március
2014.
Gazdagító programpárok II pályázat szakköröseinek kiadványa - HAJDÚDOROG
Móra nyomában
A Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola alkalmi kiadványa névadónk
születésének 135. és halálának 80. évfordulója alkalmából
Minden mórás diáknak és egyéb érdeklődőnek. Összeállították a tehetséggondozó médiaszakkör tagjai: Béres Panna, Fürj Liliána, Tóth Dóra, Anga Evelin, Dálnoki Dóra, Kövér Kíra, Krucsó Annamária, Áncsán Mária, Daru Enikő, Urbán Emese, Almási Dénes és Benedek Nándor
Ki ne olvasott volna már jó néhány gyermekekről szóló kedves történetet Móra írásaiból? A Kincskereső kisködmönt már nagymamáink is kötelező olvasmányként vették le a könyvespolcról. Móra szellemi hagyatéka
Móra Ferenc iskolánk névadója. Egyik legolvasottabb írónk ma is. Nincs olyan általános iskolás diák, aki ne hallotta volna az ő nevét, vagy ne találkozott volna az olvasókönyvben valamelyik kedves írásával. Bár látványos kalandok nélküli, csendes életrajz az övé, öröksége mégis beivódott a jelenbe, mindennapi életünkbe.
Névjegy neve: Móra Ferenc született: 1879. július 19-én Kiskunfélegyházán szülei: Móra Márton szűcsmester és Juhász Anna egy szegény zsellércsalád lánya Ismert művei: Kincskereső kisködmön Szeptemberi emlék, Cinege cipője, A didergő király, Az aranyszőrű bárány, Kevély Kereki, Dióbél királyfi, Rab ember fiai Érdeklődési köre: növénytan, csillagászat, régészet, mitológia, szépirodalmi életrajzok, filozófia, pedagógia Szállóigévé vált mondata: A szeretet az élet.
•A
későn született Móra Ferenc édesanyja vigasza és szemefénye volt. De amikor végre leülhetett a bölcső mellé, férjének kellett segítenie a subák és ködmönök eltisztázásában, a fércelésben. Ő mégis megtalálta a megoldást, hogy fiát ne hanyagolja el. Madzagot kötött a lábára, másik felét a bölcső végére hurkolta, és így ringatta legkisebb fiát, miközben altatódalt dúdolt neki. 2
• A kis Ferkó nagyon hamar barátságot kötött a betűkkel. Mire elemi első osztályba került, már folyékonyan tudott olvasni. Akkor jó sok papírt teleírhatott – gondolnánk mi. Édesanyja a befagyott ablaküveget használta táblának, és körmével karcolta a betűket a jégre. A leleményes gyerek egykettőre megtanulta a betűket. Amikor kezdett költővé cseperedni, kút kávájára, istálló falára, hordó fenekére írta első verseit. • Már tizenévesen jelentek meg versei folyóiratokban, de legtöbbször álnéven. Hogy miért? Nem akarta, hogy az ekkor már befutott költőként elismert bátyja kedvéért szánalomból vagy barátságból közöljék írásait. Megkérdeztük negyedikes iskolatársainkat arról, hogy miért szeretik Móra Ferenc írásait? „Az olvasókönyvünkben sok történetet tanultunk Móra Ferenctől. Ő egy másfajta világban nőtt fel, mint mi. Azok a gyerekek máshogy néztek ki, szegények voltak, nem voltak játékaik meg könyveik sem.” „A Kincskereső kisködmön lett a kedvencem. Minden hétre el kellett belőle 3
olvasni egy fejezetet, így nem volt megterhelő. Érdekes volt, alig vártam a következő részt.” „Mindig sajnálom azokat a gyerekeket, akikről ír. Szívesen odaadnám nekik a tízóraimat.” • A fiatal Móra tanári pályára készült. A négy egyetemi év alatt megjelent verseiért kapott pénz kevés volt a megélhetéshez. Gyakran vállalt dolgozatjavítást, kéziratmásolást. A Magyarország című folyóiratnál olyan munkakört kapott, ami közelebb hozta az újságírás világához. Ez volt a korrektori állás, a sajtóhibák javítása.
Az egyik szülő – könyvtárosként - bevezetett bennünket a média világába.
Felkutattuk és összegyűjtöttük a városunkban megjelenő összes folyóiratot. Mi is felcsaptunk korrektornak: nyomdahibák után kutattunk. 4
• Miután összeházasodott, hamar megszületett Panka nevű kislánya. Gyermekszeretete, sajátos írói stílusa tette őt ifjúsági íróvá. Első gyermekverseit, altatódalát kislányának írta. „Szívemben csak gyerekíró maradok én mindig, még amikor vezércikket írok is” – vallotta magáról.
A kistesóm A kistesóm Zsomi, Egy édes kis pofi. Nem régen született, Ha felnő, erős lesz. Kerek arca, szőke haja, A világon a legszebb baba. Ha beszélek hozzá, mosolyog, De választ tőle még nem kapok.
Próbálkoztunk versírással, rímfaragással. Íme a legkedvesebbre sikeredett írásunk.
Hamarosan járni fog, Bár szájában még nincsen fog. Kúszik, mászik, így halad, Hogyha alszik, hangoskodni nem szabad. Mindig játszunk, hogyha látom, Ő lett az új kisbarátom. Van egy zsáknyi játékom, Vele én azt megosztom. Alig várom, hogy nagy legyen, Mindenhová elviszem. Kirándulunk nagyokat, Focizhatunk naphosszat. Példaképe Én leszek, Tőlem tanul szépeket. Felnőni mi így fogunk, Egymásra majd számítunk. 5
•Egy bizonyos szenvedély közel 30 évig tartott az író életében. E szerelem gyümölcsére máig büszke a szegedi múzeum. Ki gondolta volna, hogy Móra Ferenc kitűnő régész volt. Keze nyomán ősi használati tárgyak, feltárt sírok lakóinak csontmaradványai, fegyverek, aranyékszerek kerültek különböző múzeumok tulajdonába. Egyik alkalommal mi is ellátogattunk a Hajdúdorogi Helytörténeti Gyűjteménybe, ahol megnéztük az állandó kiállítást, és egy miniinterjút készítettünk a múzeum igazgatónőjével, Mislovics Andreával. -
Miről árulkodik nekünk a régészeti kiállítás?
A város határában 1977 óta folynak régészeti feltárások. A munkálatokat Dr. Fodor István az egyik legtekintélyesebb archeológus indította el. Minden nyáron ő irányítja a Szegedi Tudományegyetemről érkező régészhallgatók munkáját. A kiállítás az őskortól a hajdúk betelepítéséig (XVII. század eleje) mutatja be Hajdúdorog történelmét. A kiállított tárgyak között értékesek a keresztek, az S-végű hajkarika, a párta, ingnyakdísz, övveretek és a bagolyfejes botvég. Az oklevelek, térképek, fotók jelzik, hogy Hajdúdorog földje mennyi értékes leletet rejt magában. -
-
A második teremben az egyháztörténeti kiállítás kapott helyet. Ez különösen fontos nekünk, hajdúdorogiaknak.
-
Hajdúdorog az egész magyar nyelvterületen, a Kárpát-medencében, de különösen a hajdúvárosok 6
közül vallásával tűnt ki, és ezáltal sajátos kultúrtörténeti emlékeket hozott létre. Amíg a többi hajdúváros életét a református vallás és egyház alakította több évszázadon át, addig itt a görögkatolikusság volt a meghatározó. Nem véletlen tehát, hogy a város legjelentősebb épülete a Görög Katolikus Székesegyház. -
Ha Hajdúdorog, akkor pászkaszentelés. Miként őrzi meg ezt a szép húsvéti hagyományt az utókornak a múzeum?
A Néprajzi Állandó Kiállítás második termében látható a pászkaszentelés és a karácsonyi asztal „jelenete”. A pászkaszentelés Hajdúdorogon a görög katolikus egyház fennállása óta össznépi ünnep. A lakosság húsvét reggelén a pászkakosarakba rakja a szentelésre előkészített ételeket: vajat, sót, házilag termesztett tormát, sárga túrót, tojást, főtt sonkát, kolbászt, oldalast és töltött bárányt. Legfelülre helyezik el a pászkakalácsot, melyet letakarnak - a kizárólag erre a célra használt – díszes terítővel. Mindezt kiegészítik egy üveg borral. Ennek nyomai láthatók itt. Ki mit jegyzett meg a hallottakból? Az ezt követő teszt mindent elárult.
A jutalmul kapott friss kalács egészen biztosan a Kis Bicebócának is ízlett volna.
7
„Szívemben csak gyermekíró maradok én mindig, még mikor vezércikket írok is.” „Engem túlbecsülnek, én az irodalomnak csak barkácsoló kismestere vagyok.” „Utánam nem maradnak piramisok… kolompszó vagyok a magyar mezők felett, de fáradt emberek ezt is szeretik hallgatni néha. Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz, de amíg az ég, meleget tud adni…”
Önismereti foglalkozás: Milyennek látjuk önmagunkat?
Móricz Zsigmond: „Angyali dolgokat tudott mondani hivatalból a politikai, társadalmi és emberi bántalmaink mélységéből. Gyöngyöket szólott és csiszolt drágaköveket hullatott.” Kosztolányi Dezső: „Móra Ferenc… testileg-lelkileg példája a magyarnak. Derűs, de borús is egyszerre, az édest vegyíti keserűvel, a nyájasságot a gúnnyal, a politikai hitet a mindenbe beletörődő közönnyel… a megbékélést a dohogással. Ezek a tulajdonságok arányosan összeolvadnak a humor nedűjében.” Karinthy Frigyes: „Móra Ferenc szelíd humorát, mosolygó bölcsességét, finom gúnyolódásait, s a magyaros öngúnyt is könnyű volt leszármaztatni a Jókai-, Mikszáth-, Tömörkény-féle szellemi családfától… ő képviselte azt az örökséget, ő játszott irodalmunk zenekarában ezen a mesterhegedűn.” Tamási Áron: „Egyik szép menedékem volt ebben a csúf világban hallgatni őt… 8
