Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy az APEH Közép-magyarországi Regionális Fıigazgatóság Kelet-budapesti Igazgatósága nevében megköszönjem a megtisztelı meghívásukat. Nekünk az állami adóhatóság tisztviselıinek Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. tv (továbbiakban Art.) 1.§ /5./ bekezdése elıírja, hogy az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. Ezen tájékoztatási kötelezettségünknek teszünk eleget akkor, amikor közvetlenül az adózó állampolgároknak adjuk meg a jogkövetı magatartásuk teljesítéséhez szükséges információkat, illetve most amikor az állampolgárok képviseletében – meghatalmazás- birtokában eljáró ügyvédeket tájékoztatjuk az aktuális illeték rendelkezésekrıl. Nyilvánvalóan ezen munkájukat akkor tudják a legeredményesebben ellátni, ha ismerik az állami adóhatóság döntési mechanizmusát, bizonyos ügyekben képviselt álláspontját. Az APEH Kelet-budapesti igazgatója, Jenei Zoltán úr és az adóügyi igazgató-helyettes asszony, Nyergesné Csáki Mária az igazgatóság többi tisztviselıjével egyetemben az adózó állampolgárok ügyeiben eljáró ügyvédekre mint stratégiai szövetségesekre tekint. Tisztában vagyunk azzal, hogy Önök, a hatályos jogszabályi keretekbe kívánnak támogató segítséget adni az adózók részére. Számunkra is nagy könnyebbség, ha olyan profi szakemberekkel tárgyalhatunk akikkel akár már félszavakból is megérthetjük egymást. Ezért is nagyon örülünk, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara képviseletében dr. Somos András és dr. Balogh Béla ügyvéd úr lehetıséget biztosított számunkra, hogy közvetlenül megismertessük Önökkel a legújabb illetékrendelkezéseket. Az Országgyőlés az Egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénnyel módosította az öröklés, illetve ajándékozás esetén illeték fizetésre kötelezettek körét. A 2010. évi XC. törvény 2010. augusztus 13-án lett kihirdetve a 132-es számú Magyar Közlönybe. Az Itv. 16. §-ának és 17. §-ának módosításával új illetékmentesség lépett életbe az egyenes ágbeli rokonok számára. Mindez azonban–az alábbiak szerint–szükségessé teszi az öröklési-és ajándékozási illeték-mérték táblázat módosítását is. Az öröklési és ajándékozási illeték hatályos szabályai az örökhagyó és az örökös, illetve az ajándékozó és a megajándékozott közötti rokonsági fok alapján három csoportot különböztetnek meg. Ezek közül a leginkább preferált I. csoportba tartoznak az örökhagyó/ajándékozó gyermeke, házastársa, szülıje, valamint a háztartásában eltartott szülı nélküli unokája (az örökbe fogadott, a
1
mostoha-és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelıszülı a vér szerinti szülıvel egy tekintet alá esik). A második csoportot az örökhagyó/ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülıje, testvére alkotja. Minden más örökös/megajándékozott a III. csoportba tartozik. Fentiekkel összhangban az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. (a továbbiakban: Itv.) 12. § (1) bekezdésének a)és b) pontjai helyébe a következı rendelkezések léptek: 12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét–az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, illetıleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével–a következı táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani: a) Öröklés esetén: Csoport I. Az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelıszülıje terhére
II. Az örökhagyó testvére terhére
III. Minden más örökös terhére
Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18 millió forintig 11% 18 millió forintig 2,5% 18 millió forint feletti rész után 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15% 35 millió forintig 6% 35 millió forint feletti rész után 21% 35 millió forint feletti rész után 11% 18 millió forintig 15% 18 millió forintig 6% 18 millió forint feletti rész után 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21% 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész után 30% 35 millió forint feletti rész után 15% 18 millió forintig 21% 18 millió forintig 8% 18 millió forint feletti rész után 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30% 35 millió forintig 12% 35 millió forint feletti rész után 40% 35 millió forint feletti rész után 21%
Az illeték általános mértéke
b) Ajándékozás esetén: Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18 millió forintig 11% 18 millió forintig 5% I. Az ajándékozó házastársa, 18 millió forint feletti rész után 18 millió forint feletti rész után mostoha és nevelt gyermeke, a 35 millió forintig 18% 35 millió forintig 8% mostoha- és nevelıszülıje 35 millió forint feletti rész után 21% 35 millió forint feletti rész után 12% 18 millió forintig 15% 18 millió forintig 8% 18 millió forint feletti rész után 18 millió forint feletti rész után II. Az ajándékozó testvére terhére 35 millió forintig 21% 35 millió forintig 10% 35 millió forint feletti rész után 30% 35 millió forint feletti rész után 16% 18 millió forintig 21% 18 millió forintig 10% III. Minden más megajándékozott 18 millió forint feletti rész után 18 millió forint feletti rész után terhére 35 millió forintig 30% 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 40% 35 millió forint feletti rész után 30% Csoport
Az illeték általános mértéke
2
A korábbi hatályos illetékszabályok által az egyéb vagyonszerzıkre vonatkozótól kedvezıbb illetékmértékkel, illetve 20 millió forint örökrészig illetékmentességgel preferált személyi körbıl a házastárs, a mostoha- és a nevelt gyermek, illetve a mostoha- és a nevelıszülı nem esik az új illetékmentesség hatálya alá. A felsorolt személyek a jelenlegi I. csoportban maradnak, ahonnan egyidejőleg kikerül a mentességre jogosult szülı és gyermek. A nagyszülıt, unokát és testvért magába foglaló második csoport ugyanakkor a a testvérre szőkült. Az új törvényi rendelkezés mentessé teszi az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ágbeli rokonait így az Itv. 16. § (1) bekezdése a következı i) ponttal egészült ki: Mentes az öröklési illeték alól: „i) az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész.” Az új törvényi rendelkezés mentessé teszi az ajándékozási illeték alól is az ajándékozó egyenes ágbeli rokonait így az Itv. 17. §- ának (1) bekezdése a következı p) ponttal egészült ki: Mentes az ajándékozási illeték alól: „p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék.” Az új szabályozás lényege, hogy az egyenesági rokonok vonatkozásában a jogalkotó mind öröklés, mind ajándékozás esetén személyes illetékmentességet biztosított az érintettek vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy a mentes személyeknek a vagyon jellegétıl (legyen az akár ingatlan, ingó, vagy vagyoni értékő jog), értékétıl függetlenül nem kell illetéket fizetnie. Az új szabály bevezetésével a jogalkotó a már eddig is hatályban lévı mentességek körén nem változtatott, hanem ezek mellé emelte be új elemként. Az új mentesség kapcsán részben „kiüresedik” az Itv. 16.§ (1) f, pontjában nevesített mentessek köre és a továbbiakban „csak” a mostoha és a nevelıszülı tekintetében értelmezhetı. Az új mentességi szabályt a 2010. július 01-ig jogerısen el nem bírált ügyek esetében is alkalmazni kell. Némi bizonytalanság van az állampolgárokban abban, hogy a mentesség a vérségi kapcsolatban állók teljes rokoni körét megilleti, vagy „csak” az egyenesági rokonokat? Vérrokoni kapcsolatban állnak egymással az egyenesági és az oldalági rokonok. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy nem a teljes vérrokoni kapcsolatban állók részesülnek mentességben, hanem csak az egyenesági rokonok. Kik is tartoznak az egyenesági rokonok körébe? A Ptk. 34.§ (1) bekezdésének értelmében egyenesági rokonok azok, akik közül az egyik a másiktól származik. Egyenesági rokonságnak értelemszerően két ága van a felmenıi és a lemenıi.
3
Egyenesági rokonság: szülıi rokonság (felmenıi ág – apai ág, anyai ág): 1. fok: szülı: apa, anya; 2. fok: nagyszülı: nagyapa, nagyanya 3. fok: dédszülı: dédapa, dédanya 4. fok: ükszülı: ükapa, ükanya 5. fok: szépszülı: szépapa, szépanya 6. foktól: elıd, ıs: ısapa, ısanya leszármazási rokonság (lemenıi ág): 1. fok: gyerek: fiúgyerek, lánygyerek (az örökbefogadott gyerek a vérszerinti gyerekkel egy kategóriába tartózik) 2. fok: unoka: fiúunoka, lányunoka 3. fok: dédunoka: fiúdédunoka, lánydédunoka 4. fok: ükunoka: fiúükunoka, lányükunoka 5. fok: szépunoka: fiúszépunoka, lányszépunoka 6. foktól: utód, leszármazott: fiúleszármazott, lányleszármazott Nem részesül tehát mentességben a vérrokoni kapcsolatban álló oldalági rokonság mint például: 1. testvér: fiútestvér, lánytestvér 2. unokatestvér: unokaöcs, unokahúg 3. nagybácsi, nagynéni stb. Ugyan csak nem részesül mentességben a házassággal rokoni kapcsolatba kerülık, így: 1. férj, feleség; 2. sógor, sógornı; 3. após, anyós; 4. nász, nászasszony; 5. meny, vı stb. Nem részesül továbbá a fentebb ismertetett új szabály szerinti személyes illetékmentességben a mostoha- és nevelt gyermek, illetve a mostoha- és nevelıszülı sem. További mentességet is beépített a jogalkotó. Az Itv. 17. §- ának (1) bekezdése a következı q) ponttal egészült ki Mentes az ajándékozási illeték alól: „q) a termıföldrıl szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerzıdésben a termıföld, a tanya, és a mezıgazdasági termelıtevékenységhez szükséges mővelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló, stb.) valamint ingó (mezıgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékő jog ingyenes átengedése;”
4
A mentesség azonban nem csak az ajándékozás jogcímén átadott, hanem a visszterhesen átadott gazdaság vonatkozásában is mentességet biztosít. Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése az alábbi i) és r) ponttal egészül ki: Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: „i) a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezı társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása;” „r) a termıföldrıl szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezıgazdasági termelık által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerzıdésben a termıföld, a tanya, és a mezıgazdasági termelıtevékenységhez szükséges mővelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló, stb.) valamint ingó – ide értve a gépjármővet és a pótkocsit is – tulajdonának, illetve vagyoni értékő jognak a megszerzése.” Ezen törvényi rendelkezés azzal összhangban került megfogalmazásra, hogy az európai agrár- és vidékpolitika alapját az egyéni/családi gazdaságok adják. Ezek megerısítése, a generációk közti kapcsolat, a gazdálkodás folytonossága és annak idırıl idıre történı megújítása tehát olyan fontos kérdés, melyet különbözı közösségi eszközökkel, támogatási formákkal segít az EU. Ezek közül két – a 2007-2013-as tervidıszakra vonatkozó, 1698/2005/EK számú, európai vidékfejlesztési (EMVA) rendelet által a tagországok számára felkínált, és így az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP-ben) is szereplı–igen fontos támogatás jogcím a gazdaságátadási támogatás és a fiatal gazdák induló támogatása. A két–egymással szorosan összefüggı támogatási forma–lényege az, hogy ha a gazda elér egy adott – általában 55 éves – életkort, és termelı tevékenységét befejezve gazdaságát átadja egy közvetlen családtagjának (fiának, lányának, menyének, vejének, unokájának stb.), aki átvevıként vállalja, hogy legalább 5 évig folytatja a gazdálkodást és 10 éven belül nem idegeníti el a gazdaságot, akkor az errıl szóló megállapodás alapján az „idıs gazdát” életjáradék-szerő rendszeres kifizetés illeti meg, a fiatal gazda pedig jogosulttá válik egy beruházás típusú, egyszeri, vissza nem térítendı szabad felhasználású fejlesztési támogatásra, amellyel megújíthatja, saját elképzelései szerint alakíthatja, illetve bıvítheti birtokát. Ez a két eszköz tehát közpénzekbıl nyújtott támogatásokkal jelentısen segíti a családi gazdálkodás folytonosságának fenntartását, a generációváltást és a gazdálkodás generációnkénti megújítását. Az ehhez főzıdı közérdeket az is kifejezi, hogy az ilyen – családon belüli – gazdaságátadás egésze illetékmentes, szemben az egyéb típusú – ajándékozás vagy eladás útján történı – birtokelidegenítéssel. A fenti modelltıl azonban a magyar rendszer egyebek mellett annyiban is – megítélésünk szerint indokolatlanul – eltér, hogy az illetékmentesség a gazdaságátadás keretében történı átruházás esetén nem a birtok egészére, hanem csak a földbirtokra vonatkozik. Bár az Illetéktörvény ajándékozási illetékmentességet biztosító rendelkezéseinek jogpolitikai indokai kapcsán magunk is egyetértünk azzal a mai szabályozással, hogy amennyiben az átvevı a 83/2007-es FVM rendelet 6. §-ában biztosított jogtechnikai megoldások (adásvételi, vagy ajándékozási szerzıdés) közül a gazdaság átvételéhez az adásvételt választja, úgy – amennyiben teljesülnek az Itv. 26. § (1) bekezdésének p) pontjában foglaltak – a gazdaság vagyonelemei közül legfeljebb a termıföldhöz biztosít visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alóli mentességet a jogalkotó, ám álláspontunk szerint más megítélés alá kell esnie az olyan ajándékozási szerzıdésnek, amelyben a gazdaságátadás keretében megajándékozott átvevı a gazdaságot átadó 5
gazda közeli hozzátartozója, és a gazdaság átadásának célja a fentiek szerinti folytonosság, a gazdaság továbbvitelének biztosítása. Az Országgyőlés álláspontja szerint – nemcsak jogpolitikai, de – kiemelt szakmapolitikai, agrárés vidékpolitikai, gazdasági és társadalmi érdek is főzıdik ahhoz, hogy az állam a generációk közti kapcsolatot, a folytonosságot szervesen biztosító családi gazdaságokat megerısítse, továbbá a lakossággal szembeni élelmiszerellátási kötelezettségének teljesítését oly módon is biztosítsa, hogy a mőködı gazdaságok családtagok általi továbbvitelét a gazdaságátadás körében átadott, a mezıgazdasági tevékenység fenntartásához okszerően szükséges vagyon egészének illetékmentességén keresztül is támogassa. Az illetékszabályok meghatározásával is elısegíthetı, hogy a kialakuló munkakultúra a tradicionálisan mezıgazdasági tevékenységet végzı családokban többletteher viselése nélkül „átörökíthetı” legyen, és fontos, hogy ez ne csak öröklés jogcímén történhessen. A mezıgazdaságnak egyébiránt ma nincs is akkora jövedelemtermelı képessége, hogy öröklés esetén a tevékenységet folytató leszármazó az örököstársától „magához váltsa” azt a termelıeszközt, amelyet szüleivel eladdig is együtt mőködtetett. Az EU támogatási prioritásoknak megfelelı és a 83/2007-es FVM rendeletben is szereplı – életkorral kapcsolatos – feltételrendszer is annak érdekében került kialakításra, hogy még a szülık életében dıljön el: a mezıgazdasági munkatevékenységbe aktívan bekapcsolódó közeli hozzátartozó tulajdonnal is megerısített jogcímen vihesse tovább a gazdaságot. Éppen ezt szolgálja az EU vidékfejlesztési eszközrendszere keretében biztosított két – fentebb említett, egymással is összefüggı – támogatási jogcím, mint a gazdaságátadási támogatás, és a fiatal – a gazdaságot átvenni kész – gazdák induló támogatása. Ennek jelentıségét az elöregedı gazdatársadalom és a hazai agrárium demográfiai helyzetének ismeretében nem kell külön magyaráznunk. Nem felel meg a magasabb rendő társadalmi és jogpolitikai, a tradicionális mezıgazdaság kiépítéséhez – ezen keresztül a nagyobb ellátási biztonság megteremtéséhez – főzıdı érdeknek sem, ha a jogalkotó pusztán költségvetési, fiskális szempontok érvényesítésén keresztül az illetéktörvény rendelkezéseivel a bevétel maximalizálására törekszik úgy, hogy az átvett gazdasághoz a termıföldön kívül okszerően hozzákapcsolódó vagyonelemek megajándékozott általi szerzését illetékkel terheli, megnehezítve ezzel a gazdaság családon belüli továbbvitelét. Ennek kiadásoldali gazdasági, társadalmi kárai messze meghaladják bevételi oldali fiskális elınyeit. Az Itv. – ajándékozási illetékfizetés kapcsán tapintható – logikája is azt sugallja (csak termıföld ajándékozása esetén 50 % kedvezmény; gazdaságátadás keretében történı termıföldszerzés esetén viszont már 100 % illetékmentesség), hogy a jogalkotó felismerte: egy magasabb szervezettségi szint, egy gazdaság, mint termelési egység egészének fenntartásához magasabb érdek főzıdik. Ezt a felismerést illetékmentességgel is preferálta. Elıbbiekbıl következik, hogy mindaz, ami a gazdaság mőködtetésének fenntartásához hozzátartozik, kell, hogy ossza a termıföld sorsát. Megítélésünk szerint tehát mindazon vagyonelem ajándékozási illeték nélküli megszerzését biztosítania kell a jogalkotónak, amelyek a gazdaság, mint mezıgazdasági termelési egység tevékenységének funkcionális fenntartásához okszerően hozzátartoznak, és amelyeket az európai vidékfejlesztési támogatási rendszernek megfelelı gazdaságátadási támogatás feltételeként, a mezıgazdasági termelı tevékenység fenntartása érdekében, a gazdaságátadás keretében ruház át a gazda közeli hozzátartozójára, mint megajándékozottra. Az illetékfizetési mentességet indokolt kiterjeszteni a mezıgazdasági tevékenység folytatásához szükséges termıföldnek nem minısülı egyéb ingatlanra, ingóra – ide értve a gépjármővet és a
6
pótkocsit is -, valamint vagyoni értékő jogra, ha azok átadására közeli hozzátartozók között került sor. E vagyonelemek a gazdaság egészének mőködéséhez szükségesek. Termıföld esetén indokolt megtartani azt az általános mentességi szabályt, amely legalább öt éves mezıgazdasági tevékenység folytatását írja elı [lásd: Itv. 26. § (1) bekezdés p) pont]. Szintén új illetékmentességi szabályként iktatta be a jogalkotó az illetéktörvénybe, azt a rendelkezést, miszerint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezı társaság vagyoni betétjének kapcsolat vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. Az egyenes ági rokonok, illetve az ingatlannal rendelkezı társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illeték-mentességi rendelkezéseket a 2010. július 1-jéig az állami adóhatóság által jogerısen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezıgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerısen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. Az Itv. ötödi részében - a záró rendelkezéseknél - az újonnan bevezettet mentességek hatályba léptetésérıl – mint arról már korábban is említést tettem a következıkrıl rendelkezik: Itv. 98. § (1)bek: A 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjának, a 16. § (1) bekezdése i) pontjának, a 17. § (1) bekezdése p) pontjának, 26. § (1) bekezdése i) pontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX. számú törvény által megállapított rendelkezéseit a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerısen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell. A 17. § (1) bekezdése p) pontjában meghatározott személyek által 2010. július 1. napját követıen a 76. § (1)-(2) bekezdése szerint megfizetett ajándékozási illetéket az állami adóhatóság kérelemre az adóvisszatérítés szabályai szerint visszatéríti. (2) A 17. § (1) bekezdése q) pontjának és 26. § (1) bekezdése r) pontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX. számú törvény által megállapított rendelkezéseit a hatályba lépésük napján az állami adóhatóság által jogerısen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.” Gyakorlati jogalkalmazóként engedjék meg, hogy felhívjuk a figyelmüket néhány olyan dologra ami felett könnyen a nagy „elkalandozhat” a figyelmünk. 1. Az Itv. 16.§ (1) bek. i, illetve az Itv. 17.§ (1) bekezdés p, pontja alapján a jogalkotó csak az egyenesági rokonok tekintetében biztosít személyes illetékmentességet az ajándékozási és az öröklési illeték megfizetése alól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyenesági rokonok közötti ajándékozási ügy után ne keletkezhetne illetékfizetési kötelezettség. Gondoljanak csak az Itv. 13.§ (5) bekezdésére. Itv. 13.§ (5) A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után - ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot - visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. /Lásd 1.példa/ 7
2. Egyenesági öröklés esetén a jogalkotó szintén csak az öröklési illeték tekintetében biztosít személyes illetékmentességet, de ha az örökösök osztályos egyezséget kötnek akkor már szintén keletkezhet visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezetség. Gondoljanak csak az Itv. 10.§ (1) bekezdésére. Itv.10. § (1) Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyaték tárgyalása során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni. /Lásd 2.példa/ 3. Tisztelettel felhívjuk a figyelmet arra is, hogy függetlenül attól, hogy egyenesági rokonok közötti ajándékozásról van szó, ami után a most hatályos illetékrendelkezések alapján a vagyonszerzıt személyes illetékmentesség illeti meg, ettıl függetlenül a jogügyletet az állami adóhatóság részére be kell jelenteni. Ellenkezı esetben az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény /továbbiakban Art./ alapján mulasztási bírság kiszabásának van helye. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az errıl szóló jogszabályi részeket.
Az ajándékozási illeték tárgya 11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya: a) ingatlan ajándékozása, b) ingó ajándékozása, c) vagyoni értékő jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történı lemondás. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást a 17. § (1) bekezdésének c), k), l) és m) pontja alá esı ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.
Az ajándék és a visszterhes vagyonszerzés bejelentése Itv.91. § (1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell
8
bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerzıdés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetı. (2) A vagyonszerzési illeték tárgyát képezı, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylı jogügyletet a szerzıdı felek - a 76. §-ban említett eset kivételével közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követı 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítı irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti. (3) Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtérıl az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni. (4) A 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti vagyonszerzést csak a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén kell bejelenteni annak, akinek vagyonszerzésével a feltétel teljesült. Az illetékkiszabásra történı bejelentéssel egyidejőleg a vagyonszerzı közli a 18. § (4) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt személyek közül azoknak az azonosító adatait (név, adóazonosító jel vagy adószám), melyek a vagyonszerzéssel érintett társaságban további vagyoni betétekkel rendelkeznek. (5) Az (1)-(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.
Mulasztási bírság Art. 172. § (1) A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedı mulasztási bírsággal sújtható, ha b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követıen, de az adóhatóság felszólítását, ellenırzését megelızıen késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem). Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Reméljük, hogy ezen tájékoztatásunkkal segítséget tudtunk adni az újonnan bevezetett illetékrendelkezések megismeréséhez. Még egyszer nagyon köszönjük a lehetıséget, hogy gondolatainkat megoszthattuk Önökkel és amennyiben a jövıben is igényt tartanak az ilyen, vagy ehhez hasonló jellegő tájékoztatora, szívesen állunk a rendelkezésükre. Az APEH Kelet-budapesti Igazgatóság vezetıi és beosztott kollégái nevében fontos munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánunk!
9
