztását megelőzően, a határozatképesség megállapítását, illetve a levezető elnök megválasztására vonatkozó szavazást, az Elnökség valamely tagja vezeti le. 10. § 1. A Közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. 2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a. a Vezetőség elnökének, elnökhelyettesének, titkárának, továbbá három tagjának, legfeljebb öt évre történő megválasztása, b. a Felügyelő Bizottság elnökének és két tagjának, legfeljebb öt évre történő megválasztása c. az Alapszabály jóváhagyása és módosítása, a Közgyűlésen jelen lévő tagok legalább háromnegyedes szótöbbségével. d. a Vezetőség, az Elnökség (ügyvezető szerv), a Felügyelő Bizottság beszámolójának, az éves Mérlegnek, az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló beszámolónak, valamint a Közhasznúsági mellékletének a megtárgyalása és jóváhagyása, e. az éves költségvetés megtárgyalása és elfogadása
15
f. a tagdíj éves összegének megállapítása, g. a vezető tisztségviselő feletti munkáltató jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll. h. A vezető tisztségviselő díjazásának megállapítása, i. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt. j. A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, k. A választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, l. az Egyesület alapcéljának módosítása, a szavazati joggal rendelkező legalább háromnegyedes szótöbbségével, m. az Egyesület megszűnéséről szóló döntés meghozatala, a szavazati joggal rendelkező legalább háromnegyedes szótöbbségével, n. az Egyesület végelszámolásának elrendelése, a szavazati joggal rendelkező legalább háromnegyedes szótöbbségével, o. a végelszámoló kijelölése, p. az Egyesület más civil szervezettel történő egyesülésének, vagy szétválásának kimondása, q. a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségéhez csatlakozás, illetve abból való kiválás kimondása, r. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 11. § A Jelölő Bizottság elnökének és tagjainak (összesen: 3 fő) a megválasztására az általános tisztségviselő választást megelőző Közgyűlés elnöke tesz javaslatot, a helyi csoportgyűlések által javasolt személyek köréből. A javaslattételre a tagok bármelyike jogosult. A Jelölő Bizottságot az általános tisztségviselő választást megelőző Közgyűlés nyílt szavazással választja meg, legfeljebb 5 évre. AZ EGYESÜLET VEZETŐSÉGE 12. § 1. Az egyesület vezetősége az egyesület végrehajtó, ügyintéző szerve. Két közgyűlés közötti időben határoz mindazokban az egyesületet érintő kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 2. A vezetőség tagjai: Elnök, Elnökhelyettes, Gazdasági felelős. 3. A Vezetőség tagjainak feladatkörét, tevékenységét, a Vezetőség működésére vonatkozó részlet szabályokat az Egyesület Szervezeti és Működési szabályzata is tartalmazhatja. 4. Az egyesületi tagsági viszony megszűnésével a vezetőségi tagság is megszűnik. 5. Az egyesület Vezetőségének feladatai: a. két Közgyűlés közötti időben irányítja az egyesület általános tevékenységét, b. gondoskodik az Egyesülettel összefüggő jogszabályok, az Alapszabály és szabályzatok, valamint a Közgyűlési határozatok végrehajtásáról, c. összehívja a Közgyűlést, amennyiben annak összehívásáról az ügyvezetés (Elnökség) nem gondoskodik megfelelő időben.
16
d. Véleményezi az egyesület munka- és pénzügyi tervét, költségvetési tervét e. a tagdíj fizetése alól, indokolt írásos kérelem alapján, mentességet állapíthat meg, f. elfogadja az egyesület működésével kapcsolatos szabályzatokat, a szövetségi irányelvek szem előtt tartásával, g. meghatározza a Vezetőség éves munkatervét, h. értelmezi a szövetség valamely szerve vagy tisztségviselője alapszabályszerű határozatát, utasítását, felkérését, megszervezi azok végrehajtását, i. megtárgyalja a Közgyűlés, illetve szövetség szervei elé terjesztendő Közhasznúsági beszámolót – közhasznú mellékletet, egyéb beszámolókat, elszámolásokat, javaslatokat, kérelmeket, majd azokat elfogadja, illetve javasolja elfogadásra a Közgyűlés számára. j. megtárgyalja az egyesület éves költségvetését, az előző évi Mérleget és zárszámadást és az egyesület vagyoni helyzetére vonatkozó beszámolót és egyetértése esetén, javasolja azok elfogadását a Közgyűlés számára. k. Dönt mindazon kérdésekben, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály nem utal az Elnökség , illetve a Közgyűlés hatáskörébe. 6. A Vezetőség üléseit a szükséghez képest, de legalább negyedévenként tartja. 7. A Vezetőség köteles végzett munkájáról évente a Közgyűlésnek beszámolni. 8. A Vezetőség üléseit az Elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, írásban, az ülés napirendjének közlésével, az ülés időpontját legalább 8 nappal megelőzően hívja össze. 9. A meghívót könyvelt postai küldeményként, vagy személyes átvétellel, vagy az átvételt igazoló, költségkímélő és célszerű kézbesítési módszerrel (pl. megbízott személy által történő kézbesítés) kell a Vezetőség tagjai számára eljuttatni. 10. A vezetőségi ülések időpontját és napirendjét, az Egyesület székhelyének hirdetőtábláján ki kell függeszteni, továbbá az Egyesület honlapján közzé kell tenni. 11. A vezetőségi ülések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. 12. A Vezetőségi ülés határozatképes, ha azon a Vezetőségi tagok fele és még legalább egy vezetőségi tag részt vesz. 13. A Vezetőség Határozatait általában nyilvános ülésen, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 14. A Vezetőség egyes kérdések megtárgyalása során, a jogszabályok által meghatározott esetekben, külön határozatban dönthet zárt ülés elrendeléséről, ha azt a személyiségi jogok védelméről szóló jogi szabályozás, vagy egyéb fontos ok miatt feltétlen szükségesnek tartja. A határozatban meg kell jelölni a zárt ülés elrendelésének indokát. 15. A Vezetőség Határozatait írásba kell foglalni és a Határozatok Tárában V/ ……..évente újra kezdődő sorszám/ az ülés időpontja év,hó,nap megjelöléssel nyilván kell tartani. 16. A Vezetőség Határozatait írásban, a határozat meghozatalától számított 15 napon belül az átvételt igazolható módon közölni kell mindazokkal, akikre a Határozat rendelkezést tartalmaz. AZ EGYESÜLET ELNÖKE 13. § 1. Felelős az egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért.
17
2. Elvi irányítást gyakorol az egyesület működése felett. Képviseli az egyesületet, kapcsolatokat tart fenn az állami és társadalmi szervezetek között. Vezeti a vezetőségi üléseket, a közgyűlés elé terjeszti a vezetőség javaslatait, beszámolóját. 3. Felhatalmazásának keretei között az egyesület nevében szerződéseket, megállapodásokat köthet. 4. Gondoskodik a hozzátartozók és jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtásáról. 5. Gyakorolja az utalványozási jogkört. 6. Munkáltatói jogokat gyakorol az egyesület alkalmazottai felett. 7. Az egyesület elnöke jogosultságai és kötelezettségei egyes elemeit tartósan, vagy esetleg a vezetőség egyetértésével más vezetőségi tagra, különösen az elnökhelyettesre átruházhatja. 8. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség üléséről jelenléti ívet kell felvenni, és jegyzőkönyvet kell vezetni, a jegyzőkönyvet minden jelenlevő tag aláírja. A jegyzőkönyv tartalmazza a meghozott határozatot folyamatos sorszámozással, év hónap, nap, keltezéssel, a szavazás eredményével, igen, nem tartózkodott, a szavazás módját, hogy nyílt vagy titkos szavazás volt és a meghozott határozat pontos tartalmát. A határozatok tárát az elnök vezeti. A taggyűlésről és az elnökségi ülésekről készült határozatok tárát az elnök vezeti. AZ EGYESÜLET ELNÖKHELYETTESE 14. § 1. Az egyesület elnökhelyettese az elnököt helyettesíti akadályoztatása esetén. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekben a vezetőség az elnöki hatáskör elemeit ráruházza. 2. Vezetőség megbízása alapján egyes ügycsoportok tekintetében önálló feladatokat is elláthat. 3. A Titkári feladatokban történő együttműködésben, a tagság jelzései, igényei alapján, kezdeményezheti új helyi, körzeti csoportok létrehozását. 5. Felügyeli az Egyesület honlapjának működését. AZ EGYESÜLET TITKÁRI FELADATAI 15 §. 1. Feladatait az elnök végzi Feladatai: a. a közgyűlés, a vezetőség határozatainak, az egyesület tisztségviselő intézkedéseinek végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, ügyviteli, ügykezelési feltételeinek biztosítása, b. vezeti az egyesület nyilvántartásait, kezeli iratait. Megszervezi a közgyűlés és a vezetőségi ülések megtartását. c. Közgyűlések és vezetőségi ülések írásos anyagainak előkészítése, a jegyzőkönyv elkészítése, illetve elkészíttetése az Elnökség, az Ügyvezető, illetve Egyesület szervezeti egységeinek és munkatársainak közreműködésével, d. a tagnyilvántartás megszervezése, a tagfelvételi ügyek előkészítése, e. az egyesület és a Szövetség titkársága közti folyamatos kapcsolattartás, információcsere szervezése és megvalósítása, f. folyamatos és eseti adatszolgáltatás a szövetség szervei és tisztségviselői számára,
18
g. az Egyesület helyi és körzeti csoportjaival való kapcsolattartás, a mozgalmi tevékenység operatív irányítása, h. az Elnök írásos megbízása alapján, egyes ügyekben képviseli az Egyesületet i. az Alapszabály, a Vezetőség, illetve az Elnök által hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása. A GAZDASÁGI FELELŐS 16. § 1. Feladatkörében megszervezi, vezeti, ellenőrzi az egyesület gazdasági, pénzügyi, vagyonkezelői tevékenységét. 2. Felelős az egyesület vagyonának gondos, takarékos, hatékony felhasználásáért, megóvásáért és gyarapításáért. 3. A gazdasági vezető ellátja, illetve elvégezteti a következő feladatokat: a. intézi az egyesület gazdasági ügyeit, az egyesület vagyonáról leltárt készít, b. a tagdíjfizetésekről nyilvántartást vezet, a tagdíjfizetés elmaradása esetén megteszi az Alapszabályban előírt intézkedéseket, ha az intézkedés nem vezet eredményre, javaslatot tesz a vezetőségnek a tagsági viszony megszüntetése iránt, c. elkészíti, illetve elkészítteti, a gazdálkodásról, a vagyon, illetve pénzkezelésről, a vezetési döntésekhez szükséges időszaki jelentéseket, kimutatásokat, d. elkészíti és az előírt határidőkben szolgáltatja, az Egyesület állammal szembeni kötelezettségeivel kapcsolatos bevallásokat, kimutatásokat, adatszolgáltatásokat, azok helyességért felelősséget vállal, e. az egyesület gazdálkodására vonatkozó okiratok és egyéb bizonylatok, továbbá a kért adatok közlésével elősegíti a belső és külső ellenőrzés, illetve a könyvvizsgálat eredményességét, f. ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, g. elkészíti az éves Mérleget, zárszámadást, a közhasznúsági beszámoló számszaki részét és azokat, elfogadásra a Vezetőség elé terjeszti. 4. Az egyesület gazdasági vezetője, a szövetség által nyújtott anyagi támogatás, célnak megfelelő felhasználásáért, a szövetségi tagdíj befizetéséért felelős, erről köteles a szövetség főtitkárának beszámolni. 5. A gazdasági felelős az elnök közvetlen irányítása alapján végzi tevékenységét. 6. Vezető tisztségviselőként, az Egyesület Vezetősége legfeljebb 5 éves időtartamra választja meg, a Vezetőség ciklusával azonos lejárati idővel. Felelős személy, az Elnökség tagja, tevékenységét fizetett alkalmazottként, munkaviszony keretében is elláthatja. Ez esetben, felette a munkáltatói jogkört a Vezetőség nevében az Egyesület elnöke gyakorolja. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 17. § Az új Ptk. szerint kötelező az „Ügyvezető szerv” (legfeljebb 3 fő) meghatározása, illetve az Ellenőrző Bizottság helyett: Felügyelő Bizottság megnevezés alkalmazása. A tisztségviselők megválasztása csak legfeljebb 5 évre lehetséges. 1. Az egyesület Felügyelő Bizottsága a közgyűlés által választott elnökből és két tagból áll. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
19
2. Az Felügyelő Bizottság elnökéül és tagjául csak az egyesület tagjai választhatók meg. Megbízásuk időtartama alatt az egyesületnél más tisztséget nem viselhetnek, és közvetlenül csak a közgyűlésnek tartoznak felelősséggel és csak a közgyűlés által visszahívhatók. 3. Az Felügyelő Bizottság éves munkaterv alapján dolgozik, feladata az egyesület szabályszerű működésének és vagyonhelyzetének ellenőrzése. Ennek során vizsgálja: - a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. - a költségvetés végrehajtását, valamint a pénz és vagyonkezelést, illetőleg a bizonylati fegyelmet. - A közgyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtását, továbbá az egyesületi szervek működésének törvényességét, alapszabályszerűségét. Az éves gazdálkodásról beszámolót, valamint annak alapjául szolgáló okmányokat. 4. Szakkérdések elbírálása esetén szakértőt vehet igénybe. Az ezzel kapcsolatos költségeket az egyesület viseli. 5. Tevékenységéről évenként és működésének befejezésekor jelentést tesz a közgyűlésnek. 6. Az Felügyelő Bizottság elnöke a vezetőségi üléseken tanácskozási joggal vehet részt. 7. Ha az Felügyelő Bizottság az ellenőrzés során hiányosságokat állapít meg, annak jellegétől függően az alábbi intézkedéseket teheti: - a csekélyebb súlyú hiányosságra írásban felhívja a tisztségviselő figyelmét, és egyben rámutat a helyes eljárásra. - jelentősebb hiányosság esetén megállapításairól tájékoztatja a vezetőséget, és a szükséges intézkedés megtételét kezdeményezi. - amennyiben ez nem vezet eredményre, a közgyűlés összehívására tesz előterjesztést. - ez esetben a közgyűlést 15 napon belül össze kell hívni - ennek elmulasztása esetén, vagy azonnali intézkedést igénylő esetben, megállapításairól tájékoztatja a törvényességi felügyeletet ellátó szervezet (ügyészséget). 8. Az Felügyelő Bizottság működésének részletes szabályait (ügyrendjét) maga állapítja meg. 9. Az fegyelmi bizottság üléséről jelenléti ívet kell felvenni, és jegyzőkönyvet kell vezetni, a jegyzőkönyvet minden jelenlevő tag aláírja. A jegyzőkönyv tartalmazza a meghozott határozatot folyamatos sorszámozással, év hónap, nap, keltezéssel, a szavazás eredményével, igen, nem tartózkodott, a szavazás módját, hogy nyílt vagy titkos szavazás volt és a meghozott határozat pontos tartalmát. A határozatok tárát a bizottság elnöke vezeti. 10. 4 évre választott elnökből és 2 tagból áll. A közgyűlésnek tartozik felelősséggel, és általa visszahívható. 11. A Felügyelő Bizottság feladata a vezetőség által jóváhagyott fegyelmi szabályok alapján a fegyelmi ügyek előkészítése és határozatával való lezárása. 12. Határozatainak rendelkező részét a közgyűlésnek kell ismertetni. 13. A fegyelmi bizottság üléséről jelenléti ívet kell felvenni, és jegyzőkönyvet kell vezetni, a jegyzőkönyvet minden jelenlevő tag aláírja. A jegyzőkönyv tartalmazza a meghozott határozatot folyamatos sorszámozással, év hónap, nap, keltezéssel, a szavazás eredményével, igen, nem tartózkodott, a szavazás módját, hogy nyílt vagy titkos szavazás volt és a meghozott határozat pontos tartalmát. 20
14. A határozatok tárát a bizottság elnöke vezeti.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 18. § 1. Az Egyesület, gazdasági - vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, illetve Alapszabályában meghatározott alap céljainak elérése, alapfeladatainak teljesítése érdekében, e célok megvalósulását nem veszélyeztetve folytathat. Eredményét nem oszthatja fel, azt csak közhasznú tevékenységeinek fejlesztésére, megvalósítására fordíthatja. 2. Az Egyesület, vezető tisztségviselőit, támogatóit, önkéntes segítőit, valamint e személyek közeli hozzátartozóit – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, illetve a létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 3. Az Egyesület vagyonának forrásai lehetnek különösen: - a rendes, illetve a pártoló tagok által befizetett tagdíjak, - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege, - az állami költségvetésből nyújtott, nevesített költségvetési támogatás, - a MEOSZ számára az állami költségvetésből nyújtott támogatásból, a tagszervezet számára, támogatási szerződéssel átadott támogatás. - pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési, vagy egyéb támogatás, - az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási, vagy egyéb szerződés alapján szerzett bevétel, - más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott közcélú adományok, - szabad pénzeszközök eseti, vagy tartós számla lekötéseiből származó kamat bevételek, - gazdasági - vállalkozási tevékenységéből, szolgáltatás nyújtásából származó bevételek, - egyéb, az előzőkhöz nem sorolható rendszeres, vagy eseti bevételek. 4. Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai) : A) Az alapcél szerinti közhasznú, alapfeladatok ellátásához közvetlenül kapcsolódó költségek: a) helyi csoportok fenntartásával, működtetésével kapcsolatos költségek, b) intézmények, szolgáltatások működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos költségek, c) programok, akciók, rendezvények költségei, d) információs és egyéb tagsági szolgáltatások ellátásával kapcsolatos költségek, e) érdekérvényesítő tevékenységhez kapcsolódó költségek, f) közösség teremtéshez, közösségi élet fenntartásához kapcsolódó költségek g) egyéb, közhasznú, közérdekű alapfeladatok megvalósításához kapcsolódó költségek. B) Gazdasági-vállalkozási tevékenységhez, szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó költségek. C) Működési költségek: a) a testületi szervek működésének kiadásai; b) a funkcionális, gazdasági, munkaügyi, adminisztrációs, jogi feladatokat ellátó 21
infrastruktúra és személyzet költségei. c) egyéb működési személyi és dologi költségek, kiadások, D) Beruházások, fejlesztések, tárgyi eszközök költségei és ráfordításai 5. Nem képezik az Egyesület vagyonát, de gazdálkodásában megjelenhetnek azok, a számláján kezelt összegek, eszközök, amelyek más szervezetektől átvállalt feladatok megoldása során külön meghatározott szabályok és feltételek szerint kerülhetnek felhasználásra. 6. Az Egyesület gazdálkodására vonatkozó egyéb szabályok a) Az Egyesület működéséről, gazdálkodásáról folyamatosan, de legalább évente egyszer az Országos Bírósági Hivatal közhiteles nyilvántartásán keresztül, jogszabály által előírt módon benyújtásra kerülő Mérlegében, Gazdasági beszámolójában, Közhasznúsági mellékletében, illetve a jogszabályban előírt egyéb dokumentumaiban tájékoztatja a nyilvánosságot. b) Ezen túlmenően, az Egyesület, (www.mezome.gportal.hu) honlapján közhasznú, közérdekű tevékenységéről, szolgáltatásairól, az SZJA 1 %-os felajánlásából származó bevételéről, és annak felhasználásáról, főbb gazdálkodási adatairól tájékoztatja a nyilvánosságot. c) Az Egyesület, éves költségvetését a hatályos számviteli törvény szerint, az egyes egyéb szervezetek beszámoló – készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el. d) Az Egyesület szolgáltatásainak fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű és célszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján, költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek. e.) Az Egyesület, gazdálkodási és pénzügyi tevékenységről a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, a kettős könyvvitel szabályai szerint kialakított könyveket, és analitikus nyilvántartásokat vezet, továbbá naptári évente, pénzügyi mérleget, eredmény-kimutatást és közhasznú mellékletet készít f) Az Egyesület, jogszerű gazdálkodási működésének biztosítása érdekében alkalmazottakat foglalkoztathat, szakértőt, vállalkozót bízhat meg. g) Az Egyesület, a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, gazdálkodásának jogszerűsége igazolhatóságának érdekében, könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult Könyvvizsgálót választ, illetve bíz meg. h) Az Egyesület a hatályos számviteli törvény, a civil szervezetek gazdasági tevékenységéről szóló jogszabály, a közhasznú szervezetekről szóló törvény, a hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk) illetve egyéb, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó hatályos jogszabályok szerint folytatja gazdálkodó tevékenységét. i) Az Egyesület, pénzügyi bevételeinek nyilvántartása és átláthatósága érdekében bankszámlát nyit, illetve tart fenn. Egyes, elkülönülten kezelendő programok pénzeszközeinek kezelésére alszámlákat nyithat. j) Az Egyesület bankszámlája, illetve pénztára felett a rendelkezési jogot, a törvényes képviseletet ellátó elnök, az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat, továbbá egyéb belső szabályzataiban foglalt szabályozás szerint gyakorolja. 7. Az Egyesület, annak helyi csoportjai, az általa fenntartott intézmények és szolgálatok javára adománygyűjtő tevékenységet folytathat, amely nem járhat az adományozók és más személyek zaklatásával, személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
22
Adománygyűjtés, csak az Egyesület Elnökének, vagy Ügyvezetőjének írásbeli meghatalmazásával végezhető. Egyebekben az adománygyűjtésre a 350/2011. (XII.30.) sz. Kormányrendelet szabályai irányadók. 8. Az Egyesület vagyonának takarékos, gazdaságos kezelése és felhasználása, gyarapítása és megóvása minden egyesületi testület, tisztségviselő, munkatárs alapvető kötelessége. 9. Az Egyesület, szabad pénzeszközeit az alapcélokkal összefüggő vállalkozások, szolgáltatások, intézmények létrehozása érdekében, átmeneti jelleggel, kizárólag állami garanciával rendelkező befektetési formák igénybevételével befektetheti. Ezen túlmenően, átmenetileg esetleges szabad pénzeszközeit befektetési céllal csak az állam által garantált befektetési formákban helyezheti el. Az egyesület rendszeres befektetői tevékenységet nem folytat, így Befektetési Szabályzatot nem alkot. 10. Az egyesület gazdálkodása, nyilvántartásainak vezetése és beszámolási kötelezettségeinek teljesítése során megtartja a hatályos jogszabályokban reá vonatkozó kötelezettségeket. 11. Az egyesületnek ingó és ingatlan vagyona lehet, amellyel a pénzügyi jogszabályok, valamint az egyesület szabályzatainak rendelkezései szerint, éves költségvetés alapján gazdálkodik, és gazdálkodásáról pénzügyi, gazdasági beszámolót, Mérleget, eredménykimutatást, valamint éves vagyonleltárt és Közhasznúsági mellékletet készít. 12. Az Egyesület tartozásaiért, saját vagyonával felel, a tagok saját vagyonukkal az egyesületi tartozásokért nem felelnek. 13. A meghatározott célra nyújtott szövetségi, állami, önkormányzati és egyéb juttatásokat, támogatásokat, közcélú adományokat, a céltól eltérően csak az adományozók előzetes hozzájárulásával szabad felhasználni. 14. A Szövetség (MEOSZ) elnöke, főtitkára, Ellenőrző Bizottsága személyesen vagy szakképzettséggel rendelkező szövetségi tisztségviselő, vagy alkalmazott közreműködésével, az egyesületnek, a Szövetség közreműködésével, az állami költségvetési támogatásból származó, vagy egyéb, a Szövetség közreműködésével kapott pénzügyi eszközök felhasználásával kapcsolatos gazdasági tevékenységének szabályszerűségét ellenőrizheti. Ha hiányosságot észlel, intézkedésre hívja fel az Egyesület Felügyelő Bizottságát, Elnökségét, a megfelelő intézkedések meghozatalára, illetve ennek eredménytelensége esetén illetve az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez fordulhat. AZ EGYESÜLET TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE ÉS ELLENŐRZÉSE 19. § 1. Az Egyesület tekintetében az adó és járulék ellenőrzést a székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, az államháztartásból származó támogatás felhasználásának ellenőrzését, törvény eltérő rendelkezése hiányában, az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzésre jogosult szervezet, a közhasznú működés feletti, illetve az általános törvényességi ellenőrzést pedig, a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. 2. Az Egyesületet a székhelye szerint illetékes Gyulai Törvényszék kérelemre veszi nyilvántartásba, illetve külön kérelemre közhasznú szervezetté nyilváníthatja. 3. Ha az Egyesület jogszabályban előírt nyilvántartási adatai, neve, székhelye, törvényes képviselője, alapcélja, cél szerinti besorolása, illetve közhasznú jogállása megváltozik, vagy alapszabálya módosul, ezt a tényt az illetékes törvényszék számára a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint be kell jelenteni.
23
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE, ILLETVE MEGSZÜNTETÉSE 20.§ 1. Az Egyesület megszűnését, a szavazásra jogosultak háromnegyedes szótöbbségével, a Közgyűlés határozhatja el. a) A megszűnés történhet jogutódlással: amelynek során az Egyesület más, jogutód egyesülettel egyesül, - szétválással, amelynek során, a kiváló egyesület a megszűnő egyesület jogutójává válik. A civil szervezetek egyesülésére, szétválására vonatkozóan, a 2013. évi CCXIII. törvénnyel módosított, 2011. évi CLXXV. törvény II/A. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. b) A megszűnés történhet jogutódlás nélkül: - végelszámolással és kényszer –végelszámolással, melyre vonatkozóan a 2013. évi CCXIII. törvénnyel módosított, 2011. évi CLXXV. törvény II fejezet 2/A. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. - ha az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt. - ha a bíróság az ügyész keresete alapján az Egyesületet megszünteti a Ptk. 3: 48. § (1) d) pont alapján, - ha a bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja, hogy az egyesület megszűnt a Ptk. 3:48. § (1) a), b) pontja, továbbá a 3:84. § a) és b) pontja alapján, - ha az egyesületet a bíróság feloszlatja, - ha az egyesület fizetésképtelensége miatt indult eljárásban az egyesületet a bíróság megszünteti, Az előző pontokban szabályozott megszűnési, illetve megszüntetési esetekben, a megszüntetés egyszerűsített törlési eljárással történik, melyre vonatkozóan, a 2013. évi CCXIII. törvénnyel módosított, 2011. évi CLXXV. törvény II fejezet 2/B. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. 2. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt – az egyesület céljával megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni, a Ptk 3:85 § (1) bekezdése szerint. 3. A jogutód nélkül megszűnt egyesületnek a tartozások rendezése után fennmaradó pénzbeli vagyonára vonatkozóan, amennyiben az Alapszabály a vagyonra vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, 2013. évi CCXIII. törvénnyel módosított, 2011. évi CLXXV. törvény II fejezet 2/D. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. 4. Egyebekben, a civil szervezetek csődeljárására és felszámolási eljárására a 2013. évi CCXIII. törvénnyel módosított, 2011. évi CLXXV. törvény II fejezet 2/C. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. 5. Amennyiben az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, úgy a hitelezői igények kiegyenlítése után megmaradó vagyonát, a megszűnést kimondó közgyűlés határozatában megjelölt civil szervezetnek, ennek hiányában, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének, annak nemlétében jogutódjának, annak hiányában, azonos, vagy hasonló célú tevékenységet folytató civil szervezetnek kell átadni. 6. A Ptk. 3:86. § rendelkezése szerint: (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában, tagsági
24
jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. (2) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 21.§ 1. Az Egyesület szervezetének és működésének részletes szabályait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 2. Ezen túlmenően, az Egyesült fenntartásában működő jogi személyiség nélküli, valamint jogi személyiséggel rendelkező intézmények, a saját tevékenységükre vonatkozóan, önálló Szervezeti és Működési Szabályzatokat alkothatnak, melyet az Egyesület Vezetősége hagy jóvá. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzaton kívül, az Egyesület Vezetősége, az Egyesület Elnöksége, illetve az Egyesület Elnöke jogosult és köteles megalkotni mindazon szabályzatokat, útmutatókat, utasításokat, (együttesen. Szabályzatok) amelyek elkészítését jogszabály írja elő, vagy bevezetésükre az Egyesület működéséhez szükség van. A Szabályzatokat, az Egyesület egyes Intézményeiben, illetve az Egyesület Központjában bárki érintett számára megismerhető és elérhető módon nyilvánosságra kell hozni. 4. Az Egyesület Intézményeinek, szervezeti egységeinek felsorolását az Egyesület Szervezeti sémája tartalmazza, amely jelen Alapszabály mellékletét képezi. A Szervezeti séma aktualizálására, megváltoztatására az Elnökség jogosult és egyben köteles. 5. Az Egyesület működésére, az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a 2011. évi CLXXV. törvény, a 2011. évi CLXXXI. törvény, a 2000. évi C. törvény, a 350/2011. (XII.30.) Kormányrendelet és egyéb, a működését, gazdálkodását meghatározó és a tevékenységére vonatkozó hatályos jogszabályok az irányadók. VEGYES, ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22.§ 1. Az Egyesület szerveinek és tisztségviselőinek, vezető munkatársainak működését, határozatát vagy intézkedését sérelmesnek tartó személy, a sérelmezett intézkedést hozó szerv, vagy személy felettes testületéhez vagy tisztségviselőjéhez fordulhat panasszal. Amennyiben a döntésre jogosult felettes személy, szerv, testület döntésével az érintett nem ért egyet, vagy nincs ilyen döntésre jogosult személy, vagy testület, úgy az érintett az Egyesület nyilvántartását végző illetékes Törvényszékhez nyújthat be jogorvoslati kérelmet, a kifogásolt határozat, vagy intézkedés ellen. 2. Az 1. pontban írt panaszeljárással egyidejűleg – vagy attól függetlenül –, a sérelmes döntés ellen, a civil szervezetekről szóló törvény, a Polgári Törvénykönyv, illetve
25
munkaviszonyra vonatkozó panasz esetén a Munka Törvénykönyve szabályai szerint, az ügyben illetékes bírósághoz is lehet fordulni. A bírósághoz fordulás joga fennáll a panaszeljárás mellőzésével is. A jogorvoslati lehetőségre az érintettet, a döntést tartalmazó iratban, határozatban figyelmeztetni kell. 3. Ezen Alapszabály alkalmazása során, mozgásában egészségkárosodás miatt korlátozottnak – a továbbiakban: mozgáskorlátozott személynek – azt a természetes személyt kell tekinteni, akinek bármely ok miatt bekövetkező egészségkárosodásból eredően, átlagos, általános körülmények közt, mozgásképessége, közlekedőképessége, a társadalmi életben való részvételét tartósan, jelentős mértékben akadályozza. Erre vonatkozó külön nyilatkozat nélkül mozgáskorlátozott személynek kell tekinteni a fogyatékossági támogatásban részesülő személyt, továbbá a közlekedőképességében súlyos mértékben akadályozott személyt. Minden más esetben, a mozgáskorlátozottság ténye, az érintett személy, erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatával ismerhető el. 4. Ezen Alapszabály alkalmazása során - összhangban a MEOSZ Alapszabályával rendes tagsági jogviszony létesítése, valamint, tisztségre történő választhatóság tekintetében, a mozgáskorlátozott személyekkel azonos jogállású személynek kell tekintetni, a mozgáskorlátozott személlyel közös háztartásban együtt élő, illetve a mozgáskorlátozott személy számára a szükséges segítséget, esetleg gondoskodást tartósan nyújtó, a hatályos Ptk. szerinti közvetlen hozzátartozókat, valamint azokat a személyeket, akik súlyosan mozgáskorlátozott emberek számára, az Egyesület, vagy a Szövetség keretei között, élethivatásszerűen, tartósan, segítséget, fejlesztést, szolgáltatásokat nyújtanak. 5. Jelen Alapszabály értelmezése szempontjából munkatársnak kell tekintetni a megbízás alapján díjazás nélküli önkéntes tevékenységet végző, a kizárólag költségtérítésben részesülő, a megbízásos jogviszonyban, tiszteletdíjas jogviszonyban, vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban, az Egyesület érdekében, jogszerű tevékenységet végző személyeket. Ez az értelmezés nem tekinthető egyéb erre vonatkozó szerződés, vagy megállapodás hiányában, az Egyesület számára munkajogi, vagy polgári jogi jogkövetkezményekkel járó jogviszonynak. ZÁRADÉK Az Alapszabály, a korábbi módosításokkal, a 2014. július hó 15. napján megtartott Közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveget tartalmazza. 2014.július hó 15-én elfogadott Alapszabály módosítás alapján, a korábban hatályos Alapszabály egyes rendelkezései a következők szerint kerültek hatályon kívül helyezésre, illetve módosításra: 1.) A 6. § 4. 5, 6, 7. továbbá a 8. és a 9. is (mivel azonos szöveg környezetbe tartoznak) alpontok törlése, ezáltal a 6.§ alpontjainak sorszámai átrendeződnek. 2.) A 6.§ 4. pont új szöveggel lép be. 3.) A 6.§ 5. pont szövege módosul. 4.) A 6.§ 6. pont szövege módosul. 5.) A 6.§ 7. pont szövege módosul. 6.) A 6.§ 8. pont szövege módosul. 7.) A 6.§ 9. pont szövege módosul. 8.) A 6.§ 10. pont szövege módosul.
26
9.) A 6.§ 11. pont szövege módosul. 10.) A 7.§ 6 pont A. bekezdés új szöveggel lép be. 11.) A 7.§ 6 pont A)a. bekezdés új szöveggel lép be . . 12.) A 7.§ 4.pont. 2. bekezdés szövege módosul. 13.) A 7.§ 8.pontja szövege módosul. 14.) A 8.§ 1. pont szövege módosul. 15.) A 8.§ 2.pont 2. bekezdés szövege módosul. . 16.) A 8.§ 3.pont szövege módosul. 17.) A 8.§ 4.pont szövege módosul. 18.} A 8.§ 5.pont szövege módosul, 19.) A 9.§ 1.pont szövege módosul, 20.) A 9.§ 2.pont szövege módosul. 21.) A 9.§ 3.pont szövege módosul. 22.) A 9.§ 4.pont szövege módosul. 23.) A 9.§ 5.pont szövege módosul. 24.) A 9.§ 6.pont szövege módosul. 25.) A 10. § 2. c alpont szövege módosul. 26.)A 11.§ szövege módosul. 27.) A 20. § 1.pont szövege módosul. 28.) A 20. § 5. pont szövege módosul. A fenti egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály, a 2014. július hó 15. napján Közgyűlés által elfogadott módosításokat dőlt félkövér betűkkel tartalmazza. Igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.
foglalt
szövege
tartott
megfelel
az
Mezőhegyes 2014.07.15.
.~0.~
..~
...
Verikné Frankó Ilona egyesület elnöke
Fenti Alapszabályt Verikné Frankó Ilona, az Mezőhegyesi Egyesület Elnöke előttünk, mint okirati tanúk előtt a mai napon saját kezűleg írta alá:
106
1. i1í tM Név: PVJ?t.~.. r~ Lakcím: . r~.7,.O.~M 0{Y.l.0. ~.8. y: ~~
! •••••••••••••
: •••••••••••••
i1.: .) "L.
. V··································
Aláírás:·········.l
2. -{ . ( Név: ~}~ ~~!...f!1. Lakcím: .y\.,~ Aláírás: ..~;~~.,Q}.~·'
r
~.:r?~.~ ~.~ ~r.... 0'~ ..~d~. ~
.. ~
J.~~.~
5
. .?fruo
.
27
