Motiváció
„Ne jelentkezz ide, ha olyan vagy, mint egy talicska, csak addig mész, ameddig tolnak.” (Felirat egy munkásfelvételt hirdető táblán)
A fejezet célja, hogy a motiváció tartalom és folyamat elméleteinek megismerésével:
megértsük a szervezeti egyén magatartásának okait, mozgatórugóit;
előre tudjuk jelezni a vezetői lépések várható következményeit;
irányítani, terelni tudjuk az egyén viselkedését, hogy mind az egyéni és a szervezeti célok teljesüljenek.
A motiváció folyamata
Forrás: Robbins, (1993) 206 old.
1
Motiváció Teljesítmény = f(képesség x motiváció)
Motiváció – eredmény modell
2
Képességek Minden munkához sokféle képességre, készségre és tudásra van szükség. Ezek egy részét született adottságként hozzuk magunkkal, másokat tanulás útján sajátítunk el. Képességnek nevezzük a valamely teljesítményre, tevékenységre való testi – lelki adottságot, alkalmasságot, mindazt, amit meg tudunk tenni; egy feladat vagy egy munkakör elvégzésére való rátermettségünket, ügyességünket. Készségnek pedig azokat a speciális képességeket nevezzük, amelyeket gyakorlattal, gyakorlással szerzünk meg. Képességeink általában két nagy csoportba sorolhatók: Szellemi és fizikai képességek. Az elsődleges szellemi képességek közé sorolják a szóbeli kifejezőkészséget, a verbális megértést, a számolási képességet, a térbeli átlátás képességét, az emlékezet és a vizuális észlelés sebességét, és a következtetési képességet. Különböző képességeket követelő feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
3
Észlelési sebesség Emlékezet Következtetés Beszéd folyékonysága Számolás Térbeli képességek Verbális megértés
MOTÍVÁCIÓS ELMÉLETEK
Tartalom elméletek 1./ Maslow – féle
Folyamat elméletek 1./ Elvárás elmélet
szükséglet elmélet 2./ Méltányosság elmélet 2./ Herczberg – féle kéttényezős
3./ Célkitűzés elmélet
(V. higiéniás) elmélet 4./ Megerősítés elmélet 3./ Teljesítmény – hatalom Mc Clelland
4
Képességnek és motivációnak együttesen kell jelen lennie ahhoz, hogy teljesítmény szülessék. A motiváció – eredmény modell
A motiváció tartalomelméletei Ezek azok a motiváció elméletek, amelyek a viselkedéseket kiváltó okokra koncentrálva magyarázzák a szervezetekben megfigyelhető magatartást. Közülük a három legelterjedtebbet mutatjuk be: 1.)
a motiváció Maslow-féle szükségelméletét
2.)
Herzberg két tényező elméletét, és
3.)
a teljesítmény – hatalom elméletét.
A motiváció Maslow-féle szükségelmélete Az egyik legnépszerűbb tartalomelméleti modell a Maslow (1943) nevéhez kapcsolódó szükséglethierarchia – elmélet. Alapgondolata az, hogy az embereket alapvető szükségleteik kielégítése készteti bizonyos cselekvésekre, és ezek a szükségletek hierarchikus rendbe állíthatók. Maslow az emberi szükségletek kategóriájának öt hierarchikusan egymásra épülő szintjét állította fel: 1.)
fiziológiai szükségletek,
2.)
biztonsági szükségletek,
3.)
közösségi szükségletek,
4.)
megbecsülés, elismerés iránti szükséglet,
5.)
az önmegvalósítási szükséglet.
5
Önmeg valósítás Megbecsülés Társas igény Biztonsági szükséglet Fiziológiai szükséglet MASLOW – FÉLE SZÜKSÉGLETHIERARCHIA
6
7
HERZBERG – FÉLE KÉTTÉNYEZŐS ELMÉLET
Higiéniás tényezők
Motivációs tényezők
fizetés
- a felelősségvállalás
munkafeltételek
- a nagyobb teljesítmény
státusz
a fejlődés
mh. biztonsága
a karrier lehetősége
személyes kapcsolat elégedetlenség
elégedettség
MUNKAFELTÉTELEK
MUNKA TARTALMA
8
Munkaköri attitűdöket befolyásoló tényezők Herzberg vizsgálatai alapján
Forrás: HERZBERG, F.R.: Még egyszer: hogyan ösztönözzük alkalmazottainkat? In.: ENGLÄNDER Tibor szerk. : Üzempszichológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1974. 360. old.
9
Mc. Clelland (1965) Teljesítmény – hatalom elmélet Teljesítménymotívum:
siker fontosságát tükröző belső hajtóerő
Hatalmi motívum:
másokra való hatás fontosságát tükröző belső hajtóerő
Affiliációs motívum:
mások általi elfogadás fontosságát tükröző hajtóerő
Telj. Hatalom
Korrelációja a teljesítményhez?
Aff.
10
HUNT CÉL – MOTÍVÁCIÓ ELMÉLETE JOHN HUNT SZERINT A MOTÍVÁCIÓ AZ EGYÉNI CÉLOKBÓL ÉRTHETŐ
MEG.
A
CÉLOK
IRÁNYÍTJÁK
MUNKAHELYI
MAGATARTÁSUNKAT, S ÉLETÜNK FOLYAMÁN FOLYAMATOSAN ALAKULNAK
KI.
ERŐSSÉGÜKBEN
CÉLOK
KÜLÖNBÖZNEK
MIND
/ MENNYIRE KÉPESEK MOTÍVÁLNI / ÉS
FONTOSSÁGUKBAN
VISSZATÜKRÖZIK
A /
PRIORITÁS
EGÉSZ
EGYMÁSHOZ
HÁTTERÜNKET:
KÉPEST/.
ÉRTÉKEINKET,
HIEDELMEINKET ÉS TAPASZTALATAINKAT.
AZ ELMÉLET 6 KÜLÖNBÖZŐ CÉLT KÜLÖNBÖZTET MEG, AMELYEK MÖGÖTT TOVÁBBI RÉSZCÉLOKAT AZONOSÍTHATUNK.
11
-
KOMFORT,
ANYAGI JÓLÉT:
ide sorolhatjuk az életstílusunkat, életszínvonalunkat
biztosítani képes anyagiakat (pénzt), és a stresszteli helyzetek kerülését. -
STRUKTURÁLTSÁG: akinek ez a célja, az tisztázott munkakörre, stabilitásra, bizonyosságra törekszik. Szereti egyértelműen látni az elvárásokat, szabályokat.
-
KAPCSOLAT: kerüli a magára hagyott helyzeteket, az egyedüli munkavégzést, fontosnak tartja a csoporthoz való tartozást, az elfogadottságot, az azonosulást.
-
ELISMERTSÉG: a teljesítményünk mások általi elismerése, megbecsülése, ennek megfelelő státusz, visszacsatolás és teljesítménnyel arányos javadalmazás. Pozitív én-kép.
-
HATALOM: fölény, mások irányításának, kontrollálásának igénye, dominanciára való törekvés, de csak vezetői hatalom értelemben.
-
AUTONÓMIA,
KREATIVITÁS,
FEJLŐDÉS:
önmegvalósítás, kihívás, képességek és
készségek kihasználása, tanulás, önfejlesztés, a saját munkavégzés szabadsága, függetlensége, kreatív problémamegoldás. A másoktól való megkülönböztethetőség vágya.
Hunt osztja Aderfer megállapítását az egyes célok erősségéről: ezt okozhatja az is, hogy igen erőteljesen törekszünk kielégítésükre, de az is, hogy kielégítésük korlátokba ütközik. A célok nem egyértelműen határozzák meg magatartásunkat, inkább orientálják viselkedésünket. Hunt további lényeges felismerése az is, hogy az egyes célok nem rendezhetők eleve feltételezett hierarchiába, hanem dinamikus struktúrát alkotnak. A céloknak változik mind az erősségük, mind a fontosságuk, nemek szerint, különböző életkorokban, vagy különböző élet- és munkaszituációkban.
12
13
Forrás: GIBSON, J. L. – IVANCEVICH, J. M. – DONELLY, J. H. Jr.: Organizations: Behavior, Structure, Processes. Irwin, burr Ridge, IL, 1994. 162. old. ábrájának továbbfejlesztése
A motiváció tartalomelméleteinek összevetése
